A nemzetközi öröklési jog szabályainak kommentárja (részlet)

Szőcs Tibor A nemzetközi öröklési jog szabályainak kommentárja



Szőcs Tibor A nemzetközi öröklési jog szabályainak kommentárja

© Szőcs Tibor, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021 A kézirat lezárva: 2021. február 24. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 520 8 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

„És megparancsolám abban az időben a ti bíráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, akár testvérével, akár idegennel van dolga.” Móz. V. 1,16.



Előszó Közhelyszerű az a megállapítás, hogy az öröklési jog a magánjognak mind a hazai, mind a külföldi jogrendszerekben a legstabilabb területe, amelynek alapintézménye- it rendszerint kevésbé érintik a mélyreható jogszabályváltozások. Ugyanez hosszú ideig elmondható volt a nemzetközi öröklési jogról is. E területet eleinte nem érintet- ték azok az európai kodifikációk, amelyek eredményeként a kilencvenes évek máso- dik felétől kezdve fokozatosan kialakultak egy egységes európai uniós nemzetközi magán- és eljárásjog körvonalai. A nemzetközi öröklési jognak ez az érintetlensége a kétezres évek első évtizedének végéig tartott. Az Európai Bizottság által 2009 októ- berében napvilágra hozott tervezet alapulvételével mintegy két és fél éves jogalkotá- si folyamat eredményeként 2012 nyarán elfogadásra került a rövidített elnevezéssel európai öröklési rendelet néven emlegetett 650/2012/EU rendelet, amely – 2015. au- gusztus 17. napjától kezdődően – teljesen új alapokra helyezte a külföldi elemet tar- talmazó öröklési viszonyok rendezését. A rendelet előkészítésében volt szerencsém közreműködni a Tanács Polgári Jogi Munkacsoportjának (Committee on Civil Law Matters) tagjaként, sőt a 2011. első félévi magyar elnökség idején a Munkacsoport elnökeként kissé a politikai döntésho- zatali folyamatba is belekóstolhattam az Európai Parlament illetékes szakbizottságá- val (JURI) folytatott rendszeres tárgyalások és az egyes tagállamokkal való kétolda- lú egyeztetések révén. Meggyőződésem: az, hogy a rendelet egy viszonylag zökke- nőmentes, két és fél éves jogalkotási folyamat eredményeként 2012 közepére elfoga- dásra kerülhetett, annak ellenére is jelentős sikerként értékelhető, hogy a szabályozás vitathatatlanul tartalmaz nem túlzottan kiérlelt és kevésbé szerencsés megoldásokat. Rendkívüli mértékben eltérő öröklési anyagi és eljárási jogi kultúrák számára kellett ui. közös nevezőt megteremteni. A polgári ügyek nagy része tekintetében a joghatósági, valamint elismerési és végre- hajtási szabályokat a tagállamok között az immár fél évszázada formálódó „Brüs�- szel-I-szabályrendszer” rendezi, amelynek hatálya alá alapvetően a polgári jogvitás eljárások tartoznak. Utóbbiaknak az egyes tagállami jogokban – a különböző perjogi kultúrák ellenére is – sokkal több közös vonásuk van, mint ami megkülönbözteti őket egymástól: a bíróságnak két ellentétes érdekpóluson elhelyezkedő fél közötti jogvitát kontradiktórius eljárásban kell elbírálnia, döntése pedig rendszerint anyagi jogerőhatásra képest határozatban jelentkezik. Mindez a viszonylagos egyöntetűség jóval kevésbé mondható el az öröklési viszo- nyok rendezésére irányuló eljárásokról, amelyek Európán belül is hihetetlenül válto- zatos képet mutatnak. Magát az „eljárás” kifejezést is csak erős kiterjesztéssel hasz- nálhatjuk, miután az európai jogrendszerek jelentős része a jogvita nélküli öröklési ügyek rendezéséhez nem is kívánja meg a mi hagyatéki eljárásunkhoz hasonló, for- malizált eljárás lefolytatását. Igen eltérőek a nemzeti jogok anyagi öröklési szabályai közötti különbségek annak kérdésében, hogy mi az a „jogi folyamat”, amelynek eredményeként a hagyatéki vagyonból részesülő kedvezményezettek az örökhagyó halálát követően megszerzik a javukra a végakarat vagy a törvény alapján rendelt jut- tatást: törvény erejénél fogva áll-e be a jogszerzésük vagy szükség van hozzá netán 7

ELŐSZÓ bizonyos jogcselekményekre. A jogrendszerek némelyike az örökhagyótól közvetle- nül történő jogszerzést nem is ismeri, hanem a tőle hátramaradt hagyatéki vagyontö- meg átmenetileg más személy kezelése alá kerül. Nagyfokú változatosság jellemző a tekintetben is, hogy az öröklési viszonyok rendezésében milyen szervnek vagy sze- mélynek (bíróság, közjegyző, hagyatéki gondnok, végrendeleti végrehajtó stb.) jut a „főszerep”, és mi a közreműködés módja. Ugyanolyan típusú szerv vagy személy bi- zonyos jogrendszerekben az állami közhatalom birtokában, pártatlan hatósági jogal- kalmazóként, másutt viszont inkább az érdekeltek – a hagyatékból részesülő kedvez- ményezettek, hitelezők – megbízottjaként jár el. Nem véletlen tehát, hogy nemegyszer lehet találkozni a gyakorló jogászok részéről más jogrendszer öröklési eljárási és anyagi jogi intézményeivel kapcsolatos félreér- tésekkel, hiszen a szakemberek néha hajlamosak arra, hogy a saját hazai jogrendsze- rük fogalmi koordináta-rendszerében próbáljanak megérteni külföldi anyagi és eljá- rásjogi intézményeket. Ahogy hazai szakemberek időnként evidenciának tekintik pl. azt, hogy a hagyaték jogi sorsának rendezése másutt is hatósági leltározással kezdő- dik és a hagyaték formális határozattal történő átadásával ér véget, úgy találkozni le- het azzal is, hogy külföldi jogászok magától értetődőnek tekintik, hogy a hagyatéki ügyben eljáró magyar közjegyző egyfajta vagyonkezelő, aki a hagyatéki vagyon fe- lett rendelkezési jogot gyakorolva jogosult a hagyaték terhére kiegyenlíteni valamely hitelező követelését. A nemzeti intézményekkel kapcsolatos kölcsönös félreértések az öröklési rendelet előkészítése során is tapasztalhatóak voltak. Az európai öröklési rendelet 2015 augusztusa óta új kihívások elé állította nemcsak a hazai gyakorló jogászokat, hanem a többi uniós tagállamban működő kollégáikat is. Ilyen kihívás mindenekelőtt, hogy az állampolgárság megszokott és „jól bevált” kap- csolóelve helyett a szokásos tartózkodási hely meglehetősen képlékeny kapcsolódási pontja alapján kell az alkalmazandó jogot és a joghatóságot megállapítani, aminek folytán fokozottan áll fenn annak veszélye, hogy ugyanazon örökhagyó tekintetében párhuzamosan több uniós tagállamban indul öröklési eljárás. Nem kisebb gyakorlati kihívást jelent emellett, hogy a joghatóság immár kiterjed a külföldön lévő hagyatéki vagyonra is. Hiszen a rendelet folytán olyan „örök érvényűnek tűnő” axiómák dőltek meg, mint a fekvési hely szerinti tagállam kizárólagos eljárási jogosultsága az ingat- lanhagyatékra nézve. A külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatban nem csupán az arra vonatkozó információk megszerzése okoz nem egy esetben nehézséget, hanem az egyes külföldi vagyontárgyakra vonatkozó okiratok – így különösen a külföldi te- lekkönyvi kivonatok, cégkivonatok – tartalmának értelmezése, az adott vagyontárgy azonosító adatainak helyes megállapítása is. Nem kevés elgndolkodtató kérdést vet fel az európai öröklési bizonyítványnak a ren- delet által bevezetett új intézménye, amellyel – jóllehet a rendelet alkalmazásának kezdete óta immár több mint öt év telt el – még ma is sok tekintetben csak ismerked- nek a tagállami jogalkalmazók. Előzményei nincsenek, így alkalmazásával kapcso- latban nemcsak Magyarországon, de a többi tagállamban is sok még a nyitott kérdés; valójában mindenütt tart még annak folyamata, hogy megtalálják e bizonyítvány és a nemzeti jogok anyagi és eljárási jogi intézményeinek egymáshoz való súrlódás- mentes illeszkedését. A könyv műfaja egyfajta „rendhagyó kommentár”, amelyben elsősorban az uniós rendelet szabályrendszerét kívántam magyarázatokkal bemutatni. Rendhagyónak 8

