Sólyom László: Documenta I. - Polgári jog tartalomjegyzék

SÓLYOM LÁSZLÓ DOCUMENTA – POLGÁRI JOG –



SÓLYOM LÁSZLÓ DOCUMENTA – POLGÁRI JOG –

© Dr. Sólyom László, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 Borítóterv: Sólyom László – Barna Design Kft. Borítókép: Mánfai György Hátsó borítókép: Mánfai György A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 461 4 Ö ISBN 978 963 258 464 5 Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Szerkesztő: dr. Landi Balázs Kiadói szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Bevezetés....................................................................................................... 9 Klasszikus polgári jog A polgári jogi felelősség és a biztosítás........................................... 15 A polgári jogi felelősség hanyatlása............................................................. 15 A felelősség korlátozása a közvetlen kárra................................................. 211 A súlyos gondatlanság a biztosítási szerződésekben................................ 230 A közvetlen kár fogalmáról........................................................................... 259 A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség biztosítása   az NSZK-ban................................................................................................ 265 Egyéb polgári jogi tanulmányok.......................................................... 294 KGST-jogi formák és a kelet–nyugati vállalati együttműködés................. 294 Az állami vállalatok jogállása az Egyesült Államokban.......................... 322 A nem vagyoni kártérítés a mai polgári jog értékrendjében.................... 349 A polgári jog és az alkotmányos jogok kapcsolódása A személyiségi jogok.................................................................................. 359 A személyiségi jogok elmélete...................................................................... 359 Vojtina olvasólevele........................................................................................ 540 8/1990. AB határozat (emberi méltóság és önrendelkezés:  a személyiségi jog, mint anyajog)............................................................. 543 9/1990. AB határozat (a megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik,  hogy a jognak mindenkit egyenlő méltóságú személyként  kell kezelnie)................................................................................................ 544 23/1990. AB határozat (a halálbüntetés alkotmányellenességéről)......... 546 64/1991. AB határozat (az első abortusz-határozat)................................... 563 48/1998. AB határozat (a második abortusz-határozat)............................ 581 14/1995. AB határozat (a házasság fogalmáról és az azonos nemű  személyek párkapcsolatának jogi elismeréséről)................................... 595 5

Tartalom Politikai vétó a középületek akadálymentesítése törvényi   határidejének ismételt meghosszabbítása miatt (2006. március 2.)..... 600 Alkotmányossági vétó a médiatörvény azon rendelkezése ellen,   amely a jelenlegi jogosultaknak pályázat nélkül ismételten   lehetővé teszi a jogosultság megújítását (2008. december 29.).............. 602 Adatvédelem................................................................................................ 611 Adatvédelem általában.................................................................................. 611 Adatvédelem és személyiségi jog................................................................. 611 Egy új szabadságjog: az információszabadság........................................... 624 A szabadságjogok biztosítékai...................................................................... 650 Data Protection and Freedom of Information in Hungary:   A New Human Right in a Socialist State in Transition......................... 658 15/1991. AB határozat (a személyi szám alkotmányellenességéről)........ 665 Politikai vétó az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok   között a légiutasok adatainak átadásáról szóló megállapodás   kihirdetéséről szóló törvény ellen, a személyes adatok nem   kielégítő védelme miatt (2006. november 29.)......................................... 681 Politikai vétó a népszámlálásról szóló törvény ellen, a gyűjtendő   adatok körével kapcsolatban (2009. október 21.)...................................... 684 Átvilágítás....................................................................................................... 690 60/1994. AB határozat (az átvilágítási törvény   alkotmányellenességéről és az átvilágítás alkotmányos   követelményeiről)........................................................................................ 690 Alkotmányossági kérdések........................................................................... 704 Ombudsman....................................................................................................... 711 Az ombudsman „alapjog-értelmezése” és „normakontrollja”................ 711 Környezetvédelem..................................................................................... 729 Környezetvédelem és polgári jog................................................................. 729 8/1994. AB határozat („non-derogation határozat”:   a környezetvédelem szintje nem csökkenthető)..................................... 826 Politikai vétó a Balaton-törvény ellen, mert enyhíti   a csatornázottságra és belterületbe vonásra vonatkozó   követelményeket (2008. június 30.)........................................................... 833 Politikai vétó a fűtésre használt termálvíz felszín alá visszasajtolása   kötelezettségének enyhítése ellen (2009. július 1.).................................. 838 6

Tartalom A tulajdonjog a polgári jogban és az alkotmányjogban................. 843 Polgári jogi kérdések az Alkotmánybíróság gyakorlatában.................... 843 A tulajdonhoz való alapjog funkciója.......................................................... 857 A kárpótlásról.................................................................................................. 863 21/1990. AB határozat (első kárpótlási határozat)...................................... 868 16/1991. AB határozat (második kárpótlási határozat)............................. 878 28/1991. AB határozat (negyedik kárpótlási határozat)............................ 882 64/1993. AB határozat (vételi jog önkormányzati lakásokra)................... 896 43/1995. AB határozat („Bokros-csomag” alaphatározat)......................... 904 Alkotmányossági vétó a magánnyugdíjról szóló törvénnyel   szemben, a pénztártagok jogosítványainak szűkítése miatt   (2009. december 31.).................................................................................... 913 Politikai vétó a gyermekgondozási segély jogosultsági idejének   leszállítsa ellen háromról két évre (2009. június 11.).............................. 920 A Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó vétók........................... 925 Politikai vétó a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló   törvény ellen, törvényhozási eljárási szabálytalanságok   és tartalmi kifogások miatt (2009. október 13.)....................................... 925 Politikai vétó a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről   és végrehajtásáról szóló törvény ellen, mert az Országgyűlés   az előző vétóban kifogásolt hibáknak csak egy részét orvosolta   (2009. december 22.).................................................................................... 936 Tisztelgés a mesterek előtt Eörsi Gyula búcsúztatója............................................................................... 941 Ajánlás Benedek Ferencnek........................................................................... 943 7



Bevezetés 1. Ez a könyv a független, demokratikus és alkotmányos Magyarország megszületése harmincadik évfordulója előtt tiszteleg. Nincs egyedül: már jelennek meg a visszaemlékezések, történeti feldolgozások. Ezek azt írják le, hogy látják ők ma az eseményeket. Én azt mutatom be, hogy lát- tam őket akkor. Változtatás nélkül közlöm a dokumentumokat; egy ióta nem veszhet el, bármennyire másként gondolom ma, vagy bármilyen szí- vesen fűznék megjegyzéseket a korábban közreadott írásokhoz. A jelen- ből szemlélve objektív forrásközlésnek minősülhet ez a gyűjtemény. De valójában végletesen szubjektív marad; hiszen szerzői mű, az én hozzájá- rulásom és az én tisztelgésem, még akkor is, ha éppen hivatalos doku- mentumokról van szó. Ez utóbbiak – főleg alkotmánybírósági határozatok – közlése külön magyarázatot igényel. Az örök történetírói törekvés: megmutatni, hogy is volt valójában, ebben az esetben szó szerint értendő. Az olvasó azt ta- lálja meg ezekben a döntésekben, amit az Alkotmánybíróság annak idején valójában mondott. Erre azért van szükség, mert a rendszervál- tást alapvetően befolyásoló határozatokról kezdettől fogva sok hamis értelmezést terjesztettek, majd 2010 után a bíróságot tették felelőssé az első két évtized „tévelygéséért”. Sőt 2014-ben a negyedik alaptörvény- módosítás a 2012 előtti döntéseket, közöttük sok sarkalatos törvénnyel felérő határozatot, egyszerűen kitörölt a magyar corpus iurisból: min­ det „hatályon kívül helyezték”. Ez a könyv megőrzi őket, és egykori szerepüket. Az is nyomon követhető, hogy az Alkotmánybíróság saját működésének folyamatos értelmezője és történetírója volt; mind a ha- tározatok hivatkozásában a korábbi döntésekre, mind az Alkotmány- bíróság működését kísérő tanulmányaimban. Vannak közöttük vis�- szatekintő összefoglalások is egy, három, öt, tíz és huszonöt év távlatá- ból, abból a fajtából, amilyent most nem akartam írni. De e könyv ke- retében ezek a valódi történetírások is csupán kordokumentumok. Mi- vel ez a gyűjtemény személyes válogatás, csak a magam írta határoza- tokat közlöm az első kilenc évből. Itt, és csakis itt törik meg az a szándék, hogy szó szerint közöljem a teljes eredeti szöveget. Az alkotmánybírósági határozatokból csak az elvi jelentőségű megállapítások kerültek ebbe a könyvbe. A kötetek életutamból azt tartalmazzák, amit eleve a tudományos vagy politikai nyilvánosságnak szántam. Azonban nyilvános tevé- kenységemből sem tudok mindent dokumentálni. Például elnöki kör- nyezetvédelmi fellépéseim nagy részét sem, ahol is a sikerek szóbeli 9

Bevezetés intervenciók eredményei voltak. Azoknak a személyes kapcsolatok- nak és előadásoknak, amelyek hozzájárultak az Alkotmánybíróság el- ismertetéséhez Európában és a világban, szintén alig maradt írásos nyoma. 2. De mit keres a rendszerváltás előtti húsz év ebben a gyűjtemény- ben? Azokkal a történészekkel értek egyet, akik nem tartják helyesnek a periodizáció börtönébe zárni a történelmet. Vagy talán 1989-ben mindenki csak egyszeriben ott termett? Még inkább a merev korsza- kolás ellen szól, hogy az egyszer elgondolt gondolatokat nem lehet visszazárni a palackba. Hosszú idő után olyan hatásuk lehet, amelyet kigondolójuk nemcsak nem láthatott előre, de bizonyosan nem is volt szándékában olyasmi. Ötven évre visszatekinteni persze nem a rég- múlt; de a gyors és radikális változások eltávolítják a közelmúltat is. 1980-ban, amikor a környezetvédelmi populáris akcióról írtam, nyil- ván nem gondolhattam egy alkotmánybírósági absztrakt normakont- rollra irányuló populáris akcióra, azaz ez utóbbi egy nem szándékolt hatás volt. De aztán örömmel vettem föl a fonalat. Hasonlóan, nyolcva- nas évekbeli adatvédelmi mozgolódásokból egy forradalmi változás közbejöttével lett az Alkotmánybíróság személyiszám-ítélete, és en- nek alapján törvény. Az iskolapélda a személyiségi jogokról szóló, már 1981-ben lezárt könyvnyi terjedelmű történelmi és elvi vizsgálódás, majd a gondolat újjáéledése úgy, hogy az élethez és emberi méltóság- hoz való jog az egész alkotmánybíráskodás alapja lett. A tulajdon pol- gári jogi és alkotmányjogi fogalma megkülönböztetésének is ebben a könyvben vannak a gyökerei. S még régebbre visszamehetünk. A pol- gári jogi vétkesség és sok alkotmányossági mérce számomra egyaránt érdekkiegyenlítési konstrukció. A gondolatok működésének ez a mód- ja indokolja a rendszerváltás előtti művek felvételét a könyvbe. A már nehezen hozzáférhető régebbi írások újbóli kiadására az is a magam mentsége, hogy jogi és az ahhoz kapcsolódó közéleti pályámat már három éve véglegesen lezártam. 2016 februárjában írtam meg utolsó jogi cikkemet, s ezután teljesen más irányú tevékenységbe kezd- tem. Nyomai a bibliográfiában megtalálhatók, de ebbe a könyvbe nem kerülhetett semmi, amit a fenti dátum után írtam. 3. E könyvtáblák között végérvényesen lezárt jogászi-közéleti pá- lyám dokumentumai vannak, eredeti formájukban, változtatások és magyarázatok nélkül – tőlem immár független létben. Ám a könyvbo- rítókon örömmel jelzem, hogyan tekintek vissza munkásságomnak erre a hosszú szakaszára, s illesztem be az élet teljességébe. A polgári jogi kötetre az illatos hunyor, a helleborus odorus került. Ez a csakis a Mecsekben honos virág bújik ki a földből leghamarább, már a tél végén virágzik. Jól illik a korai művekhez, amelyek a fiatalság 10

Bevezetés jegyeit viselik. Az alkotmányjogi könyvön a pécsi havihegyi kápolna előtti százharmincéves mandulafa van, amely 2019-ben az év fája lett Európában. Szimbóluma annak, hogy az európai alkotmányosság túl- éli a zord időket, évszázad múltán is virágba borul és bő termést hoz. A közéleti kötetet a bánáti bazsarózsa, a paeonia banatica díszíti. Mél- tán: a környezetvédelem vitt közéleti pályára, a bánáti bazsarózsa egyetlen élőhelye, a Zengő megvédése volt a legszebb, és sikeres moz- galom, a Védegylet javasolt köztársasági elnöknek, s elnökként is tevé- keny maradtam e téren. 11