jogalkotói akarat az volt, hogy valamennyi, költség- vényi egység, amely akár egymással össze nem függő Büntetőjogi Szemle 2 021/1. szám vetést károsító magatartás – függetlenül attól, hogy cselekményeket olvaszt egyetlen bűncselekmény azt különböző adó- és járuléknemekre követték-e tényállásába. Ennélfogva nem kizárt a bűncselek- el – törvényi egységet képezzen. A különböző költ- ményegységként értékelése az egyébként térben is ségvetésekben és eltérő adónemekben okozott va- időben is elkülönülten végrehajtott cselekmények- gyoni hátrány vonatkozásában is törvényi egység nek. Az ilyen, önmagukban is bűncselekmény meg- keletkezik. Törvényi egységet képeznek a Btk. 396. állapítását eredményező – valódi anyagi halmazat- § (1) bekezdés a), b) és c) pontjába ütköző cselekmé- szerű – részcselekmények alapját képezhetik a több nyek és a magatartásokkal külön-külön okozott va- ugyanolyan bűncselekmény megállapításának az üz- gyoni hátrány összegzett mértékéhez igazodóan mi- letszerű elkövetés fogalmában (BH 2015.59.). nősül a cselekmény a Btk. 396. § (2)–(5) bekezdése szerint. A Btk. 396. § (8) bekezdésében írtakra – A Kúria a fent már hivatkozott BH 2015.59. számú amely a korlátlan enyhítés lehetősége szempontjá- határozatában kimondta tehát, hogy a költségvetési ból az okozott vagyoni hátrány vádemelés előtti meg- csalás vonatkozásában az üzletszerűség megállapí- térítését tekinti cezúrának – figyelemmel a költség- tásának nem lehet akadálya az, hogy ha a bűncse- vetési csalás esetén a vádemelés időpontja zárja le a lekmény törvényi tényállásán belül értékelésre ke- bűncselekményegységet, így valamennyi, az addig rülő különböző elkövetési magatartások törvényi eltelt időszakban megvalósult tényállásszerű cselek- egységet alkotnak. E határozatában a Kúria elvi je- mények a törvényi egység körébe tartoznak (BH lentőséggel kifejtette azt is (lásd 71. pont), hogy ha 2018.162., BH 2015.296., EBH 2019.B.6.), azonban az adóelvonás az elkövető részéről ismétlődik, kü- törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli lönösen, hogy ha az ismétlődés többszörös, akkor magatartás, azaz tettesi cselekmény teremt (BH a rendszeres haszonszerzésre törekvés tetten ér- 2015.178.).11 hető. Mind az adócsalás folytatólagosan elkövetett bűncselekményegységébe, mind pedig a törvényi Van ugyanakkor olyan ettől eltérő jogalkalmazói egység különös eseteként szabályozott költségve- álláspont is, amely szerint a törvényi egységet nem tési csalásba önmagukban bűncselekményt képező a vádemelés, hanem az elsőfokú ítélet zárja le a költ- és a törvényi egység konstrukció hiányában egyéb- ségvetési csalás esetében. Ennek indokaként a tar- ként valóságos anyagi halmazatban álló bűncselek- tási kötelezettség elmulasztása bűncselekményével mények tartoznak. Az a körülmény, hogy a törvény kapcsolatban kialakult gyakorlat hozható fel rendelkezése folytán a több, egymással valódi (101/2012. BK vélemény), mely szerint – ügyészi vád- anyagi halmazatban álló bűncselekményt egyrend kiterjesztés esetén – a bíróságoknak nem csupán a beli bűncselekményként kell értékelni, nem vezet- vádiratban szereplő, hanem azt meghaladóan, az el- het oda, hogy a mesterségesen kialakított egyrend sőfokú ítélet meghozatalának időpontjáig történt beli bűncselekményre figyelemmel a – rendszerint összes mulasztást el kell bírálnia, azonban ez az ál- több bűncselekmény elkövetését igénylő – üzlet- láspont a költségvetési csalás vonatkozásában – bár szerűség megállapítására nem kerülhet sor (lásd 73. az elvi lehetősége fennáll – nem nyert elfogadást.12 pont). Az üzletszerű elkövetésnek nem feltétele to- vábbá az sem, hogy a bűnözés legyen az elkövető Az üzletszerűség egyetlen keresetforrása, elegendő, hogy ha a bűn- A költségvetési csalás vonatkozásában az üzletsze- cselekményből származó vagyonnal rendszeresen rűség megállapításának nem akadálya az, hogy a bűn- kiegészíti a jövedelmét.13 cselekmény törvényi tényállásán belül értékelésre kerülő különböző elkövetési magatartások törvényi Nyilvánvalóan a felsoroltakon kívül is számos bi- egységet alkotnak. Tény, hogy a költségvetési csalás zonyítási, illetve jogalkalmazói probléma merülhet tényállása ún. összefoglalt bűncselekmény. Olyan tör- fel egy költségvetési csalás tárgyában indult bünte- tőügy elbírálása során, azonban tanulmányomban 11 Fővárosi Törvényszék 25.B.614/2017/82., Fővárosi Ítélőtábla 3. igyekeztem bemutatni a leggyakrabban előforduló Bf.100/2019/18. ilyen jellegű dilemmákat. 12 Dr. Schmidt Péter: A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdé- 13 Fővárosi Törvényszék 25.B.1249/2015/118., Fővárosi Ítélőtábla 4. sei és bírói g yakorlata. https://ujbtk.hu/dr-schmidt-peter-a-koltsegvetesi-csalas- Bf.194/2018/6. jelenlegi-minositesi-elhatarolasi-kerdesei-es-biroi-gyakorlata 51
