Magyar Jogi Nyelv 2017/1. szám

JMOAGGYARI NYELV TARTALOMBeköszöntő 1. TANULMÁNYOK FÓRUM 3.Bősze Péter Tóth Judit Tóth JuditA Magyar Jogi Nyelv Mi fán terem – Kurtán Zsuzsaúj szaklap köszöntése A jogszabályok szövege a (kényszer)betelepítés? 14. – avagy a jogalkotók szövegelése NYELVTÖRTÉNET Pátkai Nándor 34. A közérthető jogalkotásról 21. Farkasné Puklus MártaSzendi Attila EULITA KonferenciaA 19. századi magánjogi Láncos Petra Lea Bécsben: a jogiszakszavaink előfordulása A jogi szaknyelvi lektorálás tolmácsolás éskorabeli folyóiratokban 4. funkciói és kihívásai 28. fordítás 37.(1830–1850) az ÁKR példáján sokrétűsége I. évfolyam, 2017. július

TARTALOMBeköszöntő 1 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:Bősze Péter 3A Magyar Jogi Nyelv című új szaklap köszöntése Szabó MiklósNyelvtörténet SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Dobos Csilla,Szendi Attila 4 Kurtán Zsuzsa,A 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása Láncos Petra Lea,korabeli folyóiratokban (1830–1850) Szabó Miklós, Tamás Dóra,Tanulmányok Tóth Judit, Vinnai EdinaTóth JuditMi fán terem a (kényszer)betelepítés? 14Pátkai Nándor 21A közérthető jogalkotásról Láncos Petra LeaA jogi szaknyelvi lektorálás funkciói és kihívásai az ÁKR példáján 28FórumTóth Judit – Kurtán Zsuzsa 34A jogszabályok szövege – avagy a jogalkotók szövegelése Farkasné Puklus Márta 37EULITA Konferencia Bécsben: a jogi tolmácsolásés fordítás sokrétűsége IMPRESSZUMMAGYAR JOGI NYELVA lapszám megjelenését támogatta: FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ELŐFIZETHETŐ:Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél(OTKA, 112172) ÉVES ELŐFIZETÉSI DÍJA: 4800 Ft MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta 2017-ben megjelenik két alkalommal, nyomtatott formában csak előfizetőknek.KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. TÖRDELŐ: Máthé József1037 Budapest, Montevideo u. 14. KORREKTOR: Nagy Márton A folyóirat a www.joginyelv.hu oldalon is elérhető.Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt.E-mail: [email protected]: www.hvgorac.huA Magyar Jogi Nyelv tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.

BeköszöntőA jogot és a jogászokat hosszú, intim kapcsolat fűzi a nyelvhez. Ha mondhatjuk, hogy a szó: fegyver, még inkábbmondhatjuk, hogy a szó: szerszám. Az egyetlen szerszám a jog mesterembereinek kezében. S amilyen fontos min-den mesterember – az ács, a varga, a kovács – számára, hogy szerszámai a legalkalmasabbak legyenek a számára,ugyanolyan fontos a jogásznak, hogy „kezére álljanak” a szavak. Jól mutatja ezt, hogy a jogiság kezdeteikor – pl. azantik Hellászban –, amikor már voltak törvények és perek és ítéletek, de még nem voltak professzionális értelem-ben vett jogászok, a nyelv mesterei forgatták ugyanezeket a szerszámokat. A rhétorok (szónokok), logographosok(beszédírók), syngrapheusok (törvényszerkesztők), anagrapheusok (jegyzők: a törvényszövegek lejegyzői) illesz-tették az életet a törvények szavaihoz, s a törvények szavait az élethez. A nyelv természetesen nem kizárólag a jogászok eszköze. A nyelvet sok mindenki használja, s a nyelv sok min-denre használatos. Wittgenstein a nyelvet ezért nem is a szerszámhoz, hanem a szerszámosládához hasonlította,melyben, mint az ezermester a fúrót, az enyvet, a kalapácsot, mindenféle célhoz alkalmas eszközt találhatunk. Tu-dunk vele megrendelni, egyeztetni, tájékoztatni, parancsot adni, hipotézist felállítani, magyarázkodni, ígérgetni,ítéletet hirdetni stb. A nyelvre – szaknyelvre – ott is szükség van, ahol nem csak a nyelvre van szükség. A jogász-mesterembereknek azonban csak szavak, szavakból szőtt szövegek vannak a ládájában; ezekkel kell minden fel-adatot megvalósítaniuk. Minden azon múlik tehát, hogyan tudnak bánni egyetlen eszközükkel. A jog nem csak a mesterembereké. A háztetők sem az ácsoké, hanem azoké, akik alattuk laknak; az ács számukrakészíti, legjobb tudása szerint. A jog sem a jogászoké: azoké, akik élnek vele, vagyis a jogközösségé, az egyazon tör-vények alatt élőké. Ahogy Szókratész figyelmeztette Athén polgárait a védőbeszédében: a várost a törvények tart-ják össze, s aki elpusztítja a törvényeket, elpusztítja a várost is. A jog, s annak törvényei tehát a közügyek közül isa legelsők: mindenkit érintenek, mindenkinek köze van hozzájuk. Ha Charles de Gaulle juthatott arra a következ-tetésre, hogy a politika fontosabb dolog annál, hogy a politikusokra bízzuk, mi bízvást gondolhatjuk ugyanezt ajogról s a jogászokról. Ezért hiába igaz, hogy a jogi nyelvnek biztosítania kell ugyanazt, mint az összes többi szak-nyelvnek, vagyis egy szakma, egy hivatás gyakorlói közti hatékony kommunikációt, a jog akkor sem a jogászokmagánügye, s a jog nyelve sem lehet a jogászok magánnyelve. Mindenkinek értenie kell a jog nyelvét, akire a törvé-nyek vonatkoznak, s mindenkinek meg kell tudnia szólalni ezen a nyelven, akinek dolga van a joggal – a jogászokdolga viszont az, hogy ezt lehetségessé tegyék, a joghoz való hozzáférést a nyelv terén is biztosítsák. Nem véletlen ezért, hogy a magyar jogi nyelv és a magyar irodalmi nyelv története összeszövődött; ennek erős,szimbolikus megjelenítése november 13-a, a magyar nyelv napja. 1844-ben e napon szentesítette V. Ferdinánd a„magyar nyelv és nemzetiségről” szóló 1844. évi II. törvénycikket, az országgyűlés, a törvények, a hivatalok, azügyintézés, a tanítás nyelvévé: hivatalos nyelvvé emelve a magyart. E kivételes pontban és pillanatban találkozika magyar nemzet mint politikai közösség; a törvények, amelyek e közösséget jogközösségként teremtik meg; a ma-gyar nyelv mint e nemzeti közösség szervezője; s a magyar jogi nyelv mint a törvények alkotásának és alkalmazá-sának nyelve. A magyar jogi nyelv szerencséje, hogy születése része lehetett a nyelvújítás lázas mozgalmának, s azebből megszülető modern nemzeti nyelvnek. Ez hát az örökségünk, s ennek gondozása megtisztelő feladatunk. Induló folyóiratunk vállalása, hogy fórumot éshangot adjon minden törekvésnek, amely a magyar jogi nyelv megértésére, magyarázatára, problémáinak feltárá-sára és megoldására, hagyományainak megőrzésére és az új kihívásokra adandó, e hagyományokhoz méltó vála-szok megfogalmazására irányul. Keretet kínál e törekvéseknek, de a tartalom s a tematika kijelölését a – remélt –érdeklődő Olvasótól, a közös ügy elkötelezettjeitől várjuk. Bár a jog és a nyelv, a jogtudomány és nyelvtudományhatárterületén telepszünk meg, nem a nyelvre mint tárgyra irányuló szakjogtudományi folyóiratot, hanem a joginyelvre mint szaknyelvre – egy hivatás és egy közösség közös nyelvére – irányuló szakmai-közéleti orgánumotkívánunk meggyökereztetni. Ehhez igazítjuk tervezett rovatainkat, amelyek keretet kínálnak a jogi nyelv szerteágazó kérdéseinek rendezettmegvitatására. Legfontosabb és ezért legterjedelmesebbnek szánt rovatunk azon tanulmányok keretéül szolgál, ame-lyek közös tárgyunkat akár jogi-jogtudományi, akár nyelvi-nyelvtudományi megközelítéssel veszik górcső alá. Érde-kessége, magyarázó ereje és hagyományaink ápolása okán is fontosnak látszik a jogi nyelv történetét feltáró írásoknakhelyt adó rovat. Bár a szaknyelvek kérdései eleve az alkalmazott nyelvészetre tartoznak, a jogi nyelvnek magának isvannak gyakorlati-alkalmazási problémái, mint pl. a törvényszéki nyelvészet vagy a fordítás-tolmácsolás kérdései.Nem kerülhető meg a jogi nyelv terminológiai és regiszterhasználati, korpuszfejlesztési és nyelvoktatási kérdéseinekexponálása sem. S méltó hely illet meg egy olyan fórumot is, amely teret ad aktuális, szakmai-közéleti események,kérdések, érdekességek megosztásának, de beszámolóknak, recenzióknak, vitakérdések felvetésének is. E ponton tisztelet és köszönet illeti meg a számunkra mintaadó és példamutató Magyar Orvosi Nyelv című folyó-iratot, amely Bősze Péter áldozatos főszerkesztői munkájának köszönhetően 2001 óta jelenik meg. Fogadja ezértirigységgel vegyes tiszteletünket, s köszönetünket a saját tervünk megvalósítása során nyújtott tanácsaiért és bá-/2017   1  |MAGYAR JOGI NYELV 1

torításáért. A kapcsolat talán erősebb, mint amely két tetszőleges szaknyelv között fennáll; az orvoslás mint a tes-ti nyavalyák gyógyításának tudománya, s a jogászat mint a társas létünk patológiájának mestersége kéz a kézbenjárt az egyetemi oktatás századai során, s ma is gyakran találkozik – hol a kórteremben, hol a tárgyalóteremben. Az útjára bocsátott folyóirat közös vállalkozás; egy kiadó, s két hivatás: a nyelvészet és a jogászat képviselőinekegyüttes vállalása, amelyhez társként várunk minden érdeklődőt. A Magyar Jogi Nyelv alapítója és gazdája a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., a jogi-jogtudományi folyóiratokelkötelezett gondozója, számos döntvénytár, valamint általános és tematikus jogi szaklap kiadója. E sorba illesz-kedik ennek az új folyóiratnak az alapítása is, amellyel ugyan nem a tételes jogi, de a joggyakorlatban remélhetőlegközérdeklődésre számot tartó kérdések megvitatásához biztosít fórumot. A Kiadó idén ünnepli alapításának 25.évfordulóját, az első kiadványaik azok a mai napig megjelenő kapcsos szerkezetű nagykommentárok voltak, ame-lyek segítségével az előfizetők a legfontosabb jogterületeket a gyakori jogszabályváltozások mellett is gyorsan,naprakészen követhetik figyelemmel. A kapcsos és kézikönyvek (köztük számos egyetemi tankönyv) mellett a jo-gászság körében népszerű még a Kiadó „Jogkódex” online terméke, melyen jogszabályi, döntvénytár és folyóiratszakcikk adatbázisokat szolgáltat. A szerkesztőségben feladatot vállalt: Dobos Csilla szerkesztőként: nyelvész, nyelvtanár, habilitált egyetemi docens (Miskolci Egyetem, Bölcsészettu-dományi Kar). Kutatási területe a szaknyelvek, azon belül a jogi szakmai nyelvhasználat vizsgálata, a jogi pragma-tika és szemantika kérdései, a beszédaktusok vizsgálata a jogi kommunikáció különböző színterein, valamint a jogvilágára jellemző intralingvális fordítás típusainak és szerepének elemzése. Doktori értekezését a jogi szaknyelv-ről, habilitációs dolgozatát a nyelv és a jog kapcsolatáról írta, több olyan cikk és tanulmány szerzője, amelyeknektémája a jogi szaknyelv. Meggyőződése, hogy a jogi szakmai nyelvhasználat érdemi vizsgálata interdiszciplináriskeretekben, jogászok és nyelvészek közös munkájával valósítható meg. Kurtán Zsuzsa szerkesztőként: nyelvész, habilitált egyetemi docens (a Pannon Egyetem Angol–Amerikai Intézetés a Selye János Egyetem nyugalmazott oktatója). Alkalmazott nyelvészeti (szövegnyelvészeti) és nyelvpedagógiai(nyelvoktatás-fejlesztési) kutatásainak középpontjában áll a szaknyelvi regiszterek, a jogi nyelv jellemzőinek kor-puszalapú feltárása és összehasonlító leírása. Ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a magyar jogi nyelv a mindenkoribeszédhelyzethez tudatosan igazodó nyelvhasználattal érvényesüljön. Láncos Petra Lea szerkesztőként: jogász, tolmács, fordító, egyetemi  docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem,Jog- és Államtudományi  Kar), kutató (Deutsches Forschungsinstitut für öffentliche  Verwalt­u­ ng, Speyer). Doktoriértekezését az Unió nyelvpolitikájáról  írta, számos nyelvi joggal és jogi nyelvvel foglalkozó tanulmány  szerzője.A jogi nyelv körében elsősorban a korpuszfejlesztés és a szaktolmácsolás kérdéseivel foglalkozik. Szabó Miklós főszerkesztőként: jogász, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar). Kuta-tási területét a jog elméleti kérdései képezik; az általános jogelmélet mellett különösen a jogdogmatika, a jogi lo-gika és – természetesen – a jog és nyelv kapcsolatának egyes kérdései (mint a jogi nyelv, jogi kommunikáció, reto-rika, jogi érvelés). E folyóirathoz vezető meggyőződése szerint a jog természetéhez tartozik a jog nyelvi megfor-máltsága, amely nélkül maga a jog sem érthető meg. Tamás Dóra szerkesztőként: egyetemi adjunktus (ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék), vezető termi-nológus (OFFI Zrt.), jogi szakokleveles gazdasági szakfordító, tolmács.  A TERMIK Terminológiai Kutatócsoporttagja. Kutatási  területei: a fordítástudomány és terminológia kapcsolatának vizsgálata, terminológiamenedzs-ment (terminológiai segédeszközök, különös tekintettel a terminológiai adatbázisokra), terminológiapolitika, ter-minológiai harmonizációs kérdések, a gazdasági és jogi terminológia vizsgálata. Aktívan részt vesz az egyetemiszakirányú és mesterképzésben a terminológia mint diszciplína elméleti és gyakorlati tantárgyak formájában tör-ténő oktatásában és fejlesztésében. Meggyőződése, hogy a jogászok és nyelvészek közös munkája mindenkinekhasznára válik. Tóth Judit szerkesztőként: jogász, egyetemi docens (SZTE ÁJTK), az Alkotmányjogi tanszék vezetője. 25 évet töl-tött el közjogászként különböző minisztériumokban, miniszterelnökségen, parlamentben, és jogvédőként dolgozottaz ombudsman hivatalában és civil szervezetekben. Megalakította a szegedi jogászképzésben a jogklinikai képzést,a jogalkotástant, a civil szervezetek jogának oktatását. A jogalkotástan részeként évtizedek óta vizsgálja és oktat-ja a jogi nyelvet. Minden lehetőséget megragad, hogy a nem önmaguknak dolgozó kodifikátorok, ügyvédek, bírák,igazgatási szakemberek tudatos nyelvhasználóvá váljanak, tegyenek gesztusokat a köznyelvet beszélő közönség-nek, hogy érthetően, zsargontól mentesen fogalmazzanak. Vinnai Edina szerkesztőként: jogász, egyetemi docens (Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar). Kutatá-sait elsősorban a jog határterületein végzi a jogszociológia, politikai szociológia, valamint ‘jog és nyelv’ témakö-rökben. Empirikus kutatásokban gyűjtött tapasztalatai alapján doktori értekezésében és több publikációjában isa nyelvhasználat jellegzetességeit vizsgálja a jogi eljárásban, ezen túl a magyar jogi nyelv történetét, az angolszász‘jog és nyelv’ irányzat fejlődését, az igazságügyi nyelvészetet, valamint a jogi eljárásokban zajló jegyzőkönyvezésgyakorlatát kutatja. A most útjára bocsátott folyóirat kiadási-megjelenési terveit természetesen nagy vonalakban felvázolta magánaka szerkesztőség, téve ezt annak tudatában, hogy e terveket a jövőben megnyilvánuló érdeklődéshez, olvasói igé-nyekhez kell majd igazítani. Szándékunk szerint nem alaptudományi, hanem olyan alkalmazott tudományi igényt| 2 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

támasztó periodikát adunk közre, amely szakmai-közéleti fórumként szélesebb – s nemcsak jogász, hanem nyel-vész – közönséghez szeretne eljutni. A megjelenő írások, tanulmányok színvonalát anonim lektorok bevonásávalkívánjuk biztosítani. Évi két lapszámot tervezünk, interneten keresztül szabad, ingyenes hozzáférést biztosítva alapszámokhoz, de – annak, aki a papírra nyomtatott kiadványokat részesíti előnyben – lehetővé téve az előfizetéstis. Szerzőink közé várunk minden, megfontolt és megalapozott hozzászólásra kész szerzőt, akik elfogadják maguk-ra nézve a szerzői útmutatóban foglaltakat. Az így kialakuló folyamatos és kétirányú kommunikációban bízva re-méljük, hogy együttesen előre tudjuk mozdítani közös ügyünket, a valamennyiőnk által használatba vett magyarjogi nyelv ügyét. A szerkesztőkA Magyar Jogi Nyelv című új szaklap köszöntéseKöszöntelek, testvér, de jó, hogy megjöttél! Szörnyen magányos voltam idáig, ám mostantól lesz társam. Nem hiszedel, hogy milyen boldog vagyok, no meg kicsit büszke is. A szüleid talán rólam vettek mintát, talán én ültettem el amagot, amely megfogant bennük, és világra hoznak. A születés a természet csodája: az újszülött gyermek a jövőígérete, egy-egy új szó szintén, és az vagy te is. Isten hozott, testvér! Téged körültekintéssel alkottak szüleid, én csak úgy kipattantam apám fejéből. Göröngyös is volt az utam; a tiedbizonyára egyenesebb lesz. Mégis jó óvatosnak lenned: a szellemiségünkkel nem mindenki ért egyet. Mindkettentudománynyelvet művelünk; te a jogtudományét, én az orvostudományét. Harcolunk a bennük burjánzó idegenkifejezések áradata ellen: az idegen erőszakos katonákat magyar szavakra cseréljük. Nem kell az idegen szó, nemigaz, hogy ma is gazdagítja a nyelvet. A szókincsünk bőséges, mindent kifejezhetünk velük. Már nem fér el a kettő,az idegen és a magyar együtt; amelyiket használjuk, az győz, a másik elsorvad, miként az izmok, ha nem mozognak.A nyelv is él; a „használom, erősödik, nem használom, sorvad” természeti törvény rá is vonatkozik. Milyen sok gyö-nyörű szavunkat temettük, csak hogy az idegen éktelenkedjék helyettük, utalva sok évszázados megszállásunkra.Nem lesz könnyű harcod. És még valamit. Az újonnan jövő nemzetközi szavak (angol szavak) olyanok, mint az al-kalmazkodni nem akaró betelepülők. Ők nem alkalmazkodnak a befogadókhoz, nem úgy, mint hajdanán a másnyelvekből jött szavak. A maguk szövegösszefüggéseit követik a nyelvben, a saját világuk szerint élnek, rombolvaezt is, azt is, évezredes hagyományt, európai szellemiséget, nyelvet. Külön-külön egyikkel sincs baj, a maga helyénmind csodálatos, természetes és teljesen helyénvaló, csupán együtt nem megy – nincs is rá szükség. Talán ez a leg-fontosabb tanácsom. Hozzáteszem még, hogy noha tudománynyelvvel foglalkozunk, mégis a magyar nyelvet mű-veljük: a szaknyelvek, a tudománynyelvek kivált, a köznyelvnek is pillérei. Észrevetted a műveljük szót? Nyelvmű-velés. Haj de sokan fognak ezért támadni, vigyázz a strázsán! Sok lesz a teendőd. Körülményes a jogtudomány nyelve, akarom mondani: bonyolultan fogalmaz. Régi hagyomá-nya van ennek, az ókorba is visszanyúlik: a delphoi jósok is mesterei voltak a kétértelműségnek. Pedig a mondato-kat gyermeki egyszerűséggel kell fogalmazni; úgy, hogy megértse mindenki. Nos, itt beláthatatlanul sok a teendőd:a törvénycikkek átírása sokéves feladat. Nagyon nagy munkát vállalsz magadra, kitartás kell hozzá – sok lesz azokoskodó, márpedig „az okoskodás a tett halála”. A tudományban nincs helye a kétértelműségnek, a szabatos fo-galmazás a rendet szolgálja, nem a bűvészkedést a szavakkal. Bizony nagyon sok, de nagyon szép feladatod van! Sorolhatnám még sokáig, hogy mi vár rád, például helyesírás, nyelvtörténet és így tovább. Majd meglátod. Mostcsak arra vigyázz, hogy azt az eszmeiséget, amelyben megszülettél, amelyet az álmodóid – álmok álmodói – nekedszántak, megőrizd. Gondolj mindig arra, hogy van testvéred, akitől kérdezhetsz, ha kell, és aki végtelenül örül, hogymegszülettél. Isten hozott, testvér! Magyar Orvosi Nyelv Bősze Péter az orvostudomány doktora/2017   1  |MAGYAR JOGI NYELV 3

n Y E LV T Ö R T É N E TA 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulásakorabeli folyóiratokban (1830–1850)SZENDI At tilafőigazgató, ME Könyvtár, Levéltár, MúzeumBevezető Mindezen szempontoknak megfelelően felállítottunkEz a tanulmány annak a több éve tartó kutatóközösségi egy jogtörténeti módszertani vizsgálati rendszert és egymunka inspirációjának köszönhetően jött létre, melynek nyelvészeti, informatikai elemzési módszert.nyelvészeti alapvetését Kurtán Zsuzsa írta meg 2015-benA magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja című Jogtörténeti szempontból a 19. század magyar jogfej-tanulmányában (Kurtán 2015). Jogelméleti szakmai ol- lődése azért is kiemelkedő, mert az akkori Magyarországdalról Szabó Miklós tette meg ugyanezt a Jogi nyelv erőte- a rendi államhatalomból és társadalomból a polgári ál-re című értekezésében (Szabó 2015). 2014-ben pedig lamhatalomba és társadalomba tért át. Mindehhez hoz-Vinnai Edina A magyar jogi nyelv kutatása (Vinnai 2014) zájárult a neoabszolutizmus időszakának Magyarország-című dolgozatában kiegészítette a jogi szempontokat szo- ra kényszerített, de polgári jellegű, osztrák jogrendsze-ciolingvisztikai és pragmatikai nézőpontokkal is. re. A német hatás ellenvetéseként is értelmezhető a latin nyelv jogászok általi megőrzése, melynek használata a Kurtán Zsuzsa tanulmányában markáns vonulat a kiegyezés után, a magyar nyelv rendszeres alkalmazá-nyelvi elemzés informatikai háttere. Az e-magyar digitá- sával csökkent. Ez érhető tetten a 19. század végéneklis nyelvfeldolgozó rendszer 2016-os megvalósulásával nagy magyar jogtudományi szintézisében, a Magyar JogiVincze Veronika és munkatársai (Vincze 2017) a magyar Lexikon hat kötetében (MJL 1898–1907). A jogrendszernyelvű, szótövező, nyelvészeti-informatikai platform változásának az elemzésére a jogszabályokon túl, a nemkiépítésével tették használhatóvá mások számára is az kodifikált magánjog esetében a jogi összefoglaló művekez irányú, számítógépes nyelvészeti kutatásokat. Mind- és a speciálisan a korra jellemző jogi szakszótárak hasz-ez a Sebők Miklós által szerkesztett magyar kvantitatív nálhatók a legjobban. A 19. század első felének speciálisszövegelemzés és szövegbányászat társadalomtudomá- irodalmát képezik a korabeli szóhasználattal „szófüzér-nyi módszertanát összefoglaló tanulmánykötet (Sebők nek” nevezett latin–magyar jogi szógyűjtemények. Ezek-2016) megjelenésével egy időben történt. nek egyik sokat használt példánya a jogász végzettségű Kunoss Endre által először 1834-ben összeállított Szó- Az előzmények ismeretében nem véletlen, hogy az alap- füzér (Kunoss 1834), mely el is tér a többi jogi szakszó-vetően jogtörténeti vizsgálódásunk tárgya, a tanulmány tártól, mivel elsősorban a művelt magyar nyelvű közön-hátterét adó forrásfeldolgozás is új módszerek kísérleti ségnek készült általános és tudományos használatra.megvalósításával történik. Első kísérletként természete- Ebből a szempontból számunkra ez az ideális válogatás,sen több a kérdés, mint az eredmény, a 19. századi szöve- hiszen olyan szavakat gyűjt össze művében, melyek jogigek jogtörténeti szempontú kvantitatív szövegelemzése kifejezések, de a nem jogi végzettségű emberek szélesmégis újdonságnak számító kezdeményezés. közönsége számára készült. Ennek a szótárnak a jogi, magánjogi szókincse adja majd az elemzés alapját.Alkalmazott módszertanAz alkalmazott módszertant már a bevezetőben megem- Nyelvészeti szempontból Kunoss Szófüzérének ma-lített tanulmányok felvázolták. Ezen túl azonban van egy gyar–latin–német nyelvű magánjogi szakkifejezései al-jogtörténeti, nyelvi vizsgálati szempont is: a jog mint a kotják a referencia szógyűjteményt. A szógyűjteménybentársadalom szerves része nem csak a tudósok által mű- szereplő szakszavak előfordulását elemezzük azokbanvelt szakterület, mivel a jog felhasználói a nem jogász a forrásokban, melyeket nem jogi szakemberek számáraszakemberek is. A jogi szaknyelv kifejezéseinek helyes hoztak létre, vagyis a korabeli folyóiratokban. Két szű-alkalmazása a jogszabályok szövegeinek jól értelmezhe- kítést alkalmazunk: a már említett szakjogágit (magán-tőségét biztosítja. Ennek vizsgálata nemcsak a 19. szá- jog) és egy időbelit (az 1830-tól 1850-ig tartó interval-zadban volt kiemelten fontos, amikor a jogi szaknyelv lumot vizsgálva). Ez az időintervallum tartalmilag meg-teljes átalakuláson ment keresztül a nyelvi és társadalmi felel a nagy jogi szakszótárak, nyelvújító szótárak kor-változások miatt, hanem ma is középpontban áll. szakának, és a később ismertetett informatikai rend- szerben is alkalmazható időhatároknak. További kény- szerű forrásszűkítést jelent az informatikai elemzés terepéül szolgáló, digitalizált, korabeli folyóiratok száma,| 4 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