ELŐSZÓ amiatt nevezem, mert a joganyagot a saját – vállaltan szubjektív – szempontjaim szerint lényegesnek tartott csomóponti kérdések mentén dolgoztam fel, és nem kö- vettem mindenütt pontosan a rendelet egyes cikkeinek sorrendjét. A könyv fő tago- lási egységei mindazonáltal megegyeznek az uniós rendelet alapvető szabályozási tárgyköreivel. Minden egyes nagy témakörnél figyelmet fordítottam emellett az adott kérdéskört szabályozó nemzetközi szerződések, valamint a magyar belső jog szabályaira is. Jól- lehet ui. nemzetközi öröklési ügyekben a szabályozás súlypontját immár vitathatat- lanul az uniós rendelet jelenti, az Európai Unióhoz nem tartozó némely államokkal kétoldalú jogsegélyszerződések rendeznek nemzetközi öröklési jogi kérdéseket. Sőt nem felejthetjük el a tagállamok némelyikével az uniós rendelet alkalmazásának kez- dő időpontja előtt hatályban volt ilyen szerződéseket, valamint a magyar belső jog nemzetközi magánjogi szabályait sem, hiszen ezek – a 2015. augusztus 17. napját megelőzően elhalálozott örökhagyók hagyatékát érintő ügyekben – továbbra is irányadóak; rendszeres alkalmazásukkal még hosszú ideig számolni kell. Az egyes szabályokat példákkal törekedtem jobban megérthetővé tenni. A példák zöme a hazai közjegyzői gyakorlatban konkrétan előforduló jogesetekből származik, némely esetben azoknak a továbbgondolásán alapul. Azért, hogy a kommentár elkészülhetett, sokakat illet köszönet. Dr. Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői elnökét a támogatásért és a folyamatos buzdításért. Dr. Brávácz Ottónét, akitől pályafutásom kezdeti szakaszában a legtöbbet tanultam, és aki felkeltette érdeklődésemet a nemzetközi magánjog, és különösen annak az öröklési, valamint személyi és családjogi területei iránt. A hazai közjegyző kollégá- kat, akik napról napra bizalommal keresnek meg kérdéseikkel, amelyek alapján nem- egyszer szembesülök azzal, hogy az első olvasásra „ártatlan” és problémamentesnek tűnő szabályok alkalmazása is okozhat egyes esetekben fejtörést. Külföldi kollégá- kat, akikkel az együttműködés több ízben is hozzásegített bizonyos külföldi öröklési intézmények lényegének megértéséhez. Nem utolsósorban pedig a MOKK Közjegy- zői Intézeténél dolgozó közvetlen munkatársaimat, akiknek türelme és helytállása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hosszú időn át elmélyülten dolgozhassak a kom- mentáron. Kívánom, hogy a könyv az öröklési ügyekkel foglalkozó gyakorló jogászok számára – tartozzanak akármelyik jogászi hivatásrendhez is – megkönnyítse e nem egyszerű joganyag áttekintését és megértését. Budapest, 2021 februárjában A szerző 9



Tartalomjegyzék Előszó.................................................................................................................... 7 Tartalomjegyzék................................................................................................... 11 Jogszabályok rövidítése........................................................................................ 26 Folyóiratok, kiadványok rövidítése...................................................................... 33 Egyéb rövidítések................................................................................................. 34 Felhasznált általános szakirodalom...................................................................... 35 Első rész – Alapkérdések 1. § A z elsődleges szabályozók: az Európai Öröklési Rendelet kidolgozásának folyamata és jellemzői...................................................... 47 1. Az EuÖR. helye az uniós jog rendszerében, előzményei és kidolgozásának folyamata.......................................................................................................... 48 1.1. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban...... 48 1.2. Az EuÖR. előkészítése és megalkotása................................................... 51 2. Az EuÖR. jellemzői......................................................................................... 55 2.1. Komplex szabályozás............................................................................... 55 2.2. Univerzális szabályozás........................................................................... 55 2.3. Ius és forum egybeesése.......................................................................... 57 2.3.1..Általában......................................................................................... 57 2.3.2..Kivételek......................................................................................... 58 a) A jogválasztás esete............................................................................. 58 b) Harmadik államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett örökhagyó................................................................................................. 58 c) Különös kollíziós szabályok az öröklési jogviszony egyes részkérdéseire........................................................................................... 59 d) A menekülési klauzula alkalmazása................................................... 59 2.4. A hagyaték egysége.................................................................................. 60 2.4.1..Általában......................................................................................... 60 2.4.2..Kivételek......................................................................................... 61 a) Részleges renvoi................................................................................... 61 b) A végintézkedés alaki érvényességének vizsgálata az ingatlan fekvése szerinti jog alapján...................................................................... 61 c) A fekvés helye szerinti jog kógens szabályai különleges vagyontárgyak tekintetében..................................................................... 62 d) Uratlan hagyaték tulajdonba vétele a fekvési hely szerinti tagállam által........................................................................................................... 62 e) Párhuzamos öröklési eljárások több tagállamban................................ 62 f) Az eljárás korlátozása harmadik államban fekvő hagyatéki vagyon tekintetében.............................................................................................. 63 11

TARTALOM 2. § Az EuÖR. hatálya........................................................................................ 64 1. Az EuÖR.. területi hatálya............................................................................... 65 1.1. A „tagállam” fogalma az EuÖR. alkalmazásában................................... 65 1.2. Különleges jogállású területek................................................................. 67 2. Az EuÖR.. időbeli hatálya................................................................................ 68 3. Az EuÖR.. tárgyi hatálya................................................................................. 70 3.1. Az öröklési ügyek fogalma...................................................................... 71 3.2. Az EuÖR. hatálya alól kizárt jogkérdések............................................... 72 3.2.1. Adó-, vám- és közigazgatási ügyek............................................... 72 3.2.2..Személyállapoti és családjogi kérdések......................................... 73 3.2.3.. Házassági vagyonjog..................................................................... 77 a) A házassági vagyonjogi viszonyokra alkalmazandó jog meghatározása.......................................................................................... 77 b) Jogi minősítési kérdések...................................................................... 79 c) A „házassággal hasonló joghatásúnak” tekintett kapcsolatok............ 81 3.2.4.. Tartási kötelezettség...................................................................... 82 3.2.5.. Szóbeli végrendeletek alaki érvényessége..................................... 84 3.2.6.. Öröklésen kívül bekövetkező jogszerzés....................................... 84 3.2.7. Társasági jogviszonyok, jogi személyek státuszkérdései.............. 86 3.2.8.. Trust............................................................................................... 88 3.2.9.. Dologi jogi és a közhitelű nyilvántartásokat érintő jogkérdések..... 89 a) Általában.............................................................................................. 91 b) A dologi jogok „természete”................................................................ 91 c) A hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos jogkérdések............................................................................................... 95 3. § A nemzetközi öröklési jog egyéb forrásai................................................. 98 1. A magyar belső jog.......................................................................................... 98 1.1. A belső jog kollíziós szabályainak időbeli hatálya.................................. 99 1.2. A belső jog joghatósági szabályainak időbeli hatálya............................. 100 2. Nemzetközi szerződések.................................................................................. 100 2.1. Az öröklési jogviszonyokat érintő nemzetközi szerződések általában...... 100 2.2. A jogsegélyszerződések és az EuÖR. viszonya....................................... 102 2.2.1.. Kizárólag tagállamok egymás közötti viszonylatában hatályos nemzetközi szerződések................................................................ 103 2.2.2. Harmadik államokkal hatályos nemzetközi szerződések............. 104 4. § Kollíziós kapcsolóelvek és joghatósági okok öröklési ügyekben............ 107 1. Általában.......................................................................................................... 108 2. A szokásos tartózkodási hely........................................................................... 112 2.1. Megállapításának szempontjai öröklési ügyekben.................................. 112 2.2. Esettípusok............................................................................................... 119 2.2.1. Megélhetés, hivatásgyakorlás céljából külföldön élő személyek.... 120 12

