Kolozs Balázs: Nekrológ egy szabályozáshoz

ményrendszer együttműködése, a gyermekvédelmi jel- eljárásokban is pozitív változásokat tapasztaltam, hi- zőrendszer széles körű alkalmazása és kihasználása. szen egyre szélesebb körben találkoztam a családról Figyelemmel az eddigi kutatásokban feltárt hiányossá- információt szolgáltatható személyek tanúkénti kihall- 31 gokra és problémákra elmondható, hogy a gyermek- gatásával – és eltekintve a fentebb említett problémák- védelmi jelzőrendszer egyre hatékonyabban működik, tól –, a szakértők kirendelésével is. Ugyanakkor a kis- bár ez főleg a gyermekbántalmazásra és az iskolai/óvo- korú veszélyeztetése cselekmények körében megfi- dai neveléstől visszatartásra érvényes. A bizonyítási gyelhető nagyfokú látencia miatt a gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése, a családok és a velük kapcso- latban álló személyek (tanárok, orvosok stb.) széles körű tájékoztatása, képzése nem mellőzhető. 31 Pálfi i. m. 69–80. Virág i. m. 236–239. NEKROLÓG EGY SZABÁLYOZÁSHOZ A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai KOLOZS BALÁZS bíró (Fővárosi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS dődött gazdasági válság hatásai, ugyanakkor tévedés lenne abból kiindulni, hogy a lánctartozás csakis gaz- Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcso- dasági krízishelyzetek jellemző kísérője; a közreműkö- latos egyes viták rendezésében közreműködő szervezet- dő igénybevételének megengedettsége a teljesítésnél ről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások önmagában hordozza a lehetőséget a tartozási lánc és megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel annak nem kívánt következményei kialakulására. Ez a összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény negatív hatás pedig leginkább az alsó szinteken teljesí- célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mik- tő közreműködők ellehetetlenülése. Ezen alvállalkozók ro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, veszélyeztetett gazdasági helyzete, piaci sérülékenysé- illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működé- ge a kisebb vállalkozások jellemzően kevésbé tőkeerős süket fenyegető helyzetben védelmet nyújtson a számuk- helyzete mellett abból is adódik, hogy a hosszabb telje- 1 ra . E jogalkotói szándék nem volt új keletű; már a 2007. sítői láncolatban az egyes megrendelők a vállalkozói- évi LXXVIII. törvény is a vállalkozói „körbetartozások” kat a tevékenységek elvégzésével a saját haszonkulcsuk mérséklését tűzte ki célul, és az azóta is megtett intézke- érvényesítése, az erre eső ellenérték felszámítása mel- dések hatására elért eredmények mellett a probléma a lett bízzák meg, amely a kisebb teljesítési kapacitással mai napig fennáll, a megoldása nemzetgazdasági érdek. rendelkezők esetében a tevékenységükkel nyerhető A lánctartozás fogalma azt a helyzetet takarja, ami- eredményt minimálisra csökkenti. Az esedékes díjazás kor a megrendelő nem fizeti ki a fővállalkozót, és ennek visszatartása a megrendelői oldalon jellemzően nem hatására, a bevétel hiányában a fővállalkozó sem tudja indok nélkül történik, még ha ez az indok sok esetben kifizetni az alvállalkozóját. Ugyanakkor a lánctartozás mondvacsinált is. A vállalkozási szerződések teljesítése keletkezhet a megrendelő általi teljesítés esetén is, a díj esetén természetszerűen kínálja magát a teljesítési hi- kifizetésének a vállalkozói láncolatban való visszatar- bára, avagy késedelemre való hivatkozás. A csak mini- tása által. Az ilyen helyzet kialakulására annál nagyobb mális nyereséggel kalkuláló, a járandóság kifizetésétől az esély, minél hosszabb a vállalkozói lánc; a vállalkozó és ezen túlmenően az időbeni megérkezésétől is lété- által alvállalkozók, általuk pedig szubalvállalkozók, ben függő mikro-, kis- és középvállalkozások a nyere- vagy még további közreműködők igénybevétele pedig séges gazdálkodás érdekében minél alacsonyabb költ- kifejezetten az összetett építési beruházások jellemző- ségekkel igyekeznek teljesíteni, amely magában hor- 2 je . A jelenség kialakulását erősítették a 2008-ban kez- dozza annak lehetőségét, hogy az ekként végzett telje- sítésük ellenértéke a teljesítés rossz minősége, vagy egyéb szerződésszegés folytán visszatartható lesz – valós okot is szolgáltatva ekként a ki nem fizetésre. 1 A 2013. évi XXXIV. törvény 2. §-ához kapcsolódó T/9875. számú tör- A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményé- vényjavaslat általános miniszteri indokolása szerint. 2 Barta Judit: A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és a szakvélemény- re alapított per 2013. szeptember 1-jétől a szerződő fe- re alapított kiemelt jelentőségű per a hatályos Pp.-ben és a tervezetben. lek részére biztosított különleges eljárásjogi eszköz. In: Gellén Klára – Görög Márta: Lege et fide Ünnepi tanulmányok Szabó Kimondottan annak a lehetőségét kívánta megteremte- Imre 65. születésnapjára. Szeged, Iurisperitus Kiadó, 2016. 30. [további- akban: Barta (2006)] ni, hogy az igazoltan elvégzett teljesítés után a fizetés / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_3 belív.indd 16 2017.11.03. 9:01:00