n Y E LV T Ö R T é n E tmelyből hét került a nem tudományos és nem jogi beso- értékeljük, a szótár további nagy hiányosságát a fogal-rolásba. mak értelmezésének elmaradásában látjuk, hiszen ez a helyes szóalak kiválasztásában nagy segítséget jelent- Informatikai szempontból a kvantitatív szövegelemzés hetett volna.legelemibb módszerének alkalmazására volt módunk: aszózsák-modellt alkalmaztuk (Balázs 2016). Ebben az Időrendben az egyik legelső jogi szakszótár volt Pápayesetben a szavak előfordulásának gyakoriságát vizsgál- Sámuel 1807-ben, Veszprémben kiadott műve (Pápaytuk. E módszer legszűkebben értelmezett formájában 1807). Pápay dolgozata több fontos, a jogi szaknyelvrenem veszi figyelembe a szavak sorrendjét, kontextusát. jellemző terminus technicus lényegi sajátságára utalóKiemelendő azonban, hogy az informatikai szövegkere- megfigyelést tartalmaz. Éppen ezért sajnálatos, hogyső rendszer alkalmas volt a magyar szótövezésre, tehát nem vált szélesebb körben ismertté azok előtt, akik aa szavak statisztikai szempontból csoportosíthatóak megteremtői voltak a szakszókincsnek (Kovács 1995:voltak. A forrást egy magyar, kereskedelmi adatbázis- 27). „Magyar Kifejezéseknek értelmét is vóltaképpenszolgáltató digitális folyóiratgyűjteménye szolgáltatta meghatározzuk; mert külömben, ha a’ Hazafiak kivált(Arcanum Digitális Tudománytár). A kapott eredmények külön vidékeken egy kifejezést tétovázva hol egy hol másazonban így is óvatosan kezelendők, inkább viszonylagos értelemben vesznek, úgy egymást Ország szerte sohaés nagyságrendi elemzést tesznek lehetővé, mint pontos igazán meg nem érthettyük” (Pápay 1807: 57).statisztikai elemzéseket. A részletesebb informatikaikorlátokról a későbbi elemzési részben szólunk. Melyek voltak a 19. század legjelentősebb szakszótárai, szógyűjteményei? Pauly Károly: Polgári és pörös szótár.A magyar jogi szaknyelv fejlődése Buda, 1827; Puky Károly: Honni törvény szótár. Pest,a 19. század első felében 1830; Fogarasi János: Diák-magyar műszókönyv a magyar-A 19. századi magyar jogi szaknyelv fejlődését 1880-ban honi törvény- s országtudományból. Pest, 1833; KunossBakos Gábor dolgozta fel tanulmányában (Bakos 1880), Endre: Gyalulat, vagyis megmagyarosított jegyzéke azonmajd több kisebb tanulmány után, száz évvel később B. idegen szavaknak, mellyek különféle nyelvekbül kölcsönöz-Kovács Mária levéltári kutatásokkal is alátámasztott,részletes szótárat is tartalmazó, történelmi, jogi, nyel- tetvén, a magyar beszédben és irásban korcsosítva vagyvészeti szempontokat is figyelembe vevő könyve meg- eredetikép használtatnak. Pest, 1835; 1845-ben Bécsbenhatározó jelentőségű volt (Kovács 1995). Az újabb (2009) kiadott Hivatalos műszótár.tanulmányok sorában ki kell emelni Szép Beáta az egyesszótárakat kritikai megjegyzésekkel is ellátó, összeha- A korabeli szótárkészítőknek is forrásául szolgáltak asonlító művét, mely inkább nyelvészeti indíttatásból magyar nyelvű jogi szakkönyvek, melyek közül kiemel-vizsgálta a 19. század magyar jogi szaknyelvének válto- kedők Georch Illés, Kelemen Imre, Szlemenics Pál össze-zását. Majd legújabban, 2014-ben Nótári Tamás a Meg- foglaló magyar nyelvű magánjogi művei.jegyzések a magyar jogi műnyelv kialakulásának törvényihátteréhez (Nótári 2014) című tanulmányában inkább a A jogalkotás terén a 19. század első felében meghoztákjogtörténeti vonatkozásokat elemzi a 19. század első fe- azokat a törvényeket, melyek biztosították a jogalkotók-lének nyelvi változásaiban. nak és a használóknak a teljesen magyar nyelvű haszná- latot. Elsőként az 1805. IV. t.c. alapján a törvényhatóságok A korszak általános értékelését illetően korábban már már az udvari kancelláriához, sőt az uralkodóhoz is ma-beszéltünk a társadalmi változásokat követő jogi átala- gyar (vagy tetszés szerint latin) nyelven intézhették föl-kulásról, de legalább ennyire meghatározó volt az a fo- irataikat, melyekre a Helytartótanácsnak szintén ma-lyamat, melyet a tudomány és a társadalom gyors, for- gyarul kellett válaszolnia. Az 1840. évi VI. tc. teljes mér-radalmi átalakulását késve követő magyar nyelvi szavak tékben rendezte a magyar nyelv ügyét. A törvénycikk azés fogalmak keletkezése jelez. Ezt a folyamatot csak úgy egyházi és világi törvényhatóságokat, valamint a magyarlehet gyorsítani a nyelv, illetve a szaknyelv szókészleté- királyi udvari kamarát is arra kötelezte, hogy levelezé-nek fejlődése céljából, ha a nyelv- és szaktudomány szám- seiket magyar nyelven folytassák. Ezt követte az 1843–ba veszi a szakszavakat, és a magyar nyelvbe szervesen 44. évi II. tc., amely kimondta, hogy a „törvénycikkeknem illeszkedő, idegenként ható alakokra javaslatot tesz- valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyarnek, azt közmegegyezés alapján egységesítik, elfogadják. nyelven alkottattak és erősíttettek meg”.Ezen elv egyszerű alkalmazhatóságát már csak egy va-lami zavarhatja meg: az ügybuzgalom, a sok helyről ér- A 19. század jogi szaknyelvi tevékenysége nemcsak akező segítő szándék. A latin–magyar jogi szakszótárak társadalom figyelme, hanem a nyelvész tudósok éberinkább összegyűjtötték a fellelhető magyar szavakat, felügyelete mellett zajlott. A jogi műszavak helyességétezzel megnehezítve a pontos fogalomhasználatot magyar és jóságát mind a „neolog” jogász, mind az „ortholog”nyelven. Ennek legjobb példája volt az 1843-ban megje- nyelvész elfogultan és külön, csak a saját szempontjábóllent Törvénytudományi Műszótár (TTMSz.), mely minden bírálta és állapította meg. „A jogász a felmerülő új szak-latin szóhoz több magyar szót is megadott, ezzel megne- szó szükséglete esetén készített egy új szót, mely fogal-hezítve az egységes magyar jogi szaknyelv megszületé- milag megfelelő. Az ortholog elítéli, mert szerinte alaki-sét. Mindamellett, hogy a mű szerzőinek jószándékát lag rossz és ajánl helyette más, alakilag jó műszót. De ezt meg a jogász veti el, mert fogalmilag rossz, mert szerin- te nem a kérdésben forgó fogalmat nevezi és jelöli meg” (Bakos 1883: 3–4). A jogász nyelvújítók egy része ezért az idegen terminusok átvételét támogatta, nagyobb ré- szük azonban a latin és német terminusok fordítása mel- lett érvelt (Szép 2009: 11)./2017   1  |magyar jogi nyelv 5

n Y E LV T Ö R T É N E T Összességében megállapíthatjuk, hogy a 19. század első Lőrinc, Szigligeti Ede, Erdélyi János, Gasparich Kilit tar-fele jogi műnyelvének tekintélyes szakirodalmával, vala- tozott (Zsámboki 1995: 23).mint a számos (mintegy 35 db) műszótárral és az ezekbenfelhalmozott (körülbelül 40 000 szónyi) szókészlettel Szépirodalmi bemutatkozására a Vörösmarty általszemben a szavaknak csak mintegy harmada került be szerkesztett Tudományos Gyűjtemény irodalmi mellék-véglegesen a magyar jogi szaknyelvbe (Kovács 1995: 38). lapjában, a Koszorúban került sor, 1831-ben. A közönség kedvezően fogadta verseit és elbeszéléseit. Emiatt aztán Az időszak szaknyelvi fejlődését illetően meg kell em- a legkülönbözőbb irányultságú lapok közölték műveit.lítenünk a Márkus Dezső által szerkesztett, 1898-ban Költeményeit két önálló kötetben is kiadta, a Dalfutárelkezdett és 1907-ben befejezett hatkötetes Magyar Jogi 1840-ben, a Kunoss versei 1843-ban jelentek meg. Lírá-Lexikont (MJL 1898–1907), mely az első modern magyar ja az 1830-as évek almanach költészetét képviseli (Zsám-nyelvű jogtudományi szintézis. Magában foglal mintegy boki 1995: 28). Írt egy kéziratban maradt drámát, Isten-10 ezer címszót és a címszavakon belül ennek többszö- ítélet címmel, melyet a Pesti Nemzeti Színház 1838-banrösét, alcímszavakban. Kvantitatív nyelvészeti vizsgáló- bemutatott (Zsámboki 1995: 30).dásunk esetében is felhasználtuk a Magyar Jogi Lexikontmind a latin jogi szaknyelv, mind a címszó továbbélésé- Szakírói munkássága nagyon korán kezdődött. A Tudo-nek referenciájaként. mányos Gyűjteményben, az ország egyetlen tudós folyó- iratában 1831-ben nemcsak első költeményeit, hanem Már szó esett Kunoss Endre szótárairól. Az általa ös�- természettudományi, nyelvészeti és jogi tanulmányait isszegyűjtött Szófüzér jogi szakkifejezései képezik a kvan- közölték. Az első cikkekben a „villanyról, a melegrül, atitatív elemzés szókincsének alapját. Kunoss életpályáját fénylő és tüzes levegői tüneményekről” értekezett. Szilyismerve úgy gondoljuk, hogy különböző tudományterü- Kálmán fizikus, nyelvész szerint a villany szót Kunoss al-letek művelőjeként tisztában volt saját kora művelt, tu- kotta az 1831-ben megjelent tanulmányában: az „electricadományok iránt érdeklődő embereinek szókincsével. materia” szót magyarosította. További szóalakításai is,Ebből következik, hogy gyűjteményének jogi szakkifeje- mint a „villanyosság”, „villanyosít” meggyökeresedtekzései a kor általános műveltséggel rendelkező emberének nyelvünkben. Még ugyanebben az évben két tanulmánytszóhasználatához tartozóak lehettek. Kunoss munkás- közölt Nyelvünkben idegen szavakról, valamint Vidék- vagyságát részletesebben is ismertetem. tájszavunkról címmel (Zsámboki 1995: 42–43).Kunoss Endre munkássága 1834-ben megjelentette Szófüzérét, „a tudomány, mű-Kunoss Endrét a lexikonirodalom mint költőt, írót, hír- vészség, társalkodás és költészet újonnan alkotott vagylapírót, szerkesztőt, nyelvészt és ügyvédet tartja számon, fölélesztett szavainak jegyzéke” alcímmel. Szójegyzékede korának fiatal polihisztora jogtudós, politológus, pe- kilenc év alatt további három kiadást ért meg, az eredetidagógus, szakíró és mezőgazda is volt egy személyben. két és fél ezres szókészletet mintegy harmadával bővítette.Mindössze 13 esztendei irodalmi működése során hat A harmadik kiadás kalózkiadás volt, a szerző engedélyeszakkönyvet, két verseskötetet és egy drámát írt, négy nélkül oda nem illő szavakat illesztett be az ismeretlengyűjteményes munkát adott közre, elbeszéléseinek, szak- közreadó, amelyeket az 1843-ban megjelenő negyedik ki-és hírlapcikkeinek, kritikáinak, recenzióinak száma pe- adásban Kunoss törölt. A Szófüzérek magyar–német és latindig a százat is meghaladja (Zsámboki 1995: 17). szótárak voltak. Kunoss összegyűjtötte korának azokat az új szavait, amelyeket ő maga is jónak tartott, vagy maga Kunoss Endre 1811-ben született Egyházashetyén, alkotott új szavakat. A magyar nyelvet úgy kívánta alkal-kisbirtokos nemesi családban. Győrben járt gimnázium- massá tenni a modern követelmények számára, hogy azba, és a győri királyi jogakadémián elvégezte a bölcsele- idegen szavak erőltetésével vagy a nehézkes magyar szavakti és jogi tanfolyamot. Jogi tanulmányait Pesten fejezte megtartásával szemben a magyar szókincs mélyebb, elfe-be, majd ügyvédként, később táblabíróként, c. táblai ledett rétegeiből, illetve hasonló értelmű magyar szavakból,ügyészként dolgozott. 1836/37-ben a Széchenyihez közel szótövekből új tartalmú szavakat honosított meg. Ekkortájtálló Jelenkor segédszerkesztője lett. 1838. áprilistól jelent meg a közel ötezer szót tartalmazó Gyalulat, vagyisszeptemberig szerkesztette és kiadta a Természet c. is- megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, mellyekmeretterjesztő folyóiratát, s irodalmi melléklapját, aLombokat, majd 1839-ben Pozsonyban az Országgyűlé- különféle nyelvekbül kölcsönöztetvén, a magyar beszédbensi Lantot. 1843/44-ben a kormánypárti Hírnök segéd- és írásban korcsosítva vagy eredetikép használtatnak. Nyelv-szerkesztője lett, és országgyűlési tudósítója (Zsámboki alakító tevékenységének összefoglalásai, a szótárak a tu-1995: 18–26). Jogi, irodalmi és hírlapírói-szerkesztői domány számára ma is forrásként szolgálnak.tevékenysége mellett – megélhetési gondok miatt – a Zi-chy és Batthyány főúri családoknál nevelősködött. Ne- Kunossnak köszönhető köznyelvi szavaink:velői munkáját – kisebb megszakításokkal – élete végéig – hétköznapi kifejezések: bohóc, bók, egyén, egyéniség,végezte (Zsámboki 1995: 27). elővigyázat, előzetes, főleg, gyakorlatilag, gyakornok, hangsúly, hanglejtés, hitszónok, időleges, jelenleg, jelent- A magyar romantika második, kissé fiatalabb nemze- kezni, köteg, népies, orgyilkos, óvszer, taglalni, verseny-dékéhez tartozott, amely az Akadémiát megtestesítő társ, versszak,Bajza–Vörösmarty–Toldy triásszal került szembe. Bará- – szakmai-tudományos kifejezések: alagút, bonctan,ti köréhez Vajda Péter, Garay János, Táncsics Mihály, Tóth építész, fényezni, gyutacs, iránytű, mérnök, mértan, mű- egyetem, vésnök, villany, – katonai kifejezések: díszelegni, menetelni, vezérlet (Zsámboki 1995: 43–44).| 6 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

n Y E LV T Ö R T é n E t Nyelvújító törekvéseivel a magyar jogi szaknyelv meg- 1. Hetilap, 1845–1848: „Encyclopaedicus tartalmúteremtéséhez is maradandóan hozzájárult.. Kunosstól folyóirat különös tekintettel a közgazdászatra, műipar-származnak olyan alapvető kifejezések, mint magánjog, ra és kereskedésre”, megj. hetenként kétszer, Pest.közjog, jogviszony, bizonylat, elismervény, elsajátít, fiú-sítani, felülvizsgálni, honfiúsítani, jelzálog, jogsérelem, 2. Hirnök, 1837–1844: „Politikai, tudományos, művé-letét, serdült, szentesíteni, tanúsítani, telekkönyv, véd- szeti ‚s szépliteraturai hírlap”, megj. hetenként kétszer,nök. Jogelméleti kérdésekről a Tudományos Gyűjtemény- Pozsony.ben írt 1832-ben és 1836-ban, a természetjogról érte-kezve. Jogi szakcikkeit a Századokban adta közre (Zsám- 3. Honderü, 1843–1848: „Szépirodalmi és divatlap.boki 1995: 44). Divatképek, fametszetek és más mű- mellékletekkel”, megj. hetenként, Pest. Természettudományi tanulmányainak írását is foly-tatta, az 1838-ban megjelenő Természet című folyóira- 4. Jelenkor, 1832–1848: „Jelenkor politikai tekintetbentában a gyümölcstermesztésről, a vetésmódokról, a szi- a’ két haza ‚s külföld’ Hírleveleiből”, megj. hetenként két-várványról, a deménfalvi cseppkőbarlangról írt. A ha­zai szer, Pest.tudományos ismeretterjesztő folyóiratirodalom meg-születését Kunoss Természetétől számítják. 1843-ban 5. Pesti Hírlap, 1841–1849: Politikai napilap, Pest.A selymészet kézikönyve címmel a selyemhernyók te- 6. Századunk, 1838–1845: „Politikai tudományos ésnyésztéséről adott ki gyakorlati összefoglalót (Zsámbo- művészeti folyóirat”, megj. hetenként kétszer, Pozsonyki 1995: 41). Elhivatott pedagógus, a neveléstörténet 7. Társalkodó, 1832–1848: „Társalkodó tudományoselismert teoretikusa és szakírója is volt: az Alapvonatok művészeti ‚s mesterségi tekintetben”, megj. hetenkénta honi nevelés köréből és a Dajka könyv szerzője, mely kétszer, Pest.utóbbi könyv két év alatt két kiadást is megért (Zsám- Digitális folyóiratokboki 1995: 45). A folyóiratok az Arcanum Digitális Tudománytárban érhetőek el (https://adtplus.arcanum.hu). A teljes szö- Kunoss Endre jogász végzettségű, de egyben számos vegek kereshetőségét a honlap webes alkalmazása biz-tudományterület szakértő művelője volt. Sokirányú, fá- tosítja. Itt fontos megjegyezni a szövegkeresés informa-radhatatlan munkavégzésével talán tudattalanul is til- tikai lehetőségeit, korlátait. A digitalizált szövegekbentakozását fejezte ki rövidre szabott életpályájával szem- lehetőség van pontos szóra és szótövesített szóalakraben. Gróf Zichy Ödön kálozi birtokán halt meg 1844 má- keresni. Ez utóbbi esetben azonban az ékezet nélkülijusában. változatok is belekerülnek a találati halmazba. Ez meg- növeli az ékezet nélküli homonímiák miatti téves statisz-FORRÁSOK tikai adatokat. További statisztikai hibalehetőség, hogyA kvantitatív szövegelemzésnek három forrása van. Az egy találati eredményt ad a keresőrendszer akkor is, haegyik Kunoss Szófüzér című művének magánjogi szókincse egy oldalon több találat is van. A folyóiratszövegek digi-(ill. terjedelmi korlátok miatt ennek csak egy része). A talizálásának informatikai megvalósítása az optikai ka-másik a 19. század első felében megjelenő, nem tudomá- rakterfelismerésre (OCR) épül, mely régi nyomtatottnyos folyóiratok 1830 és 1850 közötti számainak teljes szövegek esetében betűhibákat okoz, ezzel a szó megta-szöveganyaga. A harmadik a referenciaként szolgáló for- lálásának statisztikai valószínűsége csökken.rásunk, a Magyar Jogi Lexikon mintegy tízezer címszava. A Szófüzér magánjogi szakkifejezései A források elemzésének a célja, hogy megvizsgáljuk a a korabeli folyóiratokban – táblázatok,Kunoss Endre által összegyűjtött jogi szakszavakat – me- szójegyzékeklyeket kora művelt emberének magyar nyelven ajánl hasz- Kunoss Endre Szófüzére mintegy 2500 szót, kifejezéstnálatra – a folyóiratok szövegei alapján abból a szempont- tartalmaz (Kunoss másik nagy gyűjteménye, a Gyalulat,ból, hogy mennyire épültek be a napi szintű nyelvhaszná- 1835-ből mintegy ötezret). Ebből 250 jogi tárgyú szak-latba, milyen gyakorisággal találhatók meg a latin válto- szó került kiemelésre, melyből 70 szót soroltunk a ma-zataik. Referenciaként összevetjük a Kunoss-féle szavakat gánjogi szakkifejezések közé. A tanulmányban elvégzetta Magyar Jogi Lexikon címszavaival, azért, hogy felmérjük, kvantitatív elemzés tárgyát ennek a 70 magánjogi kife-a 19. század végére a jogtudomány mennyire őrzi meg a jezésnek a felére csökkentett szókészlete adja (ld. 1. sz.latin szakkifejezéseket és magyar megfelelőit. Melléklet szólistáját). Folyóiratok A szólistában feltűnő, hogy a csak jogi használatra Kunoss Endre Szófüzére 1834-ben jelent meg először, szánt korabeli szótáraktól eltérően a latin kifejezés mel-majd az 1840-es évekig több kiadást is megért. Ezért az lett esetenként a német változat is szerepel. A szólistát1830 és 1850 közötti 20 év folyóiratait láttuk célszerű- a magyar szavak betűrendbe sorolásával állítottuknek megvizsgálni a szavak előfordulása szempontjából. össze.Lehetőséget adott a vizsgálatra, hogy ennek az időszak-nak a folyóiratai digitális változatban, kereshető szöveg- Kunoss Szófüzérének különlegessége, hogy nem jogiként rendelkezésre álltak. A 20 évből a következő hét szakembereknek szól, tehát jogi szakszókincse a kor mű-folyóiratot emeltük vizsgálat tárgyává: velt emberei számára is ismert jogi szakkifejezéseket tartalmazza. Mivel a korabeli közhasználatban is előfor- duló szavakról van szó, feltételezhető, hogy a forrásként/2017   1  |magyar jogi nyelv 7

n Y E LV T Ö R T É N E Thasznált folyóiratokban valóban megtalálhatók. A vizs- Az egyéb szavak, mint pl. gyámság, magán, örökség elő-gálat kérdése az egyes kifejezések gyakorisága. fordulásának jelentős növekedésére a magyarázatot a mélyebbre ható, kvalitatív elemzések adhatják meg. A gyakoriság pontos statisztikai mérőszámait azonbana korábban már ismertetett informatikai találati pontat- A Kunoss-féle jogi szakkifejezések megjelenése a Ma-lanság miatt csak nagyságrendi tartományokban adjuk gyar Jogi Lexikon (1898–1907) címszavaiban azért fontosmeg, ezzel az egyes szavak közötti rangsort tompítjuk, és referencia számunkra, mert a 19. század jogi szaknyelvia relatív viszonyt vagy tendenciákat hangsúlyozzuk. folyamatainak fontos indikátorát láthatjuk benne. A latin kifejezések – mint szaknyelvi egyértelműsítések, vagy A folyóiratok válogatott, magyar jogi szakkifejezései- utalószóként való szerepeltetésük miatt – még mindignek előfordulását összesítve mind a magyar, mind a latin jelentős számban fordulnak elő. Az általunk vizsgáltkifejezések használatánál feltűnik, hogy három folyóirat szakkifejezések döntő többségükben latin formájukbanstatisztikai eredményei a legkiemelkedőbbek. Ez a Pesti is szerepelnek. Megállapítható, hogy a kifejezések 25%-Hírlap esetében még magyarázható a megjelenés gyako- ában csak a latin változat van jelen, a vizsgált szavakriságával, de a Jelenkor és a Hirnök vonatkozásában már másik 25%-a viszont csak magyar címszóként találhatónem. A lapok által képviselt eszmeiségnek, a szerkesztői meg. Összességében tehát a referencia azt mutatja meg,irányvonalnak is köszönhető az, hogy a szavak nagyobb hogy a 19. század végére a magyar jogi szakszókincs ki-számú előfordulását figyelhettük meg. Pontosabb okma­ fejezései a jogász társadalom elfogadott terminus techni­gyarázatot a kvalitatív szöveglemzési vizsgálatoktól cus­ ai lettek, de a latin és magyar szakkifejezések mégvárhatunk. párhuzamosan éltek egymás mellett, a magyar kifejezé- sek dominanciájával. A magyar jogi szakkifejezések előfordulásának össze-sített adatai alapján a legnagyobb számban egyrészt azok A részletes szójegyzékek, táblázatok a Mellékletbena szavak szerepelnek, melyek nem csak jogi szakkifeje- találhatóak!zésként alkalmazhatóak (pl. birtok, kamat, magán), más-részt azok, melyek általában a jogi szaknyelvben leg- Összefoglalásgyakrabban használatos kifejezések (rendelet, örökség). A korabeli folyóiratokban megtalálható szakkifejezésekHarmadrészt pedig azok, melyek az adott kor fontos kvantitatív elemzése lehetőséget adott arra, hogy fel-jogintézményeinek éppen legvitatottabb részét alkotják mérjük az akkori társadalomnak a magyar jogi szaknyelv(úrbér). A kifejezések mélyebb jogi szaknyelvi használa- iránti befogadókészségét. A vizsgálat eredményeként azttára vonatkozó vizsgálati eredményeket itt is a kvalitatív a megállapítást tehetjük, hogy az erősen szűkített szó-elemzések fogják megadni. készlet vizsgálata alapján a magyar jogi kifejezések 90%- ban fordultak elő a folyóiratok nyelvezetében. Ezért ér- A latin jogi szakkifejezések előfordulásának gyakori- dekes összevetni az eredményt a referenciaként szolgá-ságát összesítő számadatokból az derül ki, hogy három ló Magyar Jogi Lexikon címszavaival, amelyben már aszó esetében (status, democratia, votum) beszélhetünk Kunoss-féle szójegyzék 25 százalékának csak a latinnagyszámú használatról, a többit illetően 50 alatt van az megfelelőjét találjuk meg.előfordulás száma. Ez utóbbi adat a legfigyelemremél-tóbb, hiszen ez arra utal, hogy a Kunoss által ajánlott Módszertanilag a kvantitatív elemzés hibáit kvalitatívmagyar jogi szakkifejezések túlnyomó részét a korabeli elemzési módszerekkel lehet ellensúlyozni (pl. szöveg-sajtó már használta. környezeti találatokkal pontosítani a homonímiákat.) További lehetőség, hogy a folyóiratok valós szövegkor- Az 1830-tól 1839-ig és az 1840-től 1850-ig tartó két puszához kell viszonyítani a találatok mennyiségét, sú-időszakra vonatkozóan a magyar jogi szakkifejezések lyozni kell a folyóiratok szövegmennyiségét, de a szövegösszesített előfordulási adataiból megállapítható, hogy karaktermennyiségének információja sajnos nem állaz 1840-es évektől a birtok, kamat, rendelet, úrbér sza- rendelkezésünkre.vak a korábbihoz képest még jelentősebb számban for-dultak elő. Jogszabályi változásokkal magyarázható,hogy a becsü, csődülni és váltójog szavaink is sokkalgyakrabban jelentek meg a folyóiratok szóhasználatában.| 8 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

n Y E LV T Ö R T é n E t1. sz. Melléklet 30. Szavatosság, védség; evictio 31. Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka)Kunoss Endre Szófüzérének (1834) válogatott ma­ 32. Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurá-gánjogi szakkifejezései: nak tartozik; praestatio, Praestatio colonorum 1. Adománylevél; literaa donationales 33. Váltójog; jus cambiale 2. Adományzó; donans 34. Végintézet, helyesebben végrendelet; testamen- 3. Becsü; aestimatio, die Schätzung 4. Birtok; possesio, der Besitz tum 5. Bizomány; comissio, der Auftrag 35. Záradék; conclusio 6. Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe 7. Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten 1.a. táblázat. Válogatott magyar jogi 8. Előjog; praerogativa, das Vorrecht szakkifejezések összesített előfordulása 9. Elővetel, elővásárlat; praeemtio a hét folyóiratban (1830–1850): 10. Fiusítás; praefectio 11. Gyámság v. gyámapaság; tutela Folyóirat Időszak Magyar jogi kifejezések 12. Hozomány; allatura gyakorisága 13. Idősítés; praescriptio, Verjährung Hetilap 1845–1848 14. Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), Hirnök 1837–1844 1 103 Honderü 1843–1848 6 185 der Zins Jelenkor 1832–1848 1 040 15. Kilenczed; nona, das Neunte Pesti Hirlap 1841–1849 8 185 16. Kiskoru; minorennis; unmündig Századunk 1838–1845 12 040 17. Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quarta­ Társalkodó 1832–1848 2 239 2 719 litium 18. Magán; privatus 1.b. táblázat. Válogatott latin jogi szakkifejezések 19. Megkinálás; praemonitio összesített előfordulása a hét folyóiratban 20. Nagykoru, Nagykoruság, nagykorusítás; majo­ (1830–1850): ren­nis, mündig Folyóirat Időszak Latin jogi kifejezések 21. Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares gyakorisága 22. Népkör, ország; status Hetilap 1845–1848 23. Népuraság; democratia 377 24. Osztályujítás; nova divisio Hirnök 1837–1844 1185 25. Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere, Honderü 1843–1848 61 successio 2029 26. Örökség, örök; successio Jelenkor 1832–1848 2242 27. Özvegyi jog; jus viduale 28. Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung Pesti Hirlap 1841–1849 448 484 (Végrendelet; testamentum) Századunk 1838–1845 29. Szavatos; evincendus Társalkodó 1832–1848/2017   1  |magyar jogi nyelv 9