seihez képest, amelynek normaszövege ilyen ren- Dr. Szabó Judit1 delkezést nem tartalma- zott. E vonatkozásban azon ban fontos leszögezni, hogy mindez nem eredmé- nyezte azt a helyzetet, A ne bis in idem elvének hogy „a demokratikus át- menet során létrejött jog- hazai fejlődéstörténete állami büntetőjognak ne lett volna szerves része a kétszeres értékelés tilal- mának elve, az ugyanis a Büntetőjogi Szemle 2021/1. szám jogállamisághoz és az em- beri méltósághoz fűződő Bevezetés alapjogokból aggálymen- tesen levezethető volt”6. Mint ahogy szinte minden jelentősebb jogintéz- mény, a ne bis in idem elve mint a jogerőre emelke- A ne bis in idem elve az ugyanazon tény kétszeres ér- dés egyik következménye is római jogi eredetű: tékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a nemo debet bis vexari pro una et eadem causa, modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az el- azaz senkinek nem kell elszenvednie, hogy vele járásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve. szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer is A római jogi gyökerekre visszavezethető alapjogi elv büntetőeljárás folytassanak le.7 ma már valamennyi szuverén állam mérvadó jogrend- szerének szerves részét képezi,2 ugyanakkor hazai Ahogy alapvetően a római jogban, az újkori ma- megjelenésének, értelmezési fejlődésének ismerete gyar jogban a jogerő, így a ne bis in idem tétele, an- megértésének és alkalmazhatóságának megkönnyí- nak értelmezése elsősorban a polgári (magán)jogban tése céljából elengedhetetlen. jelent meg. Magyarország Alaptörvénye a XXVIII. cikk (6) be- Kiváló példa erre a Magyar Jogi Lexikon8 ismer- kezdésében immár3 expressis verbis rögzíti a ne bis tetése, eszerint „a jogerő kérdése a per- és a magán- in idem elvét azáltal, hogy tételesen kimondja: „A jog mezsgyéjén fekszik, a perjogban kettős jelentő- jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli ségű. Egyfelől jelenti a folyamatban lévő jogvitában esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás hozott ítélet vagy határozat megtámadhatatlanságát alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, (alaki jogerő), másfelől azt a hatást, amelyet az ala- amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi kilag jogerős egy későbbi eljárásban gyakorol, amely- szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által ben ugyanaz a vitás kérdés újból döntés alá kerül meghatározott körben – más államban törvénynek (anyagi jogerő). Az alaki jogerő azt jelenti, hogy bí- megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítél- rói határozatot perorvoslattal egyáltalában vagy már ték.” Miként azt Ambrus István is megállapította, megtámadni nem lehet […] Bírói határozatoknak ezen alkotmányos szintre emelt definíció kizárólag alaki jogerőre emelkedését megakadályozza tehát, a rendes bírósági eljárások vonatkozásában irány- amennyiben perorvoslatnak helye van: a fellebbe- adó, és a rendkívüli jogorvoslati eljárások – így kü- zés, a felülvizsgálat és a felfolyamodás. Sommás vál- lönösen a perújítás, illetve a felülvizsgálat – esetén tóperben a kifogások, a fizetési meghagyásnál pedig nem alkalmazható. Mindez pedig egy adott döntés az ellentmondás állítja meg a végzés jogerőre emel- végleges és megváltoztathatatlan voltának jelentős kedését. A semmisségi keresetek és a perújítás az alaki jogerőre befolyással nincs.” korlátjaként értékelhető.4 A ne bis in idem elvének Az Alaptörvényben rögzített jogalkotói deklaráció kétségtelen újítás a korábbi Alkotmány5rendelkezé- büntetőjogi megjelenése 1 Büntetőkollégium-vezető, Fővárosi Törvényszék 2 M. Nyitrai Péter: Nemzetközi és európai büntetőjog Budapest, Osiris Kiadó 2006. 143. oldal Büntetőjogi területen nagyon sokáig nem volt egysé- ges, részletes írott jog, sporadikusan fordultak elő bün- 3 A ne bis in idem alkotmánytani fejlődéséről lásd bővebben Karsai Krisz- tina: A ne bis in idem alkotmányba iktatása – az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) tetőjogi tartalmú törvények és hiányoztak a jogköny- bekezdése in: Számadás az Alaptörvényről. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. 433–452. oldal 4 Ambrus István: A ne bis in idem elve a legújabb európai joggyakorlatban, 6 Elek Balázs: A jogerő a büntetőeljárásban Debreceni Egyetem Állam és Jog- 52 kitekintéssel a princípium érvényesülésére különböző jogterületek tekinteté- tudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszék Debrecen, 2012. 142. o. ben Európai Tükör 2019/3. 123. oldal 7 Brósz Róbert – Pólay Elemér: Római Jog, Budapest, 1974. [282] 117. oldal. 5 1949. évi XX. törvény – a Magyar Köztársaság Alkotmánya. 8 Szerk: dr. Márkus Dezső, IV. kötet, Budapest, 1903. 452–453. oldal.
vek,9 sőt, a szokásjogon túl egyes törvényszékeken be- 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról Büntetőjogi Szemle 2 021/1. szám lül is ellentmondásos volt a bűncselekmények elbírálá- 64. §-a13 alapján egészen 1952. január 1. napjáig al- sának gyakorlata. A bíróságokra nézve nem is volt ha- kalmazták. 53 tályban kötelező érvényű törvény, hanem csak rendeleti szintű jogi normák. Ezen visszásságok vezettek az első A „szovjet szocialista jogrendszer demokratizmu- modern hazai büntetőeljárási törvénykönyv, a bűnvádi sának”14 alapjain készült a büntető perrendtartásról perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk szóló 1951. évi III. törvény (Bp.II.), amely a többszöri (Bp.I.) meghozatalához. A törvénycikk célja azon törek- eljárás tilalmát már önálló szakaszban, az alapvető vés előmozdítása volt, amely a számos törvénycikkben elvek15 között szabályozta: a 6. § alapján a már jog- elszórt és nagyrészt gyakorlaton alapuló hazai jog ös�- erősen elbírált bűncselekmény miatt ugyanazon szegyűjtésére és feljegyzésére irányult. Éppen ezért a személy ellen újabb büntetőeljárásnak – a perújítás törvénycikk általános indokolása nagyon részletesen és a törvényesség érdekében használt perorvoslat elemzi a Szent István óta bekövetkezett bűnvádi per- esetét kivéve – nem lehet helye. E törvényhelyhez rendtartási változásokat, rendelkezéseket.10 Megalko- fűzött indokolás is kiemeli, miszerint „a javaslat ki- tása során tehát vezérszempont („irányeszme”) volt, fejezetten az eljárás alapelvévé teszi a többszöri el- hogy „a javaslat megfeleljen közjogunk szellemének, a járás tilalmát, tehát a – ne bis in idem – elvét”. A nemzeti jogfelfogásnak és jogfejlődésnek, s kellő össz- Bp.II. 180. § c) pontja alapján azon esetkör, hogy a hangzásban álljon hazai viszonyainkkal, különösen vád tárgyává tett cselekményt már korábban jogerő- nemzetünknek művelődési, nemzetiségi és társadalmi sen elbírálták, felmentési jogcím. viszonyaival. […] A jelenlegi állapot javításánál a modern kor színvonalán álló tudománynak elismert tételei a Az újabb eljárási kódex, a büntetőeljárásról szóló legkiválóbb külföldi törvényhozások intézkedései és 1962. évi 8. törvényerejű rendelet a fenti rendelke- az ezekre vonatkozó gyakorlati tapasztalatok szolgáltak zést lényegében átvette: a 9. §-a szerint a már jogerő- útmutatókul.”11 sen elbírált bűntett miatt ugyanazon személy ellen újabb büntetőeljárásnak – a perújítás és a törvényes- A Bp.I. 257. §-a értelmében a megvádolt személy ségi óvás esetét kivéve – nincs helye. A törvényerejű a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okok tekinte- rendelet előterjesztésekor a módosítás alábbi indo- tében kifogást emelhetett. A kifogás folytán eljáró kát jelölték meg: „A Javaslat a hatályos jognak »a ter- vádtanács a 264. § 1. pontja alapján kötelezően el- helt cselekménye nem bűncselekmény« kifejezés utasította a vádiratot és az eljárást végzéssel meg- helyett »a terhelt nem követett el bűntettet« kifeje- szüntette, ha a vád tárgyává tett cselekmény bűncse- zést használja. A Javaslat szóhasználata azt jelenti, lekmény ugyan, de tárgyában korábban jogerős íté- hogy az eljárást nem lehet megindítani, a már meg- let volt hozva. A főtárgyaláson a 326. § 1. pont elő- indított büntető eljárást pedig meg kell szüntetni, írása szerint pedig az előbbi okra alapítottan illetve felmentő ítélettel kell befejezni, ha a terhelt „felmentőítélet” hozandó. Amennyiben pedig az cselekménye nem bűntett, vagy ha a cselekmény ügyben esküdtszéki főtárgyalás volt folyamatban, a bűntett ugyan, de megállapítást nyert, hogy azt nem 352. § értelmében, ha a főtárgyalás alatt kiderül, a terhelt, hanem más követte el. Ezzel a szabályozás- hogy a vád tárgyává tett bűncselekményre vonatko- sal a Javaslat megszünteti a hatályos jog rendezésé- zólag korábban már jogerős ítéletet hoztak, a bíró- ből eredő azt a visszásságot, hogy a Bp.II. 180. § a) ság a felek meghallgatása után, azonban az esküdtek alpontja alapján, bizonyítottság hiányában kell fel- meghallgatása nélkül felmentő ítéletet hozott.12 menteni azt a terheltet is, akiről bizonyítást nyert, hogy nem ő követte el a vád tárgyává tett bűntet- A II. világháború után jelentősen megváltozott társadalmi-politikai környezet ellenére a bűnvádi 13 64. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, az 1896. évi perrendtartás fenti rendelkezéseit a népbíráskodás XXXIII. tc. és az azt kiegészítő törvények, illetve rendelkezések megfelelően tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvény- alkalmazandók. erőre emeléséről szóló 1945. évi VII. törvénycikk I. számú melléklete, az ideiglenes nemzeti kormány 14 Általános indokolás az 1951. évi III. törvényhez: „Az itt bemutatott tör- vényjavaslat azokon a perjogi alapelveken épül fel, amelyek a kulturális fejlő- 9 Nagy Ferenc: A büntetőjog tudománya in: Jakab András – Menyhárd déssel a történelem során kialakultak és tartalmazza mindazokat az eljárásjogi Attila (szerk.): A jog tudománya – Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, g ya- biztosítékokat, amelyek a büntető eljárásban szereplő személyek, elsősorban a korlati tanácsokkal Budapest, HVG-ORAC 2015. 268. oldal. terhelt jogainak gyakorlati érvényesítését szolgálják. Míg azonban a burzsoá államokban az eljárásjogi biztosítékok csupán formális, a jogszabályokban 10 Lásd Általános Indokolás I-II. meghirdetett, de gyakorlatilag legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiuma- 11 Lásd Általános Indokolás IV. 1. ként érvényesülő rendelkezések, a biztosítékok népi demokráciánkban való- 12 Az 1896. évi XXXIII. törvénycikk releváns rendelkezéseiről lásd még ságosak, tényleg érvényesülnek, azokat a törvény és igazságszolgáltatási gya- Gellér Balázs – Kis Norbert – Polt Péter: Hungarian national report on the korlatunk mindenki számára biztosítja. A javaslat a régi Bp.-nak és különösen principle of the ne bis in idem Revue Internationale de droit penal 2002/ 3–4. a szabadságjogokat korlátozó, felszabadulás előtti, a mindinkább fasizáló, 989–1007. oldal https://www.cairn.info/revue-internationale-de-droit-penal- népellenes Horthy-rendszer által alkotott novelláknak rendszere helyett nem- 2002-3-page-989.htm 2020. március 4. csak valóban biztosítja a szabadságjogok érvényesülését, de ezek körét – kü- A ne bis in idem elvének Bp. I-ben való megjelenéséről, különösen megszüntető lönösen a szovjet szocialista jogrendszer demokratizmusának példája alapján határozatok e viszonylatban való megítéléséről, illetve az anyagi igazságosság- – ki is bővíti.” gal való összefüggéséről lásd bővebben Heller Erik: A „ne bis in idem” elve a büntető törvénykezési jogban Szeged, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 15 A szocializmus időszakában a büntetőeljárási jogot kezdetben államha- 1932. talmi eljárási eszközként használták, amelynek elsődleges feladata az elkövető bíróság elé állítása és megbüntetése volt. Később azonban enyhülés volt meg- figyelhető, amelynek hatására a büntetőeljárásban megjelent az alapvető em- beri jogok érvényesítése, elsődlegesen a védelem joga keretein belül – lásd részletesebben Nagy Ferenc i. m. 316–317. oldal.
tet.”16 Ezen eljárási törvény 221. § (2) bekezdés e) dés rögzítette, hogy azzal szemben, akinek a felelős- pontja alapján a vád tárgyává tett bűntett korábbi ségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott ha- jogerős elbírálása az eljárás megszüntetését eredmé- tározatával állapította meg, azonos tényállás mellett nyezte. büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény- A mai, később ismertetendő felfogástól eltérően ben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása azonban e két utóbbi jogszabályhoz fűzött jogértel- előtt – nem indítható. mezés egyaránt leszögezte, hogy minthogy a bűn- A fentiekből jól látható, hogy a kétszeres eljárás cselekmény elbírálására kizárólag a magyar bünte- tilalmának rendszertani helye változatlan maradt, tőbíróságnak van joghatósága, így nem rendelkezik de alkalmazási köre kiszélesítésre került. az anyagi jogerő hatályával a külföldi bíróságnak az Az 1998. évi Be. fenti, 13. § d) pontjának rendel- azonos cselekményt ugyanazon személy vonatkozá- kezését a Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybíróság sában jogerősen elbíráló határozata.17 előtt megtámadta. A büntetőeljárásról szóló 1998. Büntetőjogi Szemle 2021/1. szám Az 1962. évi 8. törvényerejű rendeletet felváltó, a évi XIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény- büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény a ne bis ellenességének megállapítására és megsemmisíté- in idem tilalmát immár nem az alapelvek, hanem az sére irányuló bírói kezdeményezés elutasításáról alapvető rendelkezések között helyezte el, mint a bün- szóló 33/2013. (XI. 22.) AB határozat azt vizsgálta, tetőeljárás megindításának egyik akadályát: a 13. § hogy – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – d) pontja alapján a büntetőeljárást nem lehet indítani, lehetséges-e a törvényes vád hiánya okán történő és a már megindult eljárást meg kell szüntetni vagy eljárást megszüntető bírói végzés meghozatalát kö- felmentő ítéletet kell hozni, ha a terhelt cselekményét vetően ugyanazon történeti cselekmény miatt már jogerősen elbírálták, kivéve a perújítás és a tör- azonos gyanúsítottal szemben ismételten vádat vényességi óvás esetét. A jogalkotó rögzítette, hogy emelni. Az Alkotmánybíróság az összefüggés feltá- ezen rendelkezés a büntetőeljárás megindításának és rásához mindenekelőtt értékelte a kétszeres értéke- lefolytatásának, valamint a büntetőjogi felelősség lés büntetőjogi tilalmának célját és értelmét. Az Al- megállapításának az eljárás valamennyi szakaszában kotmánybíróság kiindulópontját e körben az jelen- kötelezően figyelembe veendő akadálya.18 A korábbi tette, hogy az állami büntetőigény érvényesítése a jogerős elítélés – az 1962. évi 8. tvr. felfogását meg- jogállamokban kizárólag akkor nyerhet alkotmányos tartva – a 213. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, igazolást, ha azt olyan eljárási garanciák megtartása mint eljárást megszüntető ok jelenik meg mind a bűn- mellett folytatják, amelyek ellensúlyt képeznek az tetti, mind a vétségi eljárásban. állami hatalommal szemben és elejét veszik az ál- A rendszerváltás utáni megváltozott társadalmi- lami büntetőhatalom önkényes, visszaélésszerű gya- politikai változásokra reflektáló első eljárási tör- korlásának. Az állam büntetőhatalmának korlátját vény19, a 2003. július 1. napjával hatályba lépett, a jelentő ilyen eljárási elvnek számít az Alaptörvény büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § XXVIII. cikkében foglalt alkotmányos garanciarend- (3) bekezdés d) pontja akként rendelkezett a hatály- szer, valamint a büntetőeljárási törvény alapelvei balépéskor, hogy „Büntetőeljárást nem lehet indí- között nevesített kétszeres értékelés tilalma is. Ezen tani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szün- alkotmányos szabály szerint senki nem vonható bün- tetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha a terhelt tetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselek- cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Ne- ményért, amely miatt Magyarországon vagy – nem- gyedik Részben20, valamint a XXVIII. Fejezet II. és zetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa III. Címében meghatározott eljárások21 esetét”. által meghatározott körben – más államban törvény- Ugyanezen jogszabályhely (4) bekezdése alapján a nek megfelelően már jogerősen felmentették vagy Negyedik Részben meghatározott eljárásokat kivéve, elítélték. Az alkotmányos rendelkezés a res iudicata, a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az valamint a ne bis in idem elvek összekapcsolásán elkövető egy cselekménye több bűncselekményt va- keresztül egy relatív eljárási akadályt fogalmaz meg lósít meg, a bíróság azonban – a vád szerinti minő- az elbírált, büntetendő cselekmények tekintetében. sítésnek megfelelően – nem a vádirati tényállás sze- Az alkotmányos szabály egyfelől alapjogi rendelke- rint megállapítható valamennyi bűncselekmény mi- zés az állami büntetőhatalom visszaélésszerű gya- att állapítja meg a terhelt bűnösségét. Az (5) bekez- korlásával szemben, másfelől pedig a jogbiztonság érvényesülésének érdekében működő szabály, hi- 16 Indokolás, Részletes Indokolás, 1. Fejezet, Alapelvek. szen garantálja az érdemi bírósági döntések végle- 17 Kúria Bfv.III.1.158/2017/4., 2018. január 16. (A Büntető Perrendtartás Kommentárja, Budapest, 1957., 53. oldal; A büntető eljárás kommentárja, Bu- ges jellegét.22 Az Alkotmánybíróság végül arra a következtetésre dapest, 1967., 759. oldal) . jutott,23 miszerint a törvényes vád hiánya miatt tör- 18 Indokolás, Részletes Indokolás, 13. §. 19 Mivel „a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény – bár az elmúlt kö- ténő eljárás megszüntetése a vádról szóló olyan bí- zel negyed évszázadban számos alkalommal módosították – szerkezetében és megoldásaiban ma is magán viseli annak a korszaknak a jegyeit, amelyben szü- 54 letett.” – Általános Indokolás az 1998. évi Be.-hez, első mondat. 22 EJEB, Sergey Zolotukhin kontra Oroszország (14939/03), 2009. február 20 Rendkívüli jogorvoslatok. 10., 78. bekezdése. 21 Különleges eljárások. 23 33/2013. (XI. 22.) AB határozat [30] 4.
rói döntés, amely az adott büntetőeljárást befejezi. zik, és egy újbóli büntetőeljárás megindításának, Büntetőjogi Szemle 2 021/1. szám Hasonlóan a büntetőeljárás bírói megszüntetésének lefolytatásának akadályát jelenti a kétszeres elbírálás többi jogcíméhez, a törvényes vád hiánya okán tör- tilalmának elve miatt. 55 ténő eljárás megszüntetéséről szóló döntés is ügy- döntő. Mégis, a törvényes vád hiánya okán történő Az 1998. évi Be. releváns 6. § (3) bekezdés d) eljárás megszüntetését az különbözteti meg a többi pontja 2006. július 1. napjával csak technikai módo- eljárást megszüntető októl, hogy ez utóbbiak eseté- sításon esett át, egészen 2018. július 1. napjáig ha- ben valamely véglegesnek tekinthető körülmény, tályban volt.25 így például a vádlott halála, a bűncselekmény elévü- lése vagy anyagi jogi feltétel hiánya miatt válik lehe- A többszöri eljárás tilalmának fenti rendelkezését tetlenné az eljárás folytatása. A törvényes vád hiánya ugyanakkor 2018. január 1. napjától kiegészítette az ezzel szemben önmagában nem tekinthető olyan európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttmű- oknak, amely véglegesen lehetetlenítené el a bünte- ködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsoló- tőeljárás lefolytatását. A törvényes vádról szóló bírói dóan más törvények jogharmonizációs célú módo- döntés ugyanis a vádban leírt tényeket, a cselek- sításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvény 24. §-a, az ményt mégsem értékeli, vagyis elbírálatlanul hagyja. alábbiak szerint: A bíróság ilyen esetekben ugyanis a tényeket nem vizsgálja, a bűnügy bizonyítékait nem mérlegeli és „(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tör- a büntetőjogi felelősség kérdése felől sem határoz. vény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdése a kö- A vád törvényességének elbírálásakor a bíróság a vetkező e) ponttal egészül ki: tényállás megállapításával összefüggő eljárási cse- lekmény teljesítésétől tartózkodni köteles, ezért a (Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megin- döntés kialakításakor sem bizonyítást nem vehet fel, dult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy fel- sem a tényekből további tényekre nem következtet- mentő ítéletet kell hozni, ha) het. A vád törvényességének vizsgálatakor kizárt a tényállás formálása, vagyis másként fogalmazva a »e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió vád megalapozottságának kérdése a vád törvényes- tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen ségének vizsgálatakor érintetlenül marad. Éppen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érde- ezért a bíróság ilyen esetekben a vádelvből fakadó méről olyan határozatot hoztak, amely azonos cse- és a bíróságra háruló vádkimerítési kötelezettség- lekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tag- nek sem tesz eleget. Ilyen megfontolások alapján az állam joga alapján – akadályát képezi újabb bünte- Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, tőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a bün- hogy a törvényes vád hiánya okán történő eljárást tetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alap- megszüntető bírósági végzést követően, ugyanazon ján tovább folytassák.« cselekmény miatti ismételt vádemelés nem sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdésében foglalt (2) A Be. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel ne bis in idem alkotmányos elvét. egészül ki: Az eljáró alkotmánybírák közül dr. Lévai Miklós »(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a bün- ugyanakkor a különvéleményében kiemelte,24 hogy tetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha álláspontja szerint az 1998. évi Be. nem tesz különb- séget az eljárás megszüntetésének okai között, a tör- a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a vényes vád hiányában hozott megszüntető végzés továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figye- jogereje tekintetében sem állapít meg speciális sza- lembe, vagy bályokat, így az ilyen végzés is végleg irányadó, erga omnes hatásúnak tekinthető. Véleménye szerint a b) a cselekményt egészében Magyarország terüle- büntető anyagi jogi felelősség tekintetében valóban tén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése esetén nincs anyagi jogerőhatása az ilyen megszüntető vég- a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtot- zésnek, az anyagi jogerőhatás azonban abban a te- ták, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jog- kintetben érvényesül, hogy a bíróság az eljárást a erős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajt- törvénynek megfelelően szüntette meg. Az tehát, ható végre. hogy a törvényes vád hiányában történő eljárás meg- szüntető végzés nem rendelkezik a büntető anyagi (7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a jogi felelősségről, nem zárja ki azt, hogy ez a végzés büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. anyagi jogerőhatással rendelkezzen. Más ügydöntő Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a határozatról is elmondható ugyanez, például a vád- külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy elejtésről, amely szintén nem dönt a büntetőjogi fe- személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszer- lelősségről, mégis anyagi jogerőhatással rendelke- intézkedést a magyar bíróság által kiszabott bünte- tésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.” 24 33/2013. (XI. 22.) AB határozat [55]–[56]. A módosító törvény – a külföldi, illetve a tagállami ítéletek érvényének átalakításával párhuzamosan – az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében rendezte a ne bis in idem elvét. A törvényjavaslathoz fűzött indokolás az alábbiakat rögzítette: A SMVE 54. cikkében megfogalmazott, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkében és más 25 A 2003. és 2017. közötti szabályozás hatékonyságáról lásd bővebben Gellér–Kis–Polt i. m. 990–996. oldal.
uniós jogi aktusokban is megjelenő kétszeres eljárás vényesülését mind a bírósági ítéletek, mind más, az alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma, szoros ös�- ügyet érdemben elbíráló – arra alkalmas – más ha- szefüggésben van az Európai Unió szabadságon, biz- tározatok tekintetében, vagyis a törvény figyelem- tonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségének mel van arra, hogy a kétszeres eljárás tilalma az ügy alapelvével, illetve az unión belüli mozgásszabad- érdemében hozott nem bírósági határozatokhoz is sággal, amelyet a jogszabályok és a joggyakorlat is kapcsolódhat. Ezek a magyar jogi terminológiában ellentmondásosan kezelt. A külföldi ítéletek elisme- a feljelentést elutasító, nyomozást megszüntető (ide- résének hatályos rendszerében nem volt egyértelmű, értve a megrovást alkalmazó, továbbá a közvetítői hogy a büntetőeljárási akadályként meghatározható eljárást vagy a vádemelés elhalasztását követő meg- ne bis in idem elve miként érvényesül, hiszen a 1998. szüntetést is) határozatok lehetnek. A határozatok évi Be.-ben, az Nbjt.-ben és más jogszabályokban is csak akkor alkalmasak eljárási akadályt képezni, ha tetten érhetők olyan rendelkezések, amelyek a tag- azok kizárják az eljárás „egyszerű” – akár hivatalból Büntetőjogi Szemle 2021/1. szám állami ítéletek érvényesülését minden tekintetben vagy rendes jogorvoslattal történő – folytatását. az ítélet elismerésének lefolytatásához látszottak Az 1998. évi Be. 6. §-át kiegészítő (6) és (7) bekez- kötni. További probléma volt, hogy a büntetést ki- dések a ne bis in idem elv alóli kivételeket jelenítik szabó ítéletek esetén a ne bis in idem elv csak a már meg. Nyilvánvalóan nem képezhet eljárási akadályt végrehajtott vagy végrehajthatatlanná vált döntések egy olyan tagállami ítélet, amely a magyar jogszabá- tekintetében érvényesülhetett. Végezetül az előter- lyok alapján nem vehető figyelembe. A (6) bekezdés jesztéskor hatályos szabályozás kizárólag a tagállami b) pontjában a territorialitás elve jelenik meg, azon- ítéletek tekintetében tartalmazott – az előbb emlí- ban igen korlátozott formában: a Magyarország te- tettek szerint, meglehetősen ellentmondásos és hi- rületén elkövetett cselekmények esetén egy tagál- ányos – szabályozást, ugyanakkor az uniós joggya- lami ítélet vagy más határozat – akár felmentő vagy korlat a ne bis in idem elvét már régóta kiterjesztette megszüntető, akár marasztaló rendelkezést tartal- az ügy érdemében hozott, nem bírósági (tipikusan maz – főszabály szerint nem képez eljárási akadályt, a nyomozást megszüntető) határozatokra is. Mind- jóllehet az eljárás megindítása az új (7) bekezdés ezekre figyelemmel elkerülhetetlen volt, hogy az alapján legfőbb ügyészi döntéshez kötött. Amennyi- egységes jogalkalmazás biztosítása végett az uniós ben azonban a (6) bekezdés b) pontjában meghatá- jogban egyre fontosabb szerepet betöltő ne bis in rozott esetben a terhelt elmarasztalására került sor idem elv a Be. rendelkezései között is egyértelműen és a kiszabott büntetést már végrehajtották, vagy az megjelenjen. A külföldi (ideértve a tagállami) ítéle- végrehajthatatlanná vált, a tagállami ítélet mégis el- tek érvényének, elismerésének átalakítása a harma- járási akadállyá válik, vagyis ez egy kivétel a kivétel dik országok ítéletei tekintetében egyértelmű hely- alól. Ki kell emelni, hogy a részben Magyarország zetet teremt. A harmadik országok bírósága által területén elkövetett – tipikusan a határon átnyúló hozott ítéletek vonatkozásában az új rendszerben – cselekmények esetén a b) pontban megjelölt kivé- kizárólag a külföldi ítélet elismerését követően ke- tel nem alkalmazható, és a tagállami ítélet eljárási rülhet sor annak bármilyen okból történő figyelem- akadályt képez. A 1998. évi Be. 6. § (3) bekezdés e) bevételére. Az elismerés nélkül tehát a harmadik pontjában használt „terhelt azonos cselekményét” ország ítélete a magyar jogrendszerre nem lehet ha- fogalom szigorúan értelmezendő, és a ne bis in idem tással. Az elismerést követően ugyanakkor a külföldi elv kizárólag a tagállami ítélet vagy határozat alap- ítélet Magyarországon – az elismerésnek megfele- ján egyértelműen azonosítható terhelt, illetve az ab- lően – teljeskörűen érvényesül, így a harmadik or- ban megjelölt – a cselekmény jogi minősítésétől és szágok vonatkozásában a ne bis in idem elv alkal- a védett jogtárgytól független – történeti tényállás mazása a továbbiakban nem jelenthet gyakorlati tekintetében érvényesül. E körben az Európai Unió problémát. A harmadik országok esetében a nem Bíróságának a Van Esbroeck-ügyben26 kimondott és bírósági határozatok kötő erejének érvényesülésére többször hivatkozott joggyakorlatát kell irányadó- nincs lehetőség, e körben a ne bis in idem elv nem nak tekinteni, amely a ne bis in idem elvben megje- érvényesülhet, egy harmadik országban hozott nyo- lenő tettazonosság kérdésében úgy foglalt állást, mozást megszüntető határozat nem képezhet eljá- hogy „a történeti tényállásnak, azaz az egymáshoz rási akadályt a magyar büntetőeljárásban. A jogal- elválaszthatatlanul kötődő körülmények együttesé- kotó egyértelművé tette, hogy főszabály szerint, ide- nek az azonossága minősül irányadó szempontnak értve például a ne bis in idem elv kérdését, a tagál- (SMVE 54. cikk) e cikk alkalmazásakor, függetlenül lami ítéletek – egyes kizáró okok kivételével – min- e tényállás jogi minősítésétől és a védett jogi tárgy- den további külön eljárás nélkül érvényesülnek és tól”. A magyar jogi szabályozás sajátossága ellenére figyelembe vehetők. Az EUtv. e szabályozással az el- ezért nem képez ítélt dolgot az emberölés bűntette járó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság fel- miatt indult büntetőeljárásban a más sértettet érintő adatává tette, hogy a tagállami ítéleteteket figye- emberölés bűncselekményében hozott marasztaló lembe vegyék. Az 1998. évi Be. 6. § (3) bekezdés e) tagállami ítélet, akkor sem, ha a két cselekmény a 56 pontja biztosítja az uniós jogban szereplő és az uniós 26 2006. március 9. C-436/04. [ECLI:EU:C:2006:165]. joggyakorlatban kidolgozott ne bis in idem elv ér-
magyar jogszabály alapján adott esetben több em- lyozó törvények kapcsán fennálló tagállami joghar- Büntetőjogi Szemle 2 021/1. szám beren elkövetett emberölés bűntettének minősülne. monizációs elvárásoknak:29 a tagállamok egységes Ha az ismertetett tartalommal bíró tettazonosság jogalkalmazásának biztosítása érdekében egyre sür- 57 nem állapítható meg, ugyancsak nem lehet helye az getőbb igényként jelentkezett ugyanis, hogy az uniós eljárás megszüntetésének a kábítószerrel visszaélés, jogban fokozódó jelentőséggel bíró ne bis in idem az embercsempészet vagy a hűtlenkezelés esetén elv a honi Be. rendelkezései között is egyértelműen pusztán azon az alapon, hogy a magyar joggyakorlat megjelenjen. Erre tekintettel – az EU tagállamaiban alapján e cselekmények természetes egységet képez- folytatott büntetőeljárásokkal összefüggésben is – nének. A tettazonosság fennállása kérdésében az el- rendelkezik a Be. a ne bis in idem elv érvényre jut- járó bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó ható- tatásáról. Megjegyzendő azonban, hogy e rendelke- ságnak kell érdemben állást foglalnia. zések – részben a tagállami ítéletek figyelembevé- telével kapcsolatos új szabályozásra, részben pedig A legújabb büntetőeljárási kódex, a büntetőjogi arra a felismerésre tekintettel, hogy a kétszeres el- reform27 utolsó lépéseként 2018. július 1. napjával járás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma a jog- hatályba léptetett 2017. évi Be. az alapvető rendel- szabályokban és az uniós joggyakorlatban is ellent- kezések között kizárólag a kétszeri eljárás tilalmát mondásosan érvényesült – már az 1998. évi Be. fen- nevesíti: a 4. § (3) bekezdése a korábbi szabályozás- tebb részletezett módosításában is helyet kapott. sal egyezően kizárja a büntetőeljárás megindítását, illetve a már megindult büntetőeljárás folytatását, A Be. 4. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés biz- ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírál- tosítja, hogy az uniós jogban szereplő és az uniós jog- ták. Ez alól kivételt képeznek a rendkívüli jogorvos- gyakorlatban kidolgozott ne bis in idem elv mind a lati, valamint egyes – jellegüknél fogva az adott ügy- bírósági ítéletekben, mint más, az ügyet érdemben el- ben alkalmazható – különleges eljárások, tekintettel bíráló – arra alkalmas – más határozatok tekintetében arra, hogy utóbbiak nem jelentenek ismételt elbírá- érvényesüljön. Sőt a jogalkotó egyértelművé tette, lást, így nem sérül a kétszeres elbírálás tilalma. hogy a tagállami ítéletek – a Be. 4. § (7) bekezdésében foglalt kizáró okok kivételével – további külön eljárás Az új törvény az 1998. évi Be. szabályozásához ha- nélkül érvényesülnek és figyelembe vehetők. sonlóan kiterjeszti a kétszeres eljárás tilalmát arra az esetre is, ha a terhelt cselekménye több bűncse- A ne bis in idem elv alóli kivételekről rendelkezve lekményt valósít meg (alaki halmazat), de a korábbi a Be. megállapítja, hogy eljárás során nem valamennyi bűncselekmény kap- csán állapították meg a terhelt bűnösségét. Ez lénye- – az olyan tagállami ítélet, amely a honi jogszabá- gében téves – hiányos – minősítést jelent. A törvény lyok alapján nem vehető figyelembe, nem lehet a ezért ilyen esetben is a (3) bekezdés alkalmazását büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának az írja elő, ami azt jelenti, hogy a kétszeres eljárás tilal- akadálya30; mán túl a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások folytatása nem kizárt. – nem képezi a büntetőeljárás megindításának vagy lefolytatásának akadályát, ha a cselekményt A törvény ugyancsak kizárja a büntetőeljárás meg- egészében Magyarország területén követték el indítását vagy folytatását, ha a terhelt cselekményét (territorialitás elve).31 Az eljárás megindítása ez eset- nem bűncselekményként, hanem szabálysértési el- ben a legfőbb ügyész diszkrecionális jogköre. Figye- járásban, szabálysértésként bírálták el. E tilalom lembe kell venni azonban azt, hogy amennyiben az azonban – a büntetőítélet által keletkeztetett res e pontba tartozó esetben már sor került a terhelt el- iudicatával szemben – nem abszolút érvényű. A sza- ítélésére és a kiszabott büntetést már végrehajtot- bálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a sza- ták, annak végrehajtása folyamatban van, vagy az a bálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint nem hajt- évi II. törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja szerint ható végre, akkor a tagállami ítélet mégiscsak az el- a bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény járás akadályává válik. (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha az elkö- vető által elkövetett bűncselekményt az említett tör- A Be. rendelkezik arról, amint arra az előzőekben vény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták – a ne bis in idem elv alóli kivételeknél – már utalás el; amennyiben azonban a (szabálysértési) perújítási történt, hogy a büntetőeljárás megindításáról a leg- eljárást lefolytatták, a büntetőeljárás lefolytatásának főbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban tör- ezen akadálya elhárul.28 tént elítélés esetén a külföldön végrehajtott bünte- tést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő A jogalkotó ismételten eleget tett az európai uniós kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabá- büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.32 27 Általános Indokolás a 2017. évi XC. törvényhez, I. Bevezetés, első be- Ezen, a ne bis in idem elve alkalmazásának immár kezdés. államok közötti újabb kiterjesztése a jogalkotáson 28 E-kódex Be. elektronikus tananyag, 4. §-hoz fűzött kommentár, Somo- 29 Kommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényhez, 4. § fő- gyi Gábor, lezárva: 2018. február, https://coospace-obh.birosag.hu/Folder/ szerkesztő: Polt Péter, https://uj.jogtar.hu 2018.11.22. C u r r i c u l u m - 8 6 e 3 2 c 9 9 7 b c f e 8118 0 f d 0 0 5 0 5 6 8 4 9 a 0 a/ V i e w ? c t x= HwAAAI0RAACDJgAA 2018.11.20. – korlátozottan hozzáférhető. 30 Be. 4. § (8) bekezdés a) pont. 31 Be. 4. § (8) bekezdés b) pont. 32 Be. 4. § (9) bekezdés.
Büntetőjogi Szemle 2021/1. szám túl a joggyakorlatban is megjelent: a Kúria elvi éllel rály Tibor azt is hangsúlyozta, hogy a büntető jogal- rögzítette33, hogy a kétszeri eljárás tilalmának alapja kotásban és jogalkalmazásban bekövetkezett változá- tagállami ítélet esetében kizárólag a terhelt és a tett sok, legalábbis nem kis részük szoros összefüggésbe azonossága. Ehhez képest az újabb eljárás tilalma hozhatók az általános politika irányváltozásaival, ame- kapcsán kizárólag az vizsgálandó, hogy az adott cse- lyek jogpolitikaként is manifesztálódnak.35 Kiemelte, lekmény miatt a terhelttel szemben külföldi hatóság hogy ugyan a büntetőjog számos területen ki volt téve hozott-e már rendes jogorvoslattal nem támadható a közvetlen politikai befolyásolásnak, 1953-ban – nem ügydöntő határozatot. Nincs jelentősége annak, számítva az 1956-ot követő rendkívüli állapotot – kez- hogy az ítélet érvényét magyar bíróság elismerte-e, dődött szerinte a máig, néha megtorpanásokkal ható avagy kifejezetten megtagadta, és annak sem, hogy változás, amely több teret enged a hagyományos érté- hasonló joghelyzetben a magyar jog alkalmazása kek, a klasszikus jogelvek, a büntetőjog belső logiká- más eredményre vezetett volna. A Kúria azt is hang- jának érvényesülése számára.36 A büntetőeljárási jogot súlyozta, ugyanilyen anyagi jogerőhatása van annak tekintve Nagy Ferenc azonos álláspontra jutott: meg- is, amikor nem tárgyaláson, hanem a tárgyalás elő- látása szerint a büntetőeljárás egyik meghatározója a készítése során hoznak eljárást megszüntető hatá- politikai berendezkedés és annak változásai.37 rozatot, mint ahogy annak is, amikor magánindít- vány hiányában szünteti meg a bíróság a büntetőel- Emellett a büntetőjog szférájának a kialakításában járást és már nem terjeszthető elő szabályos magán- nem kis szerep jut a kulturális-jogi hagyományokat indítvány. Ezekhez a határozatokhoz anyagi jogerő- és értékeket tovább építő nemzetközi jogi források- hatás társul és érvényesül a többszöri eljárás tilalma. nak.38, 39 Ugyan Király Tibor a fentieket a bűncselek- mény általános fogalmán, a társadalomra veszélyes- Konklúzió ség kategóriája fejlődésén keresztül mutatta be, meg- állapításai érvényesek a büntetőeljárási jogra is. A ne bis in idem hazai fejlődéstörténete jól szemlél- teti, ahogy a kezdeti magánjogi felfogásból áttevődött Király Tibor idézett megállapításával a több mint a büntetőeljárási jogba, először államon belüli, majd 15 éves bírói gyakorlatom tapasztalatai alapján alap- államközi alkalmazhatósági értelemben. Korábbi bün- vetően egyetértek, de véleményem szerint a ne bis tetőjogász elődeink azonban gyakran szembesültek in idem elvének fejlődéstörténete éppen azt igazolja, azzal, hogy ezen elv tartalmi ismérveit – tételes jogi hogy a jog – nemcsak a jogalkotás, hanem a jogal- rendelkezés hiányában – értelmezzék, nyilvánvalóan kalmazás is – időnként képes gyorsan reagálni a vál- az adott társadalmi-politikai viszonyok mellett. tozó társadalmi-politikai környezetre, kihívásokra. Mindez igazolja Király Tibor azon megállapításának Sőt e körben a jogalkotó kifejezetten figyelemmel igazságát, miszerint a büntetőjogra hatással van az az volt a tágabb társadalmi változásokra, a megválto- időben változó társadalmi-politikai közeg, amelyben zott viszonyokra, és a jogegység biztosítását végző keletkezik és érvényesül, de ez a kapcsolat nem min- legfőbb szerv, a Kúria álláspontját végezetül tételes dig, minden területen vezet gyors módosításhoz.34 Ki- jogként is rögzítette, ezáltal egyértelmű, kiszámít- ható helyzetet teremtve. 33 Kúria Bfv.III.1.158/2017/4., 2018. január 16. 34 Király Tibor: A büntetőhatalom korlátai In: Király Tibor: Szemelvények 35 Király i. m. 212. oldal. ötven év büntetőjogi és más tárg yú tanulmányaiból, Budapest, 2005. 209. oldal. 36 Király i. m. 212–213. oldal. 37 Nagy Ferenc i. m.316. oldal. 38 Király i. m. 216. oldal. 39 A tételes, írott jog mellett párhuzamosan fejlődött a magyar büntetőjog tudomány is, amely fejlődési ívéről, állomásairól lásd részletesebben Nagy Fe- renc i. m. 58
Search