3 rövid úton kikényszeríthető legyen . A 2018. január különleges eljárást biztosít az elmaradt díjazás iránti 1-jétől hatályos polgári perrendtartás viszont nem tar- jogérvényesítéshez. talmaz a korábbi Pp. XXVI/A. Fejezetének megfelelő, Gyakorlati problémaként vetődik fel mindjárt annak különleges eljárásrendet. A Teljesítésigazolási Szakér- megítélése, hogy milyen követelések érvényesítése ese- tői Szerv ugyanakkor továbbra is működni fog, az azt tén van helye a Pp. XXVI/A. Fejezetében szabályozott el- felállító 2013. évi XXXIV. törvényben meghatározott járásnak. A jogalkotói szándék szerint a fent írt esetkör- feladatköre e szervezetnek megmarad. Kérdésként ve- ben lehetséges a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tődik fel, hogy az új eljárásrendben vajon érvényre jut- megbízása – a szerződést biztosító mellékkötelezettsé- nak-e a teljesítő, és ugyanakkor anyagilag kiszolgálta- gek érvényesíthetősége kérdésében való döntés és a tott helyzetű vállalkozók érdekei, a korábbi különleges Közbeszerzési Hatóság felkérésére való szakértői köz- eljárási rend mellőzésével teljesíthető-e a lánctartozá- reműködés, mint polgári peres eljárások előzményét 5 sok és a kifizetési késedelmek visszaszorítása mint nem képező tevékenységek mellett . Ebből következ- alapvető gazdasági célkitűzés. E körben pedig először hetne az, hogy a megbízás elfogadásának helye van annak az elemzése szükséges, hogy a jelenleg még meg- minden olyan esetben, amikor a teljesítésigazolás ki- lévő, de hamarosan megszűnő szabályozás vajon meny- adása után nem történt meg a kifizetés; akkor is, ha a nyiben járul hozzá a jogalkotó gazdaságpolitikai elkép- teljesítés mennyisége és az arra eső ellenérték nem vi- zeléseinek érvényre juttatásához. tás, de a felek között egyéb, a kifizetési kötelezettséget, Ez az írás a jogalkalmazó bíró szemszögéből mutatja vagy annak esedékességét érintő jogvita van folyamat- be a még hatályban lévő szabályozás problémáit, azt, ban. Ugyanakkor nyilvánvaló a szabályozás céljából, hogy a gyakorlati tapasztalat alapján a polgári eljárási hogy azon esetekben kívánta a jogalkotó a megbízást rendben milyen, nem tervezett következményei jelent- lehetővé tenni, ahol szakkérdésben való döntés szüksé- kezhetnek e szabályozásnak, egyúttal választ keres ges, pontosabban ahol a szakkérdés az elvégzett munka azon kérdésekre, hogy e különleges eljárás nélkül va- mennyisége és az ahhoz rendelhető vállalkozói díj mér- jon a jogalkotói célkitűzés megvalósulhat-e az új pol- téke. Nem engedhető meg, hogy a kifizetési kötelezett- gári perrendtartás, illetve az egyéb meglévő, irányadó ségre vonatkozó, adott esetben a felek szerződéses aka- eljárásrend szabályozása által. A cikk kizárólag e gya- ratának eltérő értelmezésében álló jogvita e különleges korlati tapasztalatra épülő, véleményként értékelendő eljárási rendben, a kiemelt ügyek szabályai szerint pe- kritikát fogalmaz meg olyan szabályozással szemben, resíthető legyen azáltal, hogy a – felek között nem is vi- amely már csak rövid ideig van hatályban. Ugyanakkor tás – teljesítés mennyisége és az arra eső ellenérték vo- e fenntartások a jövőbeni, esetleg szükséges jogalko- natkozásában a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljá- tásra is véleményként szolgálhatnak, illetve annak rását kezdeményezik, és az így meghozott – a jogvita kérdését feszegetik, hogy az adott, nem kívánt gazda- eldöntéséhez teljesen szükségtelen – szakvéleményre sági helyzet megszüntethető-e pusztán a jogalkotás hivatkozva nyújtják be a keresetet. Itt a Pp. vizsgált fe- eszközével. jezete azon rendelkezésének figyelembevétele szüksé- Emellett a cikk aktualitását adhatja egy további kö- ges, hogy „az érvényesíteni kívánt jog alapjául” kell hi- 6 rülmény is, amely a címben jelzett nekrológ jelleget is vatkozni az így beszerzett szakértői véleményre . A Tel- idézőjelbe teszi. A T/17165. számú törvényjavaslat – jesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának biztosítása egyebek mellett – a Pp. XXVI/A. Fejezet különleges eljá- arra az esetre, ha a teljesítésigazolás kiadása megtör- rásrendjének csaknem teljesen változatlan, újbóli beve- tént, de a kifizetés nem, ekként szükségtelennek tűnik. zetését célozza 2018. január 1-jétől, az új perrendtartás A különleges eljárás szerinti jogérvényesítés kezde- hatálybalépésével egyidejűleg. Ez pedig szokatlan mó- ményezése szintén gyakorlati problémát vet fel. A per- 7 don nem a polgári perrendtartásról szóló törvény, ha- rendtartás szigorú szabályozása hiánypótlást nem en- nem a 2013. évi XXXIV. törvény módosítása által tör- gedve, az általános szabályok szerint rendeli tárgyalni ténne. A cikk megírásakor a törvényjavaslat megvita- azt a keresetet, amelyikhez nem csatolják – többek kö- tásra és elfogadásra még nem került. zött – azt az okiratot, amely a Teljesítésigazolási Szak- értői Szerv véleményére alapítva tartalmazza a felek írásbeli nyilatkozatait, vagy a jogvita peren kívüli elin- 2. A PP. XXVI/A. FEJEZETE ALKALMAZÁSÁNAK tézésének megkísérlését. Látható, hogy ez egyrészt fel- GYAKORLATI TAPASZTALATAI veti a felek közti levelezés és a felszólító levél csatolásá- nak, valamint annak kézbesítési időpontja igazolásá- A jogalkotó a jogviszony sajátosságaira is tekintettel nak, avagy az egyeztetésről készült jegyzőkönyv kere- a tervezési és – az azóta hatályba lépett új Ptk. fogalom- sethez csatolásának szükségességét, emellett pedig an- használatát is átvéve – kivitelezési szerződésből eredő nak igazolását is megkívánja, hogy a másik fél az egyez- díjkövetelések esetén, amennyiben a teljesítésigazolás tetés, felszólítás időpontjában a szakvéleményt is meg- kiadása nem történt meg, annak kiadása vitás, vagy ki- kapta. A szakvéleményt azonban a Teljesítésigazolási 4 8 adása megtörtént, de a kifizetés elmaradt , a helyzetet Szakértői Szerv küldi meg a szerződő feleknek , így a speciálisként megítélve, az általános perrendtől eltérő, 5 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (1a) és (2) bekezdés. 