Kurtán Zsuzsa: Hogyan élteti a nyelv a jog világát?

FÓRUM HOGYAN ÉLTETI A NYELV A JOG VILÁGÁT? KURTÁN ZSUZSA ny. egyetemi docens, Miskolci Egyetem OTKA Kutatócsoport Vinnai Edina: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása Gondolat Kiadó, Budapest, 2017. 274 oldal Van-e a jognak olyan formája, amely ne lenne nyelvi je- mányok határainak betartása. A nyelvtudomány példá- lenség? Miért érzik magukat a laikusok általában kiszol- ul nem írhatja le a nyelvet jogi kategóriákkal, és a jogtu- gáltatottnak a jog világában, és vajon tisztességes lehet-e domány sem vizsgálható a nyelvtudomány kategóriáival. a jogi eljárás megfelelő nyelvhasználat nélkül? Átléphe- Ezt a szemléletet, ugyanakkor a két tudományterület tők-e a határok, azaz jó nyelvészek-e a bírók, és miért egymásra utaltságát sugallja mindvégig ez a jogászat nem ismeri fel a nem jogász laikus az elé tett jegyzőkönyv nyelvhasználata szemszögéből készült munka. alapján, hogy az az ő korábban elhangzott szavait tartal- Vinnai Edina jogász, a Miskolci Egyetem Jogelméleti és mazza? Jogszociológiai Tanszékének vezetője, aki korábbi dok- Vinnai Edina „Jog és nyelv határán” című monográfiá- tori tanulmányait a miskolci Deák Ferenc Doktori Isko- jában ilyen és hasonló kérdésekkel szembesülhetünk, lában végezte, és a Nyelvhasználat a jogi eljárásban című amelyek a jog és a nyelv megkerülhetetlen érintkezési értekezésével 2012-ben szerzett PhD fokozatot. A kötet felületeinek sokrétű tanulmányozása során merülnek fel. alapja disszertációs munkája, annak több ponton friss A jogászat és a nyelvészet művelőinek szakmai tevékeny- adatokkal és újabb saját kutatásokkal jelentősen bővített ségét egyaránt a nyelv élteti. Ahogy azt a szerző is kieme- változata. li, mindaz, ami évszázadok óta a jogot jelenti az emberek A Gondolat Kiadónál megjelent könyv a Recta Ratio számára, a nyelvben, a nyelven keresztül ölt testet. sorozat (szerkesztők: Paksy Máté és Tattay Szilárd) ön- Bár a szükségszerű kapcsolat jog és nyelv között a álló része. Jól illeszkedik ide, minthogy a jogtudomány múltban gyökerezik, szoros egymásba fonódásuk felis- jellemzően a magyarázó és értelmező mögöttes elvek merése és kutatása viszonylag új keletű. A jog és nyelv vagy szándékok feltárásának segítségével próbálja meg- interferenciájáról részletesen az e témában első ízben határozni a jogi szövegeket. Ugyanakkor a szerző túlmu- megjelent alapos magyar nyelvű tanulmányban olvas- tat azon, hogy a jogi nyelvhasználat problémái csupán a hatunk (Szabó 2000). Az itt kifejtett gondolatokkal össz- jogi gondolkodás eszközeivel megoldhatóak. Szélesebb hangban, és saját kutatásai eredményeképpen, Vinnai kapukat kitárva – ugyanakkor a jog hatalmas világához Edina munkájának alapvető üzenete, hogy a jog megfe- képest egy szűkebb keresztmetszetben –, a jogalkalma- lelő érvényesülése elválaszthatatlan a megfelelő nyelv- zás folyamataihoz köthető intézményesült nyelvhaszná- használattól. A jog nyelvbe kötött működtetése, egy ha- lat jellemzőibe nyújt bepillantást. A külföldi és a hazai tározat vagy ítélet formájában megjelenő eredménye kutatások ismertetése során a szerző olyan nyelvi aka- közvetlenül kihat az emberek életére, így érteniük kell, dályokkal szembesíti az olvasót, amelyek befolyásolják mi történik körülöttük a jog intézményesült beszédhely- a jog működésének megértését és a jog működtetését zeteiben. A jogi környezetben zajló diskurzusok számos (így például a bizonyítást, a ténymegállapítást, a vallo- nyelvhasználati problémát vetnek fel. Nem véletlen, hogy mások szavahihetőségét). A kutatási eredmények ösz- a „jog és nyelv” irányzat keretében a hetvenes évektől szegző értékelésével Vinnai Edina rámutat arra, hogy a egyre több és szerteágazó, ugyanakkor egyre inkább jogi szövegek megértéséhez és megértetéséhez a jogász elmélyülő kutatás indult meg és bontakozik ki napjaink- és nem jogász beszélőknek számos olyan nyelvi nehéz- ban külföldön és Magyarországon, a jogalkalmazás gya- séget kell áthidalniuk, amelyek kapcsolatosak a jogi szö- korlatában felmerülő nyelvhasználati problémák meg- vegek folyamatosan szükséges transzformációival, a oldásához. kölcsönös érthetőség feltételeivel, a nyelvi/szociokultu- Ez a könyv azért hiánypótlóan újszerű és időszerű, rális rétegzettség és a szakmaiság kérdéseivel, valamint mert a szerző a jogalkalmazás, a jogi eljárások megvaló- a sajátos hierarchikus beszédhelyzetekből eredő jellem- sulásában jellemző nyelvhasználat nemzetközi és hazai zőkkel. kutatásainak bemutatására vállalkozik, mintegy meg- Vinnai Edina monográfiája szerkezetileg két nagyobb állva, körültekintve és összegezve: hol is tartunk, és mi- egységre tagolódik. Az első részben a szerző gazdag és lyen további feladatok várnak még ránk. releváns szakirodalomra támaszkodva áttekinti a nyelv- Interdiszciplináris jellegű kutatásokban – így a jog és tudomány, a nyelvészeti részdiszciplínák olyan főbb ha- nyelv kapcsolatainak jellemzésekor is – lényeges a tudo- tásait, amelyek érvényesülnek a jogi nyelvhasználat ku- / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 41 MJNy_2018_1.indd 41 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM tatásaiban is. Ezt követően bemutatja a külföldön indult újabb nyelvi választásaikra. A pragmatika behatol a „jog és nyelv” irányzat előzményeit és fejlődését az an- nyelvtanba, annak komponense (Németh 2006: 227). golszász (főleg amerikai), valamint az európai kutatá- „A nyelv vizsgálatának lehetséges módjai” témakör sokban. A könyv második felében a magyarországi „jog kapcsán összegzésül vitathatatlanul megállapítható, és nyelv” kutatásokat helyezi részletesen feltáró és ér- hogy a szerző nyelvészeti ismertetései a jogászok és a tékelő elemzései középpontjába. Kiemelten tárgyalja az nyelvészek számára egyaránt szakmailag megalapozot- első hazai – miskolci – kutatást, melynek résztvevőjeként tak, a megfelelő szakirodalommal kellően alátámasztot- mélyrehatóan mutatja be a jogi nyelvhasználatra vonat- tak és lényegesek. kozó saját vizsgálatait is, a jegyzőkönyvezés jogi szabá- lyozását és gyakorlatát a ténymegállapítási folyamat A „jog és nyelv” irányzat című fejezet a hetvenes évek menetében. Végül Vinnai Edina néhány olyan következ- óta formálódó kutatási terület kialakulásának előzmé- tetést foglal össze, amelyek a nemzetközi és a hazai ku- nyeit, majd az Amerikai Egyesült Államokban és Euró- tatások eredményeiből adódnak, és hatással lehetnek a pában jellemző főbb állomásait tekinti át a kezdetektől jogi eljárások mindennapi gyakorlatára. A szerző jegy- napjainkig. Részterületek kialakulása figyelhető meg, zőkönyvezéssel kapcsolatban megfogalmazott állításait melyeket a szerző a szűkebb és tágabb értelemben vett alátámasztják a kötet függelékében a rendőrségi kihall- „jog és nyelv” irányzat két kategóriájába sorol az angol gatások és bírósági tárgyalások hangfelvételrészletei nyelvű szakirodalom alapján. A „szűkebb” osztályba tar- alapján készült értékes szövegszemelvények. tozó amerikai kutatások eleinte a tárgyalótermi visel- kedés nyelvhasználati stratégiáit vizsgálták, például a A nyelv vizsgálatának lehetséges módjai című fejezet- kérdésfeltevések irányítottságát, a félbeszakításokat, a ben a szerző mintegy támpontokat nyújt az olvasónak a keresztkérdezéseket. Feltárták, hogy a tanúk erősen fogalmi eligazodásban. Átfogóan ismerteti azokat a korlátozva vannak saját narratívájuk előadásában. Az nyelvtudományi elméleteket és nyelvészeti irányzatokat, interakciók további, lexikai vizsgálata már azt is megál- amelyek alapot nyújtanak a jog és a nyelv sokrétű kap- lapította, hogy az ügyvédek tudatosan megválasztott csolatát, a nyelvhasználat jellemzőit feltáró kutatások- szóhasználata hátrányosan befolyásolhatja egy tanú hoz. Vinnai Edina a lényeges csomópontokat jól kiemeli, megítélését. Az irányzat kutatásai a diskurzuselemzés így foglalkozik a pragmatika, a kommunikációelmélet, a módszerével hatoltak egyre mélyebbre, és a könyvben narratológia, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika, olvashatjuk mindazokat a lényeges eredményeket, ame- továbbá a jogi szemantika és a jogi pragmatika főbb meg- lyek például az igazságügyi nyelvészet fontos területének állapításaival, amelyek megkerülhetetlenek a jogi eljá- kialakulásához is vezettek. A szerző a fokozatosan tágu- rásokhoz köthető folyamatok nyelvének vizsgálataiban. ló kutatások széles spektrumát mutatja be. A „tágabb” „A hagyományos nyelvészeti megközelítés: a struktu- értelemben vett irányzat olyan területek kutatására tér ralizmus” megnevezéssel elkülönített rövid első alfejezet ki, mint jog és irodalom, jog és retorika, jog és szemioti- kapcsán csupán egy rövid kiegészítés kívánkozik ki a ka, jog és filozófia. Több terület saját folyóiratot, nem- nyelvtudományi háttérrel rendelkező olvasóból. Igaz, zetközi egyesületeket épített ki, melyek átfogják a szer- hogy az 1900-as évek elején Saussure strukturalizmu- teágazó vizsgálatokat. sának, a társadalmi környezetéből kiszakított nyelv sta- tikus rendszerként való vizsgálatának kiemelkedően Az európai „jog és nyelv” kutatások az amerikai kuta- jelentős hatása volt világszerte a 20. század nyelvésze- tásokkal nagyjából egy időben és párhuzamosan indultak tére, azóta azonban a nyelvtudomány is bejárta a saját be, azonban – ahogy azt a szerző megállapítja – a két kon- útját. Tolcsvai Nagy Gábor megfogalmazásával összegez- tinensen nem ugyanazt az utat járta be a terület fejlődése. ve: „a nyelvtudomány a nyelvről való tudományos isme- Ezt különösen a német, a holland és a francia nyelvterület reteket akkor tudja hatékonyan bemutatni, ha a nyelvről igen termékeny kutatásainak gazdag szakirodalma alap- való gyakorlati tudásból mint a beszélő ember tapaszta- ján mutatja be a szerző. Megismerteti az olvasót a jogal- lataiból indul ki, ha a mindenkori beszélő nyelvi néző- kotás nyelvhasználatára irányuló szaknyelvi és jogi sze- pontjából szemléli a nyelvet” (Tolcsvai Nagy 2006: 800). mantikai vizsgálatok, a konverzáció- és dokumentum- Vinnai Edina a könyv további, a pragmatikát bemutató elemzések hangsúlyeltolódásaival, szemléletmódjával, részében már maga is megemlíti, hogy „a klasszikus nyel- módszereivel. Kiemeli, hogy antropológiai megközelítés- vészeti hagyományokkal szemben a pragmatika a nyelvet sel került sor például a kulturális különbségek hatásainak használó embert és a nyelvhasználók interakcióit állítja vizsgálatára is jogi környezetben. A hollandiai eredmé- a középpontba” (Vinnai 2017: 38). A szerző mikro- és nyek arra világítanak rá, hogy az átlagostól eltérő cselek- makropragmatikára vonatkozó megállapításait kiegé- véseket, magatartásokat a tárgyalások irányítói félreér- szítve hangsúlyozni kívánjuk, hogy napjaink nyelvtudo- telmezhetik, ami kihat a vádlott szavahihetőségének mányi felfogásában a pragmatika bármely nyelvi szint megítélésére is. Ugyancsak kiemelve ismerteti a szerző a bármely jelenségével szorosan összefügg. A nyelvészeti magyarországi kutatásokra is hatást gyakorló rendőrsé- pragmatika azzal foglalkozik, hogy a nyelvhasználók az gi kihallgatások elemzéseinek eredményeit. Ebben a mun- adott beszédhelyzet kontextusában miért azt a (lexikai, kában – valószínűleg a szerző által szabott korlátok miatt szintaktikai) formát választották a jelentés kifejezésére – nem kapunk információt például a skandináviai kutatá- és nem mást, illetve ez milyen következményekkel jár sokról, holott például Svédországban már a hetvenes évek- / 42 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 42 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM től komoly nyelvészeti kutatások húzódnak meg a jogi- kimenetelére. Ekkor kerül sor arra, hogy a „szükséges közigazgatási nyelvhasználat problémáinak megoldása, a részletességgel” írásban rögzítsék a jegyzőkönyvet, közérthetőség elősegítése érdekében tett lépések hátte- amelynek során szükséges átváltani a szóban elhangzot- rében. A szerző a könyv bevezetőjében pontosan behatá- takat úgy, hogy az jogilag is megállja a helyét az ügyész- rolja, hogy egyes témákkal nem foglalkozik, azok önma- ség és a bíróság előtt. A jegyzőkönyvezés jogi szabályo- gában széles tárgyköre miatt. zásának és gyakorlatának bemutatásával az olvasó át- fogó képet kap a laikus narratíva és a jogi norma talál- A jog és nyelv kapcsolatának vizsgálata Magyaror- kozásáról a „Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Nyelvi át- szágon címmel a hazai kutatásokat Vinnai Edina a könyv fordítás és ténykonstitúció a jogi tényállás megállapításá- második felében mutatja be. A szerző itt is fontosnak ban” címmel folytatott vizsgálatok alapján, melynek tartja leszögezni, hogy nem tárgyalja a nyelvi jogok kér- részletes eredményeit a 2010-ben megjelent tanulmány- déskörét és a tételes jog nyelvezetére irányuló vizsgáló- kötet tartalmazza (Szabó 2010). Ez a kutatás annak a dásokat, bár ezek a területek tagadhatatlanul jelentősek, hipotézisnek az igazolására indult, hogy a nyelvi kom- és a szakirodalmuk magyar nyelven is gazdag. A figyel- munikáció hatékonysága a ténymegállapítások haté- met elsősorban a beszélt jogi nyelvet fókuszba állító em- konyságának is feltétele. Amennyiben a laikusok és a jogi pirikus kutatásokra kívánja irányítani. szakemberek közötti interakciókban problémák, hiá- E kutatások elhelyezése érdekében a szerző áttekinti nyosságok, torzítások merülnek fel, akkor az jelentősen a magyar jogi nyelv mint szaknyelv kezdeti kutatásait, kihat a ténymegállapítás folyamatára, és végső soron az és rendszerezésében szociolingvisztikai és pragmatikai eljárás végső eredményére, az ítéletre is. A szerző meg- kutatások alcímmel megjelölve ismerteti meg az olvasót állapítja, hogy a hipotézis – a kutatásban rögzített hang- a beszélt nyelvre irányuló eredményekkel. A magyar jogi felvételek elemzése alapján – a magyar joggyakorlatra nyelv kezdeti kutatásai közül kiemelkedő munkából vonatkozóan is érvényesnek bizonyult. (Kovács 1964) kiindulva mutat rá arra, hogy a szaknyelv Nyilvánvaló, hogy a jog és a nyelv szorosan összefügg, felfogások változása tükrében fokozatosan más-más je- de Vinnai Edina monográfiájával, kutatásaival sokat tett lenségek tanulmányozása került sorra. Kezdetben jel- annak érdekében, hogy a jogi eljárások nyelvi jellemzői- lemzőek voltak az írott nyelv szakszavaira, műszavaira nek fontosságát jobban tudatosíthassuk. Ezért ajánlom korlátozódó lexikológiai, terminológiai vizsgálatok és a ezt a könyvet azoknak, akik utakat keresnek ahhoz, hogy köznyelvi stílus perspektívájából megvilágított, rossz a jogalkalmazás professzionális és laikus szereplőinek értelemben vett „hivatalos” nyelv kritikai elemzései. Fo- nyelvhasználatában a kölcsönös megértés érvényesüljön. kozatosan alakult ki az a felismerés, hogy a beszélt jogi nyelv sok problémája az írott jogszabályok megfogalma- zásának nyelvi hiányosságaira vezethetők vissza. Az írott IRODALOM jogi nyelv ugyanis alapvetően meghatározza a beszélt jogi nyelvet, ahhoz szorosan kötődik számos jellemző Kengyel M. 1993: Perkultúra. Bíróságok, bírák, ügyfelek a beszédhelyzetben. A szerző az egyre szélesedő és elmé- nyolcvanas évek végén. Pécs: Pécsi Tudománytár. lyülő jogi szaknyelvi kutatások eredményeit a beszélők Kontra M. 2003: Nyelv és jog. In: Kiefer F. (szerk.): szociokulturális háttere és nyelvi nehézségei szemszö- A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. géből csoportosított szakirodalom alapján ismerteti. A 2003. 551–566. bírósági eljárás szociológiai, antropológiai elemzéseit Kovács F. 1964: A magyar jogi terminológia kialakulása. (perkultúra, a bírák beszédstílusa, a laikusok társadalmi Budapest: Akadémiai Kiadó. hierarchiában elfoglalt helye) a hazai „jog és nyelv” irány- Németh T. E. 2006: Pragmatika. In: Kiefer F. (főszerk.): A zat előfutáraként említi meg, és kitér az igazságügyi magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. nyelvészet hazai eredményeinek számbavételére is (Ken- 2006. 222–261. gyel 1993, Kontra 2003). Szabó M. 2000: Szó szerint… A jog és a nyelv interferen- ciájáról. In: Szabó M. – Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Az első magyar „jog és nyelv” kutatás címmel Vinnai Budapest: Books in Pront Bt. 2000. 1–55. Edina külön fejezetben és kellően alapos részletességgel Szabó M. (szerk.) 2010: Nyelvében a jog. Miskolc: Bíbor. ismerteti a saját részvételével végzett, a beszélt jogi nyelv Tolcsvai Nagy G. 2006: A nyelvtudomány szerepe a tudás vizsgálatára irányuló miskolci kutatás (2000-től) célki- és a közösségi lét megalapozásában. Magyar Tudomány tűzéseit, eszközeit és módszereit. A jegyzőkönyvezés 167. évf. 7. sz. 800–805. azért kiváló választás a jogi és nyelvi szempontból egy- Vinnai E. 2017: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat aránt komplex folyamatok megvilágítására, mert kiemel- nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat Ki- kedően fontos alapozó szerepe van az egész jogi eljárás adó. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 43 MJNy_2018_1.indd 43 2018.06.11. 9:07:16