Büntetőjogi Szemle 2022/2.

jogerőre emelkedési arány büntetőperekben,54 míg szabb ügyek számának csökkenése az előkészítő ülé- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám ugyanez az arány törvényszékek előtt első fokon in- sen elbírált ügyek száma növekedésének betudható, dult büntetőeljárásokban 2017-ben 50,9%, 2018-ban akár azért, mert annak perkoncentrációs funkciója 51 48,2%, 2019-ben 43,5%, 2020-ban pedig 49,9% volt.55 által a bonyolultabb, hosszabb lefolyású ügyek bizo- Ezek alapján megállapítható, hogy habár tagadhatat- nyítását észszerűbben lehet ezáltal megtervezni, lanul nőtt az előkészítő üléssel lezárt ügyek száma, akár azért, mert az egyszerűbb megítélésű ügyek a jogintézménynek az országos jogerőre emelkedési előkészítő ülésen elintézhetők, és azok így már nem arányokra nem volt kézzelfogható hatása, az arányok terhelik a bíróságokat, akik így koncentrálhatnak a mind a járásbíróságokon, mind a törvényszékeken bonyolultabb ügyek bizonyítási eljárásának megha- hullámzó eredményeket mutatnak. A 2020-as év tározására, tárgyalására. azonban mind az előkészítő ülésen a vádemeléssel érintett ügyek vonatkozásában, mind a jogerőre Összegzés emelkedési arányok tekintetében jelentős növeke- dést mutat a 2019-es évhez képest. Ezt a növekedést Az előkészítő ülés a Be. hatályos szabályai alapján je- pedig érdemes szem előtt tartani, mivel gyakorlati- lentheti a büntetőeljárás lezárását, de ugyancsak szol- lag ez volt az az időszak, amikorra a bíróságok előtt gálhat az eljárás későbbi menete kialakításának esz- a Be. hatálybalépését követően valódi gyakorlat ala- közéül. A terhelti beismerés nemcsak rokonítható a kulhatott ki az előkészítő ülés funkcióiról és annak bizonyítékok körében fellelhető terhelti vallomással alkalmazásáról. és így a bizonyítással, de véleményem szerint össze- mosódik a tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás 4.1. Következtetések és a beismerő nyilatkozat bíróság általi értékelésének értelmezése. Azon hipotézisem, melyet az előkészítő ülésre vonat- kozó új szabályok vizsgálata alapján felállítottam, rész- Amint Polt Péter is rámutat, az előkészítő ülésen ben igazolást nyert: úgy véltem, hogy számottevő csök- az eljárás beismerésen alapuló lezárása mellett kenés lesz megfigyelhető a Be. hatálybalépését követő igénybe vehető másik út az, „amikor elfogadható be- években az eljárások időtartamában, így elsősorban a ismerő nyilatkozat hiányában az előkészítő ülésen rövidebb idő alatt lefolytatott eljárások számának – és kerül sor a tárgyaláson folytatandó bizonyítási eljá- az összes ügyhöz viszonyított arányának – növekedése rás kereteinek kijelölésére. A felek [ugyanis] itt tisz- lesz észlelhető, ezáltal pedig jelentősen csökkenni fog tázzák, hogy a vád állításai közül melyeket vitatják, a bíróságok ügyterhe. és az így meghatározott bizonyítandó tények köré- ben – fő szabályként – itt kötelesek bizonyítási in- Habár az első fokon induló eljárásokkal kapcsola- dítványaikat előterjeszteni”56 Úgy vélem ezért, hogy tos ügyteher csökkenését valószínűleg egyéb, az az előkészítő ülés nemcsak, hogy több szálon kap- előkészítő ülésen kívüli okok – így olyan mögöttes csolódik a bizonyításhoz, de jelentős befolyásoló ha- tényezők, melyek az alacsony ügyérkezéssel vannak tása is van arra nézve. Az utóbbit, mint a bizonyítási összefüggésben – idézték elő, vélhetően a beisme- „relevancia rögzítését” 57 egyébként Bancsi Zsolt Jó- résnek, mint az eljárás lezárását biztosító funkció- zsef és Rimóczy István az előkészítő ülés elsődleges nak, valamint az előkészítő ülésen történő perkon- funkciójának tekintik: nem tartják ugyanis helyes- centrációs szabályoknak köszönhetően ért el rekord- nek, hogy a gyakorlat az előkészítő ülés sikerét haj- magasságot a rövidebb elbírálású ügyeknek az összes lamos abban látni, hogy a vádlott sikeres beismerő befejezett büntetőügyhöz viszonyított aránya. Enyhe nyilatkozata után az eljárás ítélethozatallal véget ér.58 csökkenést követően jelentősen nőtt – néhány kivé- Szerintük „az előkészítő ülés célját a terhelti véde- teltől eltekintve – az elmúlt években a három hóna- kezés pontos megállapítása, annak vádirati konst- pon belül befejezett ügyek száma és aránya, illetve rukcióval való összevetése és ekként a perkoncent- nagymértékben csökkent a hosszabb lefolyású ráció képezi. Ebben a felfogásban az azonnali ítélet- ügyek mennyisége. A Be. hatálybalépése óta az elő- hozatal elmaradása nem jelent sikertelenséget, il- készítő ülésen történő beismeréssel lezárt ügyek letve az ítélethozatal is csak a siker egyik lehetséges aránya az összes befejezett ügyhöz képest jelentős esete.”59 mértékben növekedett, a legutóbbi év tapasztalatai pedig mind az előkészítő ülésen a vádemeléssel érin- A Be. hatálybalépését követő egy év előkészítő tett ügyek vonatkozásában, mind a jogerőre emel- ülésre vonatkozó tapasztalatait Kónya István úgy kedési arányok tekintetében növekedést mutatnak jellemezte, hogy „a bíró kollégák rendelkezésre álló a megelőző, 2019-es évhez képest. Az eljárások tehát nyilatkozata szerint a jogintézmény beváltotta a vélhetően egyszerűsödtek, viszont nem gyorsultak kimondottan. Nem zárható ki, azonban hogy a hos�- 56  Polt Péter: A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai, Belüg yi Szemle, 2018/9, 32. 54  OBH 2020. évi ügyforgalmi elemzése, 126. https://birosag.hu/ ugyforgalmi-adatok/reszletes-elemzes-2020-evi-birosagi-ugyforgalomrol 57  Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: i. m. 28–29. (letöltve: 2022. 01. 05.). 58  Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: i. m. 32. 59  Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: i. m. 32. 55  OBH 2020. évi ügyforgalmi elemzése, 132.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám hozzá fűzött reményeket, könnyen alkalmazható. mazásának, az új szabályok értelmezésének gyakor- Azzal együtt, hogy a bírónak az előkészítő ülésre lata: függetlenül attól, hogy a bizonyítási relevancia ugyanolyan mértékben kell felkészülnie az ügyben, rögzítését – s így a perkoncentrációt – vagy az eljá- mintha tárgyalásra készülne. A könnyebbséget a bi- rás lezárását tekintjük elsődleges funkciónak, az zonyítás lefolytatásának mellőzése és az egyszerűsí- előkészítő ülés a jogszabályi feltételek szerint alkal- tett ítéletszerkesztés adja.”60 Varga Zoltán azonban masnak minősült az eljárások lényeges lerövidíté- rámutatott, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint sére és egyszerűsítésére, akár a konszenzuson ala- egyes esetekben összemosódtak a tárgyalás és az puló, gyors döntéshozatal lehetősége, akár a bizo- előkészítő ülés szabályai, ugyancsak keveredve a nyítási eljárás körülhatárolása által. A legutóbbi évek megelőző eljárási törvény szabályaival, más esetek- statisztikai adatai azt mutatják, hogy nagy arányban ben pedig túlságosan merev és rideg légkör volt ta- növekedett az itt befejezett ügyek mennyisége, s az pasztalható az előkészítő ülésen,61 ezzel gyakorlati- eljárások időtartamának lerövidítésében is pozitív lag ellehetetlenítve azt a törekvést, mely az előké- változás figyelhető meg. Habár a bíróságok szítő ülést az eljárásban részt vevők párbeszédének ügytehercsökkenésének az előkészítő ülésen tör- helyszínéül szánta. ténő elbírálás valószínűleg nem elsődleges kiváltója, tagadhatatlanul szerepet játszik ebben, s valószínű- Mindazonáltal úgy vélem, az elmúlt években po- leg a terjedelmesebb bizonyítási eljárást feltételező, zitív irányba alakulhatott az előkészítő ülések alkal- hosszabb lefolyású eljárások csökkenésében is jelen- tős szerepe van. 60  Kónya István: A Be. egy éve kúriai szemmel, Üg yvédek Lapja, 2019/6, 12. 61  Varga Zoltán: i. m. 25. 52

világra is átterjedt. Az egyes elméletek között is nagyjá- ból konszenzus övezi azt a Dr. Ripszám Dóra1 – Prof. Dr. nézetet, hogy a gazdasági habil. Gál István László PhD2 válság közvetlen okozója az amerikai jelzálogpiaci bubo- rék összeomlása volt.4 A 2020-ban kirobbanó Gondolatok a járványügyi gazdasági világválság elő- védekezés akadályozásáról3 ször egészségügyi válság- ként ezúttal Kínából (Vu­ hanból) indult, és a már em- lített pesszimista szcenárió szerint várhatóan jobban Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám megrázza majd a világgaz- daságot és benne különös- 1. képpen Európát, mint a Bevezetés 2008-as pénzügyi válság, vagy előtte a 2001. szeptem- ber 11-i terrortámadás sorozat okozta válság.5A 2019- ben kitört COVID–19 világjárványban a Magyarorszá- gon élők egészségének és életének megóvása érdeké- A XXI. század elején még úgy tűnt, hogy a fő gazdasági ben Magyarország kormánya 2020. március 11-ei ha- bajok okozója a nemzetközi terrorizmus lesz, ehelyett tállyal Magyarország egész területére különleges jog- 2007 végén egy „klasszikus” gazdasági világválságot él- rendet, nevesítetten veszélyhelyzetet hirdetett ki.6 tünk át. 2008-ban az úgynevezett Kondratyev-ciklus le- „Hazánkban az ennek révén meghozott ideiglenes szálló ágába került a világgazdaság, és sok katasztrófa is hatályú szabályok elsősorban a közbiztonság és az em- tovább rontotta a helyzetet. Ilyen volt például a New Or- berek egészségének védelme érdekében jártak jelen- leans-i hurrikán. A hitelpiac telítődése miatt a bankok a tős társadalmi hatással.”7 A fenti kormányrendelet másodrendű adósokhoz fordultak. Nem volt komolyabb 2020. június 18-tól hatályát vesztette, azonban rövid hitelbírálat, az ingatlanok árfolyama folyamatosan emel- rendes jogrendi időszakot követően, a járványhelyzet kedett. 2006-ban egyre több és több hitel dőlt be, ami- súlyosbodásával ismét különleges jogrendi állapot be- nek következtében több ingatlaniroda csődbe ment, vezetését tartotta szükségesnek a Kormány, így előbb magukkal rántotva néhány bankot is. Ezek közül talán a 2020 novemberében,8 majd – annak megszüntetését Lehman Brothers volt a legismertebb. A válság pedig rö- követően9 – 2021 februárjától10 ismételten veszélyhely- vid időn belül begyűrűzött a reálgazdaságba is. A válság zetet hirdetett.11 kiváltó okain a vezető közgazdászok ma is vitatkoznak, 4  Halm Tamás: A gazdasági válság. Okok és tanulságok. Kommentár 2009/6. 53 de biztosan szerepet játszott Bush elnök nagy adócsök- 97. oldal. kentési programja, amely hirtelen sok milliárd dollárt hagyott a lakosságnál, ez a bankokba kerülve pedig to- 5  „Az IMF ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva lesújtó képet festett vább növelte a hitelkínálatot. A XX. századi nagy gazda- a járvány okozta gazdasági hatásokról, szerinte még 2021 sem feltétlenül a ki- sági világválság óta a legnagyobb gazdasági krízisnek lábalásról fog szólni. Szerinte az a 9 billió dollár sem lesz elég a gazdaságélén- nevezett helyzet egy ezt megelőző globális pénzügyi kítésre, amit már eddig megszavaztak a különböző kormányok. „Alig egy hó- válságból alakult ki 2008-ra. Ennek eredője az Amerikai napja az egy főre eső jövedelem pozitív növekedését vártuk több mint 160 Egyesült Államokban kialakult jelzáloghitel-válság, ami tagországunkban. Ma minden a feje tetejére állt, már azt látjuk, hogy több mint az ingatlanpiacot érintette először. A 2008-as gazdasági 170 országnál negatív lesz az egy főre eső növekedés” – mondta Georgieva. válság kibontakozásának tényleges okait sokan, sokféle- Az IMF igazgatója megjegyezte, mivel nem tudni, meddig tart a járvány, na- képpen magyarázták. A vizsgálódások gyakran nagyon gyon bizonytalanok a kilátások, úgy véli, ha az év második felében csillapodik is különböző, s nemritkán egymással szöges ellentétben a járvány, 2021 már a részleges kilábalás éve lehet, de rosszabbodhat is a hely- álló következtetésekre jutottak. Összességében az mond- zet. Ezekből a gazdaságokból már több mint százmilliárd dollárt vontak ki a ható el, hogy egy összetett folyamat eredményeként ala- befektetők, háromszor annyit, mint a 2008-as gazdasági válság idején.” https:// kult ki 2008-ra egy globális méretű gazdasági válság, index.hu/gazdasag/2020/04/09/imf_igazgato_nagy_gazdsagi_vilagvalsag_ amely az amerikai kontinensről rövid időn belül az egész ota_nem_volt_ekkora_recesszio_jarvany/ (2020. 04. 10.). 1 PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 6  Karsai Krisztina (szerk.): Nag ykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló Büntetőjogi Tanszék. 2012. évi C. törvényhez, 2022. március 1. időállapotú, 2022. évi Jogtár-formá- tumú kiadás, ISBN 978-963-594-064-6 2 Tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék. 3  Készült „A hazai biovédelmi és biobiztonsági kutatások tudományos 7  Balla József – Christián László – Hautzinger Zoltán: Rendészet a jár- alapjainak megteremtése” című, TKP-2021-NVA-07 azonosítószámú pályázat ványügyi veszélyhelyzet idején In. Koltay András – Török Bernát (szerk.): keretében. Járvány sújtotta társadalom. Ludovika Egyetemi Kiadó Budapest, 2021. 67. 8 A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Kormány rendelet. 9 A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Kormány rende- lettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 26/2021. (I. 29.) Kor- mány rendelet. 10  A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatály- balépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Kormány rendelet. 11  Ungvári Álmos – Sabjanics István: Pandémia és különleges jogrend Magyarországon. Scientia et Securitas 2021. 3. szám. 284–291.

