Liziczay Sándor: A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban

TANULMÁNYOK A JEGYZŐKÖNYVEZÉS PROBLÉMÁI A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN * LIZICZAY SÁNDOR bíró, elnök, Érdi Járásbíróság 1. BEVEZETŐ fokon. Ezen túlmenően a jegyzőkönyvek elérhetőek is, hiszen mind a magasabb szintű bíróságok, mind pedig Napjainkban az emberi erőforrások szerepe újraértéke- az ügyfelek megismerhetik őket. Bár meg kell jegyeznem, lődik, ugyanis a munkavállalók képezik a szervezetek hogy a bíróság oldaláról is észszerű kételyek merülhet- legfontosabb erőforrását, csak a motivált, innovatív, nek fel az érthetőséggel kapcsolatban abban az esetben, megfelelő tudással és készségekkel rendelkező dolgozók ha a jegyzőkönyvekben ilyen és ehhez hasonló mondatok hatékony és eredményes munkája által valósíthatóak szerepelnek: meg a szervezeti célok. (Szlávicz 2010: 1) Ezt fogalmaz- ta meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági „Tanú: mielőtt a külső munkatárs önálló munkára kapna megbízást a Kft egy …. ????? (nem értem) lefolytatása szük­ szervezet stratégiai céljai között. Az elsődleges straté- giai célkitűzés az, hogy a bíróságok az alkotmányos kö- séges.” telezettségüket teljesítsék, a független bírók magas szín- vonalon és időszerűen ítélkezzenek. Ahhoz, hogy a bírók „Eljáró bíró: A rendőrség hivatalból tett ???????” a fenti céloknak megfelelő ítélkezési tevékenységüket megvalósíthassák, elengedhetetlen a bírák mellett dol- „Ügyész: kiállította ezt azt az auditot és ugye a Nagy Gyula aláírásával (Nem értem amit az Orsi mond)” gozó igazságügyi alkalmazottak magas színvonalú mun- kája is. „Vádlott: Gyanúim vannak ???? túlzottan sok értelme nem A büntető ítélkezési tevékenység az ügyfelek felé el- sődlegesen a bíróság által hozott határozatokban jelenik volt, egy 35 nm-es lakásnak a 2 nm-es konyhájában ?????, meg. A határozatokon keresztül közvetíti a bíróság a találkoztunk ?????. Az egyébként, hogy én végignézzem a döntését az ügyfelek és a közvélemény felé. A bírósági ?????????? gyártásáról van szó.” 2 határozatok – különösen az ügydöntő határozatok – alap- ját az eljárás során keletkezett iratok képezik. Ezek az A fenti elrettentő példáktól eltérően a bíróságok által iratok egyrészt a nyomozás során, másrészt pedig a bí- végzett ügyfél-elégedettségi felmérések során arra a rósági eljárásban készülnek. A bírósági határozatokon kérdésre, hogy „A bíróság által megküldött iratok és kívül a bírósági eljárásban keletkezett legfontosabb irat egyéb dokumentumok érthetőek voltak?”, az ügyfelek a bírósági jegyzőkönyv, hiszen a bíróság eljárásáról – 52,85%-a maximális, 26,42%-a pedig jó értéket adott. rendszerint azzal egyidejűleg – a jegyzőkönyvvezető Ebből következően az ügyfelek 79,27%-a vélekedik úgy, 1 jegyzőkönyvet készít. Természetesen a bírósági eljárás hogy a bíróság által megküldött iratok – ide értve a tár- során készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatban is feltehe- gyalási jegyzőkönyveket is – számukra érthetőek voltak. tő a kérdés, hogy „érthetőek-e és elérhetőek-e” a bírósá- Csupán a megkérdezettek 1,59%-a nyilatkozott a teljes gi jegyzőkönyvek. érthetetlenségről, és 1,82%-a adott elégséges értéket. A bíróság oldaláról nézve a kérdést, a válasz egyértel- Amennyiben a közepes értéket és a nem válaszolók körét mű: a jegyzőkönyvek érthetőek, hiszen a jegyzőkönyvek is a kedvezőtlen eredményhez számítjuk, akkor is csupán – különösen a tárgyalásról készült jegyzőkönyvek – ké- az ügyfelek 21,23%-a volt elégedetlen a megküldött ira- pezik az ítélkezés alapját mind első, mind pedig másod- tok érthetőségével. 3 * A tanulmány az OBH Mailáth György 2017. Tudományos Pályázaton kü- löndíjban részesült. 1 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 250. § (1) bekezdése (to- 2 Az idézetek egy járásbírósági ügyből, az eljáró bíró és a jegyzőkönyvveze- vábbiakban: Be.). A korábbi szabályokhoz képest a büntetőeljárásról szóló tő által aláírt, és az ügyfelek részére is kiadott tárgyalási jegyzőkönyvből 2017. évi XC. törvény a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályokat jelentő- származnak. Az idézetek szó szerintiek a jegyzőkönyvből a „?” alkalma- sen átalakította, azonban az írásbeli jegyzőkönyv készítésével összefüggő zásával és a zárójelbe tett megjegyzéssel együtt. és a tanulmányban bemutatott jegyzőkönyvezési szabályok érdemben nem 3 Az adatok a törvényszék által 2016. évben végzett ügyfél-elégedettség mé- változtak. résből származnak 423 válaszadó véleményének összesítéséből. / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 12 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK Feltehetően a fenti 21,23%-ba tartoznak azok az ügy- „Az ügyvéd szerint okunk volt feltételezni, hogy a jegy­ felek, akik a bíróság által megküldött jegyzőkönyvekről zőkönyv nem tartalmazza majd pontosan a tárgyaláson az alábbi véleményeket fogalmazták meg: elhangzottakat. A jegyzőkönyvben az általunk elmondot­ taknak nem volt nyoma. Beadtuk a hangfelvételt, amely „Ha valakinek van épelméjű magyarázata, elképzelése egyértelműen bizonyította a bírónő állításainak ellenke­ arról, hogy a bírósági jegyzőkönyvek miért olyanok, mint­ zőjét, csakhogy a megyei bíróságon kiálltak a bírónő mel­ ha az, aki leírta, nem tudott volna eljutni az általános is­ lett.” (Bakóczy) kola 5. osztályáig, akkor azt kérem ossza meg velem. Most nyelvtanról beszélek. A jegyzőkönyvet a bírónak jóvá kell „Szeretném kérdezni, hogy mindenhol úgy működik a hagynia. Kontrollként még ott van egy bírósági jegyző. Itt tárgyalás, hogy a tanú meghallgatásánál csak a válaszok nem elvárható, hogy különbséget tegyen alany, állítmány kerülnek jegyzőkönyvbe? Olvasom a jegyzőkönyvet és ér­ és tárgy között?” telmetlen így a tanú rész. Az ott van, hogy mit mondott, de hogy mi volt a kérdés, és mire mondta, az nincs. Mivel éppen „Tulajdonképpen nem cikket, nyilvánosságot akarok, csak a kérdések maradtak ki, így elég idétlen lett a szövegezése hangfelvételt a bírósági tárgyaláson. Elutasították. Azt a jegyzőkönyvnek, úgymond zagyvaság, és ha valaki idegen szeretném elérni, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve legalább elolvassa, akkor nem érti.” lényegét tekintve hasonlítson az elhangzottakra.” „...de mindemellett nem az a szitu, hogy van egy szem­ „A saját nyilatkozataidat eleve érdemes úgy kezdeni, hogy pontrendszer, ami a bíróságé, és annak egyik fő veleje, hogy szó szerint kéred a jegyzőkönyvi rögzítést. Én pl. csak azon­ az ügy elbírálására alkalmas, illetve azt elősegítő jegyző­ nali kinyomtatást kértem, átvettem, így nem lehetett utó­ könyvek szülessenek, ami ráadásul maradandóan támaszt­ lag változtatni. Mit mondjak: tömény baromságok marad­ ja alá a majdani ítéletet, hiszen az jelentős részben a jegy­ tak benne, de legalább nem lehetett teljesen átértelmezhe­ zőkönyvben rögzített körülményeken alapul.” tővé tenni. Fogalmam sincs, hogy a jegyzőkönyvek miért olyanok, mintha az elmarasztalni kívánt fél egy értelmes „Kiemelném, hogy ezen a tárgyaláson nincs magnó, nincs magyar tőmondatot sem tudna kimondani.” 4 semmiféle hangrögzítés. Az egész komolytalan egy picit. Történik a tanú meghallgatása és miután lezárult a téma, „...az utolsó két tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nem akkor a bíró diktál a jegyzőkönyvvezetőnek, hogy mit írjon. kaptam meg..., de miért ne tehetné meg, mikor előttem is De a diktált szöveg kb. a tizede annak, ami elhangzik. Így volt pofája mást jegyzőkönyvezni, mint ami elhangzott. lényeges dolgok maradnak ki. A jegyzőkönyvvezető pedig Illetve korábban is rajtakaptam, hogy nem az van a jegy­ elírja a dátumokat, április helyett novembert értett sze­ zőkönyvben, mint ami elhangzott, ezért is telt be a pohár gény, ezért a jegyzőkönyvben november van, és így tovább. és jelentettem be elfogultságot.” Mi a fenéért nem lehet rögzíteni a tárgyalás hanganyagát pontosan? A bíróság érdeke, hogy leszűkítse?” 6 „Hangfelvételt kellett volna készítened a bírónő megkér­ dezése nélkül.” 5 „Rejtélyes hibák Geréb Ágnes tárgyalásának jegyzőköny­ vében: Geréb Ágnes büntetőperének novemberi tárgyalásán „Ismerős a történet, én is későn jöttem rá, hogy nem a vádlott perceken át sorolta érveit a vádirat legfontosabb hangfelvételt kell kérni, hanem a tárgyalás vége előtt a pontja ellen, ám a jegyzőkönyvben mindebből egy szó sem jegyzőkönyv visszaolvasását, és szükség esetén azonnali szerepel. Korábbi tanúvallomását nem akarta fenntartani, kijavítását, majd azonnali átvételét. Ez az egyetlen módja, a jegyzőkönyv szerint viszont igen. Az esetről hangfelvétel hogy elkerülje az ember az utólagos manipulációt.” készült. A történtek megítélése szempontjából kulcsfontos­ ságú mondatok leirata azonban teljesen kimaradt a jegy­ „Én a korábbi tárgyaláson hangfelvétel készítését kértem, zőkönyvből.” 7 visszautasította, a szó szerinti jegyzőkönyvezést is. Így magam védelmében én feljegyeztem szó szerint a mondot­ A fenti példákon túlmenően nemcsak az ügyfelek, ha- takat. Ezt csatoltam is.” nem a jogtudomány képviselői is kritikus szemmel érté- kelik a jegyzőkönyvek készítésének és felhasználásának „...a bíróságon van egy bírónő, aki minősíthetetlen han­ gyakorlatát: gon beszél a felekkel és ez természetesen nem szerepel a jegyzőkönyvben. Illetve további fontos dolgok nem szere­ „Az igazságszolgáltatás működésének kutatásával fog­ pelnek a jegyzőkönyvben.” lalkozó Fleck Zoltán égető problémának tartja a jegyző­ 6 Forrás: http://www.jogiforum.hu/forum/23/16287 (letöltés 2017. 