SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÖTELMEK (részlet)

Tőkey Balázs SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÖTELMEK Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények



Tőkey Balázs SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÖTELMEK Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények

© Tőkey Balázs, 2020 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020 Lektorálta: FUGLINSZKY ÁDÁM (egyetemi tanár): I. és II. Rész VÉKÁS LAJOS (professor emeritus, az MTA rendes tagja): III. és IV. Rész A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni ISBN 978-963-258-496-6 Budapest, 2020 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 Tartalomjegyzék Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 I. Rész: A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség – Általános rész 1. Fejezet: Kártérítési felelősség a polgári jogban . . . . . . . . . . . . . . . 15 2. F ejezet: A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség mint kötelemkeletkeztető tényállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 3. Fejezet: A kártérítési jog céljai és funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4. Fejezet: A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség 21 tényállási elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 23 1. A jogellenesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 1.1. A károsult beleegyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.2. Jogos védelmi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.3. Szükséghelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.4. További jogszabály által megengedett károkozás . . . . . . . . . . 28 2. Károkozó magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 3. A kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3.1. Az emberi élethez kapcsolódó károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 3.2. A hozzátartozói károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 3.3. Az esély elvesztése mint kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4. Okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár között . . . . . 35 4.1. Az előreláthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4.2. Osztott és hipotetikus okozatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A kimentés hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Fejezet: A kár megtérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 1. A kártérítés mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 1.1. A megtérítendő károk köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 1.1.1. A károsult vagyonában beállott értékcsökkenés . . . . . . 39 1.1.2. Az elmaradt vagyoni előny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1.1.3. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 1.2. A kártérítést csökkentő tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 1.2.1. A károsulti közrehatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 1.2.2. A kártérítési felelősség korlátozása, illetve kizárása . . . 46

6 Tartalom 1.2.3. A károsultnál jelentkező vagyoni előnyök . . . . . . . . . . . 48 1.2.4. A kártérítés méltányosságból való mérséklése . . . . . . . 49 2. Többek közös károkozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 3. A kártérítés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 3.1. A járadékfizetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 3.1.1. A jövedelempótló járadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 3.1.2. A tartást pótló járadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 3.2. Általános kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3.3. Károsodás veszélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 4. A kártérítés kapcsán releváns időpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 4.1. A kártérítés esedékessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 4.2. A kártérítés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 4.3. A kártérítés meghatározására irányadó értékviszonyok . . . . . 63 II. Rész: A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség – Különös rész 1. Fejezet: A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség különös tényállásairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2. Fejezet: A veszélyes üzemi felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 1. A veszélyes üzem fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 2. A veszélyes üzem esetcsoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 2.1. A veszélyes üzem esetcsoportjai a bírói gyakorlatban . . . . . . 71 2.2. A veszélyes üzem jogszabály által nevesített esetei és a „kvázi veszélyes üzemek” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 2.2.1. A veszélyes üzem jogszabály által nevesített esetei . . . . 74 2.2.2. A „kvázi veszélyes üzemek” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 3. A veszélyes üzemi felelősség alanya: az üzembentartó . . . . . . . . . 77 4. A veszélyes üzemi felelősséget csökkentő tényezők . . . . . . . . . . . . 80 4.1. A veszélyes üzemi felelősség alóli kimentés mint teljes mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 4.2. A veszélyes üzemi felelősség korlátozása, illetve kizárása . . . 82 4.3. Károsulti közrehatás, kármegosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 4.4. Veszélyes üzemi felelősség elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 5. Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 6. A veszélyes üzemi tényállás kapcsolata egyéb felelősségi tényállásokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 6.1. Veszélyes üzemi felelősség és kontraktuális felelősség . . . . . . 90 6.2. A veszélyes üzemi felelősség és az általános felelősségi tényállás közötti kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 6.3. A veszélyes üzemi felelősség és az alkalmazottért való felelősség kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