A magyar jogrendszerben a büntetőjog ultima ra- Ezen tanulmány a járványügyi védekezés akadá- tio szerepet tölt be, ennek értelmében akkor alkal- lyozásának17 főbb fogalmi elemeit kívánja feltárni. mazza a törvényalkotó, amikor meglátása szerint más jogágak szankciói már nem alkalmasak az adott 2. jogtárgy védelmére.12 A három alapeset Egy új büntetőjogi tényállás megalkotása egy jog- rendszerben akkor válhat indokolttá, amikor egy elhatárolásának fogalmi nagyobb jelentőségű gazdasági, technológiai, fizikai alapjai változás megy végbe, vagy valamely cselekmény megítélése – például a jogi tárgy fokozottabb veszé- lyeztetettsége vagy nagyobb mértékű elterjedése okán – morális szempontból elítélendővé vagy elíté- A Btk. 322/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapeset lendőbbé válik, és erre a jognak is reagálnia szüksé- csak zárlati kötelezettség alá eső fertőző betegség vo- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám ges.13 A jogalkotó célja az élet- és vagyonbiztonság natkozásában követhető el, a b) pontban meghatáro- védelme a veszélyhelyzet idején és a járvány elleni zott alapeset bármilyen fertőző betegség tekinteté- védekezés körülményeinek biztosítása, ezen időszak ben, azonban kizárólag járvány idején valósulhat meg, alatt természetszerűleg jelentek meg a jogkövető ál- míg a c) pontban írtak a fertőző állatbetegségek vagy lampolgárok előtt korábban szinte ismeretlen jog- növényi zárlati károsítók esetét szabályozza. 18 sértési formák és növekedett bizonyos bűncselek- A járványügyi védekezés akadályozása ún. kerettény- mény-típusok elkövetésének száma.14 állás, ennek értelmében tehát a büntető rendelkezés A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi a felelősség feltételeit más jogág szabályaira utalással XII. törvény (a továbbiakban: Koronavírus-törvény) határozza meg. Nem tekinthető tiszta kerettényállás- két tényállással kapcsolatban fokozta a büntetőjogi nak, mivel az abban szereplő járványügyi intézkedé- szigort a járvánnyal összefüggésben: egyrészt a Bün- sek fogalmát az egészségügyi jogszabályok alapján kell tető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a értelmezni, azonban az akadályozásét már nem.19 továbbiakban: Btk.) 337. § – mely a rémhírterjesztés A továbbiakban az alapestekben megjelenő tény- tényállását tartalmazza – módosításával és egy minő- állási elemek ismertetésére kerül sor. sített esettel való kiegészítésével; másrészt egy telje- a) A járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, sen új tényállás megalkotásával, mely Járványügyi valamint ellenőrzés védekezés akadályozása alcímként a Btk. 322/A. §-a Azt a személyt, aki meghatározott fertőző betegség- alatt került be büntetőkódexünkbe.15 ben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően A Koronavírus-törvény végső előterjesztői indo- maga is a betegség lappangási szakában van, az egész- kolása felhívja rá a figyelmet, hogy a módosítások ségügyi államigazgatási szerv a miniszter rendeleté- egyrészt a térben és időben konkretizálódó, az egész- ben meghatározott fertőző betegségek esetén járvány- ségügyi törvényben ezzel összefüggésben kimon- ügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi.20 dott járványveszély esetére ahhoz hasonló büntető- A fertőző betegségek és a járványok megelőzése jog i védel met nevesítenek, m i nt am i lyen a érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről közveszélyokozás esetén irányadó, másrészt a jár- szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú mellék- ványnak az a következménye, hogy lényegében az lete rögzíti, melyek a zárlati kötelezettség alá tartozó ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, fertőző betegségeket. Ebbe a körbe sorolható pél- és ezért a társadalom tömegei érzékenyebbek az ez- zel kapcsolatos zavar és nyugtalanság keltésére al- 17  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 322/A. § (1) Aki a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy ter- kalmas téves információkra, abban az esetben is a jedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfi- közveszéllyel egyező büntetőjogi védelmet igényel, gyelés, zárlat vagy ellenőrzés, ha a járvány megjelenése térben és időben még pon- b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, tosabban nem konkretizálható.16 c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásá- nak, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámo- lása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés 12  Domokos Andrea: Egyes, a járványhoz kapcsolódó büntetőjogi szabá- végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesz- lyok különleges jogrend idején. Glossa Iuridica 2020. Különszám Jog és vírus. téssel büntetendő. 73–83. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt 13  Gubis Philip: A koronavírus-járvány miatt aktuális egyes bűncselekmé- csoportosan követik el. nyi tényállások dogmatikai áttekintése. In: COVID–19 és büntetőjog. Az emberi (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselek- egészség, a köznyugalom és más jogtárg yak védelme járvány idején (szerk.: Ambrus Ist- mény halált okoz. ván), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2021, 43–64. (4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, 14  Országgyűlés Hivatala: A koronavírus járvánnyal kapcsolatos jogsérté- egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. sek. Infojegyzet 2020. 36. szám Forrás: https://www.parlament.hu/ 18  Karsai Krisztina (szerk.): Nag ykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló documents/10181/4464848/Infojegyzet_2020_36_COVID_19_jogsertesek. 2012. évi C. törvényhez, 2022. március 1. időállapotú, 2022. évi Jogtár-formá- pdf/2eaa554e-ed9e-1bfd-3b4d-7c8ec8737205?t=1589189206805 (Letöltés tumú kiadás, ISBN 978-963-594-064-6. ideje: 2022.09.01.) 19  Hollán Miklós: Bolyongás a járvány (büntetőjogi) fogalma körül. MTA 54 15  Gubis i. m. Law Working Papers 2020. 8. szám. Forrás: http://real.mtak.hu/121720/1/2020_8_ 16  Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló Hollan.pdf (Letöltés ideje: 2022.12.03.) 2020. évi XII. törvényhez – Indokolások Tára 2020/38. 20  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 65. § (1) bekezdése.

dául a takonykór, a pestis.21 A miniszteri rendeletben beinduló intézkedések végrehajtásának aktív aka- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám meghatározott fertőző betegséggel azonos megíté- dályozását.”29 lés alá esik az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi 55 XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészség- Az Eütv. 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Jár- ügyi Rendszabályai (NER) rendelkezéseire tekintet- ványveszély vagy járvány (a továbbiakban együtt: jár- tel nemzetközi horderejű közegészségügyi-járvány- vány) fennállását – a honvédelemért felelős miniszter ügyi szükséghelyzet előidézésére képes, korábban alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irá- ismeretlen vagy szokatlanul súlyos formában, illetve nyítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szerveze- a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal, teknél, továbbá a Magyar Honvédség katonai szerve- járványosan előforduló betegség vagy állapot is.22 zeteinél fellépő járvány, járványveszély kivételével – az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg.”30 A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy Azonban ezen rendelkezés nem határozza meg, hogy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásá- mi a járvány, és melyek annak megállapításának felté­ ban, kapcsolattartási jogában, valamint mozgási sza- telei.31 A fertőző betegségek és a járványok megelőzése badságában korlátozható.23 érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 8/1998. (VI. 3.) NM rendelet meghatározza a jár- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vány fogalmát, mely szerint: „járvány: egy adott fertőző (a továbbiakban Eütv.) alapján „A járványügyi zárlat betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy szigorított, speciális követelményeken alapuló meg- egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfor- figyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt dulása egy adott területen, illetve közösségben, egy helyen kell foganatosítani.”24 meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egy- mással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi Járványügyi elkülönítés alatt a fertőző betegség- bizonyítékkal alátámasztható.”32 ben szenvedő személy otthonában, a tartózkodási helyén vagy a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osz- A járványügyi szabályszegés, valamint a járvány- tályán, továbbá a kijelölt gyógyintézetben történő ügyi védekezés akadályozásának esetén a büntető- elkülönítését értjük, egyes – a miniszter rendeleté- jogi felelősség megállapításának egyik (vagylagos) ben meghatározott – fertőző betegségekben szen- feltétele a járvány idején való elkövetés.33 vedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben A járvány fogalmának értelmezése a bűncselek- kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni (Eütv. 63. §).25 mény (2) bekezdése szerinti fordulat esetén proble- matikus lehet, hiszen a miniszteri Indokolás a járvány Az egészségügyi államigazgatási szerv a kórokozó- jogilag és hatóságilag kimondott veszélyéről beszél, hordozót a kórokozó-hordozás időtartamára járvány- holott dogmatikai szempontból a járvány fogalma ügyi ellenőrzés alá helyezheti, a járványügyi ellen- kapcsán a járványveszély fennállta nem alapozta meg őrzés alá vont kórokozó-hordozó – a fertőzés terje- a járványügyi szabályszegés tényállásszerűségét (eset- dési módjától függően – foglalkozása gyakorlásában, leg szabálysértési tényállás merülhetett fel).34 kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható (Eütv. 68–70. §).26 A járványügyi védekezés akadályozása elkövetési ideje a járvány és a járványveszély ideje, erre tekin- b) Behurcolás, kihurcolás, valamint terjedés tettel jelentőséggel bír ezen időszak pontos kezdete Behurcolásnak minősül a károsító Magyarország és vége. A törvény indoklása szerint nem elég az területére történő bekerülése, amely annak megte- Eütv. szerinti egészségügyi államigazgatási szerv ha- lepedéséhez vezet, terjedésen a károsító magyaror- tározata, szükséges az is, hogy jogilag is kimondásra szági előfordulási területének növekedését értjük kerüljön a járvány, illetőleg a járványveszély.35 egy adott területen belül.27 Kihurcolás pedig a be- tegség külföldre juttatása.28 Ha járvány már nem, csupán csak annak veszélye c) A járvány áll fenn, akkor ez nem alapozza meg a járvány ide- A Koronavírus törvény végső előterjesztői indo- jén elkövetés büntető tényállási elemének megálla- kolása rögzíti, hogy „a járványügyi védekezés aka- pítását, a veszélyhelyzet fennmaradásából nem lehet dályozásának új tényállása büntetni rendeli a járvány visszakövetkeztetni a járvány fennállására. 36 jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén 29  Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 21  A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges 2020. évi XII. törvényhez – Indokolások Tára 2020/38. járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete. 30  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74. § (1) bekezdése. 31  Hollán i. m. 22  Skorka Tamás: Rendőrség a koronavírus ellen. Mag yar Rendészet 2020. 32  A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges 4. szám 173–192. járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 3/A. § 9. pontja. 23  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 66. § (1) bekezdése. 33  Hollán Miklós: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány 24  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 67. § (1) bekezdése. vége és a büntetőjog Forrás: https://jog.tk.hu/blog/2020/05/a-jarvany-vege- 25  Karsai i. m. es-a-buntetojog (Letöltés ideje: 2022.12.01.) 26  Karsai i. m. 34  Gubis i. m. 27  A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól 35  Domokos i. m. szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet. 36  Hollán Miklós: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a járvány 28  Karsai i. m. vége és a büntetőjog Forrás: https://jog.tk.hu/blog/2020/05/a-jarvany-vege- es-a-buntetojog (Letöltés ideje: 2022.12.01.)

A „járvány idején” történő elkövetés megállapítása, eseteimmateriális,tehátsemmilyeneredménylétrejötte különösen azoknál a fertőző betegségeknél lénye- nem szükséges, így nem feltételezi a hatósági védekezés ges elem, amelyek nem tartoznak zárlati kötelezett- meghiúsulását vagy bármilyen zavarát. Azonban nem ség alá, aki ugyanis ilyen betegség vonatkozásában elegendőcsakazalakiszabályszegés(amelyaBtk.361. §-a nem járvány idején szegi meg a járványügyi elkülö- szerinti járványügyi szabályszegés bűncselekményének nítés, megfigyelés stb. szabályait, csak szabálysértés a megállapítását alapozhatja meg), szükséges a konkrét miatt tartozik felelősséggel.37 hatósági védekezés – akárcsak pillanatnyi – akadályozása d) A fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati is.41 Nem tényállási elem az erőszak vagy a fenyegetés al- károsítók kalmazása sem, így tehát a védekezésben részt vevő hi- A harmadik alapesetben szereplő fogalmi meghatá- vatalos személyek elleni erőszakos vagy fenyegetéssel rozásokat az élelmiszerláncról és hatósági felügyelet- járó fellépés miatt a hivatalos személy elleni erőszakkal rőlszóló2008.éviXLVI.törvényésanövényegészségügyi valóságos halmazat jön létre.42 Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló Ennek az elkövetési magatartásnak gyakorlatilag 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet szabályozza, így zárlati nincs kísérlete, bár fogalmilag nem kizárt, az akadá- károsítók alatt a növénykárosítókkal szembeni véde- lyozás nem jelent megakadályozást, amely már ered- kező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU mény lenne.43 A cselekmény társadalomra veszélyes- és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi ren- ségét jelentősen fokozza a csoportos elkövetés, amely delet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/ jelentősen növeli az akadályozás hatóképességét.44 EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon 4. kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Ta- Összegzés nács (EU) 2016/2031 rendelet 3. cikkében meghatáro- zott feltételeknek megfelelő károsítókat értjük (2008. évi XLVI. törvény Mellélet 75. pont), a növény­ egészségügyi intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény A koronavírus-járvány elleni védekezésben a határel- 48. §-a, az állategészségügyi intézkedéseket a 2008. évi lenőrzés ideiglenes visszaállítása, a védelmi intézke- dések betartásának ellenőrzése, a jogsértő magatartá- XLVI. törvény 51–53. §-ai tartalmazzák.38 sok szankcionálása, a kórházparancsnoki rendszer 3. működtetése révén a rendőrség is kiemelt szerepet A járványügyi védekezés játszott, hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország ered- ményesen tudjon védekezni a koronavírus ellen.45 akadályozása és a A kutatók, virológusok álláspontja az, hogy sajnos járványügyi szabályszegés az elkövetkezendő időszakban, évtizedekben a jár- ványok korát fogjuk élni, egyre gyakrabban lehet és kell számítanunk a mostani SARS-CoV-2-höz hasonló járványokra, amelyek akár az egész emberiséget is A járványügyi védekezés akadályozása „a közbizton- fenyegethetik.46 ság elleni bűncselekmények” között található a Btk.- Pandémiás időszakban kalkulálni kell az addig ke- ban, mely elrendezésből az a szembetűnő különbség zelt társadalmi devianciák átalakulásával, átrende- mutatkozik a járványügyi szabályszegéssel szemben, ződésével.47 hogy eltérő fejezetekben foglalnak helyet, ennek pe- A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik, a dig az is következménye, hogy a járványügyi védeke- kormányzat által bevetett eszköze a Btk. módosítása, zés akadályozásának közvetett jogi tárgya árnyaltabb, a jogalkotó több ponton is belenyúlt a Btk.-ba, pél- az államhatalmi és társadalmi szervezetek rendelteté- dául módosította, illetve egy minősített esettel ki- süknek megfelelő működéséből fakadó személy- és egészítette a már létező „Rémhírterjesztés” bűncse- közbiztonsághoz fűződő társadalmi érdek. Közvetlen lekményének tényállását.48 jogi tárgya a közegészséggel összefüggő hatósági in- tézkedések betartásához és konkrétabban azok zavar- 41  Karsai. m. talan végrehajtásához fűződő társadalmi érdek.39 42  Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló A járványügyi szabályszegésnél fokozottabb veszélyes- 2020. évi XII. törvényhez – Indokolások Tára 2020/38. séget és ezáltal a súlyosabb büntetési tételeket az indo- 43  Karsai i. m. 44  Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényhez – Indokolások Tára 2020/38. kolja, hogy ez esetben az elkövetés nem csupán alaki sza- 45  Skorka i. m. bályszegésben nyilvánul meg, hanem a konkrét hatósági 46  Jakab Ferenc: Járvány, vírus, Virológiai Nemzeti Laboratórium. Scientia védekezés akadályozásában is.40 A bűncselekmény alap- et Securitas 2021. 1. szám. 62–67.) 47  Balla József – Christián László – Hautzinger Zoltán: Rendészet a járványügyi veszélyhelyzet idején. In: Járvány sújtotta társadalom. (szerk. Koltay 37  Hollán i. m. András – Török Bernát) Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021, 67–86. 38  Karsai i. m. 48  Bencze Mátyás – Ficsor Krisztina: A koronavírus kihívásai és a jogtu- 56 39  Gubis i. m. domány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései. Forrás: 40  Végső előterjesztői indokolás a koronavírus elleni védekezésről szóló https://jog.tk.hu/blog/2020/04/a-remhirterjesztes-tenyallasanak-jogalkalmazasi- 2020. évi XII. törvényhez – Indokolások Tára 2020/38. kerdesei (Letöltés ideje: 2022.08.31.)