4 Bírósági túlkapások, történetek. forrás: http://forum.index.hu/ 08. 04.) Article/showArticle (letöltés ideje: 2017. 05. 09.) (továbbiakban: 7 Rejtélyes hibák Geréb Ágnes tárgyalásának jegyzőkönyvében. forrás: forum) http://index.hu/belfold/2010/04/05 (letöltés: 2017. 05. 19.) hasonló 5 A két idézet egymással összekapcsolt bejegyzésekből származik. Forrás: összefoglaló található a http://weborvos.hu/lapszemle/hiányos_bí- forum. rósági_jegyzokonyv (letöltés: 2017. 06. 08.) / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 13 MJNy_2019_1.indd 13 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK könyv vezetését. Ami kimarad, azt utólag már nem, vagy Az iratba lefűzött tárgyalási jegyzőkönyvet fogja a bí- csak nagyon nehezen lehet pótolni. Ha pedig az ügy fellebb­ róság a későbbiekben felhasználni a tényállás megálla- viteli bíróság elé kerül, ott csak az elsőfokú tárgyalások pításakor, a bizonyítékok értékelésekor. A bíróság a bi- jegyzőkönyveire tudnak hagyatkozni. A jogszociológus zonyítékok értékelése és mérlegelése során kizárólag a szerint a jegyzőkönyvvezetés a bíró egyik legerősebb esz­ tárgyalás során lefolytatott bizonyítás hivatalos jegyző- köze. Ha a tárgyalások alatt kialakult egy elképzelése, hogy könyvben rögzített eredményét veheti figyelembe. A az ítéletben miként minősíti majd a cselekményt, előfor­ bíróság határozatából fog az kiderülni, hogy a bíró a dulhat, hogy tendenciózusan kihagyja azokat az elemeket, jegyzőkönyvben rögzítettekből mit tartott jelentősnek, amelyek ellentmondanak a koncepciójának.” 8 az ügy szempontjából relevánsnak (Nagy 2016: 16). Kér- désként merül fel természetesen az, hogy mit lehet tenni A megfogalmazott kritikai megjegyzésekből akár le- abban az esetben, ha a szó szerintiség hiányából adódó- vonható lenne az a következtetés, hogy a bírósági jegy- an valami kimaradt a jegyzőkönyvből, és arról utólag zőkönyvvezetéssel komoly problémák vannak, a tárgya- lehet, hogy kiderül, fontos lett volna. Hiába vannak a bí- lásról készült jegyzőkönyvek nem érthetőek és nem el- rónak esetleg emlékképei, hogy valamely elhangzott érhetőek, illetve ha elérhetőek, akkor nem a valóságnak részlet kimaradt a jegyzőkönyvből, mivel az nem került megfelelően rögzítik a tárgyaláson történt eseményeket. rögzítésre, a határozatban nem lehet rá hivatkozni. A kritikai észrevételek miatt tartom fontosnak annak Ebből az okfejtésből levonható az a következtetés is, vizsgálatát, hogy büntető ügyszakban a jegyzőkönyve- hogy a bírósági jegyzőkönyvvezető meghatározó szerep- zéssel kapcsolatban milyen problémák merülnek fel, il- lője az eljárásnak. A tanács elnökének, illetve az egyesbí- letve azt, hogy ezen problémákra léteznek-e helyes meg- rónak számos feladata van a tárgyaláson, ezért ennek oldások. A dolgozatomban nem arra vállalkozom, hogy részeként nem lehet megkövetelni, hogy a tárgyalás egyes a jogszabályok ismertetésével összefoglaljam, hogy a elemeit, az elhangzottakat részleteiben megjegyezze. Ir- tárgyalási jegyzőkönyveknek milyen formai és tartalmi reális elvárás lenne, hogy a bíró a saját memóriája alapján követelményeknek kell megfelelniük, hanem arra teszek a tárgyalást követően több nappal fel tudja idézni az adott kísérletet, hogy bemutassam, ügyben történteket. Az eljáró bíró alappal bízik abban, • miért fontosak a tárgyalási jegyzőkönyvek, hogy a jegyzőkönyv alapján az események rekonstruál- • milyennek kell lennie a jó jegyzőkönyvvezetőnek, hatóak lesznek. Ilyen módon az eljáró bírónak csak azokat • milyen szakmai kompetenciákkal kell a jegyző- az információkat kell megjegyeznie, amelyek eljárásjogi könyvvezetőnek rendelkeznie, vagy anyagi jogi szempontból relevánsak, továbbgondo- • milyen jogai és kötelezettségei vannak a jegyző- lást igényelnek (Nagy 2016: 9). könyvvezetőknek. Nehezen vitatható megállapítás, hogy a tárgyaláson Úgy vélem, hogy ezeken a témákon keresztül lehet rá- elhangzó mondatok mire a jegyzőkönyvben rögzítésre világítani azokra a problémákra, amelyek a büntetőeljá- kerülnek, és az eljáró bíró a jegyzőkönyvet kijavításra rásban történő jegyzőkönyvezés során felmerülnek. megkapja, többszörös torzuláson esnek keresztül. Ilyen torzító hatásként merülhet fel az a körülmény, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvek többségében nem tartalmaz- 2. A BÍRÓSÁGI JEGYZŐKÖNYVVEZETÉS zák a feltett kérdéseket, nem tartalmazzák a vallomást, JELENTŐSÉGE nyilatkozatot tevők által félbehagyott mondatokat, illet- ve az sem biztos, hogy kiderül a jegyzőkönyvből, hogy A bevezetőben hivatkozott példákból látható, hogy a bí- mely részleteket tárt fel magától a vallomást tevő, illetve rósági tárgyalásokról, eljárási eseményekről készült melyeket mondott el kérdésre. Szintén – és talán a legje- jegyzőkönyvek meghatározó jelentőségűek a bíróság, az lentősebb – torzító hatásként értékelhető a jegyzőkönyv- ügyfelek és az eljárás további menete szempontjából. vezetőnek az a tevékenysége, hogy saját intellektusának Nyitó tételmondatként azt lehet megfogalmazni, hogy megfelelően értelmezi az elhangzottakat (pl.: szakkife- az eljárási törvény jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatos jezések, csúnya szavak, trágár kifejezések), kiszűri és rendelkezései nem minősíthetők csupán technikai jelle- összefoglalja az általa relevánsnak tartott részleteket, gű szabályoknak, a jelentőségük ennél nagyobb. Az eljá- majd azokat a tárgyalás tempójából adódó lehetőségek- rási cselekmény befejezését követően a jegyzőkönyv az hez képest rögzíti. Mindezekből következően reális an- egyetlen olyan forrás, amely alapján rekonstruálhatók a nak az esélye, hogy a büntetőügyben hozott érdemi dön- tárgyaláson történt események, és az ott elhangzottak. tés alapját nem a ténylegesen elhangzott információk, A jegyzőkönyv rendeltetéséből adódóan egyaránt jelen- hanem azok újraértelmezett, torzított változata fogja tőséggel bír az eljárásban részt vevő feleknek (ügyész, képezni (Nagy 2016: 16–18). vádlott, védő) és a bíróság tagjai – elsősorban a tanács Az előbb említetteken túlmenően problémaként me- elnöke – számára is, tartalma pedig alapjaiban határoz- rülhet fel a jegyzőkönyv hitelesítésének kérdése is. za meg az eljárás kimenetelét (Nagy 2016: 8–9). A hitelesítés azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvet a tanács 9 elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az aláírásnak a 8 Forrás: http://index.hu/belfold/2010/04/05 (letöltés: 2017. 05. 19.) 9 Be. 250. § (4) bekezdés. / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 14 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK hitelesítés szempontjából azért van jelentősége, mivel hozzáállását kifogásolja, szintén csak a tárgyalási jegy- tárgyalási jegyzetnek kell tekinteni a jegyzőkönyvveze- zőkönyv áll rendelkezésre. tő által szövegszerkesztővel készített jegyzetet, valamint Látszólag ilyen esetek ritkán fordulnak elő, azonban a az ügyben készült olyan papíralapú jegyzőkönyvet is, fegyelmi ügyekkel kapcsolatos adatok nem ezt igazolják. amelyet a szabályszerű aláírás előtt nem az eljárásjogi Többek között fegyelmi eljárás indult a tanács elnökével törvényekben írtak szerint egészítettek ki vagy módosí- szemben amiatt, hogy a tárgyaláson tett megjegyzései, tottak. 10 a vádképviseleti tevékenység ellátása során az őt ért be- Alappal merül fel kérdésként, hogy a bíró az aláírásával csületsértés vétsége miatt az ügyész magánindítvány felelősséget vállal-e a jegyzőkönyv tartalmáért, hiszen előterjesztésével büntetőeljárást kezdeményezett a bí- ahogy korábban utaltam rá, annak valóságtartalmát – róval szemben. Szintén fegyelmi eljárásra került sor egy néhány részletet kivéve – csak a bizonyosság egy alacso- járásbírósági bíróval szemben amiatt, hogy a tárgyaló- nyabb szintjén tudja utólag megítélni (Nagy 2016: 9). Az teremben, valamint az ügyészekkel egyéb módon törté- aláírás előtt az eljáró bíró az esetleges hiányosságokat nő kommunikáció során megengedhetetlen magatartá- ugyanis csak akkor tudja korrigálni, ha a részletekre sával, személyeskedő hangnemben történő megnyilvá- pontosan, minden kétséget kizáró módon emlékszik. nulásaival az eljárásban részt vevőknek az igazságszol- Ebben az esetben viszont a végleges jegyzőkönyv alapját gáltatásba, a bírósági eljárásba vetett bizalmát csorbító a javított részletek tekintetében nem a tárgyalási jegy- módon, a bírói hivatás tekintélyét sértő és veszélyeztető zet, hanem a bíró emlékezete fogja képezni (Nagy 2016: nyilatkozatokat tett. A tárgyaláson tanúsított magatar- 12). De vissza tud-e emlékezni a bíró megfelelően, az tása miatt indult fegyelmi eljárás egy törvényszéki bíró- esetleges jegyzetei alkalmassá teszik-e erre, vagy időn- val szemben amiatt, hogy a tárgyaláson kívüli magatar- ként a saját gondolatmenetének megfelelően kicsit átír- tásával és a tárgyaláson tett megjegyzéseivel az igazság- ja a jegyzőkönyvet? A probléma súlyosságát mutatja az szolgáltatás pártatlanságába vetett hitet ingatta meg, az eset, amikor fegyelmi eljárás lefolytatására került sor mivel a tárgyalást követően az ügyésszel és az ülnökkel amiatt, hogy a tárgyaláson diktált jegyzőkönyv és a ja- folytatott beszélgetése során a védő személyéről kiala- vítást követően módosított jegyzőkönyv tartalma jelen- kított negatív véleményének adott hangot. 12 tős eltérést mutatott, a jegyzőkönyv hitelességével kap- Az ilyen esetekben első körben a tárgyalási jegyző- csolatban vita alakult ki a bíró és a jegyzőkönyvvezető könyv alapján kell azt kell tisztázni, hogy mi történt a között, és a nézeteltérést követően a bíró „ne szórakozz tárgyaláson. Az eljáró bíró esetleges nyilatkozatának a bíróval” feliratot tett ki a szekrényre. 11 beszerzésén kívül akár az igazgatási vezetőnek, akár a A megfelelő rögzítés problémájához kapcsolódik az, kizárási indítványt elbíráló másik tanácsnak az az egyet- hogy a tárgyaláson a vádat képviselő ügyészek, illetve a len lehetősége, hogy az objektívnek tekintett tárgyalási védők a tárgyalás közben igyekeznek saját jegyzeteket jegyzőkönyvet megvizsgálja, és ez alapján hozza meg a készíteni, és ennek során minél részletesebbek lenni, döntését. A már korábban kifejtettek szerint azonban a lényegében saját jegyzőkönyvet írnak. Ezzel kívánják jegyzőkönyv a legtöbb esetben nem tartalmazza a kér- biztosítani az elhangzottak általuk pontosnak tekintett déseket, a bíró által tett megjegyzéseket, metakommu- dokumentálását, nem bízva a bírósági jegyzőkönyvek nikációs megnyilvánulásokat, a bíró által alkalmazott megfelelő minőségében. A bevezetőben írt vélemények- hangnemet. Ilyen esetben a döntés csak a kérelem eluta- ből is látszik, hogy a „rutinosabb” védők, illetve ügyfelek sítása lehet arra tekintettel, hogy a rendelkezésre álló esetenként – titkos – felvételeket készítenek a tárgyalá- adatok alapján az indítványozó által felhozott érvek nem son zajló eseményekről. Ez persze hibás és rossz gyakor- igazolhatóak, a döntéshez szükséges hivatkozási alap lat, mivel akár a tárgyaláson jelen levő ügyésznek, akár pedig az, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmaz- a védőnek más feladatai vannak, mint „másodjegyző- za azokat a kifogásolt részeket, amelyeket egyébként ál- könyv” készítése (Nagy 2016: 14–15). Ráadásul a tárgya- talánosságban sem szoktak a bírósági eljárás során rög- lási jegyzőkönyv kijavítása nélkül a tárgyaláson készült zíteni. A fegyelmi ügyek alapján is látszik azonban, hogy ilyen jegyzetekre alappal hivatkozni nem lehet. a bírósági szervezetnek is alapvető érdeke lenne, hogy A tárgyalásokról készült jegyzőkönyveknek nemcsak az esetlegesen valóban nem pártatlanul eljáró bírák ki- az ítélkező tevékenységben, hanem a bírósági igazgatá- szűrhetőek legyenek. Ezért lenne fontos a tárgyalási ese- si munka során is kiemelt jelentősége van. Számos eset- ményeknek objektív alapon történő utólagos rekonstru- ben ugyanis elnöki panaszok megítélésének alapja a álása lehetőségének megteremtése (Nagy 2016: 21). Ez tárgyalásról készült jegyzőkönyv. Azokban az esetekben, különösen akkor van így, ha az ügyfelek által készített amikor a relatív kizárási okot bejelentő valamelyik eljá- titkos hang- és képfelvétel is becsatolásra kerül, és annak rási szereplő a bíró vagy a bírói tanács tárgyaláson ta- tartalma ellentétben áll a jegyzőkönyvben rögzítettekkel. núsított magatartását, megnyilvánulásait, a felekhez való A tárgyalási jegyzőkönyv jelentőségével kapcsolatos fenti gondolatokból is látszik, hogy a tisztességes eljá- ráshoz való jog érvényre juttatása körében az egyik leg- fontosabb infrastrukturális garanciális intézmény a bí- 10 A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (továbbiakban: Beisz.) 24. § (2) bekezdése és 20. § (3) bekezdése. 11 Az OBH 2015.OBH.XXXI.E.17. számú tájékoztatója a bírák és igazság- 12 Az OBH 2016.XXXI.E.10. számú tájékoztatója a bírák és igazságügyi ügyi alkalmazottak fegyelmi ügyeiről. alkalmazottak 2015. évi fegyelmi ügyeiről. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 15 MJNy_2019_1.indd 15 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK rósági tárgyalás jegyzőkönyve. A tárgyalási jegyzőkönyv bírósági fogalmazók, illetve a bírósági titkárok rendel- hivatott többek között biztosítani az eljárás pártatlan- keznek jogi végzettséggel, de nem sajátították el a gyors ságának, a részrehajlásmentes és lelkiismeretes igazság- gépelési technikákat (Nagy 2016: 11). Ráadásul a kezdő szolgáltatás ellenőrzését (Fogarasi 2008). bírósági fogalmazónak még szakmai tapasztalata sincs. Mindez azt eredményezi, hogy a jegyzőkönyvvezető- ként eljáró bírósági tisztviselők ugyan gépelni tudnak, 3. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ SZEMÉLYE de nem szükségszerűen rendelkeznek olyan szakmai ÉS SZEREPE ismeretekkel, amelyek alapján az ügy megítélése szem- pontjából releváns információkat ki tudnák szűrni, míg Az előző pontban bemutattam, hogy a bírósági eljárásban a bírósági fogalmazók, illetve a bírósági titkárok a meg- – különösen a tárgyaláson – készített jegyzőkönyv miért felelő jogi ismereteik mellett nem tudnak olyan sebes- kiemelt jelentőségű a büntetőeljárás során. A tárgyalási séggel gépelni, hogy a tárgyalás minden lényeges esemé- jegyzőkönyv jelentősége szükségszerűen eredményezi nye rögzítésre kerüljön. azt a megállapítást, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvet ké- A jó jegyzőkönyvvezető fogalmának vizsgálata során szítő személy is meghatározó szereplője a büntetőeljá- ki kell térni azokra a szabályokra is, amelyek arra vonat- rásnak. koznak, hogy az adott büntetőügyben ki nem járhat el A bíróság eljárásáról – rendszerint azzal egyidejűleg jegyzőkönyvvezetőként. A szabályok látszólag egyértel- 13 – a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít. Ha az el- műek, hiszen a bíró kizárására vonatkozó szabályok 18 járási törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás irányadóak a jegyzőkönyvvezető kizárására is. E kör- 14 jegyzőkönyvvezető nélkül nem tartható meg. Az eljá- ben a kizárás objektív és szubjektív okainak értelmezé- rási törvény szabályai értelmében a bírósági eljárás for- se nem jelent problémát, azonban az eljárási szintek, il- mái: a tárgyalás, a nyilvános ülés, az ülés és a tanácsülés, letve eljárási szakaszok egymáshoz való viszonyából amelyekkel kapcsolatban – eltérő rendelkezés hiányában fakadó kizárási okok a jegyzőkönyvvezetők vonatkozá- 15 – a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A tárgya- sában értelmezési kérdéseket vetettek fel. Az eltérő ér- láson jegyzőkönyvvezető alkalmazásának mellőzése telmezés azt eredményezte, hogy egy ügyben a törvény- pedig abszolút hatályon kívül helyezési okot jelent. 16 szék a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az A fenti szabályozási rendszerből is következik, hogy a elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította amiatt, hogy a jegyzőkönyvvezető szerepe az eljárás menetében jelen- tárgyaláson eljárt jegyzőkönyvvezető az ügyben a nyo- tős. Az eljárás ezen résztvevőjének a feladata, hogy a mozási bíró által az előzetes letartóztatás tárgyában tárgyaláson történt eseményeket, elhangzott mondato- tartott ülésen korábban jegyzőkönyvvezetőként eljárt. kat, szavakat értelmezze, kiválassza ezekből az ügy A Be. 27. §-ára figyelemmel – mivel a bíró kizárására vo- szempontjából relevánsnak tekinthetőket (lényegében natkozó szabályok irányadóak a jegyzőkönyvvezető ki- az általa relevánsnak ítélteket), és azokat kellő pontos- zárására is – a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján a sággal összefoglalva rögzítse a tárgyalási jegyzetben, jegyzőkönyvvezető is ki volt zárva az eljárás későbbi majd a jegyzőkönyvben (Nagy 2016: 11). szakaszából. Ilyen módon az elsőfokú bíróság a tárgya- A bírósági eljárásban jegyzőkönyvvezetőként az igaz- lást feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező el- ságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló járási szabálysértéssel tartotta meg, ugyanis a Be. 240. § 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezései értelmében csak (3) bekezdése szerint a tárgyalás jegyzőkönyvvezető 17 igazságügyi alkalmazott vehet részt. Ez azt jelenti, hogy nélkül nem tartható meg, és azt, ha kizárt jegyzőkönyv- jegyzőkönyvvezetői funkciót igazságügyi alkalmazott- vezető volt jelen, úgy kell tekinteni, mintha a tárgyaláson ként bírósági írnok, tisztviselő, bírósági fogalmazó és nem vett volna részt jegyzőkönyvvezető. bírósági titkár tölthet be. Jegyzőkönyvvezetőként bíró Ezen határozattal szemben a legfőbb ügyész a törvé- vagy ülnök nem járhat el, amennyiben nem igazságügyi nyesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be. alkalmazott a jegyzőkönyvvezető, abszolút hatályon kí- A rendkívüli jogorvoslati eljárásban a Kúria úgy foglalt vül helyezési ok valósul meg. állást, hogy a bíró kizárására vonatkozó szabályok irány- A jegyzőkönyvvezetőként eljáró igazságügyi alkalma- adóak a jegyzőkönyvvezetőre is. Azonban a Be. 21. § (3) zottak szervezeti hierarchiában való elhelyezkedése és bekezdés a)–e) pontjában meghatározott kizárási okok végzettsége is számos, a jegyzőkönyvek elkészítésével kizárólag a bírókra vonatkoznak; e rendelkezések alap- kapcsolatos problémát vet fel. A bírósági tisztviselők ján a bíró azért kizárt a további bírósági eljárásból, mert középfokú végzettségűek, és ideális esetben rendelkez- az ügy korábbi szakaszában vagy nyomozási bíróként nek azzal a képességgel, hogy hozzávetőlegesen gyorsan járt el, vagy ügydöntő, illetve hatályon kívül helyező, gépeljenek a számítógépen, de jogi végzettségük csak perújítást megengedő, vagy rendkívüli jogorvoslattal kivételes esetben vagy egyáltalán nincs. Ehhez képest a megtámadott határozatot hozott, illetve ilyen határozat meghozatalában vett részt. A jegyzőkönyvvezető azon- ban nem járhatott el nyomozási bíróként, és nem hozha- tott sem ügydöntő határozatot, sem más határozatot, 13 Be. 251. § (1) bekezdés. 14 Be. 240. § (3) bekezdés. 15 Be. 234. § (1)–(5) bekezdés. 16 BH 1979.409. 17 Iasz. 6. §. 18 Be. 27. §. / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 16 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK illetve nem vehetett részt határozatok meghozatalában. kerülhet már akár hallás alapján, a jegyzőkönyv rögzíté- Ebből következően a nyomozási bíróra vonatkozó kizá- se közben, akár később, a tárgyalási jegyzet finomítása rási ok a nyomozási bíró ülésén jegyzőkönyvvezetőként során. A kihagyás alkalmával a jegyzőkönyvvezető ki- 19 részt vevőre nem irányadó. A felmerülő eltérő jogértel- hagyja a felesleges szóismétléseket, a tárgyhoz nem tar- mezési kérdést a Kúria ilyen módon a jövőre nézve dön- tozó szavakat, részleteket, az esetleges szónoki fogásokat, tötte el, bár a konkrét esetben csak a törvénysértés meg- a hangulati aláfestést szolgáló megnyilvánulásokat (Dóka állapítására volt lehetősége, a hatályon kívül helyezés 2008: 3–4). A kihagyás terjedelmére és mennyiségére folytán szükséges megismételt eljárást az elsőfokú bíró- nincs igazán kötelező előírás. Elhagyható minden olyan ságnak ismételten le kellett folytatnia. ismétlés, amely felesleges, tehát nem tartalmaz új infor- mációt, és nem is erősíti meg az addig elhangzottakat. Elhagyhatók az eljárás szempontjából funkció nélküli 4. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ LEGFONTOSABB udvariaskodó frázisok. Már az írásbeli rögzítés közben KOMPETENCIÁI javíthatók az egyértelmű nyelvtani, nyelvhelyességi hi- bák, pontatlanságok (Veres 2012: 7). A pótlás során a A jó jegyzőkönyvvezető fogalmának meghatározásához beszélő szűkszavúsága miatt, a közérthetőség kedvéért elengedhetetlenül hozzátartozik annak vizsgálata, hogy a jegyzőkönyvvezető pótolja a fontos szavakat. A változ- a jegyzőkönyvvezetőnek milyen kompetenciákkal kell tatás alkalmával pedig szintén a közérthetőség javítása rendelkeznie ahhoz, hogy a feladatát megfelelő módon érdekében a jegyzőkönyvvezető megváltoztatja a hely- el tudja látni. telen szórendet, kiküszöböli a stílushibákat, kiveszi az A kompetenciák vizsgálata során abból a körülményből oda nem illő kifejezéseket (Dóka 2008: 3). A változtatás kell kiindulni, hogy a jegyzőkönyvvezetőnek alkalmas- során áthidaló kifejezések használatára is van lehetőség, nak kell lennie arra, hogy az élőbeszédet írásos szöveg- azonban a jegyzőkönyvvezetőnek ügyelnie kell arra, hogy gé alakítsa. Ezen legfontosabb kompetencia körében mindig az oda legjobban illő kifejezést használja, amely vizsgálni kell olyan fogalmakat, mint a szószerintiség, nemcsak a beszélő stílusához, hanem az elmondottak tömörítés és kivonatolás, hiszen a jegyzőkönyvvezető a tartalmához is igazodik (Veres 2012: 7). munkája során ezen lehetőségeket alkalmazza. Ezen módszerek alkalmazásával a fésülés eredménye- A jegyzőkönyv készítése során a szószerintiség álta- ként a szöveg olyan lesz, mintha írásban fogalmazták lában nem jelent betű szerintiséget, ugyanis az élőbeszéd volna anélkül, hogy ez érintené a tartalmi hűséget, a be- sokkal kötetlenebb, mint az írás. Beszéd közben például szélő egyéni stílusát. A fésült szöveg azt adja vissza, ami nemigen tűnik fel a szóismétlés, a helytelen mondatszer- a tárgyaláson ténylegesen elhangzott, csak fogyasztha- kesztés, a logikai következetlenség, a pontatlanság. Eh- tó stílusban. Az elkészült jegyzőkönyv tehát a szóban hez képest az írás sokkal igényesebb munka, hiszen ami elhangzottak jegyzőkönyvvezető által történő kivona- esetleg természetesnek hat beszéd közben, csodálkozást tolását tartalmazza. A kivonat terjedelmét a szóban el- vagy megütközést válthat ki írásban (Dóka 2008: 3). hangzottak mennyiségéhez viszonyítjuk és százalékosan A szószerintiség követelményével kapcsolatban az el- határozzuk meg. A szabad kivonatolás esetén nem a be- járási törvény azt írja elő, hogy ha valamely kifejezés szélő stílusa alapján kerül rögzítésre a vallomás, hanem vagy kijelentés szó szerinti szövege jelentős, azt szó sze- a jegyzőkönyvvezető saját szavaival foglalja össze a lé- rint kell jegyzőkönyvbe venni. E körben a bíróság indít- nyeget, és csak azt tartalmazza a jegyzőkönyv. A szabad ványra vagy hivatalból elrendelheti valamely körülmény kivonat a szóbeli szöveg 25–50%-át tartalmazza. Az ilyen vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét. 20 módon történő kivonatolás közben a jegyzőkönyvveze- A kivételes szószerintiség helyett a jegyzőkönyvvezetők tő elhagyja a lényegtelen mondanivalót, azt le sem írja, leggyakrabban a kivonatolás módszerét alkalmazzák. Azt megkeresi a vallomást tevő legfontosabb közlését és a a tevékenységet, amikor a jegyzőkönyv számára csak a többi gondolatot e köré csoportosítja (Dóka 2008: 3–4). lényeges mozzanatokat rögzítjük, a lényegteleneket el- A tömörítés esetén a jegyzőkönyvvezető csak a lényeg- hagyjuk, kivonatolásnak nevezzük. A gyakorlott jegyző- telen mondanivalót hagyja el, egyébként megtartja a könyvvezető már az elhangzás pillanatában kivonatol, szöveg eredeti stílusát. A tömörítést ezért szöveghű ki- csak a lényeget jegyzi le. A kezdő jegyzőkönyvvezető rész- vonatnak is nevezzük, ilyenkor a jegyzőkönyv az erede- letesebben jegyzetel, és utólag választja ki a lényeget. Ez ti szöveghez viszonyítva a szöveg 60–80%-át tartalmaz- a könnyebb megoldás, mert kivonatolni egyszerűbb a lá- za (Dóka 2008: 4). Az eljárási törvény megfogalmazása tott szövegből, mint hallás alapján (Dóka 2008: 4). szerint szöveghű kivonatról akkor beszélünk, ha a jegy- A kivonatoláshoz szervesen kapcsolódik a fésülés fogal- zőkönyv a vallomás, a szakvélemény, a szemle eredmé- ma. Azt az átfogó fogalmazási munkát, amelynek során a nyét, továbbá a jelenlevők indítványát kimerítően tar- szöveget addig simítjuk, finomítjuk, míg nyomdakész nem talmazza. 21 lesz, fésülésnek nevezzük. Ennek során a jegyzőkönyv- A fentiekből következően, álláspontom szerint az a vezetők a következő lehetőségekkel élhetnek: kihagyás, jegyzőkönyvvezető rendelkezik megfelelő kompeten- pótlás, változtatás. Ezen módszerek alkalmazására sor ciával, aki a tárgyalást követően olyan szöveghű kivona- 19 EBH 2017.B.14. számú eseti döntés. 20 Be. 251. § (3) bekezdés. 21 Be. 251. § (1) bekezdés. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 17 MJNy_2019_1.indd 17 2019.06.26. 10:01:29

TANULMÁNYOK tot tud készíteni, amely lehetőség szerint tartalmazza az talmi részét. Ezzel egyidejűleg vagy esetleg ezt követően eredeti szöveg legalább 60–80%-át. A tárgyalási jegyző- meg kell szerkesztenie a jegyzőkönyv végleges formáját. könyv ugyanis csak akkor tudja betölteni a rendeltetését, A végleges formába öntött tárgyalási jegyzőkönyvet ha megfelelő szakértelemmel és gondossággal készült. – amely az aláírások hiányában még mindig csak tárgya- A jól elkészített jegyzőkönyv tényhű, közérthető, szaba- lási jegyzet – ezt követően be kell mutatni az eljáró bí- tos és áttekinthető (Dóka 2008: 2). rónak. Tényhű az a tárgyalási jegyzőkönyv, amely a történte- A leírt teljes folyamatot a jegyzőkönyvvezetőnek leg- ket, elhangzottakat pontosan, minden ferdítés nélkül, a később az eljárási cselekmény időpontjától számított 22 valóságnak megfelelően és helyes sorrendben tartalmaz- nyolc napon belül kell elvégeznie olyan módon, hogy az za. Emellett közérthető – azaz világos és egyértelmű – a eljáró bírónak is legyen lehetősége ezen határidő alatt a jegyzőkönyv, ha első olvasásra, magyarázat nélkül meg- jegyzőkönyv átnézésére, kijavítására és aláírására. Ilyen értjük, ha nem tartalmaz homályos, zavaros, félreérthe- folyamat eredményeként keletkezhet olyan tárgyalási tő részeket (Dóka 2008: 4). A szabatosság követelményé- jegyzőkönyv, amely tényhű, közérthető, szabatos, átte- nek akkor tesz eleget a jegyzőkönyvvezető, ha a jegyző- kinthető és hiteles. könyv megfelel mind pontosságban, mind tömörségben a nyelvi és a szakmai szempontoknak (Dóka 2008: 6). Áttekinthetővé az észszerű tagolás teszi a jegyzőköny- 5. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ JOGAI vet. A jegyzőkönyvet úgy kell összeállítani és végleges ÉS KÖTELEZETTSÉGEI formába önteni, hogy első látásra megállapíthatók legye- nek belőle a releváns szereplők, események, figyelmez- A jegyzőkönyvvezető kompetenciáinak meghatározása tetések (Dóka 2008: 2). és a jegyzőkönyvvezetés folyamatának bemutatása után Az tekinthető jó jegyzőkönyvvezetőnek, aki a fenti fo- ki kell térni arra is, hogy a jegyzőkönyvvezetőt a felada- lyamat minden elemét ismeri, és rendelkezik a fenti kí- tának teljesítése során milyen jogok illetik meg, illetve vánalmaknak megfelelő jegyzőkönyv elkészítéséhez milyen kötelezettségek terhelik. A kérdés vizsgálata szükséges tulajdonságokkal és készségekkel. Ennek azért szükséges, mivel ezzel kapcsolatban is számos megfelelően a legfontosabb jegyzőkönyvvezetői tulaj- probléma merülhet fel. donságok a következők: általános műveltség, szakirányú tájékozottság, ítélőképesség, felelősségtudat és állóké- 5.1. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ JOGAI pesség. A tulajdonságok mellett a legfontosabb jegyző- könyvvezetői készségek a lényeglátó készség, a fogalma- A jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatban az igazságügyi zási és helyesírási készség, hiszen a jegyzőkönyvveze- alkalmazott meglehetősen kevés, jogszabályban rögzí- tőnek kifogástalanul kell ismernie a magyar nyelvet, a tett joggal rendelkezik. helyesírást, a nyelvhelyességi szabályokat, valamint Az egyik ilyen jogosultság a jegyzőkönyv kijavítására, a megfelelő számítógépes ismeret és szövegszerkesz - aláírására vonatkozó utasítás megtagadásának joga. Az tő program használatával kapcsolatos ismeret (Dóka igazságügyi alkalmazott ugyanis az utasítás végrehaj- 2008: 5), illetve a kiváló gépeléstudás. Úgy gondolom, tását köteles megtagadni, ha annak teljesítésével bűn- 23 hogy a fenti tulajdonságok és készségek nem szorulnak cselekményt vagy szabálysértést valósítana meg. Az részletesebb magyarázatra. utasítás megtagadásának lehetőségével úgy élhet az A jó jegyzőkönyvvezetőnek tisztában kell lennie azzal igazságügyi alkalmazott, hogy ha a vezető bármely uta- is, hogy a jegyzőkönyvvezetői munka milyen lényeges sításával nem ért egyet, jogosult az ezzel kapcsolatos 24 fázisokból áll. Első lépésként a jegyzőkönyvvezetőnek a véleményét írásban az utasítást adó tudomására hozni , tényleges munka megkezdése előtt fel kell készülnie a amely miatt az igazságügyi alkalmazottat nem érheti 25 jegyzőkönyvvezetésre (Veres 2012: 3). Ahhoz, hogy a hátrány. tárgyaláson a jegyzőkönyvvezetési feladatait megfele- Természetesen az utasítás megtagadásnak joga az lően el tudja látni, tudnia kell, hogy kik lesznek jelen, igazságügyi alkalmazottat nem a munkavégzéssel ösz- milyen ügy miatt folyik az eljárás, valamint azzal is tisz- szefüggésben illeti meg, hiszen fegyelmi eljárás alapját tában kell lennie, hogy a jegyzőkönyv készítéséhez szük- képezheti az az eset, ha az igazságügyi alkalmazott mun- séges infrastruktúra megfelelően működik-e. kaköri leírásában rögzített feladatként szerepel a járás- A jegyzőkönyvvezetői munka következő, legnehezebb bíróság egyik büntetőtanácsa mellett minden keddi tár- része a tárgyaláson az élőbeszédnek az elhangzással egy gyalási napon a jegyzőkönyvvezetői feladatok elvégzése, időben írásban történő rögzítése. Ehhez kapcsolódik az és e célból a tárgyaláson való jelenlét, és ehhez képest az a feladat is, hogy a jegyzőkönyvvezetőnek a rögzítés köz- igazságügyi alkalmazott az egyik tárgyaláson való je- ben figyelnie kell a tárgyalóteremben történt eseménye- ket is, szükség esetén az érzelmi kifejezéseket is rögzí- tenie kell, illetve nyomon kell követnie, hogy akár a szembesítések, akár az észrevételek során éppen ki az, aki megszólal. A tárgyaláson rögzítettek alapján ezt követően a jegy- 22 Be. 252. § (1) bekezdés. 23 Iasz. 41. § (2) bekezdés a) pont. zőkönyvvezetőnek meg kell fogalmaznia a már korábban 24 Iasz. 41. § (4) bekezdés. bemutatott módszerek segítségével a jegyzőkönyv tar- 25 Iasz. 41. § (5) bekezdés. / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 18 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK lenlétet, a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátását több- tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével 26 szöri elnöki felszólítás ellenére megtagadta. össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a A fenti esetből is levonható a következtetés, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi jegyzőkönyv kijavítására, illetve aláírására vonatkozó hat órát ne haladja meg. A rendelet 4. § (2) bekezdése alap- utasítást csak akkor lehet megtagadni, ha az utasítás ján, ha az adott technológia miatt nem lehetséges a fenti olyan körülmény rögzítésére vonatkozik, amely a tár- megszakítás, akkor úgy kell megszervezni a munkát, hogy gyaláson nem hangzott el. A már korábban hivatkozott rendszeres időszakonként szünetek szakítsák meg a mun- fegyelmi ügy is arra világított rá, hogy előfordulhat olyan kavégzést, de a megszakítás ekkor sem lehet kevesebb, eset, amikor a bíró által kijavított jegyzőkönyv tartalma mint tíz perc, illetve a képernyő előtti tényleges munka- jelentősen eltér a jegyzőkönyvvezető által készített tár- végzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő gyalási jegyzet tartalmától. 75%-át, azaz 6 órát. E körben más hivatásrendekkel kapcsolatban utalok Úgy gondolom – saját tapasztalataimat is figyelembe arra, hogy hivatali visszaélés bűntettéért vonható fele- véve –, hogy a bírósági tárgyaláson jegyzőkönyvet vezető lősségre az a rendőr, aki szolgálatának ellátása során igazságügyi alkalmazottak nem minden esetben tudnak arra próbálja meg rávenni – eredménytelenül – a beosz- élni a fenti jogosultságukkal, különösen abban az esetben, tottját, aki a lopás sértettjének tanúkénti kihallgatását amikor egy olyan tárgyaláson kerül sor jegyzőkönyvezés- foganatosította, hogy a Net-Zsaru rendszerben rögzített re, amely több vádlottat, több tanút érint, és egész nap tart. kihallgatási jegyzőkönyv hitelesítését oldja fel, a jegyző- A jegyzőkönyvvezetőket megillető fenti jog csak akkor könyv tartalmát, valamint készítésének időpontját – a tud érvényesülni megfelelően, ha az eljáró bírák tudatosan valós adatok megváltoztatásával – akként módosítsa, figyelnek arra, hogy meghatározott időközönként szüne- hogy a sértett a kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy tet tartsanak. Ennek hiányában az igazságügyi alkalma- 27 hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához. Ameny- zottak jogai sérülhetnek, illetve romolhatnak a jegyző- nyiben a fenti jogesetbe a rendőr helyett a bírót és a jegy- könyv vezetési képességeik. zőkönyvvezetőt, valamint a Net-Zsaru rendszer helyett a BIIR-be feltöltött jegyzőkönyvet helyettesítjük be, ért- 5.2. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ KÖTELEZETTSÉGEI hetővé válik, hogy miért fontos joga a jegyzőkönyvveze- tőnek a jegyzőkönyv kijavítására, illetve aláírására vo- A jegyzőkönyvvezetők kötelezettségeit alapvetően két natkozó utasítás megtagadásának joga. Az az igazság- csoportba lehet osztani: az egyik csoportot a konkrét ügyi alkalmazott ugyanis, aki a hivatalos személy által jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos ügyviteli kö- hivatali eljárásban készített valótlan tartalmú jegyző- telezettségek alkotják, míg a másik csoportba a jegyző- könyvet – annak valótlanságáról tudva – aláírja, megva- könyvvezetői tevékenységgel kapcsolatos kötelezettsé- lósítja a közokirat-hamisítás bűntettét. 28 gek tartoznak. Sajnálatos módon nemcsak fegyelmi eljárás keretében fordult elő ehhez hasonló eset. Az egyik eseti döntés ér- 5.2.1. A jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos telmében ugyanis a hivatalos személy által elkövetett ügyviteli kötelezettségek többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettét – részben mint tettes, részben mint felbujtó – megvalósítja az a A jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos kötelezettsé- hivatásos bíró, aki a bírósági fogalmazót a bíróság előtt gek körével kapcsolatos általános szabályokat a Be. tar- folyamatban levő polgári peres ügyekben rábírja arra, talmazza, míg az ügyvitel körébe tartozó szabályokat a hogy távollétében és helyette a bírósági tárgyalásokat Beisz., illetve a törvényszék iratkezelési szabályzata fo- vezesse le, és a bírósági határozatokat hirdesse ki, majd galmazza meg. Ezek alapján határozható meg, hogy a a valótlan tartalmú tárgyalási jegyzőkönyveket és a meg- jegyzőkönyvvezetőt milyen ügyviteli kötelezettségek hozott határozatokat – mint a tanács elnöke – aláírja. 29 terhelik a jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatban. Az ilyen típusú esetekben tehát az igazságügyi alkal- Abban az esetben, ha az igazságügyi alkalmazottnak mazott jogszerűen tagadhatja meg a jegyzőkönyv kija- egy konkrét ügyben jegyzőkönyvet kell készítenie, az vítására, illetve aláírására vonatkozó utasítást. első kötelezettsége a jegyzőkönyv sorszámának beveze- A jegyzőkönyvvezetőket a munkavégzésükkel össze- tése a BIIR-be. A tárgyalási határnapon, a tárgyalás meg- függésben megilleti a munkaközi szünethez való jog. kezdését megelőzően a bíró vagy az arra jogosult igaz- A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ságügyi alkalmazott a jegyzőkönyv sorszámát köteles a és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM lajstromba bevezetni. 30 rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a munkál- A jegyzőkönyvvezető legfontosabb kötelezettsége a tató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a fo- jegyzőkönyv elkészítése, leírása, lehetőség szerint nyolc lyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább napon belül. 31 A jegyzőkönyv elkészítése után a jegyzőkönyvvezető köteles a jegyzőkönyvet átolvasni, ugyanis a jegyző- könyvvezető nem adhatja ki a jegyzőkönyvet anélkül, 26 Az OBH 2016.OBH.XXXI.E.10. számú tájékoztatója a bírák és igazság- ügyi alkalmazottak fegyelmi ügyeiről. 27 BH 2012.186. számú eseti döntés. 28 EBH 2010.2118. számú eseti döntés. 30 Beisz. 20. § (1) bekezdés. 29 BH 2000.191. számú eseti döntés. 31 Törvényszék Iratkezelési Szabályzata. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 19 MJNy_2019_1.indd 19 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK 43 hogy azt még egyszer át ne olvasná. A költséghatékony- írás után lehet elküldeni. Ha az eljárásban részt vevő ság szem előtt tartásával ehhez kapcsolódó szabály, hogy személy a jegyzőkönyv e-mailben való megküldését kéri, a jegyzőkönyveket a kinyomtatást megelőzően a számí- a megküldést a tanács elnökének kifejezett írásbeli en- tógépben kell kijavítani. 32 gedélye (utasítása) alapján a bíró mellé beosztott igaz- Az elkészült és kijavított jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv- ságügyi alkalmazott végzi. A megküldést az arra rend- 33 vezető köteles aláírni. A jogok körében részletesen ki- szeresített dokumentumküldő alkalmazáson keresztül fejtettem azt, hogy milyen esetekben tagadhatja meg a kell végrehajtani. A jegyzőkönyv végén minden esetben jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv aláírását. fel kell tüntetni, hogy a jegyzőkönyvnek e-mailben tör- A hiteles jegyzőkönyv ilyen módon történő elkészülé- ténő megküldése nem tekinthető hivatalos másolatnak, se után a jegyzőkönyvvezető további feladata az elké- ahhoz joghatály nem fűződik. Az elküldés csak pdf for- szült jegyzőkönyv feltöltése a lajstromprogramba a mátumban történhet meg, és a jegyzőkönyv sikeres meg- szükséges mellékletekkel együtt. A jegyzőkönyvek közül küldését tanúsító igazoló oldalt ki kell nyomtatni és az az érdemi és nem érdemi tárgyalásról készült jegyző- utasítás mögé le kell fűzni (római számmal ellátva). 34 könyvet kell feltölteni , a jegyzőkönyvek feltöltéséért A megküldés tényét jelezni kell a másolatok jegyzékén 44 az adott tanács elnöke és a tanács mellé beosztott igaz- is. A megküldött jegyzőkönyvek sorsa innentől kezdve 35 ságügyi alkalmazott a felelős. A tárgyaláson csatolt, nem követhető nyomon, hiszen arról sem az eljárási tör- valamint benyújtott iratokat a tanács elnöke a tárgyalá- vényben, sem egyéb jogszabályban nincs szó, hogy az 36 si jegyzőkönyvhöz mellékeli , és az igazságügyi alkal- eljárások résztvevői a megkapott jegyzőkönyveket kite- 37 mazottnak gondoskodnia kell a feltöltésükről. hetik-e például a világhálóra, és ezzel sérülnek-e az eljá- A jegyzőkönyvvezető kötelessége a tárgyalási jegyzet rásjogi, adatvédelmi és titokvédelmi rendelkezések. 45 megőrzése is, mivel az eljárási cselekménnyel egyidejű- leg készült tárgyalási jegyzetet az iratokhoz kell csatol- 5.2.2. A jegyzőkönyvvezetői tevékenységgel 38 ni. Egyéb esetben a jegyzőkönyvvezető köteles a tár- kapcsolatos kötelezettségek gyalási jegyzeteit (betelt jegyzetfüzeteit) az iratkezelést 39 végző irodának megőrzésre átadni. E körben tárgyalá- A jegyzőkönyvvezetőként eljáró igazságügyi alkalma- si jegyzetnek kell tekinteni a jegyzőkönyvvezető által zottnak az előző pontban részletezett konkrét ügyviteli szövegszerkesztővel készített jegyzetet, valamint tár- szabályokon túlmenően vannak olyan kötelezettségei is, gyalási jegyzet az a jegyzőkönyv is, amelyben a kiegé- amelyek ugyan az adott ügyhöz kapcsolódnak, de álta- szítés vagy a javítás nem felel meg a Be. szabályainak lánosságban terhelik a jegyzőkönyvvezetőt. 40 (áthúzás, beírás, aláírás). Ki kell azonban azt is emelni, A jegyzőkönyvvezetőként eljáró igazságügyi alkalma- hogy a bíró által a tárgyaláson készített feljegyzést nem zott köteles a vele szemben felmerült és a tudomására lehet az ügyirathoz csatolni. 41 jutott kizárási okot a bíróság elnökének haladéktalanul 46 Felmerülhet a kérdés, hogy a tárgyalási jegyzet meg- bejelenteni. A kizárási ok be nem jelentése integritás- őrzése miért ilyen fontos abban az esetben, ha egyébként sértő magatartásnak tekinthető, ugyanis az integritást a bíró, illetve a jegyzőkönyvvezető által aláírt hiteles sértik azon egyéb tevékenységek, amelyek a bíró vagy tárgyalási jegyzőkönyv rendelkezésre áll. A tárgyalási az igazságügyi alkalmazott függetlenségét, pártatlansá- jegyzet jelentőségét az adja, hogy utólag az események gát veszélyeztetik. 47 rekonstruálása során felhasználható. Nem kell ugyanis A tárgyaláson a jegyzőkönyv rögzítése mellett felme- kirekeszteni a bizonyítékok köréből – a kioktatási köte- rülhet feladatként a tanács elnökének utasítására a val- lezettség megsértésére hivatkozással – annak a tanúnak lomások, jegyzőkönyvek felolvasása, ismertetése. A ta- 48 a vallomását, akinek a tárgyaláson a kioktatása tényle- nács elnöke ugyanis a vádlott korábbi vallomását , a 50 49 gesen megtörtént, de annak jegyzőkönyvezése leírói hiba tanú korábbi vallomását , illetve a szakértői véleményt miatt elmaradt, és a tanú figyelmeztetését és a tanúnak felolvastathatja a jegyzőkönyvvezetővel. Ezen feladatnak a válaszát szó szerint tartalmazza a tárgyalás után a a jegyzőkönyvvezető köteles eleget tenni. tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt, számmal jelölt mun- A tárgyaláson részt vevő jegyzőkönyvvezető köteles kafüzet (tárgyalási jegyzet). 42 a tárgyaláson a bíróság tekintélyéhez, az eljárási cselek- 51 A jegyzőkönyvvezetői feladatokat ellátó igazságügyi ményhez méltó ruházatban megjelenni. Az egyértelmű alkalmazott feladata a jegyzőkönyv kiadása is. A papír- alapú jegyzőkönyvet csak pdf formátumban és csak alá- 43 Beisz. 25. § (2) bekezdés. 44 Törvényszék Iratkezelési Szabályzata. 32 Törvényszék Iratkezelési Szabályzata. 45 Tárgyalási jegyzőkönyv az interneten. forrás: http://birosag.hu/ 33 Be. 250. § (4) bekezdés. print/15518 (letöltés ideje: 2017. 06. 08.) 34 Beisz. 16. § (1) bekezdés. 46 Be. 27. § és 23. § (1) bekezdés. 35 Törvényszék Iratkezelési Szabályzata. 47 Az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH utasítás 7. § 36 Be. 301. § (4) bekezdés. (2) bekezdés. 37 Törvényszék Iratkezelési Szabályzata. 48 Be. 291. § (1) bekezdés. 38 Be. 252. § (1) bekezdés. 49 Be. 296. § (1) és (2) bekezdés. 39 Beisz. 23. § (2) bekezdés. 50 Be. 299. § (1) bekezdés. 40 Beisz. 23. § (2) bekezdés. 51 A talár viseléséről, valamint az ülnökök, a jegyzőkönyvvezetők és az 41 Beisz. 23. § (3) bekezdés. eljárási cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési szabályairól 42 BH 2008.80. számú eseti döntés. szóló 9/2012. (V. 8.) OBH utasítás 8. § (1) bekezdés. / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 20 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK szabályok megfogalmazása érdekében a talár viseléséről, gyalási jegyzőkönyv sem fog megfelelni a jegyzőkönyvek- valamint az ülnökök, a jegyzőkönyvvezetők és az eljárá- kel szemben támasztott követelményeknek. si cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési sza- Arra a kérdésre, hogy milyen az ideális jegyzőkönyv- bályzatáról szóló 9/2012. (V. 8.) OBH utasítás egyértelmű vezető, azt a választ lehetne adni, hogy a jó jegyzőkönyv- leírásokat tartalmaz a jegyzőkönyvvezetők ruházatára vezető a megfelelő szakmai, helyesírási, szövegszerkesz- vonatkozóan. Az alapelvek között szerepel előírásként, tői ismeretekkel és gépeléstudással rendelkező igazság- hogy a talár a bírói méltóság kifejezője, amely növeli a ügyi alkalmazott, aki rendelkezik azokkal a kompeten- bíróságok tekintélyét, és ezt kell megjelenítenie az eljá- ciákkal, amely révén képes a tárgyaláson az élőbeszédet rási cselekményeken részt vevő jegyzőkönyvvezető ru- írásos szöveggé alakítani, és az ilyen módon készített házatának is. tárgyalási jegyzetből határidőn belül tényhű, közérthe- A jegyzőkönyvvezető talárt nem viselhet. A női jegy- tő, szabatos és áttekinthető tárgyalási jegyzőkönyvet zőkönyvvezető a tárgyaláson világos színű blúzt és le- képes készíteni, amely legalább az eredeti szöveg 60– hetőség szerint sötét színű felsőruházatot, míg a férfi 80%-át tartalmazza. Az ilyen jegyzőkönyvvezető által jegyzőkönyvvezető világos színű inget, továbbá nyak- készített jegyzőkönyv felel meg az érthetőség követel- kendőt és sötét színű zakót, lehetőség szerint öltönyt ményének. 52 köteles viselni. A dolgozatban kísérletet tettem arra, hogy bemutas- Az öltözködési szabályok előírása számos esetben a sam azokat a problémákat, amelyek a jegyzőkönyvezés közvéleményben, illetve a bírósági dolgozókban is nega- során, azzal kapcsolatban a büntetőeljárásban felmerül- tív visszhangot váltott ki. A tárgyaláson részt vevő jegy- nek, illetve felmerülhetnek. Ezeket az alábbi táblázatban zőkönyvvezetők ruházatára vonatkozó szabályokat foglalom össze: azonban az a körülmény indokolja, hogy a különböző A jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos problémák tudósításokban több alkalommal látható jegyzőkönyv- vezető nem a bíróság tekintélyének megfelelő ruházat- 1. A tárgyaláson az élőbeszédet az elhangzással egy- ban van. idejűleg kell rögzíteni. Természetesen a negatív példák mellett számos – és 2. A jegyzőkönyvben nem a ténylegesen elhangzottak, szerencsére nagyobb számú – pozitív példát is lehet ta- hanem a jegyzőkönyvvezető által újraértelmezett, lálni, ahol a jegyzőkönyvvezetőnek – és a bíróság többi torzító hatások eredményeként született szöveg ke- tagjának – a ruházata is megfelel a jogszabályokban meg- rül rögzítésre. fogalmazott elvárásoknak. A negatív példák viszont arra 3. A tárgyalási jegyzőkönyv nem rögzíti a bíró tárgya- világítanak rá, hogy az öltözködéssel kapcsolatos szabá- láson tanúsított magatartását, megnyilvánulásait, lyok fontosságát is tudatosítani kell a dolgozókban, kü- metakommunikációját, hangnemét. lönös tekintettel azokra a tárgyalásokra, ahol a nyilvá- 4. Az eljáró bíró a jegyzőkönyv kijavításakor utólag nosság keretében a sajtó is jelen van. nem emlékezhet a vallomások részleteire, illetve a tárgyaláson történt eseményekre. 6. ZÁRÓGONDOLATOK 5. A szószerintiség hiánya miatt utólag nem pótol- hatók a jegyzőkönyvben az esetleg mégis releváns körülmények, amelyek kimaradtak. A büntetőügyekben a tárgyalási jegyzőkönyvek az eljá- rás későbbi menetében, az ügydöntő határozat megho- 6. A jegyzőkönyv a legjobb esetben is csak az eredeti zatalában, illetve a jogorvoslati eljárásban meghatározó szöveg 80%-át tartalmazza. jelentőségűek. A bírósági eljárási cselekményről készült 7. Sérül a tisztességes eljáráshoz való jog abban az jegyzőkönyv ugyanis olyan közokirat, amely az ellenke- esetben, ha a jegyzőkönyv tartalma nem pontos. ző bizonyításig hitelt érdemlően igazolja, hogy a cselek- 8. Az eljáró bíró által kijavított részek, illetve a tárgya- ményt alakilag szabályszerűen végezték el, és az ennek lási jegyzet tartalma között ellentét van. során történteket a valóságnak megfelelően tartalmazza. 9. Nem ellenőrizhető megfelelő módon, hogy a jegy- Ez biztosítja, hogy az ügyfelek jogai érvényesüljenek, és zőkönyvvezető jogszerűen tagadja-e meg a jegyző- az eljárás törvényességét ellenőrizni lehessen. 53 könyv kijavítását, illetve aláírását. Erre figyelemmel megállapítható az, hogy a jegyzőkönyv A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos egyéb problémák elkészítésében közreműködő igazságügyi alkalmazott 1. Rövid határidő áll rendelkezésre a jegyzőkönyv szerepe sokkal fontosabb, mint azt többen – ideértve a elkészítésére. bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat is – gondolnák. 2. Az ügyfelek a tárgyaláson az eljárás menetéről titkos Amennyiben a jegyzőkönyvvezetőként közreműködő sze- hang- és képfelvételt készítenek. mély nem rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, képessé- 3. A tárgyalási jegyzet nem kerül minden esetben meg- gekkel és kompetenciákkal, akkor az általa készített tár- őrzésre. 4. A kiadott jegyzőkönyvek ügyfél által történő fel- használhatósága nem szabályozott megfelelően. 52 9/2012. (V. 8.) OBH utasítás 8. § (3) bekezdés. 5. A nem megfelelő formátumban kiadott jegyzőkönyv 53 Bellegi J. – Berkes Gy. (szerk.) 2012. Büntetőeljárás jog. Kommentár a kívülálló által történő „átírása” nem akadályozható gyakorlat számára. Budapest: HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft., meg. 701. o. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 21 MJNy_2019_1.indd 21 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK A jegyzőkönyvvezető személyével kapcsolatos kompetenciákat megfelelő módon szinten tartsák, illet- problémák ve fejlesszék. A megfelelő képzésre egyrészt a bírósági ügyviteli vizsgára történő felkészítés keretében kerül- 1. A bírósági tisztviselők nem rendelkeznek megfelelő hetne sor, nagyobb hangsúlyt fektetve a jegyzőkönyv- szakmai ismeretekkel a jegyzőkönyv elkészítéséhez vezetéssel kapcsolatos szabályok ismertetésére. A képzés szükséges releváns információk kiszűréséhez. másik területe pedig a jegyzőkönyvvezetői kompetenci- 2. A bírósági fogalmazók, bírósági titkárok nem ren- ák fejlesztésére irányuló képzés lehetne, ahol a „gyakor- delkeznek megfelelő gépírástudással. lott” jegyzőkönyvvezetők is felfrissíthetnék, illetve bő- 3. Eltérő jogértelmezései lehetőségek a jegyzőkönyv- víthetnék a jegyzőkönyvvezetéssel kapcsolatos ismere- vezető kizárására vonatkozó szabályokkal kapcso- teiket, valamint gyakorlati foglalkozásokon fejleszthet- latban. nék a készségeiket. 4. A tárgyaláson kötelező a jegyzőkönyvvezető rész- A meghatározott időszakonként kötelező képzésen vétele, ennek elmulasztása abszolút hatályon kívül való részvétel zárása természetesen egy elméleti és gya- helyezési ok. korlati ismeretekből álló vizsga lenne. A vizsga ered- 5. A bírák nem biztosítják a jegyzőkönyvvezetőknek a ménytelen elvégzése akár a szolgálati viszony megszün- munkaközi szünethez való jogot. tetéséhez is vezethetne. Úgy vélem, hogy az igazságügyi 6. A jegyzőkönyvvezető a tárgyaláson nem megfelelő alkalmazottak új teljesítményértékelési rendszere lehe- ruházatban vesz részt. tővé teszi az ilyen jellegű megoldások alkalmazását is. A képzési rendszer ilyen jellegű átalakítása azt ered- Amennyiben visszagondolunk a dolgozat elején rögzí- ményezné, hogy a bírósági szervezetben a „jó jegyző- tett, az ügyfelek által a jegyzőkönyvekkel kapcsolatban könyvvezető” fogalmának megfelelő igazságügyi alkal- megfogalmazott kritikai megjegyzésekre, akkor azt ta- mazottak vennének részt a bírósági tárgyalásokon és pasztalhatjuk, hogy az ott megfogalmazott problémák készítenék el a megfelelő tárgyalási jegyzőkönyveket. lényegében megegyeznek a táblázatban foglaltakkal. A felmerülő problémákra a másik megoldási lehetőség A fenti problémák komolyságát mutatja, hogy az Or- az, hogy minden új technikai eszköz igénybevételével szágos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztálya kell azt elérni, hogy a jegyzőkönyvvezetői munka köny- felhívta a bírák és igazgatási vezetők figyelmét arra, hogy nyebbé váljon, és a tárgyalásról készült jegyzőkönyv 54 egyes visszajelzésekből megállapítható, hogy a jegyző- csaknem 100%-os teljességgel tartalmazza a tárgyaláson könyvvezetés hiányosságai, valamint a jegyzőkönyvek történt eseményeket. Úgy vélem, hogy e körben a legké- kiadásának körülményei többször képezik ügyféli pana- zenfekvőbb megoldás a tárgyalóteremben történő ese- szok tárgyát, néhány esetben alappal. A felhívás szerint mények kép- és hangfelvétel útján történő rögzítésének az igazgatási vezetőknek erre tekintettel a bírósági jegy- kötelező bevezetése lehetne. A tárgyalóteremben a bí- zőkönyvek tartalmi megfelelőségének biztosítása érde- róság által készített kép- és hangfelvétel alapján az eljá- kében a szükséges igazgatási intézkedéseket meg kell rás során, illetve azt követően bármikor rekonstruálha- tenni, valamint biztosítani kell azt, hogy a jegyzőkönyvek tó lenne minden eseményrészlet, elhangzott kijelentés. akár papíralapú, akár elektronikus kiadása az ügyfelek Ilyen módon az ügydöntő határozatok alapját a tényle- részére olyan módon történjen, hogy az méltatlan táma- gesen megtett vallomások képeznék, objektívebb alapon dásokra ne adhasson alapot. 55 lehetne döntést hozni az eljáró bírák pártatlanságával A hivatkozott átirat is rávilágít arra, hogy szükséges összefüggésben felmerülő kételyekkel kapcsolatban, annak vizsgálata, hogy a jegyzőkönyvezéssel kapcsola- megalapozottabban lehetne megítélni a felek tárgyaló- tos problémákra létezik-e megoldás. Az átiratban meg- teremben tanúsított magatartását. Ezek révén nagyobb fogalmazott egyetlen javaslat szerint az egyik problé- mértékben növekedhetne a bírósági döntések társadal- mával kapcsolatos lehetséges megoldás lehet a pdf for- mi elfogadottsága. A tárgyalótermi kép- és hangrögzí- mátum alkalmazása, vagy más olyan módszer, mellyel téssel szemben alappal vetődik fel kritikaként, hogy mind összefüggésben a jegyzőkönyv hitelessége nem kérdő- az elsőfokú, mind a fellebbviteli eljárás során a bírák jelezhető meg. 56 kevésbé hatékonyan tudnak dolgozni kép- és hanganya- Annak érdekében, hogy a dolgozatban felvázolt többi gok alapján, mint írásbeli jegyzőkönyvek segítségével. probléma is megoldásra kerüljön, álláspontom szerint Nyilvánvaló ugyanis, hogy kevesebb időt vesz igénybe a kétirányú feladat végrehajtására van szükség. tárgyalási jegyzőkönyvek átlapozása, a releváns részek Egyrészt megfelelő képzések szervezésével kell azt elolvasása, mint egy rögzített hanganyag meghallgatása, biztosítani, hogy a jegyzőkönyvvezetői feladatokat ellá- amihez ráadásul megfelelő technikai feltételek is szük- tó igazságügyi alkalmazottak rendelkezzenek a szüksé- ségesek. Amennyiben azonban a tárgyaláson készült ges ismeretekkel, illetve a megszerzett ismereteket és a kép- és hangfelvétel leírásra, jegyzőkönyvi formában rögzítésre kerül, ezen kritikai észrevétel is kivédhető (Nagy 2016: 25–26). Álláspontom szerint a tárgyalóteremben rögzített kép- 54 Itt utalok a dolgozat elején bemutatásra kerülő véleményekre. és hangfelvétel alapján készített jegyzőkönyvvel szem- 55 Az Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztályának ben tartalmi kifogások nem merülhetnek fel, illetve ha 2017.OBH.XXIV.C.1.1/2. számú átirata. fel is merülnek, a felvétel megtekintése alapján azokra 56 Az Országos Bírósági Hivatal Igazgatásszervezési Főosztályának 2017.OBH.XXIV.C.1.1/2. számú átirata. megnyugtató válasz adható. Mindezekre figyelemmel a / 22 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 22 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK tárgyalótermi kép- és hangrögzítés kötelező bevezetése A jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos problémák megol- a jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos legtöbb problémára dási lehetőségeit tartalmazza összesítve az alábbi táb- megoldást jelentene. lázat: A jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos problémák Megoldási lehetőségek 1. A tárgyaláson az élőbeszédet az elhangzással egyidejűleg kell rög- tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, jegyző- zíteni. könyvvezetők gyakorlati képzése 2. A jegyzőkönyvben nem a ténylegesen elhangzottak, hanem a jegy- tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, zőkönyvvezető által újraértelmezett, torzító hatások eredménye- jegyzőkönyvvezetők szakmai képzése ként született szöveg kerül rögzítésre. 