Iskolaújság 2021 húsvét

LAPOZZ BELE! Húsvéti szám A Perbetei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola lapja 2021. március 30. „Az én Uram újra él most, országútján mendegél most, áprilisban fürdik és aranyozza napsütés, ahol lépked, jobbra-balra ezer madár fakad dalra s ring, hullámzik a vetés. „ (Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett – részlet) Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással!

NAGYBÖJT A nagyböjt Jézus Krisztus feltámadásá- nak ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvál- lalás és a könyörgés áll, kifejezve az em- ber Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is. A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény ha- gyományban az események jelentősé- gét aláhúzó szám: Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tar- tott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta Isten útmutatása alapján 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bű- nös városnak, Ninivének. (akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvá- nos böjtöt kezdtek) Böjtölni persze sokféleképpen lehet, és szinte minden vallásban ismerik ezt a szokást. Viszont ne feledjük, a böjt nem egyenlő a fogyókúrával, sem a wellness-kényeztetéssel! A nagyböjt a keresztény közössé- gekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszakot jelenti. Ez idő alatt nem szoktak zenés mulatságokat tartani. Ez a lelki megtisztulás időszaka és próbálnak az em- berek lemondani a káros szenvedélyeikről. A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és húsvétig tart. A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. (Madarász Ferenc, 5.o.) lapozz bele! Oldal 2

HÚSVÉTI LOCSOLÓVERSEK Néhány nap, és itt a húsvét. Néhány locsolóverssel szeretnénk nektek kedveskedni. Egy kis népi gyűjtést végeztünk, fogadjátok szeretettel! Korán reggel útra keltem, „Apu nagypapától tanulta a verset, Se nem ittam, se nem ettem. most nekem tanítja, én vagyok a gyermek. Tarisznya húzza a vállam, Tudom, apa leszek én is egy szép napon, Térdig kopott már a lábam. s fiamnak a verset akkor továbbadom. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. „Eljött hát a tavasz, itt a húsvét napja, A legszebbre most találtam, locsolkodik fiúk apraja és nagyja. Hogy öntözzem, alig vártam. Meglocsollak én is, te gyönyörű virág, Soha el ne hervadj, s bámuljon a világ!” „Itt a húsvét, eljött végre, „Van e háznak rózsabokra, a szép lányok örömére. nyúljék élte sok napokra, Mert a lányok szép virágok, hogy virítson, mint rózsaszál, Illatos víz illik rájok.” megöntözném: ennyiből áll e kis kertész fáradsága, „Húsvét másodnapján régi szokás szerint piros tojás a váltsága.“. Fogadják szívesen az öntözőlegényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Ha a locsolásért piros tojást kapok.“ Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. (Galla Roderik, Jakab Denis, 5. o.) Tündérország rózsái közt Oldal 3 gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. Húsvéti szám

„ÁKOM, BÁKOM BERKENYE…”- húsvéti népszokások Írásomban szeretném bemutatni nektek, hogy régen milyen húsvéti népszokásokkal ünnepeltek az embe- rek. Sajnos ezek közül néhányat már nem ismerünk, pedig jó lenne, ha mi is tudnánk, milyen különlegesek voltak ezek a napok dédszüleinknek, nagyszüleinknek. A húsvét a keresztyén világ legnagyobb és legismertebb ünnepe, mégis sajnos egyre kevesebben tudják, hogy miről is emlékezünk meg ilyenkor. A Biblia szerint Jézus virágvasárnap napján bevonult Jeruzsálembe, az emberek nagy örömmel és szeretettel fogadták, zöld ágakat raktak le lábai elé. Ezzel a nappal kezdődik az úgyne- vezett nagyhét. A következő fontos nap a pénteki, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és halálára emlékezünk ilyenkor. Ezután egy barlang sírba eltemették, ahogy akkor szokás volt, de harmadnap, vagyis vasárnap feltá- madt. Visszatért az emberekhez, és elmondta nekik, hogy halálával megváltotta bűneiket. Húsvétkor tehát Jézus feltámadását és az emberiség megváltását ünnepeljük. Vallási tartalmán kívül a tavaszvárás ünnepe is ez az idő- szak. Időpontja közel esik a régen megtartott termékenységi szertartások évfordulójához. Tehát a népszokások- ban összekeveredtek a keresztyén vallási elemek az ősi természetvallások elemeivel. A húsvét mozgó ünnep, vagyis nem mindig ugyanarra a napra esik. A tavaszi napéjegyenlőséget, március 21-ét vagy 22-ét követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Ezért március 21. és április 25. között tartjuk. Kezdjük akkor az elsővel, a virágvasárnappal. A magyar népszokások ezen a napon a termékenységről, a tavasz érkezéséről szólnak, de megtalálható bennük a virágvasárnapi pál- maágakra való utalás. A zöldág-hordás, más néven villőzés a termékenységet segítő eljárás. Ekkor zöld ágakkal megütögetik a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés szintén a keresztyén és pogány szokások összekeveréséből alakult ki. A gyerekek az erdőben barkát gyűjtenek, a fiúk ezzel díszítik a süvegüket, a lányok pedig koszorút fonnak belőle. A barkát a katolikus templomba viszik, ahol a pap megszenteli. A szent barkát bajelhárítónak tartják. A moldvai csángók ilyenkor fűzfa sípot fújnak, azzal keltegetik a tavaszt. A zajkeltő szokásoknak az a célja, hogy elűzzék a rossz szellemeket, ezért sok helyen zajos határkerülést tartottak. Nagycsütörtökön, vagy más néven zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat sokfelé a fiúk kereplőkkel helyettesítették. Ilyenkor zöld étele- ket igyekeztek enni, spenótot, salátát, metélőhagymát. Egyes vidékeken az asszonyok kimentek a falu szélén levő Kálvária-dombra, és ott virrasztottak. A Pilátus égetés vagy verés is nagycsütörtöki szokás volt, egy bábut égettek el vagy vertek meg. Nagypénteken, Krisztus kereszthalálának napján a víz mágikus ereje ka- pott szerepet. Mondóka is kapcsolódott hozzá: „Nagypénteken mossa holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált”. Hajnali mosakodás kapcsolódott hozzá, amiről azt tartották, hogy megóvja őket a bajoktól. Volt, ahol csak fiatal lányok tartották a következő verset mondva: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el”. Akármilyen víz azonban nem volt jó, tavakban nem lehe- tett mosakodni, csak a patakokban. Ételek is kapcsolód- tak ehhez a naphoz. Sok helyen készítették a korpából készült savanyú levest, esetleg to- jást. Csanád német asszonyai nagypénteki kenyeret sütöttek, amit vagy eltettek a követ- kező nagypéntekig, vagy odaadtak az első koldusnak. Úgy hitték, ez a kenyér áldást hoz a házra, ha megőrzik, ha viszont elajándékozzák, a koldus fog majd értük imádkozni. lapozz bele! Oldal 4

Az én nagyszüleim falujában ilyenkor az volt a hagyomány, hogy ebédre mákos pirit (barátfülét, dedellét) kellett készíteni. Ezt a szokást mi is tartjuk, minden nagypénteken ez nálunk az ebéd. Nagypénteken nálunk a templomban a színes terítőket feketére cserélik. Ez sok helyre jel- lemző, de az is, hogy nagyszombatra már virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap hagyományosan egy másik őselem, a tűz ün- nepe. A keresztyén vallás Krisztust a kialvó, majd újra fellobbanó tűzzel is azo- nosítja, bár ez a hiedelem valószínűleg a keresztyénség előtti időkből szárma- zik. Sok helyen szokás volt nagyszombaton új ruhát felvenni, vagy legalább új kalapot, kesztyűt. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Ez a keresztyén világ legnagyobb ünnepe. Sok országban szokás ilyenkor a napfelkeltét egy magas helyen várni. Hollandiában, Né- metországban, Svédországban ilyenkor tüzeket gyújtottak, és ezen a lányok, fiúk átugrál- tak. Sok országban ezen a napon ajándékoztak tojást, nálunk az a hétfői naphoz tarto- zott. Hagyományos ételek ilyenkor a sonka, tojás, torma. Régen bárányt is ettek, de ezt mostanában nem nagyon szoktak. Húsvét hétfőjén egyes magyarlakta vidéke- ken szokás volt az Emmausz-járás. Az emberek annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimen- tek a város határában álló kápolnához, és ott mulatoztak. Ez a nap Európa minden részén a játék, vidámság napja volt. Magyarország egyes részein ezt a napot vízbevető hétfőnek is nevezték a legismer- tebb húsvéti népszokás miatt. A lányokat ki szokták vinni az udvarra a kúthoz, és egy kanna vízzel leöntötték. Azt tartották, hogy a víz tisztító és termékenységvarázsló erejével egészséget, frissességet, gazdag terményáldást hoznak a ház lakóira. A legtöbb helyen a locsolkodó legények piros, hímes tojást kaptak, aminek szintén termékenységvarázsló erőt hittek. Fontos része volt ez a húsvéti étkezés- nek, mert azt tartották róla, hogy az élet, az újjászületés, a keresztyének szerint a feltámadás jelképe. Ahogy a tojásból születik az új élet, úgy támadt fel Jézus az em- berek megváltására. A legelterjedtebb tojásfestő szín a piros volt, mert a pirosra festett tojás Jézus szívét jelképezte. Emellett még sokféle módon díszítették őket, karcolással, viaszolással sok szép mintát alkottak a tojásokra. Így ünnepeltek a régi időkben élő emberek. Most már látszik, hogy milyen sok mindent elfelejtettünk azóta. (Erdélyi Eszter, 5.o.) Oldal 5 Húsvéti szám

HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS Közeleg a húsvét. Vannak, akik szeretik ezt az ünnepet, vannak, akik inkább elmenekülnek otthonról. Mégis a legtöbb ember igyekszik a lakását díszbe öltöztetni. Ilyenkor érdemes vidám színeket használni, hogy a kedvünk is jobb legyen. A húsvéti készülődést kezdjük a lel- künk és a lakásunk ünnepi díszbe öltözteté- sével! Keressünk egy apró fonott kosarat, és dekoráljuk húsvéti dísztojásokkal, alá pedig készítsünk műfűből fészket! Barkát néhány mutatós papírdísszel vagy festett tojás segít- ségével ünnepivé varázsolhatjuk. Ezzel el is készült az ünnepi asztaldekoráció, amivel lenyűgözhetjük a család többi tagját és az érkező locsolókat. Mindannyian várjuk már a húsvétot! (Fazekas Alexa, 5.o.) KINCSKERESÉS Kedves gyerekek! Szeretnénk veletek megosztani a múlt évből egy nyári iskolás élményünket, ugyanis „kincskerestünk.“ Az első nyom a kincshez, egy kinti helyiség körül található. A második nyom egy sűrű növényben van. Ehhez van egy kis segítség, egy makkfához közel. A harmadik az iskolai konyha és a hátsó nagykapu között található. Itt is található egy makkfa. A negyedik egy művészetre alkalmas hely körül található. Az ötödik egy állat otthonához van közel, és körülötte növények találhatók. A hatodik nyom egy félkörnél van, ahol a ballagók szoktak verset mondani és lufikat elengedni. A hetedik és egyben utolsó bent van a suliban a bejárótól jobbra. Gratulálunk! Sikerült mindet megtalálni! És mindenki gazdagodik EGY…….cukorkával. lapozz bele! (Berta Dani, 5.o., Török Ádám, 7.o.) Oldal 6

NÉPI JÓSLATOK AZ IDŐJÁRÁSRÓL január 1. Újév: Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. január 6. Vízkereszt: Ha ezen a napon csurog az eresz, hosszú lesz a tél, ha fagy, akkor még többet kell várni a tavaszra. Ha ezen a napon esik a hó, a tél hamarosan megszűnik. Ha fúj a szél, akkor jó termés lesz az évben. január 22. Hogyha megcsordul Vince, megtelik a pince. Ha esik, nem lesz jó bor az évben. január 25. Pálfordulat: E nap környékén gyökeresen változik meg az időjárás a népi megfigyelések szerint. február 19. Zsuzsanna nap: Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, közel a tavasz. február 24. Jégtörő Mátyás napja: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. március 4. Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani. március 10. Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen. március 18. 19. 20. Sándor, József Benedek, zsákban hoznak meleget. Húsvétvasárnap: Ha húsvét napján esik, pünkösdig minden vasárnap eső fog esni, és változó időket várhatunk. (Erdélyi Eszter, 5.o.) lapozz bele! Oldal 7

