Varga István: A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új törvény, új szabályzat

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSJOG MEGÚJULÁSA – ÚJ TÖRVÉNY, ÚJ SZABÁLYZAT VARGA ISTVÁN PhD tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszék; ügyvéd I. BEVEZETÉS1 már elfogadott és hatályba lépett Vbtv. mielőbbi tartal- mi javítását kezdeményezze a törvényalkotónál. A törvényalkotó a 2018. január 1-jén hatályba lépett E kezdeményezés első lépése közvetlenül a Vbtv. ha- választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvénnyel tályba lépését követően már meg is történt: A törvény (a továbbiakban: Vbtv.) új helyzetet teremtett a válasz- által új szervezeti keretekben definiált, a Magyar Ke- tottbíráskodás hazai szabályozásának, és ezzel a polgá- reskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Vá- ri per eme elsőszámú alternatívájának számító eljárás lasztottbíróság elfogadta és közzétette új Eljárási Sza- elfogadottságának és fejlődési esélyeinek terén. Az új bályzatát (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat törvény tartalma nem adhat okot megnyugvásra a vá- ugyanis már abban a reményben és annak elővételezé- lasztottbíráskodás hazai sorsát szívükön viselőknek, sével készült, hogy a Vbtv. hibái és hiányosságai a kö- mert a Vbtv. számos tekintetben – mind koncepcioná- zeljövőben szükségszerűen korrigálásra kerülnek, és lis, mind részletszabályi, mind pedig nyelvi-terminoló- ezért a Szabályzat saját magát már egy jövőben tökéle- giai szinten – felülvizsgálatra szorul. Az érintett szabá- tesített törvényi szabályozással látja összhangban. A lyok a választottbíráskodás társadalmi, valamint szű- jelen írás mellékleteként itt is közölt Szabályzat az kebb értelemben – hazai és nemzetközi befektetői – adott jogalkotási helyzetben ilyenformán egyfajta ja- felhasználói elfogadottságának javulását, megszilárdu- vaslat-összességnek és vonalvezetőnek is tekinti magát lását akadályozhatják éppen egy olyan időszakban, – természetesen azzal, hogy csak azon keretek között amelyben esély lenne az elmúlt években kapott legiti- tudott a megalkotója szakmai meggyőződése szerint mációs és bizalmi sebek gyors begyógyítására. előremutató helyesbítéseket és alternatívákat felmu- Jelenleg nincs már értelme azon elmélkedni, hogy a tatni, amelyek Szabályzatba foglalásának a Vbtv. kó- végül hatályba lépett szabályozási tartalom kialakulá- gens rendelkezései nem képezték akadályát. sában milyen szerepet játszott a választottbírósági el- Az MKIK Állandó Választottbíróságának 2018. január járásjogot behatóan ismerő és – mind elméletben, mind 1-jén hivatalba lépett új elnökétől 2018. január 5-én napi gyakorlatban – művelő személyi kör szembetűnő kaptam felkérést arra, hogy írjam meg a Választottbí- mellőzése a törvényelőkészítés folyamatában. Elég eb- róság új Eljárási Szabályzatát. Mivel a Vbtv. 67. § (9) be- ben az összefüggésben annyit rögzíteni, hogy a 2013- kezdése értelmében az elnökség „[…] 2018. január 31. ban megindult polgári perjogi kodifikáció-előkészítés napjáig elfogadja az ügyrendjét és az eljárási szabályza- magától értetődő feladatának tekintette az új Pp. meg- tot, valamint a honlapján közzéteszi a listát”, a minden alkotásával egyidejűleg – jogforrásilag is a Pp.-be in- más kötelezettség félre tételét megkövetelő munkára tegráltan – a választottbírósági eljárás szabályozásá- nem sok idő állt rendelkezésre. Az elnökség által – több nak modernizáló újrakodifikálását, és erre az új Pp. olvasat után – január végén elfogadott Szabályzat a tör- Koncepciójának a szakma által konszenzusosan előké- vény által – csak implicit módon – megkövetelt „határ- szített tervezete egyértelmű tartalmi javaslatot is tett, időben”, január 31-én közzétételre került. Az elnök eljá- amelyet azonban az igazságügyi kormányzat ismeret- rási szabályzat-írásra vonatkozó megtisztelő felkéré- len okokból elvetett. Ezzel – utólagosan rátekintve – sét – egyebek mellett – azért fogadtam el, mert az volt meghiúsult annak az esélye, hogy a szakma érintett kö- az azóta sem változott meggyőződésem, hogy a Sza- reinek bevonásával megvalósuló, mélyreható és szem- bályzat a fentebb említett módon a maga eszközeivel pontokban gazdag szakmai vita során érlelődjön ki egy hozzájárulhat a magyar választottbírósági eljárásjog a magánjogi jogvitákban érdekelt felek, valamint a gyakorlatának minőségi fejlesztése mellett a törvényal- nemzetközi versenyképességét ezen a területen is biz- kotó abbéli felismerésének kialakulásához is, hogy a tosítani akaró állam érdekeit egyaránt szolgáló szabá- törvényi szabályozás egyes nem megfelelően kiérlelt, lyozás. A szakma felelőssége így most az, hogy az im- vagy hibás, illetőleg a választottbíráskodás szempont- jából kifejezetten kontraproduktív megoldásai által hordozott rizikókat a közeli jövőben törvénymódosí- tással semlegesíteni kell. Ezek a rizikók nem jelentékte- 1 A jelen tanulmány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett lenek. A törvényi szabályozás egyes bizonytalanságai, működő Állandó Választottbíróság 2018. március 28-án tartott Összbí- nemzetközi sztenderdektől való tartalmi eltérései, rói Értekezletén elhangzott előadás írásos változata, amely megfogal- mazásában nagyrészt követi a szóbeli előadás szabadabb stílusát. vagy csak az eljárás elhibázott törvényi megfogalmazá- / / PB | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 1

sok által generált előreláthatatlansága Magyarország, jektív arbitrabilitási korlát) és nem zárja el az egyes, mint választottbíráskodási fórum eljelentéktelenedé- korábban a nemzeti vagyon szabályozásából fakadóan sét eredményezheti. Ez pedig szöges ellentétben állna a kizárt pertárgyakat sem a választottbírósági úttól (ko- törvényalkotó által éppen a Vbtv. megalkotásával ösz- rábbi objektív arbitrabilitási korlát). A Vbtv. objektív szefüggésben is egyértelműen kommunikált céljával, arbitrabilitást korlátozó rendelkezései között így mos- Magyarország versenyképességének javításával. tanra egyrészt megmaradtak a magától értetődő per- A jelen írás és a friss Szabályzat e folyóirat hasábjain tárgyak, azaz azok, amelyek esetében nem, vagy nem történő közlésének célja a fentiek fényében kettős: Egy- korlátlanul érvényesül a féli magánautonómia és ezzel részt egy rövid bevezető összefoglalással motiválni az eljárásjogi rendelkezési jog: a Pp. különleges perei és akar a mellékletként közölt új Eljárási Szabályzat olva- a közigazgatási per. Másrészt viszont bekerült ugyan- sására és kritikai tanulmányozására. Másrészt a Sza- ebbe a szabályba egy új kizáró rendelkezés: fogyasztói bályzat megszületésének és tartalmának apropóján szerződésből fakadó jogvitára a Vbtv. szükségtelenül egyidejűleg – egyelőre az említés szintjét csak kevéssel kizárja a választottbírósági utat. Ezt a szabályt a Sza- meghaladó terjedelemben és ezzel is továbbgondolásra bályzat a fogalommeghatározásokban a „jogvita” defi- motiváló céllal – végigveszi a Vbtv. tökéletesítésének níciójánál tudatosan nem veszi át. Természetesen amíg főbb leendő színtereit. a törvény tartalmazza a kizárást, addig ezen a Szabály- zat sem képes változtatni, a Szabályzat azonban nem kívánt olyan explicit szabályt átvenni a törvényből, II. TARTALOM amely nem indokolt és ezzel ébren akarja tartani azt a belátást, miszerint nem indokolt a fogyasztót akarata II.1. FOGALMAK ellenére elzárni a választottbírósági eljárástól. Védel- ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS HELYE mét megfelelő figyelemfelhívó szabályokkal kell ehe- lyett biztosítani, például úgy, ahogyan más európai jog- A Szabályzat nyitó, „Fogalommeghatározások” címet rendszerek is: a fogyasztó csak teljes bizonyító erejű viselő rendelkezése az egész Szabályzatot végigkísérő magánokiratba foglalt önálló szerződésben, vagy csak fogalmi tisztaságot és egységességet hivatott megala- közjegyzői okiratban köthessen választottbírósági pozni. Emellett célja a definíciós rendelkezésnek az is, szerződést stb. A fogyasztói szerződések teljes körű, hogy a Vbtv.-ben helytelenül, vagy egyáltalán nem, minden differenciáció nélküli kizárását ugyanis sem a vagy éppen szükségtelenül megfogalmazott tételeket a Ptk. 6:104. § (1) bekezdés i) pontja, sem pedig a Kúria törvény adta korlátokon belül a helyére tegye. vonatkozó joggyakorlata (3/2013. PJE határozat) nem Ennek megfelelően a Szabályzat fogalmi rendszere követeli meg és ezért felesleges ezen szigorítani. Azzal tartalmaz egy olyan választottbírósági szerződés defi- együtt, hogy önmagában is nagyon szerencsétlenül és níciót, amely – ellentétben a Vbtv. 3. és 8. §-aival – nem nemzetközi összehasonlításban is kivételesen alakult a a definiálandóval definiál és nem is keveri össze a defi- magyar jogban az, hogy a fogyasztói szerződéssel kap- níciót a formai követelményekkel, hanem fogalmi szin- csolatban a választottbírósági szerződés a tisztesség- ten konzekvensen végigveszi a választottbírósági szer- telenség fogalmával kerül kapcsolatba, az mindig az ződés három lehetséges esetét: a kizárólag eljárásjogi adott ügy részleteinek ismeretében dönthető csak el, tárgyú önálló választottbírósági szerződést (compro- hogy a fogyasztó részére nem éppen a választottbíró- mis), a felek anyagi jogviszonyait szabályozó szerződés sági út-e a kedvezőbb. A kivételesen a modern fogyasz- által hordozott választottbírósági kikötést (clause tói társadalomban is még előforduló, belátó- és cselek- compromissoire), végül pedig a konkludens módon vőképes fogyasztót nem szükséges az akarata ellenére megkötött választottbírósági szerződést (választottbí- védeni. rósági keresetindítás és azzal eljárásjogi értelemben Szintén nem tartalmaz a Szabályzat – sem foga- korrespondáló, mert hatásköri kifogást nem tartalma- lom-meghatározási szinten, sem a későbbi részletsza- zó alperesi védekezés). bályokban – olyan különbségtételt, ami a választottbí- A „jogvita” fogalmi meghatározásánál a Szabályzat a ráskodás domesztikus vagy nemzetközi jellegét venné törvénnyel ellentétben nem ragaszkodik feleslegesen alapul. A Szabályzat – ugyanúgy ahogyan a törvény – olyan korlátokhoz, amelyeket tartalmilag sem az egyaránt alkalmazandó nemzetközi elemet nem tartal- UNCITRAL Model Law, sem pedig a magyar jogforrások mazó és nemzetközi elemmel rendelkező eljárásokra is. nem követelnek meg. Így különösen elhagyja a törvény- A „nemzetközi választottbíráskodás” mint fogalom- ben feleslegesen használt „kereskedelmi” korlátozást, meghatározás elhagyásának indokoltsága többek kö- hiszen azt maga a Model Law is már a polgári magánjo- zött abban is megmutatkozik, hogy a terjedelmes tör- gi jogviták lényegében teljes spektrumára kinyitja és vényi definíció [Vbtv. 3. § (1) bek. 2–4. pont] már a maga a törvény is némileg erőszakoltan még a deliktu- Vbtv.-ben is – a törvényalkotó által láthatólag nem fel- ális igényeket is – helyesen – bele akarja érteni. Ugyan- ismert módon – teljességgel felesleges, hiszen a törvény így nem tartalmaz a Szabályzat felesleges szubjektív és – egy marginális és nyilvánvalóan mihamarabb kiikta- objektív arbitrabilitás alóli kivételeket sem. Előremu- tandó részletszabálytól [12. § (5) bek.] eltekintve – tatónak tekinthető a Vbtv. megoldása, amellyel elhagy- maga sem tartalmaz különös szabályokat a nemzetközi ja a korábbi törvény ebbéli korlátozó rendelkezéseit és választottbíráskodásra. A vonatkozó törvényi definíció már nem szabja feltételként a választottbírói útra tar- így az UNCITRAL Model Law szolgai és egyben értel- tozhatósághoz a gazdálkodói minőséget (korábbi szub- metlen követése. A Modelltörvény (a domesztikus eljá- / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3

rásokat nem kizárva) a nemzetközi eljárásokra akar Végül a Szabályzat nem követi a Vbtv. 1. § (1) bekez- potenciálisan a harmonizáció alapjául szolgáló szabá- désének nyilvánvalóan elhibázott, szűkítő területi és lyokat teremteni, ezért szükségszerű, hogy definíciós intézményi hatály-rendelkezését sem, hanem saját ha- szinten meghatározza a nemzetközi jelleg ismérveit. tályát kinyitja és a nemzetközileg elfogadott territoria- Ezt a különbségtételt a Vbtv. nem teszi a magáévá, ezért litás elvével kapcsolja össze, nem titkoltan azzal a szán- a Szabályzatban is indokolatlan lett volna külön „nem- dékkal, hogy a törvényalkotó kövesse törvényi szinten zetközi” szabályokat alkotni és azokhoz kapcsolódóan is ezt a megoldást. A törvényi szintű szűkítés ugyanis a nemzetközi jelleget definiálni. Feleslegessége okán a nem indokolt: A Vbtv. 1. §-ában az „állandó választott- Vbtv. 3. §-ából is el kell tűnnie a hosszadalmas és bo- bírósági székhely” és az „eseti választottbíráskodás he- nyolult definíciónak, hacsak a törvényalkotó – egy lye” helyett a helyes hivatkozás általános érvénnyel a újabb felesleges és ezért nemkívánatos módosítással – választottbíráskodás helye kell, hogy legyen: A Vbtv. nem kettőzi meg a törvényi szabályozást egy „nemzet- helyes hatály-rendelkezése úgy kell, hogy hangozzon, közi eljárási” fejezet beiktatásával. Az UNCITRAL Mo- hogy a törvény akkor alkalmazandó, ha a választottbí- delltörvény és annak magyarázatai, valamint a nem- ráskodás helye Magyarországon van. A törvény módo- zetközi gyakorlat is egybehangzóak abban, hogy a vá- sítása ebben a tekintetben sürgető, mert a jelenlegi ha- lasztottbíráskodás helyében a felek szabadon állapod- tály-rendelkezés egy intézményi szemléletű, paterna- nak meg. Nincs látható indoka annak, hogy a feleket lista szemléletet tükröz, ami idegen a felhasználói kör- bármilyen körülmények alapján miért kellene elzárni a től. Nemzetközi kitekintés alapján megállapítható, magyar jog alkalmazásától, ha ügyleti akaratuk ez és az hogy az alkalmazandó választottbírósági eljárási jogot általuk választott ad hoc vagy institucionális válasz- állandó választottbíráskodás esetén nem az intézmény tottbíróság ezt elfogadja, illetőleg az esetleg alkalma- székhelye, hanem ebben az esetben is a választottbí- zandó külföldi szabályozó ezt megengedi. A törvény fo- ráskodás helye határozza meg, amelyről a felek szaba- galmi tisztasága is indokolja a módosítást, mert a vá- don megállapodhatnak. Ha egy választottbírósági in- lasztottbíráskodás helyének értelmezése sok jogalkal- tézmény nem tudja, illetve nem kívánja lehetővé tenni mazói probléma okozója volt a múltban. az eljárásnak egy másik állam területén történő lefoly- Már a fogalommeghatározások szintjén egyértelmű- tatását, azt az eljárási szabályzatában minden további síti a Szabályzat, hogy az egész szabályrendszert végig- nélkül kizárhatja. Nem indokolt és a választottbírásko- kíséri az intézmény és a jogvita eldöntésére hivatott fó- dás szellemiségével ellentétes azonban a feleket a vá- rum megkülönböztetése: A konzekvensen nagybetűvel lasztottbíráskodás helyének (államának) a megválasz- írt „Választottbíróság” mindig az intézményt, azaz az tásában megillető szabadság törvényi szinten történő MKIK Állandó Választottbíróságát (a Kereskedelmi Vá- kizárása. A módosítandó, hibás törvényi hatály-rendel- lasztottbíróságot) jelenti, míg a jogvita tényleges el- kezéssel sem kerül azonban ellentétbe a Szabályzat sa- döntésére rendelt döntéshozó fórum a „választottbíró- ját hatály-rendelkezése, hiszen 1. § (1) bekezdésében sági tanács”. A Szabályzat nem differenciál tovább az annyit tesz csupán, hogy felszabadultan többet ad, mint intézmény által ellátandó feladatok belső leosztása irá- amennyire a törvényalkotó gondolt: Első fordulatával nyában: azt, hogy a Szabályzatban a Választottbíróság- alkalmazni rendeli önmagát természetesen akkor, ha a ra telepített feladatokat, eljárási cselekményeket tény- felek az intézményt kötik ki (hiszen ekkor a Szabályzat legesen az Elnök, az Elnökség vagy a Titkárság végzi-e a felek választottbírósági szerződésének részévé, tar- el, az intézmény belső munkamegosztásának a függvé- talmává válik), ugyanakkor második fordulatával to- nye. Kifelé ezek mindenesetre a Választottbíróság cse- vább megy és általánosságban kínálja magát akár bel- lekményeiként jelennek meg. földi ad hoc eljárásoknak, akár külföldi eljárásoknak, Végül a fogalommeghatározások a „Regisztrációs ha utóbbiak lex arbitrationis-szabályai nem tartalmaz- Díj”, a „Választottbírósági Díj”, a „Választottbírósági nak tiltást. A 2. § (1) bekezdése Magyarország – első lá- Költségek” és a „Felek Költségei” pontos meghatározá- tásra talán szükségtelen – említésével kifejezetten már sával egységesítik a korábbi szabályzatokban szórtan, azt a megközelítést akarja sulykolni, hogy a felek vá- mert részben a szabályzatokban, részben az azokhoz lasztása határozza meg a választottbíráskodás helyét, mellékelt díjtáblázatokban található, és ezért nehezen és ez az intézmény, tehát a Kereskedelmi Választottbí- áttekinthető költségjogi fogalmakat. Ehhez kapcsolódó róság választása esetén Magyarország, aminek az el- és szintén az egységességet és az áttekinthetőséget sődleges és legfontosabb következménye a Szabályzat szolgáló újítás, hogy magát a teljes költségjogot is a Sza- alkalmazandósága mellett a magyar jog, azon belül a bályzat magába integrálja (Szabályzat 8–13. §) és kizá- Vbtv. lex arbitrationis-kénti megjelenése. Ha tehát a fe- rólag a százalékos és számszaki költségszabályokat lek úgy rendelik a Szabályzatot alkalmazni, hogy az hagyja az 53. §-ban 2. Mellékletként szereplő Díjtáblá- MKIK Választottbíróságának vetik alá magukat, azzal zatra. A Szabályzat viszonylag terjedelmes költségjogi egyben kényszerítően a magyar jogot, a Vbtv.-t teszik része azért is indokolt, mert – nemzetközi összehason- meg alkalmazandó választottbírósági eljárásjognak lításban párját ritkító módon – a Vbtv. ennek a kifeje- (lex arbitrationis vagy lex fori arbitrationis). zetten központi jelentőségű szabályozási tárgynak A területi hatály apropóján végül megemlítendő, egyetlen tényleges rendelkezést sem szentel. [A Vbtv. hogy részben hiányos, részben pedig hibás a territoria- 44. § (3) bek. a felek ebben az eljárásban hatványozot- litás elvének áttörésére vonatkozó Vbtv. 1. § (2) bekez- tan érvényesülő rendelkezési jogának természetes kö- dése. Annak helyesen így kell hangzania: „(2) Ha nem- vetkezménye.] zetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9–10. §-t, / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3