Dr. Simon Alexa1 Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám Gondolatok a bírói meggyőződés és a kizárás szabályainak különös kapcsolatáról 1. szélybe kerül.4 Ezen két halmaz a gyakorlatban több- 57 Bevezető gondolatok nyire kéz a kézben járnak. Jelen írásomban a bírói a kizárás kapcsán meggyőződés szuverenitásának aspektusából kívá- nom megközelíteni a kizárás jogintézményének jelen- A bíró pártatlanságának kétségbevonhatatlanságához legi szabályozása által produkált, különösnek tekint- fűződő elvárás alapvető igazságszolgáltatási érdek, hető szituációkat. melynek maximális érvényre juttatását szolgálja töb- bek között a bíró kizárásának abszolút és relatív okai­ 2. nak törvényben való deklarálása is. A kizárás jogintéz- A nevesített kizárási ményére voltaképp az elfogulatlanság biztosítékaként okokon túl tekinthetünk.2 Vagy ahogyan az Alkotmánybíróság fogalmazott: „A pártatlan bírósághoz való alkotmá- A törvényben nevesített kizárási okok, különösen az nyos alapjog az eljárás alá vont személy iránti abszolút kizárási okok köre, bizonyos objektív rendező előítéletmentesség és elfogulatlanság követelményét elv mentén kerültek meghatározásra. Mindezek alap- támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával ján adja magát, hogy azon személy, aki az adott bünte- a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szem- tőeljárásban bármilyen más pozícióban is szerepelt, beni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kap- biztosan nem kerülhet a pulpitus mögé, de azon sze- csolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden mély sem ítélkezhet, ki egyszer már megtette a konk- olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pár- rét ügy kapcsán. Ugyanakkor hamar rá kell jönnünk tatlansága tekintetében.”3 Mindezek ellenére előfor- arra, hogy ez korántsem ilyen eklatáns. dulhatnak olyan, a kizárási szabályok körében nem nevesített esetkörök, melyek vonatkozásában felmerül Evidensnek tekinthető, az eljárási kódexből egy- a bíró pártatlan ítélkezésére gyakorolt befolyás lehe- értelműen kitűnő szabály, hogy az elsőfokú eljárás- tősége. Fontos megemlíteni, a kizárás kapcsán felme- ban eljárt bíró nem vehet részt az általa meghozott rülő bizonytalan eljárásjogi szituációk eredendően döntés felülbírálatában, amennyiben időközben ki- két nagy csoportra bonthatóak aszerint, hogy az eljá- rendelés útján a fellebbviteli bíróságon teljesít szol- rás résztvevői, illetve akár annak külsői szemlélői kö- gálatot. Mára már az is teljességgel nyilvánvaló, hi- rében merül fel kétely a pártatlanság érvényesülésébe szen a Be. expressis verbis kimondja, az ügyben nyo- vetett hit kapcsán, vagy az eljáró bíró belső meggyő- mozási bíróként eljárt személy nem lehet a vádeme- ződésének szuverenitása saját érzéklete szerint is ve- lést követően eljáró perbíró.5 Ugyanakkor közel sem ilyen egyértelmű, hogy a gyakorlatban mikor tekint- 1  PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudomá- hető valaki nyomozási bírónak. A Be. 207. § (1) be- nyi Doktori Iskola. kezdése alapján az a bíró tekinthető nyomozási bí- 2  Vö. Akácz et al.: Büntetőeljárás jog I–II. – Kommentár a g yakorlat számára, 4  Vö. Csizmadiáné dr. Pethő Tímea: A bíró kizárásának szabályai az új HVG-ORAC Kiadó Kft., Budapest 2018. 61. büntetőeljárásról szóló törvény tükrébenJURA, 2020/4. 104. 3  21/2014. (VII. 15.) AB határozat. 5  A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontja.

rónak, akit a törvényszék elnöke a vádirat benyújtása róként lát el nyomozási bírói feladatokat. Sokkal in- előtti bírósági feladatok elsőfokú ellátására kijelöl. kább függ attól, mely tényezők és milyen irányba A nyomozás során a kényszerintézkedés tárgyában hatottak a jogalkalmazó belső meggyőződésére, me- történő döntés fő szabály szerint a nyomozási bíró lyek nem az épp előtte fekvő ügyben szereplő rele- hatáskörébe tartozik, mégsem tekinthető nyomozási váns és felhasználható bizonyítékokból eredeztet- bírónak a vádemelés előtt a kényszerintézkedés egy hetőek. éven túli meghosszabbítása során az erről rendel- A bírói meggyőződés és a kizárás szabályainak kező törvényszéki egyesbíró. Hasonlóképp foglalt együttes vizsgálata esetén nem tekinthetünk el azon állást a kérdésben a 2013.B.1. számú Büntető Elvi eljárási formák szemügyre vételezésétől, melyek ese- Határozat is, amikor kimondta, hogy a törvényszék tében iratok alapján történik a döntéshozatal, ezzel egyesbírája az előzetes letartóztatás egy éven túli egyidejűleg pedig bevett jogorvoslat a tárgyalás tar- meghosszabbítása tárgyában nem nyomozási bíró- tása iránti kérelem előterjesztésének lehetősége. Hi- Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám ként dönt, nem a nyomozási bíró feladatát látja el, szen ilyenkor nemcsak a közvetlenség elve szenved így ezen okból az ügy érdemi elbírálásából nem te- csorbát, hanem ezzel egyidejűleg a meggyőződés kinthető kizártnak. Egyértelműen kimondta a Kúria kialakulásához vezető folyamat is lerövidül, így az azt is, azáltal, hogy a törvényszéki egyesbíró „nyo- eszköztár is sokkal szegényesebbé válik. A teljesség mozási bíróként” írja alá a határozatát, nem válik igénye nélkül ki kívánok térni ebben a körben a bün- azzá, ez csupán technikai jellegű elírásként értel- tetővégzés meghozatalára irányuló eljárás, valamint mezhető.6 Nem véletlen tehát a Be. 131. §-ában fog- a meghallgatás nélküli szabálysértési eljárás jelen lalt rendelkezés, miszerint kivételes jelleggel mondja szempontból speciális szabályozására vagy épp sza- ki, hogy a vádirat benyújtása előtt az előzetes letar- bályozatlanságára. Nem az utóbbi évek vívmányának tóztatás elrendelését követő egy éven túl e kényszer- tekinthetőek azon esetek, amikor is a bíróság szá- intézkedés meghosszabbításáról már nem a kijelölt mára fennáll annak a lehetősége, hogy tárgyalás vagy nyomozási bíró, hanem a törvényszék egyesbírája épp meghallgatás tartása nélkül, iratok alapján hozza határoz, mégpedig a nyomozási bíróra vonatkozó meg döntését. Ezen döntéshozatali módozat mind a eljárási szabályok szerint. szabálysértési, a büntető-, vagy épp a büntetés-vég- Ebben a körben, a téma szempontjából kiemelt je- rehajtási ügyekben is adott, természetesen eltérő lentősége van a nyomozási bíró által megismerhető feltételek és szabályozás mentén. A fenti esetben fő ügyiratok körének, figyelemmel arra, a döntéshoza- szabály szerint a bíróság a szabálysértési ügyekben talt megelőzően átadandó iratok köre nem korlátoz- az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon.8 ható.7 Nyomozási bíróként ugyan nem végezheti el míg büntetőügyekben egy hónapon9, büntetés-vég- a bizonyítékok teljes körű értékelését még a megala- rehajtási ügyekben harminc napon10 belül hoz indo- pozott gyanú vonatkozásában sem, ezen feladatkör kolt határozatot az iratok tartalma alapján. A szabály- és az eljárás ezen szakasza mégis egy olyan rálátást sértési és büntetőügyeknél maradva, az ily módon adnak, mondhatni a teljes nyomozati szakra, ami in- meghozott határozatokkal szemben egységesen a dokolja ezt a szabályt. Ezáltal számos olyan bizonyí- tárgyalás tartására irányuló kérelem előterjesztésé- ték kerülhet be a nyomozási bíró által teljeskörűen nek lehetőségét biztosítja jogorvoslati módként a megismerhető dokumentumok közé, melyek nem vonatkozó eljárásjogi szabály. Amennyiben az arra képezik garantáltan részét a vádemeléskor benyúj- jogosultak élnek ezen jogorvoslati lehetőségükkel, tott nyomozati iratoknak, így azok a bírósági sza- a jogszabályi tilalom híján, könnyedén előfordulhat, kaszban nem válnak megismerhetővé, felhasználha- hogy ugyanazon bíró vagy épp bírósági titkár kerül tóvá a perbíró számára. Mindezzel a nyomozási bíró döntéshozatali pozícióba az ügyben, aki már egyszer olyan információk birtokába kerülhet, melyek az iratok alapján hozott határozatában számot adott puszta ismerete a pártatlanságának megőrzését erő- belső meggyőződéséről. Ugyan bizonyítási eljárás sen veszélybe sodorná, amennyiben a későbbiekben lefolytatása nélkül, a közvetlenség elvének érvénye- perbírói pozícióba kerülhetne. Mindezek fényében sülését mellőzve, de a bizonyítékok mérlegelését a fentiekben kifejtett különbségtétel joggal veti fel nem negálva, érdemben bírálta el az adott ügyet, a kérdést, hogy valóban nem kellene-e a kizárási most mégis tiszta lappal újra neki kell kezdenie. Né- okok körében a nyomozási bíróval azonos módon miképp megmagyarázatlannak tűnik a distinkció, tekinteni a nyomozási bíróra vonatkozó szabályok miszerint a nyomozási bírótól nem várjuk el, hogy szerint eljáró, eredendően nyomozási bírói „szerep- elfeledve a korábbi bizonyítékokat perbírói szerepbe ben” funkcionáló döntéshozóra is. Életszerű a kér- helyezkedjen, ugyanakkor egy jogellenesen beszer- dés felmerülése, miszerint a kizárási ok alapjául zett bizonyíték esetében elvárjuk a jogalkalmazótól fekvő indok mennyiben tér el attól függően, hogy valaki nyomozási bíróként vagy nem nyomozási bí- 8  A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyil- vántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 102. és 118. §-a. 6  Kúria Bfv.953/2012/34. számú precedensképes határozata lopás bűntette 9  Be. 741. §. 58 tárgyában. 10  A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabály- 7  T/13972. számú törvényjavaslat, indokolás a 468-473. §-hoz, 473. https:// sértési elzárás végrehajtásáról 2013. évi CCXL. törvény 50. § (1) bekezdés c) www.parlament.hu/irom40/13972/13972.pdf (letöltve: 2022.12.13.). pont cc) alpont.

annak teljes körű kizárását vagy épp jelen esetben Hasonló helyzetben találhatja magát azon másod- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám ildomosnak ítéljük azon elképzelést, hogy a bíró ké- fokon eljárt bíró, akinek hatályon kívül helyező dön- pes félretenni korábbi meggyőződését és ismételten tését a fellebbvitel hatályon kívül helyezi, ugyanis 59 döntést hozni úgy, hogy a korábban a döntésére ható ezen esetkörre nem került kiterjesztésre a Be. 14. § tényezőket ezúttal befolyástól mentesen újraérté- (3) bekezdés c) pontjában nevesített kizárási ok. keli. Tulajdonképp ilyen esetben a saját maga által Ezen rendelkezést a jelenlegi büntetőeljárási törvény hozott döntés felülbírálatát köteles elvégezni azon hatálybalépése óta több kritika is érte, figyelemmel döntéshozó, aki a tárgyalás eredménye fényében új arra, kísérteties a hasonlóság a megalapozatlanság határozatot kell hozzon egy általa már korábban ér- miatti hatályon kívül helyezés esetkörével, amely demben eldöntött ügyben. Ilyen esetben pedig ne- kapcsán a jogalkotó felismerte, hogy a bíró függet- héz elképzelnünk azt, hogy jogkérdés tekintetében lenségével össze nem férő eljárásjogi helyzet lenne, érdemben eltérő döntést hozna ugyanazon bíró vagy ha a hatályon kívül helyezés folytán megismételt el- bírósági titkár a tárgyalás eredményének fényében.11 járásban részt vehetne a megalapozatlanság okán Ezzel pedig megkérdőjelezhetetlenül olyan helyzet- hatályon kívül helyezett döntést hozó bíró. Ficsór ben találja magát a döntéshozó, melyben pártatlan- Gabriella sem üdvözölte különösképp a hatályon kí- ságának látszatán is méretes csorba eshet. Egészen vül helyező határozatokkal szemben bevezetett ál- egyszerűen már a rendelkezésre álló bizonyítékokat talános jogorvoslati lehetőséget, különösképp azon áttekintve azon álláspontra helyezkedett, hogy a eshetőségre figyelemmel, amikor is a felsőbb bíró- tényállás tisztázott, egyéb bizonyíték beszerzése ság iránymutatása kötelező. Ő maga úgy fogalmazott, nem szükséges, az ügy érdemében a rendelkezésre „Nem kellene a hatályon kívül helyező végzést hozó álló iratok alapján döntés hozható. Döntését meg- bírókat arra kényszeríteni, hogy a legjobb tudásuk, hozza és annak indokát is adja, indokolásában meggyőződésük és lelkiismeretük szerinti álláspont- számba veszi és értékeli a bizonyítékokat, számot ad jukat egy újabb eljárásban a felsőbb bíróság kötele- meggyőződéséről. Ezt követően jogosan merül fel a zően irányadó álláspontjának megfelelően változ- kérdés, képes-e őszinte kíváncsisággal felvértezve tassák meg.”14 Nem szabadna, hogy az alábbi kijelen- lefolytatni a bizonyítási eljárást abban az ügyben, tés még ma is érvényre juthasson: „ugyanazon bíró melyben határozott véleménye már kiforrott. Kuta- másképp ítél, ha az utolsó, és másképp, ha az utolsó tási eredményekkel alátámasztott álláspont szerint, előtti szó az övé”.15 Továbbra is kétségtelen, „Nincs az érzelmi töltetet nélkülöző kíváncsiság korántsem előre megrendelt ítélet, és a bírónak nincs is felelős- vezet azonos eredményre, mint a természetes kíván- sége a törvényen és a lelkiismeretén kívül abban, csiság melyet erőteljes érzelmi töltet vezérel. Az mit tart igaznak, mi a törvény és mi az igazság”16 Az előbbi típus sem vezet eredendően tévútra, ugyan- mégsem vonható kétségbe, hogy a hatályon kívül akkor az esetek többségében jelentősen gátolhatja helyező végzés elleni generális fellebbezési lehető- a rekonstrukció sikerességét.12 A fent vázolt eljárás- ség bevezetése ne gyakorolna hatást a bírói meggyő- jogi szituációban kétségtelen, irreális elvárás lenne ződésre. Ez a hatás természetesen csak indirekt le- a döntéshozóval szemben az őszinte kíváncsiság ab- het, hisz a belső meggyőződés és annak kialakulása ban az esetben, ha nem kerül képbe egy olyan új direkt módon nem befolyásolható a jog eszközével, elem, mely valósággal képes megváltoztatni, ha úgy de közvetett módon hatást gyakorolhatnak rá az el- tetszik átfesteni a kialakult képet. Mindezek elle- járásjogi szabályok. nére, az eddigi tapasztalataim szerint a szabálysér- tési eljárások kapcsán bevett gyakorlat, hogy az ira- Ennek ellenére nem tekinthetőek abszolút kurió- tok alapján történő döntéshozatalban részt vevő bíró zumnak a fenti példák, hiszen bizonyos esetekben vagy – gyakrabban – bírósági titkár fogja lefolytatni maga a jogszabály teremt kifejezetten alapot arra, a meghallgatást és meghozni az immáron fellebbe- hogy az eljáró bíró saját határozatának korrekcióját zéssel csak korlátok között támadható határozatot.13 elvégezhesse. Ezen a ponton érdemes néhány mon- Ezzel ellentétben a büntetővégzéssel befejezett el- dat erejéig kitérnünk az utólagos büntetés-végrehaj- járások körében azt észleltem, a tárgyalás tartása tási bírói eljárásra, melynek lefolytatására egyértel- iránti kérelem beérkezését követően, amennyiben műen speciális illetékességi szabályt fogalmaz meg erre mód van, átszignálásra kerül az ügy és másik a jogszabály, hiszen az alaphatározatot hozó bünte- bíró fog eljárni az ügyben, nem az, ki egyszer már tés-végrehajtási bíró jogosult a saját határozatának elvégezte a bizonyítékok értékelését és számot adott korrekciójára.17 Természetesen azonnal párhuzamot meggyőződéséről. A fent kifejtett indokok mentén vonhatunk az egyszerűsített felülvizsgálat jogintéz- azt gondolom, ez nem egy véletlen és indok nélküli, ményével, melynek alapkoncepciója kísérteties ha- annál inkább üdvözlendő gyakorlati megoldás. sonlóságot mutat. Ugyanakkor alapvető különbség 11  Czédli Gergő: A szabálysértési jog jogorvoslati rendszerének aktuális 14  Ficsór Gabriella: A bíró kizárásának gyakorlati tapasztalatai. Büntetőjogi kérdései. JURA, 2014/1. szám 11. Szemle, 2017/2. 76–77. 12  Fogarasi Mihály – Máthé Izabella: Amikor a kíváncsiság elfogulttá 15  Baumgerten Izidor: Fellebbvitel ténykérdésben. Jogtudományi Közlöny 46. tesz. Belüg yi Szemle, 2021/2. különszám 89. sz. 1898. 327. 13  Vö. Szabs. tv. 121. §. 16  Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 110.. 17  Bv.tv. 71. §.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám a fent vázolt esetekhez képest, hogy itt a jogszabály- getlenség, ami lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a ban előírt kötelező elem, a határozatnak egyes ren- jogalkotó által előre meghatározott szabályok figye- delkezései, járulékos kérdései, azok hiányos vagy lembevételével, legjobb szakmai meggyőződése sze- törvénysértő volta orvosolható.18 Csupán másodla- rint döntsön az eléje kerülő jogvitában.”19 Ugyanak- gos kérdések tekintetében van helye ezen eljárásnak. kor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a jog- Ebből kifolyólag némiképp kilóg a sorból, hiszen szabály legfeljebb egyfajta jelzőfény lehet az úton, nem azon csoportba tartozik, mely alkalmas lehet a mely néha utat mutat, máskor a kontroll lehetőségét bíró szubjektív meggyőződésének akár csak látszó- biztosítja. A kizárás jogintézményének szabályai csak lagos manipulációjára vagy akár a pártatlanság meg- egyetlen pici szeletét adják azon szabályegyüttesnek, kérdőjelezhetősége vonatkozásában hivatkozási ala- mely a belső meggyőződés mederben tartásáért fe- pot adhasson. Ez is tökéletesen mutat rá arra, nem lel. Ezzel egyidejűleg, ahogyan az a fentiekben kide- lehetséges abszolút és kivételt nem tűrő jelleggel rült, önmagában ezen szabályozás is képes váratlan irányadó szabályok mentén egy utópisztikus szabály- helyzeteket produkálni, melyek megoldása a jelen- rendszer felállítása. Nem pusztán attól kerülhet ve- legi jogi szabályozás mellett végső soron az eljáró szélybe a bíró pártatlansága, hogy adott ügyben az bíróra hárulhat. Ahogyan az már a bevezetőben is eljárás több szakaszában került döntési pozícióba, említésre került, a pártatlan bírósághoz való alkot- de éppúgy nem tekinthető örök érvényűnek az sem, mányos alapjog tehát nemcsak a bíróságra mint szer- hogy bizonyos körülmények között helyes volna is- vezetre, hanem az eljáró bíróra nézve is kötelezett- mételt döntésre késztetni ugyanazon személyt, még séget teremt, melynek eredményeképp a bíró nem- ha instrukciókkal látjuk is el. csak az ügy érdemében kell döntést hozzon, hanem esetenként abban is, hogy a konkrét ügyben egyál- Összegző gondolatok talán hozhat-e döntést.20 Mindezt a jogszabályi hát- tér teszi az eljáró bíró kötelezettségévé azáltal, hogy A fentiekben kifejtettek alapján azt gondolom, egyaránt deklarálja a bírák függetlenségét, valamint megerősítést nyert azon gondolat, mely szerint a bí- törvénynek való kizárólagos alávetettségét.21 Ugyan- rói meggyőződés és a kizárás szabályai a maguk mód- akkor nem hagyható figyelmen kívül a törvényes ján igenis szoros kapcsolatban állnak egymással, bírótól való elvonás tilalma sem, mely némiképp ár- melyet az alábbi sorok tökéletesen kifejeznek: „Az nyalja az egyébként sem egyszerű képet. Végső so- ítélkező bíró pártatlansága, mint tudati állapot meg- ron úgy tűnik, egyelőre az eljáró bíró kezében a dön- teremtésének eszköze a személyes és szervezeti füg- tés, mikor kiált elfogultságot a garanciális szabályok megtartása végett. 18  Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás [Digitális kiadás.], Wolters 19  Tóth Balázs: Fórum az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Fundamen- Kluwer Hungary, Budapest, 2019. Kft.. https://doi.org/10.55413/97896329 tum, 2002/1, 51. 59 05 4  L etölt ve:  ht t ps://mer sz.hu/h ivat kozas/ YOV178 0 _ 49 0 _ p1/#YOV1780_490_p1 (letöltve: 2022. 12. 16.). 20  Csizmadiáné i.m. 99. o. 21  Akácz et al i.m. 61.o. 60

