Büntetőjogi Szemle 2021/2.

válságos gazdasági helyzetben úgy tűnik, hogy az érdemes megemlíteni, hogy milyen találékonyan Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám „Euro Bond” kibocsátása által generált vitában a 27 definiálja a francia nyelv a pénzmosást, „blachi-ment tagállam támogatni fogja a pénzmosás elleni hivatal des capitaux”, amely szó szerinti fordításban a tőke felállítását is. kifehérítését jelenti. Valójában erről van szó, a tőke tágabb fogalom a puszta pénznél, mert az a pénz- Következtetések ügyi instrumentumok teljes arzenálját felöleli. A jég- mező vízfelszín alatti része a látenciát jelenti, amely- Az idézett esetek is alátámasztják, hogy a társadalom ről kriminalisztikai kutatások is csak becsléseket szerves fejlődésével és az informatikai robbanással adhatnak. járó technológiai átalakulások és az általában egy lépés lemaradásban lévő jogalkotás okán mindig Záró gondolatként röviden rá kívánunk mutatni a lesznek jogi hézagok, és olyanok, akik ezeket kihasz- fenyegetettségekre és a jövő kihívásaira. Le kívánjuk nálják. A szabályozással folyamatosan bezáródó le- leplezni a sivatag hasonlatunkat is. Ez alatt a techni- hetőségek a csalókat is folyamatos innovációra kész- kai fejlődés generálta, high-tech gazdasági bűnözés tetik. A klasszikus gazdasági bűnözési formák, mint jelenségét értjük, amely az egyre terebélyesedő siva- az adócsalás, a valótlan pénzügyi mérlegek és a pénz- taghoz hasonlatos, s ez burjánzik, kiismerhetetlen, a mosás azonban úgy tűnik, továbbra sem mennek ki földfelszín alatti mélységét nem láthatjuk. E helyen a divatból. a jövőben nagyon komoly kockázattokkal kell szem- benéznünk. Többen elhibázott döntésnek tarthatják, Az írásunk címében felhozott jégmező-hasonlat- hogy a Magyar Nemzeti Bank helyett a Nemzeti Adó- ban a a fagyott felszín alatti halmazon a klasszikus és Vámhivatal kapta meg a blockchain technológiá- értelemben vett gazdasági bűnözés jelenségét, míg val és a pénzügyi innovációkkal kapcsolatos vissza- a jégmező olvadásán azt a folyamot értjük, ami a ha- élésekhez kötődő értékelő-elemző feladatok elvégzé- zai jogalkotásban tapasztalható, és ami a gazdaság sét. Igazat adunk nekik abban, hogy az elemzés tár- kifehérítése, az adóbevételek hatékonyabb biztosí- gyául szolgáló ügyek olyan szakmai felkészültséget, tása irányába mutat. Húsz év alatt nagyon sok fejlő- tudásbázist és technikai eszközöket igényelnek, ame- dés történt: ma már nemzetközi nyomásra közel húsz lyek a saját kutatóműhellyel rendelkező jegybanknál éve nincsenek anonim betétek, és szintén nemzet- sokkal inkább rendelkezésre állnak, mint az állami közi nyomásra a 2000-es évek elején kiépítésre ke- adhatóságnál, melynek fő profilja elsősorban az adó- rült és folyamatosan fejlődik a pénzmosás és a terro- ügyi igazgatási és végrehajtási feladatok ellátása, az rizmus finanszírozásának megelőzése és megakadá- adóellenőrzések és pénzügyi nyomozások lefolyta- lyozása elleni hazai intézményrendszer. Ma már min- tása. Azt gondoljuk, hogy a sivataggal már rövid távon denhol adhatósághoz bekötött pénztárgépek üze- is csak akkor vehetjük fel eredményesen a küzdelmet, melnek, a személyi jövedelemadó és újabban az álta- ha olyan felkészült, főként a versenyszférában, mul- lános forgalmiadó-bevallások elkészítésében egyre tinacionális környezetben, illetve külföldön megsze- nagyobb szerepet kap az adóhatóság, és egészen új- rezhető pénzügyi, számviteli, tőzsdei, elemzői, infor- nak tekinthető az elektronikus számlázás rendsze- matikai és nem utolsósorban iparági ismeretekkel rének bevezetése. Említésre érdemes még az Elekt- rendelkező, több nyelven beszélő szakértőgarda áll ronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer a bűnmegelőzés és a bűnüldözés szolgálatában, amely (EKÁER) vagy az elektronikus építési napló beveze- naprakész tudással rendelkezik, azt folyamatosan fej- tése, csak hogy iparági példákról is szó essen. Min- leszti, és nem mellesleg fogékony az innovációkra. den jogszabályi szigorítás abba az irányba hat, hogy Ugyanez érvényes az ügyészi és a bírói állományra. a jégmező elkezdjen olvadni, és a feketegazdaság ki- A határokat nem ismerő, semmilyen szabályt tiszte- szürküljön, a szürkegazdaság kifehéredjen. E helyen letben nem tartó, módszereiben kifinomult nemzet- közi szervezett gazdasági bűnözéssel csak így lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. 51

ménye az egyetlen globá- lis gyermekjogi dokumen- Kuhl Andrea1 tum, amely hatályos az unió teljes területén, azt valamennyi tagállam alá- írta és ratifikálta. Az igazságszolgáltatás a Gyermek tanúk kihallgatása bűntetőigény érvényesí- tése során kénytelen azzal és a gyermekbarát az összetett nehézséggel Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám igazságszolgáltatás szembesülni, hogy a tény- feltárás során múlt teljes egészében soha nem re- konstruálható. További ne- hézség az is, hogy a tényál- lás helyességének ellenőr- zése tisztán objektív mód- 1. szerekkel nem lehetséges A gyermekek jogai és az igazságszolgáltatás és az igazság megállapításában az emberi ítélőerő, a büntetőigénye1 szubjektum szerepe nem helyettesíthető és még tor- zító hatású lehet, ami gyermekek kihallgatása esetén sokszorozódhat is.6 A büntetőjogi feltárásnak a múlt teljes megisme- rése nem célja, hiszen a lezajlott események szem- pontjából éppen a relevancia adja a választ arra, hogy melyek azok a tények, amelyek a büntető anyagi és A gyermekbarát igazságszolgáltatás kapcsán a gyakor- eljárási szabályok szempontjából jelentősek és ek- latban általános problémaként merül fel, ha a bünte- ként a bizonyítás tárgyát alkothatják. Időnként vi- tőeljárás fókusza nem a gyermek legjobb érdekének szont éppen ezeknek a releváns tények igazolásának biztosítása2. módja jelenti a legnagyobb problémát. Különösen A törvény azonban előírja, hogy „a szociális véde- igaz ez a gyermekbarát igazságszolgáltatás rendsze- lem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a köz- rében, amelyben a nyomozó hatóságok elsődleges igazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek min- célja sokszor ellentétes a gyermek kíméletét előíró den, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek kihallgatással. mindenekfelett álló érdekét veszik elsősorban figye- lembe3. Ha azonban a gyermek érdeke „eltűnik”, ak- 2. kor a törvényi kötelezettségeknek csak a formális A tanúvallomás szerepe teljesítésről beszélhetünk a garanciális alapelvek érvényesülése nélkül.4 és befolyásolásaA gyermeki jogok védelme és érvényesülése a Lis�- szaboni Szerződés hatálybalépése óta kap egyre na- gyobb hangsúlyt az Európai Unióban.5 Az Alapjogi A bírósági bizonyítás során kiemelkedő szerephez jut Charta 24. cikke elismeri, hogy a gyermekek önál- a személyi bizonyítékok körében a tanúvallomás, mint lóan és függetlenül rendelkeznek jogokkal, és ki- a bizonyítási eljárás legfontosabb eszköze. A megértés emeli – az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének alap- határai rendkívül képlékenyek, számos érzelmi, szo- elvét követve –, hogy a „gyerekek legfőbb érdekét” ciális, értelmi tényező befolyásolja mind szubjektív, kell elsődlegesen szem előtt tartani minden a gyer- mind objektív síkon. A téma fontosságát adja elsősor- mekeket érintő ügy és eljárás során. A regionális eu- ban az is, hogy a tanúvallomás mint bizonyítási eszköz rópai normák mellett az ENSZ Gyermekjogi Egyez- alkalmazásával annak eredményeként milyen ítéletet 1  Joghallgató, DE ÁJK. hoz a bíró. A jogerős bírói ítélet nem elhanyagolandó, 2  United Nations Convention on the Rights of the Child, UNCRC (ENSZ hiszen az végrehajtható és nem mindegy, hogy mi az Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikk, best interest of the child. ítélt dolog. 3  1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. A bizonyítási eljárás speciális megismerési folya- mat, amelynek során a bíróság tudomást szerez azok- 4  Gyurkó Szilvia – Németh Barbara – Balázs Réka: Az eljárási jogok és a gyermekbarát igazságszolgáltatás érvényesülése Magyarországon, a bünte- ról az adatokról, információkról, és tények tartalmá- tőeljárás alá vont külföldi fiatalkorúak esetén. Belügyi Szemle 65. évf. 5. sz., 2017, 1. o. ról, amelyek a hatáskörébe tartozó ügy eldöntéséhez 52 5  AJB Projektfüzetek: Gyermekbarát igazságszolgáltatás, Gyermekjogi 6  Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2000., 218. o. projekt. 2013, 13. o. http://www.gyermekbantalmazas.hu/documents/ gyermekkozpontu_igazsagszolgaltatas.pdf (2021. 08. 03.).

elengedhetetlenek. A megismerés központi elemét az elkövetők mielőbbi szigorú büntetőjogi felelősségre Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám olyan múltbéli tények vagy események képezik, ame- vonást vár, hiszen ezen, az elfogadott erkölcsi és tár- lyek minden esetben konkrét módon, azaz esetről sadalmi normákkal összeegyeztethetetlen, kegyetlen 53 esetre egyedi módon jelennek meg és a feltáró szá- cselekmények a felnőtt társadalom tagjait mélysége- mára ismeretlenek. A bíróságon zajló megismerő sen felháborítják. A gyermekektől származó tanúval- tevékenység és így a múltfeltárás célja, hogy a jog- lomás rendkívüli jelentőséggel bír ezeknél a sok eset- vita elbírálására irányadó anyagi jogi szabályok al- ben nagy tárgyi súlyú és súlyos törvényi fenyege­ kalmazásához elengedhetetlen adatokról és tények- tettségű bűncselekmények elkövetőinek felelősségre ről szerezzen tudomást.7 vonásában és ennek és megszerzéséhez nélkülözhe- tetlen a szakmai felkészültség, a kellő empátia és a bí- Ennek a folyamatnak további érdekessége, hogy rói tapasztalat.10 a bíróság a jogvita alapjául szolgáló eseményeknek nyilvánvalóan nem lehetett sem részese, sem pedig Ilyen érzelmi síkon is összetett ügyekben, mint a szemlélője. Ez a nagyfokú közvetettség a bizonyítási gyermekekkel való rossz bánásmód vagy a házastársi eszközök segítségével hidalható át, amelyek alkal- erőszak esete, szerintem ajánlatos lenne a kihallga- mazásával a bíróság a múltbeli eseményekről, a bi- tások során specialistákat alkalmazni, mint a pszi- zonyítékokon, mint egy közvetítő közegen keresztül chológusok, vagy esetleg további speciálisan képzett szerez tudomást. A bizonyítékok a külvilág olyan személyeket. A gyakorlatban azonban ez sokszor ki- tárgyai, elemei vagy jelenségei, amelyeken a múlt- vitelezhetetlennek tűnik. A szükséges képesítés és béli események valamilyen változást generáltak, érzékenység megszerzése érdekében az igazságügyi ezért azok magukon hordozzák annak bizonyos vo- hatóságok keretein belül tevékenykedő, a sérülékeny násait valamilyen formában, amelyek révén az ese- tanúkkal foglalkozó személyek számára lehetővé és mény a bíróság számára közvetlenül megismerhe- kötelezővé is volna szükséges tenni véleményem tővé válik. E jellemzőjük alapján, a bizonyítékokon szerint a rendszeres képzéseken való részvételt. Ezen keresztül adekvát kapcsolat teremthető a jelenben személyeknek ugyanis nemcsak használniuk kell folyó bírósági eljárás és a múltban lezajlott esemé- naponta ismereteiket, hanem fontos az is, hogy sza- nyek között.8 bályos időközönként fejleszteni tudják e képességei­ ket.11 A törvények a büntetőeljárás elé követelményként azt állítják, hogy a benne részt vevő személyek együt- A törvény előírásaiból is következik, hogy a gyer- tes tevékenységének eredményeként a bíróság a va- mekek bírósági eljárásban, tárgyaláson történő ki- lós, objektív igazságot állapítsa meg arról, hogy tör- hallgatását lehetséges körben kerülni kell elsősor- tént-e bűncselekmény és annak ki volt az elkövetője. ban a kíméletük miatt. Ebben az esetben a tárgyaló A megállapított igazságon múlik, hogy az ítéletben bíró a gyermek nyomozás során tett vallomásaira igazságos és egyben törvényes döntés születik-e, támaszkodhat, amit vagy a nyomozási bíró, vagy a vagy sem. Ez kiemelten fontos, hiszen, ha annak nyomozó hatóság előtt tett meg. Azonban ilyenkor – méghozzá egyben az igazságnak megfelelő – meg- is ismerni kell azokat az alapvető életkori sajátossá- állapítására nincs lehetőség, hogy a bűncselekményt gokat és elsősorban az életkori jellemzőkből adódó a vádlott követte el, akkor a bíróság köteles felmentő lehetséges hibaforrásokat, amelyek a vallomásokban ítéletet hozzon.9 előfordulhatnak. Előfordulhat, hogy ennek ellenére mégis szükséges kihallgatni a gyermeket vagy kis- Az igazságszolgáltatásban a gyermekek helyzetét korút, azonban ilyenkor fokozottan kell ügyelni általános emberi jogi rendelkezések szabályozzák azokra a sajátosságokra, amelyeknek az ismerete a és jogaik érvényesülése az egyes szakpolitikáktól kihallgatásukhoz elengedhetetlen.12 függetlenítve nem vizsgálható elszigetelten a bírói tényfeltárás során sem. Megemlítendő, hogy gyermekek esetében a kihall- gatónak fokozottan nehéz a feladata abban az eset- 3. ben, ha pontos és teljes tényanyag megszerzésére A gyermek tanúk törekszik. Ezek a nehézségek a gyerekekre vonat- kihallgatása kozó speciális jellemzőkből adódnak és ezeket jól kell ismernie a kérdezőnek ahhoz, hogy megbízható A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények eredményeket tudjon elérni. A nyomozó hatóság és esetén a közvélemény szinte az azonnali felderítést, a bíróság minden esetben arra keresi a választ, hogy adott ügyben mi az igazság, és ez a legtöbb esetben 7  Kúria: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Büntető- összetett feladat. A gyermekek vallomásaival kap- Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai, Joggyakorlat-elemző csolatban is az a kérdés merül fel elsődlegesen, hogy Csoport, Összefoglaló vélemény, Budapest, 2017, 16. o. https://www.kuria- b i r o s a g. hu/s it e s/d ef au lt/f i l e s/j o g g y a k /o s sz efo g l _ve l e m e ny_ it e l e t i _ 10  Kulcsár Mónika: A gyermek tanúkénti kihallgatásának specifikumai. bizonyossag.pdf (2021. 02.14.). Büntetőjogi Szemle 2017/2. 87. o. 8  Uo. 16. 11  Európa Tanács Miniszteri Bizottság: R (97) 13. számú Ajánlás a tanúk 9  Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2008. 22. o. megfélemlítése és a védelemhez való jogról. 12  Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. TKK, Deb- recen, 2008, 75. o.

igaz-e, amit a gyermek állít. A pszichológus szakértő a gyermek úgy érzi, azért kérdezik tőle még egyszer a gyermek esetében azt vizsgálja, hogy a tanú él- ugyanazt, mert hibásan válaszolt és az eredeti válaszát mény- és életszerűen adja-e elő a történetét, érzékel- ennek hatására megváltoztathatja.16 hető-e külső személy általi befolyásolás, illetve, hogy Olyan eset is előfordul, hogy a bíróság által kiren- mennyiben tapasztalható a valóság és képzelet ke- delt pszichológus szakértő valószínűsíti azt, hogy veredése az elmondottakban, amely ellehetetleníti bűncselekmény csak a gyermek képzeletében tör- az egzakt szakértői vélemény kialakítását.13 tént meg, vagy éppen más személy ráhatása, befo- A kapott információ pontossága más és más egy lyásolása áll a háttérben, de előfordulhat az apa vagy kora gyermekkorban, kisiskoláskorban, iskoláskor- a nevelőapa iránti bosszú feltételezése is a gyermek ban és serdülőkorban lévő gyermeknél. A különböző által elmondottakat jelentősen torzítva, vagy éppen fejlődési szakaszokkal szükséges tisztában lenni ah- hanyagolva.17 hoz, hogy a kikérdező meg tudja ítélni, hogy bizo- A gyermekek kihallgatásának további kiemelendő Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám nyos korú gyermek megértette-e a kérdéseket, és sajátossága a kihallgatónak való megfelelési vágy ve- mennyire sikeresen tudja közvetíteni az érzéseit és szélye, amely esetükben sokkal nagyobb, mint aho- a gondolatait.14 gyan az a felnőtteknél fennáll. Jobban megbíznak Az életkort és az érettséget azonban együttesen kihallgatójukban, igyekeznek megfelelni a kimon- kell figyelembe venni, a gyermekek véleményének dott, de még a ki nem mondott igényeinek is gyak- kizárólag az életkori kritérium alapján irreleváns- ran a valóságtól eltérő vagy túlzó, kitalált válaszokat ként történő kizárásának elkerülése végett. Az érett- adva. A szakirodalom szerint ez akkor kerülhető el ség itt a gyermek azon képessége, hogy fel tudja a legjobban, ha a kihallgató biztosítja a gyermek ré- mérni a véleményét kifejező ügy következményeit szére az összefüggő előadást ezáltal csökkentve a és tudnia kell mérlegelni a szóban forgó érdekeket. szuggesztió veszélyét.18 Vizsgálandó a gyermek alkalmassága, illetve annak Elképzelhető olyan eset is, hogy a gondozó, ter- mértéke a szükséges értékelés elvégzéséhez, vala- mészetesen csak a gyermeknek „jót akarva” begya- mint a döntésének az észszerűsége és az annak meg- koroltatja vele, az alkalmazandó szófordulatokat a felelő vélemény kifejezési képessége. Vagyis figye- nyomozási bíró előtti kihallgatásához. Ez vélemé- lembe szükséges venni a meghallgatás sajátos kon- nyem szerint sem jó. A gyermeket különösen befo- textusát, és a gyermeknek tisztességes esélyt kell lyásolhatják szüleik, a hozzá közel álló felnőttek, ját- kapnia arra, hogy a szükséges értékelést gondosan szótársaik. Kiemelendő az a tény is, hogy a gyermek és megfelelően elvégezhesse. Ehhez szükség van a felnőttnek kétely nélkül hisz és kritika nélkül fo- – többek között – a megfelelő segítségre és tájékoz- gadja el a tőlük hallottakat.19 tatásra, valamint arra, hogy a meghallgatásra olyan A gyermekek tanúvallomásai során a befolyásolás környezetben kerüljön sor, amely lehetővé teszi a elkerülése végett érdemes elősegíteni a szabad el- gyermek számára, hogy megfelelő módon fejthesse beszélést az úgynevezett „léptetős” technikával, ami ki a véleményét.15 azt jelenti, hogy a konkrét esemény behatárolása 4. után a gyermeket arra kérik, hogy kezdje mondani, A teljes információszerzés lehetőségei és határai hogy „Mi történt?”, a tovább folytatást pedig tovább a gyermekek kihallgatása gördítik az „És aztán mi történt?” kérdéssel, amely illeszkedik a gyermek lineáris gondolkodási mene- során tébe anélkül, hogy kizökkentené abból, lehetővé téve minél több szabadon elmondott információ be- gyűjtését.20 Elsődleges szabály, hogy tilos feltenni befolyásoló, rávezető, szuggesztív kérdéseket a kihallgatás során. A hanglejtés megváltoztatása, bizonyos szavak hang- Az egyik legveszélyesebb hiba és sajnos előforduló súlyozása vagy az alkalmazott gesztikulálás, arcmi- hiba a kihallgatást végző előítélete vagy elfogultsága mika a kérdések tartalma mellett szintén befolyásol- az adott történettel kapcsolatban, pl., ha meg van győ- hatja a tanút.21 ződve róla, hogy szexuális bántalmazás történt és min- denképpen e hipotézis megerősítésére próbál bizo- Általánosságban elmondható, hogy legfőképpen nyítékot szerezni. Hiba az is, ha a kihallgató ugyanazt a gyermekeknél a legpontosabb, de a leginkább hi- ányos vallomást a szabad visszaemlékezés generálja. 54 a kérdést teszi fel többször, azt eredményezve, hogy 16  Kulcsár–Pásztor: A gyermek-tanúvallomások… i. m. 82–92. o. 17  Elek Balázs: A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmé- 13 Kulcsár Gabriella – Pásztor Attila: A gyermek tanúvallomások informá- nyek büntetőjogi megítélésének egyes gyakorlati kérdései, Börtönügyi Szemle, ciótartalmának torzulási lehetőségei. Rendészeti Szemle, 2007/5., 82–83. o. 22. évf. 4. sz., 2003, 19. o. 18  Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika, 14  Elek: A vallomás befolyásolása i. m. 75–80. o. Dialóg Campus Budapest, 2005, 376. o. 15  Saywitz Karen: Improving Children’s Testimony; The Question, the 19  Elek: A vallomás befolyásolása… i. m. 75–80. o. Answer and the Environment in Zaragoza Maria: Memory and Testimony 20  Kulcsár–Pásztor: A gyermek tanúvallomások… i. m. 82–98. in the Child Witness, 1995, 131–135. o. https://www.utrechtlawreview.org/ 21  Uo. 90. articles/abstract/10.18352/ulr.172/ (2021.09.12.)

Egy irányított elbeszélés ezzel ellentétben kevésbé kek állítólagos szexuális zaklatásának áldozataira is Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám pontos, de az előbbinél sokkal teljesebb. A legtelje- (Goodman et al., 1992). Mindazonáltal úgy tűnik, hogy sebb eredményt a speciálisan összeállított kiválasz- a sztereotip áldozati viselkedés (pl. sírás és zaklatott- 55 tós kérdéssorok adják, de ezek egyben a legpontat- ság a feltárás során) nem szabályszerű, amikor a gyer- lanabbaknak is. Gyermekek kihallgatása esetében mekeket bántalmazási vizsgálatok során hallgatják ki; jelentős szerepet kap a teljes és pontos információ- a legtöbb gyermeket nyugodtnak vagy semlegesnek szerzésben a megfelelő interjútípus kiválasztása, hi- minősítik ilyen helyzetekben (Wood et al., 1996). Az szen a klinikai pszichológia más interjútípusokat is is előfordulhat, hogy a gyermek tanúkkal szemben ismer a kognitív interjú mellett. A szabad visszaem- szkeptikusabb szakemberek több sztereotip viselke- lékezés és elbeszélés technikáját együttesen szük- dést (pl. intenzívebb érzelmi reakciókat) várnak el a séges alkalmazni speciális kérdésekkel kiegészítve gyermekektől ahhoz, hogy elhiggyék a traumatikus a teljesség és pontosság növelése érdekében.22 tapasztalatokról szóló közlését.24 A tudás bizonytalansága, hiánya és kielégítésének Egyes kutatások szerint a magasabb intelligencia- vágya hozza létre a kérdő mondatot, mint a beszélő szintű gyermekek jobb felidézők. Az extrovertált akarati és értelmi tevékenységének kifejező eszkö- gyermekek pedig általában könnyebben alkalmaz- zét, amely az emberi kommunikáció és így a kihall- kodnak a kihallgatás légköréhez és fesztelenebbül gatási és egyéb interjútechnikák központi elemét tudnak viselkedni, emiatt több információval is szol- képezi a valóság feltárása során.23 gálnak a szorongó, visszahúzódó társaikhoz képest. Ha a gyermeket visszahelyezzük az eredeti esemény Úgy gondolom, hogy a gyermekek kihallgatása so- közegébe, vagy abba a szituációba, amelyben az ját- rán szintén teljesebb információszerzéshez vezet szódott, az elősegíti a gyermek pontosabb visszaem- az, ha a gyermek le is rajzolja az általa átélt esemé- lékezését, habár ennek hatása a gyermek fejlődésére nyeket a fentebb vázolt életkori és értelmi sajátossá- károsan is hathat. Bizonyos kiskorúak sérelmére el- gok figyelembevétele és a megfelelő kérdezési tech- követett abúzusok esetében számos sértettből, a ké- nikák alkalmazása mellett. sőbbiekben elkövető is válhat, és a történtek újbóli és újbóli felidézésének a pszichés trauma minden- A tanúvallomás hitelt érdemlő megszerzése szem- képpen velejárója. pontjából jelentős a gyermek nyelvi vagy verbális fejlettsége is. A verbális kifejezés képessége változó Már kétéves gyerekek is képesek viszonylag hos�- az életkor, az értelmi és az érzelmi fejlettség, a szár- szú időn keresztül visszaemlékezni a megtörtént mazás függvényében is. Célszerű lehet bizonyos tár- eseményekre. Hároméves kor után a gyerekeknek gyak igénybevétele a kihallgatás során, pl. a szexu- már megvan a képességük, hogy hozzávetőlegesen ális bántalmazás gyanúja esetén anatómiai babák, pontos és teljes tanúvallomást tegyenek, amennyi- bábuk alkalmazása, amelyek segítségével a gyermek ben nem próbálják befolyásolni őket a félrevezető nonverbálisan fejezheti ki a vele történteket, amen�- információkkal, esetleg szuggesztív kérdésekkel a nyiben a verbális kifejezőképessége valamilyen ok- meghallgatásuk előtt vagy annak során.25 nál fogva vélhetően csökkent. A 6 és 10 év közötti gyermek éles megfigyelőké- 5. pességgel rendelkezik már a részjelenségeket ille- A gyermekek életkori alapú tően is és pontosan megtartja megfigyeléseit az em- tanúzási képessége lékezetében azonban nem képes felismerni és kife- jezni a jelenségek összefüggéseit, őket ezekre vonat- A gyermekek tanúzási képességeivel kapcsolatban kozóan érdemes kikérdeznie a kihallgatónak. Az szkeptikus szakemberek attitűdjeit vizsgáló korábbi ilyen életkorú gyermekek kiváló tanúk lehetnek, kutatások nagy része figyelmen kívül hagyta a gyer- mert kevésbé hatnak náluk a szubjektív tényezők és mekek igazságügyi kihallgatások közben megnyilvá- ellenállóbbak is a befolyásolással szemben. Azonban nuló érzelmi viselkedésének fontosságát , valamint erőteljes befolyásolás hatására bármelyik gyereket ezeknek a jogi döntésekre gyakorolt hatását. Mégis – de akár felnőttet is – rá lehet venni, hogy ne az okkal feltételezhető, hogy ezek a megnyilvánulások igazságnak megfelelő vallomást tegyen.26 jelentős szerepet játszhatnak. Kaufmann és munka- társai (2003) például azt találták, hogy amikor a nemi A 10 és 14 év közötti gyermek már a jelenségek erőszak áldozataként leírt nők nem mutatnak érzel- összefüggéseinek kifejezésére törekszik, a befolyá- mességet a vallomásaikban, akkor a hitelességük szen- solásnak ösztönösen ellenáll. Ideális tanú lehet az ved csorbát. Ugyanez a tendencia érvényes a gyerme- ilyen korú értelmes és jó kifejezőkészséggel rendel- kező gyermek. Azonban fontos tudni, hogy ez a kor- 22  Uo. 23  Elek Balázs: A befolyásoló kérdésfeltevés a büntetőeljárásban. Tanul- 24  Melinder Annika – Goodman Gail S. – Eilertsen Dag Erik – mányok Dr. H.C. Horváth Tibor Professor Emeritus 60. születésnapja tiszte- Mangussen Svein: Beliefs about child witness a survey of professionals. letére. Miskolc, 2007, 255–280. o. Psychology, Crime & Law, December 2004, Vol. 10 (4), 350. o. https://www. researchgate.net/publication/247500370_Beliefs_about_child_witnesses_ A_survey_of_professionals (2021. 09. 21.). 25  Ibolya Tibor: Kihallgatási taktika a nyomozásban, /http://ibolyatibor. atw.hu/Sajat/3.pdf/ (2020. 10. 17.). 26  Kulcsár–Pásztor: A gyermek tanúvallomások…i. m. 97. o.

osztály még hajlamos arra, hogy irreális elképzelé- vétel traumatikus lehet a gyermek számára, és má- seket vegyítsen az észlelt valóságelemekbe, és elő- sodlagos viktimizáció forrása lehet. Ezért szükséges fordul, nem képes a valóságos és a képzelt elemek a gyermekek fejlődési igényeihez igazodó, sajátos szétválasztására.27 megközelítést és a gyermekek kikérdezésének eltérő A tanúk kihallgatása képességeket és érzékenysé- módját kialakítani. A gyermekek és a serdülők a fel- get igényel az igazságszolgáltatáson belül dolgozók- nőttek működésében (kognitív, intellektuális, ér- tól. Bizonyos tanúk, különösen a gyermek tanúk zelmi) különböznek a felnőttektől. Ezért a gyerme- esetén az érzelmi reakcióik kezelése speciális kom- kekkel (áldozatokkal vagy tanúkkal) foglalkozó szak- munikációs technikákat igényel.28 emberek számára alapvető fontosságú, hogy tisztá- A bíró szófordulataiból, egész viselkedéséből, hig- ban legyenek az egyes fejlődési szakaszok sajátossá- gadtságnak, pártatlanságnak kell tükröződnie, hogy gaival és megértsék azokat.32 abból véletlenül se tűnjön ki az ügy végeredménye. A kutatásban, a szakpolitikák alkotásában és a gya- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Ha ugyanis a gyermek meghallgatásakor azzal túl- korlatban a gyermekekkel és fiatalokkal való munka zottan együtt érző hangon beszél, az már a bírói ob- egyik kihívása – beleértve a gyermekek bevonásá- jektivitásban és az igazságosságában ingathatja meg nak és aktívabb részvételének fokozását célzó PR- a bizalmat.29 tanulmányokat is – a gyermekek részvételi jogainak 6. összeegyeztethetősége a „kiszolgáltatott” státuszuk- Konklúzió kal. A kutatásirányítási és etikai protokollok minden 18 év alatti gyermeket és fiatalt „kiszolgáltatottként” határoznak meg vagy minősítenek, és a kutatóknak (valamint a szakpolitikai döntéshozóknak és a gya- korlati szakembereknek is) mindig e keretek között Összességében elmondható, hogy a gyermekek szak- kell dolgozniuk annak érdekében, hogy megóvják szerű és eredményes kihallgatásához még inkább min- és megvédjék a gyermekeket a részvételükkel járó den kétséget kizáró a pszichológia tudományának potenciális kockázatoktól. Ez mindig is kihívást je- alapvető és nélkülözhetetlen ismerete. A kihallgatást lentett. E kihívás ellenére döntő fontosságú, hogy a végzőnek ismernie szükséges a tanú tudomásszerzé- gyermekeket és fiatalokat továbbra is bevonják az sével, majd a megszerzett ismeret megőrzésével és életükkel kapcsolatos kutatásokba – a szakpoliti- annak közlésével kapcsolatos törvényszerűségeket és kákba és a döntéshozatalba –, mégpedig olyan mó- a tanú vallomásának kialakulását, illetve kialakítását don, amely figyelembe veszi és kielégíti kifejezett befolyásoló tényezőket is. A jogalkotók és jogalkalma- kívánságaikat és szükségleteiket, és amely tisztelet- zók együttes felelőssége, hogy a gyermekeket megóv- ben tartja és erősíti a részvételhez való jogukat.33 ják a büntetőeljárással járó negatív hatásoktól, ami Ebből is látható, hogy a gyermekek jogainak érvé- leginkább egy XXI. századi modern, a gyermekek min- nyesülése horizontális jellegű követelmény. denekfelett álló érdekét szem előtt tartó jogi szabályo- A büntető eljárásjog számára azonban az egyik zással és nem utolsósorban azt helyesen alkalmazni legfontosabb és talán legnehezebben megoldható tudó szakemberekkel biztosítható.30 feladat, hogy miként oldják fel a tanúk védelme és A legideálisabb esetben a gyerekek messze elke- az igazság keresése közötti húzódó feszültséget, rülnek bármilyen negatív hatósági eljárást. Világ- gyermek tanúk esetén.34 szerte és Magyarországon is több ezer gyerek kerül Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 1989-es kapcsolatba valamilyen módon a hatóságokkal: eset- elfogadása óta nemzetközi szinten a részvételhez legesen elkövetőként, bűncselekmény áldozataként való jogot a gyermekek jogállásának egyik általános vagy tanújaként, vagy kísérő nélküli kiskorúként alapelveként ismerik el. Ez új megvilágításba helyezi hazánkba érkezve.31 gyermek áldozat és gyermek tanú védelme, valamint A gyermekeknek joguk van az igazságszolgáltatás- a büntetőeljárás tisztességessége között húzódó hoz való hozzáféréshez, a bírósági eljárásban való rést.35 részvételhez, véleményük és tanúvallomásuk meg- 56 hallgatásához és figyelembevételéhez, valamint ah- 32  Ivana Milosavljević-Đukić – Bojana Tankosić: Psychological Aspects hoz, hogy a bírósági eljárás során a lehető legna- of Child Development of Importance for Judicial Proceedings. 40. o. https:// gyobb gondossággal bánjanak velük. Számos kutatás www.researchgate.net/publication/326349902_Psychological_aspects_of_ mutatott rá arra, hogy a bírósági eljárásban való rész- child_development_of_importance_for_judicial_proceedings/download (2021. 09. 21.). 27  Csehné dr. Varga Gabriella: A tanú kihallgatásának taktikája a nyomo- zásban. Ügyészségi Értesítő 1977. évf. 4. sz., 10. o. 33  Aldridge Jo: Introduction to the Issue Promoting Children’s Participation in Research, Policy and Practice. Social Inclusion 2017, Volume 28  Európa Tanács Miniszteri Bizottság, R (97) 13. számú Ajánlás a tanúk 5, Issue 3, 91.o. https://www.cogitatiopress.com/socialinclusion/article/ megfélemlítése és a védelemhez való jogról. view/1157 (2021. 09. 21.). 29  Elek: A gyermekek sérelmére elkövetett… i. m. 23. o. 34  Nagy Alexandra: Gyermek tanúk a büntetőeljárásban. Diáktudomány, 30  Kulcsár–Pásztor: A gyermek tanúvallomások… i. m. 91. o. A Miskolci Egyetem Tudományos diákköri munkáiból VIII. kötet, Miskolc, 31  Lux Ágnes: Előszó, Gyermekjogi projekt, Gyermekbarát igazságszol- 2015, 186. o. gáltatás. 2013, 5. o. http://www.gyermekbantalmazas.hu/documents/ gyermekkozpontu_igazsagszolgaltatas.pdf (2021. 08. 03.). 35  Beijer Annemarieke – Liefaard Ton, A Bermuda Triangle? Balancing Protection, Participation and Proof in Criminal Proceedings affecting Child Victims and Witnesses. Utrecht Law Review, Volume 7, Issue 3, 2011, 71. o.

