Minya Károly – Vinnai Edina: Hogyan írjunk érthetően?

TANULMÁNYOK HOGYAN ÍRJUNK ÉRTHETŐEN? KILENDÜLÉS A JOGI SZAKNYELV KOMFORTZÓNÁJÁBÓL MINYA KÁROLY habilitált főiskolai tanár, Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék VINNAI EDINA egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar A nyelv változásában és változataiban él. A nyelvi válto- érthetőség éve volt a magyar bíróságokon, melynek ré- zások legjobban észrevehető szintje a szavaké. Nap mint szeként „Közérthetőség és szakszerűség a bírósági jog- nap születnek új szavak, mivel az élő nyelv így tudja be- alkalmazásban” címmel kötelező képzés folyt az ország tölteni a funkcióját (pl.: szelfi, zajszmog, okoshűtő stb.). összes bíróságán valamennyi ügyszakban. A jelen tanul- A változás tehát a szókincsben jelentkezik elsősorban, mány szerzői előadóként voltak részesei ennek a képzés- az ehhez való viszonyulás időnként ellenálló és kritizáló. nek és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg Másrészt a nyelv változataiban létezik, alapvetően a di- most az olvasókkal. alektusokat (nyelvjárásokat) és a regisztereket, szocio- lek tusokat (szaknyelvet, ifjúsági nyelvet, zsargont stb.) különböztetjük meg, és ezek a változatok gazdagítják a A 2017-ES BÍRÓSÁGI KÉPZÉS ELŐZMÉNYEI nyelvet. A nyelvi változatok sokszínűségének azonban van egy fontos korlátja: a közérthetőség. Természetesen A 2017-es kötelező bírósági képzés előzményeként em- nem szükséges mindig, minden helyzetben mindenkinek líthetjük két joggyakorlat-elemző csoport által megfo- értenie a leírt vagy elhangzó közléseket, de vannak olyan galmazott javaslatokat. A Kúria elnöke 2013. január 17- kitüntetett területei a kommunikációnak, ahol a közért- én a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. hetőség fontos elvárás. évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdése alapján a A jelen írás szerzői, egy nyelvész és egy jogász közösen „Határozatszerkesztés” tárgykör vizsgálatára joggya- 1 igyekeznek felhívni a figyelmet a jogi nyelv közérthető- korlat-elemző csoportot hozott létre. Más csoportokhoz ségének fontosságára, hiszen a jog a mindennapi életün- képest speciális volt ennek a csoportnak a tevékenysége, ket és annak egyre több szegmensét és egyre részlete- egyrészt mert a joggyakorlat-elemzésnek nem egy konk- sebben szabályozza. A jog egy olyan normarendszer, rét jogkérdés vizsgálata volt a célja, másrészt mert a melynek előírásai nem kerülhetőek meg, a jogalkotó vizsgálat több tudományágat is érintő interdiszciplináris azzal az igénnyel szabályozza életviszonyainkat, hogy a jellege miatt a jogtudomány mellett a nyelvészet, a reto- valóság ahhoz igazodjon – ahogy Searle fogalmaz: ezek rika és a jogi informatika képviselőit is bevonták a vizs- 2 olyan kijelentések, melyek megfeleltetési iránya a „világ gálatba. Az összefoglaló véleményt (Orosz 2014) a Kúria a szóhoz”, tehát arra irányulnak, hogy a világ „hozzájuk teljes ülése 2014-ben ajánlási jelleggel elfogadta, és 2014 igazodjon”, azaz a kijelentésnek megfelelő változások februárjában a Kúria honlapján is nyilvánosságra hozták, álljanak elő a világban (Searle 2000: 104–105). Egy szak- melyben a munkacsoport a határozatszerkesztéssel kap- nyelvben természetszerűleg vannak szakkifejezések, csolatban többféle módosítást, főként nyelvi és formai terminus technicusok, melyeket nehéz és nem is szüksé- változtatásokat javasolt. Az összefoglaló vélemény ré- ges minden esetben feltétlen kikerülni, például a szak- szeként elkészült egy Stíluskönyv is, ez azonban a nyil- emberek egymás közti kommunikációjában. Izgalmasabb vánosság számára közzétett anyagból már hiányzott, terület azonban a jogászok és a laikusok beszédhelyze- feltételezhetően amiatt, mert az ebben foglaltak beveze- teit vizsgálni, ebben az esetben ugyanis szükség van a tését a Kúria teljes ülése nem támogatta egyöntetűen. regiszterváltásra. Fontos kérdés tehát a „Kihez szólunk?” A munkacsoport kizárólag a Kúria (ügydöntő) hatá- Egymás között tárgyalnak a szakemberek, vagy a nagy- rozatait vizsgálva, a Polgári Perrendtartás (Pp.) hatálya közönséghez, állampolgárhoz szólnak? Az átlagember alá, a közigazgatási és a polgári szakágba tartozó hatá- részéről ugyanis jogos igény, hogy a magatartásait köz- vetlenül befolyásolni kívánó általános és egyedi normá- kat (jogszabályokat, ítéleteket, határozatokat) valóban 1 2012 óta működnek a Kúrián joggyakorlat-elemző csoportok, melyek megértse. A jogi szaknyelv művelőinek tehát meg kell feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata és a joggyakorlat egységesí- találniuk az arany középutat, azt a szóhasználatot és tése. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke határozza meg évente és megfogalmazásmódot, amit a laikusok megértenek, de a csoportok a vizsgálatuk eredményéről összefoglaló véleményt készí- nem megy a szakszerűség rovására. tenek. Lásd: http://www.kuria-birosag.hu/hu/joggyakorlat-elemzo- csoportok-osszefoglaloi A közös tanulmány apropóját az adta, hogy 2017 a köz- 2 2013.El.II.JGY.1.1-2. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 13 MJNy_2018_1.indd 13 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK rozatok szerkesztési elveinek egységesítésére nézve tett célzottan a bíróságok írásbeli határozatait elemző anya- javaslatokat annak érdekében, hogy „támpontot nyújt- gok (Arányi 1974, Dudás 2005, Juhász 2009, Darák 2013, son azoknak a szempontrendszereknek a kialakításához, a joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló vélemé- amelyek keretében biztosítani lehet a Kúriának az íté- nyei) utalnak arra, hogy a jogi nyelv nehezen érthetősé- leteken (határozatokon) keresztüli egységes megjelení- ge a laikusok számára több szinten jelenik meg. Például 3 tését , és azt, hogy a határozatokban megjelenő döntések az alaktan területén bizonyos kifejezések vagy morfoló- nyilvánosság számára való közvetítése megfeleljen a giai, ún. morfo-szintaktikai szerkezetek a jogi nyelvben társadalmi elvárásoknak.” Távolabbi célként azt fogal- gyakrabban fordulnak elő (nagyobb arányban találko- mazták meg, hogy „az érdemi határozatok a felek és a zunk főnevekkel, gyakrabban jelennek meg az „-ás”, „-és”, szélesebb jogi közönség számára is érthetőbbek és elfo- „-ság”, „-ség” képzőkkel képzett szavak, gyakoriak a bir- gadhatóbbak […] legyenek”, hiszen „[a] bírósági határo- tokos szerkezetek és az alárendelő szóösszetételek). A zatokkal szemben – valamennyi szinten – alapvető kö- mondattan területén a tagadó szerkezetek és a funkció- vetelmény, hogy azokat gördülékeny, igényes, egyúttal igés szerkezetek (terpeszkedő kifejezések) használata közérthető stílusban fogalmazzák meg, a határozatok ne (pl. az „intézkedik” helyett az „intézkedést foganatosít” tartalmazzanak nyelvhelyességi hibákat.” A határozatok kifejezés használata), a határozott névelő elhagyása, a szerkezeti és nyelvészeti vizsgálata során szerzett ta- személytelen, egyes szám harmadik személyű megfogal- pasztalatok alapján a munkacsoport megállapítja, hogy mazások használata, az elvont, bonyolult megfogalmazás, „[b]ár vannak kifogástalanul szerkesztett, arányosan a hosszú, többszörösen összetett mondatok és a terjengős felépített, és nyelvtanilag szinte hibátlan határozatok, kifejezések okozhatnak komoly fejtörést a laikusoknak. mégis gyakoribb és jellemzőbb a nehézkes, körülményes Ugyancsak jelentős nehézséget okoz a speciális jogi szak- mondatszerkesztés, a rossz szóhasználat, a nyelvhelyes- szókincs (terminus technicusok) pontos értelmezése, ségi, egyeztetési hiba. Mindezek miatt sokszor a hatá- aminek több típusát is megkülönböztetjük (Vinnai 2014: rozatban szereplő okfejtés érthetetlenné, követhetet- 34). A speciális jogi szakszókincset az alábbi kategóri- lenné vagy esetleg félreérthetővé válik” (Orosz 2014: ákba sorolhatjuk: 169–170). 