Eljsárásjogi Szemle 2018/1. szám

– Megtagadás pótoltat, vagy a hiányokat maga pótolja, mely mérlege- – Megszüntetés lésre nincs viszont lehetőség akkor, ha jogi képviselővel – Végrehajtás elrendelése (kérelemmel egyezően; ké- eljáró fél terjeszt elő hiányos kérelmet, ugyanis ez eset- relemtől eltérően) ben a bíróságnak azt vissza kell utasítania. Amennyi- Az áttételre vonatkozó részletszabályokat a Pp. 175. ben a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan, a bíróság és 176. §-a tartalmazza, következtetésképpen jelen jog- megtagadja a végrehajtható okirat kiállítását. A végre- intézmény alkalmazhatóságát a bírósági végrehajtás- hajtás megtagadásának eklatáns példája, ha a végre- ról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) hajtás elrendelésének általános feltétele közül valame- 17 9. §-ra teszi lehetővé. A Vht. 9. §-a egy utaló rendelke- lyik hiányzik, vagyis nincs marasztaló határozat, vagy zést tartalmaz azokra az eljárási kérdésekre, amelye- a marasztalást tartalmazó határozat nem jogerős, illet- ket a törvény külön nem szabályoz. Ezen esetekben ve végrehajtható, vagy pedig a marasztaló határozat- ugyanis a Pp. szabályai lesznek irányadóak, vagyis a ban foglalt teljesítési határidő még nem járt le. Utóbbi Pp. mögöttes jelleggel, szubszidiárius jogforrásként je- alól kivétel a tartásdíj megfizetése iránti kérelem. lenik meg a bírósági végrehajtás során. Releváns kér- Amennyiben a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik a vég- désként merül fel ugyanakkor, hogy egy adott végrehaj- rehajtási kérelem előterjesztését követően (és az érde- tási ügyben milyen objektív szempont alapján dönthető mi intézkedést megelőzően), hogy a kérelmétől eláll, el, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. kérelmét visszavonja, a bíróság a végrehajtható okirat törvény (a továbbiakban: régi Pp.), vagy a 2018. január kiállítása vagy kibocsátása tárgyában indult eljárást a 1. napjától hatályos Pp. alkalmazásának van-e helye. Pp. 241. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszünteti. Kiemelt jelentősége az időtényezőnek lesz, ugyanis a Végezetül azon a végrehajtást kérő számára optimális 2018. január 1-je előtt megindított végrehajtási eljárá- esetben, ha a kérelme a törvényben meghatározott fel- sokban a január 1-je után előterjesztett kérelmek (pl. tételeknek megfelel, a bíróság a végrehajtás elrendelé- kifogás, bekapcsolódás, felfüggesztés stb.) esetén a régi séről rendelkezik, amely lehet a kérelemmel megegye- Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás alapja ző, vagy attól eltérő. ugyanis az egységes végrehajtási eljárás, amelynek háttérjogszabálya a polgári perrendtartás. Ebből kö- vetkezően a végrehajtási eljárás elrendelésének idő- 6. A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉNEK pontja irányadó az eljárási szabály meghatározására. A ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 2018. január 1-je után megindított végrehajtási perek- 18 ben a Pp.-t kell alkalmazni. Az időbeli hatály előbb is- A végrehajtás elrendelésének – főszabály szerint – mertetett interpretációjából arra lehet következtetni, három konjunktív feltétele van: hogy a bírósági végrehajtásban még sokáig alkalmaz- a) a végrehajtandó határozat kötelezést (maraszta- ható lesz a régi Pp. is. lást) tartalmaz, Visszatérve az áttételre, ha a végrehajtási kérelem el- b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és bírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illeté- c) a teljesítési határidő letelt. kességébe tartozik, a bíróság soron kívül hozott, felleb- A kereseti kérelemnek megfelelően megkülönböztet- bezhető végzéssel elrendeli a kérelemnek a megfelelő jük a marasztalást tartalmazó, a megállapító és a jog- bírósághoz történő áttételét. A jogerőre emelkedett át- alakító ítéleteket. A teljesítés módjáról kizárólag a ma- tett kérelmet pedig úgy kell tekinteni, mintha azt már rasztaló ítélet rendelkezik, amely lehet dare, facere, eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették volna elő, praestare jellegű szolgáltatás, de akár vagylagos szol- amelyhez azt áttették. gáltatás (obligatio alternativa) is. A teljesítés módjának A Pp. 115. §-a szerinti hiánypótlásra vonatkozó ren- a meghatározása a végrehajtás szempontjából alapvető delkezések alkalmazhatóságát szintén a Vht. 9. §-ra te- jelentőségű, ezért a bíróság rendelkezésének olyan vi- szi lehetővé azzal, hogy ha a jogi képviselővel nem ren- lágosan érthetőnek és minden kétséget kizárónak kell delkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtat- lennie, hogy annak szövege a végrehajtás során ne 19 ványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő okozzon nehézséget. Kiemelendő, hogy a maraszta- példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltöt- lásnak a határozat rendelkező részében kell lennie, hi- te ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági szen végrehajtás elrendelésének alapjául az ítélet indo- 20 iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótol- kolásában kifejtettek nem szolgálhatnak. Hangsúlyo- hatja. Utóbbi rendelkezéssel a jogalkotó diszkrecioná- zandó továbbá, hogy marasztalásra irányuló kereseti lis jogkört kíván biztosítani a jogalkalmazónak, hogy kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett eldöntse, az elintézésre váró konkrét ügyben hiányt van helye, kivéve a tartásdíj, járadék vagy más idősza- kos szolgáltatás megfizetése iránti kérelmet, mert ez esetben a le nem járt szolgáltatásra is előterjeszthető a 21 17 Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem marasztalási kereset. Ennek megfelelően fejtette ki a szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló tör- 19 Kiss Nikolett – Osztovits András – Pomeisl András – Villám Krisz- vénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános tián: A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény nagykommen- rendelkezéseit kell alkalmazni. tárja. Opten Kiadó, Budapest, 2015, 53. o. 18 Civilisztikai Kollégiumvezetők 2017. november 20. és 21. napján 20 BH 2003.162. tartott országos tanácskozásán elhangzottak. 21 Pp. 172. § (2) bekezdés. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

Legfelsőbb Bíróság, hogy a perköltség-követelés, mint konkrét időpontot vagy időtartamot tartalmaz, hanem pénzkövetelés esetén kielégítési végrehajtásnak van azt a feltételt szabja, hogy a követelés a határozatban helye. 22 megjelölt más személytől ne legyen behajtható. 26 A határozat jogereje azt jelenti, hogy a határozat fel- A végrehajtás elrendelésekor a bíróságnak csak azt lebbezéssel egyáltalán nem vagy többé nem támadható kell vizsgálnia, hogy a teljesítési határidő letelt-e, azt 23 meg. A határozat jogerőre emelkedésének időpontját azonban nem, hogy az adós önként teljesített-e vagy a Pp. 358. § (2)–(4) bekezdése határozza meg, ahogyan sem, tehát a végrehajtás elrendeléséről intézkedő bíró- az előzetes végrehajthatóság eseteit is taxatíve felso- ságnak nem feladata a teljesítések és azok elszámolása 27 24 rolja a jogalkotó. A PK 199. számú állásfoglalás sze- helyességének vizsgálata. Ha a felek között a teljesítés rint, ha a gyermektartásban marasztalt munkavállaló kapcsán vita van, a végrehajtást kérő kérelmére a vég- illetményét a bíróság letiltotta és a munkáltató a letil- rehajtást el kell rendelni, az adós azonban pert indíthat tásnak nem tett eleget, a munkáltatót a Vht. 79. § (1) a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt. bekezdése alapján készfizető kezesi felelőssége ma- Önmagában elegendő a marasztalás ténye a végre- rasztaló határozat előzetesen végrehajthatónak nyil- hajtás elrendeléséhez a bíróság által jóváhagyott vánítható. egyezség alapján akkor is, ha a jóváhagyó végzést meg- A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség fellebbezték, mely rendelkezés a közjegyző által jóvá- teljesítésére rendszerint tizenöt napos határidőt szab, hagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – amely határidő a határozat közlését követő napon kez- egyezségre is irányadó, továbbá a kis értékű követelé- dődik. Ha az a felek méltányos érdekeinek mérlegelése sek európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/ alapján, illetve a kötelezettség természete miatt indo- EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljá- koltnak mutatkozik, a bíróság a határozatában tizenöt rásban hozott ítélet alapján végrehajtható okirat kiál- napnál rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt is lítható az ítélet esetleges megfellebbezése esetén is. megszabhat, vagy elrendelheti a kötelezettségnek rész- Nem lehet viszont végrehajtható okiratot kiállítani a letekben történő teljesítését is. A Pp. lehetővé teszi, jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési zá- hogy kivételes esetben az első fokon eljárt bíróság a fél radék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyá- 28 indokolt kérelmére a határozat jogerőre emelkedése ban nincs helye végrehajtásnak. Előbbi azon esetet sza- után is engedélyezze a részletekben történő teljesítést, bályozza, amikor a fizetési meghagyás elleni ellentmon- illetve a részletekben történő teljesítés módosítását, dásban a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesí- kivéve, ha a kötelezettség teljesítése iránt a Vht. szerint tett követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét köve- bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban. Ebből tően teljesítette. Ilyenkor a kötelezettnek – ha a teljesí- következik, hogy a Pp. megszünteti a korábbi jog alap- tésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azo- ján fennálló párhuzamos döntési jogkört, ugyanis a bí- nosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta vég- róság csak addig dönthet az utólagos részletfizetés en- re – a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszá- gedélyezése iránti kérelemről, ameddig a kötelezettség mát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját teljesítése iránt nem indult meg a bírósági végrehajtás, (például tranzakcióazonosító, befizetőazonosító) és idő- utóbbi folyamatban léte alatt a végrehajtó határozhat a pontját. A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beér- részletfizetés engedélyezése tárgyában. Ezáltal a régi kezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés kézbe- Pp. 217. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó Pk. 188. számú sítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt állásfoglalásban foglaltak meghaladottá váltak, amint napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a azt a Kúria is kimondta az 1/2017 PJE határozatában. jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra A Pp. fenntartja az 1952-es Pp. részletfizetési kedvez- nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban mény elvesztésére vonatkozó szabályát azzal a lénye- feltünteti, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozat- ges különbséggel, hogy e körben megszünteti a bíróság tal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában mérlegelési lehetőségét fokozottan védve ezzel a jogo- végrehajtásnak nincs helye. 29 25 sult érdekét. Amennyiben tehát a bíróság úgy dönt, A jogalkotó a végrehajtás elrendelésének általános hogy részletfizetést engedélyez, úgy köteles a határo- feltételeit alkalmazni rendeli az okiraton alapuló köve- zatában kimondani azt is, hogy bármely részlet megfi- telésekre is, azaz fent részletezett rendelkezések a vég- zetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tar- rehajtási záradék vonatkozásában is megfelelően alkal- tozás esedékessé válik. Előfordul, hogy a marasztalás mazandók. valamely feltétel bekövetkezésétől függ. Például az Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az általános egyszeri kezest, a betéti társaság beltagját marasztaló feltételeken túlmenően vannak egyéb olyan tartalmi határozat alapján végrehajtásnak akkor van helye, ha a kritériumok, amelyeket célszerű figyelembe venni a követelés a főadóstól, avagy a társaság vagyonából nem végrehajtás elrendelése során. Ilyenek például, hogy a hajtható be. Ilyenkor tehát a marasztaló határozat nem végrehajtás elrendelése bírósági (közjegyzői) útra tar- tozik, a végrehajtandó határozatban előírt egyéb felté- 22 BH 2001. 127. 23 Bajory Pál: Határozatok; In: Szilbereky Jenő és Névay László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata, KJK, Budapest, 1976., 26 Pestovics Ilona: Bírósági végrehajtás. Novissima Kiadó, Budapest, 1082. o. 2010, 65. o. 24 Pp. 362. § (1) bekezdés. 27 BH 1997.347. Wopera Zsuzsa: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör- 25 28 Vht. 13. § (4) bekezdés. vény magyarázata, Budapest, Wolters Kluwer Kiadó, 2017. 449. o. 29 Fmhtv. 31. § (1)–(2) bekezdés. / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51

