Láris Liliána: Az alapvető jogok érvényesülésének problémái az Európai Unióban

AZ ALAPVETŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI AZ EURÓPAI UNIÓBAN LÁRIS LILIÁNA PhD-hallgató (ELTE ÁJK) 1. BEVEZETÉS szágspecifikus ajánlásokkal a lehetséges kockázatokat és jogsértéseket azonosítva jelentéseket készítene a ki- Az alapvető emberi jogok létrejöttének hátterében az emelten vizsgált alapjogi vonatkozásokról, köztük az egyének állami hatalommal szembeni védelme áll. Kü- igazságszolgáltatáshoz hozzáférés kérdéskörén belül a 5 lönösen igaz ez a büntetőjogi és a büntető eljárásjogi tisztességes eljárás aspektusairól. Az Európai Parla- garanciákra, mivel e jogterületek jelentik a legerőtelje- ment olyan igényt is megfogalmazott, hogy az alapító sebb beavatkozást a magánszférába. szerződések esetleges módosításakor megfontolandó- Az Európai Unió története azt mutatja, hogy ez a kö- nak tartja a Charta alkalmazási körére vonatkozó kor- zösség sui generis módon, önmagából táplálkozva, lé- látozás eltörlését és a norma „alapjogi jogszabállyá ala- pésről lépésre bővítette feladat- és hatásköreit. A Lisz- kítását”. 6 7 szaboni Szerződéssel létrehozott új közösségi politika, A Charta 52. cikk (3) bekezdése értelmében az Em- az európai büntetőjog kapcsán a szakemberek egy ré- beri Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Eu- 1 sze felhívta a figyelmet a túlkriminalizáció veszélyére. rópai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorla- Ezt megelőzendő, az Európai Bizottság az európai bün- ta jelenti a Chartában foglalt jogok értelmezési, és ezál- tetőpolitika alkalmazásának elveiről az uniós jogalko- tal tartalmi kiindulópontját. 2 tók számára orientáló szándékkal közleményt bocsá- A tanulmányban röviden bemutatom a Charta alkal- tott ki. mazásával kapcsolatos joggyakorlatot és problémákat, További biztosítékot jelent, hogy az Európai Unió Bí- valamint az EUB, az EJEB és a nemzeti bíróságok közöt- rósága (a továbbiakban: EUB) az uniós jogalkotást már ti viszonyt elemzem, mivel ez döntő hatással van a nemcsak az alapító szerződések adta szabályozási fel- Chartában foglalt jogok, köztük a tisztességes eljárás hatalmazások tükrében, hanem olyan szempontból is elvének érvényesülésére. vizsgálja, hogy az megfelel-e az Európai Unió Alapjogi 3 Chartájában foglalt garanciáknak és jogoknak. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának követelmé- 2. A CHARTA ALKALMAZÁSA nye egyre hangsúlyosabban jelenik meg a legfőbb uniós szervek állásfoglalásaiban, megnyilvánulásaiban. Mi- A Charta kötelező alkalmazásának címzettjei kizáró- vel az Európai Unió még nem csatlakozott az Emberi Jo- lag a tagállamok, valamint az uniós szervek, de csak ak- gok Európai Egyezményéhez (a továbbiakban: EJEE kor, ha „uniós jogot hajtanak végre” . Arról, hogy mi mi- 8 vagy Egyezmény), az Európai Unió Alapjogi Chartájá- nősül az uniós jog végrehajtásának, az EUB több hatá- nak (a továbbiakban: Charta) szerepe felértékelődött. rozatában fejtette ki álláspontját . Ezek lényege szerint 9 Az Európai Bizottság évente jelentést készít a Charta fennáll a Charta alkalmazhatósága, ha alkalmazásának tapasztalatairól. Felmerült az igény a − a nemzeti jog valamely uniós norma végrehajtására demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogok- irányul vagy az uniós szabályozás érvényesülését kal foglalkozó uniós ellenőrzési mechanizmus létreho- biztosítja (tipikusan az átültető szabályok vagy az 4 zására. Ennek keretében egy szakértői testület or- irányelvek céljait végrehajtó belső normák), 1 Valeria Scalia: Protection of Fundamental Rights and Criminal Law nak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alap- The Dialogue between the EU Court of Justice and the National Courts, vető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról [2015/ Eucrim, 2015/3. 100–111. 2254(INL)] 1. pont, 8. P8_TA(2016)0409. 2 Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Ta- 5 Uo. melléklet 7. és 9. cikkek, 18–19. nácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságá- 6 Uo. 20. pont, 11. nak Towards an EU criminal policy: Ensuring the effective implementa- 7 Charta 52. cikk (3) bekezdés: „Amennyiben e Charta olyan jogokat tion of EU policies through criminal law. 2011.9.20., COM (2011) 573 vég- tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadsá- leges. gok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, ak- 3 Az Európai Tanács 1999 júniusában fogalmazta meg azt az igényt, kor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, hogy az integrációban alkalmazandó alapvető jogokat egy egységes amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem gyűjteményben foglalják össze. Ennek hatására a Charta első változatát akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.” Nizzában 2000. december 7-én hirdették ki, majd a kiigazított szöveg 8 Alapjogi Charta 51. cikk (1) bekezdés. vált az alapító szerződések részévé hét évvel később a Lisszaboni Szer- 9 E határozatok elemzését lásd Varga Zsófia: Az Alapjogi Charta alkal- ződés hatálybalépésével. mazási köre I., Európai Jog, 2013/5. 17–29., Varga Zsófia: Az Alapjogi 4 Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a Bizottság- Charta alkalmazási köre II., Európai Jog, 2013/6. 12–22. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2017 3 3 EJSz2017_3 belív.indd 3 2017.11.03. 9:00:59

