VARGA ZS. ANDRÁS: Megjegyzések hajas barnabás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjához

Megjegyzések Hajas BarnaBás gyülekezési jogra vonatkozó álláspontjáHoz 1 VaRGa ZS. andRÁS prodékán, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK) 1 Hajas Barnabás tekintélyes terjedelmű, és az Alkot- 1989. évi III. törvény (Gytv.) alapján valóban nem lehet 2 mánybíróság legújabb határozatai által is igazoltan kétséges, hogy a gyülekezési joggal kapcsolatos közha- időszerű munkája következetesen elemzi a gyülekezési talmi beavatkozásra – a rendezvény megtartásának joggal kapcsolatos eljárási kérdéseket a rendezvények megtiltására, a rendezvény feloszlatására – a rendőr- bejelentésétől a rendőrség által hozható aktusokon át ség jogosult, következésképpen hatósági hatásköre a azok bírósági felülvizsgálatáig. A vizsgálat alapos, tük- törvény alapján megállapítható. Ebből természetesen rözi a hatósági, bírósági, alkotmánybírósági gyakorla- az is következik, hogy mindaz, amit a rendőrség a Gytv. tot, megállapításaival, következtetéseivel alapvetően hatálya alatt tesz, azt hatósági minőségében teszi. Min- egyet lehet érteni. Van azonban egy olyan meglátása a den formális (eljárásjogi szabályok alapján végzett) szerzőnek, amely alaposabb megfontolást igényel, még- vagy informális (saját döntéseinek előkészítését szol- pedig a rendezvény bejelentésének eljárásjogi termé- gáló) tevékenységének alapja ez a hatósági minőség. szete, illetve a rendőrség ezzel kapcsolatos ténykedésé- A rendőrség minden gyülekezéssel kapcsolatos tevé- nek viszonya a közigazgatási hatósági eljárás és szol- kenysége végső soron hatósági jellegű: vagy közvetle- gáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör- nül az, mert közhatalmi beavatkozásban nyilvánul vényben (Ket.) szabályozott eljárásokhoz és azok sza- meg, vagy ilyen beavatkozást készít elő. Marad tehát kaszaihoz. A megfontolások és az azokon alapuló meg- két megválaszolandó kérdés, mégpedig a hatósági ügy- jegyzések részben a dogmatikai pontosságot szolgál- re és hatósági eljárásra vonatkozó. Ezek viszont a Ket. ják, ugyanakkor gyakorlati hasznuk sem kizárt: a ható- szabályai szerint összefüggnek. 3 sági eljárás újraszabályozása során a jogalkotó segít- A közigazgatási eljárás ugyanis nem értelmezhető a ségére lehetnek. közigazgatási ügy fogalmát adó 12. § nélkül. Az utóbbi Hajas Barnabás álláspontja szerint nem lehet vitás, ugyanis azt tisztázza, hogy eleve mikor merülhet fel a hogy a gyülekezésekkel kapcsolatos rendőrségi eljá- Ket. alkalmazása: hatósági ügyben. A 12. § (1) bekezdé- rásra – mégpedig azok minden elemére – a Ket. szabá- se zárt dogmatikai konstrukció: „A közigazgatási lyai irányadók, kérdés csak az lehet, hogy mikortól kell hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó a Ket.-et alkalmazni. Erre három lehetséges választ kí- közigazgatási hatósági ügyekben e törvény rendelkezése- nál: a) „a bejelentés alapján hatósági ügy indul”, de a it kell alkalmazni.” Ha megkíséreljük kibontani, világos Ket. szabályait még nem kell alkalmazni, arra csak a értelmezéshez jutunk: a Ket. alkalmazásához nem ele- rendezvényt megtiltó határozat ad okot; b) a Ket. sza- gendő, hogy közigazgatási szerv járjon el, de még az bályait már a bejelentés átvételétől alkalmazni kell; c) a sem, hogy ezt hatóságként (hatósági jogkör gyakorlá- bejelentés „alapján nem keletkezik hatósági ügy, azon- sára felhatalmazva) tegye, hanem az is szükséges, hogy 4 ban az eljárásra