a 26–28. §-t, a 40. §-t, az 53. § (2) bekezdését és az mítási bizonytalanság: így például az Mt. szabályaival 54. §-t alkalmazni kell abban az esetben is, ha a válasz- összhangban szabályozza a munkanap–ünnepnap– tottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.” Az munkaszüneti nap viszonyrendszert. UNCITRAL Modelltörvény pontos és értelemszerű átül- A múltban problémát jelentett a választottbírósági tetésével ugyanis nemcsak a 28. §, hanem a Vbtv. 26– gyakorlatban az a szituáció, amikor a kereset beérkezé- 27. §-a is logikusan ebbe az áttört körbe tartozik, hi- se és a választottbírósági tanács megalakulása közötti szen a Vbtv. mindenhol az állami bírósági közrehatás időintervallumban még nem volt meghatározva az eljá- területein ekvivalensen kezeli a külföldi választottbí- rás nyelve. A Szabályzat 4. §-a ezt a szituációt kezeli ráskodást a hazaival. A Vbtv. 53. §-án belül szükséges úgy, hogy különbséget tesz a Választottbíróság (azon differenciáció indoka pedig az, hogy a külföldi válasz- belül elsősorban a Titkárság) kapcsolattartási nyelve tottbírósági ítélet belföldi hatályát a New York-i Egyez- és a később a tanács által véglegesen meghatározott el- mény ill. más nemzetközi instrumentumok határozzák járás nyelve között arra az esetre, ha a felek nem ren- meg. A jelenlegi szabályozás minden további nélkül a delkeztek az eljárás nyelvéről. A szervezet ilyenkor fel- világ bármely országából származó választottbírósági hatalmazást kap arra, hogy átmenetileg a leggyakrab- ítéletet magyar res iudicata-ként ismer el mindenfajta ban használt nyelvek egyikén (magyarul, angolul vagy nemzetközi kötelezettségvállalás nélkül is, ezt a tör- németül) kommunikáljon a felekkel, ennek azonban vényalkotó nem akarhatta. A Szabályzat értelemszerű- nincs semmilyen prejudiciális hatása a később megha- en ezeket a hibákat nem tudja tompítani, itt gyors tör- tározandó eljárási nyelvre, hanem csak az ügymenet vényalkotói cselekvésre van szükség. megakadásának elkerülését szolgálja. Nemzetközi sztenderdekhez akarja közelíteni az II.2. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, ügyelintézési időket az 5. §, amikor az eljárás érdemi KÜLÖNÖSEN: ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK, részére hat hónapos időtartamot határoz meg elérendő KÉPVISELET, NYELV, KÖLTSÉGJOG célként. Már a megalkotás során az első tervezet megvitatása- A Szabályzat a fogalmak, a hatály és a territorialitás kor komoly vitát váltott ki a képviselet 6. §-ának szigorú elvének 1–2. §-okban való tisztázása után a 3–13. §-ok- szabálya, amely a listás választottbírónak nem engedi a ban további általános szabályokat fektet le. A beadvá- Választottbíróság előtti jogi képviselet ellátását akkor nyozás, a határidők és a kézbesítés szabályozásánál a sem, ha nincs vagy nem is volt jelölése. A Szabályzat és a lehető legnagyobb fokú eljárási jogbiztonság és előre- jelen írás szerzőjének szakmai véleménye ellenére ez a láthatóság biztosításának célja vezérli a 3. §-t. Az eljá- szabály bekerült a 6. § (4) bekezdésébe. Meggyőződésem rás minden érintettjének való egyidejű megküldési és azonban, hogy az absztrakt kizárás nem a megfelelő kézbesítési kötelezettség ugyanúgy ezt a célt szolgálja, módja a potenciális összeférhetetlenségi helyzetek keze- mint a párhuzamos elektronikus és hagyományos kom- lésének és ennek a szabálynak a Szabályzat első felül- munikáció. A Szabályzat megalkotása során felmerült, vizsgálatakor el kell tűnnie. Maga a törvény sem követel hogy az online kommunikációnak általában nagyobb meg ilyen szigorú, egyfajta félreértelmezett minő- vagy akár kizárólagos szerep lenne adható. Ez elméleti- ség-túlbiztosítást, és erre egyébként is elégséges garan- leg igaz, az infrastrukturális feltételei azonban a Sza- cia az újonnan összeállított lista személyi összetétele. bályzat megalkotásának hónapjában nem voltak látha- Maga a Vbtv. 61. § (8) bekezdése is csak az elnökség tag- tók – és ez azóta sem változott. Elsődleges – vagy akár jait zárja el a választottbírói, szakértői és jogi képviselői kizárólagos – online kommunikációval a Szabályzatnak tevékenységtől, ez utóbbi a törvény szerint a listás vá- csak akkor kell majd számolnia, ha annak az infra- lasztottbíráknak megengedett lenne (és az is kell, hogy strukturális feltételei (hasonlóan az OBH és az állami legyen a jövőben). Ennek kapcsán végül említést érde- bíróságok által működtetett platformhoz) a Választott- mel, hogy elhibázott, ezért módosítandó a Vbtv. említett bíróság fenntartóinál és így magánál a Választottbíró- szabályának első fordulata is: az elnökség tagjainak ki- ságnál is felállnak. A Vbtv. nagy gonddal és részletes- zárása a választottbírói tevékenységből nemzetközi uni- séggel szabályoz egy sor szervezeti és fenntartói kér- kum, ami szükségtelenül elszakítja az elnökség tagjait a dést a záró, XII. és XIII. Fejezetben, de ennek, a jogke- választottbíró mindennapi gyakorlatától és – nem utol- resők körében egyre természetesebb (kötelező cégka- sósorban – felelősségétől. Ezzel szemben a választottbí- pus e-per az új törvényszéki perrendben) felhasználási rósági minőségbiztosítás célját az szolgálná a legjobban, módnak egyetlen szót sem szentel. Márpedig a kor kö- ha az elnökség tagjai folyamatos választottbírói foglal- vetelményeinek megfelelő, online kommunikáción ala- koztatottságukkal együtt járó szakmai kitettségben ér- puló beadványozási és nyilvántartási rendszer éppen zékelnék a folyamatosan felmerülő és az elnökség által az újraindulás állapotába helyezett intézménynél csak kezelendő problémákat. komoly, hosszú távú és költségintenzív informatikai A Szabályzat 8–13. §-ai egységes és egy helyen, átlát- fejlesztéssel képzelhető el. A Vbtv. egy lehetséges jövő- ható módon szabályozott költségjogot teremtenek, sza- beli jobbító módosításánál ez az aspektus sem lesz el- kítva a korábbi eljárási szabályzat szórt, részben a mel- hanyagolható. lékletekben, díjtáblázatban található szabályaival. Az A Szabályzat 3. §-a ezenkívül több további részletkér- új Díjtáblázat már csak a számszaki adatokat és száza- dést is az előreláthatóság érdekében úgy tisztáz, hogy a lékos arányokat tartalmazza, míg a fogalmi rendszert, hatálya alá tartozó ügyekben ne legyen az állami bíró- az előlegezés és a viselés szabályait a Szabályzat emlí- sági perrend hatálya alatt nem kizárható határidő-szá- tett szakaszai adják. A költségjogon végigvonuló egyik / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

fő megfontolás, hogy előlegezés nélkül az eljárás ne niszteri indokolásban is ebben az értelemben külön tudjon előrehaladni, ezzel párhuzamosan azonban fle- hangsúlyozott egységes eljárás-indulási szabályával xibilisebbé válik az előlegezés szabályrendszere és ki- nem kerül-e ellentétbe a Szabályzat 14. § (2) bekezdése, fejezetten szabályozva van a nem előlegező fél helyett midőn a törvénnyel ellentétben nem „a vita választott- az eljárás előremenetelét kikényszerítő helyettes előle- bíróság elé utalására irányuló nyilatkozat” alperes ál- gezés intézménye. tali átvételének időpontjára telepíti a választottbírósá- gi eljárás megindulásának az időpontját, hanem arra a II.3. KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, napra, „amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz KÜLÖNÖSEN: AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA beérkezett.” A kérdés tágabb összefüggésbe helyezve ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TANÁCS válaszolható meg dogmatikai tisztasággal, ez a követ- kező alfejezet (ld. II.4.) magyarázatánál végezhető el. A A Szabályzat törzsét képező II., „Eljárási szabályok” választ és a tágabb összefüggést most csak erre a rész- címet viselő fejezet négy alfejezetre bomlik, lekövetve a kérdésre előrevetítve az mondható el, hogy a Vbtv. választottbírósági eljárás időbeli előrehaladását: Első- maga enged eltérő szabályozást azzal, hogy saját eljá- ként „Az eljárás megindítása” alfejezet részletesen sza- rás-indulási időpontját a felek diszpozíciójától teszi bályozza az első iratváltás (kereset és válaszirat) köve- függővé („Ha a felek eltérően nem állapodtak meg […]” a telményeit, ezt követően „A választottbírósági tanács 32. § elején). A választottbírósági intézményi szabály- megalakítása” alfejezet kidolgozza a döntéshozó fórum zatok pedig, így a Szabályzat is, nem vitásan a felek konstituálásának szabályait, ideértve az eljárás későb- megállapodásának részévé válnak, ezért az „ellentétes” bi szakában is felmerülő kapcsolódó kérédseket, mint a szabályozás a törvényi szabályozással minden további választottbíró-kizárási eljárást, és a választottbíróság nélkül összeegyeztethető. Az „ellentétes” szabályozást döntési kompetenciáját a saját hatásköréről. Az eljárást az ad hoc- és az institucionális választottbíráskodás megindító első iratváltásról szóló 14–18. §-ok célja, immanens különbségei (és az azokat természetesen hogy a felek jogvitájának észszerű tartalmi keretek kö- reflektáló nemzetközileg is egységes szabályozási gya- zötti identifikálása és az individuális döntéshozó fó- korlat) indokolják: Míg eseti választottbíráskodás ese- rum felállítása minél effektívebben megtörténjen, vala- tén a felek választottbírósági tanácsot konstituáló cse- mint, hogy mihamarabb megvalósuljon az adott válasz- lekményei előtt nincsen hová beérkeznie egy keresetle- tottbírósági eljárás felek általi előfinanszírozása. Eb- vélnek, és ezzel a felperesi érdekvédelem megköveteli ben a szellemben a Szabályzat – ellenpontozva az új Pp. az időpont alperesi közlésre való telepítését, addig kényszeresen felesleges és kontraproduktív keresetle- ugyanez az érdek és a józan ész is a keresetlevél-foga- véli- és írásbeli ellenkérelmi formaszigorát, amely idő- dásra előre berendezkedett intézményi választottbíró- közben az első gyakorlati tapasztalatok szerint a bíró- ság esetén az intézményhez való beérkezés időpontját sághoz való fordulásnak és a joghoz jutásnak nem elha- követeli meg eljárás-indulási időpontként. Itt, a rend- nyagolható akadályává növi ki magát – arra törekszik, szerimmanensen különböző ad hoc- és intézményi vá- hogy az eljárás a hagyományos perjogi szemlélet által lasztottbíráskodás viszonylatában – a törvény indoko- megkövetelt, de nem túlbonyolított keresetlevéli tarta- lásával szemben – nincs mit „egységesíteni”. Tágabb lommal egyszerűen megindítható legyen. Az egyszer összefüggésben a törvénytől való Szabályzati eltérések meghosszabbítható 30 napos határidőn belül előter- az alább (ld. II.4. pontban) kifejtendő dogmatikai alapo- jesztendő alperesi válasziratnak pedig – a választottbí- kon nyugszanak, amelyeket a Szabályzat 31. és követ- rósági eljárás lényegéből fakadóan – az egyetlen tényle- kező §-ai jelenítenek meg. Mielőtt ezekre rátérünk, a ges kötelező tartalmi eleme az alperesi választottbí- szabályozási sorrend lekövetése érdekében szólni kell ró-jelölés. Az eljárás tárgyának 16. §-ban definiált érté- azonban még röviden az eljáró választottbírósági ta- ke szintén a hagyományos polgári perjogi felfogáson és nács megalakításának fázisáról. fogalomrendszeren alapul, ami az érvényesíthető igé- A Szabályzat 19–30. §-aiban az eljárási szakasz jelen- nyek fedése. Miután a magánjogi igények között a vá- tőségének megfelelő részletességgel foglalkozik a dön- lasztottbírósági útra tartozhatók és az állami polgári téshozó fórum megalakításának módjával, valamint az perben érvényesítetők a kis- és a nagy halmaz viszo- abban bekövetkező későbbi lehetséges személyi válto- nyában állnak egymással, a szabályozási párhuzamos- zások, így a kizárás, valamint általában a választottbí- ság adja magát. A eljárás megindulását szabályozó nor- rói megbízatás megszűnésének kérdéseivel. A törvény- mákat végigkíséri a költségelőlegezés minden lehetsé- nyel ellentétben a Szabályzat egyéges fogalomhaszná- ges helyzetben történő biztosítása azzal, hogy a tipiku- latot teremt ebben a szabályozási tárgyban is: jelölésen san az eljárás gyors tényleges lefolytatásában érdekelt mindig a felek privátautonóm cselekvését érti, míg kije- felperes minden alperesi előlegezés-mulasztást saját lölésen konzekvensen csak a Választottbíróság szubsz- helyettes-előlegezéssel orvosolhat, valamint – az ebben titúciós tevékenységét. Ez utóbbi, a Szabályzat a körben változatlanul alkalmazandó 10. § (1) bekezdés 21. §-ában foglalt „helyettes jelölési”, tehát kijelölési alapján – akár az alperesi mulasztást anticipálhatja is jogkörét a Választottbíróság a Vbtv. 12. §-ában megha- és már a keresetindítással egyidejűleg előlegezheti a tározottaknál tágabb körben gyakorolhatja: A Szabály- saját része mellett a Választottbírósági Díj alperesre zat ezen az úton tudatosan visszahozza az olyan szemé- eső felét is. lyek (így például a 70. életévüket betöltött, komoly A Szabályzat e fejezetével kapcsolatban kérdésként szakmai elismertséggel rendelkező és a felek bizalmát merült föl, hogy a Vbtv. 32. §-ának kifejezett és a mi- nyilvánvalóan továbbra is változatlanul élvező szak- / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

