Belovics Ervin: Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomástétel megtagadásának joga

34 vetően , vagy ha az eljárás okafogyottá vált, mert a tá- delkezéseket és perbeli cselekményeket. Ezt az intézke- madott jogszabály hatályát veszítette és alkalmazási dési tilalmat nem oldja fel a 155/B. § (3) bekezdése sem, 35 tilalom kimondásának sincs helye . Utóbbi esetben az amely arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság el- Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság a visszauta- járásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel hatá- sítás helyett az eljárását végzéssel megszüntetheti. roz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti [sőt a (4) Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk megje- bekezdés szerint ez a felfüggesztő végzés nem is felleb- gyezni, hogy a bírói kezdeményezés esetén a hiánypót- bezhető]. Álláspontunk szerint (amelyet az Alkotmány- lás lehetősége korlátozott, mégpedig a Pp. szabályai kö- bíróság eljárása nem tükröz) bírói kezdeményezés ese- vetkeztében. A hatályos Pp. 155. § (2) bekezdése szerint tén az Alkotmánybíróság csak olyan hiánypótlást ren- a felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendel- delhet el, amelyet a kezdeményező bíró a felfüggesztés kezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli hatálya alatt is teljesíthet, de a bíró nem hívható fel sem cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, ille- a végzése (azaz indítványa) kiegészítésére, sem a hiány- tőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói ren- zó tényállás megállapítására. 3197/2014 (VII. 15.) AB határozat. 34 3108/2013. (V. 17.) AB végzés. 35 AZ ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA ÉS A TERHELTI VALLOMÁSTÉTEL MEGTAGADÁSÁNAK JOGA BELOVICS ERVIN egyetemi tanár (PPKE JÁK) BEVEZETÉS kapcsolódóan a hallgatási jog elismerésének szükséges- sége már a XI. század elején megfogalmazódott. A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hi- 1.1. A common law sajátosságai szen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak ab- ban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megálla- Angliában a középkor elején az egyházi és a világi bí- pítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a bün- róságok egyidejűleg folytattak ítélkező tevékenységet tetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől procesz- ráadásul – ami a rendszert, ha lehet még bonyolultabbá szuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; tette – az egyházi bíróságok polgári ügyekben is eljár- másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltató hattak. alany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is. A XIII. századtól a világi bíróságok által eljárás alá Ennek megfelelően a terhelt vallomásának is kettős vont személynek alanyi jogává vált az ártatlanságát bi- szerepe van. Egyfelől tartalmazhatja a terhelt védeke- zonyító eskü letétele, és egyre inkább elfogadott lett az zését, másfelől bizonyítékokat szolgáltat.” 1 a gyakorlat, amelynek alapján a vádlottnak nem kellett Az, hogy a terheltet a vallomástétellel kapcsolatban önmagát terhelő adatokat szolgáltatnia. milyen kötelezettségek terhelik, avagy, hogy milyen jo- A XIV. Lateráni Zsinat döntését követően az egyházi gosultságok illetik meg ebben a körben, régóta alapkér- bíróságok gyakorlatában a klasszikus inkvizitórius dése a büntetőeljárási jognak. modell vált uralkodóvá, amelynek lényege szerint a bűncselekménnyel gyanúsítható személynek a feltett kérdésekre válaszolnia kellett és az általa elmondottak 1. JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK bizonyítékként felhasználhatóak voltak. A terheltnek először esküt kellett tennie, de már az eskütétel megta- A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy gadását a bűnösség bizonyítékának tekintették. vonatkozásában az önvádra kötelezés tilalma és ehhez Angliában az egyházi és a világi hatalom küzdelme természetesen kiterjedt az egyházi és a common law bíróságokra is. Ennek keretében egyre jelentősebb mértékben került sor az egyházi bíróságok hatásköré- 1 Király Tibor: Büntetőeljárási jog 4. Átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris Kiadó. 2008. 294. nek a visszaszorítására, illetve az inkvizíciós eljárások / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 ESz2016_1 folyamatos.indd 10 2016.03.30. 9:15:12

korlátozására. Ezzel egyidejűleg, ha fokozatosan is, de te. Bár ezen rendelkezést Angliára és Wallesre is ki kí- bővültek a büntetőeljárás alá vont személyek eljárási vánták terjeszteni, a problémakörrel foglalkozó Royal jogosultságai. Commission on Criminal Procedure, azonban arra hi- 1641-ben szüntették meg az addig bírósági funkciót vatkozva ellenezte a jogszabályi módosítást, hogy a is betöltő High Commissiont és a Csillagkamarát. A két hallgatás jogának korlátozására kizárólag akkor lenne testület felszámolásával egyidejűleg került sor Angliá- lehetőség, amennyiben – a kontinentális eljárási model- ban az úgynevezett „ex officio eskü” jogintézményének lekben rögzítetteknek megfelelően – a terhelt a bírósági a megszüntetésére, amelynek alapján a kihallgatott tárgyalást megelőzően teljes