3 A 2013. évi XXXIV. törvény 2. §-ához kapcsolódó T/9875. számú tör- 6 Pp. 386/O. §. vényjavaslat általános miniszteri indokolása szerint. 7 Pp. 386/P. § (4) bekezdés. 4 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bekezdés. 8 2013. évi XXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_3 belív.indd 17 2017.11.03. 9:01:00

13 másik félnek való megküldést a kérelmező csupán ak- indokolás a teljesítés tényének a dokumentumok alap- kor tudja igazolni, ha ezt a kézbesítési igazolást a szak- ján való, kétséget kizáró módon való megállapíthatósá- értő részéről – külön kérelmére – megküldik részére a gát, illetve ennek a felek által közös elismerését említi, keresetindítás előtt, vagy ha a neki megküldött szakvé- mint a helyszíni vizsgálat mellőzésére okot adó körül- leményt az ellenérdekű félnek legkésőbb a felszólítás- ményt, ugyanakkor az alsóbb szintű szabályozás ehhez sal együtt továbbküldi – aki azt immár másodszor is képest a fenti többletkövetelményt is tartalmazza. Nem kézhez veszi –, és ezt a tényt igazolja. A tapasztalat azt került a kivételek között szabályozásra az a miniszteri mutatja, hogy a kérelmező fél sokszor nincs tisztában indokolásban szintén írt eset, amikor a teljesítés közte- azzal, milyen kötelezettséget ró rá szakvéleményre ala- rületről is megtekinthető. Emellett továbbra is kötele- pítottság előírása az egyeztetés megkísérlése kapcsán, ző a helyszíni vizsgálat több olyan esetben, amikor az és e feltétel igazolása hiányában az eljárás az általános az adott körülményekre tekintettel mellőzhető lehetne. szabályok szerint zajlik le, így a felperes elveszíti a per- Így például a tervezési szerződések esetében a helyszí- típus által biztosítani kívánt kedvezményeket. ni vizsgálat nem minden esetben szükségszerű, vala- A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására sza- mint nemcsak a lebontott, hanem az eltakart teljesítés- bott harmincnapos, egy ízben további harminc nappal részek esetében is értelmét veszti a helyszínen való 9 meghosszabbítható határidő – figyelemmel arra is, megtekintés előírása. Mivel a helyszíni szemle tartásá- hogy három, esetleg két szakértő jár el, és kizárólag a nak az adott esetben való szükségszerűségét leginkább teljesített munkamennyiség felmérése és beárazása ké- az eljáró, szakmai ismerettel rendelkező szakértő hiva- pezi a feladatkörüket (bár ez utóbbi nem egyértelmű; a tott megítélni, célszerű lenne az ő mérlegelésére bízni cikk erre a későbbiekben még kitér), valamint az elké- egy olyan eljárási cselekmény foganatosításáról való szítési határidő is csak a hiánypótlások teljesítésétől döntést, amely nemcsak költség-, de időigényes is. A mi- veszi kezdetét – általában elegendőnek tűnik. Összetett niszteri indokolás e körben tett megjegyzése, miszerint és nagyobb beruházások kivitelezése esetén állhat fenn a szerződő feleknek a helyszíni szemle alkalmával tör- annak veszélye, hogy az idő szűkössége miatt – figye- ténő személyes találkozása több esetben megegyezés- lemmel a szakértői tanács tagjainak esetleges, párhu- hez segíthet hozzá, nyilvánvalóan nem lehet indok a zamosan folytatott, más vitás ügyekben való szakértői nem ilyen célú jogintézmény kötelezővé tételére. közreműködésére is – a szakvélemény elsietett, nem Véleményem szerint semmivel nem indokolható a 14 kellőképpen indokolt álláspontot fogalmaz majd meg. szakértők díjazása körében a szabályozás által beve- Figyelemmel arra, hogy a különleges eljárás kifejezet- zetett módszer létjogosultsága. A díjazás alapja esze- ten az ilyen szakértői vélemény perdöntő jelentőségére rint nem a szakértők által ténylegesen végzett és szük- épít, előállhat olyan helyzet, ahol rugalmasabb határ- séges munka mennyisége, hanem a kérelmező által idő-hosszabbítási lehetőség volna indokolt. megjelölt, vitatott bruttó érték. Különösebben nem is A helyszíni szemle kötelező tartásának előírása ese- szorul magyarázatra az a tény, hogy nem feltétlenül tében a jogszabályszöveg az észszerűség követelmé- csak a munkavégzésnek a fél által megjelölt értéke ha- 10 nyének megfelelően részben módosult. Annak belátá- tározza meg a munka felmérésének idő- és költségigé- sa mellett, hogy a már elbontott teljesítés nem mérhető nyességét, hanem a vizsgált teljesítés jellege, annak fel- fel megszemlélés útján, ilyen esetben – e felek erre vo- mérhetősége, a vizsgálat szükséges módszerei, az átte- natkozó, írásbeli nyilatkozata alapján – a kivitelezés kintendő műszaki tartalom, a dokumentáció mennyisé- helyszínén végzendő vizsgálat mellőzhetősége evi- ge, avagy a helyszíni szemle sajátosságai. A 450 000 fo- 11 dens. Emellett jogértelmezési problémát vethet fel a rintos korlát, mint maximális szakértőidíj-mérték pe- helyszíni vizsgálat mellőzhetőségének másik esete, dig csak a kisebb vagy esetleg közepes munkaigényű