TARTALOM 2.2.2..Határközeli ingázók....................................................................... 122 2.2.3..Határozott idejű kiküldetés céljából külföldön tartózkodók......... 124 2.2.4..Külföldi államban letelepedett nyugdíjasok.................................. 125 2.2.5..Külföldi intézményben gondozott idős személy........................... 128 2.3. Megállapításának módja a hagyatéki eljárásban..................................... 132 3. Az állampolgárság........................................................................................... 135 3.1. Jelentősége nemzetközi öröklési ügyekben............................................. 135 3.2. Vizsgálata................................................................................................. 136 3.3. A kettős állampolgárság kérdése............................................................. 138 3.3.1. Általában........................................................................................ 138 3.3.2.. Az EuÖR. alkalmazásával összefüggésben................................... 139 a) A kettős állampolgárok jogválasztása................................................. 140 b) A kettős állampolgárok végintézkedésének alakiságára alkalmazandó jog..................................................................................... 141 c) A kiegészítő joghatóság kettős állampolgár örökhagyó esetében....... 141 4. Egyéb kapcsolóelvek és joghatósági okok....................................................... 142 Második rész – Joghatóság öröklési ügyekben 5. § A joghatóság öröklési ügyekben általában................................................ 147 1. A joghatósági szabályozás hatálya alá eső hatóságok köre............................. 148 1.1. A „bíróság” fogalma az EuÖR. alkalmazási körében............................. 149 1.1.1. Az EuÖR. szerinti fogalommeghatározás..................................... 149 1.1.2. A tagállami közjegyzők „bíróság” mivolta öröklési ügyekben..... 151 1.1.3. Az EuB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletei a „bíróság” fogalmával kapcsolatban............................................ 153 1.2. A magyar közjegyzőség jogállása az EuÖR. szabályrendszerében........ 154 1.3. Az EuÖR.-ön kívüli joghatósági szabályok hatálya alá tartozó szervek...................................................................................................... 158 2. A joghatósági szabályok alkalmazása a magyar jogban ismert egyes öröklési eljárásokban........................................................................................ 159 2.1. Hagyatéki eljárás...................................................................................... 159 2.2. Öröklési bizonyítvány kiállítása.............................................................. 161 2.3. Öröklési viszonyokat érintő peres eljárások............................................ 162 2.4. Özvegyi jog megváltása........................................................................... 163 2.5. Öröklési tanúsítvány kiállítása harmadik államban történő igényérvényesítés céljára.......................................................................... 164 2.6. A közjegyző hagyatéktervezésnél történő közreműködése..................... 166 3. Joghatóság és bíráskodási képesség................................................................. 167 3.1. Általában.................................................................................................. 167 3.2. Bíráskodási képesség öröklési eljárásban................................................ 168 3.2.1. Külföldi állam vagy állami szerv mentességének kérdése........... 169 3.2.2. Diplomáciai képviselő mentességének kérdése............................. 171 3.2.3.. Egyéb nemzetközi jogon alapuló mentességek............................. 172 4. Az EuÖR. szerinti joghatósági szabályok struktúrája..................................... 172 13

TARTALOM 6. § A joghatóság meghatározása tagállami, illetve tagállamon kívüli szokásos tartózkodási helyű örökhagyó esetében.................................... 175 1. Joghatóság tagállami szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett örökhagyó esetében ........................................................................................................ 176 1.1. Általában.................................................................................................. 176 1.2. A külföldi vagyon bevonása a hazai hagyatéki eljárásba........................ 177 1.2.1. Az öröklésben érdekelt eljárása adatszerzés iránt......................... 178 a) Az érdekelt feljogosítása végzéssel a külföldi vagyontárggyal kapcsolatos okiratok beszerzésére........................................................... 179 b) EÖB kiállítása a végzésből eredő jogosultság igazolására.................. 180 1.2.2. A közjegyző intézkedése a külföldi hagyatékkal kapcsolatos adatok beszerzése iránt.................................................................. 181 2. Joghatóság harmadik állambeli szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett örökhagyó esetében..................................................................... 184 2.1. Általában.................................................................................................. 185 2.2. Az egyes kiegészítő joghatósági okok..................................................... 186 2.2.1. Tagállami állampolgárság és hagyatéki vagyon............................ 186 2.2.2. Tagállami előző szokásos tartózkodási hely és hagyatéki vagyon............................................................................................ 188 2.2.3. Hagyatéki vagyon valamely tagállamban...................................... 189 2.3. A forum necessitatis................................................................................. 192 2.3.1. Hiányzó uniós joghatóság az egyéb szabályok alapján................. 193 2.3.2. Eljárás lehetetlensége vagy észszerűtlensége harmadik államban......................................................................................... 193 2.3.3. Kielégítő mértékű tagállami kapcsolódás..................................... 195 7. § A joghatóság alakulása az örökhagyó általi jogválasztás esetében........ 196 1. A jogválasztás hatása a joghatóságra.............................................................. 198 2. Az EuÖR. 5–9. cikkei szerinti eljárási mechanizmusok az öröklési ügynek a választott jog szerinti tagállam részére történő átengedésére......... 202 2.1. Joghatósági megállapodás a felek között................................................. 202 2.1.1. A joghatósági megállapodás feltételei és joghatása...................... 202 a) A joghatósági megállapodás tárgyi terjedelme................................... 203 b) Az „érintett felek” köre........................................................................ 203 c) A joghatósági megállapodás címzettje: a választott jog szerinti tagállam bírósága vagy bíróságai............................................................. 205 d) A joghatósági megállapodás joghatása................................................ 206 2.1.2. A joghatósági megállapodás alakiságai......................................... 207 2.1.3. Joghatóság „megjelenés” alapján.................................................. 207 2.2. Az eljárás átengedése a választott jog szerinti tagállamnak egyoldalú kérelem alapján......................................................................................... 208 2.3. A választott jog szerinti tagállam joghatóságának kifejezett elismerése................................................................................................. 211 14

TARTALOM 2.4. Megállapodás a felek között az öröklési ügy formális eljáráson kívüli rendezéséről a választott jog szerinti tagállamban.................................. 213 2.4.1. A megállapodás alkalmazási köre................................................. 213 2.4.2. A megállapodás feltételei............................................................... 214 2.4.3. A megállapodás hatása a joghatóságra.......................................... 215 8. § Az EuÖR. szerinti egyéb joghatósági szabályok...................................... 219 1. Az eljárás korlátozása harmadik államban lévő vagyontárgyak tekintetében...................................................................................................... 219 1.1. Kivétel az univerzális joghatóság alól..................................................... 219 1.2. Az eljárás korlátozásának feltételei.......................................................... 220 1.3. Az eljárás korlátozásának a tagállami belső jog szerinti lehetőségei...... 223 2. Joghatóság egyes öröklési jognyilatkozatok felvételére.................................. 224 2.1. Az érintett öröklési jognyilatkozatok köre.............................................. 225 2.2. A nyilatkozat felvételére joghatósággal rendelkező bíróságok............... 229 2.3. Más tagállamban élő személy nyilatkozattétele magyarországi hagyatéki eljárás céljára........................................................................... 230 2.4. Magyarországon élő személy nyilatkozattétele más tagállambeli öröklési eljárás céljára.............................................................................. 230 9. § A joghatóság vizsgálata, összefüggő eljárások, ideiglenes intézkedések.................................................................................................. 232 1. A joghatóság vizsgálata öröklési eljárásban és a párhuzamos öröklési eljárások kiküszöbölése................................................................................... 233 1.1. A joghatóság hivatalból történő vizsgálata.............................................. 233 1.2. A párhuzamos eljárások kiküszöbölésére vonatkozó koordinációs szabályok.................................................................................................. 235 1.2.1. Azonos felek közötti azonos ténybeli alapból származó azonos jog iránti eljárások............................................................. 236 a) Az „azonos felek közötti azonos ténybeli alapból származó azonos jog iránti” eljárások fogalma........................................................ 236 b) Követendő eljárási szabályok............................................................... 238 1.2.2. Az összefüggő eljárások esetén követendő szabályok.................. 239 a) Az összefüggő eljárások fogalma........................................................ 239 b) A később indult eljárás felfüggesztése................................................ 240 c) Az összefüggő eljárások egyesítése..................................................... 240 1.2.3. Az eljárás kezdő időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok........................................................................................ 241 2. A fair eljárás követelményét szolgáló kézbesítési szabályok........................... 243 2.1. Az alperes védelme a határon átnyúló kézbesítéssel összefüggésben..... 243 2.2. Az EuÖR. 16. cikke szerinti alperesvédő szabályok struktúrája............ 244 2.3. Az EuKézbR. és a HgKézbEgy. alperest védő rendelkezései.................. 245 2.3.1. A kézbesítés szabályszerűségének kötelező vizsgálata................. 246 2.3.2. Határozathozatal a kézbesítés tisztázatlansága ellenére............... 246 2.3.3. Igazolási kérelem lehetősége az alperes részére............................ 247 15

TARTALOM 3. Ideiglenes és biztosítási intézkedések öröklési ügyekben............................... 247 3.1. Ideiglenes és biztosítási intézkedések elrendelése a joghatósággal rendelkező tagállamban........................................................................... 248 3.2. Ideiglenes és biztosítási intézkedések elrendelése az öröklési ügyre joghatósággal nem rendelkező tagállamban............................................ 249 3.3. A hagyatékkal kapcsolatos biztosítási intézkedések a magyar jogban...... 251 10. § Joghatóság az uniós szabályozás hatókörén kívüli tényállásokra........ 253 1. Joghatóság a magyar belső jog szerint öröklési ügyekben.............................. 253 1.1. Joghatóság hagyatéki eljárásban.............................................................. 255 1.2. Joghatóság öröklési perekben.................................................................. 257 2. Joghatóság öröklési ügyekben nemzetközi szerződések alapján.................... 258 2.1. A jogsegélyszerződések joghatósági szabályainak rendszere................. 258 2.2. A jogsegélyszerződések joghatósági szabályainak viszonya a rendelethez............................................................................................. 260 2.2.1. Hagyatéki vagyon a két szerződő államon kívüli államban......... 260 2.2.2. A két szerződő államon kívüli államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett örökhagyó...................................................... 261 Harmadik rész – Az öröklési jogviszonyokra alkalmazandó jog 11. § A kollíziós szabályrendszer struktúrája és az öröklés egészére irányadó jog meghatározása az EuÖR. szerint...................................... 265 1. A kollíziós szabályrendszer struktúrája.......................................................... 266 1.1. Az öröklés egészére irányadó jogot meghatározó szabályok.................. 266 1.2. A különös kollíziós szabályok egyes öröklési jogkérdésekre.................. 266 1.3. A nemzetközti magánjog „általános részét” képező szabályok.............. 267 2. Főszabály – az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye................. 270 3. A menekülési klauzula..................................................................................... 271 4. A jogválasztás.................................................................................................. 274 4.1. Általában.................................................................................................. 275 4.2. A jogválasztás szabályai az EuÖR. szerint.............................................. 276 4.2.1. A jogválasztás alanya és a választható jogok köre........................ 277 4.2.2. A jogválasztás tartalma................................................................. 280 4.2.3. A jogválasztás módja és alakiságai............................................... 281 a) A jogválasztás módja........................................................................... 281 b) A jogválasztás alakiságai..................................................................... 286 4.2.4. A jogválasztás érvényességére és megengedettségére irányadó jog.............................................................................................. 286 4.2.5. A jogválasztás visszavonása és módosítása.................................. 287 4.3. Időbeli átmeneti rendelkezések................................................................ 289 16

TARTALOM 4.3.1. Az EuÖR. alkalmazásának kezdő időpontja előtt tett jogválasztás érvényessége............................................................. 290 4.3.2. A „fiktív jogválasztás”................................................................... 291 12. § Az öröklés egészére irányadó jog tárgyi terjedelme.............................. 294 1. Általában.......................................................................................................... 295 2. Az öröklési statútum hatálya alá tartozó legfontosabb kérdések.................... 297 2.1. Az öröklés megnyílásának okai, időpontja és helye................................ 297 2.2. A hagyatéki vagyonból részesülő személyek, ezek jogai és kötelezettségei...................................................................................... 298 2.2.1. A kedvezményezettek és részesedésük, jogaik, kötelezettségeik.. 298 2.2.2. A részesedést megalapozó családjogi kapcsolat mint előkérdés... 301 2.2.3. A túlélő házastárs öröklési jogai.................................................... 302 2.2.4. Az élettársi öröklési jogai.............................................................. 303 2.3. Az öröklési képesség................................................................................ 304 2.4. A kitagadás és az öröklésre való érdemtelenség..................................... 305 2.5. A hagyatéki vagyon megszerzésével összefüggő jogkérdések................ 305 2.5.1. A hagyaték megszerzésének módja............................................... 306 2.5.2. Az örökség (hagyomány) elfogadása és visszautasítása............... 308 2.6. A hagyatéki vagyon kezelésével összefüggő jogosítványok................... 309 2.6.1. Általában........................................................................................ 309 2.6.2. A hagyatéki vagyonkezeléssel kapcsolatos főbb jogkérdések...... 311 2.7. A hagyatéki tartozásokért való felelősség............................................... 313 2.8. A kötelesrésszel összefüggő kérdések..................................................... 314 2.8.1. Általában........................................................................................ 314 2.8.2. A kötelesrésszel összefüggő egyes jogkérdések............................ 315 2.9. Az örökhagyó által élők között nyújtott ingyenes juttatások figyelembevételével összefüggő kérdések............................................... 316 2.9.1. Az örökhagyó által tett ingyenes juttatások visszatérítése iránti kötelezettség................................................................................... 316 2.9.2. Az örökhagyó által tett ingyenes juttatások „beszámítására” irányuló kötelezettség.................................................................... 318 2.10. A hagyatéki osztály.................................................................................. 318 13. § A végintézkedések megengedettségére és tartalmi érvényességére vonatkozó különös szabályok.................................................................... 320 1. A végrendeletek megengedettsége és tartalmi érvényessége.......................... 321 1.1. A megengedettségre és tartalmi érvényességre alkalmazandó jog jogválasztás hiányában............................................................................ 322 1.2. Korlátozott jogválasztás lehetősége......................................................... 323 2. Az öröklési szerződések megengedettsége és tartalmi érvényessége............. 326 2.1. Az öröklési szerződés fogalma................................................................ 327 2.2. Az öröklési szerződésre alkalmazandó jog jogválasztás hiányában....... 331 2.2.1. Az egy személy hagyatékát érintő öröklési szerződés.................. 332 2.2.2. A több személy hagyatékát érintő öröklési szerződés................... 332 17

TARTALOM 2.3. Jogválasztás az öröklési szerződésre....................................................... 333 3. A közös végrendeletek jogi minősítésének kérdése......................................... 335 3.1. A közös végrendelet fogalma................................................................... 335 3.2. A közös végrendelet minősítésének jelentősége...................................... 336 3.3. Az eddigi jogirodalmi álláspontok.......................................................... 338 3.4. Összegzés................................................................................................. 340 4. A megengedettség és a tartalmi érvényesség körébe tartozó kérdések.......... 341 4.1. A megengedettség körébe tartozó jogkérdések....................................... 341 4.2. A tartalmi érvényesség körébe tartozó jogkérdések................................ 342 4.2.1. Általában........................................................................................ 342 4.2.2. Az egyes nevesített jogkérdések.................................................... 345 a) A végrendelkezési képesség................................................................. 345 b) Az összeférhetetlen juttatások............................................................. 345 c) A képviselet megengedettsége............................................................. 346 d) A végintézkedés értelmezése............................................................... 347 e) Az akarathibák..................................................................................... 347 14. § A végintézkedések alaki érvényességére alkalmazandó jog.................. 348 1. Kétpályás szabályozás a végrendeletek alaki érvényessége tekintetében....... 348 2. Alternatív kapcsolóelveken alapuló alaki statútum......................................... 350 2.1. Az egyes kapcsolóelvek........................................................................... 353 2.1.1. Az örökhagyó szokásos tartózkodási helye és állampolgársága... 353 2.1.2. Az örökhagyó lakóhelye................................................................ 353 2.1.3. A végintézkedés megtételének helye............................................. 355 2.1.4. Az ingatlan fekvésének helye........................................................ 357 2.2. Az öröklési szerződés alaki érvényességére alkalmazandó jog.............. 358 3. Az alaki statútum hatálya alá tartozó kérdések............................................... 359 3.1. A végintézkedési formák korlátozása egyes örökhagyók tekintetében.............................................................................................. 360 3.2. Az alaki statútum hatálya alá tartozó egyéb jogkérdések....................... 360 15. § A végintézkedésekkel kapcsolatos egyéb kollíziós jogi kérdések......... 363 1. A szóbeli végrendelet érvényességére alkalmazandó jog kérdése.................. 363 1.1. A szóbeli végrendeletek alaki érvényességére alkalmazandó jog........... 363 1.2. A szóbeli végrendelkezés jogi előfeltételeire irányadó jog.. .................... 366 2. Az egyéb kivételes végrendeletek érvényességére alkalmazandó jog............ 367 3. A végintézkedés módosítása és visszavonása.................................................. 368 3.1. A módosításra és visszavonásra a tartalmi érvényesség tekintetében irányadó jog.............................................................................................. 368 3.2. A módosítás és visszavonás alaki érvényességére irányadó jog............. 370 4. A végintézkedéseket érintő átmeneti rendelkezések....................................... 371 18

TARTALOM 16. § Egyéb különös kollíziós szabályok a rendelet szerint............................ 374 1. Az örökléssel összefüggő egyes jognyilatkozatok alaki érvényessége........... 375 2. A hagyatéki vagyonkezeléssel kapcsolatos különös kollíziós szabályok........ 378 2.1. A különös szabályok alkalmazási köre.................................................... 380 2.2. A lex fori alkalmazása a hagyatéki vagyonkezeléssel kapcsolatos egyes kérdésekre...................................................................................... 382 2.2.1. A hagyatéki vagyonkezelő kirendelése a lex fori alapján............. 382 2.2.2. A hagyatéki vagyonkezelő kiegészítő jogosítványokkal történő felruházása a lex fori alapján......................................................... 384 3. A közös veszélyben elhalt örökhagyók............................................................ 386 4. Az állam tulajdonszerzése uratlan hagyatékon............................................... 387 4.1. A hagyatékkal kapcsolatos állami tulajdonszerzési jogcímek és azok ütközései................................................................................................... 388 4.1.1. A pozitív összeütközések és azok megoldása................................ 389 4.1.2. A negatív összeütközések és azok megoldása............................... 391 4.2. Az állam hagyatékra vonatkozó igényének rendezése jogsegélyszerződésekben......................................................................... 393 4.3. Az öröklésre jogosult külföldi állam képviselete a hazai hagyatéki eljárásban.................................................................................................. 397 4.4. Áttekintés egyes államok jogának uratlan hagyatékkal kapcsolatos rendelkezéseiről........................................................................................ 398 17. § Közrend, imperatív záradék, idegen dologi jogok hozzáigazítása........ 412 1. A közrendi záradék (ordre public)................................................................... 413 1.1. A közrendi záradék általában................................................................... 413 1.1.1. A közrend fogalma......................................................................... 413 1.1.2. Az EuÖR. szerinti közrendi záradék............................................. 415 1.2. A közrendi záradék alkalmazása öröklési ügyekben.............................. 417 2. Egyes vagyontárgyakra vonatkozó imperatív szabályok................................ 421 2.1. Idegen jogrendszer imperatív szabályainak figyelembevétele általában................................................................................................... 421 2.2. Az EuÖR. szerinti imperatív záradék...................................................... 422 3. Idegen dologi jogok hozzáigazítása................................................................. 428 3.1. A hozzáigazítás művelete a nemzetközi magánjogban általában............ 429 3.2. Örökléssel keletkezett idegen dologi jogok hozzáigazítása a hazai jogrendszerhez.......................................................................................... 429 3.3. A hozzáigazítás eljárási szabályai............................................................ 433 18. § T ovább- és visszautalás, több öröklési jogrendszerrel rendelkező államok........................................................................................................ 436 1. A tovább- és visszautalás (renvoi)................................................................... 437 1.1. Általában.................................................................................................. 437 1.2. A renvoi figyelembevételének esetei az EuÖR. szabályai szerint........... 438 19

TARTALOM 1.2.1. Figyelembevétel tagállami jogra való utalás esetén...................... 440 1.2.2. Figyelembevétel egyszeri továbbutalás esetén.............................. 440 1.2.3. A tovább- és visszautalás egyes különleges esetei........................ 441 1.3. A renvoi figyelembevételének kizártsága................................................ 444 1.4. A renvoi gyakorlatban előforduló jellemző esetei................................... 449 1.5. Áttekintés egyes államok jogának az öröklési viszonyokra vonatkozó kollíziós szabályairól................................................................................ 451 1.5.1. Az Európai Unióhoz nem tartozó államok.................................... 452 1.5.2. Az Európai Unió tagállamai.......................................................... 467 2. Több öröklési jogrendszerrel rendelkező államok........................................... 476 2.1. Területileg elkülönült jogrendszerekkel rendelkező államok.................. 477 2.1.1. Az EuÖR. szabályozási logikája általában.................................... 478 2.1.2. Az EuÖR. szerinti kisegítő szabályok........................................... 480 a) A szokásos tartózkodási hely szerinti jogra történő utalás................. 480 b) Az állampolgárság szerinti jogra történő utalás.................................. 481 c) Az egyéb kollíziós kapcsolóelvek szerinti utalás................................ 482 2.1.3. Különös szabály a végintézkedések alakiságai tekintetében........ 482 2.1.4. Felmentő klauzula a külföldi elemet nélkülöző belső területközi összeütközés esetére...................................................................... 484 2.1.5. Áttekintés a több öröklési jogrendszerrel rendelkező államok területközi kollíziós szabályairól................................................... 485 2.2. Személyi alapon elkülönült jogrendszerekkel rendelkező államok........ 491 2.2.1. Személyközi jogösszeütközések előfordulása öröklési ügyekben. 491 2.2.2. Személyközi kollíziós szabályozás az EuÖR.-ben........................ 493 19. § Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása az uniós szabályozás hatálya alá nem tartozó ügyekben........................................................... 494 1. Az öröklésre alkalmazandó jog a magyar belső szabályozásban.................... 494 1.1. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása az Nmtvr. kollíziós szabályai alapján...................................................................................... 495 1.1.1. Az öröklésre általában alkalmazandó jog..................................... 495 1.1.2. A végintézkedésekre alkalmazandó jog ....................................... 497 a) A végintézkedések fő kollíziós statútuma........................................... 497 b) A végintézkedések alaki statútuma..................................................... 499 1.1.3. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése..................................... 501 1.2. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása régebbi kollíziós szabályaink alapján.................................................................................. 502 2. Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása jogsegélyszerződések alapján.............................................................................................................. 503 2.1. Az öröklésre általában alkalmazandó jog................................................ 503 2.2. A végintézkedésekkel kapcsolatos egyes jogkérdésekre alkalmazandó jog..................................................................................... 504 2.3. A jogválasztás megengedettségének kérdése a jogsegélyszerződések alkalmazási körében................................................................................. 505 2.4. A jogsegélyszerződések kollíziós szabályainak hatálya.......................... 506 20

TARTALOM Negyedik rész – Az öröklési ügyekben hozott határozatok és a közokiratok forgalma a tagállamok között 20. § A határozatok és egyezségek elismerése és végrehajtása más tagállamban az EuÖR. alapján................................................................ 511 1. A határozatok elismerésének és végrehajtásának feltételrendszere................ 513 1.1. Az elismerhető határozatok köre............................................................. 514 1.2. A bírósági egyezségek.............................................................................. 516 1.3. Az elismerés megtagadásának okai......................................................... 518 1.3.1. A közrend (ordre public) védelme................................................. 518 1.3.2. Az eljárást megindító irat kézbesítésének hiányosságai............... 521 a) A megtagadási ok alkalmazásának feltételei....................................... 521 b) A megtagadási ok alkalmazása nemperes eljárásban hozott határozattal szemben................................................................................ 524 1.3.3. Összeegyeztethetetlen határozatok................................................ 525 a) Összeegyeztethetetlenség az elismerő államban meghozott határozattal............................................................................................... 527 b) Összeegyeztethetetlenség egy másik külföldi határozattal................. 527 2. Az elismerés jogi útja....................................................................................... 529 2.1. Az ipso iure elismerés.............................................................................. 529 2.2. Fakultatív elismerési eljárás..................................................................... 529 2.3. Elismerés előzetes kérdésként.................................................................. 531 2.4. Az érdemi felülvizsgálat (révision au fond) tilalma................................ 532 2.5. Az eredeti államban benyújtott jogorvoslat hatása az elismerési eljárásra.................................................................................................... 533 3. A határozatok végrehajthatóvá nyilvánításának jogi útja................................ 535 3.1. A más tagállamban történő végrehajtás előfeltétele: exequatur eljárás..... 535 3.2. Hatáskör és illetékesség........................................................................... 537 3.3. Az exequatur eljárás megindítása............................................................ 539 3.3.1. Az eljárásra alkalmazandó jog...................................................... 540 3.3.2. A kérelem benyújtása, csatolandó iratok....................................... 541 3.3.3. Eltekintés a tanúsítvány bemutatása alól....................................... 542 3.3.4. Mentesség a kézbesítési meghatalmazott (kézbesítési cím) bejelentése alól............................................................................... 542 3.4. Határozathozatal és a határozat közlése.................................................. 543 3.5. Az első jogorvoslat az exequatur eljárásban hozott határozattal szemben.................................................................................................... 548 3.5.1. Jogorvoslati fórumok..................................................................... 548 3.5.2. Jogorvoslati jogosultság és annak határideje................................. 550 3.5.3. A határidő kezdetének alapjául szolgáló kézbesítéssel szembeni követelmények............................................................................... 552 3.5.4. Kontradiktórius jogorvoslati eljárás.............................................. 552 3.6. További jogorvoslat az exequatur eljárásban........................................... 553 21

TARTALOM 3.7. A végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadása a jogorvoslati eljárásban...... 557 3.8. Az exequatur eljárás felfüggesztése, ideiglenes intézkedések................ 559 3.8.1. Az eljárás felfüggesztése............................................................... 559 3.8.2. Ideiglenes és biztosítási intézkedések........................................... 560 3.9. A költségekkel kapcsolatos kérdések....................................................... 561 3.9.1. Az exequatur eljárás költségeinek előlegezése és viselése............ 561 3.9.2. Költségkedvezmények................................................................... 562 3.9.3. Biztosítékadás alóli mentesség...................................................... 562 3.9.4. Az eljárás illetékének (díjának) számítása..................................... 563 21. § A határozatok elismerése és végrehajtása az EuÖR.-ön kívüli szabályozásban........................................................................................... 566 1. Elismerés és végrehajtás a magyar belső jog alapján...................................... 568 1.1. Általános és különös elismerési feltételek az Nmtv. alapján................... 568 1.2. A külföldi bíróság joghatóságának vizsgálata......................................... 569 1.3. Az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséhez megkívánt feltételek................................................................................................... 570 1.3.1. A viszonosság fennállta................................................................. 571 1.3.2. Az indirekt joghatóság öröklési ügyekben.................................... 573 2. Elismerés és végrehajtás nemzetközi szerződések alapján............................. 575 3. Az elismerés és végrehajtás jogi útja............................................................... 577 22. § A z öröklési ügyekben kiállított közokiratok forgalma a tagállamok között................................................................................... 578 1. Más tagállamban kiállított közokiratok „elfogadása”..................................... 579 1.1. A közokiratok „elfogadása” – elismerés helyett...................................... 581 1.1.1. Általában........................................................................................ 581 1.1.2. A közokiratok elfogadásának EuÖR. szerinti szabályai............... 584 1.2. A közokiratok megtámadása................................................................... 590 1.2.1. A közokirat megtámadása a hitelességgel kapcsolatos aggályok miatt............................................................................................... 590 1.2.2. A közokirat megtámadása tartalmi aggályok miatt...................... 591 2. Végrehajtás más tagállamban kiállított közokiratok alapján........................... 592 Ötödik rész – Az európai öröklési bizonyítvány 23. § Az európai öröklési bizonyítvány általában........................................... 597 1. A bizonyítvány intézménye általában.............................................................. 597 1.1. A bizonyítvány bevezetésének indokai.................................................... 597 1.2. A bizonyítvány főbb jellemzői................................................................. 601 1.3. A bizonyítvány fakultatív mivolta........................................................... 603 1.4. A bizonyítvány viszonya a nemzeti jogok szerinti öröklési közokiratokhoz (határozatokhoz)............................................................ 604 22

TARTALOM 2. A bizonyítvány rendeltetése............................................................................. 605 2.1. Általában.................................................................................................. 606 2.2. A bizonyítvány kibocsátásának egyes esetei........................................... 607 2.2.1. A bizonyítvány kibocsátása az örökös részére.............................. 607 a) Bizonyítvány az örökösi jogállás általános igazolására....................... 608 b) Bizonyítvány konkrét vagyontárgyak öröklésének az igazolására..... 609 2.2.2. A bizonyítvány kibocsátása a dologi hagyományos részére......... 610 2.2.3. A bizonyítvány kibocsátása végrendeleti végrehajtó, illetve hagyatéki gondnok részére............................................................ 611 2.2.4. A bizonyítvány kibocsátásának kérdése egyes különös esetekben........................................................................................ 613 a) Utó-, illetve előörökös.......................................................................... 613 b) Az átruházási egyezség és az osztályos egyezség kérdése................. 613 c) Özvegyi jog és annak megváltása........................................................ 615 24. § A bizonyítvány kibocsátása iránti eljárás és a bizonyítvány tartalma...................................................................................................... 618 1. Az eljárás szabályai általában.......................................................................... 619 2. Jogosultság a bizonyítvány kibocsátására....................................................... 620 2.1. Joghatóság a bizonyítvány kibocsátására................................................ 620 2.2. Hatáskör és illetékesség a bizonyítvány kibocsátására........................... 622 3. A bizonyítvány iránti kérelem benyújtása....................................................... 623 4. A kérelem vizsgálata........................................................................................ 627 4.1. Általában.................................................................................................. 627 4.2. A tényállás megállapításával kapcsolatos szabályok a rendeletben........ 628 4.3. A kedvezményezettek értesítése.............................................................. 630 5. A bizonyítvány kibocsátása............................................................................. 631 5.1. A bizonyítvány kibocsátásnak időpontja; határozathozatal.................... 632 5.1.1. A kibocsátás időpontja................................................................... 632 5.1.2. Határozathozatal............................................................................ 633 5.2. A bizonyítvány tartalma.......................................................................... 635 5.2.1. Általában........................................................................................ 635 5.2.2. A bizonyítvány fő nyomtatványa................................................... 635 5.2.3. A bizonyítvány opcionális mellékletei.......................................... 636 a) A technikai jellegű, illetve informatív célokat szolgáló mellékletek..... 636 b) Az örökléssel kapcsolatos jogosultságok igazolására szolgáló mellékletek............................................................................................... 639 5.2.4. Részleges bizonyítvány; bizonyítvány egyesített hagyatéki ügyekben........................................................................................ 643 a) Részleges bizonyítvány........................................................................ 643 b) A bizonyítvány kibocsátása egyesített hagyatéki ügyekben............... 645 5.3. A bizonyítvány eredeti példánya és a hiteles másolat............................. 645 5.4. A bizonyítvány díja.................................................................................. 648 6. Jogorvoslatok a bizonyítvánnyal összefüggésben........................................... 649 6.1. A bizonyítvánnyal kapcsolatos nem fellebbviteli jogorvoslatok............. 651 23