A büntetőeljárásban való részvételi jogok terjedel- tos a bíróság számára. Sokszor a gyermek bűntuda- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám mének és jelentésének értelmezéséhez az Európa tának oldása is feladat, mert gyakran magukat tartják Tanács szintjén az Emberi Jogok Európai Egyezmé- felelősnek a sérelmükre elkövetett bűncselekmény nyének (EJEE) 6. cikke és az Emberi Jogok Európai miatt. Ezért a gyermekbarát igazságszolgáltatás so- Bíróságának ítélkezési gyakorlata ad megoldást.36 rán fontos őket arról is meggyőzni, hogy annak és az abban eljáró személyeknek a dolga őt megvédeni, A gyermek tanúk igazságszolgáltatásban való meg- és így bízzon abban, hogy a hatóság az ő érdekében jelenésével a részvételhez és a tisztességes eljárás- jár el és folytatja le az eljárást.38 Fontos, hogy az eljá- hoz való jog, illetve a különleges bánásmód és az rás során a gyermek igazságszolgáltatásba vetett hite igazság hatékony feltárásának gyakran egymásnak alakuljon ki és ne annak ellenkezője. feszülő, de egyidejű érvényesülésének követelmé- nye miatt érdemes lehet vizsgálni az EU-szabályozás A büntetés helyett a pozitív fejlődés elősegítése, terjedelmét, a tagállami hatásköröket, azok megosz- a rehabilitáció és a reintegráció a fiatalkorúak igaz- tottságát, a gyermekek hatékonyabb részvételére ságszolgáltatásának célja. A Gyermekjogi Egyezmény vonatkozó további eljárási és technikai, képzési és 40. cikke speciális jogszabályokat, eljárásrendet, ha- személyzeti lehetőségeket, a gyermekek képvisele- tóságokat és intézményeket javasol minden 18 év tére vonatkozó szabályokat az egyedi értékelésen alatti, a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában részt túl a gyermekek mindenekfelett álló érdekének ta- vevő gyermek, számára. A gyermekek súlyos bűnel- lán egy letisztultabb definíciója mellett. követésének gyökere a felnőttek általi erőszakban és elhanyagolásban keresendő, ezt pedig gyakran A gyermekbarát eljárás fogalma túlmutat az adott súlyosbítja, ha az állam nem támogatja a szülőket hatóság vagy intézmény jogszabályokban előírt kö- gyermekük nevelésében és a jog bázisán nyugvó ok- telezettségeinek teljesítésén a gyermekkorú ügyfél- tatási rendszer kiépítésében. Érdekes, hogy minél lel végzett munkája során. Több annál is, mint pusz- szélsőségesebb egy gyermek elkövető, annál bizto- tán biztosítani a gyermek számára az előírt jogainak sabbak lehetünk abban, hogy annak eredete a fel­ érvényesülését. Gyermekbarát módon eljárni azt nőtt­bántalmazás.39 Éppen emiatt és ennek analógi- jelenti, hogy az intézményekre háruló kötelezettsé- ájára az igazságszolgáltatás „minősége” és az eljárás geket és a gyermekek jogait a gyermek életkorának, gyermekbarát jellegének szakszerűsége alapozza fizikai, mentális, és lelki állapotának megfelelő mó- meg az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő don érvényesítik az eljáró szervek, hatóságok a min- gyermeknek a társadalomba vetett hitét, az eljáró dennapi munkájuk során. A gyermekbarát eljárás hatóságok iránti bizalmát és segíti elő a jogrend fenn- azoknak a jogoknak, eljárási metódusoknak, proto- tartását felelős polgárként a felnőttkorban. kollnak az összességét jelenti, amelyek révén a gyer- mek egy eljárás nem traumatizáló, hanem jogait és Társadalmi szempontból és az egyén szintjén is szükségleteit a gyermek érdekeinek megfelelően kiemelt érdek, mindannyiunk érdeke, hogy az eljá- érvényesítő. A gyermekbarát működés követelmé- rás során a gyermekeket ne tegyük bűnözőkké, eh- nye nemcsak az igazságszolgáltatás polgári, büntető- hez a gyermekek jogait is érvényesítő büntetőeljárás, és peren kívüli eljárási rendszerében szükséges, a gyermekbarát igazságszolgáltatás rendszere a gyer- hogy érvényesüljön, hanem minden olyan eljárás- mek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva ban, amelyben – eljárási pozíciójától függetlenül – a járul hozzá.40 gyermek szerepel.37 A tanúk biztonságát szolgáló feltételekre és a meg- hallgatásukra alkalmas helyiségek biztosítására ter- mészetesen szükség van és ez azonban már egy má- sik megoldásra váró kérdéshez, a tanúgondozáshoz vezet. A tárgyi feltételek biztosítása azonban önma- gában mit sem ér, ha a gyermekkorúak meghallga- tását nem kellő szakértelemmel, empátiával rendel- kező személyek végzik. A gyermek tisztelete külö- nösen akkor, amikor bűncselekmény áldozata, elő- írja, hogy éreztessük vele azt, hogy a vallomása fon- ht t ps://w w w.ut recht l aw rev ie w.org /a r t ic les/abst rac t/10.18352/u l r.172/ 38  Frech Ágnes: Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszol- 57 (2021. 09. 12.). gáltatás Munkacsoportjának tevékenysége – kérdések és új irányok. Gyermek- jogi projekt, Gyermekbarát igazságszolgáltatás, 2013, 257. o. http://www. 36  De Bondt Wendy – Lauwereys Heleen: Children’s rights and child gyermekbantalmazas.hu/documents/gyermekkozpontu_igazsagszolgaltatas. participation in criminal proceedings, The governance of criminal justice in pdf (2021. 08. 03.). the European Union : transnationalism, localism and public participation in an evolving constitutional order, 2020, 242. o. http://www.era-comm.eu/ 39  Yates Veronica: Ne tegyétek a gyermekeket bűnözővé! A Nemzetközi applying-procedural-rights-in-the-EU/pdf/De_Bondt_Lauwereys_child_ Gyermekjogi Hálózat, a CRIN (Children’s Rights International Network) te- participation.pdf (2021. 09. 20.). vékenysége. Gyermekjogi projekt, Gyermekbarát igazságszolgáltatás, 2013, 258. o. http://www.gyermekbantalmazas.hu/documents/gyermekkozpontu_ 37  Hammarberg Thomas: A gyermekközpontú igazságszolgáltatásról – A igazsagszolgaltatas.pdf (2021. 08. 03.). fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának emberi jogi alapokra kell épülnie. Gyermekbarát igazságszolgáltatás, 2013, 97. o. http://www.gyermekbantalmazas. 40  Uo. 261. hu/documents/gyermekkozpontu_igazsagszolgaltatas.pdf (2021. 08. 03.).

tében az „orzó” a „vad” szó- val áll szoros kapcsolat- Makai Krisztián1 ban, így Zoltán Ödön mondatait is olvasva kön�- nyedén levonhatjuk a kö- vetkeztetést, itt nem az ál- A jogosulatlan vadászat talános vadászati tevé- kenység jogszerűtlen foly- tatását kell értenünk, csu- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám büntetőjogi pán a vad elejtésére irá- jogkövetkezményei nyuló konkrét, ám szintén jogszerűtlen magatartást, más birtokában, tulajdo- nában álló vadnak jogtala- nul való elejtését, s az így lőtt vad elvitelét, ellopá- sát. Meglátásom szerint – a mai szabályozás tükré- Annak, hogy a jogosulatlan vadászat büntetőjogi jog- ben – ezt akként értelmezhetjük, hogy a vadorzó következményeinek áttekintésére teszek kísérletet, orvvadászi tevékenységet kifejtve vadat lop, azt jog- több indoka is van: egyrészről magam is aktívan vadá- talanul eltulajdonítja, s ezzel nemcsak az orvvadá- szom, így a vadászat egyéb vonatkozásai mellett annak szat, hanem a lopás tényállási elemeit (Btk. 370. §) büntetőjogi kérdései is foglalkoztatnak. Másrészről az is kimeríti. A későbbiekben célszerű behatóan fog- orvvadászat tényállásának újszerűsége, mely ekként a lalkozni azzal, hogyan viszonyul egymáshoz az orv- 2012. évi C. törvényben (Btk.) szerepel először bünte- vadászat és a lopás tényállása. tőjogi szabályozásunk fejlődésének történetében.1 1. E tanulmányban nyilvánvalóan nem lehetséges a Szemelvények az orvvadászat vadászattal összefüggő, ahhoz kapcsolódó összes bün- tetőjogi tényállás szerteágazó rendszerét felvázolni, így munkám elsősorban a címben jelölt bűncselek- történetébőlmény, a jogosulatlan vadászat, illetve ahogy a Btk. 245. §-a jelöli, az „Orvvadászat” problémájával fog el- sősorban – valamint az ezzel szorosan összefüggő Az orvvadászat kérdése évszázados probléma a vadá- bűncselekményekkel érintőlegesen – foglalkozni. szok, ugyanakkor a nem vadászok körében is. Elsősor- ban az érdekelteket érintő cselekményről, annak fo- Elengedhetetlennek tartom a tényállás történeti galmáról, meghatározásáról van szó, melynek tarta- vonatkozásait is megvizsgálni ahhoz, hogy megért- lommal való megtöltése mindig adott társadalmi kor- sük, milyen társadalmi érdeket kívánt védeni a jog- szakban uralkodó felfogás függvénye. Az orvvadászat alkotó annak megalkotásával. E viszonylag frissen a társadalmi megítélése az idők folyamán jelentős vál- törvénybe emelt tényállás még inkább szükségessé tozáson ment át, melyet elsősorban a társadalmi-gaz- teszi kialakulásának áttekintését, hisz máskülönben dasági viszonyok változása határozott és határoz meg nem kaphatnánk pontos képet arról, milyen sokrétű ma is, ami ezen tevékenységek társadalmi és jogi meg- lehet azon esetek palettája, amelyek szankcionálása ítélésében, illetve szankcionálásában manifesztálódik. a 245. § alapján történik. Ezt megelőzően azonban szólni érdemes két – sokak által szinonimaként is- A honfoglalás idején a vadászati tevékenység nem mert – fogalomról, melyek egymástól való elhatáro- volt korlátok közé szorítható. Jogi szabályozásának lását mindenképpen szükségesnek tartom a kérdés- kérdése akkor merült fel először, amikor a vadászat- kör precíz körbejárásához. Ezt a legvilágosabban tal kapcsolatban érdek-összeütközések merültek fel. Zoltán Ödön fejti ki egy 2005. évi tanulmányában. Az időszak jellemzője a különböző korlátozások – te- rületre, személyekre, időre – megjelenését jelenti a E két fogalom az „orvvadász” és a „vadorzó”. Előb- gyakorlatban, melyben közrejátszott a földtulajdon binél az „orv”, míg utóbbinál az „orzó” jelzőre kell megjelenése is. A folyamat a magatartások szankci- fektetnünk a hangsúlyt. Az orvvadász szóösszetétel onálásnak kérdéseit is felszínre hozta, ami összefüg- azt jelzi, hogy a vadászati tevékenység a maga egé- gésben áll a jog és a vad tulajdonjoga egymáshoz szében „orv”, azaz tisztességtelen, a vadászatra vo- való viszonyának alakulásával.3 Az ezt követő állo- natkozó jogszabályok rendelkezéseit sértő, jogosu- mások tárgyalását egészen napjainkig, úgy gondo- latlan vadászat.2 Ugyanakkor a vadorzó kifejezés es- lom, elegendő csak vázlatosan – a teljesség igénye 58 1  Ügyvédjelölt, Pécs. 3  Zoltán Ödön: Az orvvadászatról és szankcionálásának változásai- 2  Zoltán Ödön: Az orvvadászatról és szankcionálásának változá- ról, Jogtudományi Közlöny, 2005/3. szám. sairól, Jogtudományi Közlöny, 2005/3. szám.

nélkül, de a lényeges állomásokat kiemelve – tár- eltulajdonításával párosult, akkor átlépett a lopás Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám gyalni. vétségének vagy bűntettének – vad értékétől füg- gően – a „birodalmába”, melyet már büntetőjogi esz- 59 – Szent László Decretorum liber primus 12. feje- közökkel is lehetett szankcionálni. Ez utóbbi ma is zete vagyoni jellegű szankciókkal fenyegeti a jelen van a gyakorlatban, azonban erre a tényállással „mondott ünnepnapokon” tiltottan vadászókat. kapcsolatos halmazati kérdéseknél célszerű kitérni. – II. Ulászló ötödik dekrétumának XVIII. cikke A probléma nem csak a 2012-t megelőző években megtiltja a vadászatot a parasztoknak volt először porondon a magyar jogalkotás elmúlt két évtizedében. Rajcsányi Péter országgyűlési kép- – Az 1729. évi XXII. törvénycikk megerősíti viselő már 1999-ben benyújtott egy törvényjavasla- II. Ulászló dekrétumának XVIII. cikkelyét, va- tot a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi lamint annak személyi hatályát kiterjesztették IV. törvény (régi Btk.) módosításáról, melyet dr. Ma- a polgárokra, „az összes nem nemesekre” és „az kai Lajossal közösen dolgoztak ki és a „jogosulatlan országban lakó bármily állású nem-honosítot- vadászat” címet viselte volna. E javaslat „megtorlóbb” takra is”. jellegű volt a jelenlegi szabályozásnál. Ez a következ- tetés legfőképp abból vonható le, hogy nemcsak – II. József 1786. évi vadászati szabályzata fellé- alap-, hanem minősített esetei is voltak a tényállás- pett a vadorzás ellen és az idegen vad lelövését tervezetnek, melyeket már 1-től 5 évig terjedő sza- vagy elfogását lopásnak nyilvánította. badságvesztéssel szankcionáltak volna. A súlyosab- ban minősülő esetek arra vonatkoztak, ha tilalmi – 1802. évi XXIV. törvénycikk a vadászatról és időben, éjjel, fegyveresen, csoportosan, vagy bűn- madarászatról, mely „a vadászatba és madará­ szövetségben követték el a bűncselekményt.4 Véle- szat­ba becsuszott visszaélések megszüntetése ményem szerint jelenleg sem idejétmúlt elképzelés végett” lépett fel. A törvénycikk bizonyos cse- a hatályos törvénybe is beiktatni – súlyosabb bün- lekmények megvalósítóit „erőszakoskodónak” tetés kilátásba helyezésével – a csoportosan vagy tekintette és az elkövetővel szemben büntetés bűnszövetségben való elkövetés szankcionálását, kiszabását helyezte kilátásba. hisz az orvvadászat ilyetén megvalósulása egy évti- zedes probléma, mely a bűncselekménynek már egy – Az 1872. évi VI. törvénycikk IV. fejezete rendel- szervezettebb és egyúttal a társadalomra is veszé- kezett „a vadászati kihágásokról és azok bünte- lyesebb formáját jelenti. Az ily módon elkövetőkkel téséről”, mely már használja az „orvvadászat” szemben talán hathatósabban érvényesülne a szank- kifejezést és pénzbírsággal rendeli büntetni, ció speciál- és generálpreventív hatása. ami elzárásra is átváltoztatható. E törvénycikk 1. §-a szabályozza először, hogy a vadászati jog A következő jelentős állomás, mely szintén nagy a földtulajdonjognak elválaszthatatlan része, hatást gyakorolt a jelenlegi szabályozásra, továbbá mely a mai napig változatlan formában jelen van – az eddig említettek mellett – ez is alapját adta a és meghatározza a vadászatra vonatkozó jogsza- hatályos joggyakorlatnak, a 2004. évi X. törvény bályokat és azok alkalmazhatóságát. 2. §-a, ami a régi Btk.-t a 266/B §-sal egészítette ki, az állatkínzás tényállásával. Elmondható ugyan, – Az 1883. évi XX. törvénycikk ugyanazt a kérdés- hogy a törvényhozó felismerte a jogosulatlan vadá- kört szabályozta, mint az 1872. évi VI. törvény- szat széles körben kárt okozó, jogtalan és tisztesség- cikk. E törvény módosításokkal ugyan, de a II. vi- telen voltának a társadalomra is egyre veszélyesebb lágháborút követően is sokáig fennmaradt. jellegét és negatívabb hatását, ugyanakkor a módo- sítás egyértelműen félresikerült lett. Több okból is A következő nagy mérföldkő az egyes szabálysér- erre a következtetésre juthatunk: tésekről szóló, többször módosított 17/1968. (IV.14.) Kormányrendelet volt, amely szabálysértésként mi- A törvénybe emelt új tényállás (1) bekezdésének nősítette és pénzbírsággal sújtotta a vadászjegy nél- a) és b) pontja helyesen határozta meg az állatkínzás kül vadászókat, illetve azokat, akik úgy vadásztak, fogalmát, s azt szankcionálta is. Az egyik probléma hogy az nem felelt meg a vadászat gyakorlására meg- azonban abban lelhető fel, hogy a jogalkotó teljes állapított feltételeknek. Jogosulatlanul vadászónak egészében kihagyta a törvényből az orvvadászat – ha tekintette azokat is, akik tiltott helyen vagy időben, úgy tetszik jogosulatlan vadászat – tényállását. A má- tiltott módon, vagy tiltott vadra vadásztak. Az orv- sik nagy hiba forrása pedig konkrétan a 266/B. § (2) vadászat kifejezést még sem ez, sem az ezt követő bekezdése. Ez ugyanis úgy rendelkezik, hogy az (1) 1999. évi LXIX. törvény nem használta, pusztán jo- bekezdés szerint büntetendő, aki gosulatlan vadászatról beszélt, igen enyhe szankci- ókkal fenyegetve az elkövetőket. Noha a szabálysér- – a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati tésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysér- eszközzel vagy tési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tör- vény (Szabs. tv.) is így tesz, ugyanakkor – ezzel egy- – tiltott vadászati módon vadászik. idejűleg – a Btk. beemeli a kifejezést. Elmondhatjuk tehát, hogy egészen a hatályos Btk. megjelenéséig 4  Rajcsányi Péter, országgyűlési képviselő – dr. Makai Lajos, bíró: az orvvadászatot, azaz azt a jogellenes magatartást, levélváltás az 1978. évi IV. törvényt módosító törvényjavaslatról. amely a vad jogellenes elvitelét megelőző tevékeny- ségben merül ki, a jogalkotó nem pönalizálta. Ezen tevékenység csak szabálysértés volt, mely, ha a vad

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Ezzel az alapvető gond, hogy összekeverte az ál- minősült bűncselekménynek, csupán szabálysértés latkínzást és a jogellenes vadászatot. Természetesen, volt, amely csak pénzbírsággal volt sújtható. aki az imént felsorolt módokon vadászik kétségtele- nül elköveti a vétséget, mert megszegi a törvényi 2. előírásokat, ugyanakkor már eleve nyilván nem ál- A jelenlegi szabályozás latkínzó, különösen akkor nem, ha magatartásának indoka és háttere nincs eredménye, jelesül nem sikerül vadat lőnie.5 További hiányossága a rendelkezésnek, hogy a vad A jelenlegi szabályozás a Btk. már említett 245. §-a, védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról mely már az orvvadászat címet viseli. Ugyan az előző- szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) – mely jelenleg is ekben kimerítően foglalkoztam a folyamattal, ami hatályos és hátterét adja minden vadászattal kapcso- ezen magatartás törvénybe emeléséhez vezetett, latos más szabályozásnak – 37. §-a felsorolja a vadá- mégis indokoltnak tartom közelebbről meghatározni szati tilalmakat. Tilos vadászni: ennek konkrét okait, valamint azon – a Btk.-n kívüli jogszabályokban található – rendelkezéseket kiemelni, a) tiltott vadászati eszközzel; melyek a tényállás hátterét adják, tartalommal töltik b) tiltott vadászati módon; meg azt. Az orvvadászat tényállása ugyanis keretdisz- c) vadászati tilalmi időben; pozíció, melyet a már említett Vtv., továbbá annak vég- d) vadászati kíméleti területen; rehajtási rendelete a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén. (Vhr.) tölt meg tartalommal. A 2004. évi törvény ezek közül csak az a) és b) pon- tokban foglaltak megsértését rendelte büntetni, a „A vadászat nem gyilkolás, nem a feltétlen ölési, c), d) és e) pontok szerinti tilalmak megszegése to- pusztítási vágy kiélése. A vadászat az ember és a ter- vábbra is csak legfeljebb szabálysértésnek minősült. mészet kapcsolata, szeretete, tisztelete, a vadászat Mielőtt azonban rátérnék a jelenlegi szabályozásra hitvallás, a vadászat szépség, a férfias erő és bátor- és annak gyakorlati kérdéseire még egy, szinte meg- ság kifejezője”, mondja helyesen Bakóczi Antal „Vad- mosolyogtató anomáliát érdemes kiemelni ezen mó- orzók” c. művében. Az orvvadászat ezzel szemben dosítás kapcsán. engedély nélküli vadászatot jelent idegen vadászte- A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rületen lőfegyverrel vagy más tilalmazott eszközzel, (régi Sztv.) 149. §-a következőket mondta ki: melynek célja a vad elejtése, s mely nagyobbrészt „Aki kíméletlen, hosszú szenvedést okoz a vadnak, kárt a) idegen vadászterületen, okoz az államnak és a vadászatra jogosultnak is, b) tiltott helyen vagy időben emellett társadalomra veszélyessége is megkérdője- jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra lezhetetlen.6 alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Már az 1999. évi Rajcsányi-féle javaslat indokolása (2) Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadá- is tartalmazta a tényállás törvénybe iktatásának szik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására szükségességét és ez mind a mai napig megállja a megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig helyét. Az orvvadászat már akkor soha nem látott terjedő pénzbírsággal sújtható. méreteket öltött, mely ellen határozottabb fellépés (3) Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, vált szükségessé. Míg a magyar Btk.-ban 2012-ig nem továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon vadászik, volt szabályozva mint bűncselekmény, addig több százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújt- európai állam – így Németország vagy Ausztria – ható. törvényei önálló bűncselekményként határozták és (4) Aki a vadászatról szóló jogszabályok megsze- határozzák meg ma is. Egy akkori felmérés szerint gésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő a vadgazdálkodás mintegy 20%-a orvvadászat útján pénzbírsággal sújtható.” veszett el. Ebből is következtethetünk, hogy az ak- Ezek tulajdonképpen azok a magatartások, melyek kori szabályozás, mely szabálysértésként értékelte a a jogosulatlan vadászat fogalmi körébe sorolhatók. jogosulatlan vadászatot, nem rendelkezett kellő vis�- A 2004. évi Btk.-módosítás azonban nem értékelte szatartó erővel, hisz a száz-százötvenezer forintos bűncselekményként, melynek következménye, hogy bírságokat – kis túlzással – bárki meg tudta fizetni. aki tiltott vadászati módon vagy eszközzel vadászott, Az orvvadászat tényállásának pönalizálása előtt a az megvalósította a 266/B. § (2) bekezdését és en- lopás tényállása alapján lehetett megállapítani a jo- nek okán szabadságvesztés-büntetés volt alkalmaz- gosulatlanul vadászó személy felelősségét, azonban ható vele szemben. Azonban, ha valaki vadászatra már utaltam rá, hogy ez tulajdonképpen a jogosulat- való jogosultság nélkül (vadászjegy, vadászati enge- lan vadászat befejezésének stádiuma, a vad elvétele, dély hiányában), vagy tilalmi időben, vagy kíméleti elvitele. Az orvvadászat társadalomra veszélyessége területen nagy értékű vadat akart lőni, akkor ez nem 60 5  Zoltán Ödön: Az orvvadászatról és szankcionálásának változásai- 6 Bakóczi Antal: Vadorzók. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,1973, 16. o. ról, Jogtudományi Közlöny, 2005/3. szám.

azonban nemcsak és főleg nem ebben rejlik, hanem ményét is megvalósítja (Btk. 244. §). A jelenségnek Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám az ezt megelőzően jogosulatlanul folytatott vadászati ezeken kívül vannak természetvédelmi vonatkozá- tevékenységben, ami ebben a megközelítésben gya- sai is. A vadgazdálkodás ugyan beavatkozás a termé- 61 korlatilag egy büntetlen előkészületi jellegű cselek- szet világába, de fontos szerepe van a vadállomány mény. Szintén indoka a szabályozásnak, hogy idegen mennyiségi szabályozásában és fenntartásában is. A vadászterületen, engedéllyel tartott vadászfegyver- természetvédelem szempontjai megnyilvánulnak a rel, vagy más, vad elejtésére alkalmas eszközzel tar- vadászati eszközökre, a tilalmi időkre és általában a tózkodó személy esetében lehetetlen volt – az akkori vad védelmére vonatkozó rendelkezésekben is, me- jogi konstrukció mellett (ld. feljebb) – bizonyítani lyek betartása hozzájárul a vadon élő, vadászható azt, hogy az illető személy ott jogosulatlanul vadá- vadfajok biológiai sokféleségének fenntartásához. szik. Összességében tehát levonható a következte- Itt is egyértelmű lehet a következtetés, a vadorzó tés: a jogalkotó felismerte azt, hogy ezen magatar- nem veszi figyelembe, melyek a nem vadászható vad- tássorozat társadalomra veszélyessége nemcsak és fajok, ahogyan azt sem, hogy melyek a természetvé- nem legfőképp a vad eltulajdonításában rejlik, ha- delmi indíttatású vadászati idények, s ezzel veszé- nem abban a jogellenes cselekményben, mely azzal lyezteti adott vadfaj természetes állományának sok- veszi kezdetét, amikor valaki idegen vadászati jogot féleségét, fennmaradását. Fontos szempont a va- sértve, vad elejtésére alkalmas eszközzel megjelenik gyoni jogok sérelme és a vadgazdálkodás ellehetet- a vadászterületen, függetlenül attól, hogy eleve hi- lenítése, ugyanis az orvvadászok beavatkozása ányoznak a vadászat egyes, személyi feltételei (pl. évente milliárdos károkat okoz. A legnagyobb károk nem rendelkezik vadászvizsgával sem), vagy ugyan azokon a területeken keletkeznek, ahol a vadállo- vadászként végzi tevékenységét, de illegálisán, ide- mánynak nemcsak a húsértéke, hanem a trófea és gen vadászterületen teszi mindezt. génkészlet értéke is jelentős (pl. Gemenc).7 A jogosulatlan vadászat társadalomra veszélyes- 3. sége sokrétű, ezért erről véleményem szerint külön A törvényi tényállás érdemes említést tenni, még mielőtt a jogszabály elemzése összhangban elemzésébe belekezdenék. Egyik eleme a veszélyes a Vtv. és Vhr. helyzetek létrehozásában rejlik. E körben fontos ki- rendelkezéseivel emelni azt, hogy a vadorzó nyilvánvalóan nem írja be magát a vadászatra jogosult által vezetett vadá- A jelenlegi szabályozás a következőképpen szól: szati naplóba a vadászat megkezdése előtt, így a te- „Aki rületen való kóborlása saját magára, illetve, ha ő a) vadászterületen vadászatra való jogosultság maga lövést ad le, a vadászati jogosultsággal vadá- szóra és bárki más ott-tartózkodóra is veszélyhely- nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként zetet teremt. Utóbbi olyan bűncselekmények meg- engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irá- valósításához vezethet, mint a foglalkozás körében nyuló tevékenységet végez, elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), ezzel veszé- lyeztetve mások életét, testi épségét, vagyontárgyait. b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi A társadalomra veszélyesség másik fontos eleme idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja az orvvadászat élelmiszer-biztonsági kockázata, hisz el, a jogosulatlanul vadászók ma már éttermi konyhákra is termelnek és gyakran a rendes piaci ár negyedé- c) külön jogszabályban meghatározott tiltott va- ért adják a hús kilóját, természetesen „feketén”, ami dászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kí- közegészségügyi kérdéseket is felvet. Itt fontos meg- méleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy jegyezni, hogy akik jogszerűen folytatnak vadászati védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irá- tevékenységet, tisztában vannak azzal, milyen sok- nyuló tevékenységet végez, féle betegséget, kórokozót terjeszthetnek az állatok, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesz- épp ezért lényeges szabály, hogy észlelt esetekben téssel büntetendő.” értesíteni köteles a vadászatra jogosult a hatósági állatorvost. Szintén egyértelmű, hogy egy orrvadász A törvényi tényállás legfontosabb háttérjogszabá- ezzel nem foglalkozik, hiszen azon túl, hogy nem lyai a már említett Vtv., illetve Vhr. érdeke, „a saját bőrét sem viszi vásárra”. A magatar- tás társadalomra veszélyessége ezeken túl megjele- A bűncselekmény által védett jogi tárgy a vadász- nik az állatvédelmi szabályok be nem tartásában is. ható állatfajok, a fokozottan védett és védett gerin- A vadász tiszteli a vadat, valamint betartja a vadászat ces állatok természetes állapotának fenntartásához, írott és íratlan szabályait, a vadászati módokat, esz- élőhelyük védelméhez, a vadgazdálkodás, a vadászati közöket, előírásokat. Az orvvadászt azonban nem érdekli, hogy tilos a vad kínzása, hisz a köztük szé- 7  Elek Balázs: Egy hiányzó törvényi tényállás: az orvvadászat, kézirat. les körben elterjedt „hurkolás” lassú kínhalálra ítéli a megfogott állatot, s ezzel az állatkínzás bűncselek-