amikor a felek a fenti módon arról nyilatkoznak, hogy szakértői feladat esetén elégséges a két vagy három 12 „a teljesítés szerződésszerűen megtörtént. ” Mivel szakértő díjigényének fedezésére, és semmiképpen ilyen, egybehangzó nyilatkozatot a felek csak abban az sem fedezi az adott esetben 60 napnyi munkavégzésük esetben adnak, ha a jogvita köztük nem a teljesítés el- valós ellenértékét. A díjigény felső korlátjának megsza- végzése, annak mennyisége, hanem az erre eső díjazás bása azzal a nyilvánvaló következménnyel járhat, hogy mértéke tekintetében van, így logikus, hogy az iratok a szakértők a részükre juttatható díjazást meghaladó- alapján is eldönthető kérdés esetén a helyszíni megte- an nem végeznek tevékenységet; abban az esetben sem, kintés mellőzhető legyen. A szerződésszerűség kijelen- amennyiben a szakkérdés megfelelően gondos eldönté- tésének előírása viszont ezen túlmegy, és kizárja az ira- se ezt megkívánná. tok alapján való döntést akkor, ha az ellenérdekű fél A fent jelzett problémákhoz képest nagyobb hordere- a teljesítés hibájára vagy késedelmére hivatkozik. A jű a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményé- 2013. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdését módosító nek a további eljárásjogi sorsa annak meghozatala és a 2015. évi CCXXVII. törvény 6. §-ához fűzött miniszteri keresetlevél benyújtása után. A Pp. szabályozása e vo- natkozásban egyértelmű: a szakvélemény ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha azt a perben ki- 9 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (4) bekezdés, 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 6.§ (8) bekezdés. 10 2015. évi CCXXVII. törvény 5. §, 426/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés. 13 A 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/7830. számú tör- 11 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés a) pont. vényjavaslat részletes indokolása szerint. 12 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés b) pont. 14 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_3 belív.indd 18 2017.11.03. 9:01:01

15 rendelt szakértő terjesztette volna elő. A perrendtar- vagy el nem végzett munkák szerződés szerint számít- tás kifejezetten rendelkezik a szakértő tárgyaláson ható díjazása tárgyában hozható. Ugyanakkor a jogsza- 19 való meghallgatása és a más szakértő kirendelésének bály emellett azt írja, hogy a Teljesítésigazolási Szakér- 16 lehetősége felől is. Ebből nyilvánvalóan következik a tői Szerv szakvéleménye vagy kivonata alapján megálla- Pp. 180–181. §-ában foglaltak alkalmazhatósága – a ki- pítható az is, hogy a teljesítés a szerződésnek megfelelő rendelésre és a szakvélemény elkészítéséhez szükséges módon történt-e meg, és e teljesítésért milyen összegű adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések értelem- ellenérték megfizetése indokolt. Ez utóbbi rendelkezés- szerű mellőzése mellett –, továbbá a Pp. 182. § (2) és (3) ből az következne, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát ké- bekezdésében írt, a szakvélemény kiegészítése vagy pezi a szerződésszegés is, illetve a teljesített munka részletesebb kifejtése végett történő személyes idézés mennyisége alapján járó díjazásból a szakvélemény levo- és az aggályosnak minősíthető szakvélemény esetén a násba helyezi a hibás vagy késedelmes teljesítés miatt felvilágosítás kérésének lehetősége. A szakértő idézése visszatartható összegeket. Ehhez pedig szükséges a ké- kapcsán a Pp. 386/R. § (2) bekezdése azonban a meg- sőbbi, alperesi oldalon megjelenő kifogások ismerete és idézés lehetőségét kizárólag a szakértői tanács elnöké- mérlegelése is a szakértő részéről. Így az a helyzet adó- re korlátozza. Mivel a szakértői tanács egyes tagjai a dik, hogy a jogszabály a taxatívan felsorolt feladatkörök- vizsgálandó kérdéshez képest a szükséges szakismeret nél a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálatát kifeje- 17 alapján kijelölt szakértők , a szakértői tanács elnöke zetten nem írja elő, de más helyen említ ilyet. Ezen, el- csak akkor tud a bírósági tárgyaláson való megjelenés lentmondásos rendelkezések következtében a szakértő alkalmával felvilágosítással szolgálni, ha az adott, a vélemény rendszerint kitér ugyan az ellenérdekű fél részletesebb indokolásra szoruló vagy aggályos szak- szerződésszerű teljesítés körében felhozott kifogásai- értői megállapítások terén éppen ő rendelkezik kompe- nak a bírálatára, eleget téve ezáltal a szerződésnek való tenciával. A probléma csak úgy hidalható át, ha a szak- megfelelés körében előírt vizsgálatnak, valamint a nem értői tanács elnökének jelzése alapján, vagy akár hiva- szerződésszerű teljesítés miatt levonható ellenérték vo- talból, az eljáró bíró – némiképp contra legem – a ta- natkozásában is megállapítást tesz, ezt a véleményt nács elnöke mellett, vagy helyette, a kérdéssel érintett azonban – tán az egyértelmű jogszabályi előírás hiánya, szakterületen jártas szakértőt is idézi és meghallgatja. ill. az idő szűkössége miatt – megfelelően részletes indo- Nehezebben oldható meg az abból eredő nehézség, kolás nélkül adja, amely alapjául kellőképpen alapos hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról vizsgálat sem szolgál. A nem kellőképpen alátámasztott, és működéséről rendelkező 2013. évi XXXIV. törvény, de a fent kifejtettek