Üveges István: KÖZÉRTHETŐSÉG A JOGI NYELVBEN: KÖVETELMÉNY ÉS/VAGY KULTÚRA?

TANULMÁNYOK KÖZÉRTHETŐSÉG A JOGI NYELVBEN: KÖVETELMÉNY ÉS/VAGY KULTÚRA? ÜVEGES ISTVÁN PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola 1. BEVEZETŐ ciós funkció és a „mindenki által megérthető” formaiság A jelen tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat részterü- között? Az első cím a szükséges elméleti alapokat mu- letét képezi egy olyan átfogóbb kutatásnak, amelynek tatja be röviden, különös hangsúlyt fektetve a jogrend- célja a jogi szaknyelv számítógépes feldolgozhatóságá- szer és a társadalom szerves egymásra hatásának dina- nak feltérképezése. A jogi kultúrát az elmúlt évtizedek- mikus modelljére. ben számos, a technológia fejlődéséből fakadó hatás formálta és formálja. Egyrészről gyakorlatilag a teljes Ezt követően azokat a restrikciókat veszem sorra, joganyag és jogi munkavégzés a papírformáról a számí- amelyek bármely, a jogi nyelvvel mint szaknyelvvel tógépes felületre, illetve az online térbe tevődött át. Ez- kapcsolatban felmerülő, annak megváltoztatására irá- zel együtt megnövekedett és felgyorsult a jogrendszerek nyuló társadalmi igény esetén akadályt jelentenek. A és így az e jogrendszerek által alkalmazott szaknyelvek harmadik címben bemutatok néhány eddigi, a jogtudo- közötti interakció, kiegészülve ugyanakkor a hatékony- mány területéről érkező javaslatot a látszólag ellent- ság igényével: megjelent az automatizálás, automatikus mondó álláspontok, vagyis a közérthetőség iránti igény, szövegbevitel iránti igény. Másrészről a globalizáció és és a szaknyelv­ iség sértetlenül hagyásának egyidejű a technológiai fejlődés következményeként megnöveke- megvalósítására. dett információmennyiség a társadalmak kvázi „eljogia­ so­dá­sához” vezet(ett): a jog egyre több élethelyzetre Végül hazai és külföldi példákon keresztül mutatom alkalmaz specifikus szabályokat. Ennek fényében nö- be annak lehetőségeit, hogy egy, a jogi kultúra fogalmi vekvő jelentőséggel lép színre az az igény, hogy az ál- keretébe integrált közérthetőségi igény miként illeszt- lampolgárok minél többet és minél egyszerűbben meg- hető be a jogi nyelv szerteágazó és összetett regiszteré- értsenek a számukra kötelező magatartási szabályokat be és megkísérlem felvázolni egy, a közérthetőséget és megállapító normákból, illetve adott esetben konkrét a jogi nyelv szaknyelvi státuszából következő elváráso- döntésekből. kat egyaránt figyelembe vevő szoftver szükséges korlá- tait és alkalmazási területeit. E két aspektusból előbbi a számítógépes nyelvészet, 1.1. JOGI KULTÚRA míg utóbbi a jogtudomány „problémája”. Jelen tanulmány A jogi kultúra első meghatározását L. M. Friedman adja a jogi szövegek közérthetőségét komplex módon kívánja egyik, mára már klasszikusnak számító munkájában vizsgálni, azonban azzal a céllal, hogy a vizsgálat később (Friedman 1975). A szerző egy későbbi tanulmányának hozzájáruljon a jogi szövegek automatikus, számítógépes bevezetőjében a jogi kultúra fogalmának elhelyezéséhez feldolgozhatóságához. Mindezekre tekintettel interdisz- a társadalom és jog szimbiotikus kapcsolatát részlete- ciplináris nézőpontból kívánom megközelíteni a közért- zi, és a jog- valamint társadalomtudósok munkájának hetőség problémáját jogi szövegekben, egyrészről nyel- bemutatásán keresztül szemlélteti azt az elképzelését, vészeti szempontból, másrészről a jogtudomány, illetve mely szerint a jogi kultúra mindkét tudományterület jogi kultúra szempontjából. Többek között arra a kérdés- vizsgálati tárgyát szervesen átszövi. Ahogy fogalmaz: re keresem a választ, hogy a jogi szövegekben a közért- „Munkájuk végzéséhez a jog- és társadalomtudósoknak hetőség mennyire a „jogi kultúra” által támasztott, kvá- képesnek kell lenniük működés közben mérni és leírni zi szokáson alapuló törekvés, amelyet a jogrendszer a jogrendszert. Azon kapcsolat működését kell felderí- periferikus mezejében – ti. jogi kultúra, mint az az inter- teniük, amely két irányban is hat: a társadalom irányá- akciós absztrakt tér, amin keresztül a jogrendszer ból a jogrendszerre, és fordított irányban a jogrendszer interferálni tud a rajta kívül álló egyéb társadalmi al- irányából a társadalomra. Más szavakkal tehát fel kell rendszerekkel (vö. Friedman 1975) – fellelhető társadal- tárniuk a jog forrásait, azaz hogy a társadalmi igények mi igény hívott életre és mennyire a jog társadalomban hogyan fordítódnak le a jog nyelvére, és hogyan alakul- betöltött funkciójából fakadó követelmény. Hol húzódik nak át azzá, amit jognak nevezünk, és hasonlóképpen, a határ a szaknyelvek által megkövetelt magas distink- a jog, a jogkövető magatartás, és a jogintézmények ha- | 20 MAGYAR JOGI NYELV /2019   2