emberek) kijelölés útján való választottbíráskodásá- di megoldásokkal, a választottbíróság saját hatásköré- nak lehetőségét, akik a törvény értelmében (már) nem ről való döntési jogosultságának deklarálása sohasem szerepelhetnek a listán. Miután a törvény – feltehetőleg jelent a választottbíróság oldalán megvalósuló végle- az eredeti, tényleges törvényhozói szándékkal ellenté- gességet: A választottbírósági tanács saját hatásköré- tesen – a saját 12. §-ának (3) bekezdését a felek által ről akár külön előzetes végzésben, akár majd az ítélet- derogálhatóvá tette, a Szabályzat értelemszerűen élt ben határoz, e döntése tartalmilag minden esetben ál- ezzel a lehetőséggel – ami egyébként tartalmilag a világ lami bírósági kontrollnak van alávetve és az utolsó szó összes vezető választottbíróságán magától értetődő. A értelemszerűen mindig az állami bíróságoké, hiszen az felhasználói piaci érdek itt egyértelműen az, hogy a fe- előzetes hatásköri végzést nemperes eljárásban lehet lek bizalmát szakmailag kiérdemlő személyek ne legye- felülvizsgáltatni, míg az ítéleti tartalommá vált hatás- nek elzárva a választottbíráskodástól, főleg ne a szak- köri döntés tartalmilag az érvénytelenítési keresettel mailag nem indokolható életkori érv alapján. A jelölés, támadható [Vbtv. 7. § (3), 17. § (3) és 47. § (2) aa) és ac)]. kijelölés és kizárás intézményeit a Szabályzat egyéb- ként a Modelltörvény és a Vbtv. által kijelölt, tradício- II.4. A FOLYAMATBA TETT ELJÁRÁSBAN nális úton szabályozza azzal, hogy még három tekintet- ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSI ÉS ANYAGI ben komolyabb újítást hoz: Az egyes külföldi válasz- SZABÁLYOK tottbírósági intézményi szabályzatok példájára konk- rét szabályozást alkot a több felperes, ill. több alperes A fentebb már felszínesen említetteknek megfelelően általi választottbíró-jelölésre, hiszen ezekben az ese- a Szabályzat a felek rendelkezési jogának legteljesebb tekben a gyakorlat alapján jelölési nehézségek illetőleg érvényre juttatását és a jogbiztonságot jelentő előrelát- jelölési szabotázs-akciók is felmerülnek. Az irányadó hatóságot akarja egyensúlyba hozni az alkalmazandó 21. § (5) bekezdés először egyértelművé teszi, hogy jog szabályozásának új kialakításával. Míg a 31. § az al- mindkét oldal egységesen egy választottbírót jelöl. A kalmazandó eljárásjogot határozza meg, addig a 32. § a gyakorlatban felmerülő azt a problémát, amikor több jogvita érdemi elbírálására irányadó anyagi jog megha- alperes nem tud (vagy csak úgy tesz, mintha nem tud- tározására ad szabályt. Az eljárásjogi szabályrendszert na, de valójában nem akar) választottbírót jelölni, két- meghatározó és tágabb dogmatikai összefüggésbe he- féle eljárási lehetőség rendelkezésre bocsátásával or- lyező 31. § a Szabályzatot a felek megállapodásának ré- vosolja a Szabályzat: A Választottbíróság dönthet úgy, szeként értelmezi. A felek ugyanis a választottbírósági hogy ekkor mind a közösen jelölni képtelen alperesek szerződésükkel (és egyidejűleg a Választottbírósággal választottbíráját kijelöli, mind pedig ezzel egyidejűleg is létrehozott, a jogvita elintézésének adminisztrálásá- a már a jelölésen túl lévő felpereseknek új választottbí- ra irányuló, megbízási jellegű szerződéses jogviszo- rót jelöl ki, ez utóbbival hatálytalanná téve a korábbi nyukkal), amelyben a Szabályzatot rendelkezésre tartó felperesi közös jelölést. E megoldás vezérelve a felek intézmény keretei közötti jogvitamegoldást kötik ki, minden tekintetben való egyenlő elbánásban való ré- egyben értelemszerűen arra irányuló akaratnyilatko- szesítése, az eljárási fegyveregyenlőség, tehát jelen zatot is tesznek, hogy az eljárásuk a Szabályzat szerint esetben az, hogy ne induljon olyan eljárás, amelyben az valósuljon meg. A Szabályzat tehát csak a mindenkori egyik fél saját maga által jelölt választottbíróval „ren- felek rá hivatkozó szerződéses kikötése pillanatában delkezik”, míg a másik oldal „csak” kijelölt választottbí- „kel életre”, addig az intézmény szempontjából atipikus róval. Dönthet azonban az eset körülményeit mérlegel- általános szerződési feltétel-összességnek tekinthető. ve a Választottbíróság úgy is, hogy csak a jelölni képte- Atipikus, hiszen a felek – ha közöttük ebben konszen- len (vagy nem akaró) alpereseknek jelöl ki választottbí- zus van – a 31. § korlátai között megváltoztathatják. A rót, az eredeti felperesi jelölés érintetlenül hagyásával. Szabályzat tartalma tehát kikötés esetén a felek válasz- Végül megoldási irányt jelöl ki a Szabályzat a gyakorlat- tottbírósági szerződési megállapodásának részévé vá- ban szintén ismételten problémát jelentő csonka vá- lik, ezért legitim a 31. § azon rendelkezése, amely mind lasztottbírósági tanács (truncated arbitral tribunal) a feleknek, mind az eljáró tanácsnak (a felek megállapo- esetére: A 26. § – amellett, hogy egyéb előírásaiban sza- dása hiányában) – a törvényi kógencia korlátai között – bályozza a kiesett választottbíró helyének betöltésére engedi az eltérést, ill. a tartalmi kiegészítést. Egyéb- irányuló eljárást – az (1) bekezdés második mondatá- ként az UNCITRAL Modelltörvénnyel összhangban ban kifejezetten felhatalmazza a berekesztés után maga a Vbtv. is alátámasztja a Szabályzat féli szerző- megcsonkult tanácsot az eljárás folytatására és befeje- dés-tartalomkénti kvalifikálását: A Vbtv. 3. § (2) bekez- zésére a megüresedett választottbírói hely betöltése désének b) pontja szerint ahol a törvény „arra a tényre nélkül. Ez a szabály annak a – ritkán előforduló, de nem utal, hogy a felek megállapodtak vagy megállapodhat- kizárható – veszélynek veszi elejét, hogy a határozatho- nak, vagy e törvény bármilyen módon a felek megálla- zatal előtt az egyik választottbíró lemondással szabo- podására utal, az ilyen megállapodás magában foglalja tálhatja vagy legalábbis lényegesen elhúzhatja az az e megállapodásban hivatkozott választottbírásko- egyébként érdemi döntésre érett eljárást. dási szabályzatot is”. Ez a szabály legitimálja végső so- A konstitúciós szabályokat a Kompetenz-Kompetenz ron a Szabályzat összes olyan rendelkezését, amely el- határozat („hatáskör-hatáskör”) és az azzal logikai lentétes a törvény – nem kógens – rendelkezéseivel. egységben megfogalmazott doctrine of separability (a Természetszerűleg ugyanebből következik az is, hogy a klauzula érvényességi szempontból való külön kezelé- felek a Szabályzatnak való alávetés útján nemcsak a se) zárja a 30. §-ban. Ellentétben egyes kivételes külföl- törvénnyel a fentiek szerint ellentétes eljárási szabá- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

lyokat határozhatnak meg, hanem szabadságukban áll zárása árán. Ebben a szellemben a Szabályzat nem állít egyes törvényi eljárási szabályok elhagyása, vagy egyes felesleges és az effektív és végleges jogvitarendezés létező szabályok átalakítása vagy kiegészítése is – min- igényével ellentétes akadályokat a kereset- és a védeke- dig a kógencia által korlátozva. Ugyanez magától érte- zés módosítása, valamint a viszontkereset és a beszá- tődő magára a Szabályzatra is: A 31. § (2) bekezdése mítási kifogás előterjeszthetősége útjába, hanem mind- utolsó mondatában kifejezetten is felhatalmazza az el- ezeket a tradicionális perjogi felfogással összhangban járó választottbírósági tanácsot arra, hogy az eljárási alapvetően a berekesztésig megengedi. A választottbí- rendet kiegészítse, „gazdagítsa” belföldi és nemzetközi rósági gyakorlat tapasztalatai szerint ezek eddig sem választottbírósági gyakorlatban kialakult elvekkel, képezték a gyors választottbírósági ítélethozatalt. Ez- gyakorlattal és ajánlásokkal. Ez utóbbira tipikus példa zel szemben pedig nem vállalható a preklúziós és even- lehet az International Bar Association (IBA) által az tualitás-gyökerű szabályok által hordozott azon ve- utóbbi másfél évtizedben kifejezetten a választottbí- szély, hogy tény- és jogállítások kizárásával az ítélet ráskodás céljára megfogalmazott eljárásrendi ajánlá- nem vezet végleges jogvita-megoldáshoz, hanem a „kí- sok adaptálása, mint például a bizonyítási eljárásra vo- vül rekedt” állítások és igények tekintetében ismételt, natkozó IBA Rules on the Taking of Evidence in Inter- új eljárások válnak szükségessé. Ebben a szellemben national Commercial Arbitration alkalmazása a felek íródtak a Szabályzat 34–35. §-ai. A beszámítási kifogás egyedi eljárásában. Minden ilyen speciális, kiegészítő egyetlen értelemszerű korlátja a választottbírósági szabályozó alkalmazásának egyetlen feltétele az, hogy szerződés hatályának kiterjedése a beszámítandó kö- az a felek konszenzusán alapuljon. Ezt hivatott ismétel- vetelésre, amely azonban természetesen megvalósul- ten biztosítani a Szabályzat 36. § (2) bekezdése, amely hat még az eljárás során is, akár konkludens módon az eljárási rend véglegesítését a felek és a tanács előké- (felperesi érdemi védekezéssel). szítő egyeztetésének kötelező tárgyává teszi. Megjegy- A további eljárási részletszabályok, így különösen a zendő, hogy erre további garancia maga az IBA szabá- határozathozatal és a határozati joghatások nagyobb lyozó is, amely saját magát csak arra az esetre nyilvá- horderejű, és ezért külön kiemelésre is érdemes újítást nítja alkalmazhatónak, ha az alkalmazásban a felek nem tartalmaznak, már az utóbbi körben teljesen érvé- megállapodtak. Ilyen esetben az IBA (vagy bármely nyesülő törvényi kógencia okán sem. Ebben a körben a más) szabályozót, gyakorlatot stb. a Szabályzat részé- Szabályzat ennek megfelelően egyes fogalmi tisztázá- nek kell tekinteni. sokra szorítkozva tükrözi a törvényi szabályozást, il- Az alkalmazandó eljárási szabályokat követően, má- letve tesz ahhoz egyes gyakorlati szempontból lénye- sodik lépésben a Szabályzat 32. §-a rendezi az alkalma- ges kiegészítést, így például fogalmilag és jogforrásilag zandó anyagi jog kérdését. Miután ebben a körben a helyre teszi az ítéleti joghatásokat (nem csak a végre- Vbtv. csak részben enged eltérést, de csak ott, ahol vi- hajtás kontextusában hagyva azokat), és bevezeti az el- szont az szakmailag nem indokolt (közvetlen, kollíziós járások egyesítésének lehetőségét, valamint az egyre normák nélküli utalás), a Szabályzat tartja magát a tör- több – többnyire nemzetközi – ügyben jelentkező szó vényi tartalomhoz. Így – több nemzetközi példától elté- szerinti jegyzőkönyvezés igényének megfelelő részlet- rően – a felek általi jogválasztás hiányában az alkalma- szabályt. zandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa A leglátványosabb tartalmi újdonságokat az eljárási alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi sza- szabályok között a Szabályzat az előkészítő egyeztetés bályok alapján határozza meg. Egyéb, a tanácsnak na- intézményét bevezető 36. §-ában, valamint a bizonyí- gyobb diszkréciót adó szabály (pl. „az általa alkalma- tást szabályozó 40. §-ában hordozza. Az előkészítő zandónak tartott anyagi jog”) nagyobb jogbizonytalan- egyeztetés elnevezésű új eljárási jogintézmény beveze- sági rizikót hordozna magában. A probléma ritkán je- tése az eljárás személyi, tárgyi és jogi kereteinek miha- lentkezik, mert a választottbíróságok elé kerülő, tipi- marabbi tisztázását szolgálja és lényegében az ICC kusan szerződési jogviszonyokból eredő jogviták ese- terms of reference intézményének egyszerűsített és az tére a felek többnyire a szerződésükben, azon belül is intézménytől (ott: ICC Court of Arbitration) függetlení- tipikusan a választottbírósági kikötéssel szoros szabá- tett tartalmi megvalósítása. Az előkészítő egyeztetést lyozási egységben, jogválasztással élnek. a tanács megalakulásától számított 30 napon belül kell megtartani és ott tisztázni kell a jogvita fentebb emlí- II.5. KÖZPONTI JELENTŐSÉGŰ ÚJDONSÁGOK: tett kereteit, de különösen is az eljárási szabályokat, ELŐKÉSZÍTŐ EGYEZTETÉS ÉS BIZONYÍTÁS azok esetleges 31. § szerinti specifikumait rögzíteni kell az előreláthatóság érdekében. Már itt rögzíteni Említést nyert már a korábbiakban, hogy a Szabály- kell, hogy mely kérdésekben milyen bizonyítás lefolyta- zat tudatosan törekszik az igényérvényesítés megköny- tása válhat majd szükségszerűvé és a két személyes bi- nyítésére azzal, hogy az eljárás megindítását nem ne- zonyítási mód: a tanú- és a szakértői bizonyítás előre- hezíti el az új Pp.-ben sajnálatos módon hangsúlyossá látható szükségességéről és azok módjáról, részleteiről vált formakényszerekkel. Ugyanez igaz a már megindí- (vö. a 40. § ide vonatkozó részletszabályait is) meg kell tott eljárás további lefolyásának szabályozására is, ahol állapodnia a tanácsnak a felekkel. Az előkészítő egyez- – itt is ellenpontozva a Pp.-t – a Szabályzat célja a felek tetés ideális célja, hogy azon világossá váljon a felek és jogvitájának minél teljesebb „beengedése” az eljárásba, a tanács részére, hogy mely kérdésekben milyen bizo- nem pedig a minden áron gyors, „koncentrált” ügyelin- nyításra, ill. egyéb eljárási cselekményekre lesz szük- tézés akár egyes tény- és jogállítások eljárásból való ki- ség és hogy ezek milyen időkeretben és időrendben tel- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

jesíthetőek. Ez azt jelenti, hogy az előkészítő egyezte- nyiben írásbeli tanúvallomást kívánnak alkalmazni az tés – és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető vég- eljárásban, akkor ennek részletes eljárási feltételeit zés – a választottbírósági eljárás tartalmi és időrend- rögzíteni kell, akár szóbeli meghallgatást előkészíteni, beli „útitervét” dolgozza ki. A Szabályzat mindazonáltal akár azt esetleg helyettesíteni hivatott írásbeli vallo- eme új intézmény esetén külön is hangsúlyozza, hogy másról van szó. Hasonlóan részletes megállapodást és annak alkalmazása nem kötelező, illetőleg alkalmazása ennek az eljárásvezető végzésben való rögzítését kí- esetére is több eljárási alvariánst tesz lehetővé. Egy- vánja meg a Szabályzat a szakértői bizonyítás modali- részt a tanács egyszerűbb megítélésű ügyben teljesen tásaival kapcsolatban, az díj-előlegezéstől a meghallga- eltekinthet az alkalmazásától, másrészt alkalmazása tás módjáig. Külön hangsúlyozza a Szabályzat a válasz- esetén sem kényszerül az előkészítő egyeztetés és az tottbíróság által kirendelt és a felek által megbízott ma- érdemi tárgyalás szétszakítására, hiszen az azonnal át- gánszakértők egyidejű igénybevételének és ütközteté- folyatható az érdemi tárgyalásba. A – nem utolsósor- sének lehetőségét, ellenpontozva ezzel nem utolsó sor- ban nemzetközi – választottbírósági tapasztalat azt ban az új Pp. szakértői bizonyítást komolyan elnehezí- mutatja, hogy a felek és az eljáró tanácsok az effektív tő, illetőleg azt az aggályossági tényállásokon keresztül eljárás céljára profitálnak egy kézzelfogható, előre rög- lényegében haszontalanná tevő új rendszerét. A Sza- zített tartalmi és időrendbeli eljárási sorvezető eljárás bályzat elvi kiindulópontja ezzel az, hogy a valós tényál- kezdetén történt rögzítéséből. Ennek megfelelően teszi lás felderítésének nem lehet akadálya az egymással követelménnyé a Szabályzat az előkészítő egyeztetésen versengő szakértői vélemények dialektikája, épp ellen- megállapodottak legkésőbb 3 napon belüli rögzítését kezőleg. Ezért a Szabályzat deklaráltan a bizonyítási egy eljárásvezető végzésben, amely aztán ideális eset- eszközök nagyvonalú beengedését célozza, nem pedig ben végigkíséri az eljárás személyeit az eljárás teljes azok eljárásból való kizárását, mert – és ez a végső in- tartama alatt. Tudatos ellenpontja ez nem utolsósorban doka a szabályozásnak – nem a szakértői bíráskodásból a perjogi kodifikációban végül tartalmatlanná tett per- indul ki, hanem nagyfokú bizalommal van a választott- felvételt lezáró végzésnek, amelyet az új Pp. végső so- bíró fentebb említett fokozott felelősségtudata és an- ron csak a szerteágazó eljárási cselekmény-korlátozá- nak megfelelő prudens bizonyíték-mérlegelési képessé- sok, ill. kizárások kiváltójává, nem pedig a további eljá- ge iránt. rás kézzel fogható és bizonyosságot teremtő tartalmi iránymutatójává tett. II.6. JOGORVOSLATOK A másik komoly újítás-csomagot a 40. § tartalmazza a választottbírósági eljárásbeli bizonyítás modern alap- A Szabályzat tudatosan nem foglalkozik részletesen a elveinek és egyes központi jelentőségű bizonyítási törvény által bevezetett összes jogorvoslattal. Ehelyett részletszabályoknak a rögzítésével. Alapelvi szinten az lényegében a hagyományosan a választottbíróság ha- egyébként a választottbírósági eljárást is átható ren- táskörében intézhető jogorvoslati eszközök (kijavítás, delkezési- és peranyagszolgáltatási elvet részben re- kiegészítés és értelmezés) szabályozására szorítkozik, lativálva egy úgynevezett legyengített inkvizíciós elvet valamint a választottbírósági tanács mandátumának („eingeschränkter Untersuchungsgrundsatz”) emel a jogorvoslatok esetén megvalósuló kivételes feléledését, Szabályzat bizonyítási alapelvvé: a választottbírósági végül az érvénytelenítési keresetet indító fél azon köte- tanácsnak lehetősége van féli indítvány hiányában is lezettségét rendezi csupán, hogy a keresetindításról a bármilyen bizonyítást elrendelni, indítvány esetén pe- Választottbíróságot értesítenie kell a keresetlevél meg- dig ahhoz nincs kötve. Az első fordulat, tehát a hivatal- küldésével. Sem az érvénytelenítési perrel, sem pedig a ból elrendelhető bizonyítás megengedése a választott- jogalkotó által a választottbírósági szakma megrökö- bíró fokozott döntés-felelősségét juttatja kifejezésre és nyödését kiváltó módon bevezetett eljárásújítással ebből meríti legitimációját. Az állami bírósági szerve- kapcsolatban nem tartalmaz részletekbe menő szabá- zetrendszerben ténybíróságként működő elsőfokú bí- lyokat a Szabályzat. Ennek oka az érvénytelenítési per rósággal ellentétben a választottbíróság azonnal jog- esetében nem szorul hosszas magyarázatra: az érvény- erős ítéletet hoz, az eljárás tipikusan egyfokú, ezért telenítési per egy különleges polgári per, amely hagyo- nincs rendszer-immanens jogorvoslati szintű korrekci- mányosan az egyetlen közvetlen jogorvoslat a válasz- ós lehetőség. Ez a tény a választottbírótól fokozott fele- tottbírósági ítélettel szemben. Az állami bíróságokra lősségtudatot követel meg az ítélet ténybeli megalapo- telepített eme jogorvoslat biztosítja az állami kontrollt zása terén. Ez a fokozott felelősség(tudat) – amely nem és ideális esetben az államilag is szankcionált minőség- utolsósorban a felekkel fennálló szerződéses kötelem- biztosítást a választottbíráskodás irányában. Az ennek ből fakad – akkor reális elvárás a választottbíróval megfelelően fogalmilag kizárólag állami bírósági ha- szemben, ha az ítéleti tényállás felderítésében nincs táskörbe tartozható érvénytelenítési per nem szabá- korlátozva az ugyanezen felelősséget rajta számon lyozási tárgya egy eljárási szabályzatnak, hanem min- kérő felek indítványai, illetőleg azok esetleges hiánya dig a pert szabályozó speciális polgári perrendi fejezet- által. Végül a szabály külön is rendelkezik egyes köz- nek, vagy – mint a magyar Vbtv. esetében – az elkülö- ponti jelentőségű bizonyítási eszközök, azaz a tanú és a nült választottbírósági eljárási törvénynek. A Vbtv. je- szakértő útján történő bizonyításról. Ennek megfelelő- lenlegi szabályozási tartalma csupán egy szempontból en rendezi a gyakorlatban visszatérően problémaként teremthetett volna szabályozási szükségszerűséget a jelentkező írásbeli- és szóbeli tanúvallomás viszonyát Szabályzat oldalán, mégpedig az érvénytelenítési per- azzal, hogy nem engedi meg a bizonytalanságot: ameny- ben a Vbtv. 47. § (4) bekezdésével újonnan bevezetett / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