jog gyakorlása és hasznosítása jogilag szabályozott fennállását követeli meg. A következőkben ezen fel- rendjének fenntartásához fűződő társadalmi érdek.8 tételeket a Vtv. rendelkezései alapján elkülönítve és A bűncselekmény elkövetési tárgya a vad, amely kibontva tárgyalom, melyekhez a Kommentártól el- alatt a Vtv. 1. § (1) bekezdése értelmében a Magyar- térve, rendszerbe foglalva kapcsolom a Btk. orvva- országon vadon élő állatfajok közül a vadászható fa- dászatra vonatkozó egyes fordulatait. Elöljáróban jokat kell érteni, tehát nem elkövetési tárgy a vadon érdemes lefektetni, hogy a tényállás a) és c) pontjai­ élő, ám nem vadászható állatfaj, kivéve a c) pontban ban írt elkövetési magatartás a vad, illetve a fokozot- meghatározott védett és fokozottan védett állatfa- tan védett, vagy védett gerinces állat elejtésére, vagy jok. Azt pedig, hogy mit tekintünk vadászható fajnak elfogására irányuló, de az eredményt, tehát magát a Vhr. 1. § (1) bekezdésében találhatjuk meg. Jelen- az elejtést, elfogást nélkülöző tevékenység, azonban leg hét nagyvadfaj és negyvenhárom apróvadfaj le- a b) pontban csak az alapozza meg a cselekmény het elkövetési tárgy. Ez a c) pont esetében annyiban tényállásszerűségét, ha a vad elejtése, elfogása is Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám változik, hogy a védett és fokozottan védett állatfa- megtörténik. Visszatérve tehát a vadászat fogalmá- jok listája az Európai Közösségben természetvé- nak Vtv.-ben meghatározott elemeihez, az alábbi delmi szempontból jelentős növény- és állatfajok megállapítások tehetők. közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. a) Csak vadász gyakorolhatja olyan vadászterüle- számú mellékletében található.9 ten, ahol vadászatra jogosultsággal rendelkezik. A bűncselekmény alanya bárki lehet. Az a) pont Ezeket hívjuk a vadászat személyhez kapcso- második fordulata képez kivételt ez alól, ugyanis an- lódó feltételeinek: nak alanya csak vadász lehet, ezért ő speciális tet- aa) A Vtv. 6. § rendelkezései alapján a vadászte- tesnek is nevezhető. Ennek a bűncselekménynek is rületen vadászatra jogosultsággal rendelke- lehet közvetett és közvetlen tettese is. Közvetett tet- zik a vadászterület tulajdonosa, a vadászati tese lehet a bűncselekménynek, ha az orvvadász a jog haszonbérbe adása esetén pedig annak gyermekével teteti ki a hurkot a vadváltóra (nyom- haszonbérlője (tehát maga a vadásztársaság, vonal, melyen a vadak rendszeresen mozognak). illetőleg a vadásztársaság tagjai), továbbá a Ilyenről azonban akkor is beszélhetünk, amikor va- vendégvadász és a bérvadász. laki más személy tévedésének kihasználásával követi ab) További személyhez kötött feltétel, hogy az el a bűncselekményt. Ilyen lehet a vendégvadász kí- illető személy vadász is legyen, melyről a Vtv. sérője akkor, ha vendége, megtévesztése hatására 59. §-a rendelkezik. Eszerint rendelkeznie abban a téves feltevésben van, hogy az adott terület kell vadászjeggyel, vagy vadászati engedél�- még a meghívó – tehát, akinél a kísérő vadász va- lyel és vadászlőfegyverrel való vadászat ese- dásztársasági tag – vadásztársasághoz tartozik és tén, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; ra- úgy tudja, hogy jogszerűen ejti el az előre megbe- gadozó madárral való vadászat esetén, a ter- szélt nagyvadat.10 mészetvédelmi hatóság által ragadozó ma- A bűncselekmény csak szándékosan követhető dár tartására kiadott engedéllyel; elöltöltő el.11 fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő A bűncselekmény tipikusan a lopással és a lőfegy- fegyver vadászati célú használatára jogosító verrel, lőszerrel visszaélés bűncselekményével áll- engedéllyel; vadászíjjal való vadászat esetén hat halmazatban. Az orvvadászattal halmazatban vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgá- elkövetett lopás és rongálás sértettje maga a vadá- val; magyar agárral való vadászat esetén szatra jogosult.12 agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, A bűncselekmény elkövetési magatartásának alap- és vadászatra alkalmas magyar agárral. ját is a Vtv. rendelkezései adják. Ehhez először tisz- Ezen rendelkezések alapján a törvényi tényállás tázni szükséges, hogy eszerint mi a vadászat fogalma, tulajdonképpen az ún. külső és belső orvvadá- hisz a törvényi tényállás a jogellenesen folytatott szatot különbözteti meg egymástól. Előbbi a vadászatot rendeli büntetni. A Vtv. 56. § (1) bekez- 245. § a) pontjának első fordulata, amikor az el- dése értelmében vadászat a vadnak a törvényben követő az ún. személyhez kapcsolódó feltételek engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, közül sem az „aa)”, sem a „ab)” pontban írtaknak illetve magyar agárral, és engedélyezett módon va- nem felel meg. Magatartása ezért a jogszerű va- dász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy dászat személyi feltételeinek teljes hiánya miatt elfogására irányuló tevékenység.13 Tehát a vadászat tényállásszerű. A magam részéről az orvvadá- jogszerű gyakrolásához a Vtv. több feltétel együttes szat ezen megvalósulási formáját nevezném klasszikus orvvadászatnak, hiszen ebben az 62 8  Balogh Ágnes – Hornyák Szabolcs – Makai Lajos: Az új Büntető esetben az elkövetőnek még vadászvizsgája Törvénykönyv Magyarázata. Kommentár a 2012. évi C. törvényhez. Mene- sincs. A belső orvvadászat – tehát a Btk. 245. § dzser Praxis Kiadó és Tanácsadó Kft. Budapest, 2014. a) pont második fordulata – az, amikor az elkö- vető ugyan meradéktalanul megfelel a Vtv. 59. § 9  Uo. fent hivatkozott feltételeinek, ugyanakkor a Vtv. 10  Uo. 6. §-a által szabályozott vadászati jogosultsággal 11  Uo. 12  Uo. 13  Uo.

nem rendelkezik. Elkövetője ennek ezért csak vadászati kíméleti területen, a 39. § rendelke- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám vadász lehet. zései pedig kimondják, hogy a vadászati hatóság Egyszerűen fogalmazva két eset különböztet- a vadászterületet, vagy annak meghatározott ré- 63 hető meg. Az egyik, amikor valaki ugyan tett va- szét kíméleti területnek minősítheti és mindezt dászvizsgát, de bármiféle engedély nélkül olyan milyen feltételek fennállása esetén teheti meg. területen vadászik, ahol más a vadászatra jogo- Megjegyzendő, hogy a jogszabály lehetőséget biz- sult. A másik, amikor valaki még a vadászvizsgát tosít arra, hogy amennyiben a vadkár másként sem tette le, ekként a Vtv. 6. §-a szerinti vadászati nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati jogosultsággal sem rendelkezhet, de ennek elle- kíméleti területen engedéllyezze a vadászatot. nére mégis vadászik valamely területen. Utóbbi esetben nyilvánvalóan kizárt az egyébként b) A vadászat csak akkor jogszerű, ha az a Vtv.-ben minden tekintetben jogszerű vadászati tevékeny- engedélyezett eszközökkel történik, amit a séget gyakorló személy büntetőjogi felelősségé- Vtv. 67. §-a határozz meg. Utóbbiak közül a leg- nek megállapítása, annak ellenére, hogy kíméleti fontosabbak a következők. Vadat csak vadászati területen folytat vadászatot. célra engedélyezett – legalább negyvenöt cen- A fenti b) c) és d) pontok kapcsolódnak a Btk. timéter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel le- 245. § c) pontjának első, második és harmadik het elejteni. Vadászíjjal történő vadászat eseté- fordulatához. Megállapítható tehát, hogy a fenti ben gímszarvast, dámszarvast, muflont, vad- magatartások jellegüket tekintve hasonlóak a disznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzó- 245. § a) pontjában foglalt cselekményekhez. A erőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas va- büntetőjogi felelősséget megalapozó magatar- dászvesszővel lehet elejteni. Vadat elfogni az e tások mindegyike a Vtv. valamely rendelkezé- célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, sének megszegésében ölt testet és ennek okán bénító lövedékes fegyverrel, valamint a vonat- válik tényállászerűvé. A különbség a magatartás kozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve tanúsításának körülményeiből fakad, az elkö- megengedett csapdázási módszerrel lehet. vető cselekménye a tiltott vadászati eszköz, til- A Vtv. ezzel párhuzamosan a 37/A. §-ban felso- tott vadászati mód, vagy a kíméleti területen rolja azoknak az eszközöknek a körét, amelyek- történő vadászat miatt válik tényállásszerűvé, kel tilos vadászati tevékenységet folytatni: míg az a) pontban a személyi feltételek valame- 1. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílves�- lyikének, vagy mindegyikének hiánya, ami meg- alapozza a bűncselekményt. sző; e) Utolsó feltételként kell említeni, – szintén a Vtv. 2. a számszeríj; 37. §-a által megfogalmazott alapvetést – misze- 3. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; rint tilos vadászni vadászati tilalmi időben. 4. a hurok, horog, madárlép, verem; Ez azokat az időszakokat jelöli, amikor bizonyos, 5. a működése vagy felhasználása körülményei egyébként vadászható vadfajok vadászata nem engedélyezett. Ezeket a tilalmi időszakokat a folytán nem szelektív háló; Vhr. 5. számú melléklete vadfajonként állapítja 6. az önműködő (automata) és öntöltő (félau- meg. Ehhez kapcsolódik a Btk. 245. § b) pontja, mely- tomata) golyós lőfegyver; nél – mint korábban is említettem – az elköve- 7. vak, illetve megcsonkított élő csali állat; tési magatartás a vad elejtése vagy elfogása. Mi- 8. az áramütést előidéző elektromos eszközök; vel itt pusztán a tilalmi idő fennállta tényállás- 9. az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásá- szerűvé teszi a cselekményt, ezt elkövetheti az is, aki egyebekben minden más feltételnek meg- nak kivételével a robbanószerek; felel. Egyszerűen fogalmazva: vadászként űzi 10. elektronikus képnagyítóból vagy képátala- tevékenységét és olyan területen, ahol ez szá- mára engedélyezett, ugyanakkor tilalmi időben kítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas ejti el a vadfaj azon egyedét, melyre adott eset- célzóeszközök; ben tilalom vonatkozik. 11. mérgezett vagy altató csalétkek. c) További feltétele a jogszerű vadászatnak, hogy 5. a Vtv. rendelkezéseinek megfelelően, engedé- Az orvvadászat és más lyezett módon történjen, azaz a vadat elejteni bűncselekmények halmazata kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi ren- Az orvvadászat tényállásának halamazati, illetve egyéb deletekben foglalt csapdázási módszerrel, vala- bűncselekményektől való elhatárolási kérdései olyan mint méreg alkalmazásával elfogni, illetve el- sokrétűek, hogy az önmagában egy külön tanulmány pusztítani. Tiltott vadászati módnak minősül továbbá vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad me- nekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott. d) A Vtv. 37. § (1) bekezdése az, amely megfogal- mazza azt a feltételt, miszerint tilos vadászni

tárgyát képezhetné. A terjedelmi korlátok miatt jelen jeggyel, illetve vadászati engedéllyel, az vadászati tanulmányomban így csak a leggyakrabban felmerülő célú lőfegyverrel sem rendelkezhet. kérdéseket érintem. Az orvvadászat bűncselekményének elkövetésére 6.leggyakrabban azért kerül sor, hogy a tényállásban körülhatárolt módozatok valamelyikének megvaló- Összegzés, gyakorlati sításával, vagy akár egyszerre több tényállási elem problémák kímerítésével az elkövető az ily módon elejtett vadat jogtalanul eltulajdonítsa. Ugyan esett már szó rövi- den e bűncselekmény halamazati eseteiről, mégis úgy gondolom, érdemes ennek egy külön bekezdést Minthogy a jogosulatlan vadászat vagy orvvadászat bűncselekménye még igen „friss” tényállásnak mond- is szentelni, több okból. Egyrészt, mert e bűncselekmény már-már „szük- ható Büntető Törvénykönyvünkben, így azzal kapcso- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám ségszerű velejárója” a lopásra irányuló szándék, más- latban konkrét gyakorlati problémák még nem merül- részt, ha a lopás és az orvvadászat tényállásait komp- tek fel, illetve ha fel is merültek, egységes joggyakor- lexen vizsgáljuk, akkor előbbi tekinthető befejezett lat még nem tudott kialakulni. bűncselekménynek is, míg utóbbi egy előkészületi Ahogy az 1999-es törvényjavaslat kapcsán, úgy az jellegű cselekmény, melyet a törvényhozó oly mér- új Btk. megjelenését megelőzően is voltak negatív tékben gondolt társadalomra veszélyesnek, hogy kritikák a tényállás bűncselekménnyé nyilvánításával kriminalizálta. Természetesen más bűncselekmé- kapcsolatban. Többen helyezkedtek arra az állás- nyektől történő elhatárolása is indokoltá teszi a hal- pontra, miszerint nem magát a cselekményt kellene mazat kérdésével történő külön foglalatoskodást. kriminalizálni, hiszen annak semmilyen pozitív pre- Az orvvadászat és a lopás halmazatban történő venciós hatása nem lenne, hanem magát a bűnüldö- megállapítása akkor lehetséges, ha az elejtett, elfo- zést kell hatékonyabbá tenni. Ez a megközelítés, úgy gott vadra az elkövető a lopás tényállásában megha- gondolom, azért nem helytálló, mert egy magatartás tározott elvételt is megvalósítja. Abban az esetben, kriminalizálása, annak elkövetése esetére pedig kellő ha a jogtalanul eltulajdonított vad értéke nem ha- visszatartó erővel rendelkező szankciók kilátásba he- ladja meg a szabálysértési értékhatárt, az orvvadá- lyezése már önmagában elrettentheti a potenciális szat mellett a tulajdon elleni szabálysértés valósul elkövetői réteg egy részét attól, hogy a bűncselek- meg.14 mény elkövetését megkezdje. A bűncselekménnyé Amennyiben az elkövető az orvvadászat tényállá- nyilvánítás helyességét támasztják alá azok a statisz- sának a) vagy c) pontjában meghatározott fordula- tikák is, melyek a tényállás törvénybe iktatását követő tok valamelyikével valósítja meg a bűncselekményt, vádemelésekben mutatnak növekvő tendenciát. akkor kizárólag a 245. § alapján kell felelősségre Meglátásom szerint azonban gyakorlati problémá- vonni, akkor is, ha mindezen jogellenes magatartást kat vethet fel az orvvadászat tényállása és a Szabs. a természetkárosítás bűncselekményében meghatá- tv. 178. §-a, mely a jogosulatlan vadászatról úgy ren- rozott állat elejtése vagy elfogása végett tanúsítja, delkezik, hogy aki idegen vadászterületen jogosu- feltéve, hogy a vadászata sikertelen. Amennyiben latlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas viszont az állat elejtésére vagy elfogására is sor ke- állapotban lévő eszközzel tartózkodik, szabálysér- rült, a természetkárosítás megállapítása lehet indo- tést követ el. Ehhez képest az orvvadászat tényállá- kolt, tehát a halmazat megállapítása itt kizárt.15 sának első fordulata azon magatartást kriminalizálja, Mindig a természetkárosítás bűncselekményét amikor az elkövető vadászterületen vadászatra való kell megállapítani akkor, ha az orvvadász a tényállás jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen b) pontjának fordulatát valósítja meg és nem pusz- vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy el- tán a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati fogására irányuló tevékenységet végez. Meglátásom tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti el, vagy szerint a Szabs. tv.-ben és a Btk.-ban körülírt tényál- fogja el ténylegesen, hanem ezen vad a természet- lás között pusztán megfogalmazásbeli különbség károsítás törvényi tényállásába is foglalt védett, vagy fedezhető fel, ti. a két különböző törvényben körül- fokozottan védett állat.16 írt magatartás a gyakorlatban ugyanazon tevékeny- További halmazat megállapítására kerülhet sor, ha ség megvalósítását jelenti. A Magyar Értelmező Ké- az elkövető engedély nélkül tartott lőfegyverrel vagy ziszótár szerint az „elejt” szó egyik – jelen összeha- lőszerrel követi el a cselekményt. Tulajdonképpen sonlítás szempontjából releváns – jelentése amikor ez a már említett klasszikus orvvadászat szükség- valaki „ellenfelet, nagyobb vadat lövéssel v. más mó- szerű velejárója, hisz aki nem rendelkezik vadász- don leterít, megöl”, míg az „elfog” szó jelentése „ke- resett v. kergetett, üldözött embert, állatot kézre ke- rít, megfog”. A vadnak a leterítésére, megölésére, 14  Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában. HVG-ORAC megfogására irányuló tevékenység pedig fogalmilag Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015, 242–246. o. 64 15  Uo. nem más, mint a vadászterületen, vad elejtésére 16  Uo. használható és arra alkalmas állapotban lévő eszköz-

zel való tartózkodás. A példa kedvéért: a vadászte- Amennyiben az elfogás, vagy elejtés tehát az orvva- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám rületen, arra való jogosultság nélkül, lövés leadására dászat tényállásának c) pontja szerinti módon, he- alkalmas lőfegyverrel való tartózkodás, időzés ne- lyen, eszközzel, vagy meghatározott állatra valósul hezen elképzelhető, hogy mást jelentene, mintsem meg, úgy – alkalmazva a lex specialis derogat lege vad elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenysé- generale örökérvényű elvét – a speciális Btk. sze- get. A vad „leterítésére, megölésére” irányuló tevé- rinti tényállást kell alkalmazni az általános Szabs. tv. kenység: a vadászterületen, vadászatra alkalmas esz- szerinti tényállással szemben. Megfontolandónak közzel történő tartózkodás, várakozás, majd a kisze- tartom ugyanakkor a szabálysértési törvény felül- melt vad megpillantását követően annak elejtése, vizsgálatát és esetleges módosítását, hiszen az orv- elfogása. Ekként tehát a Szabs. tv. 178. §-ának meg- vadászat tényállásának első fordulata kapcsán – a tartása az orvvadászat tényállásának kriminalizálá- fogalmi egyezőség miatt – a specialitás elve nem tud sával véleményem szerint teljességgel értelmét vesz- érvényesülni. tette, illetőleg ugyanazon magatartást szankcionálja a jogalkotó, mint szabálysértést és egyúttal mint Érdemes lehet még összehasonlítani az 1999-es bűncselekményt is. javaslatot a hatályos szabályozással. Az akkori javas- lat súlyosabban – minősített esetként – rendelte Kérdésként merülhet fel a fenti kollízió kapcsán, volna büntetni, ha az elkövetők csoportosan vagy hogy az orvvadászat tényállásának harmadik fordu- bűnszövetségben valósítják meg a tényállást. Tekin- lata esetén – jelesül amikor az elkövető külön jog- tettel az orvvadászat társadalomra veszélyességének szabályban meghatározott tiltott vadászati eszköz- már említett sokrétűségére, véleményem szerint in- zel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen dokolt lenne a jelenlegi szabályozásba is beiktatni vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces ezen minősített eseteket, ugyanis könnyen belát- állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenysé- ható, hogy az ilyen jellegű elkövetés sokkal nagyobb get végez – felfedezhető-e a két különböző szank- veszélyeket hordoz magában. Jó példa erre a Fejér ciórendszert alkalmazó jogszabály ütközése. Utóbbi megyében 2009-ben elfogott profi orvvadászok, kapcsán véleményem szerint kétséget kizáróan meg- akik hatalmas mértékben megkárosítva a vadállo- állapítható az, hogy amennyiben az elkövető a bün- mányt vadásztak jogosulatlanul, az így zsákmányolt tetőtörvényben körülírt magatartást valósítja meg, vadhúst pedig rendszeresen feldolgozták és eladták. fel sem merülhet a cselekménye szabálysértésként Itt szintén csak utalnék a bűncselekmény társada- történő értékelése. Ennek oka, hogy ebben az eset- lomra veszélyességét tárgyaló bekezdésre, melyben ben a Btk. ugyan hasonlóan az elfogást, valamint az felsorolt következményeket az ilyen jellegű szerve- elejtést rendeli büntetni, azonban azokhoz többlet­ zett és profi orvvadászat megsokszoroz, ezáltal ve- feltételekt is társít. Ez esetben az elejtésnek, illetve szélybe sodorva a tisztességesen vadászókat, termé- elfogásnak tiltott eszközzel, vagy módon kell történ- szetkedvelőket, megkárosítva az államot és a vadá- nie, vagy kíméleti területen, illetve fokozottan vé- szatra jogosultat, valamint veszélybe sodorva a bio- dett vagy védett gerinces állatra kell irányulnia. lógiai sokféleség fenntartását. 65

gifts, gratuities, tips) whose criminal judgment, due to their strong social embed- N M – R Dagy elánia dedness, is unclear.3 How- ipszám óra ever, it is also difficult that there are no victims of brib- ery, that all participants have the same interest, so Informal payments in there is no one to complain healthcare, as an issue about the illegality of the proceedings.4 In Hungary, the phenomenon of gratu- ities was considered a ne­ Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám of Hungarian cessary evil due to the ex- national security tremely low salaries of health care workers. Previ- ous research has shown that 57% of doctors con- sider a gratuities necessary because of their income.5 In order to regulate this dis- I. ordered state, a legal relationship was established in Introduction the health service, which also brought about an in- crease in the salaries of doctors. Healthcare workers employed by state and municipal health care provid- ers have previously worked in a number of legal rela- The fight against corruption has a long history, and tionships, but the labor law framework has been re- we already have sources of law in Roman that have solved in 2020 by changing the relevant legislation. sanctioned various type of corruption.1 In Hungary, In addition to the settlement of medical salaries and the Code of Csemegi already provided for corruption the abolition of the gratuities, a new legal status re­ torts, including bribery, official embezzlement, offi- gulation has been established. Act C of 2020 on the cial criminal support, disclosure of official secrets, Legal Status of the Health Service and the government and criminalization of innocent persons.2 Accurately decrees implementing it contain the salary scales, the determining the extent of corruption, especially com- range and amount of allowances due to health care paring countries with other socio-economic-cultural professionals, and the amount and conditions of backgrounds, poses a significant challenge to re- wages to be paid by health care providers.6 searchers. Various types of bribery are punished in Pursuant to Section 20 of Act C of 2020 on the many countries around the world, and the 2003 UN healthcare service employment, Sections 290 (bri­ Convention against Corruption provides a fairly ac- bery) and 291 (acceptance of bribery) of the Crim- curate description of the acts to be punished, but the inal Code have been supplemented as of 1 January problem begins with the fact that corruption goes far 2021 as follows7: 290. § (6) “Any person who promi­ beyond the bribery situation in each country. (e.g. ses or gives unlawful advantage - as defined by the Healthcare Act – to a health professional or other 1  Pókecz Kovács Attila: A magisztrátusi korrupció (zsarolás) büntetőjogi healthcare worker, or to a third person at the behest megítélése a köztársaságkori Rómában. (Criminal Judgment of Magistrate of such person, in connection with the provision of Corruption [Extortion] in Republican Rome) In: Emlékkötet, Tanulmányok Bodnár Imre egyetemi adjunktus tiszteletére. (Memorial volume, Studies in health services is guilty of a misdemeanor punish- honor of Imre Bodnár, assistant professor) Pécsi Tudományegyetem Állam- able by imprisonment not exceeding one year, inso- és Jogtudományi Kar, Pécs 2015. quotes: Tóth Dávid: A korrupciós bűncse- lekmények szabályozásának története Magyarországon. (History of the regulation of corruption crimes in Hungary) In: Dr. Tóth Dávid: A korrup- ciós bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon. Büntető 3  Klotz Péter: Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. (Integrity Törvénykönyv (új Btk.) a gyakorlatban (History of the regulation of corruption and job risk analysis) Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2019. 206. crimes in Hungary. Criminal Code (new Criminal Code) in practice) (ujbtk. 4  https://batki.info/halapenz/ (download: 27.01.2022.). hu) (download: 23.01.2022.). 5  Hollán Miklós – Venczel Tímea: A hálapénz büntetendősége a jogtu- 2  Edvi Illés Károly: A Magyar Büntető Törvénykönyv magyarázata. datban. (The criminality of gratitude in legal consciousness) http://real.mtak. (Explanation of the Hungarian Penal Code) 3. kötet. Révai Kiadó, Budapest hu/102807/3/h%C3%A1lap%C3%A9nz%20lead%207.pdf (download: 1909. 581. p. quotes: Tóth Dávid: A korrupciós bűncselekmények szabályo- 25.01.2022.). zásának története Magyarországon. In: Dr. Tóth Dávid: A korrupciós bűn- 6  Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészséges Magyarország 2021− cselekmények szabályozásának története Magyarországon. (History of the 2027. (Healthy Hungary 2021−2027) Egészségügyi Ágazati Stratégia. Emberi regulation of corruption crimes in Hungary) Büntető Törvénykönyv (új Btk.) Erőforrások Minisztériuma, Budapest 2021. 114. (Ministry of Human 66 a gyakorlatban (History of the regulation of corruption crimes in Hungary. Resources, 2021). Criminal Code (new Criminal Code) in practice) (ujbtk.hu) (download: 7  Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20. § 23.01.2022.). (Act C of 2020 on healthcare service employment).

far as the act did not result in a more serious crim- plines. According to economists, the system of out of Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám inal offense.”8 pocket money can be explained on the basis of eco- nomic laws and can be well defined in terms of its 67 291. § (6) “For the purposes of this Section, unlaw- functions, in contrast, lawyers considered the accept- ful advantage as defined by the Healthcare Act shall ance and giving of gratuities to be illegal. be construed as unlawful advantage provided in con- nection with the provision of health services.”9 István László Gál summarized the provisions on gratuities in a 2014, he explained that a doctor can Pursuant to Section 138/A. § (1) Act CLIV. of 1997 no longer accept or request gratuities with the en- on the Healthcare: In addition to the reimbursement try into force of the new Penal Code.13 specified by law or regulation, a healthcare worker or healthcare professional may not claim or accept After all, requesting an undue advantage or prior any consideration or other benefit provided in cash or post-acceptance is also considered acceptance of or in kind for the provision of healthcare. bribery. The only exception was that if the gratui- ties was given to the doctor retrospectively and At the same time as the above, Healthcare Act de- without request, as it complied with the provisions fine certain exceptions. After the provision of the of the Code of Medical Ethics, it did not constitute service, the healthcare worker may, on one-off ba- an undue advantage and no criminal offense was sis, accept an item given as a gift by the patient or incurred.14 someone else with respect to it, the value of which does not exceed 5% of the current minimum wage. Mihály Tóth’s position is the same as discussed (In 2021: approx. HUF 8370) During the provision earlier: it is justified to ban the request for gratui- of long-term healthcare, a healthcare worker may ties, no concessions can be made. […] However, in accept once every two months an object given as a accordance with the previous decades-long regula- gift by the patient or another person, the value of tion, the acceptance of gratuities should be handled which does not exceed 5% of the current monthly by criminal law only in the event of a breach of duty minimum wage.10 in return for gratuities.15 The National Protect Service (hereinafter: NPS) The concept of gratuities is defined in the Code has been commissioned to inspect the system. Af- of Ethics of the Hungarian Medical Chamber, which ter July 1, 2021, Colonel Imre Gyebnár will manage states that for gratuities is any benefit that a patient the Directorate of the Protection Service of Admin- or a relative gives to a doctor after care, without re- istrative Bodies, the new sub-unit of which will be quest, if it does not indirectly affect the quality of the Department of Health Protection.11 care.16 II. Parasolvency is not synonymous with gratuities. Efforts to define the concept According to Balázs Móritz: all other conduct that of gratuities cannot be included in the definition of gratuities should be assessed in the context of parasolvency Tips, gratuities, parasolvency, well-known concepts and/or bribery.17 Parasolvency also includes gratui- that have come under the criminal law approach more ties, a broader category and income that avoids any and more recently. The first definition may relate to other legality that a doctor earns in connection with a number of professions, but the latter two are usually his or her work in public finances.18 In summary, related to health care. The name Hungarian gratuities we can say that it is always aimed at a specific wish is unique compared to international regulations, in related to a service element.19 Hungary it is marked with a positive indicator, while in other countries the emphasis is placed on the in- In summary, gratuities is not an undue advantage correctness and irregularity of the phenomenon.12 if it has been provided in the health sector, volun- The history dates back to 1952, when Ernő Gerő’s mo- tarily and post-given. However, it was a bribe if one tion to make health care “tipped”. The opinion of gra- of the aforementioned conjunctive conditions was tuities has varied greatly among the various disci- missing.20 8  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 290. § (Act C of 13  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Act C of 2012 2012 on the Penal Code). on the Penal Code). 9  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 291. § (Act C of 14  Gál István László: A korrupciós bűncselekmények. (Crime of corruption) 2012 on the Penal Code). In: (Tóth Mihály – Nagy Zoltán ed.): Magyar Büntetőjog: Különös rész. (Hungarian Criminal Law: Special Part) Osiris Kiadó, Budapest 2014. 297. 10  Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 138/A. § (4)–(5) be- kezdése (Act CLIV of 1997 on Healthcare). 15  Tóth Mihály: Boríték kapható. (Envelopes available) Élet és Irodalom 2014. no. 28. 5. 11  Király Gábor: A hálapénz és az ellene való fellépés Magyarországon. (Gratitude money and action against it in Hungary) Szakdolgozat, Pécsi Tu- 16  Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe II.15. (1) bek. (Ethics Code of dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2021. Hungarian Medical Chamber). 12  Tar Tímea: A hálapénz adás motivációi. (Motivations for giving gratitude 17  Móritz Balázs: Hálapénz versus paraszolvencia. (Gratitude money ver- money) OTDK dolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Szeged 2017. 21. sus parasolvency) Magyar Jog 2020. no. 11. 677–687. 18  Király: i. m. 19  Balázs Péter: Hálapénz... ha végre paradigmát váltanánk. (Gratitude money ... if we finally changed paradigms) Egészségügyi gazdasági szemle 2007. no. 4. sz. 11–12. https://weborvos.hu/adat/egsz/2007nov/11-19.pdf (download: 20.10.2021.10.) 20  Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása

The positions detailed above have already high- – Lifestyle monitoring, lighted the problems with gratuities and, according – Integrity testing, to the present regulations, amended the provisions – Protection, as a solution to this, and thus, in any form, the – Prevention of corruption. amount given in advance or afterwards is also a One of the most important basic tasks of the Na- criminal offense. The National Protective Service tional Protective Service, defined by law, is to con- has been commissioned to monitor law-abiding be- tribute to the fight against corruption, and one of the havior. effective means of this is due integrity testing. The III. purpose of the investigation is to screen out persons The activities of the National Protective Service, who, by abusing their official position and using their in particular the integrity official duties, commit criminal offenses, seriously undermining public trust, and undermining the so- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám testing cial esteem of law enforcement and the civil service.25 The integrity testing existed before, only the scope of the examined persons was expanded, so the health care workers were also regulated. The integrity testing may be ordered against the head of the internal crime prevention and detection The National Protective Service is a budgetary body body against a member of the protected body or with national competence, operating independently against a member of a protected group performing and managing itself, headed by a director general ap- a specific service task who cannot be named at the pointed by the Minister of the Interior, who heads time of the order. The law also provides for health- and represents the body. The headquarters are located care professionals. The study applies to those per- in Budapest, some of its organizational units are lo- forming service in the health care sector, as well as cated in the objects of the protected bodies.21 to those employed by the state-run institutions in the service of government, those employed in the The National Protective Service conducts crime civil service, and those in the service of the judici- detection activities; detect crimes referred to its ju- ary. Exceptions are students in health care activities risdiction by law. The crime detection shall continue or those working for health care providers under until it is necessary to order the investigation or its the auspices of an ecclesiastical legal entity, or those exclusion. Among other things, the NPS investigates in private care.26 bribery.22 Due to the unexpectedness and novelty of the The new unit of the NPS, the Department of regulation, the Hungarian Medical Chamber Health Protection, which performs crime preven- launched a campaign banning gratuities in the coun- tion and detection tasks among those employed in try in order to inform the public about the crimi- health care institutions in state or municipally main- nalization of gratuities. As part of this, more than tained health care institutions (health care workers, 3,000 posters have been placed in various health as well as residents).23 care facilities.27 Act XXXIV of 1994 on the Police. Act 7/A. § (1), the purpose of the due integrity test- With effect from 1 January 2021, the concept of ing is to determine whether the person concerned bribery and acceptance of bribery has been supple- fulfills his or her job obligations prescribed by law mented by the notion of unlawful advantage (mon- or by law, by a collective agreement, an employment etary or other consideration) granted (promised) agreement and an employment contract.28 or accepted (requested) in connection with health care.24 The main tasks of NPS are the following: The reasons for ordering an investigation include a random order if the job in question is “highly cor- – Crime prevention and detection, és a hálapénz kriminalizálása (Criminal law 2021 – re-tuning the facts of money rupt”. It is therefore not always necessary for the laundering and criminalizing gratuity) In: (Dr. Ambrus István ed.): Büntető- authority to have prior information about the per- jog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása son under investigation.29 Examination is an integ- | Büntető Törvénykönyv (új Btk.) a gyakorlatban (Criminal law 2021 – re- tuning of money laundering and criminalization of gratitude money | Criminal Code (new Criminal Code) in practice) (ujbtk.hu) (download: 29.01.2022.01.). 25  Nemzeti Védelmi Szolgálat (National Protective Service) https://nvsz. 21  Gál István László: Nemzetbiztonsági Szakági Jogi Alapismeretek. (Fun- hu/tevekenyseg/megbizhatosagi-vizsgalat (download: 23.11.2021.). damentals of National Security Law) Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Buda- 26  A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) (2) bekezdése pest 2020. 203. (Act XXXIV of 1994 on the Police). 22  Gál: i. m. 203. 27  Magyar Orvosi Kamara (Hungarian Medical Chamber): Plakátkampányt 23  Szemán László János: A többség becsülettel teszi a dolgát az egészség- indít a Magyar Orvosi Kamara a hálapénzmentes egészségügyért (The ügyben. (The majority do their job in healthcare with honor) Magyar Nemzet: Hungarian Medical Chamber is launching a poster campaign for gratitude- https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/02/a-tobbseg-becsulettel-teszi-a- free healthcare) (mok.hu) (download: 26.01.2022.). dolgat-az-egeszsegugyben (download: 23.11.2021.). 28  A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1)–(2) bekez- 24  Szemán László János: A többség becsülettel teszi a dolgát az egészség- dése (Act XXXIV of 1994 on the Police). 68 ügyben. (The majority do their job in healthcare with honor) Magyar Nemzet: 29  Magyar Orvosi Kamara (Hungarian Medical Chamber): Megbízhatósági https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/02/a-tobbseg-becsulettel-teszi-a- vizsgálatok (Reliability tests) NVSZ_megbízhatósági_vizsg_jogszabály_0525. dolgat-az-egeszsegugyben (download: 23.11.2021.). pdf (mok.hu) (download: 23.01.2022.).

rity test, where integrity refers to the inviolability, IV. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám integrity and incorruptibility of the person under International aspects investigation.30 Devices not subject to judicial au- 69 thorization may be used during the investigation, The informal payments which can generally labelled and devices subject to judicial authorization are pro- as “envelope” or “under-the-table” “out-of-pocket” “un- hibited by law. The methods selected are: der-the-counter” payments or healtcare corruption, mostly typical in the post communist countries in Eu- – use a person working with the police to obtain rope.36 The issue of the „under-the-table” payments information mostly common in the countries where the salaries of the doctors are very low, most of whom remain em- – collect and verify information in such a way as ployed by public institutions. Many experts have stud- to disguise the real purpose of the procedure ies the phenomenon of gratuities in Europe and con- cluded that it is the biggest problem in Hungary, Ro- – you can secretly observe a person, apartment, mania, Poland and Bulgaria and less of a problem in vehicle, fenced place, public or open to the pub- Croatia and the Czech Republic.37 Other studies also lic, collect information, record it with a techni- highlighted the issue in Latvia, Lithuania, Slovakia. An cal device (here observation from the outside international study examined the distribution of grat- is allowed.31 itude money by gender and age and by social status in East-European counties. Research shows that women During the investigation, the NPS verifies whether give envelopes more often in the medical sector than the person concerned complies with his or her offi- men. This is perhaps explained by the fact that the most cial duties, the requirement of lawful, unaffected significant of the areas affected by gratitude are gyne- performance of duties, by artificially creating real-life cological interventions such as: abortion, childbirth, situations. The life situation to be established must maternity care. In the Baltic Countries 50% of the so- be such that it entails an obligation of the person in- ciety considered that the level of corruption in govern- volved in the investigation to take action, but it must ment health services as very high, just few admitted to not restrict the decision-making freedom of the per- making informal payments (8% in Lithuania, 3% in Lat- son involved in the investigation in choosing the via and just 1% in Estonia)38 The informal payment in method of action or the order of the procedure.32 the healtcare system also prohibited in Albania, but 45-67% of patients make gratuties. Some similarities The duration of the investigation is 15 days, which has been found between Hungary and Albania, fear can be extended once by another 15 days by the Di- plays an important role in motivating informal pay- rector General of the NPS. It may take place up to 3 ments as patients try to alleviate their over­whelm­ing times per calendar year in relation to the same per- defenselessness with money.39 son. If the creation of an artificial life situation does not start due to external circumstances, a decision V. must be made to terminate the integrity test. How- Conclusion ever, in the event that the study is terminated, this will not count towards the appropriate limit of 3 It is difficult to talk about the efficiency of the system per calendar year. Reasons for termination may in- in such a short time. The introduction took place in clude, the illness or leave of the person concerned. the middle of the COVID-19 pandemic, which made The persons concerned shall be notified of the ter- health a priority anyway. The virus has also brought mination of the procedure within 15 days.33 to the fore a number of acts of misconduct by health workers that were unprecedented at all (forgery of If a criminal offense is suspected during the inves- security certificate, non - vaccination). So, if only these tigation, the NPS will immediately report it to the violations are reduced, we can say that we are on the competent investigating authority or prosecutor, oth- erwise the data obtained during the investigation hu/tevekenyseg/megbizhatosagi-vizsgalat (download: 23.11.2021.). must be destroyed in accordance with the law.34 36  Colin C. Williams – Ioana Alexandra Horodnic – Adrian V. Horodnic: The investigation shall not impede the performance Who is making informal payments for public healthcare in East-Central Eu- of the duties and responsibilities of the person under rope? An evaluation of socio-economic and spatial variations. Eastern Journal investigation, shall not infringe the rights of the per- of European Studies 2016. no. 1. 1. son under investigation, and in particular shall not harm his or her honor and reputation, and shall not 37  Ciumas Cristina – Vaidean Viorela-Ligia: The helath sector in Eastern endanger his or her life or physical integrity.35 Europe and proposals for reform, (download: 29.01.2022.). 30  Így dolgozik majd a hálapénz kommandó – Nyíregyháza Megyei Jogú 38  Williams–Horodnic–Horodnic: i. m. 1. Város Portálja – Nyíregyháza Többet Ad! (nyiregyhaza.hu) (download:01. 39  Taryn Vian – Lydia J. Burak: Beliefs about informal payments in Albania. 23. 2022.). Health Policy & Planning 2006. no. 5. 15. 31  Magyar Orvosi Kamara (Hungarian Medical Chamber): Megbízhatósági vizsgálatok (Reliability tests) NVSZ_megbízhatósági_vizsg_jogszabály_0525. pdf (mok.hu) (download: 23.01.2022.). 32  Nemzeti Védelmi Szolgálat (National Protective Service) https://nvsz. hu/tevekenyseg/megbizhatosagi-vizsgalat (download: 23.11.2021.). 33  Király: i. m. 34  Nemzeti Védelmi Szolgálat (National Protective Service) https://nvsz. hu/tevekenyseg/megbizhatosagi-vizsgalat (download: 23.11.2021.). 35  Nemzeti Védelmi Szolgálat (National Protective Service) https://nvsz.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám right track. However, we cannot go without saying relatives alike. It would therefore be necessary to de- the fact that the regulation of doctors’ incomes has velop a complex program capable of radically trans- been settled by regulation, which has been a huge forming social and health-professional attitudes.40 The problem for years. In our view, the current system has international outlook pointed out that the situation undertaken to eliminate a phenomenon that is very in Hungary was extremely bad compared to other difficult to eradicate, and it will certainly not be pos- countries. Let us therefore hope that corruption in sible to eliminate it from society in months. Success this area will be reduced and that access to healthcare will require, among other things, a radical change in will be guaranteed equally for all citizens. people’s mindsets. Despite the fact that data and ana- lyzes concerning physicians were available during the 40  Julesz Máté – Kereszty Éva Margit: A hálapénzzel kapcsolatos szoká- preparation of the legislation leading to the “ban” of sok a magyar egészségügyi szakdolgozók körében. (Habits about gratitude gratuities, we do not know of a comprehensive, ex- money among Hungarian healthcare professionals) Orvosi Hetilap 2021. no. pert analysis. A the amendment of the Criminal Code 41. 1658–1668. applies to all healthcare workers, patients and their 70

szonyított privilegizált hely­zete és az ebből fa- Papp Eszter kadó többletjogosítványai, valamint a sérelem elszen- vedőjeként ezen helyzet ellenére rákényszerített passzív szerep – a jogintéz- Az Európai Unió mény átalakulását, a sér- tettek fokozatos támogatá- áldozatvédelmi szabályai sával párhuzamosan jo- gaik hatékonyabb védel- mét eredményezte. Hiszen a nemzetközi dokumentumok „a sértettek nem csupán a tükrében, valamint bűncselekménnyel meg- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám bomlott társadalmi vi- szony szükségszerű ala- nyai, hanem e sajátos jog- a nemzetközi elvárásokra viszony alanyaiként, alap- reflektáló hazai jogalkotás vető jogaik sérelme okán érvényesítendő igények- kel rendelkeznek.”2 „Az Európai Unióban kö- vetelményként irányadó áldozatdefiníció a magyar büntetőeljárási törvény- 1. ben meghatározott sértett Bevezetés fogalomhoz képest szűkebb, a jogi személyt kire- keszti az áldozatok köréből, s csak a bűncselekmény természetes elszenvedőjét tekinti áldozatnak.”3 Tanulmányomban a sértett jogállása szempontjá- ból kardinális jelentőséggel bíró nemzetközi doku- Áldozattá bárki válhat, közhelynek tűnő örök igazság. mentumok – az Európai Unió Tanácsa 2001. március Tanulmányom napjainkban több szempontból is ak- 15. napján kihirdetett, a sértett jogállásáról szóló tualitással bír. A büntetőeljárás kiemelt „résztvevője” 2001/220/IB Kerethatározat, (továbbiakban: Keret- a terhelt, a büntetőeljárás vele szemben folyik, az határozat),4 valamint a bűncselekmények áldozata- utóbbi évtizedben azonban a nemzetközi és hazai jog- inak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó alkotás is kiemelt figyelmet fordított az áldozatvéde- minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/ lemre (viktimológia), az áldozati jogok és érdekek ér- IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, az Eu- vényesítésére, különösen a büntetőeljárásban, vala- rópai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i mint az azt megelőző és azt követő szakaszban bizto- 2012/29/EU Irányelv (továbbiakban: Irányelv)5 – tük- sított aktív védelmére. rében kívánom bemutatni a saját jogokkal és köte- Számos tudományos mű és értekezés foglalkozik lezettségekkel felruházott sértettekre vonatkozó az áldozati státusszal, a sértett büntetőeljárásban szabályokat, a védelmük érdekében kialakított esz- betöltött „mellékszerepével”, az őt megillető véde- közrendszert, amely a Büntetőeljárásról szóló 2017. lemmel és jóvátétellel, az elkövető felkutatásával és évi XC. törvény (Be.) hatálybalépéséig vezető kodi- felelősségre vonásával, azonban ahogy Király Tibor fikáció során a Be. XIV. fejezetébe foglalt, különle- is fogalmaz, „a sértett számára az állam szerepválla- ges bánásmódhoz kapcsolódó intézkedések megal- lása a bűnüldözésben kedvező helyzetet teremt: nem kotásánál is iránymutatásként szolgált. neki kell a bizonyítékokat összegyűjteni, a bíróság elé tárni, a költségeket sem előlegeznie, sem visel- nie nem kell, és nem neki kell megmérkőznie a ná- 2  A Kormány 2015. február 11. napján megtartott ülésén elfogadott előter- 71 lánál esetleg erősebb, hatalmasabb, elszánt gonosz- jesztés az új büntetőeljárásról szóló törvény szabályozási elveiről (II. rész tevővel. Ez a kedvező helyzet ellensúlyozza azt a lát- 3. pont). szólagos hátrányt, hogy a büntetőeljárást és a pert nem a sértett irányítja.”1 3  Görgényi Ilona: Az áldozat fogalmának és jogainak újraszabályozása az Európai Unióban, ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 2014. 173–183. A sértetti pozícióból eredő ezen kettősség – a bün- tetőeljárásban részt vevő további személyekhez vi- 4  A sértett jogállásáról szóló Európai Unió Tanácsa 2001/220/IB keretha- tározata, az Európai Unió Hivatalos lapja 2001.3.22. 1  Király Tibor: Büntetőeljárásjog Budapest, 2008. 182. 5  A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vo- natkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi keret- határozat felváltásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelve, az Európai Unió Hivatalos lapja 2012.11.14. (le- töltés és megtekintés ideje: 2020. augusztus 17.).

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám 2. vek és személyek kötelezettségeire, valamint az el- Az Európai Unió Tanácsa követő kártérítési felelősségének kikényszerítésére 2001/220/IB számú Kerethatározata A tagállamokkal szemben további elvárás volt a későbbi áldozattá válás megakadályozása, melynek A globalizáció hatására bekövetkezett társadalmi és megelőzése érdekében a sértettet a büntetőeljárást szociológiai változások pozitív hozadéka az áldozat- megelőzően, az alatt és azt követően is teljes körű védelem, valamint a sértetti jogok széles körű érvé- védelem illette meg. A rendelkezések ezért nem a nyesülése, amely a 2000-es évek környékén a nemzet- sértett büntetőeljárás alatti védelmére korlátozó- közi jogalkotásban cselekvésre és közös büntetőpoli- dott, tartalmazott a bűncselekményt megelőző, va- tika kidolgozására késztette az Európai Uniót. lamint azt követő időszakra vonatkozó támogató in- tézkedéseket is. Az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak biztosított szabad mozgáshoz való jog szükségszerű Az 1. cikk szerint a sértett az a „…természetes sze- velejárója volt a határokon átnyúló – akár szervezett – mély, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi, bűnözéssel egyidejű áldozattá válás. Ahogy Róth vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenve- Erika fogalmazott 2011-es tanulmányában, „az Euró- dését vagy gazdasági veszteségét is, melynek közvet- pai Unió csak közvetlenül az ezredforduló előtt is- len oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely va- merte el, hogy a sértettel kapcsolatban is lehetnek lamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsér- olyan kérdések, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak. tésével valósul meg.”7 A sértett fogalmát – speciális Az országhatárt szabadon átlépő uniós polgár jó esél�- eljárásjogi helyzetükből adódóan idesorolva a ma- lyel válhat más államban bűncselekmény áldozatává.”6 gánfélként, magánvádlóként, valamint pótmagán- vádlóként fellépő személyek is – tehát kiterjesztően Ezen társadalmi változásokra reagálva az áldozat- értelmező Kerethatározat az őt ért valamennyi hát- védelem uniós és tagállami szabályainak összehan- rányt annak természetétől függetlenül védelemben golása és egységessé tétele érdekében – az 1999. részesítette, a bűncselekménnyel összefüggésben május 1. napján hatályba lépett, az Európai Unióról keletkezett anyagi, erkölcsi vagy fizikai sérelmet el- szóló szerződés módosítására vonatkozó Amszter- szenvedett személy számára teljes körű jóvátételt és dami szerződésben megfogalmazott, a tagállamok védelmet biztosítva. közötti igazságügyi együttműködésre, továbbá a portugál parlament kezdeményezésére figyelem- A Kerethatározat idejében felismerte a bűncselek- mel – az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15. mény sértettre gyakorolt traumatikus hatását, napján kihirdette a már fentebb hivatkozott 2001/ anyagi, erkölcsi következményeit, az elkövető és a 220/IB számú Kerethatározatot. sértett közötti kapcsolatból eredő függőségi vi- szonyt és kiszolgáltatott helyzetet, valamint az éve- Az áldozatvédelem terén első és kiemelkedő je- ken át elhúzódó büntetőeljárásban való részvételt, lentőséggel bíró nemzetközi jogi dokumentum ki- ezért az általános garanciákon túl tagállami kötele- emelt célkitűzése a bűncselekmény sértettjeinek zettségként fogalmazta meg, hogy „a különleges ve- megfelelő tájékoztatása, valamint a védelmükre vo- szélyeztetett sértettek a különleges helyzetüknek natkozó minimális követelmények biztosítása állam- legmegfelelőbb bánásmódban részesüljenek”.8 polgárságtól és az elkövetés helyétől függetlenül. A nemzetközi jogalkotás terén a sértett jogállása foko- Ily módon a fokozott védelemre jogosult sértette- zatosan erősödött, egyre nagyobb hangsúlyt kapott ket primus inter pares kiemelte a sértetti körből, a az eljárásban való jelenléte, a bűncselekménnyel ös�- különleges igény megállapításához, vagyis a diffe- szefüggésben elszenvedett sérelem erkölcsi és renciálás mikéntjéhez azonban a határozat értel- anyagi orvoslása, valamint a speciális elbánásban mező rendelkezést nem fűzött. A speciális bánásmód részesülő személyek sértetti körből való kiemelése. mint pluszgarancia megállapítása tagállami hatáskör maradt, így „néhány tagállam a fizikai vagy szellemi A 2001/220/IB. számú Kerethatározat cikkei a sér- sebezhetőségük miatt (kiskorúak vagy testi fogya- tettek támogatását biztosító intézkedések tagállami tékosok) veszélyeztetettnek tekintett bizonyos sze- elősegítését, előmozdítását, továbbá a tagállamok mélyek számára biztosít speciális bánásmódot, má- közötti szoros együttműködést célozta, miközben sok olyan helyzetre helyezik a hangsúlyt, amelyek kiemelt figyelmet fordított az áldozatok és hozzátar- veszélyeztetettséget idézhetnek elő (családon belüli tozóik védelmére, az ismételt áldozattá válás meg- erőszak, szexuális bűncselekmények, terrorizmus, akadályozására, a sértettel szemben alkalmazott bá- emberkereskedelem, más tagállamokban például a násmódra, a vele közvetlen kapcsolatba kerülő szer- sértett életkora, életét veszélyeztető állapot/beteg- ség ad alapot az általánostól eltérő rendelkezésre”.9 Szembetűnő, hogy a Kerethatározat a fent említett differenciálásra a magánélet védelméhez fűződő 7 Kerethatározat 1. cikk a) bekezdés. 8  Kerethatározat 2. cikk (2) bekezdés. 72 6  Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió el- 9  Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió elvá- várásának tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 2011. 6. évfolyam rásának tükrében Miskolci Jogi Szemle, 2011. 6. évfolyam.

alapjoggal összefüggésben, a védelemhez való jog vizsgálatát. Ennek eredményeképpen 11 évvel később, Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám kapcsán10 is felhívta a tagállamok figyelmét, olyan 2012. október 25. napján hatályba lépett az Európai határozott intézkedést követelve, amely a kiemelt Parlament és Tanács még ma is hatályos 2012/29/EU 73 figyelmet igénylő személyek számára garantált vé- számú irányelve. delmet nyújt a tárgyalás nyilvánosságából adódó ne- gatív következményekkel szemben. Amennyiben Az unió területén elkövetett valamennyi bűncse- tehát az elkövető jelenlétében történő kihallgatás a lekménnyel összefüggésben megfogalmazott bő- sértett biztonságát, saját vagy családtagjai minden- vebb, átfogóbb és magasabb szintű áldozati védel- napi életét veszélyeztette, a helyzet elkerülése, meg- met biztosító Irányelv sajátossága a differenciálásra szüntetése, illetve az ismételt áldozattá válás meg- és egyéniesítésre törekvés. Alapvető célkitűzése a akadályozása érdekében a vád, a védelem és az ítél- sértetti jogok megerősítésén túl, a sértett büntető- kezés szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró eljárásban betöltött szerepének stabilitása, továbbá sértetti kihallgatás a magánélet zavartalanságának a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek védelme érdekében mellőzhető volt. fokozott támogatása. Ezzel összefüggésben külön kiemeli a nőkkel és gyermekekkel szembeni, a nemi A sértetti jogok fokozott érvényesülését és haté- alapú, valamint a hozzátartozók sérelmére elköve- kony védelmét biztosító kerethatározati rendelke- tett erőszak, a szexuális kizsákmányolás, az ember- zések éveken át mérföldkövet jelentettek és irány- kereskedelem, valamint a terrorizmus áldozatainak tűként szolgáltak az áldozatvédelem terén. A sértetti védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok- helyzet sajátosságaiból adódó egyéni szükségletek ban és egyezményekben lefektetett jogokat, sür- felismerése, értékelése és a büntetőeljárásban való getve azok mihamarabbi érvényesülését és betartá- alkalmazása nemcsak a Kerethatározatot később fel- sát. váltó irányelvben, hanem a tagállami normákban, köztük a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- A sértetti jogállást nem köti előfeltételhez, eljárás- vényben, valamint a jelenleg hatályos a büntetőeljá- jogi helyzetét az áldozat aspektusából kiindulva rög- rásról szóló 2017. évi XC. törvényben (Be.) is végig- zíti, hogy „Egy adott személyt áldozatnak kell tekin- vonul, biztosítva az egyéniesítés és a jogalkalmazói teni, függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosítot- mérlegelés lehetőségét. ták-e, elfogták-e, ellene vádat emeltek-e, illetve el- ítélték-e…”13 A kíméletes bánásmód és támogatás Az idő előrehaladtával azonban a megváltozott tehát az elkövető személyétől, kilététől, valamint élethelyzetek, valamint az áldozat védelmét és meg- felelősségre vonásától függetlenül megilleti az áldo- segítését szolgáló szemléletváltozás ezen szabályok zatot. A védelemben részesülők körét a „közvetlenül felülvizsgálatát, a tagállamokkal szembeni elvárások bűncselekmény következtében sérelmet szenve- újragondolását, vagyis új jogi szabályozást követelt. dett…” személyen túl – kiterjeszti a „közvetlenül a bűncselekmény következtében életét vesztett sze- 3. mély családtagjaira…”14 is. A joggal való visszaélés Az Európai Parlament és megakadályozása érdekében ugyanakkor felhívja a a Tanács 2012/29/EU számú jogalkotók figyelmét az áldozatnak minősülő család- Irányelve tagok és eltartottak, mint hozzátartozók jogainak tagállami korlátozására is. A Kerethatározatot felváltó 2012/29/EU irányelv elő- szele az Európai Unió Tanácsa elnökségének, a sértet- Az „áldozati jogok védelme” kifejezést használva tek jogainak és védelmének a büntetőeljárások során az áldozatvédelemmel összefüggő valamennyi kér- való megerősítésére vonatkozó ütemtervről szóló ál- dés szakszerű és jogszerű tagállami megoldását várja lásfoglalása,11 amely Magyarország uniós elnöksége a különböző hatáskörrel és kompetenciával rendel- alatt elfogadott Budapesti Ütemterv néven vált ismert- kező szervek, hatóságok, valamint az igazságszolgál- té.12 Az ütemterv a sértettek jogaira vonatkozó közös tatás résztvevőinek egymásra épülő, szervesen ös�- uniós fellépés keretében szorgalmazta a személyes szekapcsolódó munkája során, nyomatékos hangot méltóság, integritás és magánélet védelme mint alap- adva az áldozattal közvetlen kapcsolatba kerülő sze- jogok fokozott tiszteletben tartását, a büntetőeljárások mélyek felelősségének. sértettjeit megillető, elsőbbséget élvező intézkedése- ket, valamint a Kerethatározatban foglalt elvek felül- Általános rendelkezéseiben, valamint a fejezetek- ben taglalt védelmi minimumok meghatározását 10  Kerethatározat 8. cikk. mege­ lőzően terjedelmes preambulumban nevesíti 11  Az Európai Unió Tanácsa 2011. június 10-i állásfoglalása a sértettek jo- célkitűzéseit. Az áldozatok büntetőeljárásban betöl- gainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére tött aktív szerepének biztosítására az egyedi igények vonatkozó ütemtervről (letöltés és megtekintés ideje: 2020. augusztus 10.). felmérése mellett támogató intézkedések széles 12  Az Európai Unió Tanácsa 3096. ülés sajtóközleménye Luxembourg 2011. spektrumának alkalmazására ösztönzi a tagállamo- június 9–10. (letöltés és megtekintés ideje: 2020. július 28.). kat. Az érdekérvényesítést elősegítő intézkedések közé sorolja az áldozat mindenre kiterjedő, közért- 13  Irányelv, Preambulum (19) bekezdés. 14  Irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) pont I. és II. pont.

hető tájékoztatását, az erőszakos – szexuális – bűn- portba tartozó gyermekkorú sértett esetében a spe- cselekmények áldozatainak orvosi ellátását, tolmács, cifikus védelmi intézkedés szükségességét vélel- valamint jogi segítségnyújtás biztosítását, a szemé- mezni kell. lyes adatok szükségtelen nyilvánosságra kerülése Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az áldozati érdekében biztosított adatvédelmet, valamint az ál- státuszhoz kapcsolódó többletjogok megállapításá- dozat és elkövető közötti közvetítés lehetőségét. nak és alkalmazásának, akár a terhelti jogok, akár A büntetőeljárást megelőző segítségnyújtáson, va- külső, objektív okok is korlátját képezhetik. Bizonyos lamint a büntetőeljárásban való kíméletes bánásmó- bűncselekmények esetében akár egy halaszthatat- don túl a hátrányos megkülönböztetés tilalma mel- lan eljárási cselekmény elmulasztása, vagy egy soron lett alapvető célkitűzése a kirekesztésre okot adó, kívüli cselekmény nem megfelelő időben történő az áldozat személyiségéből, életkorából, egészségi, elvégzése az áldozat, illetve más személy jogait, va- mentális állapotából, vagy bármely tulajdonságából lamint az eljárás további menetét is hátrányosan Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám eredő különbözőség felismerése, elismerése. Az el- érintheti. Ezen érdekekre figyelemmel tehát a kü- járási jogok tiszteletben tartása mellett a „tisztelet- lönleges intézkedés alkalmazása – ha az kivitelezhe- teljes bánásmód” szófordulat gyakori használatával tetlen, nehézségekbe ütközik, az eljárás menetét ve- az áldozatot az eljárás minden szakaszában megillető szélyezteti, vagy pl. a védendő személy azonnali ki- tisztességes bánásmód követelményét hangsúlyozza. hallgatása elengedhetetlen – mellőzhető. A bünte- tőeljárásra és az abban részt vevő személyekre figye- 3.1. Specifikus védelmi szükségletekkel lemmel tehát jogalkalmazói mérlegelés kérdése, rendelkező áldozatok védelme hogy az áldozat egyéni jogainak biztosítása érdeké- ben szükségszerű-e a terhelti jogok, illetve más el- A fenti kritériumok hatékony tagállami érvényesítése járási garanciák korlátozása, vagy annak alkalmazása érdekében a sérülékeny csoportba tartozó személyek az eljárás egészét tekintve aránytalan érdeksérelem- egyéni értékelése és a büntetőeljárás során őket meg- mel jár. illető védelem specifikus védelmi szükségletekkel A sértetti vallomás alapvető jelentőségű bizonyí- rendelkező áldozatok elismerése15 címen az Irányelv ték. Sok esetben egyedüli észlelői a bűncselekmény- 4. fejezetében (22–24. cikk) önálló helyet is kapott. nek, vallomásuk egyéb közvetett bizonyítékok mel- A 22. cikk ezen áldozatok védelmére vonatkozó lett kiemelt jelentőséggel bír. A tanú(sértetti)vallo- rendelkezések megállapítását és alkalmazását meg- más mindemellett állampolgári kötelezettség, mely előzően a megfelelő időben elvégzett egyéni érté- alól kizárólag a büntetőeljárás szabályai adhatnak kelés fontosságát hangsúlyozza,16 feltételezve a bün- felmentést. A bűncselekmények zöménél az elköve- tetőeljárásban eljáró hatóságok, valamint az igazság- tőt és az áldozatot kizárólag az inkriminált cselek- szolgáltatásban részt vevők felkészültségét, valamint mény köti össze, nincs közöttük személyes kapcso- az áldozatok irányába tanúsítandó körültekintést. lat, a sértettől tehát joggal várható tárgyilagos, ob- Az egyéni értékelés szempontjaira, módszerére és jektív vallomás. Ennek ellenére a büntetőeljárástól, terjedelmére vonatkozó kötelező rendelkezést az mint ismeretlentől való félelem, valamint az eljárás Irányelv ezen cikke sem tartalmaz, az egyéni érté- kellemetlen és felesleges volta a sértettet érzelmileg kelés során figyelembe vehető szempontok közé so- negatívan befolyásolhatja, sok esetben „az elégtétel rolja azonban az áldozat személyes jellemzőit, a bűn- vétele, valamint a bosszúállás szándékával kívánja a cselekmény típusát és természetét, a bűncselekmény terhelt felelősségre vonását.”20 Ez a kiszolgáltatott körülményeit,17 elsőbbséget élveznek továbbá a vizs- és/vagy függőségi viszony az áldozati státuszon túl- gálat során a jelentős érdeksérelmet szenvedett ál- mutató olyan testi, lelki és érzelmi megrázkódtatást dozatok, az előítéleten, hátrányos megkülönbözte- okozhat, amely a sértettet még sebezhetőbbé, véd- tésen alapuló bűncselekmények sértettjei, valamint telenebbé, a hatósággal szemben pedig bizalmat- az elkövetővel függőségi viszonyban álló, neki sú- lanná teszi. Az ilyen személytől objektív, elfogulat- lan tanúvallomás a jogkövetkezményekre történő lyosan kiszolgáltatott személyek.18 Az egyoldalú és öncélú értékelés elkerülése érde- figyelmeztetés ellenére nehezen várható. A traumatizált, abuzált, szégyenérzettel teli sze- kében azonban előírja, hogy azt az áldozatokkal együttműködve személyes beszámolóik és igényeik mély számára olyan személyeskedést mellőző, féle- alapján kell elvégezni, a megváltozott élethelyzetek lem- és befolyásmentes, biztonságos környezetet kell és életkörülmények miatt pedig azok rendszeres fe- teremteni, hogy képes legyen az igazságszolgáltatás lülvizsgálata indokolt.19 Az életkora, testfelépítése, tagjai előtt a vele történtekről megfélemlítés nélkül, kiszolgáltatott helyzete miatt is sérülékeny cso- szabadon, kellő részletességgel és tárgyilagosan nyi- latkozni. Ezen különleges intézkedések biztosítására 15  Irányelv 4. fejezet, az áldozatok védelme és a specifikus védelmi szük- már az Irányelv 23. cikke is kötelező nyomozati cse- ségletekkel rendelkező áldozatok elismerése. lekményként írta elő az áldozat erre a célra kialakí- 16  Irányelv 4. fejezet 22. cikk. 74 17  Irányelv 22. cikk (2) bekezdés. 18  Irányelv 22. cikk (3) bekezdés. 20  Gyulai Dániel – Kiss Csaba: Impressziók az áldozatok védelmének ha- 19  Irányelv 22. cikk (7) bekezdés. zai szabályozásáról (MJ, 2019/3. 140–144. o).

tott helyiségben, hozzáértő szakemberek segítségé- hangsúlyt fektetett a sértettek személyes igényeire Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám vel történő kihallgatását, továbbá az eljárás haté- és szükségleteire, a sértett kíméletével lefolytatott konyságának veszélyeztetése nélkül annak lehető- eljárásra. Rögzítette, hogy az igazságszolgáltatás va- 75 ségét is felveti, hogy az ismételt, illetve folytatólagos lamennyi szereplőjének az eljárás minden szakaszá- kihallgatásokat az első kihallgatást végző személy, ban törekedni kell a terhelt és a sértett találkozásá- szexuális jellegű bűncselekmények esetében pedig nak minimalizálására, valamint az eljárási cselekmé- az áldozat kérésére a vele azonos nemű személy fo- nyek indokolatlan megismétlésének elkerülésére. A ganatosítsa.21 szükségtelen találkozás a lépcsőzetes idézéssel, va- lamint az eltérő helyiségben történő várakozással A bírósági eljárásoknál pedig külön rendelkezés- volt biztosított, megjegyzendő azonban, hogy a mó- ként rögzíti az elkövető és a sértett közötti szemé- dosítás hatálybalépésekor a nyomozó hatóság és a lyes kapcsolat helyett a tanúkihallgatások telekom- bíróság épületeinek jelentős részében erre a célra munikációs technológia segítségével történő lebo- kialakított kihallgatóhelyiség még nem állt rendel- nyolítását, valamint a nyilvánosság korlátozásának kezésre. A sértett kötelező jelenlétét igénylő eljárási lehetőségét.22 A sérülékenységük miatt legveszélyez- cselekmények többszöri megismétlésének megaka- tetettebb kategóriába tartozó gyermek áldozatok dályozása az alapos előkészület és a kihallgatást fo- védelme kapcsán a folytatólagos kihallgatással járó ganatosító személy szakmai felkészültsége esetén victimizáció elkerülése érdekében nyomozati szak- sem volt teljes mértékben kiküszöbölhető, a bünte- ban garantálja a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, tőeljárás sajátosságaiból eredő ellentmondások fel- bizonyítékként is felhasználható audiovizuális fel- oldása és a tényállás hiánytalan felderítése miatt sok vétel készítését, továbbá a törvényes képviselő hiá- esetben a sértett ismételt kihallgatása szükségessé nya vagy akadályoztatása esetén a gyermekkorú vált. szak­szerű képviseletét ellátó törvényes képviselőt. Az Irányelv 22. cikkében foglaltakkal összhang- Ezen személyi és tárgyi garanciák nemzeti jogba ban újdonságot jelentett a törvény 62/C. §-a, amely történő átültetésének kötelezettségével az Irányelv a büntetőeljárás történetében először a sértetti po- a különleges bánásmódot igénylő áldozatok jogvé- zíción belül differenciáltan bevezette a specifikus delmét maximálisan biztosító elvárásokat fogalma- védelmi intézkedésben részesülő különleges bánás- zott meg a tagállamokkal szemben. módot igénylő sértettet, valamint a részvételével zajló eljárási eseményekre vonatkozó szabályokat. 4. Az újonnan beillesztett fogalom szerint „a bíróság, A 2017. évi XC. törvény (Be.) az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárás során fo- hatálybalépéséig vezető lyamatosan vizsgálja, hogy a sértett a személyiségét kodifikáció rövid áttekintése és életviszonyait jellemző tényekre és körülmé- nyekre, a bűncselekmény jellegére vagy az elkövetés A Kerethatározatban és az Irányelvben biztosított sér- körülményeire tekintettel olyan különleges bánás- tetti jogok jelentős része a magyar büntetőeljárásban módot igénylő személy-e, akiről megállapítható, nem ismeretlen. Az Irányelv rendelkezéseinek imple- hogy a büntetőeljárásban sajátos szükségletekkel mentációja érdekében az Országgyűlés 2015. október rendelkezik”.23 6-án elfogadta bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabá- Látható tehát, hogy az Irányelv által előírt köve- lyok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi keretha- telmények gerincét a jogalkotó az eljárási törvény tározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/ részévé tette, az egyéni értékelés szempontjaira, va- EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése ér- lamint az értékelést megalapozó körülményekre vo- dekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló natkozóan azonban sem iránymutatást, sem felsoro- 2015. évi CLI. törvényt. A törvény a büntetőeljárásról lást nem kapcsolt, annak megítélése jogalkalmazói szóló 1998. évi XIX. törvény sértetteket érintő rendel- mérlegelés maradt. Az 1998. évi XIX. törvény módo- kezéseit több ponton módosította, továbbá teljesítve az sításai az áldozatvédelem terén kardinális előrelé- áldozatvédelmi irányelvben rögzítettek megvalósulását pést jelentettek, az Európai Unió bűncselekményei­ a „sértettre vonatkozó különös rendelkezések” címszó nek áldozataira vonatkozó nemzetközi elvárások, alatt a 62/B. és a 62/C. §-sal azt kiegészítette. Magyarország nemzetközi jogi és az európai uniós tagságból eredő kötelezettsége azonban további fel- Az Irányelvben foglaltaknak való megfelelés, vagy­is adatok elé állította a hazai jogalkotást. az áldozat egyéni értékelésének mihamarabbi elvég- zése, valamint a különleges védelmi igények felmé- Az új büntetőeljárási kódex kodifikációja során rése és alkalmazása érdekében a módosítás nagy „az igazságügyi kormányzat egyik fontos célkitűzé- sének tekintette a sértett határozott törvényi támo- 21  Irányelv 23. cikk (2) bekezdés. gatását, hogy lehetőséget és segítséget kapjanak ah- 22  Irányelv 23. cikk (3) bekezdés. hoz, hogy a sérelmeket előadhassák, jóvátételi igé- nyüknek érvényt szerezhessenek és a szükséges, 23  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 62/C. § (1) bekezdés.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám megkülönböztetett bánásmódban részesüljenek”.24 Az Országgyűlés által 2017. június 13. napján elfo- A Kormány a 2015. február 11-i ülésén elfogadta az gadott és 2017. július 1-jén hatályba lépett a bünte- új büntetőeljárási törvény szabályozási elveiről szóló tőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) számos előterjesztést, melyet elsődlegesen a bekövetkezett újításán túl már a preambulumban világossá tette, társadalmi és gazdasági változások miatti elavult hogy a büntető igazságszolgáltatás kiemelkedő büntetőpolitikai szemlélet indokolt. A kodifikáció igényként tekint a bűncselekmények sértettjeinek célja egy olyan egységes, a korábbi eljárási törvény fokozott védelmére, jogaik érvényesítésére.26 A nem- jogalkotási problémáit és hiányosságait kiküszöbölő, zetközi jogban bekövetkezett fejlődés tehát a hazai a reformokra hiteles választ adó törvény volt, amely jogalkotást is arra sarkallta, hogy az eljárási törvény- az elkövető felelősségre vonásán túl, azzal párhuza- ben az egyéniesítő szabályok a különleges bánásmó- mosan biztosítja a sértettek támogatását. dot igénylő személyek jogaiként egységes szerkezet- ben kapjanak helyet. A miniszteri indokolás reform- Az előterjesztés 3. és 4. pontja kiemelten foglalko- ként kiemeli, hogy „a törvény megteremti annak zott a sértettek védelmével, érdekeik hatékony ér- feltételeit, hogy a büntetőeljárásban a sértettek, ha vényesítésével, a részükre biztosított jogi védelem- ezt igénylik, az egyéni jellemzőiken alapuló megkü- mel, szaksegítséggel, valamint speciális helyzetük- lönböztetett bánásmódban részesülhessenek. A bün- ből fakadó igényeikkel. A nemzetközi jogban hasz- tetőeljárásban a sértett határozott törvényi támoga- nált áldozat kifejezés kapcsán felvetette a sértett tásban részesül, lehetőséget és segítséget kap ahhoz, anyagi és eljárásjogi jelentésének felülvizsgálatát, a hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal feldol- definíció új alapokra helyezését. A büntetőeljárás gozhassa, és jóvátételi igényének érvényt szerezhes- céljaira, az áldozat és sértett eltérő érdekeire, a sér- sen. Mindezen lehetőségek igénybevétele azonban tettekkel szemben garantált tisztességes eljárásra, nem lehet kötelezettség, ezért a törvény a kierősza- valamint az áldozatvédelem kapcsán megjelenő fo- kolt jogérvényesítés helyett a kíméletet helyezi elő- kozott társadalmi igényre figyelemmel az előterjesz- térbe, a sértett személyes belátásában bízva.”27 tés olyan komplex eljárási szabályok kidolgozását sürgette, amelyben a sértett azonos jogokkal rendel- A speciális személyi kör védelmére a Be. önálló kező egyenrangú félként vesz részt, „mellékszerep- fejezetet szánt, a XIV. fejezet „különleges bánásmód lői” státusza jogai érvényesítésében és gyakorlásá- biztosítása a büntetőeljárásban”28 címmel foglalko- ban, kötelezettségei teljesítésében nem akadályozza. zik a büntetőeljárásban betöltött szerepe folytán ki- emelt figyelmet igénylő személyekkel. A jogintéz- Célkitűzései között fogalmazta meg az Alaptör- mény újszerűségét a nemzetközi jogalkotás hatására vényben biztosított alapjogok, többek között a bekövetkezett azon szemléletváltás, valamint jogal- XV. cikkében rögzített hátrányos megkülönböztetés kalmazói felelősség és döntés adja, amely ezen sérü- (diszkrimináció) tilalma, az egyenlő bánásmód lékeny csoportba (vulnerable group) tartozó szemé- (esélye­ gyenlőség) követelményének, valamint a lyeket helyzete és egyéni szükségletei, „…személyes XXVIII. cikk (1) bekezdésében szabályozott, min- jellemzői, vagy az eljárás tárgyát képező bűncselek- den embert megkülönböztetés nélkül megillető tisz- mény jellege és körülményei alapján...”29 különleges tességes eljáráshoz való jog érvényesülését. bánásmódot igénylő személynek minősíti, valamint „…jogai és kötelezettségei teljesítésének elősegítését Kitért a védelmüket és érdekeik hatékony képvi- és kíméletét az eljárás érdekeire figyelemmel...”30 seletét biztosító szervek, intézmények és az igazság- különböző intézkedésekkel segítheti. szolgáltatásban részt vevő felek együttműködésére, a büntetőeljárás egésze alatt őket megillető kíméle- Vitathatatlan tény tehát, hogy a sértett büntetőel- tes bánásmódra, valamint a sérülékeny csoportba járásban betöltött szerepe folytán kiemelt figyelmet tartozó személyekkel összefüggő bánásmódra. Ez érdemlő személy részvétele, jelenléte és együttmű- utóbbi csoport kapcsán utalt az Irányelv 22. cikké- ködése elengedhetetlen. A társadalmi változásokra ben írt, a specifikus szükségletekkel rendelkező sér- reflektáló nemzetközi dokumentumok tükrében tettek védelmében alkalmazott egyéni igények fi- érthető a sértett teljes körű védelmét biztosító jog- gyelembevételének fontosságára, valamint a hátrá- alkotói szándék. nyos helyzetet vagy sérülékenységet megalapozó körülményekre. Az egyenlőtlenség kiküszöbölésére Az egyéni értékelés módszere és a rendelkezésre törekedve akként fogalmazott, hogy „a sérülékeny álló intézkedések alkalmazása során biztosított csoportok sajátosságainak figyelembevétele tehát nagyfokú jogalkalmazói szabadság, a törvényes és nem kizárólag a társadalmi szolidaritás kérdéskö- méltányos intézkedések mellet az önkényes jogér- rébe tartozik, az érintettek számára a tisztességes telmezésre is lehetőséget biztosít, másfelől viszont eljárás biztosítéka és a hatékony büntető igazságszol- gáltatás egyik fontos eleme.”25 26 Be. Preambuluma. 24  Békés Ádám: A mostohagyerek álma – lehet-e önálló eljárásjogi sértett- 27 Be. miniszteri indokolás, bevezetés, III. A büntetőeljárási reform főbb fogalom? Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Szeged, irányai. 76 2018. 122. 28 Be. XIV. fejezet. 25  Az új büntetőeljárási törvény szabályozási elveiről szóló előterjesztés 18. 29  A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. 81. § (1) bekezdés. (2015. február 11-i Kormányülés). 30  Be. 85. § (1) bekezdés.

épp a szubjektív döntés az, ami segíti az egyedi igé- delmi szabályokban rögzített követelményeket igye- nyekhez mért intézkedés megválasztását. keztem bemutatni, azzal, hogy a Be. XIV. fejezetében taglalt, a különleges bánásmódot értintő többlép- Tanulmányomban, a jelenleg hatályos eljárásjogi csős és szerteágazó védelem bemutatása külön ta- szabályok megalkotását befolyásoló, iránymutatás- nulmány megírását indokolja. ként szolgáló legfontosabb nemzetközi áldozatvé- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám 77

tudósítások, melyek legin- kább a generális preven- C . P Tsizmadiáné dr ímea1 ciót szolgálják. Ugyanak- ethő kor a közvélemény, a sajtó egy-egy közérdeklődésre számot tartó ügy kapcsán az utóbbi években elősze- Bírák a társadalom retettel boncolgatja a bí- rák kizárásának, elfogulat- szemében lanságának, pártatlanságá- nak, függetlenségének kérdését is, vagy akár a Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám tisztességes eljárás miben- létét. Sokszor napi aktuali- tása van tehát a témának, 1. mely során kiviláglik, meny­ nyire fontos, hogy a bírói karról milyen kép alakul Bevezető gondolatok1 ki a jogkereső közönségben, hogy milyennek látszik a bíró, a bírói kar a közvélemény szemében. Számos esetben a védelem egy-egy nagyobb büntetőügyben Dolgozatomban a (büntető)bírák társadalmi megíté- az ügy elhúzásának eszközét látja a bíró ellen beje- lésének aspektusait kívánom megvizsgálni. Ennek so- lentett elfogultsági kifogás bejelentésében. A vissza- rán visszatérően kívánok foglalkozni a bírák kizárása élésszerű joggyakorlás megakadályozása a jelenleg kapcsán felmerülő néhány kérdéssel, ugyanis azok hatályos büntetőeljárásról szóló törvényben ezért szükségszerűen kapcsolódnak a bírói kar össztársa- már tudatos jogalkotói törekvés volt. dalmi megítéléséhez. Tanulmányomban az igazság ke- resésével is foglalkozom, minthogy az anyagi és a A bíró számára sokszor merülnek fel kérdések a bí- processzuális igazság kérdése szükségszerűen elvezet rák kizárásával összefüggésben, melyek rávilágítanak a bírói döntések társadalmi elfogadottságához. Vizs- arra, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény meg- gálom a tisztességes eljárást és annak egyik garanciá- változott szabályanyaga ellenére is mennyi bizonyta- ját, a nyilvánosság elvét, továbbá a sajtó és a nyilvános- lanság tárható fel ezen a területen. Egy bíró magatar- ság szerepét a bírói döntéshozatalban. Módszertanom tása nemcsak egy külső szemlélő szempontjából tá- társadalomtudományi, így a bíró – az ember – mint maszthat objektíve aggályokat a pártatlanság tekin- társadalmi lény és az ember által létrehozott társada- tetében (objektív teszt), de felveti a személyes meg- lom viszonyát kívánom megvizsgálni. Milyennek lát- győződésének kérdését (szubjektív teszt) is.”3 szik a (büntető)bíró a társadalom szemében? A bíró számára egy rászignált ügyben az első és Háger kifejti, hogy az emberi megismerés, a tudo- legfontosabb kérdés az, hogy eljárhat-e az adott ügy- mány és a valóság keresése szerves egységet képez- ben. Eljárásának van-e akadálya? A gyakorlatban sok- nek. Az ember a tudomány fejlődésének eredménye- szor nem is olyan egyszerű kérdés ez, hiszen az nem ire támaszkodva kutatja a valóságot, mint ahogy év- pusztán a bíró szubjektív döntésén alapul. A pártat- ezredek óta az igazságot is. A valóságkeresés, igaz- lanságba vetett közbizalom látszatának őrzése ságkeresés elválaszthatatlan az ember szellemétől. ugyanilyen súllyal esik latba. Erre időről időre em- Az ember a tudomány által vizsgálhat már ismert lékezteti is a bírói kart egy-egy sajtónyilvánosságot állapotokat, jelenségeket és tárhat fel olyan újdon- kapott ügy, ahol megkérdőjelezik az eljáró tanács ságokat, melyek új utakra vezetik a kutatót, bizto- elfogulatlanságát, pártatlanságát, akár komoly (vélt sítva ezzel a tudomány folyamatos fejlődését. A szo- vagy valós) személyi összefüggéseket is feltárva. ciológia, a pszichológia, a jogtudomány és ahhoz szorosan kapcsolódva a logika egymást kiegészítve, Megjegyzendő, hogy kívánatos ugyanakkor elke- részben átfedve tudnak tiszta tükröt tartani a társa- rülni a bíró részéről az elfogultság alaptalan beje- dalom, az állam és ezen belül az igazságszolgáltatás lentését is egy-egy (bonyolult) büntetőügyben, mely arcképe elé.2 a bíró számára az ügytől való szabadulás eszköze le- het, akár azért is, mert összehangolt sajtóhadjárat A sajtóban igen gyakoriak a büntetőügyekről szóló indult az ügy kapcsán. A hatályos szabályozás mel- lett is, álláspontom szerint nem alakult ki egységes joggyakorlat a bírák részéről bejelentett elfogultsági kifogások terén. Sokszor megyénként is nagy ano- 1  Debreceni Törvényszéken büntetőbíró, PhD-hallgató DE Marton Géza máliák figyelhetők meg e téren, mely semmiképpen Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. sem erősíti a bíróságokba, azok pártatlanságába ve- 2  Háger Tamás: Elmélet, dogmatika, empíria (A büntetőeljárási tényállás tett közbizalmat. Hiszen a laikus szemszögéből nézve 78 megalapozottságával kapcsolatos eljárásjogi kérdések vizsgálata társadalom­ tudományi kutatási módszerek segítségével.) Jogelmélet Szemle, 2014/2. 112. 3  Panyik Tibor Magyarország elleni ügye (12748/2006. számú ügy). o. http://jesz.ajk.elte.hu/hager58.pdf(letöltés.2021. november 17.).

hogy történhet meg az, hogy egy nagyobb városban tetőjogi felelősségre vonás pedig alapértéke a jelen- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám a bíró elbírálja egy gyermekkori barátja ügyét, míg leg hatályos eljárási törvényünknek. A megőrzés vidéken már elfogultságot jelent be ezen személyi ugyanakkor nem jelent elzárkózást sem a hibák ja- 79 kapcsolat okán. vításától, sem az olyan opportunitás bővítésére irá- nyuló hazai és nemzetközi tendenciáktól, amelyek A jogkereső állampolgárok számos esetben kifo- az eljárások időszerűségét és az igazság kiderítését gásolják a bírósági szervezeten belüli hozzátartozói egyaránt hatékonyan szolgálják. Ha az igazság kide- viszonyokat is, mely többször elfogultsági kifogás rítése nélkül elképzelhetetlen a büntető igazságszol- tárgya, kiváltképp az eljáró bíró, az eljáró bíróság és gáltatás, azt olyan eljárási rendszerben kell biztosí- a bírósági vezetők közötti – feltételezett – alá- és fö- tani, amely a garanciák feltétlen érvényesülésével lérendeltségi viszonyra tekintettel. A felsőbb bíró- megalapozza az eljárásban résztvevők egymás iránti ságok gyakorlata egyértelmű, a Kúria is kimondta, bizalmát és amelyben a felek eljárási cselekményei- hogy sem egy kollégiumvezető, sem a bíróság elnöke nek irányát a tisztességes eljárás elve jelöli ki.”5 Tóth nem felettese az ítélkező bírónak az ítélkezési tevé- Mihály szerint, amilyen hiba a tradíciók teljes elve- kenysége során. tése, olyan mértékben lehet helytelen az azokhoz való görcsös, a tartalmi megalapozást nélkülöző ra- Hasonlóan visszatérő kérdés, hogy egy volt bíró gaszkodás is.6 Ugyanakkor „a legtökéletesebb kódex meddig, milyen illetékességi területen járhasson el sem lesz egyéb bútoráruházak polcdíszénél, ha nem védőként a bírói szolgálati jogviszonya megszűnését okosan, felkészülten, az igazságosság és a méltányos- követően, illetve hogy elégséges-e a jelenlegi – meg- ság szellemében használjuk”.7 engedőnek tekinthető – szabályozás. A Be. nem hozott változást abban, amire korábban A bíróságok függetlensége, semlegessége iránti köz- Elek rámutatott, hogy az igazság kiderítése, megál- jogi igény mentén kívánatos, hogy a bíróságok elhatá- lapítása, mint a büntetőeljárás célja és feladata álta- rolódjanak más államhatalmi ágakhoz tartozó – eset- lában axiómaként, megkérdőjelezhetetlen megálla- legesen büntetőügyekben is megjelenő – szervezettől. pításként, alaptényként kerül kapcsolatba a büntető Mégis időről időre – akár képzéseken való részvétel igazságszolgáltatással.8 kapcsán – visszatérő kérdés, hogy ha mégis van szer- vezeti együttműködés, akkor az meddig terjedhet. A Be. a preambulumában rögzíti az igazság meg- állapításának igényét. Bár ez alapelvi szinten nem Az összehasonlító jog oldaláról pedig időnként köszön vissza a törvényben, de álláspontom szerint felmerül, hogy a Magyarországon történelmi vív- megkerülhetetlen, minthogy a bíró, a bíróság fel- mányként fennálló, a bírák számára tilalmazott po- adata az igazságszolgáltatás. litikai tevékenység az Európai Unió több országában nem érvényesül. A Be. a bizonyítékok értékelése körében változat- lanul rögzíti, hogy a bizonyítékoknak nincs törvény- 2. ben előre meghatározott bizonyító ereje. A bíróság, Az igazság keresése: az ügyészség és a nyomozó hatóság a bizonyítékokat anyagi igazságra törekvés egyenként és összességükben szabadon értékeli, a – processzuális igazság bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőző- dése szerint állapítja meg. „Kérdésként merülhet fel, Az igazság keresése és megállapítása a büntetőeljárás hogy a bírói meggyőződés hogyan tükröződhet a központi kérdése, mely elvezethet a bírák kizárásának bizonyítékértékelésben, hogyan lehet megindokolni kérdéséhez is. Az igazság felfogása a különböző eljá- azt a meggyőződést, ami esetleg ellentmond annak, rási rendszerekben nem azonos. Az anyagi igazság elve amit a többi bizonyíték logikusan sugallna. A hatá- bár változó tartalommal, terminológiával, de bizonyos rozatban ugyanis sokkal egyszerűbben meg lehet relatív állandósággal mégis jellemezte és jellemzi ma indokolni egy döntést azzal, hogy a bizonyítékok is a büntetőeljárás rendszerét. Az anyagi igazság elve zárt logikai rendszert alkotnak, szemben a bíró szub- szoros összefüggésben áll a büntetőjogi legalitással, a jektív belső meggyőződésével. Lehetséges, hogy a hivatalbóliság elvével, valamint a bizonyítékok szabad bíró meg van győződve arról, hogy a kihallgatott mérlegelésének elvével is.4 terhelő, vagy mentő vallomást tevő tanúk nem mon- danak igazat, azonban ezen egymással összhangban A 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntető- lévő vallomásokkal szemben csupán annyit tudna eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiak- ellenérvként felhozni, hogy nem hiszi el.”9 ban: Be.). A törvényjavaslat általános indokolásának bevezető része szerint: „A magyar igazságszerető és Számos példát lehet arra felhozni, amikor az anyagi igazság kereső nép. Az anyagi igazságon alapuló bün- 5 www.kormany.hu – előterjesztés a büntetőeljárásról szóló törvényről (2016. 4  Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban. Debreceni Egyetem Állam- szeptember 12-i letöltés) 301. o. és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2012., 18–19. és 23. o. 6 Tóth Mihály: A büntetőeljárás kodifikálásának tanulságai, néhány, első- sorban a bíróságot érintő kérdésben. Magyar Jog 2018/9. szám 469. o. 7 Erről részletesen: Tóth Mihály i. m.; 471. o. 8 Erről részletesen: Elek i. m.: 15. o. 9 Elek Balázs: A téves ténymegállapítás egyes pszichológiai aspektusai Debreceni Jogi Műhely 2006. 4. szám Forrás: http://www.debrecenijogimuhely.

igazsággal szemben felmentő ítéletet kénytelen hozni összefoglalják a legfontosabb bizonyítási szabályokat: a bíróság a processzuális igazság érdekében, mert a a vádló bizonyítási kötelezettségét, az önvádra kötele- terhelő – és egyébként meggyőző – bizonyítékokat zés tilalmát, az „in dubio pro reo” elvét és annak ki- nem lehet felhasználni. Ilyenkor az a kérdés, hogy a mondását, hogy a terhelt nem kötelezhető ártatlansá- nyilvánvalóan terhelő bizonyítékok (pl. egy nem meg- gának bizonyítására. A büntetőeljárásban a pártatlan- felelő figyelmeztetések mellett felvett hozzátartozói ság érvényesülését biztosítják az eljárás résztvevőire, vallomás, rendőri jelentésbe foglalt vallomás) mellő- az ügyészségre, az ügyészre, a bíróságra, a bíróra, a zése után fennmaradó bizonyítékok elegendőek le- nyomozó hatóságra, és az eljárás más résztvevőire vo- hetnek-e a bűnösség kétséget kizáró bizonyítására. A natkozó kizárási szabályok. A tisztességes eljárás fo- processzuális igazság győzelmét az anyagi igazság galomrendszerébe tartozik ugyanakkor az ítélet nyil- felett a közvélemény esetenként nehezen is emészti vános kihirdetésének a kötelezettsége is. Kiemelendő meg. Ilyen esetekben az ítélet társadalmi megítélése az is, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kí- szempontjából döntő jelentőséggel bírhat az, hogy vül helyezésére vonatkozó szabályrendszer – az ab- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám közérthetően, jogilag korrekten legyen a közvéle- szolút és a relatív eljárási szabálysértések – is a tisztes- séges eljárás „védelmére” születtek. Czine kifejti, hogy mény felé kommunikálva a döntés. „Az anyagi igazságosság jogállami követelményével a büntető eljárásjogi garanciarendszer értelmezése és kapcsolatban az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a alkalmazása mögött stabil alkotmányos követelmény- jogbiztonságot szolgáló intézményeken és garanciá- rendszer is húzódik. A büntetőjog alkotmányos garan- kon belül maradva valósulhat meg. Az Alkotmánybí- ciarendszerébe tartozó alaptörvényi rendelkezések róság több határozatában megállapította, hogy az Al- köréből a büntetőeljárásokkal összefüggésben a tisz- kotmány nem biztosít alanyi jogot az anyagi igazság tességes eljáráshoz való jogból fakadó garanciák a leg- érvényesülésére. Ezek a jogállam céljai és feladatai. jelentősebbek.12 Az Alkotmány az anyagi igazság érvényre jutásához A büntetőeljárások tisztességes jellegét biztosító szükséges – és az esetek többségében alkalmas – el- követelményeket előbb az Alkotmány az 57. § (1) be- járásra ad jogot. A büntetőigény érvényesítésének el- kezdésében, majd az Alaptörvény a XXVIII. cikk (1) járási módjával, a büntetőeljárással szemben azonban bekezdésében rögzítette. A tisztességes eljárás elvé- alapvető követelményként jelentkezik az igazság meg- nek alkotmányos tartalmát és a garanciarendszerébe állapítása a bűncselekmény elkövetése, az elkövető tartozó egyes részjogosítványokat pedig az Alkot- személye és büntethetősége tekintetében. Ez alapvető mánybíróság bontotta ki és elemzi ma is a határoza- feltétele annak, hogy a büntetőjogi felelősség kérdé- taiban. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sében igazságos bírósági döntés szülessen.”10 a korábban hatályban volt Alkotmány 57. § (1) be- A teljesség igénye okán ki kell emelni, hogy a Be. kezdésével azonosan rendelkezik, amikor kimondja, szerint korlátozott fellebbezés esetén a tényálláshoz hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene kötöttség akkor sem törhető át, ha a felelősségre is emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait kiható tényállási hiba van. Elek kifejti, hogy ebben és kötelezettségeit törvény által felállított, független az eljárási helyzetben a másodfokú bíró igazságszem- és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgya- lélete, igazságérzete jóval „gyengébben” tükröződ- láson, észszerű határidőn belül bírálja el. Az Alkot- het, mint a teljes felülbírálatnál. Az ítélkező igazság- mánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése után, a szemlélete ilyenkor nem a tényigazságra fókuszál, jövőre nézve is irányadónak tekinti a tisztességes hanem a büntetőjogi főkérdésre, következésképpen eljáráshoz fűződő alapvető joggal kapcsolatban ki- inkább igazságszemléletről beszélhetünk.11 munkált korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, 3. mely alkotmányos követelmények nemcsak a szabá- A tisztességes eljárás mint „védelmi jog” lyozási környezettel, hanem az egyedi bírói dönté- sekkel szemben is érvényesíthetők. A tisztességes eljárás (fair trial) az Alkotmánybíróság döntései ér- telmében olyan alkotmányos mérce, olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek a figyelembevételével kell és lehet csak megítélni. Egy A tisztességes büntetőeljárás törvényi szintű garanciái­t büntetőeljárás az egyes részletek hiánya ellenére a Be. tartalmazza. Az Alapvető rendelkezések között éppúgy, mint az összes részletszabály betartása da- szerepel az ártatlanság vélelme, az anyanyelv haszná- cára lehet méltánytalan vagy igazságtalan, illetve lata, itt kaptak helyet a bizonyítás alapvetései, amelyek nem tisztességes.13 Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének ér- hu/archivum/4_2006/a_teves_tenymegallapitas_egyes_pszichologiai_aspek- telmezésével nevesíthetők a tisztességes eljáráshoz tusai/ (2019. október 30. letöltés). való jog tartalmát kitöltő ún. részjogosítványok. Ezek 10  14/2004(V. 7.) AB határozat, ABH 2004. 241, 266. Czine Ágnes: A tisz- tességes bírósági eljárás HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2020. 44–45. o. 12  Czine Ágnes i. m. 154–155. o. 80 11  Elek Balázs: A favor defensionis elv megjelenései az új büntetőeljárási 13  Czine Ágnes i. m. 156–158. o., 6/1998.(III.11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95. törvény rendes perorvoslataiban Magyar Jog 2021. 10. szám 578. o.