tel bekövetkezett, a követelés elévülésének hiánya, ha más-más jellegű követelést kell végrehajtani, így 30 amennyiben az hivatalból vizsgálandó. Utóbbi esetre például pénzkövetelésre és meghatározott cselekmény jó példa a Vht. 14. §-a, miszerint tartásdíj, szüléssel járó elvégzésére is kötelezték az adóst (kötelezettet). költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál ma- (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt vég- rad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíte- rehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hó- ni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást napnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kérő és adós egy-egy példányt kapjanak. A gyakorlatban kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy ez általában 6 példányt jelent, és a bíróságnál két pél- a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartásá- dány marad, amelyek közül az egyik a végrehajtási irat- ra vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos ban a másik a végrehajtás alapjául szolgáló iratban (pél- okból mulasztotta el. Az ilyen követelések tehát fősza- dául polgári, büntetőügy) kerül lefűzésre. A végrehajtási bály szerint hat hónapon túl „naturalis obligatio”-vá lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó válnak, melynek „feloldása” csak bizonyos, e törvény- ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus köz- ben meghatározott esetek valamelyikének fennállása okiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektro- és megfelelő valószínűsítése mellett lehetséges. nikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus rendszerén keresztül kerül megkül- désre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus köz- 7. VÉGREHAJTÁSI LAP okiratról papíralapú közokirati másolatot készít. 33 A bíróság a végrehajtási lap kiállítását akkor tagadja Végrehajtási lap csak a Vht. 15–16. §-aiban megjelölt meg, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Tipi- határozatok alapján állítható ki, vagyis a felsorolás ta- kusan alaptalan a kérelem, ha azt nem a jogosult ter- xatív jellegű. Ezen jogszabályhelyek egyaránt tartal- jeszti elő – kivéve, ha a jogosult oldalán jogutódlás kö- maznak hatásköri és illetékességi szabályokat, továbbá vetkezett be – továbbá, ha a végrehajtás általános felté- arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy milyen határo- telei közül bármelyik hiányzik. Alaptalan a végrehajtá- zat alapján állítható ki végrehajtási lap. Megjegyzendő, si kérelem akkor is, ha a nagykorúságát elérő személy hogy 2010. június 1. napjától – azzal, hogy a fizetési az édesanyja javára megítélt gyermektartásdíj tekinte- 34 meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe kerül- tében kezdeményezi a végrehajtást. Ehhez képest a tek át – nagymértékben csökkent a bíróságon végrehaj- bíróság a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet el- tási lappal elrendelt végrehajtások száma. A Vht. 17. § utasítja, ha a végrehajtást kérőt felhívta a végrehajtás (1) bekezdésében determinált azon szabály, miszerint elrendeléséhez feltétlenül szükséges adatok hiányának tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jö- pótlására, a végrehajtást kérő azonban a hiányokat a 35 vőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állí- kitűzött határidőben nem pótolta. A megtagadásról a tani a Pp. 172. § (2) bekezdésben meghatározottakkal bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kéz- koherens rendelkezés és nyilvánvalóan a jogviszony besítteti, következésképpen a fellebbezés joga is a vég- jellegéből fakad. Ehhez képest, ha az adós egy összeg- rehajtást kérőt illeti meg. Amennyiben a bíróság a vég- ben előre vállalta a tartásdíj megfizetését (hátralékos, rehajtás megtagadása helyett, jogszerűtlenül elrendeli lejárt követelés) annak behajtása esetén a végrehajtási a végrehajtást, végrehajtási lap visszavonása iránti ké- lapon – naptári nap szerinti megjelöléssel – meg kell ha- relem előterjesztésének van helye. tározni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettség- Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíró- vállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására ke- ság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. rül sor. Korábban szó esett arról, hogy a bíróság a kérelem hi- Főszabály szerint minden ügyben egy végrehajtási ányossága esetén vagy hiánypótlást rendel el vagy a hi- lapot kell kiállítani, amely rendelkezés azt a célt szol- ányokat maga pótolja. Utóbbi esetben a végrehajtási la- gálja, hogy ne lehessen az adós ellen egyidejűleg külön- pot a kérelemtől eltérően is kiállíthatja. A kérelemtől böző végrehajtók útján a legkülönbözőbb vagyontár- eltérő kiállítást alapoz meg tipikusan, ha a végrehajtást gyaira ugyanazon követelés behajtása érdekében vég- kérő nagyobb összeget kér, mint amennyit a maraszta- 31 rehajtást vezetni. Több végrehajtási lapot kell kiállí- ló határozat tartalmaz, a végrehajtandó határozatban tani, ha a követelés több végrehajtást kérőt illet meg az adós korlátozott mértékű felelőssége van megjelölve (osztható a szolgáltatás), vagy a követelés több adóssal és a végrehajtást kérő ennél nagyobb terjedelemben szemben áll fenn. Az adósi egyetemlegességnek egyéb- kéri a végrehajtást az adós vagyonára, de a kérelemtől ként relevanciája van az eljárási illeték, a jogi képviselő eltérően kell kiállítani a végrehajtási lapot akkor is, ha 32 díjazása és a végrehajtói díjszabás szempontjából. a végrehajtást kérő magasabb összegű végrehajtási Fentieken túl célszerű több végrehajtási lap kiállítása, költséget kér, mint amely igazolhatóan jár a részére. A kérelemtől eltérő kiállításról a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a Király Lilla: A bírósági végrehajtás Magyarországon és az Európai 30 végrehajtó útján kézbesítteti, akik a végzéssel szemben Unióban. (PTE–ÁJK Végrehajtási jogi szakjogász jegyzet, 2015.), 25. o. fellebbezéssel élhetnek. 31 BH 2001.191. 32 Itv. 42. § (5) bekezdés; Vht. 31/E. § (4a) bekezdés; Fmhtv. 55. § (1) bekezdés; a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. IM rendelet 3/A. §, 8. § (2) bekezdés; a bírósági 33 Fmhtv. 53. § (1) bekezdés. végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. IM rendelet 8. § (8) bekezdés b) 34 BH 2000.210. pont, 13. §, 15. § (4) bekezdés. 35 BH 1985.353. / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51

A végrehajtási kérelemtől eltérő kiállítás helyett tör- (adós) és dologi kötelezett (zálogkötelezett) személye ténő jogellenes végrehajtás elrendelése esetén végre- elválik egymástól például ingatlan esetében, mivel az 36 hajtási lap kijavításának, kiegészítésének lehet helye. ingatlanfoglalás ténye – ellentétben az ingófoglalás - sal – nem eredményez elidegenítési és terhelési tilal- mat, vagyis a végrehajtási jog bejegyzését követően is 8. VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK lehetséges az elidegenítés. Ilyenkor a jogosult választá- sa szerint a kölcsönadóssal vagy a jelzálog-kötelezettel Amennyiben a végrehajtási eljárást nem előzte meg szemben kérhet végrehajtást. 38 bírósági eljárás, de a jogosult követelése fennállását ok- irattal valószínűvé teszi vagy az igényének érvényesí- tésére azonnali végrehajtási joggal rendelkezik – az 9. A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL adós lakóhelye, székhelye, ezek hiányában a lefoglalha- KAPCSOLATBAN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ tó vagyon helye – szerinti bíróság, vagy az okiratot ké- JOGORVOSLATOK szítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 22–23/C. §-aiban felsorolt okiratokat. Ezen felsorolás A végrehajtás elrendelésének szakaszában az alábbi – hasonlóan a végrehajtási laphoz – taxatív, azaz kizá- jogorvoslatok állnak a felek rendelkezésre: rólag a törvényben meghatározott okiratok záradékol- 1. Végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási hatóak, más okiratok nem. A Vht. 20. § (2) bekezdése záradék törlése szerint a végrehajtási záradékra megfelelően alkal- 2. Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcso- mazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezé- latban, továbbá a bíróság egyéb intézkedései so- seket, azonban a végrehajtási laphoz képest három lé- rán hozott végzésekkel szemben nyeges dologban különbözik a végrehajtási záradék, 3. Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésé- mégpedig az annak alapjául szolgáló okirat vonatkozá- vel kapcsolatban sában nincs előzetes bírósági eljárás, ebből következő- 4. Egyéb jogorvoslatok en nincs határozat és jogerő sem. Ha a kötelezettség fel- tételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a 9.1. VÉGREHAJTÁSI LAP VISSZAVONÁSA végrehajtáshoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy ÉS A VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK TÖRLÉSE 37 időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Az el- múlt években elterjedt gyakorlattá vált – főleg deviza Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsérté- alapú kölcsönszerződések esetén – hogy magát a szer- sével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni, ződést a felek közjegyzői okiratba foglalták, és annak ha pedig az okiratot a törvény megsértésével látta el nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot tö- 39 miatti jogosulti felmondás esetén – amennyiben az rölni kell. A végrehajtás (lappal/záradékkal történő) szintén közokiratba volt foglalva – a közjegyző a köl- elrendelése akkor törvénysértő, ha az a Vht. 10–18. §-ai- csönszerződést, mint közjegyzői okiratot végrehajtási ban és a Vht. 20–23/C. §-aiban foglaltakba ütközik. Ki- záradékkal látta el. A végrehajtás elrendelésének ezen emelendő viszont, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló módozata nyilvánvalóan a jogosulti pozícióban lévő határozat nem revizionálható. A törvénysértés alatt személy helyzetét könnyíti meg azzal, hogy igényének nem csupán a Vht.-t kell érteni, hanem ide tartozik pél- érvényesítéséhez nem kell külön peres eljárást kezde- dául a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló ményeznie a kötelezettel szemben, nagy mértékben 1991. évi XLIX. törvény is, ha a végrehajtás elrendelése megrövidítve ezzel a követeléshez való hozzájutás esé- a hivatkozott törvény 38. §-ban foglalt rendelkezések lyét. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy ha az adós az megsértésével történt. A már elrendelt végrehajtási el- igényt alaptalannak tartja, ne fordulhatna bírósághoz járásban, ha az adós (mint mögöttes felelős) arra hivat- végrehajtás megszüntetése, illetőleg korlátozása iránt, kozik, hogy a végrehajtást kérő a felszámolási eljárás- amely kontradiktórius eljárásban már sor kerül a jogvi- ban a nem természetes személy adóssal (mint elsődle- ta érdemi elbírálására. Megjegyzendő, hogy a 2018. ja- ges kötelezettel) szemben a jogvesztő határidőn belül nuár 1-jén hatályba lépett Pp. törvényi szintre emelte nem jelentette be a hitelezői igényét, és ennek tényét azon bírósági gyakorlatot, miszerint az adós által elő- igazolni tudja, a végrehajtási lap visszavonásának van terjesztett végrehajtás megszüntetése vagy korlátozá- helye. Nincsen helye viszont a végrehajtási lap vissza- sa iránti kérelemnél minden esetben végrehajtási nem- vonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás peres eljárás keretében felhívást kell intézni a végre- alatt áll, azonban van helye abban az esetben, ha a vég- hajtást kérő felé esetleges hozzájáruló nyilatkozatának rehajtás elrendelésének időpontjában az adós felszá- beszerzése végett. Ennek eredménytelensége esetén molás alatt állt, és a végrehajtás a felszámolás körébe 40 kerülhet sor végrehajtás megszüntetése vagy korláto- tartozó vagyont érintene. A készfizető kezesség válla- zása iránti per kezdeményezésére, melynél nóvum, lásának ténye – marasztaló határozati rendelkezés nél- hogy korlátozásra csak akkor van lehetőség, ha a kere- kül – önmagában nem elegendő a végrehajtás elrende- seti kérelem azt kifejezetten tartalmazza. Adódhat olyan helyzet is, hogy a személyi kötelezett 38 BDT 2000.195. 36 Pp. 352. §; 355. §. 39 Vht. 211. § (1)–(2) bekezdés. 37 BDT 2001.548. 40 Fővárosi Ítélőtábla Pkf.3.25.475/2006/2. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