Tartalom 7 3. Fejezet: Más személy által okozott kárért való felelősség . . . . . . . 93 1. Az alkalmazott károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . 94 1.1. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal összefüggésben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 1.2. A munkáltató felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 1.3. Az alkalmazott felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 2. A tag károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 3. A vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . 98 4. A megbízott károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 4.1. A megbízotti minőségben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.2. A megbízó felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 4.3. A megbízott felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4.4. Állandó jellegű megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 5. Más szerződés kötelezettjének károkozásáért való felelősség . . . . 103 4. Fejezet: Vétőképtelen személy által okozott kárért való felelősség . . 104 1. A vétőképtelen személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 2. A gondozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3. Méltányosság alapú kártérítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 4. Az önhiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 5. Vétőképes kiskorú károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . 108 5. Fejezet: Közhatalom gyakorlásával okozott kárért való felelősség . . 110 1. Közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . 110 1.1. A közigazgatási jogkörben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 1.2. A felelősség megállapíthatóságának előfeltétele . . . . . . . . . . . 112 1.3. A közigazgatási jogkörben okozott kárért felelős személy . . . . 114 2. Bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . . . 115 2.1. A bírósági jogkörben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 2.2. A felelősség megállapíthatóságának előfeltétele . . . . . . . . . . . 117 2.3. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 3. Ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . 118 3.1. Az ügyészségi jogkörben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 3.2. A felelősség megállapíthatóságának előfeltétele . . . . . . . . . . . 119 3.3. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 4. Közjegyzői jogkörben okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . 120 4.1. A közjegyzői jogkörben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 4.2. A felelősség megállapíthatóságának előfeltétele . . . . . . . . . . . 121 4.3. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 5. Végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . 122 5.1. A végrehajtói jogkörben okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 5.2. A felelősség megállapíthatóságának előfeltétele . . . . . . . . . . . 123 5.3. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 6. Jogalkotással okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

8 Tartalom 6. Fejezet: A termékfelelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 1. A termékfelelősségi szabályozás forrása, alkalmazáshatósága . . . 128 2. A termék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 3. A termékkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 4. A felelősség alanya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 5. A termékhiba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 6. Kimentés a termékfelelősségi kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . 137 7. A kártérítést csökkentő tényezők és a termékfelelősség . . . . . . . . . 139 7.1. Harmadik személy közrehatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 7.2. A felelősség korlátozása, illetve kizárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 7.3. A kártérítés méltányosságból való mérséklése . . . . . . . . . . . . . . . . 140 8. Igényérvényesítési határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 7. Fejezet: Az épületkárokért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 1. Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 2. Az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 3. Lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kárért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 4. Épület közös használatára szolgáló helyiségeiből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kárért való felelősség . . . . 148 8. Fejezet: Az állatok károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . 149 1. Az állatok károkozásáért való felelősség általános szabálya . . . . . 150 2. A veszélyes állat károkozásáért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . 150 3. A vadászható állatokkal kapcsolatos károkozásokért való felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 3.1. A vadászható állat által okozott kár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 3.2. A vadkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 3.3. A vadászati kár és a vad elpusztításával okozott kár . . . . . . . . 153 III. Rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények 1. Fejezet: Az egyéb kötelemkeletkeztető tények mint kötelemkeletkeztető tényállások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 2. Fejezet: A jogalap nélküli gazdagodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 1. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma és tényállási elemei . . . . . . 156 2. A jogalap nélküli gazdagodás alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . 158 3. Visszatérítési kötelezettség és kivételek a visszatérítési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 3.1. A gazdagodástól való elesés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 3.2. Életfenntartás céljára adott juttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 4. A visszatérítés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 5. Közös gazdagodók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