szerint véglegesnek szánt szakvéle- valamint az annak végrehajtására kiadott 236/2013. mény adása egy, a kiemelt ügyek szabályai szerint folyó, (VI. 30.) Korm. rendelet nem ismeri és nem szabályozza és a szakértői megállapítások lényegességére alapozó, a szakértői vélemény kiegészítésének lehetőségét. A valamint az abban meghatározott összeg mielőbbi be- jogszabály szövege alapján az a benyomás alakul ki az hajthatóságát célzó eljárásban semmiképpen sem szol- azt olvasóban, hogy a szakértői vélemény egyszeri ak- gálhatja megfelelően a jogalkotói célkitűzést. tus, annak eredménye végleges és kikezdhetetlen; a Amennyiben pedig – álláspontom szerint helyes jo- perbeli jogvita eldöntéséhez az adott formában min - gértelmezéssel – a szakértő vélemény megállapításai den körülmények között megfelelő alapul szolgál, és csakis a teljesítés megtörténtére, mennyiségére, vala- annak meghozatalával a szakértői tanács munkája vé- mint a teljesítés ellenértékére terjedhetnek ki, figye- get ér. Ez a szándék azonban nincs összhangban a Pp. lemmel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításá- 386/R. §-ában írt, fent ismertetett lehetőségekkel. A nak céljára, valamint a szervezet nevéből is kitűnő fel- gyakorlatban felmerülő probléma, hogy a Teljesítésiga- adatkörére, úgy a bizonyítás során a megtörtént teljesí- zolási Szakértő Szerv mint a perben kirendeltnek mi- tésre eső ellenértéket kioltó kifogások csakis a szakvé- nősülő igazságügyi szakértő, eljárási lehetőség hiányá- lemény kiegészítése által vizsgálhatók. A jelenlegi sza- ra hivatkozva megtagadja a szakvélemény kiegészíté- bályozás annak a helyzetnek a feltételezéséből indul ki, sét. A bíró számára ekkor csakis az a lehetőség marad, hogy a megfelelően teljesítő vállalkozó nem jut a pénzé- hogy a szakértői tanács tagjait társszakértőknek te- hez, mivel a teljesítésigazolást a részére nem állítják ki. kintve rendelkezik a szükséges kiegészítés felől, adott Itt megjegyzendő, hogy a teljesítésigazolás kiadása ön- esetben csak az adott szakterületen eljárt szakértőt kö- magában még nem biztosítja a kifizetés megtörténtét, telezve az információ megadására. csupán a számlázás feltétele, valamint tartozáselisme- Az álláspontom szerinti legnagyobb jogalkalmazási rő nyilatkozatként bizonyítékul szolgálhat az esetleges nehézség a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által vizs- későbbi jogvitában. Amennyiben viszont a vállalkozó gálható kérdések köréből adódik. A jogszabály értelmé- teljesítése nem szerződésszerű, úgy a Pp. XXVI/A. Feje- 18 ben szakvélemény a szerződés szerint megvalósítandó zetében írt eljárásban nem kap vele szemben kellő jog- teljesítés leírása, az ebből teljes bizonyossággal megálla- védelmet a járandóságot megalapozottan visszatartó píthatóan teljesített, valamint el nem végzett munkák fél. A szakértői vélemény rendelkezésre állása a kerese- meghatározása és az így megállapíthatóan teljesített tindításkor, valamint a kiemelt szabályok alkalmazása önmagában nyilván nem jelent hátrányt számára, az előzetes végrehajthatóság előírása a 400 millió forintot 15 Pp. 386/R. § (1) bekezdés. 16 Pp. 386/R. § (2) bekezdés. 17 2013. évi XXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés. 18 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (2) bekezdés. 19 2013. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_3 belív.indd 19 2017.11.03. 9:01:01

meg nem haladó részben az ítéleti marasztalás esetén, 3. A RÉGI ÉS A JÖVŐRE NÉZVE IRÁNYADÓ valamint az ideiglenes intézkedés elrendelésének spe- SZABÁLYOZÁS ÖSSZEVETÉSE A ciális szabályai viszont igen. SZABÁLYOZÁSSAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT Az általános szabályok a Pp. 156. §-ában a bírói mérle- CÉLKITŰZÉS SZEMPONTJÁBÓL gelést is megengedő jogintézményként szabályozzák az ideiglenes intézkedést. A Teljesítésigazolási Szakértői A kiemelt ügyként való elbírálás előírása azt tanúsítja, Szerv véleményére alapított peres eljárásban ehhez ké- hogy a jogalkotó kiemelt fontosságot tulajdonít az ilyen pest mint egyéb lehetőség, megjelenik a felperes számá- jogvitáknak az egyéb perekhez képest. Ennek talán leg- ra – 400 milliós összeghatárig – a követelése teljesítésé- fontosabb folyománya a feszített tárgyalási rend, a rö- nek ideiglenes intézkedéssel való elrendelése objektív, vid eljárási határidők előírása, amely minden bizonnyal 20 a jogszabály által előírt feltételek teljesítése esetén. lerövidíti azt az időtartamot, amíg a perben döntés szü- E körben megjegyzendő, hogy a követelés összegének letik. Az új szabályozásban ez csak soron kívüliség en- visszatérítésére alkalmas, hitelintézet vagy pénzügyi gedélyezése iránti, egyedi kérelemmel lesz biztosítható vállalkozás által nyújtott garancia esetén a garancia az egyéb perekhez képest. Mivel a szabályozás célja nyújtója nem lehet az adott esetben pénzügyi intézmény nyilvánvalóan az eljárás gyorsítása, a jogalkotó a ki- státuszú felperes, mivel a megtérülés a jogalkotó célja emelt ügyek szabályaitól eltérően kizárja minden eset- 24 szerint akkor biztosított, ha a garanciát tőle független, ben, a 200 millió forintot meghaladó perérték esetén is harmadik fél vállalja. Amennyiben a felperes pénzügyi a kereset és a viszontkereset változtatásának általános 25 lehetőségei ezt megengedik, a garancia nyújtása, vagy szabályok szerinti szabadságát . Az új perrendtartás az akár a peresített összeg bírói elnöki letétbe helyezése ál- általános szabályok között kezelve, főszabály szerint tal kikényszerítheti a követelése teljesítését. Ezt követő- szintén kizárja a kereset és ellenkérelem változtatásá- en pedig, ha vele szemben kizárólag a teljesítése hibás nak, de még az újabb bizonyítási indítvány előterjeszté- 26 vagy késedelmes volta miatt éltek beszámítással vagy sének lehetőségét is a perfelvételi szakot követően , viszontkeresettel, a kiemelt ügyekre vonatkozó egyedi amellyel a gyors pervitelt éppígy szolgálja. 21 szabályozás alapján kérheti részítélet hozatalát a kere- A kiemelt ügyek szabályai alkalmazásának további seti kérelme vonatkozásában, amely esetben a bíróság- folyománya ugyanakkor az, hogy a bizonyításra szoru- nak szintén nincs mérlegelési lehetősége. Mivel az így ló tényekről, a bizonyítási teher hollétéről, valamint a meghozott részítélet egyrészt a teljesítés nem vitatott bizonyítatlanság következményeiről a felek nem kap- volta miatt eredményesen nem lesz fellebbezhető, más- nak a bíróság részéről kötelező kioktatást, amely vi- részt pedig az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén szont semmiképpen sem könnyíti meg a jogérvényesí- 27 is szabott összeghatárig egyébként is előzetesen végre- tést a felek számára . 22 hajtható , a felperes ezt követően abban a helyzetben Az ideiglenes intézkedések körében a felperes csakis lesz, hogy hozzájut a perben követelt összeghez, de a ga- az általános szabályok szerint tud majd ilyen, jogmeg- ranciaként szolgáló összeggel sem felel, illetve a bírói el- óvó döntést kérni; elvész a garancia nyújtása vagy bírói nöki letétbe helyezett összeget is visszaigényelheti, mi- elnöki letét befizetése által az automatikusan elrende- vel e biztosítékok nem szolgálhatnak a vele szemben ér- lendő bírósági kötelezés lehetősége. A fentebb kifejtet- vényesített kifogásból eredő követelések fedezetéül. Vé- tek folytán a bírói mérlegelés lehetőségnek megmara- leményem szerint akkor sem tartható a szabályozás dása nem feltétlenül hátrány; mivel az ideiglenes intéz- ilyen, fentieket lehetővé tevő rendszere, ha elenyésző kedés nem a jogvita előre történő eldöntését és a kielé- lenne az az esetkör, amikor a teljesítés alapján járó vál- gítés mielőbbi megvalósulását szolgálja, így a másik fél lalkozói díj összegét ellenkövetelés csökkentheti. Ugyan- méltányolható érdekeire is figyelemmel, a jogintéz- akkor az ilyen típusú perek tárgyalása során szerzett ta- mény általános szabályozása is megfelelő jogvédelmet pasztalat azt mutatja, hogy a visszatartás sok esetben és biztosít. Emellett a fedezet meglétét szolgáló további nagyobb összegekben is megalapozottan történik; telje- jogvédelmi eszköz, a biztosítási intézkedés továbbra is sen hibátlan teljesítés – kiváltképpen a nagyobb volu- rendelkezésre áll. Megjegyzendő, hogy a biztosítási in- menű kivitelezések, illetve tervezői feladatok esetében tézkedés elrendelésének egyik, a Vht. 187. § (1) bekez- – a gyakorlatban szinte nincs, csupán a hiba mértéke és dés c) pontja szerinti feltétele, a követelés létrejötté- jelentősége a kérdéses. A Teljesítésigazolási Szakértői nek, mennyiségének és lejártának teljes bizonyító erejű Szerv vizsgálati köre kiterjed a szerződést biztosító mel- magánokirattal való igazolása megtörténik azáltal, lékkötelezettségek, így a garancia, zálogjog és kezesség hogy a kettős természetű, a Teljesítésigazolási Szakér- 23 körére , de nem kap egyértelmű felhatalmazást arra, tői Szerv által hozott szakvélemény egyrészt a perben hogy a megállapított teljesítés összegét akként határoz- felhasználható bizonyíték, másrészt pedig – a célja sze- za meg, hogy az azzal szemben alappal érvényesíthető, rint – teljesítésigazolásnak is tekinthető, amellyel a fen- hibás vagy késedelmes teljesítés folytán keletkező és ti feltétel önmagában megvalósul. Emellett a Vht. 187. § szintén szakértői megítélés körébe eső ellenkövetelések módosított (4) bekezdése – emiatt talán szükségtele- abból eleve levonásra kerüljenek. nül – kifejezetten a biztosítási intézkedés elrendelésé- 20 Pp. 386/Q. § (2) bekezdés a) és b) pontja. 24 Pp. 146/B. § és 147/B. §. 21 Pp. 386/H. § (1) bekezdés. 25 Pp. 386/S. §. 22 Pp. 386/T. §. 26 2016. évi CXXX. törvény 215–220. §. 23 2013. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja. 27 Pp. 386/J. §. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_3 belív.indd 20 2017.11.03. 9:01:01

nek egyik eseteként szabályozza is, ha ilyen szakvéle- adás-átvételi eljárás lefolytatásának elmulasztásával ményre alapítottan pert indítottak vagy viszontkerese- akarja megakadályozni a követelés esedékességét, a 34 tet érvényesítenek a szakvéleményben megállapított jogszabály a teljesítés joghatásainak beálltát a tényle- követelés iránt. Mivel az utóbbi jogszabályszöveg nem a ges birtokbavételhez, használatba vételhez köti, ezen- Pp. XXVI/A. Fejezete szerinti különleges eljárásban felül azon joggyakorlatot is a szabályozás szintére eme- való jogérvényesítésként fogalmazza meg a biztosítási li, hogy nem tagadható meg a teljesítés átvétele olyan intézkedés elrendelésének feltételét, hanem a Teljesíté- hiba miatt, amely a rendeltetésszerű használatot nem 35 sigazolási Szakértő Szerv szakvéleményén alapuló kö- akadályozza . vetelésre utal, így