Szalai András: A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a hatékony védekezés szempontjából

ket is felvethet az a megoldás, ha a fiatalkorú terheltet a hat a fiatalkorú terhelt fejlődésére, zárt tárgyalást kell távollétében ítélik el. elrendelni, függetlenül attól, hogy egyébként mindez Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet, amikor a tár- mennyiben sértheti a bírósági eljárás társadalmi kont- gyalási jelenlét éppen károsan hat a fiatalkorú terhelt- rolljának lehetőségét, mint a tárgyalás nyilvánosságá- re. Ilyen helyzet áll fenn, amikor a bíróság azokat a ne- nak egyik legjelentősebb célját. gatív személyi körülményeket (családi hátteret, szülői magatartást) vizsgálja, amelyek a terhelttől függetle- nül alakultak ki. Ilyen esetekben a Be. lehetővé teszi, 4. ZÁRÓ GONDOLATOK hogy a tárgyalásnak bizonyos részét a fiatalkorú távol- 61 létében tartsák meg . A fentiekben azoknak a legjelentősebb feladatoknak a Az eljárásjogi törvény rendelkezése értelmében a fia- bemutatására törekedtem, amelyeket álláspontom sze- talkorúak ellen folytatott eljárás tárgyalásáról – az ál- rint a fiatalkorúak ügyeiben eljáró ügyészeknek el kell talános okokon kívül – a nyilvánosságot abban az eset- látniuk. Mind a hatályos jogi normákat, mind a kiala- ben is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szüksé- kult gyakorlatot elsősorban azon szempontok felvázo- 62 ges . Ilyen esetekben álláspontom szerint nem lehet lása céljából vizsgáltam, amelyek esetlegesen még ha- ütköztetni a fiatalkorú helyes irányú fejlődéséhez, va- tékonyabbá tehetik a büntetőeljárás e speciális, komp- lamint a tárgyalás nyilvánosságának garanciális jel- lex és a különböző tudományágak szükségszerű együtt- legéhez fűződő érdekeket; a nyilvánosság kizárására működésén alapuló formáját. Úgy vélem, a közeli és tá- nem csak abban az esetben van lehetőség, ha az esik na- voli jövő büntetőpolitikája csak abban az esetben lehet gyobb súllyal latba. Amennyiben felmerül annak a lehe- eredményes, ha a jogalkotók és a jogalkalmazók külö- tősége, hogy a tárgyalás nyilvánossága negatívan hat- nös figyelmet fordítanak a bűncselekményt fiatalkorú- ként elkövetők társadalomba való beillesztésére, neve- lésére, mindez pedig kizárólag kellő tudással, képessé- 61 gekkel rendelkező szakemberek segítségével valósítha- Be. 460. § (2) bekezdés. 62 Be. 460. § (1) bekezdés. tó meg. A TERHELT NYILATKOZATÁNAK BIZONYÍTÓ EREJE A HATÉKONY VÉDEKEZÉS SZEMPONTJÁBÓL Szalai András ügyvéd, adjunktus (NKE Közjogi Intézet) 1. BEVEZETŐ járás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári per- Jelen dolgozatban arra kívánok kísérletet tenni, hogy rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiak- bemutassam a terhelt nyilatkozatának bizonyításban ban: Pp.) szabályaihoz hasonlóan a szabad bizonyítás játszott szerepét a büntetőeljárásban. Szándékosan elvéből indul ki. Ennek értelmében a bizonyítékoknak használom a nyilatkozat gyűjtőfogalmat, mert ez job- nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje, 2 ban kifejezi, hogy a terhelt „megszólalása” nem csak a illetve az eljáró bíróság és az ügyész a bizonyítékokat klasszikusnak tekinthető vallomás formájában lehet- egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a séges, bár kétségtelenül ez a nyilatkozati mód a leggya- bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése koribb a büntetőeljárásban. szerint állapítja meg. A nyomozó hatóság és bizonyíté- A vizsgálatom módszere komparatív jellegű, mert a kok relációjáról viszont hallgat a Be. A nyomozási szak- terhelti nyilatkozatnak bizonyításban betöltött szere- ban és a tárgyalási szakban a bizonyítási kérdések elté- pét a másik két nagy eljárásjoghoz képest elemzem. Így rően alakulnak, mert az előbbi esetében a bizonyítékok 1 a polgári peres és a közigazgatási hatósági eljárást hí- felkutatása történik, az utóbbiak által végzett perrend- 3 vom segítségül annak bemutatására, hogy milyen jel- szerű bizonyítás során pedig az igazságszolgáltatás. lemvonásai vannak az ügyféli nyilatkozatoknak. A (magyar) büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: Be.) a közigazgatási hatósági el- 2 Érdekes, hogy bíróságról és ügyészről szól a Be. Szerintem követke- zetesebb lenne ennél a bíró és ügyész, de inkább helyesebben bíróság és ügyészség kifejezéseket kellene inkább használnia a törvénynek. Az ügyész személye változik a tárgyalásokon, a bíró személyének változása 1 Álláspontom szerint az 1957. évi IV. törvényt (Áe.) felváltó Ket. vitat- esetén a tárgyalást elölről kell kezdeni. hatatlanul a polgári peres és a büntető eljárásjoghoz nőtt fel. 3 Finszter Géza: A büntetőeljárás segédtudományai. In: Tóth Éva – / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