egészében tudomást sze- személy köteles volt vallomást tenni, illetve a feltett rezhetne a bűnösségét alátámasztó bizonyítékokról, kérdésekre válaszolni. A hallgatás jogának elismerése ami viszont jelentős mértékben ellentétben állna az an- azonban kizárólag azt a követelményt fogalmazta meg, golszász büntetőeljárás elveivel. hogy tilos bárkit bizonyítékok hiányában arra kötelez- Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának V. ki- ni, hogy a bűneit nyilvánosságra hozza. „Az elv nem azt egészítése már kifejezetten rendelkezett az önvádra garantálta, hogy az egyén megtagadhassa az önmagát kötelezés tilalmáról, kimondva, hogy „Senki nem köte- terhelő bizonyíték szolgáltatását, hanem pusztán azt lezhető arra, hogy büntetőügyben önmagával szemben tiltotta, hogy arra kötelezzék: önmaga adjon alapot tanúskodjék”. A szóban forgó alkotmánykiegészítést arra, hogy az eljárást vele szemben megindítsák. A ius azonban 1964-ig csak a szövetségi bíróságok előtti eljá- commune tehát inkább a véleménynyilvánítási, a gon- rásokra vonatkoztatták, így a Twining v. New Jersey dolat- és a lelkiismereti szabadság, valamint a magán- ügyben a Legfelső Bíróság okfejtése szerint „Eltekintve élethez való jog minimumát garantálta: nemo tenetur a common law szabályaitól, a civilizált és szabad orszá- prodere seipsum – senki sem köteles önmagát elárulni gok joggyakorlata nem ismeri a mentességet, és az vagy más megfogalmazásban nemo tenetur detegere igazságszolgáltatás területét kivéve, saját népünk sem turpitudinem suam – senki sem kötelezhető arra, hogy tekinti azt olyan elvnek, amely az igazság megismeré- 3 szégyenét feltárja.” 2 sét garantálja”. 1964-ben azonban a Malloy v. Hogan 4 Az 1680-as évek végén már uralkodóvá vált a com- ügyben a Legfelső Bíróság megváltoztatta az állás- mon law bíróságok gyakorlatában a vallomás megtaga- pontját és olyan döntést hozott, amely szerint az Alkot- dásának joga, miként a vád megismeréséhez és a védő- mány V. kiegészítésében definiált önvádra kötelezés ti- höz való jog is. lalma az Alkotmány XIV. kiegészítésében megfogalma- Megjegyzést igényel, hogy Angliában a XVIII. század zott tisztességes eljáráshoz való jog követelménye által elejétől a terhelti vallomást nem tekintették teljes ér- valamennyi tagállami bíróságra vonatkozik. Ugyaneb- tékű bizonyítéknak, sőt csak a XIX. század végén ismer- ben az évben született egy másik kiemelkedő jelentő- ték el a terhelt jogát a tekintetben, hogy eskü alatt val- ségű döntés, amely a hallgatáshoz és a védőhöz való jo- lomást tegyen. got deklarálta. Az Escobedo v. Illinois ügyben a Legfel- A múlt század közepétől ugyanakkor – különösen a ső Bíróság a rendőrség eljárását jogellenesnek tartva rendőrségi vezetők által támogatottan –jelentősen nőtt kimondta, hogy amennyiben a terhelt ragaszkodik a vé- azoknak a gyakorlati és elméleti szakembereknek a szá- dőjéhez, a védő jogosult jelen lenni a terhelt kihallgatá- ma, akik egyre erőteljesebben amellett érveltek, hogy a sán, akinek a távollétében a terhelt a vallomástételt is hallgatás jogának biztosítása, valamint az erre vonatko- megtagadhatja, valamint, hogy a védő kirekesztésével zó figyelmeztetési kötelezettség előírása gátolja a bűn- lefolytatott terhelti kihallgatások jogellenesek és ezért cselekmények eredményes felderítését. Az 1970-es a terhelt által ott elmondottak bizonyítékként nem ér- években több szervezet, illetve számos politikus felka- tékelhetők. rolta ezeket a törekvéseket. Így a Criminal Law Revision Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága 5 Comittee arra tett javaslatot, hogy amennyiben a terhelt 1966-ban a Miranda v. Arizona ügyben hozott jogtör- él a hallgatás jogával és csak az eljárás egy későbbi sza- téneti jelentőségű döntést, aminek lényege szerint a kaszában terjeszti elő érdemi védekezését, akkor a bíró- rendőrség a személyi szabadságától megfosztott sze- ság jogosult legyen azt figyelmen kívül hagyni. Az mélyt kihallgatásának megkezdése előtt köteles a jo- észak-írországi terrorcselekményeket követően a brit gai ra, így a hallgatás jogára is figyelmeztetni. kormány 1988-ban az ilyen bűnelkövetők hallgatáshoz A terheltet figyelmeztetni kell tehát arra, hogy nem való jogát kívánta korlátozni. Az északír parlament pe- köteles vallomást tenni, illetve hogy amennyiben en- dig olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé tette, nek ismeretében válaszol a feltett kérdésekre, az általa hogy „a nem nyilatkozást” – bizonyos körülmények kö- elmondottak bizonyítékként felhasználhatóak. Ameny- zött – terhelő adatként értékeljék. Így például amennyi- nyiben az őrizetben lévő terhelt nem kíván vallomást ben a terhelt hallgatott arról, hogy a bűncselekmény tenni, további kérdések nem tehetők fel a részére és a helyszínén megtalált tárgyai miként kerültek oda, vagy rendőrség nem tehet kísérletet arra, hogy vallomásté- ha nem adta magyarázatát annak, hogy mért tartózko- telre késztesse. dott a bűncselekmény végrehajtási helyszínén, akkor a Így a Legfelső Bíróság a Miranda-ügyben hozott dön- bíróság a hallgatását terhelő bizonyítékként értékelhet- tésével egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. 2 3 Twining v. New Jersey 211 U. S. 78, 113 (1908). A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. 4 Malloy v. Hogan 378 U. S. 1, 84 (1964). Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. 244. 5 Miranda v. Arizona 384. U. S. 436 (1966). / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 ESz2016_1 folyamatos.indd 11 2016.03.30. 9:15:12