− a 4 alapszabadság uniós jog által megengedett kor- E tárgykörben az EUB ítélkezési gyakorlata még for- látozását tartalmazó nemzeti szabályokról van szó málódóban van. A testület két szempont szerint vizsgá- 14 vagy lódik : − valamilyen egyéb, közeli kapcsolat kimutatható a − a Chartában szereplő jogokat az uniós jogalkotás nemzeti és az uniós szabályozás között. Ahogy az korlátainak tekinti, és EUB fogalmaz: szükséges „a szóban forgó területek − olyan számon kérhető kritériumoknak, amelyek közötti közelség, illetve az egyik terület által a má- alapján az EJEB joggyakorlatával összhangban fel- sikra gyakorolt közvetett hatásokat meghaladó bi- mérhető a büntetőjogi szankció alkalmazásának 10 zonyos fokú kapcsolat fennállása.” szükségessége. Az Európai Unióról szóló Szerződés kimondja, hogy a Az EUB joggyakorlata egyre inkább afelé mutat, hogy legfontosabb alapvető jogok tiszteletben tartásán ala- fenntartja az uniós jog elsődlegességét, sőt még az 11 pul az Unió, amelyek közösek minden tagállamban , EJEB-bel és a nemzeti bíróságokkal szemben is, illetve míg általános elvekként az uniós jogrend részét képe- részben mellettük jogot formál magának az emberi jo- 12 zik az EJEE-ben biztosított jogok . gok védelmezőjének szerepére. A Charta 52. cikk (3) és (4) bekezdései szerint: Néhány példa erre az EUB esetjogából. „Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, ame- lyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadsá- gok védelméről szóló európai egyezményben biztosí- 3. EUB KONTRA NEMZETI BÍRÓSÁGOK tott jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett 3.1. A FRANSSON-ÜGY egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem aka- 15 dályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védel- A C-617/2010. számú ügyben a svéd ügyészség sú- met nyújtson.” lyos adócsalás miatt emelt vádat H. Akerberg Fransson „Amennyiben e Charta a tagállamok közös alkotmá- ellen, aki a 2004-es és 2005-ös adóévekben az adóbe- nyos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el, vallásában téves adatokat közölt, valamint elmulasz- akkor ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban totta bevallani a munkáltatói járulékokat. Ezzel egy kell értelmezni.” időben ugyancsak a 2004-es és 2005-ös évekre az adó- A Charta 53. cikke ugyanakkor kimondja, hogy hatóság ugyanezen cselekmény miatt azonos adóne- „E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értel- mek vonatkozásában adóbírságot szabott ki Fransson- mezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti nal szemben. azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben más 16 amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió mellett a Charta 51. cikkének értelmezése is felme- joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illet- rült. A kérdések között az EUB-nak arra kellett választ ve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részessé- adnia, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a bí- gével kötött nemzetközi megállapodások, így különö- rói gyakorlat, amely csak akkor mellőzi az EJEE-vel és a sen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmé- Chartával ellentétes nemzeti szabályok alkalmazását, ről szóló európai egyezmény elismernek.” ha ez az ellentét nyilvánvaló. Tehát az alapjogoknak biztosított védelem szintje Az EUB a döntése 21. pontjában rögzítette, hogy „Az nem szenvedhet csorbát csak azért, mert a Charta ala- uniós jog alkalmazhatósága magában foglalja a Charta csonyabb szintű jogvédelmet biztosít, mint adott eset- által biztosított alapvető jogok alkalmazhatóságát.” ben a tagállamok alkotmányai. Ebből pedig eredhet A 45–49. pontokban kifejti, hogy az uniós jogba ütkö- olyan helyzet, hogy a magasabb szintű alapjogvédelmet zik minden olyan gyakorlat vagy szabály, amely meg- biztosító nemzeti alkotmány leronthatja valamely uni- akadályozza az eljáró nemzeti bíróságot abban, hogy az ós norma adott helyzetben történő alkalmazhatóságát, adott jogi helyzetet teljeskörűen mérlegelje, és az uniós 13 azaz sor kerülhet a mellőzés fordított alkalmazására. jog hatékony és teljes érvényesülése érdekében az azzal Elméletben. ellentétes nemzeti jog alkalmazását mellőzze. A Charta az elsődleges jog része, tehát az abba ütköző nemzeti szabályozás a döntéshozatal során figyelmen kívül 10 C-206/2013. számú ügy ítéletének 24. pontja, ECLI:EU:C:2014:126. hagyható, sőt erre köteles a nemzeti hatóság. 11 Az Európai Unióról szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt Az indokolás 29. pontjában az EUB arra jutott, hogy változata 2. cikk: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a ha a tagállami bíróságnak olyan ügyben kell egy nem- szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az em- beri jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszte- zeti szabály alapvető jogokkal való összhangját vizs- letben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagálla- gálnia, amikor az uniós jog nem szabályozza teljeskörű- mokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az en a tagállamok eljárását, de a Charta szempontjából igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlő- ség társadalmában.” HL (2010) C 83, 2010. március 30. 17. 12 Uo. 6. cikk (3) bekezdés: „Az alapvető jogok, ahogyan azokat az em- beri jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény tagállami bíróság vagy hatóság köteles a döntéshozatal során figyelmen biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos ha- kívül hagyni a nemzeti szabályt, vagyis alkalmazását mellőzni. gyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak 14 Scalia i. m. 101. általános elvei.” 15 ECLI:EU:C:2013:105. 13 Az uniós jog és nemzeti jog kapcsolatában az ún. értelmezési doktrí- 16 „Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan na szerint, ha az uniós jogba ütköző nemzeti szabálynak nem lehet olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően értelmezést tulajdonítani, amely összhangban áll az uniós normával, a már jogerősen felmentették vagy elítélték.” / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_3 belív.indd 4 2017.11.03. 9:00:59