Tartalom 9 3. Fejezet: A megbízás nélküli ügyvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 1. A megbízás nélküli ügyvitel fogalma és tényállási elemei . . . . . . . 165 2. A megbízás nélküli ügyvitel alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . 167 3. A beavatkozás helyénvalósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 4. A megbízás nélküli ügyvivő kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 5. A megbízás nélküli ügyvivő jogállása, ha a beavatkozása helyénvaló volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 6. A megbízás nélküli ügyvivő jogállása, ha a beavatkozása nem volt helyénvaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 7. Idegen ügy sajátként való ellátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 4. Fejezet: A jogalap nélküli birtoklás, a jogalap nélküli gazdagodás és a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak és azok alkalmazásának összefüggései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 5. Fejezet: Az utaló magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 1. Az utaló magatartás mint kötelemkeletkeztető tényállás . . . . . . . . 176 2. Az utaló magatartás tényállási elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 3. Az utaló magatartás tényállásának alkalmazási köre . . . . . . . . . . . 180 6. Fejezet: A díjkitűzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 1. A díjkitűzés mint kötelemkeletkeztető tényállás . . . . . . . . . . . . . . . 181 2. A díj több jogosult közötti megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 3. A díjkitűzés visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 7. Fejezet: A kötelezettségvállalás közérdekű célra . . . . . . . . . . . . . . 185 1. A közérdekű célú kötelezettségvállalás mint kötelemkeletkeztető tényállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 2. A közérdekű célú kötelezettségvállalás megvalósítását végző szerv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 3. A közérdekű célú kötelezettségvállalás visszavonása . . . . . . . . . . . 188 4. A közérdekű célú kötelezettségvállalás megszűnése . . . . . . . . . . . 190 IV. Rész: Kár- és kockázattelepítés a polgári jogban 1. Fejezet: A kár- és kockázattelepítés jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . 191 2. Fejezet: A kár- és kockázattelepítés rendszere . . . . . . . . . . . . . . . 193 3. Fejezet: A tényleges károsult kárviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 1. Nincs károkozó, vagy annak a személye nem azonosítható . . . . . . 196 2. A károsult által saját magának okozott károk . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 3. Az azonosítható károkozó nem felelős a károkozásért . . . . . . . . . . 197 3.1. A jogellenesség hiánya kártalanítási kötelezettség előírása nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

10 Tartalom 3.2. Az előreláthatóság hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 3.3. A károkozó általi sikeres kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 3.4. A jóhiszeműség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 3.5. A méltányosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 4. Fejezet: A potenciális károsultak kárviselése . . . . . . . . . . . . . . . . 206 1. A potenciális károsultak közvetett módon történő kárviselése . . . . 206 2. A potenciális károsultak közvetlen módon történő kárviselése . . . 208 5. Fejezet: A tényleges károkozók kárviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 1. A szerződésen kívül, jogellenesen okozott károk viselése . . . . . . . 209 2. Kártalanítási kötelezettség szerződésen kívüli, jogszerű károkozásért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 3. A károkozó felelőssége a szerződésszegéssel okozott károkért . . . 211 4. Szerződésszegéshez kapcsolódó helytállási kötelezettségek . . . . . 212 5. Szerződésen alapuló jog jogszerű gyakorlásához kapcsolódó kártalanítási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 6. Fejezet: Azoknak a személyeknek a kárviselése, akik közvetett módon hozzájárultak a kár bekövetkezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . 213 1. A tényleges károkozó ellenőrzésére köteles személyek kárviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214 2. Azoknak a személyeknek a kárviselése, akiknek az érdekében a károkozás történt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 3. A károkozó dologért felelős személy kárviselése . . . . . . . . . . . . . . 217 4. Azoknak a személyeknek a kárviselése, akiknél a kár bekövetkezett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 5. Kárviselés önkéntes kötelezettségvállalás alapján . . . . . . . . . . . . . 220 7. Fejezet: A potenciális károkozók kárviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 1. Államilag szervezett biztosítási alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 2. A felelősségbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 8. Fejezet: A társadalom egésze vagy meghatározott csoportja általi kárviselés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 1. Közérdekből történő, szándékos károkozás kártalanítás mellett . . 224 2. Közérdekből történő, nem szándékos károkozás kártalanítás mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 3. Társadalombiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 4. Jogellenes károkozások, amelyekért az állam vagy állami szerv felel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

11 Rövidítések jegyzéke Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény Ákr. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény Atv. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény Ávt. az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény BDT Bírósági Döntések Tára Be. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény BEVA Befektető-védelmi Alap BH Bírósági Határozatok BK büntető kollégiumi állásfoglalás Bszi. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény EBD Elvi Bírósági Döntés EBH Elvi Bírósági Határozat EGT Európai Gazdasági Térség Étv. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény EUB Európai Unió Bírósága Eütv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Felsőokt. tv. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény Fmhtv. a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. tör- vény Gfbt. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény He. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény Infotv. az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény Kjtv. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény KK közigazgatási kollégiumi állásfoglalás KMK vélemény a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának véle­ ménye Köznev. tv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kp. a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény KRESZ a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet

12 Rövidítések jegyzéke Kstv. a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény Kvtv. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegeníté- sükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény OBA Országos Betétbiztosítási Alap PED Polgári Elvi Döntés PJD Polgári Jogi Döntés PJE polgári jogegységi határozatok PK polgári kollégiumi állásfoglalás Pp. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Szöv. tv. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény termékfelelősségi a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami irányelv törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelí- téséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv Thtv. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény Üttv. az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tör- vény Ütv. az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Vtv. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadá- szatról szóló 1996. évi LV. törvény

13 Előszó Ez a könyv azért készült el, hogy az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén a kö- zelmúltban született, két kötelmi jogi tárgyú tankönyvet (Vékás Lajos: Szer- ződési Jog – Általános rész és Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési Jog – Különös rész) kiegészítse, és így e könyvek által a teljes kötelmi jog le- fedésre kerüljön. Ugyanakkor a könyvből az élettársi kapcsolat és az értékpa- pírok témaköre is kimaradt, mert ugyan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) mindkét jogintézményt a Hatodik Könyvben – azaz a kötelmi jogon belül – szabályozza, de az oktatás keretében az előbbi a családi jogba, az utóbbi pedig a társasági jogba tartozik. Ennek megfelelően a tankönyv a szerződésen kívüli kötelemkeletkeztető tényállások keretében a deliktuális kártérítési jogot és az egyéb kötelemkelet- keztető tényeket tárgyalja. Ezek mellett a kötelmi jog sajátos szemléletű ös�- szefoglalásaként részletesen elemzi a kár- és kockázattelepítés kérdéskörét, amivel elsősorban a hallgatók záróvizsgára való sikeres felkészülését kívánja elősegíteni. A könyv az oktatási céljaihoz igazodó mértékben a bírói gyakorlatot is feldol- gozza. Ennek keretében elsősorban válogatott bírósági döntésekre hivatkozik, és az ügyszámok helyett az adott válogatásban alkalmazott azonosító számo- kat használja. Ez megfelel a kommentárok gyakorlatának, és így az olvasók is könnyebben megtalálhatják a határozatok teljes szövegét az egyes adatbázi- sokban. Mivel a tankönyv az élő – és időnként vitatható vagy ellentmondásos – bírói gyakorlat bemutatását célozza, ezért nem csak olyan döntések kerültek bele, amelyek 2020 áprilisától hatályos reformok bevezetése után az eljáró bí- róságokra kötelező erővel bírnak. Végül ezúton szeretnék köszönetet mondani Faludi Gábornak, aki a kézirat elolvasása után több hasznos tanácsot adott, valamint különösen Fuglinszky Ádámnak és Vékás Lajosnak, akik vállalták a lektorálás hálátlan feladatát, és számos formai, tartalmi és didaktikai javaslatot tettek nekem. Ezeket igye- keztem legjobb tudásom szerint beépíteni a könyvbe, de természetesen a könyv minden esetleges hibájáért a felelősség kizárólag engem terhel. Budapest, 2020. szeptember 5. A szerző