tárgyalás felfüggesztési ok összefüggésében. Ha az ér- lasztottbírósági eljárásjognak csupán egy átmeneti, és vénytelenítési per bírósága felfüggeszti a tárgyalást az azon belül is rövid életű jogintézményeként kerül majd említett szakasz alapján és ezzel „az érvénytelenítési a jogtörténetírók tollára. ok kiküszöbölésére” lehetőséget biztosít a választottbí- A fenti megfontolások okán a Szabályzat abból indul róságnak, akkor sincs azonban külön Szabályzati sza- ki, hogy a felek tipikusan nem kívánják majd azt, hogy bályozási szükségszerűség, mert ezt a korrekciós lehe- az eljárásújítás lehetősége részét képezze az eljárásuk- tőséget maga a Vbtv. korlátozza „a 46. § korlátain nak. E kiindulópontot hivatott kiemelt helyen kommu- belül”-re, azaz a kijavítás, kiegészítés és értelmezés, a nikálni a Szabályzattal együtt publikált új Mintaklau- Szabályzat által is már szabályozott esetköreire. Nem zula, amely az eljárásújítás vonatkozásában semmi tekinthette a Szabályzat a saját szabályozási feladatá- mást nem tesz, mint egyszerűen él a törvény 49. §-ában nak a Vbtv. 47. § (4) bekezdésének tényleges tartalom- megjelenő diszpozitivitás adta lehetőséggel és azt java- mal való megtöltését sem, hiszen az a Vbtv. kógens ren- solja a feleknek, hogy zárják ki az eljárásújítás lehetősé- delkezéseinek sorába tartozik. Hasonlóan az újraalko- gét a saját választottbírósági eljárásukból. Mindazonál- tott Vbtv. egy sor másik rendelkezéséhez, ez a szabály tal a Szabályzat a fent említetteknek is megfelelően szá- ugyanis tartalom nélküli: Nincs olyan érvénytelenítési mol azzal a lehetőséggel, hogy esetleg lehetnek olyan ok, amelyet kijavítással, kiegészítéssel vagy értelme- felek, akik nem iktatják ki az eljárásújítás lehetőségét, zéssel orvosolni lehetne. [Ilyen korlátozó szabályozást erre az esetre adott a Szabályzatban a tanács mandátu- értelemszerűen a modellt álló UNCITRAL Modelltör- mának újraéledése, valamint a rend kedvéért a Díjtáb- vény 34. cikk (4) bekezdése sem tartalmaz.] lázat is külön rendelkezik az eljárásújítás díjáról. Min- A választottbírósági eljárásjog dogmatikájától és dent egybevéve azonban a Szabályzat ténylegesen végső értelmétől egyértelmű eltávolodást reprezentáló szándékolt üzenete ebben a körben egyértelmű: az eljá- eljárásújítás (Vbtv. IX. Fejezet, 48–52. §-ok), mint újon- rásújítás jogintézményének fenntartása egyértelműen nan bevezetett jogorvoslat intézményével kapcsolat- ellentétes a magyarországi választottbíráskodás fej- ban a Szabályzat hallgatása szintén szimbolikus jelen- lesztéséhez és ezzel a versenyképesség növeléséhez tőségű, bár nem annyira magától értetődő, mint a fen- fűződő érdekkel, egyben az ezekkel deklaráltan kor- tebb bemutatott érvénytelenítési kereset összefüggé- respondáló jogalkotói szándékkal, mert szükségtelenül sében. A jogalkotó az eljárásújítással egy új, magára a hosszú időre elbizonytalanítja az érdemi döntés végle- választottbíróságra telepített jogorvoslati lehetőséget gességébe vetett hitet és ezzel a választottbíráskodást vezetett be, amely azonban idegen testként jelentkezik éltető egyik fő féli motivációt. a választottbíráskodás gyors véglegességre és ezáltal jogbiztonságra építő kiegyensúlyozott hagyományos szabályozási rendszerében: Az eljárásújítás olyan ne- III. FORMA gatív értelemben vett unikális helyzetbe hozza a ma- gyar választottbírósági eljárásjogot nemzetközi össze- A Szabályzat egy sor fogalmi egységesítést hajt végre, hasonlításban, ami már rövid távon is oda vezethet, e körben elég utalni a fentebb a fogalommeghatározá- hogy a felhasználói kör alarmírozódik és a jelenleginél sok kapcsán elmondottakra. Két aspektust érdemes a is jobban marginalizálódik majd Magyarország, mint Szabályzatot záró, már nem szorosan az eljárási nor- választottbírósági fórum. A választottbírósági eljárás matartalmat érintő szabályok kapcsán kiemelni: a kö- nem bírja el az érdemi döntés véglegességének egy éves vetkező hónapokban még továbbható időbeli hatály, bizonytalanságban tartását, éppen ennek ellenkezője valamint a szervezet egyes aktuális kérdéseit. miatt választják azt a felek. Maga az UNCITRAL Modell- törvény is teljesen egyértelmű abban, hogy az egyetlen III.1. HATÁLY jogorvoslási eszköz az érvénytelenítés. A hozzá fűzött kommentár külön ki is emeli, hogy a felek ezenkívül A Vbtv. közismerten kivételesen rövid felkészülési másodfokban megállapodhatnak (ami csak árutőzsdei időt engedett a saját hatálybalépése és az arra tekintet- ügyleteknél van itt-ott), de az egyetlen „recourse” (jog- tel megalkotandó Szabályzat között. A nem mindenna- orvoslat) a „setting aside” (érvénytelenítés). Ha ettől el- pi időprésnek állít emléket a Szabályzat 51. §-a: Miután térően egy nemzeti szabályozó, mint a Vbtv. további kimondja, hogy a publikálását (2018. január 31.) követő jogorvoslatot iktat be, akkor az kegyelemdöfést jelent- napon, azaz 2018. február 1-jén lép hatályba és a ha- het a választottbíráskodás jogintézményének, hiszen a tálybalépés napján vagy azt követően indult ügyekben felhasználói körben gyorsan rögzül az a felismerés, kell alkalmazni (indulás alatt a 14. § (2) szerint a kere- hogy elrelativálódik a választottbírósági eljárás mel- setlevél Választottbírósághoz való beérkezésének nap- lett szóló érvek egyik legjelentősebbike: a gyors, egyet- ját kell érteni), a (3) bekezdésnek arra a szituációra kel- len fokú eljárásban elérhető véglegesség. lett megfelelő és a választottbíráskodás szerződési jel- A Szabályzat természetesen nem képes változtatni a legével összhangban álló megoldást találnia, hogy volt helytelennek és kontraproduktívnak tartott törvényi egy olyan hónap (2018. január), amikor már új Vbtv. szabályozáson, sőt arra, amíg az hatályban van, tekin- volt, de még nem került elfogadásra az annak tartalmi- tettel kell lennie. Ez a felismerés azonban nem vezethe- lag megfelelni képes szabályzat. 2018 januárjában csak tett oda, hogy a Szabályzat feladja a választottbírósági a régi Vbtv.-vel konform régi szabályzatok voltak for- szakma képviselőinek túlnyomó többsége által is osz- galomban, ráadásul részben a december 31-ével meg- tott azon reményt, hogy az eljárásújítás a magyar vá- szüntetett választottbírósági intézményekhez kapcso- / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

lódóan. Ebben az egy hónapos időszakban jogtörténeti IV. AZ ÚJ SZABÁLYZAT mércével mérve is delikát helyzet állt elő: Vagy nem lé- tezett már az az intézmény, amelynek a friss törvénnyel A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő nem konform szabályzata alapján folyamatban voltak egyes ügyek, vagy indulhatott olyan ügy januárban, Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata amelyben az induláskor nem volt ismert a már hatályba 2018 lépett törvénynek megfelelő új Szabályzat. A Szabály- zat 51. § (3) bekezdése január 31-én erre a szituációra azt a megoldási módot adta, ami lehetőséget teremtett Hatályos: 2018. február 1-jétől a törvény által nem rendezett helyzet felek jó belátásá- val történő rendezésére: a felek noválhatták a korábbi Mintaklauzula alávetésüket és ezzel helyreállíthatták a szabályzatuk és a törvény közötti összhangot. Aki ezt nem tette meg, A Választottbíróság által a jogvitájukat állami bíró- annak az eljárása kivételesen az időközben megszűnt ság helyett választottbíróság elé utaló felek számára al- intézmény(ek) szabályzatainak fennmaradó alkalma- kalmazni javasolt mintaklauzula szövege: zásával folyik le. „Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződés- III.2. SZERVEZET: A KAMARA, ből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG, AZ ELNÖKSÉG megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az álla- Az említett intézményi változásokra a Szabályzatnak mi bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar a hatály-rendelkezés szintjén kellett reflektálnia. Szer- Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó vezeti jellegű és a Szabályzat megalkotásakor még nem Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Bu- végleges, belső munkamegosztási kérdéseket a Sza- dapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy bályzat azzal hidal át, hogy mindenhol egységesen „Vá- a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonat- lasztottbíróság” megnevezéssel utal az intézményre. E kozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljá- megjelölés mögött tényleges eljárási cselekményt vég- rási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbí- ző entitásként mindig vagy a Titkárság, vagy az Elnök- ró(k) száma…(három/egy) és az eljárás során a … (pl. ség, vagy az Elnök áll. A belső munkamegosztást azon- magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek ban nem a Szabályzatnak kell elvégeznie, az a Kamara kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. illetőleg a Választottbíróság belső, ügyrendi-ügyviteli törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehe- szabályozási tárgyköre. tőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog Az intézmény, a felek és a választottbíró közötti kom- a … jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi munikáció első lényeges pontján újraalkotásra került a szabályait.” választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyi- latkozat is. A nyilatkozat a Szabályzat mellékletét képezi I. Általános szabályok és több vonatkozásban követi az ICC vonatkozó forma- nyomtatványát, ami tartalmilag annyi lényeges újítást [Fogalommeghatározások] jelent, hogy a választottbíró felelős vállalását már itt A Szabályzat és Mellékletei alkalmazásában megköveteli a Szabályzat azzal, hogy már itt feltáró nyi- „választottbírósági szerződés”: a felek külön szerző- latkozatot kell tenni, de nyilatkozni kell az ügy elbírálá- désbe foglalt vagy egy szerződés részeként (választott- sára való tényleges képesség egyes aspektusairól is. bírósági kikötésként) megfogalmazott vagy választott- Az eljárási szabályokhoz hasonlóan az új törvény bíróság előtti keresetindításban és arra hatásköri kifo- Állandó Választottbíróságról szóló szervezeti része gást nem tartalmazó védekezés előterjesztésében meg- (Vbtv. XII. és részben XIII. Fejezete) is egy sor problé- nyilvánuló egybehangzó akaratnyilatkozata, amellyel mát vet föl. Ezek a szabályok nem vitásan teljességgel valamely felmerült vagy a jövőben felmerülő jogvitájuk kívül esnek a felek szerződésével befolyásolható eljárá- végleges elbírálása céljából az állami bíróság eljárását si normákon, ezért a Szabályzat a velük kapcsolatban kizárják, és egyidejűleg alávetik magukat az általuk vá- felmerülő problémák megoldására nem vállalkozha- lasztott bíró vagy bírák eljárásának és döntésének; tott, és ennek megfelelően a vonatkozó jobbító javasla- „jogvita”: a gazdálkodó vagy magánszemély felek tok megtétele is egy másik, következő előadás, illetőleg szerződéses vagy szerződésen kívüli vitás ügye, amely- tanulmány feladata lesz. re a felek választottbírósági szerződésükben a Szabály- zat alkalmazását kötötték ki; „Választottbíróság”: A Magyar Kereskedelmi és Ipar- kamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság), amely a szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segít- séget nyújt a feleknek és az eljáró választottbírósági ta- nácsnak a választottbírósági eljárás gyors és hatékony lefolytatásához; / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

„választottbírósági tanács”: a felek jogvitájának el- 3. § [Beadványok, kézbesítés, határidők] döntése céljából eljáró egyesbíró vagy több, páratlan (1) A választottbírósági tanács megalakulásáig a fe- számú választottbíróból álló ítélkező testület; leknek a beadványaikat a Választottbírósághoz kell be- „bíróság”: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyújtaniuk annyi példányban, hogy a többi félnek, min- állami bíróság; den választottbírónak és a Választottbíróságnak is jus- „Szabályzat”: A Választottbíróság jelen eljárási sza- son egy-egy példány. Ha a Választottbírósághoz az elő- bályzata; írt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a bead- „Díjtáblázat”: A választottbírósági eljárási költségek vány korábbi, elektronikus úton (e-mailben) történt be- meghatározásánál irányadó és a Szabályzat mellékle- érkezésének időpontját kell a beadás időpontjának te- tét képező táblázat; kinteni. „Regisztrációs Díj”: az eljárás megindításának felté- (2) A választottbírósági tanács megalakulásáig a be- teleként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg befi- adványokat a Választottbíróság kézbesíti a feleknek. zetendő és vissza nem téríthető pénzösszeg; (3) A választottbírósági tanács megalakulása után a „Választottbírósági Díj”: A választottbírósági eljárás felek kötelesek a beadványaik egy-egy példányát a Vá- lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különö- lasztottbíróságnak, valamennyi választottbírónak, va- sen a Választottbíróság és szervei által végzett munka lamint egyidejűleg a többi félnek is közvetlenül meg- és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének küldeni. (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjá- (4) A választottbírósági tanács megalakulása után a nak a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárás- választottbírósági tanács határozatait és egyéb közle- sal járó közterheket is magában foglaló térítés, amely- ményeit – az ítélet és az eljárást megszüntető végzés ki- nek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatá- vételével – a választottbírósági tanács döntése szerint sának feltétele; a választottbírósági tanács vagy a Választottbíróság „Választottbírósági Költségek”: Az eljárás során a Vá- kézbesíti a címzettek részére. Ha a kézbesítést a válasz- lasztottbíróságnál, illetve a választottbírósági tanács- tottbírósági tanács végzi, az irat egy példányát köteles nál felmerülő egyéb költségek, különösen az Eljárási megküldeni a Választottbíróság részére. Ha a kézbesí- Szabályzat 4. §-ában szabályozott esetben a nem ma- tést a Választottbíróság végzi, az irat egy-egy példá- gyar, német vagy angol nyelven folytatott eljárással nyát köteles megküldeni a választottbírósági tanács összefüggésben felmerülő többletköltségek, az egyéb tagjai részére. fordításokkal kapcsolatos költségek, a tolmácsok, a (5) Ha a Szabályzat valamely irat kézbesítését, meg- szakértők és tanúk díjazása, a szakértő eljárásával kap- küldését vagy benyújtását írja elő, a kézbesítésnek, csolatban felmerülő egyéb költségek, a választottbírák megküldésnek, illetve benyújtásnak – a joghatással határon átnyúló kiküldetési, utazási és tartózkodási nem rendelkező, adminisztratív jellegű közlemények költségei; (pl. adat- és időpont egyeztetések, egyszerű tájékozta- „Felek Költségei”: Azok a költségek, amelyek a felek- tások) kivételével – tértivevényes ajánlott levélben, fu- nél a választottbírósági eljárás során megjelenésük, jo- társzolgálat útján vagy más, az irat átvételét bizonyító gaik és érdekeik védelme és ügyük előadása kapcsán módon kell történnie, és az iratot egyidejűleg elektro- merülnek fel, különösen a felek választottbírósági eljá- nikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni valamennyi rásbeli képviseletét ellátó ügyvédek vagy egyéb szemé- címzett részére, amennyiben a címzett elektronikus el- lyek díjai és költségei; érhetősége ismert. A választottbírósági tanács a felek egyetértésével a kézbesítésnek, a megküldésnek, illet- 1. § [A Szabályzat hatálya] ve a benyújtásnak más módját is meghatározhatja. (1) Ezt a Szabályzatot akkor kell alkalmazni, ha a fe- (6) Az iratot átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzett- lek a jogvitájuk elintézésére a Választottbíróság eljárá- nek személyesen átadták, vagy ha azt a címzett üzletvi- sát vagy a Szabályzat alkalmazását kötötték ki. telének helyén, lakóhelyén, szokásos tartózkodási he- (2) Ha a felek másként nem rendelkeztek, az eljárás- lyén vagy postai címén kézbesítették. Ha az írásbeli ban a Szabályzat választottbírósági eljárás megindítá- közlés átvétele észszerű utánjárás ellenére sem állapít- sának napján hatályos szövegét kell alkalmazni. ható meg, azt a felek eltérő megállapodásának hiányá- ban akkor is átvettnek kell tekinteni, ha ajánlott levél- 2. § [A választottbíráskodás helye, a Választottbí- ben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizo- róság székhelye és az egyes eljárási cselekmények nyító módon a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, helye] lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai (1) A Választottbíróság eljárásának kikötése esetén a címére elküldték. Az írásbeli közlést belföldi címzett választottbíráskodás helye Magyarország. esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, (2) A Választottbíróság székhelye Budapest. külföldi címzett esetében a tizenötödik napon kell át- (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések vettnek tekinteni. nem képezik akadályát annak, hogy a választottbírósá- (7) Ha a fél képviselő útján jár el, a beadványokat és gi tanács tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele vagy egyéb iratokat a fél helyett a képviselőnek kell kézbesí- más eljárási cselekmény foganatosítása céljából ese- teni, illetve megküldeni. tenként – akár belföldön, akár külföldön – a választott- (8) A Szabályzatban vagy az alapján tűzött határidő bíráskodás helyén kívül, illetve a Választottbíróság első napja a kezdőnapot követő nap. Kezdőnap az a nap, székhelyén kívül járjon el. amelyen a határidő megkezdésére okot adó körülmény / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