1. Jogi jelentésű, de közismert szavak, amelyek meg- A második joggyakorlat-elemző csoportot a büntető- értése nem okoz gondot a laikusok számára sem, pl.: ügyekben hozott határozatok vizsgálatára hozták létre öröklés, hagyaték, végrendelet, bíróság, tanú, per az első vélemény kiegészítése érdekében abban a re- stb. ményben, hogy a polgári és a büntető jogterületen vég- 2. Azon szavak, amelyek köznyelvi hangzásuk ellené- zett „elemző munka szintézise lehet a szerkesztési elvek, re sem érthetők pontosan a laikusok számára, ezek a stílus, a képi megjelenítés tekintetében az eddiginél jelentése nem vagy nem teljesen világos, pl.: jogalany, egységesebb határozatszerkesztési követelményrend- jogképesség, jogi személy, elbirtoklás, elévülés, véle- szer kidolgozása”. Ez a csoport már alsóbb szintű bíró- lem, hatály, végzés stb. ságok határozatait is vizsgálta, így „feltárhatta az alsóbb 3. A köznyelvből átvett szavak, amelyek a jogi nyelv- bírósági szintű határozatok szerkesztési, és a döntés használatban speciális, beszűkült és a köznyelvitől érdemét nem érintő tartalmi hibáit, ezzel elősegítve az eltérő jelentésben szerepelnek, pl.: dolog, jószág, test, első fokon eljáró bíróságok tárgykör szerinti gyakorla- rokon, birtok, panasz stb. tának egységesítését” (Belegi 2015). 4. A köznyelvben nem használatos jogi szakszavak, Mindkét összefoglaló vélemény utal a nemzetközi amelyek a megnyilatkozások egyértelműségét segí- sztenderdekre, elvárásokra is, melyek egy részét A Bírák tik, például: alperes, felperes, kezesség, zálogjog, gon- Magna Chartája (Alapelvek) című dokumentumban ta- datlanság szolgalmi jog, bírói végzés, haszonbérlet, 4 lálhatjuk. A 16. pont a következőt tartalmazza: „A bíró- haszonélvezet stb. sági iratokat és a bírósági határozatokat érthető, egy- A jogi nyelv ezen jellegzetességei tehát gyakran komoly szerű és világos nyelvezettel kell megfogalmazni.” A értelmezési feladat elé állítják a laikusokat – de olykor 5 másik hivatkozott forrás az ún. Vilniusi nyilatkozat, még a jogászokat is. Az értelmezésnek több típusát is- melynek 7. pontjában szerepel, hogy „[a]z igazságszol- merjük, de jogi szövegek esetében hagyományosan a gáltatásoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket következőket szokás alkalmazni: nyelvtani, logikai, rend- annak érdekében, hogy erősödjön a bíróságokba vetett szertani, történeti és teleológiai értelmezés. A nyelvtani közbizalom. […] Az ítéletek és más bírósági határozatok értelmezés szerepét a népszavazási kérdések hitelesíté- világos és érthető nyelvezettel történő megfogalmazása sén keresztül lehet talán a legjobban bemutatni (Cservák mind elengedhetetlen e cél elérése érdekében.” 2014: 53). A Nemzeti Választási Bizottság nem engedé- Mind a magyar jogi nyelvet általában vizsgáló hazai lyezheti azon népszavazási kezdeményezéseket, amelyek szakirodalom (Cservák 2014, Vinnai 2014), mind pedig kérdései nem egyértelműek, homályosak, ellentmondás- tól feszülnek. Az 1127/2014. sz. NVB határozat a követ- kező kérdés népszavazásra bocsáthatóságáról döntött: „Egyetért Ön azzal, hogy amennyiben Magyarország ener- getikai beruházásokba fog, azt kizárólag a megújuló ener- 3 Kiemelés tőlünk (M.K., V.E.) 4 Elfogadta az Európai Bírák Konzultatív Tanácskozása (CCJE) a Stras- giaforrásokat hasznosító létesítmények telepítése céljából bourgban 2010. november 10–19-én megtartott közgyűlésén. tegye a jelenleg üzemelő energiatermelő egységek fenntar- 5 Elfogadta az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) a Vilniusban 2011.június 8–10-én megtartott közgyűlésén. tása (tehát maximum a szinten tartása és karbantartása) / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 14 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK mellett?” A testület megállapította, hogy a kérdés nyelv- szövegekben a hétköznapi nyelvhasználathoz képest jó- tanilag nem egyértelmű, a választópolgárok számára val kevésbé engedhető meg a pontatlanság, és míg a kérdéses lehet az értelmezése, nem lehet határozott szépirodalmi szövegekben a többértelműség művészi igennel vagy nemmel dönteniük. Az NVB ezért az alá- eszköz, addig a jog világában megengedhetetlen a kétér- írásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. telműség, a metafora használata. Itt kell megemlíteni a Egy másik ügyben az 1340/2014. sz. NVB határozattal jogi szövegek stiláris jellemzőit. Teljesen nyilvánvaló, a következő kérdés referendumra bocsáthatóságát is hogy tárgyszerűeknek, szenvteleneknek, hiteleseknek megtiltotta a Bizottság: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Or- és pontosaknak kell lenniük. Nem kérdezhet egy bíró, szággyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások ügyvéd sem olyat, hogy „Hány tavasz suhant már el a feje 2013. évi CCXXXVII. törvényt egészítse ki azzal, hogy a fölött?”, ahelyett hogy azt kérdezné: „Hány éves?”