n Y E LV T Ö R T É N E T2.a. táblázat. Magyar jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban:Előfordulás Jogi kifejezés01–50 Osztályujítás; nova divisio Adományzó; donans50–100 Fiusítás; praefectio100–200 Fogadalom; votum, das Gelübbe200–500 Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quartalitium500–1000 Megkinálás; praemonitio1000–5000 Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Népkör, ország; status5000–10 000 Népuraság; democratia Özvegyi jog; jus viduale Szavatos; evincendus Szavatosság, védség; evictio Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe Elővetel, elővásárlat; praeemtio Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere Bizomány; comissio, der Auftrag Hozomány; allatura Kilenczed; nona, das Neuntel Nagykoru, nagykorusítás; majorennis, mündig Gyámság v. gyámapaság; tutela Kiskoru; minorennis, unmündig Váltójog; jus cambiale Becsü; aestimatio, die Schätzung Előjog; praerogativa, das Vorrecht Örökség, örök; successio Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Magán; privatus Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum Záradék; conclusio Birtok; possesio, der Besitz Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), der Zins Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung (Végrendelet; testamentum)| 10 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

n Y E LV T Ö R T é n E t2.b. táblázat. Latin jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban:Előfordulás Szó0 Adománylevél; literaa donationales1–50 Adományzó; donans Becsü; aestimatio, die Schätzung50–100 Birtok; possesio, der Besitz100–200 Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe5000–10 000 Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Elővétel, elővásárlat; praeemtio Fiusítás; praefectio Hozomány; allatura Idősítés, elidősités; praescriptio, Verjährung Kilenczed; nona, das Neuntel Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quartalitium Özvegyi jog; jus viduale Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio colonorum Váltójog; jus cambiale Bizomány; comissio, der Auftrag Előjog; praerogativa, das Vorrecht Gyámság v. gyámapaság; tutela Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), der Zins Kiskoru; minorennis, unmündig Magán; privatus Megkinálás; praemonitio Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; majorennis, mündig Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares, praerogativa Osztályujítás; nova divisio Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere, Örökség, örök; successio Szavatos; evincendus Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum Záradék; conclusio Fogadalom; votum, das Gelübbe Népuraság; democratia Népkör, ország; status/2017   1  |magyar jogi nyelv 11

n Y E LV T Ö R T É N E T3. táblázat. Magyar jogi szakkifejezések összesített előfordulási számai a hét folyóiratban, két időszakban: Gyakoriság 1830–39 1840–50 0 Adományzó; donans Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Adományzó; donans 1–50 Népkör, ország; status Elővétel, elővásárlat; praeemtio Szavatos; evincendus 50–100 Adománylevél; literaa donationales Fiusítás; praefectio 100–200 Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Fogadalom; votum, das Gelübbe 200–500 Idősítés; praescriptio, Verjährung 500–1000 Probe Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; 1000–5000 Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten5000–10 000 quartalitium Elővétel, elővásárlat; praeemtio Megkinálás; praemonitio Fiusítás; praefectio Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Fogadalom; votum, das Gelübbe Népkör, ország; status Hozomány; allatura Népuraság; democratia Özvegyi jog; jus viduale Idősítés; praescriptio, Verjährung Szavatos; evincendus Kilenczed; nona, das Neunte Szavatosság, védség; evictio Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Kiskoru; minorennis; unmündig Szavatosság, védség; evictio Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; quartalitium Hozomány; allatura Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere Megkinálás; praemonitio Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; Adománylevél; literaa donationales Bizomány; comissio, der Auftrag majorennis, mündig Kilenczed; nona, das Neunte Népuraság; democratia Örökölni, örökleni; successione tenus aquirere Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; Özvegyi jog; jus viduale majorennis, mündig Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) Váltójog; jus cambiale Kiskoru; minorennis; unmündig Bizomány; comissio, der Auftrag Váltójog; jus cambiale Gyámság v. gyámapaság; tutela Becsü; aestimatio, die Schätzung Becsü; aestimatio, die Schätzung Előjog; praerogativa, das Vorrecht Előjog; praerogativa, das Vorrecht Gyámság v. gyámapaság; tutela Örökség, örök; successio Örökség, örök; successio Végintézet, helyesebben végrendelet; Végintézet, helyesebben végrendelet; testamentum testamentum Magán; privatus Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór Záradék; conclusio földesurának tartozik; praestatio, praestatio Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten colonorum Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: Záradék; conclusio interes), der Zins Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: Magán; privatus interes), der Zins Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurának tartozik; praestatio, praestatio Birtok; possesio, der Besitz Rendelet, rendelmény; statutum, die colonorum Verordnung (Végrendelet; testamentum) Birtok; possesio, der Besitz Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung (Végrendelet; testamentum)| 12 MAGYAR JOGI NYELV /2017   1

n Y E LV T Ö R T é n E tREFERENCIA SZAKIRODALOMKunoss-féle jogi szakkifejezések a Magyar Jogi Lexi­ Balázs Á., 2016: Fogalmi alapok és a szózsák módszer, In:kon (1898–1907) címszavaiban: Sebők, M. (szerk.), Kvantitatív szövegelemzés és szöveg- bányászat a politikatudományban L’Harmattan Kiadó, 1. magyar–latin szakkifejezés található meg: Budapest, 39–49. 1. Becsü; aestimatio, die Schätzung 2. Előjog; praerogativa, das Vorrecht Bakos G., 1880: A magyar jogi műnyelv kérdéséhez. Magyar 3. Elővétel, elővásárlat; praeemtio Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Buda- 4. Fiusítás; praefectio pest. Fogadalom; votum, das Gelübbe Kovács M. B., 1995: A magyar jogi szaknyelv a 18–19. szá- 5. Gyámság v. gyámapaság; tutela zad fordulóján. MBE Nyelvtud. Tansz., Miskolc. 6. Hozomány; allatura Kunoss, E. 1834: Szófüzér, vagyis: a’ tudomány, művészség, Kamat; interusurium, (korcsmagyarul: interes), társalkodás és költészet újonnan alkotott... szavainak der Zins jegyzéke. Landerer Ny., Pest. 7. Kilenczed; nona, das Neuntel 8. Kiskoru; minorennis, unmündig Kurtán, Z., 2015: A magyar jogi szaknyelv leírásának ku- 9. Leánynegyed, helyesebben jószágnegyed; tatási programja, In: Szabó, M. (szerk.), A jog nyelvi di- quartalitium menziója. Bíbor Kiadó, Miskolc, 189–202. 10. Örökség, örök; successio 11. Özvegyi jog; jus viduale MJL 1898–1907: Márkus Dezső (szerk.), 1898–1907: Ma- 12. Rendelet, rendelmény; statutum, die Verordnung gyar Jogi Lexikon. Pallas, Budapest. (Végrendelet; testamentum) 13. Szavatosság, védség; evictio Nótári, T., 2014: Megjegyzések a magyar jogi műnyelv 14. Toldat; codicillus (végrendeletek pótléka) kialakulásának törvényi hátteréhez. Glossa Iuridica, 15. Végintézet, helyesebben végrendelet; testamen- 132–138. tum 16. Záradék; conclusio Pápay, S., 1807: Észrevételek a’ magyar nyelvnek a’ polgá- ri igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról; 2. csak magyar szakkifejezés található meg: az oda tartozó kifejezések’ gyüjteménnyével. Weszp­ 1. Adománylevél; literaa donationales rémben. 2. Birtok; possesio, der Besitz 3. Csődülni, összetolongni; sich zusamrotten Sebők, M. (Szerk.), 2016: Kvantitatív szövegelemzés és szö- 4. Megkinálás; praemonitio vegbányászat a politikatudományban. L’Harmattan Ki- 5. Nagykoru, nagykoruság, nagykorusítás; adó, Budapest. majorennis, mündig Szabó, M., 2015: A jogi nyelv erőtere, In: A jog nyelvi di- 6. Szavatos; evincendus menziója (szerk. Szabó, M.). Bíbor Kiadó, Miskolc, 179– 7. Váltójog; jus cambiale 188. 3. csak latin szakkifejezés található meg: Szép, B., 2009: Adalékok a magyar jogi szaknyelv kiala- 1. Bizonylat; proba, probatio, der Beweis, die Probe kulásának történetéhez. Magyar Nyelvőr, 133, 310–322. 2. Idősítés, elidősités; praescriptio, Verjährung 3. Magán; privatus TTMSz: Törvénytudományi műszótár, 1843:. Magyar Tudós 4. Nemesi előjogok; praerogativae nobilitares Társaság, Budán. 5. Népkör, ország; status 6. Osztályujítás; nova divisio Zsámboki L., 1995: Szerencse föl! Szerencse le!: Kunoss 7. Urbér, fizetendőségek, mellyekkel a pór földesurá- Endre (1811–1844) bányászdalai és a Bányász himnusz eredete, Miskolc. nak tartozik; praestatio Vincze, V. – Váradi, T. – Simon, E. – Sass, B. – Gerőcs, M. – Mittelholcz, I. – Novák, A.,– Indig, B. – Prószéky, G. és Farkas, R., 2017: Az e-magyar digitális nyelvfeldolgozó rendszer, In: XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia: MSZNY 2017 (szerk. Vincze, V.). Szeged, 49–60. Vinnai, E., 2014: A magyar jogi nyelv kutatása. Glossa Iuridica, 21–28.4. egyik szakkifejezés sem található meg:1. Bizomány; comissio, der Auftrag2. Népuraság; democratia/2017   1  |magyar jogi nyelv 13

tanulmányokMi fán terem a (kényszer)betelepítés?TÓTH JUDITegyetemi docens, SZTE1. Méltóságot mindenkinek A méltósághoz való jognak ez a felfogása különböztetiAz ember méltóságát mindenki köteles tiszteletben tar- meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen sza-tani, ezért a megalázó bánásmód tilos minden jogható- bályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük.”ságunk alá tartozó személlyel kapcsolatosan. Ahogy az Másként ezt az általános személyiségi jog egyik megfo-Alkotmány 54. §-a a múltban, ma az Alaptörvény írja elő, galmazásának tekinti, olyan anyajognak, amelyet a bíró-hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek ságok is hivatkozásul használhatnak az egyén autonómi-joga van az élethez és az emberi méltósághoz (I. cikk). ájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, ne-Ennek részeként senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, vesített alapjogok egyike sem alkalmazható. A modernmegalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, szol- alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat azgaságban tartani, tilos az emberkereskedelem, tájékoz- általános személyiségi jogot különböző aspektusokbóltatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélküli orvosi közelíti meg, a személyiség szabad kibontakoztatásáhozvagy tudományos kísérletezés, az emberi fajnemesítést való jogként, általános cselekvési szabadságként, az ön-célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszer- rendelkezés szabadságához való jogként nevezi meg (pl.zési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmáso- az önrendelkezési jog része, hogy „az egyénnek joga le-lás (III. cikk). Univerzális parancsként e tilalom magában gyen alanyi jogainak különböző állami szervek előtti ér-foglalja, hogy az ország területén tartózkodó külföldit vényesítésére”. Az önrendelkezési jog azonban a jogérvé-csak törvényes határozat alapján lehet egyéni döntéssel nyesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is(mérlegeléssel) kiutasítani, azaz nem csoportosan, de magában foglalja). Mivel ez a jog az egyéni autonómiasenki sem távolítható el olyan államba, ahol a halálra védelmére szolgál, általában mindenkinek szabadságábanítélés, kínzás, embertelen bánásmód vagy büntetés fe- áll eldönteni, hogy jogai és törvényes érdekei védelmérenyegeti, illetve üldöztetés, faji, nemzeti hovatartozásuk, nyitva álló és alkotmányosan biztosított hatósági igény-meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, érvényesítési utat igénybe veszi-e vagy attól tartózkodik.illetve politikai meggyőződése miatt (XIV. cikk). Másfe- Az önrendelkezési jog az egyén autonómiáját az államilől, az egyenlő méltóságú személyként kezelés regulája beavatkozásokkal szemben is védi, abszolút, nem korlá-a faj, a bőrszín, a nemzeti vagy társadalmi származás és tozható alapjogként. A magánszférához való jogot „azegyéb helyzet szerinti megkülönböztetést az alapjogok alkotmány konkrét, szubjektív alapjogként nem neveziterén tiltja (XV. cikk). Annál is inkább, mivel nem csak meg, de a magánélet szabadságához való jog kétségkívülaz Alkotmánybíróság értelmezi esetről esetre a nagyon az egyén autonómiájának védelmére szolgáló olyan alap-absztrakt méltóságvédelmet, de a nemzetközi emberi jog, amely az ember veleszületett méltóságából ered,jogi egyezmények és esetjog is, amelyek betartása a ha- amelynek tehát az általános személyiségi jog – az emberzai jogalkotó és jogalkalmazó kötelezettsége – a belső méltóságához való jog – szubszidiárius alapjoga.” A lelki-joggal való összhang megteremtése és a vállalt kötele- ismereti szabadság jogát az AB a személyiség integritá-zettségek kihirdetése révén [Q) cikk]. Mindebből követ- sához való jogaként értelmezte („az állam nem kénysze-kezik, hogy az emberekkel való bánásmódot szabályoz- ríthet senkit olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vin-ni alkotmányosan csak az emberi státus kétségbevoná- né önmagával, azaz összeegyeztethetetlen a személyisé-sa nélkül lehet mindenki számára. gét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével. A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság külön is Az emberi státus jogi kifejeződése többrétegű: az élet- nevesített joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyő-hez való jog, a jogképességéhez való jog és az emberi mél- ződés, s ezen belül adott esetben a vallás az emberi mi-tóság tisztelete határozza meg. Az Alkotmánybíróság nőség része, szabadságuk a személyiség szabad kibonta-szerint „az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy koztatásához való jog érvényesülésének feltétele.” Azvan az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy önazonossághoz való jog magában foglalja a vérségi szár-olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, mazás felkutatását, amelynek elvonása sérti a gyermekamelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az identitáshoz való jogát; a gyermek vérségi származásaember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. kiderítéséhez való jogát. Az emberi méltóság lehet „a vé-| 14 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányoklemény-nyilvánítási szabadság korlátja”, de mérce az nyító bánásmódot, a prostitúcióra kikényszerítést és aegyenlőség és a szociális jogosultságok terén is. Ebből a veszélyes fenyegetés, kollektív büntetés, rabszolgatartás,komplexitásból fakad, hogy „az egyenlő méltóság alapjo- rabszolga-kereskedelem miden formáját.4 Mindez az eu-gán esik csorba, és ezért alkotmányellenes, ha a jog a rópai menedéket kérőkre, háború elől menekülőkre isszemélyiség valamely rétegét, jogi értelemben strukturált vonatkozik.rétegét (pl. tulajdonosként, névvel rendelkezőként, va-gyoni jogalanyokként), tartalmi vonatkozásait fölébe 2. Létezik a magyar jogrendszerbenhelyezi egy másiknak, illetőleg, ha egyes személyhez fű- betelepítés?ződő jogok tekintetében tartalmilag kirekesztő szabályo-zással él”. Nincs hierarchia a személyiségi jogok között, Bármilyen új jogintézmény, norma születésekor a méltó-minden aspektusát egyenlő védelemben kell a jognak ság, az emberi státusz és a nemzetközi vállalások betar-részesítenie, és minden emberi élet azonos értékű. tása általános követelmény. Kodifikációs alapvetés: a köznyelvtől eltérő norma tartalmat a jogalkotónak értel- Az emberi jogállást sérti a kínzás, azaz minden olyan meznie kell, hogy a jogalkalmazás egyértelmű, egységes,cselekmény, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki célirányos lehessen. Ám a 2015. évi CLXXV. törvény ennekfájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak nem tesz eleget: Magyarország és Európa védelmében avalakivel szemben, hogy értesüléseket vagy vallomást kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről úgy rendel-csikarjanak ki, vagy olyan cselekmény miatt büntessék, kezik, hogy az új fogalmat homályban hagyja. Utal ugyanamelyet ő vagy harmadik személy követett el, illetőleg az „irreguláris migrációra”, az Európai Bizottság elhibá-amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gya- zott bevándorláspolitikájára, valamint az ország határai­núsítanak, hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyako- nak védelmét szolgáló kerítésre a preambulumban, deroljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlít- mégsem definiálja, vajon miért kötelező a betelepítés,senek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakorolja- milyen mennyiségi korlátozásokkal és az mire (kikre)nak nyomást, vagy egyéb megkülönböztet, ha a fájdalmat alkalmazandó. Azt rögzíti, hogy hatásköri vitája van azvagy szenvedést közfeladatot ellátó személy vagy hiva- Országgyűlésnek az EU Tanácsával a nemzetközi védel-talos minőségben eljáró más személy kifejezett vagy met kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásában, amihallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával miatt az EU Bíróságán pert indítunk a kvótákról szólóbárki más okozza.1 Például, ha egy rendőr rákényszeríti (2015. szept. 22-i) tanácsi határozat ellen, mivel „egyetlena külföldit a tranzitzónába vagy a másik országba vis�- szuverén állam sem kötelezhető arra, hogy átvállaljon ésszatérésre, akkor az illetékes szervek haladéktalanul és elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi véde-részrehajlás nélkül vizsgálatot kötelesek lefolytatni, lem iránti kérelmet”. Eszerint lehet kérelmekre, ügyekreamennyiben észszerű indokok állnak fenn annak a felté- és emberekre is vonatkoztatjuk a betelepítést?telezésére, hogy kínzási cselekményt követtek el. Ma-gyarország is biztosítja bárkinek, aki azt állítja, hogy Talán a 12/2016. (VI. 22.) AB határozat segít, ugyanisjoghatósági területén valahol kínzásnak vetették alá, a az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatánakjogot, hogy panasszal élhessen az illetékes hatóságainál, helybenhagyásáról szól. Nem találta alkotmánysértőnekamelyek azonnal és részrehajlás nélkül megkezdik ügyé- az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelésével ös�-nek kivizsgálását, biztosítva a panaszos és a tanúk vé- szefüggő határozatát, bár a fogalmat mint nyilván jogilagdelmét (pl. ne részesüljenek rossz bánásmódban, ellenük triviális dolgot, nem értelmezte. A parlamenti határo-megfélemlítést ne alkalmazzanak), a sértett jóvátételét, zatban eleve egy kérdés és nem állítás szerepel: „Akar-rehabilitációját, a sértett halála esetén utódainak kárta- ja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulá-lanítását. Az Európa Tanács az ilyen helyzetek megelő- sa nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Ma-zésére alkotott egyezményt2, míg a humanitárius jog gyarországra történő kötelező betelepítését?” Ebbőlvagy száz éve védelmezi a háborús sebesültek, civil ál- annyi derül ki, hogy külföldiek deportálásáról, idetolon-dozatok emberi méltóságát3, azzal, hogy kimondja velük colásáról, esetleg átvételéről van szó, bár a nemzetközikapcsolatosan az emberséges bánásmód követelményét, egyezményben és hazai jogszabályban szereplő kifeje-fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy zéseket mellőzve. Az országos népszavazásra a költség-vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bár- vetésből 4946,5 millió forint fordítható – bár itt a jogin-mely hátrányos megkülönböztetés nélkül. A világháború tézmény magyarázata, kifejtése költségvetési kiadásiutáni részletesebb szabályok büntetni rendelik a kínzás kérdésként sem bukkan fel. A kurta AB-döntés a bead-minden formáját, akár fizikai, akár szellemi, a személyi ványt gyengének találta, mert az nem jelölte meg az érin-méltóság megsértését, különösen a megalázó, lealacso- tett alaptörvényi rendelkezést, valamint az Országgyű- lésről szóló törvény vonatkozó passzusait. Ezért nem1 1988. évi 3. tvr. a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó vizsgálta a közjogi érvénytelenséget sem érdemben (44. büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirde- pont). A formális alkotmányossági szemlélet jellemzi a téséről. 4 1989. évi 20. tvr. a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan2 1995. évi III. tv. a kínzás és az embertelen vagy megalázó bünteté- Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészí- sek vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihir- tő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. detéséről.3 Pl. 1911. évi XX. tc. a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsá- nak javítása végett Genfben kötött egyezmények becikkelyezéséről./2017   1  |magyar jogi nyelv 15