MÁRCIUS 15. „Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” (Petőfi Sándor: Nemzeti dal) Március 15-én az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcra és annak hőseire emlékezünk. A reformkor idején a magyarok Habsburg uralom alatt éltek, osztrák fennhatósághoz tartoztak. A haladó szelle- mű fiatalok reformokat, újításokat akartak. A franciaországi forradalom hatására 1848. március 15-én a magya- rok is fellázadtak, és kitört Magyarországon is a forradalom. A márciusi ifjak robbantották ki, Petőfi Sándor elsza- valta a Nemzeti dalt, és Jókaival megírták a 12 pontot, a magyar nemzet követeléseit. Másfél évig tartott a harc, de végül a Habsburgok megnyerték a csatát és a magyarok alulmaradtak. A tábornokokat kivégezték. Tudod-e? A magyar zászló nem mindig volt piros, fehér, zöld. Régen, mikor még királyok uralkodtak Magyarországon, a családjuknak színei és címere volt a zász- lón. 1848-tól elfogadott a trikolor zászló. Tudod-e? A kokárda a francia forradalom alatt terjedt el, és más nemzetek is átvették. A háromszínű szalagot kör alakban összefogják és a ruhára tűzik. Nemzeti hovatartozást, forradalmi érzetet tükröz. Tudod-e? Petőfi Sándor a Nemzeti dalt nem 1848. március 15-én reggel írta, hanem két nappal előtte. Eredetileg azt írta:˝Rajta, magyar, most vagy soha!˝, később javí- tott bele. Ez a vers illett a forradalomhoz, kinyomtatták és az emberek szétkap- kodták. (Török Ádám, 7.o.) Oldal 8 Húsvéti szám

INTERJÚ AZ IGAZGATÓ NÉNIVEL A jelen kihívásairól és terveiről kérdeztem Szabó Edit igazga- tónőt. Olvassátok szeretettel a vele készült interjút.  Milyen fejlesztések történtek az elmúlt években? Először is köszöntök minden kedves Lapozz Bele! olvasót és na- gyon örülök, hogy rövid kihagyás után újraindul a lap. A szerkesztőség- nek kívánok sok-sok jó ötletet, érdekes írásokat, cikkeket! Remélem, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a szülők, pedagógusok is szívesen ol- vassák majd. Ami az elmúlt évek fejlesztéseit illeti, iskolánk küllemében és fel- szereltségében is sokat változott. Fokozatosan új segédeszközöket vásá- roltunk, az osztályokat interaktív táblával szereltük fel, tavaly a kiszolgált számítógépek helyett korszerűbbeket szereztünk be. Az órákon lehető- ség van táblagépek használatára. Létrehoztuk a Pándy Lajos Iskolai Könyvtárat, ahová várunk minden olvasni vágyót. Több pályázaton is sikeresek voltunk, így az idén is szépen gyarapodik majd a könyvállomány. Mivel fontosnak tartjuk, hogy a kör- nyezet védelmére neveljük a gyerekeket, két alkalommal is bekapcsolódtunk az ENVIROPROJEKT nevű pályázat- ba. 2014-2015-ben kiépítettük a Dr. Mátyás Ernő Tanösvényt, majd 2019-ben megkezdtük az iskolakert kialakítá- sát. Reméljük, hamarosan megérkezik a jó idő, és kezdődhet a veteményezés az ágyásokban. Az osztályokba új iskolabútort vásároltunk, megépítettünk egy kinti tantermet, amely szabadidős tevékenységekre, pihenésre is alkalmas. Az iskolaudvaron létrehoztunk egy szép teret, beszigeteltük az iskola épületét, amely új színt is kapott, valamint megújult a fűtési rendszer.  Milyen terveik vannak még? Egy éve már, hogy a COVID- 19 világjárvány árnyékában élünk. Ez a nem várt, elhúzódó esemény teljesen felülírta a jövőbeni terveinket. Most elsősorban arra törekszünk, hogy az oktatás - akár online, akár jelenléti- zök- kenőmentesen működjön. Ebben az iskolaévben ünnepeljük iskolánk fennállásának 70. évfordulóját. Sajnos a ter- vezett ünnepségsorozatot el kell halasztanunk, mivel közösségi rendezvények nem szervezhetők. Az elkövetkező időszakban terveink között szerepel az iskola folyosójának esztétikusabbá tétele, az iskolát körülvevő zöld övezet rendezése, valamint a sportpálya is felújításra vár.  Hogyan értékelné az online oktatást? A távoktatás kényszerű bevezetése kihívás elé állított mindannyiunkat. Tavaly ilyenkor nagyon gyorsan kellett átállnunk erre az oktatási formára, mára azonban már rutinosabbá váltunk mi pedagógusok, ti, gyerekek is. Ide sorolhatom a szülőket is, hiszen az ő segítségük nélkül minden nehezebben menne. Ti is már biztosabban használjátok a digitális eszközöket, sokaknak közületek már nem kell segítség ahhoz, hogyan csatlakozzatok az órákhoz, tájékozódjatok az iskola edupage oldalán vagy honlapján, hogyan töltsétek fel a házi feladatokat, ho- gyan oldjátok meg az online teszteket. Ez az időszak segített ráébredni arra, hogy a számítógépet nemcsak játé- kra, hanem tanulásra is használhatjátok. Rengeteg olyan készség birtokába jutottatok ez alatt az egy év alatt, amit a jelenléti oktatás során egyáltalán nem, vagy ha igen, akkor lassabb ütemben szereztetek volna meg. Ez minden- képpen pozitívum, hiszen számolnunk kell azzal, hogy a jövőben a jelenléti oktatás során is egyre több alka- lommal fogjuk használni a digitális eszközöket. Biztosan lesz a tanulási folyamatnak olyan része, amely átkerül az online térbe. A távtanulás azonban nem pótolja a jelenléti oktatás hatékonyságát, az iskola hangulatát, Oldal 9 Húsvéti szám

a személyes kapcsolatot tanítóitokkal, társaitokkal. Bizonyára már hiányoznak a beszélgetések az osztálytársai- tokkal, a közös játék a szünetekben, a szakköri foglalkozások. Sajnos, mindezt még nélkülöznünk kell, mert most a biztonság a legfontosabb.  A gyerekek bekapcsolódnak versenyekbe a járványhelyzet alatt is? A távoktatás során a versenyek is az online térbe kerültek. Több versenyt, amely elsősorban az előadó- művészetekre irányul, idén nem rendeznek meg. Ilyen például a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny, a Dobré slovo szlovák szavalóverseny, a Szép Magyar Beszéd és a Poznaj slovenskú reč kiejtési versenyek, a Duna Menit Tavasz. Elhalasztották a Zrínyi Matematikaversenyt, nem rendezik meg a műveltségi csapatversenyeket sem, elmaradnak a sportversenyek. Mindezekebe tanulóink sikeresen bekapcsolódtak az elmúlt években. Saj- nos, művészeti csoportjaink sem kapnak most fellépési lehetőséget. Ezt azért is sajnálom, mert kevés iskola büszkélkedhet egyszerre több csoporttal, amelyeket saját erejéből épített ki és fejlszetett. A Naparaforgó Né- ptáncegyüttes lassan 20 éves lesz, de egy évtizede folyamatosan működik a Tündérvirágok színjátszócsoport, a Tavirózsák társastáncsoport és az énekkar. Elsősorban azok a versenyek kerülnek megrendezésre, amelyek in- dividuális részvétellel számolnak, és amelyeket online módon is le lehet bonyolítani. Az első félévben még le- hetőség volt a Pithagorsz verseny jelenléti megrendezésére, de a matematikai olimpia már részben online módon valósult meg, ahogy a történelem és a kémia olimpia, valamint a Pithagorasz verseny további fordulója is. Ifjú fo- tográfusaink sem pihennek, már beküldték az idei AMFO versenyre a pályaműveket.  Mire a legbüszkébb? Büszke vagyok arra, hogy az iskolánk egy olyan összetartó közösség, amelyben mindenkinek helye van. Büszke vagyok a sok tehetséges gyermekre, akik jó hírét viszik iskolánknak, a pedagógusokra, akik hozzáértéssel tanítanak benneteket és a szülőkre, akik bíznak bennünk és segítik az iskolát. Azt gondolom, hogy ezekben a vál- ságos időkben ez a legfontosabb.  Mit kíván az iskolának a következő évekre? Az elkövetkező évekre kívánom, hogy el- sősorban ti, gyerekek megtaláljátok iskolánkban mindazt, ami miatt szívesen jártok hozzánk. Kívá- nok tettre kész, kreatív pedagógusokat, kívánom, hogy szüleitek elégedettek legyenek az itt folyó munkával, a ti nevelésetekkel, oktatásotokkal!  Köszönöm a beszélgetést! (Molnár Anita Lilla, 5.o.) lapozz bele! Oldal 10

INTERJÚ EGY VOLT DIÁKKAL Ebben a cikkben Pinke Andreával beszélgetünk, aki 2012 nyarán fe- jezte be a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskolát, és folytatta tanulmányait a Komáromi Selye János Gimnáziuban. Elbeszélgetünk vele a sikereiről, az eddigi eredményeiről, az élményekről, amiket az alapiskolában szerzett. (Szóval sok érdekes dologról....)  Szervusz Andi! Köszönöm, hogy eljöttél erre a kis beszélgetésre!  Szívesen tettem!  Nos ,akkor térjünk is a tárgyra!  Milyen iskolákban tanultál a perbetei iskola után?  A Selye János Gimnázium nyolcosztályos tagozatán, és miután tavaly leérettségiztem a koronavírus közepette, valami csoda folytán fel- vettek a Müncheni Műszaki Egyetemre, ahol matematika szakra já- rok.  Mivel szeretnél majd foglalkozni?  Nos hát.....lényegében ezért is mentem a Müncheni egyetemre, hogy megtanuljam a matematikát a bio- lógiával használni, ugyanis az egyetemnek nagyon széles palettája van, és hát a gimnáziumban is bioló- giából és matematikából érettségiztem. Úgyhogy ilyesmivel szeretnék foglalkozni.  Mivel akarod segíteni a világ fejlődését?  A kutatással, azt hiszem.  Az álmaid közül milyeneket valósítottál meg?  Nagy álmom volt, hogy bejussak a müncheni egyetemre, és az is, hogy országos helyre jutottam a mate- matika olimpián.  Most hol élsz?  Ha a koronavírus nem szólt volna közbe, akkor állandó müncheni lakos lennék, de így az online tanulás miatt többször is hazajárok.  Ajánlanád másnak is a perbetei alapiskolát?  Igen, persze, ugyanis ide húznak a gyökereim. Itt tanultam meg a matematika alapjait. Itt kezdtem el sorra nyerni a versenyeket.  Még egyszer köszönöm, hogy ilyen szépen és bőven válaszoltál a kérdésekre. Biztos, hogy te már pél- dakép vagy! Csak így tovább!  Köszönöm szépen az interjút! Szia. (Pinke Zsófia, 5.o.) Oldal 11 Húsvéti szám

OTTHON KARANTÉNBAN—EGY NYOLCADIKOS SZEMÉVEL 2020. március 13. és 2020. október 23. Ezek voltak azok az utolsó napok, amikor még a hagyományos ok- tatásban vettünk részt. Márciusban még félelem és óvintézkedések nélkül találkozhattunk, októberben pedig az utóbbit szigorúan betartva, ügyelve a szabályokra. Március óta nincs olyan ember, akinek ne változott volna meg az élete. A távoktatásnak van előnye és hátránya is. Legnagyobb és egyben egyetlen előnye, hogy a tá- volból nem tudjuk átadni egymásnak a vírust. 2020. márciusában még viszonylag elvisel- hető, sőt, élvezhető volt az online térben való tanu- lás. Azóta viszont mindenki a tartalék energiájával dolgozik, melyet a nyári szünet során sikerült vala- melyest visszatölteni, de ismételten kimerülő fél- ben látszik lenni. Sokan abba a tévhitbe esnek, hogy ez az introvertált egyének ideje. Ez az állítás viszont téves. Míg az extrovertált személy társaságban nye- ri vissza “erejét”, addig az introvertált az önmagá- val eltöltött idővel. Ámde ha valaki a kellő mennyi- ségnél többet kap, az egy bizonyos idő után kiég. Mindenki számára nehéz időszak ez és minél tovább húzódik el, annál kevésbé látni az alagút végén pislákoló fé- nyt. Nem beszélve arról, hogy a tanítás és tanulás sem tud ugyanúgy működni, mint ahogy az iskola falai között tudott. Jóval lassabban és nehézkesebben folyik. A motiváció hiánya pedig még egy lapáttal rátesz az alapból ne- héz helyzetre. Egy dolgot mindenképp megtanított nekünk a vírushelyzet, mégpedig hogy minden aprónak tűnő do- lognak örülni kell. Ősz óta otthon vagyunk, és már tavaszba hajlik át az időszak. Láthattuk, ahogy lehullanak a fáról a levelek, majd hogy hótakaró alá rejtőzik a táj, még ha csak egy kis időre is. Most viszont kezd felébredni a természet, reméljük, hogy egy kis energiát mi is tudunk ebből nyerni. (Vörös Emma 8. o.) lapozz bele! Oldal 12

TANULÓINK MUNKÁI A TÁVOKTATÁS ALATT A távoktatás alatt sem pihentek tanulóink, ugyanis szebbnél szebb fogalmazásokat, projekteket készí- tettek. Vannak közöttük alsó tagozatosok munkái, de vannak a felsőbb osztályok tanulói munkáiból is. Ha ezt a Föld nevű bolygót, ennek vezetését ilyen tiszta lelkű gyermekek kezébe adnánk, valószínű megszűnne minden rossz, betegség, háború. Fogadjátok szeretettel ezt a néhány szösszenetet! Látszik, hogy a karantén alatt is műkö- dik a gyermekeink fantáziája. Legyünk büszkék diákjainkra! (Tóth Péter) A 4. osztályosok nagyon ötletes, kis fogalmazásokat alkottak. Ha nekem hatalmam lett volna… „Ha nekem hatalmam lenne, nem tudom, mit tennék. Én nem akarok hatalmat. Nem szeretek és nem is akarok uralkodni mások felett. Ha tehetnék is valamit, az mások érdekeit szolgálná. Azt szeretném, hogy az em- berek ne bántsák egymást, ne legyen háború és szegénység! Minden egyes bajba jutott állaton segítenék, új ott- hont, gazdát szereznék neki. Sajnos, ez nem egyszerű dolog, mindenkinek változnia kéne, és le kéne mondani a hatalomról!” (Kecskés Fruzsina, 4.o.) „Egyszerű lány vagyok, de ha nekem hatalmam lenne, akkor megváltoztatnám a világot. Azzal kezdeném, hogy az emberek szívéből eltüntetném a haragot, gyűlöletet és rosszindulatot. Akkor csodálatos emberek élné- nek. De ehhez kell egy tiszta környezet, ezért kitisztítanám az óceánokat, tengereket, folyókat és az erdőket. Így már lenne egy tiszta környezet csodálatos emberekkel. De hogy a tiszta környezetben a csodálatos emberek bol- dogságban, szeretetben, jólétben és egészségesen élhessenek, eltüntetném a háborúkat, éhínséget, betegséget és a szegénységet. Csodálatos világ lenne, ha hatalmam volna. De mivel nincs, remélem így is egyszer valóban ilyen csodálatos lesz a világ!” (Nyul Rebeka, 4.o.) Ha én tanár lennék … „Elképzelem, hogy tanár vagyok, de ez nehezebb, mint gondoltam. Amióta az eszemet tudom, meg vol- tam róla győződve, hogy én tanár soha nem leszek. Talán azért, mert lusta volnék annyit tanulni, vagy azért, mert sok rossz szófogadatlan diákom lenne. Természetesen örülnék a jó gyerekeknek, azután sajnálnám őket, mert lehet, hogy nagyon hamar elfogyna a türelmem, és kiabálnék. De ha úgy hozná a sors, hogy tanár leszek, sok min- denen változtatnék. Először kicserélném a szlovák könyveket. Másodszor meghosszabítanám a kinti szünetet. Anyu szerint jó tanár volnék, mert nem bírom elviselni az igazságtalanságot, és persze, a csalást sem. „ (Kecskés Fruzsina, 4.o.) Kedvenc állatom (leírás) „Az én kedvenc állatom a kutya. Nekünk is vannak kutyáink, de nekem a Molly a kedvencem. Molly egy 4 éves tacskó kutya. Rövid sötétbarna és fekete szőrzete van. A szeme színe barna. Nagyon szereti, ha simogatom őt. Ő egy okos, szófogadó, komolyabb kutya. Kedvenc étele a hús és a kutyaszalámi. A tacskók általában nagyon vidám természetűek. Néha akaratosak. Ha rosszat tesznek, bűnbánó képpel néznek a gazdáikra bocsánatért ese- dezve. A tacskók nagyon jó vadász kutyák, a vadászatban nem ismernek kíméletet. Kifejezetten éberek, meghall- ják a legkisebb zajt is. Nagyon jól védik a saját területüket. Nagyon szerethető kutyák, és ha rosszat csinálnak, nem lehet rájuk haragudni. Nekem azért lett a kedvenc kutyám a Molly, mert ő is egy nagyon szerethető kutyus.” (Zsitva Angelika, 4.o.) lapozz bele! Oldal 13