3. A tárgyalási jegyzőkönyv nem rögzíti a bíró tárgyaláson tanúsított tárgyalótermi kép- és hangrögzítés magatartását, megnyilvánulásait, metakommunikációját, hang- nemét. 4. Az eljáró bíró a jegyzőkönyv kijavításakor utólag nem emlékez- tárgyalótermi kép- és hangrögzítés het a vallomások részleteire, illetve a tárgyaláson történt esemé- nyekre. 5. A szószerintiség hiánya miatt utólag nem pótolhatók a jegyző- tárgyalótermi kép- és hangrögzítés könyvben az esetleg mégis releváns körülmények, amelyek kima- radtak. 6. A jegyzőkönyv a legjobb esetben is csak az eredeti szöveg 80%-át tárgyalótermi kép- és hangrögzítés tartalmazza. 7. Sérül a tisztességes eljáráshoz való jog abban az esetben, ha a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jegyzőkönyv tartalma nem pontos. 8. Az eljáró bíró által kijavított részek, illetve a tárgyalási jegyzet tar- tárgyalótermi kép- és hangrögzítés talma között ellentét van. 9. Nem ellenőrizhető megfelelő módon, hogy a jegyzőkönyvvezető tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jogszerűen tagadja-e meg a jegyzőkönyv kijavítását, illetve alá- írását. A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos egyéb problémák Megoldási lehetőségek 1. Rövid határidő áll rendelkezésre a jegyzőkönyv elkészítésére. tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, a jegy- zőkönyvvezetők létszámának növelése 2. Az ügyfelek a tárgyaláson az eljárás menetéről titkos hang- és kép- a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés szük- felvételt készítenek. ségtelenné teszi az ügyfelek ezen tevékeny- ségét 3. A tárgyalási jegyzet nem kerül minden esetben megőrzésre. tárgyalótermi kép- és hangrögzítés és a fel- vétel megőrzése 4. A kiadott jegyzőkönyvek ügyfél által történő felhasználhatósága jogszabály-módosítás (Be., Info. tv. szabályai- nem szabályozott megfelelően. nak módosítása) 5. A nem megfelelő formátumban kiadott jegyzőkönyv kívülálló által a Beisz. szabályainak megfelelő betartása, a történő „átírása” nem akadályozható meg. jegyzőkönyvvezetők képzése A jegyzőkönyvvezető személyével kapcsolatos problémák Megoldási lehetőségek 1. A bírósági tisztviselők nem rendelkeznek megfelelő szakmai is- a jegyzőkönyvvezetők képzése meretekkel a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges releváns in- formációk kiszűréséhez. 2. A bírósági fogalmazók, bírósági titkárok nem rendelkeznek meg- a bírósági fogalmazók, titkárok képzése felelő gépírástudással. (szakmai képzés és gépírástudási gyakorlati képzés) 3. Eltérő jogértelmezései lehetőségek a jegyzőkönyvvezető kizárásá- elvi határozat követése, szükség esetén jog- ra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. egységi határozat kezdeményezése 4. A tárgyaláson kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele, ennek el- a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés kiváltja mulasztása abszolút hatályon kívül helyezési ok. a jegyzőkönyvvezető kötelező jelenlétét 5. A bírák nem biztosítják a jegyzőkönyvvezetőknek a munkaközi bírák munkavédelmi oktatása, a tárgyaló- szünethez való jogot. termi kép- és hangrögzítés kiváltja a jegyző- könyvvezetők kötelező jelenlétét 6. A jegyzőkönyvvezető a tárgyaláson nem megfelelő ruházatban a jegyzőkönyvvezetők képzése vesz részt. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 23 MJNy_2019_1.indd 23 2019.06.26. 10:01:30

TANULMÁNYOK A táblázatba foglalt összesítésből az állapítható meg, 6. 11/2007. (III. 7.) AB határozat. hogy a legtöbb problémára a tárgyalótermi kép- és hang- 7. 17/2005. (IV. 28.) AB határozat. rögzítés kötelező bevezetése megnyugtató megoldást 8. BH 1979.409. számú eseti döntés. nyújthatna. Utalok arra, hogy ennek ellenére az új bün- 9. EBH 2017.B.14. számú eseti döntés. tetőeljárásról szóló törvény sem írja kötelezően elő az 10. BH 2012.186. számú eseti döntés. 57 eljárási eseményről a kép- és hangfelvétel készítését , 11. EBH 2010.2118. számú eseti döntés. bár amennyiben ez a megoldás alkalmazásra kerül, ak- 12. BH 2000.191. számú eseti döntés. kor a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekmé- 13. BH 2008.80. számú eseti döntés. 58 nyen nem kötelező. A tárgyalótermi kép- és hangrög- zítés kötelező bevezetéséig viszont csupán a jegyző- II. Cikkek és tanulmányok: könyvvezetőként eljáró igazságügyi alkalmazottak Bakóczy Sz.: A szükséges rossz: Pszichiáter szakértő a bí­ szakmai és gyakorlati képzésének kötelező elírása csök- rósági eljárásokban. forrás: http://www.tabunyitogato. kentheti a felmerülő problémák számát. hu/cikkek/birosag. (letöltés ideje: 2017. 06. 08.) Összegezve azt lehet mondani, hogy amennyiben a jegy- Dóka K. (2008): A jegyzőkönyvkészítés alapjai. Nemzeti zőkönyvezéssel kapcsolatban felmerült problémákat a Szakképzési és Felnőttképzési Intézet forrás: http:// felsorolt és részletezett megoldási lehetőségekkel a bíró- kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/16_1618_ sági szervezet megfelelő módon orvosolni tudja, akkor 010_110131.pdf (letöltés ideje: 2017. 08. 10.) érdemes a bírósági tárgyalásról készült jegyzőkönyvek Fogarasi J. (2008): A bírósági tárgyalásról készített jegy­ elérhetőségét teljes mértékben biztosítani, mivel azok a zőkönyvek jelentősége. forrás: http://fogarasijozsef.hu/ valóságnak megfelelően és érthetően rögzítik a bírósági i n de x . p h p ? o p t ion = c om _ c on t e n t & v i e w = eljáráson – tárgyaláson – történt eseményeket. Az igazság article&id=70:a-birosagi-targyalasrol-keszitett- feltárásának ugyanis az a legmegfelelőbb módja, ha az jegyzkoenyvek-jelentsege&catid=42:2008&Item ítélkezésben független és pártatlan bíróság nyilvános tár- id=147 (letöltés ideje: 2017. 05. 19.) gyaláson, a bizonyítás tekintetében egyenlő jogokkal Nagy G. B. (2016): A tárgyalótermi kötelező hang- és résztvevő felek aktív közreműködésével lefolytatott eljá- képrögzítés szükségességének vizsgálata. Eljárásjogi rás eredményeként, közvetlen észlelése útján szerzett szemle 2016/3. szám bizonyítékok szabad mérlegelésével állapítja meg a bün- Szlávicz Á. (2010): A „Dolgozó magyarok 2006.” dolgozói 59 tető felelősségre vonás eldöntéséhez szükséges tényeket , elégedettség felmérés módszertani elemzése. Doktori és a tények megállapításához vezető eseményeket megfe- értekezés, Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szer- lelő módon rögzíti a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben. vezettudományok Doktori Iskola, Gödöllő A közérthető jegyzőkönyvek elérhetősége, azaz a bünte- Veres G. (2012): Jegyzőkönyvvezetési ismeretek. forrás: tőeljárás során keletkezett bírósági iratok megismerésé- http://www.nyf.hu/ugyvitel/sites/www.nyf.hu. nek és birtoklásának a lehetősége pedig az ügyfelek azon ugyvitel/files/Tananyag/Veres%20Gabriella_ jogai közé tartozik, amelyeket a tisztességes eljárásban Jegyz%20k%C3%B6nyvezet%C3%A9si%20ismere- 60 mindenképpen biztosítani kell. tek.pdf (letöltés: 2017. 08. 10.) III. Egyéb jogforrások: IRODALOMJEGYZÉK Bellegi J. – Berkes Gy. (szerk.) 2012. Büntetőeljárás jog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest: HVG-ORAC I. Jogszabályok: Lap- és könyvkiadó Kft. 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az Országos Bírósági Hivatal 2015.OBH.XXXI.E.17. számú 2. A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról tájékoztatója a bírák és igazságügyi alkalmazottak szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás. fegyelmi ügyeiről. 3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszo- Az Országos Bírósági Hivatal 2016.OBH.XXXI.E.10. számú nyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény. tájékoztatója a bírák és igazságügyi alkalmazottak 4. Az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) fegyelmi ügyeiről. OBH utasítás. Bírósági túlkapások, történetek. forrás: http://forum. 5. A talár viseléséről, valamint az ülnökök, a jegyző- index.hu/Article/showArticle. (letöltés ideje: 2017. 05. könyvvezetők és az eljárási cselekményt végző bírósági 09.) titkárok öltözködési szabályairól szóló 9/2012. (V. 8.) Rejtélyes hibák Geréb Ágnes tárgyalásának jegyzőköny- OBH utasítás. vében. forrás: http://index.hu/belfold/2010/04/05. (letöltés ideje: 2017. 05. 19.) Hiányos bírósági jegyzőkönyv. forrás: https://weborvos. hu/lapszemle/hianyos-birosagi-jegyzokonyv-153221 57 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 444. § (2) bekezdés. (letöltés: 2017. 05. 19.) 58 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 446. § (1) bekezdés. Tárgyalási jegyzőkönyv az interneten. forrás: http:// 59 11/2007. (III. 7.) AB határozat. 60 17/2005. (IV. 28.) AB határozat. birosag.hu/print/15518 (letöltés ideje: 2017. 06. 08.) / 24 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 24 2019.06.26. 10:01:30