tanulmányok14/2016. (III. 2.) NVB határozatot is, amelyben a Nem- amikor nem cselekvő alanyként, hanem valamilyen tör-zeti Választási Bizottság a Kormány által benyújtott or- ténelmi erőszak, hatalmi játszma áldozataként szerepel-szágos népszavazási kezdeményezést hitelesítette. A nek, esetleg alattvalóként, gazdasági vagy demográfiaikérdést tehát jogilag és nyelvileg is egyértelműnek, két- potenciállal rendelkezőként. Egyebekben ezt a kifejezéstségeket kizárónak találták, miszerint „Akarja-e, hogy az csak állatokra, növényekre, ipari létesítményekre, tele-Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is pülési funkciókra, kórokozókra, ezzel kapcsolatos ható-előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra sági munkákra, igazgatási tennivalókra, az ezzel foglal-történő kötelező betelepítését?” Az olvasóval van baj, ha kozók szakmai, pénzügyi követelményeiként fogalmaz-nem tudja, miről is szól a kérdés. zák meg a jogszabályokban. Mivel minden közjogi szereplő birtokolja e titkos tudást, Például a vidékfejlesztés körében, a vidéki lakosságróla 233/2016. (VII. 5.) KE határozat minden gond nélkül szólva is úgy fogalmaztak, hogy „a csökkenő munkaerő-kitűzte az országos népszavazás időpontját 2016.október szükségletből fakadó helyzetet tovább nehezíti az ipari2-ára, hogy választ adhassanak arra: „Akarja-e, hogy az foglalkozatásból kikerült tartós munkanélküliek betele-Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is elő- pülése. Ez a csoport többnyire szociális teherként jelenikírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra tör- meg a vidéki helyi önkormányzatok számára”. Ha nemténő kötelező betelepítését?” A 1348/2016. (VII. 6.) Korm. is lelkesen, de cselekvő alanyként tekint a jogalkotó ahatározat pedig a rendkívüli kormányzati intézkedések- területi szegregációval terhelt munkanélküliek megje-re szolgáló tartalékból csoportosít át pénzt a „Kötelező lenésére egyes településeken. Ám a betelepítés kifejezéstbetelepítési kvóta ügyében tartandó népszavazás lebo- e rendelet is kizárólag az állatvilágra alkalmazza: „Sú-nyolítására”, összesen 4,6 milliárd Ft-ot. Végül érvénytelen lyos károkat okoz az élőhelyek leromlása, a degradáltlett a népszavazás, amelyben a társadalmi érdektelensé- területekre a természetvédelmi szempontból nem kívána-gen és a polarizáltságon túl, szerepe lehetett a kérdés ér- tos fajok, populációk betelepítése. A természet-közeli te-telmezhetetlenségének is. Csúcsot döntött az érvénytelen rületek szétdarabolódása és azok elszigetelődése külö-szavazatok aránya, amely 6,33 százalékos volt, azaz vagy nösen az Alföld térségében jelentős.”6 Ha mégis embe-200 ezer ember törte a fejét, mit kérdeztek tőle.5 rekre használja a jog a betelepítést, úgy azt földrészek más területekről érkezőkkel való benépesülésére vonat- Érdekes, hogy a 102/2007. (III. 26.) OVB határozattal koztatja. Az érettségin7 angolból vizsgázóknak ismerni-a Magyarok Világszövetsége képviseletében benyújtott ük kell például az észak-amerikai kontinens felfedezésétországos népszavazási kezdeményezést elutasították, az és betelepítését, sőt az indiánok harcát a betelepülőkkel,aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadták. „Egyetért-e miként az indiánok rezervátumokban való letelepítését.azzal, hogy törvény akadályozza és tiltsa az idegenek A hazai nemzeti kisebbségek történetét feldolgozó nép-tömeges vagy szervezett betelepítését Magyarországra?” ismeret tárgyból érettségizőktől kérdezik a XVIII. szá-Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy zadi újratelepítést a levéltári, írásos emlékek tükrében,„a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem határozza például a „szlovének betelepítését a XII. század során ameg, mit ért az idegenek tömeges, illetve szervezett be- történelmi Magyarország nyugati határán húzódó Rábatelepítése alatt. Az idegen fogalom sokértelmű, különösen és Mura közötti területekre”. Ez történelmi és nyilván-úgy, hogy a kérdés nem tartalmazza, mely embercsopor- valóan nem az emberi jogokat és a kisebbségek különtokhoz viszonyítja az idegen fogalom alatt megjelölt sze- jogait elfogadó megközelítés. Hasonló történelmi szem-mélyi kört. A „tömeges” és a „szervezett” fogalmak szin- lélet jelenik meg a nemzetiségek oktatásában.8 Példáultén olyan viszonylagos kategóriák, amelyek pontos tar- a „magyarországi németség történelmi szerepének át-talma csak a megfelelő viszonyítási alap ismeretében tekintése, a betelepítéstől a jelenkorig, ok és okozati ös�-határozható meg. Mindezek alapján a kérdés nem vála- szefüggés feltárása emberi sorsok bemutatásán keresz-szolható meg egyértelműen a választópolgárok számára, tül”. Tehát csak megélt sorsként, történésként tanítják aés az sem egyértelmű, hogy az eredményes népszavazás kiszolgáltatott vagy éppen ígéretekkel, kedvezmények-folytán milyen jogalkotási kötelezettség terheli az Or- kel csábított csoportok betelepítését. Hasonlóan kezeliszággyűlést”. A betelepítésre azonban itt sem veszteget- a miniszteriális iratkezelési szabályzat az etnikai múltat,tek sok szót. Ezek szerint 2007–2015 között valami meg- hiszen nem selejtezhetőnek minősíti a „lakosságcserére,változott a magyar jogrendszerben, mert mindez vilá- a nemzetiségi alapon való kitelepítésre, betelepítésregossá vált, bár a népszavazást a törvény – ebben a tekin- vonatkozó iratokat”.9tetben – ugyanúgy szabályozta, mint ma.3. Miért nincs a magyar jogban betelepítés 6 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet a ,,Magyarország SAPARD TerveA hazai joganyagot áttekintve azt találjuk, hogy a bete- 2000–2006’’ kihirdetéséről.lepítés kifejezés csak kivételesen vonatkozik emberekre, 7 3/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követel-5 Megközelítőleg sem szavaztak soha ennyien érvénytelenül. Index, ményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. 2016. október 2. http://index.hu/belfold/2016/10/02/ervenytelen_ szavazatok/ 8 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai okta- tásának irányelve kiadásáról; 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a keret- tantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 9 16/2016. (VII. 21.) KKM utasítás a Külgazdasági és Külügyminiszté­ rium Egyedi Iratkezelési Szabályzatáról.| 16 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányok Az összes többi előfordulás úgy foglalható össze, hogy vényzet eltávolításáért az ingatlan tulajdonosát csakaz nem emberekre vonatkozik: akkor illeti meg kártalanítás, ha a parti sávot vagy nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, a) A természetközeli állat- és növényvilág, a természetes betelepítése nem volt jogellenes a beépítés, betelepítés élőhelyek, őshonos fajok, a vadászható, hasznosítható időpontjában.” A különböző uniós támogatások pá- fajok, a biodiverzitás, a genetikai állományok megőr- lyázataiban pedig dokumentálni kell a „trágyakeze- zése a környezetvédelem egyik célkitűzése. Ezért ti- lő, -szállító és -mozgató berendezések biztonságos lalmazzák például olyan növényfajok betelepítését, ki- és betelepítését, mozgását biztosító ajtók, továb- amely a védett növénytársulások természetes, termé- bá a szellőzést és természetes fényt biztosító abla- szet közeli állapotát hátrányosan befolyásolják, de kok, ill. nyílások beépítésének anyagköltségeit.” legalábbis óvatosan kezelik a tájidegen vagy új vad- és f) Az egyes települések fejlesztési koncepciójában kap haszonállatok, növények, valamint a genetikailag mó- helyet a „faluképet és a közvetlen épített és termé- dosított élőlények betelepítését, áttelepítését, vissza- szeti környezetet javító beruházások támogatása, telepítését, mert gyakran sajátos hatósági engedélyhez eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartásával, kötik. A természetben okozott károk helyreállítása, a és újak betelepítésével”, vagy éppen a közösségi terek lehetséges rehabilitáció és szakszerű kezelés érdeké- fejlesztése, a településképet rontó épületek felújítása, ben is tilalmazzák például a tápnövény vagy a zsák- a jelenlegi funkció megtartása és új funkciók betele- mányállatok betelepítését, elszaporítását. pítése (ide nem értve az önkormányzati és a lakó- funkciót, mivel azok megtartása kötelező). A fejlesz- b) A haszonállatok és a hobbi- vagy társállatok szaksze- tés gyakori módja az ipari park létesítése a települé- rű, kíméletes tartása, tenyésztése, árusítása, bemu- sek szélén, meghatározva a „betelepített törzsterüle- tatása érdekében alkottak állatjóléti, szakmai szabá- tet”, ideértve a betelepülő vagy a betelepült vállalkozá- lyokat. Például egy méhésznek a szakmai vizsgán sok csatlakozási nyilatkozatát, mert a pályázat csak tudnia kell a kaptároztató betelepítését, újra anyásí- így adható be, ha ehhez támogatást kérnek. tását és felszámolását, a méhészmesternek pedig a A szóhasználat alapján érintett jogszabályok listája is természetes rajok befogásának és betelepítésének kü- tekintélyes: a cikk végén összegyűjtöttük, így bárki ked- lönböző módszereit. A kereskedőnek értenie kell az vére böngészheti tovább. Elég annyi, hogy a hazai jogban akváriumok, inszektáriumok, röpdék szakszerű be- élő, cselekvő emberekről szóló szabályokban nem szerepel rendezéséhez, a kijelölt állatfajokkal történő betelepí- a ki/be és főleg a kényszerrel való telepítés. téséhez. A tenyészállatok tenyésztési programja ke- retében szabályozzák az állatok betelepítési feltétele- 4. Lehet embereket kényszerrel it is. Az állatok sérülését például bálázott alommal betelepíteni? kell megelőzni, így az utónevelt baromfiállomány betelepítésekor tíz bálát kell elhelyezni. Ha emberekről van szó, akkor áttelepítést vagy áthelye- zést használnak a nemzetközi és a hazai jogszabályok. A c) Rigorózus előírások vonatkoznak az egyes állatbeteg- menekültügyben a törvény például úgy fogalmaz, hogy ségekkel szembeni megelőzésre, fellépésre. Például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által fi- az állategészségügyi hatóság – a tenyészkód alapján nanszírozott intézkedésekben részt vevőkről az 514/ nyilvántartott betelepíthető légterek ismeretében – 2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk engedélyezi a betelepítést a fertőzést követő fertőtle- (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság nítés hatékonysági vizsgálatát követően. A járvány- – vagyis nálunk a BÁH – a támogatások felhasználása ügyi intézkedési terv tartalmazza az új állománybete- ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántar- lepítésekor elvégzendő megelőző intézkedéseket. Új ál- tást vezet, amelyben szerepel többek között az a tény, lattartó telep létesítése, illetve már működő állattar- „ha a célcsoportba tartozó személy áttelepítés vagy át- tó telepen a betelepítendő, illetőleg az ott tartott szar- helyezés keretében került átvételre”.10 vasmarha-állománynak a bőrbagócs lárváktól, a szar- vasmarha- és juhállományoknak a rühatkától men- Ha az időben még hátrébb tekintünk, úgy a második tesnek kell lennie. Ahol a betegség előfordulása nem világháborút követő, hatósági kényszerrel véghezvitt hozható összefüggésbe vektorokkal, a sertések újra- etnikai tisztogatást lakosságcserének nevezték, míg a telepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni. békeszerződésben és a kétoldalú szerződésekben átte- lepítésről szóltak.11 Például: „Minden Magyarországon d) A gyümölcsösültetvényeken is lehetséges a betelepítés, meghatározott sor- és tőtávolság megtartásával, míg 10 Metv. 89/A. § (2) bekezdés. a növényvédelmi szabályok között is szerepel a kifeje- 11 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján zés. Például a biológiai növényvédelmi eszközök között támogatják a növényvédő szereket kiváltó természetes kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában: 5. Cikk 1. Magyaror- ellenségek, így a hasznos szervezetek betelepítését. Az szág kétoldalú tárgyalásokba fog bocsátkozni Csehszlovákiával ab- erdészetben az idegenhonos fa- és cserjefajok megjele- ból a célból, hogy rendezze azoknak a Csehszlovákiában lakóhellyel nése a hazai behurcolásnak vagy betelepítésnek a követ- bíró magyar etnikai eredetű lakosoknak ügyét, akik a lakosságcsere kezménye, ellentétben azokkal az őshonos fajokkal, tárgyában 1946. évi február hó 27-én kelt Egyezmény rendelkezései amelyek nem ilyen módon váltak „flóraelemmé”. értelmében nem fognak Magyarországba – áttelepíttetni. e) A kapcsolódó agrár- és természetvédelmi, környe- zetvédelmi igazgatás szótárában is megjelentek e kifejezések. Például „az építmények, illetve a nö-/2017   1  |magyar jogi nyelv 17

tanulmányokállandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű közi védelemre szoruló személy egyik uniós tagállambólszemély, aki az alább meghatározott feltételek mellett a a másikba átvétele (transfer) és a resettlement (áttelepítés,Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát benépesítés) szerepel.kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar kor-mány ezt megakadályozná”.12 Ezt az áttelepítést a Külön- 5. Összegzésbizottság szervezte, de az aszimmetrikus feltételek miatttudjuk, hogy az anyaországba áttelepülés nem volt sem A kényszerbetelepítés emberekre vonatkoztatva sem aemberséges, sem önkéntes. Ez a minta? Ezt akarják meg- nemzetközi jogban, sem az EU-jogban nem létezik, mivelismételni az Unióban? az jogellenes, a humanitárius jogot sértő cselekmény. A kollektív bűnösség gondolata mellett azonban jelen A hazai jogban csak a világháború előtt és alatt a fajivolt az emberséges bánásmód elve is: „Magyarország törvényekben, majd a háború után volt példa emberekKormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes tárgyként kezelésére, azaz a kollektív bűnösség alapján,szövetséges hadifoglyokat és internáltakat. Magyaror- hatósági kényszerrel való elüldözésére, az országból ki-szág Kormánya, további utasításig saját költségére, ele- zsuppolásukra, elszállításukra (tehervagonokban), ésgendő élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, tisztál- állampolgárságuktól, életüktől, javaiktól való megfosz-kodási eszközökkel és szerekkel látja el az összes szövet- tásukra.séges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és mene-kült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia Ma a hazai jogban mintegy hetven jogszabályban szerepelpolgárait is. Szállítási eszközökről is gondoskodik, hogy állatok, növények, ipari vállalkozások és települési funkcióke személyek bármelyike visszatérhessen országába.” betelepítése, de emberekre csak az Unió törekvéseivel kap-Mindezt úgy, hogy legalább olyan védelmet és bizton- csolatos magyarországi interpretációban. Az alkotmány-ságot nyújt nekik, mint saját állampolgárainak.13 Ezt a bírósági joggyakorlat az emberi minőség részeként kezel-bánásmódot követeli meg a humanitárius jog, így súlyos te a méltóságot és az önrendelkezést, így alkotmányosanjogsértésnek minősíti például, ha a megszálló hatalom sem lehetséges az, amit a népszavazási kérdés tartalmaz.saját polgári lakossága egy részének áttelepítését a meg-szállott területre vagy a megszállt terület teljes lakossá- Vajon a jogi nyelvet akarta a kérdés megfogalmazójagának, illetve lakossága egy részének kitelepítését vagy alakítani? Tudta-e, hogy a dehumanizáló kérdésben rejtettáttelepítését a területen belül vagy azon kívülre végre- állítás van, miszerint a vándorok nem is emberek, hanemhajtja.14 olyanok, mint a növények, állatok, kórokozók, ipari léte- sítmények, vállalkozások, települési funkciók, azaz ki- és Az EU nem rendelkezik saját végrehajtó, így kényszert betelepíthető objektumok. A címbeli kérdés nem nyilván-alkalmazó apparátussal, tehát csak a tagállamok köz- való képzavar, mert inkább fán vagy erdőn, mezőn teremigazgatása tudja az uniós jogot napi szinten érvényesí- az, amit telepíteni lehet, akár kényszerrel is…teni. A Bizottság sajtóközleménye sem fogalmazhat más-ként: áthelyezés vagy egy másik tagállamba való letele- Forrásokpülés lesz az alapja a migrációs hullám kezelhetőségé- A LÁBJEGYZETBEN SZEREPLŐKÖN KÍVÜLnek.15 A terhek igazságosabb elosztása érdekében, a FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK:menedékjogi eljárás lefolytatására átveendő személyekről 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérőlés a Törökországból befogadandó menekültekről van szó, 2003. évi XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorlómég akkor is, ha esetleg nem minden részletében kidol-gozott, hogy az átvétel és a befogadás lehetősége minden vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. júniusembernek egyformán vonzó és elfogadható, ha a másod- 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetésérőllagos vagy sokadlagos migráció miként előzhető meg, 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyez-illetve az önkéntes tagállami vállalások alkalmazható- mény kihirdetésérőlsága vitatott. A Bizottság az áthelyezési és áttelepítési 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979.terv végrehajtásáról az első jelentést 2016. március 16- évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő ál-án fogadta el, a másodikat pedig 2016. május 12-én. Bár latfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről2015 óta folyik a vita, az uniós szóhasználatban sem a 171/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Kárpátok védelmé-setting (betelepítés), sem a kényszerített betelepítés nem ről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. májusszerepel, csupán a relocation (áttelepítés), azaz a nemzet- 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsoló- dó, fenntartható turizmusról szóló Jegyzőkönyv kihir-12 1946. évi XV. törvény a Magyarország és Csehszlovákia között lakos- detéséről ságcsere tárgyában Budapesten 1946. évi február hó 27. napján kelt 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett va- magyar–csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről, I. cikk don élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedel- mét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi13 1945. évi V. törvény a Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján kö- aktusok végrehajtásának egyes szabályairól, a Wa- tött fegyverszüneti egyezmény becikkelyezéséről shingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a ve- szélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzet-14 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére közi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről15 Relocation and Resettlement: EU Member States must act to sustain current management of flows. Press release, European Commission, Brussels, 18 May 2016| 18 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányok szóló 2003. évi XXXII. törvény, a vadon élő állat- és 3/2014. (I. 16.) VM rendelet a sertésállományoknak a növényfajok számára kereskedelmük szabályozása sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tüne- által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i tekkel járó szindrómájától való mentesítéséről 338/97/EK tanácsi rendelet5/2014. (IX. 1.) FM rendelet a Pogácsa-legelő természet- 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség el- védelmi terület létesítéséről, 15/2008. (VI. 3.) KvVM leni védekezés szabályairól rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről, 155/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok Siroki Nyírjes-tó természetvédelmi terület védettsé- elleni védekezés részletes szabályairól gének fenntartásáról, 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet a ragadós száj- és kö- erdőrezervátummá nyilvánításáról römfájás elleni védekezésről19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó termé- szetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis nyilvánításáról elleni védekezésről; 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet14/2003. (X. 21.) KvVM rendelet a Budakalászi Kemotaxo­ a klasszikus sertéspestis elleni védekezésről nómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület lé- tesítéséről és a Budai Tájvédelmi Körzet határának 9/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző módosításáról rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelet a tenyésztett víziálla- kármentesítés szabályairól tokra és az azokból származó termékekre vonatkozó16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatok- védett természeti területekre vonatkozó természet- ban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az védelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi azok elleni védekezésről követelményeiről és elkészítéséről515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakok- 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a ról, 2039/2013. (XII. 30.) Korm. határozat a kormány- halvédelem egyes szabályainak megállapításáról ablak-tudástárral kapcsolatos egyes feladatokról348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági ha- védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására szonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól vonatkozó részletes szabályokról67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szerveze- védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és ti és fajtaelismerés rendjéről tilalmakról12/2012. (VI. 8.) VM utasítás a nemzeti park igazgatósá- 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet a baromfi ágazatban gok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysé- igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről gének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert 2006. évi XLVIII. törvény a gyümölcsös ültetvények, va- szakképesítések szakmai követelménymoduljairól, lamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, 27/1996. (X. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazat- gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról hoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mester- képzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési minisz- termelői csoportokról és termelői szervezetekről ter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet a szőlőültetvények szer- vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri ren- kezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 deletek hatályon kívül helyezéséről borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működé- 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő vé- sének és fenntartásának részletes szabályairól delméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi32/1994. (VI. 28.) FM rendelet a tenyészállatok teljesít- XXXVII. törvény végrehajtásáról ményvizsgálatáról és tenyész-értékbecsléséről180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elle- 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazda- ni védekezés egyes szabályairól, 30/2009. (III. 27.) FVM sági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerűsí- rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való téséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részle- mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntar- tes feltételeiről tásáról41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Sza- 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazda- bályzat kiadásáról sági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek kor- szerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes fel- tételeiről 4/2010. (II. 25.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, ter- mészetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról 24/2008. (X. 8.) KvVM rendelet a védett tokfajok hasz- nosításáról 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyez- tetett területek használatáról, hasznosításáról, vala- mint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabá- lyokról 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfej- lesztési Operatív Program kihirdetéséről/2017   1  |magyar jogi nyelv 19

tanulmányok137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesz- alföldi Operatív Program keretében gazdaságfejleszté- tési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgaz- si célú kiemelt projektek akciótervi nevesítéséről és dasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vi- támogatásuk jóváhagyásáról, 1009/2007. (III. 7.) Korm. dékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a ked- határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regioná- vezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó lis Fejlesztési Programjainak előzetes akcióterveiről és települések megállapításáról első körben indítandó támogatási konstrukcióiról 55/2013. (IX. 13.) HM utasítás a Magyar Honvédség Kor-297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az ipari parkokról, mányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózatának béke- 30/2012. (VI. 8.) NFM rendelet a Regionális Fejlesztés idejű üzemeltetési és felügyeleti rendjéről, valamint a Operatív Programokra meghatározott előirányzatok központilag biztosított szolgáltatások igénybevételé- felhasználásának állami támogatási szempontú szabá- nek szabályairól lyairól, 1464/2012. (X. 26.) Korm. határozat az Észak-AlApjogok mérlegenAz általános alapjogi tesztek dogmatikájaSzerző: pozsár-Szentmiklósy ZoltánAz alapjogi konfliktusokat hordozó jogviták életbevágóan fontos kérdésekről Ára: 5000 Ftszólnak, feloldásuk azonban a legritkább esetben magától értetődő. Nagya helyes döntés tétje: ha az Alkotmánybíróság vagy más bírói fórum nem a WEBES VÁS ÁRLÁSmegfelelő következtetésre jut, mindenképpen valamilyen alapjog elfogadha-tatlan mértékű korlátozását kockáztatja. A döntés azért sem könnyű, mert sok –5%esetben nem egyértelmű, hogy milyen módszerrel tárható fel egy alapjog vé-dett és még korlátozható jogi tartalma. A kötet a bírói gyakorlatban leginkábbelterjedt, de sok esetben következetlenül alkalmazott módszert, a jogkorláto-zás vizsgálatára alkalmas szempontok egymáshoz kapcsolódó rendszerét, azáltalános (szükségességi-arányossági) alapjogi tesztet vizsgálja. Célkitűzése,hogy az elméleti viták és a gyakorlati tapasztalatok tükrében átfogóan bemu-tassa és tisztázza az általános alapjogi teszt alkalmazásának módszerét, ilyenmódon a gyakorlatban hasznosítható ismereteket kínáljon.HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu| 20 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányokA KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓLAz általános közigazgatási rendtartás nyelvezetePátk ai Nándorszakmai főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium1. A közérthetőség iránti igény b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más technokrata elhajlása rendelkezik. (2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését„A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagytermészet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, arra nem illetékes” [az általános közigazgatási rend-helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak tartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban:kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon ma- Ákr.) 25. §-a].gában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás va- Az ezredfordulón, amikor az informatika munkábanlami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt való alkalmazása a mindennapok része lett, a jogalkotástvalaki csavarosan magyarázhassa.”1 is megfertőzte a korszerű munkavégzés tagadhatatlan előnye: a nagy mennyiségű munka gyors elvégzésének A fenti gondolatot több mint ötszáz éve fogalmazta meg lehetősége. Amíg a jogszabályok tervezetét írógépen,hazánk jogtörténetének első kiemelkedő jogtudósa, Wer- leírókkal készítették a minisztériumi kodifikátorok,bőczy István a Hármaskönyvben (6. Cím 12. §). Az azóta praktikus okokból törekedtek a tömör, rövid megfogal-eltelt öt évszázad során egészen a közelmúltig a fenti mazásra. Az informatika világában azonban már nemgondolatok hatották át akarva vagy akaratlanul a magyar volt, és ma sincs a kodifikátor és a döntéshozó között azjogalkotást. Félezer év alatt a latin nyelvű törvényhozás- időtényezőt lényegesen befolyásoló elem, felgyorsult aról magyar nyelvre tért át hazánk, a magyar nyelv is munkavégzés. A munkára rendelkezésre álló idő mellettmegváltozott ez idő alatt, és a joggal való kapcsolat is az elvégezhető munka mennyisége is egyenes aránybankiteljesedett minden honpolgár számára, mégis sikerült növekedett, hiszen nem szövegalkotó, hanem szöveg-e felfogásnak érvényesülnie. A 19–20. században mes- szerkesztő szoftvereken folyik a munka, ahol bármikorterségessé, professzionálissá vált a jogalkotás, mégis következmények nélkül félre lehet ütni egy-egy billen-sikerült a jogtudományi fogalmakat oly módon megfo- tyűt és bármekkora terjedelmű szöveget beemelhetünkgalmazni, amelyeket bárki megérthetett. a készülő tervezet szövegébe egy pillanat alatt. E lehe- tőséget természetesen kihasználták a kodifikátorok is. 1957-ben, amikor elfogadta az Országgyűlés hazánk A közérthetőség természetesen az informatikai forra-első közigazgatási eljárásjogi törvényét, az államigazga- dalom után is fontos alapelv maradt a jogalkotásban,tási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tör- hiszen a jogállamiság alkotmányos elvének egyik meg-vényt (a továbbiakban: Et.), a hatáskör megállapítására jelenését jelenti. A 2000-es évek derekán elindult szabá-vonatkozó szabályokat mindössze négy rövid bekezdés- lyozási reform is érvényesíteni kívánta ezt az elvet, azon-ben foglalták össze. Ma a közigazgatási hatósági eljárás ban a sok száz éves értelmezési hagyományt elferdítveés szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi inkább technokrata felfogással kezelte ezt az elvet. Vég-CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) többszörös terjede- eredményként egy kimódolt, logikus, hivatkozási lánco-lemben teszi ezt meg. Mi indokolja azt, hogy az Et.-ben latokat kedvelő, de tökéletesen nyelvidegen rendszerthárombekezdésnyi terjedelemben megfogalmazott (bel- sikerült létrehozni, amin az sem segít, hogy a jogszabály-földi) megkeresés szabályait a Ket. mára tíz bekezdésben szerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (atartalmazza belföldi jogsegély címén? Ez biztosítja a továbbiakban: Jszr.) kimondja, hogy a jogszabály terve-professzionalizmust? Holott a megkeresés intézményét zetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világo-így is össze lehet foglalni: san, közérthetően és ellentmondásmentesen kell meg- szövegezni (2. §). Ennek köszönhetően olyan törvények „(1) A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével születtek, amelyek logikailag teljesen megfelelőek, azon- – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha ban a pontokba rendezés, a hivatkozási láncok alkalma- a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi te- zása miatt a nem jogász végzettségű olvasók, jogalanyok rületén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy számára érthetetlenek. A Ket. hatályának megismerése még a közigazgatásban dolgozók számára is néha nehéz-1 http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm (a letöltés ideje: 2017. május 22.)/2017   1  |magyar jogi nyelv 21