léséhez, következtetésképpen az ennek alapján kiállí- ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről tott végrehajtási lap visszavonásának van helye. 41 döntött. 44 A visszavonás, törlés kezdeményezésére bármelyik Fenti jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a eljárásban érintett fél és a végrehajtó (jelentés alapján) jogalkotó a felülvizsgálati eljárást kizárólag külföldi jogosult, de az történhet a bíróság által hivatalból is, vi- határozatok végrehajtásának elrendelésénél teszi lehe- szont az adós hitelezője például már nem jogosult az tővé exequator és exequator nélküli eljárásban egy- adós és harmadik személy végrehajtást kérő közötti aránt. A felülvizsgálati eljárásra szintén a Pp. szabályai végrehajtási ügyben a végrehajtási lap visszavonása megfelelően alkalmazandók. 42 iránti kérelem előterjesztésére. Amennyiben a bíró- ság a végrehajtási lap visszavonása tárgyában rendel- 9.4. EGYÉB JOGORVOSLATOK kezett, fellebbezhető végzésében az összegszerűség megjelölése nélkül határoznia kell a mögöttes Pp. alap- Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállí- ján arra vonatkozóan, hogy melyik fél köteles viselni a tott értesítéssel [10. § d) pont] rendelte el, az adós a jog- 43 végrehajtási költségeket. Végezetül kiemelendő, hogy sérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló ha a végrehajtási lap kiállítását követően derül ki, hogy bírósági, ügyészi, illetőleg nyomozó hatósági határozat a végrehajtást kérő elhunyt, nem a végrehajtási lap ellen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a visszavonásának, hanem jogutódlás megállapításának továbbiakban: Be.) szabályai szerint élhet jogorvoslat- 45 lehet helye. tal. A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen szin- tén a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. 9.2. FELLEBBEZÉS A VÉGREHAJTÁS Utóbbi attól függően alakul, hogy milyen szerv rendelte ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN, el a bűnügyi zárlatot. 46 TOVÁBBÁ A BÍRÓSÁG EGYÉB INTÉZKEDÉSEI A Vht. 224/A. §-a – hasonlóan a végrehajtás elrende- SORÁN HOZOTT VÉGZÉSEKKEL SZEMBEN lésénél hivatkozottakkal – kiterjesztő rendelkezést tartalmaz, vagyis ha a bírósági végrehajtás elrendelése A fellebbezés a végrehajtás ezen szakaszában az aláb- a közjegyző hatáskörébe tartozik, a végrehajtást elren- biak szerint csoportosítható: delő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő – A bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el (pl. bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által biztosítási intézkedés); hozott határozatot kell érteni, míg a közjegyző határo- – A bíróság a végrehajtási kérelemtől eltérően ren- zata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint il- delte el a végrehajtást; letékes törvényszék bírálja el. – A bíróság a végrehajtás elrendelése helyett egyéb intézkedést hozott (áttétel, visszautasítás, megta- gadás, megszüntetés). 10. ÖSSZEGZÉS Az első két csoportba tartozó esetek közös jellemvo- nása, hogy a végzés elleni fellebbezésnek – főszabály Jelen tanulmány a bírósági végrehajtás elrendelésé- szerint – a végrehajtásra nézve nincs szuszpenzív hatá- nek szakaszára fókuszál és – a teljességre való törekvés lya, míg a harmadik csoportba tartozó jogintézmények szándéka nélkül – igyekszik prezentálni a végrehajtha- közös sajátossága, hogy – a megtagadás kivételével – a tó okiratokra, végrehajtási kérelemre, a kérelem alap- fellebbezésre vonatkozó általános szabályokat a Pp. ján történő bírósági (közjegyzői) intézkedési alternatí- tartalmazza. Ezen túlmenően a Vht. 224. § (1) bekezdé- vákra, a végrehajtás elrendelésének általános feltétele- se akként rendelkezik, hogy a végrehajtható okiratok ire, a végrehajtási lapra, záradékra és az elrendeléssel és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kija- kapcsolatban rendelkezésre álló jogorvoslatokra vo- vítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogor- natkozó részletszabályokat. A publikációban – gyakor- voslatok előterjesztésének határidejére, a határidők el- ló jogászról lévén szó – hangsúlyos szerepet kap a prag- mulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint ál- matizmus és a jogalkalmazás során kialakult bírósági talában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási gyakorlat bemutatása. A tanulmány sajátossága továb- kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkal- bá, hogy a Vht. háttérnormájaként alkalmazandó pol- mazni, vagyis a jogalkotó által nevesített kérdésekben gári perjogi szabályokat már a 2018. január 1. napján a Pp. szubszidiárius jelleggel alkalmazandó. hatályba lépett új Polgári Perrendtartási Kódexből me- ríti, hangsúlyozva ezzel a másodlagos jogforrás ismere- 9.3. FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM tének fontosságát. A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíró- ság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való 44 Vht. 214. § (1) bekezdés. 45 2018. július 1. napjától a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tör- vény szabályai szerint 41 BH 2001.25. 46 Kiss-Kondás Eszter: Jogorvoslatok; In: Wopera Zsuzsa – Gyovai 42 BDT 2013.3040. Márk (szerk.): Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához. Wol- 43 BDT 2012.2832. ters Kluwer Kft., Budapest, 2016. 332. o. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI KERESETEK MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK FELTÉTELEI VARGA ATTILA alkotmánybíró, egyetemi docens (Sapientia EMTE Kolozsvár) Az alkotmánybíráskodás jogintézménye, mint alkot- Jelen tanulmányban, éppen azt kísérlem meg, hogy mányos hatáskör, és mint konkrét, de egyben sajátos kizárólag a törvények alkotmányossági ellenőrzésére bírói tevékenység is, szervesen kötődik az alkotmá- szorítkozva (és nem érintve a román Alkotmánybíró- nyosság, a törvényesség, a jogállamiság alapelveihez, ság egyéb feladat- és hatáskörét) bemutassam a romá- úgy is, mint ezek gyakorlati kifejezője, megvalósítója. niai alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségé- A romániai, elsősorban politikai, de bizonyos mérték- nek a feltételeit. ben, még a jogi közbeszédben, illetve közgondolkodás- ban is elterjed szóhasználat szerint az Alkotmánybíró- A román Alkotmánybíróság feladat- ság a jogállamiság utolsó bástyája, esetenként ments- és hatásköre vára. Ez a talán költői kifejezés az alaptörvényben szi- gorúbb jogi terminusok szerint úgy jelenik meg, hogy Elöljáróban talán érdemes és szükséges is, megemlí- az Alkotmánybíróság az alkotmány felsőbbségének teni a román Alkotmánybíróság teljes hatásköri rend- biztosítója, őrzője. 1 szerét, úgy ahogyan azt kimerítő részletességgel maga 3 Mindez, természetesen sok egyéb mellett, jól mutatja az alkotmány szabályozza. az Alkotmánybíróság kiemelkedő, lényegében nélkü- Tekintettel, hogy a tanulmány témája a tulajdonkép- lözhetetlennek mondható helyét és szerepét egy de- peni normakontrollra, pontosabban a normakontrollt mokratikus alkotmányos, jogállami rendszerben. elindító megkeresésekre vonatkozik, ezért ezeket a fel- Az alkotmánybírósági megkeresések, évről évre nö- adat- és hatásköröket két csoportban foglaltam össze. vekvő tendenciát mutató száma is jelzi, hogy úgy az Egyrészt a törvények alkotmányossági ellenőrzését, arra illetékességgel rendelkező hatóságok, valamint az ennek különböző eseteit magában foglaló feladatokat, adott helyzetben lévő állampolgárok, mind előzetes, másrészt pedig az egyéb hatásköröket. mind utólagos normakontroll esetében meglehetősen A törvények alkotmányossági ellenőrzése (a tulaj- gyakran fordulnak az Alkotmánybírósághoz és kérik az donképpeni alkotmányos normakontroll) a következő adott törvény alkotmányossági ellenőrzését. hatáskörökben foglalható össze: Az alkotmánybírósági határozatok jelentős része a a) előzetes normakontroll, a parlament által elfoga- keresetek elutasítását tartalmazza, ami egyben jelzi a dott és kihirdetés előtt álló törvényekre vonatkozóan; szóban forgó törvények alkotmányosságát. b) a nemzetközi szerződések és egyezmények alkot- Ugyanakkor az alkotmánybírósági határozatokban mányosságának a vizsgálata; kimondott elutasítások, ugyancsak egy jelentős részé- c) utólagos normakontroll a parlamenti házszabályok nek az oka, a kereset megengedhetetlensége, követke- esetében; zésképpen nem érdektelen és nem tanulság nélküli d) utólagos normakontroll az elfogadott, kihirdetett, ezen elutasított keresetek megengedhetőségi feltétele- alkalmazott törvények, valamint törvényerejű kor- inek vizsgálata, felvázolása. mányrendeletek tekintetében. A Velencei Bizottság elvi jelentőségű megállapítása Az alkotmányban rögzített egyéb hatáskörök, felada- szerint is az alkotmánybíróságok hatáskörére és meg- tok, illetve eljárások pedig (melyek részben szintén al- keresésére vonatkozó világos szabályok beazonosítá- kotmányossági normakontrollt jelentenek) a követke- sának célja, végső soron az alkotmánybíróságoknak, zők: mint az alkotmány felsőbbsége biztosítója szerepének Az Alkotmánybíróság: megőrzése és erősítése. (…). A keresetek megengedhe- a) Megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos ter- tőségi feltételei pedig, mint normák, közrendi és impe- mészetű jogi konfliktusokat. ratív jellegűek, melyet sem a keresetet benyújtók, sem b) Őrködik az elnökválasztás eljárási szabályainak az Alkotmánybíróság nem hagyhat figyelmen kívül, hi- szen ezek az alkotmányossági normakontroll korlátai- ra vonatkozó alapvető közérdeket védik. 2 European Commission for Democracy trough Law (Venice Commission): The Protection of Fundamental Rights by the Constitutional Courts. Brioni, 1 A román Alkotmány 142 cikkének (1) bekezdése. 1995. szeptember 23–25. 147. http://www.venice.coe.int/webforms/ 2 Helga Seibert: Admissibilty requirements for constitutional documents/default.aspvx?pdffileCDL-STD(1995)015-e complaints and mechanism for avoiding an excessive case load. In: 3 Az Alkotmány 146. cikke. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