a 400 millió forintot meg nem haladó Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyes rendelke- részben továbbra is biztosítottnak tűnik a másik kon- zései pedig ezeken túl kifejezetten a lánctartozás kiala- junktív feltétel, a követelés későbbi kielégítése veszé- kulásának kiküszöbölését célozzák. Eszerint a kivitele- 28 lyének valószínűsítése esetén ez a jogvédelmi eszköz. ző az építési tevékenységet csakis akkor vállalhatja, ha Mindemellett az új perrendtartás értelmében az így a vállalni kívánt követelések teljesítéséhez a szükséges 36 beszerzett szakértői vélemény – a szakértői bizonyítás fedezettel rendelkezik – itt a jogszabály kifejezetten 29 kialakított, új rendszere szerint – magánszakértői vé- említi a vállalandó kötelezettségek között az igénybe leményként a perben bizonyítékként továbbra is fel- venni kívánt alvállalkozók díjazásának kifizetését is. A használható lesz. Ugyanakkor annak kiegészítésének, szabályozás hiányossága, hogy e rendelkezések általá- illetve a szakértői meghallgatásnak a szabályai a fent nos ellenőrizhetősége és számon kérhetősége elma- 37 írtak szerint tisztázandók. rad , így az erre vonatkozó részletszabályozás hiányá- Nem csak a fent ismertetett jogszabályok szolgálják ban az alvállalkozók kifizetésére szolgáló összeg füg- azonban a lánctartozások és fizetési késedelmek elleni getlenítése a megrendelő kifizetésétől ezáltal a gyakor- 30 küzdelmet. A mindenkori Ptk. 2013. július 1-jétől ha- latban még nem biztosított. Ugyanakkor az építtetői 38 31 tályban lévő rendelkezései a pénztartozás teljesítése fedezetkezelésre vonatkozó előírások a meghatáro- kapcsán a gazdálkodó szervezetek közti, valamint a ha- zott értékhatárt elérő kivitelezési tevékenység esetére tóság általi szerződéskötés esetén a tisztességtelenség fedezetkezelési szerződés megkötését írják elő, és elő- vélelmét állítják fel a hatvan napnál hosszabb, rendha- írják a számla és teljesítésigazolás megléte esetén a ki- gyó módon megszabott fizetési határidő esetén, illetve vitelező részére történő ellenérték-kiutalási kötele- ehhez megtámadási jogosultságot biztosítanak (meg- zettséget. A lánctartozás kialakulása megelőzésének jegyzendő, hogy az új Ptk. korábbi, hatályba nem lépett hatékony eszköze lehet a jogszabályi előírás, miszerint szabályozása ehhez egyenesen a semmisség jogkövet- az alvállalkozóval megkötött kivitelezési szerződésben kezményét fűzte volna). Kérdéses, hogy a megtámadási vállalt kifizetési határidő nem haladhatja meg azt a fi- határidőre is figyelemmel hatékonyan tudja-e szolgálni zetési határidőt, amelyet a megrendelő az alvállalkozó ez a rendelkezés a teljesítő vállalkozók érdekeit – adott megrendelője felé vállalt, valamint az a rendelkezés, esetben akár évekkel a szerződéskötés után. Ha a szer- miszerint a kivitelező a végszámla kiegyenlítésére csak ződés ilyen kikötése érvénytelennek minősül, úgy el- akkor jogosult, ha igazolja a teljesítésében közreműkö- vész a megrendelő számára annak lehetősége, hogy dő alvállalkozók kifizetésének megtörténtét – mégpe- már a szerződés szövegében biztosítva kikösse magá- dig függetlenül az ezen kötelezettségei fizetési határ- 39 nak a nem fizetés lehetőségét addig az időpontig, amíg idejétől. Miután az így vállalt fizetési határidő eleve ő nem jut hozzá a járandóságához, avagy egyéb feltétel nem lehet hosszabb a megrendelővel kötött szerződés- nem teljesül. A törvényes zálogjogra vonatkozó rendel- ben írt határidőnél, így a határidő előtti fizetési kötele- 32 kezések a megrendelő azon ingó vagyontárgyain, zettség előírása csakis azon helyzetben szolgálhat to- amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerül- vábbi biztosítékul, ha az alvállalkozókkal kötött szer- tek a vállalkozó birtokába, biztosítékot jelentenek a ki ződésben a fenti rendelkezések megszegésével hosz- nem fizetett vállalkozó részére. Az átadás-átvétel idő- szabb fizetési határidő került kikötésre. Végül a kifize- 33 tartamát a jogszabály harminc napban határozza tés megtörténtét kívánta elősegíteni az Étv. olyan, az meg, és ugyancsak tisztességtelenség jogkövetkezmé- Országos Építésügyi Nyilvántartás által működtetett nyét és megtámadási lehetőséget fűz ahhoz, ha a felek adatbázis felállításának előírásával, amelybe a marasz- ettől eltérnek, így próbálván kiküszöbölni, hogy a já- taló bíróság az ítélet kihirdetését követően a megren- randóság kiegyenlítése indokolatlanul hosszú át- delő nem-fizetéséről marasztalási jelzést küld. Így egy- adás-átvételi eljárások tartása által késedelmet szen- részt a nyilvánosságra kerülés visszatartó hatása érvé- vedjen. Ezen túl arra az estre, ha a megrendelő az át- nyesülhet, másrészt szankcióként elrendelhető a kivi- telezési tevékenység végzésének felfüggesztése, de akár a nyilvántartásból törlés is. 40 28 Vht. 185. §. 29 2016. évi CXXX. törvény 300–305. §. 30 Barta Judit: A kivitelezési és tervezési szerződések új magánjogi szabályozásának társadalmi gazdasági hatásai. A Magyar Tudomány 34 Ptk. 6:247. § (4) bekezdés. Napja a Délvidéken. Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék, 35 Ptk. 6:247. § (3) bekezdés. 2013. 193–206. [továbbiakban: Barta (2013)] 36 Étv. 39/A. § (5) bekezdés. 31 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 292/A–B. §, 2013. évi V. törvény 6:130. § 37 Barta (2013) i. m. 195. (3) és (4) bekezdés. 38 Étv. 39/B. § (2) bekezdés, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17–21/A. §. 32 Ptk. 6:246. §. 39 Étv. 39/A. § (6) bekezdés. 33 Ptk. 6:247. § (2) bekezdés. 40 Étv. 58. § (11)–(13) bekezdések. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_3 belív.indd 21 2017.11.03. 9:01:01

4. ZÁRSZÓ azon helyzet célszerű rendezését szolgálja, amikor a megfelelően teljesítő vállalkozótól a kifizetést a teljesí- A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy tése megtörténtének vitatására hivatkozással tagadják a jövőbeni szabályozásban az igényt érvényesítő nem meg, és így indít keresetet, ugyanakkor nehezíti a élvezheti a kiemelt ügyek soronkívüliségéből eredő jogérvényesítését a nem szerződés szerű teljesítés mi- előnyöket, ugyanakkor az új perrendtartás valamennyi att a vállalkozói díjat visszatartó megrendelő oldalán. peres eljárás gyorsabbá tételét tűzi ki célul. Nem fűz a Ehhez képest az új szabályozás a felek eljárási jogait ki- hatályba lépő jogszabály előzetes végrehajthatóságot a egyensúlyozottan állapítja meg. marasztaló határozathoz, illetve az ideiglenes intézke- E cikkben megfogalmazott vélemény nincs tekintet- dés elrendelésének speciális szabályaiból eredő elő- tel a peren kívüli eljárási szakra; az elterelés hatásának nyöket sem élvezheti a kérelmező. A jelenlegi különle- mérlegelése nélkül veszi számba a vonatkozó szabályo- ges eljárási rend arra alapozva tartalmaz szabályozást, zás rendelkezéseit. Ugyanakkor ez az elterelő hatás el- hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményével érhető bármely, a keresetindítást megelőzően beszer- a perben eldöntendő jog- és ténykérdések bizonyítása zett szakértői véleményre hivatkozással a jövőben is, olyannyira megalapozottnak tekinthető, hogy a felpe- az a felek között megegyezési alapként szolgálhat. res mielőbbi kifizetésének biztosítása az elsődleges Amennyiben pedig a peresítés jórészt annak hatására 41 42 cél . Ez azonban feltételezi a szakértői vélemény kellő marad el , hogy a perjogi szabályok a felek által előre megalapozottságát, amelynek a feltételei azonban – a tudottan is a kérelmezőnek kedveznek, úgy ez az ered- fent írtak szerint – nem biztosítottak, továbbá nem szá- mény más eszközökkel érendő el; a felek megegyezése mol a szakértő vélemény kiegészítésének, esetleges ilyen tényezők nyomására az eljárásjogi szabályozás megváltoztatásának a szükségességével. A szabályozás nem kívánt hatásának minősül. 41 Barta (2016) i. m. 35. 42 Uo. 37. TÁRSULT PEREK: NYITOTT KÉRDÉSEK ÉS JOGGAZDASÁGTANI ELEMZÉS SZALAI ÁKOS egyetemi docens (PPKE JÁK), tudományos munkatárs (MTA TK Jogtudományi Intézet)* A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. hogy a csoportot egységesen lehessen kezelni.) A köz- Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan érdekből indított perek, a máshol bemutatott termino- 2 futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az lógia szerint, intézményi kollektív keresetnek számí- igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebon- tanak, vagyis csak felhatalmazott szervezet indíthatja, tanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) abban nemcsak a jogszerűtlenség megállapítása, ha- akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem in- nem konkrét jogorvoslat is kérhető, de anyagi jogerő- dulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló hatása csak a csoport tagjaira terjed ki. (Ennyiben esetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – egyébként eltér a Polgári Törvénykönyv 6:105. és azokban a különböző érintettek, felperesek „egy han- 6:106. §-ában szereplő közérdekű kereset fogalmától, 1 gon szólnak” , az ítélet pedig az együtt kezelt csoport amely nemcsak a csoport tagjai, hanem minden érintett minden tagja számára ítélt dolgot jelent. számára ítélt dolgot teremt – igaz, azt csak megállapí- A magyar Pp.-be két ilyen eljárási forma került, „Kol- tás érdekében –, pontosabban: a szerződés részévé váló lektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek” cím tisztességtelen általános szerződési feltétel érvényte- alatt: a közérdekből indított perek és a társult per. lenségének megállapítása érdekében – lehet indítani. (Eközben, természetesen, megmaradt a perek egyesíté- Aszerint az ügy véglegesen nem zárul le, a kártérítési sének lehetősége is, amely azonban nem biztosítja, igények külön perek tárgya kell, hogy legyen.) A társult per ezzel szemben egy egyéni kollektív kereset, amely- nek az indítására elvileg bárki jogosult – természete- * A tanulmány a K-105559. nyilvántartási számú OTKA kutatás kereté- sen, ha a kereset megfelel a törvény elvárásainak. ben készült. A tanulmány korábbi változataihoz fűzött kritikai megjegy- A következő oldalakon három fontos kérdéssel foglal- zései miatt a szerző köszönettel tartozik Horváth E. Írisznek. e-mail: sza- kozom – három olyan kérdéssel, amelyek meghatároz- [email protected] 1 Harsági Viktória: Kollektív igényérvényesítés. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás ko­ difikációjára. Budapest, HVG-ORAC, 2016. (továbbiakban: Harsági 2 Szalai Ákos: Kollektív keresetek a kontinensen – joggazdasági elem- [2016a]) 751. zés. Magyar jog, 63., 2016/4. 217–225. (továbbiakban: Szalai [2016]) / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_3 belív.indd 22 2017.11.03. 9:01:01