. pénzügyi intézmények nem számíthatnak fel kezelési költ- Nyilvánvaló elvárás a jogi szaknyelvben a többjelenté- séget ügyfeleik részére?” A határozatban az NVB kifejtet- sű szavak monoszemizálása, azaz egy adott jelentésben te, hogy „[a] kezelési költség fogalmát sokféleképpen való használata. A lényeg: ugyanazt érteni és megérteni lehet – definíció hiányában – a köznyelvben értelmezni, jogszabályok, közigazgatási rendeletek, határozatok el- a legtágabb interpretáció pedig (ti. minden szolgáltatási olvasásakor Nyíregyházán és Sopronban. A jogi szókész- díjazás) a bankok létalapját jelentő haszon lehetőségét let használatának módja jogi következményekkel jár, zárná ki”. Feltételezhető, hogy a bonyolult megfogalma- ezért is alapvető követelmény a szakszerűség és közért- zásmód nem szándékolt cselekedet, hanem egy megszo- hetőség: a szóhasználat és szabatos fogalmazás. A jogi kott nyelvi „uniformis” az alkalmazóik részéről, amely- szaknyelvre, mint a legtöbb szaknyelvre általában, jel- ben kényelmesen érzi magát a bíró és a titkár ugyanúgy, lemző a nominalizáció, a semleges stílus, az általánosítás, mint a legkényelmesebb ruhájában. a tipizálás. A következőkben néhány jellemző, gyakran előforduló jelenséget fogunk áttekinteni, melyek egy része a jog- A BÍRÓSÁGI KÉPZÉS TAPASZTALATAI gyakorlat-elemző csoportok javaslatai között is szerepel. Gyakran felmerül például jogászok között is az illetőleg „A XXI. századi bírósági szervezet alapértéke kell, hogy és az illetve kötőszó használatával kapcsolatos probléma, legyen a nyitottság és a szolgáltató jelleg” – mondta mivel a jelentésük eltérő lehet. Lehet pontosítás a funk- Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a ciója, a magyarázó mellérendelés azaz, vagyis kötősza- Közintézmények közérthetősége című konferencián 2017 vának megfelelően, pl.: A tanulmány egy nyomdai ív, illet- januárjában. Akkor célként fogalmazták meg, hogy kép- ve 40 000 leütés terjedelmű lehet. Másodsorban kifejez- zések és konferenciák is szóljanak a világos beszédről, heti a vagylagosságot, pl.: Az emberekre a nép, illetve a a bírósági szervezetek írásban és szóban is felhasználó- népünk szóval utal. Harmadsorban egyszerű mellérende- barát kommunikációjáról. Az OBH elnöke azt is jelezte, lő kapcsolatos viszony és kötőszava is lehet, pl.: A mai hogy mivel a közérthető megfogalmazás soha nem me- előadáson szó lesz a büntetőjogról, illetve a polgárjogról. het a szakszerűség rovására, és mert ezt az egyensúlyt S végül, negyedsorban a leginkább félreérthető, mivel kihívás megtalálni, a bírák kötelező továbbképzésébe lehet kapcsolatos és választó értelme: Aki ittasan, illetve is beépül a közérthető kommunikáció fejlesztése. A ter- bódult állapotban vezet, súlyos büntetőjogi következmé- vek között szerepelt még a teljes bírósági weboldal fel- nyeknek néz elébe. Ez utóbbi esetben bármely vagy mind- használóbarát megújítása és a bírósági ügyfélcentru- egyik feltétel teljesülése esetén ugyanaz lesz az „ered- mokban elérhető tartalmak (például ügyfél-tájékoztató mény”: és/vagy. 2010 óta törvény tiltja a jogszabályter- kiadványok) olyan szerkesztése is, hogy azok valóban vezetek szövegezésénél az illetve kötőszó használatát, segítséget nyújtsanak a felhasználóknak. „Ugyanakkor kivéve, ha nem fejezhető ki másképp a kapcsolat. más szaknyelvekhez képest valóban jogos a laikusok Ebből a példából is látszik, hogy a jogszabályok nyelvi nagyobb elvárása a jogi nyelv közérthetősége iránt, hi- igényessége megkönnyíti a jogalkalmazást. A fogalmazás szen a jog mint a társadalmi rend fenntartásában ki- nyelvi ellentmondásai viszont veszélyeztetik a jog haté- emelkedő szerepet betöltő normarendszer valamennyi konyságát. Cél az