mégis uniós jog végrehajtásáról van szó, akkor „a nem- hoz benyújtott panaszában sérelmezte a levél-, posta- zeti hatóságok és bíróságok jogosultak az alapvető jo- és távközlési titok, valamint a magánlakás sérthetet- gok védelmével kapcsolatos nemzeti követelményeket lensége mint alapvető jogainak, valamint jogorvoslat- alkalmazni, feltéve hogy e követelmények alkalmazása hoz való és információs önrendelkezési jogának sérel- nem veszélyezteti a Charta által biztosított védelem mét, mert a törvény túl bizonytalanul és tágan határoz- szintjét, [...] valamint az uniós jog elsőbbségét, egysé- za meg, hogy milyen esetekben rögzítik valaki szemé- gességét és tényleges érvényesülését.” lyes adatait ebben a nyilvántartásban. Eszerint a nemzeti alkotmányos alapjogvédelmi sza- A német alkotmánybíróság indokolásában kifejtet- 22 bályok alkalmazhatóak ugyan, de azok nem ronthatják te , hogy bár vannak a tárgykört marginálisan érintő le az uniós jog primátusát. Ezen túl, a döntésből az is uniós normák, amelyek az EUMSz 16. cikkén alapulnak, következik, hogy az uniós jog alkalmazhatósága maga azonban az Antiterrordateigesetz nem minősül a Char- után vonja a Charta alkalmazhatóságát és egyúttal az ta alkalmazása szempontjából az uniós jog végrehajtá- EUB alapjogi kontrollhatáskörét. Az EUB az alapító sának. Ezért nem merül fel előzetes döntéshozatali eljá- szerződésekben biztosított hatásköre folytán már a rás kezdeményezésének indokoltsága sem. A személyes nemzeti alkotmánybíróságokra jellemző normakont- adatok védelméről szóló irányelv kapcsán például arra roll alatt tartja az uniós jogalkotók büntetőjogi tárgyú hivatkozik, hogy maga az irányelv veszi ki a hatálya alól normáit, és mivel ezek szinte kizárólag irányelvek for- a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú adatkezelést. májában jelennek meg, az átültető nemzeti jogszabá- További indokként hozza fel, hogy az adatbank létreho- lyok az uniós jog végrehajtásának minősülnek. Így az zását és felépítését nem az uniós jog határozza meg. EUB közvetve teret nyer a nemzeti normák alapjogi Nincs olyan uniós norma, amely Németországot köte- kontrollja felett is. lezné vagy akadályozná vagy tartalmi előírásokat szab- Az EUB hatáskörének előnye, hogy csökken a tagálla- na ilyen nyilvántartás kialakításában. A törvény belső mok aggálya az esetleges túlkriminalizáció miatt, célokat követ, amelyek csak közvetve hatnak ki uniós ugyanakkor a másik oldalon felmerül, hogy az EUB jog által szabályozott jogviszonyokra, amely nem ered- aránytalanul beavatkozik a nemzeti bíróságok és al- ményez olyan mértékű, ún. elégséges kapcsolatot, kotmánybíróságok joghatóságába az alapjogvédelem amely megalapozná az uniós jogon alapuló alapjogi 17 területén. Mindez a nemzeti alkotmánybíróságok ha- mércének alávetést. tásköreinek további csorbítását eredményezheti, ami A Bundesverfassungsgericht (a továbbiakban: BVerf- 18 előreláthatólag jelentős ellenállást fog kiváltani. Az GE) hangsúlyozta, hogy a Charta 51. cikk (2) bekezdé- EUB ebben a döntésében burkoltan együttműködésre sének és az EUSz 6. cikk (1) bekezdésének szó szerinti hívta fel a nemzeti bíróságokat a Charta értelmezése szövegéből következik, hogy a Charta az uniós jog hatá- kapcsán. Ennek két oka lehet: egyrészt előre látja a lyának körét nem tágítja ki az alapító szerződésekben nemzeti ellenállást az alapjogi kontroll átengedése biztosított felhatalmazáson túl, nem hoz létre új hatás- kapcsán, amit így akar megelőzni és/vagy nem bízik köröket vagy feladatokat, és az alapító szerződésekben meg a nemzeti bírákban annyira, hogy rájuk hagyja a meglévőkön sem változtat. Az EUB a kizárólag német Chartában foglalt alapjogok védelmét. alapjogokat érintő kérdésekben a német alaptörvény 19 Az EUB gyanúja talán megalapozott. A német alkot- vonatkozó szabálya szerint nem minősül törvényes bí- 20 mánybíróság 2013. április 24-én hozott döntésében a rónak. A BVerfGE szerint más nem következhet az EUB Franssonítéletre válaszként nem kezdeményezett elő- Fransson-ügyben hozott ítéletéből sem. Ugyanis nem zetes döntéshozatali eljárást egy adatvédelemmel kap- lehet annak a döntésnek a konkrét ügy határain túlme- csolatos alkotmányjogi panasz vonatkozásában annak nő vagy olyan értelmezést tulajdonítani, amely veszé- nyilvánvaló uniós jogi kapcsolata ellenére, hanem visz- lyeztetné a tagállami alapvető jogok védelmét és érvé- 21 szatért az ún. Solange I. doktrínához . nyesítését, mert ez megkérdőjelezné az alaptörvény ál- Az ügy lényege a következő: Németországban a 2006. tal kialakított alkotmányos berendezkedést. Ezért nem december 22-én elfogadott és 2006. december 31-én lehet úgy értelmezni és alkalmazni a Fransson-ítéletet, hatályba lépett „Antiterrordateigesetz” (Terrorizmus amely szerint elegendő lenne a tagállami jog és a Char- ellenes központi nyilvántartásról szóló törvény – a tában lefektetett jogok érvényesítéséhez szükséges szerző fordítása) szerint a szövetségi állam és az egyes elégséges kapcsolat megállapításához az uniós jog al- államok rendőri szervei és nemzetbiztonsági szolgála- kalmazásának absztrakt volta vagy az uniós jog puszta tai létrehoztak egy közös adatbankot a terrorizmussal kihatása a nemzeti jogra. A Chartában biztosított alap- gyanúsítható személyekről. S. úr az alkotmánybíróság- vető jogokat az uniós jog által szabályozott tényállá- sokra alkalmazni kell, de azon kívül nem, ahogyan azt az EUB a Fransson-ítélet indokolása 19. pontjában maga is írja. 17 Scalia i. m. 106. 18 Uo. 105., Armin von Bogdandy – Matthias Kottmann – Carlino Ant- Összefoglalva. A BVerfGE egyértelműen amellett fog- pöhler – Johanna Dickschen– Simon Hentrei – Maja Smrkolj: Fordított lalt állást, hogy a Fransson-ügyben hozott ítéletet kizá- „Solange” Az európai médiaszabadság védelme a tagállamokkal szemben. rólag az egyedi ügyre kell alkalmazni, annak nem tulaj- http://epa.oszk.hu/02300/02334/00046/pdf/EPA02334_Fundamen- donít ultra vires hatályt. A Charta alkalmazása szem- tum_2011_04_005-022.pdf. 19 Scalia i. m. 105. 20 1 BvR 1215/07. http://www.bverfg.de/e/rs20130424_1bvr121507. html. 21 BvL 52/71 B.I. 7. pont, 56. bekezdés. 22 C pont 88–91. bekezdések. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_3 belív.indd 5 2017.11.03. 9:00:59