bekövetkezik. A munkaszüneti napok, a szombat és a lasztottbírósági tanács által meghatározott nyelvre vasárnap a határidőkbe beleszámítanak, ha azonban a történő fordítása válik szükségessé. kezdőnapot követő nap munkaszüneti napra, vagy jog- (5) Ha az eljárás nyelve nem magyar, angol vagy né- szabály által nem munkanapnak nyilvánított szombat- met, az idegen nyelv használata miatt felmerülő több- ra vagy vasárnapra esik, a határidő első napja a kezdő- letköltséget a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az napot követő első munkanap. alperes a Választottbíróság vagy – megalakulását köve- (9) A hónapokban meghatározott határidő azon a na- tően – a választottbírósági tanács e költségek előlege- pon jár le, amely számánál fogva a határidő első napjá- zésére vonatkozó felhívásának a kitűzött határidőn be- nak megfelel, ha pedig ilyen nap a lejárat hónapjában lül nem tesz eleget, a költséget a Választottbíróság, il- nincs, a következő hónap első napján. letve a választottbírósági tanács felhívására a felperes- (10) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, nek kell előlegeznie. Ha a felperes ezt elmulasztja, a Vá- vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított lasztottbíróság, illetve a választottbírósági tanács ha- szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő az azt kö- táridő tűzésével felhívja a feleket, hogy az eljárás nyel- vető első munkanapon jár le. A beadvány benyújtására veként a magyar, az angol vagy a német nyelvek vala- tűzött határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, melyikében állapodjanak meg. Ha a felek a felhívásnak ha a beadványt a határidő utolsó napján tértivevényes nem tesznek eleget, a választottbírósági tanács meg- ajánlott levélben postára adták vagy a választottbíró- alakulása előtt a Választottbíróság a kapcsolattartás sági tanács által az (5) bekezdés szerint meghatározott nyelvét, azt követően pedig a választottbírósági tanács más módon, bizonyíthatóan elküldték. az eljárás nyelvét az ügy összes körülményére tekintet- (11) Ha a határidőt egy irat kézbesítésétől vagy kéz- tel a magyar, az angol vagy a német nyelv valamelyiké- hezvételétől kell számítani, munkaszüneti napnak csak ben maga állapítja meg. A Választottbíróság kapcsolat- az a nap tekintendő, amely a kézbesítés vagy kézhezvé- tartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a válasz- tel helyén munkaszüneti napnak minősül és a (8), vala- tottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatáro- mint a (10) bekezdés rendelkezéseit is a kézbesítés zása során. vagy kézhezvétel helyén irányadó szabályok alapján kell megfelelően alkalmazni. Egyéb esetben a határidő 5. § [Az eljárás időtartama] számítása szempontjából kizárólag azokat a napokat A választottbírósági tanács az eljárást lehetőség sze- lehet munkaszüneti napnak vagy a (8) és a (10) bekez- rint a tanács megalakulásától számított hat hónapon dés szerint a határidő kezdetét vagy végét befolyásoló belül berekeszti. napoknak tekinteni, amelyek azon személy címe sze- rinti helyen, akire a határidő vonatkozik – a Választott- 6. § [Képviselet] bíróság és a választottbírósági tanács esetén Magyar- (1) A felek a választottbírósági eljárásban személye- országon – ilyen napnak minősülnek. sen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhet- nek eljárási cselekményeket. Képviselőként a fél szemé- 4. § [Az eljárás nyelve] lyes joga szerinti törvényes vagy szervezeti képviselő- (1) A választottbírósági eljárás során használandó je, továbbá a fél meghatalmazottja járhat el. nyelvben vagy nyelvekben a felek szabadon állapodhat- (2) A választottbírósági eljárásban a jogi képviselet nak meg. Megállapodás hiányában az eljárás nyelvét nem kötelező. A fél képviselőjeként bármely cselekvő- – az ügy összes körülményére tekintettel – a választott- képes személy felléphet. bírósági tanács határozza meg. Ha a felek az eljárás (3) A Választottbíróság és a választottbírósági tanács nyelvében nem állapodtak meg, a Választottbíróság a az eljárás során bármikor felhívhatja a feleket arra, felekkel a választottbírósági tanács megalakulásáig az hogy a képviselőik képviseleti jogát igazolják. ügy összes körülményére tekintettel magyarul, angolul (4) Aki a választottbíró-ajánlási listán szerepel, nem vagy németül tartja a kapcsolatot. A Választottbíróság- láthat el képviseletet a Választottbíróság előtt folya- nak a kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem matban lévő választottbírósági eljárásban. Aki a Vá- köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének lasztottbíróság előtt folyamatban lévő választottbíró- a meghatározása során. sági eljárásban választottbíróként jár el, a jelölése, ille- (2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet tőleg kijelölése elfogadásától a választottbírói megbí- kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt, a felek és zatásának megszűnéséig nem láthat el képviseletet a a választottbírósági tanács összes eljárási cselekménye Választottbíróság előtt folyamatban lévő választottbí- során, ideértve különösen a beadványokat, a tárgya- rósági eljárásban. lást, a jegyzőkönyvet és a választottbírósági tanács ha- tározatait. 7. § [Lemondás a kifogás jogáról] (3) Az eljárás nyelvét nem ismerő fél kérésére és költ- Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy a válasz- ségére a választottbírósági tanács tolmács alkalmazá- tottbírósági szerződés vagy a Szabályzat bármely elő- sát rendelheti el. Ennek feltételeit a Választottbíróság írásának vagy a választottbíráskodásról szóló törvény közli az érintett felekkel. bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő ren- (4) A választottbírósági tanács elrendelheti fordító delkezésének nem tettek eleget, és az eljárásban to- alkalmazását is, különösen, ha valamely okirati bizo- vábbra is részt vesz anélkül, hogy e mulasztás miatti nyítéknak a felek megállapodása szerinti, illetve a vá- kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szab- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

tak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, taktól eltérően is rendelkezhet, figyelemmel különösen mint aki a kifogás jogáról lemondott. a felek eljárás során tanúsított – az eljárás előre vitelét, illetőleg a jogvita rendezését elősegítő vagy akadályo- 8. § [Eljárási költségek] zó – magatartására, valamint a Felek Költségei eseté- (1) Az eljárási költségek magukban foglalják ben a felek és képviselőik által végzett eljárási cselek- a) a Regisztrációs Díjat, mények indokoltságára, célszerűségére és szükséges- b) a Választottbírósági Díjat, ségére. c) a Választottbírósági Költségeket és (3) Az eljárási költségek viseléséről a választottbíró- d) a Felek Költségeit. sági tanács az eljárást befejező határozatában dönt, ki- véve, ha valamelyik felet nyertességére tekintet nélkül 9. § [A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj kötelezi az eljárási költségek vagy azok egy részének mértéke] viselésére. (1) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj (4) Egyezségkötés, valamint az eljárásnak a felek kö- mértékét a Választottbíróság a Szabályzat mellékletét zös megegyezése alapján történő megszüntetése ese- képező Díjtáblázat szerint határozza meg. tén az eljárási költségek viselésére a felek megállapo- (2) A Regisztrációs Díjat és a Választottbírósági Díjat dása az irányadó. Megállapodás hiányában a felek a Re- forintban kell előlegezni és viselni. Idegen pénznemben gisztrációs Díjat, a Választottbírósági Díjat és a Válasz- meghatározott kereseti követelés, illetve ellenkövete- tottbírósági Költségeket egyenlő arányban, a saját Költ- lés esetén a Választottbírósági Díj számításának alapját ségeiket pedig maguk viselik. Az eljárás megszünteté- a Választottbíróság a kereset, illetőleg a viszontkereset sének egyéb eseteiben az eljárási költségeket a felperes vagy a beszámítási kifogás benyújtásának napján viseli, kivéve, ha a keresetétől azért állt el, mert az eljá- irányadó, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott rásra okot adó alperes az eljárás megindítása után tel- árfolyamon forintra történt átszámítás alapján hatá- jesítette a keresetben foglaltakat. rozza meg. (3) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj 12. § [Eljárási költségek viszontkereset és beszá- befizetése abban az időpontban tekintendő teljesített- mítási kifogás esetén] nek, amikor a fél feltétlen és visszavonhatatlan megbí- (1) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vo- zást adott saját bankjának az összeg átutalására, felté- natkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy te- ve, hogy az összeg a Választottbíróság által megjelölt kintet alá. számlára a fenti időponttól számított harminc napon (2) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vo- belül jóváírásra kerül. natkozásában a beszámítási kifogás a Regisztrációs Díj-fizetési kötelezettség kivételével a keresettel esik 10. § [A költségek előlegezése] egy tekintet alá. (1) A Regisztrációs Díjat a felperes köteles előlegezni. A Választottbírósági Díjat a felek egyenlő arányban elő- 13. § [A Választottbírósági Díj mérséklése] legezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz ele- (1) Ha a választottbírósági tanács megalakulása előtt get, a Választottbírósági Díj általa előlegezendő részét a a felperes nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét felperesnek kell előlegeznie. A felperes – választása vagy eláll a keresetétől, a Választottbírósági Díj mérté- szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előle- ke megegyezik az illeték teljes összegének és az admi- gezheti a teljes Választottbírósági Díjat. nisztrációs díj 50%-ának összegével. A Választottbíró- (2) A Választottbírósági Költségek közül a bizonyí- sági Díj mérsékelt összegét a felperes viseli. tással összefüggő költségeket az a fél előlegezi, aki a bi- (2) Ha legkésőbb az előkészítő egyeztetést, a 36. § (4) zonyítást indítványozta. bekezdésében foglalt esetben az első tárgyalást, illető- (3) A Választottbírósági Költségek közül a választott- leg a tárgyalás tartása nélküli elbírálásról szóló tájé- bírónak a határon átnyúló utazási és tartózkodási költ- koztatás kézhezvételét követő nyolc napon belül a fel- ségeit annak a félnek kell előlegeznie, aki a választott- peres eláll a keresetétől vagy a felek közösen kérik az bírót jelölte, illetve akinek a választottbírót jelölnie kel- eljárás megszüntetését, a Választottbíróság az előlege- lett volna. Egyesbíró, valamint a tanács elnöke esetén a ző feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósá- bizonyítással össze nem függő, határon átnyúló utazási gi Díj – közterhek nélkül számított – összegének az és tartózkodási költségeket a felek egyenlő arányban 50%-át. előlegezik. Ha a fél a jelen bekezdés szerinti költségekre (3) Ha választottbírósági tanács az eljárást hatáskö- vonatkozó előlegezési kötelezettségének felhívás elle- rének hiánya miatt legkésőbb az első tárgyaláson meg- nére nem tesz eleget, az eljárás mindaddig nem folytat- szünteti, a Választottbíróság az előlegező feleknek visz- ható, amíg a fél vagy helyette a másik fél a költségeket szatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj – közter- nem előlegezi. hek nélkül számított – összegének az 50%-át. 11. § [A költségek viselése] (1) Az eljárási költségeket a vesztes fél viseli vesztes- sége arányában. (2) A választottbírósági tanács az eljárási költségek viseléséről indokolt esetben az (1) bekezdésben foglal- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

II. Eljárási szabályok szeg, amelyre a felperes – ha a marasztalás kérhető len- ne – igényt tarthatna; II.1. Az eljárás megindítása d) meghatározott cselekmény megtételére vagy az attól való tartózkodásra kötelezés iránti marasztalási 14. § [A választottbírósági eljárás megindítása] kereset esetén az az összeg, amelyet a felperes elfogad (1) A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell az alperessel szemben támasztott követelése pénzbeli megindítani. A Választottbíróságnak címzett kereset- kiegyenlítéseként; levelet – a Választottbírósághoz történt benyújtásával e) előre meg nem határozható ideig, időközönként egyidejűleg – a felperes köteles az alperesnek is tájé- visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatásra koztatásul megküldeni. irányuló marasztalási vagy előre meg nem határozható (2) A választottbírósági eljárás azon a napon indul ideig, időközönként visszatérően teljesítendő szolgál- meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz be- tatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos megállapí- érkezett. tási kereset esetén az egyévi szolgáltatás értéke; f) bérlemény vagy haszonbérlemény kiürítése iránti 15. § [A keresetlevél kellékei] kereset esetén az egyévi bérleti díj összege; (1) A keresetlevélnek tartalmaznia kell g) társasági határozatok megtámadására irányuló a) a felek és képviselőik nevét és címét, valamint kereset esetén a megtámadott határozattal érintett va- elektronikus elérhetőségét, ha az ismert; gyoni érték, ennek hiányában a társaság jegyzett tőké- b) a Választottbíróság hatáskörét megalapozó tények jéből a felperesre jutó hányad értéke, amennyiben a fel- előadását és azok bizonyítékainak a megjelölését; peres a társaság tagja; c) a keresettel érvényesíteni kívánt jogot, az annak (4) Az eljárás tárgya értékének a megállapításánál az alapjául szolgáló tények előadásával és azok bizonyíté- eljárás megindításának az időpontjában fennálló érték kainak a megjelölésével; az irányadó. d) a felperes határozott kereseti kérelmét; (5) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb já- e) az eljárás tárgyának az értékét, ha az meghatároz- rulékkövetelést az eljárás tárgya értékének a meghatá- ható; rozása során figyelmen kívül kell hagyni. f) a felperes által jelölt választottbíró nevét, vagy (6) Több kereseti kérelem esetén valamennyi követe- arra irányuló kérelmet, hogy a felperes helyett a Vá- lés együttes összege határozza meg az eljárás tárgyá- lasztottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró nak az értékét, kivéve az egymással vagylagos vagy es- esetén pedig javaslatot a választottbíró személyére; hetőleges viszonyban álló kereseti kérelmeket. Ez g) az eljárás nyelvére és az alkalmazandó anyagi jog- utóbbi esetekben az eljárás tárgyának az értéke a leg- ra vonatkozó nyilatkozatot; magasabb értékű követelés értékével egyezik meg. h) a felperes vagy képviselője aláírását. (2) A felperesnek a keresetleveléhez csatolnia kell a 17. § [A keresetlevél hiányainak a pótlása és a Vá- választottbírósági szerződést magában foglaló okira- lasztottbírósági Díj előlegezése a felperes részéről] tot vagy okiratokat. (1) Ha a felperes a keresetlevélhez nem csatolta a Re- (3) A felperes legkésőbb a keresetlevél benyújtásával gisztrációs Díj megfizetéséről szóló igazolást, vagy a egyidejűleg köteles megfizetni a Díjtáblázatban megha- keresetlevél nem tartalmazza a 15. § (1) bekezdés a)–f) tározott Regisztrációs Díjat. A Regisztrációs Díj megfi- és h) pontjaiban foglaltakat, a Választottbíróság – leg- zetéséről szóló igazolást a keresetlevélhez csatolni kell. feljebb harminc napos határidő tűzése mellett – felhív- ja a felperest a hiányok pótlására. Ha a felperes a határ- 16. § [Az eljárás tárgyának az értéke] időn belül nem pótolja a hiányokat, a Választottbíróság (1) Az eljárás tárgyának az értéke a keresettel érvé- az eljárást megszünteti. nyesített követelés vagy jog értéke. (2) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra (2) Az eljárás tárgyának az értékét – a (3)–(6) bekez- nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság désben foglalt szabályokat is figyelembe véve – a felpe- értesíti a felperest a Választottbírósági Díj általa előle- res határozza meg. Ha a felperes által megjelölt érték gezendő összegéről, és felhívja arra, hogy azt az értesí- ellentétes a Szabályzattal, valószínűtlen, vagy azt az al- tésben megjelölt határidőben és módon fizesse be. peres vitássá teszi, továbbá ha a felperes az eljárás tár- A befizetés elmaradása esetén a Választottbíróság az gyának az értékét hiánypótlási felhívás ellenére sem je- eljárást megszünteti. löli meg, akkor az értéket a választottbírósági tanács megalakulásáig a Választottbíróság, azt követően pe- 18. § [A válaszirat és a Választottbírósági Díj elő- dig a választottbírósági tanács határozza meg. A Vá- legezése az alperes részéről] lasztottbíróság által megállapított érték nem köti a vá- (1) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra lasztottbírósági tanácsot. nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság (3) A keresettel érvényesített követelés vagy jog értéke az alperest a keresetlevél és a választottbíró-ajánlási a) pénzkövetelés esetén a követelt összeg; lista számára történő kézbesítésével értesíti az eljárás b) dologi jogi igény esetén a vitás dolog, dologrész, megindulásáról és egyidejűleg felhívja őt választottbí- hányad, vagy dologi jog értéke; ró jelölésére, valamint válasziratának előterjesztésére. c) megállapításra irányuló kereset esetén az az ösz- (2) A válasziratot a keresetlevél kézbesítésétől szá- mított harminc napon belül kell előterjeszteni. Az alpe- / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

res kérelmére ez a határidő legfeljebb harminc nappal nek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, tel- meghosszabbítható. Az alperesnek a válasziratát a Vá- jes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása során lasztottbírósághoz kell benyújtania, és azzal egyidejű- tudomásukra jutott körülmények tekintetében az eljá- leg tájékoztatásul a felperesnek is meg kell küldenie. rás befejezése után is. Sem folyamatban lévő, sem befe- (3) A válasziratnak tartalmaznia kell jezett ügyekről semmilyen felvilágosítást nem adhat- a) az alperes és képviselője nevét és címét, valamint nak, nyilatkozatot nem tehetnek. elektronikus elérhetőségét; b) az alperes által jelölt választottbíró nevét vagy 21. § [A jelölés és a kijelölés során követendő eljá- arra irányuló kérelmet, hogy az alperes helyett a Vá- rás] lasztottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró (1) A felperes a keresetlevélben jelöl választottbírót esetén pedig az alperes nyilatkozatát arról, hogy a fel- vagy terjeszt elő kérelmet a választottbíró Választott- peres javaslatát elfogadja-e vagy eltérő javaslatot tesz; bíróság általi kijelölése iránt, míg az alperes a válasz- c) az alperes vagy képviselője aláírását. iratban jelöl választottbírót akkor is, ha egyébként a (4) A válaszirat tartalmazhat különösen a Választott- választottbíróság eljárásával szemben hatásköri kifo- bíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást, a kereset ér- gást tesz. demére vonatkozó – azt vitató vagy elismerő – nyilat- (2) Három választottbíróból álló választottbírósági kozatot, beszámítási kifogást és viszontkeresetet. tanács esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót (5) A válaszirat előterjesztésére nyitva álló határidő jelöl, és az így jelölt két választottbíró jelöli az elnöklő (2) bekezdés szerinti meghosszabbításának feltétele, bírót. Ha a fél az erre irányuló felhívás átvételétől szá- hogy az alperes az eredeti határidőn belül választottbí- mított harminc napon belül elmulasztja a választottbí- rót jelöljön vagy kérelmet terjesszen elő aziránt, hogy ró jelölését, vagy ha a két választottbíró a jelölésüktől helyette a Választottbíróság jelöljön választottbírót, il- számított harminc napon belül nem egyezik meg az el- letve egyesbíró esetén nyilatkozzon a felperes javasla- nöklő bíró személyében, a hiányzó választottbírót tára. Ennek elmaradása esetén a határidő-hosszabbítá- – bármelyik fél kérelmére – a Választottbíróság jelöli ki. si kérelmet a Választottbíróság elutasítja, a már enge- (3) Egyesbíró esetében, ha a felek a választottbíró délyezett határidő-hosszabbítást pedig visszavonja, és személyében nem tudnak megállapodni, bármelyikük egyúttal a kijelölés 21. §-ban foglalt szabályait alkal- kérésére az egyesbírót az Választottbíróság jelöli ki. mazza. (4) Háromnál több választottbíróból álló választott- (6) A Választottbíróság az (1) bekezdés szerinti érte- bírósági tanács esetében az (1) és (2) bekezdés rendel- sítésben tájékoztatja az alperest a Választottbírósági kezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felek Díj általa előlegezendő mértékéről, és felhívja arra, egyenlő arányban jelölnek választottbírákat, és a hi- hogy azt az értesítésben megjelölt határidőben és mó- ányzó választottbíró jelöléséről a megválasztott bírák don fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Válasz- szótöbbséggel döntenek. tottbíróság a felperest felhívja arra, hogy a Választott- (5) Több felperes közösen egy választottbírót jelöl. bírósági Díj alperes által előlegezni elmulasztott részét Több alperes közösen egy választottbírót jelöl. Az alpe- az értesítésben meghatározott határidőben és módon resekre irányadó jelölési határidő számítására a vá- fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Választott- lasztottbíró-jelölésre vonatkozó felszólítást utolsóként bíróság az eljárást megszünteti. átvevő alperes általi átvétel időpontja az irányadó. Ha az alperesek nem tudnak megállapodni a közösen jelö- II.2. A választottbírósági tanács megalakítása lendő választottbíró személyében, akkor a Választott- bíróság jelöli ki mind az alperesi, mind pedig a felperesi 19. § [A választottbírák száma] választottbírót. Ezzel a felperesi oldal korábbi válasz- (1) Az egyes ügyekben – a felek megállapodása sze- tottbíró-jelölése hatályát veszti. A Választottbíróság az rint – páratlan számú választottbíróból álló tanács eljárás körülményeinek mérlegelése alapján dönthet vagy egyesbíró jár el. A Szabályzat alkalmazásában a úgy is, hogy csak az alperesi választottbírót jelöli ki. választottbírósági tanács alatt az egyesbírót is érteni Ebben az esetben a felperesi oldal korábbi választottbí- kell. Az eljáró egyesbíró eljárási jogosítványai meg- ró-jelölésének hatálya fennmarad. Az elnök jelölésére egyeznek a három tagú tanács eljárási jogosítványai- minden esetben az általános szabályok irányadóak. val. (2) Ha a felek a választottbírák számában nem álla- 22. § [Elfogadás] podtak meg, a választottbírák száma három. (1) A választottbíró a jelölést a Szabályzat mellékletét (3) A tanács megalakulása, az egyesbíró jelölése, va- képező, választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfo- lamint a választottbírák kijelölése a Szabályzat rendel- gadó nyilatkozat aláírásával és a Választottbírósághoz kezései szerint történik. történő benyújtásával fogadja el. Az elfogadó nyilatko- zatban foglaltak valóságát a választottbíró az eljárás 20. § [A választottbírák jelölése] teljes tartama alatt szavatolja és az azokban bekövet- (1) Választottbírónak a választottbíró-ajánlási listá- kező és az eljárásra kihatással járó változásokat a vá- ban szereplő, valamint minden, akár magyar, akár kül- lasztottbírósági tanács, a felek és a Választottbíróság földi állampolgár jelölhető. előtt feltárja. (2) Kötelezettségeik teljesítése során a választottbí- (2) A választottbíró megbízatása a jelölés, illetve kije- rák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a felek- lölés elfogadásával jön létre. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

23. § [Kezdeti és folyamatos feltárási kötelezett- (3) A választottbírósági tanács a fél kérelmére vagy ség] hivatalból dönt abban a kérdésben, hogy a tárgyalás (1) Akit a felek választottbírónak jelölnek vagy a Vá- korábbi részét részben vagy egészben meg kell-e ismé- lasztottbíróság választottbírónak jelöl ki, köteles fel- telni. tárni azokat a körülményeket, amelyek jogos kétsége- ket ébreszthetnek pártatlansága vagy függetlensége 27. § [A választottbírák kizárása] tekintetében. A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a A fél kizárási indítványt terjeszthet elő a választott- kijelölésétől kezdődően az eljárás teljes tartama alatt bíróval szemben, ha olyan körülmények állnak fenn, köteles haladéktalanul feltárni minden ilyen körül- amelyek jogos kétséget ébresztenek pártatlansága ményt. vagy függetlensége tekintetében, vagy ha nem rendel- (2) A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a kijelölésé- kezik a felek megállapodása szerint szükséges szak- től kezdődően az eljárás teljes tartama alatt köteles a képzettséggel vagy más jellemzővel. A fél az általa jelölt Választottbíróságnak, a választottbírósági tanács töb- választottbíróval szemben csak olyan okból élhet kizá- bi tagjának és a feleknek, az egyesbíró pedig a Válasz- rási indítvánnyal, amely a jelölést követően vált előtte tottbíróságnak és a feleknek haladéktalanul bejelente- ismertté. ni, ha olyan körülmény jut tudomására, amely függet- lenségével és pártatlanságával, illetve a felek megálla- 28. § [A kizárási eljárás] podása szerinti feltételekkel nem áll összhangban. (1) Annak a félnek, aki a választottbíróval szemben kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolá- 24. § [A választottbírói megbízatás megszűnése] sát is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól (1) Az eljárás befejezésével a választottbírói megbí- számított tizenöt napon belül kell a választottbírósági zatás megszűnik. tanácsnak benyújtania, amikor a választottbírósági ta- (2) Megszűnik a választottbírói (elnöki) megbízatás nács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor az akkor is, ha indítványt megalapozó körülmény előtte ismertté vált. a) a választottbíró lemond tisztsége ellátásáról; Az eljárás berekesztését követően nem lehet kizárási b) a felek a választottbíró megbízatásának a meg- indítványt előterjeszteni. szüntetésében megállapodtak; (2) Ha az érintett választottbíró nem mond le megbí- c) a Választottbíróság vagy a bíróság megállapítja a zatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet a kizárási in- választottbíró megbízatásának megszűnését, vagy dítvánnyal, a kérelemről a választottbírósági tanács d) a választottbíró elleni kizárási indítványnak helyt dönt. adtak. (3) A kizárási indítvány vagy a választottbíró által (3) Ha az eljárás során a választottbírák személyében tett 23. § szerinti bejelentés ügyében a választottbíró- változás következik be, a választottbírói díj megosztá- sági tanács többi tagja határoz a felek nyilatkoztatását sáról az érintett választottbírák állapodnak meg, en- követően. nek hiányában arról a Választottbíróság határoz. Ha a (4) Amennyiben a kizárási indítvány nem vezetett választottbírósági ítélet érvénytelenítése után folyta- eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat tódik az eljárás és a választottbírák személyében válto- átvételétől számított harminc napon belül kérheti, zás következik be, a díj megosztásáról az érintett vá- hogy a kizárási indítvány tárgyában a Választottbíró- lasztottbírák állapodnak meg, ennek hiányában arról a ság döntsön. A Választottbíróság dönt továbbá a kizá- Választottbíróság határoz. rási indítványról akkor is, ha két választottbíró, illető- leg az egyesbíró ellen éltek kizárási indítvánnyal, vala- 25. § [A választottbírói megbízatás megszüntetése] mint ha a kizárási indítványt a választottbírósági ta- Ha a választottbíró bármely okból alkalmatlan vagy nács megalakulása előtt nyújtották be. képtelenné válik a feladatának ellátására vagy más ok- (5) A kizárási eljárás folyamatban léte alatt a válasz- ból indokolatlanul késlelteti az eljárást, és tisztségéről tottbírósági tanács – a kizárási indítvánnyal érintett nem mond le, a felek megállapodhatnak a megbízatása választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást és megszüntetésében. Ennek hiányában a megszüntetési határozatot hozhat. okra hivatkozással bármely fél kérheti a Választottbí- (6) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket megfe- róságtól, hogy állapítsa meg a választottbíró megbíza- lelően alkalmazni kell a választottbírósági tanács által tásának megszűnését. alkalmazott szakértő és tolmács kizárására is. 26. § [Új választottbíró jelölése] 29. § [A választottbírósági tanács megalakulása] (1) Ha a választottbíró megbízatása bármely okból (1) A választottbírósági tanács akkor alakul meg, megszűnik, helyette új választottbírót kell jelölni. Ha a amikor mind a felek által jelölt választottbírák, mind választottbíró megbízatása az eljárás berekesztését pedig az elnök elfogadó nyilatkozata beérkezett a Vá- követően szűnik meg, a választottbírósági tanács – a lasztottbíróságra. Választottbíróság hozzájárulásával – a tanács kiegé- (2) A választottbírósági tanács megalakulásától szülését megelőzően dönthet úgy, hogy az eljárást foly- kezdve a választottbírósági eljárás lefolytatásához tatja új választottbíró jelölése nélkül. szükséges intézkedéseket a választottbírósági tanács (2) A fél által jelölt választottbíró kiesése a válasz- teszi meg, ehhez a Választottbíróság szerveinek segít- tottbírósági tanács elnökének megbízatását nem érinti. ségét veheti igénybe. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

(3) A választottbírósági tanács megalakulásáról és zandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa összetételéről a Választottbíróság haladéktalanul érte- alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi sza- síti a feleket. bályok alapján határozza meg. (3) A választottbírósági tanács méltányosság alapján 30. § [A választottbírósági tanács döntése saját (ex aequo et bono, amiable composition) csak akkor hatásköréről] dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták. (1) A választottbírósági tanács saját hatáskörének (4) A választottbírósági tanács a felek szerződésének fennállását hivatalból vizsgálja. A választottbírósági kikötéseivel összhangban, az ügyletre alkalmazandó tanács hatásköre kiterjed a saját hatáskörének fennál- kereskedelmi szokásokra is figyelemmel hozza meg a lásáról vagy hiányáról szóló döntésre, valamint a vá- határozatát. lasztottbírósági szerződés létezését vagy érvényessé- gét illető kifogás elbírálására. Ebből a célból a válasz- 33. § [Ideiglenes jogvédelem] tottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerző- (1) A választottbírósági tanács bármelyik fél kérel- dés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A vá- mére végzésben ideiglenes intézkedést rendelhet el. Az lasztottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint ideiglenes intézkedés iránti kérelmet kézbesíteni kell a egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem másik félnek, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy vonja maga után a választottbírósági kikötés érvényte- a kérelemre nyilatkozzon. lenségét. (2) A fél az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében (2) A választottbírósági tanács hatáskörével kapcso- kérheti, hogy a választottbírósági tanács anélkül köte- latos kifogást legkésőbb a válaszirat benyújtásával lezze az ellenfelet az ideiglenes intézkedés iránti kére- egyidejűleg kell megtenni. Az a tény, hogy a fél válasz- lemben foglaltak teljesítésére, hogy részére a kérelmet tottbírót jelölt, vagy annak jelölésében részt vett, nem kézbesítené és a nyilatkozattételre lehetőséget adna zárja el őt attól, hogy hatásköri kifogást terjesszen elő. (előzetes intézkedés). A választottbírósági tanács ak- A választottbírósági tanács hatáskörének túllépésére kor rendelhet el előzetes intézkedést, ha az ideiglenes alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor intézkedés iránti kérelem kézbesítése esetén fennállna haladéktalanul elő kell terjeszteni. A választottbírósági a kockázata annak, hogy az ellenfél az ideiglenes intéz- tanács befogadhat kifogást később is, ha a kifogás kése- kedés céljának megvalósulását ellehetetleníti. A vá- delmét igazoltnak tekinti. lasztottbírósági tanács az ellenfél előzetes intézkedés- (3) A választottbírósági tanács a hatásköri kifogásról sel kapcsolatos kifogásait figyelembe véve dönt arról, belátása szerint külön végzésben vagy az ügy érdemé- hogy az előzetes intézkedést ideiglenes intézkedésként ben hozott határozatában dönthet. – változatlan vagy módosított tartalommal – hatályá- ban fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a dön- II.3. A választottbírósági tanács előtti eljárás tésre az előzetes intézkedés elrendelésétől számított húsz napon belül nem kerül sor, az előzetes intézkedés 31. § [Az alkalmazandó eljárási szabályok] hatályát veszti. (1) A felek közös megegyezéssel minden, a választott- (3) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézke- bírósági tanács előtti eljárás módjára vonatkozó sza- dés elrendelését biztosíték adásához kötheti, az előze- bály tekintetében eltérhetnek a Szabályzattól annyi- tes intézkedés elrendelését pedig biztosíték adásához ban, amennyiben az eltérés nem eredményezi a válasz- köti, kivéve, ha azt szükségtelennek ítéli. tottbíráskodás helyén alkalmazandó jogszabály vala- (4) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézke- mely eltérést nem engedő rendelkezésének sérelmét. dését és az előzetes intézkedését bármelyik fél kérel- (2) A Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdé- mére vagy kivételesen – a felek előzetes meghallgatását sek tekintetében – a felek megállapodása hiányában – a követően – hivatalból is megváltoztathatja, felfüg- választottbírósági tanács a választottbíráskodás he- gesztheti vagy hatályon kívül helyezheti. lyén alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő ren- (5) A fél akár a választottbírósági eljárást megelőző- delkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint jár en, akár annak folyamán a bíróságtól is kérheti ideigle- el. Ennek során a választottbírósági tanács figyelembe nes intézkedés elrendelését. veheti a belföldi és nemzetközi választottbíráskodás- (6) A választottbírósági eljárással nem összeegyez- ban kialakult eljárási elveket, gyakorlatot és ajánláso- tethetetlen az, hogy ha a fél bíróságtól, közjegyzőtől kat. vagy ezekkel egy tekintet alá eső más szervtől előzetes (3) A feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és bizonyítást kér. Az előzetes bizonyítás eredményét a mindegyik félnek lehetőséget kell biztosítani arra, választottbírósági eljárásban bármelyik fél felhasznál- hogy az ügyét előadja. hatja. 32. § [Az alkalmazandó anyagi jog] 34. § [A kereset és a védekezés módosítása] (1) A jogvitát a felek által választott anyagi jog alkal- (1) A fél a keresetét, illetve a védekezését az eljárás mazásával kell eldönteni. Valamely állam jogának a ki- berekesztéséig módosíthatja vagy kiegészítheti. kötésével a felek közvetlenül az adott állam anyagi jo- (2) Ha a fél a kereset, illetve a védekezés módosítását gának az alkalmazását rendelik, ide nem értve annak vagy kiegészítését indokolatlanul késedelmesen ter- nemzetközi magánjogi szabályait. jeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását eredményezi, a (2) A felek általi jogválasztás hiányában az alkalma- választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy a módosí- / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

tás vagy a kiegészítés nem megengedhető, ezért azt fi- egyeztetésen megtervezett, felekkel egyeztetett rend- gyelmen kívül hagyja. Ha a választottbírósági tanács a jéről. kereset, illetve a védekezés indokolatlanul késedelme- (4) Az ügy körülményeitől és összetettségétől függő- sen előterjesztett módosítását vagy kiegészítését figye- en a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy lembe veszi, a felet – nyertességére tekintet nélkül – kö- a) előkészítő egyeztetés nélkül jár el, és közvetlenül telezheti az eljárás elhúzódása folytán felmerült több- tárgyalást tűz ki, vagy letköltségek viselésére. b) az előkészítő egyeztetést – a felek egyetértése ese- (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkez- tén – tárgyalásként folytatja, vagy mények alkalmazásáról való döntés során a választott- c) a jogvitát előzetes egyeztetés és tárgyalás tartása bírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mér- nélkül bírálja el. Erről a feleket a választottbírósági ta- legelnie kell, ideértve különösen a módosítás vagy ki- nács előzetesen tájékoztatja, és lehetőséget biztosít szá- egészítés tartalmát, az eljárás aktuális állását, a módo- mukra tárgyalás tartása iránti kérelem előterjesztésére. sítás vagy kiegészítés által okozott késedelem mérté- két és a felek méltányolandó érdekeit. 37. § [Tárgyalás] (1) A választottbírósági tanács tárgyalást tart, ha azt 35. § [Viszontkereset és beszámítási kifogás] az ügy körülményei alapján szükségesnek tartja, vagy (1) Az alperes az eljárás berekesztéséig viszontkere- ha bármelyik fél legkésőbb az eljárás berekesztéséig setet terjeszthet elő. A viszontkeresetre – eltérő ren- tárgyalás tartását kéri. Ha a választottbírósági tanács delkezés hiányában – a keresetre vonatkozó szabályo- tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kéz- kat kell alkalmazni. besíteni, hogy mindegyik félnek legalább tizenöt nap (2) Ha az alperes a viszontkeresetét indokolatlanul álljon rendelkezésére a tárgyalásra történő felkészü- késedelmesen terjeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását lésre. eredményezi, a választottbírósági tanács dönthet úgy, (2) A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyaláson a vá- hogy a viszontkeresetet külön eljárás keretében, új ke- lasztottbírósági tanács tagjai, a felek és képviselőik, a resetként bírálja el. Ha a választottbírósági tanács a vi- jegyzőkönyvvezető, a tolmács, a tanú és a szakértő le- szontkeresetet a folyamatban lévő eljárás keretében, hetnek jelen, valamint olyan további személyek, akik- viszontkeresetként bírálja el, az alperest – nyertességé- nek a jelenlétéhez az összes fél hozzájárult. re tekintet nélkül – kötelezheti az eljárás elhúzódása (3) A tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegy- folytán felmerült többletköltségek viselésére. zőkönyvezés módját a választottbírósági tanács hatá- (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkez- rozza meg. A felek bármelyike – a költségek előlegezése mények alkalmazásáról való döntés során a választott- mellett – kérheti a jegyzőkönyvezés meghatározott bírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mér- módjának, így különösen a szó szerinti jegyzőkönyve- legelnie kell, ideértve különösen a viszontkereset tár- zésnek az alkalmazását. gyát és tartalmát, az eljárás aktuális állását, a viszont- kereset előterjesztésével okozott késedelem mértékét 38. § [Eljárások egyesítése] és a felek méltányolandó érdekeit. A Választottbíróság több, előtte megindult válasz- (4) Az alperes az eljárás berekesztéséig beszámítási tottbírósági eljárást egyesíthet, ha azt az egyesítendő kifogást terjeszthet elő, feltéve, hogy a Választottbíró- eljárásokban érintett összes fél egybehangzóan kérel- ság hatásköre a beszámítani kívánt követelésre is ki- mezi, vagy ahhoz hozzájárul. Az eljárásokat az elsőként terjed. Az indokolatlanul késedelmesen előterjesztett megindult eljáráshoz kell egyesíteni, kivéve, ha a felek beszámítási kifogásra a védekezés indokolatlanul kése- egybehangzóan azok valamely másik eljáráshoz törté- delmesen előterjesztett módosítására vagy kiegészíté- nő egyesítését kérték, vagy ahhoz hozzájárultak. sére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 39. § [Mulasztás] 36. § [Előkészítő egyeztetés] (1) Amennyiben az alperes a válasziratát a Válasz- (1) A választottbírósági tanács a megalakulását köve- tottbíróság által meghosszabbított határidőben sem tő harminc napon belül személyesen vagy telekommu- terjeszti elő, a választottbírósági tanács az eljárást nikációs eszköz útján az eljárás előre menetelét meg- folytatja anélkül, hogy e mulasztást önmagában a fel- tervező előkészítő egyeztetést tart a felekkel. peres állításai beismerésének vagy a felperes követelé- (2) Az előkészítő egyeztetésen a választottbírósági se elismerésének tekintené. tanács egyezteti a felekkel a Szabályzat 31. § (1) és (2) (2) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél bekezdése értelmében meghatározandó eljárási szabá- nem jelenik meg, vagy határidőben nem végez el bár- lyokat, az előreláthatólag igénybe veendő bizonyítási mely eljárási cselekményt, a választottbírósági tanács eszközöket, így különösen a szakértői bizonyítás szük- folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok ségességét, valamint nyilatkoztatja a feleket arról, és bizonyítékok alapján határozatot hozhat. hogy kérik-e tárgyalás tartását, és ennek eredménye- ként rögzíti az egyes eljárási cselekmények időrendjét 40. § [Bizonyítás] és határidejét. (1) A választottbírósági tanács a jogvita eldöntése (3) Az előkészítő egyeztetésen vagy legkésőbb azt szempontjából lényeges tények felderítése céljából a fe- követően három napon belül a választottbírósági ta- lek erre irányuló indítványának hiányában is bizonyí- nács eljárásvezető végzést hoz az eljárás előkészítő tást rendelhet el. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

(2) A választottbírósági tanács a felek bizonyítási in- lalását kérik. A felek egyezségét a választottbírósági ta- dítványaihoz nincs kötve. nács akkor foglalhatja ítéletbe, ha annak tartalma meg- (3) A választottbírósági tanács elrendelheti különö- felel a jogszabályoknak. A választottbírósági tanács sen okiratok benyújtását, papír alapon vagy elektroni- közbenső ítéletet vagy részítéletet is hozhat. kus úton történő hozzáférhetővé tételét, tanúbizonyí- (2) Az ítéletet írásba kell foglalni, és azt a választott- tás lefolytatását, valamely tárgy vagy helyszín szemlé- bírósági tanács tagjai aláírják. Több választottbíró eljá- jét és szakértő alkalmazását. rása esetén elegendő a tagok többségének aláírása, fel- (4) A tanúbizonyítás módjának részleteit, így különö- téve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltünte- sen az esetlegesen előzetesen benyújtható írásbeli ta- tik az ítéleten. núvallomásokra és a tanúk tárgyaláson történő meg- (3) Az ítéletet a választottbírósági tanács legkésőbb hallgatásának módjára vonatkozó eljárási szabályokat az eljárás berekesztésétől számított negyvenöt napon az előkészítő egyeztetésen és az annak eredményét belül átadja a Választottbíróságnak. E határidőt a Vá- rögzítő eljárásvezető végzésben meg kell határozni. lasztottbíróság – kivételesen indokolt esetben – meg- (5) A szakértői bizonyítás módjának részleteit, így hosszabbíthatja. Az ítélet átadását követően azt a Vá- különösen a szakértői díj előlegezésének módját, a Tel- lasztottbíróság kézbesíti a feleknek akkor, ha az eljárás jesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének be- során előlegezni rendelt összes díj és költség előlegezé- szerzését követő eljárást, a szakértő tárgyaláson törté- se megtörtént. nő meghallgatásának módját, valamint több szakértő egymáshoz való viszonyát az előkészítő egyeztetésen 44. § [A választottbírósági ítélet tartalma] és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető végzés- (1) A választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell: ben meg kell határozni. a) a Választottbíróság megnevezését és az ügy szá- (6) A választottbírósági tanács bármelyik fél indítvá- mát; nyára vagy hivatalból szakértő alkalmazását rendelhe- b) a felek és képviselőik nevét és címét; ti el. A felek bármelyik esetben magánszakértői véle- c) a kereseti kérelmek tárgyában hozott döntést és ményt vagy véleményeket nyújthatnak be. A válasz- annak indokait, kivéve, ha az ítélet kizárólag a felek tottbírósági tanács elrendelheti különösen az általa al- egyezségét foglalja magában; kalmazott szakértőnek és a felek magánszakértőinek d) az eljárási költségek összegéről és viseléséről szó- az együttes meghallgatását. ló rendelkezést; e) a választottbíráskodás helyét és az ítélet keltét. 41. § [Az eljárás berekesztése] (2) A választottbírósági ítéletet úgy kell tekinteni, (1) A választottbírósági tanács az utolsó tárgyalást mint amelyet az abban feltüntetett helyen hoztak. vagy az azt követően beadott utolsó beadvány beérke- (3) Az ítélethez a választottbíró írásba foglalt külön- zését követően végzéssel berekeszti az eljárást. Ezt kö- véleményt adhat. vetően további beadványok és bizonyítási eszközök csak a választottbírósági tanács előzetes engedélyével 45. § [A választottbírósági ítélet joghatásai] nyújthatók be. A választottbírósági tanács a berekesz- A választottbírósági ítéletnek ugyanaz a joghatása, tést követően és az eljárást lezáró határozatának meg- mint a bíróság jogerős ítéletének. hozatala előtt – kivételesen indokolt esetben – újabb tárgyalást tűzhet ki vagy a feleket további eljárási cse- 46. § [A választottbírósági eljárás befejezése íté- lekmény megtételére hívhatja fel. let hozatala nélkül] (2) Ha a választottbírósági tanács tárgyalás tartása (1) A választottbírósági tanács végzéssel megszünte- nélkül bírálja el a jogvitát, az eljárás berekesztésére vo- ti az eljárást, ha natkozó szándékáról köteles előzetesen tájékoztatni a a) a felperes a keresetlevél hiányait a 17. §-ban foglal- feleket. tak szerint nem pótolja, b) a felperes a Választottbíróság hiánypótlási felhívá- II.4. Határozathozatal és az eljárás lezárása sa ellenére az értesítésben meghatározott határidőben nem fizeti be a Választottbírósági Díj általa előlegezen- 42. § [Határozathozatal] dő vagy az alperes által előlegezni elmulasztott részét, (1) A választottbírósági tanács az ügy érdemében íté- c) hatáskörének a hiányát állapítja meg, lettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. d) a felperes a keresetétől eláll, kivéve, ha az alperes ez (2) A felek eltérő megállapodásának hiányában a vá- ellen kifogással él és a választottbírósági tanács a vita lasztottbírósági tanács szótöbbséggel hozza meg a ha- végleges lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri, tározatát. Eljárási kérdésekben az elnök egyedül is e) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, dönthet, ha a felek vagy a választottbírósági tanács tag- f) a felek egyezséget kötnek és annak választottbíró- jai erre felhatalmazták. sági ítéletbe foglalását nem kérik, vagy g) a választottbírósági tanács úgy ítéli meg, hogy az 43. § [A választottbírósági ítélet meghozatala és eljárás folytatására bármely más okból nincs szükség közlése] vagy az lehetetlen. (1) Ítéletet hoz a választottbírósági tanács abban az (2) A 43. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a 44. § (1) esetben, ha érdemben dönti el a jogvitát, vagy ha a felek és (2) bekezdésében foglaltakat az eljárást megszünte- a közöttük létrejött egyezség tartalmának ítéletbe fog- tő végzésre is megfelelően alkalmazni kell. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19

(3) Az eljárás végzéssel történő megszüntetése nem IV. Záró rendelkezések érinti a felek ahhoz való jogát, hogy igényeiket új eljá- rásban ismét érvényesítsék. 49. § [A választottbírósági eljárás bizalmas jellege] A választottbírósági eljárás létéről tudomással bíró III. Jogorvoslatok összes személy titoktartásra köteles mind a választott- bírósági eljárás folyamatban létével, mind annak bár- 47. § [A választottbírósági ítélet kijavítása, értel- mely részletével kapcsolatban. Nem áll fenn titoktartá- mezése és kiegészítése] si kötelezettség a Választottbírósággal szemben. (1) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól az 50. § [Felelősségkorlátozás] ítéletben előforduló elírás vagy számítási hiba kijavítá- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Választott- sát. bíróság, annak szervei és az alkalmazásában álló sze- (2) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc mélyek, a választottbírósági tanács, valamint annak napon belül kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy tagjai kártérítési és bármilyen egyéb jogkövetkezmény- az ítélet meghatározott része tekintetében adjon értel- nyel járó felelőssége, továbbá bármilyen jogcímen tör- mezést. ténő megtérítési, helytállási kötelezettsége kizárt min- (3) Ha a választottbírósági tanács az (1)–(2) bekez- den, a választottbírósági eljárással kapcsolatban fel- désben írt kérelmet indokoltnak tartja, akkor harminc merült cselekményért vagy mulasztásért, kivéve a napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károko- megadja. Az értelmezés a választottbírósági ítélet indo- zásért való felelősséget. kolásának a részévé válik. (4) A választottbírósági tanács az (1) bekezdésben 51. § [Átmeneti rendelkezések] meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított (1) A Szabályzat 2018. február 1. napján lép hatályba. harminc napon belül kérelem hiányában maga is kija- (2) A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének víthatja. napján és az azt követően indult választottbírósági el- (5) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc járásokban kell alkalmazni. napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól an- (3) A 2018. január 1. és 2018. január 31. között indult nak kiegészítését olyan kérelem vonatkozásában, ame- választottbírósági eljárások feleit a Választottbíróság a lyet az eljárás során előterjesztettek, de amelyről az Szabályzat hatályba lépését követően nyomban nyilat- ítélet nem rendelkezett. Ha a választottbírósági tanács koztatja arról, hogy eljárásukat alávetik-e a Szabályzat a kérelmet indokoltnak tartja, hatvan napon belül hatályának. Alávetés esetén az érintett eljárásban az – szükség esetén tárgyalás alapján – kiegészítő válasz- összes eljárási határidő a nyilatkozat benyújtásával tottbírósági ítéletet hoz. újra kezdődik. Alávetés hiányában az érintett eljárást a (6) A választottbírósági tanács szükség esetén legfel- Választottbíróság jogelődjének a felek által korábban jebb további harminc nappal meghosszabbíthatja a ki- kikötött eljárási szabályzata alkalmazásával kell foly- javításra, értelmezésre és a kiegészítő választottbíró- tatni. sági ítélet meghozatalára az e §-ban meghatározott ha- táridőt. V. Mellékletek (7) A 43–45. §-ok rendelkezéseit az ítélet kijavításá- ra, értelmezésére és kiegészítésére is megfelelően al- 1. Melléklet – Alszabályzat a Gyorsított Eljárásról kalmazni kell. 52. § [Gyorsított eljárás] 48. § [Eljárás jogorvoslat esetén] (1) A gyorsított eljárásról szóló jelen Alszabályzat (1) Aki a választottbírósági ítélet érvénytelenítése rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a vá- iránt keresetet indított, köteles a keresetlevelet máso- lasztottbírósági szerződésben kifejezetten így állapod- latban a keresetindítástól számított nyolc napon belül a tak meg. Választottbíróságnak megküldeni. (2) Az Alszabályzat alkalmazása esetén a Szabályzat (2) A választottbírósági tanács megbízatása a válasz- rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkal- tottbírósági ítélet meghozatalával, illetve az eljárás mazni. megszüntetésével megszűnik, a választottbírósági ta- (3) A felperes részére a hiánypótlásra biztosított ha- nács azonban továbbra is eljár a választottbírósági íté- táridő nem haladhatja meg a felszólítás kézhezvételétől let kijavításával, értelmezésével és kiegészítésével kap- számított tizenöt napot. Az alperesnek a válaszirat elő- csolatos, valamint a választottbírósági ítélet érvényte- terjesztésére tizenöt nap áll rendelkezésére, attól szá- lenítése iránt indított per felfüggesztése esetén az ér- mítva, hogy a Választottbíróság által megküldött kere- vénytelenítési ok kiküszöbölésére irányuló eljárás so- setlevelet átvette, e határidőt az alperes kérelmére leg- rán, továbbá – ha a felek azt a választottbírósági szer- feljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. ződésükben nem zárták ki – eljárásújítás esetén. (4) A gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve, ha (3) Az ítélet meghozatalában részt vett választottbí- a felek másként állapodtak meg. Ha a felek egyesbíró ró köteles az ítélet kiegészítésével, kijavításával és ér- helyett választottbírósági tanács eljárásában állapod- telmezésével kapcsolatos eljárásban külön díjazás nél- tak meg, a választottbírósági tanács megalakítása a kül részt venni. 21. §-ban foglaltak szerint történik. A jelen Alszabály- / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