eljáró hatóságokra. Cik- kemben előbb a gyermek- Dr. Sörös László1 tanúk kihallgatásának jogi szabályozásnak fejlődé- sére térnék ki, bemutatva a jelenleg hatályos szabá- Gyermek a tanúk padján lyozást is, majd a gyerme- kek vallomással kapcsola- tos bizonytalanságával és kihallgatásuk módjával kí- vánok – a teljesség igénye nélkül – néhány felvetést megosztani.3 Bevezetés Jogi szabályzás fejlődése Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám Sajnos előfordul, hogy a bűncselekmény sértettje vagy A gyermekkorú tanú életkori sajátosságainak figye- 61 egyetlen szemtanúja egy gyermek, akinek a személyi- lembevétele hosszú, több évtizeden átnyúló fejlődé- sége még kiforratlan, sérülékenyebb a külső káros ha- sen ment át, míg elért a mai részletes, a gyermekek tásokkal szemben. A bűncselekmény okozta trauma érdekeire nagyobb hangsúlyt fektető szabályozásáig. után kihallgatása néha elkerülhetetlen és kénytelen A gyermekek kifejezett védelmét, kíméletét célzó bün- egy számára idegen személy előtt feltárni és elmon- tetőeljárási rendelkezéseket sem a bűnvádi eljárásról dani az általa átélt borzalmakat, a saját értelmi szint- szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, sem az 1952. ja- jén, a világról addig szerzett ismeretei alapján. nuár 1. napjától hatályba lépett büntető perrendtar- tásról szóló 1951. évi III. törvény nem tartalmazott. A közvéleményben nagy vihart kavart azon gyer- mekbántalmazó szülők büntetőügye, ahol a szülők Az első kifejezetten gyermektanúkat érintő ren- éveken át embertelen körülmények között nevelték delkezést az 1962. május 13. napján kihirdetett 1962. kiskorú gyermekeiket, és sérelmükre szexuális abú- évi 8. törvényerejű rendeletben találhatunk. Ezen zust is megvalósítottak. A több éven keresztül tartó büntetőeljárási kódex 133. § (2) bekezdése igen büntetőeljárás során 2017 végén született jogerős szűkszavúan az alábbi egymondatos rendelkezést bírósági döntés, megállapítva a szülőpáros bűnös- tartalmazta: A gyermek- és fiatalkorú személy ségét háromrendbeli társtettesként, folytatólagosan, tanúkénti kihallgatásánál – a hatóság belátása erőszakkal, tizenkettedik életévét be nem töltött, az szerint – a tanú gondozója (szülő, törvényes kép- elkövető hozzátartozója sérelmére elkövetett szexu- viselő stb.) és pedagógus is jelen lehet. ális erőszak bűntettében, valamint kiskorú veszé- lyeztetésének bűntettében, és velük szemben 13-13 A jogszabály szövegezése megkülönbözteti a gyer- év fegyházbüntetést és 10-10 év közügyektől eltiltás mek és a fiatalkorú tanút, ugyanakkor nevesítve nem mellékbüntetést kiszabva, és a szülői felügyeleti jo- tér ki arra, hogy kik tartoznak az egyik vagy másik gukat megszüntetve. Az ügyben még az Alapvető csoportba. Erre következtést egyrészt a törvényerejű Jogok Biztosának Hivatala is folytatott vizsgálatot a rendelet XVI. fejezetének rendelkezéseiből, mely a gyermekek védelme érdekében.2 fiatalkorúak elleni büntetőeljárásra vonatkozó egyes külön rendelkezéseket tartalmazza, valamint az ek- A büntetőeljárásban a vádlottak bűnösségét meg- kor hatályban volt a Magyar Népköztársaság Büntető alapozó egyik kulcsfontosságú bizonyíték volt a há- Tör vényköny véről szóló 1961. évi V. tör vény rom kiskorú gyermek tanúvallomása. Ugyanakkor 85. §-ából vonhatunk le, ahol a fiatalkorú elkövető- az eljárással szemben kritikaként fogalmazódott ként a 14 életévet betöltött, de a 18. életévét el nem meg, hogy a gyermekeket a büntetőeljárás során érő személyt nevesíti. Ezen szóhasználat alapján a többször kihallgatták, több szakértői vizsgálatnak gyermekkorúnak a 14. életévét be nem töltött sze- vetették alá, ezzel arra „kényszerítve” őket, hogy az mély tekinthető. A büntetőeljárási törvény szövege- átélt traumát, tragédiát újból átéljék. A gyermekek zése különbséget tesz gyermekkorú és fiatalkorú vallomása az eljárás során többször is változott, míg tanú között, azonban a két életkori kategória nem végül teljesen „bezárkóztak” a külvilággal szemben, eredményezi eltérő eljárási szabályok alkalmazását. így a gyermekek a büntetőeljárás során újabb trau- Valamennyi 18 év alatti tanú kihallgatására ugyan- mákat éltek át immár az eljáró hatóságok részéről. 3  Természetesen ismert tény, hogy a ’gyermek tanú’ kifejezés nem ponto- Ez a példa is jól mutatja, hogy mekkora felelősség san fedi le a büntetőeljárási dogmatika fogalomrendszerét, azonban épp a köz- hárul a gyermekkorúakat érintő büntetőügyekben érthetőség oltárán úgy vélem, hogy nem vezet tévutakra, ha jelen tanulmány- ban így használom. Lásd: Herke Csongor: Lehet-e tanú gyermekkorú vagy 1  Bíró, Nyíregyházi Törvényszék. fiatalkorú? In.: Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. 2  https://www.ajbh.hu/-/szigetszentmiklosi-gyermekbantalmazas-az- (Szerk.: Gál István László) Kiadja PTEÁJK, Pécs, 2011, 281–292. ombudsman-vizsgalata (letöltés: 2023. 01. 06.).

azon egy mondat vonatkozik. A gondozó (szülő, tör- mély távollétében felvett vallomás nem volt törvény- vényes képviselő stb.) és pedagógus jelenlétének sértő, melyet az akkori Legfelsőbb Bíróság BH biztosítása nem kötelező, kizárólag a hatóság belá- 1996.520. számú eseti döntésével megerősített, mely tására, döntésére bízza, hogy ezen személyek jelen- kimondta, hogy a gyermek és a fiatalkorú tanúkénti létében, vagy nélkülük hallgatja ki a gyermeket. kihallgatásánál gondozójának és pedagógus nevelő- Érdekessége a büntetőeljárási kódexnek, hogy a jének a jelenléte nem kötelező, ezért eljárási szabály- 133. § (3) bekezdése szerint a tanút figyelmeztetni sértésnek minősül, ha a bíróság ezeknek a tanúknak kellett a hamis tanúzás törvényes következményeire, nyomozás során tett vallomását emiatt kizárja a bi- mely rendelkezés a gyermek tanúkra is ugyanúgy vo- zonyítási eszközök köréből. natkozott, mint a fiatal-, vagy felnőttkorúra, annak Említést érdemel még a BH 1992.451. számú eseti ellenére, hogy az akkor hatályban lévő Büntető tör- döntés, melyben – a jelenleg hatályos rendelkezé- vénykönyvről szóló 1961. évi V. törvény 20. §-a szerint sektől eltérően – úgy foglalt állást a bíróság, hogy Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám nem volt büntethető, aki, a cselekmény elkövetéskor ha a gyermekkorú személy tárgyaláson történő ki- a 14. életévét még nem töltötte be. hallgatását a bíróság mellőzi, a tanú nyomozás során A gyermekek fokozotabb védelmét felismerő ren- tett vallomásának felolvasására és ezzel a bizonyíté- delkezéssel bővült az 1974. évtől hatályos büntető- kok körébe történő beemelésére sem kerülhet sor. eljárásról szóló 1973. évi I. törvény, melynek 63. § A gyermekkorú tanú – a büntetőeljárási törvény (3) bekezdése értelmében, gyermekkorút csak ak- 63. § (3) bekezdéséhez fűzött kommentár szerint – kor lehet tanúként kihallgatni, ha vallomása olyan hamis tanúzásra történő figyelemeztetését mellőzni bizonyítékot tartalmazhat, amely előreláthatóan kell, ugyanakkor az igazmondás fontosságára kell másként nem pótolható. figyelmeztetni és a kihallgatása során a szavahi- Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján, gyer- hetőséget folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mek- és fiatalkorú tanúkénti kihallgatásánál – a és kihallgatása során igen nagy körültekintéssel hatóság belátása szerint – gondozója és pedagógus kell eljárni, hogy lehetőség szerint minél keveseb- nevelője is jelen lehet. bet észleljen a vallomásához fűződő következmé- A jogszabály továbbra sem nevesítette, hogy kik nyek nyomasztó terhéből. tartoznak a gyermek életkori kategóriába. A korábbi Az 1973. évi I. törvényt felváltó, 2003. július 1. nap- eljárási törvényhez hasonlóan a büntetőjárási tör- ján hatályba lépő 1998. évi XIX. törvény (továbbiak- vény és az akkor hatályban volt Büntető Törvény- ban: régi Be.) szakítva korábbi szűkszavú szabályo- könyv szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseiből zással, több „gyermekbarát” rendelkezést is tartal- vonható le az a következtetés, hogy a 14. életév alatti mazott. A törvény elődjével összhangban rögzítette, személy minősül gyermekkorúnak. hogy nem hallgatható ki tanúként, akitől a testi vagy Előrelépést jelent ugyanakkor, hogy a gyermek- szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható korú tanú kihallgatása nem automatikus, és feltétel- helyes vallomás, továbbá a gyermekkorú tanúként hez köti, arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha vallo- kihallgatható személy vallomásnak felvételére kizá- mása olyan bizonyítékot tartalmazhat, amely előre- rólag akkor kerülhetett sor, ha a vallomásától vár- láthatóan másként nem pótolható. Ennek indokát ható bizonyíték mással nem pótolható. adja a törvényi szakaszhoz füzött kommentár, mely Jogalkotó szándéka tehát a lehetőséghez mérten szerint „a gyermek életkori sajátosságainál fogva a tizennégy év alatti személyek kihallgatásának el- kihallgatásakor súlyos pszichés megterhelésen, tra- kerülése. Azonban ez nem minden esetben lehetsé- umán eshet át, amely aránytalanul nagyobb kárt ges, ítélkező bíróként magam is találkoztam a régi okozhat, mint a vallomásának mellőzése vagy pót- Be. hatálya alatt olyan büntetőügyekkel, ahol a gyer- lása”. Mint látható, a jogalkotó, szakítva a korábbi mekkorú személy tanúkénti kihallgatása elkerülhe- gyakorlattal, már az állam büntető igazságszolgálta- tetlen volt, ilyen volt például az alábbi két eset is. tási érdeke mellett figyelembe veendőnek tartja a Az első esetben büntetőeljárás volt folyamatban gyermek személyiségének a védelmét is. felnőttkorú vádlottal szemben 3 rendbeli, a 2012. A büntetőeljárási törvény 65. § (1) bekezdés évi C. törvény 208. § (2) bekezdés a) pontja szerint b) pontja rögzítette, hogy nem lehet tanúként kihall- minősülő és büntetendő, szabálysértés elkövetésére gatni, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt rábírással megvalósított kiskorú veszélyeztetésének nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. E ren- bűntette miatt. delkezésből következik, hogy beszélni nem tudó pár A tényállás szerint a fiatal felnőtt korú elkövető hónapos vagy éves gyermek tanúként kihallgatása rábírt három – egy 12 és két 11 éves – gyermeket eleve kizárt, de még az olyan kiskorúé is, aki nem arra, hogy vele együtt lakóhelyük közelében lévő áll azon szellemi fejlettségi szinten, hogy helyes ta- körbekerített almáskertbe menjenek, és onnan ko- núvallomást tegyen. Ez utóbbi állapot megállapítása rábban a napszámosok által leszedett, ládákba pakolt az ügyben eljáró hatóság mérlegelésére volt bízva. almákat tulajdonítsanak el. A gyermekek a vádlott Ugyanígy a hatóság belátásra bízza, hogy a gyer- felhívásának eleget tettek, és a sértett almáskertéjé- 62 mekkorú tanú kihallgatásánál a gondozója és neve- ből összesen 8 darab ládákba pakolt 24 000 Ft értékű lője jelenlétét szükségesnek tartja-e. Az ilyen sze- almát tulajdonítottak el, az elkövetési érték a ládák-