tiszteletben tartásán, és igazolja a választás eredmé- 8. A megkeresés feltételeinek egyfajta szűrőként kell nyét. működniük és utólagos normakontroll esetén a rendes c) Megállapítja az ügyvezető köztársasági elnöki bíróságoknak kell (kellene) alkalmazniuk. Ezt azonban tisztség betöltését előidéző körülmények létét. rendszerint elmulasztja, következésképpen az Alkot- d) Konzultatív véleményezést ad a köztársasági el- mánybíróság dönt a megkeresés, a kereset megenged- nök felfüggesztésére vonatkozó javaslatról. hetősége feltételeinek létéről, ami kötelező a bírósá- e) Őrködik a népszavazás megszervezésére és lebo- gokra nézve is, és megfellebbezhetetlen. 5 nyolítására vonatkozó eljárás tiszteletben tartásán és Az alkotmánybírósági megkeresések megengedhető- igazolja ennek eredményét. ségi feltételeinek az elemzése, alapvetően az előzetes és f) Ellenőrzi az állampolgári törvénykezdeményezés utólagos normakontroll eseteire, ezeken belül pedig a gyakorlása feltételeinek tiszteletben tartását. megkeresés jogosultjaira, a megkeresés tárgyára, vala- g) Határoz valamely politikai párt alkotmányosságát mint a megkeresés indokolásának szabályaira vonat- kifogásoló panasz ügyében. koznak. Természetesen utalásokkal a tipikus és a kivé- h) Más feladatot is ellát, amit az Alkotmánybíróság teles, sajátos helyzetekre is, az ezekre vonatkozó felté- megszervezéséről és működéséről szóló törvénye előír. telekre. Az alkotmánybíráskodás általános eljárási elvei és szabályai 1. A KERESET MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK FELTÉTELEI/HELYZETEI AZ ELŐZETES Ugyancsak, mielőtt az alkotmánybírósági keresetek NORMAKONTROLL ESETÉBEN megengedhetőségének feltételeit elemeznénk, minden- képpen érdemes néhány a romániai, egyébként európai A kereset jogosultjai modell szerinti alkotmánybíráskodást meghatározó, főként eljárásjogi elvet és szabályt megemlíteni. Ezeket Az előzetes normakontroll legfőbb eljárási szabályai alapvetően az alkotmány, valamint az Alkotmánybíró- szerint a törvénytervezetet a parlament két háza kell, 4 ság megszervezéséről és működéséről szóló törvény hogy elfogadja, minekután a két házelnök aláírja. A (a továbbiakban: a törvény) határoznak meg: Képviselőház és a Szenátus plénumaiban az ülésvezető 1. Az Alkotmánybíróság, az alkotmány felsőbbségé- elnökök bejelentik a tervezetek megszavazását, és ettől nek biztosítója, az alkotmányos igazságszolgáltatás ki- az időponttól számított öt napon belül lehet az Alkot- zárólagos hatáskörével rendelkező egyedüli hatóság. mánybíróságon megtámadni, alkotmányossági óvást 2. Az alkotmányossági normakontroll a törvényekre, benyújtani, ez által pedig a törvény előzetes alkotmá- a nemzetközi szerződésekre, a parlamenti házszabá- nyossági ellenőrzését kérni. lyokra és a törvényerejű kormányrendeletekre vonat- Az előzetes normakontroll jogosultjai, az alkotmány koznak. rendelkezései szerint a következők: a köztársasági el- 3. Az Alkotmánybíróság, a törvények alkotmányossá- nök, mint az alkotmányos rend garantálója, a parla- gának az ellenőrzését csak megkeresésre és nem hiva- ment két házelnöke, a kormány, a Legfelső Semmítő és talból végzi. A megkeresés feltételei – úgymint a meg- Ítélőszék elnöke, 50 képviselő, vagy 25 szenátor, és a keresés tárgya, alanya, formális, és eljárási szabályok – Nép Ügyvédje. 6 minden egyes feladatkörre külön-külön van megálla- Itt kell megjegyeznünk, hogy nincsen kereseti joguk a pítva. parlamenti frakcióknak. Az alkotmány tételesen neve- 4. A megkereséseket csak írásban, indokolással lehet síti a kereset jogosultjait, ahogyan a fentiekben felso- benyújtani. roltuk, és amelyek között a frakciók nem szerepelnek. 5. A normakontroll során az Alkotmánybíróság, csak Ugyanakkor, ezt egy alkotmánybírósági döntés is meg- a kifogásolt rendelkezéseket vizsgálja, ezeknek a meg- erősítette, melyben a keresetet éppen ezen okból ítélte felelését az alkotmányos rendelkezésekhez, tehát al- megengedhetetlennek, mert a frakciók (melyek alkot- kotmányosságukat, azt, nevezetesen, hogy megsértik-e mányossági óvást nyújtottak be) nem rendelkeznek ez- 7 az alkotmányos elveket, illetve előírásokat. zel a jogosultsággal. A konkrét úgy, már csak azért is 6. A Taláros Testület, a normakontroll során nem mó- említésre méltó, mert a szóban forgó törvény nem más, dosíthatja, és nem egészítheti ki a kifogásolt normaszö- mint Románia és a Magyar Köztársaság között megkö- veget, és még kevésbé az alkotmányos rendelkezése- tött alapszerződés ratifikációs törvénye, amit bizonyos ket. frakciók azzal támadtak meg, hogy a törvény a házsza- 7. Az előzetes normakontroll kiterjeszthető azokra a bályok rendelkezéseinek „súlyos megsértésével” lett el- megkeresésben nem, jelzett rendelkezésekre, amelyek fogadva. szerves összefüggésben vannak és elválaszthatatlanok a kifogásolt előírásoktól. Következésképpen a kiter- jesztett rendelkezésekről is megállapíthatja az alkot- mányellenességet. Ezen túlmenően azonban nem vizs- gálhat, más, nem kifogásolt törvényi rendelkezéseket. 5 Tudorel Toader – Marieta Safta: Ghid de admisibilitate la Curtea Constituțională a României. Bukarest, Editura Hamangiu, 2016. 10–13. 6 Az Alkotmány 146. cikkének (1) bekezdése a) pontja. 4 Az 1992. évi 42. sz. Törvény, Hivatalos Közlöny 1992/101. sz., és 7 Az Ab. 1996. évi 109-es számú Határozata, megjelent a Hivatalos újraközölve a Hivatalos Közlöny 2010/807. sz. Közlöny 1996/250. sz. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

A kereset tárgyára vonatkozó feltételek egyszeri alkalommal visszaküldheti megjegyzéseivel a parlamentnek. A parlament köteles az elnök (vagy a Az előzetes normakontroll tehát, a parlament (értve törvény egészére, vagy bizonyos konkrét rendelkezé- alatta mindkét házat) által megszavazott, de még a köz- sekre vonatkozó) észrevételeit megvitatni, de nem kö- társasági elnök által ki nem hirdetett törvényekre vo- teles azok tartalmával egyetérteni. Következésképpen natkozik. Amennyiben csak az egyik ház szavazta meg amennyiben a köztársasági elnök konkrét cikkelyekre a törvénytervezetet, ez nem támadható meg az Alkot- vonatkozó észrevételeket tesz, a parlament ezeket mánybíróságnál, hiszen törvénykezdeményezést nem megvitatja, és belátása szerint módosíthat a szövege- vizsgál a Taláros Testület, illetve azzal, hogy az egyik ken, kizárólag az észrevételezett rendelkezéseken. ház megszavazta a törvénytervezetet, nem jelenti a tör- Ezek az új megfogalmazású szövegek ismételten előze- vényhozási eljárás befejeződését. Mindebből követke- tes alkotmányossági ellenőrzés alá kerülhetnek, ameny- zik, nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, nyiben az arra jogosultak alkotmányossági óvással él- hogy törvénytervezeteket vizsgáljon. nek. Ez esetben az ellenőrzés tárgya a parlament által Ez alól a szabály alól, csupán egyetlen kivétel létezik, újravizsgált és módosított változatban elfogadott tör- nevezetesen az alkotmánymódosító törvénykezdemé- vényi rendelkezések. Megjegyzendő, hogy amennyiben nyezés (függetlenül, hogy ki a kezdeményező), amely- a parlament az újra tárgyalás során más rendelkezé- nek alkotmányossági ellenőrzése kötelező. Ez egyben sekkel is foglalkozik és módosít, mint amiket a köztár- egy másik kivételes szabályt is jelent, ugyanis ebben az sasági elnök észrevételezett, ez a kiterjesztés az Alkot- egyetlen esetben az Alkotmánybíróság hivatalból (és mánybíróság értelmezésében alkotmányellenesnek nem megkeresésre) jár el. Erre az ellenőrzésre azért minősül, ugyanis egy, a törvényhozás által már meg- 8 van szükség, mert az alkotmány egy rendelkezése szavazott törvényről van szó. megtilt bizonyos alkotmányi előírások, értékek módo- sítását. A normakontroll a fenti esetben kizárólag en- A kereset indokolásának szabályai nek az alkotmánymódosítására vonatkozó tilalmak/ korlátok betartására vonatkoznak. Ezek a szabályok érvényesek bármilyen természetű A fentieket tekinthetjük az előzetes normakontroll is legyen a kereset, illetve alkotmányossági ellenőrzés tárgyára vonatkozó általános szabályoknak. Ugyanak- formája és függetlenül a kereset jogosultjától. kor említhetünk további két sajátosnak mondható ese- A törvény kimondja, hogy „A kereseteket írásos for- tet. mában és indokolással kell benyújtani.” Az Alkotmány- 1. A román jogforrási rendszerben jelentős helyet bíróság esetgyakorlata megállapította, hogy a kereset foglalnak el az ún. törvényerejű kormányrendeletek. kötelezően kell, hogy tartalmazza, a kifogásolt és bírált Ezeket az egyszerű vagy sürgősségi kormányrendele- normaszövegeket, meg kell jelölni azokat az alkotmá- teket a kormány fogadja el, az alkotmány által szabá- nyos rendelkezéseket, amelyeket a kereset szerzője lyozott törvényhozási felhatalmazás (delegált törvény- szerint megsértenek a kritizált törvényes előírások, vé- hozás) keretében. Mindkét esetben, legyen szó egysze- gül pedig mindezt meg kell indokolni, érveket kell felso- rű vagy sürgősségi kormányrendeletről, ezek az elfoga- rakoztatni az alkotmányossági kritika alátámasztásá- 9 dásuk és az azt követő közlésük (a köztársasági elnök ra. Ezen három elem hiányában a keresetet el lehet által történő kihirdetésre nincsen szükség) után azon- utasítani elfogadhatatlanság címén. nal hatályba lépnek és immáron, irányukba csak az utó- Megjegyzendő, hogy az, nem ok, az elutasításra, ha a lagos normakontroll lehetősége marad. kereset szerzője pontatlanul, tévesen jelöli meg akár a Ugyanakkor, mindkét típusú kormányrendeletet a kifogásolt normaszöveget, akár a véleménye szerint parlament törvényben el kell, hogy fogadjon, pontosab- megsértett alkotmányi rendelkezéseket. ban: vagy változtatás nélkül elfogadhatja, módosíthat- Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíró- ja vagy elutasíthatja. A kormányrendeletre vonatkozó ság tetszése szerint terjesztheti ki a normakontrollt a törvény azonban, mint bármilyen más törvény előzetes törvény bármely cikkére. Éppen ellenkezőleg, a tör- normakontrollnak vethető alá, és ez által, miközben az vény köti a Taláros Testületet, hogy csak annak a nor- Alkotmánybíróság, az elfogadási törvényt ellenőrzi mának az alkotmányosságát vizsgálhatja, amivel meg közvetett módon magát a kormányrendeletet is vizs- volt keresve. Ezen szabály alól csak egy kivételt ír elő a gálja. Az azonban igaz, hogy a kormányrendelet, egy törvény, nevezetesen, amikor kimondja, hogy az Alkot- hatályos, működő jogszabály. Ebben az esetben a nor- mánybíróság, csak a keresetben megjelölt rendelkezé- makontroll tárgya közvetlenül a kormányrendeletet jó- sek alkotmányosságáról, valamint azokról az előírá- váhagyó törvény, amelybe szervesen beépül maga a sokról dönt, amelyek nyilvánvalóan és szükségszerűen kormányrendelet, amit az Alkotmánybíróság közvetet- elválaszthatatlan összefüggésben vannak a kifogásol- ten vizsgál. takkal. 10 2. A másik sajátos helyzetet az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság, már csak azért sem terjeszt- esetgyakorlata fejlesztette ki. Ennek eljárásjogi előz- heti ki tetszése szerint a normakontrollt, mert az alkot- ménye, hogy az elfogadott törvényt, melyet a parlament mány és a törvény nem teszi lehetővé a Taláros Testület megküld a köztársasági elnöknek, kihirdetés végett számára a hivatalból történő eljárást. 9 Az Ab. 2011. évi 1.313. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2012/12. sz. 8 Az Alkotmány 152-es cikke. 10 A Törvény 18. cikkének (1) bekezdése. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