pontjából az „uniós jog végrehajtása” kitételnek olyan kozó elévülési szabályok nem értékelhetők az állam- megszorító értelmezést tulajdonít, amely szerint az háztartás rendjére vagy a gazdasági versenyre vonat- uniós jog és a nemzeti jog között konkrét kapcsolat kozó alapító szerződéses szabályok körében, hanem a szükséges. Nem elegendő az uniós szabályozási lehető- csalás elleni közös küzdelem területéhez tartoznak. Az ség absztrakt megléte és az sem, hogy konkrét előírás elévülési szabályokat az EUMSz 325. cikkében előírt nélkül az uniós jog pusztán kihat a belső jogalkotásra. kötelezettségek körében a hatékony és visszatartó ere- Ezt két érvvel támasztja alá. Az egyik, hogy ez követke- jű szankciók fogalomnak megfelelés szempontjából zik a Charta alkalmazási körére vonatkozó rendelke- vizsgálta. zésből és az alapító szerződésekből. A másik, hogy az Az indokolás 47. pontjában kimondta, hogy ha az el- alaptörvényben biztosított jogok őre az alaptörvény ér- évülés félbeszakadására vonatkozó nemzeti szabályok temében kizárólagosan a német alkotmánybíróság, alkalmazása azzal a kihatással jár, hogy az esetek jelen- más értelmezés sértené a Német Szövetségi Köztársa- tős számában elmarad a büntetőjogi felelősségre vo- ság alkotmányos identitását. nás, akkor a csalás elleni küzdelemben hozott nemzeti Ebből látszik, hogy a német alkotmánybíróság az uni- intézkedések nem tekinthetők hatékonynak és vissza- ós jog térhódítását és az EUB joghatóságának határát tartó erejűnek, ami sérti az EUMSz fent hivatkozott itt húzta meg. Egyelőre. szabályát. Ennek megítélése a nemzeti bíróság feladata. Nem kizárt, ahogy a Solange I. döntést is újragondol- Ha az eljáró bíró erre a megállapításra jut, akkor elte- 23 ta a BVerfGE a Solange II. döntésben , úgy tesz majd kinthet a nemzeti szabályok alkalmazásától anélkül, az alapjogok védelme kérdésében is. Az 1986. október hogy meg kellene várnia a nemzeti jogalkotó korrigáló 22-én hozott ítéletben kimondta, hogy amíg az Euró- döntését vagy az uniós jogot sértő belső szabály alkot- pai Közösségek, különösen az EUB ítélkezési gyakor- mányos megsemmisítését. 25 lata megfelelő szintű jogvédelmet biztosít a Közössé- Az EUB az 53. pontban felhívta a figyelmet, hogy eb- gekben, és ezáltal minden tagállamban azonos szintű- ben az esetben a nemzeti bíróságnak gondoskodnia kell nek lehet tekinteni a védelem szintjét, az alkotmány- az érintett személyek alapvető jogainak tiszteletben bíróság nem gyakorolja normakontrollra vonatkozó tartásáról. Ezt követően az 55–57. pontokban kifejtet- joghatóságát. te, hogy az elévülési szabályok félretétele nem sérti a Mindenesetre az „Antiterrordatei” eset jól mutatja, Charta 49. cikkében foglalt törvényesség elvét, mert az hogy mennyire kényes és érzékeny ez a terület. elkövetés időpontjában a cselekmények ugyanazon bűncselekmények minősültek és ugyanolyan joghát- ránnyal voltak fenyegetettek, mint az elévülési szabá- 3.2. A TARICCO-ÜGY lyok félretételével. Tehát, az uniós jogot sértő belső sza- bály alkalmazásának mellőzésével nem születik olyan A másik mindenképpen említést érdemlő ügy a Taric- büntetendő cselekmény, sem szankció, amely ne léte- 24 co jogeset , amelynek utóélete fontos mérföldkő lesz a zett volna már az elkövetéskor. Az EUB szerint ezek a bűnügyi együttműködésben és az alapvető jogok euró- megállapítások megfelelnek az EJEB joggyakorlatának pai védelmének történetében. Az olasz Tribunale di Cu- is, amely szerint az elévülési idő meghosszabbodása és neo bíróság előtt Ivo Taricco és társai ellen büntetőeljá- annak azonnali alkalmazása nem sérti a törvényesség rás volt folyamatban. Bűnszervezetben, hozzáadottér- elvét, mert ezt az elvet „nem lehet úgy értelmezni, mint ték-adóra elkövetett csalás és ahhoz kapcsolódó bűn- ami akadályát képezi az elévülési idő meghosszabbo- cselekmények miatt. A vonatkozó olasz szabályok ér- dásának, ha az adott cselekmény még sosem évült el”. telmében az elévülési idő a félbeszakadás ellenére – Az EUB döntése az olasz szakemberek körében nagy amely nem eredményezte az elévülési idő újraindulá- felháborodást váltott ki, de a Corte di Cassazione ki- 26 sát, csupán meghosszabbodását – a bűncselekmények mondta az érintett nemzeti szabályok semmisségét. büntethetősége az ítélet meghozatala előtt elévült vol- Az olasz szakmai körök ellenérzését az okozta, hogy az na. Az olasz szabályozás olyan rendszert eredménye- elévülési szabályokat az EUB eljárási jogi kérdésként zett, amelyben ez az eset nem egyedi, hanem általános kezelte, míg az olasz jogban büntető anyagi jogi kérdés- lett volna az ilyen típusú ügyek bizonyítási nehézségei nek számítanak, amellyel kapcsolatban érvényesül a miatt elhúzódó büntetőeljárásokra figyelemmel. Ezért visszaható hatály tilalma. Így azzal, hogy a nemzeti bí- az olasz bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezde- róság büntetőügyekben nemcsak jogosult, de köteles ményezett az EUB-nál, amelyben arra vonatkozó kér- félretenni a nemzeti jogot anélkül, hogy megvárná a déseket tett fel, hogy az olasz elévülési szabályok sér- belső jogi korrekciós lépéseket, sérül ez az elv, és ezzel tik-e a verseny védelmére, a piaci támogatási formákra, a gyanúsítottak olasz alkotmány biztosította alapvető 27 a gazdasági mentességekre vonatkozó uniós normákat, joga. Bár az EUB hivatkozik az EJEE-re és az EJEB jog- illetve azt a kötelezettséget, hogy a tagállamok meg- gyakorlatára, de azok csak az emberi jogi minimum büntessék az unió költségvetését károsító cselekmé- nyek elkövetőit. Az EUB az ítélet 65. pontjában rögzítette, hogy a héá- 25 Uo. 49. pont. val kapcsolatban elkövetett bűncselekményekre vonat- 26 Scalia i. m. 107. Pietro Faraguna: The Italian Constitutional Court in re Taricco: 27 „Gauweiler in the Roman Campagna” http://verfassungsblog.de/the-itali- 23 2 BvR 197/83 B. II. f) pont, 132. bekezdés. an-constitutional-court-in-re-taricco-gauweiler-in-the-roman-campag- 24 C-105/2015. ECLI:EU:C:2015:555. na/, 2017. január 31. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_3 belív.indd 6 2017.11.03. 9:00:59