kal együtt 32 000 Ft volt. Az eltulajdonított ládákat A gyermek érdekében eljáró ügyvédet hatalmazha- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám és az almát a vádlott, valamint a gyermekek lakóhe- tott meg, továbbá a törvény rögzítette, hogy ha a ki- lyükön elrejtették. A nyomozás során az eltulajdoní- hallgatandó személy szellemi vagy egyéb állapota 63 tott almát, ládákat lefoglalták, a sértettnek vissza- miatt korlátozottan képes megítélni (pl. gyermek- szolgáltatták. kor) a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható ki, ha vallomást kí- A vádlottal szemben a bíróság a szabálysértési el- ván tenni, és a törvényes képviselője vagy a tanúként járás keretében – mivel az körbekerített almás terü- kihallgatandó által megjelölt hozzátartozó ehhez leten semmilyen épület, helyiség nem volt – tulajdon hozzájárul. elleni szabálysértés elkövetése miatt 139 óra közér- dekű munka büntetést szabott ki. A kialakult bírói gyakorlat megkövetelte, hogy cselekvőképtelen, tizennégy év alatti személy ese- A büntetőeljárás során a vádlott a bűnösségét ta- tében kihallgatására kizárólag akkor kerülhet sor, gadta, vallomást nem tett. A bűncselekménynek nem ha a törvényes képviselője jelen volt, és ahhoz bele- volt szemtanúja, és nem állt rendelkezésre más bi- egyezését adta. Ennek hiányában rögzített vallomás zonyíték, ezért a nyomozó hatóság tanúként hall- törvénysértő volt és bizonyítékként nem volt érté- gatta meg a három gyermeket, akik egybehangzó kelhető.4 vallomása alapján, mely magyarázatot adott arra is, hogy hogyan kerültek a sértett ládái, almái az ottho- Mint látható az előző büntetőeljárási törvénnyel nukba, a vádlott bűnössége bizonyítást nyert. ellentétben már nem teszi lehetővé a hatóságok szá- mára a gyermek önálló, törvényes képviselő nélküli A másik esetben csoportosan elkövetett rablás kihallgatását. Mely egyértelműen a gyermek érde- bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sér- keinek fokozottabb figyelembevételét jelenti, mivel tés bűntette miatt három vádlottal szemben bünte- nem mindegy, hogy a gyermeknek egyedül, számára tőeljárás volt folyamatban. A tényállás szerint az egy- idegen környezetben kell nyilatkoznia, megértenie mással rokoni kapcsolatban álló vádlottak és a falu- a büntetőeljárásbeli szerepét, vagy mellette van egy beli sértett egy közös ismerősüknél iszogattak, kár- által jól ismert, érzelmi kötődésben lévő személy is, tyáztak. Amikor az egyik vádlottól a sértett nagyobb aki bátorítólag hathat rá, tovább segítségére lehet a összeget elnyert, vita alakult ki, ezért a sértett a nye- vele történő események megértésében. reménnyel távozott. A vádlottak a sértett után men- tek és az utcán utolérve bántalmazták, a nála lévő A törvényes képviselő jelenlétének fontosságát teljes készpénzt elvették. igazolja az alapvető jogok biztosa által vizsgált AJB- 2324/2012. számú ügy, melyben a panaszos fia sérel- A vádlottak a büntetőeljárás során tagadták bű- mére 2013. július 21-én bűncselekményt követtek nösségüket és egymásra tett terhelő vallomással pró- el. A fiatalkorú sértettet súlyos testi sérülést szenve- bálták magukat menteni. Védekezésük azonban a dett, ezért azonnal kórházba szállították és megmű- büntetőeljárás során többször is változott, ellent- tötték. A rendőrkapitányság nyomozói a megyei kór- mondásos volt. Ezért a vádlottak szerepe (részt vett-e házban még aznap sértett tanúként hallgatták ki. A a bűncselekményben, tettesként, társtettesként, kihallgatását megelőzően szülei az ágya mellett vol- bűnsegédként stb.) a tényállás tisztázása nem volt tak, a kihallgatás idejére a nyomozó hatóság kiküldte egyszerű. Melyet nagymértékben nehezített, hogy őket a kórteremből, és ekkor a sértett ágytól kb. 5 a bűncselekmény idején ittas állapotban lévő sértett méterre, a kórterem ajtajában álltak. A panasz nyo- az alkohol és a bántalmazás következtében maga mán az illetékes nyomozó hatóság kifejtette, hogy a sem tudott egyértelműen visszaemlékezni a vele tör- törvényes képviselők a tanúkihallgatási jegyző- téntekre. Ezért a nyomozás során tanúként hallgat- könyvben ugyan nincsenek jelenlévőként feltün- ták ki a sértett gyermekét, aki az események idején tetve, a főkapitányság álláspontja szerint a kórterem édesapja elé ment, hogy hazahívja, ezáltal szemta- ajtajában állva is nyomon követhették a kihallgatást, núja volt bűncselekménynek. Az ő vallomása alapján jelenléttel kapcsolatos jogaik nem sérültek. egyértelműen tisztázható volt, hogy a sértett bántal- mazásában a vádlottak milyen szerepet töltöttek be, Az alapvető jogok biztosa azonban megállapította, illetve tisztában voltak valamennyien a készpénz hogy sérült a gyermek védelemhez és gondoskodás- eltulajdonításával. A gyermek vallomását támasztot- hoz, valamint tisztességes eljáráshoz való joga, mivel ták alá a sértett sérüléseiről készült orvosi dokumen- nyilvánvaló, hogy a törvényes képviselő a gyermek tumok, valamint az orvos szakértői vélemény. kórházi ágyától több méterre, az ajtóban állva nem biztosíthatott számára elégséges támogatást. Az első esetben, ha nem hallgatták volna ki gyer- mekeket, akkor a kiskorú veszélyeztetését nem le- A régi Be. rögzítette, hogy a gyermeket tanúkihall- hetett volna megállapítani, míg a második esetben gatásakor a hamis tanúzás következményeire való ugyan a bűncselekmény elkövetése megállapítható figyelmeztetését mellőzni kellett, ezzel a korábbi volt, de a tényállás teljes körű felderítése, a vádlot- büntetőeljárási törvény kommentárjában rögzítet- tak szerepe annak elkövetésében kizárólag a gyer- teket, a jogszabályi szintre emelte.5 Megszüntetve mekkorú tanú kihallgatásával vált egyértelművé. 4  BH 2005.204. és BH 2005.385. A régi Be. a gyermekkorú tanú törvényes képvise- 5  1998. évi XIX. törvény 86. § (1) bekezdés. lőjének a szerepére nagyobb hangsúlyt fektetett.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám azon anomáliát, hogy a gyermekkel olyan figyelmez- ség céljával, használatával, és kialakításával kapcso- tetést közöljön a hatóság, melyet vele szemben bün- latos főbb szabályok változatlanok maradtak.8 tethetőséget kizáró ok miatt nem lehet alkalmazni. Mint látható, a jogalkotó felismerte, hogy egy gyer- A régi Be. eltérő szabályokat tartalmazott, ha a mek meghallgatása kapcsán milyen speciális körül- gyermekkorú tanú kihallgatására a nyomozati vagy ményekre is figyelemmel kell lenni, és nemcsak a bírói szakban került sor. jogszabályi, de a fizikai hátterét is igyekezett bizto- sítani. Nyomozás során a gyermekkorú tanú kihallgatását végző szerv vonatkozásában egyfajta kettőség volt A bíróságoknak – a rendőrséggel ellentétben – tetten érhető. A törvény fő szabályként a nyomozási nem volt jogszabályi kötelezettsége a meghallgató­ bíró hatáskörébe utalta a tizennégy év alatti személy szobák kialakítására. Ugyanakkor az Országos Bíró- kihallgatását, de a nyomozó hatóság általi kihallgatást sági Hivatal által 2012. évben meghirdetett „Gyer- sem zárta ki jogszabály. A nyomozó hatóságnak, ha mekközpontú Igazságszolgáltatás” program keretén megalapozottan feltehető volt, hogy a gyermekkorú belül célul tűzte ki, hogy 2014. december 31-éig min- tárgyaláson történő kihallgatása fejlődését károsan den hét főnél nagyobb létszámú bírósági épületben befolyásolná, akkor a nyomozási bíró általi kihallga- – a gyermekek számára a kíméletes meghallgatást tását kell kezdeményeznie az ügyészségnél, más eset- elősegítő –meghallgatószobákat alakítson ki. Ezen ben maga is meghallgathatta.6 célkitűzés, nagyobbrészt már teljesült, de ott, ahol nem tudtak a bírósági épület fizikai adottságai mi- Ezzel összhangban a Legfelsőbb Bíróság 2008-ban att ilyen helységet létesíteni, a bíróság együttműkö- hozott 68. számú BK vélemény II. pontja rögzítette dési megállapodást kötött a rendőrséggel, hogy a is, hogy a 14. életévét be nem töltött személyt a nyo- rendőrkapitányságok épületében kialakított mozó hatóság akkor hallgathatja ki, ha az ügyész a meghallgatószobákat a bíróságok is használhassák nyomozási bíró általi kihallgatásra még nem tett in- kiskorúak meghallgatására. dítványt, vagy tett, de azt a nyomozási bíró elutasí- totta. A nyomozási bíró a kiskorú meghallgatása során ülést tartott, melyen az indítványt tevő ügyész is je- Az akkor hatályban volt 23/2003. (VI. 24.) BM–IM len volt, és meghallgatása során kérdezhetett is. Az együttes rendelet 22. §-a alapján – összhangban a ülésről jegyzőkönyv készült, amit később a tárgya- büntetőeljárási törvénnyel – a nyomozó hatóság 14 láson felolvasás útján bizonyítékként felhasználha- év alatti személyt kizárólag indokolt esetben hall- tóvá vált. gathatott meg, és kizárólag akkor, ha kihallgatását megelőzően beszerezte azokat a bizonyítékokat, A nyomozási bíró általi kihallgatás kapcsán azon- amelyek elkerülhetővé tették a kihallgatást. A ren- ban dilemmaként merült fel, hogy tud az eljáró bíró delet értelmében kihallgatás során a nyomozó szerv a meghallgatás során érvényt szerezni a Be. 86. § (1) olyan tagjának kellett eljárnia, aki ilyen irányú fel- bekezdés rendelkezésének, azaz a tizennegyedik készültséggel rendelkezett. Ugyanakkor a jogszabály életévét meg nem haladott személy kizárólag akkor nem részletezte, mit jelent az ilyen irányú felkészült- lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható ség, vagy e rendelkezés megszegése milyen követ- bizonyíték mással nem pótolható. Ugyanis a nyomo- kezményekkel jár. zási bíró eljárásjogi szerepéből kifolyólag – vádeme- lés előtt vagyunk – nem volt lehetősége a bizonyíté- 2011-ben a jogalkotó felismerve azt, hogy a kis- kokat értékelni, ennélfogva, nem is vizsgálhatta, korú meghallgatására nem feltétlenül alkalmas a hi- hogy van-e olyan bizonyíték, ami pótolná a gyermek- vatalok zord helyiségei, előírta, hogy legkésőbb a korú tanú meghallgatását. Ezért az ekkori bírói gya- 2014. évtől a 14 év alatti gyermekek meghallgatására korlat kizárólag egyetlen körülményt vizsgált az az úgynevezett meghallgatószobákban kerülhetett ügyészi indítványt kapcsán, hogy a meghallgatandó sor, melyet a BRFK-n és valamennyi megyei rendőr- személy betöltötte-e a tizennegyedik életévét vagy főkapitányságon ki kellet alakítani.7 Ezen meghall­ nem. Amennyiben betöltötte, akkor az ügyészség gató­szobák kialakításának, felszereltségének igazod- indítványát elutasította. Ugyanis az akkori büntető- nia kellett a gyermek szükségleihez, biztosítva lelki eljárási törvény lehetővé tette a tizennegyedik élet- és fizikai biztonságát, továbbá alkalmasnak kellett évét betöltött személy tanúként mind a nyomozás lennie arra, hogy vallomását kép- és hangfelvétellel során, mind a bírósági tárgyaláson az általános sza- rögzítsék. De előírásokat tartalmazott a helyiség mé- bályok szerint történő kihallgatását a törvényes kép- reteire, természetes fénnyel ellátottságára, de még viselője egyidejű értesítése mellett. a szoba minimális hőmérsékletére is. Jelenleg ezen rendelet már nincs hatályban, és a meghallgatószobák A régi Be. egyértelműen rögzítette, hogy vádeme- helyére különleges bánásmódot igénylő személy lést követően gyermekkorú tanú kihallgatására tár- részvételét megkívánó eljárási cselekmény elvégzé- gyaláson nem kerülhetett sor. Ha a nyomozás során sére szolgáló rendőrségi helyiség lépett, de a helyi- – a nyomozási bíró meghallgatta, a meghallgatás jegyzőkönyvének felolvasásával vált ismertté vallomása, 64 6  23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 22. § (3) bekezdés. 8  34/2015. (XI. 10.) IM rendelet, majd a 13/2018 (VI.12.) IM rendelet. 7  32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet.

– a nyomozási bíró nem hallgatta ki, vagy kihall- szére, mely körbe jogszabálynál fogva beletartoznak Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám gatta, de a tárgyalás során ismételt kihallgatása a 18. év alattiak, így a gyermekkorúak is. Védelmüket vált szükségessé, ha betöltötte a 14. életévét, nemcsak általános szinten megfogalmazott elvekben 65 idézhető volt, ha nem, akkor a bíróság megke- rögzíti a törvény, hanem konkrét intézkedéseket, ren- resett vagy kiküldött bíró útján hallgatta meg. delkezéseket tartalmaz. A hatályos szabályozás a ko- rábbi rendelkezéseket átvéve törekszik a gyermekkorú Kiküldött bíróként az ügy bírája hallgatta meg a büntetőeljárásban való részvételének elkerülésére, gyermekkorút. Mely meghallgatásról jegyzőkönyv- ezért fő szabály, hogy ilyen személy kihallgatására ki- vezetővel jegyzőkönyvet vett fel, és melynek tárgya- zárólag akkor kerülhet sor, ha az attól várható bizo- láson történő felolvasásával tette a vallomást a bizo- nyíték mással nem pótolható. nyítás anyagává. Míg megkeresett bíróság útján tör- ténő kihallgatásnál, ha a gyermek meghallgatására A gyermekkorúakat érintő eljárási cselekmények- az ügyet tárgyaló bíróság illetékességi területén kí- kel kapcsolatos szabályokat a törvény összeszedet- vül volt lehetőség, és a kiküldött bíró útján történő tebben, túlnyomórészt a XIV. fejezetben tartal- rögzítése ne volt célszerű pl. a nagy távolság miatt, mazza, azzal, hogy a hatóság számára előírt általános akkor az illetékes bíróság megkeresésével, a számára intézkedéseken túl (Be. 85. §) külön intézkedéseket adott iránymutatások mellett jegyzőkönyvben rög- ír elő a 14 és 18 év közöttiekre (Be. 87. §), és a 14 év zítette a gyermek vallomását. alatti­akr­ a (Be. 88. §) figyelembe véve az életkori sa- játosságokat, illetve további külön magatartási sza- 2015. november 1. napjától további gyermekbarát bályokat állapít meg arra az esetre, ha az érintett fi- jogszabályi rendelkezések léptek életbe: atalkorú vagy gyermekkorú a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje – kötelezővé vált a gyermekkorú kihallgatásnak [Be. 89. § (4)–(5) bekezdés]. kép- vagy hangfelvevővel, egyéb berendezéssel történő rögzítése, Fő szabály lett, hogy a gyermekkorú kihallgatása során nem lehet jelen sem a terhelt, sem a védő. Et- – lehetőség nyílt zártcélú távközlő hálózat útján től kizárólag az eljáró hatóság mérlegelésén múló történő meghallgatására, valamint döntése alapján lehet eltérni, és pusztán abban az esetben, ha a terhelt, vagy védő indítványozta a gyer- – előírták, hogy nyomozás során a nemi élet sza- mekkorú meghallgatását. A gyermekkorú tanút to- badsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény vábbra is az erre a célra kialakított helyiségben kell vagy a hozzátartozó sérelmére elkövetett sze- kihallgatni, melyről videófelvételt kell készíteni. mély elleni bűncselekmény esetén, ha a sértett Törvény rögzíti, hogy tilos a gyermekkorú tanút bár- gyermekkorút tanúként hallgatták ki, akkor vele kivel is szembesíteni, ezzel tovább csökkentve az őt azonos nemű személynek kell eljárnia. érő káros hatásokat. Szintén erre az évre datálható azon bírósági tö- Újdonság a Be.-ben, hogy felszámolja a korábban rekvés, melyet a 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás 186. a nyomozás során fennálló kettőséget, és megszün- és 187. §-a rögzített, meghirdetve a Gyermekköz- teti a nyomási bíró szerepét. A kiskorú tanú kihall- pontú Igazságszolgáltatás Programot, melynek célja gatását a nyomozás során a nyomozó hatóság végzi volt, hogy a bíróságok magas színvonalon biztosít- azzal, hogy az eljárási cselekményeknél minden al- sák a kiskorúak érdekeinek érvényesülését. Ennek kalommal ugyanazon személynek kell eljárnia, és ha keretében a bírósági vezetők feladata volt, hogy a gyermekkorú szexuális bűncselekmény áldozata, akkor a kihallgató személynek azonos neműnek kell – a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzései- lennie. Megteremti a lehetőséget a hatóságok szá- nek szervezésével e speciális tudás megszerzé- mára, hogy a gyermekkorú személy részvételét sét biztosítsa, igénylő eljárási cselekmény végrehajtásába igazság- ügyi pszichológus szakértőt, vagy szaktanácsadót – a kiskorúak felé irányuló megfelelő kommuni- vonjanak be, akik a kihallgatás végző személy és a kációs csatornák fenntartása és gondozása, gyermek közötti eredményes kommunikációt segí- tik elő többek között azzal a céllal, hogy elkerülhető – a másodlagos kiszolgáltatottság elkerülését elő- legyen a gyermek többszöri kihallgatása.9 A Orszá- segítő szervezeti, infrastrukturális intézkedé- gos Gyermekvédelmi Szakszolgálat felkérésére az sek megtétele, Országos Rendőr-főkapitányság képzést is szervezett a szaktanácsadók részére, azzal a céllal, hogy a gyer- – az irányítása alatt működő bíróságon külön meklélektani ismeretek mellett büntetőjogi és gyermek meghallgató helyiség kialakítása vagy kihallgatástechnikai ismeretekre is szert tegyenek.10 könnyű elérhetőségének együttműködéssel tör- ténő biztosítása. 9  1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdés. 10  Nagygyőr Csilla: A gyermekek kihallgatása a nyomozás során. Belüg yi A jelenlegi szabályozás Szemle 2022/8. 1667. 2018. július 1. napjától hatályos büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) újragondolta a gyermekkorúakat érintő szabályozás módját, és be- vezette, valamint fokozott védelmet biztosít az úgyne- vezett különleges bánásmódot igénylő személyek ré-