TANULMÁNYOK tását a társadalomra, amely életre hívta azokat”1 (Fried- 1.2. PLAIN LANGUAGE MOVEMENT man 1994). Arra, hogy ez a társadalmi igény már jelenleg is adott, globálisan nézve jó példa lehet a főként angol nyelvterü- A jogi kultúra fogalmát bevezető munkájában Fried- leten egészen az 1950-es évektől máig népszerű Plain man a jogrendszert olyan, a társadalom többi intézmé- Language Movement (magyar fordításban leginkább nyétől a legkevésbé sem szeparált jelenségként írja le, „közérthetően angolul mozgalom”, a továbbiakban: PLM). amely jóllehet természetesen rendelkezik önálló belső A PLM olyan alulról szerveződő irányzat angol nyelvte- struktúrával, működésének milyenségére mégis alapve- rületen (főként az Egyesült Államokban és Angliában), tő hatást gyakorol a rajta kívül elhelyezkedő külső tár- amelynek fő célkitűzése a kommunikáció hatékonyságá- sadalmi feltételrendszer is (Friedman 1975). nak javítása főként a hivatali ügyintézést érintő terüle- teken, úgymint biztosítási üzletág, törvényhozás, bíró- A kettő egymásra hatását olyan kölcsönhatásként mu- sági eljárások, és általánosságban véve minden olyan tatja be, amelyben a fennálló jogrendszerre való reflexió- szaknyelvi közeg (főként, de nem kizárólag állami szer- ként társadalmi-kulturális igények jelennek meg, amelyek vek kommunikációs csatornái), ahol a szaknyelvi szöveg sok esetben beépülnek a jogrendszer további fejlődésébe, címzettjei nem kizárólagosan az adott szakmában jára- és hasonlóképpen, a jogrendszer is hatással van az azt tos hozzáértők, hanem többségében laikusok (Anderson körülvevő társadalmi-kulturális környezetre: formálhat- 1988: 232). ja, alakíthatja azt, nem pusztán a szó regulatív értelmében (amennyiben a jogszabályok fő rendeltetése a világ opti- Értelmezésük szerint a közérthető nyelv fő célja a ha- mális állapotának leírása, az ide vezető előírások dekla- tékonyság fenntartása. Fontosnak tartják továbbá azon rálása), hanem a hagyományos értelemben vett kultúra alapvetést, mely szerint „mindenkinek joga van megér- alapértékeinek formálása által is. teni azt, ami gyakorlati élete során fontos számára”. (Heltai–Nagy 1997: 401) Ahhoz, hogy ez elérhetővé vál- Eszmetörténeti áttekintésében Fekete Balázs a jogi kul- jon, a PLM képviselői az egyszerűbb nyelvhasználat tér- túra fogalmát a fent említett két rendszer közötti közve- nyerését sürgetik a hivatali nyelvhasználatban. Az ehhez títés tereként aposztrofálja, kiemelve, hogy „…az autonóm kapcsolódó és a PLM képviselői által megfogalmazott belső struktúrával rendelkező jogrendszer »milyenségét« általános „közérthetőségi kritériumokat” vagy inkább döntően meghatározzák a társadalmi-kulturális feltételek, „ajánlásokat” több szintre lehet és érdemes osztani asze- azaz az azzal szemben támasztott különféle, koronként rint, hogy az adott elv: változó társadalmi igények…” (Fekete 2017: 42). Interp- retációjában Fekete felidézi továbbá a jogi kultúrának már 1. a) milyen nyelvi szintet érint (lexikai, szintaktikai, a korai definíciós törekvések során helyet kapó körülha- szemantikai, esetleg éppen a dokumentum szerkesz- tárolását, mely szerint az egyfajta szűrőként funkcionál. tésmódjára/formai megjelenésére vonatkozik-e), Ez a szűrő szolgál arra, hogy a jogrendszert érő külső ha- b) valami ajánlása, vagy éppen egy kerülendő jelen- tásokat, illetve az azzal szemben felmerülő társadalmi ség megfogalmazása-e (mint például javaslat a szak- érdekeket a jog számára is relevánssá alakítsa, tehát szá- zsargon lehetőség szerinti kerülésére, de ajánlás az mára is értelmezhető (annak intézményi mechanizmusai egyszerű logikai szerkezetek használatára a mondat által kielégíthető) keresletet alakítson ki a különböző, szintjén), alapvetően nem jogi jellegű érdekszférák irányából érke- c) továbbá milyen szövegtípus esetén (bírósági íté- ző elvárásokból (vö. Fekete 2017).2 let, kódexjog stb.) alkalmazható. Habár a jogi kultúra fogalmának jelenleg nincs egysé- A fentiek közül például Sobota (2014: 21–22), mint a gesen elfogadott, kizárólagos és egzakt definíciója, mind- PLM témájában megjelenő tanulmányok általában, csak ez nem változtat azon a körülményen, hogy a megalakult az a) és b) szerinti (általánosabb csoportosítást) mutat- koncepció kiváló keretet biztosít azon interdiszciplináris ja be. A c) szerinti distinkció jellemző hiánya véleményem diskurzusok számára, amelyek a jog jelenségét körülve- szerint főként annak tudható be, hogy az csupán erősen vő tényezőket választják tárgyukként. helyzetfüggően értelmezhető, vagyis az adott társada- lom, nyelv és konkrét kutatási cél kontextusában, ahol a Ha elfogadjuk a jogi kultúrának, mint a jogrendszert csoportosítást el akarjuk végezni. Nem adható meg tehát körülvevő közvetítő szerepű társadalmi „entitásnak” a abban a fajta szupranacionálisan is