15 I. Rész A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség – Általános rész 1. Fejezet Kártérítési felelősség a polgári jogban A kártérítés a károkozás általános szankciója. A kártérítés felelősség típusú [1] szankció, azaz a helytállási típusú szankciókkal [797] ellentétben a kötelezett- nek (károkozónak) mindig van lehetősége arra, hogy a magatartását kimentse [73], és ez által mentesüljön a kártérítési kötelezettség alól. A Ptk. különbséget tesz a szerződésszegéssel okozott károkért való – azaz a [2] kontraktuális [795] – és a szerződésen kívül okozott károkért való – azaz a deliktuális – felelősség [8] között. A kontraktuális felelősséget, valamint a kontraktuális és deliktuális felelősség kapcsolatát a szerződési jog általános részét feldolgozó tankönyv részletesen tárgyalja, ezért a továbbiakban csak a szerződésen kívül okozott károk és az azokért való felelősség témájával foglalkozunk. Ezzel kapcsolatban csupán arra utalunk, hogy az ún. „non-cu- mul” elv alapján, ha a kár egy szerződés megszegésével következett be, akkor a károsult abban az esetben is csak a kontraktuális felelősségi szabályok alap- ján léphet fel a károkozóval szemben, ha a károkozás egyébként a károkozó deliktuális felelősségét is megalapozná (Ptk. 6:145. §). A deliktuális felelősség szankciója értelemszerűen csak akkor alkalmazható, [3] ha a kárt egy azonosítható károkozó okozta, illetve a károkozásért egy azono- sítható személy felelőssé tehető. Számos olyan eset van azonban, amikor vala- ki szerződéses jogviszonyon kívül kárt szenved, de mégis kénytelen maga viselni a kárt, mert nem azonosítható a károkozó személye [733]. Pl. ha ellopnak egy biciklit, ha valaki megkarcol egy kulccsal egy autót az utcán, vagy [4] betörnek egy lakásba, akkor jellemzően nem derül ki, hogy ki volt a károkozó, így a károsult kénytelen maga viselni a kárát. Előfordulhat az is, hogy ha még esetleg azo- nosítható is a károkozó, akkor is kimentheti magát [73] a kártérítési kötelezettség alól, mert a kártérítés felelősség típusú szankció. Pl. az egészségügyi szolgáltató bizonyít- hatja, hogy ő úgy járt el az ellátás során, ahogyan az adott helyzetben általában elvár- ható [74], és a beteg halálához egy ismert, és vele előre közölt műtéti szövődmény ve- zetett. Ez ugyan kontraktuális károkozás [795], de azért illik ide a példa, mert a fele- lősség jellemzően nem önkéntes kötelezettségvállaláson alapul, valamint az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 244. §-a alapján ezekre a károkozásokra a deliktuális felelősség szabályait kell alkalmazni. Végül ab- ban az esetben, ha sikerül megtalálni azt a személyt, aki felel a károkozásért, és a bí- róság marasztalja is, még akkor sem biztos, hogy a károsult hozzájut a kártérítéséhez,

16 I. RÉSZ: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség – Általános rész mert könnyen lehet, hogy a károkozó nem rendelkezik a szükséges fedezettel, és így az ellene lefolytatott végrehajtás is sikertelen lesz. [5] A fentiek alapján látható, hogy számos okból kifolyólag a deliktuális károkozások esetén gyakran előfordul, hogy végül a károsult viseli a kárát [727]. Ezért ennek a felelősségi rezsimnek a hatékonysága megkérdőjelezhető, különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy mekkora társadalmi költsége van a kártérítési felelősségi rend- szer fenntartásának (és itt nemcsak a bírósági eljárások költségére gondolunk, ha- nem arra is, hogy az esetleges felelősségre vonás miatt a jogalanyok bizonyos koc- kázatos, de egyébként hasznos magatartásoktól tartózkodnak, arra fordítanak időt és energiát, hogy egy esetleges felelősségre vonás alól mentesüljenek stb.). Sőt a ha- tékonyság mellett az is kétséges, hogy mennyiben igazságos ez a rendszer, és itt nemcsak arra gondolunk, hogy számos esetben pusztán a szerencse kérdése – pl. megtalálják-e a károkozót, van-e a károkozónak elég vagyona a kártérítés megfize- tésére stb. – az, hogy a károsult kára megtérül-e. [6] Pl. a károsult szempontjából nem releváns körülmény az, hogy egy műtét után azért bénul-e meg deréktól lefelé, mert egy ritka műtéti szövődmény lépett fel nála, vagy azért, mert az egészségügyi szolgáltató nem megfelelő állami finanszírozása miatt túlterhelt sebész kimerülten operált, és ezért szakmai hibát vétett. Az első esetben az egészségügyi szolgáltató sikeresen ki tudja menteni magát [73], és a károsultnak nem jár kártérítés, a második esetben viszont teljes kártérítést kap. Vajon igazsásos a kár­telepítésnek [713] ez a formája? Hiszen a károsult szempontjából az eredmény mindkét esetben ugyanaz: a műtét elvégzése miatt olyan körülmények miatt bénult le, amelyeket nem tudott befolyásolni. Természetesen lehet arra is hivatkozni, hogy a károsultaknak lehetőségük van az ilyen jellegű – azaz a deliktuális felelősség által nem érintett – kockázatokat biztosítás segítésével fedezni [778]. [7] Mindenesetre a fenti problémákat észlelve, egyes jogrendszerekben bizonyos károk esetére (pl. autóbalesetek, orvosi műhibák stb.) bevezettek ún. no fault rendszere- ket, amelyek lényege, hogy a károsult a károkozó hibájától függetlenül kap az őt ért kár miatt valamekkora kompenzációt egy erre a célra létrehozott alapból.1 2. Fejezet A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség mint kötelemkeletkeztető tényállás [8] A Ptk. 6:2. § (1) bekezdése szerint a – szerződésen kívüli, azaz deliktuális – károkozás egy önálló kötelemkeletkeztető tényállás. Jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a jogalkotó a kötelemkeletkeztető tényállások között második- ként, közvetlenül a szerződés után említi. [9] A deliktuális károkozás önálló kötelemkeletkeztető jellege következik abból is, hogy a Ptk. 6:518. §-a szerint a „törvény tiltja a jogellenes károkozást”. Ezt 1 A kártérítési jog és szankció lehetséges alternatíváiról és azok kritikájáról lásd Szalai Ákos: Preven- ció és reparáció a kártérítési jogban. MTA Law Working Papers, 2014/26.

I. RÉSZ: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség – Általános rész 17 a rendelkezést hívják a károkozás általános tilalmának. Az viszont már ke- vésbé egyértelmű, hogy ez a tilalom pontosan mit is jelent. A rendelkezés ál- talánosan elfogadott jelentése az, hogy bármilyen formában is történik, bár- milyen jellegű is a károkozás, az főszabály szerint kötelmet keletkeztet a kár­ okozó és a károsult között, mely alapján a károkozó köteles megtéríteni a ká- rosult kárát, kivéve, ha valamilyen különös szabály alapján erre mégsem kö- teles. Így még akkor is keletkezik a felek között kártérítési kötelem, ha köztük nem volt szerződés, és a károsultnak semmilyen abszolút hatályú – azaz dolo- gi vagy személyiségi – jogát nem sértette meg a károkozó. Ez viszont azt je- lenti, hogy a károkozás általános tilalma valójában nem kötelemi jogi szabály, hanem egy abszolút hatályú kötelezettség, mely szerint mindenki köteles tar- tózkodni attól, hogy más személynek kárt okozzon, még akkor is, ha egyéb- ként a magatartásba sem szerződésbe, sem valamilyen abszolút hatályú jogo- sultságba nem ütközik. Ugyanakkor, ha a károkozás általános tilalma abszolút hatályú kötelezettség, abban az esetben annak nem a Ptk. relatív hatályú jog- viszonyokat (kötelmeket) szabályozó Hatodik Könyvében lenne a helye. Ezt a problémát jól érzékelteti a versenyjogi jogsértésekből fakadó károk megsértésé- [10] nek megítélése. Ugyanis ezek olyan különös tényállások, amelyeknél jellemzően a ká- [11] rosultnak úgy keletkezik kára, hogy a károkozó nem sérti meg semmilyen abszolút ha- [12] tályú jogát sem. Pl. amikor egy vevő azért károsodik, mert egy kartelltevékenysége miatt csak drágábban tudott megvenni egy terméket. Ezt a sajátos károkozási tényál- lást a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) szabályozza, miután a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérí- tési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése végett módosították azt. Egyébként sem a mérvadó jogirodalom,2 sem a bírói gyakorlat alapján nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy a károsult abszolút hatályú jogának megsértése a deliktuális felelősség megállapíthatóságának előfeltétele lenne, de nem is jelenik meg élesen ez a kérdés, azaz egyértelmű következtetés nem vonható le. Ugyanak- kor a bírói gyakorlatban azokat a kárigényeket, amelyeknél a károsultnak egyik ab- szolút hatályú joga sem sérül, gyakran elutasítják arra való hivatkozással, hogy a károkozó magatartás és a kár között túlságosan távoli az okozati összefüggés [63]. A kérdés megválaszolását tovább nehezíti, hogy mindkét megoldás mellett szólnak erős érvek. Egyfelől, ha eltekintünk az abszolút hatályú jogsértéstől mint előfelté- teltől, az lehetőséget ad bizonyos magatartások szankcionálására, amelyeknél a deliktuális felelősségen kívül más polgári jogi eszköz nemigen áll rendelkezésre (pl. versenyeztetési eljárással [Ptk. 6:74. §] kapcsolatos jogsértések, amelyeknél a károsultnak nem sértik meg abszolút hatályú jogát). Másfelől viszont a polgári jog 2  Lásd Marton Géza: A polgári jogi felelősség (TRIORG, Budapest, é. n.) 14–23., 132–137. és Eörsi Gyula: A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség (Budapest 1961) 282–320.

18 I. RÉSZ: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség – Általános rész dogmatikai felépítéséhez jobban illene az a megoldás, ha a kártérítési felelősséget csak abszolút hatályú jog megsértése esetén lehetne megállapítani. Ugyanis az ab- szolút hatályú jogviszonyok alapvetően úgy épülnek fel, hogy van egy konkrétan meghatározott jogosult, és vele szemben mindenki kötelezett. Ha a károkozás álta- lános tilalmát [9] úgy értelmezzük, hogy az egy általános károkozástól való tartóz- kodási kötelezettséget jelent, akkor az nem lenne más, mint egy abszolút hatályú kötelezettség. Az ilyen jellegű kötelezettségek – tehát amikor a jogosult nincs konk- rétan meghatározva, hanem a kötelezett köteles valamilyen magatartás tanúsítására valamennyi potenciális jogosulttal szemben – azonban idegenek a polgári jog téte- les normavilágától, legfeljebb alapelvi szinten jelennek meg (pl. elvárható magatar- tás elve [74]), de jellemzően ekkor sem önálló kötelezettségként. 3. Fejezet A kártérítési jog céljai és funkciói [13] A kártérítési jog legfontosabb céljai és funkciói az alábbiak: – kompenzáció (reparáció) [14]; – prevenció [15]; – előre kiszámítható kártelepítés [17]; – elégtétel (megtorlás, büntetés) [18], bár ez utóbbi szerepe lényegesen csekélyebb különösen az első kettőhöz képest. [14] A polgári jog egyik alapvető funkciója az, hogy a megfelelő jogalappal alá nem támasztott vagyonmozgásokat megakadályozza, így abban az esetben, ha ilyen vagyonmozgásra sor kerül, akkor szabályozott kereteket biztosítson azok kompenzálására.3 Így a kártérítési jog elsőként említendő funkciója a károsult kártérítés formájában történő kompenzálása, azaz a reparáció. Tehát a kártérítési jog elsődleges célja az, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza a kártérítéssel, mintha a károkozás meg sem történt volna. [15] A polgári jognak a megfelelő jogalappal alá nem támasztott vagyonmozgások megakadályozására irányuló céljából következik a kártérítési jog másik meg- határozó funkciója, a prevenció, azaz a károkozások megelőzése. Hiszen mi- vel lehetne hatékonyabban megakadályozni a megfelelő jogalappal alá nem támasztott vagyonmozgásokat, mintsem ha ezekre a vagyonmozgásokra nem is kerül sor. Kérdéses azonban az, hogy a kártérítési jog mennyiben tud meg- felelni ennek a célnak. Ugyanis egy szankció csak akkor bír preventív hatás- sal, ha a várható jogkövetkezmény súlyosabb, mint a jogellenes cselekménnyel szerezhető előny. Így hiába jogosítja a károsultat teljes kártérítésre a kártérí- tési jog, ha a károkozó alappal számolhat azzal, hogy őt nem fogják marasz- talni – mert nehéz kideríteni, hogy ki okozta a kárt, nehezen bizonyítható a 3 Vékás Lajos: Szerződési jog – Általános rész (ELTE Eötvös, Budapest, 2019) 595. széljegyszám