28 32 standardokat rögzítik. A Velencei Bizottság 523/2009. magját képező elveknek. Ezzel a lehetőséggel eddig számú véleményében kifejtette, hogy az elévülési sza- sosem élt, de felhívta a figyelmet, hogy ez azzal jár, bályok adott esetben a büntető anyagi jog keretében is hogy ki kell mondania a Lisszaboni Szerződést átültető elhelyezhetők, és ilyen esetben érvényesül a visszaható belső jogszabály alkotmányellenességét, és meg kell hatály tilalma. Ezt a felfogást követi az olasz mellett a semmisítenie azt. Ezért a következő kérdéseket tette 33 magyar szabályozás is, ami magasabb szintű védelmet fel az EUB-nak : nyújt a terhelteknek. 29 1. úgy kell-e értelmezni az EUMSz kérdéses szabálya- A Taricco-döntésből látszik, hogy az EUB már nem- it és az EUB Taricco-ügyben hozott döntését, mint csak a csalás elleni közös fellépés anyagi jogi (kiter- − amelyek megkövetelik a nemzeti bíróságoktól a jesztette a héával kapcsolatos visszaélésekre), hanem nemzeti jog azon elévülésre vonatkozó szabályai- eljárásjogi aspektusaira is hatást kíván gyakorolni, to- nak félretételét, amelyek az esetek jelentős részé- vábbfejlesztve a nemzeti büntetőeljárásjogok harmoni- ben meggátolják az Unió pénzügyi érdekeit sértő zációját. A közös uniós politikák javára, az uniós jog tel- súlyos csalások megbüntetését, vagy jes érvényesülésének biztosítására hajlandó felvállalni − az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalások esetében a konfliktust a magasabb szintű alapjogvédelmet ga- rövidebb elévülési időre vonatkozó rendelkezést rantáló nemzeti jogokkal. tartalmaznak a tagállam pénzügyi érdekeit érintő Ezért rendkívül fontos a Taricco-ügy utóélete. Az csalásokra alkalmazandókhoz képest, EUB fent ismertetett döntésére válaszlépésként a milá- akkor is, ha nincs megfelelően precíz jogi alap az ilyen nói fellebbviteli bíróság 2015. szeptember 18-án kezde- belső normák mellőzésére, illetve 30 ményezte az alapító szerződések módosítását, vagyis akkor is, ha a tagállam jogrendszerében az elévülés a Lisszaboni Szerződést ratifikáló nemzeti szabályok az anyagi büntetőjog része és ezáltal tárgya a törvé- alkotmányos vizsgálatát abból a szempontból, hogy nyesség elvének, azok megfelelnek-e az olasz alaptörvényben és a Charta akkor is, ha az ilyen belső jog mellőzése ellentétben 49. cikkében foglalt törvényesség elvének. Az indít- áll a tagállam alkotmányos rendjének legfontosabb el- ványban arra hivatkozott, hogy az elévülés az olasz al- veivel vagy a tagállam alkotmánya által elismert elide- kotmányos joggyakorlat szerint büntető anyagi jogi geníthetetlen emberi jogokkal. szabály, amelyre vonatkoznak a büntető anyagi jog el- A szembenállást tovább árnyalja, hogy a Charta be- vei, köztük a visszaható hatály tilalma. Az elévülés fel- tartását az Európai Bizottság ellenőrzi. A Chartában ső határára vonatkozó belső szabály félretétele sértené biztosított jogok és a belső norma közötti ellentét ese- a törvényesség, egészen pontosan a büntetőjogi vissza- tén a nemzeti bíróságok kötelesek akár a nemzeti jog ható hatály tilalmát, ezáltal a jogrend egyik alapvető el- alkalmazásának mellőzésével is az uniós szabályozást 34 vét. Ezért a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett EUMSz érvényre juttatni. Jogsértés esetén kötelezettségsze- 325. cikkével olyan szabály nemzeti jogba bevezetése gési eljárást indíthat a renitens tagállammal szemben. vált kötelezővé, amely az olasz Alkotmány 25. cikk (2) Tehát elképzelhető olyan eset, hogy az EUB egyedi bekezdésében lefektetett büntetőjogi törvényesség el- ügyben a Taricco-ügyhöz hasonló döntést hoz, azonban vével ütközik. a tagállam megtagadja az együttműködést az alapvető Az olasz alkotmánybíróság nagyobb együttműködési jogok alkotmányos védelmére hivatkozással, nem fo- hajlandóságot mutatott az EUB-bal, mint német társa, gadja el a Charta értelmezését és az uniós jogot nem al- mivel 2016. november 23-án hozott döntésében sürgős- kalmazza. Ekkor az Európai Bizottság kötelezettség- 31 ségi előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett szegési eljárást indíthat, amelyről ugyanaz az EUB fog az EUMSz 325. cikk (1) és (2) bekezdéseinek értelmezé- dönteni végső soron, amely egyszer már előzetes dön- sére. Az alkotmánybíróság az indítványban kifejtette, téshozatal során állást foglalt a kérdésben. hogy ha az indítványozó által feltételezett norma- Bizonytalan, hogy melyik érv győzne egy ilyen kollí- konfliktus valóban fennáll, akkor kötelessége ezt meg- zióban: előzni. Rögzítette, hogy általában az uniós jog alkalma- − a tagállam érvelhet azzal, hogy maga a Charta írja zása megelőzi a nemzeti jogot, és az ilyen uniós aktusok az 53. cikkben, hogy „egyetlen rendelkezését sem nem támadhatóak az alkotmánybíróság előtt, egy kivé- lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hát- tellel. Az olasz alkotmánybíróság az 1973-as Frontini- rányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapve- és 1984-es Granital-ügyekben kidolgozott egy kont- tő szabadságokat, amelyeket […] a tagállamok al- rollmechanizmust, amely rendkívül hasonló a német kotmányai […] elismernek.” BVerfGE Solange I. doktrínájához. Eszerint az alkot- − ezzel áll szemben az EUB joggyakorlata, amely több mánybíróság kizárja az uniós jog alkalmazását olyan évtizeden át dolgozta ki az uniós jog elsődlegessé- esetben, ha a norma nem felel meg az alkotmány védett gére és hatékony érvényesülésére vonatkozó elve- ket, amelyek nélkül maga az integráció sem lenne képes fennmaradni. Mindenesetre a tagállamok eddig elfogadták az EUB Maxime Lassalle: Taricco kills two birds with one stone for thr sake 28 döntéseit és annak megfelelően jártak el, akkor is, ha of the PIF http://europeanlawblog.eu/2015/10/27/taricco-kills-two- birds-with-one-stone-for-the-sake-of-the-pif/, 2015. október 27. 29 Uo. 3. 30 Order No. 24 Year 2017 http://www.cortecostituzionale.it/documen- 32 Uo. 2. pont. ti/download/doc/recent_judgments/O_24_2017.pdf., Faraguna i. m. 33 Uo. 1) pont. 10. 31 Order No. 24 Year 2017. 34 C-617/2010., Fransson-ítélet, 45. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_3 belív.indd 7 2017.11.03. 9:00:59