különösen: bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás tisz- ügyben a Bíróság megállapította a nyilvánosság indo- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám tességessége, a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói kolatlan kizártsága folytán az Egyezmény 6. cikk 1. döntés nyilvános kihirdetésének a követelménye, a bekezdésének megsértését, mert az alapeljárás magyar törvény által létrehozott bíróság, a bírói független- vádlottja ellen lopott hitelkártya használatának gya- ség és a pártatlanság kívánalma, az észszerű időn núja miatt indult, utóbb megszüntetett eljárással ös�- belüli elbírálás követelménye. Czine rámutat, hogy szefüggésben folytatott kártalanítási eljárásban a bí- de facto a XXVIII. cikk nem rögzíti, de az Alkotmány- rósági határozatot nem hirdették ki nyilvánosan, egye- bíróság értelmezése szerint része a tisztességes el- bekben pedig a nyilvánosságot más eszközökkel sem járásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen biztosították. Ezzel áll összhangban, azonos döntés a fegyverek egyenlősége.14 Ugyanígy a tisztességes született a Werner Ausztria elleni ügyben is.18 eljáráshoz való jog részének tekinti az AB gyakorlata az eljárásban érintett jogát az indokolt bírói döntés- A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló hez.15 Az Alaptörvény XXVIII. cikke egyebekben to- 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 12. § (1) bekezdése vábbi eljárási garanciákat rögzít: ártatlanság vélelme, szerint a bíróság tárgyalása – ha a törvény kivételt nem védelemhez való jog, nullum crimen sine lege elve, tesz – nyilvános. A (2) bekezdés értelmében pedig a nulla poena sine lege elve, ne bis in idem elve, jog- bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilváno- orvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (2)–(7) bekezdés]. san hirdeti ki. A 13. § (1) bekezdése szerint pedig a Czine kifejti, hogy ezek ugyanúgy hozzátartoznak bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz az eljárások köznapi értelemben vett tisztességes – indokolni köteles. jellegéhez, mint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülése. Fontos azonban, Az Alkotmánybíróság az 58/1995. (IX. 15.) határo- hogy a (2)–(7) bekezdésben rögzített eljárási garan- zatában rámutatott: „A modern büntetőeljárások al- ciák érvényesülését az Alkotmánybíróság a szüksé- kotmányos alapelvei közé tartozik az eljárás nyilvá- gesség, arányosság általános szabálya alapján vizs- nossága, amely elsősorban a tárgyalás nyilvánossá- gálja, míg az (1) bekezdésben foglalt követelmények gának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének a érvényesülése sajátos értékelést kíván. A tisztességes követelményét jelenti. A nyilvánosság mindenek- eljáráshoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatá- előtt az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzé- ban olyan abszolút jog, mellyel szemben nem létezik sét hivatott biztosítani a társadalom részéről. Ugyan- mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos akkor a büntető felelősségre vonás nyilvánossága az cél, mert már maga is mérlegelés eredménye, ezért egyik útja annak, hogy a büntetőjog parancsai és nem korlátozható. A részjogosítványok ugyanakkor tilalmai eljussanak a közösség tagjához.”19 korlátozhatók és összhatásukban garantálják az adott eljárás tisztességes jellegét. Az ezen korlátozá- Az Alkotmánybíróság a 20/2005. (V. 26.) AB hatá- sok szükséges és arányos volta vizsgálható az Alkot- rozatának IV/4. pontjában hangsúlyozta: „Az Egyez- mánybíróság határozatai értelmében.16 ségokmány (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya), valamint az Egyezmény a tár- 4. gyalás nyilvánosságát az igazságszolgáltatás műkö- A nyilvánosság mint désének alapvető követelményeként határozzák a tisztességes eljárás meg, s az minden modern büntetőeljárás olyan emi- egyik garanciája nens rendelkezései közé tartozik, amely csak indo- kolt esetben és szűk körben korlátozható. A tárgya- Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiak- lási elv, az ehhez kapcsolódó nyilvánosság, a közvet- ban: Egyezmény) 6. cikkének 1. bekezdése szerint lenség és a szóbeliség az Alkotmány és a Be. alapján mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által is a büntetőeljárás elsőrendű garanciális követelmé- létrehozott független és pártatlan bíróság tisztessége- nye.” A nyilvánosság elvének a másodfokú eljárásban sen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja meg is érvényesülnie kell. Ugyanakkor, mivel a nyilvá- és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi nosság elve nem korlátozhatatlan jog, így nincs aka- vádak megalapozottságáról.17 Az Emberi Jogok Euró- dálya annak, hogy a Be. lehetővé teszi az ügyek egy pai Bírósága (EJEB) gyakorlata a nyilvánosság elvének bizonyos részét másodfokon tanácsülésen elbírálni. különös jelentőségét tükrözi. A Szűcs Ausztria elleni Kiemelendő, hogy e tekintetben a veszélyhelyzeti eljárási szabályok további könnyítést hoztak, azon- ban éppen a közelmúltban született 2021. évi 132. eseti döntés mutat rá, hogy a veszélyhelyzetre vo- natkozó különös eljárási szabályok alkalmazásával sem bírálható el a fellebbezés tanácsülésen, ha az ügyészség, a vádlott vagy a védő nyilvános ülés vagy 14 8/2015. (IV.17.) AB határozat, Indokolás [63] Czine Ágnes i. m. 158. o. 18  Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai 81 15  7/2013. (III.1.) AB határozat, Indokolás [34] Czine Ágnes i. m. 158. o. emberi jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV Budapest, Jogi és Üzleti Ki- 16  Czine Ágnes i. m. 159. o. adó Kft., 2001.151–152. o. Háger Tamás: A nyilvánosság mint a tisztességes 17  Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómá- eljárás egyik garanciája a büntetőperben Pro Futuro 2014/1. 47. ban 1950. november 4-én kelt Egyezmény. Kihirdetve az 1993. évi XXXI. törvény által 1993. április 7. napján. 19 58/1995.(IX.15.) AB határozat, ABH 1995, 289, 293., Czine i. m.: 181. o.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám tárgyalás kitűzését kéri. Ezt tükrözi a BH 2021. évi nosságot. Az elektronikus formában megjelenő in- 100-as döntés is. tézményi-szervezeti nyilvánosság körébe tartozik a bíróság költségvetése, szervezeti struktúrája, a bírák A 7/2013. (III. 1.) AB határozatban pedig az Alkot- kiválasztása, kinevezése. Az eljárási nyilvánosság mánybíróság azt rögzítette, hogy az „indokolási kö- körében a tárgyalás nyilvánossága és az ítéletek ki- telezettség alkotmányos követelménye a bíróság hirdetése pillanatnyi nyilvánosságot jelent, míg a döntési szabadságának abszolút korlátját jelenti, ne- bírósági iratok, ítéletek és a média tárgyalótermi je- vezetesen azt, hogy döntésének indokairól az eljá- lenléte elektronikus úton nyújt információt a köz- rási törvényeknek megfelelően szükséges számot véleménynek. A tárgyalási nyilvánosságnál el kell adnia.”20 Ezzel áll összhangban a jelenleg hatályos különíteni a sajtónyilvánosságot és a hallgatóság Be. idején született 2021. évi 193. eseti döntés, mely nyilvánosságát.23 szerint a bíróság indokolási kötelezettségének telje- sítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó köte- A Be. a bírósági eljárás általános szabályainál, a lezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvé- 436. § (1) bekezdésben deklarálja, hogy a bíróság nyileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának tárgyalása nyilvános. A bíróság tárgyalásán jelen le- megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb hetnek a perbeli személyek, más érdeklődők (pl. mikéntje lehet mérlegelés tárgya, mely már relatív joghallgatók), illetve a sajtó képviselői is. A nyilvá- eljárási szabálysértés körébe tartozik. nosság csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható, illetve zárható ki. Ezek pedig két cso- A tisztességes eljárás szempontjából ügyenként portba oszthatóak. Az egyik, amelyek a tárgyalás igényel egyedi vizsgálatot, hogy sérül-e a tisztessé- rendjének fenntartása, a bizonyítás zavartalan lefoly- ges eljárás elve az indokolási kötelezettség megsér- tatása körébe sorolható okokat öleli fel. A másik cso- tésén keresztül. port pedig az, amely az ügyek tárgyával, erkölcsi okokkal, minősített adatok oltalmával, a tárgyaláson Háger rámutat, hogy a büntetőítélkezés az igaz- részt vevők érdekeinek megóvásával (különleges ságszolgáltatás tükre. A nyilvánosság elve a társada- bánásmódot igénylő személy) kapcsolatosak. Mérle- lom számára megengedi tisztán látni önmaga műkö- gelést igénylő ok azonban pl. az erkölcsi ok, míg pél- dését, hibáit, a társadalmi rend ellen vétők büntető- dául objektív ok az, hogy tizennegyedik életévét be jogi felelősségre vonását. A nyilvánosság elve széles- nem töltött személy hallgatóként sem vehet részt a körűen bepillantást enged a büntetőhatalom gépe- bírósági tárgyaláson. A nyilvánosság kizárása lehet zetébe, kontrollt teremtve a független bírói hatalmi teljes – a bizonyítás egészére és a perbeszédekre ki- ág felett.21 terjedő –, vagy részleges, azaz pl. egyes vádlottak, tanúk kihallgatására leszűkülő. Az egyesbíró vagy a Az elmúlt években az igazságszolgáltatást, a tár- tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, gyalások nyilvánosságát, a bírákat igen jelentős ki- méltóságának és biztonságának megőrzése érdeké- hívások érték. A nyilvánosság által támasztott prob- ben, illetve helyszűke esetén meghatározhatja a hall- lémákkal a bíróságoknak, bíráknak meg kellett il- gatóság létszámát [Be. 436. § (2) bekezdés]. Sajtóér- letve meg kell birkózniuk. deklődésre számot tartó büntetőügyet célszerű olyan tárgyalóterembe kitűzni, amely alkalmas na- A társadalmi ellenőrzésen túl a nyilvánosság biz- gyobb létszámú hallgatóság befogadására. Ugyanak- tosítja a pártatlan eljárás megvalósulását, de fontos kor a bíróság rendelkezésére álló tárgyalótermi ka- szerepe van a társadalmi köztudat alakításában is. A pacitás és különösen azok befogadóképessége véges, társadalmi ellenőrzés az igazságszolgáltatás egészére ezért sokszor előzetes regisztráció útján lehet biz- terjed ki, átfogva az igazságszolgáltatás teljes rend- tosítani, hogy olyan létszámú hallgatóság legyen je- szerét. A pártatlan eljárás alapvetően az eljárás sze- len a tárgyaláson, melyet a tárgyalóterem képes be- replői számára bír jelentőséggel. A társadalomalakí- fogadni és a tárgyalás tekintélye sem sérül. A tárgya- tás pedig leginkább a büntetőügyekben jut szerep- lás vezetése, méltóságának megőrzése és a rend hez, a generális prevenció itt indokolja leginkább, fenntartása az egyesbíró, illetve a tanács elnökének hogy a társadalom minél szélesebb köre megismerje, feladata. Eltávolíthatja a tárgyalóteremből azokat, hogy mely cselekményt minősít az állam bünteten- akik a tárgyalás méltóságát sértik. Ismételt vagy sú- dőnek, illetve hogy az ilyen bűncselekményeket lyos rendzavarás esetén (ha a rendreutasítás, rend- büntetés követi. Az egyén pedig ehhez igazítja, iga- bírság nem bizonyult elegendőnek) pedig a tárgya- zíthatja cselekvőségét.22 lásról a rendzavarót kiutasíthatja, kivezettetheti, to- vábbá a hallgatóságot kizárhatja, ha a rendzavarás a Navratil Szonja összehasonlító elemzésében – az hallgatóság körében merül fel. Az egyesbíró vagy a informatikai vívmányokat is figyelembe véve – a nyilvánosság több dimenzióját különíti el. Eszerint létezik az intézményi-szervezeti nyilvánosság, vala- mint az eljárási nyilvánosság. Az utóbbinál megkü- lönbözteti a pillanatnyi és az elektronikus nyilvá- 82 20  7/2013. (III. 1.)AB határozat , Indokolás [34] Czine Ágnes i. m. 181. o. 23  Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága. Összehasonlító 21  Háger Tamás: A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanci- elemzés. In. (szerk. Badó Attila): A bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és ája a büntetőperben. Pro Futuro 2014/1. 60. a politika. Budapest , Gondolat Kiadó, 2011, 156. Háger Tamás: A nyilvános- 22  Navratil Szonja: A tárgyalások nyilvánossága. Eötvös Károly Intézet ság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben. Pro Futuro (2010.) 107–109. o. 2014/1. 46.

tanács elnöke úgy is rendelkezhet, hogy a tárgyalás lás méltóságát sértő megnyilvánulásokat, figyelem- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám rendjét vagy szabályszerű menetét megzavaró sze- mel a fokozatosság elvére is. Mindez persze szorosan mély vagy hallgatóság azon a tárgyalási napon nem kapcsolódik a bírói rutinhoz is. Véleményem szerint 83 térhet vissza a tárgyalóterembe (Be. 439–440. §). hasonlóan sok más bírói tulajdonsághoz, képesség- hez, ezt a tudást sem lehet csak tréningeken meg- Ugyanakkor a tisztességes eljárás fontos garanci- szerezni. Ehhez tárgyalótermi tapasztalat kell, mely ája, hogy a zárt tárgyalás eredményeként – a részben szoros összefüggésben van az emberismerettel is. vagy egészben a nyilvánosság kizárásával lefolyta- tott eljárásban – született határozatot, a határozat 5. rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását A sajtó és a nyilvánosság a védett érdek sérelmét érintő rész kivételével a bí- szerepe a bírói róság nyilvánosan hirdesse ki (Be. 438. §). döntéshozatalban A napi jogalkalmazásban sokszor előfordul, hogy A tárgyalás nyilvánosságát biztosító egyik rendelkezés a tárgyaláson jelen lévők közbeszólnak, bekiabálnak, a tárgyalási jegyzék kihelyezése a tárgyalótermek aj- sőt esetenként a bíróság vagy a felek felé sértő kije- tajára. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a tárgyalás nyil- lentést tesznek, olykor szabálysértést vagy bűncse- vánosságát szélesebb körben biztosítja az, ha a tömeg- lekményt is megvalósító magatartást tanúsítanak. tájékoztatási eszközök adnak tájékoztatást a bírósági Ilyenkor ez megalapozhatja a nyilvánosság kizárását. eljárásokról. A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság A korábbi Be. a nyilvánosság törvényes ok nélküli tájékoztatása érdekében hang- és/vagy képfelvételt is kizárását még abszolút hatályon kívül helyezési ok- lehet készíteni az egyesbíró vagy a tanács elnökének ként szabályozta, míg a hatályos Be. már csak a rela- engedélyével. Leszámítva a bíróság tagjait, a jegyző- tív kasszációs okok közé emelte be. Ez pedig azt je- könyvvezetőt, az ügyészt és a védőt, ehhez az érintett lenti, hogy csak akkor van helye emiatt az ítélet ha- személyek hozzájárulása szükséges. Fontos azonban, tályon kívül helyezésének, ha a nyilvánosság kizá- hogy a felvétel készítése a tárgyalás folyamatosságá- rása a büntetőjogi főkérdések elbírálása körében az nak és zavartalanságának érdekében megtagadható, elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát befolyásolta visszavonható. és ez tényekkel alátámasztható. A bíró tárgyalásvezetési képességéről már volt szó, Van azonban további esetköre is a nyilvánosság mely álláspontom szerint bírói rutin függvénye is. elve megsértésének: amikor a bíróság törvényes ok A tárgyalásvezetés képességéhez ugyanakkor szoro- fennállása ellenére nem zárja ki a nyilvánosságot a san kapcsolódik a sajtó jelenléte mellett zajló tárgya- tárgyalásról. Titoksértés esetén például ennek lehet- lások esetében az, ha a tárgyalásról felvétel is készül. nek büntetőjogi következményei is. Az írott sajtó jelenléte jellemzően nem zavarja meg a tárgyalás menetét, rendjét. Abban az esetben azon- Megállapítható, hogy a bíróság a nyilvánosságot ban, amikor több kamera és fényképezőgép mellett rendzavarás esetén ritkán zárja ki, még súlyosabb tárgyal a bíró, illetve ha a felvételkészítők mozognak rendbontásoknál is elegendőnek tartja a rendreuta- is a tárgyalóteremben, közeli képeket készítve a bí- sítást vagy rendbírság kiszabását. Ugyanakkor nem róról, az eljárás szereplőiről, ez már alkalmas lehet lehet teret engedni annak, hogy akár az eljárás sze- a tárgyalás menetének megzavarására, arra pedig replői, akár a hallgatóság hangos, folyamatos véle- szintúgy, hogy a bírót kizökkentse gondolatiságából. ménynyilvánításukkal olyan légkört teremtsenek, Navratil Szonja már felhívott empirikus kutatása a mely bárkiben félelmet kelt vagy zavarja a bizonyítás tárgyalások nyilvánosságának bemutatása vonatko- menetét, különösen a bírót.24 zásában rögzíti, hogy az általuk megfigyelt tárgyalá- sokon azt tapasztalták, hogy a bírák csak nagyon El kell választani egymástól a kiemelt sajtóérdek- ritkán élnek a rendelkezésre álló szabályok alkalma- lődés mellett zajló, nagy tárgyi súlyú ügyeket, és a zásának lehetőségével akkor, ha egy kiemelt érdek- mindennapos, a sajtó figyelmén kívül eső ügyeket. lődésre számot tart ügyben a felvételkésztés miatt A kiemelt érdeklődésre számot tartó ügyeket tár- kerül veszélybe a tárgyalás rendje, méltósága. Bár a gyaló bírák olyan kihívásokkal és feladatokkal talál- tárgyalások gyakorlata azt mutatta, hogy a kamerák koznak, melyek túlmutatnak a megszokott tárgya- és a fényképezőgépek sok esetben zavarják a tárgya- lásvezetési technikákon. Mindez a tárgyalásvezetési, lás menetét, arra nem találtak példát, hogy az enge- pervezetési képesség szerepének folyamatos növe- délyt ilyen esetekben megtagadták vagy megvonták kedését eredményezi.25 Úgy vélem, hogy a bíróság, volna.26 Álláspontom szerint is megfelelő pervezetés a bírói kar tekintélyét is az szolgálja, ha törvényes keretek között az eljáró bíró gátat szab a tárgyalás 26  Navratil Szonja: A tárgyalások nyilvánossága. Eötvös Károly Intézet rendjét elszabotáló magatartásformáknak. Különö- (2010.) 117. o. sen igaz ez, ha sajtó jelenléte mellett zajlik egy ügy tárgyalása. A bírónak hatékony eszközrendszere van arra, hogy csírájában elfojtsa a rendzavaró, a tárgya- 24  Háger i. m. 53. o. 25  Navratil Szonja: A tárgyalások nyilvánossága. Eötvös Károly Intézet (2010.) 117. o.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám mellett elkerülhető a felvételkészítésre vonatkozó bíróságokon folyó munkát és eredményeket is lát- engedély megvonása. tassa a szervezet. Azokat érthetően, világosan kom- munikálja kifelé. A Kúria célkitűzése, hogy a legfon- A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a vádlot- tosabb szakmai feladatai, a jogegység megteremtése tak nem járulnak hozzá, hogy róluk felismerhető és az ítélkezési gyakorlat színvonalának emelése ér- kép- és hangfelvétel készüljön, mely nem azt jelenti, dekében elvégezett tevékenység megfelelő szakmai hogy a sajtó nem készíthet tudósítást a tárgyalásról, színvonalon jelenjen meg a sajtóban és a nyilvános- pusztán csak azt, hogy ki kell takarni a képről azt a ság előtt. A Kúria következetesen törekszik a közért- személyt, aki nem járult hozzá, hogy róla felismer- hető s világos tájékoztatásra, illetve a bírói gyakor- hető kép- és hangfelvétel készüljön. Ez olyan mérvű latban bekövetkezett, szakmailag indokolt változta- torzítást indokol, mely kizárja a felismerést. E kör- tások megfelelő nyilvános magyarázatára.30 ben különösen kiemelt büntetőügyek kapcsán én is nagyon károsnak tartom – Hágerhez hasonlóan –, Az igazságszolgáltatásnak és a sajtónak tehát egy- amikor élőben közvetítenek tárgyalásokat, alapvető aránt biztosítani kell, hogy a közvélemény hiteles bizonyítási szabályok érvényre jutását akadályozva. tájékoztatást kapjon a bíróságok tevékenységéről. Ilyen alapvető bizonyítási szabály, hogy a tanú ki- Az igazságszolgáltatásnak ugyanakkor proaktív mó- hallgatása során a még ki nem hallgatott tanú nem don, közérthetően láttatnia is kell tevékenységét. lehet jelen [Be. 526. § (2) bekezdés]. Az internetes Nagyon fontos álláspontom szerint az is, hogy a bí- élő közvetítések során a ki nem hallgatott tanú kö- rósági hírek csak és kizárólag az egyes ügyekről, íté- vetheti a tárgyalás menetét, információkat kaphat a letekről szóljanak. Arról, hogy a bírói szervezet tel- bizonyításról, mely azon túl, hogy perjogi normába jesíti alkotmányos kötelezettségét, a magas színvo- ütközik, a bizonyítást is befolyásolhatja. E körben a nalú, pártatlan, időszerű ítélkezést. A sajtóval való perjogi törvény részletesebb szabályozása indokolt partneri kapcsolat, a bíróságokon működő sajtótit- lenne a média jelenlétével lefolytatott tárgyalásve- kári, szóvivői rendszer ezt megfelelően szolgálja. zetés kapcsán, mellyel elkerülhetőek lennének a tár- gyalás rendjét, méltóságát veszélyeztető, a bizonyítás De vajon a bírót a döntéshozatalában ­befolyásolja-e menetét befolyásoló esetek.27 az, ha bizton számíthat arra, hogy kiemelt sajtóér- deklődés mellett kell majd egy adott ügyet tárgyal- Kétségtelen tény, hogy a bíráknak sem egyforma nia? Ki tudja-e zárni egy általa tárgyalt ügy kapcsán a viszonya a sajtó jelenlétéhez. Amennyiben a bírói a sajtó visszhangokat, a társadalom tágabb és szű- kar fenyegetésként értékeli és érzi a nyilvánosság kebb köreinek kritikáit? Nem példa nélküli az sem, megvalósulását, a tárgyalásokon jelen lévő média hogy egy már jogerősen befejezett ügy vált ki erős képviselőit pedig ellenérdekű félnek tekinti, olyan- sajtóvisszhangot, mely a bírót a jövőbeni munkájá- nak mint amely csak felesleges teher, úgy a legkifi- ban vajon fogja-e befolyásolni? Kiindulási alap az nomultabb jogszabályi háttér mellett sem fog meg- lehet, ha leszögezzük, hogy bár a bíró is ember, de felelően működni a nyilvánosság.28 Vannak olyan bírói esküjéhez méltóan kötelessége döntéseit a jog- bírók, akik a sajtó jelenlétet kifejezetten támogatják, szabályok alapján, lelkiismerete tükrében meghozni, míg mások szükséges rosszként tekintenek rá. Ki- mely során őt nem vezethetik, nem befolyásolhatják emelkedő jelentősége megítélésem szerint annak külső körülmények. Sőt ez semmiképpen sem lehet van – és ezzel lehet ösztönözni a bírákat a sajtójelen- bátorság kérdése sem. Hiszen az igazságszolgáltatás lét fokozottabb elfogadására – ha a sajtó hitelesen, rendszerének biztosítani kell, hogy a bírónak ne objektíven, jogilag is korrekten tudósít a tárgyalá- kelljen félnie bárminemű támadástól. A közvéle- sokról, kerülve a szenzációhajhászást. mény felé pedig közvetíteni kell, amit Degré Miklós örökérvényűen megfogalmazott: „Meg kell értetni „A mai médiaviszonyok között a bírói hatalomnak a közönséggel, hogy a bíró ítélkezik, nem néz sem több okból kifolyólag is egy aktívabb szerepet kell jobbra, sem balra, nem ismer rokonszenvet, sem el- vállalnia az igazságszolgáltatásról és a saját intézmé- lenszenvet, nem ismer barátságot, jóindulatot, rossz- nyi jelentőségéről szóló kommunikációban. A bíró- indulatot, hanem csakis az igazságot keresi.”31 sági külső kommunikációt három motívum alakítja: az igazságszolgáltatás nyilvánossága alapelvének „A bíró számtalan egyéni jellemvonása, hajlama, megvalósítása, a bírósági eljárásban részt vevő sze- szokása sokszor szerephez jut a döntés kialakításá- mélyek védelme és az igazságszolgáltatás tekintélyé- ban, és nem csupán annak a meghatározásában, amit nek megőrzése.”29 A Kúria 2019. évi évkönyvében is igazságosnak vagy tisztességesnek vél az eset konk- megjelenő, a bíróságok aktívabb szerepvállalását rét tényeinek ismeretében, hanem abban a folyamat- szorgalmazó idézet megítélésem szerint a proaktív ban is, amely által meggyőződik arról, hogy melyek hozzáállást tükrözi. Nagyon fontos ugyanis, hogy a ezek a tények.”32 84 27  Háger i. m. 51–61. o. 30  Kúria évkönyve 2019. 155. o., 2020. 169. o. 28  Navratil Szonja: A tárgyalások nyilvánossága. Eötvös Károly Intézet 31  „Bírák Vagyunk” A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tör- (2010.) 117. o. vénycikk kihirdetésének 150. évfordulója tiszteletére Országos Bírósági Hiva- 29  Santschi Kallay Mascha: Externe Kommunikation der Gerichte: Rechtliche und tal Budapest, 2019. 79. o. Évnyitó beszéd 1936. január 7-én az Ítélőtábla teljes praktische Aspekte der aktiven und reaktiven Medienarbeit der Judikative. Stämpfli ülésén, Budapesti Hírlap, 1936.január 8., 3. Verlag AG, Bern, 2018. 32  Jerome Frank: Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt (válogatott írások)

A Kúria jelzett Joggyakorlat-elemző Csoportjának – pl. magasabb bírói fórum vagy a közvélemény el- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám Összefoglaló Véleménye is rögzíti, hogy az egyes bí- várásai, saját érzelmei, személyes problémái stb. – a rák karakterbeli különbözősége éppúgy kihatással bíró az akta kézhezvétele vagy a tárgyalóterembe 85 lehet a döntéshozatal folyamatára, mint az, hogy az való belépése pillanatától köteles elfelejteni, a saját emberi megismerés és gondolkodás korlátai beha- mindennapi életéből kilépni és helyettük a hivatá- tárolják ítélkező tevékenységüket, ahogyan bármely sára koncentrálni. Ha ezt valamilyen okból egy bíró más szakma vagy hivatás esetében is szembesülni nem képes megoldani, lehetősége van elfogultság kell e korlátokkal. A belső bírói meggyőződés kiala- bejelentésére, álláspontom szerint azt be kell jelen- kulása a bírói munka olyan független, szabad és tenie.33 belső szférája, amelybe kívülről maga a jogalkotó sem avatkozik be részletszabályokkal. Ennek elle- Bár kétségtelenül nagy ereje van a sajtónak és kü- nére nem tekinti azt korlátlannak sem, mert létre- lönös jelentőséggel bír, hogy milyen módon, színvo- hoz olyan jogintézményeket, amelyekkel a szélsősé- nalon, mennyire hitelesen közvetít egy-egy (bün- ges esetek elkerülése érdekében meghatározza an- tető)ügyről, mégis a bírót a döntéshozatalban nem nak bizonyos külső kereteit. Ezek nemcsak az elfo- befolyásolhatja a sajtó. Ettől természetesen el kell gultsági szabályok, de ilyennek fogható fel az indo- különíteni azokat az eseteket, amikor egy-egy sajtó- kolási kötelezettség előírása, a jogorvoslathoz való ban nyilvánosságot kapott ügy a társadalom rosszal- jog biztosítása is. Tágabb értelemben idesorolható lását váltja ki, esetlegesen még politikai, társadalmi a törvényes bíróhoz való jog kimondása és az annak vitát is generál, mely végső soron elvezethet jogsza- érvényesülését szolgáló részletszabályok, különösen bály módosításokhoz is. Ekkor is azonban végső so- a hatáskör, illetékesség, ügyelosztás szabályainak ron legfeljebb a jogalkotásra van hatással, mely két- megalkotása. A belső bírói meggyőződés egy szub- ségtelenül a későbbiekben befolyásolja a bírói dön- jektív szűrőn keresztül érvényesülő, sokirányú tár- téshozatalt, de kizárólag oly módon, hogy a bíró az sadalmi követelményrendszert érvényesít a bírói esküjéhez méltóan kötelessége döntéseit a (megvál- ítéletekkel szemben. Egyedi ügyben történő kiala- tozott) jogszabályok alapján meghozni. kulása egy folyamat, amely szorosan kapcsolódik a bizonyítási eljárás lefolytatásához. Kiindulópontja Megjegyzendő az is, hogy a Kúria 56. BK vélemé- a bizonyítékok egybevetése, értékelése, oksági, lo- nye szerint a büntetéskiszabás során értékelhető té- gikai kapcsolatok vizsgálata, elemzése. Ezen tudatos nyezők sorába tartozik az, ha a gazdasági vagy va- mozzanatoktól elkülöníthető folyamat, amikor a bíró gyon elleni bűncselekmény következtében nagy- a bizonyítékokkal olyan további magasabb szintű számú sértett anyagi helyzete, jövedelmi, illetve gondolati műveleteket is végez, amelynek eredmé- életviszonya, megélhetési és életkörülménye jelen- nye a bírói meggyőződés tartalmának kialakulása. tősen megváltozott, rosszabbodott, melyet a bíróság Ennek lényege a feltárt adatoknak a bíró belső szub- köteles értékelni. A legkevésbé sem példa nélküli jektumával való találkozása és azon keresztül tör- ez, a sajtó is kiemelt figyelmet fordít az ilyen ügyekre. ténő megszűrése. Ebben megjelennek a bíró szemé- lyisége, élettapasztalata, neveltetése, szociális be- A társadalomban kiváltott közfelháborodás is szá- ágyazottsága, családi és egyéb emberi kapcsolatai mos esetben értékelést nyer a büntetés kiszabása terén szerzett benyomásai. A bírói munka szempont- során. A társadalmi közfelháborodás közvetítésén jából a szubjektum különösen fontos szférája az élet- keresztül ez esetben tehát mégis tetten érhető a sajtó tapasztalat. Amikor a bíró a rá osztott ügyet megis- hatása a bírói döntéshozatalra. meri, az abban foglalt információkat szükségszerűen összeveti a szubjektumában tárolt élményeivel, be- A fent kifejtettek mellett röviden indokolt rámu- nyomásaival. A bírói megismerési folyamat szubjek- tatni arra is, hogy a bírói döntések (társadalmi) le- tív elemei közé tartoznak az ún. bírói intuíciók is, gitimációját nagymértékben befolyásolja, ha az mely során a keletkező új információ részben vagy olyan indokolással van ellátva, melyet a vádlott, a egészben nem közvetlen következtetés útján jött sajtó, de a laikusok is megértenek. A kommunikáció létre. A bírói tényállás-megállapításnak fontos ele- legyen egyszerű, világos, közérthető. A szóbeli kom- mei lehetnek, amelyek azonban nagyobb bírói ru- munikáció során fontos, hogy a bíró meggyőződjön tinhoz és jobb emberismerethez, élettapasztalathoz arról, hogy a címzettek megértették az ítéletet, a kapcsolódnak. Jellemző módon inkább a bizonyítási nyújtott tájékoztatást. Írásbeli kommunikáció során eljárás elindulása során, a szükséges irány meghatá- pedig erre törekedni kell, azzal együtt is, hogy a szín- rozása körében, gyakran különböző alternatívák fel- vonalas jogi indokolás sem maradhat el.34 állításának formájában jellennek meg. Tartalmuk nem válik automatikusan a tényállás részévé, való- Számos büntetőügyet lehetne citálni, amelyre a ságuk vagy cáfolatuk további bizonyítást igényel. Az sajtó kiemelt figyelmet fordított. A legkülönbözőbb ún. másodlagos szubjektív tényezőket ugyanakkor 33  Kúria Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Bp., 2006. 60. o. Joggyakorlat-elemző Csoport Összefoglaló vélemény Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Az emberi megismerés ismeretelméleti alapjai és a jogi megismerési folyamat sajátosságai. dr. Molnár Ambrus, Szucsikné dr. Soltész Ilona 6. pont Bírói meggyőződés 17–21. o. 34  Erről bővebben: Gábri Angéla: Közérthetőség a hazai büntetőeljárási jogban. Jogtudományi Közlöny 2019. 12. 500. o.