tanulmányokséget jelent, nem is beszélve az ügyfelekről. A szétapró- lakosság képzettségével kapcsolatban a következőketzott szerkesztés és a gyakori módosítási igény találko- állapíthatjuk meg:zása pedig szükségszerűen hibalehetőséget hordoz ma-gában, így került a Ket. hatályával kapcsolatos 13. § (2) – 8. osztályt el nem végzettek aránya: 4,91%bekezdésébe is két darab n) pont, más tartalommal. – 8. osztályt elvégzett, de érettségivel nem rendelke- A jelenlegi jogszabályalkotási gyakorlat technokrata zők aránya: 48,08%elhajlását több törvény is igyekszik kiegyenesíteni. Ilyen – legfeljebb érettségivel rendelkezők aránya: 25,55%volt az új Polgári Törvénykönyv, amely szerkezetét tekint- – legalább érettségire épülő szakképesítéssel rendel-ve eltért az újonnan kialakult jogalkotási gyakorlattól (ésmagától a Jszr.-től is), de ilyen az Ákr. is, amelynek szöve- kezők aránya: 4,50%gezésével kapcsolatban a következők mondhatók el. – főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők2. A közigazgatási jogi kodifikáció aránya: 16,78%, társadalmi szerepe – doktori fokozattal rendelkezők aránya: 0,18% Mint jól látható, a lakosság legnagyobb arányát aA közigazgatás és annak gyakorlata, a közigazgatási eljá- 8. osztályt elvégzettek képezik, ezért egy általánosanrás a többi jogághoz képest kiterjedtségét tekintve merő- használandó eljárási szabályt legnagyobb eséllyel ez aben más, lényegileg különböző. Bárkit is kérdez meg az célcsoport fog alkalmazni, mint ügyfél. Ezért a szövegetolvasó a tág értelemben vett állammal kapcsolatos viszo- is úgy kellett megalkotni, hogy azt az általános művelt-nyáról, alapvetően tartózkodó viszonyról fog hallani. Ezt séggel is meg lehessen érteni.a társadalomban általánosan meglévő elvi álláspontot 3. A Ket. fogyatékosságaisajnos nem mindig értékeli a jogalkotó, holott az állam A Ket. 2004-es megalkotását többéves szakmai előkészí-megítélésének javítása évtizedek óta visszatérő alapvetés tő munka előzte meg, aminek eredője az Áe. eredendőminden kormányprogramban. Pedig könnyű belátni, hogy fogyatékosságainak (pl. ügyféli jogok garanciáinak hiá-az állam valamely szervének eljárásában alanynak lenni nya), a nem átgondolt módosításokból fakadó hiányos-a legtöbb ember számára nyűg. Vannak olyan eljárások, ságok orvoslása, a rendszerváltás államszervezeti, tu-amelyek iránt a távolságtartás mint elvi viszony fogalma- lajdoni és gazdasági változásaiból fakadó új helyzetnekzódik meg mindenki fejében: ilyen például a büntetőeljá- megfelelő szabályok kialakítása, a külföldi ügyfelek szá-rás, amelyben senki nem szeretne részt venni. Más eljá- mának megnövekedése, a közigazgatási végrehajtássalrásokban, mint például a polgári eljárásokban az ügy jel- kapcsolatos kérdések, az eljárási bírságok és az eljárásilegétől függően vagy nyűgként, vagy „büntetésként” ér- költségek újraszabályozásának igényei voltak.2tékelik a részvételt az eljárásokban. Mindkét fenti eljárás- A Ket. szakmai megbecsültsége már az Országgyűlésban jellemző az is, hogy „végszükség” esetén nyúlnak ál- általi tárgyalása alatt csorbát szenvedett, azt követőentalában a jogkereső polgárok ezen eljárásokhoz. A köz- pedig jobbító szándékkal, de egymással össze nem füg-igazgatási eljárások azonban ettől alapjaiban különböz- gő módon többször is módosították a hatósági eljárás-nek. Gond nélkül le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki jogi törvényt. 2008-ban – három évvel hatálybalépésenem vesz részt büntető- vagy polgári eljárásban. Sőt az a után – a Ket.-et az Országgyűlés már átfogó jelleggel mó-kívánatos, hogy ne is vegyen részt benne. A közigazgatás- dosította. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatással azonban ezt nem lehet megtenni. Azzal, hogy világra általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény mó-jön egy újszülött, máris egy közigazgatási eljárásban fog dosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény a Ket. alig párközvetve részt venni, hiszen anyakönyvezni kell. Termé- rendelkezését hagyta változatlanul, azzal az indokkal,szetesen az élet másik sarokpontján, a halálnál is egy köz- hogy „egyszerűbbé, gyorsabbá tegye a közigazgatási el-igazgatási aktus fogja kivezetni az elhunytat az állampol- járást”.3 A gyorsaság és hatékonyság követelménye lé-gárok közül. Mindenki használ személyes okmányt, amel�- nyegében majd minden magyarországi közigazgatásilyel igazolni tudja magát. Az ilyen okmánnyal való rendel- reform egyik fő indoka volt. A Ket. 2008. évi módosításakezés sem választás kérdése, hanem kötelezően, közér- sem adott azonban gyógyírt a magyar közigazgatási el-dekből rendelkezni kell ilyennel. járásjog betegségeire, így a Ket. megújítása 2010–2014 között végig napirenden volt, amelyre a Közigazgatási Mivel a közigazgatási eljárásban való ügyfélkénti sze- és Igazságügyi Minisztérium több – eredményét tekint-replés az élet – állami nézőpontból – szükségképpeni ve sikertelen – megoldási javaslatot is kidolgozott.része, ezért az erre vonatkozó szabályokat e jelentőség, A jogalkotói türelem 2014-ben fogyott el, akkorra – kö-e szükségképpeni szerep alapulvételével (tehát nem zel egy évtized sikertelen próbálkozásai után – fogalma-„csak” figyelembevételével) szükséges megalkotni. Épp zódott meg a gondolat, hogy egy alapjaiban új hatóságiezért az Ákr. kodifikációja során tekintettel voltunk arra,hogy a szöveg ne csak a „szakmának” szóljon, hanem az 2 PATYI András: A közigazgatási hatósági eljárás mai rendjének kiala-ügyfelek legszélesebb körének. kulása Magyarországon In: PATYI András (szerk.): Hatósági eljárás- jog a közigazgatásban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2012. 2016-ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 50–54. o.a 15 év feletti népesség 8 406 037 fő volt. A végzettségszintjére 2016-ból nem rendelkezünk adatokkal, a 2011- 3 Uo. 54. o.es népszámlálás adatai alapján azonban a 15 éven felüli| 22 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányokeljárási kódexet szükséges alkotni. A megalkotandó új nyek a jog uralmának olyan alapvető elveiből ered-hatósági eljárási kódexszel kapcsolatban a Kormány kon- nek, mint a jogszerűség, egyenlőség, pártatlanság,cepcionális célként fogalmazta meg az a követelményt, arányosság, jogbiztonság, észszerű időn belüli eljá-hogy az radikálisan rövidebb legyen, mint a Ket. A „rö- rás, a részvétel, a magánszféra tisztelete és a hiva-vidítésnek” kétféle módszerrel sikerült eleget tenni: talok átláthatósága. Osztva az Ajánlásban megfogalmazott követelménye- • a nem közvetlenül az általános hatósági eljárásokra ket, a kodifikációs munka kezdetén az üres lap elvét kö- vonatkozó szabályoknak az ágazati eljárásokban – vetve kezdtünk neki a normaszöveg-tervezet megszöve- esetleg a végrehajtási rendeletekben – való szabá- gezésének. Az általános közigazgatási rendtartás kodi- lyozásával, fikációjánál a közérthetőség és a tömörség két vezérlő- elve lebegett mindvégig szemünk előtt. • a kódex rendelkezéseinek kizárólag lényegi szabá- A közérthetőség több úton is elérhető, több mód is lyokra szűkítésével (tehát a belső eljárási, ügyviteli, nyitva áll a kodifikátor előtt, ha ezt tűzi ki maga elé, működési szabályok elhagyásával). azonban gyakran csak kizárólagos alapon az egyiket választva kívánja azt elérni. Az Ákr.-nél, mivel üres lap- Tekintettel arra, hogy az új törvény megalkotása során pal kezdtük a kodifikációt, könnyebb helyzetben voltunk,a szöveg szintjén nem merült fel kötöttség, ezért a jogal- megtehettük, hogy minden úton, minden aspektus sze-kotó élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az új kódex ren- rint megpróbáljuk a közérthető fogalmazás és szerkesz-delkezéseit a Ket.-hez képest egyszerűbben, lehetőség tés elvét végigvinni a törvény kodifikációja során. Ez aztszerint az ügyfelek számára is közérthetően fogalmazza jelentette, hogy a törvény szerkezetét is – igazodva ter-meg, akár új terminológia bevezetésével is. Szerkezeti és mészetesen a kialakult hatósági eljárásjogi dogmatiká-rendszertani szinten is sikerült érthetővé tenni az Ákr.-t, hoz – szabadon állapítottuk meg, értve itt a szerkezetihiszen az új kódex fő szerepe, hogy zsinórmértékül szol- egységek szintjét, tagolását és sorrendjét. Mivel kódexetgáljon a hatósági ügy elintézésében, tehát attól a lehető alkottunk, az eljárásjogi jogintézmények meghatározásátlegszűkebb terjedelemben lehessen csak eltérni, és a le- is megadhattuk a regiszterhez illeszkedő nyelvezettel.hető legtöbb hatósági eljárásban alkalmazandó legyen. 1. Közérthetőség a szerkezet szemszögéből Szerkezeti egységek szintjén a törvény fejezetekre oszlik4. Az Ákr. közérthető nyelvezete (összesen 12-re), könyvekre való tagolás – noha a hatósá-Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1615. (2003) gi eljárásjog három részből álló (alap-, jogorvoslati és vég-számú ajánlásában kérte fel a Miniszteri Bizottságot a jó rehajtási eljárás) tagolása amúgy lehetővé tenné – nemközigazgatás egységes, átfogó és konszolidált mintasza- merült fel a kodifikáció során. A fejezet, mint legmagasabbbályzatának megalkotására. A Miniszteri Bizottság 2007. szerkezeti egység meghatározása egyszerűen abból fa-június 20-án fogadta el a Jó közigazgatásról szóló CM/ kadt, hogy a rövid terjedelmet túlfeszítette volna maga-rec(2007)7. számú ajánlását és függelékét, „A jó közigaz- sabb szerkezeti egység használata. A fejezeti felosztásgatás kódexe” elnevezésű dokumentumot. Az Ajánlás és alapvetően nem változott a Ket.-hez képest, hiszen az isa Függelék rendeltetése túlmutat deklaratív jellegű kí- egy hipotetikus eljárás időbeli sorrendjét követte le, ami-vánalmak megfogalmazásán, azok olyan minimumköve- nek fenntartása épp a közérthetőség miatt indokolt volt.telményeket foglalnak magukban, amelyekkel az Európa Az alcímek vizsgálata érdekesebb képet mutat. Az al-Tanács tagállamai jogrendszerének összhangban kell címek megfogalmazásánál a legfőbb jogintézményeklennie. Ezért indokolt volt az új törvény előkészítése so- szerinti elkülönítést vettük alapul, amely egy önálló jog-rán erre is figyelemmel lenni. ág eljárási törvényénél nagyszámú szerkezeti egységre való felosztást eredményez. Az Ákr. ezért 82 alcímet Az Ajánlásban megfogalmazott legfontosabb követel- tartalmaz, amiből az is következik, hogy egy alcímbenmények, elvek – a közérthetőség vonatkozásában – az átlagosan kevesebb, mint két szakasz található. E rész-alábbiak: letező felbontás nem feltétlenül szerencsés akkor, ha a szakaszok is címet kapnak egy törvényben. Az Ákr.-ben – a hatóságok cselekvéseik során elsősorban (köz)szol- ezért gyakran előfordul, hogy az alcímek és a bennük gáltatásokat nyújtanak, cselekvéseikkel kapcsolatban rejlő egyetlen szakasz ugyanazt a címet viseli, ami sok- útmutatókat – ügyleírásokat – kell megfogalmazniuk, szor feleslegesnek és „csúnyának” tűnhet: és eljárásaikat észszerű határidőn belül kötelesek be- fejezni; „16. A támogató 32. § [A támogató]” – a jó közigazgatást olyan minőségi jogalkotásnak kell Jobb esetben az alcímben található szakaszcím nem biztosítania, amely célravezető, egységes, könnyen egyezik teljesen, aminek a rész-egész viszonnyal kapcso- érthető és alkalmazható; latos információtartalma van, ezzel is érthetővé téve az olvasónak a különböző jogintézményeket: – a jó közigazgatás a jó kormányzás (good governance) egyik aspektusa, azt nem csupán a jogi eszközök be- folyásolják, hanem az a szervezés és az irányítás minőségétől is függ; – a jó közigazgatás az alkalmas, a hatóságok számára rendelkezésre álló emberi erőforrásoktól és a köz- hivatalnokok megfelelő képzésétől függ; – a jó közigazgatáshoz való jog követelményei általá- nos jogi eszközökkel megerősíthetők; e követelmé-/2017   1  |magyar jogi nyelv 23

tanulmányok „IV. FEJEZET potával. Az ilyen, Ket.-es irányú eltérések egyetlen helyen A HATÓSÁG DÖNTÉSEI szembetűnőek, a függő hatályú döntésről szóló 43. §-nál, ahol a törvény 12 bekezdésben rendelkezik e jogintéz- 42. Határozat és végzés ményről, 13. bekezdésként pedig a teljes eljárásról a tör- vény. A Ket.-hez való hasonlóság nem a véletlen műve, 80. § [A döntés formái]” ugyanis ez a jogintézmény nem szerepelt az Ákr. kon- A szakaszok címezése idegen a (közelmúlt) magyar cepciójában, a közigazgatási bürokráciacsökkentésselkodifikációs hagyományaitól. Ezt a megoldást az új Ptk. összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évihozta be, külföldi (német) mintára. A szakaszok címezé- CLXXXVI. törvény iktatta be a Ket. szabályai közé és ase azonban a régi, középkori törvényhozási gyakorla- gyakorlati alkalmazhatósága miatt került be időközbentunkban már létezett, hiszen a törvények legtöbb esetben az Ákr. rendelkezései közé, szinte változatlan formában.évenként gyűjtötték össze a kiadott rendelkezéseket,amelyeket cikkekbe (ami a mai szakasszal egyenértékű) Az „ötbekezdéses” szabályt analóg módon alkalmaztukírtak, ezek lettek a törvénycikkek. A § jel, ha megnézünk a felsorolásokra is, ugyanis hiába engedi meg a Jszr. azt,egy középkori törvényt, még inkább a bekezdést jelöli, hogy akár több mint tizenöt elemű felsorolást is alkal-nem ez töltötte be az alapvető szerkezeti egység szere- mazhasson a jogalkotó, nem feltétlenül szerencsés vis�-pét. Ez a technika azonban a 18. század során kiveszett szaélni a jogszabályszerkesztés adta lehetőségekkel eza kodifikációs hagyományból, pontosabb más irányba esetben sem. Éppen ezért az Ákr. egy felsorolás kivéte-indult el, és a 19. század elejére kialakult a ma is velünk lével legfeljebb hat vagy hét pontban alkalmazza a pon-élő gyakorlat a jogszabályok tagolására. tok szerinti tagolást. Az egyetlen kivételt az önállóan A kodifikáció során alapvetésnek tartottuk azt, hogy fellebbezhető végzések jelentik, ez esetben viszont a szű-minden rendelkezés egy szakaszba kerüljön és a szakaszo- kítés vagy a további tagolás éppen a közérthetőség ellenkon belüli szerkezeti egységek száma sehol ne haladja meg hatna, hiszen így megbomlana a jogorvoslat szempont-az öt részegységet. Az „ötbekezdéses” szabály régi magyar jából kiemelkedően fontos döntéstípusok egy helyen valókodifikációs hagyomány, amely az utóbbi évtizedekben áttekintésének lehetősége.kiveszni látszik a gyakorlatból, holott a nem jogvégzettolvasókat, ügyfeleket egy jogszabály eredeti megismeré- A közérthetőség szerkezeti és tartalmi, szövegezésisétől az ilyen technikai, a jóízléssel ellentétes szerkesztés- szempontú megvalósítása nem minden esetben választ-sel lehet teljesen megfosztani, hiszen ránézésre is csak ható el tisztán. Az Ákr. szövegezése során az egy jogin-annyit sugall magáról az ilyen szabály, hogy bonyolult. tézményről szóló szakaszoknál elkerülhetetlenül előfor- Ha megvizsgáljuk az Ákr.-t, láthatjuk, hogy egy szaka- dul a törvény kódex jellege miatt, hogy a különböző jog-szon belül a „főszabály – kivétel – kiegészítés” szerkeze- intézmények tartalmi szempontú felosztását – igazodvati felosztást követi a bekezdések tartalma, például az a közigazgatási eljárásjogi dogmatikához – is közérthe-Ákr. 79. §-ában, amely a hatósági tanúról rendelkezik: tő formában, elkülönítve, azonban mégis egy helyen kell szerepeltetni. Erre az egyik legjobb példát az abszolút és Főszabály: „(1) A hatóság a biztosítási intézkedés al- relatív tanúzási akadályok megjelenítése mutatja, amely kalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál és hatósá- a tanúra vonatkozó általános szabályokról szóló 66. § (2) gi ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az és (3) bekezdésében az alábbiak szerint szerepel: eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként „(2) Tanúként nem hallgatható meg való közreműködésre senki nem kötelezhető.” a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető Kivétel: „(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az vallomás, ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró ha- b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem ka- tósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre pott felmentést a titoktartás alól. irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási (3) A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha képességgel nem rendelkező személy.” a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a Kiegészítés: „(3) Az eljárási cselekmény előtt a ható- továbbiakban: hozzátartozó), sági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell vilá- b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját gosítani. A hatósági tanú a tanú költségeinek megté- bűncselekmény elkövetésével vádolná, rítésére vonatkozó szabályok szerint jogosult költ- c) a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető ségtérítésre. szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom- (4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgál- tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titok- tató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavég- tartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró ha- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a tóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság (a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomá- továbbiakban: másodfokú hatóság) vagy bíróság az sával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevé- ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülmények- kenységgel összefüggésben információt átadó sze- re nézve felmentheti.” mély kilétét felfedné, vagy Az „ötbekezdéses” szabálytól összesen 14 helyen tér d) diplomáciai mentességben részesülő személy.”csak el az Ákr. Érdemes összevetni a Ket. jelenlegi álla- Egy másik közös kapcsolódási pont az ún. értelmező rendelkezések köre, amelyet az Ákr. tudatosan nem al- kalmaz. Az értelmező rendelkezések használata felmerült a kodifikáció korai szakaszában, azonban mérlegelve a| 24 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányokhasználatával járó előnyöket és hátrányokat, végül nem velői között, az első magyar jogi szótárak megalkotásáhozkerültek a törvény szövegébe. Az értelmező rendelkezé- a magyar megfelelőt is igyekeztek megtalálni. Ennek kétsek hasznosak, ha a köznyelvi jelentéstől eltérő fogalma- útja volt: vagy a köznyelvben élő vagy a korábbi magyarkat használ gyakran a törvény. Ilyen például a Ptk. is, jogi nyelvben megtalálható formáját jelölték meg szinoni-amely a köznyelvi jelentéstől eltérően használja a vagyon- maként, vagy tükörfordítással alkottak új kifejezést.tárgy fogalmát, és annak fogalmát megadja a 8:1. § (1)bekezdés 5. pontjában. Sajnos, azonban amíg a több mint E régi hagyományt követve, az elmúlt évtizedekben aezer szakaszból álló Ptk. esetében az értelmező rendel- hatósági eljárásjogba került idegen eredetű szavak ki-kezések számát alacsonyan lehetett tartani, addig egy gyomlálásával alkottuk meg a törvény szövegét. Mint fentágazati érdekeknek kitett, a jogszabályok több mint felét is írtam, a közigazgatási jog kiemelt társadalmi szereppelfelölelő közigazgatási jogi törvénynél korántsem volt meg bír, ezért nagy szükség van arra, hogy a terminológiájátarra az esély, hogy az értelmező rendelkezések haszná- a köznyelv irányába közelítsük. Szemben az új, a polgárilata esetén a későbbi módosításokkal ne bővüljön való- perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel, aságos szótárrá egy ilyen szerkezeti egység. Számtalan szankció szót nem használja az Ákr., holott számos ága-elrettentő példa született az értelmező rendelkezések zati joganyagban előfordul, mivel a jogkövetkezmény –helytelen használatára az elmúlt években, amelyek döntő megjelölve, hogy miből következik (pl. a mulasztás jog-többsége a közigazgatási jogi jogszabályokban található következménye) – közérthetően is lefedi azt a kört, amitmeg. Így olyan fogalmakat is sikerült értelmező rendel- a jogalkotó gondolt. A terminológiai változtatások, „köz-kezésben szerepeltetni, mint például a hét, amely – ha nyelvesítés” során a hagyományos, régi magyar jogi nyelvnem tudná az olvasó – „a munkavégzés helye szerinti he- szókincsét, gazdagságát használtuk éltető forrásként. Eztlyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 leginkább a törvény címében szereplő „rendtartás” kife-óráig terjedő időszak” [a közúti közlekedésről szóló 1988. jezés példázza, amelyet az Ákr. előtt egyedül a polgáriévi I. törvény 18/B. § f) pontja]. Az Ákr. azzal a megoldás- perrendtartás tartott életben a három nagy eljárási tör-sal, hogy szakaszcímeket használ, gyakorlatilag minden vény közül. Szintén e gondolat megvalósítását jelentetterendelkezéséhez egyben értelmező rendelkezést is csatol, a „sommás” eljárás terminológiájának bevezetése, amihiszen ezek a jogintézmények megnevezését hordozzák, egy új jogintézmény, a német „nichtförmliche Verfahren”és kellő tömörséget biztosítanak a fent is említett ötbe­ magyar jogba való átültetése, elkeresztelésekor mégsemkezdéses szabály révén a közérthető értelmezéshez. az egyszerűbbnek tűnő tükörfordítást választottuk.2. Közérthetőség a szövegezés szempontjábólAz Ákr. kodifikációja során a szövegezés szintjén is tö- A bonyolult, körülírással megfogalmazott terminoló-rekedtünk a közérthető fogalmazásra. Ezt a megfelelő giát is igyekeztünk egyszerűbbé, kifejezőbbé és közért-és közérthető(bb) terminológia alkalmazásával, vala- hetőbbé tenni. A „kérelem” érdemi vizsgálat nélküli el-mint az egyszerű és világos mondatszerkesztéssel igye- utasítása helyett egyszerűbb és kifejezőbb a „visszauta-keztünk megvalósítani. sítás” fogalmának használata, hiszen ez egy szóban, ér- zékletesebben fejezi ki a jogintézmény funkcióját. Szintén A jogi szakmára jellemző nyelvi elkülönülési igény mi- az egyszerűsítést szolgálta az a megoldás, hogy a „sajátatt a magyar nyelven belül is önálló jogi nyelv jött létre maga” kitételt elhagytuk a törvényszövegből és helyetteúgy, ahogy más nyelvek esetén is. Ez természetesen ma- toldalékos formával váltottuk azt ki (megjegyzendő, hogygával hozta azt a jelenséget is, hogy a jogi nyelv eltávo- a „saját” szó el is hagyható a szerkezetből, hiszen semmitlodott a magyar köznyelvtől. A távolodás szükségszerű, nem tesz hozzá a „maga” szó jelentéséhez):de korántsem támogatandó irány, ugyanis a jogi nyelvtársadalmi jelentősége nem vethető össze más hivatások, „88/A. § (1) A hatósági ellenőrzés hivatalból vagyszakmák saját nyelvezetével, hiszen a jogi nyelv kiemel- – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja kikedő szerepet játszik a társadalmi viszonyokkal kapcso- vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg.latban. Ezt az elvi álláspontot követve a kodifikáció során Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés aláa jogi nyelvhasználattal összefüggésben elhatároztuk, vonását kérelmezheti” (Ket.).hogy idegen (főleg latin) eredetű szavakat, kifejezéseket „(2) Hatósági ellenőrzését az ügyfél is kérheti, kivé-nem fog az Ákr. tartalmazni, és igyekszünk a terminoló- ve, hagiát is a dogmatikai, tankönyvi fogalmaktól – amennyi- a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóságre az lehetséges – megtisztítani. előtt arra vonatkozóan hatósági ellenőrzés, vagy az alapján eljárás van folyamatban, Idegen eredetű kifejezések bőven találhatóak a magyar b) a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan látjogi szaknyelvben, ami annak köszönhető, hogy a közélet el ellenőrzési feladatot,nyelve az államalapítástól kezdve a latin volt. Ebből követ- c) törvény kizárja, vagykezően a jogi nyelvünk kialakulása során is a latin jogi d) a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabbnyelv terminológiai kincsét tettük magunkévá, amelyet a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefoly-magyar jogtudomány kialakulásával kezdődően a német tatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, ki-jogi szaknyelv terminológiájával egészítettünk ki. A nyelv- véve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefoly-újítástól, a 19. század során az önálló magyar jogi szaknyelv tatását követően felmerült ok vagy körülmény miattmegteremtése kiemelt szerepet kapott a jog és a nyelv mű- kerül sor” (Ákr. 100. §). Természetesen a jogi szaknyelv által megkövetelt pon- tosság és a más jogágakkal közös szókincs nem teszi le- hetővé, hogy minden fogalmat ilyen revízió alá vonjon a/2017   1  |magyar jogi nyelv 25

tanulmányokkodifikátor. A jogerő azonban, amely a német Rechtskraft (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően al-tükörfordítása, a Ket. szerinti állapotához képest fogal- kalmazni kell a hatóság által jóváhagyott egyezség-mi revíziót igényelt. Az Ákr. azzal, hogy a jogorvoslati ben vállalt és a hatósági szerződésből eredő kötele-rendszer teljes reformját hajtja végre, és a közigazgatá- zettségekre is.”si eljárások általános, rendes jogorvoslatává a közigaz- Az Ákr. szabálya: „132. § [A végrehajtható döntések]gatási szerven kívüli közigazgatási bíróság előtti köz- Ha az ügyfél a hatóság végleges döntésében foglaltigazgatási pert teszi, egyszerűbbé teszi az ügyfelek szá- kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.”mára a jogorvoslat és a végrehajthatóság megértését Az Ákr. generálklauzulája4 nemcsak lefedi a Ket.-bensaját ügyükben. Sajnos, a jelenlegi értetlenséget csak meghatározott valamennyi esetet, hanem a jövőben fel-erősíti az a tény, hogy az ún. alaki és anyagi jogerő fogal- merülő esetekre is megnyugtató választ ad. E rendelke-ma – tudományos fogalom lévén – nehezen érthető mind zés a maga egyszerű, és könnyen érthető formájábólaz ügyfelek, mind az ügyintézők számára. Ezért osztva okszerűen következik, hogy a végrehajthatóság feltételea német közigazgatás-tudomány egyöntetű álláspontját, a kötelezett (önkéntes) teljesítésének elmaradása. A kö-amely különbséget tesz bíróság döntéséhez kapcsolódó telezett teljesítésének elmaradása pedig mindazt a mu-jogerő (Rechtskraft) és a közigazgatási hatósági döntés- lasztást vagy cselekvést jelenti, amely a döntés rendel-hez kapcsolódó ún. Bestandskraft között, az Ákr. szakí- kező részében meghatározott kötelezettséget megszegi.tott a közigazgatási jogerő fogalmával. Az anyagi jogerő Mindezt tizennégy szóban is meg lehet szövegezni, indo-(tehát a döntés megtámadhatatlansága és megváltoztat- kolatlan tehát valamennyi lehetséges esetet (határidő,hatatlansága) ugyanis kizárólag a bíróság döntéséhez vagy határnap elmulasztása, tartózkodásra kötelezéskapcsolódhat. Összhangban tehát a közigazgatási per- megsértése stb.) tételezni egy jogszabályban.rendtartással, az Ákr. a jelenlegi (alaki) jogerő helyett a A közérthető megfogalmazásnak nemcsak a szavakdöntés véglegessége fogalmat használja, kifejezésre jut- szintjén van jelentősége, hanem a mondatszerkesztésnéltatva, hogy a végleges döntés a hatósági eljárás befeje- is. Az Ákr. kodifikációja során kifejezetten ügyeltünk arra,zése, azt már a hatóság nem módosíthatja, abból jogok hogy legfeljebb három tagmondatból álló mondatokatés kötelezettségek fakadnak, tehát a hatóság döntési joga szövegezzünk meg, mivel a háromnál több tagmondatbóltekintetében véglegesnek minősül. Véleményünk szerint álló mondatok a többszöri logikai áttétel, vagy kapcsoló-így az ügyfelek szempontjából a végleges döntés érthető dás miatt könnyen érthetetlenné válnak. A mondatszer-fogalomként megnyugtatóan fog hatni, míg a jogerő, kesztésnél követett másik alapvetés azt a célt tűzte ki,amely amúgy tükörfordítás lévén önmagában egy értel- hogy ha feltételhez köti a törvény valamely cselekménymetlen fogalom, a köznyelvbe is beépült formájában, a elvégzését, azt mindig a „feltétel – következmény” logikaibírósági döntésekhez kapcsolódva fog a későbbiekben kapcsolatban, „ha…, (akkor) …” szövegezéssel történjen.megjelenni a közigazgatási eljárásokban. Például a döntés módosításáról vagy visszavonásáról szóló 120. § (1) bekezdése a következőt írja le: A jogerő fogalma mellett az Ákr. az elmúlt években fel- Feltétel: „Ha a hatóság megállapítja, hogy a másod-merült tapasztalatok alapján a Ket.-hez képest jelentős fokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazga-egyszerűsítést végzett el a végrehajtható döntések meg- tási bíróság által el nem bírált döntése jogszabálythatározásakor tartalmi, szövegezési szempontból is. Az sért,”Ákr. szakított a részletező, minden esetet nevesítő sza- Következmény: „a döntését annak közlésétől számí-bályozási gyakorlattal, ami azt eredményezte, hogy bár tott egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítjaa Ket. hatálybalépése óta időről időre bővült a végrehajt- vagy visszavonja.”ható döntések köre, a jogalkalmazás mégis rendszeresen Ez a Ket. rendelkezései is sokszor ilyen formában je-elbizonytalanodott a konkrét döntése végrehajthatósá- lennek meg, azonban a gyakori módosítások, és a külön-gát vizsgálva. böző tárcák különböző kodifikációs gyakorlata miatt ez a fajta mondatszerkesztés esetlegessé válik: A Ket. szabálya: „126. § (1) A hatóság döntése végre- „(3) Az (1) és (2) bekezdés esetén a lefoglalt dolog hajtható, ha akkor értékesíthető, ha a hatóság felhívásától szá- a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekmény- mított öt napon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt re vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít senki nem jelentett be jogos igényt” (Ket. 50/D. §). meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre „(2) Ha a hatóság felhívását követő három hónapon megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos együtt: határidő) eredménytelenül telt el, igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető” (Ákr. 110. §). b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy ma- gatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezett- 4 A generálklauzula („általános záradék”) olyan, egy helyen megfogal- séget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az mazott kiegészítés, amelyet minden, a hatókörébe tartozó szabályhoz ügyfél a kötelezettséget – a végrehajtáshoz való jog hozzá kell érteni. Így pl. a „jóhiszemű joggyakorlás” kötelezettsége elévülési idején belül – megszegte, vagy a „joggal való visszaélés” tilalma hozzáértendő a Ptk. mindegyik c) a döntés fellebbezésre vagy végrehajtás felfüg- jogosultságot biztosító rendelkezéséhez. (A szerk.) gesztése iránti kérelemre tekintet nélküli végrehaj- tását, vagy biztosítási intézkedésként való alkalma- zását rendelték el, d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jog- erőre emelkedett.| 26 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányok5. További feladatok a közérthető napok huszonöt százalékát. A mulasztásból tíz napot közigazgatás megteremtéséhez július–augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.”6A jó jogalkotás önmagában nem eredményez jó jogalkal- „A kérelemben a gyermek szülői felügyeletet gyakor-mazást, csupán segítséget nyújt a hatósági munka elvég- ló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy gyerme-zéséhez. 2015 óta a világos beszéd blog és a 444.hu hírpor- kének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolca-tál közös projektjeként létrehozta a VILÁGOS?!? díjat. Eb- dik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte beben keresik a legérthetetlenebb magyar szöveget, amely- sikeresen, kivéve, ha korábban erről a közoktatásrólben mindig terítékre kerül a közigazgatás szóhasználata.5 szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szólóVélhetően a problémát e cikk olvasói sem most fedezik fel,hiszen legyen akár jogász vagy nem jogász végzettségű az 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (sic!) 7. számú mel-olvasó, nagy valószínűséggel találkozott már érthetetlen, léklete szerint már nyilatkozott.”7„hivatali nyelven” írott dokumentumokkal. Kétséges, hogy a legfeljebb nyolcadik évfolyamot el- végzett ügyfél ezzel a tájékoztatóval bármilyen segítsé- Visszatérő probléma, hogy miért is kell egy egyszerű get is kap.függő hatályú döntés sablonját többoldalnyi terjedelem- Mivel a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben leírni, vagy egy jegyzőkönyv olvasása során miért és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénycsak a 3. oldaltól lehet megismerni az eljárási cselekmény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szólósorán történt eseményeket. 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozat 6.2. alpontjában a Kormány csak azt határozta meg, hogy az igazságügyi Az ügyfelek általában nem a jogszabályokból tájéko- miniszternek gondoskodnia kell – a Miniszterelnökségetzódnak, hanem az interneten is fellelhető ügyleírásokból, vezető miniszternek, valamint az egyetemi jogi karokmint amilyen a következő, az óvodáztatási támogatással dékánjainak és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rekto-kapcsolatos tájékoztató: rának bevonásával – az általános közigazgatási rendtar- tásról szóló törvénytervezet hatálybalépéséből eredő „Rendszeres óvodába járásnak minősül, ha feladatok ellátására történő felkészülés érdekében a • a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon napon- hatósági feladatokat ellátó tisztviselők képzéséről, ezért ta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és az iratminták „frissítése” a jogalkalmazók feladata ma- • a szülő által a nevelési-oktatási intézmények műkö- rad, amelyet a fenti példák és az olvasó által is ismert déséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a gyakorlat alapján valószínűleg nem a közérthetőség el- (2) bekezdésének a) pontja szerint igazolt és az iga- sődlegessége alapján fognak végrehajtani. zolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési5 https://444.hu/2015/09/25/vilagos-2015 (a letöltés ideje: 2017. 6 h t t p ://p a t y. hu/ P l u g i n s/ D o c u m e n t S t o r e/i n d e x . p h p? v i e w = május 22.); https://444.hu/2016/10/07/vilagos-2016-itt-vannak-a- download&f=4174 (a letöltés ideje: 2017. május 22.) (Kiemelésem tő- legerthetetlenebb-magyar-szovegek (a letöltés ideje: 2017. május 22.) lem – A szerző) 7 Uo. (Kiemelésem tőlem – A szerző)Kormányzástanadalékok a viszonylag jó kormányzáshozSzerző: sárközy tamás„Az államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki a polgári államokban az el-múlt fél évszázadban a kormányzástan (governológia), mint interdiszciplináris alkalmazotttársadalomtudomány, némileg másként az Amerikai egyesült Államokban és máskénta kontinentális európában, részben Franciaországban, részben Németországban. ez adiszciplína az 1990-es évek végétől megjelent a magyar társadalomtudományokban is éslassan megindult – főleg speciális kurzusokon – a kormányzástan oktatása is, a magyaregyetemeken. ára: 5000 Ftez a kormányzástan tárgyát és jellegét bemutatni kívánó munka elsősorban a közgazda-sági és közigazgatási mesterképzés alátámasztását kívánja szolgálni, de talán képes lehet a kormányzás problémáiiránt érdeklődő szélesebb közönség igényeit is kielégíteni. A könyvben tehát keveredik a tankönyvi és a monografikusjelleg.” BES VÁS részlet a könyv előszavából WE–5% ÁRLÁSHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu/2017   1  |magyar jogi nyelv 27