azzal nem értettek maradéktalanul egyet. Ezt mutatja mok és az Unió közötti jogvitáját EJEB elé vigyék. A vé- az olasz semmítőszék és alkotmánybíróság példája is. lemény szerint a tervezet alkalmas arra, hogy megsért- A nemzeti bíróságok egyre több ügyben fordulnak a se az uniós jog sajátos autonómiáját, mert nem biztosít Charta értelmezéséért az EUB-hoz: 2011-ben 27, 2012 összhangot az EJEE 53. cikke és a Charta 53. cikke kö- és 2013-ban 41, 2014-ben 43, 2015-ben 36 előzetes zött. Az Egyezmény e szabálya kimondja ugyanis, hogy 35 döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek elő. Ez az EJEE egyik rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, arra utal, hogy a belső ítélkezési gyakorlatban megho- hogy az lerontsa a részes államok joga által biztosított nosodni látszik a Charta alkalmazása. vagy olyan egyezmény által biztosított védelmi szintet, Az EUB az olasz alkotmánybíróság által előterjesz- amelynek a részes állam tagja. Kifogásolta az EUB an- tett kérdésekben döntést még nem hozott, de lehetősé- nak hiányát, hogy a megállapodás rendezze az EJEE- get kapott egyrészt a hivatkozott törvényesség elvére hez fűzött 16. jegyzőkönyvben lehetővé tett, az Egyez- figyelemmel a Charta 49. cikkének részletes értelmezé- ményben foglalt jogok értelmezéséről és alkalmazásá- sére, másrészt a fentebb ismertetett alapjogi konflik- ról adható előzetes állásfoglalás kapcsolatát az EUB ál- tus feloldására. tal adható előzetes döntéshozatallal. Álláspontja sze- rint sérti az alapító szerződéses szabályokat az is, hogy a tervezet a közös kül- és biztonságpolitika területén 4. EUB KONTRA EJEB egyes aktusok, fellépések és mulasztások bírósági fe- lülvizsgálatát kizárólag Unión kívüli szervre ruházza. Az alapvető jogok az uniós jogrend általános elvei Az EJEE-hez csatlakozás tehát továbbra is napirend- közé tartoznak íratlan elsődleges jogforrásként, a jog- ben van. Az Európai Parlament 2016. október 25-i ál- 41 értelmezések során orientáló hatással. Az EUB ennek lásfoglalásában felkérte az Európai Bizottságot 2017. során a tagállamok közös alkotmányos hagyományai- júniusi határidővel újabb tervezet kidolgozására, amely ból merít, valamint az olyan, emberi jogi tárgyú nem- figyelembe veszi az EUB ismertetett kifogásait. zetközi megállapodásokból, amelyek kidolgozásában a Addig is az EUB egy másik döntésében kifejtette, tagállamok részt vettek, vagy amelyekhez csatlakoz- hogy „az uniós jog nem szabályozza az EJEE és a tagál- 36 42 tak. Ezek közül kiemelt helyet foglal el az EJEE. Az lamok jogrendje közötti kapcsolatot”. Vagyis, a belső 37 EUSz 6. cikk (3) bekezdése is megerősíti ezt. A Charta jogi szabályozás határozza meg a belső jog és az Egyez- 52. cikk (3) bekezdése alapján a Chartában és az Egyez- mény ütközése esetén a következményeket, illetve a ményben is szereplő jogoknak utóbbiakkal azonos tar- nemzeti bíróságok által követendő eljárást. Ebből az talmat és terjedelmet kell tulajdonítani az értelmezés következik, hogy az EUB által a Charta tükrében és az során. Azonban az EUB felhívta a figyelmet, hogy az EJEB által az Egyezmény alapján nyújtott jogvédelmi Unió nem csatlakozott az Egyezményhez, így az „nem mechanizmusok egymással párhuzamosan működnek, minősül az uniós jogrendbe szervesen beépülő jogfor- ami konfliktusokat gerjeszthet. 38 rásnak” . Íme erre egy példa. Az EJEE-hez csatlakozás jogi alapját az EUSz 6. cikk 39 (2) bekezdése adja. Az első csatlakozási kísérlet 2013- ban elbukott. Az EUB a megállapodástervezet kapcsán 4.1. A MELLONI-ÜGY 40 kifejtette , hogy sor került az Egyezmény több pontjá- 43 nak módosítására, amely azt szolgálja, hogy ne csak A Melloni-ügyben a tényállás lényege szerint az olasz nemzetállamok, hanem olyan entitás, mint az Európai hatóságok büntetőeljárást folytattak S. Melloni ellen, Unió is csatlakozhasson, azonban megállapította, hogy akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak az nem egyeztethető össze az EUSz 6. cikk (2) bekezdé- ki. A spanyol hatóságok letartóztatták, és átadását meg- sével és az alapító szerződésekhez csatolt 8. jegyző- alapozottnak minősítették, azonban óvadék ellenében könyvvel, mert hiányoznak fontos részletszabályok. szabadlábra helyezték. Melloni ezt kihasználva megszö- Ilyen például annak kizárása, hogy az Egyezménynek kött, így átadására nem került sor. Az eljáró olasz ható- az uniós jog hatálya alá tartozó alkalmazásával kapcso- ságok ezután a vonatkozó nemzeti szabályok alapján a latos, a tagállamok egymás közötti, valamint a tagálla- terhelt távollétében folytatták le az eljárást. A jogerős ítélet végrehajtása érdekében az olasz hatóságok újabb európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. A spanyol ha- 35 A számadatok a Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az tóságok Mellonit letartóztatták, és átadása mellett dön- Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának töttek. Melloni a spanyol alaptörvény 24. cikk (2) bekez- az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2015. évi je- lentéséből származnak. http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/ désében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogának rep/1/2016/HU/1-2016-265-HU-F1-1.PDF COM (2016) 0265. 10. közvetett megsértésére hivatkozott, mert álláspontja 36 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 37. pont, 9. szerint olyan országnak való átadását engedélyezték ECLI:EU:C:2014:2454. 37 „Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető sza- feltételhez kötés nélkül, amely állam joga nem biztosít badságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá aho- gyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következ- nek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.” 41 Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a Bizottság- 38 C-617/2010., Fransson-ítélet, 44. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105. nak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető 39 „Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok vé- jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról [2015/2254 delméről szóló európai egyezményhez.” (INL)] 11. pont, 9. P8_TA(2016)0409. 40 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 153–258. pontok, 42 C-617/2010., Fransson-ítélet, 44. pont, 9. ECLI:EU:C:2013:105. 28–38. ECLI:EU:C:2014:2454. 43 C-399/2011., Melloni-ítélet, ECLI:EU:C:2013:107. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_3 belív.indd 8 2017.11.03. 9:00:59

