Az alapítvány (részlet)

B. SZABÓ GÁBOR – MENYHEI ÁKOS – SÁNDOR ISTVÁN Az alapítvány Történeti, tipológiai, működési, adózási és vagyonkezelési omnibus



B. SZABÓ GÁBOR – MENYHEI ÁKOS – SÁNDOR ISTVÁN Az alapítvány Történeti, tipológiai, működési, adózási és vagyonkezelési omnibus

© B. Szabó Gábor, Menyhei Ákos, Sándor István (szerzők), 2021 © HVG-ORAC (kiadó), 2021 A kézirat lezárva: 2021. január 31. Szerzők: B. Szabó Gábor: II. fejezet 2.5–2.7. és 2.9. pont, IV. fejezet 5–6. pont, V. fejezet 2. és 5. pont, VI. fejezet 1–2. pont, VII. fejezet 2. pont Menyhei Ákos: I. fejezet 4. pont, II. fejezet 2.8. pont, III. fejezet 5. pont, V. fejezet 1., 4. és 6. pont, VI. fejezet 3. pont, VII. fejezet 1. pont Sándor István: I. fejezet 1–3. pont, II. fejezet 1. és 2.1–2.4. pont, III. fejezet 1–4. pont, IV. fejezet 1–4. pont B. Szabó Gábor – Menyhei Ákos: V. fejezet 3. pont A könyv megjelenését támogatta a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda, valamint a Primus Trust Zrt. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 514 7 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 TARTALOM Rövidítések jegyzéke............................................................................................... 13 Előszó ...................................................................................................................... 17 I. AZ ALAPÍTVÁNYOK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE 1. Az alapítvány kialakulása és történetének rövid vázlata.................................... 21 1.1. Az alapítvány kialakulása............................................................................ 21 1.1.1. A kegyes célú felajánlás a római jogban........................................... 21 1.1.2. Az újperzsa magánalapítvány............................................................ 22 1.1.3. Az iszlám wakf.................................................................................. 23 1.2. Az alapítvány elterjedése a középkorban..................................................... 25 1.3. Az alapítvány jogának kodifikációja............................................................ 26 2. Az alapítványok a magyar jogtörténetben........................................................... 29 2.1. Az alapítványok szabályozása a középkorban és a kora újkorban............... 29 2.2. Az alapítványok joga a magyar magánjogban 1848 után............................ 33 2.2.1. A magyar magánjog és az alapítványok jogi helyzete 1848 után........ 33 2.2.2. Az alapítvány a polgári jog kodifikációjára vonatkozó tervezetekben..................................................................................... 34 2.2.3. Az alapítványok joga az Mtj. szabályai és a joggyakorlat tükrében............................................................................................. 36 2.2.3.1. Az alapítvány létesítése........................................................ 37 2.2.3.2. Az alapítvány intézőszerve.................................................. 39 2.2.3.3. Az alapítványok törvényességi felügyelete.......................... 40 2.2.3.4. Az alapítvány megszűnése................................................... 42 2.2.3.5. Az alapítványok különös nemei........................................... 43 2.3. Az 1945 és 1987 közötti időszak.................................................................. 43 2.3.1. Az államosítások hatása.................................................................... 43 2.3.2. Az alapítványok szabályozásának kimaradása a régi Ptk.-ból.......... 44 2.3.3. Az 1987. évi szabályozás előzményei................................................ 46 2.4. Az alapítványok jogi szabályozásának megalkotása................................... 47 2.5. A jelenleg hatályos Ptk. szabályozása.......................................................... 49 2.6. A vagyonkezelő alapítvány bevezetése a magyar jogba.............................. 52 3. Az alapítványok szabályozásának főbb modelljei más országokban.................. 53 3.1. Németország................................................................................................. 53 3.2. Ausztria........................................................................................................ 55 3.3. Svájc............................................................................................................. 58 3.4. Az európai alapítvány iránti törekvések...................................................... 60 3.5. Az alapítványok szabályozásának összehasonlítása az Európai Unió egyes tagállamaiban..................................................................................... 61 3.5.1. Az alapítvány fogalma....................................................................... 61 3.5.2. Az alapítvány célja............................................................................ 62 3.5.3. Az alapítvány létesítő okirata............................................................ 64 3.5.4. Az alapítvány gazdasági tevékenysége............................................. 66

6 Tartalom 3.5.5. Az alapítvány szervei........................................................................ 66 67 3.5.6. Az alapítvány állami ellenőrzése....................................................... 68 68 3.5.7. Az alapítvány megszüntetése............................................................ 69 3.6. A magánalapítványok összehasonlító bemutatása....................................... 72 74 3.6.1. A magánalapítványok jogi szabályozásának elterjedése................... 74 75 3.6.2. A magánalapítvány angolszász jogterületen való elterjedésének 77 78 főbb okai............................................................................................ 79 80 3.6.3. A magánalapítványok rövid összehasonlító jogi elemzése............... 81 3.6.3.1. Az alapítás............................................................................ 82 82 3.6.3.2. Az alapító személye és jogai................................................ 84 86 3.6.3.3. A kedvezményezettek és jogaik........................................... 88 3.6.3.4. Az alapítvány célja és tevékenysége.................................... 88 94 3.6.3.5. A magánalapítvány vagyona................................................ 95 3.6.3.6. Az alapítvány kezelőszerve és a helyi szolgáltató................ 95 96 3.6.3.7. Az alapítvány ellenőrző szerve............................................ 96 96 3.7. Az alapítványhoz hasonló jogi konstrukciók a common law 96 96 jogrendszerekben......................................................................................... 99 101 3.7.1. Az angol társasági jog főbb jellemzői............................................... 102 3.7.2. A hibrid társaságok............................................................................ 102 3.7.3. A Kajmán-szigeteki alapítványi társaság.......................................... 103 4. Az alapítvány szerepe a vagyonkezelésben és a vagyonkezelő alapítvány 104 105 alkalmazási területei............................................................................................ 106 4.1. A vagyonkezelés.......................................................................................... 108 4.2. A tulajdonostól elkülönült „intézményi” típusú jogi személy..................... 4.3. Az egyedi igényeket megvalósíthatóvá tevő jogi személy........................... 4.4. Befektetési eszközök széles körének kezelését lehetővé tevő jogi személy.................................................................................................. 4.5. A vagyonkezelő alapítvány felhasználási területei...................................... 4.5.1. Vagyonvédelem................................................................................. 4.5.1.1. Vagyonvédelem az alapító életében..................................... 4.5.1.2. Az alapító halála utáni vagyonvédelem............................... 4.5.2. A magánszféra (privacy) védelme..................................................... 4.5.3. Generációs vagyontervezés............................................................... 4.5.4. Adótervezés....................................................................................... 4.6. Az alapítvány vagyonkezelési szempontú elhatárolásra más, hasonló funkciójú jogviszonyoktól............................................................................ 4.6.1. Gazdasági társaság............................................................................ 4.6.1.1. A gazdasági társaság és az alapítvány szervezeti struktúrája, valamint az alapító, tulajdonos döntéshozatalban való részvétele......................................... 4.6.1.2. A vezető tisztségviselő és a kuratórium jogi helyzete, ellenőrzés és kockázatkezelés.............................................. 4.6.1.3. A hitelezőkkel szembeni jogviszonyok................................ 4.6.2. A bizalmi vagyonkezelés................................................................... 4.6.2.1. Döntéshozatali szervezet; miben és mennyiben van az alapítónak, vagyonrendelőnek ráhatása a döntéshozatalra..................................................................

Tartalom 7 4.6.2.2. Ellenőrzés és kockázatkezelés.............................................. 109 110 4.6.2.3. Hitelezői jogviszonyok......................................................... 111 4.6.3. Befektetési alap.................................................................................. 111 4.6.3.1. Mennyiben és miben versenyeznek egymással 113 114 a befektetési alapok és a vagyonkezelő alapítvány?............ 114 4.6.3.2. Döntéshozatali szervezet; miben és mennyiben van az alapítónak, tulajdonosnak, befektetőnek ráhatása a döntéshozatalra?................................................................ 4.6.3.3. Ellenőrzés és kockázatkezelés.............................................. 4.6.3.4. Hitelezői jogviszonyok......................................................... II. AZ ALAPÍTVÁNY JOGI TERMÉSZETE 1. A jogi személy sajátosságai................................................................................. 117 117 1.1. A jogi személyek lehetséges csoportosításai................................................ 118 120 1.2. A jogi személyek főbb jellemzői.................................................................. 122 122 1.3. A jogi személyek jogszabályi háttere........................................................... 124 124 2. Az alapítvány meghatározása, elhatárolási szempontjai és típusai..................... 128 129 2.1. Az alapítvány meghatározása...................................................................... 133 134 2.2. Az alapítvány elhatárolása más hasonló jogintézményektől....................... 135 135 2.2.1. Ajándékozás....................................................................................... 137 138 2.2.2. Kötelezettségvállalás közérdekű célra.............................................. 139 140 2.2.3. A bizalmi vagyonkezelés................................................................... 142 143 2.2.4. Gazdasági társaság............................................................................ 143 144 2.2.5. Egyes egyéb jogi személyek.............................................................. 146 149 2.2.6. A végintézkedés................................................................................. 152 152 2.3. Az alapítvány típusai.................................................................................... 154 2.4. A közalapítvány............................................................................................ 158 159 2.5. A pártalapítvány........................................................................................... 162 162 2.5.1. A Ptv. pártalapítványi szabályai........................................................ 165 166 2.5.2. A Pmtv. szabályai.............................................................................. 2.5.3. A pártalapítvány felügyelete, állami ellenőrzése.............................. 2.5.4. A pártalapítvány létrejötte, bejegyzése és megszűnése.................... 2.5.5. Átláthatósági kritériumok................................................................. 2.6. A magánalapítvány...................................................................................... 2.7. A családi alapítvány és a „family office”..................................................... 2.8. A vagyonkezelő alapítvány.......................................................................... 2.8.1. Alapítási feltételek............................................................................. 2.8.1.1. Az alapítvány céljának meghatározása................................ 2.8.1.2. A vagyonkezelő alapítvány létrehozásának tárgyi, személyi és formai feltételei................................................. 2.8.2. A vagyonkezelő alapítvány szervezete.............................................. 2.8.3. A vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzése...... 2.8.4. A vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának korlátozása...... 2.8.5. Az alapítói jogok gyakorlása............................................................. 2.8.6. Az alapító okirat módosításának joga............................................... 2.8.7. A vagyonkezelő alapítvány megszűnése...........................................

8 Tartalom 2.8.8. A vagyonkezelő alapítvány által végzett bizalmi vagyonkezelés..... 166 2.8.9. A tényleges tulajdonos meghatározása a vagyonkezelő alapítvány 167 171 és az általa végzett bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében..... 173 173 2.9. A közérdekű célú vagyonkezelő alapítvány................................................. 174 2.9.1. A közérdekűség kritériumai.............................................................. 175 175 2.9.1.1. Nyitott kedvezményezetti kör.............................................. 177 2.9.1.2. A közérdekűség kérelmezése............................................... 178 2.9.1.3. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány közhasznú 183 jogállása................................................................................ 183 2.9.2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány............... 2.9.3. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítása; lehetséges alapítók .............................................................................................. 2.9.4. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonhoz juttatása és vagyongazdálkodása..................................................................... 2.9.5. Mentesség az államháztartási törvény szerinti támogatási szabályai alól..................................................................................... 2.9.6. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány társadalmi, politikai közege................................................................................................ III. AZ ALAPÍTVÁNY LÉTESÍTÉSE 1. Az alapító okirat és a kapcsolódó dokumentumok............................................. 187 187 1.1. Az alapítvány létesítése általában................................................................ 188 189 1.2. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei és a kapcsolódó iratok.............. 190 190 1.2.1. Az alapítvány neve........................................................................... 191 192 1.2.1.1. A név valódisága.................................................................. 192 192 1.2.1.2. A névviselés jogszerűsége.................................................... 193 194 1.2.1.3. A név kizárólagossága.......................................................... 196 196 1.2.1.4. A név szabatossága............................................................... 197 1.2.1.5. Önkényuralmi politikai rendszertől való függetlenség....... 197 197 1.2.1.6. Eljárásjogi rendelkezések..................................................... 198 198 1.2.2. Az alapítvány célja........................................................................... 199 1.2.3. Az alapítvány vagyona és annak felhasználási módja..................... 199 199 1.2.4. Az alapítvány székhelye................................................................... 201 202 1.2.5. Az alapítvány fennállásának időtartama.......................................... 1.2.6. Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai........................................................................................... 1.2.7. A kuratóriumi tagság szabályai....................................................... 1.2.8. Az alapítvány gazdasági tevékenysége............................................ 1.2.9. Rendelkezés a kedvezményezettről.................................................. 1.2.10. Egyéb, szervezeti jellegű rendelkezések.......................................... 1.2.11. Rendelkezés az alapítvány megszűnése esetén annak fennmaradó vagyonáról................................................................... 1.2.12. Az alapító......................................................................................... 1.3. A létesítő okirat alakisága............................................................................ 2. Az alapítvány nyilvántartásba vételi eljárása...................................................... 2.1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítása...............................................

Tartalom 9 2.2. A nyilvántartásba vételi kérelem tartalmi elemei és mellékletei................. 204 2.3. A bíróság feladata a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 207 208 követően....................................................................................................... 208 2.4. A kérelem visszautasítása............................................................................ 209 210 2.5. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi 210 210 vizsgálata...................................................................................................... 211 212 2.6. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás........................................... 212 214 2.7. A kormány által létrehozott alapítvány........................................................ 214 214 2.8. Egyéb eljárási szabályok.............................................................................. 215 217 2.8.1. A határidők számítása...................................................................... 220 221 2.8.2. Az iratok kézbesítése........................................................................ 222 2.8.3. Jogorvoslatok.................................................................................... 223 223 2.8.4. Az alapítványok nyilvántartásának nyilvánossága.......................... 223 224 3. Az alapítvány közhasznúsága.............................................................................. 225 225 3.1. A civil szervezetek....................................................................................... 226 226 3.2. A civil szervezetek működése, gazdálkodása.............................................. 226 226 3.3. A közhasznú jogállás.................................................................................... 227 227 3.4. A közhasznú jogállással járó jogok és kötelezettségek................................ 227 227 3.5. A közhasznú jogállás megszűnése............................................................... 227 230 4. A végrendeleti úton történő alapítás sajátosságai................................................ 230 230 5. Az alapítvány létesítésével és a vagyoni juttatással kapcsolatos adó- 231 231 és illetékkérdések................................................................................................ 231 232 5.1. Adók............................................................................................................. 232 233 5.1.1. Belföldi magánszemély alapítót érintő adó kérdések....................... 5.1.1.1. Személyi jövedelemadó........................................................ 5.1.1.2. Általános forgalmi adó......................................................... 5.1.1.3. Társasági adó........................................................................ 5.1.1.4. Helyi adók............................................................................ 5.1.2. Külföldi magánszemély alapító által fizetendő adók....................... 5.1.2.1. Személyi jövedelemadó........................................................ 5.1.2.2. Általános forgalmi adó......................................................... 5.1.2.3. Társasági adó........................................................................ 5.1.2.4. Helyi adók............................................................................ 5.1.3. Belföldi gazdálkodó szervezet alapító által fizetendő adók............. 5.1.3.1. Személyi jövedelemadó........................................................ 5.1.3.2. Általános forgalmi adó......................................................... 5.1.3.3. Társasági adó........................................................................ 5.1.3.4. Helyi adók............................................................................ 5.1.4. Külföldi gazdálkodó szervezet alapító által fizetendő adók............. 5.1.4.1. Személyi jövedelemadó........................................................ 5.1.4.2. Általános forgalmi adó......................................................... 5.1.4.3. Társasági adó........................................................................ 5.1.4.4. Helyi adók............................................................................ 5.1.5. A vagyonrendelés adózási kezelése az alapítvány szempontjából...... 5.2. Illetékek........................................................................................................ 5.3. Számviteli és nyilvántartási szabályok a vagyonrendeléskor......................

10 Tartalom IV. AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEZETE 1. Az alapító............................................................................................................. 237 1.1. Az alapító személye..................................................................................... 237 1.2. Több alapító.................................................................................................. 238 1.2.1. Az alapítók gyűlése........................................................................... 239 1.2.2. Határozathozatal ülés tartása nélkül................................................. 239 1.2.3. Az alapítók gyűlésének összehívása................................................. 240 1.2.4. Az alapítók gyűlésének nyilvánossága.............................................. 241 1.2.5. Az alapítók gyűlésének határozatképessége..................................... 241 1.2.6. Az alapítók gyűlésének határozathozatala........................................ 242 1.2.7. Az alapítók megismételt gyűlése....................................................... 242 1.2.8. Az alapítók gyűlésének dokumentálása............................................ 242 1.2.9. A határozat megtámadása................................................................. 243 1.3. Az alapítói jogok gyakorlására kijelölés...................................................... 244 1.4. Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása.......................................... 245 1.5. A csatlakozók jogállása................................................................................ 246 1.6. Az alapító kötelezettségei............................................................................. 248 1.7. Az alapító joga az alapítvány nyilvántartásba vételéig................................ 248 1.8. Az alapító jogai az alapítvány nyilvántartásba vételét követően................. 248 2. A kuratórium....................................................................................................... 250 2.1. A kuratórium funkciója............................................................................... 250 2.2. A kuratóriumi tagság betöltésével kapcsolatos feltételek............................ 250 2.3. A kuratóriumi tagság keletkezése és megszűnése....................................... 251 2.4. A kuratóriumi tagok jogai, kötelezettségei és felelősségük......................... 252 2.5. A kuratórium szervezete és működése........................................................ 254 2.6. Az alapítvány képviselete............................................................................ 254 3. A felügyelőbizottság............................................................................................ 256 4. A könyvvizsgáló.................................................................................................. 258 5. Az alapítványi vagyonellenőr.............................................................................. 259 5.1. A vagyonellenőr jogai.................................................................................. 260 5.2. A vagyonellenőr feladat- és hatásköre......................................................... 261 5.3. A vagyonellenőr szakmai képesítése........................................................... 263 6. Egyéb alapítványi szervek................................................................................... 264 V. AZ ALAPÍTVÁNYI VAGYON JOGI TERMÉSZETE 1. Az alapítványi vagyon jogi helyzete................................................................... 269 1.1. Az alapítványi vagyon megítélése az alapítvánnyal kapcsolatban levő személyek, valamint az alapítvány célja szerinti feladat szempontjából...... 270 1.1.1. Az alapítvány és a kuratórium kapcsolata az alapítványi vagyonnal és a kezelt vagyonnal....................................................... 271 1.1.2. Az alapító kapcsolata az alapítványi vagyonnal és a kezelt vagyonnal.......................................................................................... 272 1.2. A kedvezményezett kapcsolata az alapítványi vagyonnal........................... 275 1.3. Az alapítót és a kedvezményezettet illető visszakövetelési jog hiánya az alapítványi vagyon vonatkozásában........................................................ 278

Tartalom 11 1.4. Az alapítványi vagyon és az alapítvány, az alapító, valamint a kedvezményezett hitelezőinek igényei...................................................... 279 279 1.4.1. Az alapítvány hitelezőinek viszonya az alapítványi vagyonhoz....... 279 1.4.2. Az alapító, a kedvezményezett és a vagyonkezelő alapítvány mint 280 280 bizalmi vagyonkezelő hitelezőinek igénye a kezelt vagyonra........... 282 1.4.2.1. A hitelezői érdekek védelmének lehetséges irányai............. 282 284 1.4.2.2. Az alapító hitelezőinek igényei............................................ 284 286 1.4.2.3. A vagyonkezelő alapítvány mint bizalmi vagyonkezelő 289 297 hitelezőinek igényei.............................................................. 297 298 1.4.2.4. A kedvezményezett hitelezőinek igényei............................. 303 303 2. A vagyon kezelése............................................................................................... 304 304 2.1. Vagyonkezelés a gyakorlatban..................................................................... 305 306 2.2. A vagyonkezelés menete, vagyonkezelési részfeladatok............................. 308 308 3. A vagyonkezelő alapítvány által végzett bizalmi vagyonkezelés....................... 309 311 4. Az alapító okirat értelmezése és módosítása....................................................... 315 317 4.1. Az alapító okirat értelmezése....................................................................... 318 318 4.2. Az alapító okirat módosítása........................................................................ 5. Az alapítvány törvényességi felügyelete............................................................. 5.1. Az alapítványok törvényességi felügyeletére vonatkozó jogszabályok....... 5.2. Az alapítványok feletti törvényességi felügyelet célja................................. 5.3. A törvényességi eljárásra okot adó körülmények........................................ 5.4. Hatáskörök a törvényességi felügyeleti eljárásban; eljárási szabályok........ 5.5. Intézkedések a törvényességi felügyeleti eljárás alapján............................. 6. Az alapítvány adózása......................................................................................... 6.1. Adók............................................................................................................. 6.1.1. Általános forgalmi adó...................................................................... 6.1.2. Társasági adó..................................................................................... 6.1.3. Adómentesség.................................................................................... 6.1.4. Helyi adók.......................................................................................... 6.2. Illetékek........................................................................................................ 6.3. Az alapítvány működéséhez kapcsolódó számviteli kérdések..................... VI. A VAGYON KIADÁSA 1. A kedvezményezettek jogi helyzete.................................................................... 323 1.1. A kedvezményezettekről általában. Alapítvány kedvezményezettek nélkül?.......................................................................................................... 323 1.2. Ki lehet alapítványi kedvezményezett?........................................................ 325 1.3. Hogyan lehet valaki alapítványi kedvezményezett?.................................... 328 1.4. A kedvezményezettet megillető jogok......................................................... 328 1.5. A vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje.......................................... 329 2. A közérdekű cél megvalósítása........................................................................... 332 3. Az alapítványi vagyon vagy annak haszna kiadása során felmerülő adók és illetékek........................................................................................................... 335 3.1. Adók............................................................................................................. 335 3.1.1. Az alapítvány által fizetendő általános forgalmi adó a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor....................................................... 335

12 Tartalom 3.1.2. Belföldi magánszemély kedvezményezett által fizetendő személyi jövedelemadó a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor................ 335 336 3.1.2.1. Az alapítványi vagyon tőkerésze kiadásának adózása 339 és egyes adómentes bevételek.............................................. 340 3.1.2.2. A közhasznúnak nem minősülő alapítvány, valamint 341 341 a magánalapítvány vagyonának hozamából történő 341 342 vagyonkiadás adózása.......................................................... 342 3.1.3. Külföldi illetőségű magánszemély kedvezményezett által 343 fizetendő személyi jövedelemadó a vagyon vagy annak hozamai kiadásakor.......................................................................................... 3.1.4. Belföldi gazdálkodó szervezet kedvezményezett által fizetendő adók az alapítványi vagyon vagy annak hozamai kiadásakor.......... 3.1.4.1. Általános forgalmi adó......................................................... 3.1.4.2. Társasági adó........................................................................ 3.1.4.3. Helyi iparűzési adó............................................................... 3.1.4.4. Külföldi gazdálkodó szervezet kedvezményezett által fizetendő adók az alapítványi vagyon vagy annak hozamai kiadásakor.............................................................. 3.2. Illetékfizetési kötelezettség az alapítvány általi vagyoni juttatáshoz kapcsolódóan................................................................................................ VII. AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 1. Az alapítvány átalakulása.................................................................................... 349 1.1. Az egyesülésre és a szétválásra alkalmazandó általános szabályok............ 350 1.2. Az alapítványok egyesülésének speciális szabályai.................................... 352 1.3. Az alapítvány szétválásának speciális szabályai......................................... 353 1.4. Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás ........................................................................................................... 354 1.4.1. Illetékesség........................................................................................ 355 1.4.2. A bejegyzési kérelem......................................................................... 356 1.4.3. A bejegyzési kérelem elbírálása........................................................ 357 2. Az alapítvány megszűnése, megszüntetése......................................................... 358 2.1. A megszüntethetőség tilalma....................................................................... 358 2.2. Megszűnési okok.......................................................................................... 359 2.2.1. A Ptk.-nak a jogi személyekre általában megállapított megszűnési okai.................................................................................................... 359 2.2.2. Az alapítvány megszűnésének különös okai..................................... 359 2.3. A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonának sorsa.......................... 360 2.4. Eltérések a vagyonkezelő alapítvány megszűnése esetén............................ 361 2.5. A megszűnés menete, eljárási szabályok..................................................... 362 Felhasznált irodalom................................................................................................ 364

13 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AB Alkotmánybíróság ABA alternatív befektetési alap ABAK alternatív befektetési alapkezelő ABGB Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (osztrák polgári törvénykönyv, 1811) ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó befektetési alap áfa általános forgalmi adó Áfa. tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Áht. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról Air. 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról ALR Allgemeines Landrecht für die Preußischen Staaten (1794) Art. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről ÁSZ Állami Számvevőszék ÁSZ tv. 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről BDT Bírósági Döntések Tára BGB Bürgerliches Gesetzbuch (német polgári törvénykönyv, 1896) BH Bírósági Határozatok, Magyarország Kúriájának Lapja Bvktv. 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól C. Codex Iustinianus Cnytv. 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról CRS Common Reporting Standard Ctv. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Cstv. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról EBH Elvi Bírósági Határozatok

14 Rövidítések jegyzéke Ectv. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Efo. tv. 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról EGT Európai Gazdasági Térség ELÁBÉ eladott áruk beszerzési értéke EU Európai Unió FATCA Foreign Account Tax Compliance Act GDPR General Data Protection Regulation (Általános Adatvédelmi Szabályozás) Htv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról Inytv. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről kft. korlátolt felelősségű társaság KJE a Kúria Közigazgatási Jogegységi Tanácsa KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár Kszt. 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről MNB Magyar Nemzeti Bank MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MTA Magyar Tudományos Akadémia Mtj. 1928. évi magánjogi törvényjavaslat, Magyarország Magánjogi Törvénykönyve MÜK Magyar Ügyvédi Kamara NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nov. Novellae Iustiniani Nvtv. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról OBH Országos Bírósági Hivatal OECD Organisation for Economoc Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) OR Obligationenrecht (Svájc kötelmi jogi törvénye, 1881/83)

Rövidítések jegyzéke 15 PGB Privatrechtliches Gesetzbuch für den Kanton Zürich (Zürich kanton magánjogi kódexe, 1855) Pmt. 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Pmtv. 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról Pp. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról PSG Bundes-Stiftungs- und Fondsgesetz, Privatstiftungsgesetz (Ausztria, 1993) Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ptv. 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról régi Ptk. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szja személyi jövedelemadó Szja. tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Szocho tv. 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról Szt. 2000. évi C. törvény a számvitelről tao társasági adó Tao. tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Ütv. 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről Üttv. 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről Vatv. 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról Vtv. 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról ZGB Schweizerisches Zivilgesetzbuch (Svájc polgári törvénykönyve, 1907) zrt. zártkörűen működő részvénytársaság



17 ELŐSZÓ Az alapítványok jelentős szerepet töltenek be a társadalomban, elsősorban a nonprofit szféra terén emelhető ki a térnyerésük. A civil összefogások számára adnak megfelelő magánjogi keretet különböző közérdekű célok elérése érdekében. Ehhez köthető a ki- alakulásuk és a történelem során betöltött szerepük is, amely azonban a vallási indít- tatású célokon túlmenően folyamatosan kiterjedt a világi, majd a családi vagyonjogi viszonyok kezelésére. Ezen túlmenően a 20. században jelentős áttörést eredménye- zett az alapítványok felhasználása kifejezetten magáncélokra, mintegy teljesen átala- kítva a jogtörténetben kialakult szerepüket. A gyakorlati alkalmazás mellett a jogtudomány is folyamatosan kísérletet tett ennek a jogintézménynek a megértésére, magyarázatára. Az alapítvány egy elkülönült, célra rendelt vagyontömeg, amely azonban egyúttal saját intézményi vonásokat is magán hordoz elkülönült szervezete miatt. Emellett a más jogintézményektől való elhatárolá- sa során fontos szempont az alapítvány jogi személyisége, amely megkülönbözteti a kötelmi jogi jogviszonyoktól. Magyarországon is a jogtörténet szerves részét képezte az alapítványok alkalmazá- sa, hosszú ideig kifejezetten szokásjogi alapokon nyugvó szabályokkal, amelyek mel- lett folyamatosan jelentek meg az állami felügyeletet elrendelő jogszabályok. Hazánk- ban azonban konkrét jogi szabályozást először csak a múlt század végén, a rendszer- váltással nyert az alapítványi forma, viszont ezt követően rekordgyorsasággal érte utol a nyugat-európai országok jogalkotását, sőt 2019-ben a vagyonkezelő alapítvány beve- zetésével valójában versenyt is nyert velük szemben. E kézikönyv szerzőinek a célja átfogó képet nyújtani az alapítványok hatályos jogsza- bályi hátteréről. A jelenlegi szabályozás megértését segíti a könyv elején az alapítványok történetének vázlatos ismertetése, majd nemzetközi viszonylatban való elhelyezése. Ezt követően kerül sor az alapítvány jogi természetének és jogszabályi hátterének bemutatá- sára, elhatárolására más, hasonló célú jogintézményektől, valamint az alapítvány egyes típusai jellemző jegyeinek áttekintésére. A műben megtalálható az alapítvány létesítésé- vel, szervezetével, vagyonának jogi helyzetével, a vagyon kiadásával, az alapítvány át- alakulásával és megszűnésével kapcsolatos jogi környezet elemzése. A kötet elsősorban a gyakorló jogászok, a nonprofit szféra szereplői és az üzletem- berek számára kíván útmutatást adni, ezért részletesen elemzi a hatályos magyar sza- bályozást. Ugyanakkor a mű az általános magánjogi keretek áttekintésén túl további két fontos szempontra is nagy hangsúlyt helyez. A szerzők részletesen elemzik a va- gyonkezelés sajátosságait az alapítványok esetében, továbbá az alapítvány életciklusa- ihoz igazodva mutatják be az adózási, illetékfizetési és számviteli vonatkozásokat. Kívánjuk, hogy a kézikönyv hathatós segítséget nyújtson mindenkinek ahhoz, hogy eligazodjon az alapítványok világában. Budapest, 2020. október 31. A szerzők



I. AZ ALAPÍTVÁNYOK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE



21 1. AZ ALAPÍTVÁNY KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETÉNEK RÖVID VÁZLATA Három módszertani megközelítés szinte elkerülhetetlen bármely jogintézmény vizs- gálatakor. Egyrészt a jogtörténeti előzmények feltárása, másrészt az egyes hasonló külföldi jogi konstrukciókkal való összehasonlítás, harmadrészt pedig a dogmatikai vizsgálat. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy a modern alapítványoknak milyen jogtörténeti előzményeik voltak. 1.1. Az alapítvány kialakulása Az alapítvány kialakulásával és történetével kapcsolatban általában az egyiptomi halott- kultuszhoz és a római jogban kialakult kegyes célra rendelt (pia causa) vagyontömeghez lehet leginkább visszanyúlni, továbbá a középkorban az egyházi vagyon kezelése említ- hető meg.1 A modern alapítványokhoz hasonlítható egyes jogviszonyok kialakulását a jogirodalomban többen a halálhoz, a halottkultuszhoz kötik, jogi szempontból pedig az öröklési joghoz, azon belül is a végrendelkezéshez kapcsolják, és egészen az ókori Egyiptomig visszavezetik az eredetét.2 Emellett a hatása tekintetében kiemelendő, hogy a római istenek részére történő felajánlások már a kezdetektől gyakoriak voltak, aminek a szerepét a kereszténység államvallássá alakulásától a keresztény egyház vette át.3 1.1.1. A kegyes célú felajánlás a római jogban A Római Birodalomban a keresztény korban vált szokássá, hogy az emberek haláluk esetére az egyházra hagyták a vagyonukat annak érdekében, hogy azt valamilyen ke- gyes célra (pia causa) fordítsák. A Római Birodalomban 321-ben ismerték el a keresz- tény közösségek tulajdonszerzésének jogszerűségét, így lehetőség nyílt arra, hogy a javukra végrendelkezzenek. Korábban ez azért nem volt megengedett, mert nem szá- mítottak személynek, és nem konkrét létező személy (incerta persona) javára nem le- hetett végintézkedni.4 Emellett kiemelendő az is, hogy a keresztény tanítások kifeje- zetten szorgalmazták, hogy az emberek a javaikból juttassanak a szegényeknek.5 1 Az alapítványok kialakulásával kapcsolatban részletesen lásd Csehi Zoltán: A magánjogi alapítvány. Történeti és dogmatikai alapok. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006, 39. skk. 2 Csehi Zoltán: A meghagyástól a jogi személyig. Szent Ágostontól Savigny-ig – töredékek az alapítványok kultúrtörténetéhez. In: Liber amicorum. Studia E. Weiss dedicata. Ünnepi dolgozatok Weiss Emilia tisztele- tére. ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, Budapest, 2002, 13. skk. 3 Csorba Ferenc: Alapítvány jogi fogalma. Magyar Királyi Tudományegyetemi Nyomda, Budapest, 1901, 7. skk. 4 Csehi: A meghagyástól… (i. m.) 19. 5 „Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.” Máté 19,21 (ford.: Károli Gáspár).

22 I. Az alapítványok kialakulása és története Az ilyen vagyonok felett az egyház részéről a püspök rendelkezett. Ezek a célvagyo- nok (piae causae, pia corpora) kezdetben nem voltak önálló jogalanyok, de az 5–6. századtól kezdődően ezeket a vagyontömegeket személyként kezdték el kezelni és ön- álló jogképességgel bírtak.6 Az alapításhoz nem volt szükség állami engedélyre, ele- gendő volt a vagyon rendelése, megfelelő kezelőszervezeti rend kialakítása és valami- lyen közjóra irányuló cél meghatározása.7 Az alapítás alapító okirattal vagy végrende- let útján ment végbe. Célként elsősorban kórházak (nosocomia), árvaházak (orpha­ notrophia), nevelőintézetek (brephotrophia), szegényházak stb. fenntartását határoz- ták meg. Az alapító dokumentumban meghatározták a kezelőszervet (administratores, gubernatores) és annak szervezeti, működési szabályait (gubernatio),8 így a püspök- nek már csak felügyeleti joga maradt a vagyontömeg felhasználására vonatkozóan.9 A pia causa megszüntetését eredményezte a vagyon kimerülése, a cél elérése vagy meghiúsulása, illetve ha az állam eltörölte azt. A megszűnt alapítvány vagyona uratlan vagyonnak számított, és arra a köztestületre szállt, amelynek a felügyelete alatt állt.10 Ebben az időszakban az alapítvány céljának módosítását még nem ismerték el.11 Ez a jogi konstrukció a modern alapítvány elődjének tekinthető.12 Ekkor még csak a kegyes cél (pia causa) terminust alkalmazták rá, vagyis az alapítványra külön megjelölés nem alakult ki. 1.1.2. Az újperzsa magánalapítvány Az alapítványok eredetével szoros kapcsolatban álló intézményként a Szászánida (Új- perzsa) Birodalomban létezett magánalapítványt is meg kell említeni. A szászánida jogkönyv (Mādayān ī hazār dādestān; Ezer bírósági döntés könyve) egy egész fejeze- tet szentel ennek a témakörnek.13 A Farraxvmart, Vahrān fia által 620-ban írt könyv a zoroasztriánus filozófia tételéből indul ki, mely szerint a földi élet csak átmeneti állo- más, és az igazi élet a halállal kezdődik.14 A megváltás a vallási szertartásoktól függ. A legfontosabb szertartásokat a halált követő első négy napban kell bemutatni, majd 6 Szentmiklósi megállapítása szerint „Rómában általános szabályban volt elismerve az államnak (aerarium populi Romani, később fiscus), a publicanusok testületének, a kegyes alapítványoknak (pia corpora) stb. sze- mélyisége”. Szentmiklósi Márton: A római jog institúciói. Athenaeum, Budapest, é. n., 92. 7 Vécsey Tamás: A római jog külső története és institúciói. Franklin Társulat, Budapest, 31893, 199. 8 Nov. 120.6.1. 9 C.1.3.41.11-20. 10 Vécsey ebben körben azt is megjegyzi, hogy a „[c]saládi alapítványok a családra szállnak”. Vécsey: i. m. 200. 11 Vécsey: i. m. 198. 12 Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet, Budapest, 242020, 235. 13 A fejezet címe „religious services and special appropriations to the treasuries of Fire (temples) and endowments instituted and declared (as foundations) for the soul” („vallási szolgálatok és különleges kisajá- títások a Tűz [templomok] kincstárába, létesített alapítványokba a lélekért [alapítványoknak rendelve]”). Gil- bert Paul Verbit: The Origins of The Trust. Xlibris Corporation, USA, 2002, 252. 14 A 75 lapól álló kézirat sérült és nem teljes. Az első fordítást először orosz nyelvre 1973-ban készítették (Anahit Perikhanian: Sasanidskij sudebnik „Kniga tysja, I sudebnyxreœenij”), majd az angol nyelvű for- dítás 1997-ben készült (Anahit Perikhanian ed., N. Garsoïan trans.: The Book of a Thousand Judgements [A Sasanian Law-Book] 1997.). Verbit: i. m. 253.

1. Az alapítvány kialakulása és történetének rövid vázlata 23 az első évben minden hónapban a halál évfordulóján, ezt követően pedig évente a halál napján. A szertartások bemutatása érdekében a vagyonosabbak magánalapítványt hoztak létre a lélekért (pat ruvan), kegyes célokra (pat abradat) és a szent tűzért. Az alapítványokat az elhunyt legnagyobb fia kezelte, és ezért díjazást kapott az alapítvá- nyi vagyonból. Az alapítványi vagyon hozamait az elhunyt családtagjai között kellett elosztani.15 Az alapítványi vagyont senki, még a pap sem volt jogosult elidegeníteni. Ez a magánalapítvány bizonyos elemeiben hasonlóságokat mutatott a római jogban kialakult pia causával és az iszlám jogban jelentkező wakffal. A szászánida magánalapítványnak három típusa volt elkülöníthető: a vagyont a kö- zeli családra ruházták át kezelésre, vagy a családon kívüli személyekre ruházták át, vagy pedig két különböző családhoz tartozó személy lett a vagyon tulajdonosa és ke- zelője.16 Anahin Perikhanian ezért is teszi azt az észrevételt, hogy „nem kétséges, hogy a muszlim wakf iráni eredetű”.17 Ez ugyanis szintén jelentős hasonlóságot mutat a wakffal. Különbség viszont ahhoz képest, hogy a wakfnál a család az elsődleges ked- vezményezett, míg a szászánida magánalapítványnál az elhunyt családtagjai csak an�- nyiban részesülnek a vagyon hozamából, amennyiben az a vallási szertartásokhoz nélkülözhető. Szintén fontos különbség, hogy a szászánida magánalapítvány esetében a konstrukcióból hiányzik az átruházás A-tól B részére szerkezetből a C javára tétel. Összességében azonban a szakirodalom legalábbis nem cáfolja azt, hogy az iszlám wakf az iráni magánalapítványból eredeztethető.18 1.1.3. Az iszlám wakf Az iszlám jogban régóta ismert a wakf intézménye, amely a trust, a családi vagyonren- delés (family entail) és a jótékony célú alapítvány keveréke.19 Az arab wakf szó szerint visszatartott, megállított, feltartóztatott dolgot jelent.20 Az iszlám szerint a wakf Allah gondoskodását jeleníti meg, amellyel arra készteti a gazdagokat, hogy vagyonukból felajánlásokat tegyenek neki.21 A wakf az iszlám magánjog legjellemzőbb intézménye, amely nem vezethető vissza az iszlám előtti Arábia szokásaira.22 Az alapító (wāqif) átruházza a tulajdonjogot istenre és kijelöl egy vagyonkezelőt (mutawwalī, mutawilli), aki a vagyont a kedvezményezett (al-mawqūf alayh) javára kezeli. Az Oszmán Biro- dalomban a városi ingatlanok háromnegyedét ilyen konstrukcióban helyezték el.23 A wakf alapvetően a jótékonysági célú (charitable) trusthoz hasonló jogi konstrukció 15 Verbit: i. m. 255. 16 Maria Macuch osztályozását idézi Verbit: i. m. 255. skk. 17 Perikhaniant idézi Verbit: i. m. 257. 18 Verbit: i. m. 258. 19 Uo. 114. 20 Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetrajza. Gondolat, Budapest, 2006, 400. Sa- lamon András – Abdul Fattah Munif: Saría, Allah törvénye. Az iszlám jog különös világa. PressCon Ki- adó, Budapest, 2003. Az arabból történő átírása a szakirodalomban eltérő, így az lehet vakf, waqf is. 21 Salamon–Munif: i. m. 90. 22 Jany: i. m. 399. 23 Theodore F. T. Plucknett: A Concise History of the Common Law. Butterworth, London, 51956, 575. Ezenkívül pl. jogi iskolákat (madrasa) is a wakf útján finanszíroztak. Wael B. Hallaq: An Introduction to Islamic Law. Cambridge University Press, Cambridge et al., 2009, 38. sk.

24 I. Az alapítványok kialakulása és története (wakf khayri), azonban a magáncélra létrehozott típusát (wakf ahli) meg szokta külön- böztetni a szakirodalom.24 Verbit hangsúlyozza, hogy a wakf esetében végső soron mindig kell lennie jótékonysági célnak.25 A wakf ban keveredtek a köz- és magánjogi elemek. Az iszlám jogban az örökhagyó a vagyonának csak az egyharmadáról rendelkezhe- tett, a fennmaradó kétharmadot a törvényes öröklés szabályai szerint örökölték. Erre volt válasz az élők közötti ajándékozás a wakf útján.26 A wakfra nem állapítottak meg időkorlátot.27 Jany János arra mutat rá, hogy a trusthoz nagyon közel álló, azonban annak egyes részletszabályaitól mégis eltérő jogintézmény a wakf.28 A vagyonkezelőt (mutawilli) a vagyonrendelő jelölte ki. Vagyonkezelő bármely muszlim lehetett, aki erre a tisztségre megfelelő és elérhető, elsősorban a vagyonrendelő családjából.29 Ha a családban volt megfelelő személy erre a tisztségre, akkor idegent nem lehetett kijelölni. Ha a vagyon- rendelő a haláláig nem jelölt ki vagyonkezelőt, ez a jogkör a végrendeleti végrehajtóra, annak hiányában pedig végső soron a kádira háramlott.30 A mutawilli hatáskörébe tarto- zott a kedvezményezettek meghatározása, különösen, ha szegényekről volt szó. A mutawilli diszkrecionális jogkört is gyakorolhatott a vagyon szétosztása tekintetében. Vitatott, hogy a wakf létrejön-e önmagában az alapító nyilatkozatával, vagy érvé- nyességi kelléke a vagyon átadása is.31 Az átadott vagyonnak (mawqūf) tartós és hasz- not hozó dolognak kell lennie. Megoszlanak a vélemények arról is, hogy az átadott vagyon tulajdonjogát is megszerzi-e a vagyonkezelő.32 A wakf alapítója csak nagyko- rú, cselekvőképes, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező személy lehet, aki nem áll csődeljárás alatt.33 A wakf fennállása alatt a vagyont nem lehetett elidegeníteni, eladni, legfeljebb bérbe adni, maximum egy évre.34 Ugyanakkor, ha a vagyonrendelő ezt megengedte, sor ke- rülhetett a vagyon cseréjére, változására. A mutawilli a kezelt vagyont csak a kádi en- gedélyével volt jogosult megterhelni, ha erre a vagyonrendelő kifejezett hozzájárulást 24 Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 418. Salamon–Munif: i. m. 91. R. Charles akként jellemzi a wakfot – amelyet habou néven ismertek Afrika északi részén –, hogy az „a kedvezményezett előnyére szolgáló bevételek vagy gyü- mölcsökből álló ajándék annak érdekében, hogy egy kegyes vagy általában hasznos célt realizáljon”. Raymond Charles: Le droit musulman. Presses universitaires de France, Paris, 1965, 80. sk. Idézi H. Patrick Glenn: The Historical Origins of the Trust. 7 In: Alfredo Mordechai Rabello (ed.): Aequitas and Equity: Equity in Civil Law and Mixed Jurisdictions. Jerusalem, 1997, 5420. Lásd továbbá Jany: i. m. 400. Adam Hofri-Winogradow: Express trusts in Israel/Palestine. In: Lionel Smith (ed.): Re-imagining the trusts: trusts in civil law. Cambridge University Press, Cambridge et al., 2012, 85. 25 Legalább az átruházott vagyon hasznait jótékonysági célra kellett fordítani. Verbit: i. m. 127. 26 Verbit: i. m. 124. 27 Falus Orsolya: Az iszlám alapítvány – a „waqf”. Jogtörténeti Szemle 2014/3. 5. 28 Jany: i. m. 398. 29 Verbit: i. m. 133; Jany: i. m. 401. 30 Verbit: i. m. 133; Hofri-Winogradow: i. m. 86. 31 Jany: i. m. 401. 32 Az egyes álláspontokat részletesen lásd Jany: i. m. 403. 33 Falus: i. m. 3. 34 Ennél hosszabb bérlet ugyanis az a látszatot keltette volna, hogy a bérlő a tulajdonos. Verbit: i. m. 135; Falus: i. m. 5.

1. Az alapítvány kialakulása és történetének rövid vázlata 25 előzetesen nem adott. Megjegyzendő, hogy a kádi szokásos tevékenysége volt a wakf értelmezése is.35 A mutawilli tevékenységét Jany hat tárgykörben foglalja össze: a mutawilli jogosult építésre, a vagyon megőrzésére, bérbeadására, ültetésre, a vagyon jövedelmének begyűjtésére és szétosztására, valamint a vagyon jogi képviseletének ellátására.36 A mutawillinek cselekvőképes, nagykorú személynek kellett lennie, aki képes a va- gyonnal folyamatosan gazdálkodni. Az alapító úgy is rendelkezhetett, hogy a mutawilli jogosult kijelölni az utódját a vagyonkezelésre. A mutawilli felelős volt minden szán- dékos károkozásért és a vagyonnak az alapító által megjelölt céltól eltérő felhasználá- sáért.37 A vagyonrendelő jogosult volt a mutawilli leváltására vétkessége esetén, és akkor is, ha az például iszákos volt vagy más erkölcsi bűnt követett el. A wakf szabá- lyainak megsértését alapvető bűnnek tekintették.38 1.2. Az alapítvány elterjedése a középkorban Itt szeretnénk utalni arra, hogy a szakirodalom megkülönbözteti az alapítványt az ál- alapítványtól.39 Az utóbbinál egy meghatározott célra rendelt vagyonról (donatio sub modo) beszélhetünk, amely azonban nem rendelkezik önálló jogalanyisággal, a keze- lőszerv tulajdonjoga áll fenn rajta, amely csak kötelmi jogi alapon tartozik felelősség- gel a rendeltetésszerű felhasználásért.40 Az álalapítványok esetében valaki vagyont juttat egy másik személynek (magánszemély, város, egyesület) azzal a maghagyással, hogy azt meghatározott, általában szakrális vagy közérdekű célra kell fordítani.41 Ilyen volt valójában a szászánida magánalapítvány, az iszlám wakf és a kezdetekben a római jogi pia causa is. A középkorban álalapítványnak tekintendő például egy örök- égő lámpa vagy egy emlékmű felállítására létrehozott alapítvány vagy a misealapít- vány.42 Ehhez képest a valódi alapítvány „forgalmi életet él, s nincs egyetlen jogvi- szonyban megmerevítve”.43 A középkorban az alapítványok jelentős része az egyházi szervezetbe tagolódott, ugyanakkor a 13. századtól kialakultak a városokban a világi adományok, amelyek a 35 Verbit: i. m. 137. 36 Jany: i. m. 404. 37 Uo. 403. skk. 38 Verbit: i. m. 135. 39 Más elnevezéssel önállótlan vagy nem valódi alapítvány. Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók. Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen, 61947, 74; Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 32005, 127. 40 Földi–Hamza: i. m. 235. 41 Ide sorolják az ún. alimentatio alapítványokat, amelyeket Nerva és Traianus császár idejében hoztak létre szociálpolitikai megfontolásokból. Hasonló jellegűek voltak azok a császári jelzálogjoggal biztosított, a föld- birtokosoknak adott kölcsönök, amelyek kamatainak egy részét szegény sorsú gyermekek ellátására és neve- lésére (pueri alimentarii, puellae alimentariae) kellett fordítani. Chyhlarz Károly: A római jog institúciói. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1914. 83. Benedek – Pókecz Kovács: i. m. 127. 42 Kolosváry Bálint: Magánjog. Vezérfonal a magyar magánjogból tartott egyetemi előadásokhoz. Studium, Budapest, 21927, 67. 43 Kolosváry: i. m. 67.

26 I. Az alapítványok kialakulása és története város felügyelete alá kerültek.44 Ekkor jelent meg az a szokás is, hogy az alapítványok egy részének célja a családtagok támogatására irányult, ami a családi alapítványok ki- alakulása felé mutatott.45 A középkorban az alapítvány létesítése, működtetése alapvetően a keresztény egy- házzal és a halál esetére szóló végintézkedéssel állt szoros összefüggésben. Az egyház szorgalmazta az alapítványi felajánlásokat, amelyeket aztán a szervezeti keretei adta lehetőségekkel kezelt, elsősorban a püspök, később az általa kijelölt vagyonkezelők útján.46 Míg az egyházi alapítványok jórészt az egyház szervezetébe tagolódtak be, addig a városi alapítványok elsősorban végrendeleti végrehajtót jelöltek ki erre a célra, aki felett a város gyakorolt felügyeleti jogot.47 A városi alapítványok egyik formája volt a családtagok támogatására létrejött alapítvány, amely a családi alapítvány szabá- lyozásának gyökereit jelenti.48 A reformáció hatására német területeken az alapítványok önállósodása és szekulari- zációja figyelhető meg, ezzel szemben Franciaországban a királyi hatalom központo- sítása miatt az alapítvány jogi önállósága háttérbe szorult.49 A felvilágosodás eszmevilága, a természetjogi elvek alapján az állam gondosko- dása került előtérbe, ennek eredményeként az alapítványok céljait az egyháziak he- lyett világiak, az emberek jólétének támogatását előtérbe helyezők váltották fel (pél- dául a Franke Stiftung Halléban 1692-ben, a Senckenburg Stiftung Frankfurtban 1763-ban).50 A jogi személy problematikájával szoros összefüggésben áll az alapítvány jogala- nyiságának kérdése is. A különböző elméletek szerint egyesek az alapító akaratát, mások a kedvezményezettek igényét, megint mások az alapítvány célját tekintették jogalanynak stb. Más felfogás szerint az alapítvány kezelőszerve jogalany, és annak áll fenn tulajdonjoga az alapítványi vagyonon, vagyis maga az alapítvány nem jogi személy.51 1.3. Az alapítvány jogának kodifikációja A természetjogi iskola ellenezte a feudális intézményeket, mivel azok útján az abszo- lutista államok minden állampolgári tevékenységet irányítani igyekeztek, ezért korlá- tozták az egyesületek és alapítványok alapítását. Ebből eredően kezdetben még a fran- cia Code Civil sem ismerte el a jogi személyiséget. A német jogterületen a radikális természetjogi eszme hatása kevésbé érvényesült, és a régi germánjogi elmélet még meg is könnyítette a jogi személy intézményének adaptálását. Ennek eredménye lett, 44 Csehi: A meghagyástól… (i. m.). 28. 45 Uo. 29. 46 Uo. 47. 47 Uo. 52. 48 Uo. 53. 49 Uo. 58. 50 Uo. 58. sk. 51 Csorba: Az alapítvány jogi fogalma (i. m.) 15.

1. Az alapítvány kialakulása és történetének rövid vázlata 27 hogy a jogi személy fogalma Kant filozófiájának hatására, elsősorban Friedrich Carl von Savigny munkásságának nyomán alakult ki és terjedt el.52 A német jogtudományhoz fűződik az alapítvány modern fogalmának megalkotása, azon belül is Arnold Heise nevéhez, aki önálló jogi személynek tekintette azt.53 Itt em- lítendő meg, hogy az alapítvány jogi személyiségét Ludwig Enneccerus a cél megsze- mélyesülésében látta, vagyis az alapítványt célszervezetnek tekintette.54 A 19. századi német jogtudomány behatóan vizsgálta az alapítvány jogi konstrukcióját, amelynek eredménye lett a német BGB-ben kialakított szabályozás.55 A reformáció hatására az alapítványok feletti felügyelet több országban is átkerült az államhoz.56 A felvilágosodással felerősödő természetjogi gondolkodás nyomán az egyházi célokat fokozatosan világi célok váltották fel, állami felügyelet alatt.57 Ennek következményeként az első újkori kodifikációkban már helyet kapott az alapítvány in- tézménye, így az 1794. évi porosz ALR már egyes részletszabályokat tartalmazott róla, így például jogi személynek minősítette.58 A francia Code Civil, az 1838. évi hol- land polgári törvénykönyv és az 1865. évi olasz Codice civile egyáltalán nem,59 míg az osztrák ABGB csak egy szakaszban említi az alapítványt.60 Franciaországban például a feudális hitbizomány funkcióját betöltő, hosszú távú vagyonkoncentráció lehetősége miatt az alapítvány szabályozása egyáltalán nem került be a magánjogi kódexbe. A zürichi PGB már tartalmaz szabályokat az alapítvány létesítésére és állami felügye- letére vonatkozóan, majd a spanyol Código civilbe, a német BGB-be és a svájci ZGB- be is bekerültek rendelkezések ezzel kapcsolatban.61 A kontinentális európai orszá- gokban az alapítvány jogi szabályozását egyes magánjogi kódexekbe is beépítették, más országokban pedig külön törvényben találhatók meg a szabályai.62 Az angolszász jogban a középkori egyházi vagyonokat, elsősorban az ingatlanokat, a use (a trust előzménye) útján kezelték.63 Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy még az 52 Horváth Attila (szerk.): Magyar állam- és jogtörténet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás- tudományi Kar, Budapest, 2014, 423. 53 Arnold Heise: Grundriss eines System des gemeinen Civilrechts zum Behuf vond Pandecten- Vorlesungen. Mohr u. Winter, Heidelberg, 31819, 106. sk. 54 Ludwig Enneccerus: Lehrbuch des bürgerlichen Rechts. Allgemeiner Teil. Marburg, 61913, 283. Lásd Csehi: A meghagyástól… (i. m.) 43. 55 „A német fejlődést alapvetően a római jogi vagyoni orientációjú alapítványtól a szervezetorientációjú ala- pítvány irányába való elmozdulás jellemezte.” Kecskés László: Az alapítványi jog fejlődéséről. Magyar Jog 1998/2. 107. 56 Csehi: A meghagyástól… (i. m.) 34. 57 Pl. oktatás és gazdaság támogatása, lásd Franke Stiftung (Halle) 1692-ben, Senckenberg Stiftung (Frank- furt) 1763-ban. Csehi: A meghagyástól… (i. m.) 35. 58 ALR II, 4, 2 § 21-22 és 27-133 szabályozta a családi alapítványt (Familienstiftung) a hitbizomány (fidecommissum) mellett, valamint az ún. milde Stiftungot, ALR II, 11, 19, 6. 59 Az 1942. évi olasz polgári törvénykönyv már tartalmazza az alapítványok általános szabályait, ezen túl- menően azonban egyes felhasználási területeire (családi, agrár, egyetem fenntartására irányuló, vallási stb.) külön jogszabályokat is alkottak. Ezeket lásd Vincenzo Bancone: Italy: charitable trusts and private foundations. Trusts & Trustees 2009/15. 355. sk. 60 ABGB 646. §. 61 Részletesen lásd Csehi: A meghagyástól… (i. m.) 40. sk. 62 Lásd Csehi: A magánjogi… (i. m.) 63. sk. 63 Lásd John Goldsworth: Private Foundations: Law & Practice. Mulberry House Press, Essex, 2011, 16.

28 I. Az alapítványok kialakulása és története uralkodó saját és az országa vagyona sem volt elkülöníthető.64 Az alapítvány kifejezés alkalmazása sokszor megtévesztő, különösen az angol jogi nyelvben. Számos olyan jogi struktúrát illetnek alapítvány (foundation) elnevezéssel, amely ténylegesen nem felel meg a civiljogi alapítvány fogalmának.65 64 „It should be rembered that in our fully developed common law, the King or Crown is the only corporation sole of a lay kind.” Frederick Pollock – Frederic William Maitland: The History of English Law. Before the Time of Edward I. Cambridge University Press, 21923. Vol. 1. 53. 65 Lásd pl. Rockefeller, Carnegie és Ford Foundation, amelyek jogilag ténylegesen bejegyzett gazdasági tár- saságok. Más struktúrák esetében is megtévesztő az alapítvány kifejezés alkalmazása, pl. Fondazione Monte dei Paschi di Siena, Robert Bosch Stiftung stb. Lásd Goldsworth: i. m. 7. Kanadában pedig az egyik adótör- vény [Income Tax Act 1985, R.S.C., (5th Supp.) C. 1. Section 149(1)] nevesíti az alapítványt.