tanulmányokA jogi szaknyelvi lektorálás funkciói és kihívásaiaz ÁKR. példáján1L áncos Pe tra Leaegyetemi docens, PPKE1. A megbízás1 ként egyenrangú, azaz a lektor munkája során ugyan-2016 decemberében vállaltam el az Igazságügyi Minisz- olyan jelentőséget kell, hogy tulajdonítson az egyik, minttérium megbízását, hogy lektoráljam az általános köz- a másik szövegellenőrzési szempontnak. Nyelvi szem-igazgatási rendtartásról szóló, 2016. évi CL. törvény pontból a lektor a következőket ellenőrzi: (1) A nyelvhe-(Ákr.) angol nyelvű fordítását. Az alábbiakban a megbízás lyességet, azaz a célnyelv (ezúttal az angol) szabályainakteljesítése során szerzett tapasztalataimról adok számot. megfelelően lett-e fordítva a szöveg (Klaudy 1988: 388).Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosság- (2) A terminológiai pontosságot, azaz sikerült-e a fordí-ban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tár- tónak megtalálni a forrásnyelvi szöveg terminusainakgyalom. Ezt követően példákon keresztül szemléltetem „ekvivalenseit”? Jogi szövegeknél különösen fontos, hogyaz Ákr. lektorálási szempontjait és kihívásait, majd a ezeket a funkcionális ekvivalenseket következetesenlektorálás segédeszközeivel és tapasztalataimmal zárok. használta-e a fordító? (3) Eltalálta-e a fordító a célnyel- ven azt a „regisztert”, amelyet a szöveg jellege szerint2. Mi fán terem a nyelvi lektor? megkíván? Tartalmi szempontból a lektor azt vizsgálja,Az olyan államokban, ahol több hivatalos nyelv él egymás hogy a fordító hiánytalanul lefordította-e a forrásnyelvimellett, érdekes megoldást találtak a fordításból eredő, szöveget, azaz maradtak-e lefordítatlan részek?4 Horváthóhatatlan pontatlanságok elkerülésére. Kanadában és ezt így fogalmazza meg: „a lektor egyidejűleg keres ésWalesben egymással párhuzamosan szerkesztik a két- állapít meg hasonlóságokat és eltéréseket a fordítás ésnyelvű jogszabályszövegeket és ezzel a fordításnál jobb az eredeti szöveg között. Ez nem két külön tevékenység,minőségű szöveget kapnak, miközben jelentős időt ta- hanem az érem két oldala” (Horváth 2011: 43).karítanak meg (O’Conaill é. n.: 141). Erre természetesenaz országos hivatalos nyelvvel rendelkező államokban A nyelvhelyességi és tartalmi szempontú ellenőrzésnincs szükség, hiszen a jogszabályszöveg eleve csak egy menete és jelentősége a laikusok számára is könnyennyelven irányadó, minden egyéb nyelvi változat csak tá- érthető, azonban a terminológiai pontosság és a regisz-jékoztató jellegű. Hogyan lehet ennek ellenére biztosíta- ter kérdéséről érdemes néhány szót ejteni. Mind a ter-ni a jogszabályok idegen nyelvű változatainak magas minológiai pontosság, mind pedig a megfelelő regiszterminőségét? Itt lép be a szaknyelvi lektor. eltalálása azt a célt szolgálja, hogy a fordító a lehető leg- pontosabban adja át a szerző forrásnyelven megfogal- Mik a nyelvi lektorálás funkciói? Az országos szakfor- mazott üzenetét a célnyelven.5 E két szempont szinténdító-lektori vizsgatájékoztató szerint „a lektorálás akkor egyenértékű: a szöveghűség csak megfelelő terminusokfogadható el, ha a javítás eredményeképp tartalmilag alkalmazásával és kellő regiszterben történő visszaadá-pontos, nyelvileg helyes, az eredeti szöveggel egyenér- sával valósulhat meg (Rueckert 2011: 22). A terminoló-tékű, nyomdakész fordítás keletkezik.”2 A lektor a szak- giai pontosság körében a fordító arra törekszik, hogyfordító vagy ügyfél által fordított, esetleg már lektorált megtalálja a forrásnyelvi kifejezéseknek az ekvivalen-(Horváth 2011: 47) szöveget két szempontból vizsgálja: seit a célnyelven. A fordítás akkor lesz sikeres, ha a for-nyelvi és tartalmi aspektusból.3 A két szempont egyéb- dító munkájának köszönhetően a célnyelvi szöveg az olvasóban az ekvivalencia, vagyis egyenértékűség hatá- sát kelti (Klaudy 1988: 383-384).1 Jelen írás első változata a Pázmány Law Working Papersben jelent 4 A Consortium for Language Access in the Courts szerint a megbízó meg: Láncos 2017. egyebek között azt várhatja el a lektortól, hogy az nyelvtani, helyes- írási és stílusbeli szempontokra koncentrálva ellenőrzi a szöveget,2 [ ht t p://w w w. elt ef t t . hu/f/ F i le/s z a k f or d it o _ lek t or i _v i z sg a _ továbbá vizsgálja, hogy a fordítás, szerkesztés során véletlenül ki- tajekoztato.pdf] Idézi: Horváth 2011: 36. hagytak-e vagy töröltek-e szövegrészeket. (Consortium 2011: 13)3 Horváth szerint a lektornak „kötelessége ellenőrizni a fordítás ter- 5 A szó szerinti fordítás szabályától hosszú út vezetett el a „forrásnyel- jedelmi teljességét, tartalmát, terminológiáját, helyesírását, nyelvhe- vi szöveg kommunikatív funkciójához való hűség” – vagyis az eredeti lyességét és a szövegben fellelhető adatokat.” Horváth 2011: 46. szöveg üzenetének átadásának – elvéhez (Way 2016: 1011).| 28 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányok3. A fordítók Szent Grálja: ismeretei segítik, melyek lehetővé teszik számára, hogy a teljes ekvivalencia célnyelven is be tudja azonosítani a fordítandó fogalmak ekvivalenseit. Ráadásul a fordítónak nem egy, hanemMit jelent az ekvivalencia? Disszertációjában Fischer az legalább két jogrendszerben is jártasnak kell lennie azekvivalenciát „két fogalom közötti egyezőségként” ekvivalenciák feltárásához, ezért van az, hogy a bírósá-definiálja, melynek három fő típusa van: 1. a teljes ek- gi fordítók, tolmácsok esetében gyakran a jogi végzett-vivalencia, mikor is a forrásnyelvi és a célnyelvi fogalom séget (is) megkövetelik (ún. jogász-nyelvészek). Mindezfogalmi értelemben teljes mértékben megegyezik egy- természetesen a lektorra is áll: neki kell ellenőriznie,mással; 2. az átfedés, mikor a forrásnyelvi és célnyelvi hogy a fordító jól ismerte-e fel a fordítandó és fordítottfogalom bizonyos elemeiben osztozik egymással; és fogalmak közötti ekvivalenciákat.8 A fordítás/lektorálás3. az inklúzió, mikor az egyik fogalom magában foglal- során tehát figyelnünk kell arra, hogy az adott jogintéz-ja a másikat, azaz az egyik fogalom szűkebb (Fischer ményre talált kifejezés valóban fedi-e a forrásnyelvi szö-2010: 85). vegben szereplő fogalmat, annál esetleg szűkebb vagy tágabb értelmű.(1) teljes ekvivalencia (2) átfedés (3) inklúzió a  b ab a 4. Szaknyelvi lektorálás eredményei b az Ákr. példáján 1. ábra: Az ekvivalencia típusai Arnzt, Picht és Mayer nyomán Az alábbiakban az Ákr. lektorálása során gyűjtött példá- (Fischer 2010: 85) kon mutatom be azokat a nehézségeket és hibatípusokat, melyekkel a fordító és a lektor a jogi szövegeken végzett A teljes ekvivalenciát biztosító fogalom hiányában a munka során találkozik.fordító a fogalmi átfedésben lévő, vagy bennefoglalt fo- 4.1. Jogi műszavakgalmakat is használhatja, amennyiben a fordítás a közös Fontos, hogy a fordító, lektor ismerje fel egy adott kife-fogalmi elemet érinti. Amennyiben a fordítandó szöveg jezés adott kontextusban betöltött szerepét – jogi mű-szaknyelvi szöveg, a fordító további nehézségekkel is szóról van-e szó, vagy köznyelvi értelemben használtákszembesül. Így például előfordul, hogy egy adott foga- azt? Példa erre az Ákr.-ben megjelenő „támogató” intéz-lomnak eltér a köznyelvi és szaknyelvi jelentése; esetleg ménye. A támogató a Fogyatékossággal élő személyeka célnyelven teljes ekvivalencia hiányában több lehető- jogairól szóló egyezmény 12. cikke nyomán a cselekvő-séget is talál egy adott terminus fordítására és további képes, fogyatékkal élő személyt támogatja a döntésho-előismeretek nélkül nehézséget okoz számára a megfe- zatalban. E funkciójánál fogva az Ákr. szerint a támoga-lelő kifejezés kiválasztása. Emellett Fischer utal a jog tó valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet [32. cikkkülönleges helyzetére is, hiszen „a jog egyedül az adott a) pont]. Mivel maga az egyezmény nem nevesíti a támo-nyelv által él. A jogfogalmak így mindig egy adott jog- gatót, ugyanakkor a supporter túlzottan általánosnakrendszerhez kötődnek, amely a történelmi fejlődés ered- tűnt, új megoldást kellett keresnem. Ugyan a Pp (Polgá-ményeként különbözik a többi jogrendszertől” (Fischer ri perrendtartás) fordítása már tartalmazta a támogató2010: 112). (Ehhez képest az Európai Unióban immár 24 fordítását advocate címén, azonban ez a kifejezés első-hivatalos nyelven, egyenlőképpen hiteles nyelvi változa-tokban fejlődik az uniós jog.) A természettudományok lalt követelmények szerint, az eredmények indoklása; 2) nyelvi ésfogalmaival ellentétben tehát a jogfogalmak esetén rit- szövegkompetencia a forrás- és célnyelven: a forrásnyelv megér-kábban találkozunk teljes ekvivalenciával, viszont annál tése és a célnyelv aktív ismerete, a lehető legtöbbféle köznyelvi ésgyakrabban szembesülünk a jogrendszerek eltérő jelle- szaknyelvi szövegkonvenció ismerete, ezen ismeretek alkalmazásagéből és sajátosságaiból adódóan átfedésekkel, inklúzió­ a célnyelvi szöveg létrehozásában; 3) kutatási kompetencia, infor-val vagy az ekvivalencia hiányával.6 mációszerzés és -feldolgozás: a forrásnyelvi szöveg megértéséhez és a célnyelvi szöveg létrehozásához szükséges további nyelvi és A fordítót tehát a nyelvi kompetenciáin7 túl a szakmai szakmai információk hatékony megszerzése, tapasztalat a kutatási eszközök használatában, megfelelő stratégiák kialakítása a rendel-6 Persze „téves azt gondolni, hogy csak a társadalomtudományokhoz kezésre álló információforrások hatékony használatához; 4) kultu- kötődő területeken lehetnek különbözőek a fogalmi rendszerek. […] rális kompetencia: olyan információk használata, amelyek tárgya a A műszaki tudományokban […] automatikusan egy az egyhez megfe- forrás- és célnyelvi kultúrára jellemző helyi viselkedési szokások és lelést, azaz a nyelvek közötti teljes fogalmi egyezőséget, ekvivalen- értékek összessége 5) műszaki kompetencia: a fordítások szakszerű ciát feltételeznek. Bár való igaz, hogy a műszaki és természettudo- előkészítése és előállítása, ideértve a műszaki eszközök használatát mányok terminológiája természeténél fogva univerzális, ez nem zárja is” (Fischer 2010: 41). ki a lehetőségét annak, hogy a természettudományokhoz kötődő te- 8 Horváth idézi szakfordító- és tolmácsképesítésre vonatkozó jogsza- rületeken is lehet példa a fogalmi rendszerek különbségeiből adódó bályt: 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet 2. cikk (2) bek. szerint: „Szak- fordítási problémákra” (Fischer 2010: 112). fordító-lektor képesítést az kaphat, aki a szakiránynak megfelelő területen magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar7 Horváth az Európai Szabványügyi Bizottság által 2006-ban közzé- nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre az eredeti szöveggel tett, ISO 90011 szabvány szerinti fordítói kompetenciák körében egyenértékű nyomdakész fordítás elkészítésére képes” (Fischer az alábbiakat idézi: „1) Fordítási kompetencia: a szöveg lefordítása 2010: 35). a kívánt szintre, a szövegértés és a szövegprodukció problémáinak megbecslése, a célnyelvi szöveg létrehozása a megrendelésben fog-/2017   1  |magyar jogi nyelv 29

tanulmányoksorban az aktivista képzetét kelti az olvasóban. Az ar- ség pontos nyelvi megoldásokat találni és érdemes meg-chaikus succor és a közösségszervező facilitator helyett hagyni forrásnyelven az adott fogalmat.9végül az aide kifejezést választottam, mely utal a támo-gatásra, semleges, azaz politikai vagy kulturális konno­ 4.3. Új jogintézményektác­ iók nem tapadnak hozzá, ugyanakkor kellően speciá­ Végül, a legnehezebb eset mindig az, amikor egy sajátoslis ahhoz, hogy felismerhetően egy, a törvény által sza- nemzeti jogi konstrukciót kell idegen nyelvre ültetni. Azbályozott, sajátos szerepkört jelöljön. Ákr. esetében ez a „kézbesítési ügygondnok”, mely új in- tézmény, így hiába keressük annak angol megfelelőjét Másik példa a procedural capacity, mely egy jogi szak- szótárakban, angol nyelvű joganyagokban.kifejezés és szűkebb értelmű a „capacity to proceed”-nél.Utóbbi nem eljárásjogi műszó, csupán azt jelöli, hogy (5) Ha a kézbesítési ügy- (5) If the delivery agentvalaki képes eljárni valamely közelebbről meg nem ha-tározott kontextusban. gondnok nem járt sikerrel, has failed to deliver the3. Eljárási képesség és kép- 3. Capacity Procedural ca- a döntést azon a napon decision, it shall be consi-viselet pacity to proceed and rep- kell kézbesítettnek tekin- dered delivered on the day resentation teni, amikor a kézbesítés when the delivery agent sikertelenségét a kézbe- notifies the authority, sítési ügygondnok az őt which had appointed him,További példa a „neglect” használata: kirendelő hatóságnak be- of the failure of delivery,c) ahhoz a mellőzött, vagy the specialist authority, jelenti, de legkésőbb a ki- but on the fifteenth day rendeléstől számított ti- following the date of ap-megkeresni elmulasztott which the authority ne- zenötödik napon. pointment, at latest.szakhatóság az 56. § (2) glecteddisregarded orbekezdése szerint hozzá- failed to request for assis-járult. tance, consented to it, as A fordításban használt delivery agenttel az a probléma, per subsection (2) of sec- hogy ez a kifejezés valójában a csomagküldő szolgáltatók tion 56. (DHL, UPS stb.) gyűjtőneve angolul. Ebben az esetben a Ket. (Közigazgatási eljárási törvény) angol fordítását is Köznyelvi kontextusban a „neglect” valóban használ- elővehettem, hiszen ott már szerepelt a kézbesítési ügy-ható a mellőzés leírására, de jogi szövegekben a „neglect” gondnok administrator for service of process néven. Azon-elsősorban tartási, gondozási, felügyeleti kötelezettségek ban ezzel a fordítással sem értettem egyet, mert túlzot-elmulasztását jelenti, így azt „disregard”-ra javítottam. tan általánosra, tágra sikeredett, anélkül, hogy bármi- lyen módon utalt volna az ügygondnoki szerepkörre. Végül, míg a „meghatározott” szó valóban fordítható Mivel a kontinentális jogi megoldásokat az angol fordí-köznyelvi kontextusban „determined”-ként, ám a „jogsza- tásokban gyakran latinra fordítjuk, ha nincs pontos an-bályban meghatározott” megfelelője a „specified by law”. gol megfelelőjük, és mivel az ügygondnok a törvény for- dításában eleve guardian ad litem-ként szerepelt, a Ket.c) a jogszabályban megha- c) within the deadline de- administrator for service of process megoldását meghagy-tározott határidőn belül, termined under the legal va javasoltam egy új latin konstrukciót is a kézbesítésiészszerű időben regulationspecified by law, ügygondnok fordítására. Ez a megoldás – guardian ad within a reasonable time epistularum – közvetlenül utal a kézbesítés tárgyára, miközben közelebb hozza a kétféle ügygondnok elneve-4.2. Kulturálisan kötött jogfogalmak zését egymáshoz, így egyértelművé válik a két szerepkörÉrdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy nem hasonlósága is. Mivel teljes egészében magyar jogi meg-fordítjuk le, hanem meghagyjuk eredeti formájában akifejezést, mely annyira sajátja egy adott jogrendszernek 9 Kanadában mindennapos probléma a common law francia termi-vagy olyannyira közismert, hogy bármilyen fordítási nológiájának fejlesztése, egységesítése és karbantartása, hiszen akísérlet csak félrevezető volna az olvasó számára (pl. szövetségi államban a büntetőjog common law gyökerű, azt pedigestoppel, due process). A Consortium for Language Access – a frankofon tartományokban élvezett nyelvi jogokra is tekintet-in the Courts ajánlása szerint amennyiben a célnyelven tel – franciául is kell művelni. Az Université de Moncton 1978 ótaegy adott fogalomnak nincsen fellelhető ekvivalense, a foglalkozik a francia nyelvű common law oktatásával és korpuszfej-szakma szabályai szerint a megbízó és a fordító külön- lesztéssel, melynek céljából felállították a Centre de Traduction et deböző megoldásokban is megállapodhatnak: egy „magya- Terminologie Juridiques (CTTJ) intézményét az oktatók támogatásá-rázó” fordításban, vagy a fogalom eredeti nyelven való ra, az oktatási segédletek fordítására és szaknyelvi eszközök kidol-szerepeltetésében is, magyarázó lábjegyzettel kiegészít- gozására. Ilyen központi eszköz a JURITERM elnevezésű common lawve (Consortium 2011: 9). A common law jogintézmények szaknyelvi adatbázis (McLaren é. n.: 157–158.). A kanadai commonfordítása, valamint a kontinentális jogfogalmak angolra law helyzete egyébként jól illusztrálja azt a problémát, hogy még avaló átültetése tipikusan ilyen problémákat vet fel. Mivel common law rendszerén belül, az egyes nemzeti jogrendszerek közötta common law és a magyar jog megoldásai között nagy is erős eltérések vannak a fogalmak pontos tartalmát, használatát il-eltérések vannak, bizonyos fogalmak esetén lehetetlen- letően. Ugyanez igaz a római jog recepciójára is – az egyes nemzeti jo- gok más és más módon alkalmazzák a római jog intézményeit, ezekre a különbségekre pedig a fordítás, lektorálás során is tekintettel kell lenni (Way 2016: 1012).| 30 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányokoldásról van szó, magunk találhatunk ki rá új kifejezést, A regiszter megfelelő megválasztásának körébe tar-miközben a latin megoldással a jogintézmény bármilyen tozik, hogy „if” helyett „where”-rel kezdjük a „ha”-valnyelvre történő fordításnál megőrzi alakját és könnyen induló bekezdést – ezt következetesen végigjavítottambeazonosítható. a jogszabályban, hiszen az angol nyelvű jogszabályok nagyrészt a „where” kifejezéssel dolgoznak. Emellett az Új jogintézményre példa még az „azonnali eljárási cse- „is” és a „will” szavakat az azonos értelmű, emelkedet-lekmény”, melyek jellemzője, hogy késedelmet nem tű- tebb „shall”-re módosítottam. A terminológia és a latinrően kell ezeket meghozni és azonnal kell hatályosulniuk. kifejezések használata kapcsán a „property right” „rightMivel az urgent procedural measure csupán az intézkedés in rem”-re történő javítása említhető, illetve a „personmeghozatalának sürgősségét, ám a hatályosulást már entitled to the property right” helyett a „holder of thenem fedte le, a Megbízóval egyeztetve az immediate right in rem”. Szakismeret kell ahhoz, hogy tudjuk, mitprocedural measure megoldást választottuk. jelent, hogy kiesik az ügyfél: a „ceasing to be a party to the case” túl bonyolult, helyette a rövidebb, pontosabb4.4. Regiszter „departing client” használható.A forrásnyelvi és célnyelvi szövegek egyenértékűségénekellenőrzésénél a regisztert is vizsgálni kell. A fordító cél- Érdekes kérdés és a lektor tapasztalatára, önmérsék-ja szerint ugyanis „az eredeti célnyelvi szöveg illúzióját letére és stílusára van nagyrészt bízva az, hogy mennyitkelti,” amihez vizsgálnia kell a szöveg kontextusát, az javít a szövegen, amikor a javítás nem nélkülözhetetlen.„eredeti szöveg stilisztikai jellegzetességeit”(Polcz 2011: A fordító és a lektor egyaránt a saját stílusukkal és szó-205). A jogszabályszövegek jellegzetessége, hogy egy- készletükkel fognak hozzá a munkához. Sok esetben nemszerre technikai és ünnepélyes a megfogalmazásuk, így véletlenül egy adott fordítót választanak ki egy munká-a köznyelvi regiszterben megengedett, sőt elvárt pon- ra, az ő hangját és nézőpontját szeretné a megbízó vi-gyolaságokat nem tűri meg. A regiszterbeli mellényúlá- szontlátni a fordított szövegben. Ilyenkor a lektornaksokra jellemző, hogy a fordított szövegből kilóg az el nem önmérsékletet kell gyakorolnia: Mossop szerint „ne azttalált kifejezés, így jelen esetben a jogszabályszövegbe kérdezzük, hogy egy mondatot lehet-e, hanem kell-e ja-fordított alábbi slendrián kifejezés: vítani”, mielőtt másokra kényszerítenénk saját fordítói szemléletünket és nyelvhasználatunkat.10 UgyanakkorE törvény alkalmazásában In the application of this jogi szövegeknél a szöveg választékossága, olvashatósá-hatóság az a szerv, szerve- act, an authority is a body, ga, gördülékenysége másodrendű, e szempontok jelen-zet vagy személy, amelyet organisation or person tősége eltörpül a tartalmi, terminológiai pontosság és(akit) törvény, kormány- which (who) has been au- következetesség követelményei mellett. Jogi szövegeknélrendelet vagy önkor- thorised to exercise the a lektor munkájának különösen fontos része, hogy ellen-mányzati hatósági ügyben competence of an authority őrizze a következetes szóhasználatot, szükség eseténönkormányzati rendelet by a statute, a government egységesítse az eltérő fogalmakat, azokat a teljes szöve-hatósági hatáskör gyakor- decree or, in an administra- gen végigvezesse. Jogszabályok esetén még az egységeslására jogosít fel vagy jog- tive case of a self-govern- mondatszerkesztés is kiemelkedő jelentőséggel bír: a jog-szabály hatósági hatáskör ment, by a local ordinance, szabályban előforduló hasonló szerkezetű rendelkezé-gyakorlására jelöl ki. or else one which (who) seket igyekezni kell ugyanolyan szórendben visszaadni. has been appointed to ex- 5. A fordítás/lektorálás nem várt ercise the competence of an authority. hozadéka Érdekes módon a lektorálásnak – ahogy egyébként a for- A szövegben következetesen a szintén vagylagosságot dításnak is – van egy közvetett, ámde annál pozitívabbkifejező or otherwise-ra javítottam az or else előfordulá- hatása: mivel a fordító/lektor mind nyelvtani, mind pe-sait, így a jogszabályszöveg jellegének megfelelő regisz- dig terminológiai szempontból igyekszik rekonstruálniterben marad. a forrásnyelvi szöveg pontos tartalmát, adott esetben éppen a forrásnyelvi szövegben fellelhető szerkesztési Példaként arra, amikor egy bekezdésen belül a regisz- vagy terminológiai következetlenségekre, pontatlansá-tert, terminológiát és jogi szakismeretet is érinti a javítás, gokra is rábukkanhat. Ez a fordító/lektor ajándéka aálljon itt az alábbi jogszabályszöveg: szerző részére, mely akkor igazán hasznos, ha szerző és fordító/lektor szorosan együtt dolgoznak. Erre álljon itt(2) Ha az ügy tárgya dologi (2) If Should Where the az Ákr.-ből az alábbi példa:jogot érint, a kieső ügyfél subject matter of the casehelyébe az üggyel érintett affects a property right in 10 Brian Mossop: Summary of Revision Principles, idézi: Horváth 2011: 47.dologi jog új jogosultja lép. rem, the departing client ceasing to be a party of the case is shall be replaced by the new holder of the right in remperson entitled to the property right affected by the case./2017   1  |magyar jogi nyelv 31