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám okok vezethetnek a kiemelt sajtóérdeklődéshez. Ezt koribbak az ítélet után a politikailag motivált tartalmú a bírák az ügy terhe mellett viselik, kezelik. kritikák és politikai reakciók, melyek természetesnek mondhatóak, azonban az nem torkollhat a bíró elleni 6. személyeskedésbe. A sajtó alkotmányos feladata a köz- Záró gondolatok vélemény tájékoztatása. A sajtószabadság, a vélemény- nyilvánítási szabadság igen magas értéktartalmú jo- Fentiekben már rámutattam, hogy az ítélkezés és a gok. Ugyanakkor a kommunikációs alapjogok sem sajtó kapcsolatát tekintve különbséget lehet tenni a korlátlanok, nemzetközi egyezményben elismert kor- döntés meghozatala előtti és a döntés utáni reakciók látja, hogy a joggyakorlás nem járhat a bíróság tekin- között. Kívánatos, hogy az ítélet kihirdetése előtt a télyének sérelmével.35 Ez lehet csakis kiindulási alapja nyilvános tudósításnak és véleményközlésnek annyira a bírák társadalmi megítélésének. visszafogottnak kell lennie, hogy a bíróra a független- séget fenyegető semmilyen nyomást ne fejtsen ki. A 35  Balogh Zsolt: Bírói hatalmi ág az Alaptörvényben – a bírói független- bírósági ítéletek ellenőrzése csak utólagos lehet, s ez ség néhány aspektusáról. Acta Humana 2021/2. 21. o. Emberi Jogok Európia csak a jogorvoslati eljárásban képzelhető el. Egyre gya- Egyezménye 10. cikk 2. pontja. 86

amikor csalást kell megál- lapítani befolyással üzér- Dr. Steiner Gábor kedés helyett, hogy (11) van-e jelentősége annak, hogy színlelt befolyásolás esetén az „ügyfél” elhiszi-e azt, hogy az ajánlattevő ké- A befolyással üzérkedéssel pes az ígéretét teljesíteni, hogy (12) lehet-e tettes az, kapcsolatosan aki a hivatalos személlyel nem is áll egyáltalán kap- csolatban, hogy (13) szük- felmerülő kérdések séges-e az, hogy a befolyá- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám solási képességét állító el- a jogalkalmazásban követő a befolyását tényle- gesen is érvényesítse, vagy megkísérelje azt érvénye- síteni, hogy (14) lehetsé- ges-e az önkéntes elállás az előny kérését követően, de még az átadása előtt, hogy A befolyással üzérkedés – és azon belül is kifejezetten (15) megvalósul-e a bűncselekmény, hogy ha valaki a hivatali változata – álláspontom szerint a Btk. XXVII. a tényleges (tevékenységi köréből adódóan érvénye- Fejezetében szabályozott korrupciós bűncselekmé- síthető) befolyását törvényes, legális eszközök igény- nyek közül az a cselekmény, amelynek megállapításá- bevételével helyezi kilátásba, hogy (16) megvaló- val kapcsolatosan a legtöbb jogalkalmazási probléma sul-e a bűncselekmény, hogy ha az elkövető nem a és elhatárolási kérdés fordul elő a mindennapi gya- befolyás érvényesítését, hanem csak az ügy állásáról korlatban. A következőkben igyekeztem összeszedni történő érdeklődést ígéri, hogy (17) megvalósul-e a azokat a kérdéseket, amelyek felmerülése talán túlmu- bűncselekmény, ha az elkövető nem a befolyása ki- tat az egyetemi tankönyvek problémafelvetésein, egy- látásba helyezésére hivatkozik, hanem a befolyás to- úttal igyekeztem ezekre a helyes választ is megadni. vábbi érvényesítésének megszüntetését helyezi ki- Azon esetekben pedig, ahol a jogelmélet – neves egye- látásba, hogy (18) elfogadásnak minősül-e a befo- temi tanárok, kutatók – álláspontja eltér a töretlennek lyással üzérkedés leleplezése érdekében történő át- mutatkozó bírói gyakorlattól, illetve amikor olyan vétel, hogy (19) hogyan minősül a befolyással üzér- egyedi álláspont merül fel, amelynek a részletes be- kedő cselekménye, ha a kapott előnyből végül ad a mutatása szükséges, ott törekedtem kitérni a követett hivatalos személynek, hogy (20) megvalósul-e a bűn- bírói gyakorlattól eltérő jogi álláspontokra is. Az aláb- cselekmény az elkövetők közötti erre vonatkozó elő- biakban tehát a befolyással üzérkedéssel összefüggés- zetes megállapodás esetén, amíg az előny kérésére ben az ítélkezés során felmerülő leggyakoribb jogal- nem kerül sor, hogy (21) megvalósul-e a bűncselek- kalmazási problémákat vettem számba, megadva mény a – jogtalan előnyt kérő – harmadik személy ezekre utána a helyes(nek tűnő) választ is. által kért, de még meg nem ígért vagy át nem adott E körbe tartozik annak a kérdésnek a tisztázása, jogtalan előny kérőjével való egyetértés esetén, hogy hogy (1) jogtalan kell, hogy legyen-e az előny a tény- (22) lehet-e a bűncselekmény tettese az adott ügy- állás megvalósulása szempontjából, hogy (2) lehet-e ben eljáró hivatalos személy, és végül hogy (23) mi- jogtalan előny a szokásos udvariassági gesztus, hogy ként minősül a cselekmény, amennyiben a – jogta- (3) van-e relevanciája a jogtalanság szempontjából lan előnyt kérő – harmadik személy az ügyben eljáró az előny értékének és alkalmasságának, hogy (4) azon hivatalos személy, akivel egyetértésben jár el van-e jelentősége az állított befolyásolási képesség az elkövető. Ezeket a kérdéseket igyekeztem tehát alapjának, hogy (5) megvalósul-e a bűncselekmény, tisztázni, amely során kísérletet tettem valamen�- ha az elkövető a bűncselekmény hátterében álló nyire egyértelmű választ adni. Jogtalan kell, hogy legyen-e az előny a tény- konkrét hivatalos eljárás befejezése után kéri vagy fogadja el az előnyt, hogy (6) megvalósul-e a bűncse- állás megvalósulása szempontjából? A Btk. 299. § (1) bekezdésének szövegébe az „előny” lekmény, ha az elkövető a bűncselekmény hátteré- ben álló konkrét hivatalos eljárás befejezése előtt szó elé a „jogtalan” jelzőt a 2015. évi LXXVI. törvény kéri vagy fogadja el az előnyt, hogy (7) lehet-e a be- illesztette be 2015. július 1. napjával kezdődően. A folyásolás nem feltétlenül kifejezett, hogy (8) lehet-e módosító jogszabály indokolása szerint erre, az a befolyásolás csupán következtetés alapján levon- előny jogtalan voltának a kiemelésére a következe- ható, hogy (9) lehet-e a befolyásolás csupán színlelt tesség és azáltal a jogbiztonság érdekében volt szük- és nem valóságos, hogy (10) felmerülhet-e olyan eset, ség az összes korrupciós bűncselekménynél, mert 87

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám míg korábban egy részükben szerepelt, addig másik Van-e relevanciája a jogtalanság szempont- részük nem tartalmazta a „jogtalan” kifejezést. jából az előny értékének és alkalmasságának? Ugyanakkor létezik egy olyan értelmezés is, mi- Figyelemre méltó jogelméleti megközelítést tar- szerint a hivatali működéssel összefüggő előny min- talmaz Gál István László fenti büntetőüggyel kap- den esetben eleve csakis jogtalan lehet, illetőleg az csolatos tanulmánya, melyekben a következő érvek előnynek akkor is jogtalannak kellett lennie, amikor megfontolására hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, a korábbi büntetőtörvény tényállása az előny fogal- hogy „a vesztegetés minden formája esetében vizs- mát jelző nélkül tartalmazta.1 Emellett általánosan gálni kellene a kapott előny értékét, és azt, hogy a elfogadott az a megállapítás is, hogy valójában nincs konkrét személy esetében ez az előny alkalmas le- annak semmi jelentősége, hogy a befolyással üzér- hetett-e arra, hogy őt bármire motiválja. A bírói gya- kedés tényállásában szerepel-e az a kifejezés, hogy korlat hosszú távon nem mehet szembe azzal a tár- a cselekmény „jogtalan befolyás” vagy „jogtalan sadalmi realitással, hogy igenis jelen van a szóró­ előny” esetén büntetendő, figyelemmel arra, hogy ajándék, illetve a szokásos mértékű ajándék a min- a jogellenesség hiánya akkor is éppen úgy kizárná dennapjainkban”. Másrészt pedig arra, hogy „ha a a felelősséget, ha a „jogtalan” jelzőt nem tartalmazná társadalom döntő többsége állandóan követ egy jog- külön kifejezetten a törvény, mit ahogyan az koráb- ellenes gyakorlatot, vagy akár ugyanazt a bűncselek- ban is így működött.2 ményt a társadalom többsége gyakran elköveti, ez- által megkérdőjeleződik a büntetőjogi felelősségre Lehet-e jogtalan előny a szokásos udvarias- vonás célszerűsége és igazságossága. A bűncselek- sági gesztus? mény fogalmi eleme a társadalomra való veszélyes- ség, amely nélkül bűncselekmény nem valósul meg. Nem része a jogtalan előny szerzésének a materi- Azonban ha – feltéve, de meg nem engedve – egy álisan nem jogellenes előny elfogadása, amely nem bűnc­ selekményt a társadalom majdnem minden sérti, valamint nem is veszélyezteti még a hivatalos tagja rendszeresen elkövet, és társadalmi egyetértés személy pártatlanságába vetett bizalmat sem. Ilye- is kialakul a tekintetben, hogy ezt egyáltalán nem nek például a szokásos udvariassági gesztusok, azaz tekintik bűnnek, akkor a tényállásszerű bűncselek- a kávéval, üdítővel, cigarettával való kínálás, vagy mény társadalomra veszélyessége hiányzik, így bűn- egy kisebb virágcsokor elfogadása. Ugyanakkor cselekmény nem valósul meg”.6 A pécsi egyetem amennyiben az érték nem is különösebben számot- professzorának e korábbi érvelése eltér a jelenlegi tevő, azonban a jellege, illetve az elfogadás rendsze- gyakorlattól, a bemutatására így elsősorban az érde- ressége folytán több, mint a csupán az udvariasságot kessége és az újszerű megközelítése miatt kerítettem kifejező gesztus, az már jogtalannak tekinthető.3 sort. Nem jogtalan tehát az előny, ha az jelentéktelen, ha annak a felajánlását a társadalmi szokások nem hely- Van-e jelentősége az állított befolyásolási ké- telenítik, ha az a mindennapi emberi interakciókhoz pesség alapjának? tartozó udvarias viselkedés része (névnapra pár szál virág, szimbolikus ajándék, kávéval, cigarettával való Az állított befolyásolási képesség alapját képezheti kínálás elfogadása egy megbeszélés során), ugyan- egyrészt a döntéshozó és az elkövető közötti szemé- akkor pénznek az e célra való felajánlása már e kö- lyes kapcsolat, ami lehet barátság, rokonság, leköte- rön kívül esik.4 lezettség, szerelem, tehát lényegében bármi. De ugyanígy a befolyással üzérkedő által hivatkozott Nem tartozik azonban az udvariassági gesztusok befolyásolási képesség alapját képezheti a döntés- körébe a magánjellegű ajándékozás, függetlenül az hozónak valamilyen – akár morális, akár anyagi, akár ajándéknak a jellegétől. Egy, a kétezres évek köze- személyes fenyegetettségen alapuló – állítólagos ki- pén nagy port felvert büntetőügy ítéletének az in- szolgáltatottsága, illetőleg az ebből fakadó félelme dokolása szerint ugyanis a hivatalos személynek a is.7 működése során, azzal összefüggésben elfogadott minden ajándék előny, és mivel a jogszabályok a hi- Megvalósul-e a bűncselekmény, ha az elkö- vatalos személy megajándékozását tiltják, az ilyen vető a bűncselekmény hátterében álló konkrét előnyök formálisan jogellenesek (jogtalanok), ebből hivatalos eljárás befejezése után kéri vagy fo- következően tényállásszerűek is. Hivatalos személy gadja el az előnyt? működésével összefüggésben nem vehet át sem szo- kásos mértékű ajándékot, sem szóróajándékot, mert A befolyással üzérkedés akkor is megvalósul,8 ha ez akkor vesztegetésnek minősül.5 az elkövető a bűncselekmény hátterében lévő hiva- talos eljárás befejezése után kéri vagy fogadja el az 88 1  Hollán Miklós: Korrupciós bűncselekmények alapvető kérdései integ- Országos Rendőr-főkapitányság Pénzmosás Elleni Osztálya vezetőjének vesz- ritás tanácsadók számára. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018, 24. oldal. tegetési ügyében. Jogesetek Magyarázata, 1. évf. 1. sz., 36–37. oldal. 2  Tóth Mihály: A befolyással üzérkedés a vagyon elleni bűnözés, a korrup- 6  Gál István László: Molnár Csaba ügye a Fővárosi Ítélőtáblán. Döntés az ció és a lobbizás határán. In.: Nagy Ferenc: Bűnügyi Mozaik: Tanulmányok Országos Rendőr-főkapitányság Pénzmosás Elleni Osztálya vezetőjének vesz- Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére. 2006, 200. oldal. tegetési ügyében. Jogesetek Magyarázata, 1. évf. 1. sz., 37. oldal. 3  Mátrai József: A jogtalan előny kérdése korrupciós bűncselekmények 7  Hollán Miklós: A hivatali befolyás vásárlásáról és tényállásának kibőví- esetén. www. arsboni.hu. téséről. Miskolci Jogi Szemle, 2016. évi 2. szám, 30. oldal. 4  Inzelt Éva: A korrupciós bűncselekmények. www.jog.tk.hu, 321. oldal. 8  BH 1982.500. 5  Gál István László: Molnár Csaba ügye a Fővárosi Ítélőtáblán. Döntés az

előnyt, arra történő hivatkozással, hogy ő hivatalos a befolyással üzérkedő mással (nyilvánvalóan az Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám személyt befolyásolt, illetve vesztegetett meg.9 ügyet intéző hivatalos személlyel) majd osztozni fog, vagy osztozásra kényszerül.16 BH 1982.500 BH 1997.569 A befolyással üzérkedés bűntette akkor is meg- valósul, ha az elkövető a bűncselekmény hátteré- A hivatali befolyással üzérkedés bűntette megva- ben levő hivatalos eljárás befejezése után kéri vagy lósul abban az esetben is, ha az elkövető szóban fogadja el az előnyt, arra hivatkozással, hogy hi- nem közli ugyan a hivatalos személy irányában vatalos személyt vesztegetett meg [Btk. 256. § (2) történő elintézés módját, de a kért ellenszolgálta- bek. a) pont]. tás fejében olyan ígéretet tesz, amelyet kizárólag a hivatalos személy befolyásolása útján lehet elérni Megvalósul-e a bűncselekmény, ha az elkö- [Btk. 256. § (1) bek.]. vető a bűncselekmény hátterében álló konkrét hivatalos eljárás megindulása előtt kéri vagy Lehet-e a befolyásolás csupán színlelt és nem fogadja el az előnyt? valóságos? A befolyással üzérkedés ugyanígy abban az eset- A befolyásolás lehet akár valóságos, akár színlelt ben is megállapítható,10 ha az előny kérése vagy el- is.17 Ha az elkövető csupán színleli, hogy hivatalos fogadása a bűncselekmény hátterében álló hivatalos személyt befolyásol, a cselekmény kizárólag befo- eljárást megelőzi, értelemszerűen azzal a feltétellel, lyással üzérkedésnek minősül, ilyen esetben tehát hogy ha a hivatalos eljárásra utána valóban sor is ke- helyette a csalás megállapítása nem merülhet fel.18 rül és az előny azzal függ össze. Ennek az indoka pedig az, hogy a befolyással üzér- kedés a csaláshoz képest speciális tényállásnak mi- BH 1982.3 nősül.19 Befolyással üzérkedőnek minősül így tehát az is, aki a hivatkozásnak megfelelően a befolyását A hivatalos személy működésével összefüggésben ténylegesen érvényesíteni akarja, de az is, aki ezt áll az előny elfogadása akkor is, ha az a hivatalos csupán állítja. A megvalósulás szempontjából ugyan- személy eljárását megelőzi [Btk. 250. § (1) bek.]. így az is közömbös, hogy a befolyásnak az érvénye- sítésére végül valóban sor kerül-e, avagy sem.20 Mi- Lehet-e a befolyásolás nem feltétlenül kife- vel a befolyással üzérkedés elkövetésének így része jezett? a tévedésbe ejtő magatartás kifejtése is (amennyiben a befolyásolás színlelt), annak a csalással való alaki A befolyásolásra hivatkozásnak nem kell feltétle- halmazata csak látszólagos.21 nül kifejezettnek lennie, de a körülményekből fél- reérthetetlennek kell lennie.11 A hivatkozásnak nem BH 1989.388 kell okvetlenül szóban, még kevésbé részletesen el- hangoznia,12 ráutaló magatartással is teremthető A csalás és a hivatalos személy megsértése helyett olyan félreérthetetlen helyzet, hogy az előny adója befolyással üzérkedés megállapítása [Btk. 256. § biztos lehet abban, hogy az előnyt kérő annak fejé- (2) bek. a) pont, 232. § (1) bek., 318. § (1) bek.]. ben hivatalos személyt fog megvesztegetni az ő ér- dekében.13 BH 1997.569 Lehet-e a befolyásolás csupán következtetés A hivatali befolyással üzérkedés bűntette az eset- alapján levonható? legesen megvalósított csalással a látszólagos alaki halmazat viszonyában áll, ezért az említett két Megvalósul a befolyásolás akkor is,14 ha a befolyá- bűncselekménynek bűnhalmazatban megállapít- solásra hivatkozó konkrétan nem közli az ügy elin- hatósága kizárt [Btk. 12. § (1) bek., 256. § (1) bek., tézésének a módját, azonban a kért ellenszolgáltatás 318. § (1) bek.]. fejében olyan ígéretet tesz, amelyet a körülmények- ből megállapíthatóan kizárólag csak hivatalos sze- Felmerülhet-e olyan eset, amikor csalást kell mély befolyásolásával lehet elérni.15 De megvalósul megállapítani befolyással üzérkedés helyett? a befolyásolás az elkövetőnek azon burkolt célzásai alapján is, mint például hogy az adott összeg nem A csalást kell megállapítani befolyással üzérkedés csupán az övé lesz vagy abból másnak is adnia kell, helyett abban a speciális esetben, amikor az a befo- mint ahogyan akkor is, hogy ha a befolyás érvénye- lyással üzérkedésnél súlyosabban büntetendő,22 azaz sítéséért kért összeg nagysága azt sugallja, hogy azon 9  Kónya István: Magyar Büntetőjog I–III. Kommentár a gyakorlat számára 16  Hollán Miklós: A hivatali befolyás vásárlásáról és tényállásának kibő- 89 (online változat). vítéséről. Miskolci Jogi Szemle, 2016. évi 2. szám, 30. oldal. 10  BH 1982.3. 17  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 11  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (online változat). 2012. évi C. törvényhez (online változat). 12  BH 1997.569. 18  BJD 684., 9772., BH 1989.388. 13  Balláné Szentpáli Edit: A csalás és a vesztegetés jellegű bűncselekmé- 19  Kónya István: Magyar Büntetőjog I–III. Kommentár a gyakorlat szá- nyek elhatárolása. Büntetőjogi Szemle, 2017/1., 8. oldal. mára (online változat). 14  BH 1997.569. 20  Hollán Miklós: A hivatali befolyás vásárlásáról és tényállásának kibő- 15  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló vítéséről. Miskolci Jogi Szemle, 2016. évi 2. szám, 30. oldal. 2012. évi C. törvényhez (online változat). 21  BH 1997.569. 22  BH 2009.346.

ha a befolyásolás ürügyével átvett jogtalan előny ös�- teljesíteni. […] Amennyiben pedig az elkövető olda- szege az értékhatár okán súlyosabban büntetendő láról az előny kérésével a bűncselekmény befejezetté csalásnak minősülne, mint a befolyással üzérkedés.23 válik, már ezen kívül eső kérdés annak vizsgálata, BH 2009.346 hogy az ügyfél milyen tudattartalommal bírt. […] Ugyanígy nincs jelentősége annak sem az előnyt A hivatali befolyással üzérkedés súlyosabban kérő oldaláról, hogy akitől az előnyt kérte, az men�- minősülő esetét – és nem a csalás bűncselekmé- nyiben adott hitelt az ígért befolyásolás lehetőségé- nyét – követi el, aki valótlanul azt állítja vagy azt nek, és ennek tudatában miként cselekedett. Az elő- a lát­szatot kelti, hogy hivatalos személyt megvesz­ zőekből következően az »ügyfél« tudattartamának, tegetéssel befolyásol, s ezért jogtalan vagyoni előnyt illetve magatartásának a vádlott büntetőjogi felelős- kér vagy fogad el, kivéve, ha a cselekményt csalás- sége szempontjából nincs jelentősége.” A bírói gya- ként minősítve az a befolyással üzérkedés minősí- korlat tehát – szemben az eltérő elméleti megköze- Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám tett eseténél súlyosabb büntetéssel fenyegetett [1978. lítéssel – egységes abban (lásd hasonló tartalommal évi IV. törvény 256. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) a Pécsi Törvényszék B.34/2013/53. számú határoza- pont, 318. § (1)–(7) bekezdés]. tát is), hogy a befolyással üzérkedés megvalósulása Van-e jelentősége annak, hogy színlelt befo- szempontjából a passzív alanyi tudattartam érdek- lyásolás esetén az „ügyfél” elhiszi-e azt, hogy telen, mert az nem a törvényi tényállás része.26 az ajánlattevő képes az ígéretét teljesíteni? Személyes álláspontom szerint csak a nyilvánva- Álláspontom szerint ez a befolyással üzérkedés lóan hihetetlen, egyáltalán nem komolyan vehető kapcsán az egyetlen olyan sarkalatos pont, amelynél ajánlat kizárólag az, amely nem lehet alapja a befo- eltér – méghozzá gyökeresen – az elmélet és a jog- lyással üzérkedés megállapításának, melynek eseté- alkalmazói gyakorlat álláspontja. E témakörben ben helyette csalást kell megállapítani. Hasonló a ugyanis az összes lényeges egyetemi tankönyv, il- példa, mint a pénzhamisításnál, amikor is csak a tel- letve kommentár azt tartalmazza, hogy – kiemelve jesen abszurd másolatok azok, amelyek esetleg csa- közülük a téma legjellemzőbb összefoglalását – lás megállapításának adhatnak alapot (például gyer- „Színlelt befolyásolás esetén, amennyiben a másik mek által ceruzával rajzolt pénz), ami pedig bármi- fél azt egyáltalán nem hiszi el valóságosnak, a befo- lyen minimális szinten is, de alkalmas lehet a meg- lyással üzérkedés álláspontom szerint nem valósul tévesztésre, az pénzhamisításnak minősül (függet- meg”.24 A fenti álláspontot azonban a bírói gyakorlat lenül attól, hogy a hamis pénz átvevője mit gondolt nem tette magáévá, ezzel egyező tartalommal az el- a pénz valódiságáról, mivel az nem bír relevanciával, múlt évtizedekben csupán egy bírói döntés szüle- a jogi tárgy sérelme attól teljesen függetlenül meg- tett. A Tolna Megyei Bíróság a 8.B.147/2007/58. valósul). Továbbmenve, mivel a befolyással üzérke- számú ítéletében e körben ugyanis arra jutott, hogy dés nem eredménybűncselekmény, illetőleg a meg- „a sértett a vádlott kérését, minthogy azt komolyta- valósulás szempontjából itt sincs jelentősége – a lannak ítélte, nem teljesítette, problémáját attól füg- fenti pénzhamisításos példához hasonlóan – az „ügy- getlenül teljesen önállóan, korrupció nélkül oldotta fél” saját tudattartalmának, álláspontom szerint meg”, illetőleg „a tanú az első pillanattól kezdve nem nincs jelentősége annak sem, hogy alkalmas lehet-e vette komolyan az I. r. vádlott pénzátadásra vonat- az elkövetési módszer az „ügyfélben” a látszat elhi- kozó instrukcióit”, amelyek alapján nem állapította tetésére. A jogi tárgy sérelmét ugyanis már önmagá- meg azt, hogy az „ügyfél” a befolyásolási képességet ban az ajánlat elhangzása is előidézi – és ezáltal a létezőnek hitte volna, így végül a befolyással üzér- bűncselekmény már befejezetté is válik –, függetle- kedés vádja vonatkozásában felmentő ítélet szüle- nül annak a másik fél általi elhihetőségétől (hacsak tett.25 az nem teljesen abszurd, lásd mint a fenti példában). A bírói gyakorlat ugyanakkor a fentiekkel teljes Meglátásom szerint itt a döntő szempont a jogi tárgy mértékben ellentétes, és e téren következetes is. En- sérelme, és mivel az ajánlat elhangzásával a cselek- nek egyik szemléletes példája a Fővárosi Ítélőtábla mény nyomban befejezetté válik, ilyenkor már az 2.Bf.47/2009/18. számú határozata, amelynek indo- alkalmatlan kísérletről sem lehet szó. kolása kifejezetten hivatkozik arra, hogy „Az ítélő- Lehet-e tettes az, aki a hivatalos személlyel tábla nem osztotta a védelem álláspontját, amely nem is áll egyáltalán kapcsolatban? szerint a befolyással üzérkedés törvényi tényállása Mivel a tényleges befolyásolás vagy annak lehető- megvalósulásának feltétele, hogy színlelt befolyás ségének akár csak a megléte nem tényállási elem, esetén is elhiggyék, az ajánlattevő képes az ígéretét tettes lehet ugyanúgy az is, aki a hivatalos személ�- lyel nem is áll kapcsolatban.27 Figyelemmel arra, 23  Tóth Mihály: A befolyással üzérkedés a vagyon elleni bűnözés, a kor- hogy befolyással üzérkedés esetén a befolyás állítása rupció és a lobbizás határán. In.: Nagy Ferenc: Bűnügyi Mozaik: Tanulmányok lehet csupán színlelt is, mint ahogyan a tényállás- Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére. 2006, 202. oldal. 26  Csontos Zsolt: Színlelt befolyásolási képesség: lényeges, hogy az „ügy- 24  Polt Péter: A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény nagy- 90 kommentárja. Opten Informatikai Kft., Budapest, 2016, 930. oldal. fél” létezőnek hiszi? Büntetőjogi Szemle, 2017/2. szám, 61. oldal. 25  Csontos Zsolt: Színlelt befolyásolási képesség: lényeges, hogy az „ügy- 27  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló fél” létezőnek hiszi? Büntetőjogi Szemle, 2017/2. szám, 60–61. oldal. 2012. évi C. törvényhez (online változat).

szerűség megállapításánál még csak az sem bír rele- ségi köréből adódóan érvényesíthető) befolyását Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám vanciával, hogy az „ügyfél” egyáltalán hitelt ad-e a törvényes, legális eszközök igénybevételével helyezi befolyás állításának, minden további nélkül megva- kilátásba, nem valósul meg a bűncselekmény. Nem 91 lósulhat a bűncselekmény abban az esetben is, ha büntetendő tehát annak a személynek a cselekmé- az elkövető nem áll kapcsolatban az általa hivatko- nye, aki nem színlelt, hanem ténylegesen érvénye- zott személlyel, de ugyanígy akkor is, ha ő azt még síthető befolyásolásra ellenszolgáltatás fejében vál- csak egyáltalán nem is ismeri. lalkozik, egyúttal pedig a befolyás módja, azaz az ennek következtében kifejtett tevékenysége nem Szükséges-e az, hogy a befolyásolási képes- jogellenes.32 ségét állító elkövető a befolyását ténylegesen is érvényesítse, vagy megkísérelje azt érvénye- Megvalósul-e a bűncselekmény, hogy ha az síteni? elkövető nem a befolyás érvényesítését, hanem csak az ügy állásáról történő érdeklődést ígéri? A bűncselekmény megvalósulásához nem szüksé- ges az, hogy a befolyásolási képességét állító elkö- A befolyással üzérkedés bűntettének megállapítá- vető a befolyását ténylegesen érvényesítse, vagy leg- sának releváns tényállási eleme, hogy az elkövető alább megkísérelje azt érvényesíteni.28 Létező befo- azt a látszatot keltse, hogy hivatalos személy befo- lyás esetén sem feltétele a passzív hivatali befolyás- lyásolásával intézi el a kedvező döntést, és arra hi- sal üzérkedés megállapításának az, hogy ezt a meg- vatkozással kéri vagy fogadja el az előnyt, hogy az lévő képességét az elkövető sikerrel érvényesítse, ügyet intéző hivatalos személyre olyan ráhatással avagy megpróbálja azt. Mivel a bűncselekmény be- bír, amelynek a révén az ügy kedvező elintézését fejezett az elkövetési magatartás tanúsításával, tel- biztosítani tudja. Ha azonban az elkövető nem a be- jesen közömbös az, hogy a – létező vagy nem létező – folyás érvényesítését, hanem pusztán az ügy állásá- befolyás érvényesítése valóban megtörtént-e, vagy ról történő érdeklődést ígéri,33 a befolyással üzérke- sem.29 dés megállapítása nem merülhet fel. Önmagában a hivatalos személy megkeresése, tőle információké- Lehetséges-e az önkéntes elállás az előny ké- rés, érdeklődés, aminek bármely állampolgár szá- rését követően, de még az átadása előtt? mára hozzáférhetőnek kell lennie, nem lehet alkal- mas a bűncselekmény megállapítására.34 A befolyással üzérkedés elkövetési magatartása az előny kérésével már befejezetté válik, a megvalósu- Megvalósul-e a bűncselekmény, hogy ha az láshoz a kért összeg átvétele, azaz az előny tényleges elkövető nem a befolyása kilátásba helyezésére megszerzése nem szükséges.30 A befejezett bűncse- hivatkozik, hanem a befolyás további érvénye- lekményt elkövető személy javára pedig az önkéntes sítésének megszüntetését helyezi kilátásba? elállás lehetőségének – mint büntethetőséget meg- szüntető oknak – a figyelembevétele fogalmilag ki- Abban az esetben, amikor az elkövetők a döntési zárt.31 Ennek indoka az, hogy befejezett bűncselek- folyamatokban meghatározó kapcsolatrendszerüket ménynél az önkéntes elállás lehetősége fel sem me- bocsátják áruba, részükről az előny elmaradása ese- rülhet, ugyanis az kizárólag a nem teljes elkövetési tén a befolyásuk érvényesítésének a kilátásba helye- magatartású kísérlet esetén biztosít büntetlenséget. zése elkövetési magatartásként nem lehet tényállás- szerű.35 Nem befolyással üzérkedés ugyanis az a ma- BH 2019.286 gatartás, hogy ha valaki annak fejében követel a maga vagy más számára anyagi előnyt, hogy a lehet- A befolyással üzérkedés elkövetési magatartása séges befolyását nem fogja érvényesíteni.36 A befo- az előny kérésével befejeződik, s a tényállásszerű- lyással üzérkedés csak „befolyásra való hivatkozás- séghez, a kért összeg átvétele (az előny tényleges sal” valósítható meg, de úgy nem, hogy ha valaki arra megszerzése) már nem szükséges. A befejezett bűn- hivatkozik, hogy az előny fejében a befolyása érvé- cselekményt elkövető javára pedig az önkéntes el- nyesítésétől eltekint.37 állás – mint büntethetőséget megszüntető ok – fi- gyelembevétele fogalmilag kizárt [2012. évi C. tv. Elfogadásnak minősül-e a befolyással üzér- 10. § (4) bek. a) pont, 299. § (1), (2) bek. a) pont]. kedés leleplezése érdekében történő átvétel? Megvalósul-e a bűncselekmény, hogy ha va- Nem minősül elfogadásnak a jogtalan előnynek a laki a tényleges (tevékenységi köréből adó- dóan érvényesíthető) befolyását törvényes, 32  Tóth Mihály: A befolyással üzérkedés a vagyon elleni bűnözés, a kor- legális eszközök igénybevételével helyezi kilá- rupció és a lobbizás határán. In.: Nagy Ferenc: Bűnügyi Mozaik: Tanulmányok tásba? Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére. 2006, 197. oldal. Abban az esetben, ha valaki a tényleges (tevékeny- 33  Kúria Bfv.2723/2000/4. 34  Balláné Szentpáli Edit: A csalás és a vesztegetés jellegű bűncselekmé- 28  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló nyek elhatárolása. Büntetőjogi Szemle, 2017/1., 6. és 9. oldal. 2012. évi C. törvényhez (online változat). 35  Tocsik-ügy, amikor – az ügynek a vádirata szerint – az elkövetők arra hivatkozással kértek jogtalan előnyt, hogy az adott politikai pártokra gyako- 29  Hollán Miklós: A befolyás vásárlásának büntetendőségéről. www.jesz. rolt személyes befolyásuk nélkül az érintett a megbízatását nem tarthatja meg. ajk.elte.hu. 36  Legfelsőbb Bíróság Bf.III.1966/1999. 37  Tóth Mihály: A befolyással üzérkedés a vagyon elleni bűnözés, a kor- 30  BH 2019.286. rupció és a lobbizás határán. In.: Nagy Ferenc: Bűnügyi Mozaik: Tanulmányok 31  Kónya István: Magyar Büntetőjog I–III. Kommentár a gyakorlat szá- Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére. 2006, 202. oldal. mára (online változat).

Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám befolyással üzérkedés leleplezése érdekében történő Megvalósul-e a bűncselekmény a – jogtalan átvétele.38 előnyt kérő – harmadik személy által kért, de még meg nem ígért vagy át nem adott jogtalan Hogyan minősül a befolyással üzérkedő cse- előny kérőjével való egyetértés esetén? lekménye, hogy ha a kapott előnyből végül ad a hivatalos személynek? A harmadik személy által kért, de még meg nem ígért vagy át nem adott jogtalan előny kérőjével való Amennyiben a befolyással üzérkedő az általa ka- egyetértés is tényállásszerű magatartás.43 pott előnyből a hivatalos személynek ad, akkor a be- folyással üzérkedéssel – anyagi – halmazatban elkö- Lehet-e a bűncselekmény tettese az adott veti az aktív hivatali vesztegetést is.39 A passzív be- ügyben eljáró hivatalos személy? folyással üzérkedő tehát aktív vesztegetésért is fele- lős abban az esetben, ha a befolyás érvényesítése A bűncselekmény tettese lényegében bárki lehet, fejében kért előnynek egy részét a hivatalos személy- egyedüli kivételként az adott ügyben eljáró hivata- nek el is juttatja.40 A halmazat attól függetlenül meg- los személyt, ő ugyanis az ilyen esetekben a passzív állapítható, hogy az aktív vesztegetésre az eredeti hivatali vesztegetést követi el.44 Hogy ha a döntés- megbízó akaratának megfelelően, vagy pedig saját nek akár csak az előkészítése is a jogtalan előnyt elhatározásból került sor.41 kérő személy munkakörébe tartozik, azaz a munka- köréből származó befolyás érvényesítéséért kért BH 1989.176 jogtalan előnyt,45 ez a cselekmény ebben az esetben nem befolyással üzérkedésnek, hanem vesztegetés- A befolyással üzérkedést elkövető cselekménye a nek minősül.46 vesztegetést is megvalósítja, ha az általa kért vagy elfogadott anyagi előnyből az ügy intézőjét is ré- Miként minősül a cselekmény, amennyiben szesíti [Btk 256. § (3) bek., 254. § (1) bek., 12. § (1) a – jogtalan előnyt kérő – harmadik személy bek.]. az ügyben eljáró azon hivatalos személy, aki- vel egyetértésben jár el az elkövető? Megvalósul-e a bűncselekmény az elkövetők közötti erre vonatkozó előzetes megállapodás A harmadik személy bárki lehet, kivéve az ügyben esetén, amíg az előny kérésére nem kerül sor? eljáró azon hivatalos személy, akivel egyetértésben jár el az elkövető, mert akkor az ő cselekménye nem Az előny harmadik személy általi kérését megelő- a befolyással üzérkedés tettesi alakzataként, hanem zően az elkövetők közötti erre vonatkozó megálla- a passzív hivatali vesztegetés bűnsegédi alakzata- podással csak a bűncselekmény előkészülete valósul ként minősül.47 meg, ami nem büntetendő.42 Budapesten, 2021. szeptember 8. napján 38  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 43  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (online változat). 2012. évi C. törvényhez (online változat). 39  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 44  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (online változat). 2012. évi C. törvényhez (online változat). 40  BH 1989.176. 45  BJD 9772. 41  Hollán Miklós: A befolyás vásárlásának büntetendőségéről. www.jesz. 46  Kónya István: Magyar Büntetőjog I–III. Kommentár a gyakorlat szá- ajk.elte.hu. mára (online változat). 42  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 47  Karsai Krisztina: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (online változat). 2012. évi C. törvényhez (online változat). 92

that the victim is not suffi- ciently focused on the vic- tim’s system and that insti- Szabó András tutions aimed at repairing the victim’s damage are needed.1 In light of this, it is not surprising that the Impact of the Act XC. of introduction of mediation has been considered useful 2017 Criminal Procedure on by the profession. Herke Csongor made a particularly positive state- mediation proceedings ment about the institution in 2003. In his view, the me- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám diation process has a num- ber of advantages, includ- ing the possibility of new diversion, the priority of the victim’s needs, and the fact that the parties are given back the opportunity 1. to resolve conflicts.2 Póka Rita also supported the in- stitution, the benefits of which were outlined in 4 as- Foreword pects: victims (quick compensation, participation in the proceedings, apology), perpetrators (avoidance of punishment, greater chance of readmission), social (fewer tasks for the investigating authority, more ef- The Act XC. of 2017 (Criminal Procedure Code) re- fective prosecution crime, improved trust in public sulted in very significant changes in Hungarian crim- security) and enforcement (fewer custodial sentences, inal proceedings.The sharper separation of the inves- reduced congestion).3 However, the legal institution tigative and the test phases, increase in the number also generated a number of unanswered questions of consensual methods, and the measures to speed prior to its appearance. Barabás Tünde had doubts up the number of proceedings all have an impact on about its effectiveness. In addition to criticizing the the development of criminal proceedings. This inev- fact that information and dialogue with the profes- itably raises the question of the implications for all sion were far from complete during the legislative existing legal institutions. process, there may also be problems with public opin- ion.4 In her view, due to the public sentiment in favor The mediation procedure has so far had a special of severe punishments at the time, there was a chance status in Hungarian criminal proceedings. The only that the application of the legal institution, which was legal institution - excluding private prosecution pro- essentially intended to induce deprivation of liberty, ceedings - that has terminated criminal proceedings would run counter to the public or deprive it of its in a relatively wide range of criminal offenses specif- function.5 Concerns were also raised about the details ically against the will of the persons. This changed in of the procedure. A frequently asked question was the summer of 2018, with a number of measures ap- how reparation would take place. pearing that were similarly based on an agreement (although not necessarily an agreement between the Because financial compensation can only be pro- victim and the perpetrator) and also aimed at the vided by the person who has the necessary assets, speedy conclusion of proceedings. compensation for work is quite special, as it is not at all certain that the victim has a need for it. 6 A further In my study, I examine how the introduction of the question that arises in this connection is whether Code has changed the legal background of mediation there is a place to prosecute a case where the perpe- proceedings and how these changes, as well as other changes in criminal proceedings, have affected the development of mediation in Hungary. 2. 1  Herke Csongor: Mediáció, Helyreállító Igazságszolgáltatás és büntető- 93 Antecedents politika. Belüg yi Szemle, 2003. (51. évfolyam) 11–12. sz., p. 53. Already in the 1990s, Kálmán Györgyi stated that 2  Herke Csongor 2003. p. 54. the fault of the Hungarian criminal proceedings is 3  Póka Rita: Gondolatok a Tettes-Áldozat mediáció hazai bevezetéséről. Mag yar Jog, 2006. (53. évfolyam) 12. sz., p. 751–752. 4  Barabás A. Tünde: Mediáció: új szerepek és feladatok az eljárásban. Üg yé- szek Lapja, 2005. (12. évfolyam), 3. szám, p. 17. 5  Barabás A. Tünde, 2005. p. 18. 6  Póka Rita: Gondolatok a Tettes-Áldozat mediáció hazai bevezetéséről. In: Magyar Jog, 2006. (53. évfolyam) 12. sz., p. 756.

trator is not or not fully capable of compensating for it is “generally not appropriate” to order mediation the harm caused by his or her crime. in the case of cybercrime, where not all offenses Another dilemma was the issue of relapse. There would have mediation. Act XIX of 1998 on Criminal were views in the drafting of mediation legislation Procedure from July 2013 stated that “if the accused that sought to exclude mediation in recidivism as well. has also committed other offenses in the group to- They argue that in relapses, it can be reasonably as- gether, the mediation procedure may be used if the sumed that mediation would not be a sufficient deter- offense indicated is decisive in the commission”. rent.7 The Opinion deals with the relationship between For my part, I find the view debatable, mostly be- the financial situation of the offender and the media- cause of the original purposes of restorative justice. tion, in this context it states that the financial situa- Because it was precisely the fact that neither the tra- tion of the offender cannot be a consideration when ditional nor the perpetrator-centered methods ordering the proceedings, only the complete lack of achieved the desired goals (primarily the reduction reparation can be considered a reason for refusal. Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám of recidivism and recidivism) that led to the develop- The first major amendment to the rules on media- ment of the technique, so some other method was tion took place in 2011, when it was introduced into tried. For this reason, an over-tightening of precedent law that the procedure could be applied even if the would run counter to the very essence of the para- offender had already remedied the harm caused by digm, as it would exclude offenders for whom tradi- the crime in the manner and to the extent accepted tional criminal justice has not achieved its purpose. by the victim. In this case, the mediation procedure So it is precisely the principle that has led to the orig- only approves the previously performed agreement. inal development of restorative justice. In that regard, This legislative decision can be seen as the final solu- I would merely point out that a number of intermedi- tion to a previous law enforcement dilemma. The ate positions have emerged at that time, such as the memorandum lg 99/2007, cited above, stated that possibility of ordering mediation proceedings only there was no place for mediation if the redress had in the event of recidivism and the conclusion of an already taken place. Although this conclusion can be effective procedure with a non-probation or custodial deduced grammatically from the wording of the law, sentence.8 The solution finally reached can also be it is not really logical why the victim could not be seen as a compromise that allows the procedure to compensated before the proceedings, and such a pro- be used in the case of smooth relapses, but not in the hibition is precisely against reparation. The position case of multiple relapses. of several concerns was also corrected in Opinion, which already stated that the previous reparation did 3. not hinder the conduct of the mediation procedure. Transformation of legal This idea was also adopted by the Criminal Code in 2011, which allowed the victim to obtain compensa- background tion more quickly, even before the mediation proce- dure was conducted.9 The implement of Act C of 2012 (Criminal Code) did not drastically change the rules of the mediation The initial rules of the mediation procedure are set procedure. Although the scope of application has out in Act IV of 1978 on Criminal Code, and in the Act changed, in reality this was a more technical change XIX of 1998 on Criminal Procedure. The regulation in the Criminal Code. due to a change in the structure limited the scope of the offenses to which the media- of a particular part. tion procedure could be applied relatively strictly, but was permissible in terms of legal consequences, and However, this did not affect the scope of the of- in most cases functioned as a reason for the abolition fenses covered by the mediation procedure in prac- of criminal liability. tice, some of the facts (mainly of violent crimes against property) were included, and some of them were in- The first dilemma that arose in connection with the cluded in the scope of mediation. However, the use mediation procedure was whether it could be applied of mediation was not (or was not) typical of either the to a set of crimes if not all of them would have a place circumstances that were removed at that time or those for mediation. The Prosecutor General’s Office’s mem- that were newly entered, so this change can be con- orandum lg 99/2007, clearly stated in this connection sidered formal rather than relevant in practice. that there was no place for mediation in the case of a set of crimes if mediation could not be applied to all An important step can be considered January 1, the crimes in the set. Criminal Collegiete Opinion 2014, when the use of mediation procedures in in- 67/2008 (Opinion) refined this position by stating that fringement cases was made possible. This has cor- rected an important anomaly in that in the case of certain delinquent behaviors - e.g. theft or traffic vio- 94 7  Kuji Eszter: A mediáció büntetőjogi szabályainak kialakítása hazánkban. 9  Barabás A. Tünde: Áldozatok és igazságszolgáltatás. P-T Műhely Kft. Ügyészek Lapja, 2006/2. p. 26. Budapest, 2014, p. 106. 8  Póka Rita: A mediáció bevezetésével kapcsolatos javaslatok. In: Ügyészek Lapja, 2005. (12. évfolyam) 4. sz. p. 32.

lation - there was room for mediation in the criminal It is very difficult to apply a single rule to these. Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám unit while not the less serious offense in principle, However, precisely because, very often, only a very and it often involved fines - sometimes confinement. minimal amount of violent conduct is sufficient to es- 95 In 2017, the scope of infringement proceedings was tablish the crime of robbery instead of a misde- extended to cover traffic offenses and, in the case of meanor, the general prohibition is unfortunate. After juveniles, to all facts where the procedure could be all, there is property damage, there is an almost cer- conceptually interpreted, thus making the institution tain need for compensation for the victim, and an ef- more widely applicable. fective procedure can also help the perpetrator to practice a law-abiding lifestyle. So all the restorative 4. goals appear. The problem arises from taking the most Changes in the new Codex serious case in such a situation involving so many dif- ferent behaviors when determining the range of al- 4.1. A ctive repentance and partial ternative sanctions to be applied, even in the case of separation of mediation diversion (in this case mediation) where it would oth- proceedings erwise work. That is why I welcome this enlargement. The other relevant fact may be harassment, where, in For a long time, the mediation procedure in Hungary addition to the violation of public order, a tort against was directly related to active repentance as a reason a person or property that appears in almost all cases to end criminality. The previous Criminal Procedure can be remedied through mediation. Code explicitly stated that mediation proceedings are only available for those offenses where the legal in- It should be noted, however, that although the me- stitution of active repentance is applicable. The new diation procedure can now theoretically take place Criminal Procedure Code no longer contains this rule, in any situation which does not affect the general pro- so the regulation of active repentance and mediation hibitions set out in the Criminal Procedure Code, its proceedings is separated at the legal level, ie in theory remission or indefinite reduction of punishment is it can take place in the case of any criminal offense. still linked to active repentance. Therefor, for offenses not covered by active repentance, a successful agree- While in theory this could even significantly in- ment will only appear as an attenuating circumstance, crease the number of mediation proceedings, it is un- no other specific benefit can be applied for that rea- likely to have a really significant impact on it. My stud- son alone. ies in Eastern Europe show that, in general, there is no correlation between the number of mediation pro- This raises the question of whether perpetrators ceedings in a country and the amount of criminal of- will be sufficiently motivated to conduct the proceed- fenses applied, we can see a good example of the num- ings and how often the law enforcement officer will ber of mediation proceedings in a more lenient coun- apply them. Thus, this significant discount is ques- try being less frequent. This is probably explained by tionable for the time being, in practice. the fact that in the case of already more serious crimes, victims are much less willing to participate in media- 4.2. Change in order terms tion proceedings, and the law enforcement may not want to be given the opportunity to do so. Thus, al- In addition to the objective criteria, the conditions of though there is a legal possibility for the parties to the mediation procedure in the old Crriminal Proce- settle a case (or at least in part) within the framework dure Code include the following subjective condition: of mediation in the case of a serious, violent crime, “in view of the nature of the offense, the manner in this will very rarely happen in practice due to its ma- which it was committed and the identity of the sus- terial weight. pect, the conduct of the court proceedings may be waived or it may reasonably be assumed that the Nevertheless, the amendment is desirable in several court will assess the active repentance when impos- respects, mainly because of two legal facts. One is the ing the sentence.” fact of the robbery, especially the basic case, which is a crime involving a very wide range of behaviors. In addition to the fact that this definition referred It is also a robbery when someone is pushed on the only to active remorse, even its wording was quite street, but it is also a case where someone’s apartment ambiguous (compensation alone can be considered is broken into, tied up, beaten and their belongings as a significant attenuating circumstance in all cases, taken away.10 so it is difficult to imagine a situation where an arbi- tration proceeding would not be considered by the 10  Bittera Ádám: „Mediáció a büntető- és szabálysértési ügyekben” című court as an attenuating circumstance). This subjective workshop. In: Szabó Péter – Gyengéné Nagy Márta (szerk.): Mediációs pa- condition has been amended in the new Code as fol- noráma II. – Előadások a mediáció köréből, Attraktor Kft. Máriabesnyő, 2015. lows: p. 101. “Given the nature of the crime, the manner in which it was committed and the identity of the sus- pect.

– Reparation of the consequences of the crime is measure or make a decision in case of making a con- expected. fession. Possible decisions include suspending the – the conduct of criminal proceedings may be dis- proceedings for mediation. The intention of the legal pensed with or the mediation proceedings shall not institution is quite clear: to speed up and simplify the be contrary to the principles governing the imposi- procedure and thus relieve the authorities involved tion of penalties.” in law enforcement. It is certainly a step forward in The definition of “not contrary to the principles this area that the legislator has reflected on a real need governing the imposition of a penalty” is, in my view, and incorporated it into the legal system. On the other a more appropriate, comprehensible, rational and ex- hand, based on the original aims of restorative justice, planatory condition than the previous law and con- concerns arise again. It is clear that a person who tains a subjective condition which, although broadly makes a confession solely and exclusively because he discretionary, is sufficiently specific and comprehen- avoids prosecution through mediation is no longer sible. the motivating force for repentance or reconciliation Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám “Compensation for the consequences of a crime is (of course, it is possible that someone may would con- expected” as a condition is even more backward. Com- fess independently, but there would be no need for pensation must be provided in the manner and to the the prospect). extent determined by the victim, which does not nec- essarily have to be proportionate to the damage 4.4. Repeal of the Agreement caused. In regard to the victim does not have to state exactly what kind of compensation he or she needs Another new rule is the quasi-veto right appearing in before the mediation procedure, the law enforcement Section 415 (2) of the Criminal Procedure Code, ie the officer can only make a clear assessment of whether prosecutor may revoke an agreement entered into by or not reparation is expected in very few situations. the parties if it violates the mediation procedure act. The danger with this definition is that the prosecu- Act CXXIII of 2006 on Mediation in Criminal Mat- tion will begin to interpret whether the appropriate ters sets out three prohibitions: amount is available to the offender for pecuniary rep- – an agreement adversely affecting the legitimate aration. The perpetrators very often live in rather poor interests or interest of other or others, financial conditions, so with such an argument it – non-compliant agreement, would be very easy to reject mediation in many cases. On the other hand, it is equally impossible to recover – an agreement contrary to good morals. The provision has been the subject of several criti- a larger amount of damages, especially if the offender cisms. According to Sümegi Zsuzsa, it is very unfortu- may even have to serve a custodial sentence. For this nate that the prosecutor’s office has been given this reason, an immediate, more moderate amount of com- opportunity, because it violates the principle of vol- pensation may be more in the interests of the vic- unteering, and through the prosecutor’s intervention tims.11 there is a possibility main purpose is taken away.13 Bánáti János also said that, in general, lawyers also For my part, I consider that if the prosecution and try to steer victims in the direction of the agreement, annulment are in fact limited to the cases applied by as “it is worth more than the leather paper that will be the Mediation Act in the strict sense, this will not be born four years later, in which they say that civil and a problem, since it cannot be inferred from them that it is so obligatory for the accused to pay, but he will the prosecutor content to any extent. In this case, the never get it in his life while he is summoned four more prosecutor exercises only a control function so that times...”12 It can therefore be seen that, due to the dif- the conditions laid down by the legislature actually ficulty of enforcing damages de facto, immediate re- apply during the proceedings. dress, even at a potentially lower rate, is often more If we look at the three conditions, it is clear that favorable to the victim than a lengthy legal process. conflict with the law is a rather objective, intolerant Failure by the law enforcement officer to do so and criterion, which would be difficult to abuse in any starting to interpret reparation as substantive repara- way. The fact that it infringes the legitimate interests tion can significantly increase the number of denials - of others or others, although it leaves room for some even in cases where it would be appropriate to order it. discretion, is in all cases fairly clear from the circum- stances of the case. 4.3. Prospect of prosecutorial action Conflict with good morals is perhaps the only thing that raises some dilemmas. One such question may The essence of the legal institution is that the prose- be how unethical an agreement is disproportionately cutor actually offers the accused to order a specific favorable or unfavorable to one of the parties. In my view, the mere fact that the amount of com- 11  Herke Csongor: A bűncselekménnyel okozott kár megtérülésének pensation does not correspond to the actual damage formái. In: Kerezsi Klára – Borbíró Andrea (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. Budapest, Igazságügyi és Rendészeti 96 Minisztérium, 2009., p. 130. 13  Sümegi Zsuzsa: A büntetőjogi mediáció a jogalkalmazásban. Kriminológiai közlemények 79., 2019., p. 94. 12  Bittera (2015), p. 104.

does not make an agreement contrary to good mor- value as in previous years. In the second half of the Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám als, but a striking disproportion may raise the ques- year, however, a total of 1,187 mediations took place. tion of whether the agreement was entered into vol- In 2019, the picture improved somewhat, but at the 97 untarily or under any coercion or threat. annual level, 3,531 cases are still a significant decrease from the previous year. The question inevitably arises Another dilemma may be how unethical is an agree- as to what is the reason for this? It is unlikely that the ment that is not made out of remorse but out of fear changes mentioned earlier (repeal of the agreement, of avoiding punishment. This is not inconceivable, exclusion of mediation from the negotiation phase) because the possibility of terminating criminal pro- would have caused this drastic reduction, as none of ceedings ipso jure may encourage the accused to take them had (or will have) such an impact on criminal this route, especially in the case of a criminal record. proceedings as to justify such a change. However, in my view, this is not a substantive require- ment of the agreement which would justify its annul- The explanation, in my view, is much more to be ment, but rather may be a ground for refusal that me- found in the fact that the new Criminal Procedure diation in this case is contrary to the purposes of the Code has introduced a number of rules aimed at penalty. speeding up proceedings, which are sometimes ap- plied instead of mediation proceedings. The explana- However, the first statistics are encouraging in this tion, in my view, is much more to be found in the fact area, with only 9 cases being revoked in the second that the new Criminal Procedure Code has introduced half of 2018, representing less than 1% of the proce- a number of rules aimed at speeding up proceedings, dures terminated by the agreement.14 which are sometimes applied instead of mediation proceedings. This argument is also supported by in- In 2019, this was done only 19 times, in the order ternational statistics. It can be observed that the pos- of 0.5% of the mediation procedures ordered in that sibility of an alternative closure faster than mediation year, which suggests that the repeal of the agreements within a legal system often means a reduction or low is quite atypical. It is a little interesting that more than number of mediation proceedings. An eclectic exam- a third of these 28 agreements took place in two coun- ple of this is Lithuania, where all criminal proceed- ties - Somogy and Hajdú-Bihar - but even their volume ings are approx. 15% of the so-called reconciliation, is not enough to draw any far-reaching conclusions. so that by 2015 mediation did not exist for them.15 4.5. Termination of the mediation There is a similar legal institution in Romania, procedure at the negotiation stage where the number of mediation proceedings is less than 200 per year. In Slovenia, we see examples of al- An important provision is that the mediation proce- ternatives speeding up the closure of criminal pro- dure is only possible from 1 July 2018 until the indict- ceedings reducing the number of mediation proceed- ment. In my view, this is a clear step backwards from ings.16 It can be seen from the above that even if there the previous period, even though the number of me- is a reason that does not necessarily terminate the diation proceedings ordered by the courts has always procedure of a restorative nature, there is a realistic been extremely low. This decision is in stark contrast chance that the faster method prevailing at an earlier to the international trend of extending the ordering stage of the procedure will empty the mediation pro- of mediation proceedings at both the vertical and cedure.17 horizontal levels recently. On the other hand, the pos- sibility for a court to quasi-overrule a negative deci- Such a new procedural institution in Hungary is sion on mediation at the negotiated stage is thus lost. primarily the agreement on the admission of guilt and This is by no means a positive change. the prospect of prosecutorial action. In the former case, however, the figures do not support the previ- 5. ous argument. Although the number of settlement- Frequency of the mediation related initiatives was 739 in 2018 (by the way, this is procedure used the number of six months since the new C.p. entered The number of mediation proceedings showed an up- 15  Bikelis, Skirmantas – Sakalauskas, Gintautas – Păroşanu, Andrea: ward trend until 2013, then stagnated roughly, rang- Lithuania. In: Vanhove, Adelaide – Melotti, Giulia (szerk.): European research on restorative ing from 4,000 to 4,700 between 2013 and 2017. How- juvenile justice. Research and selection of the most effective juvenile restorative justice practices ever, the year 2018 brought a major change in terms in Europe: snapshots from 28 EU member states. Brüsszel, 2015. p. 109. of mediation procedures. In the first half of 2018, 2232 proceedings took place, which was roughly the same 16  Filipcic, Katja – Păroşanu, Andrea: Slovenia. In: Vanhove, Adelaide – Melotti, Giulia (szerk.), 2015. p. 162. 14  All data used in the study come from the Attorney General’s Office. Link: http://ugyeszseg.hu/statistikai-adatok/ugyeszsegi-statistikai-tajekoztato- 17  It slightly blurs the fact that in Lithuania, mediation in the penitentiary buntetojogi-szakterulet/ download date: 2020.12.21. phase of the MIPT project, which started in 2015, was very widespread, with the legal institution of reconciliation remaining in the country, but financial and political support for mediation was also likely to have had a major impact. More on this: Giedryte-Maciuliene, Renata – Venckeviciene, Judita: Mediacijos įg yvendinimas probacijos tarnybose lietuvoje, 77. o. Link: https://teise.org/ w p - cont e nt/uplo a d s/2 017/0 2/G ie d r y t % C 4%9 7- M a% C 4% 8 D iu l ie n% C4%97-Venckevi%C4%8Dien%C4%97-2016-2.pdf, Download date: 2021.03.02.

into force on 1 July 2018) and 1417 in 2019, the vast 2020-21, as emergency measures have probably been majority (589 and 1082) were where the settlement and continue to be reduced in the use of face-to-face was initiated by the suspect or defense counsel but legal institutions, which is essential in mediation pro- was not accepted by the prosecutor. The number of ceedings. cases actually settled by the settlement was 114 in However, it is clear that the extension of mediation 2018 and 252 in 2019, which is unlikely to have had a procedures did not lead to a significant increase in drastic effect on mediation proceedings. the number of procedures at all - which is not surpris- The number of cases actually settled by the settle- ing based on the examples in Eastern Europe - but the ment was 114 in 2018 and 252 in 2019, which is un- other amendments had a distinctly negative effect on likely to have had a drastic effect on mediation pro- the numbers. This raises the question of whether this ceedings. was an expected consequence of the innovations in- The prospect of a prosecutor’s action, discussed troduced by the new Criminal Procedure Code, or earlier, is already much more relevant in this regard. whether there is any circumstance that the legislature Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám Similar to mediation, the condition for taking a mea- did not take into account. However, the most impor- sure or decision is the making of a confession, and tant goal is not to directly increase the number of me- the procedure itself may be faster than the mediation diation procedures. procedure, so that the two legal institutions may be Rather, it is up to the legislature and the law enforcer involved in fairly similar situations. In addition, its use to find out in which case which means of diversion was relatively common in the early years. Already in best serves the purposes of sentencing. Where restor- 2018, 448 prospects were made, by 2019, that number ative considerations are relevant, mediation may be had risen to 917. And although there were cases where appropriate, despite the potentially slightly slower pro- mediation proceedings were envisaged, the number cedure, and in other cases legal arrangements based was approx. 25%, while the prospect of a conditional on other agreements may be in place. Based on my re- suspension (2018: 35.7%, 2019: 42.3%) and a separate search so far, I feel that this kind of differentiation has prosecution measure (2018: 35.9% 2019: 32.3%) year not yet materialized, yet it cannot be ignored that the was larger. rules came into force just over 3 years ago and nearly Obviously, the prosecutor’s office must decide in half of that had to be spent in a pandemic period af- which case a measure can be envisaged, but previ- fecting all procedures. Perhaps this is a way of antici- ously the prosecutor could only decide to continue pating the confidence that case law will undoubtedly the proceedings on the basis of the available evidence, resolve the disproportions that currently exist. and the parties could only initiate mediation proceed- ings. Because of this, it is possible that the prosecu- tion ordered proceedings in cases where he/her did Literature used: not personally consider mediation to be the best con- clusion, but there was no legal impediment to it. How- • Barabás A. Tünde: Áldozatok és igazságszolgáltatás P-T ever, by envisaging the prosecutor’s action, he/her Műhely Kft. Budapest, 2014. may “make an offer”, it is possible that proceedings • Barabás A. Tünde: Mediáció: új szerepek és feladatok az which would have ended in a mediation procedure eljárásban. In: Ügyészek Lapja, 2005. (12. évfolyam), 3. without the offer were subject to a conditional sus- szám pension of the offer or a special procedure following • Bikelis, Sk irmantas – Sak alausk as, Gintautas – an indictment. It should be noted that this cannot be Păroşanu, Andrea: Lithuania. In: Vanhove, Adelaide – a decisive argument, but previous surveys have in- Melotti, Giulia (szerk.): European research on restorative cluded the fact that, although it is a fast-paced proce- juvenile justice. Research and selection of the most dure, it involves a lot of paperwork,18 which may also effective juvenile restorative justice practices in Europe: appear to be an influential factor. snapshots from 28 EU member states. Szerk.: Brüsszel, 2015. 6. • Bittera Ádám: „Mediáció a büntető- és szabálysértési üg yekben” Conclusion című workshop. In: Szabó Péter – Gyengéné Nagy Márta (szerk.): Mediációs panoráma II. – Előadások a mediáció köréből, Attraktor Kft. Máriabesnyő, 2015 • Filipcic, Katja – Păroşanu, Andrea: Slovenia. In: It can be seen from the above that the new rules have Vanhove, Adelaide –Melotti, Giulia (szerk.): European significantly reduced the number of mediation pro- research on restorative juvenile justice. Research and ceedings in the short term, but from the increase in selection of the most effective juvenile restorative justice 2019, it seems that law enforcement is also aiming to practices in Europe: snapshots from 28 EU member states. change this situation. However, it is likely that, even Szerk.: Brüsszel, 2015. if this intention exists, it will not be visible in the years • Giedryte-Maciuliene, Renata – Venckeviciene, Judita: Mediacijos įgyvendinimas probacijos tarnybose lietuvoje. 98 18  Sümegi Zsuzsa 2019. p. 79.

• Herke Csongor: A bűncselekménnyel okozott kár meg- tás és büntetőpolitika. In: Belügyi Szemle, 2003. (51. év- térülésének formái. In: Kerezsi Klára – Borbíró Andrea folyam) 11–12. sz. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés • Póka Rita: Gondolatok a Tettes-Áldozat mediáció hazai kézikönyve I. Budapest, Igazságügyi és Rendészeti Minisz- bevezetéséről. In: Magyar Jog, 2006. (53. évfolyam) 12. sz. térium, 2009. • Sümegi Zsuzsa: A büntetőjogi mediáció a jogalkalmazás- ban. In: Kriminológiai közlemények 79. • Herke Csongor: Mediáció, Helyreállító Igazságszolgálta- Büntetőjogi Szemle  2  021/2. szám 99

és kivétel nélkül kapcso- lódó magatartásról beszé- lünk, amit csak az adómen- Dr. Szilovics Csaba – tes társadalmak illúziója Dr. Szívós Alexander küszöbölhet ki.1 Az adó nemfizetés minden szociá- lis osztályban, társadalmi rétegben, illetve csoport- ban, továbbá közgazdasági rendszerben megtalálható. Az adócsalás elleni A XX. század második fe- léig, azonban viszonylag ke- vés figyelmet fordítottak a Büntetőjogi Szemle   2021/2. szám küzdelem helyzete probléma megvilágítására. Romániában A grandiózus összefoglaló adóelméleti munkák, mint például Richard Gude sze- és Magyarországon mélyi jövedelemadózásról írt monográfiája2, vagy Musgrave a „A közpénzek elmélete” című műve, nem tartották lényegesnek az adócsalás kérdéskörét. Je- lentős változás a ’80-as években következett be, ami- Absztrakt nek köszönhetően az adócsalás-adótervezés-adókike­ rülés a törvényhozók, valamint a nemzetközi intézmé- nyek érdeklődési közzéppontjába került. Ennek okát A koronavírus-járvány a globális egészségügyi krízis Uckmar professzor a nemzetközi gazdasági recesszi- mellett gazdasági visszaesést is okozott világszerte. A óban látja3. A válsághelyzetekben az adófizetők befi- nemzeti költségvetések és a gazdasági szereplők egy- zetései csökkentek. A kormányok a növekvő kiadási aránt jelentős kieséseket szenvedtek el a bevételi ol- oldal ellentételezésére kényszerülve a hitelfelvételek dalon, míg a kiadások fokozatosan emelkednek, egy- mellett, új közbevételi típusok hiányában – a feszített részről az egészségügyi szektor többletfinanszírozása, adóterhelés miatt – törekedtek a meglévő adók haté- másrészről a csődközelbe került vállalkozások talpra konyabb kihasználására. Uckmar professzor 1994-ben állítása, a munkahelyek megtartása, illetve újak létre- közzétett munkájában említett gazdasági recesszió hozása következtében. A megnövekedett államháztar- időről időre megismétlődik, ezt bizonyítják a 2008-as, tási hiányok pótlásában a jól működő adórendszerek valamint a jelenlegi pandémiás helyzetben kialakult nagy szerephez jutnak. Éppen ezért fontos, hogy az események. állam hatékonyan és igazságosan vonja el a gazdasági szereplőktől a vagyoni javakat, továbbá a redisztribú- A leírtakon túl, fontosnak tartjuk megjegyezni, ció keretében hasznosan költse el a beszedett össze- hogy az adóigazgatás hatékonysága nagyban függ az geket. Ebből adódóan az adóztató közhatalom egyik adójogi jogkövetés másik, új dimenziójától. A nem- legnagyobb feladata az adócsalás elleni küzdelem elő- zeti kormányoknak szembe kellett nézniük azzal, remozdítása, a feketegazdaság visszaszorítása. A tanul- hogy a vállalkozások és a magánszemélyek tevékeny- mányban bemutatásra kerül, hogy milyen eszközökkel sége egyre inkább nemzetközivé válik. Megismerik, és eredménnyel vette fel a harcot Románia és Magyar- széles körben alkalmazzák a globalizáció következ- ország a feketegazdaság, valamint az adócsalás vissza- tében megnyílt gazdasági lehetőségeket. A megala- szorításában az elmúlt évtizedekben. kult regionális államszövetségek és kereskedelmi- gazdasági szerződésrendszerek lehetővé tették a I. tőke, a munkaerő, valamint az áru szabad mozgását. Ez a nemzeti adórendszerek számára új kihívásokat Bevezető gondolatok jelent. Számos szerző ismerte fel, hogy az ipar és a az adócsalásról kereskedelem fejlődésével az adókikerülés új lehe- tőségei jelentek meg a transzferdíjak, a tőke- és a 100 Az adócsalás jelensége eltérő mértékben, de megta- 1 Anthony D. Williams, 1996: Trends in Anti-Avoidance. Bulletin of IBFD lálható minden olyan országban, ahol modern érte- XI–XII. 502–503. lemben vett adórendszer működik. Anthony D. Willi- ams szerint az adójogszabályokhoz szükségszerűen 2 Richard Gude,1964: The Individual Income Tax Washington, D. C: The Brookings Institution. 3  Victor Uckmar, 1994: General Report of ITA 11–15.