a Ket. szabályait kell alkalmazni”. egyrészt az eljárás hatósági ügyre vonatkozzon, más- Utóbbi lehetőség tekintetében Hajas a jelen megjegyzé- részt a hatósági ügyre vonatkozó eljárás a Ket. hatálya sek szerzőjére is hivatkozik. Álláspontom szerint a Ket. alá tartozzék (utóbbi esetünkben valóban nem kérdé- hatályára és a hatósági eljárás megindítására, illetőleg ses: ha van hatósági ügy, az annak elintézését szolgáló lezárására vonatkozó szabályai egyértelmű választ ad- eljárásra a Ket. eltérő rendelkezés hiányában irányadó, nak a kérdésre. még ha bizonyos kérdésekre a Gytv. is alkalmazni kell). Mindenekelőtt különbséget kell tenni a hatósági Azt kell tehát tisztázni, hogy a gyülekezési jog gyakor- jogkör (hatáskör), hatósági tevékenység, hatósági ügy lásával kapcsolatosan keletkezik-e hatósági ügy (mert 5 és hatósági eljárás között. A gyülekezési jogról szóló ha igen, akkor a Ket. szabályai alkalmazandók), és ha keletkezik, akkor ez mely időpontban történik (mivel ekkortól merülhet fel a Ket. alkalmazása). 1 Hajas Barnabás: Még egyszer a gyülekezési jog gyakorlásával kap- csolatos közigazgatási eljárásjogi kérdésekről. Eljárásjogi Szemle, Azt, hogy melyek a hatósági ügyek, a Ket. 12. §-ának 2016/2. 3–14. (2) bekezdése adja meg. Eszerint 2 Lásd a 13/2016. (VII. 18.) AB és 14/2016. (VII. 18.) AB határozatokat. 3 Lásd az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terveze- „(2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: ható- tét, http://www.kormany.hu/download/5/c9/a0000/20160401%20 sági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság Előterjesztés%20az%20általános%20közigazgatási%20rendtartásról. zip#!DocumentBrowse az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, 4 Hajas i. m. 3–4. 5 Lásd Patyi András: A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilván- és elhatárolása más eljárásoktól és Patyi András: A hatósági eljárási jog- tartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, viszony fogalma és tárgya: a hatósági ügy. In: Patyi András (szerk.): Ha- b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántar- tósági eljárásjog a közigazgatásban. Budapest–Pécs, Dialóg Campus, tásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi 2012., 26–35, 63–85. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2016 3 3

és etikai ügyek kivételével – ha törvény valamely tevé- figyelembevételével pedig finomítható. Ennek érdeké- kenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását ben vizsgáljuk meg a hatósági eljárás kezdetére vonat- köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.” kozó szabályt és következményeit. A Ket. 29. § (1) bekezdése szerint a hatósági eljárás az A hatósági ügyről tehát akkor beszélhetünk [az egy- ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Kérelem – szerűség érdekében figyelmen kívül hagyva most a és kérelemnek minősülő bejelentés, nyilatkozat, pa- speciális hatóságok által alkalmazandó 12. § (2) bekez- nasz – benyújtása esetén az eljárás nyomban megindul. dés b) pontját], ha a hatóság tevékenysége eredménye- A hatóságra ettől kezdődően kötelezettségek hárulnak, ként az ügyfelet jogosítja, kötelezi, vele kapcsolatos és akár még aznap döntést is hozhat, a 33. § (5) bekez- adatot, tényt, jogosultságot igazol vagy vesz nyilván- dése szerint az ügyintézési határidő tartama is megin- tartásba (töröl abból), illetve von hatósági ellenőrzés dul a kérelem beérkezését követő napon. A 37. § (2) be- alá. Ha ilyen hatású cselekményt nem végez a hatóság, kezdése szerint a hatóság a kérelem beérkezését köve- akkor a Ket. szabályai szerint nincs hatósági ügy, kö- tően haladéktalanul ellenőrzi joghatóságát, hatáskörét, vetkezésképpen szó nem lehet a Ket. alapján ténylege- illetékességét, ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes sen lefolytatott hatósági eljárásról sem. biztosítási intézkedés szükségességét, hiánypótlás Ha a rendezvény bejelentését követően a rendőrség szükségességét. Kérelemre induló eljárás esetén tehát megtiltja annak megtartását – vagyis a rendezvény az első teendő-csoport a kérelem elbírálhatóságának megszervezésétől és megtartásától való tartózkodásra ellenőrzése a hatóság, az ügyfél és a kérelem oldaláról kötelezi a bejelentőt és a szervezőket –, akkor ezt köte- egyaránt. 7 lezettséget megállapító döntésként (jogi hatású cselek- Hivatalból induló eljárás esetén hasonló szabályokat ményként, aktusként) hozza az érintettek tudomására. nem találunk. A 29. § (2) bekezdése annyit rögzít, hogy A rendezvény megtartását megtiltó határozat tehát a az eljárást akkor kell hivatalból megindítani, ha jogsza- Ket. hatálya alá tartozó eljárást lezáró döntés. A kérdés bály előírja, a hatóságot felügyeleti szerve utasította most már az, hogy ez az eljárás mikor indul. Mielőtt ezt vagy a bíróság kötelezte erre, illetve életveszéllyel vagy megválaszolnánk, vessünk egy pillantást arra az eset- súlyos kárral fenyegető helyzet esetén. A (3) bekezdés re, amikor a rendőrség nem tiltja meg a rendezvényt, ezt azzal egészíti ki, hogy az ismert ügyfelet az első el- hanem a szokásos szóhasználat szerint „tudomásul ve- járási cselekmény elvégzésétől számított nyolc napon szi azt”. belül értesíteni kell, hacsak az nem mellőzhető [a (4) Álláspontom szerint a tudomásulvétel nem döntés. bekezdésben írt okokból]. Szintén az első eljárási cse- Döntésként ugyanis nyilván csak a Ket. 12. § (2) bekez- lekmény elvégzéséhez (annak napjához) köti az ügyin- dés a) pontjában olvasható jogot megállapító akarat- tézési határidő tartamának megindulását a 33. § (5) nyilvánítás kerülhetne szóba, azonban a tudomásul vé- bekezdése. Arra vonatkozó szabályt tehát nem talá- tel bizonyosan nem jogosító (engedélyező) akaratnyil- lunk, hogy az eljárás lefolytathatóságának ellenőrzését vánítás. A gyülekezés ugyanis alapjog, márpedig alap- a hatóság mikor végzi, azaz a hivatalból induló eljárá- jog gyakorlása nem függhet hatóság engedélyétől, bele- sok esetén nincs a 37. § (2) bekezdésének megfelelő sza- egyezésétől, egyetértésétől, tudomásulvételétől. Az bály. Ebből nyilván nem lehet azt a következtetést le- alapjog gyakorlása eredendően kizárólag a jogosult vonni, hogy a hatóság hivatalból akkor is eljárhat, ha akaratától függhet, az állam (és hatósága) pedig az nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége, vagy ha az 6 alapjog kötelezettje. Természetesen abban az esetben, eljárást lehetővé tevő anyagi- és eljárásjogi feltételek ha az alapjog gyakorlása korlátozható, márpedig a leg- hiányoznak. Kivételes esetekben – ha felügyeleti szerve több alapjog ilyen, akkor a korlátozás már hatósági utasítja vagy a bíróság kötelezi az eljárás lefolytatásá- vagy bírósági beavatkozást, döntést igényel. A rendez- ra, továbbá életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető vény megtartásának megtiltása vagy a megkezdett helyzet esetén nyilván nincs szükség a fenti körülmé- rendezvény feloszlatása tehát már az alapjog gyakorlá- nyek vizsgálatára, de minden más esetben igen. Az ügy- sát korlátozó hatósági döntés. Ezt a megközelítést tá- intézési határidő, illetve az értesítési kötelezettség masztja alá, hogy sem az Alaptörvény, sem a Gytv., sem első eljárási cselekményhez kötéséből viszont az követ- más jogszabály nem utal arra, hogy az alapjog a ható- kezik, hogy az eljárás megindulása után – vagyis akkor, ságtól (akaratnyilvánításából) származna, avagy gya- amikor a hatóság ténylegesen megkezdi az eljárási cse- korlása hatóság engedélyétől függne. lekményeket – az eljárási feltételek ellenőrzésére már Ha tehát a „tudomásulvétel” nem döntés, vagyis nem nem kerülhet sor. Ebből pedig a contrario az követke- hatósági eljárást zár le, akkor okkal következtethetünk zik, hogy hivatalból induló eljárások esetén az eljárási arra, hogy megtiltás vagy feloszlatás hiányában a Ket. feltételeket a hatóság az eljárás tényleges megindulását szabályai – legalábbis az alapeljárásra vonatkozó sza- megelőzően – ha úgy tetszik, a Ket. szabályain kívül – bályok – szerinti eljárás meg sem indul. Ez az első olva- vizsgálja. 8 satra talán meglepő állítás alaposabb rátekintés esetén Ez a következtetés pedig megoldja a gyülekezési jog- természetesnek tekinthető, a Ket. különleges szabályai 7 Boros Anita – Patyi András: Az ügyintézési (elintézési) határidő. Balogh Zsolt: Alkotmányba foglalt jogok és az alanyi jogi jogosultság In: Patyi (szerk.) i. m. 163–173; Boros Anita – Patyi András: Az eljárást 6 kapcsolata és Balogh Zsolt: Az alapjogok alanyai, kötelezettjei. In: Schanda megindító kérelemre vonatkozó főbb szabályok. In: Patyi (szerk) i. m. Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok. Budapest, PPKE 260–270. JÁK, 2011. 26–37. 8 Uo. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5

gal kapcsolatos dilemmát. Ha abból indulunk ki, hogy a gyan történhet jogviszonyon kívül? A választ – állás- gyülekezés alapjog amelynek gyakorlása nem függ ha- pontom szerint – a Ket. VI. fejezete, az Rtv. és a Gytv. tósági aktustól, akkor le kell vonnunk a következtetést, szabályai alapján folytatott hatósági ellenőrzés kínálja. hogy egyrészt a bejelentés ebben az esetben nem minő- Semmilyen szabály nem követeli ugyanis meg, hogy a síthető kérelemnek, másrészt a bejelentés folytán hiva- gyülekezéssel kapcsolatos hatósági eljárásra a Ket. talból sem indul meg az eljárás. A bejelentés folytán a alapeljárását alkalmazza a rendőrség. Márpedig a fenti- hatóság azt kezdi vizsgálni – a bejelentő bevonásával, ekben írt összes megállapítás és következtetés össz- de még eljáráson kívül –, hogy fennállnak-e hivatalból hangban áll a hatósági ellenőrzés szabályaival: a ren- lefolytatandó eljárás feltételei. Ha nem, akkor a rendez- dezvény szervezőjének bejelentése folytán a hatóság vény a Gytv. alapján, a Ket. alkalmazása nélkül meg- hivatalból hatósági ellenőrzést végez előbb a rendez- szervezhető és megtartható. Az ebben közreműködő vény megtarthatósága (megtiltásának szükségessége), hatóság a Gytv., illetve a Rendőrségről szóló 1994. évi majd a megkezdett rendezvény esetén annak törvényes XXXIV. törvény (Rtv.) 30., 37/A. § és más rendelkezései folytatása szempontjából. Ha hatósági beavatkozás alapján egyrészt biztosítja a rendezvényt, másrészt to- szükséges, akkor azt az ellenőrzés eredményeként vábbra is vizsgálja az esetleges hivatalbóli eljárás szük- nyomban megteszi. Ráadásul az ellenőrzés feloldja a ségességét (feltételeit). A rendőrség hatósági beavatko- rendezvény bejelentőjével történő együttműködés zása – a rendezvény megtartásának megtiltása vagy a problémáját is: az Rtv.-ből következő szabályok nem megkezdett rendezvény feloszlatása – tehát minden követelik meg az ellenőrzés esetén a hatósági jog- esetben hivatalból indult eljárásban történik. A beje- viszonyt, vagyis a bejelentőnek és a szervezőnek nem lentés tehát, amely nem kérelem, a hivatalbóli eljárás kell szükségképpen ügyféli jogállást kapnia. Az együtt- szükségességét felvető tudomásszerzésként értelmez- működés hatóság és a bejelentő/szervező között ható- hető. Ilyen értelemben tehát a bejelentés hatóság általi sági jogviszony nélkül, ugyanakkor a rendőrség hiva- „tudomásulvétele” nem más, mint udvarias visszajelzés talból folytatott (ekkor még egyoldalú) ellenőrzési te- arra vonatkozóan, hogy a hatóság elkezdte megvizsgál- vékenysége során történik. 9 ni hivatalbóli eljárása szükségességét, de arra nem ta- Van tehát hatósági ügy, de nem a kérelem/döntés ke- lált okot. Ha pedig talál okot, akkor hivatalból megin- retei által meghatározott alapeljárás, hanem a hatósági dítja az eljárását, és azt az első eljárási cselekménnyel, ellenőrzés speciális formájában. Ez a megközelítés is a megtiltással, illetve feloszlatással, mint döntéssel nyilván vitatható, ugyanakkor jóval kevesebb kérdést nyomban be is fejezi. A Ket. szabályaival ez nem ellenté- hagy nyitva, mintha az alapeljárás keretei között pró- tes, különösen, ha a Gytv. és Rtv. szabályaira is figye- báljuk megérteni a gyülekezéssel kapcsolatos hatósági lemmel vagyunk, amelyek éppen ezt írják elő. tevékenység egyes mozzanatait. Az egyetlen furcsának látszó megmaradt körülmény az, hogy eljáráson kívül hogyan értelmezhető a hatóság 9 Lapsánszky András: A hatósági ellenőrzés a jogérvényesülés rendjé- és a bejelentő (még nem, de potenciális) ügyfél együtt- ben, a hatósági ellenőrzés, mint a jogérvényesítés eszköze. In: Patyi And- működése. Milyen jogviszonyban történik ez, vagy ho- rás (szerk.) i. m. 416–421. A tárgyAlótermi kötelező hAng- és képrögzítés szükségességének vizsgálata naGy GÁbOR bÁLInt megbízott oktató, PhD hallgató (PPKE-JÁK) 1. Bevezetés ságáról ), az igazságügyi alkalmazottak és különösen a 1 bírák egy része ezek kötelező alkalmazásától idegenke- Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul dik. A változásokhoz való ilyenfajta viszonyulás mind- arra, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszere mi- azonáltal nem tekinthető kizárólag az igazságszolgál- ként tudja hasznosítani az informatika, az infokommu- tatásra jellemzőnek: általában – tevékenységi körtől nikációs technológia vívmányait. A fejlődéshez való vi- függetlenül – megállapítható a szervezetekkel kapcso- szonyulás, alkalmazkodási hajlandóság nem tekinthető latban bizonyos „szervezeti ellenállás”, amennyiben a egységesnek, és még kevésbé feltétlen pozitívnak. Mi- bevezetendő változások több évtizedes rutinfolyama- közben a bírósági szervezet vezetői az egyes megnyil- vánulásaikban – egyébként alappal – sikerként számol- nak be a technikai fejlesztésekről (például az elektroni- 1 Kiss Anna: Távmeghallgatás, tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a kus panasz, valamint az elektronikus fizetési lehetőség bíróságokon. In: www.jogaszvilag.hu; elérési út: http://jogaszvilag.hu/ rovatok/szakma/tavmeghallgatas-targyalotermi-kep-es-hangrogzites- bevezetéséről, a pertartam-kalkulátor alkalmazható- a-birosagokon / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5