tanulmányok(4) A hatóság egyes eljárá- (4) The authority may stílusban fordították le. Emellett különböző fordítói on-si cselekményekről kép- take pictures or make an line fórumokon kérhetünk segítséget (pl. proz.com, dict.és hangfelvételt készíthet. picture, audio or audio-vi­ leo.org stb.) vagy, ha szerencsénk van, közvetlenül a szö-A rögzítés ilyen módja deo recording of individu- veg szerzőjével is konzultálhatunk.11esetén… al procedural acts. In case 7. Tapasztalatok ofWhere such a recording is made… A kép- és hangfelvétel vagy videót, vagy csak képet és Az Ákr. lektorálása során a Megbízóval való folyamatoscsak hangfelvételt jelent, de mindhárom lehetőséget nem, egyeztetés volt a legfontosabb és leghasznosabb eszkö-pedig ez volna a logikus, korszerű megoldás. zöm a munka elvégzésében. A munka szervezésében nagy segítségemre volt, hogy egyéb lektorálási megbízásokkal6. Források, segédeszközök ellentétben, a Megbízó pontosan megjelölte azokat a pon-A lektorok segédeszközei, forrásai megegyeznek a for- tokat, ahol problémásnak találta a fordítást, így közvet-dítókéval, ezért gyakran igen könnyű visszakövetni azt lenül a megbízói igényekhez tudtam igazítani a munkát.a keresési és kiválasztási folyamatot, melyet a fordító Egyes jogintézmények kapcsán több szakértő is bekap-bejárt az adott terminus fordításakor. Sok esetben egyéb- csolódott az egyeztetésbe, elősegítvén az adott jogintéz-ként a lektor munkája éppen arra irányul, hogy ezt a ki- mény pontos céljának és tartalmának megismerésétválasztási folyamatot és a forrás megbízhatóságát érté- (Consortium 2011: 9). Végül, a folyamatos konzultáció-kelje. Így például az Ákr. fordítója – helyesen – gazdagon inknak, egyeztetéseknek köszönhetően kialakult azmerített az uniós jogszabályszövegek kétnyelvű megje- együttgondolkodás és a visszajelzések alapján továbblenítéseiből (linguee.com), ám sokszor indokolatlanul tudtam alakítani olyan pontokat, ahol a Megbízó tovább-mellőzte a Ket. angol fordítását és sajnos az abban jól ra sem volt elégedett egy-egy megfogalmazással. Aholkidolgozott, azonos fordulatokat sem vette át, például: én akadtam el a forrásnyelvi szöveg tartalmának feltá- rásában, a Megbízónál közvetlenül érdeklődhettem a52. § [A határidő számítása] [Calculation of the time jogalkotó szándéka felől.(1) A napokban megálla- limitdeadline]pított határidőbe nem szá- (1) A time limitdeadline Összefoglalóan az Ákr. lektorálásából is levonható ta-mít bele a határidő kezde- calculated determined in pasztalatként elmondható, hogy jogi szövegek fordítása,tére okot adó cselekmény days does shall not include lektorálása esetén sokszor nem elég a szótár, a szinoni-vagy körülmény bekövet- the day when the act or mák listája, a kétnyelvű megjelenítés vagy a jogi szakis-kezésének, a közlésnek, a circumstance underlying meret. Nélkülözhetetlen forrást jelent a Megbízó, esetlegkézbesítésnek, a hirdet- the commencement of the szakértőinek szakismerete, de olykor szükség van némimény kifüggesztésének deadline has occurred, or nyelvi leleményre is, hogy áthidaljuk a különböző nyel-és levételének, valamint a the day of communication, vek és jogrendszerek között tátongó szakadékot.közhírré tétel napja. delivery, or posting and removal of a notice, or the Irodalom day of public announce- Chan, Sin-Wai. 2016. The Future of Translation Technology: menton which the act or… Towards a World without Babel. London–New York: Korábban a profi fordító/lektor egy élet munkájával Routledge.halmozta fel a különböző szakszótárakat, enciklopédi- Consortium 2011. Consortium for Language Access inákat, melyek nélkül elképzelhetetlen volt a hatékony, the Courts: Equal Justice: Bridging the Language Divide.eredményes munka. Mára az interneten fellelhető egy- és Guide to Translation of Legal Materials Prepared by thetöbbnyelvű szótáraknak (pl. Merriam Webster, Sztaki), Professional Issues Committee. 2011. április.uniós és más szövegek többnyelvű megjelenítéseinek Fischer M. 2010. A fordító mint terminológus, különös te-(korpuszok, pl. linguee.com, glosbe.com), a keresett ki- kintettel az európai uniós kontextusra. (Doktori érte-fejezést kontextusba helyező glosszáriumoknak, szino- kezés)nima- és antonimalistáknak, valamint fordítástámogató Horváth P. I. 2011. A szakfordítások lektorálása. Budapest:eszközöknek (pl. Trados, MemoQ, OmegaT, WordFast Tinta Kiadó.stb.) köszönhetően olcsóbban, pontosabban és sokkal Klaudy K. 1988 A fordítási ekvivalenciáról. Hungaroló-gyorsabban dolgozhatunk. A jogszabályszövegekkel kap- giai Közlemények 77. évf. 4. számcsolatos fordítói/lektori megbízásoknál különösen hasz- Láncos P. L. 2017. Az ÁKR angol fordításának szaknyelvinosak természetesen a kapcsolódó jogszabályok fordí- lektorálása – A képzelet és az ekvivalencia határán.tásai, melyekből terminológiát és – ahogy az Ákr. eseté- PLW P 2017/7, 1-9. ht t p://d18 wh0 w f 8 v71m4.ben is – akár teljes fordulatokat, mondatokat meríthe- cloudfront.net/files/2017-7_Lancos.pdftünk a célnyelven. Így például a Ket. angol fordításanagyban megkönnyítette a munkát, igaz, azt teljesen más 11 Lásd részletesen: Chan 2016.| 32 magyar jogi nyelv /2017   1

tanulmányokMcLaren, K. é. n. The Implications of Legal Bilingualism on Polcz K. 2011. Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok the Teaching and Practice of Law in Canada. In: Veress E. fordításában. Magyar Nyelvőr 135. évf. 2. szám (ed.) Multilingualism and Law. Sapientia Hungarian Uni- versity of Transylvania. (Megjelenés alatt) Rueckert, K. 2011. The Native Speaker Principle and its Place in Legal Translation. (Doktori értekezés)O’Conaill, S. é. n. Legal Education and the Irish Language. In: Veress, E. (ed.) Multilingualism and Law. Sapientia Way, C. 2016. The Challenges and Opportunities of Legal Hungarian University of Transylvania. (Megjelenés Translation and Translator Training in the 21st Centu- alatt) ry. International Journal of Communication 10. évf. 1009–1029.Az áLtALános közigAzgAtásirendtArtás mAgyArázAtAA közigazgatási eljárás szabályai i.SzerkeSztő: petrik Ferenclektor: orbán szabolcsSzerzők: Hajas Barnabás, Huszárné oláh Éva, kalas tibor, kárpáti magdolna,kurucz krisztina, Lapsánszky András, mudráné Láng erzsébet, petrik Ferenc,rothermel erika, sugár tamás2018. január 1-jén hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi Cl. törvény, rövidít-ve az „Ákr.”. Az új kódex feladata, hogy a megszámlálhatatlan módosításon átesett és emiatt koherenciájátvesztett ket. helyébe lépve – a minden hatósági eljárásban közös szabályok minél egyszerűbb, közérthe- ára: 9000 Fttőbb és tömörebb lefektetésével – segítse mind az ügyintézők munkáját, mind az ügyfelek joghoz jutását. megjelenés: 2017. augusztusMindazonáltal az új eljárási kódex alkalmazására való átállás nem könnyű feladat sem a közszolgálat szak-emberei, sem az ügyfelek és képviselőik számára. A felkészülést, illetve magát a későbbi hatósági ügyintézést kívánja elősegíteni akiadó az új kódex kommentárjával. A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a kúria jelentős ítélkezési tapasztalattalés elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a kúria közigazgatási-Munkaügyi kollégiumánakvezetője), kiegészülve az új szabályozás előkészítésében fontos szerepet betöltő igazságügyi minisztériumi főosztályvezetővel és aNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogi igazgatójával. A kommentár szerkesztője Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollé-giumvezető. A kötet lektora az IM közigazgatási eljárásjogi kodifikációs osztályának vezetője.A közigAzgAtásiperrendtArtás mAgyArázAtAA közigazgatási eljárás szabályai ii.SzerkeSztő: petrik Ferenclektorok: dán Judit, naszladi georginaSzerzők: Horváth e. Írisz, kalas tibor, kárpáti magdolna, kurucz krisztina,marosi ildikó, márton gizella, mudráné Láng erzsébet, petrik Ferenc,rothermel erika, tóth kincsőA közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, kikerülugyanis a Pp.-ből, és külön kódexben kerül szabályozásra. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytaz országgyűlés 2017. február 21-én fogadta el. A kp. létrehozza a közigazgatási perjog önálló és egyedi ára: 9000 Ftszabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezet be. megjelenés:A jogalkalmazásra felkészülést kívánja elősegíteni a kiadó az új közigazgatási perjogi kódex kommentárjával. 2017. augusztusA szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyarántrendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a kúria közigazgatási-Munkaügyi kollégiumának vezetője), kiegészülve egy közigazgatásijogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval. A kommentár szerkesztője Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető.Az országgyűlés a 2017. május 16-i ülésnapján fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtar-tásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvényt, amely a magyar közlöny 2017.május 25-i számában került kihirdetésre. A törvény számos ponton érinti az ákr. és kp. szövegét. szerzőink jelenleg a törvény rendelkezései-nek a kommentárba való beépítését végzik.ennek a két kézikönyvnek a tartalma elérhető egy kiadványban, kapcsos szerkezetű kommentárként is (A közigazgatási eljárás sza-WEBES VÁS ÁRLÁSbályai). A kézikönyvek és a kapcsos kommentár teljes mértékben megegyezik, a kapcsos kommentárt azonban a kiadó előfizetéskeretében a jövőben rendszeresen aktualizálja. –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu/2017   1  |magyar jogi nyelv 33

fórumA jogszabályok szövege – avagya jogalkotók szövegeléseTóth Juditegyetemi docens, SZTEKurtán Zsuzsany. egyetemi docens, ME OTKA KutatócsoportA jogelmélet szerint a jogszabályok a normativitás köré- Ebben a négy mondatban számos kodifikációs és nyel-be tartoznak, általános magatartási szabályt adva előíró vi furcsaságot találunk. Ezek beágyazódnak abba az ös�-jellegűek, és formális kötöttségekkel, sajátos terminoló- szefüggésbe, hogy jó száz éve nincs haditengerészete ésgiával, szókapcsolatokkal, tömörítési megoldásokkal tenger/partja az országnak. Így közjogilag nehezen ér-rendelkeznek, nagyban eltérve a köznyelvtől. Ám az el- telmezhető, hogy egy másik országban miként (nyilvánmúlt évekből származó példák mintha ezeket a tételeket a területi állam hozzájárulásával) épít majd emlékművetcáfolnák. A következőkben olyan szövegeket mutatunk a kormány, ahol majd valakik felvonulnak és tisztelegnek,be, amelyek értelmezésekor az egyes szabályozási szin- esetleg zenélnek, koszorúznak. Vagyis ennek előkészíté-teknek megfelelő műfajok jellemzőinek „összemosásával” sére, megszervezésére, költségeinek viselésére felkérhe-és nyelvhasználati bizonytalansággal szembesülhetünk. ti a parlament a végrehajtó hatalmat, de azt, hogy ez az építkezés egy külország katonai temetőjében, fél év alatt (1) megtörténik, majd oda valakik kiutaznak és tisztelegnek, A 28/2016. (XI. 14.) OGY határozat a magyar haditen- a területi állam álláspontjának ismerete nélkül, megala-gerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek pozatlannak látszik. Ha volt ilyen egyeztetés, és a pulaiemléknapjáról szól. Ez a közjogi szervezetszabályozó temető fenntartója ezt melegen támogatja, úgy arra utal-eszköz valójában nem is jogszabály, és normatív tartalma ni kellene, de azt senki sem gondolhatja, hogy egy ország-alig érzékelhető, mivel az utókor hálájáról, egy esemény gyűlési határozat Horvátországra bármilyen kötelezett-állami ünnepléséről rendelkezik. A törvények, kormány- séget háríthat, ahogyan azt sem, hogy akaratuk ellenérehatározatok között is találunk hasonló tartalmúakat, bárki is köteles lenne megemlékezni. Vagyis az, hogy kik,azaz elég változatos, hogy az ünneplés célját, szervezőit, mely szervezetek fognak valóban élni ezzel a lehetőség-költségeit, felelőseit milyen jogforrásba/szervezetsza- gel, nem tudjuk, de a jogalkotó sem jelezte, hogy ez – habályozó eszközbe foglalják. nincs önkéntes jelentkező az ünneplésre – kinek lesz majd a feladata. Vajon ki szeretne olyan megemlékezést, ame- „1. Az Országgyűlés június 10-ét a magyar haditen- lyet senki sem tekint sajátjának, belülről fakadónak? A gerészek és a hősi halált halt magyar haditengeré- cím megkülönbözteti a magyar haditengerészeket és szek emléknapjává nyilvánítja. azokat a magyar haditengerészeket, akik hősi halált hal- 2. Az Országgyűlés tak az első világháborúban. Az előbbiekről a határozatban – megemlékezik a magyar haditengerészekről, aztán érdemben nincs szó, mert csak egy emléknapot ad – tisztelettel adózik mindazon magyar haditengerész nekik a parlament. Ám a hősi halottaknak tiszteletet, em- emléke előtt, akik a Hazáért, a magyar szabadság lékművet, megemlékezést, emléktáblát, oktatási anyago- kivívásáért és fenntartásáért küzdöttek, kat szánnak. A jogszabályoktól elvárt következetes szó- – támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések használat helyett, hol elesett haditengerész hősi halott- szervezését, oktatási anyagok készítését, emléktáb- ként, hol hősi halált halt magyar haditengerészekként lák avatását, amelyek az I. világháborúban – többsé- emlegetik őket. Furcsának találjuk, hogy – a második gében hullámsírban, de a fedélzeten és szárazföldön mondat gondolatjelek közé került szövege alapján – pél- is – elesett magyar haditengerész hősi halottakkal dául hullámsírban is eleshettek, holott a főnév és az ige kapcsolatosak. egyeztetésével hullámsírban rendszerint nyugszanak. A 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt arra, hogy az harmadik mondat példája alapján, a magyar szórend meg- I. világháborúban elesett magyar haditengerész hősi változtatásával a jelentés is más árnyalatot kaphat, így halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátor- különbség van az első magyar haditengerészek emlék- szági Pula haditengerészeti temetőjében oly módon, napja, valamint a magyar haditengerészek első emlék- hogy a 2017. június 10-én tartandó első magyar ha- napja között. Ugyanebben a mondatban az áll, hogy az ditengerészek emléknapján, már az emlékmű előtt emléknapon az emlékmű előtt tisztelettel adóznak a hősi tisztelettel adózhassunk a hősi halált halt magyar halált halt magyar haditengerészek előtt. Vajon miért nem haditengerészek előtt. az emléküknek, az emlékmű előtt? 4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép ha- tályba.”| 34 magyar jogi nyelv /2017   1

fórum (2) folyósításra kerül) terjedésével jár együtt, szinte meg- A jogalkotás sebességét jellemzi, hogy pár évnél, de kerül-hetetlenül. Miért nem euróban állapítják meg asokszor néhány hónapnál tovább egyetlen törvény sem díjazást, miért nem euróban folyósítják, ha már nembírja ki változtatás nélkül. Így a 2016. évi CLXXXI. tör- tudjuk, hogy kik és mikor kötelesek erre?vény a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. éviCXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós (3)külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosí- A Magyar Tudományos Akadémia egyik céljaként aztásáról rendelkezett. Nyilván a júniustól decemberig alapító meghatározta, hogy fejlessze a hazai tudomá-eltelt időben olyan jelentős világesemények történtek, nyosságot és annak nyelvét. Ezt a jogalkotó nem vetteamelyek miatt a diplomaták illetményének számítását magára, amikor az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvénytmódosítani kellett. Szerencsére, stabil maradt egy jól módosította a 2009.évi XX. törvényben. Ennek eredmé-sikerült értelmező rendelkezés: nyeként a törvényben a következők szerepelnek: „2. § E törvény alkalmazásában: 6. élhetőség: az állo- „5. § (1) Az Akadémia köztestületének tagjai a 6. § máshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsá- szerinti akadémikusok és a 7. §-ban meghatározott gi, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenye­ nem akadémikus személyek. getettségi, infrastrukturális szempontok összessége;” (2) A köztestület hazai akadémikus tagjai alanyi jogon Bizonyára csak az Olvasónak okoz gondot, a jogalkal- tagjai az Akadémia Közgyűlésének (a továbbiakban:mazóknak nem, hogy az „élhetőség” költői szóalkotás, és Közgyűlés), annak az osztálynak, ahol akadémikussáfeltehetőleg a külszolgálatban dolgozó diplomata megél- választották őket, és szakterületük szakmai bizottsá-hetésére, esetleg életének biztonságára utal. Bizonyára a gainak. A köztestület nem akadémikus tagjai – magukmindennapi életvitelét erősen befolyásoló tényezőket közül – az Akadémia Alapszabályában meghatározottakarták példálózóan felsorolni, azonban célszerű lett vol- módon választják meg képviselőiket, akik az Akadémiana a kiemelt mellékneveket gondolatjelek között feltün- közgyűlésében és osztályaiban képviselik őket.”tetni. A terminológiában az újabb fogalmak értelmezésé- „6. § (1) Az akadémikusok körét rendes és levelezőhez a jelentés összetevőinek (szemantikai komponensei- (a továbbiakban együtt: hazai), valamint külső ésnek) elemzésével hoznak létre definíciókat. Elektronikus tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusok az Alap-nyelvi minták gyors vizsgálata alapján megállapíthatjuk, szabályban rögzített módon közreműködnek az Aka-hogy napjainkban terjed az élhető város, sőt fokozott ala- démia közfeladatainak ellátásában.kokban az élhetőbb és legélhetőbb városok használata, és (2) Az akadémikusokat a hazai tagok választják aza fenntarthatóság mellett az élhetőség szó is gyakran sze- Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Aka-repel humán és ökokörnyezettel foglalkozó szövegekben. démia valamelyik osztályába tartozik. Az akadémi-Az élhetőség kritériumait – szakkifejezéssel – indikátor- kus tudományos osztályba tartozása kérésére azrendszer segítségével, azaz kategóriák mentén állítják fel, Alapszabályban rögzített módon megváltoztatható.amelyek egy adott település/város jellemzőin, adottsága- (3) A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok számain – és nem szempontjain – alapulnak. nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok 10. § (1) A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő teljes száma pedig a 365 főt. szöveggel lép hatályba: (4) A Magyarországon élő hazai akadémikusok tu- „(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtarta- dományos teljesítményét és köztestületi munkáját ma alatt havonta devizailletményre és átalány-költ- az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elis- ségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A dí- meri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig jazás euróban kerül megállapításra, majd átváltással megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és ár- euróban kerül folyósításra a kihelyezett részére. A vaellátásként) kell folyósítani.” kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen ala- „9. § (1) Az Akadémia Közgyűlését a hazai akadémi- puló, az általánostól eltérő devizailletmény-megálla- kusok, valamint a nem akadémikus képviselők al- pításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata kotják. Utóbbiak az Alapszabályban meghatározott idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módon közvetlen és titkos választással nyerik el szerinti besorolása alapján megállapított belföldi il- tagságukat. Számuk legfeljebb 200 fő. letménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának (2) A Közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szó- testülete, amely […] ló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetke- d) szakmai testületek előterjesztése alapján véle- zett változásokról folyamatosan értesítésre kerül.” ményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom A rejtvény első kérdése, hogy hányszor kerül elő a „ke- alapvető fontosságú kérdéseiről;”rül”: háromszor, egyetlen bekezdésben. A második kér- „11. § (1) Az Akadémia Elnökségét (a továbbiakban:dés, hogy miért. Mert így nem kell megnevezni az alanyt. Elnökség) az elnök, az alelnökök, a tudományos osz-A teljes törvény átolvasásával csak annyit tudhatunk, tályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökei-hogy feltehetőleg a kihelyező (minisztérium) állapítja nek egy – önmaguk közül választott – képviselője, ameg a külszolgálati dolgozó díjazását. A kerül szó persze főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által válasz-nemcsak divatozik, hanem a jogszabályokban a funkció- tott három akadémikus és a Közgyűlés által válasz-igés szerkezetek (megállapításra kerül, értesítésre kerül, tott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Ta-/2017   1  |magyar jogi nyelv 35

fórum nácsa jelölése alapján a Közgyűlés által választott tott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekez- három kutatóintézeti igazgató alkotja. Elnöke az désben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalma- Akadémia elnöke. A három alelnök, a három válasz- zási időszaka alatt teljesítené.” tott akadémikus, a három választott nem akadémi- Az emberre vonatkozó „aki” és a szervezetre vonatko- kus közgyűlési képviselő és a három intézeti igazga- zó „amely” a fenti példákban, a „vagy” helyett összekap- tó tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a csolható lenne az „illetve” kötőszóval. Ám a kodifikátor természettudományokat, az élettudományokat, va- ezt a megoldást kényszeresen kerülte, holott itt vissza- lamint a társadalomtudományokat.” utalásról van szó, de akkor is alkalmazható lenne, ha „13. § (1) Az Akadémia elnökét, alelnökeit, főtitkárát egymaga kifejezi a hozzáadó és a vagylagos kapcsolatot. és főtitkárhelyettesét a hazai akadémikusok közül, A jogszabályok szerkesztéséről szóló 61/2009. (XII. 14.) a hazai akadémikusok javaslata alapján három évre IRM rendelet megköveteli, hogy felsoroláskor egyértel- a Közgyűlés választja. Az elnököt tisztségében a köz- művé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül a) vala- társaság elnöke megerősíti.” mennyinek teljesülnie kell, b) egyik sem teljesülhet, c) A tömörítés, azaz több szó tartalmi belefoglalása (a to- pontosan egynek kell teljesülnie vagy d) legalább egynekvábbiakban: ….) egy fogalomba, amely a jogalkotáskor igen teljesülnie kell a joghatás kiváltásához. A felsorolás ele-gyakori megoldás, itt visszaüt. A 6. §-ban bevezetett for- mei közötti logikai kapcsolatot a) a mondatnak a felso-dulat, azaz a levelező és a rendes akadémiai tag ismételt rolást megelőző vagy követő szövegrészében, b) a felso-kiírásából tömörítve csak „hazai” lett (mint az emigrán- rolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval, c) mind-soknak az otthonról küldött kolbász és pálinka). Ám már egyikhez fűzött kötőszóval vagy d) a felsorolástól külön-az 5. §-ban, 13. §-ban is szó esik a „hazai akadémikusokról”, álló mondatban kell megállapítani. Az „illetve” kötőszómajd a szöveg több pontján „hazai tudományról”, „hazai csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmaz-területi bizottságról”, amiről azt kell gondolnunk, hogy a hatatlansága esetén helyénvaló, és a rendelet csak azrendes és a levelező akadémiai tagok tudományáról, netán „illetőleg” kötőszó száműzését írja elő. Ezért az „akinekcsak az ő bizottságairól rendelkeznek. A külső és a tiszte- vagy amely szervezetnek” kitételek helyett az „akinek,leti tagok tehát sem a tudományban, sem a bizottságokban, illetve amelynek” megfogalmazás nem tette volna bi-választásokon nem vehetnek részt? zonytalanná a jogértelmezést, ugyanakkor könnyítené (4) az olvasást. A szabályok közérhetősége nem jár tartalmi A másfél száz szakaszból álló szerzői jogokról és az ahhoz bizonytalansággal, sőt éppen ellenkezőleg.kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.évi XCIII. A jogi normatív szövegek nyelvhasználatából bemuta-törvény nem könnyű olvasmány, pedig igen sok alkotót, tott néhány fenti példa alapján összefoglalásként meg-előadót és az őket megillető díjakat beszedő, védelmüket állapíthatjuk, hogy a konvenciók szerint elvárt beszéd-segítő szervezetre kiterjed. Ezért értenie és ismernie kell szándékok érvényesülését és értelmezhetőségét nyelvenezt a felhasználók és szerzők sokaságának. Ám az embe- kívüli tényezők, valamint az adott kontextusba ágyazottrekre és szervezetekre egyszerre alkalmazandó szabályo- szövegszintű jellemzők együttesen befolyásolják. A jogikat csak csikorgó nyelvezettel sikerült megfogalmazni. műfajok széles választékában, a szavakban, a szó- és „4. § E törvény alkalmazásában: […] 11. részesedés- mondatszerkezetekben, valamint a mondatokban reali- re jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jog- zálódó szöveget olyan jellemző vonások rendszerének kezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szer- tekinthetjük, ahol a szövegalkotó szándéka és/vagy ké- vezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki pességei szerint jelenik meg a közlés. A jogi szaknyelvi vagy amely törvényi előírás vagy a jogosulttal fenn- regiszter rétegzettségének megfelelően, a különféle cím- álló jogviszonya – ideértve a 12. § (3) bekezdése sze- zettek szövegértelmezését befolyásolhatják a kontextus- rinti megállapodást is – alapján a szerzői mű vagy hoz igazított szövegjellemzők. Bemutatott példáinkban kapcsolódó jogi teljesítmény felhasználásának enge- kiragadott, de – nagyobb korpuszon is végzett elemzé- délyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló seink alapján – gyakori jelenségekkel szembesülhetünk. díjigény érvényesítéséből származó jogdíjbevételből Jó lenne, ha már joghallgatók is minél több lehetőséget részesedésre jogosult.” kapnának arra, hogy megtapasztalják és gyakorolják, „23. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles tagként hogyan változik a regiszterhasználat a nyelven kívüli felvenni a közös jogkezelési tevékenységével érintett tényezők (például az idő és egyéb korlátozások) és a fel- azon jogosultakat, valamint a jogosultakat képvise- használt nyelvi elemek változtatásával. lő azon szervezeteket – beleértve más közös jogke- A normatív szövegek a joggyakorlat számára „építőkö- zelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képvi- vek”, így minőségük, idézhetőségük, közérthetőségük selő egyéb szervezeteket is –, akik vagy amelyek lényeges. Bízunk abban, hogy a segítés szándékával meg- teljesítik a tagsági követelményeket.” osztott szövegkritikai észrevételeink hozzájárulnak a „151. § (7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári év- szó- és mondatszinten túlmutató nyelvhasználati jelen- ben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasz- ségek tudatosításához. Jogászként vagy – a jogi szakem- nálók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díj- berekhez képest – laikusként olyan normatív szövegek- szabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős fel- re van szükségünk, amelyek értelmezéséhez a nyelvhasz- használónak és felhasználói érdekképviseleti szer- nálatban együttesen érvényesül a tartalom átgondolt vezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szerve- világossága, a megformáltság igényessége, valamint a zetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyúj- szöveg jó áttekinthetősége és olvashatósága.| 36 magyar jogi nyelv /2017   1