Véleményem szerint azonban nehezen elképzelhető a túra nem vezethet a materiális igazság megismerésé- 8 nyomozás lefolytatása anélkül, hogy ha a rendőrség hez sem. A polgári eljárási jog ebből a szempontból je- vagy más nyomozó hatóság a bizonyítékoknak nem tu- lentősen eltér a másik két eljárási kódexhez képest, lajdonítana bizonyító erőt. mert a fél nyilatkozata, vagyis előadása, nem tekinthe- 9 Jelen munka megírásánál nemcsak a büntető eljárás- tő bizonyítéknak. Ennek ellenére véleményem szerint jog és segédtudományainak elméleteit használtam fel, „bizonyító ereje” tekintetében mégis vizsgálható, hi- hanem igyekeztem gyakorlati szempontból közelíteni a szen a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egye- témához, így a védői praxisom során tapasztaltakat is ző vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás meg kívánom osztani az olvasóval. ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem 10 merül fel. 2. A TERHELT ELJÁRÁSJOGI HELYZETE Ha a három nagy eljárásjogi törvényt megvizsgáljuk, 3. A NYILATKOZAT FOGALMÁNAK akkor azt láthatjuk, hogy polgári perben a felperes és MEGHATÁROZÁSA az alperes, a közigazgatási hatósági eljárásban elsősor- 4 ban a hatóság és az ügyfél között folyik az eljárás, míg Ahogyan a dolgozat bevezetőjében rögzítettem, a a büntetőeljárásban a terhelt „gyűjtőfogalmat” hasz- nyilatkozat megnevezést szeretném használni, mert a nálja a törvény, aki gyanúsított, vádlott, végül elítélt le- terhelti nyilatkozatok több formában is bizonyítékként het az eljárás szakaszától függően. Ennek a megkülön- jelenhetnek meg a büntetőeljárásban. Az már valóban böztetése a büntetőeljárásban az ártatlanság vélelmé- felesleges „jogászkodás” lenne, ha egyenesen megta- vel függ össze, hiszen nem kezelhetjük vádlottként a gadnám a terhelti vallomás létezését mint bizonyítékot. nyomozati szakban a gyanúsítottat és legfőképpen nem A terhelti vallomásról ugyanis jegyzőkönyvet kell fel- tekinthetjük bűnösnek, tehát elítéltnek sem a jogerős venni, ami valójában okiratnak, így okirati bizonyíték- 5 bírósági ítéletig. nak minősül. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél nyilat- Hasonlóképpen az ügyféli nyilatkozat a Ket.-ben kozata, illetve a büntetőeljárásban a terhelt vallomása vagy a peres fél előadása is jegyzőkönyvbe kerül, bizonyítéknak tekinthető a törvény értelmében. Árul- amennyiben azt szóban adja elő. A nyilatkozat kifeje- kodó, hogy a Ket. az első helyen említi az ügyfél nyilat- zést tágabb kategóriának tartom, amelybe természete- kozatát, míg a Be. az utolsó helyen jelöli meg. A különb- sen beletartozik a terhelt vallomása is. Nem vallomás ség a bizonyítás szempontjából alapvetően abban ra- nyilvánvalóan, hanem nyilatkozat, amikor a kihallga- gadható meg, hogy a Ket. exemplifikatív módon viszo- tás során megkérdezik a terhelt nevét, születési idejét nyul a bizonyítékokhoz. Ez azt jelenti, hogy, a Ket.-ben és helyét, anyja nevét, lakóhelyét és egyéb adatait. Szin- a különösen kifejezés előrebocsátja, hogy ilyen vagy tén példa a nyilatkozatra, amikor a tárgyaláson a bíró- más bizonyítékok is lehetnek a hatósági eljárásban, így ság megkérdezi a vádlottat, hogy megértette-e a vádat 6 a bizonyítékok köre elvileg korlátlan. Ennek ellenére és a bűnösségét elismeri-e. Itt sokszor az igen-nem vá- egyfelől nehezen határozható meg ezeken kívül más bi- lasz helyett elkezd vallomást tenni a terhelt, anélkül, zonyíték, illetve az is megjegyezhető, hogy rendszerint hogy figyelmeztették volna egyébként a jogaira. Egy az ügyfél fog tudni a legtöbbet a saját ügyéről, ezért a 2013-ban folytatott ügyben a vádlottat úgy nyilatkoz- 7 legtöbb információval is jórészt ő tud majd szolgálni . tatta az eljáró törvényszék, hogy megértette-e a vádat Általában ezt mondhatjuk el persze a bűnelkövetőről illetve a bűnösségét elismeri-e, hogy nem figyelmeztet- is, különösen a tettestudomás esetén válik kiemelten te a hallgatás jogára. Arra csak a terhelt nyilatkozata fontossá a terhelti vallomás. Bizonyos tényekről szinte után került sor, ezért a másodfokú bíróság mindezt 11 más aligha tudhat, így komoly súlyt jelent a bizonyító alappal kifogásolta. erő tekintetében, ha ezeket a körülményeket a terhelt Az élet és testi épség elleni bűncselekmény elköveté- vallomásában feltárja. A Be. azonban alapvetően meg- se után pedig gyakran láthatjuk, hogy a feltételezett el- követeli további bizonyítékok beszerzését a terhelt be- követőhöz az intézkedés során kérdéseket intéznek, ismerő vallomása esetén is. Ennek nyilvánvalóan jog- ennek rendőri jelentésbe foglalását egyébként a hatá- fejlődési oka van, nevezetesen annak felismerése, hogy lyos Be. már nem is teszi lehetővé. 12 a terhelt nem tárgya a büntetőeljárásnak, hanem an- A vallomás célja nem kizárólag a büntetőjogi felelős- nak alanya, így az inkvizitórius eljárásban ismert tor- ség megállapítása szempontjából releváns tények meg- Belovics Ervin (szerk.): A büntetőeljárás segédtudományai. Budapest, 8 Király Tibor: Büntető eljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 165. Pázmány Press, 2015. 87. 9 Magyary és Plósz között folyt a vita a perbeli beismerés jogi termé- 4 Az ellenérdekű felek közötti eljárás inkább kivételes. szetéről. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris Ki- 5 Ez utóbbit erősíti meg véleményem szerint egy „formálisnak” tekint- adó, 2006. 288. hető, de mégis fontos szimbolikus szabály, hogy az előzetes letartózta- 10 Pp. 163. § (2) bek. tásban lévő terhelt saját ruháját viselheti és nem köteles formaruhát 11 Háger Tamás: A költségvetési csalás pénzügyi, anyagi jogi és bizo- venni. nyítási alapjai, különös tekintettel a terhelt vallomására. Jogelméleti 6 Lőrincz Lajos: Közigazgatási eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, Szemle, 2014/1. 34. 2005. 263. 12 Háger Tamás: A terhelti vallomás mint személyi bizonyíték a nyo- 7 Lőrincz i. m. 267. mozásban. Belügyi Szemle, 2014/11. 26. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37

állapítása, vagyis egyszerűen szólva a bűnösség és ár- követői kihallgatásuk esetén mindig a színtiszta igazat tatlanság eldöntésére irányul. A személyi körülmények mondják. Nyilvánvalóan mindez lehetetlen és észsze- fontosak lehetnek például a pénzbüntetés kiszabásánál rűt-len elvárás lenne, ezért a hamis vád az egyetlen kor- vagy a közérdekű munka elrendelése esetén, így a haté- látja a vallomásnak. A valótlan tényállítás nem hordoz kony védekezés eszközévé válhatnak. A vallomás meg- – a büntetőjogi felelősséghez kapcsolódó – szankciót nevezése független annak tartalmától, így tehát önma- magában. A terheltnek tehát joga van hallgatni, de a Be. 15 gában a bizonyítás szempontjából mint kifejezés „sem- szövegéből kiindulva nincs joga hazudni. A terhelt legesnek” tekinthető. ugyanakkor szabadon védekezhet, amelybe bizony bele Sokkal összetettebb viszont az angolszász büntetőel- kell értenünk a hazugságot is. Ennek megfelelően rend- járásban a nyilatkozni (say), a beismerni (admit) és a bírság vagy egyéb szankcióval nem sújtható a terhelt, vallomást tenni (statement) kifejezések. A Miranda-fi- ellentétben a polgári és a közigazgatási eljárással. gyelmezetés lényege, hogy ha bármit mond (say) a gya- A bírósági ítéletek indokolásában gyakori az a bírói núsított az ellene bizonyítékként felhasználható. Az an- érvelés, hogy a tanút köti az igazmondási kötelezettség golszász büntetőeljárásban természetesen van mód a és a szabadságvesztéssel fenyegető hamis tanúzás bűn- bűncselekmény elkövetésének beismerésére (admit), cselekménye, ezért nem vette figyelembe a terhelti val- ugyanakkor a tárgyaláson a terhel tanúként is meghall- lomást a tanú vallomásához képest. Ezzel szemben vi- gatható (statement). szont a terhelt minden következmény nélkül hazudhat. A hatályos Be. a differenciálást arra korlátozza, hogy A terheltnek, ha pusztán a terhelti jogok Be. szerinti megkülönbözteti a ténybeli és a bűnösségre kiterjedő felsorolására hagyatkoznánk, akkor nincs ugyan joga vallomást. Formai különbség ugyan, de szeretném hazudni, de ennek megsértése külön szankciót nem von megjegyezni, hogy a másodfokú eljárásban a meghall- maga után. A terhelt vallomásának igazságtartama gatás kifejezést használja a törvény. ezért véleményem szerint az egyik kardinális kérdése a 16 bizonyításnak a büntetőeljárások jelentős részében . Ez ugyanis a terhelt védekezésének legfontosabb esz- 4. A HAZUDOZÁS JOGA? köze. A következetlen vallomás „ajándék” a terhelt ré- széről a bíróság számára, ezért a védekezés során nem Az eljárás során tett nyilatkozat bizonyító ereje jelen- szerencsés, ha a terhelt változtatja a vallomását. Ez a tős mértékben függ attól, hogy az ügyfelet igazmondási visszavont vallomás problémája, amiről a későbbiek- kötelezettség terheli-e vagy pedig szankció nélkül belá- ben még szólni fogok. Ha a terhelt következetlen, azt a tása szerint tehet olyan nyilatkozatot, amilyet csak terhére értékelik, nem így a tanú esetében, akinek a akar, így tehát jogszerűen vagy legalábbis komoly jog- vallomása éppen, hogy életszerű, ha a vallomásai kö- hátrány nélkül hazudhat. zött ellentmondás is van. Ez az ellentmondás persze Ebből a szempontból véleményem szerint a polgári pe- csak kisebb részletek esetében, de mégis csak tolerál- rek és a büntetőeljárások a szenzitívebbek az igazmon- ható, míg a terhelt esetében a kisebb eltérések is már dás szempontjából. Ami a jogszabályi rendelkezéseket hiteltelenné teszik a vallomást. Ennélfogva ki kell jelen- illeti, a Ket. szerint az ügyfél, ha más tudomása ellenére tenem, hogy a terhelti vallomás és a tanúvallomás ütkö- az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, az ügy zése esetén nem sok esélye van a terheltnek. Felmerül eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy tehát a kérdés, hogy van-e valamilyen eszköz, ami erő- 13 valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható . A síthetné a terhelti vallomás „igazságtartamát”, így an- közigazgatási eljárásban azonban az ügyek zömében az nak bizonyító erejét? ügyfélnek nem érdeke valótlan tartalmú nyilatkozatot tenni. Inkább azok a közigazgatási eljárások veszélyez- tetettek ebből a szempontból ahol ellenérdekű ügyfelek 5. A BEISMERÉS vannak. Az ellenérdek a polgári peres eljárásban és nyil- vánvalóan a büntetőeljárásban jelenik meg leginkább. A A terhelt a gyanú közlését követően többféle védeke- Pp. a bíróság számára előírja a szankció alkalmazását zési taktikát választhat. Az első, hogy nem kíván vallo- rosszhiszeműség esetén. A bíróság ugyanis pénzbírság- mást tenni, tehát megtagadja a vallomástételt. Ennek gal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki az ügyre vonat- joga természetesen a Miranda-figyelmeztetés körében kozó olyan tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy va- is elhangzik. A második, hogy tagadja a bűncselekmény lótlan, vagy az ügyre tartozó olyan tényt tagadott, elkövetését, de ezen kívül érdemi vallomást nem tesz. 14 amelyről bebizonyult, hogy igaz. Ez utóbbi persze nincs külön a Be.-ben szabályozva, hi- Mind a három eljárásjogban tiltott a hamis vád, azon- szen a törvény csak a vallomástétel és annak megtaga- ban a terhelt esetében nem beszélhetünk igazmondási dása között tesz különbséget. A következő, hogy vallo- kötelezettségről. Joggal merül fel ezért a kérdés, hogy mást tesz, amelyben nem ismeri el a büntetőjogi fele- akkor joga van-e hazudni? Ha a Be. szabályaiból indu- lősségét. Végül az utolsó, hogy beismerő vallomást tesz. lunk ki, akkor azt mondhatnánk, mivel nincs ilyen kife- jezetten rögzített eljárási joga, ezért nem hazudhat. Eb- ből azonban az következne, hogy a bűncselekmények el- 15 Herke Csongor – Fenyvesi Csaba – Tremmel Flórián: A büntető el- járásjog elmélete. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012. 101. 16 Nyilván, ha nincs értékelhető vallomása, mert pl. nem emlékszik, 13 Ket. 51. § (5) bek. bódult állapotban volt stb., akkor az egyéb bizonyítékok szerepe lesz a 14 Pp. 8. § (3) bek. központi kérdése a bizonyításnak. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

Ebből az következik, hogy ezeknek a bizonyítékok- 6. A HALLGATÁS MINT BIZONYÍTÉK nak a bizonyító ereje különböző, de nemcsak egymás- hoz képest, hanem önmagukban is különféleképpen A közigazgatási hatósági eljárás és a polgári peres el- alakul az adott esetben. Itt is hangsúlyoznám, hogy a járás logikája elsősorban azon alapul, hogy a felek nyi- szabad bizonyítás elvével ellentétes az olyan kijelentés, latkozatot tegyenek. A Ket.-ben, ha az ügyfél nem nyi- amely valamiféle sorrendet tenne a bizonyítok között, latkozik, vagy nem szolgáltatja azt az adatot, bizonyíté- mégis én ezt fogom most megtenni, hiszen kísérletet te- kot, amire köteles lenne, a hatóság vagy a rendelkezé- szek a nyomozati és a bírói gyakorlatra támaszkodva sére álló adatok alapján dönt, vagy – ha ezek a döntés- egyfajta erősorrend felállítására. hez nem elégségesek – megszünteti az eljárást. 19 A bűncselekmény beismerése, úgy tűnik igen erős bi- Ezzel ellentétben azt, hogy a terheltnek joga van hall- zonyíték a büntetőeljárásban, hiszen maga a terhelt gatni és megtagadhatja a vallomástételt, illetve az szolgáltatja a felelősségét megállapító bizonyítékot. A egyes kérdésekre is a választ, alapvető jelentőségű a terhelt beismerése esetén történő felmentés így rend- büntetőeljárásban. A vallomás megtagadásának joga kívül ritka a büntetőeljárásokban, elvétve lehet csak ugyanis már csak azért is magától értetődő kell hogy találkozni olyan ítélettel, ami ezt az állítást megcáfol- legyen, mert a hosszú órákon át tartó végeláthatatlan 17 ná. A terhelt beismerő vallomását követően azonban kihallgatás lehetősége lényegében a tortúra egy fajtájá- – ahogyan azt már korábban is említettem – tudjuk jól, nak is tekinthető. Az inkvizitórius eljárásban a taga- be kell szerezni más bizonyítékokat is. A magyar bünte- dást, illetve a hallgatást a tortúra ugyanis lehetetlenné tőeljárás nem ismeri el a bizonyítékok királynőjének le- tette. 20 hetőségét, ugyanakkor az angolszász jogfelfogás a ter- A hatályos büntető eljárásjogunkban a terhelt hallga- helt beismerése esetén szükségtelenné teszi a további tását viszont lehet-e a terhére értékelni? A Be. rendel- 18 bizonyítást. A bizonyítékok királynője szabályt némi- kezéseiből első pillantásra arra juthatunk, hogy nem, képp megtöri a Be., vagyis kivételt tesz a hazai eljárási hiszen a hallgatás nem lehet beleegyezés. Az ítéletek- törvényünk is. A terhelt ugyanis nem köteles önmagára ben azonban gyakran találhatunk olyan indokolást, terhelő vallomást tenni, mégis nyilvánvalóan erre sor amely arra hivatkozik, hogy az ártatlan személy vallo- kerülhet. mást tesz, tehát logikusan vallomást kellett volna ten- A beismerés lehet ténybeli és jogi, vagyis büntetőjogi nie a terheltnek. A védekezés azon taktikája, amely 21 felelősséget is elismerő, bűnösségre kiterjedő beisme- arra irányul, hogy lényegében az utolsó pillanatig vár rés. Vannak olyan különeljárások, ahol egyenesen köte- a vallomástétellel a terhelt, véleményem szerint nem lező a beismerés. Ilyen a bíróság elé állítás, a tárgyalás- célravezető. A bizonyító erő szempontjából vajmi keve- mellőzéses eljárás, illetve a tárgyalásról lemondás. Ez set ér mindez, hiszen az összes bizonyíték terítékre ke- utóbbi esetében bűnösségére is kiterjedő beismerő val- rült, a terhelt ennek tudatában tesz vallomást. Önma- lomás szükséges. Ezeknél az eseteknél tehát a beismerő gában a vallomás megtagadását nem szokta ugyan a bí- vallomás feltétel, mert enélkül nem lehet lefolytatni a rói gyakorlat a terhelt terhére értékelni, de az iratis- különeljárást. A jól ismert figyelmeztetés tehát, hogy a mertetést követő vallomástétel esetében a bíróság in- terhelt hallgatása az eljárás lefolytatását nem akadá- dokoltan állapítja meg, hogy a hallgatás a védekezési 22 lyozza, nem mondható el ezeknél a különeljárásoknál. taktika része volt. Az angol büntetőeljárásban kifeje- Vagyis, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor ezek a zetten feljogosítják az esküdtszéket arra, hogy a terhelt 23 különeljárások nem is alkalmazhatóak. hallgatását az ő hátrányra értékeljék. Éppen ezért a A bizonyító erő szempontjából általánosságban tehát vádlottnak nem kell bizonyítania ugyan az ártatlansá- elmondható, hogy a beismerés erősebb a tagadásnál. Az gát, de mégis az ő érdeke, hogy megfelelő bizonyítéko- azonnali beismerő vallomásnál azonban a bírói gyakor- kat szolgáltasson. 24 latban erősebb az először tagadó, majd beismerő vallo- A hallgatás vonatkozásában sarkalatos kérdés, hogy más. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk mi legyen a korábbi vallomással, ha a tárgyaláson ta- azt sem, hogy a többvádlottas ügyekben a beismerő gadja meg a vádlott a vallomástételt. Az 1973. évi I. tör- vallomásnak kevesebb bizonyító erőt tulajdonítanak, ha egyébként közeli barátság vagy rokoni viszony fűzi az elkövetőket egymáshoz. Különösen ez akkor van így, 19 Szankció csak bizonyos ügyekben lehet, ugyanis törvény vagy kor- ha a büntetés mértéke elsősorban attól függ, hogy kit mányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban fog majd a bíróság súlyosabb büntetéssel súlytani. Így az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adato- ha például az egyik elkövető fiatalkorú, felfüggesztett kat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötele- hatálya alatt követte el, többszörös visszaeső stb., ak- zettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. kor minden esetben célszerű lehet a bíróság számára 20 Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 195. vizsgálni a beismerő vallomás valóságtartalmát. Még 21 Gyakori, hogy lényegében az utolsó szó jogát használja fel erre a akkor is indokolt ez, ha a figyelmeztetések elhangzot- vádlott. tak a hamis vád jogkövetkezményeire is kiterjedően. 22 Tóth Andrea Noémi – Háger Tamás: A terhelt vallomása a büntető- eljárás bírósági szakaszában, egyes eljárási szabálysértések megítélése. Miskolci Jogi Szemle, 2013/2. 85. Fantoly Zsanett: A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a 23 17 Aladits Beáta – Bencze Mátyás: A bírói érvelés problémái és az ár- büntetőeljárás hatékonysága. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2013. 116. tatlanság vélelmének érvényesülése. Jogelméleti Szemle, 2012/1. 3. 24 Kármán Gabriella: Bizonyítás az angloamerikai büntetőeljárási http://jesz.ajk.elte.hu/aladits49.pdf. (letöltés ideje: 2015. 11.08.) rendszerben. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. 51. 18 Herke – Fenyvesi – Tremmel i. m. 156. kötet. Budapest, OKRI, 2014. 125. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39

vény, a korábbi Be. a közvetlenség elvét egyfajta abszo- zik a bíróság, hogy a tárgyalásra időben jóval később lút joggá tette, így nem is tette lehetővé a nyomozati kerül sor és arra már a többi bizonyíték tudatában is 25 szakban tett vallomás felolvasását. Az 1994-es Be. felkészülhetett a terhelt. Ambivalens tehát vélemé- módosítás miniszteri indokolása már egyértelműen nyem szerint a terhelti védekezés szempontjából az a rögzítette, hogy a terheltet a hallgatás joga nem hatal- Be.-módosítás, amely arra irányult, hogy előzetes le- mazza fel arra, hogy maga döntse el a korábbi vallomá- tartóztatás indítványozása esetén a gyanúsított szá- 26 sának sorsát. Ennek alkotmányos aggályait az Alkot- mára át kell adni azokat a nyomozási iratokat, ame- 29 mánybíróság oszlatta el, amikor megerősítette, hogy a lyekre az indítványt alapozzák. A Be, ezen módosítá- Miranda-figyelmeztetés miatt nincs joga eldönteni a sa garanciális szempontból érthető és örvendetes, vádlott korábbi vallomásának sorsát. 27 ugyanakkor a módosított szabály a terhelti vallomás bizonyító erejét is gyengíti. Az ítéletekben gyakori tehát, hogy a bíróság azért 7. A „VISSZAVONT VALLOMÁS” PROBLÉMÁJA nem fogadja el a tárgyaláson tett vallomást, mert a vád- lott nem tudta megindokolni, hogy miért tért el a ko- 30 Az angolszász tárgyalási rendszernek alapvető jel- rábbi nyomozati vallomásától. Ugyanakkor a közvet- lemvonása, hogy ha a vádlott úgy dönt, hogy vallomást lenség elvéből következik, hogy a terhelt kihallgatására tesz, akkor sor kerül tanúkénti kihallgatására, és ebben sort kell keríteni a tárgyaláson, hiszen a jegyzőkönyv az esetben igazmondási kötelezettség terhelti. A konti- sok mindent nem tud visszaadni, különösen a vallomás 31 nentális, így a hazai megoldás is azonban egészen más metakommunikációs vonatkozásait. rendszert jelent. A terhelti vallomás bizonyíték, de is- mét csak hangsúlyoznám, hogy véleményem szerint olyan bizonyíték, amely eleve önmagában hordozza sa- 8. A VALLOMÁS IGAZSÁGTARTAMÁT ját maga hiteltelenségét. Álláspontom szerint éppen a BEFOLYÁSOLÓ INTÉZMÉNYEK bizonyíték lényegével ellentétes ez a tulajdonsága a ter- helt vallomásának. Ennek az lesz az eredménye, hogy a Láthattuk, hogy mivel a terhelt nem köteles igazat terhelti elkövetést tagadó vallomás önmagában mindig mondani, valamilyen módon „egyensúlyba” kell hozni gyengébb bizonyító erővel fog rendelkezni a többi bizo- nyilatkozatát a bizonyító erő szempontjából más bizo- nyítékhoz képest. nyítékokhoz képest. A Be. által ismert poligráf alkalma- Mivel nincs igazmondási kötelezettség, ezért a ter- zása a terhelti vallomás ellenőrzésére alkalmatlan vé- helti vallomások egymásnak teljesen ellentmondóak is dekezési eszköz. Győzni nem, csak veszíteni lehet az lehetnek, vagyis az derülhet ki, hogy a terhelt össze- eredményével. A bíróságok hozzáállása ugyanis abban vissza beszél a büntetőeljárás során. Persze a Be. előír- összegezhető, hogy amennyiben a poligráfos vizsgálat ja, hogy ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eredménye megegyezik a bíróság meggyőződésével, eltér, akkor ennek okát tisztázni kell. Azt azonban nem akkor hivatkozik rá, ha pedig nem, akkor elutasítja, hi- részletezi, hogy a tisztázást hogyan kell elképzelni, mi szen az nem bizonyíték. 32 van akkor, ha a terhelt nem ad magyarázatot az elté- Az angolszász jogfelfogás szerint a nem eskü alatt 33 résre. tett nyilatkozat nem megbízható. A hatályos hazai jo- 34 Kijelenthető-e, hogy a terhelt a saját vallomásának gunk azonban nem ismeri ezt a jogintézményt. A ter- ura? Úgy tűnhet első ránézésre a Be. vonatkozó alapel- helti vallomás éppen ezért nem erősíthető meg ezzel az veit vizsgálva, hogy ez bizony így van, de ha alaposab- eszközzel sem. Így van ez a polgári eljárásban is, hiszen ban körüljárjuk a kérdést, akkor egészen más megvilá- a Pp. expressis verbis kimondja, hogy eskünek a perben gításba kerül ez a jog. A terhelt „visszavonhatja” koráb- helye nincs. Ugyanakkor a Plósz-féle polgári perrend- ban tett vallomását azáltal, hogy azt nem tartja fenn. Igen ám, de ahogyan azt már előzőleg is érintettem, a Miranda-figyelmeztetés miatt fel lehet olvasni a koráb- 29 Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsí- bi vallomását, így nem tudja negligálni azt. Ebből pedig tottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyo- az következik, hogy nem megtagadni, hanem éppen el- mozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indítványt alapozzák. Ha az lenkezőleg, újra vallomást kell tennie, amely tartalmi- indítvány tárgya az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a gyanúsí- 28 lag eltér a korábbi vallomásához képest. A bizonyító tottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az in- dítványt megalapozó nyomozási iratoknak a másolatát, amelyek az előze- erő szempontjából ez a következetlen védekezés tipi- tes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek. kus esete, amely a vádat erősíti meg többnyire. Itt csak 2015. évi LXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítá- utalok a korábban elmondottakra, az először tagadó, sáról. 6. § (2) bek. majd később beismerő vallomás bizonyító erejére. 30 Aladits – Bencze i. m. 12. 31 Bócz Endre: A büntetőeljárásbeli bizonyítás néhány szemléleti és A bíróság a nyomozás során tett vallomásnak ki- elméleti kérdése. Magyar Jog, 2008/2. 80. Ehhez jómagam hozzátenném, emelt jelentőséget tulajdonít. Többnyire arra hivatko- hogy a közvetlenség elve segít abban is, hogy legalább a tárgyaláson ki- derül, hogy a terhelt a nevén kívül írni sem tud. 32 Aladits – Bencze i. m. 7. 33 Kelemen Ágnes: A bizonyítás egyes kérdései a büntető eljárásban Cséffai Attila Csaba: A közvetlenség elve és a hallgató vádlott. Bel- 25 Angliában. Magyar Jog, 1991/8. 487. ügyi szemle, 2014/3. 76. 34 Nyilván itt a bizonyításban betöltött szerepét illetően. A közszolgá- 26 1994. évi XCII. törvény miniszteri indokolása. lati dolgozók ugyanis esküt tesznek, de ez nem egy eljárásjogi intéz- 27 793/B/1997. AB határozat. mény, hanem a jogviszony létrejöttének (illetve a munkába állásnak) fel- 28 Herke – Fenyvesi – Tremmel i. m. 157. tétele. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

35 41 tartás ismerte az eskü intézményét. A bíróság mind- nyítás értékét illetően nem befolyásolja. Mégis szere- két felet meghallgatta a perben, de csak az egyik felet pe van a terhelti vallomás bizonyító erejét tekintve a bocsátotta esküre azért, hogy elkerülje az ellentétes es- védői jelenlétnek, csak igen ellentmondásos módon. Az 36 kütételt. A szintén Plósz Sándor nevével fémjelzett ítéleti indokolás ugyanis előszeretettel hivatkozik arra, 37 bűnvádi perrendtartás ugyancsak rendelkezett a hogy a terhelt a nyomozás során védői jelenlét során „megesketésről” a tanúk esetében. tett önmagára terhelő vallomást, ezért az a bizonyítás Az angolszász tárgyalási rendszerre szeretnék visz- során minden kétséget kizáróan a terhet terhére érté- szautalni, hogy mód van a terhelt tanúkénti meghall- kelhető. Paradox módon tehát éppen a védő jelenléte gatására, aki eskü alatt vall ilyenkor. Ez azonban csak „ártalmas” a terheltre nézve, mert quasi ez garantálja 1898 óta van így, mert azt megelőzően úgy gondolták, az eljárás törvényszerűségét és adja a vallomás bizo- 38 hogy felesleges a potenciális esküszegőt megesketni. nyító erejét. A kontinentális jogban ismert „senki nem lehet tanú a Ezt erősíti meg az Alkotmánybíróság vonatkozó ha- saját perében” elvnek teljesen ellentmondana ez a fel- tározata is. A testület a 8/2013. (III. 1.) AB határozat- fogás. A hatályos Be. sem a terhelt, sem pedig a tanú ban kifejtette, hogy a bírósági tárgyalás során tett val- esetében nem teszi lehetővé az esküt, azonban ismeri a lomásokéhoz képest a nyomozás során beszerzett ter- szembesítés intézményét. Az eskünek és a szembesí- helti vallomások önkéntessége tekintetében jóval több tésnek is erkölcsi (vallási), lélektani hatása lehet, alkalommal merül fel kétség. A vallomások önkéntessé- amely a nyilatkozót arra próbálja sarkalni, hogy igazat géről abban az esetben lehet meggyőződni az AB érve- mondjon. lése szerint, ha a nyomozást folytató hatóságok igazol- Azt láthatjuk, hogy a jogtörténeti fejlődés a tortúrá- ják, hogy a terheltet védő eljárásjogi garanciáknak ér- val kicsikart vallomás mindenekfelettiségétől eljutott vényt szereztek. A védői jelenlét hiánya azonban egye- odáig, hogy az bizonyítékként egyenesen nem is érté- nesen elvezethet a bizonyíték negligálásához is. Az kelhető. AB-határozat éppen azt szögezte le, hogy a védőt a ter- helti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben kell értesíteni, hogy a védőjének 9. A BIZONYÍTÓ ERŐ ÉS A VÉDŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen A védő számára a terhelti nyilatkozatok különöskép- értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizo- 42 pen fontos szerepet töltenek be. A védőnek a gyanú köz- nyítékként nem értékelhető. lése pillanatában ugyanis el kell tudnia dönteni azokból Ügyvédi etikai szempontból mindig érzékeny problé- az információkból, amelyeket a gyanúsítottól, illetve ma, ha a védő tudatában van annak, hogy a terhelt elkö- esetlegesen a nyomozó hatóságtól tud meg, hogy mi az vette a bűncselekményt, illetve, hogy valótlan tényeket észszerű védekezési taktika. A helyzetfelismerő képes- állít a kihallgatásakor. A védő elviekben nem működhet ségről van itt szó, amelynek során a védőnek választa- közre abban, hogy szándékosan tegyen valótlan vallo- nia kell, hogy tegyen-e vallomást ügyfele és mire ter- mást a terhelt. Azonban meggyőződésem szerint a vé- jedjen ki a vallomás. Itt most nem is beszélek arról a dekezést rendkívüli korlátok közé szorítaná, ha ez a problémáról, amely a bizalmi viszonyra, illetve annak Be.-ben rögzített szabály is lenne. A védő szerepe tehát hiányára vonatkozik ügyvéd és ügyfél között és ami je- nem korlátozódik a mentő körülmények feltárására, lentősen megnehezíti a védői munkát. Az azonban vi- hanem véleményem szerint minden (nem tiltott) esz- tathatatlan, hogy önmagában a védői jelenlét hatéko- közt fel kell használnia védence érdekében. nyan gátolhatja meg a visszaélést az eljárásban. Talán éppen nem véletlenül kísérelte meg a jogalkotó azt a Be.-módosítást, amely a kiemelt jelentőségű ügyekben 10. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK napokra elzárta volna a fogva tartott terheltet a védőjé- 39 től . A rendelkezés súlyos alkotmányos aggályokat ve- Álláspontom szerint jól mutatja az eltérést a Ket. és a tett fel, így megsemmisítette az Alkotmánybíróság. 40 Be. az ügyféli nyilatkozatra vonatkozó felfogása között Bócz Endre tanulmányában kifejti, hogy a kihallgatá- a két eljárási törvényben megfogalmazott alapelv, illet- son tett védői észrevétel címzettje nem a nyomozó, ha- ve legfőképpen azok gyakorlati értelmezésének kü- nem a jegyzőkönyv, így a nyomozó véleményét a bizo- lönbsége. A közigazgatási hatósági eljárás az ügyfél jó- hiszeműségéből indul ki, vagyis ha a hatóságnak kétsé- ge merülne fel, akkor neki kell bizonyítani az ügyfél 35 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról. rosszhiszeműségét. Az ügyfél jóhiszeműségét tehát vé- 36 Osztheimer Katalin: Az eskü szerepe a polgári eljárásjog történeté- lelmezni kell. A büntetőeljárás során az ártatlanság vé- ben. De iurisprudentia et iure publico, 2010/2. 8. lelmének azt is magában kellene foglalnia, hogy a ter- 37 1896. évi XXXIII. törvénycikk a bünvádi perrendtartásról. 38 Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád helt meg nem cáfolt vallomásának eredményeképpen (szerk.): Tények és kilátások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Buda- pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. 66. Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig 39 tarthat. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a védő érintkezé- 41 Bócz i. m. 78. o. se a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére meg- 42 Az AB-határozat kirendelt védőre hivatkozik, de természetesen tiltható. Az intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Be. 554/G. § irányadó a meghatalmazott védőre is. Gyakorlatban nyilván a kirendelt 40 Az Alkotmánybíróság a 166/2011. (XII. 20.) AB határozatának 5–6. védő esetében merül fel, hogy hajlamosak a hatóságok az értesítést for- pontjával megsemmisítette 2011. december 20. napjával. málisan értelmezni. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41

bűncselekmény hiánya miatt fel fogják menteni. A bírói láthattuk, hogy az önmagát is vádoló terhelt vallomását gyakorlat azonban másképpen alakul, mert bizonyí- fogadja el a bíróság a tettestársak tagadásával szem- tottság hiányában kerül sor a felmentésre, így a bűnös- ben. Az először tagadó, majd beismerő terhelti vallo- ség látszata is fennmarad. 43 más súlya is erősebb, mintha azonnal beismerő vallo- A szabad bizonyítás elve a vizsgált mindhárom eljárá- más született volna. Láthattuk továbbá, hogy ambi- si kódexben fellelhető, amelyből az következik, hogy a valens a védő szerepe a bizonyítékok értékelése során. bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott Az nem kétséges, hogy a védő jelenléte és különösen az bizonyító ereje. Azonban véleményem szerint mégis fel- aktív közreműködése a terhelt számára előnyös, már állítható egyfajta rangsor a terhelti vallomások eseté- önmagában a büntetőeljárási garanciák érvényesülése ben. A hatékony védekezés szempontjából az ellentmon- szempontjából is. Az ügyvédi jelenlét során tett terhelő dásmentes és következetes érdemi vallomás megelőzi a vallomás esetén viszont a bíróság rendszerint hivatko- hallgatást. Ezzel nem azt kívánom kijelenteni, hogy zik is arra, hogy kétség sem merülhet fel, bizonyíték- minden esetben „jobb beszélni, mint hallgatni” azt vi- ként értékelhető ez a beismerés. szont igen, hogy a vallomás megtagadását a gyakorlat- A jogállami büntetőeljárás aspektusából véleményem ban mégiscsak a terhelt terhére értékelik. Nem azt sze- szerint ajánlatos lenne, ha a Miranda-figyelmeztetés retném tehát sugallni, hogy minden áron vallomást kell körében nemcsak az hangozna el, hogy bizonyítékként tennie a terheltnek, de a hallgatást felváltó tagadó vallo- felhasználható a terhelt vallomása, hanem kifejezetten más nem sokat fog érni a bizonyító erő rangsorában. az is, hogy későbbi tagadása vagy hallgatása esetén is Kitértem arra is, hogy milyen szerepe van a beismerő ez a vallomás már mindenképpen bizonyíték lesz. Ez vallomásnak a bizonyító erő tekintetében. Ennél azt persze jól tudom, burkoltan benne van jelenleg is a fi- gyelmeztetések között, azonban a vádlottak gyakran már csak a tárgyaláson szembesülnek azzal a helyzet- tel, hogy a vallomás ugyan megváltoztatható, de valójá- 43 Karsai Krisztina – Katona Tibor: Az ártatlanság vélelme és a vád- lott meg nem cáfolt védekezése. Jogtudományi közlöny, 2010/4. 179. ban nem ők az urai saját vallomásuknak. GONDOLATOK A PERKÖLTSÉG ELLENI FELLEBBEZÉS ILLETÉKÉRŐL avagy: minősülhet-e a perköltség főkövetelésnek a fellebbezési eljárásban? UDVAROS JUDIT ügyvéd 1. BEVEZETÉS; alapján: a Pp. 233. §-ának (1) bekezdése ezt lehetővé te- A TÁRGYALT PROBLÉMAKÖR szi, kizáró törvényi rendelkezés pedig nincs. 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény („Itv.”) Előfordul, hogy a pernyertességbe, mint örömbe 37. § (1) bekezdése értelmében a bírósági eljárásért az üröm vegyül: jóllehet a perbe vitt főkövetelés és annak Itv.-ben megállapított illetéket kell fizetni. Minthogy a járulékai tekintetében megvalósult a felperes elérni kí- fellebbezési (másodfokú) bíróságnak az elsőfokú hatá- vánt célja, azonban az ügyvédi munkadíjnak, mint a rozat elleni fellebbezést elbíráló eljárása nem olyan eljá- perköltség részének megállapításánál az elsőfokú bíró- rási cselekmény (szolgáltatás), amely az Itv. 67. §-ában ság ceruzája az általa elvártnál vékonyabban fogott. említett módon megállapított díjfizetési kötelezettség Vagy ellenkezőleg: az alperes, belátván a felperes iga- alá esik , a perköltség – ekként az annak részét képező 2 ügyvédi munkadíj összegének megállapítása – elleni fel- zát, belenyugodna a bíróság döntésébe, azonban az 3 ügyvédi munkadíjnak a pernyertes fél javára megítélt lebbezést illeték lerovása mellett kell benyújtani. összegét eltúlozottnak látja. Ezen helyzetben semmilyen törvényi akadálya nin- 1 A Pp. 233. § (3) bekezdése a perköltség tárgyában hozott végzés elle- csen az elsőfokú határozat elleni fellebbezésnek csak a ni fellebbezést megengedi (lásd PK 202. is), az ítélet elleni fellebbezésre perköltség részét képező ügyvédi munkadíj összegé- vonatkozó szabályok Pp. 259. §-a szerinti alkalmazása nem kizárt, mivel nek megváltoztatása – annak felemelése vagy éppen le- a Pp. 257. és 258. §-ai nem rendelkeznek másként. 2 Itv. 37. § (2) bekezdése, Itv. 67. §-a. szállítása – érdekében, a Pp. 253. § (2) és (3) bekezdése 3 A Pp. 235. § (2) bekezdése értelmében az illeték lerovásának hiánya / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 2 2016 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43