hogy az Alkotmányban megjelenített terhelti jogoknak abban is megnyilvánult, hogy védekezésre csak akkor minden körülmények között hatályosulniuk kell, ami- és oly mértékben nyílt számára lehetőség, amikor és nek azonban egyik feltétele, ezen jogok ismerete, ezért amennyiben azt a bíróság lehetővé tette a számára. a terheltet a jogaira figyelmeztetni kell. Minderre pedig A felvilágosodás eszmerendszerének köszönhetően a a terhelti kihallgatás megkezdése előtt kell sort keríte- XIX. században általánosan elfogadottá vált a konti- ni, és amennyiben a figyelmeztetés megtörténtével, va- nentális Európában a vádelvű és a nyomozóelvű eljárás lamint annak tartalmával kapcsolatban utóbb kételyek elemeit egyesítő vegyes rendszer. Az ilyen típusú eljá- merülnek fel, a nyomozó hatóságnak kell bizonyítani rásban a bírósági tárgyalást előkészítő szakaszban a eljárásának jogszerűségét. terhelti jogok még korlátozottak voltak a tárgyaláson Viski László 1969-ben megjelent tanulmányában még azonban a terhelt már ügyféli jogosultságokkal rendel- egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy „Az kezett. A vegyes rendszer már egyértelműen tiltotta a amerikai büntetőeljárás alapelve, hogy saját ügyében vádlott vallomásra kényszerítését, illetve fokozatosan, senki sem kötelezhető vallomástételre. A terheltnek de egyre erőteljesebben jelent meg a kontinentális Eu- joga van afelől dönteni, hogy kíván-e egyáltalán vallo- rópa országainak eljárásjogi törvényeiben az önvádra mást tenni vagy sem. Az elv alapját az az álláspont képe- kötelezés tilalma. zi, hogy teljes mértékben a vádnak a feladata a tények, a A terhelt hallgatáshoz való jogát több, a XX. század- bűnösség bizonyítása, nem pedig a terheltté az ellenke- ban megkötött emberi jogi szerződés is garantálja, 6 zőnek a bizonyítása, vagy akár valószínűsítése.” ilyen az ENSZ Polgári és Politikai Nemzetközi Egyezség- Amint arra Tóth Mihály rámutat, az 1970-es évek első okmánya, amely szerint az ellene emelt vád elbírálása- felében azonban „egyre több kifogás merült fel az ame- kor mindenkinek joga van arra, hogy ne kényszerítsék rikai szaksajtóban, amely a »Miranda« túl széles, »sokat önmaga ellen tanúskodásra vagy arra, hogy bűnösségét markoló« voltát kifogásolta, és ezzel párhuzamosan az beismerje. 10 új összetételű Legfelső Bíróság – különösen a konzerva- Az Emberi Jogok Európai Bírósága (továbbiakban: Bí- tívnak ítélt Burger bíró révén – megkezdte a döntés óva- róság) az 1993-ban meghozott Funke v. France ügy- 7 11 tos, de módszeres aláásását”. Így a Harris v. New York ben foglalkozott a hallgatás jogának problematikájá- ügyben Burger annak az álláspontjának adott hangot, val. Az érintett személy ellen azért indult büntetőeljá- amely szerint a Miranda-döntés nem használható fel a rás, mert a vámigazgatási eljárásban nem adta át azo- hamis vallomás védőpajzsaként vagy a Michigan v. Mos- kat az okiratokat, számlákat, amelyek nagy valószínű- ley ügyben olyan álláspont jelent meg, hogy amennyi- séggel később a bűnösségét támasztották volna alá. A ben a védőjéhez ragaszkodó és ezért a vallomástételt Bíróság okfejtése szerint a tisztességes eljáráshoz fűző- megtagadó terhelt utóbb egy másik rendőr előtt már dő jogosultság azért szenvedett sérelmet, mert a ható- vallomást tesz, az bizonyítékként felhasználható. ságok arra próbálták meg rávenni az érintett személyt, A „Miranda”-döntés hatályosulását és hatókörét to- hogy olyan bizonyítékokat szolgáltasson a részükre, vábbi ügyekben is gyengítette utóbb a Legfelső Bíró- amelyeket más módon nem tudtak vagy nem akartak ság, a 2000-ben meghozott „Dickerson v. U.S.A” ügy- megszerezni. A Bíróság azonban a hallgatáshoz való 8 ben viszont egyértelműen megerősítette azt. jog, legfontosabb tartalmi vonásait nem határozta meg. A Bíróság valamivel később viszont már a jogosultság 1.2. A kontinentális eljárásjog hatókörét is igyekezett kijelölni a Saunders v. the Uni- 12 ted Kingdom ügyben. A Bíróság okfejtése szerint Az angolszász jogrendszerrel szemben a kontinentá- a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot megsér- lis eljárásjogok a hallgatás jogát nem ismerték el, ellen- tették azzal, hogy a terhelt elleni büntetőeljárásban egy kezőleg, a terhelti vallomás kikényszerítése érdekében korábbi, a gazdálkodó szervezetek körében elkövetett sokáig jogszerűnek tekintették a tortúra, azaz a kínval- csalásokat vizsgáló felügyelők előtt, törvényi kötele- latás alkalmazását. Az inkvizitórius eljárásban a bíró- zettségként tett vallomásait a vádhatóság felhasználta ság feladata a materiális igazság megállapítása volt, a ellene. hivatalból való eljárás elvének érvényesítése révén. „Az A terhelt a Guiness PLC vállalat elnök-vezérigazgatója ex officio eljárás a legalitás legszigorúbb értelmével pá- volt 1986 áprilisában, amikor cége megvásárolta az Ar- rosulva az akkuzatórius eljárás logikájának a fordított- gyll Group PLC-vel folytatott tőzsdei harc után a Distil- jára épült: jogvitáról szó sem lehetett, helyette az igaz- lers PLC-t. 1986 decemberében a Kereskedelmi és Ipari ság keresése folyt, a bíróság pedig a delikvens bűnössé- Minisztérium által kijelölt felügyelők vizsgálatot indí- 9 géből indult ki.” Ezért a büntetőeljárás alá vont sze- tottak azokról az állításokról, melyek szerint a Guiness mély nem alanya, hanem tárgya volt az eljárásnak, ami 6 Viski László: Bírósági szervezet és büntetőeljárás az Egyesült Álla- 10 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december mokban. In: Gödöny József A. (szerk.): Kriminalisztikai tanulmányok VII. 