zat egyesbíróra vonatkozó rendelkezéseit a választott- Az eljárás tárgyának értéke (HUF) Az adminisztrációs díj bírósági tanács eljárására is alkalmazni kell. mértéke (HUF) (5) Ha a felek az egyesbíró személyének kijelölésére 50 000 001– 125 000 000 Ft: 570 000 nem tesznek egybehangzó nyilatkozatot a válaszirat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, ak- +50 000 000 feletti rész 0,8%-a kor további nyolc napon belül a Választottbíróság jelöli ki az eljáró egyesbírót. 125 000 001– 250 000 000 Ft: 1 170 000 (6) A gyorsított eljárásban a felperesnek a keresetle- +125 000 000 feletti rész vél benyújtásával egyidejűleg a Díjtáblázatban megha- 0,7%-a tározott összegű Regisztrációs Díjat kell befizetnie. A 250 000 001- 1.250 000 000 Ft: 2 045 000 Választottbírósági Díjat szintén a Díjtáblázat szerint kell meghatározni. +250 000 000 feletti rész 0,4%-a (7) Az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, a felek beadványai alapján dönt. A kereset és a válaszirat 1 250 000 001– 5 000 000 000 Ft: 6 045 000 benyújtását követően a feleknek csak egy-egy további +1 250 000 000 feletti rész beadvány benyújtása engedélyezhető legfeljebb tizenöt 0,18%-a napos határidővel. 5 000 000 001– 12 795 000 (8) Az eljárásban tárgyalást akkor kell tartani, ha a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig bármelyik +5 000 000 000 feletti rész fél írásban tárgyalás tartását kéri, vagy ha ezt az egyes- 0,01%-a bíró indokoltnak tartja. b) Választottbírói tiszteletdíj: (9) Ha tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kézbesíteni, hogy mindegyik fél- nek legalább nyolc nap álljon rendelkezésére a tárgya- Az eljárás tárgyának értéke (HUF) A tiszteletdíj mértéke lásra történő felkészülésre. (HUF) (12) Az egyesbíró a gyorsított eljárást lehetőség sze- 0– 5 000 000 Ft: 2,4%, de minimum rint a jelölésének, illetőleg kijelölésének kézhezvételé- 40 000 től számított három hónapon belül berekeszti. 5 000 001– 10 000 000 Ft: 120 000 (13) Az ítéletet az egyesbíró legkésőbb az eljárás be- + 5 000 000 feletti rész rekesztésétől számított tizenöt napon belül átadja a Vá- 2%-a lasztottbíróságnak. 10 000 001– 25 000 000 Ft: 220 000 (14) Ha az ügyben szakértő alkalmazása válik szük- ségessé, akkor a szakértő alkalmazását elrendelő vég- + 10 000 000 feletti rész zés meghozatalától az eljárás a jelen Alszabályzat ren- 1,6%-a delkezései mellőzésével folyik tovább azzal, hogy az 25 000 001– 50 000 000 Ft: 460 000 ügyben az egyesbíró jár el a továbbiakban is és a koráb- + 25 000 000 feletti rész bi eljárási cselekmények hatályban maradnak. 1,2%-a 50 000 001– 125 000 000 Ft: 760 000 2. Melléklet – Díjtáblázat + 50 000 000 feletti rész 53. § [Az Eljárás Díjtáblázata] 0,8%-a (1) A Regisztrációs Díj: 25 000 HUF 125 000 001– 250 000 000 Ft: 1 360 000 (2) Választottbírósági Díj összetevői: + 125 000 000 feletti rész a) Adminisztrációs díj: 0,4%-a 250 000 001– 1 250 000 000 Ft: 1 860 000 Az eljárás tárgyának értéke (HUF) Az adminisztrációs díj mértéke (HUF) + 250 000 000 feletti rész 0,2%-a 0– 5 000 000 Ft:: 1,5%, de minimum 25 000 1 250 000 001– 5 000 000 000 Ft: 3 860 000 5 000 001– 10 000 000 Ft: 75 000 +1 250 000 000 feletti rész +5 000 000 feletti rész 0,12%-a 1,3%-a 5 000 000 001– felett: 8 360 000 10 000 001– 25 000 000 Ft: 140 000 +5 000 000 000 feletti rész 0,007%-a +10 000 000 feletti rész 1,2%-a 25 000 001– 50 000 000 Ft: 320 000 +25 000 000 feletti rész 1%-a / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

c) Közterhek: ró bírók számával kell szorozni. A választottbírósági tanács elnökének, valamint az egyesbírónak a tisztelet- díja a választottbírói tiszteletdíj 30%-kal növelt össze- Illeték: Az eljárás értékének 1%-a, de legalább 5000 és legfeljebb 250 000 forint. ge. Az adminisztrációs díj és a választottbírói tisztelet- Egészségügyi hozzá- A választottbírói honorárium díj eljárásújítás esetén a Díjtáblázatban feltüntetett járulás: 19,5%-a. összeg 50%-a. A közterhek a mindenkori hatályos jog- szabályoknak megfelelően kerülnek az állam számára megfizetésre. Amennyiben jogszabályváltozás követ- (3) A Választottbírósági Díj az adminisztrációs díj, a keztében a közterhek az eljárás időtartama alatt vál- választottbírói tiszteletdíjak és a közterhek összegéből toznak, ez a Választottbírósági Díj módosítását vonja tevődik össze. A választottbírói tiszteletdíjként a Díj- maga után. A közterhek növekedése esetén a különbö- táblázatban feltüntetett összegek és arányok az egy vá- zetet a Választottbíróság felhívására előlegezni kell. lasztottbíróra eső tiszteletdíjrészt jelentik. Választott- A közterhek csökkenése esetén az előlegező félnek a bírósági tanács esetén ezt az összeget a tanácsban eljá- különbözet visszatérítendő. 3. Melléklet – Választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyilatkozat Alulírott ……………………………………. (lakcím: …..………………………….…..….) kijelentem, hogy a ……………………………. sz. ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állan- dó Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2018 szerinti választottbírói (ki)jelölést elfogadom. nem fogadom el. Kijelentem, hogy pártatlan és a felektől független vagyok, és az is kívánok maradni. Nincs tudomásom semmi- lyen olyan korábbi vagy jelenlegi körülményről, amely az ügyben való pártatlanságomat és/vagy függetlensé- gemet érintené. Amennyiben az eljárás során a későbbiekben ilyen körülmény jut tudomásomra, azt haladék- talanul bejelentem a feleknek és a választottbírósági tanács többi tagjának, illetőleg egyesbíróként eljárva a Választottbíróságnak. Kijelentem, hogy pártatlan és a felektől független vagyok, és az is kívánok maradni. Mindemellett feltárási köte- lezettségemet szem előtt tartva az alábbi (i) a felekhez fűződő korábbi vagy jelenlegi szakmai, üzleti vagy egyéb kapcsolat(ok)ra, ill. (ii) egyéb körülmény(ek)re hívom fel a figyelmet: Kijelentem, hogy e körülmények pártatlanságomat és/vagy függetlenségemet nem érintik. Amennyiben az el- járás során a későbbiekben további feltárási kötelezettség alá eső körülmény jut tudomásomra, azt haladék- talanul bejelentem a feleknek és a választottbírósági tanács többi tagjának, illetőleg egyesbíróként eljárva a Választottbíróságnak. Megerősítem továbbá, hogy a választottbírósági eljárás nyelvét magas szinten beszélem és a választottbírói megbízatás ellátásához esetlegesen szükséges egyéb nyelvtudással rendelkezem. A Szabályzatban foglalt ha- táridők ismeretében megerősítem továbbá, hogy a választottbírói megbízatással együtt járó kötelezettségeim teljesítésében nem vagyok akadályoztatva. Kelt: …………………………….. ………….……………………………….. választottbíró / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

4. Melléklet – A Választottbíróság Közvetítői nek, a közvetítő személyében azonban nem állapodtak Eljárási Szabályzata meg, a Választottbíróság a választottbíró-ajánlási listá- ról jelöl ki közvetítőt. 1. § [Választottbírósági közvetítői eljárás] (4) A Választottbíróság Eljárási Szabályzata alapján a (1) Ha választottbírósági eljárás még nem indult, a választottbírót terhelő kezdeti és folyamatos feltárási Választottbíróság közvetítői eljárást folytathat le a vi- kötelezettség a közvetítőt is terheli. tában érdekelt felek között olyan ügyekben, amelyekre (5) A közvetítő az eljárás megszűnését követően, azo- hatásköre az alkalmazandó jogszabály alapján kiterjed, nos tárgyban indított bírósági, választottbírósági vagy függetlenül attól, hogy a felek kötöttek-e választottbí- egyéb eljárásban bíróként, választottbíróként, a fél rósági szerződést. képviselőjeként vagy tanácsadójaként, illetve szakér- (2) A közvetítői eljárás célja a jogvita békés, a vitában tőként nem vehet részt. érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történő (6) A közvetítésre alkalmazandó jog eltérést nem en- rendezése a vitában nem érintett, független és pártat- gedő rendelkezése vagy a felek eltérő írásbeli megálla- lan harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) be- podása hiányában a közvetítőt a közreműködésével ko- vonása mellett. A közvetítő semmilyen megoldást nem rábban lefolytatott közvetítői eljárás tekintetében ti- kényszeríthet a felekre. toktartási kötelezettség terheli. (3) A Választottbíróság szervein (Elnökség, Titkár- ság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a felek- 5. § [A közvetítői eljárás lefolytatása] nek és az eljáró közvetítőnek az eljárás gyors és haté- (1) A közvetítő mindenkor köteles törekedni a felek- kony lefolytatásához. kel szembeni tisztességes és egyenlő elbánásra, a köz- vetítő pártatlanságának és függetlenségének elvét, az 2. § [A Közvetítői Eljárási Szabályzat hatálya] ügy körülményeit, a felek kívánságait, valamint a jogvi- (1) A jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatot a Válasz- ta gyors megoldását szem előtt tartva. tottbíróság közvetítői eljárásában kell alkalmazni. (2) A közvetítő az eljárást a jelen Közvetítői Eljárási (2) A felek közös megegyezéssel a jelen Közvetítői El- Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekin- járási Szabályzat bármely rendelkezését kizárhatják, tetében – a felek megállapodása hiányában – az alkalma- vagy attól eltérhetnek, amennyiben az nem eredmé- zandó jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezései- nyezi valamely alkalmazandó jogszabály eltérést nem nek korlátain belül saját belátása szerint folytatja le. engedő rendelkezésének, valamint a függetlenség és (3) A közvetítő a felektől a vita lényegének és állás- pártatlanság, illetve a felekkel szembeni tisztességes pontjuknak rövid írásbeli ismertetését kérheti. A köz- és egyenlő elbánás elvének sérelmét. vetítő a felek bevonásával megbeszélést tart, azon a fe- leket meghallgatja, a felek által bemutatott iratokat 3. § [A közvetítői eljárás megindítása] megtekinti. A felek kérésére a közvetítő más személye- (1) A közvetítői eljárás lefolytatását bármelyik fél ket is meghallgathat, ha azt a tényállás tisztázása érde- vagy a felek közösen is kérhetik a jogvita tárgyának rö- kében szükségesnek tartja. vid meghatározásával. (4) A közvetítő az eljárás bármely szakaszában kiegé- (2) Ha az eljárást az egyik fél kéri, a kérelmet a Vá- szítő tájékoztatást vagy javaslatot kérhet a felektől. lasztottbíróság a másik félhez továbbítja azzal a felhí- (5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közve- vással, hogy a másik fél harminc napon belül nyilatkoz- títő a felekkel külön-külön is egyeztethet. A közvetítő zon a Választottbíróságnak, hajlandó-e az eljárásban az eljárás során valamely féltől kapott információ lé- részt venni. Amennyiben a másik fél közli, hogy az eljá- nyegét bármely másik féllel ismertetheti, kivéve, ha az rásban nem vesz részt, vagy harminc napon belül nem információt közlő fél annak bizalmas kezelését kéri. válaszol, vagy harminc napon belül a Közvetítői Eljárá- (6) A felek hozzájárulásával a közvetítő – a felek költ- si Díj megfelelő részét nem fizeti be a Választottbíró- ségére – szakértőt alkalmazhat. ságnak, és azt a másik fél sem fizeti be helyette, a köz- (7) A közvetítő a felek közötti egyezség létrehozása vetítői eljárást meghiúsultnak kell tekinteni. céljából az eljárás bármely szakaszában javaslatot dol- (3) A közvetítői eljárás tetszőleges számú fél részvé- gozhat ki és azt a felek elé terjesztheti. telével lefolytatható. 6. § [Jegyzőkönyv] 4. § [A közvetítő] A közvetítő a felek eltérő megállapodása hiányában (1) Az eljárás egy közvetítő részvételével zajlik, kivé- az eljárás során minden megbeszélésről a történtek lé- ve, ha a felek több közvetítő részvételében állapodnak nyegét tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet aláír. meg. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, annak (2) A felek szabadon állapodhatnak meg a közvetítő tartalmát a közvetítő jegyzőkönyvbe foglalja. személyében. (3) Ha a felek a közvetítő személyében megállapod- 7. § [Képviselet] tak és a közvetítő nem esik a választottbíráskodásról Az eljárásban a felek személyesen vagy képviselőik szóló törvényben a választottbírákkal kapcsolatban útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekmé- meghatározott kizáró okok alá, a Választottbíróság ki- nyeket. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának rendeli a felek megállapodása szerinti közvetítőt. képviseletre vonatkozó rendelkezései a közvetítői eljá- Amennyiben a felek a közvetítői eljárással egyetérte- rásban is megfelelően alkalmazandók. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

8. § [A közvetítői eljárás bizalmas jellege] 11. § [Az egyezség választottbírósági ítéletbe fog- A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítői lalása] eljárással kapcsolatos valamennyi információt – az A felek külön választottbírósági eljárásban kérhetik a egyezséget is ideértve – bizalmasan kell kezelni és ar- közöttük létrejött egyezség tartalmának választottbí- ról harmadik személynek tájékoztatás nem adható, ki- rósági ítéletbe foglalását. A választottbírósági eljárás- véve, ha az információ feltárását az egyeztetésre irány- ban a közvetítő nem lehet választottbíró. adó jog eltérést nem engedő rendelkezése megköveteli, illetve azt az egyezség érvényre juttatása vagy végre- 12. § [Regisztrációs Díj és Közvetítői Eljárási Díj] hajtása szükségessé teszi. (1) A felek az eljárás megindításának feltételeként visz- sza nem térítendő Regisztrációs Díjat fizetnek. A Regiszt- 9. § [Információk és bizonyítékok felhasználható- rációs Díj mértéke megegyezik a Választottbírósági Eljá- sága más eljárásokban] rás Díjtáblázata szerinti Regisztrációs Díj mértékével. (1) A közvetítői eljárásban illetve azzal kapcsolatban (2) A közvetítő eljárásért a felek Közvetítői Eljárási megfogalmazott nyilatkozatok, nézetek és javaslatok, Díjat fizetnek, mely a közvetítő eljárás lefolytatásával valamint a közvetítői eljárás céljára készített doku- összefüggő költségek, így különösen a közvetítő tiszte- mentumok (a továbbiakban együtt: információk) egy letdíjának és költségeinek, valamint a Választottbíró- esetleges későbbi bírósági, választottbírósági vagy ság és szervei által végzett munka és teljesített szolgál- egyéb hasonló eljárásban a feleket nem kötik, azokra az tatások fedezésére szolgáló térítés. A Közvetítői Eljárá- ellenérdekű fél nem hivatkozhat, függetlenül attól, si Díjat az eljárás tárgyának értéke és az ügy bonyolult- hogy az adott eljárás kapcsolódik-e a közvetítői eljárás sága alapján a Választottbíróság állapítja meg. A Közve- tárgyához. Ugyanez vonatkozik a fél által a közvetítői títői Eljárási Díj mértéke nem lehet magasabb az azonos eljárás során előterjesztett bizonyítékokra, kivéve, ha eljárási értékű, egyesbírói eljárásban folyó választott- azok a fél által a közvetítői eljárástól függetlenül besze- bírósági eljárás díjának 50%-ánál. rezhetőek és felhasználhatóak voltak. (3) A Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díjat (2) Az (1) bekezdésben említett információk illetve a felek egyenlő arányban viselik. bizonyítékok a jogszabály által az egyezség érvényre (4) Az eljárást kezdeményező fél a közvetítés kezde- juttatásához és végrehajtásához megkövetelt mérték- ményezésével egyidejűleg köteles a Regisztrációs Díjat ben feltárhatók és bizonyítékként felhasználhatók. és a Közvetítői Eljárási Díj ráeső részét előlegezni. Amennyiben a másik fél nem vesz részt a közvetítői el- 10. § [A közvetítői eljárás megszűnése] járásban, a Választottbíróság a befizetett eljárási dí- A közvetítői eljárás megszűnik, jelőleget – a regisztrációs díj levonása után – visszatérí- a) ha a közvetítő a felek között létrejött és az általuk ti az azt előlegező félnek vagy feleknek. aláírt egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet a Válasz- (5) Ha a másik, illetve a többi fél a Közvetítői Eljárási tottbíróságnak átadja; Díj rá eső részét nem előlegezi, azt az eljárást kezdemé- b) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbírósá- nyező fél befizetheti. got, hogy az eljárás megszüntetését bármelyik fél a (6) A közvetítő eljárásra is irányadóak a Választottbí- közvetítőhöz és egyidejűleg a másik félhez intézett róság Eljárási Szabályzatának a nyelvhasználatra vo- írásbeli nyilatkozatban vagy az eljárásról készült jegy- natkozó szabályai. zőkönyvben kérte; (7) A felek az egyeztető-közvetítő eljárással kapcso- c) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbírósá- latos egyéb költségeiket maguk fedezik. got, hogy a felek tájékoztatták megállapodásukról az eljárás megszüntetésében; 13. § [Átmeneti rendelkezések] d) ha a közvetítő – a felek előzetes tájékoztatása (1) A Közvetítői Eljárási Szabályzat 2018. február 1. után – írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a napján lép hatályba. közvetítés meghiúsult. (2) A Közvetítői Eljárási Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult közvetítői eljárásokban kell alkalmazni. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25