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám Vádemelést követően a gyermek meghallgatására jogosulatlan megtagadását a Btk. büntetni ren- kizárólag szükséges esetben, továbbra is a terhelt és deli, és védője távollétében kerülhet sor. Ha a gyermek sze- – ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más xuális bűncselekmény áldozata, akkor tanúkénti is- ügyben bizonyítási eszközként akkor is felhasz- mételt kihallgatása mellőzhető, ha a nyomozás során nálható, ha a vallomástételt a későbbiekben már meghallgatták, ekkor az erről készült videofel- megtagadja. vétel használható fel bizonyítási eszközként. Ha gyer- A tanúzási figyelmeztetésnek és arra adott válasz mekkorú kihallgatása mégis szükségessé válik, ak- jegyzőkönyvben történő rögzítésének elmaradása kor arra kizárólag kiküldött, vagy megkeresett bíró- miatt a vallomás bizonyítékként nem vehető figye- ság útján kerülhet sor. lembe.12 Ezen figyelmeztetés-„csomag” azonban nem veszi figyelembe a tanú életkori sajátosságát, és több A gyermekkorúak esetében szükséges felhívni a anomáliát eredményez a kiskorú kihallgatása során. figyelmet a Be. által bevezetett büntetőeljárási A 14 év alatti kihallgatása során a hamis tanúzás cselekvőképeségre, mely a Polgári Törvénykönyvről és a vallomástétel jogosulatlan megtagadásának bün- szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:13. és 2:14. §-ával tethetőségére történő kioktatás indokolatlan, mivel összhangban a 14. életévét be nem töltött személyt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tör- cselekvőképtelennek tekinti, ezért a Be. 69. § (4) és vény 15. § a) pontja és 16. §-a alapján büntetőjogi fe- (5) bekezdése alapján nevében a törvényes képvise- lelőségre vonása – életkora miatt – kizárt. A nyo- lője jár el, és tesz jognyilatkozatokat. E körbe tarto- mozó hatóságokat érintően a 100/2018. (VI. 8.) zik a tanúkihallgatás során a vallomástétel megtaga- Korm. rendelet 61. § (3) bekezdése megkísérli ezt dására vonatkozó nyilatkozat. feloldani azzal, hogy a gyermekkorú kihallgatásakor a figyelmeztetést úgy kell közölni, hogy abból kide- Bíró gyakorlat szerint, ha a gyermekkorú személy rüljön, hogy hamis tanúzás miatt nem büntethető. kihallgatásakor a vallomástétel megtagadásának jo- A megoldás elég felemás, mert gára történő figyelmeztetést után a törvényes kép- – egyszerre kell elhangoznia a figyelmeztetésnek viselő erre vonatkozó nyilatkozatát nem szerzik be, („a hamis tanúzást a Btk. büntetni rendeli”), és a gyermek vallomása bizonyítékként nem értékel- az azt cáfoló tájékoztatásnak („hamis tanúzás mi- hető.11 Mint látható, a jogi szabályozás az évtizedek att nem büntethető”), mely álláspontom szerint során a törvényes képviselő szerepe vonatkozásában a gyermekkorú személyt inkább megzavarja, eljutott a jelen lehettől, az aktív részvételig. – a figyelmeztetés tartalmazza a vallomástétel jog- szerűtlen megtagadása következményeire tör- A büntetőeljárási törvény értelmében, ha a tanú a ténő figyelmeztetést is, mely gyermekkorú ese- vallomástételt jogosulatlanul tagadja meg, akkor tében két okból kifolyólag is elfogadhatatlan. A rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költ- gyermekkorú nevében fentebb írtak alapján e ség megtérítésére kell kötelezni. Gyermekkorú tanú kérdéskörben a törvényes képviselője nyilatko- esetében, a gyermekkel szemben ilyen szankció – zik és nem ő, valamint a gyermekkorú vallomás- cselekvőképtelensége folytán – nem alkalmazható, tétel jogosulatlan megtagadása miatt életkorából mivel a vallomástétel megtagadásáról nem is nyilat- kifolyólag nem büntethető. A törvényes képvise- kozhat. Gondolatébresztési céllal felmerül, hogy a lőt pedig büntetőjogi felelősségre vonni a jogsze- nevében nyilatkozatot tevő törvényes képviselővel rűtlen vallomástétel megtagadása miatt jelenleg szemben van-e lehetőség rendbírság alkalmazására nem lehet, mivel a Büntető Törvénykönyvről akkor, ha jogosulatlanul tagadná meg a gyermeke szóló 2012. évi C. törvény 277. § rendelkezése vallomástételét. A Be. szerint ezen nyilatkozat meg- szerint a bűncselekmény elkövetője szövegezése tételének kötelezettsége őt terheli és ha vallomásté- szerint kizárólag a tanú (jelen esetben a gyer- tel megtagadásának jogosultságát jogszerűtlenül mek) lehet, és kizárólag a bíróság előtti vallomás- gyakorolja, következmények nélkül lehet hagyni? tételre vonatkozik, azaz igen szűk körben kerül- Vagy a Be. 127. § (1) bekezdése az eljárási kötelezett- het rá sor (Btk. 277. §: A tanú, aki büntetőügy- ségek megszegéseként értékelve szankcionálni kell? ben a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, A Be. elődjéhez képest külön szabályt a gyermek- vétség miatt elzárással büntetendő). korú tanú meghallgatása során a hatóságok részéről Ezért célszerű lenne a régi Be.-hez hasonlóan a 14 elhangzó figyelmeztetésekre nem állapít meg. Irány- év alatti tanúk kihallgatása kapcsán alkalmazható adó, hogy a gyermekkorú tanúkénti első kihallgatása tanúzási figyelmeztetés eltérő szabályozása. alkalmával figyelmeztetni kell a Be. 176. § (1) bekez- A gyermekkorú tanút az eljárási cselekményre désében rögzített kötelezettségeire. Azaz közvetlenül idézni nem lehet, őt a gondozását ellátó nagykorú személy útján kell idézni, melyet a törvé- – a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt meg- nyes képviselőjével is közölni kell. Előfordulhat alapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűn- cselekmény elkövetésének idején fennállnak, – ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, – a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti 66 11  Pécsi Ítélőtábla Bf.9/2022/18. számú ítélet [12]–[22] bekezdés 12  2017. évi XC. törvény (Be.) 177. § (2) bekezdés.

ugyanis, hogy ez a két pozíció egymástól elválik. tében, mivel hajlamos lehet igenlő választ adni a kér- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám A gondozó az a nagykorú személy, aki a kiskorú el- désre, mivel a felnőtt úgyis jobban tudja, mint ő, meg látásáról ténylegesen gondoskodik pl. nevelőszülő- akar felelni a feltételezett elvárásnak.13 67 nél elhelyezett gyermek gondozását nevelőszülő látja el, míg törvényes képviseletét a gyermekvé- A gyermekek életkori sajátosságaival kapcsolato- delmi gyámja. A kiskorú meg nem jelenése esetén a san többféle elképzelés és tanulmány is született. Az gondozást ellátó személy sújtható rendbírsággal. egyik ilyen Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyo- mozásban.14 Ezen tanulmány II. 2. pontja a gyermek- A gyermekkorú tanú meghallgatásán jelen lehet- korúak vallomásával kapcsolatos kételyekkel foglal- nek a hatóság tagjain kívül a gyermekkorú tanú ér- kozik, mellyel magam is egyetértek, ezért innen dekében eljáró segítők (törvényes képviselő, meg- idéznék: hatalmazott képviselő). „Már kétéves gyerekek is képesek visszaemlékezni Gyermekkorú tanú, valamint az őt elkísérő sze- megtörtént eseményekre viszonylag hosszú időn mély részére is meg kell téríteni az eljárási cselek- keresztül, főként, ha volt valamiféle előzetes tudá- ményen való részvétellel felmerült költségeket (úti- suk is a történtekre vonatkozóan. Hároméves kor költséget, szálásköltséget stb.) a 14/2008. (VI. 27.) után a gyerekeknek már megvan a képességük, hogy IRM rendelet alapján. hozzávetőlegesen pontos és teljes tanúvallomást te- gyenek, ha a meghallgatásuk előtt vagy annak során Látható, hogy a jogi szabályozás pár évtized alatt nem próbálják befolyásolni őket félrevezető infor- hosszú utat járt be, az egymondatos rendelkezéstől mációkkal vagy szuggesztív kérdésekkel. a több jogszabályban, több rendelkezést felölelő sza- bályozásig, mely jól mutatja, hogy a jogalkotó felis- A 6 és 10 év közötti gyermek éles megfigyelő ké- merte a gyermek védelmének fontosságát, a bünte- pességgel rendelkezik a részjelenségeket illetően és tőeljárásban való részvétellel járó káros hatások el- megfigyeléseit pontosan megtartja emlékezetében. kerülését. A jelenségek összefüggéseit azonban nem képes fel- ismerni és kifejezni. Ezért helyes, ha a kihallgató az A gyermek tanú ilyen korú gyermekeket a részjelenségekre vonatko- szavahihetősége zóan kérdezi ki. Az így kihallgatott 6 és 10 év közötti gyermekek igen jó tanúk lehetnek, ha vallomásukat A tanúként kihallgatható személy alsó életkori határa minden befolyásoltságtól mentesen teszik meg, azaz nincs konkrétan nevesítve a büntetőeljárási törvény- kevésbé hatnak náluk szubjektív tényezők, ellenál- ben, de a tanúkra vonatkozó szabályok iránymutatása lóbbak is a befolyásolással szemben. Nagyon fontos szerint a gyermekkorú tanúnak olyan testi, szellemi azonban kiemelni, hogy erőteljes befolyásolás hatá- állapotúnak kell lennie, hogy tőle helyes vallomás el- sára bármelyik gyereket rá lehet venni, hogy ne az várható legyen. Ennek megítélését a hatóságokra igazságnak megfelelő vallomást tegyen.15 bízza, mely nem könnyű feladat, mivel 3 éves kortól a gyerekek képesek valódi hazugságok kitalálására, más- A 10 és 14 év közötti gyermek már a valóság meg- részt azonban még a 4 évesek is megbízhatóan tanús- ragadására és a jelenségek összefüggéseinek kifeje- kodnak, ha megfelelő módon kérdezik ki őket. zésére törekszik, ezenkívül ösztönösen szintén el- lenáll a befolyásolásnak. Értelmes és jó kifejező kész- A gyermekkorú tanúvallomások megbízhatóságát séggel rendelkező ilyen korú gyermek általában ide- vizsgáló kutatások központi kognitív változója az ális tanú lehet. Ez a korosztály azonban hajlamos emlékezet. 3 éves kor előtt történtekre nem emlék- arra, hogy az észlelt valóságelemekbe irreális elkép- szünk, mivel a hyppocampus (az emlékezeti nyomo- zeléseket vegyítsen, és előfordul, nem képes a való- kat őrző agyi terület) még nem fejlődött ki teljesen. ságos és a képzelt elemek szétválasztására.” Már iskoláskor előtti gyerekek is pontos szabad A szakirodalomban megjelent egyik álláspont sze- felidézésre képesek, és kora serdülőkorig (11–12 év) rint a hazugság fogalmát a gyerekek kb. 9 éves ko- növekvő teljesítményt mutatnak, ekkorra érik el a rukban kezdik megérteni (pl. 6–7 éves gyerekek az felnőttkorra jellemző eredményeket. A nyitott kér- egymásnak mondott hazugságot nem is tartják an- dések és a felismerés, mint kérdezési technikák több nak).16 A 10–11 éves gyerekek viszont az egymás kö- részlet felidézést teszik lehetővé, mint a szabad fel- zötti hazugságot már súlyosabbnak ítélik, mint a fel- idézés, bár a részletek kevésbé pontosak. nőtteknek szólót. Az önös érdekből elkövetett fül- lentések az első hazugságok, melyet már 2-3 évesek A szabad felidézéshez képest a nyitott végű kérdé- is kipróbálnak. Letagadják, ha tettek valamit, vagy sekkel nyert információk pontossága 6–8 éves kor- ban már közelít a felnőttek válaszának pontosságá- 13  Bányai-Dredán Dóra: Gyermekkorú áldozat meghallgatásának pszi- hoz. A nyitott végű kérdéseken van a hangsúly (pl. chológiai szempontjai. – Az előadás elhangzott a Bírónők Egyesülete és az Milyen színű pulcsi volt rajta?), melyek általános ter- Eötvös Károly Intézet 2009. december 11-i konferenciáján. mészetűek és nem specifikusak (pl. Fekete pulcsi volt rajta?). Ez utóbbi zárt végű kérdések magukban 14  Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban. http://ibolyatibor. hordozzák a befolyásolás veszélyét a gyermek ese- atw.hu/Sajat/3.pdf (letöltés: 2022. 12. 30.). 15  Kulcsár Gabriella – Pásztor Attila: A gyermek tanúvallomások infor- mációtartalmának torzulási lehetőségei. Rendészeti Szemle. 2007/5. szám 97. (Hivatkozza Ibolya Tibor i. m.) 16  Kulcsár Gabriella – Pásztor Attila i. m.