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá- Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1969. 146. nya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet 14. cikkének 7 Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád 3. bekezdése szerint „Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek tel- (szerk.): Tények és kilátások (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). Bu- jes és egyenlő joga van legalább a következő biztosítékokra: dapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1995. 63. g) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen tanúskodjék 8 Dickerson v. U.S.A 530 U. S. 428 (2000). vagy beismerje bűnösségét”. 9 Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. 11 Funke v. France 10828/84. (25/02/1993). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2011. 75. 12 Saunders v. the United Kingdom [G.C.] 19187/91 (17/12/1996). / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 ESz2016_1 folyamatos.indd 12 2016.03.30. 9:15:12

a tőzsdecsata ideje alatt mesterségesen tartotta fenn, mondania, mivel az semmiképpen nem tartozik a bíró- illetve tornázta fel részvényei árát. sági eljárások garanciái alá. 1987 első hat hónapjaiban a felügyelők kilenc alka- A Bíróság kiemelte, hogy senki nem köteles saját ma- lommal hallgatták meg a Saunderst – mindannyiszor gát bűncselekmény elkövetésével vádolni és a hallga- jogi képviselői jelenlétében –, akinek törvényi kötele- táshoz való jog általánosan elismert nemzetközi nor- zettsége volt a kérdésekre válaszolni. Amennyiben ma. Ezek az elvi jellegű tételek az Egyezmény 6. cikké- ugyanis a vallomástételt megtagadja, a bíróság pénz- ben szabályozott tisztességes bírósági eljáráshoz való büntetésre vagy két évig tartó szabadságvesztésre ítél- jog középpontjában találhatók. Szorosan kapcsolódnak hette volna az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. az Egyezmény 6. cikk 2. pontjában biztosított ártatlan- 1987. januárban a felügyelők tájékoztatták a miniszté- ság vélelméhez is, mert az a jog, hogy senki nem köteles riumot, hogy olyan bizonyítékokra bukkantak, ame- magát bűncselekmény elkövetésével vádolni, elsősor- lyek szerint alapos gyanú van arra, hogy bűncselek- ban arra irányul, hogy tiszteletben tartsa a terhelt el- ményt követtek el. Átadták az ügyészségnek a meghall- határozását a hallgatásra. Nem tiltja a büntetőeljárás- gatásokról készült jegyzőkönyveket és a beszerzett do- ban azon adatok felhasználását, amelyeket a terhelttől kumentumokat. Ezt követően az ügyészség ezeket a kényszerítő erő felhasználásával szereztek meg, de rendőrségnek adta át, majd a rendőrség megindította amely adatok a gyanúsított akaratától függetlenül lé- saját eljárását. teznek, így például a szondázás, a vérvétel, vagy a vize- Saunders ellen ezután tizenöt pontból álló vádat letvizsgálat eredménye. emeltek, ezek között nyolc vádpont számviteli fegyelem A Bíróság szerint az, hogy az ügy körülményei alap- megsértése, kettő lopás és más bűncselekmény volt. ján a terhelt jogát, mely szerint saját magát nem köteles 1989 áprilisában került sor a Crown Court előtt a tár- bűncselekmény elkövetésével vádolni, indokolatlanul gyalásra. megsértették-e, függ a vádhatóságnak a tárgyalás fo- Az előzetes eljárásban a terhelt azt kérte a bíróságtól, lyamán a felügyelőknek a szankciók kilátásba helyezé- hogy ne fogadja el a nyolcadik és a kilencedik meghall- sével megszerzett vallomások felhasználásától. Az ke- gatásáról készült összefoglalókat, amelyek a miniszté- vésbé fontos, hogy ezek a vallomások vádemelésre okot riumból származó jegyzőkönyvek között volt található. adóak-e vagy sem. Azt a jogot, hogy saját magát bűncse- A bíró helyt adott a kérésnek. lekmény elkövetésével senki nem köteles vádolni, ok- A tárgyalás során a terhelt megerősítette, hogy nem szerűen nem lehet a bűncselekményekre vonatkozó vett részt semmiféle bűncselekmény elkövetésében. A vallomásokra, vagy azokra az észrevételekre korlátoz- vádhatóság a terhelt elítélését a felügyelőknek tett val- ni, amelyek a vádlottat közvetlenül gyanúba keverik, lomásait tartalmazó jegyzőkönyvekre alapozva pró- mivelhogy még egy semleges tanúvallomás is alkal- bálta elérni. Az ügyész három napon keresztül olvasta mazható a vád alátámasztására. fel az esküdtszéknek a meghallgatásokról készült jegy- Ami pedig a terhelt vallomásainak felhasználását ille- zőkönyveket. ti, a Bíróság úgy vélte, hogy a vádhatóság azokat a vád 1990 augusztusában a Crown Court bűnösnek mond- alapjául használta fel oly módon, hogy a terhelt becsü- ta ki a terheltet tizenkét vádpontban és ötévi börtön- letességében kétségeket ébresszen, és az illegális cse- büntetésre ítélte. 