TANULÓINK MUNKÁI A TÁVOKTATÁS ALATT A legkisebbektől is válogattunk nektek. Márk, a szuperhős (mese) „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Márk nevű kisfiú. A várost, ahol élt, elfoglalta a koronavírus. Az anyukája és az apukája is megbetegedett. Márk előtt megjelent egy tündér, aki teljesítette egy kívánságát. Ab- ban a pillanatban kirepült az ablakon, és elindult legyőzni a vírust. Amikor elérkezett a gonosz vírus birodalmába, fölvette varázsszemüvegét, amivel meglátta a láthatatlan katonákat, akik terjesztik a vírust. Legyőzte őket a lézer- pisztolyával. Szuperképességeivel sikerült megszereznie az ellenszert. Széthintette a port a világban. Mire haza- ért, a szülei meggyógyultak. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” (Kovács Márk, 2.o.) Iskolába járni jó „Nagyon örültem, hogy újra megnyílik az iskola. Jó volt újra látni az osz- tálytársaimat. Az otthon készült rajzaink felkerültek a faliújságra. Mivel azon a héten hó is hullott, az iskola udvarán hóembert is építettünk. Jó móka volt, kár, hogy visszatértünk a távoktatáshoz.” (Gallai Viktor, 2.o.) „Már nagyon vártam, hogy találkozhatok a barátaimmal. Szerdán kimentünk az udvarra. Kitaláltuk, hogy építünk hóembert. Nagyon jól szórakoztunk. Kicsit hideg volt, de nekünk nem számított. Szép nagy hóembert építettünk. Kár, hogy csak egy hét volt az iskola.” (Zahorcsek Zoé, 2.o.) „Nekem az tetszett a legjobban, hogy találkozhattam a barátnőimmel. Tetszett, amikor madáretetőt készítettünk. Szeretek a barátaimmal nevetni. Én szeretek iskolába járni, mert ott megtanulok mindent, ami fontos. Ebben a tanító néni so- kat segít. De legjobban az tetszett, amikor hóembert készítettünk és hógolyóztunk.” (Nagy Lara, 2.o.) „Szeretek iskolába járni, mert ott vannak a barátaim. Sajnos hiba történt, és nem lehet járni! Szeretem a sulit, mert megtanulok számolni, írni és olvasni. Kedvenc tantárgyam a matek és a szlovák. A szünetekben jókat mókázunk. A legjobb hely!” (Fazekas Szilveszter, 2.o.) Oldal 14 Húsvéti szám

DOUGHUNTS BY CLASS 7 Doughnuts are sweet fried cakes, well known all over the world. The French Queen, Marie Antoinette liked them very much. Here are our doughnuts. Adam´s Ingredients: delicious doughnuts • 25 dkg flour • 5 dkg butter • 1,5 dl sour cream • 1 tea spoon powdered sugar • 3 egg yolk • a pinch of salt • oil • powdered sugar • peach jam INSTRUCTIONS: Cynthia´s 1 Mix the flour with butter. coloured dounuts 2 Add sour cream, sugar, egg yolks and salt. 3 Put the batter into the fridge for 15 min. Dorina´s tasty 4 Stretch out the dough. doughnuts 5 Cut it to the squares. 6 Fry them out. 7 Serve it with powdered sugar and peach jam. Dóra´s carnival dounuts with rum Lia and her grandma´s great doughnuts Bianka´s fantastic dounuts Oldal 15 with jam lapozz bele!

ENGLISH PROJECTS Oldal 16 Húsvéti szám

ENGLISH PROJECTS lapozz bele! Oldal 17

Köszönjük mindenkinek, tanároknak, jelenlegi és volt diákoknak, szülőknek a sok segítséget, amellyel hozzájá- rultak ahhoz, hogy kiadhassuk a Lapozz bele 1. online számát. Köszönettel, a szerkesztőség: Pinke Zsófia, Tabi Beatrix, Erdélyi Eszter, Fazekas Alexa, Molnár Anita Lilla, Tóth Viktor, Jakab Denis, Madarász Ferenc, Galla Roderik, Berta Dániel, Török Ádám, Vörös Emma. Maczkó Edit tanító néni – formai rendezés, tördelés Tóth Péter tanító bácsi – tartalom, stilisztika, helyesírás A megjelenés ideje: 2021. 3. 30. MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!