potenciálisan elfo- létezését, akkor logikusan következik, hogy az a joggal gadható formában (azaz adott országra jellemző speci- kapcsolatban felmerülő társadalmi igények széles spekt- fikációk nélkül), amelyben a PLM általános elvei jellem- rumának közvetítésére alkalmas. A jogi kultúra definí- zően megfogalmazódnak. ciójának plaszticitása implicit módon megengedi (de legalábbis semmiképpen sem zárja ki), hogy alkalmaz- A PLM ajánlásainak feltételrendszerében a legfonto- hassuk a terminust olyan, a jogtudományban hagyomá- sabb tételek jellemzően olyan témaköröket érintenek, nyosan kisebb figyelmet élvező területekre, igényekre mint a passzív mondatszerkezet lehetőség szerinti kerü- is, amelyek a jogi nyelv nyelvi megformáltságával kap- lése, az átlagos mondathossz rövidítése, vagy éppen a csolatban merülhetnek, és merülnek is fel. dokumentumok megjelenésének áttekinthető, logikus szerkesztése. A felvetett tételek többsége a gyakorlatban 1 A szerző fordítása. is megvalósítható, és összhangban van a hazai törekvé- 2 A jogrendszer és a társadalom közötti interferencia terének bővebb sekkel, amelyek a jogi szövegek közérthetőségének javí- tását célozzák (pl. Vinnai 2018, 2017), ahhoz azonban, leírását pl. Nelken (1995) és Cotterrell (2006) ismerteti teljes részle- tességgel. /2019   2  |MAGYAR JOGI NYELV 21

TANULMÁNYOK hogy lássuk, mely tételek ültethetőek át ténylegesen a A befogadó közösség potenciális heterogenitásának is gyakorlatba, számos, a jogi szaknyelvet érintő kérdést is köszönhetően, ahogyan Tóth (2013) is rámutat, a jogi szükséges tisztázni. Ezek közül a továbbiakban a szak- szaknyelv egyszerre kell tehát, hogy megfeleljen egy- nyelvi adekvátság és a közérthetőség kollíziójának kö- mástól nagyban különböző, gyakran épp ellentétes irány- vetkezményeit, és az összeütközés feloldási lehetősége- ba ható igényeknek. it, egy esetleges közérthetőségi szoftver korlátait, és néhány korábbi nemzetközi és hazai példát mutatok be Szaknyelvi jellegéből adódóan a jogi nyelv is törekszik hasonló törekvésekre. a köznyelvben gyakran előforduló többértelműségek 2. KÖZÉRTHETŐ SZAKNYELV? kiküszöbölésére valamennyi nyelvi szinten. A köznyelv- Ha egy közérthető szaknyelv lehetőségeit vizsgáljuk, ben (a kontextus egyértelműsítő hatásának köszönhe- fontos leszögezni, mit is értünk egy szöveg (köz)érthe- tően csak akcidentálisan zavaró hatású) lexikai szeman- tőségén, egyáltalán milyen standardhoz viszonyítjuk tikai többértelműségek (pl. ég – ige/főnév), szintaktikai azt? többértelműségek (visító gyerekeket és anyukákat láttam a parkban) és hatóköri többértelműségek (ebben a terem­ A kérdésre számos válasz adható tudományterülettől ben mindenki legalább két nyelvet beszél)4 is gyakran elő- és módszertantól függően is. Az igény azon grammatikai fordulnak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy olyan esetek elemek vagy konstrukciótípusok megtalálására, amelyek is előfordulnak, amikor valamely, a köznyelvben szino- leginkább felelősek a megértéshez szükséges energia­ nim szóalakok a jog szaknyelvében egymástól teljesen befektetés csökkentéséhez, már egészen korán felmerült eltérő jelentést kapnak, például a kártérítés és kártala- (Charow–Charow 1979), részben azonban az aktuálisan nítás szópár esetében (Minya–Vinnai 2018: 15). Ilyen vizsgált szövegtípusok széles spektruma, részben pedig értelemben tehát a szaknyelv nem új (így a köznyelvi a különféle vizsgálati perspektívák miatt máig nem áll regisztertől könnyen megkülönböztethető) terminust rendelkezésre taxatív felsorolás a megértést nehezítő vezet be, hanem meglevő lexikai egységeket ruház fel a tényezőkről (ilyen „lista” valószínűleg nem is adható pontosság érdekében speciális jelentéstartalommal. meg). Ennek ellenére bizonyos szempontok nagyjából egységesnek mutatkoznak a vonatkozó szakirodalmi A köznyelvet gyakorta átható homályosságok kikü­ felsorolásokban, ezen tényezőket a tanulmány későbbi szöbölése elengedhetetlen a szabatos jogi fogalmazás részeiben ismertetem. érdekében, így a jogi nyelv sok olyan fordulatot, hagyo- mányos fogalmazásmódot és terminus technicust is al- Mindezek mellett is biztosan állítható azonban, hogy kalmaz, amely az átlag (nem szakmabeli) olvasó számá- a megértés (mint az elme egy folyamata) nem mérhető ra az értelmezést jelentősen megnehezítheti. vagy számszerűsíthető közvetlenül, azonban a növekvő kognitív erőfeszítés kísérőjelenségei igen (például Tóth (2013: 46) a jogi nyelvet rétegekre osztja fel, ame- pszicholingvisztikai tesztekkel, vagy a neurolingvisztiká­ lyek rendre: ban ismert módszerekkel).3 2. a) a jogi norma nyelve, Jelen tanulmány keretei között a közérthetőségen a b) a jogtudomány, a jogi szakirodalom nyelve, szövegeknek egy olyan kontinuumváltozóként jellemez- c) az eljárási nyelv, valamint hető tulajdonságát értem, amely statisztikailag reprezen- d) a jogász és laikus közti kommunikáció nyelve. tatív mintán vizsgálva és közeledve a skála „közérthető” végpontja felé az értelmezéshez szükséges kognitív rá- A felosztás megerősíti azt a gondolatot, amely a köz- fordítás mértékének csökkenését eredményezi, ilyenfor- érthetőségi törekvéseknek is kulcseleme kell, hogy le- mán tehát elméletben kísérleti úton mérhető. gyen, mely szerint a „teljes jogi szaknyelv” (ahogyan a PLM kapcsán már az 1. c)-ben is felmerült) nem kezelhe- Az egyes nyelveken belül a szaknyelvi regiszterek stá- tő oszthatatlan egységként. tusza külön tudományterületek vizsgálódásainak szín- tere, legyen szó akár a jogtudomány érdeklődéséről a Az ellentétes irányú elvárásoknak megfelelni csak jogi szaknyelv iránt vagy a szociolingvisztika és a fordí- olyan, a jogi nyelvre vonatkozó és a közérthetőség érde- tástudomány érdeklődéséről a szaknyelvek iránt általá- kében tett javaslatokkal lehet, amelyek egyszerre tartják nosságban. szem előtt például a határozatszerkesztés tárgyköre esetén a jogi szakmai szempontokat, tartják tiszteletben A jogi szaknyelv azonban mind között különleges he- a határozatok egyediségének megőrzését, de szolgálnak lyet foglal el, hiszen egyszerre kell szólnia a jogi szakma hasznos meglátásokkal az egyszerűsítés lehetőségeire művelőihez (sok területen ez elsődleges, és egyben kizá- vonatkozóan is. rólagos funkciója is), és az absztrakt szaknyelv konkrét realizációjától függően (pl. ítéletek, tanúkihallgatások 4 A kiemelt mondat többértelműségét például a természetes nyelvi stb.) a joghoz professzionális szinten nem értő laikusok- kvantorok (pl. minden, illetve van olyan, hogy) alulspecifikáltsága hoz is. okozza. A mondat kétféle jelentése közül (mindenki ugyanazt a két nyelvet beszéli, vagy akár mindenki különböző kettőt) a kontextus is- 3 Például agyi aktivitás mérése fMRI, EEG stb. berendezésekkel, merete nélkül a helyes interpretáció kiválasztása nem is lehetséges szemmozgáskövetéses tesztek stb. (vö. Byrd–Mintz 2010) minden kétséget kizáróan. Az ehhez hasonló jelenségekkel behatób- ban foglalkozik a nyelvtudomány több ága is, ezek közül a formális szemantika a jelenségek matematikai pontosságú magyarázatára is kísérletet tesz. (Bővebben lásd például: Gyuris–Maleczki–Varasdi 2008: 187–201.) | 22 MAGYAR JOGI NYELV /2019   2

TANULMÁNYOK 2.1. MOZGÁSTÉR részt emberi beavatkozás nélkül is el tudnak végezni. Az eddigiek figyelembevételével adódik a következtetés, Mindez ideális esetben arra az eredményre vezet, hogy hogy bármilyen beavatkozás egy szakma egyéni szocio­ a szövegekkel dolgozó szakemberek már csak a valóban lektusába csakis akkor lehet sikeres, ha annak főbb kreativitást igénylő feladatokkal kell, hogy foglalkozza- irányvonalát alapvetően a szakma képviselői határozzák nak, a gyakran monoton, ismétlődő folyamatokat a szoft- meg, figyelembe véve az ez irányú esetleges igényeket. ver képes „önállóan” megoldani. Amennyiben a közérthetőség iránti igényt a jogi kultúra részének tekintjük, úgy érdemes megvizsgálni, hogy az A tanulmány eddigi részeiben bemutattam több olyan általa támasztott, a nem jogi érdekszférák irányából ér- komoly nehézséget, amelyek sok tekintetben megnehe- kező kereslet kielégítése hogyan oldható fel, ha felold- zítik, néhol lehetetlenné is teszik egy jogi szöveg átala- ható egyáltalán. kítását anélkül, hogy a benne foglalt eredeti normatív tartalom sérülésének, elvesztésének veszélye ne állna Mázor (2019) számba vesz olyan lehetőségeket, ame- fenn. Ha a feladat az ember számára is komoly kihívás, lyek egyfajta párhuzamosítással küszöbölnék ki a vál- alappal merülhet fel a kérdés, pontosan hol, és hogyan toztathatatlanságnak és változásnak, azaz a pontosabb, oldható meg a számítógépes nyelvészet eszköztárával? de emiatt sokszor bonyolultabb és nehezebben érthető 3.1. KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK – JOGTUDOMÁNY… fogalmazásnak, és a közérthetőségre való törekvésnek A 2.1. részben már említésre került, e helyütt azonban az egyidejű jelenléte esetén fellépő paradoxonát. fontos ismét figyelmet fordítani az érintettek, azaz a jo- gásztársadalom szerepére annak meghatározásában, Érvelése szerint például a jogi szövegek nyelven belüli hogy milyen változtatásokat tartana elfogadhatónak és fordításának fő akadálya a folyamat közben elkerülhetet- befogadhatónak a közérthetőség javítása érdekében. len regiszterváltás. Dobos (2015) munkájából felidézi, hogy a szövegek megértéséhez, értelmezéséhez szükséges A jogi nyelvvel foglalkozó tanulmányokban (különösen, kognitív energiabefektetés optimalizálása érdekében és ha a közérthetőség képezi azok fókuszpontját) gyakran a szakszövegek közvetítőnyelvre való átültetése során idézik a Kúria elnöke által 2013. január 17-én a bíróságok szükségképpen pontosan azok az elemek változnának szervezetéről és igazságszolgáltatásról szóló 2011. évi meg, amelyek a szöveg lényegi jelentését hordozzák. En- CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdése alapján a „Ha- nek okaként azt emeli ki, hogy a nyelven belüli fordítások tározatszerkesztés” tárgykör vizsgálatára létrehozott esetében a szöveg funkcióváltása, és az ezzel kapcsolatos joggyakorlat-elemző munkacsoport összefoglaló véle- stílus, valamint regiszterváltása kvázi elkerülhetetlen. ményét (Orosz 2014). A legnagyobb problémát talán ez utóbbi okozza, hiszen A nyelvészeti munkacsoport javaslatai hasonló kate- például a köznyelvi szavak újra- és átértelmezése kap- góriák szerint oszlanak meg, mint korábban a PLM kap- csán nem lenne biztosított tovább az egyes (szak)kifeje- csán ismertetett ajánlások. Számítógépes nyelvészeti zések referenciális unicitása, ami már elvi szinten is el- megvalósítás szempontjából a „nyelvi egyszerűsítés, lentétes a jogi nyelv törekvéseivel, ezenfelül pedig a egységesítés lehetőségei” részben tárgyaltak a legjelen- szövegben jelen levő normatív tartalom torzulását is tősebbek. könnyen eredményezheti. Mázor érvelése alapján főként ugyanerre vezethető vissza az is, hogy például az ítéletek A munkacsoport informatikai szegmense a határozat- szövegeiből egyes „lényegi elemek” parafrázisai sem szerkesztés gépi támogatási lehetőségeit vizsgálta tüze- megbízható módon hordoznák ugyanazt a jelentést, mint tesebben. Az implementációs lehetőségek kapcsán főbb az alapjukként szolgáló eredeti szövegek. Következteté- megállapításaik egy része a különböző közigazgatási se szerint tehát a jogi szövegek ilyen módon rétegelt fel- rendszerek közötti integritás javítását érinti, egy na- bontása nem lehetséges.5 gyobb csoport pedig a kötött szövegváltozatok sokszor ismétlődő, de alapvetően sablonszerű elemeinek gyorsí- A számítógépes nyelvészeti megközelítés szempontjá- tott beillesztésére koncentrált. Ez utóbbihoz sorolják ból kulcsfontosságú automatizálás kérdését a szerző például a per tárgyának listából választhatóságát, vagy (főként a korábban felsorolt indokok miatt) csak rendkí- a jogszabályhelyek megjelölése után a vonatkozó szöveg- vül korlátozottan tartja megvalósíthatónak. részlet automatikus beilleszthetőségét. 3. AUTOMATIZÁLÁSI LEHETŐSÉGEK A digitalizáció korában a hatékony szövegfeldolgozáshoz A szenzitív adatok gyorsabb anonimizálhatósága men- célszerű olyan szoftverek létrehozása, amelyek egyes tén utalást tesznek olyan számítógépes nyelvészeti ered- (elő)feldolgozási folyamatokat nagy pontossággal, nagy- mények alkalmazására, mint például a névelem felisme- rési algoritmusok használata, amelyek a személynevek, 5 A szerző ennek kapcsán főként a bírósági ítéleteket hozza példaként, pénzösszegek, személyi azonosításra szolgáló adatok au- amelyek Tóth (2013) felosztásában a laikus és jogász közti kommuni- tomatikus megjelölését tennék lehetővé a dokumentumon kációhoz közelítő, de még szigorúan az eljárási nyelvbe tartozó kate- belül. Ezenfelül elszórtan találhatók még utalások más góriát képviselnek, állításai azonban könnyen vonatkoztathatók álta- megoldásokra (bekezdések közötti „egykattintásos” hi- lánosítva az imént említett felosztás többi tagjára is. vatkozási rendszer felépítése stb.), de a főbb restrikciókat a felsorolt elemek jelentik (Orosz 2014, 4-es számú mel- léklet). Az informatikai munkacsoport összefoglalójában meg- említi továbbá, hogy az ajánlásaik alapján megalkotható /2019   2  |MAGYAR JOGI NYELV 23

TANULMÁNYOK rendszer egyfajta intelligens szövegszerkesztő funkció- 3. a) öt törvény teljes szövege8, valamint egyéb törvé- ját tölthetné be, amelyet a külföldi gyakorlatban már több nyekből és jogszabályokból véletlenszerűen kivá- területen is alkalmaznak.6 A szintén az összefoglaló vé- lasztott dokumentumok, lemény mellékleteként elérhető, Stíluskönyv néven is- b) bírósági és törvényszéki ítéletek szövegei, mertté vált dokumentum azonban ennél nyelvészeti c) jogszabályok miniszteri indoklásai, másrészt jogi szempontból messzebb menő javaslatokat is tartalmaz. egyetemeken használt tankönyvek szövegei (meta- Mivel a munkacsoportok szeparáltan vizsgálták az in- nyelv), formatikai és nyelvészeti javaslatokat, így a kettő határ- d) hozzászólások és kérdések jogi tematikájú inter- területét képező korpusznyelvészeti elemzés ekkoriban netes fórumokról, nem készült el. Ennek következtében a nyelvészeti, illet- e) valamint bírósági tárgyalások és rendőrségi ki- ve a szöveg szintaktikai, lexikai jellemzőire vonatkozó hallgatások szöveges átiratai. javaslatok implementálhatóságának felmérésére sem került sor. A 3.-ban szereplő tagolás is jól mutatja, hogy a jogi nyelv 3.2. … ÉS NYELVÉSZET korántsem egységes; számos különböző rétegre osztha- A jogi szövegekkel kapcsolatos számítógépes nyelvésze- tó. Annak megválaszolásához, hogy egy közérthetőségi ti munka az eddigiek fényében csakis megfelelő óvatos- szoftver milyen dokumentumtípusokra nézve lehet re- sággal, és a javaslatoknak a szaknyelv képviselői általi leváns, több tényező együttes figyelembevétele is szük- legitimációjával lehetséges eredményesen. séges. Ilyen például, hogy beszélt nyelvi szövegek valós idejű feldolgozása radikálisan eltérő szemléletmódot és Éppen ezért kutatásom jelen fázisában, illetve jelen megvalósítást igényel, mint bármilyen írott szöveg fel- tanulmány keretei között egyelőre kizárólag a joggya- dolgozása. Mivel azonban a jelen kutatás célját alapve- korlat-elemző munkacsoport javaslataira térek ki, felvá- tően írott szövegek tanulmányozása adja, így a beszélt zolva a szoftveres megvalósítás hatókörébe bevonható nyelvi szövegtípusokkal a későbbiekben nem foglalko- lehetséges dokumentumtípusokat is. Ezeket a javaslato- zom részletesen. kat tekintem olyan középútnak, amelyek egyszerre tesz- 4. MEGVALÓSÍTÁS / MEGVALÓSÍTHATÓSÁG nek eleget annak a szélesebb társadalmi igénynek, mely Annak eldöntése, hogy a fent jelzett írásos szövegtípusok a közérthetőség érdekében a lehetséges maximális erő- közül melyek lehetnek alkalmasak egy, a nyelvi egysze- feszítések szükségességét követeli meg, és annak is, rűsítést segítő szoftver bemeneteként, önmagában is amely viszont a jogi nyelv főként szaknyelvi jellegéből, több tényezőtől függ. Fontos kérdés például az adott szö- és a nyelvváltozatok közötti viszonylagos autonóm stá- vegtípus címzettjeinek köre. Amennyiben a szöveggel tuszából kiindulva csakis minimális változtatások ala- kapcsolatban nem, vagy csak elenyésző mértékben lehet nyának tekinti azt mindössze néhány kitüntetett terü- számítani a laikus közösség érdeklődésére, vagy annak leten, illetve szövegtípusban. kifejezett célja éppen csak a joghoz értők megszólítása, akkor természeténél fogva nem tartozik bele. Metanyel- A jogi nyelv nyelvészeti szempontú tanulmányozása vi szövegek esetében (jogi fórumok szövegei), mivel azok kapcsán megemlítendő, hogy annak szintaktikai felépí- sokkal közelebb állnak a köznyelvhez, továbbá nem ké- tését, lexikai és stiláris jellegzetességeit is számos kuta- pezik hivatalos kommunikációs csatorna részét az állam tás vizsgálta már korábban7, ezek közül azonban kor- és a társadalom között, így bevonásuk a kutatás terüle- pusznyelvészeti szempontból talán a legjelentősebb az tébe nem indokolt. a 2018-ban lezárult projekt, amelynek során jogászok, nyelvészek és informatikusok együttműködésével létre- Hasonló okokból a legvalószínűbb tartomány egy eset- jött a Miskolc Jogi Korpusz (a továbbiakban: MJK), ame- leges közérthetőségi szoftver alkalmazási területére a lyet Vincze (2018) bővebben is bemutat. Ennek felosztá- bírósági ítéletek szövegei lehetnek, elvégre ezek nyújtják sa nagyban rokonítható a Tóth (2013) által bemutatott a leggyakoribb és legfontosabb érintkezési területet a szövegtipizálással. A korpuszt írott és beszélt nyelvi joghoz értők és nem értők között. szövegek alkotják, amelyek főbb csoportjai a következő- képpen kerültek meghatározásra: Ezenfelül érdemes még számításba venni a törvények, jogszabályok szövegeit, mint lehetséges tartományokat, 6 Ezek egy korai leírását adja például az online jogi szövegek kereshe- azonban ezek esetében számos további komplikáció adó- tőségének javítását célzó törekvéseknek Susskind (1988). Az ún. dik. Ennek legfőbb oka, hogy a jogszabályok szövegeit szakértői rendszerek hosszú utat jártak be az angolszász területen, hagyományosan olyan kategóriának tekintjük, amelynek bár a kezdeti sikerek után számos bírálat is megfogalmazódott ezek- címzettjei inkább a joghoz értők. Ezzel párhuzamosan, kel szemben. (vö. Leith 2010) Az elmúlt évtizedben főként a gépi tanu- mivel a jogalkalmazásban kulcsszerepük van, esetükben lásra alapozott rendszerek kerültek előtérbe, ezeken belül népszerű- ek például a szövegbányászatra alapozó megoldások. (Rupali 2013) 8 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról; 1998. évi XIX. tör- vény a büntetőeljárásról; 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási ha- 7 Pl. a „Nyelvi átfordítás és ténykonstitúció a jogi tényállás megállapí- tósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 2012. évi C. tör- tásának folyamatában” című FKFP, valamint „A tisztességes eljárás vény a Büntető Törvénykönyvről; 2013. évi V. törvény a Polgári Tör- nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvé- vénykönyvről. nyesülésére” című OTKA-kutatások a 2000-es évek elejétől egészen napjainkig. | 24 MAGYAR JOGI NYELV /2019   2

TANULMÁNYOK a közérthetőségre törekvést felülírja az egyértelműség- elmélete szerint a társadalmi csoportok egyéb elvárásai, re, és szaknyelvi standardoknak való megfelelésre tö- az számos kérdést és problémát is felvethet. rekvés. Az ezekben foglalt rendelkezések betartása azon- ban ettől függetlenül mindenkire nézve kötelező érvé- Amennyiben arra keressük a választ, hogyan lehetsé- nyű, ebből azonban következhet, hogy ezek megismeré- ges a közérthetőségi törekvéseket hatékonyan összehan- se és megértése is mindenki számára elérhető legyen. golni a kodifikált jogi nyelv bizonyos szempontból szük- séges változatlanságával, a nyitott kérdések mellett A már megvalósult gyakorlati kutatások azt mutatják, néhány válasz is rendelkezésünkre áll. A jogrendszer és hogy közép- és hosszú távon az olyan csatornák lehetnek a joghoz nem értők leginkább direkt érintkezésére az a legalkalmasabbak a közérthetőségi törekvések pozitív eljárások szóbeli/írásbeli közléseiben, valamint a konk- hatásainak maximalizálására, amelyek rendeltetésükből rét ügyekben meghozott határozatokban, ítéletekben adódóan az állam és a joghoz nem értő laikus kommuni- lehet számítani. Ezek tehát azok a pontok, amelyeket kációs csatornáiként lettek kialakítva.9 feltétlenül érdemes mérlegelni egy esetleges közérthe- tőségi szoftver alkalmazási területeként. Ezen pozitív hatások összegzését például Giesen- Winkler (2019) végzi el egy korábbi német nyelvterületen A jogszabályok szövegeinek területe, amellett, hogy végzett kutatás (Fisch–Margies 2014) kapcsán, amelyben ezzel kapcsolatban több a nyitott, mint a megválaszolt a Német Nyugdíjbiztosítási Szövetség határozatainak kérdés, szintén érdekes tanulságokkal szolgálhat. A szük- nyelvi átdolgozását hozza példaként. Ahogyan rávilágít, séges minimális, de a megértést már segítő változtatások a PLM kapcsán is kiemelt kommunikációs hatékonyság, a konkrét kijelölése a szerző ez irányú kutatásainak kö- félreértések csökkentése már középtávon is statisztikai- vetkező fázisát jelenti, így arra a jelen írásban nem került lag mérhető eredményeket képes felmutatni.10 sor, tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatban további vizsgálódások szükségesek. Szintén a német nyelvterületről érdemes még megem- líteni Neumann (2009) kutatását, amelyben a szerző arra IRODALOM tett kísérletet, hogy német bírósági döntések és a dönté- Byrd, Dani – Toben, H. Mintz (2010): Discovering speech, seket ismertető újságcikkek „érthetőségét” vesse össze. Az eredmények kiértékeléséhez pszicholingvisztikai words, and mind. Chichester, West Sussex: Wiley- módszereket (a szövegek feldolgozásához szükséges idő Blackwell. mérése, a megértést ellenőrző kérdések stb.) használt, Charrow, Robert P. – Charrow, Veda R. (1979): Making és az egyik legfontosabb következtetés, amelyre jutott, legal language understandable: A psycholinguistic hogy a megértés elősegítéséhez nem elengedhetetlenül study of jury instructions. Columbia Law Review Vol. szükséges azok agresszív mértékű átalakítása, elegendő 79 No. 7, 1306–1374. lehet néhány kisebb módosítás. Cotterrell, Roger (2006): The Concept of Legal Culture. In: Roger Cotterrell: Law, Culture and Society. Legal Ideas Előremutató példák az angol nyelvterületen is fellel- in the Mirror of Social Theory. Burlington: Ashgate hetők (pl. Mouritsen 2017), habár az angolszász jogrend- Dobos Csilla (2015): Nyelven belüli fordítás és tisztessé- szer eltérő hagyományai és az ott végzett korpusznyel- ges jogi eljárás In: Szabó Miklós (szerk.) A jog nyelvi vészeti kutatások eltérő módszertana és célkitűzései11 dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 215–226. miatt ezek eredményei sok esetben csak feltételesen Fekete Balázs (2017): A kortárs ’jogi kultúra’ fogalom értelmezhetők a kontinentális jogrendszer dokumentu- eredete: Lawrence M. Friedman a jogi kultúráról. In: mainak vizsgálata során. Iustum Aequum Salutare 13. évf. 1. sz. 37–53. Fisch, Rudolf – Margies, Burkhard (Hrsg.) (2014): Besse­ A fenti nemzetközi példák legfontosabb tanulsága a re Verwaltungssprache Grundlagen, Empirie, Handlung­ jelen kutatás szempontjából, hogy a szövegekbe való be- möglichkeiten. Berlin: Duncker & Humblot. avatkozás minimális szinten tartása mellett is lehetséges Friedman, Lawrence M. (1975): The Legal System. A Social hatékony eredményeket elérni. Science Perspective. New York: Russel Sage Foundation 5. ÖSSZEGZÉS Friedman, Lawrence M. (1994): Is there a Modern Legal Ha tehát a közérthetőség kérdését a jogi kultúra része- Culture? Ratio Juris, Vol. 7, No. 2. 117–148. (A cikkben ként tekintjük, amely ugyanúgy igényként fogalmazódik szereplő fordítás a szerző sajátja.) meg a jogrendszert körülvevő térben, mint Friedman Giesen-Winkler, Ursula (2019): Új közigazgatási nyelve- zet: nemcsak érthető, de még a jogbiztonság követel- 9 A 3. felsorolás alapján tipizált jogi szövegek esetében tehát főként az ményeinek is megfelel. Magyar Jogi Nyelv, 3. évf. 1. sz. ítéletek szövegei, tárgyalási és tanúkihallgatási kommunikációs 42–43. helyzetek anyaga. Gyuris Beáta – Maleczki Márta – Varasdi Károly (2008): Formális szemantika. Szeged: JATEPress 10 A konkrét példa esetében például az ellenmondások csökkentésével Heltai Pál – Nagy Róbert (1997): Nyelvművelés Angliában ügyfélszolgálati területek ügykezelése során, vagy a beérkező meg- és Amerikában: A Plain English Campaign. Magyar keresések számának csökkenése által. Nyelvőr 121. évf. 4. sz. 396–409. 11 Például az angolszász jogrendszerben a precedensek keresése során az adott ügyhöz analogikusan kapcsolódó „érvek” megtalálása sok esetben fontosabb feladat, mint a tényleges jogszabályok vizsgálata, ennek megfelelően az ottani nyelvészeti kutatások fő fókusza is más- hol helyezkedik el. /2019   2  |MAGYAR JOGI NYELV 25

TANULMÁNYOK Leith, Philip (2010): The rise and fall of the legal expert Rupali, Sunil Wagh (2013): Knowledge Discovery from system. European Journal of Law and Technology. Vol. Legal Documents Dataset using Text Mining Techniques. 1. No. 1. International Journal of Computer Applications, Vol. 66. No. 23, 32–34. Mázor Róbert (2019): Kinek szól az ítélet? Magyar Jogi Nyelv 3. évf. 1. sz. 25–30. Sobota, Anna (2014): The plain language movement and modern legal drafting. Comparative Legilinguistics: Minya Károly – Vinnai Edina (2018): Hogyan írjunk ért- international journal for legal communication. Vol. 20. hetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. 19–30. Magyar Jogi Nyelv, 2. évf. 1. sz. 13–18. Susskind, Richard (1988): Government Apllications of Mouritsen, Stephen (2017): Corpus Linguistics in Legal Expert Systems in Law. In: Duffin, Paul H. (eds.): Know- Interpretation – An Evolving Interpretative Frame- ledge Based Systems Applications in Administrative Go­ work. International Journal of Language & Law (JLL), vernment. Chichester, UK: Ellis Horwood. 59–75. Vol. 6. 67–89. Tóth Judit (2013): Jogalkotástan. (Egyetemi jegyzet) Sze- Nelken, David (1995): Disclosing/Invoking Legal Culture: ged: SZTE–ÁJTK. An Introduction. Social and Legal Studies, Vol. 4. No. 4. 435–452. Vincze Veronika (2018): A Miskolc Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. In: Szabó Miklós – Vinnai Edina (szerk.): Neumann, Stella (2009): Improving the Comprehensibility A törvény szavai. Miskolc: Bíbor Kiadó. of German Court Decisions. In: Grewendorf, Günter – Rathert, Monika. (eds.): Formal Linguistics and Law. Vinnai Edina (2017): Harc a szavakért – közérthetőség Berlin: Mouton de Gruyter, 55–80. a jogban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 12. évf. 1. sz. 42–53. Orosz Árpád (2014): A „határozatszerkesztés” vizsgála- tának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző Vinnai Edina (2018): „Megértette a figyelmeztetést?” csoport összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica, 1. évf. A figyelmeztetések és tájékoztatások közlése a bünte- 2. sz. 165–180. tőeljárásokban. In: Szabó Miklós – Vinnai Edina (szerk.) A törvény szavai. Miskolc: Bíbor Kiadó, 281–295. A SZABADSÁG ALKOTMÁNYA Bevezetés a jogi alkotmányosságba SZERZŐK: Sajó András, Uitz Renáta Sokan lebecsülik az alkotmányosságot mint elitista szellemi hóbortot, mint nemzetietlen, vagy épp működésképtelen tévutat. A globalizáció állítólagos vesztesei és a hatalom megszerzésén fáradozó populisták a nemzeti értékek és a visszanyert nemzeti szuverenitás nevében figyel- men kívül kívánják hagyni az ilyen „ósdi, liberális” eszméket. Mindeközben az alkotmányos demokrácia hívei azzal kénytelenek szembesülni, hogy tulajdon- Ára: 7000 Ft képpen nem is tudják, miben áll az a rendszer, amelyben hisznek és amelyért tenni szeretné- nek. Annak, aki az alkotmányos szabadság eróziójával szembe kíván szállni, tudnia kell, mit és miért kell védenie. Annak pedig, aki az alkotmányosság lebontása ellen akar fellépni, vagy egyszerűen nem szereti, ha becsapják, azt is fel kell ismernie, amikor új alkotmányos állambe- rendezkedés címén hamis pénzt akarnak rásózni. Ez a félig-meddig szakkönyv útmutatás diákoknak, jogászoknak, kutatóknak, újságíróknak és mindazoknak, akik a sza- badságot az alkotmányosság jogi eszközeivel igyekeznek védelmezni a pillanatnyi politikai túlkapásokkal és az óhatatlan hatalmi önkénnyel szemben. A világ öt földrészéről származó példák, legyenek bármennyire kalandosak vagy épp BES VÁS szégyenletesek, nem a képzelet szüleményei. WE ÁRLÁS –5% HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu |26 MAGYAR JOGI NYELV /2019 2