1991 májusában a fellebbviteli bíró- lekményekben való részvételét bizonyítsa. Utalt arra, ság egy kivételével valamennyi vádpontra vonatkozó hogy három napon keresztül – a kérelmező tiltakozása fellebbezését elutasította, és a börtönbüntetés időtar- ellenére – a vádhatóság képviselője felolvasta az es- tamát két és fél évre csökkentette. 1991 júliusában a küdtszék előtt a kérelmezőnek a felügyelők kérdéseire Lordok Háza nem engedélyezte a semmisségi kérelem adott válaszait. benyújtását. Ezért sérült az a jog, hogy saját magát senki nem kö- A Bizottsághoz 1988. július 20-án nyújtott be panaszt teles bűncselekmény elkövetésével vádolni, és nem le- a terhelt, amelyet 1993. december 7-én nyilvánítottak het hivatkozni a csalások elleni küzdelem folytatásá- elfogadhatónak. A Bizottság 1994. május 10-én elfoga- nak közérdekére a terhelt elleni büntetőeljárásban a 13 dott jelentésében az Egyezmény 6. cikke 1. pontjának vád alapjául szolgáló, a nem bírósági eljárásban meg- megsértését állapította meg. szerzett vallomások felhasználásának igazolására. Az ügyet a Bizottság 1994. szeptember 9-én, az Egye- A Bíróság mindezek alapján úgy döntött, hogy az sült Királyság kormánya pedig szeptember 13-án ter- Egyezmény 6. cikkének 1. pontját megsértették, mert a jesztette a Bíróság elé. hatóságok részéről hatalommal való visszaélés való- A Bíróság megállapította, hogy a terhelt panasza a sult meg. vádhatóságnak a büntetőper során egy korábbi, a bün- tetőeljárástól független vizsgálat alkalmával törvényi 2. AZ ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA kötelezettségéből eredően tett vallomásai felhasználá- ÉS A HALLGATÁS JOGÁNAK EGYMÁSHOZ sát kifogásolta. A Bíróságnak nem a felügyelők által le- VALÓ VISZONYA folytatott közigazgatási vizsgálatról kellett ítéletet Amint arra számos szerző utal, a Saunders v. the Uni- ted Kingdom ügyben hozott ítélethez külön véleményt fűző Martens bíró részletesen foglalkozik az önvádra 13 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett „Az emberi jogok és az alap- kötelezés tilalmának és a hallgatás jogának egymáshoz vető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt való viszonyával. Martens „külön tartja az önvádra Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvről”. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 ESz2016_1 folyamatos.indd 13 2016.03.30. 9:15:12

kényszerítés tilalmát (az önvádolás alóli mentességet) esküdteket nem lehet felszólítani arra, hogy belátásuk és a hallgatás jogát. Szerinte a két jog az álalános-külö- szerint értékeljék a hallgatást. Nem tiltható meg tehát, nös viszonyában áll egymással. A mentesség az együtt- hogy az esküdtek arra a következtetésre jussanak, hogy működés visszautasításához való jogot jelenti. Terje- a súlyos bizonyítékok miatt nem védekezett a terhelt, 18 delmét illetően az a kérdés: mennyiben kötelezhető a ami az ártatlanoktól elvárható lenne, ezért elítélem”. terhelt arra, hogy bármilyen módon együttműködjék a Glainwille szerint – amint arra Tóth Mihály rámutat – „az hatóságokkal, és ezzel önmaga ellen bizonyítékot szol- az érv sem állja meg a helyét a hallgatás jogának kiter- gáltasson, illetve arra, hogy az ilyen bizonyítékok meg- jesztő értelmezése mellett, hogy az angol tárgyalási szerzését elősegítse […]. A hallgatás joga – a kifejezés rendszernek mindig is sarkalatos elve volt a vallomás köznapi értelmének megfelelően – arra ad jogot, hogy megtagadhatóságának a lehetősége. 1898 előtt ugyanis az érintett megtagadja a válaszadást. Az önvádolás aló- (ekkor lépett hatályba a bűnügyek bizonyításának sza- li mentesség eszerint a szélesebb jog, amely magában bályait összegző angol törvény) a vádlottaknak meg sem foglalja a hallgatás jogát.” 14 engedték a vallomástételt, még akkor sem, ha ehhez ra- Bárd Károly szerint: „A hallgatás joga – formáját te- gaszkodtak. Ez azonban nem a »hallgatás jogának elis- kintve – ezzel szemben negatív jog kettős értelemben is: meréséből fakadt«, hanem abból az ésszerű felismerés- a közreműködés visszautasítására ad felhatalmazást és ből, hogy helytelen valakit megesketni, ha minden oka egyúttal a hatósági beavatkozásnak is útját állja; tiltja, megvan az esküszegésre.” 19 hogy a nyilatkozat megszerzése érdekében kényszert Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága egyik alkalmazzanak. De ez nem változtat azon, hogy a hallga- döntésében a hallgatás jogának legfőbb sajátosságát ab- tás jogával is peralakító szubjektumnak ismerjük el az ban jelölte meg, hogy – ellentétben a tisztességes eljárást egyént: választást engedünk számára, és így tisztelet- garantáló többi szabálytól – inkább nehezíti, semmint ben tartjuk emberi méltóságát. Ő dönti el, hogy miképp segíti az igazság kiderítését. „A tárgyalás célja magától kívánja az eljárását alakítani: teheti ezt úgy, hogy be- értetődően az igazság megállapítása és e cél teljesülését szél, de úgy is, hogy hallgat. A hallgatás felfogható a vé- akadályozza, továbbá ártatlan személy elítélhetőségét dekezés egy megengedett módjáról vagy akár