így akarnak hozzájutni dolgokhoz, de ezen esetek- lősség hárul, hogy milyen módon hajta végre felada- tát. Fontos a gyermekkorú tanú befolyásmentes tájé- ben nem tudják, hogy rosszat tesznek. 3 éves kortól már képesek valódi hazugságok ki- koztatása a meghallgatás menetéről, elkerülve ezzel a találására. 5–8 évesen már a nem jó indulatú hazug- kiszolgáltatottság érzésének kialakulását, mivel a gyer- ság is megjelenik, mert félnek, hogy csalódást okoz- mek számára szokatlan, idegen élethelyzetbe kerül. nak, félnek a büntetéstől, vagy mert túlterhelik őket. Tájékoztatásnak és a meghallgatásnak mindenképpen 5 éves korban természetes, hogy összekeveri a a kiskorú érettségének megfelelő szókincs használa- mindennapos valóság és a mese szálait úgy, hogy tával kell történnie, különösen a szexuális bűncselek- magát is beleszövi. Ezek a gyermeki lelkiállapot és mények áldozatainál. Ez egyébként nemcsak elvárás, fantázia megnyilatkozásai.17 Az óvodások hosszabb hanem jogszabályi kötelezettsége is a hatóságnak, mi- meséket is ki tudnak találni (ami sokszor kívánságot vel a Be. 74. §-a kifejezetten előírja, hogy a büntetőel- fejez ki), és képesek kitartani amellett, hogy valósá- járásban részt vevő személyt, így a gyermekkorú tanút got állítanak. Ha a gyerek még 6–7 éves korában is és törvényes képviselőjét is, számukra érthető módon Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám összemeséli a valóságot és a mesét s benne a maga a büntetőeljárási jogairól tájékoztassa, és a kötelezett- szerepét, annak már rendszerint valami lelki sérü- ségeire figyelmeztesse. Velük való kapcsolattartás so- lés – elhanyagoltság, szigorú bánásmód, zűrzavaros rán figyelemmel kell lennie személyes jellemzőkre, és családi helyzet az oka. De még ilyenkor is előfordul, meg is kell győződnie arról, hogy tájékoztatását meg- hogy a gyermek valóságként mesél el valamit, amit értették-e, szükség esetén megmagyarázza azt. csak nagyon erősen elképzelt. Általános iskolában A gyermekkorú tanút kihallgató személynek fel- képes jó ügy érdekében hazudni, hogy ne bántson készültnek kell lennie, mely nemcsak a jogszabályi meg mást, vagy mást előnyhöz juttasson (társas tu- háttér ismeretét jelenti, hanem a kihallgatás céljá- datosság, érzékenység fejlődése). nak mélyreható ismeretét. Tisztáznia kell magában 13–14 évesen a titkok megjelenése természetes- még az eljárási cselekmény előtt, hogy mit szeretne nek tekintendő, de ha egy tini krónikusan hazudo- megtudni a gyermektől, melyhez kellő részletesség- zik, általában ideges, túlterhelt, úgy érzi, nem tud gel ismernie kell az esetet, amely miatt a kiskorút megfelelni, túl sok stressz éri. meg kívánja hallgatni, és lehetőleg minél több infor- Korai kamaszkorban alakul ki a hazugságnak egy mációval kell tisztában lennie magáról a gyermekről olyan formája, amely már lelki betegség tünete, és is (szüleiről, életkörülményeiről, iskolázottságáról kezelésre szorul. Általában magányos, mellőzött, stb.) a könnyebb kapcsolatteremtés érdekében. nem szeretett gyerekek hazudnak így, és ezekben a Gyermekkorú tanú kihallgatásánál sem lehet fi- hazugságokban vágyak keverednek valóságelemek- gyelmen kívül hagyni az idő tényezőt. kel. Ilyenkor egész hazugsághálók szövődnek a gye- Egyrészt a gyermekkorú tanúknál is, ugyanúgy, rek köré, néha egy-egy elemről már maga se tudja mint a felnőttkorúak esetében, lehetőleg a bűncse- biztosan, hogy igaz lehet-e. Hazudozása hol dacos, lekmény elkövetéséhez képest minél hamarabb sor hol kényszeres színezetű. Valójában elismerést akar kerüljön a kihallgatásra, természetesen a gyermek szerezni, helyzetét akarja megjavítani a világban, de érdekeit szem előtt tartva. Mivel a gyermektanút is rossz utat választva egyre jobban kiszorul a többiek a bűncselekmény után ugyanúgy befolyásolják a közül, egyre kevésbé tud elismeréshez jutni. Ezek a külső körülmények, különösen a felnőttek reakciói, gyerekek nem érzik magukat biztonságban, nincs mint bármely más tanút, és az időmúlás is ugyanúgy önbizalmuk, személyüket és teljesítményüket nem hat a gyermek emlékezetfelidézésére, mint egy fel- ismeri el környezetük.18 nőtt esetén. Másrészt a kihallgatásra szánt időnek is jelentő- A gyermek sége van, mivel egy gyermek nehezebben meséli el meghallgatásának az eseményeket, az általa észlelteket, mint egy fel- nőtt. Ezért az őt érintő eljárási cselekményekre kellő specifikumai időt kell hagyni, és az eljáró személynek is kellő tü- relemmel kell lennie vele szemben. Természetesen gyermekkorú és gyermekkorú ta- Az előbbiekből következik, hogy a gyermekkorú sze- núk között is van különbség. Más vallomás várható mélyt meghallgató hatóság tagjára nagymértékű fele- el ugyanazon életkorú, de más szociális környezet- ből érkező gyermekektől, eltérő vallomása lesz az eltérő tanulmányi képességgel rendelkező gyerme- 17  Elek Balázs: A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmé- keknek is. Ezért egy életkori séma felállítása nem nyek egyes gyakorlati kérdései. In Nyári Katalin Az erőszak ne legyen az élet- feltétlen lesz célravezető. forma része! A Civil Bűnmegelızés VI. Országos Konferenciája 2003 október 4 Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország, 2003.10.04. Debrecen: A büntetőeljárási törvényünk szintén hangsúlyt Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004 A civil bűnmegelőzés fektet arra, különösen szexuális bűncselekmények országos konferenciái, ISSN 1788-5507; 2 (ISBN:963 472 873 1)137–150., Az esetében, ne csak ugyanaz a személy, de azonos 68 életkor jelentősége a gyermekkorú tanúk kihallgatásakor a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 2011. március, 93-111. o. nemű végezze a kihallgatást. Az azonos nemű kihall- 18  Bányai-Dredán Dóra i. m. gató személy a gyermek metakommunikációját job-

ban megértheti és az empátia is nagyobb lehet, kön�- munkra fontos információk megismerése érdeké- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám nyebben építhet ki kapcsolatot a gyermekkel. A tör- ben tágabb kontextusból közelíteni, hagyva, hogy a vény kizárólag nyomozás esetére tartalmaz rendel- gyermek mondja el magától, amire emlékszik, ahogy kezést a kihallgató személyére, a bírósági eljárásra emlékszik, majd ezt követően ha szükséges, érdemes nem, ez utóbbi esetben ezért szexuális bűncselek- szűkíteni a kérdések körét a releváns információ mények esetében fokozottabban kell törekednünk irányába. arra, hogy a gyermek kihallgatását elkerüljük. A stresszmentes környezet megteremtése nem- A meghallgatást bemutatkozással kezdjük, a hang- csak a meghallgatószobák használatát jelenti, hanem súly a segítségnyújtáson és ne a hivatalos jellegen a kérdező metakommunikációjára való odafigyelést, legyen, mivel a gyermek amúgy is szorong. A meg- mit sugároz a gyerek felé. Sokkal könnyebben nyíl- hallgatáson a tanúfigyelmeztetést számára érthe- nak meg a gyermektanúk, és sokkal több informá- tően, akár többször is elmagyarázva próbáljuk meg cióhoz jutunk, ha velük egy szinten foglalunk helyet, ismertetni, hangsúlyt fektetve az igazmondás fon- egyszerű, utcai ruhában (nem talárban, a pulpitus tosságára, ezért nagyon fiatal gyermekeknél elke- magasságából). A kihallgató beszéde legyen közvet- rülhetetlen annak tisztázása, hogy tisztában van-e a len, de ne atyáskodó. A kérdező metakommunikáci- hazugság fogalmával, az mit is jelent számára. Ezzel ója (gesztusa, mimikája) nyugalmat, segítő támoga- megkönnyítve a gyermek szavahihetőségének meg- tást sugározzon. ítélését. A gyermekkorú tanúk kihallgatása eltérő lehet az Törekednie kell a kihallgatónak a gyermekre való általuk megélt, látott bűncselekmény súlyához ké- ráhangolódásra, a bizalmi légkör kialakítására. A ki- pest. Egy lopás gyermek szemtanúját könnyebb meg- hallgató szánjon időt a gyermek és környezete meg- hallgatni, mint egy szexuális bűncselekmény gyer- ismerésére, a kihallgatás kezdetén célszerű az ügy- mek áldozatát. Ez utóbbi számára a kihallgatás során től független, általános témákról kérdezni, arról be- a történtek elmesésével újból át kell élnie a bűncse- széltetni, amiről szívesen mesél – ez egyrészt oldja lekmény által okozott traumát. a gyermeki frusztrációt, másrészt segíti a bizalmi kapcsolat kialakulását, harmadrészt pedig informá- A gyermek meghallgatása végén, ha lehet, legyen ciót is szolgáltathat (szókincséről, intellektusáról, a egy levezető szakasz, amikor a gyermek feszültsé- nonverbális megnyilvánulásairól stb.). Ezen felveze- geit (rajzolással, játékokkal, kötetlenebb beszélge- tést követően célszerű a kérdező számára releváns téssel) levezethetjük, a kihallgatás okozta szorongást kérdések feltevése. elvezetjük, és nem mellékesen előfordul, hogy még ilyenkor is kapunk újabb információkat. Fontos, hogy a gyermekkorú tanúknak hogyan tesszük fel a kérdéseket, annak mindenképpen be- Záró gondolatok folyásmentesemnek kell lennie, ezért fontos, hogy ne az üggyel kapcsolatos hipotézisünket igazoló vá- Egy gyermek meghallgatása büntetőeljárás során mes�- laszt várjunk el, akár akaratlanul is sugallva azt. A sze túlmutat azon, hogy a hatóság teljesíti a jogszabá- gyermekek érzékenységüknél fogva jobban észlelik, lyokban előírt kötelezettségét, többet jelent annál, ha esetleg a válaszuk nem tetszik a kérdezőnek, hogy a hatóság beszerez egy bizonyítékot. A cikkben amire reagálnak. írtak kihívást jelentek, és nem könnyű teljesíteni néha túlterhelt, vagy határidők szorításában lévő eljárások Közölni kell a gyermekkel, hogy a kihallgatás so- során, de mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a rán nyugodtan mondhatja, hogy nem érti a kérdést, gyermek tanú kihallgatásának gyermekbarát módon visszakérdezhet, vagy azt is, hogy nem emlékszik kell lefolytatni. Ezért az eljárások során úgy hallgas- bizonyos dolgokra. Ne szorítsuk rá a gyermeket arra, suk meg a gyermekkorú tanút, hogy sose felejtsük el, hogy mindenképpen válaszoljon, hiszen ezzel azt egy gyermek van velünk szemben és nem egy bizo- érjük el, hogy a gyermek számára a kérdezőnek való nyíték. Az ügyben eljáró felnőtteknek kötelessége és megfelelés válik elsődlegessé, és válaszait ehhez iga- felelőssége, hogy ne csak a bizonyítékokat szerezzük zítja. be, hanem vigyázunk a büntetőeljárással érintett gyer- mekekre. A kérdéseink nyitottak legyenek, hogy a gyerek mesélhesse el a vele történteket. A kérdések érthe- tőek és ne túl hosszúak legyenek. Célszerű a szá- 69

Dr. Turcsán Tamara1 A büntetőügyek alternatív vitarendezési lehetőségei Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció bályozókban, mindezek milyen hatást gyakoroltak alkalmazására a régi büntetőeljárási törvény2 (továb- a magyarországi jogfejlődése a büntetőeljárásban. biakban r.Be.) már 2007. január 1. óta lehetőséget kí- nál. Az új büntetőeljárási törvény3 (továbbiakban: Be.) 1. sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hét- Az Európai Unió köznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai fel- szabályrendszere bátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehe- a büntetőeljáráshoz tőségének megengedhetőségét szélesebb körben te- kapcsolódó közvetítés terén gye lehetővé.4 Az Unió közvetítést érintő szabályozása az elmúlt húsz A hagyományos vitarendezés az igazságszolgálta- évre nyúlik vissza, sokrétű és több fórumon is megje- tásban a klasszikus bírósági út. A hagyományos vi- lent. A témában a Bizottság több Ajánlást adott ki, a tarendezés mellett számos előnyt rejt az alternatív Parlament és a Tanács Irányelvben is megfogalmazta vitarendezés, melyet Rúzs-Molnár így foglal össze: a közvetítés szempontjait.6 A büntetőjoghoz kapcso- „Az AVR egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy lódó közvetítés körében a Bizottság és a Tanács alábbi az eljárásban a felek a közöttük fennálló konfliktus ajánlása, illetve kerethatározata mutat irányt. rendezését általuk meghatározott – a személyes problémamegoldó képességüket is figyelembe vevő Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (99) 19. – módon rendezhetik, így a végkifejlet mindkét fél számú 1999. szeptember 15 napján elfogadott aján- számára előnyös, a jövőben is fenntartható, az anyagi lására, amely indítványozta, hogy a büntetőügyek- igazságosság érvényesülését biztosító lesz. Az eljá- ben is igénybe vehető legyen a mediáció. Az ajánlás rás fő mozgatórugója az önkéntesség és a megegye- szerint a mediáció alkalmazásának feltétele, hogy zésre törekvés, így az eljárásban kiemelt hangsúlyt ahhoz a felek önkéntes akarattal beleegyezzenek. kap a felek közti bizalom. Ebből következően fősza- Az ajánlás rendelkezik arról is, hogy egy adott bün- bályként maga az eljárás sem nyilvános, csak az érin- tetőügynek a mediátorhoz utalása, valamint a tettek, esetleges képviselőik, illetve a pártatlan har- mediáció kimenetelének megítélése a büntető igaz- madik fél vesz részt rajta. Az eljárás önkéntességéből ságszolgáltatási hatóságok kizárólagos hatáskörébe fakadóan – és arra való tekintettel, hogy a felek gyak- kell, hogy tartozzon.7 ran szeretnék megőrizni a közöttük meglévő jó vi- szonyt – a felek teljesítési hajlandósága is jóval na- Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban gyobb a végrehajtás során, hiszen a vitát lezáró meg- a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15. napján állapodást saját maguk, egyéni igényeiket egyeztetve kelt 2001/220/IB kerethatározata8 10. cikke értelmé- kötötték meg, nem pedig egy felülről kimondott ben minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ítéletet kell teljesíteniük.”5 Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a közvetítés hogyan jelenik meg az európai uniós sza- 6  Turcsán Tamara: A közvetítés európai uniós szabályozása – Egyes tag- 1  Jogász, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori I­skola. állami implementációk, Jog, Állam, Politika 2021/2. 159 – 178. o. 2  1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról. 7  Schweighardt Zsanett: A tevékeny megbánás – a mediáció szerepe a 3  2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról. büntetőeljárásban, a jogintézmény jövője, 14. o., https://birosag.hu/sites/ 4  Kiss Anna (2018): A közvetítői eljárás szabályai az új Be.-ben, Jogászvilág, default/files/2018-08/17_dok.pdf (megtekintés: 2020. december 13.) https://jogaszvilag.hu/szakma/a-kozvetitoi-eljaras-szabalyai-az-uj- be-ben/ 8  Mediáció – közvetítői eljárások, kiegészítő online tartalmak és támogatás 70 (megtekintés: 2020. december 13.). a könyvhöz, hvgorac, http://mediaciokonyv.hu/unios_joganyag/az-europai- 5  Rúzs-Molnár Krisztina: Mediáció a munkajogban, Pólay Elemér Alapítvány, unio-tanacsanak-2001220ib-2001-marcius-15-szamu-kerethatarozata-a- Szeged, 2007. 19–20. buntetoeljarasban-a-sertett-jogallasarol/ (megtekintés: 2020. december 13.)

a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan badságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűn- Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfe- tett esetében teljesülnek az előbbi feltételek. lelőnek tartja. Minden tagállamnak biztosítania kell, 71 hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közve- Hudák Hedvig értelmezésében feltételként el- títés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban mondható, hogy a bűncselekmények kiválasztását figyelembe lehessen venni. az a jogpolitikai indok határozta meg, hogy ezen deliktumok esetében a sértett sérelmének repará­ A közvetítői eljárás rendeltetése az, hogy a sértet- lá­sához fűződő érdek mellett másodlagos a jogrend tet kedvezőbb helyzetbe hozza a büntetőeljárásban. megsértése miatt bekövetkezett hátrány. 2. A Btk. kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények ese- Szabályozás a magyar tében büntethetőséget megszüntető okként szabá- anyagi és eljárásjogban lyozza a tevékeny megbánást, súlyosabb deliktumok estében pedig a büntetés korlátlan enyhítésére van Magyarországon a kerethatározatot átültető, az r.Be. lehetőség. A tevékeny megbánásra vonatkozó szabá- módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény iktatta be, lyok akkor is alkalmazhatók, ha a bűnhalmazatban mint büntethetőséget megszüntető okként a tevékeny lévő bűncselekmények közül a Btk.-ban konkrétan megbánás jogintézményét. megjelölt deliktum a meghatározó. A szabályozás kriminálpolitikai kiindulópontja az, Feltétel az is, hogy az elkövető a vádemelésig be- hogy a tevékeny megbánás a sértett érdekét szolgálja, ismerő vallomást tegyen. Ki kell terjednie a bűncse- és célja a közvetítői eljárás minél szélesebb körű al- lekmény általa történt megvalósítására és a bűnös- kalmazása. Nagy István András szerint a cél össze- ségre is. A bűnösség tagadása esetén nem lehet szó tettebb. Egyrészt segíti a cselekmény jóvátételét, őszinte megbánásról. másrészt, a bűncselekmény elkövetőjének is érdeke az eljárásban való részvétel, hiszen a részvétellel el- A tevékeny megbánásnak a közvetítői eljárás ke- kerülheti a büntetésből eredő megbélyegződést, va- retében vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljá- lamint a felelősségérzetének növelése hozzájárulhat rásban született megállapodásban jóváhagyásra kell a jövőbeni jogkövető magatartás elősegítéséhez.9 kerülnie. Fontos az is, hogy az elkövető a bűncselek- ménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott Az r.Be. szerint a közvetítői eljárás alkalmazásának módon és mértékben tegye jóvá. akkor volt helye, ha ennek lefolytatása a tevékeny megbánás szerinti büntethetőséget megszüntető A teljesítendő elégtétel nem kártérítés, tehát mér- okot, vagy korlátlan enyhítést eredményezett. A Be. téke meg is haladhatja az okozott kár nagyságát. azonban lényeges változást hozott a korábbi szabá- lyozáshoz képest. A többi közt kibővült a közvetítői A pénzbeli kiegyenlítésen kívül, jóvátétel lehet a eljárás szabályainak alkalmazási köre, nem korlátozó- sértett által elfogadott módon és mértékben teljesí- dik a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény10 (to- tett szolgáltatás. Például bocsánatkérés, megrongált vábbiakban: Btk.) 29. §-a szerint tevékeny megbánás tárgy helyrehozatala stb. szabályrendszerében szereplő bűncselekményekre. Azonban nem minden esetben beszélhetünk tevé- A Btk. 29. § (1) bekezdés szabályozása szerint nem keny megbánásról. A tevékeny megbánást kizáró ok- büntethető, aki az élet, testi épség és egészség elleni, ként kezeljük, ha az elkövető fokozott társadalomra az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és veszélyessége, vagy az, ha az elkövetés olyan súlyos egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon következménnyel jár, hogy az állam a büntetőigénye elleni, a szellemi tulajdonjog elleni vétség, vagy há- érvényesítéséről a sértett és az elkövető közötti meg- romévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban állapodás ellenére sem mondhat le. Ilyen esetek: büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte és közvetítői eljárás keretében – vagy azt 1. Az elkövető többszörös vagy különös visszaeső. megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében 2. Az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben született megállapodásban jóváhagyva – a sértett követte el. által elfogadott módon és mértékben a bűncselek- 3. A bűncselekmény halált okoz. ménnyel okozott sérelmet jóvátette. 4. A szándékos bűncselekményt, felfüggesztett sza- badságvesztés próbaideje, próbára bocsátás, feltéte- A Btk. 29. § (2) bekezdése értelmében a büntetés les ügyészi felfüggesztés vagy szándékos bűncselek- korlátlan enyhítésének van helye, ha az öt évi sza- mény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés után, a végrehajtás befejezése előtt követték el. 9  Nagy István András: A közvetítői eljárás, mint a büntető igazságszolgáltatás 5. Az elkövető korábban szándékos bűncselekmény g yakorlása feletti állami monopólium feloldásának eszköze – Debreceni Jogi Műhely miatt közvetítői eljárásban már vett részt és ennek http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ eredményeként a büntetőeljárás megszüntetésére (megtekintés: 2020. december. 13.) vagy korlátlan enyhítésre került sor, feltéve, hogy a határozat véglegessé válásától az újabb szándékos 10  2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el. A közvetítői eljárás a Be. 412. § (1) bekezdése sze- rint a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűn- cselekmény következményeinek jóvátételét, a gya- núsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő,

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám 1. táblázat: saját szerkesztés a gyanúsított és a sértett indítványára vagy önkéntes módosítás hatálybalépése előtti két év során hozzájárulásával alkalmazható eljárás. felfüggesztéssel befejezett büntetőperes ügyei szám- adatait, az ebből közvetítői eljárások elrendelését, ügy- Az ügyész szerepe meghatározó a közvetítői eljárás minőségét, és az eredményességet. megindulása körében, az eljárás lefolytatása céljából ugyanis az ügyész függeszti fel az eljárást, ha: A kutatásom eredményét az 1. számú táblázat 1. A gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás szemlélteti. lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul. A két év összehasonlításából jól látható, hogy mind 2. A gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást a felfüggesztett ügyek, mind az ezen ügyekben köz- tett. vetítés elrendelésének száma növekedést mutat. 3. A bűncselekmény jellegére, az elkövetés Azonban a százalékos arányuk nem sok, csupán 22%- módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a ban közvetítésre kötelezés volt a felfüggesztés oka az bűncselekmény következményeinek jóvátétele első vizsgált évben. A következő évben – nominálisan várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, is több felfüggesztés mellett – ez az arány már 28%. vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának Érdekesnek tartom az ügyminőség szempontjából, elveivel nem ellentétes. hogy – egy sikkasztás vétsége kivételével – minden A Btk. 29. § (3) bekezdésében felsorolt, a tevékeny esetben közúti baleset gondatlan okozásának vét- megbánást kizáró feltételek sem akadályai a közve- sége ügyében került sor a bírói elrendelésre. títői eljárásra utalásnak. A feltételek konjunktívak, Az eredményesség szempontjából az első vizsgá- bármelyik hiánya kizárja a közvetítői eljárást. lati évben 75%, a második vizsgált évben 83% veze- A fentiekből következően, ugyan már nem csak a tett a bírósági eljárás megszüntetésére, mely egyér- tevékeny megbánás körében felsorolt bűncselekmé- telműen a közvetítői eljárás eredményességét tá- nyeknél van helye a közvetítői eljárásra utalásnak. masztja alá. Az ügyész mérlegelésén múlik, hogy felfüggeszti-e az eljárást. A hatályos szabályozás szerint már csak 4. az ügyész függesztheti fel az eljárást, a nyomozó A közvetítői eljárás hatóság, bíróság nem. 3. elrendelésének A bírói gyakorlat szabályozása, az ügyész kutatásának eredményei szerepe a 2018. július 1-ét megelőző A közvetítői eljárás elrendelését bármelyik fél időszakból indítványozhatja, vagy az ügyész hivatalból is kezdeményezheti, de be kell szerezni a gyanúsított és a sértett hozzájárulását. Több gyanúsított vagy több A bírónak egészen a Btk. 2018. július 1-i módosításáig sértett esetén valamennyi hozzájárulása szükséges. lehetősége volt a közvetítői eljárás elrendelésére. Ez- Szükséges az is, hogy a beismerő vallomás a vád- zel kapcsolatban kutatást11 végeztem, melynek során emelésig megtörténjen. A feltétel meghiúsulását je- megvizsgáltam egy központi járásbíróság, a fenti lenti, ha a beismerő vallomást a nyomozati szakban visszavonják. Ki kell terjednie a ténybeli beismerésre 72 11  A Székesfehérvári Törvényszék kutatási engedélye alapján felhasznált és a bűnösség beismerésére is, ez fejezi ki a megbánó tartalom. szándékot.

Egy bűncselekmény–több elkövető esetén, ha va- 6. Büntetőjogi Szemle  2  022/2. szám lamennyien nem ismernek be, a beismerővel szem- Közvetítői eljárásra utalás ben lefolytatható a közvetítői eljárás és vele szemben 73 megszüntetés is lehet a végeredmény. Őt egyébként Más szabályok vonatkoznak a közvetítői eljárásra a bíróság az ügy során tanúként kihallgathatja, nem utalás esetére, ha egy elkövetővel szemben több bűn- lesz mentességi joga [Be. 172. § (2) bekezdés b) pont]. cselekmény a vád. Önmagában nem gátja a közvetítői eljárásnak, ha több, közvetítői eljárásra alkalmas bűn- Előnye, hogy nem kell teljes körű nyomozást le- cselekmény miatt folyik az eljárás. folytatni, a feltételek már a kezdeti szakaszban is adottak lehetnek. Különbséget kell tenni, hogy a bűncselekmények- nek ugyanaz vagy más a sértettje. Előbbi esetben Továbbá az elrendelés előtt az ügyész mérlegeli szükséges, hogy valamennyi sértett hozzájáruljon a még a bűncselekmény jellegét is. Közvetítői eljárás közvetítői eljárás lefolytatásához. Értelemszerűen lefolytatásának kizárólag olyan bűncselekmény ese- ennek hiányában a célzott vitarendezés nem remél- tén van helye, amelynek van sértettje. Ha van sértett, hető. de kizárt vele a megállapodás (például meghalt), értelemszerűen nem lehet közvetítői eljárás. Szem- Utóbbi esetben, amikor a bűncselekményeknek pont még az elkövetés módja. Például a gátlástalan, más a sértettje, és a hozzájárulás csak a sértettek egy kegyetlen, agresszív elkövetési mód kizárja a közve- része esetében áll fenn, helye van a közvetítői eljá- títői eljárást. Az ügyész az elrendelés előtt mérlegeli rásnak. a gyanúsított személyét, előéletét. Például egy konf- liktuskereső személyiség kizárhatja a közvetítői el- Nem kizárt a közvetítői eljárás lefolytatása csak a járást. terheltek valamelyike vonatkozásában akkor, ha köz- vetítői eljárásra utalás több elkövető által elkövetett 5. azonos bűncselekmény ügyében történik. Ilyen A közvetítői eljárás esetekben a büntetőjogi felelősség önálló elbírál­á­ eredménye sának elvéből kell kiindulni. Ezért csak a sértettel és következményei megállapodást kötő gyanúsítottnál vehető figye- lembe a közvetítői eljárás eredményessége. Ideális esetben a közvetítői eljárás eredményre vezet. A büntethetőséget megszüntető tevékeny megbánás A közvetítői eljárás célja, hogy a bírótól, ügyésztől esetén mellőzhető a folyamatban lévő büntetőeljárás független harmadik személy bevonásával jöjjön létre folytatása. Ez a lezárás megfelel a büntetéskiszabás el- a megállapodás. Ezért nincs helye közvetítésnek ma- veinek is, hiszen a gyanúsított a sértett beleegyezésé- gánvádas és pótmagánvádas ügyekben, mert a ma- vel kap lehetőséget a jóvátételre. gánvádló, pótmagánvádló vádlói jogokat gyakorol, így nem lehet a közvetítői eljárás alanya is. Katonai Gellér Balázs12 szerint a deliktuális felelősségi vi- büntetőeljárásban sincs helye közvetítésnek, mert szonyrendszer megosztása napjainkban a büntető- az a sajátos életviszonyokkal összeegyeztethetetlen. politikában érhető tetten, aminek jellemző megnyil- vánulása a Btk.-ban szabályozott tevékeny megbánás Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának feltételei intézménye. nem állnak fenn, az ügyész határozattal megtagadja a felfüggesztést. A közvetítést indítványozhatja a Előfordul, hogy a közvetítői eljárás nem vezet ered- gyanúsított vagy a sértett is. Ilyen esetekben az ményre, bár ez a fenti kutatási adatokból láthatóan ügyész gondoskodik a másik fél hozzájárulásának a csekély számban fordul elő. Ekkor a sértett és a beszerzéséről. A nyilatkozatok beszerzését követően vádlott között nem jön létre megállapodás, tehát az kerül az ügyész abba a helyzetbe, hogy döntsön a eljárást folytatni kell, és a bíróság dönt a vádlott bű- felfüggesztésről vagy a megtagadásról. nössége kérdésében. A sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően Ha a közvetítői eljárás eredményeként a tevékeny is indítványozhatja a közvetítést. Ekkor az ügyész a megbánásnak a Btk. 29. §-ának (1) bekezdésében kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulás meghatározott feltételei teljesültek, a bíróság az el- beszerzéséről, és csak ezt követően lesz az eljárás járást ezen a címen megszünteti.13 alanya a gyanúsított. 12  Gellér Balázs: „A büntetőpolitika” In: Büntetőjog I. (szerk. Belovics Az eljárás egy alkalommal, hat hónapra függeszt- E­ rvin – Gellér Balázs – Nagy Ferenc – Tóth Mihály). HVG-ORAC Kiadó, hető fel. Ha a felfüggesztés tartama alatt a megálla- Budapest, 2012., 81. podásban foglalt kötelezettség nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés időtartamát legfeljebb ti- 13  Kúria, 3. BK vélemény a 2012. évi C. törvény és az 1998. évi XIX. törvény zennyolc hónappal meghosszabbíthatja. A felfüg- közvetítői eljárásra vonatkozó egyes rendelkezései értelmezéséről, https:// gesztés tartamának lejártát követően a megállapo- kuria-birosag.hu/hu/kollvel/3-bkv (megtekintés: 2020. december 13.). dásban foglalt kötelezettség teljesítése céljából az ügyészség ismételten felfüggesztheti az eljárást, leg- feljebb a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két évig.

Büntetőjogi Szemle   2022/2. szám A közvetítői eljárás elrendelése, az eljárás felfüg- A tevékeny megbánás a büntethetőséget megszün- gesztése után kerül az ügy a közvetítő elé. A bünte- tető ok, illetve lehetővé teszi a büntetés korlátlan tőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről enyhítését. Egyébként is enyhítő körülmény, ha az a 2006. évi CXXIII. törvény rendelkezik. A hatályos elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, ren- szabályozás szerint a közvetítői eljárást a pártfogó dezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek felügyelő folytatja le, az eljárás részleteit a hivatko- során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt zott törvény szabályozza. kielégített. A közvetítői eljárásban a gyanúsított és a sértett Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a között létrejött megállapodást a közvetítő megküldi büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hát- az ügyésznek. Az ügyész a megállapodást megvizs- rányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön gálja, és ha az a közvetítői eljárásról szóló törvénybe is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt ütközik, hatályon kívül helyezi. Ha az ügyész a meg- azokat enyhítő körülményként értékelni. állapodás megérkezésétől számított öt munkanapon belül nem rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, Összességében, a tevékeny megbánás és a úgy kell tekinteni, hogy törvényességi szempontból büntetőeljárásokhoz kapcsolódóan alkalmazott nem kifogásolta. közvetítés intézménye nem vitatottan megtalálta a helyét a magyar büntetőjogban. Már egy 2014. évben Az ügyész megszünteti az eljárást, ha tevékeny a mediációról rendezett nemzetközi konferencián megbánás okán a büntethetőség megszűnt.14 elhangzott, hogy: „A magyarországi jogrendszerben talán a büntetőjogi közvetítésnek van a legnagyobb Iránymutatásként a Kúria Büntető Kollégiuma15 szerepe és jövője.” „Hatékonyságát tekintve eléggé – szem előtt tartva az Európa Tanács Miniszteri Bi- sikeresnek nevezhetők a mediációs eljárások, mert zottságának R (92) 17. számú, a büntetéskiszabás a befejezett ügyek 80 százaléka megállapodással vég- egyöntetűségéről szóló Ajánlását, s megőrizve a bí- ződik, s ezeknek 90 százalékát be is tartják. Az álta- rói gyakorlat több évtizedes tapasztalatát – a bünte- lános elégedettség pedig a terheltek és sértettek ré- téskiszabás aránytalanságainak megelőzése érdeké- széről egyaránt 90 százalék felett van.”16 ben a súlyosító és enyhítő körülmények értékelésé- ről alkotott véleményének III. 9. pontjában a Az érvek vagy ellenérvek mellett is a közvetítés büntetést befolyásoló tárgyi körülmények között (mediáció) jótékony és hosszú táv ú hatása foglalkozik a tevékeny megbánással. Kimondja, hogy vitathatatlan az érintettek között, hiszen „ez az egyet- az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt len olyan jogintézmény, amely azonnali, feltétlen és vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyo- teljes jóvátételt nyújthat a bűncselekménnyel, sza- matékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült. bálysértéssel okozott kár esetén”.17 14  Be. 398. § (2) bekezdés c) pont. 16  https://www.origo.hu/jog/20140909-igeretes-jovo-elott-a-buntetojogi- 15  Kúria, 56. BK vélemény a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről, mediacio-intezmenye.html https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/56-bkv (megtekintés: 2020. december 13.). 17  Uo. 74