TARTALOM 6.1.1. A bizonyítvány kijavítása.............................................................. 651 6.1.2. A bizonyítvány módosítása vagy visszavonása............................. 651 6.2. A bizonyítvánnyal kapcsolatos fellebbviteli jogorvoslatok..................... 653 25. § A bizonyítvány joghatásai......................................................................... 656 1. A bizonyítvány joghatásai általában................................................................ 656 2. A legitimációs hatás......................................................................................... 658 2.1. A helyesség vélelme................................................................................. 658 2.2. A teljesség vélelme................................................................................... 660 3. A harmadik személyeket védő közbizalmi hatás............................................. 661 3.1. A harmadik személy jóhiszeműségének követelménye........................... 661 3.2. A bizonyítvány alapján teljesítést nyújtó harmadik személy védelme.... 663 3.3. A bizonyítványban igazolt jogosulttól jogot szerző harmadik személy védelme.................................................................................................... 666 4. A bejegyzés alapjául szolgáló okirati minőség................................................ 668 5. A bizonyítvány felhasználása más tagállamban.............................................. 670 6. A bizonyítvány joghatásainak felfüggesztése................................................. 671 Függelék A. Az EuÖR. alkalmazásához kidolgozott formanyomtatványok................. 677 I. F ormanyomtatvány – tanúsítvány öröklési ügyben hozott határozattal kapcsolatban.................................................................................................. 677 II. Formanyomtatvány – tanúsítvány öröklési ügyben kiállított közokirattal kapcsolatban................................................................................................ 685 III. Formanyomtatvány – tanúsítvány öröklési ügyben kötött bírósági egyezséggel kapcsolatban.......................................................................... 691 IV. Formanyomtatvány – Európai öröklési bizonyítvány iránti kérelem........ 696 I. melléklet – Azon bíróság vagy más illetékes hatóság adatai, amely magával az örökléssel foglalkozik vagy foglalkozott............................... 703 II. melléklet – A kérelmező(k) adatai........................................................ 704 III. melléklet – A kérelmező(k) képviselőjének (képviselőinek) adatai.... 705 IV. melléklet – Az örökhagyó (korábbi) házastársának (házastársainak) vagy (korábbi) élettársának (élettársainak) adatai.................................... 706 V. melléklet – Az esetleges kedvezményezettek adatai (a kérelmezőn, [korábbi] házastárson vagy [korábbi] élettárson kívül)............................ 710 V. Formanyomtatvány – Európai öröklési bizonyítvány................................. 713 I. melléklet – A kérelmező(k) (jogi személyek) adatai............................... 720 II. melléklet – A kérelmező(k) képviselőjének (képviselőinek) adatai....... 721 III. melléklet – Az örökhagyó házassági vagy azzal egyenértékű jogviszonnyal kapcsolatos vagyonjogi rendszerére vonatkozó információk.................................................................................................. 722 IV. melléklet – Az örökös(ök) jogállása és jogai......................................... 724 24

TARTALOM V. melléklet – Az öröklésben közvetlen jogokkal rendelkező hagyományos(ok) jogállása és jogai............................................................ 727 VI. melléklet – A végrendelet végrehajtására vagy a hagyaték kezelésére vonatkozó jogosítványok........................................................... 729 B. Az EuB által hozott, a kötetben hivatkozott ítéletek mutatója................. 733 1. Az EuÖR. rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos EuB-döntések........ 733 2. Az EuB által más uniós aktusok értelmezése kapcsán hozott, a kötetben megemlített döntések....................................................................................... 734 C. Tárgymutató................................................................................................... 739 25

Jogszabályok rövidítése Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016.6.7., Ákr. 389. o.) Állptv. Bécsi DiplSzerz. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi Bét. CL. törvény Brüsszel-I.R. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény Brüsszel-IA.R. a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés (kihirdette az 1965. évi 22. Brüsszel-IIA.R. törvényerejű rendelet) Brüsszel-IIB.R. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyí- Brüsszeli Egyezmény téséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény Bsz. Büsz. a Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó joghatóság- ról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásá- ról (HL L 12, 16.1.2001, 1. o.) az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismerésé- ről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatko- zó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a ha- tározatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.) a Tanács 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a há- zassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (átdolgozás) (HL L 178., 2019.7.2., 1. o.) a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó jogható- ságról és az ítéletek végrehajtásáról szóló 1968. szeptem- ber 27. napján kelt Egyezmény (HL L 299., 1972.12.31., 32) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 26

JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE cseh Nmtv. zákon č. 91/2012 Sb. Zákon o mezinárodním právu souk- romém; 2012. évi cseh nemzetközi magánjogi törvény Díjr. a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet DK-Jkv. az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. Jegyzőkönyv (HL C 326., 2012.10.26. 299. o.) EGT-megállapodás az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-án Portóban aláírt Megállapodás (HL L 1, 1994. 01.03., 3. o.) EK–Svájc Megállapodás az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad moz- gásáról szóló 1999. június 21-ei Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztár- saságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaság- nak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló Jegyzőkönyv (kihirdette a 2006. évi CXXV. törvény) EuBétVj-R. a Tanács (EU) 2016/1104 rendelete (2016. június 24.) a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés vég- rehajtásáról (HL L 183., 2016.7.8., 30. o.) EuBizfR. a Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben, a tagállamok bíró- ságai között a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködéséről (HL L 174., 2001.06.24., 121. o.) EuFizKépt.R. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 ren- delete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.) EuFmh.R. az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meg- hagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.) EuHatáridő.R. a Tanács 1182/71/EGK, EURATOM rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidők- re vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8. 51. o.) 27

EuHázVj-R. JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE EuKézbR. EuKisÉrtK.R. a Tanács (EU) 2016/1103 rendelete (2016. június 24.) a EuKözokR. házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek- EUMSZ ben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a hatá- EuÖR. rozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozan- dó megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L EuÖR-Javaslat 183., 2016.7.8., 1. o.) EuÖR-Vhr. az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK ren- delete (2007. november 13.) a polgári és kereskedelmi 28 ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli ira- tok tagállamokban történő kézbesítéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.) az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárá- sának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.) az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 rendelete egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egysze- rűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdí- tásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 200. 2016.7.27. 1. o.) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (Magyar- országon kihirdette a 2004. évi XXX. törvény; a módosí- tásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege: HL C 83., 2010.03.30., 47. o.) az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóság- ról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyít- vány bevezetéséről (HL L 201., 2012.7.27., 107. o.) az Európai Bizottság 2009. október 20. napján kelt ja- vaslata; az Európai Parlament és a Tanács rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és köz- okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről (COM (2009) 154 végleges) a Bizottság 1329/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 9.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóság- ról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyít-

JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE Eu-Tartási-R. vány bevezetéséről szóló 650/2012/EU európai parla- menti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatvá- EuVHO.R. nyok meghatározásáról Fft. a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a Fftvé. tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkal- mazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehaj- finn Ötv. tásáról, valamint az e területen folytatott együttműködés- Fmhtv. ről (HL L 7., 2009.1.10., 1. o.) francia Cc. GenfiMEgy. az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete Harmtv. (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonat- Hcs. kozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (HL L Hetv. 143., 2004.04.30., 15. o.) HgÁllpEgy. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. HgKézbEgy. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezések- ről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tör- vény az 1965. február 5. napján elfogadott finn öröklési tör- vény (Perintökaari) a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. tör- vény Code civil, az 1804. március 21. napján hatályba lépett francia polgári törvénykönyv a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény (kihirdette az 1989. évi 15. törvényerejű rendelet) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tar- tózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény az állampolgársági jogok összeütközésének egyes kér- déseiről szóló, Hágában, 1930. április 12. napján kelt Egyezmény (Convention on Certain Questions relating to the Conflict of Nationality Laws; League of Nations Treaty Series vol. 179 p. 89; Magyarország aláírta, de nem erősítette meg) a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósá- gi és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesí- téséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi XXXVI. törvény) 29