a védeke- teszi lehetővé, ha a vádlottat megfosztják a védő segítsé- zéshez való jogról való lemondásként is. A hallgatás jo- gétől vagy attól, hogy az ítélet ellen fellebbezéssel éljen gával – akárcsak a többi garanciális szabállyal – azt is- […] ugyanakkor az önvádra kötelezés tilalma nem garan- 20 merjük el, hogy a vádlott peralakító főszemély az eljá- ciája az igazság megállapításának”. rásban. A hallgatás jogának biztosításával autonómiáját Douglas Hurd 1987-ben annak a véleményének adott cselekvési szabadságát ismerjük el.” 15 hangot, amely szerint a hallgatáshoz való jog nem az ár- Azt gondolom, mindkét okfejtéssel egyet lehet érteni, tatlanok érdekeit szolgálja, hanem a bűnelkövetőkét, azaz az önvádra kötelezés tilalma a szélesebb „anyajo- mert aki ártatlan, az jobban jár, ha beszél, mint ha csend- ga” a valóban negatív jellegű hallgatás jogának. Mind- ben marad. ezt a büntető anyagi és eljárási jogok is megjelenítik. A Bíróság gyakorlata szerint is, amennyiben a terhelt Így például a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- hallgatásának észszerű okát megállapítani nem lehet, az vény (a továbbiakban: Be.) biztosítja a tanú számára a ügyben eljárt hatóságoknak jogukban áll önmagában eb- vallomástétel megtagadásának jogát amennyiben a ből a tényből a terheltre hátrányos következtetéseket le- vallomásával önmagát (vagy hozzátartozóját) bűncse- vonni. Így a Murray v. the United Kingdom ügyben a Bí- 16 lekmény elkövetésével vádolná. Amennyiben ilyen róság arra mutatott rá, hogy „a hallgatáshoz fűződő jog esetben a tanú nem tagadja meg a vallomástételt, igaz- nem abszolút és nincs akadálya annak, hogy a hatóságok mondási kötelezettség terheli. Azonban a Büntető Tör- a terhelt hallgatásából az ügy egészét tekintve logikus és 17 vénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiak- bizonyítékokkal kellően alátámasztott következtetése- ban: Btk.) ennek ellenére büntetlenséget biztosít a ha- ket vonjanak le, különösen akkor, ha a szükséges eljárási 21 mis vallomást tevő tanú számára, mert még ilyenkor garanciák is érvényesültek.” sem kötelezhető senki arra, hogy magát (vagy hozzá- tartozóját) bűncselekmény elkövetésével vádolja. 4. A HALLGATÁS JOGÁNAK BEVEZETÉSE A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁS-JOGBA 3. A TERHELT HALLGATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A modern büntetőeljárás-jogokban központi szerepe A terhelti hallgatás megítélése meglehetősen ellent- van a bizonyításnak, azaz annak, hogy milyen bizonyí- mondásos. Így az angol Williams Glainwille annak a véle- tási eszközöket lehet vagy kell beszerezni, milyen bizo- ményének ad hangot, hogy „az ártatlan nem néma, ha- nyítási eljárások alkalmazhatók, melyek a bizonyítási nem érvekkel védekezik, és alig várja, hogy válaszolhas- tilalmak, vagy éppenséggel melyek azok az alapvető son a hozzáintézett kérdésekre. Ha ezt mégsem teszi, az rendelkezések, amelyeket a bizonyítékok beszerzése 14 Bárd i. m. 260–261. 15 Bárd Károly: Erkölcs és büntető igazságszolgáltatás – a hallgatás 18 Williams Glainwille: The Tactic of Silenc. London, New Law Journal joga. Holé Katalin – Kabodi Csaba − Mohácsi Barbara: Dolgozatok Erdei 1987/6. 1107. Tanár Úrnak. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 2009. 21. 19 Tóth i. m. 66. 16 Be. 82. § (1) bekezdés b) pont. 20 Tehan v. United States ex rel. Shott, 382 U. S. 406 (1966). 17 Btk. 275. § (1) bekezdés. 21 Murray v. the United Kingdom 18731/91. (1994). / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 ESz2016_1 folyamatos.indd 14 2016.03.30. 9:15:12

során mindenképpen tiszteletben kell tartani, továbbá, e jog megismertetését, féltve a nyomozások eredmé- hogy mi lesz a sorsuk a törvénysértő módon beszerzett nyességét, összekeverve a kioktatást a hallgatásra való bizonyítékoknak. buzdítással, vagy hivatkozva a terhelt »hallgatással el- A bizonyítékok rendszerében központi szerepe van a lentétes érdekeire« (azt hangsúlyozva, hogy csak a terhelt vallomásának. Mind a kontinentális, mind az an- megtett vallomás »kényszerítheti ki olyan eljárási cse- golszász eljárásjog szól a terhelt vallomásáról. lekmények elvégzését, amelyek a terhelt számára ked- 23 A terhelt vallomása elvileg lehet a bűncselekmény el- vező bizonyítékot produkálhatnak«).” követését (részben) beismerő vagy azt tagadó jellegű. A A korábbi Be.-t az 1989. évi XXVI. törvény egészítette 24 kontinentális eljárásjogi rendszer biztosítja a hallga- ki a figyelmeztetési kötelezettséggel. Ennek rendel- táshoz való jogot, ugyanakkor valójában vallomástétel- kezései szerint tehát kihallgatásának megkezdésekor, re ösztönzi a terheltet, a beismerést pedig általában va- – másként fogalmazva az érdemi kihallgatás megkez- lamilyen formában – például a büntetés kiszabása so- dése előtt – a terheltet a hatóság eljáró tagjának figyel- rán enyhítő tényezőként kell értékelni – jutalmazza is. meztetnie kellett arra, hogy A vallomást tevő terhelt tekintetében a védekezési sza- – nem köteles vallomást tenni, badság szinte teljes, azaz a terhelt hazudhat, védekezé- – a vallomástételt a kihallgatása során bármikor sének egyetlen korlátja, hogy mást bűncselekmény el- megtagadhatja, követésével hamisan nem vádolhat. A hazugság joga te- – amennyiben vallomást tesz, az bizonyítékként fel- hát valójában a védekezés egyik pillére. A hallgatás jo- használható. gát választó terheltet továbbá megilleti a változtatás A korábbi Be.