arany középútra törekvés a köznyelv állampolgár életét, és annak egyre nagyobb területét és a jogi nyelv között. Például a köznyelv szinonimának szabályozza” (Vinnai 2014: 33). tekinti a kártérítés, kártalanítás, megtérítés és kárpótlás Összességében úgy is fogalmazhatunk, hogy a jogász- fogalmakat, a jogi nyelvben ezek között azonban jelentős szakmának ki kell mozdulnia a nyelvi komfortzónájából, különbség van. Ha viszont eltúlozzuk, és a köznyelvvel a megszokott nyelvhasználatából azért, hogy az átlag- szemben jogi fogalommennyországot építünk ki, akkor polgár minél jobban értse, és minél nagyobb anyanyelvi a törvényszöveg a laikusok számára érthetetlen lesz. A biztonságban érezze magát a különböző határozatok, szépirodalomban stílushiba a szóismétlés, a jogi nyelv- ítéletek és egyéb jogi műfajba tartozó szövegek elolva- ben viszont nem: például nem ugyanaz a gazdálkodó sásakor, meghallgatásakor. Ahogy mondani szokták: ne szervezet és a gazdálkodó szerv. Jogászok is felhívják a kelljen magyarról magyarra fordítani azokat. figyelmet arra, hogy a tíz, tizenöt bekezdésből álló parag- Teljességgel egyetérthetünk azzal, hogy sem a nyelvi, rafusok, a paragrafusok megkettőzése A, B, C paragra- sem a jogi kijelentésekre nem lehet egyértelműen azt fusokkal, vagy az öt-nyolc mondatból álló bekezdések mondani, hogy helyes vagy helytelen, mert ez mindig áttekinthetetlenné teszik a jogszabályszöveget (Sárközy csak az adott helyzethez képest határozható meg. A jogi 2014: 111). / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 15 MJNy_2018_1.indd 15 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK A következőkben néhány további jelenséget mutatunk kényszerintézkedés végrehajtására annak érdekében, hogy be a teljesség igénye nélkül, elsősorban ítéletekből és az ismeretlen helyen tartózkodó tanút előállítsa. Ugyan- néhány, állampolgároknak szóló hivatalos levélből. 6 akkor más alkalmazható kényszerítőeszköz nem áll a bí- róság rendelkezésre (annak érdekében, hogy a tanúnak a [1] tárgyaláson való megjelenését kikényszerítsék). „A befizetés elmulasztása esetén megkeresés hiányában A hosszú szószerkezetlánc a következő: letiltó végzést fogunk folyamatba helyezni.” elutasította – a bíróság A tömör, egyetlen bővített mondatban történő megfo- indítványt galmazás okozza az értelmezés nehézségét. Helyettesít- védői hető három tagmondatból álló összetett mondattal ek- előterjesztett képp: irányulóan Ha nem fizeti be az összeget, és nem is keres fel bennün- elrendelésére ket az ügyfélközpontban, úgy a jelölt összeget a fizetéséből elővezetésének letiltatjuk. Ha a befizetést elmulasztja, és hivatalunkat nem ismételt is keresi fel, úgy a jelölt összeget a fizetéséből letiltatjuk. A hétszintes, alulról fölfelé olvasandó szószerkezet- láncot nagyon nehéz felfogni, három-négy szintig képes [2] a befogadó a biztos értelmezésre. Hasonló a nehézség a Hasonlóképpen a nominalizáció (az igés szerkezetek következő mondatban is: hiánya), a többszörösen bővített mondat okozhatja a megértési nehézséget a következőben: [5] „A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén börtön- „További bizonyítékként fogadta el a bíróság a rendőrök ben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.” által a vádlottak, illetve X. Y. által használt gépkocsira Érthetőbben: vonatkozó szemle megtartásáról készített jegyzőkönyvet, Amennyiben a vádlott a pénzmellékbüntetést nem fizeti továbbá az ezen gépkocsiról készített fényképfelvételeket.” meg, úgy azt börtönben végrehajtandó szabadságvesztés- Helyette: re kell átváltoztatni. További bizonyítékként fogadta el a bíróság azt a jegy- zőkönyvet, amelyet a rendőrök készítettek a vádlottak, [3] illetve az X. Y. által használt gépkocsira vonatkozó szemle Az alábbi mondatban ismét a többszörösen bővített megtartásáról. Ugyancsak bizonyítékkent fogadta el a gép- egyszerű mondat okozza a nehézséget: kocsiról készített fényképfelvételeket. „A Büntető törvénykönyv 99. §-a alapján rendelkezett a bíróság az I. r. és II. r. vádlottak által előzetes fogva tartás- [6] ban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő be- Bár bizonyos esetekben indokolt lehet a funkcióigés számításáról…” szerkezetek használata a hivatalos nyelvben, a laikusok Helyette: számára idegenül hatnak a terpeszkedő kifejezések és a A bíróság a Büntető törvénykönyv 99. §-a alapján ren- névutóhasználat, ráadásul ezek nemcsak a jogi nyelv delkezett arról, hogy az I. r. és a II. r. vádlottaknak az elő- írott, de annak beszélt változatában is gyakoriak. Példá- zetes fogva tartásban töltött ideje legyen beszámítva a ul: alkalmazásra kerül = alkalmazzák, intézkedés fogana- szabadságvesztés-büntetésbe… tosítására kerül sor = intézkednek, belépést eszközöl = belép, érvényesítést nyer = érvényesül. A köznyelvben kö- [4] rülményeskedőnek ható kifejezésmód még például: ide- A nehezen érthető egységek közül leggyakrabban genkezűség esete forog fenn, szigorú ítélet meghozatalára olyan, többszörösen összetett mondatokkal találkozha- került sor. Mindez a jelenlévőkben azt az érzést keltheti, tunk, amelynek a tagmondatai is sok bővítményt tartal- hogy ami ilyen keretek között elhangzik, az feltétlenül maznak, valamint túl „hosszú” a szószerkezetlánc: hitelt érdemlő és igaz. Az alábbi mondatban is egyszerű- „A bíróság a 3. számú tanú ismételt elővezetésének el- síthető az efféle szerkezet: rendelésére irányulóan előterjesztett védői indítványt el- „E szerint a megyei önkormányzat mint fenntartó teljesít utasította, mert az ismeretlen helyen tartózkodó tanú a vállalkozó felé, a megállapodás értelmében a jóváhagyott esetében a kényszerintézkedés végrehajtására a rendőr- és ellenőrzött számlák az önkormányzat gazdasági irodá- ségnek nincs lehetősége, más alkalmazható kényszerítő- jához kerülnek benyújtásra és a számlák kiegyenlítéséről eszköz pedig nem áll a bíróság rendelkezésére a tárgyalá- az önkormányzat haladéktalanul köteles értesíteni a kór- son való megjelenés kikényszerítése érdekében.” házat.” Helyette: Helyette: A bíróság elutasította azt a védői indítványt, hogy a 3. E szerint a megyei önkormányzat mint fenntartó teljesí- tanút (a 3-as számú tanút) ismételten elővezessék. Ennek ti az elvállalt munkát a vállalkozónak,a megállapodás ér- egyrészt az az oka, hogy a rendőrségnek nincs lehetősége telmében a jóváhagyott és ellenőrzött számlákat az önkor- mányzat gazdasági irodájához nyújtják be, és a számlák kiegyenlítéséről az önkormányzat haladéktalanul köteles értesíteni a kórházat. 6 Az eredeti szövegrészek idézőjelben, a javaslatok idézőjel nélkül sze- repelnek. / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 16 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK [7] és aszerint minősülő és büntetendő közúti veszélyeztetés Gyakori névutószerű kifejezések a tekintetében, vonat- bűntettét, kozásában, tekintettel. A folyamatba tétel kimondottan 1 rb. a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint mi- jogi fordulat némi körülményeskedő hatással: nősülő és büntetendő garázdaság vétségét, „Ezt követően a kórház polgári peres eljárást tett folya- 1 rb. a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint mi- matba a részvénytársaság ellen felmondás érvénytelensé- nősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségét. gének megállapítása iránt, amely perben a megyei bíróság az X. számú ítéletével arra kötelezte a részvénytársaságot, [10] hogy fizessen meg a kórháznak Z. Ft-ot, valamint Y. Ft-nak Az átlagember bírósági ítélettel optimális esetben vi- a törvényes kamatait N. év N. hónap N. napjától a kifizetés szonylag ritkán találkozik, különféle hivatalok, bankok, napjáig terjedő időszakra, illetőleg a perköltség viselésére biztosítók, szolgáltatók tájékoztatóival azonban annál kötelezte a részvénytársaságot.” gyakrabban, ezért ezen a területen is komoly törekvések 7 Helyette: vannak ma már Magyarországon is. Ezért végezetül Ezt követően a kórház polgári peres eljárást indított a nézzünk egy rossz és egy jó példát ugyanarra a tájékoz- részvénytársaság ellen. Ebben kérte a felmondás érvény- tatásra két különböző cégtől: telenségének a megállapítását, amely szerint a megyei bí- „Ha ön tételes igazolással elszámolható