Az indokolás követelménye éppen a fentiekkel össze- ok, ha egyazon törvényben vannak egymásnak ellent- függésben, nem jelenti a bíróság megkeresésének, mint mondó rendelkezések, vagy egy törvénymódosítás so- alkotmányos alapjognak a leszűkítését vagy korlátozá- rán a módosított normaszövegek nincsenek koherens sát, ha ugyanis a keresetben nem lenne megjelölve, mely összhangban ugyannak a törvénynek az egyéb, nem alkotmányos rendelkezés sérül, akkor magának az Al- módosított előírásaival. kotmánybíróságnak kellene ezt megvizsgálnia, és akkor már nem kereset alapján, hanem hivatalból járna el. Az indokolás, pontosabban a keresetben megfogal- 2. A NORMAKONTROLL mazott érvelés azt kell, igazolja, hogy a szerzője szerint MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK SAJÁTOS ESETEI a megjelölt, kifogásolt törvényszövegek az általa meg- jelölt alkotmányos rendelkezésekkel kerülnek ellent- Mielőtt a ténylegesen utólagos normakontrollnak, mondásba. Amennyiben a szerző a kifogásolt törvény- azaz a már hatályban lévő törvény bírósági jogvita so- szövegekkel, összefüggésben nem lévő alkotmányos rán felvetett, alkotmányossági kifogásra vonatkozó rendelkezésekre utal, ez oka lehet, a keresetnek, mint megengedhetőségi feltételeket vizsgálnánk, szükséges 11 megengedhetetlennek az elutasítására. Az alkot- néhány sajátos esetre is utalnunk. mánybírósági határozatokban megfogalmazott érv szerint, egyrészt az Alkotmánybíróság nem helyezheti 2.1. „KÉTSZERI ELŐZETES” NORMAKONTROLL magát a kereset szerzőjének szerepébe, hiszen ha ezt ESETE megtenné, ez azzal lenne egyenértékű, mintha a kere- seti jog alanya, jogosultja lenne, amit sem az alkotmány, Ez a „kétszeri” elnevezés, mely talán nem is a legpon- sem a törvény nem tesz számára lehetővé. tosabb, arra a helyzetre utal, amikor a Parlament, újra- További feltétel, hogy a kifogásolt törvényszöveget tárgyalja azt, a törvényt, amivel kapcsolatban, bizo- alkotmányos normához kell viszonyítani, és nem egy nyos cikkelyek vonatkozásában, előzetes normakont- másik törvényszöveghez. Az alkotmányossági ellenőr- roll keretében, az Alkotmánybíróság megállapította az zés természetéből adódóan, az Alkotmánybíróságnak alkotmányellenességet. Ilyenkor a törvényhozás fel- nem hatásköre a különböző törvényszövegek összeha- adata, hogy az alkotmányellenesnek minősített cikke- sonlítása, a közöttük lévő esetleges, vélt vagy valós el- lyeket, és ha szükséges a velük szoros összefüggésben lentmondások vizsgálata, egyáltalán a törvény értel- lévő egyéb rendelkezéseket az alkotmány előírásainak mezése, még kevésbé annak alkalmazása. megfelelően, az alkotmánybírósági határozat alapján Az első esetben az Alkotmánybíróság elvi álláspontja módosítsa. Amikor ez megtörtént, ezek, és csakis ezek szerint a különböző törvényszövegek közötti összehan- vonatkozásában lehetőség van újabb alkotmányossági golás, megfeleltetés kizárólag a parlament feladata és ellenőrzésre. amennyiben az alkotmányossági óvások ilyen termé- Az alkotmányossági normakontrollnak ezt a formáját szetű problémát vetnek fel, ezeket nem tekinti rele- lényegében az alkotmánybírósági esetgyakorlat terem- vánsnak az alkotmányossági normakontroll szempont- tette meg. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság, határo- jából. zatában azt is megállapította, hogy a normakontroll ez- A második esetben a törvény értelmezése és alkalma- úttal, nem kérhető és nem terjeszthető ki azokra a tör- zása a rendes bíróságok kizárólagos hatásköre. Követ- vényi rendelkezésekre, amelyek vonatkozásában az kezésképpen, ha a kereset nem alkotmányos problémát előző határozatban nem állapított meg alkotmányelle- vet fel, hanem az indokolás, különböző törvényi rendel- nességet, vagyis az alkotmányosnak nyilvánított elő- kezések közötti ellentmondásra, avagy a törvény értel- írásokra. 13 mezésére, annak alkalmazására vonatkozó kifogást fo- Következésképpen a szó tényleges, igazi értelmében galmaz meg, az Alkotmánybíróság következetes eset- nem kétszeri az ellenőrzés, hiszen, a parlament által, gyakorlata, ezeket, illetve ezen, részeit a keresetnek, éppen az alkotmánybírósági döntés miatt módosított, mint megengedhetetlent elutasítja. tehát az előzőhöz képes más tartalmú szöveg, ellenőr- Ugyanakkor az Alkotmánybíróság esetgyakorlata zéséről van szó. „kifejlesztett” egy a törvények minőségére vonatkozó el- vet, mely szerint a törvény világos, pontos, előrelátható 2.2. A PARLAMENTI HÁZSZABÁLYOK kell, legyen és megszabta ezen követelmények, kritéri- NORMAKONTROLLJA umrendszerét is. Ezzel kapcsolatosan csupán egyetlen észrevétel: az Alkotmánybíróság éppen e követelmé- Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az parlamenti nyek betartása miatt, alkotmányos értékűnek tekinti házszabályok alkotmányosságát, már csak azért is „a törvényhozási eljárási technika normáiról” szóló mert ezek olyan különleges törvényerejű jogszabályok, 12 törvény bizonyos előírásait, és ha ezeket sérti az amelyeket értelemszerűen a parlament fogad el, más- ellen őrzött jogszabály az alkotmányellenesség ezen az részt az alkotmányjog számára meghatározó jogforrá- alapon is megállapítható. Például alkotmányellenességi sok, hiszen alapvetően alkotmányjogi jogviszonyokat szabályoznak. A román kétkamarás parlament három házszabállyal 11 Az Ab. 2003. évi 465. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny, 2004/55. sz., vagy 2016. évi 141. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2016/395. sz. 12 2000. évi 24-es sz. Törvény a törvényhozási eljárási technika normáiról, újraközölve a Hivatalos Közlöny 2010/260. sz. 13 Az Ab. 2010. évi 975. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2010/568. sz. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

rendelkezik, nevezetesen a Képviselőház, a Szenátus, kotmánybíróság érvelésében kijelentette, hogy a kere- és a két ház együttes üléseinek a szabályzataival. Te- set szerzőjének van perbéli minősége az ügyben, hiszen kintettel, hogy ezeket az államfő nem kell, hogy kihir- az alkotmánybíróság megkeresése, az egyetlen eljárási desse, és elfogadásuk pillanatában (már a Hivatalos (jogorvoslati) lehetősége a Szenátus elnökének, hogy Közlönyben történő megjelenésük előtt) hatályba is megtámadja a tisztségére vonatkozó szenátusi határo- lépnek, ezek alkotmányos ellenőrzésére csak ezek után zatot. Ilyen feltételek mellett, ha megállapítanák érin- kerülhet sor. 14 tett személynek, perbéli minőségének hiányát az, az Tehát hatályban lévő jogszabály normakontrolljáról igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés alkot- 17 18 beszélünk, ugyanakkor ezekkel kapcsolatos konkrét mányos alapjogának a megsértését jelentené. Ez pe- peres ügy nem keletkezhet, következésképpen az al- dig nemcsak azt mondja ki, hogy bárki fordulhat az kotmányossági ellenőrzés bár utólagos, de mégis, bizo- igazságszolgáltatáshoz alapjogainak és legitim érdeke- nyos értelemben absztrakt jellegű. inek a védelméért, hanem azt is, hogy ez jog (az igazság- A kereset jogosultjai: a házelnökök, valamint 50 kép- szolgáltatás megkeresésének joga) még törvény által viselő vagy 25 szenátor. Természetesen úgy a házelnö- sem korlátozható. kök, mint a képviselők és szenátorok vonatkozásában csak azon házszabályok ellen nyújthatnak be alkotmá- nyossági óvást, mely házaknak tagjai. Magyarán a 3. A TULAJDONKÉPPENI UTÓLAGOS Szenátus elnöke vagy 25 szenátor nem rendelkezik al- NORMAKONTROLL kotmányossági kereseti joggal, a képviselőház szabály- zatával kapcsolatosan és fordítva. A törvények alkotmányossági ellenőrzésének az utó- 15 Az Alkotmánybíróság egy határozatában, melyet lagos formája, az, amikor egy konkrét, rendes bíróság szenátorok által, képviselőházi szabályzat rendelkezé- előtt lévő jogvitában, perben felmerül az ügyben alkal- sei ellen megfogalmazott alkotmányossági óvás tár- mazandó törvénnyel kapcsolatosan az alkotmányossá- gyában hozott, és amelyet, mint megengedhetetlent el- gi kifogás. utasított, hangsúlyozta, hogy a fenti szabály a parla- Ez esetben tehát egy működő, hatályban lévő törvény ment házainak önállóságából, autonómiájából fakad, alkotmányosságának/alkotmányellenességének a vizs- mely három területre vonatkozik, nevezetesen sza- gálatáról van szó. bályzati, intézményi, és pénzügyi autonómiára. Az alkotmányossági kifogás, szoros összefüggésben kell, legyen az ügy megoldásával, illetve felvethető bár- 2.3. A PARLAMENTI HATÁROZATOK milyen tárgyú perben és a jogvita bármely szakaszá- ALKOTMÁNYOSSÁGI ELLENŐRZÉSE ban. A parlamenti határozatok, melyeket külön-külön és A kereset jogosultjai együttes ülésen is elfogadhat a két ház, alkotmányossá- gi ellenőrzés alatt állnak, de ez nem terjed ki a politikai Az utólagos normakontroll keretében, alkotmányos- megegyezésekre, amelyeket határozatban fogadott el a sági kifogással élhetnek, mindenekelőtt a felek bárme- törvényhozás. lyike, hivatalból kérheti az ügyet tárgyaló bíróság, va- Egy ügyben az Alkotmánybíróság, mint megengedhe- lamint az ügyész, azokban az ügyekben, amelyekben tetlent utasított el egy keresetet, melynek tárgya egy részt vesz. politikai megegyezés, amit a parlament határozatban A 2003-as alkotmánymódosítás alkalmával bővült ez fogadott el. 16 a kör a Nép Ügyvédjével, aki közvetlenül is kérheti az A parlamenti határozatok tárgyában, a kereset jogo- alkotmányos ellenőrzést egy már hatályban lévő tör- sultjai tekintetében, a házszabályokra vonatkozó sza- vény vagy törvényerejű kormányrendelet tekinteté- bályok érvényesek. ben. Ez mindenképpen egy sajátos helyzetnek tekinthe- Egy különlegesnek mondható helyzet, kapcsán az Al- tő, ugyanis ennek az eljárásnak nem előfeltétele a ren- kotmánybíróság a következőket állapította meg: az a des bíróság előtti peres ügy. Következésképpen a Nép képviselő vagy szenátor, akinek az adott törvényhozás- Ügyvédje által kezdeményezett ezen eljárás egy sajátos ban házelnöki minősége volt, alkotmányossági óvást utólagos, de bizonyos értelemben mégis absztrakt nor- nyújthat be azon határozat ellen, amely házelnöki tiszt- makontrollhoz vezet. Ennek sajátosságát és egyben ségének a megszűnésére vonatkozik. fontosságát, jól illusztrálja, egy múlt évi határozata az Az Alkotmánybíróság, egy határozatában megállapí- Alkotmánybíróságnak. totta, hogy megengedhető az a kereset, mely a konkrét A keresete a Nép Ügyvédje a Románia Kormányának 19 esetben a Szenátus elnöke, Mircea Geană, szenátor kez- megszervezéséről és működéséről szóló törvény kap- deményezett, azon szenátusi határozat ellen, mely csán nyújtotta be, és azt kifogásolta, hogy a miniszte- azonnali hatállyal megállapította, házbizottsági tagsá- rek kinevezésének feltételei között szerepelt, miszerint gának és házelnöki minőségének a megszűnését. Az Al- miniszter lehet az, aki egyebek mellett „nem szenve- 14 Varga Attila: Román alkotmányjog. Kolozsvár, Nemzeti Kisebbség- 17 Az Alkotmány 21. cikke. kutató Intézet, 2013. 95–96. 18 Az Ab. 2011. évi 1.630. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2012/84. sz. 15 Az Ab. 2009. évi 1.009. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2009/542. sz. 19 Románia Kormányának megszervezéséről és működéséről szóló 16 Az Ab. 2015. évi 260 Határozata, Hivatalos Közlöny 2015/318. sz. 2001. évi 90. sz. Törvény, megjelent a Hivatalos Közlöny 2001/164. sz. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