-t módosító rendelkezés előírta azt is, joga is, azaz dönthet úgy, hogy nem tesz vallomást, de hogy a figyelmeztetést és az arra adott terhelti választ ezt az elhatározását később módosíthatja, ez a jogo- jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben a hatóság el- sultsága az egyes eljárási szakaszokon belül, mi több a járó tagja a figyelmezetést elmulasztotta, az azzal a kihallgatásának a folyamatában is létezik. következménnyel járt, hogy a terhelti vallomás – tekin- Ezzel szemben az angolszász rendszerben a terheltet a tet nélkül arra, hogy az önmagát terhelő vagy önmagát választás joga csak egyszer illeti meg, azaz dönthet úgy, mentő jellegű volt-e – bizonyítási eszközként nem volt hogy nem kíván vallomást tenni, és ezzel lemond a véde- figyelembe vehető. Az új rendelkezés 1990. január kezéshez való jogáról, de utóbb nem állhat elő az eljárás 1-jén lépett hatályba és „Történt pedig mindez akkor, során azzal, hogy meggondolta magát és vallomást kíván amikor másutt már régen nem a figyelmeztetések fel- tenni. Abban az esetben viszont, ha vallomástétel mel- tétlen és kivételt nem tűrő alkalmazásának szorgal- lett dönt, nincs lehetősége a kérdések között szelektálni, mazása, hanem az ésszerű kivételek, a törvényesség és minden kérdésre köteles válaszolni, általában a tanúra célszerűség összeegyeztethetőségének és kompro- 25 vonatkozó igazmondási kötelezettség terhe alatt. misszumának keresése volt napirenden”. A lényegét A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (továb- tekintve a Be. a hallgatáshoz való terhelti jogosultsá- biakban: korábbi Be.) is elismerte a terhelt hallgatás- got a korábbi Be.-vel azonos módon garantálja, illetve 22 hoz való jogát , hiszen a büntetőeljárás alá vont sze- tartalmazza a hatóság tagját terhelő figyelmeztetési 26 mély nem volt vallomásra kényszeríthető. Egyes szer- kötelezettséget is. zők szerint a terheltet a hallgatás jogáról, a törvény he- lyes értelmezéséből fakadóan figyelmeztetni is kellett 23 Tóth (1995) i. m. 68. volna. „Az 1973. évi I. törvény 4. § (3) bekezdése ugyan- 24 87. § (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni is előírta a hatóságoknak azt a kötelességét, hogy az el- kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét a kihallga- járás résztvevőit valamennyi őket megillető jogról tájé- tás folyamán bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bi- koztassák. Azt pedig józanésszel senki nem vonhatta zonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést és a terhelt válaszát kétségbe, hogy a terhelt résztvevő (43. §) és a hallgatás jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a ter- helt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. jog [87. § (3) bek.]. A gyakorlat mégis makacsul tiltotta 25 Tóth (1995) i. m. 68. 26 117. § (1) A terhelt kihallgatása előtt meg kell állapítani a személy- azonosságát, ennek érdekében meg kell kérdezni a terhelt nevét, születé- si nevét, korábbi nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyé- 22 87. § (1) A hatóság köteles a terheltet részletesen kihallgatni. A kihall- nek és tartózkodási helyének címét, az értesítési címét, a személyazono- gatás kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni sító okmánya számát és az állampolgárságát. Ezekre a kérdésekre a ter- a) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét és személyi helt akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megta- igazolványának számát, továbbá hogy volt-e már büntetve vagy sem; gadja. b) állampolgárságát, foglalkozását és munkahelyét, iskolai végzettségét, (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell családi, kereseti és vagyoni körülményeit, állami szervnél, társadalmi arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az szervezetben, szövetkezetben, valamint érdekképviseleti szervben vi- egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor selt tisztségét, katonai rendfokozatát, kitüntetéseit, továbbá - ha büntet- megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ve volt – a büntetésére vonatkozó adatokat. ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, (2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasz- előadhassa. Ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása nálható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell. adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyel- (3) A terheltnek joga van a vallomást megtagadni. A vallomástétel meg- meztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a ter- tagadása esetén figyelmeztetni kell arra, hogy ezzel az eljárás folytatá- helt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. sát nem akadályozza, de védekezésének erről a módjáról lemond. (3) A terhelt kihallgatása a foglalkozására, munkahelyére, iskolai vég- (4) A terhelt beismerése esetén is meg kell szerezni az egyéb bizonyíté- zettségére, családi, kereseti és vagyoni körülményeire, továbbá a koráb- kokat. bi büntetésére és az eljárás tárgyától függően a katonai rendfokozatára, (5) Ha a terhelt vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével vádol, a címzetes rendfokozatára és a kitüntetéseire vonatkozó kérdésekkel ennek következményeire figyelmeztetni kell. kezdődik. Ezt követi a terhelt részletes kihallgatása. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 ESz2016_1 folyamatos.indd 15 2016.03.30. 9:15:13