jogorvoslatot a távollétükben elítéltek számára véde- mánya által biztosított védelmi szintjét, ha ez maga- lemhez való joguk érvényesítése érdekében. sabb, mint amit a Charta lehetővé tesz, és amely adott A spanyol Tribunal Constitucional a következő kérdé- esetben megakadályozza az uniós jogi rendelkezések al- seket tette fel előzetes döntéshozatal keretében az kalmazását. Igaz, hogy ezzel elkerülhető lenne a tagálla- EUB-nak: mi alkotmány által biztosított jogokat sértő vagy korlá- − úgy kell-e értelmezni az európai elfogatóparancs- tozó értelmezés, azonban olyan feltételt szabna az euró- ról szóló kerethatározat vonatkozó rendelkezését, pai elfogatóparancs végrehajtásához, amit az uniós nor- hogy az kizárja, hogy a végrehajtó hatóság az át- ma nem tartalmaz. Ez sértené az uniós jog elsődlegessé- adást ahhoz a feltételhez kösse, hogy a jogerős íté- gének elvét, mert meggátolná a Chartával összhangban let felülvizsgálható legyen a kibocsátó államban az álló uniós normák alkalmazását abban az esetben, ha átadni kért személy védelemhez való jogának biz- azok „nem tartják tiszteletben a tagállami alkotmány tosítása érdekében, és által biztosított alapvető jogokat.” Az uniós jog elsődle- − ha igen, ez a rendelkezés összhangban áll-e a Char- gességével kapcsolatban az EUB hangsúlyozta, hogy ez tában foglalt tisztességes eljáráshoz, hatékony jog- az uniós jogrend lényeges eleme, és a tagállam alkotmá- orvoslathoz és védelemhez való jogokkal, nyos szintű normái sem befolyásolhatják az uniós jog − és ha ez is igen, akkor a Charta védelmi szintre vo- tagállamok területére gyakorolt hatását. natkozó szabályára figyelemmel a végrehajtó tag- A Charta és a tagállami alkotmányok védelmi szintje állam a kibocsátó állam által biztosított felülvizs- közötti összeütközés kapcsán általános érvénnyel, ka- gálathoz mint feltételhez kötheti-e az átadást abból tegorikusan kimondta az EUB, hogy „a nemzeti hatósá- a célból, hogy alkotmánya által biztosított alapvető gok és bíróságok továbbra is alkalmazhatják az alapve- joggal összhangban járjon el, egyúttal az uniós jog- tő jogok védelmének nemzeti szintjét, feltéve hogy en- nál magasabb szintű védelmet biztosítva az előző nek alkalmazása nem sodorja veszélybe a Charta által pontban felsorolt jogoknak. meghatározott és a Bíróság által értelmezett védelmi Az első kérdés kapcsán az EUB kifejtette, hogy a ke- szintet, sem pedig az uniós jog elsőbbségét, egységes- rethatározat értelmében, ha „a távollétében elítélt a ki- ségét és hatékonyságát.” Hozzátette, hogy ha a tagál- tűzött tárgyalásról kellő időben tudomást szerzett és lam az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan fel- tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára tételhez kötné, amely nem szerepel a kerethatározat- meg nem jelenése esetén is sor kerülhet, vagy a kitűzött ban azért, hogy elkerülje a nemzeti alkotmányában biz- tárgyalás ismeretében a védelem ellátásával jogi képvi- tosított jogokkal a kollíziót, akkor ezzel megkérdőjelez- 44 selőt hatalmazott meg” , akkor a végrehajtó hatóság né a kerethatározatban biztosított alapvető jogok vé- köteles az átadást végrehajtani, azt nem kötheti felté- delmi szintjének egységességét. Ezen keresztül sérülne telhez. A kerethatározat taxatívan felsorolja azokat a kölcsönös bizalom és kölcsönös elismerés elve, ami eseteket, amikor a büntetés végrehajtása céljából ki- végső soron a kerethatározat hatékonyságát sodorná adott európai elfogatóparancs teljesítése nem sérti a veszélybe. védelemhez való jogot. A Melloni-ügyben hozott döntés végkicsengése arra 45 A második kérdés kapcsán az EUB rögzítette, hogy a enged következtetni, hogy az EUB mintha félretette személyes jelenléthez való jog a tisztességes eljárás ré- volna a Charta 53. cikkének korlátozó rendelkezését, és szét képezi, de nem abszolút jog. A terhelt lemondhat e még az alapvető jogok védelmét is az uniós jog haté- jogának gyakorlásáról azzal a feltétellel, hogy a lemon- konyságának és érvényesülésének oltárán feláldozná. dásnak kétséget kizáróan bizonyítottnak kell lennie, és A határozat szerint a tagállamok csak akkor biztosít- nem sérthet fontos közérdeket. Ezért nem állapítható hatnak a szupranacionális szinthez képest magasabb meg a tisztességes eljárás elvének sérelme, ha a terhelt alapjogi védelmet, ha ez nem sérti az uniós jog egységes a tárgyalás helyéről és idejéről tudomással bírt, őt álta- alkalmazását. la meghatalmazott képviselő védte, de ennek ellenére Ebben a felfogásban a Charta 52. cikk (1) bekezdése személyesen nem jelent meg. A kerethatározat megha- alapján igazolható olyan jogkorlátozás, amely valamely tározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása ese- uniós cél vagy politika jegyében a hatékonyságra vagy tén úgy kell tekinteni, hogy a terhelt lemondott a rész- szükségességre hivatkozással túlmegy az EJEB által, vételről. Ezért a távollétében meghozott, jogerős ítélet demokratikus társadalomban igazoltnak tekintett kor- 47 végrehajtása érdekében kiadott európai elfogatópa- látozáson. rancs teljesítése nem köthető az érintett jelenlétében történő újratárgyalás biztosításának feltételéhez. A ke- rethatározat tehát nem sérti a Charta megjelölt rendel- 4.2. AZ EJEB ÉS AZ EUB ÖSSZEVETÉSE kezéseit. 46 A harmadik kérdésre válaszként az EUB úgy foglalt Az EJEB és az EUB között nincsen intézményközi állást, hogy nem elfogadható a Charta 53. cikkének megállapodás az immár egymást részben átfedő fel- olyan értelmezése, amely szerint a tagállam általános adataik rendezésére. A Charta és az alapító szerződé- jelleggel alkalmazhatja az alapvető jogoknak az alkot- sek alapján az EJEB joggyakorlata háttérjogként érvé- nyesül, azonban az EUB eseti döntéseiből, különösen a 44 Uo. 42. pont, 10. 45 Uo. 49. és 52. pontok, 10–11. 47 Alexandros-Ioannis Kargopoulos: ECHR and the CJEU Competing, 46 Uo. 56–60. és 63. pontok, 11–12. Overlapping, or Supplementary Competences? Eucrim, 2015/3. 96–100. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_3 belív.indd 9 2017.11.03. 9:00:59

Taricco- és Melloni-ítéletekből, egyre inkább az olvas- döntést az ügyben, amely nem kötelező az EUB-ra, épp ható ki, hogy az uniós jog teljes érvényesülésének biz- ezért utóbbi eltérő megállapításokra juthat. Az EJEB tosítása érdekében eltér az EJEB standardjaitól, az ese- nem jogosult az uniós jog értelmezésére, ezért fennáll a tek többségében az alapvető jogok hátrányára. veszély, hogy az EUB előzetes döntése nélkül az uniós Hasonlítsuk össze az EJEB és az EUB főbb vonásait. jog sajátosságainak figyelmen kívül hagyásával olyan Az EJEB-hez tagállamok egymás jogsértései miatt, álláspontot alakít ki, amely károsítja az uniós jog egy- valamint a tagállamokkal szemben egyének, egyének ségességét. csoportjai és nem-kormányzati szervezetek fordulhat- Az uniós jog (EUMSz 267. cikk) szerint az utolsó fokon nak. Az EUB-hoz egyének nem, kizárólag tagállamok, eljáró bíróság köteles előzetes döntéshozatali eljárást nemzeti hatóságok és uniós szervek fordulhatnak. kezdeményezni. Előfordulhat, hogy alsóbb szintű bíró- Az EJEB esetében a kereset befogadásának feltétele a ság az EJEE 16. kiegészítő jegyzőkönyve alapján az EUB jogsérelem bekövetkezésének valószínűsítése, a belföl- helyett az EJEB-hez fordul előzetes állásfoglalás érde- di jogorvoslati lehetőségek kimerítése, a jogerőtől 6 hó- kében. Két probléma merülhet fel: az EJEB az uniós jog- nap még nem telt el, és az ügyet még nem vizsgálta az hoz képest alacsonyabb standardokat követ, ezért eh- emberi jogi bíróság. Az EUB esetében ilyen feltételek hez igazodó biztosítékokat ír elő, és a nemzeti bíróság nincsenek. Az emberi jogi kérdések döntő többségében hajlamos lehet a könnyebb utat választani. A másik, ha előzetes döntéshozatali eljárásban, illetve uniós nor- az EJEB figyelmen kívül hagyja az uniós jogot, és maga- mák megsemmisítési eljárásában merülhetnek fel. sabb védelmi szintet követel meg. A nemzeti legfőbb bí- Az EJEB döntésének joghatása csupán deklaratív jel- rói fórum – mivel számára kötelező az EUB álláspontját legű: megállapítja a jogsértést vagy annak hiányát. A kikérni – lehetséges, hogy választani kényszerül a két- sérelmezett norma hatályára nincs kihatása. Csak az féle vélemény közül, vagy – ha arra addig nem került adott ügyre vonatkozó, inter partes jellegű, de az eljárás sor – abban, hogy melyik bírósághoz forduljon vagy egészét értékelő álláspont. Ezzel szemben az EUB dön- mindkettő döntését kikérheti. tése eredményezheti akár az uniós norma megsemmi- sítését vagy a nemzeti jogszabály alkalmazásának mel- lőzését. A megállapítások általános érvényűek, erga omnes hatásúak, azonban kizárólag a jogi kérdésekre 5. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK terjed ki a vizsgálódás. Az EJEB jogkövetkezményként előírhat egyedi intéz- Az eseti döntésekből kirajzolódik, hogy az EUB már kedést, amely az adott konkrét jogsérelem orvoslását nemcsak az uniós jogrend őreként és fejlesztőjeként, célozza, és meghatározhat általános jellegű intézkedé- hanem az emberi jogok védelmezőjeként is helyet köve- seket, amely akár nemzeti jogszabály-módosítást is tel magának a nemzetközi színtéren. Ezt a kettős fel- eredményezhet a jövőbeli jogsértések elkerülésére. Az adatot időnként az alapvető jogok védelmi szintjének EUB döntéseiben ilyenre nem kötelezheti a tagállamot. csökkentésével oldja meg a legfontosabb cél: az Európai Az előzetes döntéshozatalt követő esetleges normamó- Unió megfelelő működésének biztosítása érdekében. dosítások a tagállamok önkéntes lépései. Az egyensúly megtalálása véleményem szerint még Ha a marasztalt tagállam az EJEB döntését nem hajtja most zajlik. Az EJEB-bel összefogva a jelenlegi jogvédel- végre, a Miniszteri Bizottság aggodalmát fejezheti ki mi hézagok kitöltésével az emberi jogok megóvásának vagy az EJEB-hez fordulhat, amely deklarálja a mulasz- egységesebb és magasabb szintje is elérkezhet Európá- tást, de más eszköz nem áll rendelkezésre. Ezzel szem- ban. Ebben megoldás lehet, ha az Unió csatlakozik az ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást EJEE-hez és a hatásköri konfliktusokat a csatlakozásról indíthat a renitens tagállammal szemben, amely pénz- szóló megállapodás rendezi. Addig is járható út lenne, büntetés kiszabásával is végződhet. ha az EJEB döntése előtt kötelező lenne beszerezni az 48 Az EJEB és EUB között hatásköri összeütközés má- EUB előzetes döntését olyan ügyekben, amikor az uniós sodlagos jogforrások kapcsán merülhet fel, amelyhez jog Egyezménybe ütközése is felmerül. Így biztosított olyan tagállami intézkedés kötődik, amely egyaránt lenne az alapvető jogok egységes értelmezése és alkal- sérti az Egyezményben és a Chartában foglalt jogokat. mazása az egész európai térségben, valamint az EUB Ilyen kollíziós pont az előzetes döntéshozatali eljá- önálló joghatósága az uniós jog felülvizsgálatában. 49 rás. Előfordulhat olyan eset, hogy az EJEB már hozott 49 A Bíróság 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., 244–247. pontok, 48 Kargopoulos i. m. 97–98. 36–37. ECLI:EU:C:2014:2454. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_3 belív.indd 10 2017.11.03. 9:01:00