költség elszámo- róság az X. számú ítéletével arra kötelezte a részvénytár- lását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség megha- saságot, hogy fizessen meg a kórháznak Z. Ft-ot, valamint ladja az adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen iga- Y. Ft-nak a törvényes kamatait N. év N. hónap N. napjától zolt költséget, akkor a nyilatkozat szerinti költség 5 szá- a kifizetés napjáig terjedő időszakra. Ezenkívül a perkölt- zalékát meghaladó költségkülönbözet után 39 százalék, ség viselésére is kötelezte a részvénytársaságot. továbbá ha a költségkülönbözet miatt az adóbevallás alap- ján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mu- [8] tatkozik, a befizetési különbözet után 12 százalék külön- A többszörös birtokos szerkezet használata hasonló- bözeti bírságot is kell fizetni.” képpen akadályozhatja az értelmezést, mint a hosszú szó- „39 százalék kamatot fizet az, akinek a nyilatkozatban szerkezetlánc. A Nyelvművelő kéziszótár azt tanácsolja, kért költséglevonása legalább 5 százalékkal meghaladja hogy a többszörös birtokos szerkezetben az utolsó birto- az év végén ténylegesen elszámolható költségeit. A kama- kosra kötelező kitenni a -nak/-nek ragot. Ezért az értel- tot a különbözet után kell megfizetni. 12 százalék kamatot mezhetőséghez valószínűleg jobban hozzá járul(nak) a fizet az, akinek az év végi adóelszámoláskor tízezer forin- következő formai megoldás(ok): a kerületi önkormányzat tot meghaladó befizetendő adója keletkezik a téves adó- oktatási bizottsága elnökének a beszéde. Tehát nyelvtani előleg-nyilatkozat miatt. A kamatot itt is a különbözet után szempontból azért helyes, mert a legutolsó birtokos jelző kell megfizetni.” (elnökének) magán viseli a szükséges ragot, azonban a Az utóbbi változat egyértelmű, és a fentebb bemuta- mindennapi beszédben természetesen az ilyen mondato- tott módosítási lehetőségeket alkalmazva válik „ügy- kat kerüljük. (Grétsy–Kemény 2005: 392). fél ba ráttá”. Négyszeres birtokos szerkezet szerepel például a kö- A 2017-es bírósági képzés részeként a bírák nemcsak vetkező mondatban: elméleti, hanem gyakorlati segítséget kaptak egyrészt „A szerződés felmondása érvénytelenségének megállapí- az egységes határozatszerkesztés, másrészt a közérthe- tása iránt benyújtott kereseti kérelmet…” tőbb fogalmazás elsajátításában, ezért bízunk benne, Helyette: hogy már rövid távon érezhető változásokat tapasztal- Azt a (kereseti) kérelmet, amelyet azért nyújtottak be, hatunk majd a bírósági ítéletek formai, nyelvhelyességi hogy megállapítsák a szerződés felmondásának az érvény- és stiláris jellemzőiben. telenségét… E tanulmány példa arra, hogy a jogi szaknyelv egysze- rűsítéséhez, közérthetővé tételéhez két tudomány mű- [9] velőinek, alkalmazóinak összefogására van szükség: a Formai, tipográfiai módosítás ugyan, de nagyban meg- jogászokéra és a nyelvészekére. A kölcsönös, jó szándékú könnyíti az értelmezést a felsorolás egyértelműsítése: egymást megértésre van szükség: a jogászok higgyék el, „Fenti cselekményével a vádlott a Btk. 2. § (1) bekezdé- hogy az általuk használt szaknyelvet ők a tudománnyal sében foglaltakra tekintettel 1 rb. az 1978. évi IV. törvény együtt sajátították el, ezért nehezen vagy nem lesz ért- (Btk.) 186. § (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő és hető az állampolgárok számára, a nyelvészek, nyelvmű- büntetendő közúti veszélyeztetés bűntettét, 1 rb. a Btk. velők pedig fogadják el azt, hogy (többek között) a jogi 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és bün- zsargon létező nyelvhasználati forma, nem iktatható ki tetendő garázdaság vétségét, 1 rb. a Btk. 170. § (1) bekez- teljességgel a nyelvhasználatból. désébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségét valósította meg. Helyette: A fenti cselekményével a vádlott a következő bűncselek- ményeket követte el: a Btk. 2. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel 1 rb. az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 186. § (1) bekezdésbe ütköző 7 Lásd például: kozerthetofogalmazas.hu / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 17 MJNy_2018_1.indd 17 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK IRODALOM Juhász László 2009. Határozatszerkesztés a polgári eljá- rásokban. Budapest: OITH Magyar Bíróképző Akadé- Arányi György 1974. A büntetőbírósági határozatok szer- mia. kesztésének elvi kérdései és gyakorlati módszerei. Bencze Lóránt (sorozatszerk.) 2016. Jogalkotás érthetően Budapest: IM kiadvány. – A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar Belegi József 2015. A joggyakorlat-elemző csoport össze- Nyelvstratégiai Intézet [http://manysi.hu/szakmai- foglaló véleménye a „határozatszerkesztés” tárgykörben anyagok/kotetek/42-a-pontos-fogalmazas-muveszete- 2014. évben végzett elemzés megállapításairól. [http:// clear-writing] (letöltve: 2018. márc. 28.) www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/ Orosz Árpád 2014. A „határozatszerkesztés” vizsgálatá- osszefoglalo_1.pdf] nak tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző cso- Cservák Csaba 2014. Nyelv és jog kapcsolata, különös port összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica. I. évf. 2. sz. tekintettel a bírói jogértelmezésre. Glossa Iuridica. I. 165–180. évf. 2. sz. 31–54. Sárközy Tamás 2016. Civiljogi kodifikáció és a nyelv. In: Darák Péter 2013. A Kúria középtávú intézményi straté- Bencze Lóránt (sorozatszerk.): Jogalkotás érthetően. giája, különös tekintettel a joggyakorlat-elemző tevé- – A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar kenység fejlesztésére. Budapest: Semmelweis Kiadó Nyelvstratégiai Intézet. 108–115. [http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/ Searle, John R. 2000. Elme, nyelv és társadalom. A való vi- allamiprojekt/kuria_imprimaturahoz.pdf] lág filozófiája. Budapest: Vince. Dudás Dóra Virág 2005. Néhány szó a bírósági nyelvhasz- Vinnai Edina 2014. A magyar jogi nyelv kutatása. Glossa nálatról. Magyar Jog 52. évf. 9. sz. 554–556. Iuridica, I. évf. 1. sz. 29–48. Grétsy László – Kemény Gábor 2005. Nyelvművelő kézi- http://birosag.hu/media/aktualis/egyszeru-fogalmazas- szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó. es-vilagos-beszed-kozintezmenyeknel A jog tudományA tudománytörténeti és -elméleti írások, gyakorlati tanácsokkal Szerzők: Aczél-Partos Adrienn, Armin von Bogdandy, Cserne Péter, Fekete Balázs, Fleck Zoltán, Földi András, gajduschek györgy, győrfi tamás, Harold j. Berman, Horváth Attila, jakab András, Kovács Péter, menyhárd Attila, michael Stolleis, nagy Ferenc, nótári tamás, Pap András László, Stipta István, Szabó miklós, Szeidl ágnes, Varju márton SzerkeSztők: jakab András, menyhárd Attila ez a kötet egy többrétű és sokéves kutatási projekt eredménye, amelynek célja ára: 10 000 Ft hármas volt. egyrészt a jogtudomány általános módszertani problémáit és meg- közelítési módjait kívántuk bemutatni. Önálló fejezetek szólnak a jogdogmatikai, az empirikus szociológiai, a politikai filozófiai és a de lege ferenda megközelítésekről. Másrészt a magyar jogtudomány helyzetével kívántunk számot vetni és ennek fényében azonosítani a legfontosabb teendőket. ennek érdekében részletesen foglal- kozunk a magyar jogtudomány egyes területeinek történetével a kezdetektől napjainkig, amelyről sporadiku- san születtek ugyan elemzések a rendszerváltás után, de átfogó képet nem kaphattunk a helyzetről. Harmad- részt szükségesnek láttuk, hogy a pályakezdő jogtudományi kutatók számára készüljön egy olyan iránymutató összegzés, amely rendszerezetten bemutatja a jogtudományi pályához szükséges legfontosabb információ- kat. A könyv ezért alkalmas a doktori képzésben történő használatra, hiszen a hallgatók a tapasztalatok szerint kifejezetten igénylik és kérik az ilyen jellegű útmutatásokat, de eddig ehhez hasonló kötet nem állt rendelkezésükre. reményeink szerint ezért ez a munka hasznos minden olyan – akár szenior, akár junior – magyar jogtudós számára, aki szeretné jobban megérteni szakmája módszertani és intézményi problémáit, valamint reflektál- ni akar saját tevékenysége mércéire és hasznosságára. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 18 2018.06.11. 9:07:13