23 dett el büntetőjogi szankciót”. A Nép Ügyvédje, ezt az A törvény előírja, miszerint nem képezheti az utóla- egyébként 2001-es normaszöveget, túlzott általánossá- gos ellenőrzés keretében az alkotmányossági kifogás ga és pontatlansága miatt támadta meg az Alkotmány- tárgyát, azon törvényi rendelkezések, amelyekkel kap- bíróságnál. Véleménye szerint, ez a szövegrész úgy is csolatosan egy előző határozatban az Alkotmánybíró- értelmezhető (nyelvileg mindenképpen) hogy nem le- ság már megállapította az alkotmányellenességet. het miniszter az, aki az életében bármilyen büntetőjogi Amennyiben ilyen tárgyú keresetet nyújtanak be, az szankciót kapott, tehát ez egy életre szóló megbélyeg- Alkotmánybíróság, mint megengedhetetlent, el fogja zést jelentene. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett utasítani. megállapította, hogy ez az értelmezés nem lehetséges, Egyrészt teljesen indokolt, hogy amennyiben az Al- ugyanis, a Büntető Törvénykönyv szabályozza, azokat kotmánybíróság, valamely törvényes rendelkezés vo- az eseteket, mikor a büntetett előélet joghatásai meg- natkozásában, megállapította, a fellebbezés lehetősége szűnnek. Ezek a bűncselekmény büntetőjogi jellegének nélkül, mintegy jogerős formában az alkotmányelle- megszüntetése, az amnesztia és a rehabilitáció. Követ- nességet, és amely általános érvénnyel mindenkire kezésképpen, ha ezek a körülmények fennállnak a mi- nézve kötelező, ne lehessen újfent megtámadni. Más- niszteri kinevezés lehetséges. részt az alkotmány tételesen megfogalmazza, hogy az Végül is az Alkotmánybíróság, mondhatni salamoni alkotmányellenesnek minősített, hatályban lévő törvé- 20 döntést hozott. Azt elismerte, hogy a szöveg önmagá- nyi rendelkezések joghatásai, az Alkotmánybíróság ha- ban nem a legpontosabban fogalmaz, ugyanakkor a tározatának közlésétől számított 45 nap múlva meg- Btk. vonatkozó előírásaival összefüggésben kell értel- szűnnek, ha ebben az időkeretben a parlament vagy a mezni, és tekintve a szöveg címzettjeit, alkalmazóit kormány nem egyeztetik össze az alkotmány előírásai- (parlament, köztársasági elnök) ez nem okozhat gon- val, az alkotmányellenes rendelkezéseket. Ez alatt az dot. A szöveg pontosítása a törvényhozás kizárólagos idő alatt az alkotmányellenesnek megállapított rendel- hatásköre, ezt az Alkotmánybíróság nem teheti meg. kezések jog szerint felfüggesztődnek. Végül is a Taláros Testület, elemezve a megoldási lehe- A hatályon kívül helyező (abrogativ) törvényes ren- tőségeket, (ugyanis mindhárom felmerült) arra a kö- delkezések alkotmányossági ellenőrzés alatt állnak. Az vetkeztetésre jutott, hogy a keresetnek nem adhat Alkotmánybíróság több határozatában is megállapítot- helyt és nem állapíthatja meg a szöveg alkotmányelle- ta, hogy az utólagos alkotmányossági ellenőrzés eljárá- nességét, mert, ha ez, mint feltétel/követelmény meg- sa adott esetben vonatkozhat hatályon kívül helyező szűnik, a miniszteri kinevezéseknél, az elfogadhatatlan törvényes rendelkezésekre is. Másrészt elvi jelentőség- lenne. A keresetet, mint megalapozatlant sem kívánta gel fogalmazta meg, hogy abban az esetben, ha ezen elutasítani, hiszen a kritikának volt valós alapja. Végül rendelkezések vonatkozásában megállapításra kerül is, azzal hogy ez egy kimondottan és kizárólagosan tör- az alkotmányellenesség, akkor ezek joghatása megszű- vényhozási kérdés, ezért, mint megengedhetetlent uta- nik, illetve a hatályon kívül helyezett rendelkezések to- sította el. Nyilvánvaló, hogy a felvetett kérdésnek és a vábbra is joghatást fognak kifejtenek. rá adott alkotmánybírósági válasznak is hangsúlyos Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában rész- 21 aktuálpolitikai kontextusa volt. letesen kifejtette, hogy ebben az esetben nem „a hatá- lyon kívül helyező rendelkezés hatályon kívül helyezé- A kereset tárgya séről” van szó, és még kevésbé az előző rendelkezésnek az újra hatályba helyezéséről, hiszen ilyen jogosultsá- Az utólagos ellenőrzés jellegéből adódóan a norma- ga, hatásköre az Alkotmánybíróságnak nincsen. Vala- kontroll kizárólag hatályban lévő törvényekre, vala- mely törvény hatályon kívül helyezése, avagy hatályba mint törvényerejű kormányrendeletekre vonatkozik. helyezése kizárólag törvényhozási hatáskör. Az alkotmánybírósági esetgyakorlat korábbi állás- Az említett esetekben, az alkotmánybírósági határo- pontját megváltoztatva, újraértelmezte a „hatályban zatok egy sajátos joghatásáról beszélhetünk, melynek 24 lévő törvény/kormányrendelet” kifejezést, olyan mó- jogalapja azon alkotmányi rendelkezés, mely szerint don, hogy nem állnak alkotmányossági ellenőrzés alatt az Alkotmánybíróság, az alkotmány felsőbbségének a azok a törvények és kormányrendeletek, amelyek biztosítója. ugyan hatályon kívül kerültek, de a kifogásolt rendel- Ezen eljárás fontosságát jól illusztrálja, az, az alkot- 25 22 kezések, továbbra is joghatást fejtenek ki. Természe- mánybírósági határozat mely alkotmányellenesnek tesen az alapelvi álláspont az, hogy a hatályon kívül he- minősítette azon rendelkezéseket, melyek hatályon kí- lyezett törvények normakontrollja nem megengedhető, vül helyeztek a Büntető törvénykönyv néhány rendelke- ha ezeknek nincsen semmilyen joghatásuk, a megkere- zését, egy a Btk. módosításáról és kiegészítéséről szóló 26 sés időpontjában. törvény keretében. A kifogásolt rendelkezések hatá- lyon kívül helyezték a becsületsértést és a rágalmazást, mint bűncselekményeket (dezinkriminálták). Az Alkot- 20 Az Ab. 2017. évi 304. sz. Határozata, megjelent a Hivatalos Közlöny 2017/520. sz. 21 A 2016-os novemberi parlamenti választások után nyertes Szociálde- 23 Az Alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló mokrata Párt alakíthatott kormányt, de éppen a kifogásolt törvényi ren- 1992/47-es sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése. delkezésre hivatkozva nem jelölhették, és a köztársasági elnök sem adott 24 Az Alkotmány 142. cikkének (2) bekezdése. volna kormányalakításra megbízást a nyertes párt elnökének, akit jogerő- 25 Az Ab. 2007. évi 62. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2007/104. sz. sen korábban választási bűncselekményért marasztalt el a bíróság. 26 A 2006. évi 278. sz., A Büntető törvénykönyv és más törvények mó- 22 Az Ab. 2011. évi 766. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny, 2011/549. sz. dosításáról és kiegészítéséről szóló törvény. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

mánybíróság határozatában azzal indokolta a rendelke- feltétele a minden vonatkozásában szabályos megkere- zések alkotmányellenességét, hogy ezen, hatályon kívül sés benyújtása. helyező (abrogatív) rendelkezések joghézagot hoztak Következésképpen az alkotmányossági normakont- létre az alkotmány rendelkezéseivel összeegyeztethe- roll elengedhetetlen, és mintegy előzetes kötelező eljá- tetlen módon, hiszen az alaptörvény az emberi méltósá- rása a keresetek megengedhetőségének a vizsgálata. got, mint alapértéket kell, biztosítsa. A Btk.-ban foglalt A megengedhetőségi feltételek jelentős része alkot- jogi védelem hiányában (melyet a hatályon kívül helyező mányban vagy törvényben rögzített, de maga az Alkot- norma idézett elő), a személyek méltósága, becsülete, jó mánybíróság, esetgyakorlata is kifejlesztett ilyen felté- hírneve, nem részesül semmilyen más, valós és megfele- teleket. Ezek szigorú betartása, nemcsak az Alkot- lő formájában a jogi védelemnek. mánybíróság, hatáskörének megfelelő működését biz- Összegzésképpen megállapítható, hogy az alkot- tosítja, de szélesebb összefüggésben fontos kelléke a mánybírósági hatáskörök szigorú tiszteletben tartásá- jogállamiságnak, valamint a törvények, vagy akár az nak, mondhatni az alkotmánybíráskodás hatékonysá- alkotmány tételes szövegein túlmutató alkotmányos- gának és a Taláros Testület jó működésének egyik elő- ság megerősödésének. A MAGÁNYOS ELKÖVETÉS ÉRTÉKELÉSE AZ EMBERCSEMPÉSZÉS ELLENI KÜZDELEMBEN – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOMÁROMI JÁRÁSI ÜGYÉSZSÉG GYAKORLATÁRA ZSIRAI VERONIKA ügyész, PhD-hallgató (Komáromi Járási Ügyészség, SZE Doktori Iskola) 1. BEVEZETÉS ség, ahol tervszerű, magasfokú konspirációt igénylő, munkamegosztáson alapuló tevékenység folyik. Ebből Az Európai Unióra és Magyarországra nehezedő következően az elkövetők kiépítik hazai és nemzetközi 2015. évben jelentkező migrációs nyomás hatására a kapcsolataikat, megteremtik az anyagi és technikai Magyar Kormány 2 015-ben jogi és fizikai határzár fel- erőforrásokat ahhoz, hogy gyorsan és hatósági ellenőr- állításáról döntött. A jogi értelemben vett határzár zéstől mentesen tudják végrehajtatni a szállításokat. több, a magyar belbiztonságot érintő jogszabály, köz- Azonban ahhoz, hogy a bűnszervezetben történő elkö- tük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. szá- vetést a terhelt terhére ítéleti bizonyossággal meg le- mú törvény – továbbiakban: Btk. – módosítását, így az hessen állapítani, bizonyítani kell a hosszabb időre embercsempészés bűncselekményének a szigorítását is szervezettséget, a tervszerűséget, a fokozott konspirá- eredményezte. A büntetési tételkeretek megemelésé- cióra való törekvést és a munkamegosztást, valamint nek célja általában a generális és a speciális prevención azt, hogy a terhelt tudata átfogta azt, hogy egy bűnszer- 1 keresztül a társadalom hatékonyabb védelme. A bünte- vezet tagjaként követi el a bűncselekményt. Azonban a tésnek, mind az elkövető, mind pedig a társadalom töb- bűnszervezetben elkövetés bizonyítása az ilyen bünte- bi tagjainak vonatkozásában a visszatartó erő hatásá- tő ügyekben nem minden esetben vezet eredményre. val kell bírnia, a büntetések egyértelmű prevenciós ha- Témám egy jogeset kritikai elemzésével annak bemu- tása azonban a bírói jogalkalmazás eszközén keresztül tatása, hogy az embercsempészés bűncselekményét jelentkezik érdemben. 2015. szeptember 15. napjától érintő szigorítások mi- Az embercsempészés bűncselekményét a büntető- kor és hogyan változtatták meg a Komáromi Járásbíró- ügyek jelentős számában bűnszervezet keretei között ság gyakorlatát akkor, amikor a bűnszervezetben tör- követik el, tekintettel arra, hogy az embercsempészés ténő elkövetést nem sikerült a terhelt terhére kétséget egy folyamat, melynek lényege az, hogy az előre meg- kizáróan megállapítani. tervezett útvonalon a lehető legrövidebb időn belül mi- nél több illegális migránsnak a kiinduló országból több tranzitországot érintve a célországba történő tovább jutásában nyújtsanak segítséget. Ennek megvalósítá- 1 Boross Zoltán: Az embercsempészés aktuális kihívásai. Ügyészek sához egy jól működő logisztikai rendszerre van szük- Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 70. / / 60 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 61