HgÖrEgy. JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE HgÖrökbEgy. az elhalt személyek hagyatékának öröklésére alkalma- zandó jogról szóló Hágában, 1989. augusztus 1. napján HgSzülfEgy. kelt Egyezmény (a Hágai Nemzetközi Magánjogi Érte- kezlet 32. sz. egyezménye; Magyarország nem részese) HgTartJkv. HgVégrEgy. a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttmű- holland BW ködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi LXXX. törvény) horvát Ötv. Illtv. a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló Inytv. intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint Kjt. az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó Küsz. jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, lengyel Kc. 1996. október 19. napján kelt Egyezmény (kihirdette a LugEgy. 2005. évi CXL. törvény) MegfEljtv. a tartási kötelezettségre alkalmazandó jogról szóló, Há- gában, 2007. november 27. napján kelt Jegyzőkönyv (HL 30 L 331., 2009.12.16., 19. o.) a végrendeletek alakisága tekintetében alkalmazan- dó jogról szóló, Hágában, 1961. október 5. napján kelt Egyezmény (a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet 11. sz. egyezménye; Magyarország nem részese) Burgerlijk Wetboek, az 1838. október 1. napján hatály- ba lépett holland polgári törvénykönyv (az öröklési jog anyagát tartalmazó negyedik könyve 2003. január 1. nap- jától kezdődő hatállyal átfogóan módosult) 2003. március 26-i horvát öröklési törvény (Narodne no- vine 48/2003) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tör- vény a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet Kodeks cywilny, az 1964. április 23. napján elfogadott lengyel polgári törvénykönyv a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Luganóban, 2007. október 30. napján kelt egyez- mény (HL L 339., 2007.12.21., 3. o.) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosítások- ról szóló 2015. évi LXXI. törvény

JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE német BGB Bürgerliches Gesetzbuch, az 1896. augusztus 18-án elfo- német EGBGB gadott német polgári törvénykönyv Nmtv. Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuch; a pol- Nmtvr. gári törvénykönyv (BGB) bevezetéséről szóló, 1896. au- olasz Cc. gusztus 18-án elfogadott német törvény osztrák ABGB osztrák AußStrG a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. tör- osztrák GBG vény osztrák IPRG a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvénye- osztrák WEG rejű rendelet PolKompr. Codice civile, az 1942. március 16. napján kihirdetett portugál Cc. olasz polgári törvénykönyv Pp. Psz. Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, az 1811. június 1. napján elfogadott osztrák általános polgári törvénykönyv Ptk. Ptké. Außerstreitgesetz, a peren kívüli eljárásokról szóló, 2003. december 12. napján kihirdetett osztrák törvény régi Pp. régi Ptk. Allgemeines Grundbuchgesetz, az 1955. február 2. nap- ján elfogadott osztrák általános telekkönyvi törvény Bundesgesetz über das internationale Privatrecht, az 1978. június 15. napján elfogadott osztrák nemzetközi magánjogi törvény Wohnungseigentumsgesetz; a lakástulajdonról szóló 2002. évi osztrák törvény a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 6-i ülésén, az európai öröklési rendelet egyes sarkalatos kérdései tekin- tetében elfogadott politikai kompromisszum (a tanácsi dokumentum száma: 11067/11 JUSTCIV 152) Código Civil, 1966. november 25. napján elfogadott por- tugál polgári törvénykönyv a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör- vény a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratok- kal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési felté- teleiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltétele- sen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 31

Róma-I.R. JOGSZABÁLYOK RÖVIDÍTÉSE Róma-II.R. Róma-III.R. az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkal- spanyol Cc. mazandó jogról (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.) svájci IPRG svájci ZGB az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete svéd ÄB (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyok- svéd IDL ra alkalmazandó jogról (HL L 199., 2017.7.31., 40. o.) szerb Ötv. szlovén Ötv. a Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) Szmtv. a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó UK-IRL-Jkv. jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L 343., 2010.12.29., 10. o.) Vht. Zöld Könyv Código Civil de España, az 1889. július 24. napján elfo- gadott spanyol polgári törvénykönyv 32 Bundesgesetz über das Internationale Privatrecht (IPRG), az 1987. december 18. napján elfogadott svájci nemzet- közi magánjogi törvény Zivilgesetzbuch, az 1907. december 10. napján elfoga- dott svájci polgári törvénykönyv svéd öröklési törvény (Ärvdabalk), az 1958. december 12. napján elfogadott 1958:637. sz. törvény nemzetközi hagyatéki ügyekről szóló 1937. évi 81. tör- vény (Lag 5 mars 1937 Nr. 81 om internationella rättsför- hållanden rörande dödsbo) szerb öröklési törvény (Službeni glasnik RS br. 46/95 i 101/2003) az 1976. május 26. napján elfogadott szlovén öröklési törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező sze- mélyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény az Európai Unióról szóló Szerződéshez, valamint az Eu- rópai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség tekin- tetében fennálló helyzetéről szóló 21. Jegyzőkönyv (HL C 326., 2012.10.26. 295. o.) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Zöld Könyv – Öröklés és végrendelet (SEC(2005) 270). Az Európai Bizottság által az öröklési rendelet koncep- ciójával kapcsolatban 2005. március 1. napján közzétett vitaanyag (CELEX azonosító: 52005DC0065; https://bit. ly/3dlBzcf)

Folyóiratok, kiadványok rövidítése BVerfGE Entscheidungen des Bundesverfassungsgerichts; a (német) Szövetségi Alkotmánybíróság döntéseinek tára BWNotZ Zeitschrift für das Notariat in Baden-Württemberg CSJ Családi Jog DNotI-Report Informationsdienst des Deutschen Notarinstituts DNotZ Deutsche Notar-Zeitschrift EE Erbrecht effektiv EJ Európai Jog ELJ ELTE Law Journal EuR Europarecht FamRZ Zeitschrift für das gesamte Familienrecht GPR Zeitschrift für das Privatrecht der Europäischen Union HL az Európai Unió Hivatalos Lapja IPRax Praxis für Internationales Privat- und Verfahrensrecht JK Jogtudományi Közlöny JPIL Journal of Private International Law Kir.KK Királyi Közjegyzők Közlönye KK Közjegyzők Közlönye MDR Monatsschrift für deutsches Recht MittBayNot Mitteilungen des Bayerischen Notarvereins, der Notarkasse und der Landesnotarkammer Bayern MJ Magyar Jog NJW Neue Juristische Wochenschrift NotBZ Zeitschrift für die notarielle Beratungs- und Beurkundungspraxis NotInt Notarius International RabelsZ Rabels Zeitschrift für ausländisches und internationales Privatrecht Rev.Crit.DIP Revue critique de droit international privé Zak Zivilrecht aktuell ZErb Zeitschrift für die Steuer- und Erbrechtspraxis ZEuP Zeitschrift für europäisches Privatrecht ZEV Zeitschrift für Erbrecht und Vermögensnachfolge ZfRV Zeitschrift für Europarecht, Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung ZVglRWiss Zeitschrift für Vergleichende Rechtswissenschaft 33

AB FOLYÓIRATOK, KIADVÁNYOK RÖVIDÍTÉSE BGH EÖB Egyéb rövidítések et al. Alkotmánybíróság i. m. Bundesgerichtshof (német Szövetségi Bíróság) LB európai öröklési bizonyítvány pl. et altera (és mások); többszerzős mű esetében szakirodalmi OGH hivatkozásnál OLG idézett mű (szakirodalmi hivatkozásoknál) Rz. Legfelsőbb Bíróság például tc. Oberster Gerichtshof (osztrák Legfelsőbb Bíróság) ti. Oberlandesgericht (tartományi főtörvényszék, Németország) ui. Randziffer (széljegyzetszám a német nyelvű szakirodalmi uo. hivatkozásoknál) UINL törvénycikk tudniillik vö. ugyanis ugyanott (szakirodalmi hivatkozásoknál) Union Internationale du Notariat / International Union of Notaries (Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniója) vesd össze 34