ÖSSZEGZÉS A részletszabályok teszik lehetővé azt a manapság el- terjedt gyakorlatot, amely szerint a vádelőkészítés so- A kifejtettekre figyelemmel, az nem képezheti vita rán a terhelt a vallomástételt megtagadja, majd a bíró- tárgyát, hogy az önvádra kötelezés tilalma és a vallo- ság előtt vallomást tesz, oly módon, hogy az előre leírt mástétel megtagadásának joga, egyaránt alapeleme a vallomását felolvassa. Ezt követően úgy nyilatkozik, tisztességes eljárásnak tehát a jogállami igazságszol- hogy a továbbiakban a vallomástételt megtagadja, illet- gáltatásnak. A lényeg azonban e körben is a részletek- ve kérdésekre nem kíván válaszolni. ben van. A Be. szerint a terheltet a kihallgatásának a Amint már említettem az önvádra kötelezés tilalmá- megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem kö- ból fakadóan a hallgatás jogának biztosítása elenged- teles vallomást tenni a vallomástételt, illetve az egyes hetetlen feltétele a fair eljárásnak. E jogtól a terhelt kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán semmilyen érdekre hivatkozással nem fosztható meg. bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, A hallgatás jogának jelenlegi törvényi szabályozása hogy vallomást tesz akkor is, ha korábban, a vallomás- azonban olyan, hogy az ügyek egy részében lehetetlen- tételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy né válik a materiális igazság feltárása azért, mert a vád- amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyíték- lónak a terhelt által a tárgyaláson felolvasott – a már ként felhasználható. Végül figyelmeztetni kell arra, megismert bizonyítási anyagra alapított – vallomásá- hogy a vallomástétel megtagadása az eljárás folytatá- ban állítottakat kellene cáfolnia úgy, hogy ebbe a folya- sát nem akadályozza. A jelenlegi normarendszer sze- matba a terhelt nem vonható be. rint tehát a terhelt a vallomástételt teljes egészében Ezért csak – az önvádra kötelezés tilalmának sérelme megtagadhatja, dönthet úgy, hogy vallomást tesz, de nélkül – a vallomástétel megtagadásának jogát kellene kérdésekre nem válaszol, illetve, hogy vallomást nem biztosítani a számára, azaz a terheltnek a gyanúsítása- tesz, de kérdésekre válaszol. E döntéseit az eljárás so- kor csak arra lenne jogosultsága, hogy azt eldöntse, kí- rán megváltoztathatja, módosíthatja. ván-e vallomást tenni vagy sem. Nemleges válasz ese- tén természetesen a terhelt megfosztaná saját magát az érdemi védekezés lehetőségétől, ez azonban a saját sza- bad döntésén alapuló következmény lenne. Amennyi- (4) Ha a terhelt a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallo- ben viszont a terhelt vallomást tesz, a bizonyításban mást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselek- játszott szerepét teljes körűvé kellene tenni, azaz a ter- mény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Arra a bűncselekményre helt köteles lenne a kérdésekre válaszolni. Amint már nézve, amelyre a terhelt a vallomás tételét megtagadta, a terhelthez to- említettem, az angolszász eljárásjogban az sem példa vábbi kérdések nem intézhetők, és a terhelt a többi terhelttel, illetőleg a tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást nélküli, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt, ilyen- tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti a terhelt kérdezési, kor igazmondási kötelezettség terheli és amennyiben észrevételezési és indítványtételi jogát. ezen kötelezettségét megsérti, azt a büntető anyagi jog (5) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biz- szankcionálja. tosítani kell. ADÓZÁS RENDJE ÚJRATÖLTVE DARÁK PÉTER egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK) „The most enthusiastic clapping came from the four young men in the doorway who had gone away at the beginning of the piece but had come back when the piano had stopped.” /James Joyce: Dubliners/ 1. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI Az időközben testet öltött európai közigazgatási el- ELJÁRÁSREND ÉS AZ ADÓELJÁRÁS járásjogi kódex (a továbbiakban: Modell Szabályok) 2 anélkül, hogy bármilyen közvetlen hatása lehetne a Egy 2010-ben létrehozott munkacsoport jelentése nemzeti közigazgatási eljárásjogra, hasznosan foglalja alapján az Európai Parlament 2013. január 15-i állás- össze azokat az értékeket, amelyek az elmúlt évtize- foglalásában arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dekben a közigazgatás működése során kialakultak. terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási eljá- rásról szóló jogszabályra. 1 2 http://www.reneual.eu/publications/ReNEUAL%20Model%20Rules% 202014/ReNEUAL-%20Model%20Rules-Compilation%20Books%20I_ 1 2012/2024(INL). VI_2014-09-03.pdf / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 ESz2016_1 folyamatos.indd 16 2016.03.30. 9:15:13