2. A 2015. ÉVI MAGYARORSZÁGI JOGPOLITIKAI Mint valamennyi migrációs válságnak, úgy a 2015. FORDULAT EURÓPAI HÁTTERE évben bekövetkezettnek is szükségszerű velejárója volt a szervezett embercsempészés bűncselekmények 10 Az elmúlt 25 évben folyamatosan nőtt a globális mig- számának megnövekedése . Nemcsak az államhatá- ráció mértéke: az ENSZ adatai szerint 2015-ben már rok védelme, hanem a migráns személyek védelme ér- 244 millióan tartózkodtak saját országuktól különböző dekében is szükséges volt tovább szigorítani az ember- államban. 2015 első negyedévében mintegy 70 ezer csempészés elleni büntetőjogi fellépést. Több súlyos menedékkérő zúdult illegális határátlépőként az Euró- következményekkel járt az embercsempészek ember- pai Unió külső határaira, a menedékkérők közel fele telensége, kamionokba tömegesen megfulladt embe- szír és afgán állampolgárként a nyugat-balkáni útvona- rekről, hajótörések miatt vízbe fulladt menekültekről 2 lon érkezett. A legjelentősebb európai befogadó álla- szóltak a hírek. mok aktív népességének közel tíz százalékát bevándor- Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak, így 3 lók alkotják. A nemzetközi migráció volumene, inten- Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Len- zitása tovább nő. Ennek oka a globalizáció kibontako- gyelországnak külön-külön és, mint a V4-ek tagjának is zása, a nemzetközi csatornák kiszélesítése, az, hogy voltak reakciói a 2015. évi migrációs válságra, valamint egyes régiók gazdaságilag tönkre mennek, a geopoliti- preventív intézkedései a jövőbeni migrációs válság meg- kai, valamint egyéb fegyveres konfliktusok városokat, akadályozására, így az illegális határátlépés és az ezt országokat dúlnak fel, valamint közre játszanak a klí- elősegítő embercsempészés visszaszorítására is. maváltozás negatív hatásai is. Az Európára nehezedő Az Európai Unió és a schengeni határ külső védelme, migrációs nyomás 2016-os évben sem csökkent, és elő- de az államok saját területének védelme is feladat. 4 reláthatólag a következő években sem fog. A szabály- A Schengeni Szerződés 26 tagja között a belső határ- talan határátlépések száma 2015. szeptember 15. napja ellenőrzést eltörölték, a külső határokat viszont az 5 6 után 914 fő, 2016-ban 2843 fő , 2017-ben 1631 fő volt. érintett tagállamnak szigorúbban kell ellenőriznie és Ennek okán a migrációs válság és a vele együtt járó védenie. szervezett embercsempészés elleni küzdelem jó ideig az Európai Unió és tagállamainak komoly kihívást fog jelenteni. 7 3. A MAGYAR KRIMINÁLPOLITKA 2015-ÖS 8 A Frontex által nyilvántartott vándorlási útvonalak VÁLTOZÁSA, ÉS ANNAK HATÁSAI közül hazánkat, Szlovákiát, Csehországot érinti a Kele- A KOMÁROMI JÁRÁSI ÜGYÉSZSÉG ti földközi-tengeri útvonalon keresztül a Nyugat-bal- GYAKORLATÁRA káni útvonal, valamint érkeznek migránsok Kelet-Eu- rópa felől. 2015 év első felévében az egyik legnagyobb „A biztonság és a védelem kontextusában meghatározó forgalmú útvonal volt a Nyugat-balkáni útvonal, ebben a mindkét területet érintő válság fogalma, amely alatt az évben legtöbben Németországban, Svédországban, olyan helyzetet, eseményt vagy bekövetkezésük olyan Olaszországban, Görögországban, Franciaországban kockázatát értjük, amely az adott állam, vagy államcso- és Magyarországon nyújtottak be menedékkérelmet. A port (szövetség) működését, az emberek élet- és vagyon- menekültek letelepedési célja azonban Nyugat-Európa, biztonságát veszélyeztetheti, kialakulása jelentős káro- így a Kelet-Közép Európai országok csupán tranzit or- kat okozhat, amelynek időbeni és hatékony kezeléséhez a 9 szágok. normál (válságmentes) időszakban alkalmazott jogsza- bályok, eljárások nem elegendőek, a válság elhárítása kormányzati intézkedéseket igényel és többletforrások 2 Póczik Szilveszter: A 2015–2016. évi migrációs válság egyes bünte- felhasználását teszi szükségességé.” 11 tőjogilag releváns szociális összetevőiről. Ügyészek Lapja, 2017/5. hu- A 2015. évben megvalósult migrációshullám és a jö- szonnegyedik évfolyam, 47–48. vőben várható tömeges illegális bevándorlás egyértel- 3 Bartkó Róbert: Az Európai Unió büntetőjogi reformja a terrorizmus elleni küzdelemben. Ügyészek Lapja, 2017/3–4., huszonnegyedik évfo- műen válságnak tekinthető, melynek elhárítására a lyam, 6. Magyar Kormány különféle intézkedéseket vezetett be. 4 Bartkó Róbert: Az illegális migráció elleni fellépés eljárásjogi esz- közei az új büntetőeljárási törvény tervezetében. Ügyészek Lapja Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelé- sével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. 2016/6., huszonharmadik évfolyam, 17. 5 Bartkó Róbert: Changing on the principle of legality in the Hungari- törvény alapján a magyar Büntető Törvénykönyvben új an legal fight against the irregular migration, International Journal of tényállási elem lett a határzár tiltott átlépése, a határ- Current Advanced Research, ISSN: O: 2319-6475, ISSN: P: 2319–6505, zár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos Impact Factor: SJIF: 5.995., Available Online at www.journalijcar.org,Volu- me 6; Issue 8; August 2017; Page No. 5352–5354. építési munka akadályozása, továbbá módosításra ke- DOI: http://dx.doi.org/10.24327/ijcar.2017.5354.0704 rült az embercsempészés tényállása is. A büntetőeljá- 6 http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott- migransok-szama-lekerdezes?created%5Bmin%5D=2018-02-01-& created%5Bmax%5D=2018-03-01&created%5Bmin_year%5D= 2017&created%5Bmin_month%5D=12 [letöltés ideje: 2018. február 12.] 10 B/11709 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 7 https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/02/22/migracios-vara- 2015. évi tevékenységéről: Az embercsempészés 2015. évben az előző kozasok-2017-re/ [letöltés ideje: 2017. december 12.] évihez képest közel a duplájára emelkedett, 662 ilyen bűncselekményt 8 Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség: segíti az uniós országok követtek el (2014: 363). és a schengeni társult országok külső határigazgatás terén végzett mun- 11 Lakatos László: A magyar honvédelmi igazgatás. Az állam káját, valamint a határellenőrzés uniós szintű harmonizációját. honvédelmi funkciói és azok kapcsolata a nemzeti biztonsággal. In: Far- 9 https://europa.eu/european-union/about-eu/agencies/frontex_hu kas Ádám – Kádár Pál (szerk.): Magyarország katonai védelmének közjo- [letöltés ideje: 2017. 12.10.] gi alapjai. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2016. 171–172. / / 60 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 61

rásról szóló 1998. évi XIX. törvény kiegészült a XXVI/A. től huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet- fejezettel, mely a határzárral kapcsolatos bűncselek- hető a cselekménye. mények elkövetése esetén alkalmazandó eljárási sza- A Komáromi Járási Ügyészség illetékességi területén bályokat tartalmazza. 2015. évben, 2015. szeptember 15. napját megelőző 8 A 2015. szeptember 15. napjai törvénymódosítással hónapban jelentősen elszaporodott az embercsempé- az embercsempészés valamennyi alakzatának bünteté- szés bűncselekmények száma, míg 2014. évben 27 bün- si tétele szigorodott. Mindemellett külön tényállás lett tetőügyben indult nyomozás, addig 2015. évben csak- és a legsúlyosabban büntetendő az, amikor az ember- nem a duplájára, 52-re növekedett az ilyen nyomozások csempészés szervezője vagy irányítója a csempészett száma. 2015. szeptember 15. napjától azonban ismétel- személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkez- ten csökkent, 2015. szeptember 15. napjától 2015. de- ve, üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el az em- cember 31. napjáig 1 ügyben, 2016. évben 8 ügyben, bercsempészést, illetve a minősítő körülmények hal- 2017. évben 6 ügyben, 2018. évben a cikk megírásáig mozódása valósul meg. Amennyiben az embercsempé- 1 ügyben indult nyomozás embercsempészés bűncse- szés szervezője vagy irányítója a kifejtett módon bűn- lekmény miatt. 12 szervezetben követi el a bűncselekményt, akkor tíz év- Az Magányos Jogerős, bűnösséget Jogerős, magányos embercsempészés elkövetéssel megállapító ítéletek elkövetőkkel miatti vádemelések összefüggő száma kapcsolatos összes száma vádemelések száma bűnösséget megállapító ítéletek száma 2015. évben indult 35 34 34 33 2015. szeptember 15. napját megelőző- en indult nyomozás eredményeként 2015. szeptember 4 3 4 3 15. napját követően a cikk megírásáig indult nyomozás eredményeként 2015. szeptember 15. napját követően 3 esetben szü- nyert adatok álltak rendelkezésre, esetleg a gépjármű letett jogerős, magányos elkövetővel szemben hozott, eredetét igazoló szerződés. A 2015. szeptember 15. bűnösséget megállapító ítélet. Ezekben az esetekben a napját követően jogerősen befejezett mindkét büntető- Btk. 353. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, a vagyoni ha- ügyben megállapíthatók voltak a szervezettségre utaló szonszerzés végett, több személynek segítséget nyújt- körülmények is. va történő minősítő körülményt vagy ezek közül leg- A Komáromi Járási Ügyészség ezekben a büntető- alább az egyiket meg lehetett állapítani a terhelt terhé- ügyekben az őrizetben lévő terheltet 72 órán belül bí- re, az embercsempészés ilyen esetének a büntetési róság elé állította. A Komáromi Járásbíróságon és a Ta- tételét 1–5 évig terjedő szabadságvesztésről 2–8 évig tabányai Törvényszéken ilyen esetekben 2015. szep- terjedő szabadságvesztésre emelte a jogalkotó. 12 tember 15. napját megelőzően az volt az ügyészségi in- Ezekből az esetekből 2 eset volt hasonló a 2015. év- dítványtételi és ezzel egyezően a büntetés kiszabási ben, azonban 2015. szeptember 15. napját megelőzően gyakorlat, hogy a bíróság a terhelttel szemben felfüg- indult 33 esethez, melyben szintén jogerős, magányos gesztett szabadságvesztést és – amennyiben annak fel- elkövetővel szemben hozott, bűnösséget megállapító tételei fennálltak – kiutasítást szabott ki. ítélettel zárult a büntetőügy. Ilyen esetekben jellemző- 2015. szeptember 15. napjától az ügyészség a bünte- en bizonyítékként a Magyarországon büntetlen előéle- tési tételkeret megemelésére tekintettel a kifejtett bün- tű terhelt beismerő vallomása, a migráns tanúk vallo- tetőügyekben a szinte ugyanazon feltételek, enyhítő másai, a határregisztrációs adatok, az elfogást rögzítő körülmények mellett megvalósított embercsempész rendőri jelentés és az embercsempészéshez használt terhelt vonatkozásában a kiutasítás mellett középmér- gépjármű helyszíni szemléjén rögzített bizonyítékok, ték körüli végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásá- valamint a terhelttől lefoglalt mobiltelefonokból ki- ra tett indítványt. Ezzel szemben az elsőfokú és a má- sodfokú bíróság is – hiába a büntetési tételkeret meg- emelésének – továbbra is lehetőséget látott a szabad- ságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüg- 12 A statisztikai adatok a Legfőbb Ügyészség Kabinet Adatvédelmi és gesztésére azzal az indokkal, hogy a vádlott vonatkozá- Biztonsági Osztálya vezetőjének engedélye alapján kerültek legyűjtésre. / / 62 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 63

sában az enyhítő körülmények nagyobb száma és nyo- első fokon jogerőre emelkedett, a bíróság szóbeli indo- matéka okán jelentős mértékben el tudott térni a meg- kolása az volt, hogy a büntetés kiszabásánál figyelembe emelkedett 5 év középmértéktől lefelé történő irányba. vette azt, hogy a terhelt ellenőrzése a Nemzeti Nyomo- Ez volt a büntetés kiszabási gyakorlat egészen egy zó Iroda által 2018. január 15. napján elrendelt irányí- szerb embercsempésznek 2018. év elején történő elfo- tott ellenőrzés volt, a terhelt 2017 szeptemberétől elfo- gásáig. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az esti gásának napjáig többször, rendszeresen átlépett a ma- órákban – közelebbről meg nem határozható időpont- gyar–szerb határon és a rendőri ellenőrzést megelőző- ban – a szerb–magyar államhatár közelében egy erdős en gyanús körülmények között egy osztrák rendszámú terület mellett az általa vezetett, szerb honosságú sze- gépjárművel együtt haladt. Ugyan a bűnszervezetben mélygépkocsiba felvette az útlevéllel, beutazási és tar- történő elkövetést a bíróság sem találta kétséget kizá- tózkodási engedéllyel nem rendelkező, Magyarország róan bizonyítottnak, azonban ezeket az önmagukban államhatárát a jogszabályi rendelkezések megszegésé- nem, de összességükben a szervezettségre utaló gya- vel (az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény nús körülményeket súlyosító körülményként vette fi- 11. § alapján az államhatárt nemzetközi szerződésben gyelembe. és törvényben meghatározott feltételekkel – ha nem- zetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül al- kalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz – a forgalom 4. ÖSSZEGZÉS számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a Az egyéni és az általános prevenció a társadalom vé- határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlép- delmének olyan rész vagy közvetlen céljai, amelyeknek ni) átlépő 1 fő iraki és 5 fő afgán állampolgárokat, akik- együttesen kell megvalósulnia ahhoz, hogy a büntetés kel Ausztriába indult. célja összeségében elérhető legyen. Az egyéni preven- A rendőrség járőrei a hajnali órákban az M1 Autópá- ció egyik eszköze az elkövető újabb bűncselekmény el- lya egyik pihenőhelyénél ellenőrzés alá vonták a terhelt követésétől történő visszatartása, azaz amikor az elkö- által vezetett személygépkocsit. Az ellenőrzés során vető nem erkölcsi megfontolásból, hanem a büntetéstől megállapítást nyert, hogy a terhelt által szállított mig- való félelméből nem követ el újabb bűncselekményt, ráns személyek sem Magyarország területére, sem pe- mert a bűncselekményből származó előnyöket, az em- dig az Európai Unió más tagállamának területére törté- bercsempészés esetén a hirtelen, rövid idő alatt meg- nő útlevéllel, beutazási és tartózkodási engedéllyel szerezhető haszon reményét szembe állítja a bűncse- nem rendelkeznek. lekményből származó hátránnyal, az esetleges végre- Ebben az esetben is szinte ugyanazok a bizonyítékok hajtandó szabadságvesztés letöltése miatt a teljes er- álltak rendelkezésre, így a büntetlen előéletű vádlott kölcsi, érzelmi és anyagi megsemmisülés veszélyével. beismerte a bűncselekmény elkövetését, tudomása Az általános prevenció egyik eszköze a büntetéssel volt arról, hogy az általa szállított személyek jogtala- való fenyegetéssel és a büntetés alkalmazásával való nul lépték át Magyarország államhatárát és jogellene- elrettentés, azonban a büntetőjogból fakadó elretten- sen szándékoznak tovább utazni Magyarországról tés csak az igazságszolgáltatás működésével realizáló- Ausztriába. Ezen túlmenően azonban részletes vallo- dik. A büntetések, büntetési tételek törvényi szabályo- mást nem tett. Rendelkezésre álltak a migráns tanúk zása és ezek alkalmazása társadalmi értékrendet is vallomásai, a terhelt elfogásának körülményeit rögzítő közvetít, a büntetőjogi norma érvényét és a bűncselek- rendőri jelentés, a helyszíni szemlén rögzítettek, vala- mény kollektív helytelenítéseként erősíti a társadalmi mint a határregisztrációs adatok. A terhelt javára érté- integrációt. 14 kelhető enyhítő körülmények is szinte ugyanazok vol- A 2015. évi CXL. törvény Btk.-t módosító rendelkezé- 13 tak, azonban 2016. évtől kevesebb migráns érkezett sei az embercsempészés vonatkozásában nyilvánvaló- hazánkba, így az embercsempészés is csökkent, emiatt an azt a célt szolgálták, hogy az embercsempészekkel már a bűncselekmény elszaporodottságát, mint súlyo- szemben, már nemcsak a bűnszervezet megállapítása 15 sító körülményt aggálytalanul nem lehetett a terhelt esetén kell a törvény teljes szigorával fellépni. Ezek a terhére róni. változások azt a kriminálpolitikai üzenetet hordozták, A következetes ügyészi indítványtételnek megfelelő- hogy a büntetés kiszabása körében az eljárás gyorsítá- en a bizonyítékok mérlegelését, a büntetés kiszabása sa, mint ügyészi tevékenység mellett ügyészi indít- körében értékelendő tényezők figyelembevételét köve- ványnak a kiutasítás intézkedés mellett még szigorúbb tően az ügyészség ebben a büntetőügyben is középmér- büntetés, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásá- ték körüli végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásá- ra kell irányulnia. ra és kiutasítás alkalmazására tett indítványt, a bíró- Egy szuverén állam államhatárának átlépését, a be- ság az indítványnak megfelelően 3 év végrehajtandó utazást különböző feltételekhez kötheti. Ebből követ- szabadságvesztést szabott ki a terhelttel szemben és 5 évre kiutasította Magyarország területéről. Az ítélet 14 Nagy Ferenc – Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része. Bu- dapest, Korona, 1998. 277–279. 13 A Legfőbb Ügyész 2016. évi beszámolója szerint a regisztrált ember- 15 Kopasz Zsolt: Ügyészségi tapasztalatok az államhatár rendjét csempészések száma az előző évihez képest közel a felére csökkent, 351 érintő bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokról. Ügyészek ilyen bűncselekményt rögzítettek (2015: 662). Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 65. / / 62 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 63

kezően az állam szabadon dönthet arról, hogy mely sze- elkövető beismeri az embercsempészt, azonban az el- mélyeknek, milyen feltételekkel engedélyezi a határát- követés, a megszervezés körülményeire vonatkozóan lépést, milyen eszközökkel védi a határait, azaz hogyan nem tesz vallomást és egy felfüggesztett szabadság- lép fel az illegális migrációval, valamint az azt elősegítő vesztés mellett kiszabott kiutasítással a bűncselek- embercsempészéssel szemben. A határzár és az em- ményhez használt gépjárművel szabadon távozhat Ma- bercsempészés bűncselekmény büntetési tétele szigo- gyarország területéről. rításának üzenete az, hogy Magyarország területére Ez az egy büntetőügy azonban nem ad teljes bizo- 16 csak a magyar jogszabályokat betartva lehet bejutni nyosságot a jövőbeni büntetés kiszabási gyakorlatról, és súlyos büntetés jár az embercsempészésért. Már de látható, hogy a megfelelően következetes, az adott nem válhat be az a terhelti védekezési taktika, hogy az ügy minden elkövetési körülményeit is figyelembevevő ügyészi indítványtételi gyakorlattal sikerülhet kimoz- dítani a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés kisza- Harsányi Kinga: „Jogi határzár” – büntetőjogi védelem az illegális bására irányuló igazságszolgáltatási gyakorlatát, a jog- 16 alkalmazói szigor kikristályosodásának megállapítása bevándorlás ellen. http://arsboni.hu/jogi-hatarzar%E2%94%80-bun- tetojogi-vedelem-az-illegalis-bevandorlas-ellen/ [letöltés ideje: 2017. azonban utóvizsgálatot igényel majd. december 15.] Büntetőeljárás jog I–II. Kommentár a gyakorlat számára Harmadik kiadás SzerkeSztő: Belegi Ferenc Megjelent! Szerzők: Akácz józsef, Belegi józsef, Belovics ervin, Csák Zsolt, Czine ágnes, Kónya István, láng lászló, Márki Zoltán, Mészár róza, Molnár gábor, somogyi gábor, soós lászló ára: 24 000 Ft kiadónk 2018. június 7-én jelentette meg a kommentár új kiadását, amely immár a 2017. évi büntetőeljárási törvényt dolgozza fel. kiadványunk megbízható segítséget nyújt a jogalkalmazók számára a büntetőeljárással kapcsolatos rendel- kezések helyes és egységes értelmezéséhez. A kommentár fókuszában a büntetőeljárási jog bírói gyakorlata áll, különös tekintettel a kúria (Legfelsőbb Bíróság) Büntető kollégiumának iránymutató jelentőségű testületi döntéseire, kollégiumi véleményeire és lényeges eseti döntéseire. A szerzők a megfelelő helyeken utalnak a büntetőeljáráshoz kapcsolódó más jogszabályok rendelkezéseire is. A kiadvány műfaja „bírói kommentár”, szerzői kúriai bírák, valamint néhány különös szakmai ismeretet igénylő témakör (például nyomozás, vádemelés) esetében pedig a Legfőbb Ügyészség két vezető ügyésze. / / 64 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | PB

Emberi jogi enciklopédia SzerkeSztő: Lamm Vanda Az emberi jogok államon belüli és nemzetközi védelme a második világháború után indult soha nem látott fej- lődésnek; nem utolsósorban annak következtében, hogy az eNSz célul tűzte ki „az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásá- nak” előmozdítását és támogatását. Az elmúlt több mint hét évtized alatt nemcsak az emberi Ára: 10 000 Ft jogokra vonatkozó belső jogi, alkotmányos és törvényi hvgorac.hu/Emberi_jogi_enciklopedia szabályok, valamint a nemzetközi jogi normaanyag nőtt meg rendkívüli mértékben, de létrejöttek a jogok védel- mének és betartásának nemzetközi és államon belüli eszközei és intézményei. A fejlődés egyik legnagyobb eredménye, hogy az emberi jogok ügye többé nem tekinthető az államok belső szuverenitásába tartozó kérdés- nek, és a nemzetközi közösség felé az államok felelősséggel tartoznak az emberi jogoknak állampolgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek számára történő biztosításáért. kötetünk az emberi jogok témaköréből írott százkét tanulmányt tartalmaz, amelyek felölelik nemcsak az első, második és harmadik generációs emberi jogokat, hanem az emberi jogok kialakulásának történetét, az eszme- történeti előzményeket, a jogok védelmének szervezeti és intézményi kereteit, egyes kiemelkedő jelentőségű szerződéseket, dokumentumokat, továbbá az emberi jogok témaköréhez kapcsolódó jogi fogalmakat; de meg- találhatók a kötetben egyes tradicionálisnak nem minősülő jogok, illetve vitatott alapjogok, sőt olyan kérdésről is szó van, mint az állati jogok problematikája. Az emberi jogokkal kapcsolatban gyakran alkalmazott különféle csoportosítási szempontok helyett – az en- ciklopédikus feldolgozásából adódóan – a kötetben a tanulmányok ábécérendben találhatók. Az egyes jogok kapcsán az írások a nemzetközi normákból indulnak ki, s foglalkoznak a hazai szabályozással, a nemzetközi bírói fórumok és különféle bizottságok, továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatával. Az enciklopédia hatvanhét szerző közös munkájának az eredménye. Ilyen nagy létszámú szerzői gárda esetén természetes, hogy a tanulmányok sokszínűek, ami részben a szerzői szabadságnak, részben pedig a különféle jogokkal kapcsolatos szakmai vitáknak is köszönhető. Az egyes írásokon belül, amennyiben olyan jog, fogalom, intézmény kerül említésre, amelyről a kötetben önálló tanulmány található, úgy arra a dőlt betűs szó előtti → utal. Minden tanulmány végén néhány tételből álló irodalomjegyzék segíti az olvasót a téma további tanulmányozásában. Szintén az olvasónak az emberi jogokkal kapcsolatos tájékozódását hivatott elősegíteni a kötet végén található, a témakör egészével összefüggő kommentárokat, összefoglaló munkákat tartalmazó bibliográfia. Miután vannak olyan emberi jogi fogalmak, szervezetek, intézmények, dokumentumok stb., amelyekről önálló tanulmányok nem készültek, azonban az egyes írásokban ezekről is szó van, így az azokra való rákereséshez a kötet végén található utalószavak jegyzéke ad útbaigazítást. Az enciklopédia szerkesztője valamennyi szerző nevében köszönetét szeretné kifejezni a kötet két lektorának, kukorelli István és Lévay Miklós professzoroknak. Szintén köszönetet szeretne mondani a szerkesztőbizottság tagjainak, Bragyova András és kardos Gábor professzoroknak, nélkülük ez az enciklopédia nem jöhetett volna létre. Lamm Vanda szerkesztő előszava –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu