Sulyok Márton: Az alapjogsértő bizonyítás összehasonlító alkotmányjogi összefüggései és a magánszféravédelem

AZ AlApjogsértő biZonyítás össZehAsonlító Alkotmányjogi össZefüggései és A mAgánsZférAvédelem SuLyOk MÁRtOn egyetemi tanársegéd (SZTE ÁJTK) 1. jogátvétel és biZonyítékkiZárás nyos javak körét érintik, amelyek védelme prioritást − AlApvetések 1 kell hogy képezzen a mindenkori alkotmányozó számá- ra, és amelyek védelme érdekében akár egyes jogi, al- Kiinduló feltevésünk, hogy a jogsértő bizonyítással kotmányjogi transzplantok „meghonosítása” is meg- kapcsolatban még nyitott kérdéseket elsőként célszerű fontolandó az alkotmányban, illetve az arra épülő szek- egy holisztikusan komparatív, rendszerszintű néző- torális törvényekben. ponton keresztül vizsgálni. Ennek oka, hogy egy alkot- Ezzel azon „új” demokráciák sorába illeszkedünk, mányozás – az adott alkotmányos rendszert érintő amelyek a nemzetközi közösség tagjaiként nemzetközi rendszerszintű változás – folyamatában, és az alkot- mintákat (best practice-eket) is figyelembe vesznek, és mány mindennapi gyakorlatában egyaránt, az alkot- döntést hoznak egy-egy adott szabályozási modell mányos eszmék migrációja kapcsán a jogátvétel vagy nemzeti jogrendjükbe való inkorporációjával kapcso- egy konkrét transzplant alkalmazása akár identitás- latban. Az alkotmányos eszmék jogrendszerek közötti 3 formáló jelentőséggel is bír. migrációja a mai többszintű alkotmányosság rendsze- Talán általánosan is ismert az a vita, amely a magyar rében általános és mindennapi, egyesek szerint ugyan- 4 Alaptörvénnyel és különösen annak értéktartalmával úgy mindenütt jelen lévő (ubiquitous ), mint az életün- kapcsolatban szinte az egész euro-amerikai jogi és poli- ket és magánszféránkat formáló infokommunikációs tikai kultúra alkotmányjogászait foglalkoztatja. Sokak technológiák (IKT). számára szokatlan, hogy egy modern európai alkot- A közjogi berendezkedés alapjai vagy éppen az alap- mányban egyszerre vannak jelen konzervatívnak és li- jogok szabályozása, védelme terén egy adott jogrend- berálisnak bélyegzett értékek, illetve az, hogy egy ilyen szer csak más jogrendszerek megoldásaira nyitottan alaptörvény egyszerre tükröz hagyományos, közösségi tud megfelelően adaptálódni az információs társada- értékeket, és hangsúlyozza az egyéni alapjogvédelem lom és az online politikai közösség megváltozott igé- fontosságát. Ezt a kérdéskört bővebben sokan vizsgálják nyeihez, és az ezek működése által megjelenő új közér- 2 az alkotmányos identitás fogalma körében, azon belül is dek(ek)hez. Az Alaptörvény elfogadását megelőzően, konkrétan azon alkotmányos értékek és javak (pl. há- illetve annak folyamatában is megfogalmazta pl. a Ve- zasság, család, magánszféra, méltóság stb.) meghatáro- lencei Bizottság, hogy az új magyar alkotmány elfoga- zásával, amelyek külön-külön és együttesen lényeges dásához és a megfelelő alapjogi garanciák megteremté- tartalmát (ún. kemény magját – noyeau dur) képezik egy séhez az Európai Unió Alapjogi Chartájának szövege adott ország alkotmányos identitásának. Ezen a vonalon „inspirációs forrásként” használható. Így történt ez a azonban egy lényegében más irányt venne írásunk, így magánszférajogok esetében is (ún. vertikális transzp- visszatérünk a címben jelzett csapásirányhoz. lant alkalmazásával), amelyek alaptörvényi védelme Ma Magyarországon az alkotmányjogi diskurzus és szinte szövegszerűen tükrözi az Alapjogi Charta meg- az azt tápláló alaptörvényi passzusok azon alkotmá- fogalmazását. 1 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- 3 Az alkotmányos eszmék migrációjáról lásd pl. Halmai Gábor: Alkot- tuma egységesen: 2017. március 15. mányjog – emberi jogok – globalizáció. Az alkotmányos eszmék migrációja. 2 Az alkotmányos identitás kérdésköréről bővebben lásd pl. Trócsá- Budapest, L’Harmattan. Föld-Rész könyvek, 2013. vagy Robert L. Tsai – nyi László: Az alkotmányozás dilemmái − Alkotmányos identitás és európai Nelson Tebbe: Constitutional Borrowing. Michigan Law Review, 2009/4, integráció. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2014, vagy pár példa a mérték- 459–522. (online) http://digitalcommons.wcl.american.edu/facsch_ adó nemzetközi irodalomból: Gary Jeffrey Jacobsohn: Constitutional lawrev/126/; David S. Law: Globalization and the Future of Human Identity. Harvard University Press, 2010, 388.; Leonard F. M. Besselink: Rights Protection. Northwestern University Law Review, 2008/3, 1277– National and constitutional identity before and after Lisbon. Utrecht Law 1350.; Frederick Schauer: On the Migration of Constitutitional Ideas. Review, 6(3):2010, 36–49. (online) https://www.utrechtlawreview.org/ Connecticut Law Review, 2005/37, 907–919.; Sujit Choudry: Migration as articles/abstract/10.18352/ulr.139/; Mark Tushnet: How do constitu- a new metaphor in comparative constitutional law. In: Sujit Choudry tions constitute constitutional identity? International Journal of Consti- (ed.): The Migration of Constitutional Ideas. Cambridge University Press, tutional Law, 8(3):2010, 671–676.; Laurence Burgorgne-Larsen (dir.): 2006. 2–35. L’identité constitutionnelle saisie par les juges en Europe, Cahiers euro- 4 Az ún. „ubiquity” egyébként nemcsak az alkotmányos transzplantok péens n°1, Editions Pédone, 2011. 170.; Francois-Xaver Millet: L’Union és az az alkotmányos eszmék migrációjának állandó jelzője ma, hanem a européenne et l’identité constitutionnelle des États membres. Paris, Editi- technológia és a számítógépes rendszerek jelenlétét is ilyen jelzővel ille- ons Lextenso et Karine Roudier, Bibliothèque constitutionnelle et de sci- tik, amely az IKT-t és az IT-rendszereket a technológia fejlődése okán ún. ence politique, 2013. 142. szuperstruktúrává teszi. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 2017 1

A fentiekből kiindulva a jogátvétel (máshol: jogim- kalmazására az elektronikus magánszféra kontextusá- port, jogtranszfer) egyes fajtáinak vizsgálata minden- ban, mivel pl. az elektronikus levél (vagy általánosság- képp szükséges a magánszféravédelem alkotmányban ban az aszinkron elektronikus kommunikáció) pontos rögzített garanciái tekintetében, egy konkrét kontex- fogalma számos helyen konceptuálisan nem volt képes tusban. Ez pedig a tisztességes eljáráshoz való joghoz beépülni az anyagi jogba és annak a magántitokra vo- kapcsolt polgári eljárásjogi garanciák, valamint az natkozó rendelkezéseibe (nevezhetnénk ezt „magánti- azokra épülő, az alkotmány alapjogi mércéit konkrétan tok-problémának” is) vagy eljárási jog alkotmányos ala- visszatükröző szektorális, eljárásjogi védelem eszköz- pon meghatározott bizonyítási eszközrendszerébe, tárának a köre. E tekintetben az új Pp. koncepciója által nem is beszélve az azok felhasználhatóságával kapcso- 5 felhívott komparatív vizsgálatunk elsődleges tárgya a latos alkotmányjogi kérdésekről (leszámítva persze az 269. § által szabályozott jogsértő bizonyítási eszközök- elektronikus bizonyítékok hitelesítésének egyes tech- kel szemben alkalmazható bizonyítékkizárás nemzet- nikai kérdéseit, amellyel azonban ezen keretben nem közi modelljei. szándékunk foglalkozni). Kiinduló feltevésünk, hogy a jelenlegi – ti. a most ha- „Talán nem túlzunk, ha e tekintetben úgy fogalma- tályos Pp. rendelkezései és a bírói gyakorlat által meg- zunk, hogy az információrögzítő, információtároló, in- határozott – magyar rendszer egy olyan almát testesít formációfeldolgozó és információközvetítő eszközök meg az alapjogsértő bizonyítás terén, amely messze által felvetett jogi problémák jogelméleti feldolgozása, esett attól a mérgezett fától, amely az amerikai Legfel- azok jogszabályi és jogalkalmazói kezelése – Székely ső Bíróság büntetőeljárási esetjogában gyökerezik (the László szavaival, azok lefordítása a jogintézmények fruit of the poisonous tree, a mérgezett fa gyümölcse). Az nyelvére – folyamatos lemaradásban van a technikai amerikai kizárási szabály az 1900-as évek óta lehetővé fejlődéshez képest.” – írta Papp Zsuzsanna éppen a pol- teszi az alkotmányellenesen, későbbi fejlődése révén gári eljárásjog vonatkozásában még 2011-ben. 8 pedig nevesítetten a magánszférasértés árán szerzett Ad (ii) A fent említett eljárásjogi elégtelenségek szá- 6 bizonyítékok kizárását a büntetőeljárásból , s ennél- mos ország, de különösen Magyarország esetében a bí- fogva meghatározó befolyással bír az ezzel a kérdéssel rói gyakorlat jelentős széttartása mellett az alkotmány foglalkozó kontinentális büntető és polgári eljárásjogi szintjén megalkotott olyan kizárási szabályok hiányá- és alkotmányjogi gondolkodásra is. Nem véletlen tehát, nak tudhatóak be, amelyek a magánszférát a tisztessé- hogy az új Pp. normaszövege jelentős jogalkotási no- ges eljáráshoz való jogot biztosító, védelmező rendelke- vumként Magyarországon először tartalmaz rendelke- zések között vagy adott esetben azoktól függetlenül vé- zéseket a jogsértő bizonyítási eszközök kizárásáról, és delmezik. [Megjegyzendő, hogy a polgári eljárásokra vo- az alapjogsértő bizonyítás egyes kérdéseit ezáltal ki- natkozó tisztességes eljárási garanciák egyébként is nyitja az alkotmányjog irányába. számszerű kisebbségben vannak az Alaptörvény XXVIII. cikke tekintetében a büntetőeljárásokban alkalmazott biztosítékokhoz képest (2-5 megosztásban), tehát a pol- 2. A jogátvétel elméleti megAlApoZásA gári eljárásokra vonatkozó nevesített garanciák számá- A polgári eljárásjogi nak növelése mindenképpen indokolt lenne ezen a szin- mAgánsZférAvédelemben 7 ten is, akár nevesített kizárási szabály által is.] A büntetőeljárási törvények az egyének állammal A jogátvétel egyes elvi lehetőségeinek vizsgálata szembeni védelmének esernyője alatt sokszor alkal- előtt fontos rögzítenünk, hogy a magánszférához való maznak bizonyítási korlátozásokat és tilalmakat, de jogot egyszerre védelmi és részvételi jogként definiál- számos esetben látható, hogy azok a büntető anyagi juk. Ekkénti értelmezéséből nagyon fontos következte- jogi szabályok is, amelyek például a magántitok meg- tések vonhatóak le az amerikai jogirodalom és bírósági sértését szankcionálják, elnehezülnek az olyan kontex- gyakorlat később elvégzendő elemzéséből, amelyek – tusokban, ahol az elektronikus magánszféra vagy az különösen a magyar jogalkotó, alkotmányozó és jogal- elektronikus levelek vagy az IKT egyéb eszközeinek al- kalmazó számára – nagyon fontos tanulságokat rejt- kalmazása válnak érintetté. Ezen válaszok megtalálása hetnek. természetesen a büntetőeljárási jog kodifikációjára Következzék két állítás a fentiek igazolására: tartozik, azokat bővebben most nem érintjük. Az polgá- Ad (i) Számos kontinentális eljárási jogi törvény nem ri eljárásjogi szabályozás alkotmányjogi értékelésének képes a tisztességes eljáráshoz való jogot meghatározó vonatkozásában viszont pont ezért választottunk eljá- bizonyítási korlátozások és/vagy tilalmak megfelelő al- rásjogi megközelítést, és tekintünk el a magánszférá- hoz kapcsolódó személyiségvédelem anyagi jogi kérdé- seinek mélyreható elemzésétől. Álláspontunk szerint a kapcsolattartás, és különösen 5 éd. Az új polgári perrendtartás koncepciója, 2016 (online) http:// az elektronikus kapcsolattartás védelmének megfelelő www.kormany.hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20 %C3%BAj%20polg%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncep- alapjogi garanciái az általunk konkrétabban vizsgált ci%C3%B3ja.pdf; a hivatkozott rész a 94. oldalon olvasható: „a hatályos polgári perbeli bizonyításban általában nem érvénye- Pp. megoldásának továbbfejlesztése vagy egy új irányú szabályozás be- vezetése (ami további mélyebb, jogösszehasonlító vizsgálatot igényel) le- het alkalmas.” (Kiemelés tőlünk.) 6 Lásd pl. Nardone v. United States, 308 U.S. 338 (1939) 8 Papp Zsuzsanna: Az illegális eredetű, illetve a felhasználásukkal sze- 7 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- mélyiségi jogot sértő információk a polgári perbeli bizonyításban. Doktori tuma egységesen: 2017. március 15. értekezés. Budapest, ELTE ÁJK DI, 2011, 11. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

sülnek megfelelően, különös tekintettel az elektroni- alakulására és az információs önrendelkezésre, amely 9 kus levelezés eljárási felhasználhatóságára. Ennek alapjogok sérülése nem várt hatásokhoz vezethet. oka, hogy az irányadó bírói gyakorlat a bíró mérlegelési Első látásra furcsának tűnhet a bizalmi kapcsolatokat jogkörébe telepíti annak eldöntését, hogy (i) alkotmá- formai és tartalmi szempontok szerint is megkülönböz- nyos jog megsértésével megszerzett bizonyítási esz- tetni, azonban ez a distinkció a jelen helyzetben minden- közt beenged-e a bizonyítási eljárásba? Illetve, ha igen, képpen szükséges. Formai szempontból a bizalmi kap- akkor (ii) milyen előfeltétellel, valamint annak mérlege- csolat fenntartásának módszertanára érdemes összpon- lése során tulajdonít-e bármilyen bizonyító erőt a jog- tosítani (milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel, mi- sértő bizonyítási eszköznek, vagyis az befolyásolja-e a lyen technológiákkal), míg tartalmi szempontok figye- 10 bírót ítélete meghozatalában? (Ezt nevezheténk akár lembevételével arra kapunk választ, hogy a személyes „jogsértésproblémának” is.) adatoknak és magántitkoknak, illetve egyéb informáci- Mivel a kontinentális igazságszolgáltatási rendsze- óknak milyen köre cserél gazdát, válik ismertté az adott rek többségében nincs tipikus amerikai alapjogi bírás- bizalmi kapcsolat keretében, vagyis mely információk kodás, így a bíró nem értelmezheti és alkalmazhatja az köre kapcsán állhat fenn valamiféle „bizalmi kötelezett- alkotmány magánszféravédő rendelkezéseit úgy, hogy ség”, amelyet az angolszász jogirodalom és esetjog több- érvényt szerezzen egy esetleges kizárásnak ilyen eljá- ször is ún. duty of confidence-nek (vagy duty of confiden- rásjogi rendelkezés híján. Egyetlen megnyugtató vá- tialitynak) nevez, s melynek megsértése bizalomszegés- lasz marad tehát, mégpedig az alkotmányi szinten meg- sel (breach of confidence) jár. 11 fogalmazott – s így a bírát is kötelező – kizárási szabály, A másik megoldás – amelyet már számos európai or- amely a tisztességes eljáráshoz való jog keretében egy szág később említett alkotmánya alkalmaz is –, hogy ál- specifikus kontextuális védelmet nyújt a polgári eljárás talános hatályú kizárási szabályokon, bizonyítási tilal- keretei között sérülő magánszférának. (Az új Pp. ter- makon keresztül csak általános, generális alapjogvé- mészetesen rendelkezik a jogsértő bizonyítási eszkö- delmi szempontokat érvényesítünk az alapjogsértő bi- zök tekintetében arról, hogy azokat milyen esetekben zonyítási eszközök vonatkozásában a tisztességes eljá- nem kell figyelembe venni, de ez a helyzet nem változ- ráshoz való jogot szabályozó alkotmányi rendelkezé- tat azon, hogy további biztosítékok is beépíthetőek len- sek között, nem szűkítve e kizárást és tilalmakat a ma- nének az Alaptörvénybe.) gánszféra specifikus védelmére. (Bár a védelem elvben A bírói függetlenség elve értelmében a bíró csak a ettől még lehetne univerzális, azaz minden eljárásjogra törvénynek és az alkotmánynak alárendelt, így a meg- kiterjedő.) felelő tiltásokat és korlátozásokat elsősorban az alkot- (i) Ilyen szabályok esetében fennáll annak a veszélye, mány szintjén, és annak felhatalmazása alapján másod- hogy az alkotmány alatti szintű szektorális jogi szabá- lagosan pedig az alkotmányban rögzített kizárási sza- lyozás elégtelensége miatt csökken a közbizalom az bályt mélységében megerősítő és visszatükröző szek- igazságszolgáltatás rendes működésében. torális eljárási törvényekben kell megfelelően megha- (ii) Ilyen szabályok hiánya ugyanakkor akadályoz- tározni. [Hatásmechanizmusában elviekben egy ilyen hatja az igazsághoz való hozzáférést (access to justice) kizárási szabály az Alaptörvény R) cikkében és 28. cik- is, különösen annak a bizonyítás során elkülöníthetően kében megfogalmazott értelmezési szabályokkal is ro- azonosítható alapjogi pozíciónak az oldalán, amely a konítható lehetne, bár azoknál ténylegesen normatí- magánszférát védelmezi, és amellyel szemben a bíróság vabb kötelező erővel bírna, hiszen egy konkrét alapjog- adott esetben magánszféra-sérelem ellenére megenge- hoz kötne a bírói jogalkalmazást – egy másik alapjog di az alapjogsértő bizonyíték felhasználását, a bizonyí- védelme érdekében – racionalizáló, kötelező tiltásokat tási érdekpozíció védelmében, különféle közérdekekre a polgári eljárások vonatkozásában.] (pl. az igazság érvényesülésére) hivatkozva. Amennyiben egy alkotmány a magánszféra védelmé- Ennek ténylegesen az igazságszolgáltatás rendes mű- ben, a tisztességes eljáráshoz való jogba építve kizárási ködésére, és az abba vetett közbizalomra, mint alkot- 12 szabályt tartalmaz, ezzel az alapjogsértő bizonyítással mányos értékre van/lesz veszélyeztető hatása , illetve szembeni jogi védelem első vonalát adja meg. Ez akár adott esetben az igazság kiderülésének, illetve érvé- írásunk fő tézise is lehetne, amelyet azonban a jelen ke- nyesülésének érdekét is veszélyezteti, különösen a pol- retek között csak a polgári eljárásokra szűkítünk le. Az gári peres eljárások alább vizsgált vonatkozásai között. alapjogsértő bizonyítás legnagyobb veszélye, különösen Álláspontunk szerint nem megengedhető, hogy az al- a magánszférajogok kapcsán, hogy az azt kizáró szabá- kotmány rendelkezéseinek tartalma fényében el- lyok nélkül a bizonyítás tényei károsan hathatnak az döntendő bizonyítási (tehát eljárási) kérdésekben egyének közötti bizalmi kapcsolatok tartalmi és formai 11 Vö. pl. Prince Albert v Strange [1849] EWHC Ch J20 (08 February 1849), Attorney General v Guardian Newspapers Ltd (No. 2) [1988] UKHL 6 (13 October 1988), vagy az Egyesült Államokban pl. Bartnicki v. 9 Az általunk tárgyalt jogi problematika alapja: BDT 2015.3243. Vopper , 532 U.S. 514 (2001), amely a tárgyi esetjogot részletesen ösz- 10 Bár jelen írásunk elsősorban a polgári eljárásra koncentrál, a bírói szegzi, igaz az 1. alkotmánykiegészítésben foglalt véleménynyilvánítási mérlegelés működése kapcsán a büntetőeljárások vonatkozásában a bi- szabadságra tekintettel. zonyítást vezérlő elvek vizsgálatát adja Bencze Mátyás: A jogi alapelvek 12 A privacy és a tisztességes eljáráshoz való jog összekapcsolásával szerepe a magyar bírói gyakorlatban – a bizonyítást vezérlő elvek példá- kapcsolatban lásd Hugh Collins: On the (In)compatibility of Human ja. Jog-Állam-Politika. Különszám, 2011. 211–224. (online) http://dfk-on- Rights Discourse and Private Law. LSE Law, Society and Economy Wor- l i n e . s z e . h u / i m a g e s/ J % C 3% 81 P/ 2 0 11/ k % C 3% B C l % C 3% king Papers 2012/7, 16–18. (online) https://www.lse.ac.uk/collections/ B6nsz%C3%A1m/bencze.pdf law/wps/WPS2012-07_Collins.pdf / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

anyagi jogi – ti. a magántitok törvényi fogalmára, és an- További kiváló példa lehetne a jelenkor problémáira a nak túlságosan kötött bírói értelmezésére épített – ala- brit bíróságok által családi jogi ügyekben az 1990-es pon a bíróság foglaljon állást, hacsak nincsenek az al- évektől egészen 2010 augusztusáig követett ún. Hil- 15 kotmányba beépített olyan racionalizáló tilalmak, debrand-szabályok köre , amelyek értelmében házas- amelyek a magánszféra (és nem a magántitok!) foko- ság felbontása iránti perekben jogsértő – de megenged- zott védelmét erősítik a tisztességes eljáráshoz való jo- hető – bizonyítási eszközként felhasználni engedték a got szabályozó – és így a bíróságokat is kötelező – ren- házasfelek által saját kapcsolattartásukról, vagy egy- delkezések között. Nem véletlen, hogy a kizárási szabá- más személyes dokumentumairól, pl. különvagyonukat lyokat vizsgáló amerikai irodalom szerint azért van részletező iratokról, titokban készült másolatokat an- 13 szükség azokra, hogy a bírói integritást erősítsék. nak megállapításával, hogy a feleknek „teljes és őszin- (Hazánkban a polgári eljárások vonatkozásában külö- te” – full and frank – ügyfeltárási, ti. bizonyítékszolgál- nösképp indokolható az alaptörvényi garanciarendszer tatási (disclosure) kötelezettsége van. szélesítése ezen az alapon, hiszen a XXVIII. cikk túlnyo- 2010-ben azonban, több mint 20 évvel később, az in- mórészt és lényegileg a büntetőeljárásokkal kapcsola- formációs forradalom által teremtett új összefüggések tos garanciákat tartalmaz.) között, ti. elektronikus adatok és dokumentumok nagy Az olyan alapjog- és magánszféravédő bizonyítási mennyiségben történt, titkos másolását követően, a korlátozások, mint az amerikai bírósági gyakorlatban Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) egy hasonló ügy- 16 gyökerező mérgezett fa gyümölcsének doktrínája nem- ben (Imerman ) úgy döntött, hogy a házasfeleknek bi- csak a jogállami büntető eljárásjogokban kellene hogy zalmi kötelezettségük van egymás felé (duty of confi- teret nyerjenek Európában, hanem szélesebb körben, dence), amelyből az következik, hogy családként nem valamilyen „lefordításukon keresztül” az alkotmányos egy entitás, és mindkét félnek joga van bizalmas adato- polgári eljárásjogban is. Ettől eltekintve, véleményünk kat őrizni, és kötelezettsége a bizalomszegéstől (breach szerint az lenne az ideális, hogy ha hasonló szabályok of confidence) tartózkodni. (Az ügyben egyébként az el- elsődlegesen az alkotmány szintjén jelennének meg, és járó brit bíróság nem zárta ki a tort felelősség megálla- onnan hatnának tovább az eljárásjogokba. Mindezt pításának, valamint büntetőeljárás kezdeményezésé- egyértelműen alátámasztja a fentiek szerint a ma- nek a későbbi lehetőségét sem.) 17 gánszférajogokhoz kapcsolódó információs önrendel- A helyzet bonyolultságát egy házastársi, családi kon- kezés és a tisztességes eljáráshoz való jog egymásra vo- textusban még tovább súlyosbítja, ha azzal érvelünk, natkoztatott értelmezése, illetve ebben a keretben a bi- hogy a privacy közvetlen horizontális hatályát kellene zonyítás során kialakult és a perbeli szembenállásból, elismernünk. Ilyen esetekben a két szülő akár egymás ellenérdekűségből adódó ún. konkuráló alapjogi pozíci- ellen is hivatkozhatna magánszférasértésre vagy biza- 14 ók létrejötte, amelyet a későbbiekben még részletei- lomszegésre a bírósági eljárásban. Ezt a helyzetet csak ben elemezni szükséges a polgári perbeli bizonyítás a hivatkozás jogosságának vizsgálata tudja tisztázni, összefüggésében. hiszen jogellenes magatartás (megtörtént vagy közvet- Tekintettel arra, hogy jelenünkben a mindennapi bi- lenül fenyegető, tehát tényleges jogsértés) bizonyításá- zalmi kapcsolattartás jelentős része az elektronikus ra jogellenesen szerzett bizonyíték például a német és (online) térbe helyeződött, a családon belüli bizalom- magyar bírói gyakorlat szerint is felhasználható. Ez szegések (breach of confidence) és magánszférasérté- azonban ismét nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi me- sek (breach of privacy), különösen pl. a szülők közötti derbe tereli a vitát, ezért mi is ezen a nyomvonalon ha- érdekellentét esetében problémás forgatókönyvekhez ladunk tovább. vezethetnek a mindennapokban, de akár családi jogi Ha az alapjogsértő bizonyítási eszközök eljárási fel- jogviták, pl. házassági bontóperek vagy gyermekelhe- használhatóságát az alkotmány szintjén nem szorítjuk lyezési perek vonatkozásában. Adott esetben pl. az keretek közé, különös tekintettel a magánszférasértő egyik szülő a másik ellen a köztük zajló aszinkron vagy bizonyítási eszközökre polgári perekben, akkor azzal egyéb elektronikus bizalmi kapcsolattartás, vagy az mind nagyobb teret engedünk alapjogkorlátozással egyik fél által a külvilággal folytatott ilyen kommuni- kapcsolatos jogkérdésekben a bírói mérlegelésnek, és káció alapjogsérelem révén megszerzett részeit szán- ezzel az esetleges bírói önkénynek, illetve a bírói integ- dékozhat felhasználni a fent említett eljárásokban – ritás nagyobb fokú sérelmének is, amely a magánszféra jogsértő bizonyítási eszközként. általunk megfogalmazott kettős (részvételi és védelmi jogként értelmezett) felfogásával szembemegy. 13 Vö. pl. Christina L. Andreoli: Admissibility of Illegally Seized Evi- dence in Subsequent Civil Proceedings: Focusing on Motive to Determine Deterrence. Fordham Law Review, 1983/5, 1019–1042. (online) http:// ir.lawnet.fordham.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=4634&context=flr, 15 A gyakorlat az 1992-es Hildebrand v Hildebrand ([1992] 1 FLR 244) Richard J. Hanscom: Admissibility of Illegally Seized Evidence in Civil ügyről kapta elnevezését. Cases: Could This Be the Path out of the Labyrinth of the Exclusionary 16 Tchenguiz v Imerman; Imerman v Imerman [2010] EWCA Civ 908. Rule? Pepperdine Law Review, 1982/4., 799–818. (online) http://digital- 17 Jeremy Posnansky QC: Hildebrand is dead. Long live Anton Piller! (on- commons.pepperdine.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1994&context- line) http://www.farrer.co.uk/Global/Briefings/08.%20Family%20 =plr vagy Jerry D. Mackey: The California Constitutional Right to Priva- Briefings/Hildebrand%20is%20dead.%20Long%20live%20Anton%20 cy and Exclusion of Evidence in Civil Proceedings. Pepperdine Law Re- Piller.pdf, lásd még: Andrew Newbury: Improperly obtained documents view, 1979/1, 231–252. (online) http://digitalcommons.pepperdine.edu/ in divorce proceedings. Law Society Gazette, 21 October 2010. (online) cgi/viewcontent.cgi?article=2091&context=plr http://www.lawgazette.co.uk/law/improperly-obtained-docu- 14 A kifejezést használja: 13/2016. (VII. 18.) AB határozat. Indokolás [51]. ments-in-divorce-proceedings/57653.article / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

Ráadásul mindez a tisztességes eljáráshoz való jog al- tulajdonképpen olyan „migrációs folyamatokként” is kotmányi garanciáit is erodálni tudja, és ilyen esetek- értelmezhetőek, amelyeken keresztül (i) külföldi (de ben a bírói önkény, illetve bírói döntés, illetve a bírói alapvetően jogrendszeridegen) alkotmányos intézmé- döntéssel okozott alapjogsérelem egyedüli gátja a való- nyeket, normákat, fogalmakat vagy eszméket (konkré- di alkotmányjogi panasz útján megszólított Alkot- tabban egy adott alkotmányszöveget vagy alkotmá- mánybíróság lehet. Olyan tételes alkotmányi rendelke- nyos doktrínát) átemelünk egy adott ország nemzeti jo- zés nélkül azonban, amely a fenti tisztességes eljárási gába; valamint amelyeken keresztül (ii) különböző al- keretben védelmezné a magánszférát, az Alkotmánybí- kotmányos elemek elterjednek, és nemzetközi hatást róság is csak alkotmányértelmezés – és esetlegesen al- fejtenek ki. kotmányos követelmények megfogalmazása – útján le- Mint látható, a fogalom ilyen megközelítése önmagá- het képes a magánszféra megfelelő védelmére. Ez vi- ban egyszerűsíti a fenti rendszertant és gyakorlatilag szont elvben kisebb fokú védelem, mint a tételes alkot- magában foglalja az alkotmányos kölcsönzés, illetve az mányi szintű szabályozásból (ti. az Alaptörvény XXVIII. alkotmányos eszmék migrációjának lényegét is. Ennek cikkéből) eredő tiltás, amelynek már a bírósági eljárás- megfelelően tehát az alkotmányjogban, de ebből leve- ban is érvényesülnie kellene, az esetlegesen az eljárási zethetően az alkotmányos eljárásjogokban is transzp- törvényből is következő korlátozó és tiltó szabályokkal lantnak tekinthető természetesen az ezen folyamatok egyetemben, ráadásul azok alapjogvédelmi irányultsá- eredményeként (i) az adott állam nemzeti alkotmányá- gát is meghatározva. ban meghonosodott intézmény, (szövegszerű) norma, Az információs társadalomban, különös tekintettel az fogalom vagy eszme, illetve (ii) az adott alkotmány ér- egyének elektronikus magánszférájára és az ennek ke- telmezésében vagy ezek kapcsán (vagy ezektől függet- retében zajló bizalmi kapcsolattartásukra, meg kell te- lenül) megjelenő progresszív megközelítések is, pl. más remteni a tisztességes eljáráshoz való jog olyan ma- alkotmánybíróságok/legfelsőbb bíróságok ratio deci- gánszféra-biztosítékait, amelyek az igazságszolgáltatás dendijének elismerése az adott transzplanthoz kapcso- rendes és hatékony működését erősíthetik, valamint lódóan. 21 növelhetik az abba vetett közbizalmat. Az ilyen garanci- Nelson Tebbe és Robert Tsai a kölcsönzésről alkot- ák létrehozására irányuló alkotmányozási és jogalkotá- mányjogi aspektusból úgy vélekednek, hogy az nem si folyamatot pedig nagyban segítheti a jogátvétel, de más mint „doktrínák, érvelések, troposzok, vagy a jog önmagában a jogösszehasonlító szemléletmód is. más elemeinek átemelése az alkotmányjog egyik terü- 22 letéről a másikra, meggyőzés céljából”. Mindazonáltal hozzáteszik, hogy a jog minden területén beszélhetünk 3. jogátvétel, de hogyAn? konvergenciA ilyen folyamatokról. A szerzők megjegyzik azt is, hogy és trAnsZplAntok 18 a kereszteződés, migráció, kölcsönzés etc. kifejezése- ket egymás megfelelőiként célszerű használni. Ezek A jogátvétel egyes lehetőségeinek vizsgálata vonat- alapján, valamint tekintettel a fentebb általunk adott kozásában Halmai Gábornak az alkotmányos eszmék definícióra, ahol a jogátvétel lehetőségeit vizsgáljuk az migrációjáról 2013-ban kialakított elméleti rendszer- alapjogsértő bizonyítás és az eljárási magánszféravé- tanából indulunk ki. Az általa vizsgált külföldi szerzők delem vonatkozásában, ott mindenhol a transzplant ki- munkássága alapján Halmai az „alkotmányos kereszte- fejezést fogjuk alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan pedig ződésnek” (constitutional cross-fertilization), ti. a tulaj- röviden elemezzük az ún. „Transzplant Vita” („Transp- donképpeni jogátvételnek, három alapvető fajtáját kü- lant Debate”) lényegét. lönbözteti meg: 19 Az alkotmányos eszmék migrációja kapcsán Halmai – transzplantáció (ti. jogrendszerek közötti szabály- megjegyzi, hogy az nem szükségképpen jelent az alkal- átültetés, szabályátvétel) mazott alkotmányos megoldások közötti konvergenci- – kölcsönzés (ti. egyes jogintézmények vagy érvelési át, viszont minden esetben jelzi az elkötelezettséget az technikák és megközelítések átvétele), és összehasonlító módszertan alkalmazására a megoldá- 23 – migráció (ti. alkotmányos eszmék sokoldalú hasz- sok keresésében , amelyet a fentiekben mi is támogat- nosítása a befogadó ország joggyakorlatában, amely tunk. Ehhez az érvhez kapcsolódóan Rosalind Dixon és egyre kevésbé egyirányú). Eric Posner az alábbi elhatárolási szempontrendszer- A transzplantáció alkotmányjogi összefüggéseiben ben vázolják fel az ún. alkotmányos konvergencia (cons- 24 20 Roghina és Spector gondolatait is alapul vesszük , me- titutional convergence) elméletét. lyek alapján – Halmai megfogalmazásán túlmutatva – az (alkotmány)jogi transzplantok vonatkozásában egy definíció adódik, amelynek értelmében e transzplantok 21 Bővebben lásd Sulyok Márton: A tisztességes eljárás és a ma- gánszféra védelme az alkotmányos eszmék migrációjában. In: Tóth Judit (szerk.): Ünnepi kötet dr. Tóth Károly címzetes egyetemi tanár 70. szüle- tésnapjára. Szeged, Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Poli- 18 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tica. Tomus LXXVII., 2015. 501–519. tuma egységesen: 2017. március 15. 22 Robert L. Tsai – Nelson Tebbe: Constitutional Borrowing. Michigan 19 Halmai (2013) i. m. 15–16. Law Review, 2009/4, 459–522., idézet: 461 (online) http://digitalcom- Razvan Cosmin Roghina: Transplantulul constitutional. Revista de 20 mons.wcl.american.edu/facsch_lawrev/126/ drept public, 2012/4, 124–141.; Horacio Spector: Constitutional Transp- 23 Halmai (2013) i. m. 16. lants and the Mutation Effect. Chicago-Kent Law Review, 2008/1, 129– 24 Rosalind Dixon – Eric A. Posner: The Limits of Constitutional Con- 144. (online) http://scholarship.kentlaw.iit.edu/cgi/viewcontent.cgi? vergence. Chicago Public Law and Legal Theory Working Paper, No. 329., article=3652&context=cklawreview University of Chicago Law School, 2011, kül. 1–4. (online) http://chica- / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7

28 (i) A szuperstruktúra elmélet értelmében az alkot- szédben ezek a meghatározóak. Ennek vonatkozásá- mányokat mélyebb erők formálják, pl. a technológia is ban Halmai arról is értekezik, hogy az egyes alkot- ilyen, és amikor ezek a mélyebb erők globalizálódnak/ mánybíráskodást végző bírói fórumok – ítélkezési gya- konvergálnak (így például az információtechnológiai korlatukban – milyen mértékben támaszkodnak a fenti forradalom hatására), így az egyes alkotmányok (és keretek között külföldi megoldásokra. Megjegyzi, hogy azok szabályozása is) konvergál. Ilyen esetben az alkot- e használat intenzitásától függően változhat a külföldi mányos eszmék migrációja csak „másodlagos tünet”, jog befolyása az adott nemzeti alkotmányjogra, egé- arra nincs ráhatása az alkotmányozó és a politikai ha- szen odáig, hogy a külföldi/összehasonlító jogot külön talomnak. hivatkozásként használó, vagy külföldi jogi szabályo- (ii) A tanulási elméletek vonatkozásában azzal érvel- zást ténylegesen idéző bírói fórumok által alkalmazott nek, hogy pl. bírói párbeszéden keresztül fejlesztik ér- megoldások között kialakulhat egyfajta konvergencia, telmezésüket az alkotmánybírák, illetve az alkotmá- anélkül, hogy a mintát adó (exportőr, átadó) jogrend- nyozó is más országok mintáit követi. szer a mintát alkalmazó (importőr, átvevő) jogrendszer 29 (iii) A kényszerítési elmélet szerint a nemzetközi kö- uniformitását feltételezné. zösség képes hatni egyes államokra az alkotmányos Az alkotmányos rendszerek és alkotmányos megol- 25 szabályozás megváltoztatására , illetve dások közötti konvergencia vonatkozásában Halmai (iv) A versenyelmélet alapján az egyes országok álta- megközelítését Posner és Dixon univerzalista felfogá- lában valamely gazdasági motivációból hajtanak végre sával is indokoljuk. Ahogy az egyes szuperstruktúrák 26 reformokat (igaz ez az alapjogokra is). konvergenciája lebontja a jogrendszerek közötti éles Fontos, hogy a jelen tanulmányunkban leírt alkot- különbségeket, úgy a jogterületek, valamint az egyes mányjogi vizsgálat szempontjából az utóbbi két elmélet jogintézmények és az egyes jogterületeken felmerülő (kényszerítés és verseny) tárgytalannak tekinthető, te- problémák és megoldások közötti különbségeket, aka- hát a továbbiakban – összehasonlító alkotmányjogi, s dályokat is szépen lassan megszünteti, amely folyamat ebből következő eljárásjogi nézőpontunkból – csak a a jog természetes és organikus fejlődését is eredmé- szuperstruktúra- és a tanulási elméletek lényegén ke- nyezi. resztül igazoljuk a jogátvétel alkalmazhatóságának lét- A technológia mint globálisan konvergáló szuper- jogosultságát. struktúra a magánszféravédelemben értelemszerűen A szuperstruktúra-elmélet hatásai alapján, valamint új utakat nyit. Teszi ezt többek között a jogágak közötti a tanulási elmélet fontossága mellett érvelve kívánjuk határokat lassan lebontó védelmi lehetőségek sajátos bemutatni az alkotmányozóra/jogalkotóra és az alkot- keverékei (pl. IT-jog, médiajog, adatvédelmi jog) által, mányértelmezőre, valamint a jogalkalmazóra háruló hiszen ezek már önmagukban az alkotmányos eszmék feladatokat a magánszférajogok és a tisztességes eljá- különböző fokú migrációjának köszönhetően létrejött ráshoz való jog védelmének megszilárdításában, az ösz- egyfajta transzplantoknak tekinthetőek az összes szehasonlító szemléletmód alkalmazásán keresztül. olyan jogrendszerben, ahol ezt megelőzően ezek a meg- A szuperstruktúra-elméletből következően – néző- oldások „rendszeridegennek” vagy atipikusnak számí- ponttól függően – a magánjog közjogiasodása, illetve a tottak. Gondolunk itt például a tort privacy alapvetően közjog magánjogiasodása – mint a napjainkat átható angolszász-amerikai jogrendszerben honos szankció- globális tendenciák – alapvető tendencia, és ezen folya- rendszerére, amely a szerződésen kívüli károkozás ke- matok felgyorsulásáért olyan „szuperstruktúrák” evo- retein belül vegyes szankciókkal orvosol(hatna) ma- lúciója okolható, mint pl. a technológia. 27 gánszférasértéseket. Ehhez hasonló megoldások idővel Ezenkívül természetesen a tanulási elméletek szere- megjelentek civiljogi rendszerekben is, bár alapvetően pe sem elhanyagolható például a komparatív alkotmá- itthon még mindig elválik a magánszférasértésekkel nyértelmezés keretében, hiszen az alkotmányos párbe- szemben alkalmazható büntető- és polgári jogi jogkö- vetkezmények rendszere. Ebben az összefüggésben tehát teljes mértékben in- gounbound.uchicago.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=4468&context=- dokolt a magánszférajogok kapcsán az amerikai és az book_chapters európai alkotmányos gyakorlat összehasonlítása. Hal- 25 Lásd Japán esetében, vagy az erre tett kísérleteket a magyar Alap- mai véleménye szerint az egyes jogrendszerekből vett törvénnyel kapcsolatos számos kérdésben, olykor túllépve az erre a nemzetközi jog által biztosított tényleges felhatalmazás vagy szerepkör összehasonlító jogi példák alkalmazhatóak adott eset- kereteit, pl. a Velencei Bizottság esetében [Vö. Trócsányi (2014)]. ben argumentum a contrario jelleggel is, épp azért, hogy 26 Kína esetében például egyértelműen kimutatható az, hogy a 2010 érvelésünkkel – akárcsak az ilyeneket alkalmazó alkot- eleje óta bekövetkezett emberi jogi reformok motivációja a gazdasági válságból való kilábalás. Annak megvalósításához tőkét is kell vonzani mánybíróságok is – kifejezzük elhatárolódásunkat az országba, és ehhez viszont emberi jogi kérdésekben kötött kompro- vagy éppen támogatásunkat a vizsgált jogi megoldástól misszumok szükségesek, úgy mint az ENSZ PPJNEO ratifikációját kiváltó vagy azzal kapcsolatban. 2010-ben elfogadott és azóta egyszer megújított Emberi Jogi Akcióterv. Halmai szerint az alkotmányos kereszteződés vagy vö. Márton Sulyok: ’In All Fairness…’: A Comparative Analysis of the Past, Present and Future of Fair Trial Systems Outside of Europe. Attila Badó (ed.): Fair Trial and Judicial Independence – Hungarian Perspectives. Springer, 2014, 101–141, kül. 125–127, 136. 28 Vö. pl. Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletek. JURA, 27 Az amerikai privacyfogalom elsőként az egyedüllét jogaként szin- 2012/2, 60–73. (online) http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2012_2.pdf A szer- tén a technológia változására tekintettel került megfogalmazásra. Vö. ző a bíróságok (alkotmánybíróságok) és a jogalkotó szintjén, ezen intéz- Louis D. Brandeis – Samuel D. Warren: The Right to Be Let Alone. Har- mények részvételével zajló párbeszédelméletekre koncentrál, és jellem- vard Law Review, 1890/5, 193–220. (online) http://faculty.uml.edu/sgal- zi a konvergencia, az átvétel alapvető tulajdonságait. lagher/Brandeisprivacy.htm 29 Vö. Halmai (2013) i. m. 124–125. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

konvergencia folyamatai kettős viszonyrendszerben péről és hatékonyságáról alkotott vélemények külön- értékelhetőek, amelyeket alapvetően a jelen keretben bözősége határoz meg – írja Perju. 33 30 is vizsgálat tárgyává tehetünk. Eszerint jogátvétel te- Az összehasonlító jogban a transzplantok létjogo- hát irányulhat (i) egyes külföldi alkotmányos megoldá- sultságát az eddigiekben inkább csak a magánjogban sok használatára az alkotmányozás, alkotmányfejlesz- méltatták, de azoknak az összehasonlító alkotmány- tés folyamataiban, valamint (ii) az összehasonlító mód- jogban (s az eljárásjogok alkotmányos meghatározott- szer alkalmazására az alkotmányértelmezésben. ságának okán az egyes eljárásjogokban) is szerepet kell Posner és Dixon alkotmányos konvergenciához kap- adni, mivel Dixon és Posner fentebb tárgyalt alkotmá- csolódó elhatárolási szempontrendszeréhez minden- nyos konvergenciaelméletének fényében nemcsak az képpen hozzá kell rendelnünk Halmai hármas modell- egyes alkotmányos eszmék, de az alkotmányos kultú- jét, amelyet annak feltérképezésére alkotott, hogy az rák maguk is konvergálnak hasonló vagy ugyanolyan összehasonlító jog alkalmazásával kapcsolatban mi- jogi válaszokat adva a közös problémákra. Ez a közele- lyen tudományos álláspontok léteznek az emberi jogi dés pedig – ebből következően természetesen – teret ad 31 problémák megoldásával összefüggésben. egyes transzplantok más jogrendszerekbe való beépí- Ad (i) Halmai megfogalmazásában egyes „univerza- tésének, illetve ezekhez kapcsolódóan adott esetben al- lista” elméletek szerint az alkotmányos problémák és kotmányos eszmék migrációjának vagy a jogátvétel to- ezek megoldási lehetőségei minden alkotmányos ál- vábbi fajtáinak is. lamban azonosak, és ez a normák alkotmányos konver- Blum álláspontja szerint – a bizonyítással összefüg- genciájához vezet. Ez áll legközelebb a Posner és Dixon gésben – a transzplantokat három megközelítésben le- által kifejtett elmélethez. (Természetesen, az alább het vizsgálni. Az idézett szerző a kizárási szabályok iz- vizsgált jogi megoldások vonatkozásában ez azt is fogja raeli meghonosításával kapcsolatban hívja fel a külföldi jelenteni, hogy az adott normák adaptív alkalmazható- jog figyelembevételének veszélyeire a figyelmet a jogi ságán keresztül külföldi minták alapulvételével kiala- transzplantok vonatkozásában, a büntetőeljárások kíthatóak kvázi „jogrendszerfüggetlenül” érvényes al- kontextusában. A Blum által felsorolt három megköze- 34 kotmányos megoldások a magánszféra tisztességes el- lítés a következők: járási védelmére Magyarországon is.) (i) A problémamegoldó (problem solving) megközelí- Ad (ii) Más elméletek szerint ugyan a problémák le- tés lényege, hogy az egymás felé konvergáló jogrend- hetnek azonosak, de a válaszok szükségképpen külön- szerekben mutatkozó közös problémák megoldására a bözőek kell hogy legyenek. Minden ilyen esetben van jogösszehasonlítás tapasztalatait adatszolgáltatáson azonban elkötelezettség az összehasonlítás mellett, keresztül egyes policy opciók alátámasztására alkal- amely azonban nem jelenti a külföldi megoldások ok- mazzák. vetlen átvételét vagy követését. (A hazai alkotmánybí- (ii) A külső kényszerítő hatások (external imposition) rósági gyakorlat vonatkozásában egyértelműen azono- vizsgálatára épülő megközelítés lényege, hogy nagyobb sítható olyan irányvonal, amely alkalmazza az összeha- külföldi országoknak (a legtöbb esetben az Egyesült Ál- sonlítást, de azt nem „vakon”, illetve „jogrendszerfüg- lamoknak) a rendszerszintű változások promotálásá- getlenül” teszi.) ban betöltött szerepére (ti. ösztönzők – szankciók alkal- Ad (iii) A Halmai által harmadikként azonosított „ag- mazása pl. gazdasági és politikai téren) összpontosít. nosztikus” elméletek szerint sem a problémák, sem a (iii) Az emulációs (emulation) megközelítés lényege, megoldások nem lehetnek azonosak, így ezek az elmé- hogy egy adott működési elvet más körülmények kö- letek önkényesnek, feleslegesnek és torzítónak tartják zött alkalmaznak, mint az született, és e körben a min- a jogösszehasonlítás alkalmazását. (Ezen elméletekkel tákat átvevő országok olyan nemzetek jogára támasz- az alábbiakban természetszerűleg nem foglalkozunk, kodnak, amelyeket mintaértékűnek tartanak (Blum hiszen a jogösszehasonlítás és a jogátvétel létjogosult- szerint „csodálnak”). ságának fontossága mellett érvelve fogalmazzuk meg Álláspontunk szerint a transzplantok vitathatatlanul megállapításainkat.) a jogrendszer- és/vagy alkotmányfejlesztés eszközei lehetnek, akár közvetlenül (pl. kényszer révén) hatnak az alkotmányozó vagy közvetetten („csodálat” vagy 3.1. A jogátvétel céljA Az ún. problémamegoldó szándék hatására) az alkotmányér- „trAnszplAnt vitA” tükrében 32 telmező hatalomra, bár azok alkalmazása kapcsán a A Halmai által az összehasonlító jogi módszer alkal- mazásával kapcsolatban rendszerezett vitás kérdések 33 Vö. pl. Vlad F. Perju: Constitutional Transplants, Borrowing and leképeződnek a transzplantok vonatkozásában is, ter- Migrations. Michel Rosenfeld − Andras Sajo (eds.): Oxford Handbook on Comparative Constitutional Law. Oxford, Oxford University Press, 2012. mészetesen. Ezt neveztük a fentiekben „Transzplant Vi- 1304–1327. (online) http://lawdigitalcommons.bc.edu/cgi/viewcontent. tának”, amelyet alapvetően a jogi transzplantok szere- cgi?article=1365&context=lsfp (szerkesztetlen teljes tanulmány: Vlad Perju: Constitutional Transplants, Borrowing and Migrations. Boston Col- lege Law School Legal Studies Research Paper Series, No. 252, 2012, 1–49.) A hasznosság kérdésével foglalkozik röviden a már idézett Spector is. 34 Binyamin Blum: Doctrines Without Borders: The New Israeli Exclu- 30 Vö. Halmai (2013) i. m. 16. sionary Rule and the Dangers of Legal Transplantation. Stanford Law Re- 31 Vö. Halmai (2013) i. m. 126–128. view, 2010/6, 2131–2172 (online), az idézett megközelítésekkel kapcso- 32 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- latban lásd 2159–2160. (online) http://www.stanfordlawreview.org/ tuma egységesen: 2017. március 15. wp-content/uploads/sites/3/2010/04/Blum.pdf / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9

fenti megközelítésekre is tekintettel kellő óvatossággal 4. A konkrét jogátvétel irányAi kell eljárni. „Az átvett doktrínákat úgy kell adaptálni, és lehetőségei – rendsZertAni hogy azok a helyi feltételeknek megfeleljenek, miköz- kérdések és külföldi minták 37 ben tekintettel vagyunk olyan tényezőkre is, melyek befolyásolhatják működésüket. Még ha úgy is döntünk, Alapvetően három célterületre összpontosítottunk hogy nem adaptáljuk mások törvényeit, már azok pusz- az új. Pp. jogsértő bizonyítási eszközök felhasználható- ta vizsgálata is elvezethez ahhoz, hogy jobban megért- ságát rendező rendelkezése (269. §) nyomán végzett sük önmagunkat.” 35 komparatív vizsgálatunk során: külföldi (elsősorban Éppen ezen gondolatokból kiindulva, az önvizsgálat amerikai) szakirodalom és bírói gyakorlat (alapvetően és az önfejlesztés célkitűzéseit szem előtt tartva, jelen büntetőügyekben), valamint külföldi (elsősorban euró- írásunkban a jogösszehasonlító módszer segítségével pai) alkotmányok. igyekszünk feltárni olyan jogátvétel-lehetőségeket, Az első megközelítésben a jogsértő bizonyítási esz- amelyek segítségével a magyar kontextusban a ma- közök rendszertanát vizsgáltuk a kizárási szabály al- gánszférához való jog mind alanyi, mind pedig tárgyi kalmazásával kapcsolatban. oldala még erősebb védelem alá helyezhető a polgári el- Fontos megjegyeznünk, hogy az elmúlt 25 év ameri- járásjogban, megerősítve a tisztességes polgári eljárás kai jogirodalma, talán „arra érett” ügyek hiánya okán alaptörvényi védelmének lehetőségeit. is, de nem foglalkozik számottevően a kizárási szabály Ez az erősebb védelem véleményünk szerint az alkot- polgári ügyekre és magánszemélyek által elkövetett mányba épített, és a tisztességes eljáráshoz való jog vé- alapjogsértéssel szerzett bizonyítási eszközök kizárá- delmét biztosító rendelkezések keretében megfogal- sára való kiterjesztésével, hanem a negyedik alkot- mazott olyan magánszféra-biztosítékokon keresztül mánykiegészítésből kifolyólag csak büntetőeljárási 38 valósul meg a leghatékonyabban, amelyek az alapjog- aspektusokra koncentrál. Több mint valószínű, hogy sértő bizonyítást tiltó alapjogi mércét alkalmaznak. ezt a vitát a szövetségi bíráskodás szintjén mára lezárt- Minderre a bizonyítás szűkebb összefüggésében létre- nak tekintik, és a tagállamok mozgástere nagyobb ezen jött konkuráló alapjogi pozíciók miatt, a magánszféra a területen. (Ennek oka az is, hogy a szövetségi alkot- hatékonyabb tisztességes eljárási védelme érdekében mány „magánszféra-deficitjével” szemben kilenc állam van szükség. Vizsgálatunkban konkrétan a polgári per- alkotmánya tartalmaz explicit, nevesített magánszfé- beli bizonyítás alkotmányi szintű „magánszféra-érzé- ravédő rendelkezéseket.) Az 1920 és 1990 közötti idő- kenyítése” mellett érvelünk. szak áttekintett irodalmából mindazonáltal nagyon Az általunk vizsgált szűkebb értelmezési tartomány fontos következtetések vonhatóak le jogösszehasonlító szempontjából a „mérgezett fa gyümölcsének” az ame- téziseink vonatkozásában. rikai büntető eljárásjogban kidolgozott bizonyítási A jogsértő bizonyítási eszközök legkomplexebb rend- doktrínája egy szemléletes, analogikus példa lehet az szertanát talán Wilkes állította fel az amerikai kontex- eljárás tisztességességének tartalmi bővítése vonatko- tusban még 1975-ben, amikor is a kizárási szabályt az zásában szükséges változásokra. Komparatív szemlé- amerikai joggyakorlatban érő történeti és jogösszeha- 39 letünket is ezen doktrína ihlette meg, egyben meghatá- sonlító megközelítésű kritikákat elemezte. Álláspont- rozva a jogösszehasonlítás egyik céltartományaként az ja szerint az alábbiak szerint különböztetünk meg jog- amerikai jogrendszert, hiszen – ahogy Gácsi megjegyzi sértő bizonyítási eszközöket a velük szemben alkalma- 40 – ezen másodlagos típusú kizárás részletszabályait ez a zott kizárási szabály szempontjából: joggyakorlat dolgozta ki a legrészletesebben, és ennek 1. Irregulárisan szerzett bizonyíték (irregularly obtai- értelmében „mind a jogellenes bizonyíték, mind az an- nak folyományaként beszerzett bizonyíték kizárt a bi- 36 zonyítékok köréből.” 37 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- E bizonyítási doktrína és az ehhez hasonló jogi tuma egységesen: 2017. március 15. transzplantok azonban nemcsak az alkotmányozás fo- 38 A kizárási szabály alóli büntetőeljárási kivételek kapcsán átfogó lyamatában, hanem az összehasonlító módszer (konk- újabb irodalmak közül lásd pl. Craig M. Bradley: Reconceiving the Fourth Amendment and the Exclusionary Rule. Law and Contemporary rétabban a komparatív indokolás) alkotmánybírósági Problems, 2010/3, 211–238. (online) http://scholarship.law.duke.edu/ alkalmazásán keresztül az alkotmányértelmezésben is cgi/viewcontent.cgi?article=1580&context=lcp és Craig M. Bradley: Is jól működhetnek, ideértve az alapjogok számára meg- the Exclusionary Rule Dead? Journal of Criminal Law and Criminology, határozott védelem körének kiterjesztését is. Ezenfelül 2012/1, 1–24. (online) http://scholarlycommons.law.northwestern.edu/ cgi/viewcontent.cgi?article=7416&context=jclc, illetve Kit Kinports: természetesen a jogalkotó és a jogalkalmazó hatalom Culpability, Deterrence, and the Exclusionary Rule. William and Mary Bill segítségére is lehetnek. of Rights Journal, 2013/3, 821-856. (online) http://scholarship.law.wm.edu/wmborj/vol21/iss3/4 és Richard M. Re: The Due Process Exclusionary Rule. Harvard Law Review, 2014/7, 1885–1966 (online) http://cdn.harvardlawreview.org/wp-content/up- loads/2014/05/vol127_re.pdf 39 Donald E. Wilkes Jr.: A Critique of Two Arguments Against the Ex- clusionary Rule: The Historical Error and the Comparative Myth. Wa- shington and Lee Law Review, 1975/4, 881–917, az idézett rendszertant lásd 882. (online) http://scholarlycommons.law.wlu.edu/cgi/viewcon- tent.cgi?article=3118&context=wlulr 35 Blum (2010) i. m. 2172. 40 Felhívjuk a figyelmet, hogy az angol és magyar jogi nyelv terminoló- Gácsi Anett Erzsébet: A jogellenesen megszerzett bizonyítékok érté- 36 giai sajátosságaira tekintettel nem mindig teljességgel különíthetőek el kellése a büntetőeljárásban. PhD értekezés. SZTE ÁJTK, 2015. 55. az egyes kategóriák a magyar nyelvben. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

ned evidence) lehet szerinte (a) visszaélésszerűen (imp- tehát ezzel a kiegészítéssel kell vizsgálnunk a polgári roperly, jog vagy mentesség megsértésével) szerzett, perbeli bizonyítás alapjogi összefüggéseit tekintve. valamint (b) tisztességtelenül (unfairly, morális vagy A szakirodalmat követően jogeseteket és alkotmány- etikai elvek megsértésével) szerzett – de erről a cso- szövegeket vizsgáltunk, és az alább részletezettek sze- portról Wilkes elemzése hallgat, s így teszünk mi is a rint számos bírói döntésben, valamint külföldi alkot- továbbiakban. mányban találtunk olyan mintákat, amelyek komparatív 2. A visszaélésszerűen (improperly) szerzett bizonyí- jelleggel iránymutatásként szolgálhatnak ahhoz a ma- ték lehet (a) az állam/kormányzat képviselője (ti. ható- gyar jogalkotó/alkotmányozó és természetesen a jogal- ság) által szerzett, valamint (b) magánfél által elköve- kalmazó számára, hogy az alapjogsérelemmel szerzett tett jogsértéssel (wrongfully) szerzett. bizonyítási eszközök eleve kizárhatóságát megalapoz- Wilkes ezek után a kormányzat (állami hatóságok) és zák, különösen pedig abban az esetben, ha e bizonyítási a magánfél által jogsértéssel szerzett bizonyítékok cso- eszközök alapjogsértő mivolta adott esetben – a Pp. portját is két csoportra osztja: 269. § szóhasználatának megfelelően – nem lenne egyér- 1. Kormányzat (hatóság) által szerzett bizonyíték le- telműen nyilvánvaló egy polgári eljárásban. het: (a) illegálisan (illegally, ti. az alkotmányban a ma- Az alkalmazhatóságuk kapcsán komparatív jelleggel gánszférát védő, jogellenes lefoglalás és házkutatás al- megvizsgált külföldi minták (mint lehetséges transzplan- kotmányos garanciáinak sérelmével) szerzett, vala- tok) részletezése előtt azonban mindenképpen tisztáz- mint (b) jogellenesen (unlawfully, tehát a hatóság tör- nunk kell azon fogalmi kereteket, amelyekkel ezen min- vényi felhatalmazásának vagy az irányadó jognak – ták dolgoznak, illetve azt is, hogy a téma korábbi megkö- Wilkes rendszertana esetében a common law-nak – a zelítéséhez képest egy tisztán alkotmányjogi megközelí- sérelmével) szerzett. tés milyen konkrét novumot képes hozzáadni az alapjog- 41 2. Magánfél által jogsértéssel szerzett bizonyíték le- sértő bizonyítással és a bizonyítékkizárással kapcsolatos het: (a) a büntetőjog rendelkezéseinek sérelmével szer- szélesebb körű jogi vitákhoz Magyarországon. zett, valamint (b) szerződésen kívüli károkozással Mike Madden egy 2015-ös írásában úgy fogalmaz egy (tort) vagy szerződéses kötelezettség megszegésével mintaadó (amerikai) kizárási szabály (model exclusio- szerzett. (Fontos egyébként megjegyeznünk, hogy töb- nary rule) lehetőségéről értekezve, hogy „a kortárs jog- bek között az amerikai alkotmányos rendszer alapjog- tudomány képviselőinek a kizárási szabályokkal foglal- védelmi sajátosságai miatt is, a kizárási szabály bünte- kozó többsége vagy egészében megfeledkezik annak tőeljárási alkalmazása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság vizsgálatáról, hogy e szabályok miért is jöttek elsődlege- kimondta, hogy a kormányzattal nem összefüggő ma- sen létre, vagy kérdés nélkül elfogadják az adott kizárási gánfelek által jogsértés útján szerzett bizonyítási esz- szabálynak tulajdonított magyarázatot, amelyek egy 42 közök befogadhatóak , polgári ügyekben pedig nagyon adott joghatóság alatt egy felsőbíróság ad. Más szóval: a is ellentmondóak egymásnak a bíróságok ítéletei mind tudósok kritika nélkül elfogadják a status quót, amikor 43 a szövetségi, mind a tagállami szinteken. ) arra kerül sor, hogy kérdéseket kellene feltenni azzal Véleményünk szerint Wilkes rendszertana minden- kapcsolatban, hogy mire jó egy kizárási szabály, majd képpen irányadó a jogsértő bizonyítási eszközökkel aztán megjegyzéseket tesznek arról, hogy az adott sza- kapcsolatos további jogösszehasonlító elemzés kiterje- bály hatékony vagy nem annak a célnak az elérésében, 44 désének megértéséhez, és többségében a kontinentális amelyet ők maguk kérdés nélkül elfogadtak.” jogokban, illetve Európában is jól használható jogi fo- Madden szerint ez a fajta kritika legtöbbször elsiklik galmakkal és egzakt rendszertannal dolgozik. a legfontosabb kérdések felett, amelyeket ő maga úgy Az alábbiakban a magánfelek által jogsértéssel meg- fogalmaz meg, hogy vajon mi történik, ha a kizárási szerzett bizonyítási eszközökre összpontosítunk, any- szabály magyarázata nem kellően megalapozott, illet- nyi pontosítással, hogy a kontinentális jogi gondolko- ve, ha a szabályt kimondó felsőbíróság nem teljes vagy dásban nem lehet attól eltekintenünk, hogy magánfelek inkorrekt jogi válasszal indokolta a szabály magyará- 45 magatartása is megvalósíthatja a magánszféra alkot- zatát? A kizárási szabályok bíróságok általi, esetről mányos garanciáinak sérelmét, a magánszférát védel- esetre történő vizsgálatából, illetve a szabályok ilyen mező alapjogok megsértése által. Wilkes rendszertanát módszertannal történő megállapításából eredő (Mad- den által is felvetett, Amerikában is azonosított) prob- lémák elkerülése végett amellett érvelünk, hogy köz- vetlenül az alkotmányban szükséges szabályozni a bi- zonyítékkizárás esetköreit, tekintettel a nem kevés e 41 Bruce a magánszszemélyek által jogsértően szerzett bizonyítási esz- közökkel kapcsolatban észszerűtlen (unreasonable) szerzésmódról beszél tárgyban létező külföldi példára is. az amerikai kizárási szabály magánfelek által elkövetett jogsértéssel Mielőtt azonban számos külföldi alkotmány szabá- szerzett bizonyítékok kizárására való kiterjesztésének vizsgálata során. lyozásának példáján keresztül megvizsgáljuk e kér- Bővebben lásd Jon W. Bruce: The Extent of the Exclusionary Rule. William dést, szükséges egy rövid kitekintést tennünk az ame- and Mary Law Review, 1967/1, 193–204, idézett rész: 197. (online) http:// scholarship.law.wm.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2943& context=wmlr 42 Burdeau v. McDowell. 256 U.S. 465 (1921). 43 Erről lásd pl. Bruce (1967), illetve Robert E. Shepherd, Jr.: Admis- 44 Mike Madden: A Model Rule for Excluding Improperly or Unconsti- sibility of Illegally Obtained Evidence in a Civil Case. Washington and Lee tutionally Obtained Evidence. Berkeley Journal of International Law, Law Review, 1960/1, 155–160 (online) http://scholarlycommons.law. 2015/2, 442–488, idézet: 445. (online) http://scholarship.law.berkeley. wlu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=3519&context=wlulr vagy Mack- edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1509&context=bjil ey (1979) 45 Madden (2015) i. m. 445. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11

rikai bírói gyakorlatot elemző irodalom főbb megálla- sorolható, illetve jogorvoslati funkciója miatt pedig a pításaira is, amely abba enged bepillantást, hogy a kizá- harmadikba. (Gácsi ezt a helyreállító igazságszolgálta- 50 rási szabályt milyen elméleti és jogpolitikai indokokra tás indokának nevezi , bár a jelen keretben talán sze- tekintettel lehet szükséges alkalmazni. rencsésebb a kompenzációs indok elnevezés.) A bizonyítékkizárási szabály (exclusionary rule) al- (iii) A harmadik, az ún. deterrence rationale az előbbi- kalmazásával kapcsolatban polgári ügyekben az általá- ekben harmadikként hivatkozott jogorvoslati jellegű nos amerikai gyakorlat már az 1980-as évekbeli iroda- indok, amely nem pusztán az attól való elhatárolódá- lom szerint is az volt, hogy a nem hatósági vagy hivata- son keresztül kívánja elejét venni a hivatali visszaélé- 51 los személyek által jogellenesen, magánszférasértéssel seknek. (Gácsi ezt elrettentési indoknak nevezi. ) szerzett bizonyítékok felhasználását megengedték. En- (iv) A negyedik, az ún. vindication rationale tkp. az el- nek oka az volt, hogy az akkori amerikai gyakorlat sze- határolódási és kompenzációs indok között helyezke- rint a kizárási szabály elsődleges célját nem abban azo- dik el, és alkotmányos értékekre összpontosít, nem pe- 52 nosították, hogy nem kormányzati szereplőket (ti. pl. dig a szigorú értelemben vett egyéni jogsérelemre. magánfeleket, magánszemélyeket) tartson vissza a jog- (Ezt a Gácsi által nem alkalmazott megközelítést legin- ellenes magatartástól, hanem hogy a kormányzat moz- kább jogkövetelési, vindikációs indoknak lehetne ne- gásterét korlátozza alapjogsérelem vagy -korlátozás vezni.) Ezen elmélet értelmében nem szükséges az ok- okozása tekintetében. Ez a felfogás egyébként az egész sági kapcsolat a jogsértés folytán elszenvedett sérelem amerikai alkotmányos kultúra alapvető hangsúlyaiban és az eljárásban alkalmazott jogorvoslat között, hiszen keresendő, hiszen a kolóniákon a koronától való elsza- a jogorvoslat lehet olyan (quasi szimbolikus) is, amely kadást követően a kormányzat befolyását az emberek nem jár a sérelmet szenvedett fél tényleges kompenzá- veleszületetett és elidegeníthetetlen jogai vonatkozá- ciójával, viszont az egyéni jogsértésből kiindulva meg- sában alapvetően korlátozni szerették volna a „limiting kísérli egy adott jogosultság nem egyediesített, hanem government” célkitűzés értelmében. tágabb körben való érvényesítését (a konkrét ügyben Az amerikai büntető eljárásjogi esetjogban kialakí- egy adott fél egyéni jogsérelmének elismerése és orvos- tott kizárási szabály háromféle megközelítését az aláb- lása által), tágabb értelemben vett közösségi célokat 46 53 biakban lehetne összegezni: (tkp. közérdeket) is szolgál. (Ilyen értelemben ezt az (i) egyrészről az értelmezhető olyan bíró alkotta jog- indokot azonban „előretekintőnek” is lehetne nevezni, ként, amely a magánszféravédő negyedik kiegészítés de ennek az áttekintett amerikai irodalomban nem ta- érvényesítését segíti (értsd: eljárási garancia, amely el- láltuk igazolását.) sődlegesen a bírói integritás erősítését szolgálja); E négyféle megközelítés időbeli síkon alapvetően két- (ii) másrészről a kizárás alkotmányos jogként is fel- féleképpen különíthető el egymástól Madden állás- 54 fogható, amely esetben sem a jogalkotó, sem a bíróságok pontja szerint: nem változtathatják meg annak tartalmát. (Más megfo- (i) Az „előretekintő” (forward-looking) kizárás lénye- galmazásban olyan alkotmányos privilégium, amely a ge, hogy nem a jogsértésre, és annak kompenzálására szubjektív, egyéni jogérvényesítés fontos garanciája); fókuszál, hanem eljárási szempontból próbálja felmérni (iii) harmadrészt, amennyiben viszont a kizárás nem azt, hogy a kizárásnak milyen várható hatásai lesznek alkotmányos jog, hanem a negyedik alkotmánykiegé- az eljárás lefolyására. E csoportba tartozik az elhatáro- szítésben foglalt jogok megsértésének jogorvoslati esz- lódási és elrettentési indokból történő kizárás. köze (elsődlegesen a hivatali visszaélések visszaszorí- (ii) A „visszatekintő” (backward-looking) kizárás tására), akkor annak jogalkotói és bírói értelmezése is – szemben az elszenvedett jogsértés és az adott esetben lehetséges. alkalmazott kizárás igazságszolgáltatásra gyakorolt Ezen három megközelítést jogpolitikai indokaik sze- hatásainak előretekintő felmérésével – inkább az el- 47 48 rint az alábbiakban lehetne elkülöníteni: szenvedett jogsértés hatásainak kompenzálására össz- (i) Az első, ún. condonation (vagy dissociation) ratio- pontosít. Ebből adódóan természetesen a kompenzáci- nale az előbbiekben hivatkozott bírói integritást, a bí- ós indokból és a vindikációs indokból történő kizárás róság pártatlanságát hivatott erősíteni. (Gácsi ezt elha- esetei tartozhatnak ebbe a csoportba. 49 tárolódási indoknak nevezi. ) (ii) A második, az ún. corrective justice rationale lé- nyege, hogy a jogsérelem kompenzációján keresztül 50 Gácsi (2015) i. m. 29. 51 Gácsi (2015) i. m. 30. lesz fontos garanciája az egyéni jogérvényesítésnek, te- 52 vö. Madden (2015) i. m. 454–455. hát az előző felsorolásból emiatt a második kategóriába 53 Madden [(2015 i. m. 454–455)] Paciocco munkásságára is támasz- kodik a vindikációs indok e helyütt idézett leírásában. (David M. Pacioc- co: Lottery or Law – The Appreciable Limits of Purposive Reasoning. Cri- minal Law Quarterly, 2012/1, 15–21.) E megközelítés kiváló példáját adja 46 Vö. Hanscom (1982) i. m. 812., és Andreoli (1983) kül. 1019–1021. a kaliforniai legfelsőbb bíróság People v. Cahan (44 Cal. 2d. 434, 282 P.2d Az amerikai kizárási szabály magánszféra-vonatkozásairól lásd Mark E. 905, 1955) döntése kapcsán, amikor kifejti, hogy a bíróság elismerte Cammack: The Rise and Fall of the Constitutional Exclusionary Rule. ugyan, hogy sem a szövetségi alkotmány, sem Kalifornia alkotmánya Stephen C. Thaman (ed.): Exclusionary Rules in Comparative Law. Dord- nem követeli meg a kizárást a magánszféraérdekek védelmében, azon- recht–Heidelberg−New York−London, Springer, 2013. 3–33. ban az ilyen típusú jogsérelmek orvoslására megfelelő jogorvoslatnak 47 A magyar szakirodalomban büntetőeljárási szempontból áttekin- ítélte. A kaliforniai bíróság egyébként arra alapozta ezen döntését, hogy tést ad: Gácsi (2015) i. m. 28–33. a bíróságok „piszkos ügyleteket” nem támogathatnak, illetve, hogy a ma- 48 Amerikai viszonylatban átfogó áttekintést ad pl. Madden (2015) gánszféra alkotmányjogi garanciáit nem védelmezik megfelelően a léte- i. m. 446–455. Itt az általa is alkalmazott indokokat ismertetjük. ző szankciók. [Lásd Mackey (1979) i. m. 233.]. 49 Gácsi (2015) i. m. 29. 54 Madden (2015) i. m. 447–455. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

4.1. Az AmerikAi esetjog „térképe” A kizárási szabályok alkalmazása kapcsán magán- – válogAtás 55 szféravédelmi áttörést hozó Mapp v. Ohio (1961) bün- 64 tetőeljárási vonatkozású döntés után sem csendesett le A bizonyítékkizárással foglalkozó jelentős amerikai a tudomány a szabályok létjogosultságát illetően, és bírói gyakorlatban mérföldkőnek számító Caland- többen vizsgálták a szabály más eljárásokra való kiter- 56 ra-ügyben született döntés tanulsága szerint a kizá- jesztésének lehetőségét. (Megjegyzendő azonban, hogy rási szabályt sosem értelmezték úgy, hogy bármely sze- a Mapp-döntést büntetőeljárási vonatkozásai miatt a mély számára bármely ügyben megtiltja a jogellenesen tagállami bíróságok nem tartották irányadónak az ítél- 57 szerzett bizonyítási eszköz felhasználhatóságát. Sőt kezésben, mivel az az állami büntetőhatalom jogsértő Hanscom szerint, mint minden jogorvoslati szabályt, gyakorlatának visszaszorításában fektette le a ma- ezt is korlátozottan alkalmazták olyan esetekre, ame- gánszféravédelem alapvető szabályait.) 65 lyekben a jogorvoslati célok hatékonyabban érvénye- A Sackler-döntésben (New York) az eldöntendő jog- sültek. 58 kérdés az volt, hogy egy házassági bontóper kapcsán A Sackler-ügyben New York állam Legfelsőbb Bírósá- megengedhető-e olyan jogsértő bizonyítási felhaszná- ga pl. egy házassági bontóperben, magánnyomozó által lása, amely a férj és magánnyomozók által elkövetett jogellenesen szerzett bizonyíték befogadhatósága kér- magánlaksértés nyomán állt elő úgy, hogy a feleség ma- désében úgy határozott, hogy „magánkutatásból” (pri- gánlevelezését megszerezték. Az ügyben a kizárási sza- vate search) származó és a meggyőző bizonyíték befo- bályt azért nem alkalmazták csupán, mert a bíróság ál- gadásának elutasítása nem szolgálná az igazságszol- láspontja szerint az az érvelés túl messze megy, hogy a 59 gáltatás érdekeit. Ezen érvelés ellenzői szerint a bírói magánszemélyek által előterjesztett jogsértő bizonyí- integritás védelme miatt fontos az, hogy a negyedik al- tási eszközöket meg kell tiltani, mivel az állami hatósá- kotmánykiegészítés sérelmével (ti. magánszférasértés- gokat korlátozó Mapp-döntés szerint ez így lenne logi- sel) szerzett bizonyíték ne kerülhessen befogadásra. 60 kus. A New York-i bíróság szerint továbbá a magánszfé- Amerikában a kizárási szabályok alkalmazásával ravédő bizonyítási tilalmak és kizárási szabályok, ame- kapcsolatban meglehetősen megoszlottak és megoszla- lyek a common law-ban és a Legfelsőbb Bíróság esetjo- 66 nak a jogtudomány és a bíróságok álláspontjai. Számos gában (pl. Boyd v. United States ) gyökereztek soha szerző foglalkozott a szabály kiterjedésével polgári nem olyan értelemben kerültek megfogalmazásra, ügyekben olyan esetekre is, amikor magánfél magán- hogy azokat magánszemélyekre is kiterjesszék. 67 féllel szemben kíván jogsértő bizonyítási eszközt fel- Ohióban, a Williams-ügyben a bíróság ezzel szem- 61 használni. Ezek az írások azonban, tekintettel a kér- ben azt állapította meg, hogy a negyedik alkotmányki- désben az irodalom és a joggyakorlat megosztottságá- egészítésbe ütközik, ha válóperben a férj a feleség autó- ra is, főként a tagállami bíróságok esetjogának elemzé- jából jogellenesen szerez meg levelezést. Bruce már 68 sével foglalkoztak, amelynek ismertetése – annak ki- 1967-ben hangot adott annak az álláspontjának, hogy terjedtségére tekintettel tudományos igénnyel nem ké- társadalmunk nem fogja tolerálni azt, hogy ha a bírósá- pezheti jelen írásunk tárgyát, így csak felvillantásszerű gok az egyének által felhasználni kívánt jogsértő bizo- példákat hozunk az analogikusan alkalmazható ameri- nyítási eszközök tiltására nem fogják alkalmazni a ne- kai büntetőeljárási esetjogot tudományos igénnyel fel- gyedik alkotmánykiegészítésből levezetett és azzal 62 dolgozó hazai irodalom margójára, illetve említünk összekapcsolt kizárási szabályokat. Ezzel kapcsolatban 69 más jogterületekre tartozó eseteket is. idézi a Frank v. Maryland döntést is, amely azt tükrö- Egy esetben (Mercer-ügy, New Jersey) egy magán- zi, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is ha- személy házastársi kapcsolat megrontásában való sonló álláspontra helyezkedett, és nem ragaszkodik a közrehatásért – azt is mondhatnánk „elszeretésért” kizárási szabály történetileg kialakult kereteihez, ami (alienation of affection) – indított keresetet, amelyben az egyéni jogok védelmét illeti a magánszféra vonatko- egy feleség által a levéltitokra vonatkozó postai szabá- zásában. lyok megsértésével a férjtől – így magánszférasértően – megszerzett személyes küldeményt tettek végül a bi- zonyítás tárgyává, megengedték annak felhasználha- 63 tóságát. 55 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tuma egységesen: 2017. március 15. 56 414 U.S. 338, United States v. Calandra (1974) 57 Ennek is köszönhető többek között, hogy ezen döntés megszületé- lásd: Kohn v. Superior Court, 12 Cal.App.2d 459 (1936), Munson v. Mun- sét követően egyre másra alkottak kivételeket a kizárási szabály alól son 27 Cal.2d 659 (1946). büntetőügyekben. [Ezeket részletes idézi és bemutatja Gácsi i. m. (2015) 64 Mapp v. Ohio 367 U.S. 643 (1961), részletes elemzését adja pl. Gácsi 44–52.] (2015) i. m. 37–38. 58 Hanscom (1982) i. m. 804. 65 Sackler v. Sackler, 15 N.Y.2d 40 (1964) 59 Vö. Sackler v. Sackler, 15 N.Y.2d 40 (N.Y. 1964) 66 116 U.S. 616 (1886) 60 Vö. pl. Hanscom (1982) i. m. 803. 67 Williams v. Williams, 8 Ohio Misc. 156 (Ohio Com. Pleas 1966) 61 Shepherd, Jr. (1960) i. m. 155–160; Bruce (1967) i. m. 68 Bruce (1967) i. m. 200. A magánszemélyek által felhasználni kívánt 62 Lásd Gácsi (2015) i. m. 33–81. jogsértő bizonyítási eszközök magánszféravédelmi szempontú tilalmá- 63 Mercer v. Parsons, 95 N.J.L. 224, 112 A. 254 (E & A 1920, New Jersey). val kapcsolatos érveket az amerikai jogrendszer vonatkozásában részle- Ellentétes álláspont: Del Presto v. Del Presto 92 N.J. Super. 305 (1966), tesen, lásd uitt., 200–204. 223 A.2d 217. Hasonló álláspontokért a kaliforniai bírósági gyakorlatból 69 359 U.S. 360 (1959). / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13

4.2. európAi Alkotmánykörkép büntető ügyeket”. Az amerikai büntető eljárásjogi 73 – kevés szAbály, sok kérdés? 70 esetjogban kialakult megoldások tehát példaértékűek és analogikusan alkalmazhatóak a polgári eljárásjogi Az amerikai példákat követően az alkotmányi szintre védelmi rendszer átalakításának magyarázatában is. helyezett kizárási szabályok logikájának megértéséhez A vizsgált európai országok vonatkozásában fontos Európában elsősorban a görög alkotmány kétes meg- az a különbségtétel, hogy melyek éltek az alkotmányi ítélésű szabályozása szolgál. Görögországban 2001 óta szinten rögzített ún. abszolút, automatikus és univer- létezik univerzális, alkotmányi szintű, abszolút és álta- zális kizárás intézményével, és mely országok alkal- lános kizárási szabály a polgári, büntető- és közigazga- maztak ehhez képest enyhébb vagy más megoldásokat tási eljárások vonatkozásában, amely orientálja a szek- az alkotmány szintjén, pl. egy adott eljárásjogra vagy torális törvények szabályai. egy adott alapjogra, azok egy csoportjára szűkítve a ki- Mielőtt azonban ezen „görög modell” részleteit is- zárás hatályát. mertetnénk, a külföldi minták alkalmazásával kapcso- Általánosságban a jogsértő bizonyítási eszközök latban most a jogrendszerközi komparatisztikában rej- rendszertanának nómenklatúrájában az egyes orszá- lő inherens módszertani aggályokat kell eloszlatnunk. gok Európában megkülönböztetik: Ezek általában azzal kapcsolatban merülnek fel, hogy – a bizonyos vagy egyes alapjogok (pl. élethez és em- vajon mennyiben tekinthetőek megfelelő mintának az beri méltósághoz való jog, tulajdonjog) sérelmével, angolszász jogrendszerben alkalmazott bizonyítási ti- – az alapjogsérelemmel, lalmak a kontinentális jogi szabályozások újragondolá- – a magánszférajogok (kapcsolattartás és kommuni- 71 sa számára. káció, magánlakás) megsértésével, E módszertani előkérdés megválaszolása ezen a he- – a visszaélésszerű vagy illicit magatartással, lyen azért is igen fontos, mert (i) az alkotmányi szintű – a jogellenesen, kizárást alkalmazó (illetve ennek bevezetését számon – a tisztességtelenül, tartó) országokban már eddig is vita folyt erről, illetve – az alkotmányellenesen szerzett bizonyítékokat, il- (ii) érveink igazolására az angolszász alkotmányos és letve, bírói gyakorlatban – elsődlegesen büntetőeljárási kon- – e csoportoktól elkülönítetten a bűncselekménnyel textusban született – tesztekre, doktrínákra, illetve szerzett bizonyítékokat. 74 ezek jogátvételen keresztüli átültetésének esetleges le- Összhangban az új Pp. szóhasználatával, a továbbiak- hetőségére támaszkodunk a polgári eljárásjog bizonyí- ban a „jogsértő bizonyítási eszköz” megfelel a bizonyí- tási vonatkozásaiban is. tékkizárás alkalmazása kapcsán vizsgált országok jo- Breda és Vricella olasz szerzők azon állásponton gában ismert következő kategóriáknak: improperly ob- vannak, hogy az alkalmazott eljárási szabályrendszer- tained evidence, illegally obtained evidence, unlawfully beli különbségek elsődlegesen nem abból adódnak, obtained evidence, unconstitutionally obtained evidence, hogy a komparatív szempontból vizsgált országok wrongfully obtained evidence, prove formate, acquisite 72 adott esetben eltérő jogcsaládba tartoznak. Az angol- od assunte con mezzi illeciti, illegittimi o incostituzionali, szász rendszerből vett mintákat, ahogy más országok- preuve illégalement obtenue. Ezen elnevezések egyéb- ban is, mi is analogikusan alkalmazzuk a kontinentális ként „a visszaélésszerű” vagy „rendeltetésellenes” jogrendszerbeli magyar szabályozás átalakításának (improper) szerzésmódtól a jogellenességen (illegal, un- indoklásában. lawful, illegitime, illégale, illecite) keresztül az alkot- Alkalmazzuk továbbá azt a fenti szempontot is, hogy mányellenes (unconstitutional) szerzésmódig külön- bizonyítékkizárás elvei kapcsán nem teszünk lényegi böztetnek meg kategóriákat a bizonyítási eszközök kö- különbséget a büntető- és polgári eljárások hatásme- rében. chanizmusai között az alkotmányi szintű, és az ezekre Alkotmányi szinten ezen bizonyítási eszközök kizá- épülő eljárási törvénybe foglalt kizárási szabályok rása tekintetében alapvetően két megoldást követnek a megalkotása vagy alkalmazása szempontjából. Ezt az kutatás során megvizsgált országok: álláspontunkat az az amerikai jogirodalomban megje- Az első csoportba azok tartoznak, amelyek általános, lenő érv is alátámasztja, hogy a common law jogrend- automatikus és abszolút kizárási szabályokat tartal- szerben ismert bizonyítási jog (evidence law) nem szi- maznak, nevesítve a magánszférához való jog védel- gorú jogági elkülönítettségben kezeli az egyes eljárás- mét, illetve ezen kívül adott esetben más konkrét alap- jogokkal kapcsolatos bizonyítási kérdéseket, hanem e tekintetben „tulajdonképpen azonosan kezel polgári és 73 Vö. David A. Sklansky – Stephen C. Yeazell: Comparative Law with out Leaving Home: What Civil Procedure Can Teach Criminal Proce- dure, and Vice Versa. Georgetown Law Journal, 2005/94, 683-730, kül. 727–732. (online) http://scholarship.law.berkeley.edu/cgi/viewcontent. 70 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- cgi?article=2718&context=facpubs tuma egységesen: 2017. március 15. A cikk egyébként az amerikai kontextusban tartalmaz érveket amel- 71 A büntetőeljárásjog vonatkozásában a kizárási szabályok összeha- lett, hogy a kontinentális jogrendszerrel való összehasonlítás, és tulaj- sonlító jogi szempontú elemzésével foglalkozik Stephen C. Thaman donképpen az amerikai jogrendszerből való kilépés nélkül, hogyan lehet (2013). az összehasonlító módszert használni az eljárásjogok kölcsönös fejlesz- 72 Vito Breda – Matteo Vricella: English Pragmatism and Italian Vir- tésében. Egy példaként e körben a bizonyítással kapcsolatos jogkérdése- tue: A Comparative Analysis of the Regime of Illegally Obtained Evidence ket körültekintő vizsgálatát hozzák fel. in Civil Law Proceedings between Italy and England. Maastricht Journal 74 Az angolszász jogrendszer sajátosságaival dolgozó amerikai rend- of European and Comparative Law, 2014/3, 428–443, idézett rész: 429. szertanról lásd Wilkes, Jr. (1975) / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

jogokat is. (Ezek a korlátozások nem a tisztességes eljá- azokat az eseteket, amikor a bizonyításfelvétel – a ter- 78 ráshoz való jogról szóló rendelkezések között jelennek helt/alperes hozzájárulásával vagy objektív lehetet- azonban meg.) lenség okán, illetve bizonyítottan jogellenes magatar- Görögország alkotmánya az alapjogi fejezetben, bár tás folytán – nem adverzariális rendszerben történik. nem a tisztességes eljárásra konkrétan vonatkozó ren- (Ez az alkotmányi rendelkezés bizonyos szempontból delkezések között, de 2001 óta tartalmaz a magánszfé- kakukktojás az itt vázolt rendszertanban, hiszen ugyan rát nevesítve védelmező rendelkezésekre [9. cikk, 9A. általános jelleggel vonatkozik a bírói eljárásokra, azon- cikk, valamint 19. cikk (1) bek.] explicit utalást tartal- ban nem automatikus és nem abszolút kizárást tesz le- mazó abszolút és automatikus kizárási szabályt. Ez a hetővé, hanem nagy hangsúlyt kap a jogalkalmazói rendelkezés az alkotmány 19. cikkének és (3) bekezdé- mérlegelés a kizárást szabályozó törvény rendelkezé- sében, amely kimondja, hogy a levelek és a kapcsolat- seinek alkalmazásában.) tartás és kommunikáció más formáinak titkossága ab- A 2014-ben módosított ukrán alkotmány az alapjo- 75 szolút sérthetetlen. A 19. cikk (1) bekezdése értelmé- gokra vonatkozó fejezet tisztességes eljárással össze- ben annak garanciáit, hogy a bírói hatalom mely ese- függő, büntetőeljárási garanciákat tartalmazó 62. cik- tekben nem kötött ezen titkosság által nemzetbizton- kében az olvasható, hogy vádat jogellenesen szerzett sági vagy különösen súlyos bűncselekmények felderíté- bizonyítékra és feltevésekre nem lehet alapítani. (Az séhez fűződő okból, törvény állapítja meg. A (3) be- ukrán alkotmány egyébként – ahogy szövegezéséből is kezdés kizárási szabálya innen indul, és rögzíti, hogy a arra következtethetünk – egy ismert büntetőeljárási 19. cikk, valamint a 9. és a 9A. cikkek sérelmével (ti. ma- alapelv, az in dubio pro reo keretei között szabályozza a gánszférasértéssel s így természetesen a személyiségi bizonyítékkizárási szabályt.) jogok sérelmével) szerzett bizonyíték felhasználása ti- Csak említésképpen: A fenti európai országok konti- 76 lalmazott. nentális alkotmányaiból az angolszász rendszer felé át- Portugália 2005-ben módosított alkotmánya, annak menetet képez Dél-Afrika, amelynek még 2012-ben mó- 32. cikk (8) bekezdésében a büntetőeljárásokra vonat- dosított alkotmánya tartalmaz olyan kitételt [35. cikk kozó garanciális rendelkezések között írja elő, hogy (5) bek.] a tisztességes büntetőeljárásra vonatkozó minden a magánéletbe, a magánlakásba vagy a kapcso- rendelkezések között a letartóztatottak, fogvatartot- lattartásba és kommunikációba való visszaélésszerű tak és terheltek jogai vonatkozásában, mely szerint az beavatkozás nyomán szerzett bizonyíték semmis és ér- alapjogokat sértő módon szerzett bizonyítékokat ki 77 vénytelen. Ez is tehát abszolút és automatikus kizárá- kell zárni, amennyiben megengedhetőségük tisztes- si szabály, azonban nem terjed ki a polgári eljárásokra. ségtelenné tenné az eljárást vagy egyéb módon káro- Léteznek olyan országok is, amelyek az automatikus san hatna az igazságszolgáltatásra. (Ebben a szabályo- és abszolút kizárási szabályokat nem szűkítik le egyes zásban áttételesen megjelennek azok a már amerikai alapjogok, különösen pedig a magánszférához való jog szerzőknél olvasható hivatkozások, hogy a bírói integ- védelmére, viszont a tisztességes eljáráshoz való jogra ritás erősítése érdekében kell a kizárást lehetővé tenni, vonatkozó rendelkezések között helyezik el azokat. illetve magyar vonatkozásban az igazságszolgáltatás Horvátország 2001-ben módosított alkotmánya álta- rendes működésébe vetett közbizalom mint alkotmá- lános, abszolút és automatikus kizárási szabályt tartal- nyos érték védelme is tetten érhető.) maz 29. cikkében, amely kimondja, hogy jogellenesen Az alkotmány alatti szinteken, kizárólag az eljárásjo- megszerzett bizonyítékot nem lehet bírósági eljárás- gokban vagy a bírói gyakorlatban létrehozott kizárási ban felhasználni. (Itt a horvát alkotmányban az EJEB szabályokat az alábbi országok ismernek, alkalmaznak: gyakorlatából ismert megengedhetőség, magyar ter- A vizsgált angolszász országok (Egyesült Királyság, minológiával befogadhatóság intézményéről, az ún. ad- Egyesült Államok) esetében a magánszféra alkotmányi missibilityről beszél, de ténylegesen a bizonyítási esz- szinten való megjelenése nem adott, hiszen az egyik köz felhasználhatóságáról van szó.). esetben íratlan, történeti alkotmányról beszélünk, míg A 2007-ben módosított olasz alkotmány a tisztessé- a másik esetben a világ legrégebbi írott alkotmányában ges eljárásra vonatkozó 111. cikkében tartalmaz olyan nincs tételes alapjogi rendelkezés a magánszférához rendelkezést, amely megállapítja, hogy törvény rendezi való joggal vagy a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatban. Az angol történeti alkotmány keretében az alapjogokkal és a bírósági eljárásokkal összefüggő 75 E megfogalmazásban felsejlik az általánunk támogatott bizalmi bizonyítási kérdéseket a szektorális törvények szintjén kommmunikáció védelme, illetve a bizalmassághoz való jognak a védel- rendezik, az Egyesült Államok esetében pedig a 4. és 5. me is. 76 Fontos még megemlíteni, hogy a szabályt magánfelek közötti hori- alkotmánykiegészítésre épülő Legfelső Bírósági jogér- zontális viszonyokban is alkalmazni rendeli a görög alkotmány [25. cikk telmezést, valamint a tagállami alkotmányok alapjogi (1) bekezdés], lásd Nikolaos M. Katiforis: Evidence in Civil Law – Greece. rendelkezéseit értelmező tagállami legfelsőbb bírósági Lex Localis. Institute for Local Self-Government and Public Procurement döntéseket tekinthetjük irányadónak a magánszféra és Maribor, 2015, 23. (online) http://14.139.206.50:8080/jspui/bitst- ream/1/4388/1/Evidence%20in%20Civil%20Law%20-%20Greece.pdf a tisztességes eljárás határterületi bizonyítási kér- Katiforis idézett írása egy görög alkotmánybírósági határozatra uta- dései ben a főként büntetőeljárási vonatkozásban kidol- lással megjegyzi, hogy a kizárási szabály alól egyetlen kivétel van, ami- gozott kizárási szabályokon (exclusionary rules) keresz- kor is a bizonyítékot valamely alkotmányosan magasabb rangú érték, pl. emberi élet védelmében használják fel. (uo.) 77 Fontos azonban, hogy nemcsak a magánszféra sérelmét nevesíti kü- lön az alkotmány, hanem a kínzás, kényszerítés, valamint a személyes testi és lelki integritás sérelmét is. 78 Egy kifejezéssel defendant, de a rendelkezés hatálya általános. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15

tül. A konkrét esetekből vett példákat egy fenti váloga- reális az, hogy a bírót nem befolyásolja a jogsértő bizo- 81 tásban már olvashattuk. nyítási eszköz ítélete meghozatalában? Németország az alkotmány szintjén nem alkalmaz ki- A már idézett Breda és Vricella olasz szerzők a fenti zárási szabályt, illetve az alkotmányi szabályozás egyéb- kérdések kapcsán kéttípusú bizonyíték között tesznek ként is „szűkszavú” tisztességes eljárási (103. cikk) és különbséget az angol és olasz bizonyítékkizárási rezsi- magánszféra-védelmi (10. cikk) rendelkezéseket tekint- mek komparatív értékelésében: (i) egyrészt vannak ve, azokat a BVerfG személyiségi jogi gyakorlata tölti olyanok, melyek jelentős súllyal befolyásolják a peres meg tartalommal, amelynek keretében például büntető- felek képességét követeléseik alátámasztására, és (ii) eljárási vonatkozásban megszületett 2008-ban az vannak olyanok, amelyek a tényállás pontos tisztázásá- IT-rendszerek bizalmasságához fűződő alapjogot leveze- ban segítenek. tő határozat is az online fedett nyomozás és bizonyíték- Álláspontjuk szerint előbbieket mindkét jogrendszer szerzés elektronikus magánszféra-védelemre tekintet- nagyobb eséllyel fogadja be, míg utóbbiakat az olasz bí- tel történő korlátozása kapcsán. 79 róságok többségében elutasítják, így a jogsérelmet A német AB judikatúra – ellentétben az angol- szenvedett felek védelmében járnak el. Amint leírják, szász-amerikai szabadság- és biztonságközpontú pri- az olasz büntetőeljárási törvény is különbséget tesz vacyfelfogással – a kontinentális jogrendszerben meg- olyan bizonyítékok között, amelyeket bizonyos eljárási szokottan az emberi méltósághoz való jogon keresztül szabályok megsértésével szereztek (ezek meg nem en- az általános személyiségi jogból kiindulva vezet le gedhetőek), illetve olyanok között, amelyeket általá- többletvédelmet a magánszféra számára, azonban az nosságban jogellenes magatartással szereztek (ezek 82 euroamerikai kereskedelmi közeledés (lásd TTIP-tár- felhasználhatóak). gyalások) az európai magánszféra-gondolkodásban is Az előzőekben írtakból a magánszférasértő bizonyí- meghonosítja a szabadság és biztonság mérlegelési tási eszközökkel kapcsolatos alapjogi problematika szempontjait, amely minden bizonnyal idővel majd tük- megoldására számunkra az következik, hogy ha a bizo- röződik a mértékadó alkotmánybírósági gyakorlatok- nyításhoz (igazsághoz való hozzáféréshez, joghoz ju- ban is. táshoz) való jogot és a magánszféra védelméhez való jo- A magyar alkotmánybírósági esetjog sokban támasz- got szembeállítjuk egymással (mint konkuráló alapjogi kodik a német méltóságközpontú és így az általános pozíciókat) a tisztességes polgári eljárás kontextusá- személyiségi jogot kibontó gyakorlatra, és követi ezt a ban, akkor a helyes irány a jogsértő bizonyítási eszkö- modellt. Az itt vizsgált bizonyítási kérdésekben is, e ha- zök felhasználhatóságának bírói megítélésében az, ha gyomány folytatása – akár a szabadság és biztonság azt eleve a nemzeti alkotmányban rögzített alapjogi szempontjaira is tekintettel – a magánszféra informáci- standardhoz igazítjuk, ebben az esetben a tisztességes ós társadalmi aspektusai vonatkozásában több ponton eljáráshoz való jog tartalmi oldalát finomító ma- indokolt lenne a magánszférasértő bizonyítékok érté- gánszféravédő biztosítékok által. kelése, végső soron pedig kizárása vonatkozásában. Vé- Ebben a keretben minden esetben a magánszféra-sé- leményünk szerint a személyiség- és így magánszféra- relmet szenvedett fél jogait és érdekeit kell előnyben sértő bizonyítási eszközök kapcsán a magyar alkotmá- részesíteni anélkül, hogy az ügy tárgyának eldöntését, nyos gyakorlat továbbfejlesztésére a német, és ahol az a tényállás tisztázását és az igazságszolgáltatás átfogó erre alkalmas, az amerikai „alkotmánybírósági gyakor- érdekét alapvetően sértő – és az alapjogsérelem súlyos- lat” fényében vannak lehetőségek. (Megjegyzés: A ma- ságát érintő, alapvetően alkotmányjogi, szükségessé- gyar Alkotmánybíróság egyébként tradicionálisan a gi-arányossági vizsgálatot igénylő – bírói mérlegeléstől büntető eljárásjog vonatkozásában állapít meg inkább várnánk a válaszokat, amely bírói mérlegelés termé- olyan alkotmányos követelményeket, amelyeknek a bi- szetesen így arra irányulna, hogy megjósolja, milyen zonyításra is van direkt hatásuk. Legutóbb pl. a 8/2013 hatással lehet az alapjogsértő bizonyítási eszköz az el- (III. 1.) AB határozat állapította meg, hogy a védő ter- járás tisztességességére. Ilyen fajta jövendőmondásra helti kihallgatásról történt értesítésének elmaradása kényszeríteni a bíróságokat azonban kontraproduktív esetén, a terhelt vallomása bizonyítékként nem vehető lenne az igazságszolgáltatás tisztességessége és haté- figyelembe.) konysága szempontjából. Ezen rövid kitérő után, a továbbhaladáshoz elsőként Olyan szabályozási megoldások tehát álláspontunk fontos annak tisztázása, hogy a jogellenes szerzésmód szerint nem elfogadhatóak a polgári eljárásjogban, ténye általános jelleggel felhasználhatatlanná teszi-e amelyek következmény nélkül hagyják a jogsértő, külö- polgári és büntetőeljárásokban egyaránt a jogsértő bi- nösen pedig a magánszférasértő bizonyítási eszköz fel- zonyítási eszközöket, vagy e ténynek semmi következ- használását. Ezen keretben is az abszolút és automati- 80 ménye nincs ezek használatára nézve? Másrészről ab- kus, alkotmányi szinten megfogalmazott kizárási sza- ban a kérdésben is állást kell foglalni, hogy mennyire bályok alkalmazása mellett érvelünk, amelyek korlá- tozzák a bíróság mérlegelését egyrészt alapjogvédelmi szempontokra (mércékre), másrészt a bizonyítás során 79 BVerfGE 120, 274–350 (1 BvR 370/07 – Rn. (1–333), (online) http:// www.bverfg.de/e/rs20080227_1bvr037007.html 80 Athanasios Kaissis: Exclusion of Illegally Obtained Evidence in Greek Civil and Penal Proceeding – An outline. Jens Adolphsen − Joa- 81 Dimitrios Giannoloupoulos: The exclusion of improperly obtained chim Goebel − Ulrich Haas − Burkhard Hess − Stephan Kolmann − evidence in Greece: putting constitutional rights first. International Markus Würdinger (Hrsg.): Festschrift für Peter Gottwald zum 70. Ge- Journal of Evidence and Proof. 2007/11, 181–212., kül. 189–190. burtstag. C.H.Beck, 2014. kül. 309–310. 82 Vö. Breda–Vricella (2014) i. m. 14. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

keletkező ún. konkuráló alapjogi pozíciókra tekintet- A felmerülő problémákra egészen az 1990-es évekig a tel. (Ebből az is következik, hogy csak a peres felek kö- bíróságok joggyakorlata kereste a válaszokat, majd zött kialakult konkuráló alapjogi relációban szükséges 1991 és 1993 között büntetőjogilag szankcionálták a ilyen szabályok alkalmazása álláspontunk szerint. titkos tevékenységekkel zajló „bizonyítékszerzést”, és Amikor az egyik alapjogi pozíció a másik felett kirívóan bevezették az ilyen jogsértő bizonyítási eszközök auto- információaszimmetrikus bizonyítási helyzetet te- matikus kizárását, ekkor még csak az eljárási törvé- remtve dominál – tehát tkp. azt megszünteti, elrelativi- nyek szintjén. 1996-ban végül a büntetőeljárási tör- zálja –, akkor az abszolút és automatikus kizárás alap- vény reformjával külön nevesítették a bűncselekmény vetően nem alkalmazandó, hiszen a magánszférasértő útján szerzett bizonyítékokat, és megfogalmazták ezek bizonyítási eszközzel bizonyító fél szükséghelyzetben automatikus kizárását is, mielőtt megszületett volna az 88 van: nem rendelkezik pusztán jogsértő bizonyítási esz- úttörő 2001-es alkotmánymódosítás. közzel. Erre az esetre az új Pp. kidolgozta pl. a bizonyí- A görög alkotmányreformon keresztüli bizonyítékki- tási szükséghelyzet rendszerét, a 265. § (2) bekezdésé- zárás azért minősül fontos jogi innovációnak, mert ben, amelyet vizsgálatunkkal nem érintünk.) „egyszerre jellemző rá, hogy: (i) alkotmányi szintű, (ii) 89 automatikus (tkp. ex lege) és (iii) abszolút”. Triantafyllou ezzel kapcsolatban azt írta még 2013- 4.3. Alkotmányi szintű, Abszolút ban, hogy az uralkodó elméleti nézetek szerint a bizo- és univerzális kizárás: trójAi fAló nyítási eszköz súlyát és a jogsértés súlyosságát össze- vAgy görög Ajándék, Amelytől mérő bírói mérlegelés alkotmányi szintű kizárási sza- nem kell félni? 83 bály esetében rendben is van, kivéve persze az emberi méltóság ellen elkövetett súlyosabb cselekményeket, A fentebb lehetséges európai mintaszabályozásként pl. kínzást. Egy radikálisabb nézet szerinte az, amely említett „görög modell” érdekessége, hogy az 1970-es minden alapjogsérelem útján szerzett bizonyítási esz- évektől kezdve az gyakorlatilag a bírósági jogalkalma- köz kizárását támogatja. Szerinte ebben a helyzetben záson keresztül fejlődött, mire a ’90-es évekre felérté- hozott jelentős változást a 2001-es görög alkotmány- kelődött a parlament és a jogalkotói válaszok szerepe a módosítással életbe léptetett kizárási szabály. 90 84 jogsértő bizonyítási eszközökkel kapcsolatban. A A görög alkotmányi szintű kizárási szabály „hibájá- szabályozás, mivel egyedülálló a kontinensen, valóban nak” talán az nevezhető – már ha a Triantafyllou által mintaértékű, azonban pont egyedisége okán nem biz- az előbb említett radikálisabb nézetet képviseljük –, tos, hogy mintaadóvá is kell váljon más országok szá- hogy nevesítve ténylegesen csak a magánszférasértés- mára, például annak univerzalitása is veszélyeket rejt sel szerzett bizonyítékok felhasználhatóságát tiltja 91 magában az egyes eljárásjogok kifejezett specifikumai erga omnes jelleggel , míg egyéb alapjogok sérelmével okán. szerzett bizonyítékok esetében az eljárási törvények Kaissis szerint a technológia robbanásszerű fejlődé- szabályozása, valamint a bírói gyakorlat tudnak válto- se és a magánszféra ezáltali fenyegetettsége volt az, zó mértékű védelmet nyújtani az alapjogsérelmekkel amely arra késztette a görög jogalkalmazót és jogalko- szemben. További hátrányának tekinthető a szabály tót, hogy újragondolja a kérdés alkotmányos és eljárás- univerzalitása is, ahogy azt a fentiekben már jeleztük. 85 jogi szabályozását. Kaissis megjegyzi továbbá, hogy a E görög szabály (angolszász-kontinentális) kompara- 92 2001-ben a polgári és büntető eljárásjogra is kiterjedő tív vizsgálatát végzi el Giannoloupoulos úgy, hogy az hatállyal bevezetett abszolút alkotmányi szintű kizá- Egyesült Királyságban és Walesben alkalmazott bírói rási szabály „főként modern elektronikus eszközök mérlegelés rendszerét állítja szembe a görög abszolút 86 jogellenes használatával szerzett bizonyítékok” vo- és automatikus kizárással, és helyezkedik arra az álta- natkozásában merül fel. Fontos tény az is, hogy az ilyen lunk is pártolt álláspontra, hogy az alkotmányos alap- technológiák segítségével jogellenesen megszerzett jogokhoz inherensen kötött abszolút kizárással eleve bizonyítékok száma mind polgári, mind büntetőperek- összeegyeztethetetlen a mérlegelési rendszer, amely a ben robbanásszerűen megnőtt, már az 1950-es évek- jogalkalmazónak biztosít teret az alkotmányellenesen 87 ben. Az IKT fejlődéséből adódó bizonyítási és ma- szerzett, jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatósá- 93 gánszféra-problematikák vizsgálatában tehát a fentiek gának vizsgálata vonatkozásában. alapján teljességgel helye van ezen modell részletes Az abszolút kizárási rendszer alkalmazásának lénye- vizsgálatának. gi eleme, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz felhaszná- lásával kapcsolatos mérlegelést az alkotmányozó hata- lom végzi el, egymással szembeállítva a mérlegelésen 83 Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- tuma egységesen: 2017. március 15. 88 Kaissis (2014) i. m. 311–314.; Giannoloupoulos (2007) i. m. 183– 84 Fontos tudnunk azonban, hogy az első alkotmányellenesen szerzett 184. bizonyítékokkal kapcsolatos bírói döntés 1871-ben született és ezt kö- 89 Giannoloupoulos (2007) i. m. 195. vetően a jogsértő bizonyítékok kizárására vonatkozó szabályok együtt 90 vö. Georgios Triantafyllou: Greece: From Statutory Nullities to a fejlődtek az alkotmány által védett jogokra vonatkozó szabályokkal. Vö. Categorical Statutory Exclusionary Rule. Thaman (2013) i. m. 263. Giannoloupoulos (2007) i. m. kül. 182–183. 91 A magánszférasértéssel szerzett bizonyítékok kizárásáról a görög 85 Kaissis (2014) i. m. 310. büntetőeljárás példájában lásd Triantafyllou (2013) i. m. 274–275. 86 Kaissis (2014) i. m. 312. 92 Giannoloupoulos (2007) i. m. fent 87 Giannoloupoulos (2007) i. m. 184–188. 93 Giannoloupoulos (2007) i. m. 185. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17

alapuló rendszerekben azon köz- és magánérdekeket, latban általánosságban fogalmazott meg még 2013- amelyek mentén a jogsértő bizonyítási eszközzel kap- ban. Szerinte ezekben a bizonyítási esetekben nem 94 csolatos kizáró döntés végül megszületik. könnyű a jogalkalmazó mérlegelési feladata a jogsértés Ha pedig egy ilyen alkotmányozói mérlegelés után a súlyossága és az alapjog által védett jogi érdek közötti tisztességes eljáráshoz való jogot szabályozó rendelke- „igazságtétel” tekintetében, és nem könnyű eldönteni, 97 zések közé, azok tartalmi bővítése céljával magánszfé- mi meríti ki pontosan az alapjogsérelem fogalmát. A ravédő alapjogi mércéket építünk, azzal az igazságszol- magánszférasérelem fogalmának kimerítése pedig még gáltatás rendes működésébe vetett közbizalom alkot- nehézkesebbé válhat a jövőben, különösen az informá- mányos értékét, s ezzel az igazságszolgáltatásban a bi- ciós és kommunikációs technológiák elterjedése hatá- zonyításhoz fűződő közérdeket is szolgáljuk. sára. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát és az abba Amennyiben a bíróságoknak ezen alapjogi mércéktől vetett közbizalmat minden bizonnyal tehát nem szol- függetlenül lehetőséget biztosítunk további mérlege- gálja nehéz és a technológia fejlődésével egyre csak lésre, akkor az: még inkább elnehezülő „igazságtételek” sorozata. (i) egyrészt ronthat az abszolút és automatikus alkot- Mindezekkel szükségtelen lenne megnehezítenünk a mányi szintű kizárás szabályainak legitimációján, bírói mérlegelés egyébként sem egyszerű feladatait, és (ii) másrészt pedig olyan eljárásjogi fékek beépítésé- az alapjogsérelemre tekintettel a bírói mérlegelést ve- re lehet szükség ilyen esetekben, amelyek segítségével zető, keretek között tartó konkrét, alkotmányi szintű a tisztességes eljáráshoz való jogból folyó hatékony jog- alapjogi mércékre van szükség. orvoslaton vagy akár alkotmányossági felülvizsgálaton Bár Thaman fent idézett álláspontját a büntető eljá- keresztül lesz csak visszafordítható a jogsértő bizonyí- rásjog vonatkozásában fogalmazta meg, végkövetkez- tási eszközre alkotmányellenesen alapított bírói dön- tetése annak „tükörfordításával” talán igaz a polgári el- tés hatása általánosságban, illetve konkrét alapjogok járásjog fentebbi példákon keresztül említett vonatko- 95 sérelme esetén, konkrét ügyekben is. zásaira is. A külföldi minták alapján ezért lenne meg- fontolható egy olyan alkotmányi szintű, magánszféra- védő kizárási szabály létrehozása, amely a polgári eljá- 5. követkeZtetések 96 rásjog garanciarendszerét erősíti, és amelyre tekintet- tel az eljárásjog szektorális szabályai „finomhangolha- Megállapításainkat összegezve, végső következtetés- tóak”, az alkotmányi szabály által meghatározott konk- ként egyet kell értsünk Stephen C. Thaman büntetőeljá- rét alapjogi mércéhez igazíthatóak. rás-jogász álláspontjával, amelyet az alapjogsérelem- Zárszóként a bizonyítékkizárás alkotmányi szintű mel szerzett bizonyítási eszközök kizárásával kapcso- szabályozásának szükségességével kapcsolatban iga- zat adunk tehát Thamannak, aki szerint „[ą]mennyi- ben a mérlegelés megengedett, azt nem az eljáró bíró- nak kellene elvégeznie, különösen nem a civiljogi rend- Ezzel kapcsolatban Giannoloupoulos [(2007) i. m. 186] Karras 94 álláspontját idézi. szerekben, ahol az eljáró bíró egyidejűleg a tények bí- A fentieken túl, a „görög modell” büntetőeljárási szabályai közül az rája is”. 98 95 ún. abszolút és relatív semmisség szabályai lehetnek megfontolásra ér- demesek a magyar polgári eljárásjog rendszerébe való átültetésre, mert a jogsértő bizonyítási eszköz alkalmazása esetére ezek lehetővé teszik akár az egész eljárás vagy egy adott eljárási cselekmény semmissé nyil- vánítását, sőt akár az ítélet megváltoztatását is. Ezen szabályok elemzé- 97 Stephen C. Thaman: Balancing Truth Against Human Rights. In: sét lásd Kaissis 2014, 312–313. Thaman (2013) i. m. 442. Az alapjogsérelemmel kapcsolatos mérlegelés Az alább olvasható online hivatkozások utolsó megtekintésének dá- fontosságáról uitt. 432–437. 96 tuma egységesen: 2017. március 15. 98 Thaman (2013) i. m. 442. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19