fórumEULITA Konferencia Bécsben: a jogi tolmácsolásés fordítás sokrétűségeThe Many Facets of Legal Interpreting and TranslationBécs, 2017. március 30–31.Fark asné Puklus Mártaegyetemi tanársegéd, ME2017. március 30–31-én rendezték meg Bécsben a The kerületi bíróság központi, leginkább egymásra rakottMany Facets of Legal Interpreting and Translation (A jogi legodarabkákra vagy dobókockákra emlékeztető épüle-tolmácsolás és fordítás sokoldalú megközelítése) elne- tében olyan nagy volt az érdeklődés a látogatható tár-vezésű konferenciát az EULITA (a jogi fordítással foglal- gyalások iránt, hogy a konferencia résztvevőit két cso-kozó intézményeket, tolmácsokat és fordítókat tömörítő portra kellett bontani, s a csoportok még így is megtöl-európai szervezet) és az ÖVGD (az Osztrák Bírósági Tol- tötték a mintegy 60 főt befogadó tárgyalótermet. Mintmácsok Szövetsége) közös szervezésében. Az EULITA utóbb kiderült, az ítélkező Koller bíró számára nem volt2011 óta évente rendez konferenciát a bírósági és ható- szokatlan a résztvevők sokasága, hiszen a Bécsi Egyetemsági fordítás és tolmácsolás témakörében. Hannover, Fordítástudományi Központja aktívan részt vesz a bíró-Prága, London, Krakkó, Opatija és Strasbourg után most sági tolmácsképzésben, s a hallgatók a képzés soránBécs adta a helyszínt – nem véletlenül, hiszen az EULITA- többször látogatnak bírósági tárgyalásokat.elnöki posztot 2017. április elsejéig betöltő és Bécsbenélő Liese Katschinka asszony itt akarta átadni a staféta- Mivel a konferencia végig három nyelven zajlott, ezértbotot a következő elnöknek.   a bíróságon is igénybe lehetett venni (az egyik csoport- nak angol, a másik csoportnak francia nyelvű) fejhallga- Az esemény több részből állt: az első napon a résztve- tós szinkrontolmácsolást. Ez azt jelentette, hogy a kon-vők betekinthettek az egyik bécsi körzeti bíróság tár- ferencia résztvevői számára biztosított folyamatos szink-gyalási gyakorlatába, délután az Európai Unió Fordítási rontolmácsolás mellett az egyes ügyekben segédkezőFőigazgatóságának bécsi kirendeltsége szervezésében bírósági tolmácsok is jelen voltak. Ilyen jellegű párhuza-workshopon vehettek részt, majd a második napon kö- mos tolmácsolás nem túl gyakori: a tolmácsok profes�-vetkeztek a konferencia-előadások. Az EULITA ernyő- szionalizmusának köszönhetően bábeli zűrzavar helyettszervezetének tagjai a konferencia harmadik napján új gördülékenyen folyt a kommunikáció.tisztségviselőket is választottak. Az egyes tárgyalások szinte futószalagon következtek Justizzentrum Wien Mitte – A bécsi igazságügyi központ épülete egymás után, s ez nem a konferencia miatt volt így, ha- Forrás: https://structurae.de/fotos/59615-city-tower-1-wien nem a résztvevők elmondásai alapján ez a mindennapos ítélkezési gyakorlat. A tárgyalásokat nem óránként-két- A konferencia elnevezésében megjelenő sokszínűség óránként tűzik ki, ahogyan az nálunk szokás, hanem egya programok sokféleségében is megmutatkozott. A bécsi adott délelőtt folyamán akár 5–8 tárgyalást is lebonyo- lítanak egymás után. Az iratanyagokat mind leteszik a bíró asztalára, aki a mellette helyet foglaló jegyzőkönyv- vezető segítségével egymás után hívja be a tárgyalások résztvevőit. A tanúpad és annak német elnevezése Zeu- genstand (stand, ahol a tanúk elvileg állnak) teljes kép- zavarról árulkodik. Az elnevezések éppen fordítva iga- zak: hiszen Magyarországon a bíróság többnyire állva hallgatja meg a terhelteket és a tanúkat, akik nem ülnek le a tanúk padjára, Ausztriában (ahogyan Németország- ban is) pedig leülnek a stand melletti székre, hiszen ezt a jogot biztosítja számukra a törvény. A kevéssé tekintélyt parancsoló tárgyalóteremben a büntetőtárgyalások menete is eltért az itthonitól. A ta- lárban lévő bíró az ügyeket nagyon röviden, összefoglal- va ismertette, pusztán amennyire a tanúkihallgatás vagy a felek meghallgatása szempontjából erre szükség volt. A tolmácsok nem az idegen nyelvű fél mellett, hanem többnyire a bíró bal oldalán foglaltak helyet./2017   1  |magyar jogi nyelv 37

fórum A szűk kétórás jelenlét alatt négy ügyet tárgyalt a bí- Translating Europe Workshopróság. Az első ügyben egy fiatalkorú szír férfi ült a vád- Forrás: http://www.eulita.eu/sites/default/files/IMG_0316.jpglottak padján, aki egy családi vita hevében megütötte alánytestvérét. Ausztriában külön jogi segítséget nyújta- intelligencia kutatását és a gépi fordítás lehetőségeitnak a fiatalkorúaknak (14–18 éveseknek, Jugendgerichts- összekapcsoló nyelvi koordinációs rendszert (ELRC, Eu-hilfe néven) annak érdekében, hogy a konfliktusokat ropean Language Resource Coordination). Betekinthet-bíróságon kívül lehessen megoldani. A bíró mellett ülő, tünk az e-Justice portál 2017 júliusában megújult, 28arab nyelvről és nyelvre tolmácsoló hölgynek nem jutott tagország jogrendszerét 23 nyelven felvonultató inter-nagy szerep ezen a tárgyaláson, mert a vádlott jelezte, netes felületébe, és szó esett arról is, hogy sok esetbenhogy érti a bíró által elmondottakat. A talár nélküli nem lehet megteremteni a teljes ekvivalenciát az egyesügyész ülve mondta el a vádat. Ezt követően a bíró rövi- országok jogi terminusai között. Érdeklődéssel fogadtákden meghallgatta a vádlottat, majd behívta a családot, s a résztvevők a 2010/64-es irányelv egyes tagállamokraítélet helyett szinte nevelési célzattal bíróságon kívüli gyakorolt hatásáról készített jelentést (mely elérhető azmegegyezést szorgalmazott. alábbi linken: http://fra.europa.eu/sites/default/files/ fra_uploads/fra-2016-right-to-information-translation_ A második ügy tárgya egy lopott rendszámú személy- en.pdf). Az egyes közokiratok Európai Unión belüli be-gépjármű eladása, valamint a rendszám eltulajdonítása mutatására vonatkozó előírások, a fordítások, valamintvolt. Az ügyben részt vevő csecsen tolmács megkérte a a hiteles másolatok készítésének egyszerűsítéséről szó-bírót, hogy hadd üljön a bírói pulpitus helyett inkább bal ló 2016/1191-es EU rendeletről is hallhattunk. A 2019-oldalra (a bíró felől nézve), azaz az osztrák tárgyalóter- ben hatályba lépő rendelet célja, hogy a jövőben egyesmi ülésrend szerint a védői oldalra. A bíró minden továb- közokiratok (pl. a születésről, a házasságkötésről, azbi nélkül – sőt azon viccelődve, hogy a tolmács esetleg állampolgárságról szóló) többnyelvű mintadokumentumnagyobb távolságot akar tartani a bírótól – helyt adott formájában álljanak rendelkezésre, és az Európai Uniónkérésének. Kihallgatták a vádlottat, és miután kiderült, belül a belső piaci információs rendszer („IMI”) segítsé-hogy a vádlott a lopott rendszámmal közlekedő autót gével adminisztratív együttműködés valósulhasson meg.három nap alatt háromszor próbálta meg eladni, felme-rült az okirat-hamisítás gyanúja is. A bíróság meghall- A délután további részében panelelőadásokra kerültgatta azt a hölgyet is, akinek az autójáról ellopták a rend- sor, a Hamburgi Egyetem képviseletében Christianeszámot. A hölgy szinte nem is tudta, miért idézték be, Driesen az ottani, „kevésbé elterjedt nyelveken” nyújtottkedélyesen eltársalgott a bíróval. A bizonyítási eljárás bírósági és hatósági tolmácsképzésről, a munka mellettlezárása után a bíró ítéletet hirdetett, melyet a tárgyalás végezhető, 25 nyelvkombinációban (magyarul is) meg-résztvevői állva hallgattak meg. hirdetett kurzusról beszélt. A Bécsi Egyetemről Mira Kadrič az új, 2016 őszén meghirdetett tolmácsképzésről A harmadik ügyben a tárgyalást elnapolták, mert a tájékoztatott, melyet kifejezetten a kis nyelveken, némettesti sértés bűntettében beidézett tanú nem jelent meg és arab, dari/fárszi vagy török kombinációban indítottaka bíróság előtt. a Bécsi Egyetem Posztgraduális Képzési Centrumában. Sonja Pöllabauer a Grazi Egyetemről a 2016/17-es tan- Az utolsó tárgyalt ügynek magyar vádlottja volt: bolti évben elindított, már tolmácsolási tapasztalattal rendel-lopás vétsége miatt nyomoztak a hatóságok. A szálak kezőket megcélzó hatósági tolmács alapképzésről szólt,magyarokhoz vezettek, közülük hallgatták ki az egyik és az erre épülő, 2017 májusában induló kiegészítő kur-vádlottat. Érdekes volt hallgatni a forrásnyelven és a ki- zusról, melyen a résztvevők 19 nyelvi kombinációbantűnő, tapasztalt tolmács segítségével a célnyelven is el- tanulhatnak. Érdekesség, hogy Hamburgban a magyarhangzó beszélgetést. A bíró mellett ülő tolmács számára nyelv ilyen (language of limited/lesser diffusion, LLD) ke-nem jelentett gondot a szokványos jogi megfogalmazások vésbé elterjedt vagy kevésbé használt nyelvnek számít,átültetése, ugyanakkor érezhetően formálisabban fogal- Bécsben viszont nem, hiszen az osztrák fővárosban különmazott. Előfordult, hogy éppen ezért a bíró viccnek szánt mesterképzés áll a hallgatók rendelkezésére német–ma-megjegyzését (B: Miből gondolja, hogy a memóriazavara gyar nyelvpárban.erre a betegségre utal? Beütötte a google-ba?) – melyen ahallgatóság hangosan nevetett – nem is fordította a ki-hallgatás során a vádlottnak. Az ügyek tárgyalását követően kérdéseket tehettünkfel a bírónak: többek közt felmerült a bíróságok leter-heltsége, a tárgyalások informális stílusa, és az ülve tör-ténő kihallgatás szinte – a bíró kifejezésével élve – „ká-véházi” jellege is. Ezek után a konferencia résztvevői a délutánt a bécsiEurópa Házban töltötték, ahol az Európai Unió FordításiFőigazgatósága, és a bécsi nyelvi tisztviselő, Achim Bra-un szervezésében különböző előadásokat hallgathattakmeg. Az első három előadás elsősorban európai uniósszempontból tekintette át a jogi fordítás és tolmácsolástémakörét. Európai bizottsági tisztviselők és egyetemikutatók közös munkájaként bemutatták a mesterséges| 38 magyar jogi nyelv /2017   1

fórum A délután folyamán – ahogyan lenni szokott – az elő- személyes hangvételű előadást is tartott. Láthattuk azo-adások utáni hozzászólások és a kávészünetek beszélge- kat a körülményeket, melyek közepette végezték mun-tései még több kérdést vetettek fel: hozzáférhet-e tolmács kájukat a tolmácsok a per során: szorosan egymás melletta felkészülés során az anyagokhoz? Befolyásolja-e a pár- ülve, egymás tolmácsolását hallgatva, kezdetleges tech-tatlanságát, ha az ügyvédi egyeztetésen és a tárgyaláson nikai segédeszközökkel dolgoztak. A négy nyelven: an-is ugyanaz a személy tolmácsol? Úgy gondolom, hogy golul, franciául, oroszul és németül zajló perben résztbefolyásolhatja, mégis érdemes különválasztani a kér- vevő tolmácsok fényképeinek és élettörténetének bemu-dést: a tolmácsnak szüksége van arra, hogy fel tudjon tatásával mintegy hetven év távlatából az előadó köze-készülni, ugyanakkor a szakmában elvárt professzioná- lebb hozta ezt a megrázó történelmi jelentőségű bírósá-lis viselkedés alatt pontosan ezt értjük, hogy a tolmács gi tolmácsolási eseményt.az adott helyzetben előzetes ismeretétől függetlenül el-fogulatlan és pártatlan módon tudjon tolmácsolni. Azelőadásokat követő állófogadáson a résztvevőknek lehe-tőségük nyílt a viták folytatására és a szakmai ismerke-désre.A jogi tolmácsolás és fordítássokféle megközelítésePénteken már másik helyszínen, a bécsi Nyugati pálya- Forrás: a szerző felvételeudvarhoz közeli Fleming’s Hotelben folytatódott a kon-ferencia. A délelőtti panelelőadások a választottbíráskodás A következő előadásban az egyes közokiratok hitelesí-(arbitration) és a peres eljárás (litigation) témakörét jár- tésének európai gyakorlatáról végzett vizsgálatot ismer-ták körül, az osztrák előadók áttekintették a választott­ hették meg a résztvevők, majd Liese Katschinka asszonybírósági eljárások menetét, bírósági eljárásokkal szem- – aki az EULITA elnökeként tevékenykedett 2009 és 2017beni előnyeit, majd Sarah Rossi francia gyakorló tolmács között – tájékoztatott a jogi tolmácsolásról (legal inter­választottbírósági tapasztalatairól és tanácsairól hall- preting) készülő DIS 20228 ISO-szabványtervezetről. Elő-hattunk – akinek irigylésre méltó őszintesége és maga- adásában megfogalmazta azt a kritikát is, mely szerint abiztossága sokak számára nagyon meggyőző volt.    2010/64-es EU irányelv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen nem minden tagországban sikerült A panelelőadásokat követően a Leuveni Egyetem kuta- megvalósítani az ajánlásokat (utalhatunk itt például a bí-tói a mediáció során alkalmazott tolmácsolásról, valamint rósági tolmácsok listájára, mely Magyarországon azótaa kiskorúak tolmács általi meghallgatásáról szóltak. Ba- sem készült el). A jogi környezetben végzett tolmácsoláslogh Katalin professzor asszony a Leuveni Egyetem nem- mint szakma jelenik meg a szabványban, amelyet különrég lezárult CO-Minor-IN/QUEST projektjét foglalta össze kell választanunk a nem professzionális segítségnyújtás-(Cooperation in interpreter-mediated questioning of minors tól. A szabványtervezet nagyon fontos definíciókat, meg-– már megjelent az erről szóló könyv is, letölthető az aláb- határozásokat tartalmaz: megnevezi a jogi tolmácsolásbi linken: https://www.arts.kuleuven.be/tolkwetenschap/ színtereit, résztvevőit, a tolmácsolási módokat és kitér aprojecten/co_minor_in_quest/children-and-justice), elő- jelnyelvi tolmácsolásra is. A szabványok sorát folytatva aadásában egy videófelvételt is láthatott a közönség, ahol következő előadásban a már megjelent olasz nemzeti szab-a színész játszotta kiskorút magyar–flamand tolmács se- ványt mutatták be (UNI 11591:2015) a jogi tolmácsok ésgítségével hallgatják meg. Megható volt látni és hallani, fordítók szakmai profiljáról.mennyire más készségeket kell elsajátítania egy ilyenterületen tevékenykedő nyelvi szakembernek. A délután további részében németországi, jogi fordí- tókat és tolmácsokat tömörítő szakmai szervezetek A továbbiakban a jelnyelvi tolmácsok európai együtt- képviselői sürgették a jogi szakemberek és a nyelvi köz-működéséről (EFSLI, a Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fó- vetítők közötti kommunikáció erősítését, javítását. Ép-ruma) valamint arról is hallhattunk, hogy készül egy pen ennek szolgálatában hoztak példákat cseh előadókolyan portfólió, amely segítségével dokumentálhatóvá olyan jogi továbbképzés indításáról, melyben a Palackyválik a jelnyelvi tolmácsok jogi környezetben szerzett Egyetem (Olomouc) jogi tanszékén fordítók és tolmácsoktapasztalata. szerezhettek jogi ismereteket: a bírák, a jogászok és a nyelvi szakemberek együtt vettek részt a képzésen. Az Az előadások közötti szünetekben volt alkalma bemu- egymás közötti eszmecsere, a résztvevők közötti inter-tatni a beszámoló szerzőjének azt a poszterprezentációt,melyen a magyarországi bírósági tolmácsolási gyakor-latot, valamint a bírákat megszólító kérdőíves felméréseredményeit vázolta fel. A konferencia résztvevői közültöbben érdeklődtek az eredmények, valamint az egyesországok eltérő gyakorlatát bemutató összefoglaló táb-lázat iránt. A konferencia előterében megtekinthető volt a nürn-bergi perről készült kiállítás, melyről George Drummond/2017   1  |magyar jogi nyelv 39

fórumakció jelentette a képzés legnagyobb hozadékát. Vége- tagintézmény megválasztotta az új elnökséget és a vég-zetül a kisebbségi nyelvhasználat nehézségeiről és a rehajtó bizottságot, bővebben lásd: http://www.eulita.bírósági eljárásokon a feleket megillető nyelvhasznála- eu/annual-general-assembly-eulita).ti jogokról hallhattunk egy előadást Horvátországból.A pénteki napon is három nyelven: angolul, németül és Tanulságos volt látni, hogy bármelyik országról is le-franciául tolmácsoltak a kollégák a kabinokban minden- gyen szó Európában, sok esetben megegyeznek a jogiki megelégedésére, a szünetekben finom falatok gondos- fordítás és tolmácsolás során felvetődő kérdések és prob-kodtak arról, hogy ne pusztán szellemi táplálékban lémák: különös tekintettel a tolmácsok díjazására, kép-legyen része a közönségnek. A prezentációk többsége zésére, kiválasztására vagy megbecsülésére. A rendez-elérhető az EULITA honlapján (http://www.eulita.eu/ vény alkalmat adott arra, hogy csokorba gyűjtve érte-node/836). sülhessenek a résztvevők a bevált jó gyakorlatokról, és közösen tekinthessék át a jövőbeli feladatokat. Liese A konferencia igazán gazdag és sokrétű programot Katschinka asszony előadása, személyes motivációja éskínált, nagyon jól szervezett volt, az előadók jól gazdál- lelkesedése, valamint a konferencia szervezésében iskodtak az idejükkel, a szervezők a viták során is fegyel- megnyilvánuló profizmusa nagyon fontos üzenetet je-mezetten ügyeltek a rendelkezésre álló időre. Az egész lent: van még mit tenni a jogi fordítás és tolmácsolás házanapos előadás-sorozat után a résztvevők maguk dönt- táján, s európai szinten sem ülhetünk a babérjainkon –hették el, hogy részt vesznek-e a külön regisztrációt utalva a 2010/64-es irányelv után maradt feladatokra, sigénylő vacsorán. A harmadik nap már kizárólag az reménykedve figyelve az új, ISO-hoz benyújtott nemzet-EULITA-tagoknak szólt (ennek keretében a 30 teljes jogú közi szabvány alakulását.A büntetőeljárási törvénymAgyArázAtAAz új, 2017. évi büntetőeljárási törvénymagyarázata a kodifikációs bizottság korábbi tagjaitólSzerzők:bánáti jános, belovics ervin, erdei árpád, Farkas ákos,Kónya istvánSzerkeSztők:belovics ervin, erdei árpádA büntető anyagi jog és a büntetés-végrehajtási jog megújítását követően az azokat ára: 15 000 Ftösszekötő láncszem, a büntetőeljárási jog új alapokra helyezése is szükségessé vált. megjelenés:Az eljárások időszerű befejezése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékony 2017. decemberműködése iránti társadalmi igény mellett az újrakodifikálást az is indokolta, hogy azelfogadása óta több mint száz módosításon átesett jelenlegi Be. időközben jelentősmértékben inkoherenssé vált.A 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény magyarázatára vállalkoztak a kodifikáció indulásakormeghatározó szerepet betöltő kodifikációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügy-védi kamara elnöke; Belovics ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; erdeiÁrpád professor emeritus; Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint kónya István büntetőbíró, a kúriaelnökhelyettese.Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jogintézménye vonatkozásában lényeges, többesetben koncepcionális újdonságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabályozásról atárgyalótermekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrend tagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hang-BES VÁSsúlyt fektetnek a magyarázatok tudományos megalapozottságára is. WE –5% ÁRLÁSHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu| 40 magyar jogi nyelv /2017   1

Minden, amit az új büntetőeljárási törvényről tudni kell Október 3-án konferencia „Az új büntetőeljárási törvény – hat tételben”Törvénymagyarázat a kodifikációs bizottság tagjaitól „A büntetőeljárási törvény magyarázata”a konferencia Helyszíne: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)a konferencia Időpontja: 2017. október 3.a konferencia Részvételi díja:   konferencia vendéglátással: 29 900 Ft  konferencia vendéglátással és az új Be.-magyarázat kézikönyvvel: 42 900 FtPROGRAM9.30–10.00 A hatékonyság esélye és a tisztesség reménye – történelmi tapasztalatok nyomán Előadó: Tóth Mihály egyetemi tanár10.00–11.00 Változó védői feladatok a büntetőeljárásban Előadó: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke11.00–12.00 Az új Be. bizonyítási rendszerének alapjai Előadó: Erdei Árpád professor emeritus, a Kodifikációs Bizottság elnöke13.00–14.00 A nyomozás szerepe és jelentősége az új Be.-ben Előadó: Farkas Ákos egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja14.00–15.00 Ára: 15 000 Ft Az első és a másodfokú bírósági eljárás sajátosságai Megjelenés: 2017. december az új Be.-ben Részletesebben lásd a 40. oldalon! Előadó: Belovics Ervin legfőbb ügyész helyettes, tanszékvezető egyetemi tanár15.00–16.00 Állandóság a változásban – a Kúria feladatai az új Be. hatálybalépése után Előadó: Kónya István büntetőbíró, a Kúria elnökhelyettese Jelentkezését leadhatja:a www.hvgorac.hu szeminárium aloldalán / a [email protected] e-mail címen / a (36-1) 349-7600-as faxszámon

A polgári perrendtartásés a kapcsolódó jogszabályokkommentárja I–II.Szerzők: Bacher Gusztáv, Baranyi Bertold, Bodoki Gábor,Böszörményiné Kovács Katalin, Burai-Kovács János, Döme Attila,Ébner Vilmos, Éless Tamás, Faludi Gábor, Farkas Attila,Goldea Zsuzsanna, Aleku Mónika, Harsági Viktória, Juhász Csaba,Juhász László, Juhász Linda, Kapa Mátyás, Káposznyák Aliz,Király Miklós, Köblös Adél, Kövesné Kósa Zsuzsanna, Kőrös András,Lázár-Kocsis Edina, Légrádi István, Máté Viktor, Mikó Ádám, Okányi Zsolt,Orosz Árpád, Osztovits András, Paksi Gábor, Parlagi Mátyás,Prokopovitsch László, Rák Viktor, Reviczky Renáta, Ribai Csilla,Szécsényi-Nagy Kristóf, Szőcs Tibor, Tálné Molnár Erika, Timár Kinga,Tóth Ádám, Varga István, Virág Csaba, Völcsey Balázs Ára: 15 000 FtSzerkesztő: Varga István Megjelenés:lektor: Németh János 2017 őszeKönyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény előkészítését az első pillanattól meghatá-rozóan befolyásoló kodifikációs téma- és munkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kétkötetes kommentárban mindentémakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga Istvántanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottságtudományos titkára irányítja. A kötet lektora Németh János professzor emeritus, a Főbizottság elnöke, az Alkotmánybíróságvolt elnöke.A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igényeknek meg-felelő kommentár szülessen. A kommentár a Pp-n kívül szabályozott perek, valamint a választottbírósági eljárás, mint a polgá-ri per elsődleges alternatívájának, magyarázatát is tartalmazza. Az olvasó továbbá a polgári perben alkalmazandó nemzetközijogi és európai uniós jogszabályok, a jogsegély-szerződések, a joghatósági- és jogsegély-rendeletek, valamint a sui generiseurópai uniós eljárások lényegre törő, rendszerbe foglalt magyarázatát is megtalálja a kötetben.Az új Pp. iratmintatáraBeadványtervezetek az új Pp. minden eljárásicselekményéhez, összesen 390 iratmintaSzerzők: Belcsák Róbert, Gelencsér Dániel, Jójárt Eszter, Kőrös András,László András Dániel, Orosz Árpád, Parlagi Mátyás, Reviczky Renáta,Turbucz ZoltánSzerkesztő: Varga IstvánA szerkesztő munkatársa: Gelencsér DánielAz új Pp. a professzionális pervitel megteremtése érdekében nagyban épít a polgári per sze-replőinek aktív, szakszerű közreműködésére, a jogi képviselőkkel szemben a jelenleginél maga-sabb követelményeket állít fel. Az új törvény az eddiginél jóval bonyolultabb szabályozást vezetbe, továbbá számos olyan – első ránézésre nehezen észlelhető – részletszabályt tartalmaz, Ára: 15 000 Ftamely megnehezíti a befogadható beadványok elkészítését. Az alapjaiban megváltozó jogi kör- Megjelenés:nyezet a jogi képviselőket vélhetően komoly kihívások elé fogja állítani, melyek leküzdésében 2017 őszesegítséget nyújthat ez a bírói, ügyvédi, közjegyzői és a tudományos szféra kiemelkedő képviselői által készített iratmintatár.A kötetet Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkáraszerkesztette.A kézikönyv a megszokott iratmintatárakhoz képest részletesebben, a peres eljárás teljes folyamatát végigkövetve jelenítimeg az egyes iratmintákat. A határon átnyúló ügyek számának dinamikus növekedésére figyelemmel az összeállítás tartal-maz európai uniós, illetve nemzetközi jogi aktusok alapján készült mintákat is. A legjellemzőbb iratoknál – például a kereset-levélnél, fellebbezésnél – a kiadvány több alternatívát is kínál, a beadványok előtt – az új szabályok gyakorlati alkalmazásátelősegítendő – jól használható gyorstáblázatot, továbbá beadványszerkesztést segítő útmutatót is tartalmaz.A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I–II. WEBES VÁS ÁRLÁS és –5% Az új Pp. iratmintatára együttes ára: 25 000 FtHVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) 349-7600 Telefon: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu