Magyar Jogi Nyelv 2018/1.

magyar jogi nyelv tartalom NyelvtörtéNet Horváth Péter Iván Kurtán Zsuzsa A fogalmazás apró Hogyan élteti a nyelv Gedeon Magdolna műhelytitkai a hiteles a jog világát? 41 A magyarországi bányajogi fordításban 19 szaknyelv történeti Szoták Szilvia Tóth Judit áttekintése 1 Hogyan készül a bírósági A Termini Magyar Nyelvi tolmács? 44 Kutatóhálózat terminológiai taNulmáNyok tevékenysége 25 Miklódy Dóra Majoros Tünde Moldova Zsófia XX. Fordítástudományi Intralingvális fordítások a „Terhelt tájékoztatás” 30 Konferencia bírósági nyelvhasználatban 6 – TransELTE2018 48 fórum Minya Károly Szitás Benedek Jogi terminológia – Vinnai Edina Jogalkotásunk konferencia 52 Hogyan írjunk érthetően? 13 közérthetősége 36 II. évfolyam, 1. szám  2018. május

TARTALOM Nyelvtörténet SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: Gedeon Magdolna A magyarországi bányajogi szaknyelv történeti áttekintése 1 Szabó Miklós Tanulmányok SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Majoros Tünde Dobos Csilla, Intralingvális fordítások a bírósági nyelvhasználatban 6 Kurtán Zsuzsa, Láncos Petra Lea, Minya Károly – Vinnai Edina Hogyan írjunk érthetően? 13 Szabó Miklós, Tamás Dóra, Horváth Péter Iván A fogalmazás apró műhelytitkai a hiteles fordításban 19 Tóth Judit, Vinnai Edina Szoták Szilvia A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat terminológiai tevékenysége 25 Moldova Zsó a „Terhelt tájékoztatás” 30 Fórum Szitás Benedek Jogalkotásunk közérthetősége 36 Kurtán Zsuzsa Hogyan élteti a nyelv a jog világát? 41 Tóth Judit Hogyan készül a bírósági tolmács? 44 Miklódy Dóra XX. Fordítástudományi Konferencia – TransELTE2018 48 Jogi terminológia konferencia 52 IMPRESSZUM MAGYAR JOGI NYELV A lapszám megjelenését támogatta: FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ELŐFIZETHETŐ: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél (OTKA, 112172) FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Elő�izetési díj 2018-ra: 4800 Ft MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta Megjelenik évente két alkalommal, nyomtatott formában csak elő�izetőknek. KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. TÖRDELŐ: Máthé József 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.joginyelv.hu oldalon is elérhető. Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 KORREKTOR: Nagy Márton E-mail: [email protected] ISSN 2560-0249 Internet: www.hvgorac.hu NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. A Magyar Jogi Nyelv tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu B2tart.indd 2 2018.06.11. 8:50:26

NYELVTÖRTÉNET A MAGYARORSZÁGI BÁNYAJOGI SZAKNYELV TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1 GEDEON MAGDOLNA egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 1 Austin szerint „A jog léte egy dolog, helyessége vagy hely- István Lengyelországból is hozatott be szakembereket 2 telensége pedig egy másik” (Austin 1954: 184). Austin (Faller 1939: 38, 41). ezzel azt az elvet juttatta kifejezésre, hogy a jogtan egyik Richter Ede szerint már II. András német bányászokat ága csupán leírja, milyen a jog, a törvényhozás tudománya telepített le Türingiából a bányászat fellendítése céljából, pedig azzal foglalkozik, milyennek kellene lennie a jog- akik magukkal hozták német szokásjogukat is (Richter nak. A jog nyelvezetével foglalkozó kutatások is egyrészt 1906: 87). A tatárjárás során azonban a bányászathoz irányulhatnak arra, hogy milyen a jog nyelvezete, más- értő szakemberek elmenekültek, a király pedig nem tud- részt arra, hogy milyennek kellene lennie ahhoz, hogy ta a bányáit hasznosítani. Ezért vált szükségessé a érthetőbbé váljanak a jogi szövegek, és a jogszabályok hospesek betelepítése, akik német területekről érkeztek jobban be tudják tölteni funkciójukat. Bár a jog nyelveze- a bányavidékekre, főleg Türingiából (Selmecbánya, Besz- tének vizsgálatakor hasznosabbnak ítélhetjük az arra tercebánya), Tirolból (Selmecbánya), Szászországból való törekvést, hogy megválaszolhassuk az utóbbi kér- (Selmecbánya), Észak-Csehországból (Körmöcbánya) dést, a pusztán leíró kutatások is több lényeges körül- (Máté 2007: 185). ményre rávilágítanak, főleg történeti összefüggésekben. Heiner Lück bányaregáléról írt munkájában találhatunk Egészen különleges összefüggésekre jöhetünk rá, ha egy megjegyzést, amit Selmecbánya, és a többi bányaváros például a magyar bányajog nyelvezetét vizsgáljuk meg alapítása a legnagyobb mértékben alátámaszt. Ő ugyanis történeti fejlődésében. A történeti események és az ál- felhívja a figyelmet a bányaregálé németországi megjele- lammal kapcsolatos reformok híven visszatükröződnek nésével kapcsolatban, hogy a bányászat fenntartása cél- a jogszabályok tartalmában és nyelvezetében is. A bá- jából a bányászattal foglalkozók, mivel tevékenységük nyajogi szövegekben nemcsak a német és a latin nyelv speciális szakértelmet kívánt, számos privilégiumban keveredik egymással, hanem a jogi és a bányászati szak- részesültek. A privilégiumok felkínálása vonzerőt jelentett nyelv is. Ezeknek a nyelveknek a keveredése nem vélet- a bányásznépnek, hogy lakhelyük megváltoztatásával len, hiszen születésekor a jogalkotás nyelve, a jogi szak- többletjogokhoz jussanak (Lück 2005: 529). Azaz nem a nyelv a latin, a bányászati szaknyelv pedig a német volt. bányásznép bukkant fel hirtelen Selmecbányán, mint azt A bányászati szaknyelv alapvetően németül alakult ki, egyes kutatók állítják, hanem a király a tatárjárás után a aminek az oka az volt, hogy a bányaműveléssel német bányászati vállalkozókat privilégiumokkal ösztönözte az hospesek (telepesek) kezdtek foglalkozni az ország terü- elnéptelenedő bányavidékre való beköltözésre. letén. A bányavárosok előzményének a bányatelepek Ezek közül a legfőbb kiváltság az volt, hogy saját bá- tekinthetők, ahol a bányászok és a bányaműveléshez nyajogukat alkalmazhatták, valamint a bányavárosok- szükséges egyéb szakemberek éltek (Wenzel 1880: 27). ban saját maguk ítélkezhettek, és irányíthatták a város Mind Péch Antal (Péch 1884: 7), mind Wenzel Gusztáv ügyeit. Ezt a nézetet támasztja alá Richter Ede megálla- (Wenzel 1880: 19) kihangsúlyozza, hogy az uralkodók pítása is: az államalapítás óta kezükben tartották a bányászatot, ebből pedig az következik, hogy ezeken a bányatelepeken „IV. Béla király egyenes meghívására jöttek azután ide azok éltek, akik a kincstári bányákban dolgoztak, sőt a tömegesen a német szászok és ezek lettek voltaképpeni alapítói Schembnitz, Selmecz városának. Ezek a németek kezdetekben a nehéz munkákra rabszolgákat is alkal- rögtön hozzáfogtak az építkezéshez és a bányák művelé- maztak. Azokon a helyeken, ahol már a honfoglalás ide- sének folytatásához, de nem feledkeztek meg régi honuk- je előtt is folyt bányaművelés, az eredetileg bányászattal ban élvezett polgári jo gaikról sem, melyek megerősítését foglalkozó őslakosok szakértelmük miatt valószínűleg kérték és meg is kapták a királytól” (Richter 1906: 87). tovább folytatták munkájukat. Faller Jenő szerint Szent A hospesek behívására azért volt szükség, mert bár a magyarok is ismerték a bányászatot, 1 Készült az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA– „kellő számú és szaktudású mester, indíttatás valamint ha- 112172) támogatásával. zai jogszokás hiányában nem vállalt részt a kolonizációból, 2 Takács Péter fordítása. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 1 MJNy_2018_1.indd 1 2018.06.11. 9:07:10

NYELVTÖRTÉNET az alsó-magyarországi bányavárosok megalakulása a né- azonban nem sok foganatja volt. Bár a magyar kamara metség beköltözése révén valósulhatott meg. A város hát- olyan bevételeket kezelt, melyek egyedül a királyt illet- tértelepülései és a bányatelepek lakossága is zömében né- ték, az uralkodóhoz intézett felterjesztések mégis először met ajkú lehetett. Az alsó-magyarországi bányavárosok a bécsi kamarába kerültek, melyeket az megvitatott, térsége a 15. század végén német nyelvterület volt” (Máté észrevételeket tehetett, és előkészítette a királyi dönté- 2007: 185). seket. A királyi rendeleteket is, bár az uralkodó írta azo- A felső-magyarországi bányavárosok szövetségét meg- kat alá, a Hofkammerben hozták meg. A levelezés nyelve így német volt (Nagy 1976: 295). alapozó statútumok (Óvári-Kolosváry 1890: 43) is néme- tül születtek, hiszen e bányavárosok lakossága szintén a Párhuzamként megemlíthető, hogy az Osztrák Polgári Törvénykönyv magyarországi bevezetésekor, bár annak német hospesek közül került ki. Ez a körülmény maga után 3 vonta, hogy a bányászatban, valamint a montángazdaság kihirdetésekor még nem volt meg a magyar fordítása, még 1853-ban elkészült egy német–magyar kiadása. Hi- igazgatásában használatos nyelvvé a német vált. A közép- kor folyamán egyébként is a bányajogot a partikularitás ába állt rendelkezésre azonban a magyar nyelvű jog- anyag, a polgári jog területén uralkodó szokásjog gátol- jellemezte, alig született a bányászattal kapcsolatos latin nyelvű törvénycikk. A bányavárosok ugyanis saját német ta az idegen törvénykönyv befogadását (Neschwara 2011). A Miksa-féle bányarendtartás pedig hiába volt nyelvű jogkönyveiket alkalmazták, melyek bányászattal kapcsolatos részeiben a bányászati szakkifejezések ter- német nyelvű, ami legjobban megfelelt a német ajkú bá- nyászoknak, a bányavárosok szintén saját, jogkönyveik- mészetesen németül szerepeltek. Jó példa erre Selmecbá- nya jogkönyve (Fuchs 2009). ben összefoglalt szokásjogukhoz ragaszkodtak. A bánya- rendtartás alkalmazására többször kellett figyelmeztet- A bányajog nyelvezete később sem változott, hiszen a csekély számú latin nyelvű törvénycikk mellett a Habsburg ni a bányászati hivatalnokokat. Pedig az osztrák uralkodók hivatalnokai által működ- uralkodók alatt, akik a bányaregálé elve alapján tartottak igényt a bányakincsekből nekik járó részre, mint a tetett kamarákban nemcsak a bányászati szaknyelv, ha- nem a bányaigazgatás nyelve is a német volt. Mária Te- montángazdaság irányítói német nyelvű rendeletekkel szabályozták a területet. A magyar bányajog fejlődésének rézia korában az abszolutisztikus törekvések a bányá- szati igazgatásban is megmutatkoztak. Erre annál is egy újabb korszaka kezdődött a Habsburg uralkodók köz- pontosítási törekvéseit tükröző Miksa-féle bányarendtar- inkább szükség volt, mert a királynőnek az örökösödési, majd a hétéves háborúhoz rengeteg pénzre volt szüksé- tás kihirdetésével 1573-ban (Schmidt 2/224, MBO), mely- nek nyelve szintén német volt. A bányarendtartást az ge, amit főleg különféle bankházakkal kötött kölcsön- szerződésekkel próbált pótolni. A kölcsönökhöz a kibá- országgyűléssel nem sikerült elfogadtatnia az uralkodó- nak, ezért nem vált belőle latin nyelvű törvénycikk. Érde- nyászott réz szolgált fedezetül (Gedeon 2017). A minél több bevétel érdekében kiadott rendeletek megfogalma- kességként megjegyezhető, hogy a lefordítására nem is gondoltak, hiszen ekkor már elkezdődött a magyar rendek zásán az a kétségbeesés is érződik, amellyel az udvar a hadsereg finanszírozásához szükséges pénzt minél gyor- kiszorítása a bányaigazgatásból, és alapvetően osztrák hivatalnokok intézték a bányászati ügyeket. sabban próbálta előteremteni. A rendeletek, amelyeket a központi szervek az alsóbb, Így Ember Győző még azt is felvetette, hogy I. Ferdi- nánd a bányászati igazgatást a magyar kamara helyett helyi szervekhez intéztek, megfogalmazásukban már nem jogszabályokhoz, hanem utasításokhoz hasonlítanak. A azért helyezte az alsó-ausztriai kamara felügyelete alá, mert lehet, hogy a magyar kamarában a bányaigazgatás- rendeletek bevezető szövege híven tükrözi a kor udvari- assági formuláit, összekeverve a jogszabályokból megis- ra jellemző német nyelv ismeretének hiánya miatt volt szükség felettes szervként az alsó-ausztriai kamarát mert fordulatokkal. Például a császári leirat a független Bányászati Udvari Bizottság létrehozásáról így kezdődik: választani (Ember 1946: 300). Véleményem szerint ez kevésbé valószínű. Bár Ember (1946) szerint a rendek „Mi Mária Terézia. Méltóságos, kedves, hívünk! Az ország nemigen törődtek a bányászattal, és ezért belenyugodtak anyjára jellemző legnagyobb gondossággal, mint országa- az alsó-ausztriai kamara főhatóságába, szerintem az ink és alattvalóink jólétéből következik…” (Schmidt 7/81). uralkodó éppen azért ragaszkodott ehhez az intézmény- hez ezen a területen, mert ha a rendek, akik mindig a Nemcsak az uralkodó, hanem a kamarai hivatalnokok magyar szervek idegen intézményektől való befolyáso- is alkalmazták az udvariassági fordulatokat. Például egy lása ellen küzdöttek, elérték volna céljukat, a bányászat kamarai rendelet, melyet 1579-ben az alkamaragrófnak bevételeiről való döntés nem egyedül az uralkodó kezé- és az ellenőrnek címeztek, így kezdődik: „Nemes, legjobb, ben összpontosult volna. kedves Hivatalnokok!” (Schmidt 3/1) A magyar kamara függetlenségéért és a bécsi kama- A rendeletek gyűjteményében megfigyelhető, hogy az rával való egyenrangúságáért a rendek több törvénycik- uralkodónak azokat a leiratait, melyek általános jelleg- ket is elfogadtak (1608:V. tc., 1609:XXI. tc., 1618:XV. tc., gel, hosszabb távra szólnak, latin nyelven fogalmazták 1622:XVIII. tc., 1647:CXLVI. tc., 1655:XI. tc.), melyeknek meg. Így például Rudolf leirata arról, hogy az opállal és egyéb drágakövek bányászatával foglalkozó vállalkozó- kat ne háborgassák tevékenységükben (Schmidt 3/481), vagy Mária Terézia híres, a bányavárosok bíráskodásáról 3 A hegységekhez kötődő erdészet, bányászat, kohászat együttes meg- szóló leirata szintén latin nyelvű (MBO 125). nevezése. / 2 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 2 2018.06.11. 9:07:11

NYELVTÖRTÉNET A bányajogi rendeletekben számos olyan latin kifejezés hivatalnokoknak részletesen kellett dokumentálniuk a található, melyek német ragozást kaptak. A latin szavak stufa tulajdonságait és árát, valamint a vevő adatait. Az könnyen felismerhetőek a rendeletek szövegében, mivel ércdarabot átadták a vevőnek, az addigi birtokos pedig nem gót betűs írással szerepelnek bennük. Az igék közül megkapta az általa korábban kifizetett urbura összegét. például: deferiren, extradirt, subdelegiren, repraesentiren, A rendelet nem jelöli meg, milyen lesz a vevő dologi jogi committiren, frequentiren, continuiren. Olyan latin igékből helyzete, mivel azonban ő kifizette a stufa árát, valószí- képzett főnevekkel is találkozhatunk, melyeket a német nűleg tulajdont szerzett rajta. -ung végződéssel változtattak igéből főnévvé: pl. liquidi - A stufa találójának birtokosi helyzetét támasztja alá r ung, Dirigirung. Megfigyelhető, hogy a szövegek keverik egy 1742-ben történt eset leírása is, amikor egy munkás a német és a latin helyesírási szabályokat, hiszen a liqui- egy 28 kg súlyú ezüstdarabot talált. A munkás leadta a dirung, bár főnévként szerepel, kis kezdőbetűvel írták, míg stufát a kamarában, amiért 700 frt jutalmat kapott. Eb- a Dirigirung a német helyesírási szabályoknak megfelelő- ben az időben 700 frt egy magasabb rangú hivatalnok en nagy kezdőbetűt kapott. Számos fordítás nélküli latin éves fizetése volt a selmecbányai kamarában (Zsámboki kifejezést is találhatunk a jogszabályokban, melyek a jogi 2005: 129). A munkás tehát nem az érctömb árát kapta szaknyelv részének tekinthetők: pro Regula, Capo in loco, meg mint tulajdonos, hanem egy jutalmat, amiért a ki- anticipationes. Itt is megfigyelhető a német helyesírásnak rálynő stufáját megtalálta. A stufa egyébként a német megfelelő nagy kezdőbetű használata. rendeletek szövegében Stuffenként szerepel. A Magyarországon alkalmazott bányajog teljes idegen- A 18. század végén a magyar rendek a bányászatra való ségét jelzi, hogy a rendeletek a magyar szokásjogtól el- befolyásuk visszaszerzését a bányajog kodifikációjával térően, a ius commune alapján tartalmaztak egyes jogin- próbálták elérni. Ez a törekvésük azonban megbukott a tézményeket. Így például a birtok és a tulajdon között a szén bányászatának és a regáléelvnek a rendezésén. En- Tripartitum tanúsága szerint a magyar szokásjog nem nek megfelelően azok a törvények, melyek a jogszabályok tett különbséget: magyar nyelven való megalkotásáról rendelkeztek, nem éreztethették hatásukat a bányászati igazgatás nyelvé- HK I. 24,2: „…a birtok szót kétféle értelemben lehet venni. ben, így az 1792. évi VII. törvénycikk sem, mely szerint: Először jelenti valamely ingó vagy ingatlan dolog tulajdo- nát, használatát és kormányzását. Ily módon a birtok „A magyar nyelv tanítása ez ország határai között ezentúl mintegy azt teszi, hogy bír valaki azon dolognak haszon- rendes tantárgy legyen, hogy ily módon bizonyos idő lefo- vételével és tulajdonával, a melyet tényleg hatalmában lyása alatt lassankint közhivatalt az ország határain belül tart és kormányoz. 3. Másképen pedig birtok neve alatt csak olyanok nyerjenek, a kik egyéb, rendesen elvégzett valamely falu értendő, még pedig sajátos jelentésben…” tanulmányaik mellett a hazai nyelv ismeretét is a tanárok (Werbőczy 1990: 102). bizonyítványával igazolni tudják” (Márkus 1901: 245). A római jog szerint: D. 41,2,12,1 Nihil communa habet A bányászati kamarákban azonban az udvari hivata- proprietas cum possessione. – Semmi közössége nincsen lokból a rendeleteket továbbra is németül kapták meg a a tulajdonnak a birtokkal. A bányajogi rendeletek között hivatalnokok. is több olyat találunk, melyek a római jogi értelemben al- Bár 1844-ben született a legjelentősebb bányatörvény- kalmazzák a tulajdon és a birtok közötti különbségtételt. javaslat, mivel nem vált belőle törvény, nem változtatha- Így például egy 1789-ben kiadott főkamaragrófi rendelet tott a nyelvezeten, pedig az 1844. évi II. törvénycikk ér- előírja, hogyan kell a magángyűjteményekben fellelhető telmében már magyar nyelven kellett volna meghozni: 4 különleges érckristályokat, stufákat értékesíteni (Schmidt 18/261). Egy 1780-ban kiadott rendelet szerint a stufák „A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is 5 csak az urbura megfizetése után maradhattak a magán- egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: gyűjteményekben (Schmidt 15/4). Az 1789-es főkamara- úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jó- grófi rendelet szerint azonban ezeknek az ércdaraboknak váhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fog- nak” (Márkus 1896: 198). a tulajdonosa a király volt, akik pedig ezeket a gyűjtemé- nyükben tartották, csak birtokosnak voltak tekinthetők. Az 1844-ben született javaslatnak pedig éppen az volt a fő törekvése, hogy az uralkodó a magyar rendek nélkül „…die Eigentümer oder vielmehr Besitzer derselben, da es um eine in das Bergwerks Regale einschlagende und einen ne dönthessen egyedül a bányászati bevételek felhasz- besonderen Consens voraussetzende Sache zu thuen ist…” nálásáról. A tervezet magyar nyelvű megjelenése hozzá- (…ezeknek a tulajdonosa vagy sokkal inkább birtokosa, járulhatott volna a magyar bányászati terminológia ki- mivel egy bányaregálé alá eső és különleges megegyezést alakulásához. előfeltételező dologról van szó…) A kodifikáció elmaradása és a történeti események miatt 1854-ben az osztrák bányatörvényt vezették be az A rendelet szerint a különleges ércdarabokat egy lezárt országban. A bányatörvény német nyelve továbbra is rekeszben ki kellett állítani. Ha valamelyiket eladták, a kiszorította a bányajog területéről és a bányaigazgatás- ból a magyar nyelvet. A fordulat 1867-ben következett be, amikor Ferenc József elrendelte a magyar miniszté- riumok visszaállítását. A magyar minisztériumok felál- 4 Különleges, s ezért a szokásosnál értékesebb érckristály. lítása a bányaigazgatás nyelvében is változást hozott. 5 A kibányászott érc után a királynak fizetendő járadék. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 3 MJNy_2018_1.indd 3 2018.06.11. 9:07:11

NYELVTÖRTÉNET A Diósgyőri Vasművel kapcsolatban Soós Imre kutatási tartoznak. A regálé ugyan a magyar jogi szövegekben is naplójában erről a következőket olvashatjuk: fordítás nélkül szerepel, Péch nem a definícióját adja meg, hanem úrjognak fordítja. Péch (ibid.) az Erbstollent egy- „Az osztrák beamterek napja leáldozik, s felvirrad az al- szerűen altárnának, az Erbstollengerechtigkeit terminust kotmányos élet gyönyörű hajnala, mit százezrek öröm- pedig altárnajognak fordítja, a Kuxot, bányarésznek, a rivallgása köszönt. A nemzet megbékél uralkodójával, a Gewerke fordítása pedig bányarészes. Ezek olyan termi- hős honvédek vérével öntözött földből kihajt a szabadság nusok, melyek a bányászatban is használatosak voltak, pálmája. 1867. év március havának 18. napján érkezik le de jogi szempontból is nagy jelentőséggel bírtak. Megér- az a rendelet, mely tudatja, hogy az alárendeltségi és szol- gálati viszony a bécsi pénzügyminisztérium irányában tésük valószínűleg csak a laikusoknak okozott gondot, megszűnt, s a művek ezentúl a Magyar királyi pénzügy- Péch (ibid.) feltehetőleg a szokásos magyar megfelelőjü- minisztérium alá tartoznak. A hivatalos iratok lehetőleg ket adta meg a szótárban. magyarul irandók. Ebből elől jár a főkamara grófság, mely- Ezek egyébként olyan jogilag is fontos kifejezések, me- nek iratai innét számítva magyar nyelvűek. Még évi május lyek német nyelvű formájukban, fordítás nélkül a magyar hó 6-án értesítik a műveket, hogy Mednyánszky Dénes bányászati szaknyelvben is használatosak lehettek. A bárót, Trencsén főispánját alsó-magyarországi főkamara- gróffá nevezték ki.” […] magyar nyelvű forrásokban a Stollen (tárna) helyett a „A német pecsétnyomók használaton kívül kerülnek, s stollna megjelöléssel is találkozhatunk. Valódi jelentésük helyüket a magyar köriratú pecsétnyomók foglalják el. azonban még a német ajkú laikusok számára is teljesen Ezen rendeletre akkori tisztek hatalmas „Éljen”-t írtak” ismeretlen lehetett. Erre utal, hogy Lück a német bánya- (Porkoláb 2003: 27). jog fejlődéséről írt munkájában pontos definícióját adja az Erbstollengerechtigkeit terminusnak: Ez a szemelvény jól mutatja, hogy a Habsburg uralko- dók a magyarországi montángazdaságot teljesen a saját „Mielőtt speciális gépek és megfelelő technikai berende- tulajdonuknak tekintették. Az ebből az ágazatból szár- zések lettek volna, a bányákba betörő vizet Stollen-ek se- mazó bevételeket a regálé elve alapján a maguk belátása gítségével vezették el, melyek a levegőztetést is megoldot- szerint használták fel. Ezt a tevékenységüket pedig egé- ták. A költségek minimalizálása és a hatékonyság növelé- se érdekében több bánya részére közös Stollen-t alkalmaz- szen 1867-ig saját hivatalnokaik segítségével gyakorol- tak. Az Stollen-ekre vonatkozó jogokat a bányatulajdonhoz ták, ami szükségtelenné tette a magyar nyelvű jogsza- hasonlóan, adományozással alapították. Azok a Stollen-ek bályok megalkotását, és a hivatali nyelv is a német volt. melyek egy bizonyos mélységet elértek, az Erbstollen jogi Nagy jelentőséggel bírt, hogy a fenti beszámoló szerint, minősítést nyerték el” (Lück 2015: 119). az uralkodó akaratát megtestesítő főkamaragrófot is 1867-ben már a magyar nemesek közül választották, és Ez pedig azt jelentette, hogy azoknak a bányáknak, levelezésében pedig a magyar nyelv használatát köve- melyek számára a víztelenítést vagy levegőztetést meg- telték meg. A Schmidt-féle rendeletek gyűjteményéből oldotta, részesedést kellett fizetni az Erbstollen tulajdo- kiderül, hogy a főkamaragrófi hivatal korábban németül nosának. folytatta levelezéseit. A magyar nyelvben is használatos kifejezésekké váltak Az osztrák „beamterek” (hivatalnokok) megjelölés hí- a beamterek elnevezései, mint például a sáfár, amelynek ven tükrözi, hogy a bányászati igazgatásban még a ma- német megfelelője a Schaffer. Péch (1879) szótárában gyar nyelvbe is a németet keverték, a német helyesírási egyszerűen sáfárnak fordítja és hozzáteszi, hogy gond- szabályok alkalmazása nélkül. A beamterek távozásának viselő, mivel ezeknek a hivatalnokoknak a fő feladata az sem véletlenül örültek a vasmű dolgozói. 1775-ben volt, hogy a rájuk bízott területek gondját viseljék. A hi- ugyanis a vasművet a kincstár kezelésébe vették, ami vatalnokok német elnevezésében latin terminusok is azt jelentette, hogy legfelső irányító szervévé a bécsi meghonosodtak, mint például az Inspector, Inspectorat, udvari kamara pénz- és bányaügyi csoportja vált. Gyár- Adjunct, a német helyesírásnak megfelelő nagy kezdőbe- vezetőnek az alapító Fazola Henriket, hámorsáfárnak tűvel. Ezeknek azonban a magyar nyelvben is használa- pedig Johann Georg Schwarztköniget nevezték ki. A Fa- tos fordítását adja meg Péch: felügyelő, felügyelőség, zolának írt utasításban pedig azt olvashatjuk, hogy a segéd. Arra nézve, hogy melyik hivatalnoknak mi volt a bányatanácsos is egy osztrák beamter, von Deschan feladata, a Schmidt-féle gyűjteményben lévő instrukciók Gottfried volt (Porkoláb 2003: 26). adnak részletes útmutatást, melyek ebből a szempontból 1867 után, mikor az igazgatás nyelve a beamterekkel mintegy szótárként is funkcionálnak, hiszen – Péch szó- együtt magyar lett, szükségessé vált a német bányásza- tárától eltérően – az elnevezés mögötti definíciót tartal- ti szakkifejezések magyar nyelvre való fordítása. Péch mazzák (pl. Schmidt 8/281–423). Ezek az instrukciók Antal állította össze a német–magyar bányászati műszó- (latinból származó, németül és magyarul is használatos tárat 1879-ben (Péch 1879). A szótár nem adja meg a terminus) felszólító módban fogalmazzák meg, mi az terminusok definícióját, egyszerűen a német szavak ma- adott hivatalnok feladata. gyar jelentését írja le. A szavak melletti jelölések pedig Bár a magyar bányajogi törvény elfogadására 1960-ig a montángazdaság egy-egy ágát jelölik: ásványtan, bá- kellett várni (1960. évi III. tv.), elfogadtak olyan magyar nyászat, bányaméréstan, építészet, erdészet, földtan, nyelvű törvényeket, melyek a bányászat egyes részterü- gépészet, kémlészet, sóbányászat, ércelőkészítés. leteit szabályozták. Így például az 1911. évi VI. tc. az ás- Bár a jogi terminusok is szerepelnek a szótárban, Péch ványolajfélékről és a földgázokról és az 1911. évi VII. tc. a (ibid.) nem jelöli meg külön, hogy azok a jogi területhez káliumsókról. Erre az időre azonban már kialakult a ma- / 4 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 4 2018.06.11. 9:07:11

NYELVTÖRTÉNET gyar bányászati terminológia is, mely megfelel a Péch Porkoláb L. 2003. Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez Antal szótárában lévő fordításnak, és a szakirodalomban 1770–1919 (Tanulmányok Diósgyőr történetéhez, 1417- használatos kifejezéseknek. Pl. zártkutatmány, bánya- 460X; 12.). Miskolc BAZ m. Lvt. Közp. Kohászati Múzeum. művelés, adományozás, bányamérték. Richter E. 1906. Selmeczbánya. In: Borovszky Samu Ebből az összefoglalásból jól kiderül, hogy egy gazda- (szerk): Magyarország vármegyéi és városai, Hont vár- sági ágazatban érvényesülő joganyag nyelvezetén az megye és Selmeczbánya sz. kir. város. Budapest: Orszá- adott szakterületen érvényesülő társadalmi, gazdasági, gos Monográfiai Társaság. történeti viszonyok változásait is nyomon lehet követni. Wenzel G. 1880. Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest: MTA. Zsámboki L. 2005. Bányászat a szatmári béke és a kiegye- IRODALOM zés között. In: Zsámboki László (szerk.): Selmeci ezüst, körmöci arany. Rudabánya-Miskolc: Érc- és Ásványbá- Austin, J. 1954. Province of Jurisprudence Determined and nyászati Múzeum MTA MAB Bányászattörténeti Mun- the Uses of the Study of Jurisprudence. London: kabizottsága OMBKE Egyetemi Osztálya. 57–63. Weidenfeld and Nicolson. Ember Gy. 1946. Az újkori magyar közigazgatás. Mohács- tól a török kiűzéséig. Budapest: Irodalmi, Művészeti és FORRÁSOK Tudományos Intézet. Faller J. 1939. Szent István szerepe a magyar bányászat Márkus D. (szerk.) 1896. Corpus Juris Hungarici, Budapest: és kohászat történetében. BKL 72. évf. 2. szám 36–42. Franklin Társulat Fuchs P. (ford.) 2009. Selmecbánya város középkori jog- Márkus D. (szerk.) 1901. Corpus Juris Hungarici, Budapest: könyve. Budapest: Montan-Press. Franklin Társulat Gedeon M. 2017. Die Rolle des Bergregals bei den Darle- MBO: Neue Berg-Ordnung des Königreichs Ungarn, und hensgeschäften der ungarischen Könige. In: Terézia solcher Cron einverleibten Gold, Silber, Kupfer, und an- Hisemová (ed.): The loan or usury? Compulsory derer Metall-Bergwerken, Sammt denen Erläuterungen enforcement of judgment – historical and law foundations zweyer Alten Berg-Ordnungen Der sieben königl. Frey- and problems of application practice I. Reviewed en Berg-Städte 1. Chemnitz u. Königsberg 2. Schemnitz, proceedings of scientific papers. Košice: Univerzita Neusohl, Bugganz, Dülln und Libeten. Wien, 1805, Aus Pavla Jozefa Safárika v Kosiciach, 65–78. der k. auch k. k. Hof- und Staats Druckerey Lück, H. 2005. Bergrecht, Bergregal, In: Cordes, Albrecht Schmidt, F. A. 1832–1839. Chronologisch Systematische et al. (Hg.): Handwörtebuch zur deutschen Rechtsge- Sammlung der Berggesetze der Österreichischen Mo- schichte. Band I., Berlin: Erich Schmidt Verlag. 527–533. narchie, II. Abteilung: Chronologisch Systematische Lück, H. 2015. Die Entwicklung des deutschen Bergrechts Sammlung der Berggesetze der Königreiche: Ungarn, und der Bergbaudirektion bis zum Allgemeinen Kroatien, Dalmatien, Slavonien und des Grossfürs- (preußischen) Berggesetz 1865. In: Wolfhard Weber tenthums Siebenbürgen. Wien: J. P. Sollinger. (Hg.): Geschichte des deutschen Bergbaus, Bd. 2: Salze, A hivatkozásokban az első szám a kötetet, a második az Erden und Kohlen. Der Aufbruch in die Moderne im 18. oldalszámot jelöli. und frühen 19. Jahrhundert, Münster: Aschendorff Schmidt 2/224: Kudmachungspatent, 1573. február 16. Verlag. 111–216. Schmidt 3/1: Alsó-ausztriai kamarai rendelet, 1579. Máté G. 2007. Az alsó-magyarországi bányavárosok et- szeptember 2. (Ford. G. M.) nikai képének történeti és földrajzi vizsgálata. Földraj- Schmidt 3/481: Királyi leirat, 1603. november 5. zi Értesítő, 56. évf. 3–4. szám. 181-204. Schmidt 7/81: Császári leirat, 1745. november 6. (Ford. Nagy I. 1976. Die ungarische Kammer und die Wiener G. M.) zentrale Finanzverwaltung 1686–1848. In: Acta Schmidt 15/4: Udvari Kamara dekrétuma, 1780. augusz- Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 22. évf. tus 11 3–4. szám. 291–327. Schmidt 18/261: Főkamaragrófi hivatali rendelet, 1789. Neschwara, Ch. 2011. Das ABGB in Ungarn. In: Elisabeth október 14. Berger (Hg.). Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte, Band 57: Österreichs Allgemei- MBO 125: Constitutiones et Rescripta Mariae Theresiae nes Bürgerliches Gesetzbuch (ABGB). Eine europäische Romanorum Imperatricis, Hungariae, Bohemiae Privatrechtskodifikation, Band III: Das ABGB außerhalb Reginae Apostolicae etc. Ad VII. Montanas civitates, de Österreichs. Berlin: Duncker & Humblot. 33–134. iis, quae ad earum concordiam cum Regia Camera ad Óvári K., Kolosvári S. 1890. A magyar törvényhatóságok civitatum, et fodinarum jura, Privilegia, officia, et jogszabályainak gyűjteménye, 2, 2. fele. Budapest: MTA. conservationem spectant. Péch A. 1879. Magyar és német bányászati szótár, Schelmezen. 1911. évi VI. törvénycikk az ásványolaj-félékről és a Péch A. 1884. Alsó-Magyarország bányamívelésének földgázakról története. Budapest: MTA 1911. évi VII. törvénycikk a káliumsókról 1960. évi III. törvény a bányászatról / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 5 MJNy_2018_1.indd 5 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁSOK A BÍRÓSÁGI NYELVHASZNÁLATBAN – A LAIKUSOKKAL VALÓ HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ 1 MAJOROS TÜNDE bírósági fogalmazó, Miskolci Járásbíróság Édesapámnak, akitől a nyelv szeretetét örököltem, és minden tanáromnak, oktatómnak, akik e szeretetet tudással „bélelték ki”. BEVEZETÉS 1 tenciafejlesztéshez is kapcsolódjon. Lehetősége ez a szer- zőnek azért, mert a nyelvhasználat alapvetően befolyá- 2 „Minden szaknyelv összeesküvés a laikusok ellen.” Bár solja a fogalmazói mindennapok sikeres megélését, a a jelen tanulmány a jogi szaknyelvi kommunikáció sajá- feladatok maximális pontosságú teljesítését, a beosztás tosságaival kíván foglalkozni, és ezen belül is azzal, hogy szerinti bíró mellett teljesítendő legprecízebb munka- a bírósági mindennapokban használt jogi szaknyelv „ké- végzést, a panasznapi gördülékeny ügyfélfogadást és a nyelmébe burkolódzó” professzionális nyelvhasználó bírói pályára való sikeres felkészülést. Éppen ezért az (bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó) milyen erőfö- ilyen minőségben szerzett tapasztalatok írásos össze- lényben van a jogi nyelvhasználat szempontjából szaka- foglalása talán nóvumként szolgálhat a társak és az igaz- 3 déknyi messzeségben lévő laikussal szemben , a cím gatási, valamint szakmai vezetők számára is, ugyanakkor láttán egy pillanatra a jogász olvasó is laikusnak érez- érdekes olvasmány lehet más jogászi hivatásrendek tag- heti magát. Intralingvális. Ez a kifejezés a nyelvtudo- jainak, vagy nem jogász érdeklődő olvasóknak egyaránt. mány, a nyelvészet terminusa, és mint olyan, mindenki Mindezekre tekintettel a jelen tanulmány első része tu- más (nem nyelvész) számára idegenül cseng. Némi latin, dományos-elméleti alapokat kíván lefektetni a fordítás, illetve germán nyelvtudással, nyelvérzékkel megfejthe- az intralingvális vagyis nyelven belüli fordítás körében. tő ugyan e fogalom jelentése, mégis érezzük: ismeretlen Magától értetődően ez az alapvetés nem jogtudományi, tájakra tévedtünk. Éppen ezért fontos, hogy már a beve- hanem nyelvészeti és fordítástudományi ismereteket zető gondolatok körében lefordítsuk e kifejezést: az jelent. A második rész a bírósági fogalmazóként már intralingvális szó nyelven belülit jelent. használt, „ellesett”, és még elsajátításra váró jogi szak- Az előzőekben egy – bár idegen eredetű, de mégis – nyelvi kommunikáció egyes helyzeteit igyekszik egy magyar szót fordítottunk magyarra, és e folyamatot for- csokorba gyűjteni. A szerző mintegy kuriózumként rö- dításnak tituláltuk. Tulajdonképpen a jelen dolgozat té- viden kitér egy olyan eseti döntésre is, amelyben a szak- máját is a magyarról magyarra fordítás egy speciális nyelv-köznyelv eszmei távolsága jogi értékelést is nyert. vetülete, a bírósági nyelvhasználat és a laikusokkal való kommunikáció jelenti. A bíró a munkája során a magyar nyelven belül átváltási műveleteket végez, amelyeket 1. ELMÉLETI ALAPOK oda-vissza megtesz a jogi szaknyelv és a köznyelv mint a magyar nyelv két különböző regisztere között. Jogelméleti tanulmányokból ismerősen derenghet az a 4 A jelen tanulmány szerzője jelenleg polgári ügyszakba tétel, amely szerint a jog interpretatív természetű , ami beosztott bírósági fogalmazó, így olyan aspektusokat a legegyszerűbben annyit jelent, hogy a jog nyelvi, értel- 5 vizsgál, olyan feladatokat gyűjt össze és olyan élethely- mezésnek kitett intézmény. A jog szabályai a társadalmi zetekre fókuszál, amelyekkel fogalmazóként találkozik. együttélés kereteit vázolják fel, a jogalkotó kezében pe- Ebből kifolyólag nem titkolt szándéka a szerzőnek az is, dig nem más az ecset, mint a nyelv és annak eszközei. hogy a nyelvi dimenzió vizsgálata mellett egy másik té- Nem is lehet más, hiszen a jog a nyelven belül létezik és mára is utaljon, a bírói életpályára való felkészülés egyes működik (Szabó 2010: 10), a jogszabályokat nyelvi kife- állomásaihoz (fogalmazói, titkári időszak) és a kompe- jezések jelenítik meg a külvilágban. „[…] nyilvánvaló, hogy a jog nem leírja a valóságot, hanem előírja – köte- lezően tételez egy lehetséges, de nem létező világot (ahol pl. nem lopnak, csalnak stb.), s a fennálló világ megvál- 1 A tanulmány eredeti változata az Országos Bírósági Hivatal által meg- toztatásával törekszik a célul kitűzött világ realizálásá- hirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készült 2017-ben. ra” (Szabó 2010: 10). Éppen ezért érhető hatványozot- 2 Oscar Wilde gondolata. Idézi: Dobos Csilla (2014: 72) 3 Ez a helyzet adja a munkája nehezét is, amikor e két nyelvi regiszter közötti szakadékot kell áthidalni, vagy úgy, hogy a szaknyelvet kell köznyelvi eszközökkel magyarázni, vagy úgy, hogy a köznyelvi mon- dandót kell a szaknyelvi keretek közé illeszkedő módon megfogal- 4 Ronald Dworkin jogelméletének egyik központi eleme. mazni. 5 Szabó Miklós magyarázata. (Szabó 2010: 7) / 6 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 6 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK 6 tabban tetten a nyelvfilozófiai fordulat hatása a jogel- 1.2. A FORDÍTÁS EGYES TÍPUSAI méletben, vagyis az az elképzelés, amely szerint a nyelv nem a valóság leképezésére vagy tükrözésére szolgáló Roman Jakobson a fordítás három típusát, a nyelvi értel- eszköz, hanem a nyelv használatával a valóságot konst- mezés három módját különbözteti meg, amely alapján ruáljuk. Egy nyelvi kifejezés jelentésének megfejtésekor egy nyelvi jelet le lehet fordítani egy más jelrendszer éppen ezért nem feltétlenül abból kell kiindulni, hogy (szimbólumrendszer) elemeire, egy másik nyelv jeleire, annak mi a valóságbéli megfelelője, hanem hogy ki és vagy ugyanazon nyelv más jeleire egyaránt. Ez alapján milyen célból használja az adott kifejezést: vagyis a be- a következőképpen csoportosíthatjuk a fordítás egyes szélő életformájához kell igazodni. (Szabó 2010: 9) Ennek típusait (Jakobson 1972: 425): mentén kell a közlés értelmét felfejteni. 1. interszemiotikus fordítás, vagy szemiotikai rendszerek Ez a gondolat felveti a nyelvtudomány és a szociológia közötti fordítás, amely tulajdonképpen verbális jelek in- 7 közös vetületének lehetőségét (szociolingvisztika). A terpretációja nem verbális jelek segítségével (például egy jelen cikk középpontjában azonban egy másik határte- történet képregényként való feldolgozása, megfilmesítése; rületi téma, a nyelvészet és a jogtudomány közös met- egy regény megzenésítése vagy a tánc „nyelvének” segít- szete áll, még közelebbről a nyelvészet egyik központi ségével való elbeszélése egy balett formájában) 8 fogalma: a fordítás, és annak a jogi szaknyelvvel való 2. interlingvális fordítás, vagyis nyelvközi fordítás (tu- kapcsolódási pontjai. lajdonképpeni fordítás), amely nyelvi jelek értelmezését jelenti egy másik nyelv jeleivel (például németről ma- 1.1. A FORDÍTÁS gyarra fordítás) 3. intralingvális fordítás, vagyis nyelven belüli fordítás, „Ez volt, s marad a legfontosabb és legtiszteletreméltóbb amikor a nyelvi jelek értelmezése ugyanazon nyelv jelei- dolgok egyike az egyetemes szellem világában” – vallja vel történik (például magyarról magyarra fordítás). Goethe a fordításról (idézi Dobos 2014: 64). A fordítást Jelen tanulmány a 3. pont alatti fogalomra fókuszál, sokféleképpen definiálhatjuk, legegyszerűbben talán úgy, amelynek jellemzőivel a következő alfejezet foglalkozik hogy az egyik kódon (jelrendszeren, például nyelvi kódon) részletesen. megfogalmazott kifejezés átalakítása egy másik kód szim- bólumaival megfogalmazott, azonos értékű kifejezéssé 1.3. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁSRÓL (Szabó 2010: 11). Egy másik magyarázat szerint a fordítás a forrásnyelvi szöveg helyettesítése ekvivalens célnyelvi Az intralingvális fordítás nem csupán stiláris átfogalma- szöveggel, melynek során a fordító a célnyelvi jelek segít- zást jelent (Szabó 2010: 14), hanem egyazon nyelv kü- 9 ségével újrateremti a forrásnyelvi jelek és a valóság kö- lönböző regiszterei (rétegei) közötti átváltási műveletet. zötti viszonyt (Klaudy 1994: 69). Minden fogalom meg- Szükség van erre azért, mert egy adott nyelv, így a ma- határozás közös nevezője azonban három elem megléte gyar is, több dimenzió mentén tagolt: időben, térben, (Albert 2003: 13–14): egy eredeti (forrás)nyelvi kifejezés, társadalmilag. a célként elérendő (cél)nyelvi kifejezés, és a kettő közötti Az időbeliség, tehát az, hogy egy nyelv az idők folyamán „út”: a fordítás folyamata, amely lehet emberi, vagy (rész- hogyan formálódott, milyen változatai alakultak ki, az ben) gépi teljesítmény is. Ez utóbbi azonban megfoghatat- egyes változatok használói képesek-e (vagy ha egy kor- lan: a folyamat, amelynek során a fordító kognitív tevé- ban élnének, képesek lennének-e) egymás megértésére, kenységének eredményeként a forrásnyelvi szöveg cél- fontos szempont. Jó példa erre egy korhű szöveg, példá- nyelvi szöveggé alakul (Dobos 2012: 102). E tevékenység ul a tihanyi alapítólevél ismert fordulata (FEHERUUARU pontos körülírása előtt a nyelvtudomány is széttárt ka- REA MENEH HODU UTU REA), amely azt jelenti, hogy „a rokkal áll, ugyanis nincs olyan fordításdefíníció, amely Fehérvárra menő hadi útra”. Mindkét változat magyarul megmagyarázná azt a hermeneutikai útvonalat, amelyet szól, ám az időbeli tagoltság nehézzé teszi a ma nyelv- a fordító végigjár (Zalán 1986: 41–48). használójának megértését. Amikor a fordításról általában beszélünk, elsőként a A nyelv másrészt tagolt lehet térben is, amely a tájnyel- különböző nyelvek közötti átváltási műveletekre asszo- vi változatokban érhető tetten. Hazánkban a magyar ciálunk, tehát például németről, vagy más idegen nyelv- nyelv tájnyelvi variánsai kapcsán talán kevésbé tapasz- ről való magyarra fordításra. A cikk témája azonban taljuk, de más államok egyes térségei, régiói között ak- – ahogyan arra a bevezető gondolatok körében már utal- kora lehet a nyelv térbeli tagoltságából fakadó különbség, tunk – nem a nyelvközi, hanem a nyelven belüli fordítás. hogy ugyanazon állam polgárai nem feltétlenül értik meg Emiatt szükséges a fordítás egyes típusai közötti dis- tinkció megtétele. 8 Idetartoznak azok a különböző szemiotikai rendszerek közötti fordí- tások is, amelyek nem verbális jelrendszerek között bonyolódnak, például klasszikus zenei művek modern átiratai (a napjainkban oly 6 Ludwig Wittgenstein filozófiájának fókusza. népszerű cross over műfaj, amelynek hazánkban talán Szentpéteri 7 Témánk szempontjából azért fontos utalni erre, mert a bírósági Csilla zongoraművész a legismertebb képviselője és művelője), vagy nyelvhasználat sikere és eredményessége is nagyban múlik azon, egy képzőművészeti alkotás jelentésének fordítása, értelmezése a hogy a professzionális nyelvhasználó tudja, hogy az, akivel kommuni- zene nyelvén (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei). (Dobos 2012: 103) kál, milyen társadalmi hátterű, „honnan jött és hová tart”, vagyis mi 9 A regiszter szó zárójeles magyarázata maga is egy intralingvális lo- célból fordult a bírósághoz. kális fordítás, amely csak egyetlen szóra koncentrál. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 7 MJNy_2018_1.indd 7 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK egymást (például egy bajor vagy egy alsó-szászországi értéséhez szükség van a nyelvhasználók kulturális hát- 13 német polgár). terének, identitásának ismeretére is. A témánk szem- Harmadrészt a nyelv tagolt az eltérő nyelvhasználati pontjából releváns szaknyelvi-köznyelvi kommunikáció módok mentén is. Itt utalunk vissza a fent már említett sikere pedig döntően attól függ, hogy a professzionális szociolingvisztikára, amely a nyelvre az azt használó nyelvhasználó hogyan képes a laikus számára lefordíta- társadalom tagoltságának szemszögéből tekint. Ezeket ni a nyelvi közlést, vagyis miként képes megőrizni a szak- a nyelvhasználati módokat nevezzük a nyelv regiszterei- nyelvi regiszterben keletkezett közlés jelentését, értelmét nek. Kialakulásuk köszönhető a kulturális, szociális vagy a köznyelvi regiszterben beszélő és író címzettnek. szituacionális különbségeknek. A kulturális különbségek Az 1.1. pont kezdetén Goethe szavait idéztük, amelyek etnikai, vallási gyökerűek (bevándorlók és anyaországi- alapvetően a nyelvközi fordítás magasztos voltáról szól- ak, kisebbség, nemzetiség és a homogén nemzet, illetve nak, azonban irányadók lehetnek az intralingvális átala- eltérő lelkiismereti identitású személyek között értel- kításokra is. „Hiszen mi lehet attól fontosabb és tiszte- mezhető). A szociális különbségek a társadalom hierar- letreméltóbb, minthogy az emberek közötti megértést chikus tagoltságából fakadnak, míg a szituacionális kü- elősegítsük. Legyen szó a szakemberek és laikusok dis- lönbségek eredője a hatalmi-alárendelti viszony (Szabó kurzusáról, a generációk közötti párbeszédről, a külön- 2010: 15). Utóbbi a jelen dolgozat témája szempontjából böző világlátással rendelkező emberek kommunikáció- releváns. járól, vagy akár a humorról és a paródiáról. A megértés- ben mindezen kommunikációs színtereken kiemelkedő 1.4. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS JELENTŐSÉGE szerep jut a nyelven belüli fordításnak, amikor ugyanazt a gondolatot ugyanazon a nyelven, de más nyelvi eszkö- „Az anyanyelvünkön belüli, diakrón fordítás olyannyira zökkel, más szavakkal fejezzük ki” (Dobos 2014: 64). magától értetődő és folytonos művelet, olyannyira öntu- datlanul végezzük, hogy csak ritkán figyelünk fel a bo- 1.5. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS ELŐSZOBÁJA: nyolultságára, vagy arra, hogy milyen döntő szerepet AZ ÉRTELMEZÉS játszik magának a civilizációnak a fennmaradásában. […] Nem túlzás azt állítani, hogy a civilizáció azért létezik, A fentiekben már ismertetett distinkció, vagyis a fordítás mert megtanultunk nyelven belül fordítani, és ezzel át- három fajtájának megkülönböztetése körében utaltunk lépni az idő korlátjait” (Steiner 2005). Erős szavak, de arra a közös nevezőre, hogy a fordítás mindhárom típu- nézzünk mögéjük: ez a gondolat kiindulópont lehet, ami- sa jelrendszerek közötti átváltási műveleteket rejt ma- kor a nyelven belüli fordítás jelentőségéről kell értekezni. gában. Ebből kifolyólag állíthatjuk, hogy a fordítás mind- Az, hogy a nyelv időbeli tagoltságát az intralingvális három megismert formája kapcsán központi szerepet fordítás eszközével az emberiség át tudta, tudja hidalni, játszik az értelmezés folyamata. Nem lehetséges ugyan- pótolhatatlan erény. Elődeink szellemi örökségét, a tu- is egy nyelvi jel akár ugyanazon, akár más jelrendszer 10 domány, az orvoslás, a jog és az emberi civilizáció va- jeleinek segítségével való átalakítása anélkül, hogy a lamennyi más eredményét miként tudnánk a mai kor fordító első lépésként ne értelmezné a forrásnyelvi köz- emberének hasznára fordítani, ha nem lennénk képesek lést. „A fordító és az interpretáló helyzete alapjában véve értelmezni az évezredes, évszázados nyelvi jeleket. És ugyanaz. Vagyis aki fordít, egyben interpretál, értelmez ugyanúgy, mi hogyan tudnánk átadni ismereteinket a és magyaráz. A fordítás az interpretálás speciális esete, jövő generációja számára, még ha azok a legalapvetőbb amikor is a hermeneutikai tevékenység során a nyel - szocializációhoz kapcsolódnak is: a gyermekek beszélni vek és kultúrák közötti szakadékot is át kell hidalni.” tanítása szintén intralingvális fordítási műveletek mil- (Gadamer 1984: 271). lióit feltételezi a szülők, a tágabb család és a környezet A nyelven belüli fordítás során azzal szembesülünk, részéről. 11 hogy „a forrásnyelvi szöveg létrehozóját olyan világ veszi A nyelven belüli fordításnak a társadalmi korlátok le- körül, amelyet a célnyelvi befogadó nem, vagy csak rész- küzdése körében is fontos szerepe van, gondoljunk a kul- ben ismer” (Dobos 2012: 104). Ennek tipikus példája a turális szakadékok áthidalására, vagy a szakemberek és szaknyelv-köznyelv eszmei távolsága. Egy adott szaknyelv laikusok kommunikációjára. Manapság, amikor a multi- használója a szaknyelvi terminusok mögött rejlő tudás kulturalizmus világát éljük, döntő fontosságú a nyelven elsajátításának mértékét saját maga vonatkozásában is belüli fordítások kulturális jellemzőkhöz való igazítása. azon tudja lemérni, hogy azt valamilyen magyarázat vagy 12 Hiába beszéljük akár ugyanazon nyelvet , egymás meg- címzettek körében. Politikai, diplomáciai kapcsolatok múlhatnak 10 A maguk korában a glosszátorok és a kommentátorok is intralingvális for- azon, hogy egy-egy erős kijelentés élét a tolmács a helyzet jelentősé- dítási műveleteket végeztek, amikor a római jog tételeit széljegyzetekben gét felismerve hogyan veszi el és hogyan ülteti át a célnyelvre a kultu- magyarázták. rális háttér ismeretében. Éppen ezért a fordítónak és a tolmácsnak az 11 A magyar nyelv köznyelvi regiszteréből váltanak át a kisgyermekek adott célnyelvi ország berendezkedésével, hagyományaival és politi- által „használt” nyelvi regiszterre. kai aktualitásával is tisztában kell lennie. 12 Az interkulturális kommunikáció túlnyomórészt a nyelvközi fordítá- 13 Ismerni kell például a cigányság körében érvényesülő hierarchiát, sokban játszik fontos szerepet. A fordítóknak és tolmácsoknak sok- írott és íratlan szabályokat, saját törvénykezési rendjüket, a romani szor a másodperc töredék része alatt kell mérlegelniük azt, hogy egy krist, ahhoz, hogy megérthessük, mit miért tesznek és mondanak, és adott forrásnyelvi közlés célnyelvi megfelelője miként csapódik le a legfőképpen hogyan értenek. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 8 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK oktatás formájában kísérli meg átadni olyanoknak, akik csönszó, a tükörszó, egyes morfémák vagy grammatikai az adott ismerettel nem rendelkeznek. Egyszerűbben struktúrák átkódolása stb.), és vannak olyanok, amelyek megfogalmazva: az tudja átadni az információt, aki maga már »túl« vannak rajta, már nem fordítások (ilyen az is érti és értelmezi mondandóját, illetve megfordítva, az adaptáció, az átdolgozás, az összefoglalás, a kommentá- értelmezés legjobb eszköze, ha olyasvalakiknek próbáljuk lás stb.)” (Albert 2003: 32). meg átadni az ismeretet, akik akkor hallják először, vagy Mielőtt még elvesznénk a nyelvészet útvesztőiben, a 14 tőlünk kell, hogy elsajátítsák. A szaknyelv legmesszeme- labirintusban lámpásunk lehet a következő okfejtés. A nőbb precizitású használata feltételezi tehát a tudásanyag nyelvközi fordításban szokás vizsgálni a forrás- és cél- legteljesebb ismeretét és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy nyelvi szövegek ekvivalenciáját, amely lehet 1. referen- a szaknyelven megfogalmazott mondandót úgy fordítsuk ciális 2. funkcionális és 3. kontextuális. A referenciális magyarra, köznyelvre, hogy azt a laikus is megértse. Az egyenértékűség azt jelenti, hogy a célnyelvi szöveg a interpretálás tehát megelőzi a fordítást, annak előfeltéte- valóságnak ugyanazon szeletére vonatkozik, mint a for- 15 le (Albert 2003: 34) . rásnyelvi. A funkcionális ekvivalencia lényege, hogy a célnyelvi szöveg ugyanazt a szerepet tölti be a célnyelvi 1.6. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS ÉRTELME, befogadók körében, mint a forrásnyelvi szöveg a forrás- CÉLJA ÉS ESZKÖZEI nyelvi befogadókéban. A kontextuális ekvivalencia ér- telme pedig, hogy a lefordított szöveg mondatai ugyanazt Mindezek fényében azt mondhatjuk, hogy az intralingvális a helyet foglalják el a célnyelvi szöveg egészében, mint fordítás értelme egy szöveg más szöveggel vagy szavak- amilyet a forrásnyelvi megnyilatkozások foglalnak el a kal történő megismétlése, értelmezése, egy másodlagos forrásnyelvi diskurzus egészében (Klaudy 1997: 101). kommunikációs helyzetben, másodlagos célcsoport szá- Ha mindezt az intralingvális fordítás fényében vizsgál- mára eltérő kognitív környezetben (Heltai 2011: 112– juk, amely esetén másodlagos kommunikációs helyzetre 116). Hogy hol kezdődik az intralingvális fordítás, és hol jellemző szövegalkotásról van szó, nem a tökéletes ér véget? Umberto Eco a nyelven belüli interpretáció egyenértékűségre törekvésről, akkor azt mondhatjuk, alábbi változatait sorolja fel: szinonímia, definíció, para- hogy a nyelven belüli fordítás ekvivalenciája eltérő a frázis, összegzés, összefoglalás, kommentár, magyarázó nyelvköziétől, az ekvivalenciával szemben támasztott széljegyzet, vulgarizálás (bonyolult információ egyszerű elvárások eltérőek a fordítás két típusánál. „Az interling- megfogalmazása), komplex derivátum, képzett szó, szár- vális fordításnál alapvető követelmény, hogy a célnyelvi mazékszó, paródia (az interpretáció extrém formája) szöveg a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson az (Eco 2009: 284). Dobos Csilla ezzel a következőket állít- eredetire, míg az intralingvális fordításnál nem merül- ja párhuzamba: nyelven belüli explicitáció, pragmatikai nek fel ilyen elvárások. Éppen ellenkezőleg: a nyelven körülírás, pragmatikai adaptáció, dialektusváltás, stí- belüli fordítás célja gyakran az eredeti szöveg terjedel- lusváltás, regiszterváltás, műfajváltás (Dobos 2013: 63). mének, formájának, stílusának, hatásának vagy funkci- Albert Sándor szerint pedig „vannak ugyanis olyan tevé- ójának a módosítása. […] Az intralingvális fordítás alap- kenységek, amelyek még »innen« vannak a fordításon, vető kritériuma a referenciális egyenértékűség. A kom- még nem fordítások (ilyen a szó szerinti fordítás, a köl- munikatív ekvivalencia kritériumai alapján prototipikus nyelven belüli fordításról akkor beszélünk, ha a forrás- nyelvi és a célnyelvi szöveget a referenciális ekvivalencia viszonya jellemzi, vagyis a célnyelvi szöveg a valóságnak 14 Ennek eklatáns példája a kezdő egyetemi oktató, illetve a panaszna- ugyanazon szeletére (vagy annak meghatározott aspek- pon ténykedő fogalmazó helyzete, akiket az őket hallgató növendé- tusára) vonatkozik, mint a forrásnyelvi szöveg. A forrás- kek, vagy panaszosok kérdései döbbenthetnek rá arra, hogy mennyi- re mozognak magabiztosan az adott témakörben. nyelvi és a célnyelvi szöveg kontextuális és funkcionális 15 Szükséges és helyénvaló, hogy e ponton utaljunk a nyelvközi (tulajdon- egyenértékűsége nem tartozik a nyelven belüli fordítás képpeni) fordításra is. Az értelmezés ugyanis ennek kapcsán is elen- kritériumaihoz” (Dobos 2012: 106–107). gedhetetlen, kiváltképpen, ha szaknyelvi szövegek fordításáról van Mindennek magyarázatát pedig abban kell keresnünk, szó. A fordító nem állhat meg ott, hogy mind a forrásnyelvet, mind a cél- nyelvet ismeri; a kontextus, amelybe a lefordítandó szöveg illeszkedik, hogy a nyelven belüli fordítás a befogadás lehetővé téte- legalább annyira fontos, annak ismeretlensége leküzdhetetlen aka- lét, a feldolgozási erőfeszítés csökkentését célozza, amely dály. A jogi szaknyelvi fordítónak nem elég ismernie például az elállás, így a felesleges ekvivalenciatípusokat mellőzni igyek - felmondás, felbontás, megszüntetés szavak célnyelvi megfelelőjét, azok tartalmával és jelentésével is tisztában kell lennie, hiszen a kötelmi szik annak érdekében, hogy a referenciális ekvivalencia jogban ezeknek más-más joghatásuk van. Ugyanúgy kiemelkedő jelen- a lehető legmesszemenőbb módon érvényesülhessen tőségű a kontextus ismerete abból a szempontból is, hogy a fordítónak (Dobos 2013: 69–74). Összefoglalóan tehát azt mondhat- ismernie kell a célnyelvi ország államszervezetét, közigazgatási beren- juk, hogy az intralingvális fordítás célja a feldolgozási dezkedését, a bírósági szervezet felépítését, annak eltérő szintjeit, el- nevezéseit és funkcióit. A jogorvoslati lehetőségek eltérő volta miatt erőfeszítés csökkentése, a szakemberek és laikusok kö- ezekre különösen ügyelni kell például a szövetségi államszervezeti zötti kommunikáció elősegítése, a magyarázat, illetve a struktúrájú Németország kapcsán, ahol tartományi és szövetségi bírói humor, irónia. A nyelven belüli fordítás eszköztárát alap- fórumok is működnek. Először a fordítónak mindezek ismeretében kell vetően a nyelvközi fordítástól kölcsönzi. 16 értelmeznie a forrásnyelvi közlést, hogy azt adekvát módon tudja a cél- nyelvi kontextusban elhelyezni, úgy, hogy az a címzetteknek is ugyan- azt jelentse, amit a forrásnyelv használóinak. Ha a két struktúra közöt- ti különbségek áthidalhatatlanok, akkor a fordítónak a megértés érde- kében célszerű magyarázatot fűznie a fordításhoz. Az értelmezés fon- tosságáról lásd még részletesebben: Dobos 2012: 104. 16 Ezzel foglalkozik részletesen: Dobos 2014. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 9 MJNy_2018_1.indd 9 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK 1.7. A JOGI SZAKNYELVRŐL RÖVIDEN pontokkal honorálja. Ez a kiindulási pont: egy kezdő fo- – A NYELVÉSZET TALAJÁN galmazó is ismeri, használja a jogi szaknyelvet, ám annak mindennapi gyakorlására, további elsajátítására és mé- A jogi szaknyelv az egyik legrégibb múltra visszatekintő lyítésére a fogalmazói munkája során kerül sor. Ennek nyelvváltozat. Legfontosabb jellemzőit az alábbi csokor- oroszlánrésze pedig a beosztás szerinti bíró mellett vég- ba gyűjthetjük. zett feladatokban jelenik meg. Költői túlzás talán, de A jogi szaknyelv a köznyelven alapul, annak elemeiből szemléletes: a fogalmazó a bíróság levegőjével is a szak- építkezik, szabályaik és logikájuk azonos. Grammatiká- nyelvet szívja magába. Azáltal, hogy a beosztás szerinti jukban sem eltérőek, tehát nem mondhatjuk, hogy van- bíró mellett tölti ideje nagy részét, hallja őt kollégákkal nak olyan grammatikai eszközök, amelyek csak a jogi kommunikálni, észrevétlenül is elsajátít olyan szaknyel- szaknyelvben léteznének, a köznyelvben nem. Az eltérés vi fordulatokat, és nem mellesleg a bírósági ügyvitel a grammatikai eszközök gyakoriságából fakad, vagyis „szakzsargonját” is, amely elengedhetetlen a mindennapi abból, hogy egyes elemeket gyakrabban használ a jogi feladatok teljesítéséhez. A bíró ugyanakkor a fogalmazó- szaknyelv: -ság/-ség képző, birtokos személyragok, alá- jával is beszélget: egyrészt az adott tárgyalási napon sze- rendelt összetett szavak, nagyszámú főnév és főnevesí- replő ügyekről, amelyekből a fogalmazó felkészül, és an- tés. A stílus sem más, mint a köznyelvben, ismét a gya- nak tartalmát igyekszik a legkövetkezetesebb nyelvhasz- koriság jelent különbséget: a funkcióigés szerkezetek nálattal visszaadni. Másrészt szó esik a fogalmazó által gyakrabban előfordulnak. Mindennek célja azonban a készített határozattervezetek tartalmáról is, amelyek precizitás, az egyértelműség és a fogalmi beazonosítha- kapcsán a jogi megoldás helyessége és a jogszabályok tóság biztosítása. Ennek eredője pedig az, hogy a jogsza- precíz alkalmazása mellett a fogalmazó fejlesztheti saját bályokhoz jogkövetkezmények kapcsolódnak, ezért a stílusát. Ebben a folyamatban azonban észrevétlenül el- nyelvi jelenségek nagyobb relevanciával bírnak, mint sajátítja a beosztás szerinti bíró gondolkodásmódját és más szaknyelvek esetén. Végezetül „a jogalkotás ősidők nyelvi fogalmazásának jellemzőit: ő maga is e gondolatok óta nyelvalkotás is” (Karcsay 1984: 326), ezért a nyelv- mentén vezeti végig saját logikáját az adott ügy vonulatán, nek minden esetben képessé kell válnia arra, hogy a jog és e fordulatokat is beépíti az általa készített határozat- fejlődését tükrözni tudja (Dobos 2010: 88). tervezetekbe. Fontos azonban leszögezni, hogy e kommu- nikációs relációban kevés szerepet kap az intralingvális fordítás: kevés szituációban, vagy egyáltalán soha nem 2. BÍRÓSÁGI NYELVHASZNÁLAT merülhet fel a jogi szaknyelv köznyelvi regiszterre való fordítása, hiszen alapvetően két professzionális nyelv- A tudományos-elméleti alapvetést követően vegyük gór- használóról van szó, hiába is állnak ők a szaknyelv isme- cső alá az intralingvális fordítás gyakorlati előfordulá- retének és használatának más-más lépcsőfokain. sának lehetőségeit és megvalósulásának módjait. A jelen A beosztás szerinti bíró melletti munkában a szaknyelv tanulmány alapvető célkitűzése az, hogy egy bírósági használatának legeklatánsabb fóruma a tárgyalások hall- fogalmazó szemszögéből mutassa be a jogi szaknyelv gatása, amelynek során a legelemibb valóságában jelenik bírósági mindennapokban való használatának eseteit az meg a dolgozat témája, az intralingvális fordítás. A fogal- egyes feladatok mentén. mazó testközelből figyelheti meg, miként válik a szaknyel- vi közlésből a laikus számára is befogadható, köznyelvi 2.1. A BEOSZTÁS SZERINTI BÍRÓ MELLETT szöveg. A jogi képviselőt nélkülöző fél (terhelt), illetve a TELJESÍTETT FELADATOK tanúk kioktatása, tájékoztatása nehéz feladat, amely során az eljárási törvények adta lehetőségek mentén kerül sor A frissen kinevezett fogalmazó, egykori joghallgató – ha az anyagi vagy eljárásjogi jellegű norma ismertetésére. családjában nem fordul elő szakmabeli, akkor – a jogi Így válik intralingvális fordítás útján a forrásnyelvi jog- szaknyelv egy részét, leginkább annak elméleti és jogsza- szabályi szövegből a célnyelvi kontextusban is érthető bályi használata mentén a jogi stúdium ideje alatt sajá- információ. A bíró munkájának legnehezebb része azon- títja el. Ennek magabiztos és következetes használatát ban nem ez, hanem ennek fordítottja: a jegyzőkönyvezés, már az egyes tételes jogi tárgyakból tett vizsgák alkal- ami intralingvális fordítás a javából. A laikus szereplő mával is demonstrálni kell, írásbeli tanúbizonyságot pe- által elmondottakból – ha sikerült rábírni arra, hogy a bí- dig „félúton” az évfolyamdolgozat, utolsó mérföldkőként róság, illetve adott esetben a felek (ügyész, védő) kérdé- pedig a szakdolgozat alkalmával kell tenni. A szaknyelv seire koncentráltan válaszoljon is – ki kell szűrni első ismeretét és megfelelő használatát a fogalmazói verseny- lépcsőként a jogilag releváns tényeket, és ezeket a jegy- vizsga egyes feladatai is megkívánják: az írásbeli verseny- zőkönyv számára rögzíteni kell. Hogyan? Adott esetben vizsga szövegalkotási feladata, illetve a szóbeli verseny- szó szerint, jelentőséget tulajdonítva a köznyelvi megfo- vizsga bizottsága előtti meghallgatás is többek között galmazásnak, vagy átfordítva a szaknyelvre, kihangsú- arra irányul, hogy a pályázó nyelvi kompetenciáit mérje. lyozva a közlés joghatását, jogkövetkezményét. A fogal- A szaknyelv elsajátításának mélysége abban is tükröződ- mazó számára a leghasznosabb tevékenységek egyike a het, hogy a pályázó hallgatóként megmérette-e magát tárgyalások hallgatása, a jegyzőkönyvezés megfigyelése írásban (tudományos diákköri dolgozat megírásával) és majd a leírt jegyzőkönyv tanulmányozása: a folyamat vagy szóban (konferenciákon, perbeszédversenyeken). konstatálása, miként válik az események sorozatának el- A megújított versenyvizsgarendszer mindezeket többlet- beszéléséből ítéleti tényállás. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 10 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK 2.2. A FOGALMAZÓKÉPZÉS ÉS A BESZÁMOLÓK tás iránti kérelmek felvétele esetén. A verbális fenye- 19 getés és erőszak kifejezéseként szükséges és elengedhe- A fogalmazóképzés során a tételes jogi tudás elsajátítása tetlen a jegyzőkönyv számára rögzíteni, hogy a valóság- révén mélyül a szaknyelvi kompetencia. Intralingvális for- ban milyen kijelentések hangzottak el: azokat teljes dításokra legfeljebb az egyes témákhoz fűzött magyarázat valójukban, torzítás, stilizálás, fordítás nélkül kell leírni, kapcsán kerül sor. Professzionális nyelvhasználók közötti annak igazolásaként, hogy a kérelmezőnek valós oka van kommunikáció folyik, amelyben nincs helye a köznyelvi fizikálisan tartani a kérelmezett személytől. Érdekes, fordulatoknak, a legmaximálisabb elvárás a beszámolók hogy az ilyen kérelmekkel érintett ügyfelek, akik jobbá- alkalmával a szaknyelvi terminológia következetes hasz- ra az átlagost meg nem haladó szintű nyelvi regisztert nálata, és ezáltal az elsajátított tudásról való számadás. használnak, milyen óvatosan fogalmaznak, és milyen nehezen mondják ki az általuk is durvának, olykor obsz- 2.3. A PANASZNAPI ÜGYFÉLFOGADÁS cénnak, vulgárisnak titulált nyelvi kifejezéseket. A tárgyaláson kívül előadott kérelmek jegyzőkönyvbe 17 vétele , vagyis a panasznapi ügyfélfogadás – ha úgy tet- 3. IGAZSÁGÜGYI NYELVÉSZET: EGY ESETI DÖNTÉS szik – a fogalmazók egyetlen „saját hatásköre”. A panasz- napi jegyzőkönyv az egyetlen olyan dokumentum, ame- Olykor a szaknyelv és a köznyelv eszmei távolsága jogi lyen a fogalmazó (mint jegyzőkönyvvezető) aláírása értékelést nyer. Ennek jogszabályi alapja a Polgári Tör- szerepel. A fogalmazó nemcsak a jogi tudását, hanem az vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:107. § intralingvális fordításra való képességét is a panaszna- (2) bekezdése, amely szerint az érthetetlen kikötés vagy pok alkalmával tudja a leginkább bővíteni, fejleszteni. A az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek. A prob- különböző ügyfelek legkülönbözőbb jogi (vagy nem jo- léma egy másik lenyomata a közjegyzőkről szóló 1991. 18 gi) problémáinak kezelése olykor embert próbáló fel- évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdésében található, amely- adat. A folyamat első lépcsője, hogy a panaszos által el- nek értelmében a közjegyzői okirat elkészítése alkalmá- mondottakból a jog szűrőjén keresztül csak azokat az val a közjegyző kötelessége, hogy – többek között – vi- információkat értékeljük, amelyeknek jogi jelentőséggel lágosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkoza- bírnak. Másodszor, a tisztázó kérdések feltétele során tait, továbbá felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt. kiderül, a fogalmazó tisztában van-e a jogi probléma lé- Az okiratszerkesztés a közjegyzői kar mellett az ügyvé- nyegével, annak esetleges jogszabályi hátterével, a meg- dek tevékenységének is mindennapi rutinja. Gyakori oldáshoz elengedhetetlen további információk eshető- fordulat az ügyvédek által készített szerződések végén, ségével, amelyeket mindenképpen rögzíteni szükséges. hogy „a felek az aláírásukkal igazolják, hogy az eljáró Előfordul, hogy tájékoztatni kell az ügyfelet, ilyenkor a ügyvéd a szerződés pontjait megmagyarázta”. szaknyelvi regiszterből nyelven belüli átváltással köz- Vitán felül áll, hogy a bíróság mellett a fenti hivatás- nyelvivé, és sokszor még egyszerűbb nyelvváltozati rendek tevékenységében is napi szintű az intralingvális szintre kell átalakítani az átadandó ismeretet. fordítási tevékenység. A megérthetőségen túl a megfele- Ha keresetről, egyéb kérelemről van szó, akkor a szóban lő átváltás az okirat „továbbélésének”, sorsának is jelen- elhangzottakat írásba kell foglalni, amelynek során gyak- tős garanciája. 20 ran az a tapasztalat, hogy a kéz nem tudja olyan gyorsan Ebben a részben egy olyan eseti döntés rövid bemu- követni sem a panaszos monológját, sem a fogalmazó sa- tatására kerül sor, amelynek középpontjában egy köz- ját gondolatait. Ebben a sok tényező által terhelt szituáció- jegyzői okirat áll. A közjegyzői okiratok esetében ugyan- ban igaz a mondás: teher alatt nő a pálma. Az intralingvális is, amennyiben az a fenti szabályok megsértésével készül, fordítás képessége a panasznapi ügyfélfogadásoknak kö- nem tekinthető közokiratnak a közjegyzőkről szóló tör- szönhetően számottevően fejlődik, és ezáltal felkészít a vény szerint [131. § (1) bekezdés]. Az adott ügyben ez tárgyalótermek még nehezebb élethelyzeteire. A fogalma- perdöntőnek bizonyult. zó azonban a jogi megoldás helyessége érdekében segít- „A felperes a keresetét arra alapította, hogy a végrehaj- séget kérhet a bíró és titkár kollégáktól, és a panasznapi tás alapjául szolgáló követelés nem jött létre érvényesen, ügyfélfogadás ideje alatt kérdezhet tőlük. Ebben a viszony- mert úgy írta alá a közokiratot, hogy azt a közjegyző nem latban azonban ismét kizárt az intralingvális fordítás, olvasta fel és tartalmát nem magyarázta meg; emiatt a hiszen a köznyelven elhangzottakat nem „tolmácsolhatja” végrehajtási záradékkal ellátott okirat nem közokirat, a egy valamit magára adó fogalmazó: kérdezni is csak pro- záradékolás előfeltételei nem álltak fenn.” A kereseti ké- fesszionális nyelvhasználóként ildomos. relemnek megfelelő határozatot hozott az elsőfokú bíró- E „kényelem” egyetlen esetben megengedett: hozzá- ság, amelyet a felsőbíróságok is hatályában fenntartottak. tartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltar- Az ítéleti indokolás szerint az okiratban foglaltak ellenére nem került sor az okirat felolvasására, tartalmának meg- magyarázására, ezért a végrehajtás alapjául szolgáló ok- 17 A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 7. §. 19 A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 18 Olykor pszichológusnak is kell lenni. Efféle kompetenciák is kialakul- szóló 2009. évi LXXII. törvény. nak, fejlődnek. 20 Kúria Pfv.I.21.325/2016/6. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 11 MJNy_2018_1.indd 11 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK irat nem közokirat, a végrehajtandó követelés érvényesen „beszéli”, képes legyen hatékonyan elvégezni a nyelvi nem jött létre. Az ügy érdekessége, hogy az ítélet alapját átváltási műveleteket, elősegítve a laikus nyelvhasználó a felperes által igénybe vett magánszakértő, nyelvészeti igény- és érdekérvényesítését. szakértő véleménye képezte, aki kiemelte, hogy a per tár- gyaként megjelölt „okirat szövegének felolvasása rutinos, gyors olvasás esetén minimálisan 165 percet, azaz 2 óra IRODALOMJEGYZÉK 45 percet vesz igénybe, ekkor azonban nem biztosítható a pontos szövegértés-szövegértetés, a szöveg normál be- Albert Sándor 2003. Fordítás és filozófia. A fordításelmé- szédtempójú, megfelelő tagolásokat és értelmezési szü- letek tudományfilozófiai problémái. Filozófiai szövegek neteket tartalmazó felolvasásához 330 perc, azaz 5 óra fordítási kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó 30 perc szükséges. Tehát ha legkorábban 14.35-kor meg- Dobos Csilla 2010. A jogszabályok nyelvhasználatára kezdődött az okirat felolvasása, az nem fejeződhetett be jellemző szintaktikai stíluselemek. In: Alkalmazott 15.32-ig, illetve 15.38-ig, a zálogjogok bejegyzésének idő- Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, 5. évf. 1. szám pontjáig. A közjegyzőnek 14.35 és 15.32 között 57 perc Dobos Csilla 2012. Az intralingvális fordítás sajátosságai. állt a rendelkezésére a teljes okirat ismertetésére, ami In: Illésné Kovács Mária – Gyulai Éva – Porkoláb Tibor, azonban erre nem volt elegendő.” Biczó Gábor (szerk.) 2012. Docere et movere: Bölcsészet- Ebben az esetben tehát nem történt meg a legteljesebb és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem intralingvális fordítás, amely azt eredményezte, hogy a Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. ME BTK közjegyzői okirat elveszítette e többlettulajdonságát, az Dobos Csilla 2013. A nyelven belüli fordítás különböző e minőségéhez fűzött joghatások pedig elenyésztek. típusai. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Mis- Említést érdemel, hogy a bírósági eljárást követően kolc, 8. évf. 2. szám módosították a közjegyzői törvényt. A már idézett 120. § Dobos Csilla 2014. Lexikai átváltási műveletek a nyelven (1) bekezdés d) pontja alapján a közjegyzői okirat elké- belüli fordításban. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közle- szítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy felol- mények, Miskolc, 9. évf. 2. szám vassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felol- Eco, Umberto 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. vasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch pontossággal rögzítse. Verlag Gadamer, Hans-Georg 1984. Igazság és módszer. Egy filo- zófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Gondolat Kiadó ZÁRÓ GONDOLATOK Heltai Pál 2011. Nyelven belüli fordítás. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) 2011. Nyelvi funkciók – Stílus és A szerző célja a jelen cikkel a nyelvészet és a jogtudomány kapcsolat. Budapest: Tinta Könyvkiadó egyes metszéspontjaira való figyelemfelhívás volt. A ta- Jakobson, Roman 1972. Fordítás és nyelvészet. In: Fónagy– nulmány olvasásának kezdetén aligha hihette az olvasó, Szépe (szerk.) 1972. Hang – jel – vers. Budapest: Gondo- hogy a nyelvtudomány ismereteinek bemutatása tám- lat Kiadó pontként szolgálhat a szaknyelvi kommunikáció feltér- Karcsay Sándor 1981. Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny képezésében, megismerésében, és rávilágíthat olyan 1981/4. aspektusokra, amelyek a bíróságok mindennapjait jelen- Klaudy Kinga 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Bu- tik: nevezetesen a laikusokkal való kommunikáció. Mind- dapest: Scholastica ezt egy fogalmazó szemszögéből vizsgálni, aki kétségte- Klaudy Kinga 1997. Fordítás II. Bevezetés a fordítás gya- lenül professzionális nyelvhasználó a laikushoz képest, korlatába. Budapest: Scholastica de még nincs birtokában az intralingvális fordítás min- Steiner, Georg 2005. Bábel után. Nyelv és fordítás 1. Bu- den eszközének úgy, mint egy bíró, egy új, szokatlan lá- dapest: Corvina tásmódot jelenthet, és ezzel figyelemfelkeltő, vitaindító Szabó Miklós 2010. Nyelvi átfordítások a jogban. In: Sza- szerepe lehet. A cikk a tudomány talaján állva igyekszik bó Miklós (szerk.) 2010. Nyelvében a jog. Miskolc: Bíbor igazolni, hogy szükség van nyelvi kompetenciák fejlesz- Kiadó tésére, hiszen a hivatásrend tagjai, legyenek azok bírák, Zalán Péter 1986. Mit csinál a fordító? In: Klaudy Kinga ügyvédek, közjegyzők, ha öntudatlanul is, átváltási mű- (szerk.) 1986. Fordításelméleti Füzetek 5. Külkereske- veletek százait végzik nap mint nap munkájuk során. Ha delmi Főiskola, Budapest ezt tudatosítják, érdekes felismerésekre juthatnak. Végezetül szükséges a jelen cikk elmélet megalapozá- sa körében írtakra visszautalni: a szituacionális különb- JOGSZABÁLYOK, BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEK ségekből fakadó társadalmi tagoltságra, vagyis a hatal- mi-alárendelti helyzetre emlékeztetni az olvasót. A jo- A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) gászi nyelvhasználat ebben az élethelyzetben funkcionál. IM rendelet (Büsz.) Nem nehéz belátni, hogy a laikusok számára milyen A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható tá- erőfeszítést jelent egyrészt a jogszabályok útvesztőiben, voltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hketv.) másrészt a szaknyelvi szóhasználat labirintusában való A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Közjtv.) eligazodás akkor, ha sok esetben a szituációval sincsenek A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény teljesen tisztában. Erre tekintettel fontos, hogy a pro- (Ptk.) fesszionális nyelvhasználó, aki a köznyelvi regisztert is Kúria Pfv.I.21.325/2016/6. / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 12 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK HOGYAN ÍRJUNK ÉRTHETŐEN? KILENDÜLÉS A JOGI SZAKNYELV KOMFORTZÓNÁJÁBÓL MINYA KÁROLY habilitált főiskolai tanár, Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék VINNAI EDINA egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar A nyelv változásában és változataiban él. A nyelvi válto- érthetőség éve volt a magyar bíróságokon, melynek ré- zások legjobban észrevehető szintje a szavaké. Nap mint szeként „Közérthetőség és szakszerűség a bírósági jog- nap születnek új szavak, mivel az élő nyelv így tudja be- alkalmazásban” címmel kötelező képzés folyt az ország tölteni a funkcióját (pl.: szelfi, zajszmog, okoshűtő stb.). összes bíróságán valamennyi ügyszakban. A jelen tanul- A változás tehát a szókincsben jelentkezik elsősorban, mány szerzői előadóként voltak részesei ennek a képzés- az ehhez való viszonyulás időnként ellenálló és kritizáló. nek és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg Másrészt a nyelv változataiban létezik, alapvetően a di- most az olvasókkal. alektusokat (nyelvjárásokat) és a regisztereket, szocio- lek tusokat (szaknyelvet, ifjúsági nyelvet, zsargont stb.) különböztetjük meg, és ezek a változatok gazdagítják a A 2017-ES BÍRÓSÁGI KÉPZÉS ELŐZMÉNYEI nyelvet. A nyelvi változatok sokszínűségének azonban van egy fontos korlátja: a közérthetőség. Természetesen A 2017-es kötelező bírósági képzés előzményeként em- nem szükséges mindig, minden helyzetben mindenkinek líthetjük két joggyakorlat-elemző csoport által megfo- értenie a leírt vagy elhangzó közléseket, de vannak olyan galmazott javaslatokat. A Kúria elnöke 2013. január 17- kitüntetett területei a kommunikációnak, ahol a közért- én a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. hetőség fontos elvárás. évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdése alapján a A jelen írás szerzői, egy nyelvész és egy jogász közösen „Határozatszerkesztés” tárgykör vizsgálatára joggya- 1 igyekeznek felhívni a figyelmet a jogi nyelv közérthető- korlat-elemző csoportot hozott létre. Más csoportokhoz ségének fontosságára, hiszen a jog a mindennapi életün- képest speciális volt ennek a csoportnak a tevékenysége, ket és annak egyre több szegmensét és egyre részlete- egyrészt mert a joggyakorlat-elemzésnek nem egy konk- sebben szabályozza. A jog egy olyan normarendszer, rét jogkérdés vizsgálata volt a célja, másrészt mert a melynek előírásai nem kerülhetőek meg, a jogalkotó vizsgálat több tudományágat is érintő interdiszciplináris azzal az igénnyel szabályozza életviszonyainkat, hogy a jellege miatt a jogtudomány mellett a nyelvészet, a reto- valóság ahhoz igazodjon – ahogy Searle fogalmaz: ezek rika és a jogi informatika képviselőit is bevonták a vizs- 2 olyan kijelentések, melyek megfeleltetési iránya a „világ gálatba. Az összefoglaló véleményt (Orosz 2014) a Kúria a szóhoz”, tehát arra irányulnak, hogy a világ „hozzájuk teljes ülése 2014-ben ajánlási jelleggel elfogadta, és 2014 igazodjon”, azaz a kijelentésnek megfelelő változások februárjában a Kúria honlapján is nyilvánosságra hozták, álljanak elő a világban (Searle 2000: 104–105). Egy szak- melyben a munkacsoport a határozatszerkesztéssel kap- nyelvben természetszerűleg vannak szakkifejezések, csolatban többféle módosítást, főként nyelvi és formai terminus technicusok, melyeket nehéz és nem is szüksé- változtatásokat javasolt. Az összefoglaló vélemény ré- ges minden esetben feltétlen kikerülni, például a szak- szeként elkészült egy Stíluskönyv is, ez azonban a nyil- emberek egymás közti kommunikációjában. Izgalmasabb vánosság számára közzétett anyagból már hiányzott, terület azonban a jogászok és a laikusok beszédhelyze- feltételezhetően amiatt, mert az ebben foglaltak beveze- teit vizsgálni, ebben az esetben ugyanis szükség van a tését a Kúria teljes ülése nem támogatta egyöntetűen. regiszterváltásra. Fontos kérdés tehát a „Kihez szólunk?” A munkacsoport kizárólag a Kúria (ügydöntő) hatá- Egymás között tárgyalnak a szakemberek, vagy a nagy- rozatait vizsgálva, a Polgári Perrendtartás (Pp.) hatálya közönséghez, állampolgárhoz szólnak? Az átlagember alá, a közigazgatási és a polgári szakágba tartozó hatá- részéről ugyanis jogos igény, hogy a magatartásait köz- vetlenül befolyásolni kívánó általános és egyedi normá- kat (jogszabályokat, ítéleteket, határozatokat) valóban 1 2012 óta működnek a Kúrián joggyakorlat-elemző csoportok, melyek megértse. A jogi szaknyelv művelőinek tehát meg kell feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata és a joggyakorlat egységesí- találniuk az arany középutat, azt a szóhasználatot és tése. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke határozza meg évente és megfogalmazásmódot, amit a laikusok megértenek, de a csoportok a vizsgálatuk eredményéről összefoglaló véleményt készí- nem megy a szakszerűség rovására. tenek. Lásd: http://www.kuria-birosag.hu/hu/joggyakorlat-elemzo- csoportok-osszefoglaloi A közös tanulmány apropóját az adta, hogy 2017 a köz- 2 2013.El.II.JGY.1.1-2. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 13 MJNy_2018_1.indd 13 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK rozatok szerkesztési elveinek egységesítésére nézve tett célzottan a bíróságok írásbeli határozatait elemző anya- javaslatokat annak érdekében, hogy „támpontot nyújt- gok (Arányi 1974, Dudás 2005, Juhász 2009, Darák 2013, son azoknak a szempontrendszereknek a kialakításához, a joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló vélemé- amelyek keretében biztosítani lehet a Kúriának az íté- nyei) utalnak arra, hogy a jogi nyelv nehezen érthetősé- leteken (határozatokon) keresztüli egységes megjelení- ge a laikusok számára több szinten jelenik meg. Például 3 tését , és azt, hogy a határozatokban megjelenő döntések az alaktan területén bizonyos kifejezések vagy morfoló- nyilvánosság számára való közvetítése megfeleljen a giai, ún. morfo-szintaktikai szerkezetek a jogi nyelvben társadalmi elvárásoknak.” Távolabbi célként azt fogal- gyakrabban fordulnak elő (nagyobb arányban találko- mazták meg, hogy „az érdemi határozatok a felek és a zunk főnevekkel, gyakrabban jelennek meg az „-ás”, „-és”, szélesebb jogi közönség számára is érthetőbbek és elfo- „-ság”, „-ség” képzőkkel képzett szavak, gyakoriak a bir- gadhatóbbak […] legyenek”, hiszen „[a] bírósági határo- tokos szerkezetek és az alárendelő szóösszetételek). A zatokkal szemben – valamennyi szinten – alapvető kö- mondattan területén a tagadó szerkezetek és a funkció- vetelmény, hogy azokat gördülékeny, igényes, egyúttal igés szerkezetek (terpeszkedő kifejezések) használata közérthető stílusban fogalmazzák meg, a határozatok ne (pl. az „intézkedik” helyett az „intézkedést foganatosít” tartalmazzanak nyelvhelyességi hibákat.” A határozatok kifejezés használata), a határozott névelő elhagyása, a szerkezeti és nyelvészeti vizsgálata során szerzett ta- személytelen, egyes szám harmadik személyű megfogal- pasztalatok alapján a munkacsoport megállapítja, hogy mazások használata, az elvont, bonyolult megfogalmazás, „[b]ár vannak kifogástalanul szerkesztett, arányosan a hosszú, többszörösen összetett mondatok és a terjengős felépített, és nyelvtanilag szinte hibátlan határozatok, kifejezések okozhatnak komoly fejtörést a laikusoknak. mégis gyakoribb és jellemzőbb a nehézkes, körülményes Ugyancsak jelentős nehézséget okoz a speciális jogi szak- mondatszerkesztés, a rossz szóhasználat, a nyelvhelyes- szókincs (terminus technicusok) pontos értelmezése, ségi, egyeztetési hiba. Mindezek miatt sokszor a hatá- aminek több típusát is megkülönböztetjük (Vinnai 2014: rozatban szereplő okfejtés érthetetlenné, követhetet- 34). A speciális jogi szakszókincset az alábbi kategóri- lenné vagy esetleg félreérthetővé válik” (Orosz 2014: ákba sorolhatjuk: 169–170). 1. Jogi jelentésű, de közismert szavak, amelyek meg- A második joggyakorlat-elemző csoportot a büntető- értése nem okoz gondot a laikusok számára sem, pl.: ügyekben hozott határozatok vizsgálatára hozták létre öröklés, hagyaték, végrendelet, bíróság, tanú, per az első vélemény kiegészítése érdekében abban a re- stb. ményben, hogy a polgári és a büntető jogterületen vég- 2. Azon szavak, amelyek köznyelvi hangzásuk ellené- zett „elemző munka szintézise lehet a szerkesztési elvek, re sem érthetők pontosan a laikusok számára, ezek a stílus, a képi megjelenítés tekintetében az eddiginél jelentése nem vagy nem teljesen világos, pl.: jogalany, egységesebb határozatszerkesztési követelményrend- jogképesség, jogi személy, elbirtoklás, elévülés, véle- szer kidolgozása”. Ez a csoport már alsóbb szintű bíró- lem, hatály, végzés stb. ságok határozatait is vizsgálta, így „feltárhatta az alsóbb 3. A köznyelvből átvett szavak, amelyek a jogi nyelv- bírósági szintű határozatok szerkesztési, és a döntés használatban speciális, beszűkült és a köznyelvitől érdemét nem érintő tartalmi hibáit, ezzel elősegítve az eltérő jelentésben szerepelnek, pl.: dolog, jószág, test, első fokon eljáró bíróságok tárgykör szerinti gyakorla- rokon, birtok, panasz stb. tának egységesítését” (Belegi 2015). 4. A köznyelvben nem használatos jogi szakszavak, Mindkét összefoglaló vélemény utal a nemzetközi amelyek a megnyilatkozások egyértelműségét segí- sztenderdekre, elvárásokra is, melyek egy részét A Bírák tik, például: alperes, felperes, kezesség, zálogjog, gon- Magna Chartája (Alapelvek) című dokumentumban ta- datlanság szolgalmi jog, bírói végzés, haszonbérlet, 4 lálhatjuk. A 16. pont a következőt tartalmazza: „A bíró- haszonélvezet stb. sági iratokat és a bírósági határozatokat érthető, egy- A jogi nyelv ezen jellegzetességei tehát gyakran komoly szerű és világos nyelvezettel kell megfogalmazni.” A értelmezési feladat elé állítják a laikusokat – de olykor 5 másik hivatkozott forrás az ún. Vilniusi nyilatkozat, még a jogászokat is. Az értelmezésnek több típusát is- melynek 7. pontjában szerepel, hogy „[a]z igazságszol- merjük, de jogi szövegek esetében hagyományosan a gáltatásoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket következőket szokás alkalmazni: nyelvtani, logikai, rend- annak érdekében, hogy erősödjön a bíróságokba vetett szertani, történeti és teleológiai értelmezés. A nyelvtani közbizalom. […] Az ítéletek és más bírósági határozatok értelmezés szerepét a népszavazási kérdések hitelesíté- világos és érthető nyelvezettel történő megfogalmazása sén keresztül lehet talán a legjobban bemutatni (Cservák mind elengedhetetlen e cél elérése érdekében.” 2014: 53). A Nemzeti Választási Bizottság nem engedé- Mind a magyar jogi nyelvet általában vizsgáló hazai lyezheti azon népszavazási kezdeményezéseket, amelyek szakirodalom (Cservák 2014, Vinnai 2014), mind pedig kérdései nem egyértelműek, homályosak, ellentmondás- tól feszülnek. Az 1127/2014. sz. NVB határozat a követ- kező kérdés népszavazásra bocsáthatóságáról döntött: „Egyetért Ön azzal, hogy amennyiben Magyarország ener- getikai beruházásokba fog, azt kizárólag a megújuló ener- 3 Kiemelés tőlünk (M.K., V.E.) 4 Elfogadta az Európai Bírák Konzultatív Tanácskozása (CCJE) a Stras- giaforrásokat hasznosító létesítmények telepítése céljából bourgban 2010. november 10–19-én megtartott közgyűlésén. tegye a jelenleg üzemelő energiatermelő egységek fenntar- 5 Elfogadta az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) a Vilniusban 2011.június 8–10-én megtartott közgyűlésén. tása (tehát maximum a szinten tartása és karbantartása) / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 14 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK mellett?” A testület megállapította, hogy a kérdés nyelv- szövegekben a hétköznapi nyelvhasználathoz képest jó- tanilag nem egyértelmű, a választópolgárok számára val kevésbé engedhető meg a pontatlanság, és míg a kérdéses lehet az értelmezése, nem lehet határozott szépirodalmi szövegekben a többértelműség művészi igennel vagy nemmel dönteniük. Az NVB ezért az alá- eszköz, addig a jog világában megengedhetetlen a kétér- írásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. telműség, a metafora használata. Itt kell megemlíteni a Egy másik ügyben az 1340/2014. sz. NVB határozattal jogi szövegek stiláris jellemzőit. Teljesen nyilvánvaló, a következő kérdés referendumra bocsáthatóságát is hogy tárgyszerűeknek, szenvteleneknek, hiteleseknek megtiltotta a Bizottság: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Or- és pontosaknak kell lenniük. Nem kérdezhet egy bíró, szággyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások ügyvéd sem olyat, hogy „Hány tavasz suhant már el a feje 2013. évi CCXXXVII. törvényt egészítse ki azzal, hogy a fölött?”, ahelyett hogy azt kérdezné: „Hány éves?”. pénzügyi intézmények nem számíthatnak fel kezelési költ- Nyilvánvaló elvárás a jogi szaknyelvben a többjelenté- séget ügyfeleik részére?” A határozatban az NVB kifejtet- sű szavak monoszemizálása, azaz egy adott jelentésben te, hogy „[a] kezelési költség fogalmát sokféleképpen való használata. A lényeg: ugyanazt érteni és megérteni lehet – definíció hiányában – a köznyelvben értelmezni, jogszabályok, közigazgatási rendeletek, határozatok el- a legtágabb interpretáció pedig (ti. minden szolgáltatási olvasásakor Nyíregyházán és Sopronban. A jogi szókész- díjazás) a bankok létalapját jelentő haszon lehetőségét let használatának módja jogi következményekkel jár, zárná ki”. Feltételezhető, hogy a bonyolult megfogalma- ezért is alapvető követelmény a szakszerűség és közért- zásmód nem szándékolt cselekedet, hanem egy megszo- hetőség: a szóhasználat és szabatos fogalmazás. A jogi kott nyelvi „uniformis” az alkalmazóik részéről, amely- szaknyelvre, mint a legtöbb szaknyelvre általában, jel- ben kényelmesen érzi magát a bíró és a titkár ugyanúgy, lemző a nominalizáció, a semleges stílus, az általánosítás, mint a legkényelmesebb ruhájában. a tipizálás. A következőkben néhány jellemző, gyakran előforduló jelenséget fogunk áttekinteni, melyek egy része a jog- A BÍRÓSÁGI KÉPZÉS TAPASZTALATAI gyakorlat-elemző csoportok javaslatai között is szerepel. Gyakran felmerül például jogászok között is az illetőleg „A XXI. századi bírósági szervezet alapértéke kell, hogy és az illetve kötőszó használatával kapcsolatos probléma, legyen a nyitottság és a szolgáltató jelleg” – mondta mivel a jelentésük eltérő lehet. Lehet pontosítás a funk- Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a ciója, a magyarázó mellérendelés azaz, vagyis kötősza- Közintézmények közérthetősége című konferencián 2017 vának megfelelően, pl.: A tanulmány egy nyomdai ív, illet- januárjában. Akkor célként fogalmazták meg, hogy kép- ve 40 000 leütés terjedelmű lehet. Másodsorban kifejez- zések és konferenciák is szóljanak a világos beszédről, heti a vagylagosságot, pl.: Az emberekre a nép, illetve a a bírósági szervezetek írásban és szóban is felhasználó- népünk szóval utal. Harmadsorban egyszerű mellérende- barát kommunikációjáról. Az OBH elnöke azt is jelezte, lő kapcsolatos viszony és kötőszava is lehet, pl.: A mai hogy mivel a közérthető megfogalmazás soha nem me- előadáson szó lesz a büntetőjogról, illetve a polgárjogról. het a szakszerűség rovására, és mert ezt az egyensúlyt S végül, negyedsorban a leginkább félreérthető, mivel kihívás megtalálni, a bírák kötelező továbbképzésébe lehet kapcsolatos és választó értelme: Aki ittasan, illetve is beépül a közérthető kommunikáció fejlesztése. A ter- bódult állapotban vezet, súlyos büntetőjogi következmé- vek között szerepelt még a teljes bírósági weboldal fel- nyeknek néz elébe. Ez utóbbi esetben bármely vagy mind- használóbarát megújítása és a bírósági ügyfélcentru- egyik feltétel teljesülése esetén ugyanaz lesz az „ered- mokban elérhető tartalmak (például ügyfél-tájékoztató mény”: és/vagy. 2010 óta törvény tiltja a jogszabályter- kiadványok) olyan szerkesztése is, hogy azok valóban vezetek szövegezésénél az illetve kötőszó használatát, segítséget nyújtsanak a felhasználóknak. „Ugyanakkor kivéve, ha nem fejezhető ki másképp a kapcsolat. más szaknyelvekhez képest valóban jogos a laikusok Ebből a példából is látszik, hogy a jogszabályok nyelvi nagyobb elvárása a jogi nyelv közérthetősége iránt, hi- igényessége megkönnyíti a jogalkalmazást. A fogalmazás szen a jog mint a társadalmi rend fenntartásában ki- nyelvi ellentmondásai viszont veszélyeztetik a jog haté- emelkedő szerepet betöltő normarendszer valamennyi konyságát. Cél az arany középútra törekvés a köznyelv állampolgár életét, és annak egyre nagyobb területét és a jogi nyelv között. Például a köznyelv szinonimának szabályozza” (Vinnai 2014: 33). tekinti a kártérítés, kártalanítás, megtérítés és kárpótlás Összességében úgy is fogalmazhatunk, hogy a jogász- fogalmakat, a jogi nyelvben ezek között azonban jelentős szakmának ki kell mozdulnia a nyelvi komfortzónájából, különbség van. Ha viszont eltúlozzuk, és a köznyelvvel a megszokott nyelvhasználatából azért, hogy az átlag- szemben jogi fogalommennyországot építünk ki, akkor polgár minél jobban értse, és minél nagyobb anyanyelvi a törvényszöveg a laikusok számára érthetetlen lesz. A biztonságban érezze magát a különböző határozatok, szépirodalomban stílushiba a szóismétlés, a jogi nyelv- ítéletek és egyéb jogi műfajba tartozó szövegek elolva- ben viszont nem: például nem ugyanaz a gazdálkodó sásakor, meghallgatásakor. Ahogy mondani szokták: ne szervezet és a gazdálkodó szerv. Jogászok is felhívják a kelljen magyarról magyarra fordítani azokat. figyelmet arra, hogy a tíz, tizenöt bekezdésből álló parag- Teljességgel egyetérthetünk azzal, hogy sem a nyelvi, rafusok, a paragrafusok megkettőzése A, B, C paragra- sem a jogi kijelentésekre nem lehet egyértelműen azt fusokkal, vagy az öt-nyolc mondatból álló bekezdések mondani, hogy helyes vagy helytelen, mert ez mindig áttekinthetetlenné teszik a jogszabályszöveget (Sárközy csak az adott helyzethez képest határozható meg. A jogi 2014: 111). / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 15 MJNy_2018_1.indd 15 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK A következőkben néhány további jelenséget mutatunk kényszerintézkedés végrehajtására annak érdekében, hogy be a teljesség igénye nélkül, elsősorban ítéletekből és az ismeretlen helyen tartózkodó tanút előállítsa. Ugyan- néhány, állampolgároknak szóló hivatalos levélből. 6 akkor más alkalmazható kényszerítőeszköz nem áll a bí- róság rendelkezésre (annak érdekében, hogy a tanúnak a [1] tárgyaláson való megjelenését kikényszerítsék). „A befizetés elmulasztása esetén megkeresés hiányában A hosszú szószerkezetlánc a következő: letiltó végzést fogunk folyamatba helyezni.” elutasította – a bíróság A tömör, egyetlen bővített mondatban történő megfo- indítványt galmazás okozza az értelmezés nehézségét. Helyettesít- védői hető három tagmondatból álló összetett mondattal ek- előterjesztett képp: irányulóan Ha nem fizeti be az összeget, és nem is keres fel bennün- elrendelésére ket az ügyfélközpontban, úgy a jelölt összeget a fizetéséből elővezetésének letiltatjuk. Ha a befizetést elmulasztja, és hivatalunkat nem ismételt is keresi fel, úgy a jelölt összeget a fizetéséből letiltatjuk. A hétszintes, alulról fölfelé olvasandó szószerkezet- láncot nagyon nehéz felfogni, három-négy szintig képes [2] a befogadó a biztos értelmezésre. Hasonló a nehézség a Hasonlóképpen a nominalizáció (az igés szerkezetek következő mondatban is: hiánya), a többszörösen bővített mondat okozhatja a megértési nehézséget a következőben: [5] „A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén börtön- „További bizonyítékként fogadta el a bíróság a rendőrök ben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.” által a vádlottak, illetve X. Y. által használt gépkocsira Érthetőbben: vonatkozó szemle megtartásáról készített jegyzőkönyvet, Amennyiben a vádlott a pénzmellékbüntetést nem fizeti továbbá az ezen gépkocsiról készített fényképfelvételeket.” meg, úgy azt börtönben végrehajtandó szabadságvesztés- Helyette: re kell átváltoztatni. További bizonyítékként fogadta el a bíróság azt a jegy- zőkönyvet, amelyet a rendőrök készítettek a vádlottak, [3] illetve az X. Y. által használt gépkocsira vonatkozó szemle Az alábbi mondatban ismét a többszörösen bővített megtartásáról. Ugyancsak bizonyítékkent fogadta el a gép- egyszerű mondat okozza a nehézséget: kocsiról készített fényképfelvételeket. „A Büntető törvénykönyv 99. §-a alapján rendelkezett a bíróság az I. r. és II. r. vádlottak által előzetes fogva tartás- [6] ban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő be- Bár bizonyos esetekben indokolt lehet a funkcióigés számításáról…” szerkezetek használata a hivatalos nyelvben, a laikusok Helyette: számára idegenül hatnak a terpeszkedő kifejezések és a A bíróság a Büntető törvénykönyv 99. §-a alapján ren- névutóhasználat, ráadásul ezek nemcsak a jogi nyelv delkezett arról, hogy az I. r. és a II. r. vádlottaknak az elő- írott, de annak beszélt változatában is gyakoriak. Példá- zetes fogva tartásban töltött ideje legyen beszámítva a ul: alkalmazásra kerül = alkalmazzák, intézkedés fogana- szabadságvesztés-büntetésbe… tosítására kerül sor = intézkednek, belépést eszközöl = belép, érvényesítést nyer = érvényesül. A köznyelvben kö- [4] rülményeskedőnek ható kifejezésmód még például: ide- A nehezen érthető egységek közül leggyakrabban genkezűség esete forog fenn, szigorú ítélet meghozatalára olyan, többszörösen összetett mondatokkal találkozha- került sor. Mindez a jelenlévőkben azt az érzést keltheti, tunk, amelynek a tagmondatai is sok bővítményt tartal- hogy ami ilyen keretek között elhangzik, az feltétlenül maznak, valamint túl „hosszú” a szószerkezetlánc: hitelt érdemlő és igaz. Az alábbi mondatban is egyszerű- „A bíróság a 3. számú tanú ismételt elővezetésének el- síthető az efféle szerkezet: rendelésére irányulóan előterjesztett védői indítványt el- „E szerint a megyei önkormányzat mint fenntartó teljesít utasította, mert az ismeretlen helyen tartózkodó tanú a vállalkozó felé, a megállapodás értelmében a jóváhagyott esetében a kényszerintézkedés végrehajtására a rendőr- és ellenőrzött számlák az önkormányzat gazdasági irodá- ségnek nincs lehetősége, más alkalmazható kényszerítő- jához kerülnek benyújtásra és a számlák kiegyenlítéséről eszköz pedig nem áll a bíróság rendelkezésére a tárgyalá- az önkormányzat haladéktalanul köteles értesíteni a kór- son való megjelenés kikényszerítése érdekében.” házat.” Helyette: Helyette: A bíróság elutasította azt a védői indítványt, hogy a 3. E szerint a megyei önkormányzat mint fenntartó teljesí- tanút (a 3-as számú tanút) ismételten elővezessék. Ennek ti az elvállalt munkát a vállalkozónak,a megállapodás ér- egyrészt az az oka, hogy a rendőrségnek nincs lehetősége telmében a jóváhagyott és ellenőrzött számlákat az önkor- mányzat gazdasági irodájához nyújtják be, és a számlák kiegyenlítéséről az önkormányzat haladéktalanul köteles értesíteni a kórházat. 6 Az eredeti szövegrészek idézőjelben, a javaslatok idézőjel nélkül sze- repelnek. / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 16 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK [7] és aszerint minősülő és büntetendő közúti veszélyeztetés Gyakori névutószerű kifejezések a tekintetében, vonat- bűntettét, kozásában, tekintettel. A folyamatba tétel kimondottan 1 rb. a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint mi- jogi fordulat némi körülményeskedő hatással: nősülő és büntetendő garázdaság vétségét, „Ezt követően a kórház polgári peres eljárást tett folya- 1 rb. a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint mi- matba a részvénytársaság ellen felmondás érvénytelensé- nősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségét. gének megállapítása iránt, amely perben a megyei bíróság az X. számú ítéletével arra kötelezte a részvénytársaságot, [10] hogy fizessen meg a kórháznak Z. Ft-ot, valamint Y. Ft-nak Az átlagember bírósági ítélettel optimális esetben vi- a törvényes kamatait N. év N. hónap N. napjától a kifizetés szonylag ritkán találkozik, különféle hivatalok, bankok, napjáig terjedő időszakra, illetőleg a perköltség viselésére biztosítók, szolgáltatók tájékoztatóival azonban annál kötelezte a részvénytársaságot.” gyakrabban, ezért ezen a területen is komoly törekvések 7 Helyette: vannak ma már Magyarországon is. Ezért végezetül Ezt követően a kórház polgári peres eljárást indított a nézzünk egy rossz és egy jó példát ugyanarra a tájékoz- részvénytársaság ellen. Ebben kérte a felmondás érvény- tatásra két különböző cégtől: telenségének a megállapítását, amely szerint a megyei bí- „Ha ön tételes igazolással elszámolható költség elszámo- róság az X. számú ítéletével arra kötelezte a részvénytár- lását kéri, és a nyilatkozat alapján levont költség megha- saságot, hogy fizessen meg a kórháznak Z. Ft-ot, valamint ladja az adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen iga- Y. Ft-nak a törvényes kamatait N. év N. hónap N. napjától zolt költséget, akkor a nyilatkozat szerinti költség 5 szá- a kifizetés napjáig terjedő időszakra. Ezenkívül a perkölt- zalékát meghaladó költségkülönbözet után 39 százalék, ség viselésére is kötelezte a részvénytársaságot. továbbá ha a költségkülönbözet miatt az adóbevallás alap- ján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mu- [8] tatkozik, a befizetési különbözet után 12 százalék külön- A többszörös birtokos szerkezet használata hasonló- bözeti bírságot is kell fizetni.” képpen akadályozhatja az értelmezést, mint a hosszú szó- „39 százalék kamatot fizet az, akinek a nyilatkozatban szerkezetlánc. A Nyelvművelő kéziszótár azt tanácsolja, kért költséglevonása legalább 5 százalékkal meghaladja hogy a többszörös birtokos szerkezetben az utolsó birto- az év végén ténylegesen elszámolható költségeit. A kama- kosra kötelező kitenni a -nak/-nek ragot. Ezért az értel- tot a különbözet után kell megfizetni. 12 százalék kamatot mezhetőséghez valószínűleg jobban hozzá járul(nak) a fizet az, akinek az év végi adóelszámoláskor tízezer forin- következő formai megoldás(ok): a kerületi önkormányzat tot meghaladó befizetendő adója keletkezik a téves adó- oktatási bizottsága elnökének a beszéde. Tehát nyelvtani előleg-nyilatkozat miatt. A kamatot itt is a különbözet után szempontból azért helyes, mert a legutolsó birtokos jelző kell megfizetni.” (elnökének) magán viseli a szükséges ragot, azonban a Az utóbbi változat egyértelmű, és a fentebb bemuta- mindennapi beszédben természetesen az ilyen mondato- tott módosítási lehetőségeket alkalmazva válik „ügy- kat kerüljük. (Grétsy–Kemény 2005: 392). fél ba ráttá”. Négyszeres birtokos szerkezet szerepel például a kö- A 2017-es bírósági képzés részeként a bírák nemcsak vetkező mondatban: elméleti, hanem gyakorlati segítséget kaptak egyrészt „A szerződés felmondása érvénytelenségének megállapí- az egységes határozatszerkesztés, másrészt a közérthe- tása iránt benyújtott kereseti kérelmet…” tőbb fogalmazás elsajátításában, ezért bízunk benne, Helyette: hogy már rövid távon érezhető változásokat tapasztal- Azt a (kereseti) kérelmet, amelyet azért nyújtottak be, hatunk majd a bírósági ítéletek formai, nyelvhelyességi hogy megállapítsák a szerződés felmondásának az érvény- és stiláris jellemzőiben. telenségét… E tanulmány példa arra, hogy a jogi szaknyelv egysze- rűsítéséhez, közérthetővé tételéhez két tudomány mű- [9] velőinek, alkalmazóinak összefogására van szükség: a Formai, tipográfiai módosítás ugyan, de nagyban meg- jogászokéra és a nyelvészekére. A kölcsönös, jó szándékú könnyíti az értelmezést a felsorolás egyértelműsítése: egymást megértésre van szükség: a jogászok higgyék el, „Fenti cselekményével a vádlott a Btk. 2. § (1) bekezdé- hogy az általuk használt szaknyelvet ők a tudománnyal sében foglaltakra tekintettel 1 rb. az 1978. évi IV. törvény együtt sajátították el, ezért nehezen vagy nem lesz ért- (Btk.) 186. § (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő és hető az állampolgárok számára, a nyelvészek, nyelvmű- büntetendő közúti veszélyeztetés bűntettét, 1 rb. a Btk. velők pedig fogadják el azt, hogy (többek között) a jogi 271. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő és bün- zsargon létező nyelvhasználati forma, nem iktatható ki tetendő garázdaság vétségét, 1 rb. a Btk. 170. § (1) bekez- teljességgel a nyelvhasználatból. désébe ütköző és aszerint minősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségét valósította meg. Helyette: A fenti cselekményével a vádlott a következő bűncselek- ményeket követte el: a Btk. 2. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel 1 rb. az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 186. § (1) bekezdésbe ütköző 7 Lásd például: kozerthetofogalmazas.hu / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 17 MJNy_2018_1.indd 17 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK IRODALOM Juhász László 2009. Határozatszerkesztés a polgári eljá- rásokban. Budapest: OITH Magyar Bíróképző Akadé- Arányi György 1974. A büntetőbírósági határozatok szer- mia. kesztésének elvi kérdései és gyakorlati módszerei. Bencze Lóránt (sorozatszerk.) 2016. Jogalkotás érthetően Budapest: IM kiadvány. – A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar Belegi József 2015. A joggyakorlat-elemző csoport össze- Nyelvstratégiai Intézet [http://manysi.hu/szakmai- foglaló véleménye a „határozatszerkesztés” tárgykörben anyagok/kotetek/42-a-pontos-fogalmazas-muveszete- 2014. évben végzett elemzés megállapításairól. [http:// clear-writing] (letöltve: 2018. márc. 28.) www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/ Orosz Árpád 2014. A „határozatszerkesztés” vizsgálatá- osszefoglalo_1.pdf] nak tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző cso- Cservák Csaba 2014. Nyelv és jog kapcsolata, különös port összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica. I. évf. 2. sz. tekintettel a bírói jogértelmezésre. Glossa Iuridica. I. 165–180. évf. 2. sz. 31–54. Sárközy Tamás 2016. Civiljogi kodifikáció és a nyelv. In: Darák Péter 2013. A Kúria középtávú intézményi straté- Bencze Lóránt (sorozatszerk.): Jogalkotás érthetően. giája, különös tekintettel a joggyakorlat-elemző tevé- – A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar kenység fejlesztésére. Budapest: Semmelweis Kiadó Nyelvstratégiai Intézet. 108–115. [http://kuria-birosag.hu/sites/default/files/ Searle, John R. 2000. Elme, nyelv és társadalom. A való vi- allamiprojekt/kuria_imprimaturahoz.pdf] lág filozófiája. Budapest: Vince. Dudás Dóra Virág 2005. Néhány szó a bírósági nyelvhasz- Vinnai Edina 2014. A magyar jogi nyelv kutatása. Glossa nálatról. Magyar Jog 52. évf. 9. sz. 554–556. Iuridica, I. évf. 1. sz. 29–48. Grétsy László – Kemény Gábor 2005. Nyelvművelő kézi- http://birosag.hu/media/aktualis/egyszeru-fogalmazas- szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó. es-vilagos-beszed-kozintezmenyeknel A jog tudományA tudománytörténeti és -elméleti írások, gyakorlati tanácsokkal Szerzők: Aczél-Partos Adrienn, Armin von Bogdandy, Cserne Péter, Fekete Balázs, Fleck Zoltán, Földi András, gajduschek györgy, győrfi tamás, Harold j. Berman, Horváth Attila, jakab András, Kovács Péter, menyhárd Attila, michael Stolleis, nagy Ferenc, nótári tamás, Pap András László, Stipta István, Szabó miklós, Szeidl ágnes, Varju márton SzerkeSztők: jakab András, menyhárd Attila ez a kötet egy többrétű és sokéves kutatási projekt eredménye, amelynek célja ára: 10 000 Ft hármas volt. egyrészt a jogtudomány általános módszertani problémáit és meg- közelítési módjait kívántuk bemutatni. Önálló fejezetek szólnak a jogdogmatikai, az empirikus szociológiai, a politikai filozófiai és a de lege ferenda megközelítésekről. Másrészt a magyar jogtudomány helyzetével kívántunk számot vetni és ennek fényében azonosítani a legfontosabb teendőket. ennek érdekében részletesen foglal- kozunk a magyar jogtudomány egyes területeinek történetével a kezdetektől napjainkig, amelyről sporadiku- san születtek ugyan elemzések a rendszerváltás után, de átfogó képet nem kaphattunk a helyzetről. Harmad- részt szükségesnek láttuk, hogy a pályakezdő jogtudományi kutatók számára készüljön egy olyan iránymutató összegzés, amely rendszerezetten bemutatja a jogtudományi pályához szükséges legfontosabb információ- kat. A könyv ezért alkalmas a doktori képzésben történő használatra, hiszen a hallgatók a tapasztalatok szerint kifejezetten igénylik és kérik az ilyen jellegű útmutatásokat, de eddig ehhez hasonló kötet nem állt rendelkezésükre. reményeink szerint ezért ez a munka hasznos minden olyan – akár szenior, akár junior – magyar jogtudós számára, aki szeretné jobban megérteni szakmája módszertani és intézményi problémáit, valamint reflektál- ni akar saját tevékenysége mércéire és hasznosságára. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 18 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK A FOGALMAZÁS APRÓ MŰHELYTITKAI A HITELES FORDÍTÁSBAN 1 HORVÁTH PÉTER IVÁN egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar BEVEZETÉS türelmétől, a sürgősségtől vagy akár a díjazás mértéké- től függően súlyozza az említett szempontokat. Ez a tanulmány néhány mondatszerkesztési és szóhasz- Mindezek ellenére a hiteles fordítások lektorálásában nálati javaslattal kíván hozzájárulni a hiteles fordítások számos tendencia mutatható ki; többek között az, hogy közérthető és gördülékeny megfogalmazásához. Előz- a változtatások bő 70 százaléka a terminológiát, a stílust ménye az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda és az ekvivalenciát érinti (Horváth 2011: 206). Az a nagy- (OFFI) 2017. november 17-i továbbképzésén megtartott számú körülmény, amely elvileg következetlenné és öt- azonos című előadásom, amely a hiteles fordítások ké- letszerűvé tehetné e munkát, gyakorlatilag nem ingatja szítése és lektorálása során 2001 óta összegyűlt tapasz- meg a lektorokat abban, amit elsődlegesnek tekintenek talataimon alapult. 1 az ellenőrzés során. Kutatásaim azonban arra is rávilá- A hiteles fordítás fogalmát egyetlen magyar jogszabály gítottak, hogy a stílus – és a vele szorosan összefonódó 2 sem határozza meg. E hiányt az OFFI magyarázatára nyelvhelyesség – körébe sorolható módosítások jóval hagyatkozva lehet pótolni: a hiteles fordítás az, „amelyet gyakrabban alapulnak a lektor ízlésén, mint annak elő- az annak készítésére feljogosított szervezet hiteles for- segítésén, hogy a végfelhasználó első olvasásra érthető dításként bocsát ki”. Ami a rendeltetését illeti, bírósági szöveget kapjon. és más hatósági eljárások céljaira szolgál (például anya- E megfigyelés késztetett annak vizsgálatára, vajon könyvezés, családegyesítés, ítélet-végrehajtás, letelepe- lektorként hogyan javítok egy-egy nehézkes fordítói dés, munkavállalás); ennek megfelelően számos műfaj- megoldást az említett cél érdekében. A hétköznapi gya- ban és formában ölt testet (cégkivonat, elfogatóparancs, korlatból vett hiteles fordításokat kiegészítettem erede- határozat, igazolás, szabályzat stb.). Ahhoz azonban, tileg magyarul írt szövegekkel is, hogy némelyik jelen- hogy egy fordítást hitelesnek lehessen nevezni, még a séget alaposabban szemléltethessem. Megjegyzendő, kiadás előtt lektorálni kell. hogy az így összegyűjtött szemelvények és a hozzájuk Ez a folyamat két részből áll: a forrásnyelvi szöveggel fűzött magyarázatok nem tekinthetők átfogó kutatási való tételes összehasonlításból és szükség szerint a ja- beszámolónak. Mindössze egy olyan példatárat kívántam vításból. A lektor mindenekelőtt a tartalmi és stílushű- összeállítani, amely a tartalmi és stílushűség feláldozá- séget ellenőrzi, de a figyelmének ki kell terjednie a ter- sa nélkül, de figyelemfelhívóan elősegítheti a könnyen minológiára (a szakkifejezések szabatos és következetes befogadható hiteles fordítások készítését. használatára), a helyesírásra, a nyelvtani szabályok be- Változtatásaimat legfeljebb vitaalapnak vagy javaslat- tartására és a formázásra (pl. a sorvégi elválasztásra, a nak szánom, nem kötelező és örök érvényű szabálynak. fontosabb szövegrészek tipográfiai kiemelésére vagy a Egyrészt a nyelvhasználók igényei és lehetőségei, a min- tördelésre) is. Ilyen sok tényezőt nyilvánvalóan képte- denkori közléshelyzetek túlontúl változatosak ahhoz, lenség egyszerre szem előtt tartani, ráadásul mindegyik- hogy bármit is szigorú törvénynek lehessen nyilvánítani. ben bőven van szubjektív elem. A szöveg teljes átvizsgá- Másrészt lektorból sincs két egyforma a világon: prob- lását egyébként is nehezítik a rövid határidők és az egy- lémaérzékenység és ízlés dolgában jelentős különbségek mást érő megbízások. A lektorálás tehát szükségszerűen vannak közöttük. Harmadrészt az alábbi példák megíté- részleges, így a lektor a jártasságától, a tapasztalataitól, lését az itt helyszűkében elhagyott szövegkörnyezet is a háttérismereteitől, a rendelkezésére álló segédeszkö- befolyásolhatja. Az ügyetlen, csupán jobb híján elfogad- zöktől, a szellemi frissességétől, a koncentráltságától, a ható megoldások például leginkább akkor szúrnak sze- met, ha ismétlődően, több bekezdésben fordulnak elő, szórványosan már kevésbé. Nem baj tehát, sőt természe- tes, ha ezekkel a javaslatokkal nem mindenki ért egyet. 1 Köszönöm a Magyar Jogi Nyelv szerkesztőinek, továbbá dr. Bögös Fru- A kulcsszó a „mérlegelés”: annak eldöntése, hogy az érin- zsina és dr. Dudás Dóra Virág bíróknak, valamint Nagy Levente Péter tett szöveg az alábbi szerkezetekkel vagy nélkülük lesz-e szakfordítónak, hogy értékes észrevételeikkel segítettek véglegesí- világosabb, természetesebb és tömörebb. tenem a kéziratot. 2 http://www.offi.hu/hiteles-forditas / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 19 MJNy_2018_1.indd 19 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK MI A VÁLTOZTATÁSOK HASZNA? a szövegértés kudarcáért. Ha ezt – szintén egy szakszerű felmérés elvégzéséig hipotézisként – elfogadjuk, joggal A példatár áttekintése előtt érdemes felvetni: mit nyerhet mondhatjuk, hogy egy lektornak nem csak a vagyoni kár- a hiteles fordítás végfelhasználója ezekkel a lektori változ- tól kell megóvnia a hiteles fordítás felhasználóját. Arra is tatásokkal? Intuitíve ugyanis bizonyára sokan értenének kell törekednie, hogy az ügyfél ne eleve szorongással vagy egyet azzal, hogy egy hivatalos irat – akár magyar, akár bosszankodva vegye kézbe a fordítást, azaz – Szilágyi N. idegen nyelvű – legfeljebb az elkerülhetetlen szakkifejezé- (2001) szavaival – jó legyen a nyelvi közérzete. sekben térjen el egy köznyelvi szövegtől, ne a mondatok Fontos lenne, hogy ez a meggyőződés minél több lektor- hosszában és szerkesztésében, hogy önállóan és azonnal ban alakuljon ki, akkor is, ha az alább szemléltetett vál- emészthető legyen, vagyis ne szakértő bevonásával és má- toztatásokból legfeljebb erkölcsi-szakmai hasznuk szár- sodik nekifutásra, valamint hogy szorítkozzon a lényegre, mazik, míg nagyobb munkadíj vagy az ügyfél dicsérete ne hemzsegjen az ismétlésektől és jogszabályi hivatkozá- nem, ő ugyanis a fordítói változat ismerete nélkül veszi át soktól. Egy hiteles fordítás persze nem vagy csak nehezen a lektor által előállított végterméket, vagyis nem látja, tud megfelelni az utóbbi kívánalomnak, hiszen ezen a téren hogy miből mi lett. A lektor egyetlen mozgatórugója az a merev keretek közé szorítja a forrásnyelvi szöveg. Ám ab- remény, hogy megkönnyítheti a végfelhasználó dolgát. ban már jó eredményeket érhet el, hogy közelítsen a köz- nyelvhez, és első ránézésre is befogadható legyen. Ismét- lem: ez elvileg helyeselhető, de mi a gyakorlat? A HITELES FORDÍTÁSOK ÉRTELEMKÖZPONTÚ A válasz az, hogy nem tudjuk, mivel soha nem készült JAVÍTÁSÁNAK TÁVLATI ESÉLYEI felmérés a hiteles fordítások végfelhasználóinak elége- dettségéről. Az ügyfélpanaszok jellemzően egy-egy név Olybá tűnhet, hogy a hiteles fordítások nyelvi színvona- vagy szám elírására, illetve néhány kifejezésre korláto- lának emeléséhez csupán az itt tárgyalt és hasonló „mű- zódnak, nem összességében utasítják el a szöveg minő- helytitkok” terjesztésére van szükség. A helyzet azonban ségét. De olyan kutatás sincs, amely az elégedettség alap- bonyolultabb ennél, hiszen a hiteles fordítás nem önálló ján számszerűsítette volna az állampolgároknak szánt nyelvváltozat vagy stílusréteg, hanem a magyar jogi és eredeti jogi és közigazgatási szövegek megértését. A té- közigazgatási kommunikáció sajátos formája. Ebből kö- mával foglalkozó nyelvművelők (Ferenczy 1956, Grétsy vetkezőleg érdemi változásra akkor lenne esély, ha ez az 1964, Grétsy 1976, Huszár 2002, Kovalovszky 1980) – és utóbbi diskurzus elkezdene átalakulni, és új mintát mu- néha a jogászok is (pl. Dudás 2005) – általánosságban tatna a rárétegződő hiteles fordításnak. Csakhogy a tö- rosszallják a hivatalos stílus egyes sajátosságait, vagy mör és közérthető megfogalmazások térnyerése valószí- bizonyos szavakat és fordulatokat bírálnak úgy, hogy bi- nűleg még hosszú időbe fog telni, mert a nagyközönség- zonyításra nem szoruló tényként kezelik a tollhegyre nek címzett hivatalos iratok fogalmazói tűzött jelenségek helytelenségét. Arról azonban nem (a) sokszor kénytelenek nemcsak eseti (az adott ügyre, szólnak, hogy a kifogásolt nyelvi elemek valóban gátol- helyzetre vonatkozó), hanem általános érvényű állításokat ják-e a hivatalos iratok befogadását, és ha igen, akkor is megfogalmazni, ez pedig éppen az elvontságnak kedvez; mennyire, hány ember számára, milyen iskolázottság és (b) a tömeges szövegalkotás során időt takarítanak háttérismeretek esetén, ahogy arról sem közölnek sem- meg a bevált szerkezetek – olykor kétségtelenül gépies mit, hogy kit és hogyan károsítottak meg a „nyakatekert”, – használatával; „magyartalan”, „idegenszerű”, „modoros” stb. kifejezések (c) sokszor önállóan, de soha nem magánemberként, és szerkezetek. E minősítések ugyanis tudományos szem- hanem egy intézmény, hivatal, testület stb. képviselője- pontból mindaddig csak megérzésnek vagy előítéletnek ként, annak jogköreit gyakorolva járnak el, döntenek tekinthetők, amíg egy módszeres vizsgálat nem igazolja vagy intézkednek, és ezt – akarva-akaratlan – azzal ér- őket. Hogy ez mekkora adóssága a nyelvészetnek, és mi- zékeltetik, hogy a ragozott igealakokat személytelen lyen módszertani kérdéseket vet fel, arról egyetlen kísér- (névszói és igenévi) szerkezetekkel váltogatják; leti beszámoló tanúskodik (Heltai és Gósy 2005). (d) a szakszavakat nem szívesen helyettesítik közért- Az említett szerzőpáros szövegelemzési és pszicholing- hető, de fogalmilag eltérő, pontatlan vagy félrevezető visztikai megközelítésén kívül sok minden kiderülhetne szinonimákkal; a hivatalos iratok laikus felhasználóinak beszámolóiból (e) több évszázados nyelvi hagyományt követnek, amely is. Egyebek között az, hogy valakit pontosan milyen sza- a jelek szerint nehezebben változik, mint a köznyelvé. vak vagy szerkezetek késztettek az adott szöveg több- Mindezeknek a tényezőknek természetesen nem sza- szörös elolvasására, mást is be kellett-e vonnia az értel- bad kishitűvé tenniük a lektorokat. A kiindulópont egy- mezésbe, valamint (rend)bírság, kötbér vagy pénzbün- értelmű: a homályos és nehézkes hivatalos irat rossz tetés megfizetésére kényszerítette-e a félreértésből nyelvi közérzetet és/vagy anyagi hátrányt okozhat, még adódó mulasztás, szabálysértés vagy eljárás. ha ezek mértéke tudományos értelemben ismeretlen is. Ahogy az utóbbi felsorolás is érzékelteti, a (hiteles fordí- A végcél szintén nyilvánvaló: olyan hiteles fordításokat tást is meghatározó) hivatalos stílus „káros mellékhatásai” kell készíteni, amelyek a felhasználó idő- és pénzveszte- nem pusztán anyagi jellegűek. Mindenféle kényelmetlen- sége, illetve bosszúsága nélkül töltik be rendeltetésüket. séggel, elsősorban időveszteséggel, szívességkéréssel, bosz- Ennek eszközei lehetnek az alábbi összehasonlító táblá- szankodással vagy akár azzal járnak, hogy az illető saját zatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a bal oldali oszlop tar- magát, anyanyelvi ismereteinek vélt hiányosságait okolja talma nyelvtanilag mindenhol kifogástalan, és a javasolt / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 20 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK megoldásoknak nincs önértékük, viszont a lektornak egy 1.3. MELLÉKMONDAT → NÉVSZÓI SZERKEZET ilyen szövegben mindig érdemes megfontolnia, hogy él-e velük. Azt kell ugyanis eldöntenie, hogy a fordítás hite- Tapasztalt kontrollszerkesztők és lektorok régi tanácsa, lességét hogyan tudja összeegyeztetni a szöveghűséggel hogy a természetes magyar beszédhez és az azt utánzó írás- és az érthetőséggel. hoz inkább az igei, mint a névszói szerkezetek állnak közel. A példatár első része a tömörítés eszközeiből ad ízelí- Néha azonban éppen fordítva kell eljárni, például akkor, ha tőt, a második rész az érthetőség javítását szemlélteti, a a cél nem a köznyelvi, hanem a szaknyelvi stílus, márpedig harmadik pedig azt mutatja be, hogyan lehet valamit a hiteles fordításhoz az utóbbi illik, nem az előbbi. több lépcsőben átfogalmazni. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat A felek felhatalmazzák az ügy- A felek felhatalmazzák az ügy- A TÖMÖRÍTÉS ESZKÖZEI védet, hogy – ha szükséges – védet, hogy – szükség esetén – járjon el… járjon el… Az ókor óta stíluserényként számon tartott tömörség azt A szerződés – ha még nem ke- A szerződés – korábbi teljesítés jelenti, hogy ugyanazt a közleményt kevesebb szóval, rült teljesítésre – továbbra is hiányában – továbbra is hatá- rövidebb szavakkal, illetve szavak helyett toldalékokkal hatályos. lyos. fejezzük ki. Ennek egyaránt vannak nyelvtani és szókész- Az ellátást csak olyan házaspá- Az ellátást csak gyermektelen 3 rok igényelhetik, akiknek nincs házaspárok igényelhetik. leti eszközei. gyermekük. 1. A TÖMÖRÍTÉS NYELVTANI ESZKÖZEI 1.4. NÉVUTÓ → ESETRAG 1.1. -ÁS/-ÉS KÉPZŐS FŐNÉV → IGE A magyar nyelv névutói önmagukban semmivel sem „rosz- szabbak” (nehézkesebbek, ritkábbak vagy idegenszerűb- bek), mint az esetragok, de egy bizonyos mennyiségben Az -ás/-és képző igéből hoz létre főnevet, ezért alkalmas – amelyre persze mindig a lektornak kell ráéreznie – in- az elvont fogalmak kifejezésére. Mivel a jogi és közigaz- dokolatlanul megnövelhetik a mondat hosszát. Másként gatási szövegeknek nagy szükségük van ezekre, gyakran szólva: ha a lektor túlzsúfoltnak érzi a fordítás valamely alkalmaznak ilyen főneveket. Az említett toldalék azon- mondatát, azt főleg úgy teheti szellősebbé, hogy kiiktat ban sokszor csak arra szolgál, hogy az állítmányi szere- egy névutót, és egy rokon értelmű esetraggal pótolja. pükből „lefokozza” azokat a szótöveket, amelyek értel- mileg a mondat főhangsúlyos részét képezik. Ilyenkor Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat célszerű „helyreállítani” az illető szó(tő) „elveszett joga- it”, már csak azért is, mert az elvontból konkrét, a stati- a hivatal felé benyújtott kérelem a hivatalhoz/hivatalnak benyúj- kusból pedig dinamikus lesz. tott kérelem a vevő részére átadott kulcsok a vevőnek átadott kulcsok Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat e program keretein belül e program keretében A gyár végrehajtotta a sebes- A gyár ellenőrizte a sebesség- 1.5. RAGOS FŐNÉV ÉS BEFEJEZETT MELLÉKNÉVI ségváltó ellenőrzését. váltót. IGENÉV → KÉPZŐS FŐNÉV A bank nem nyújt finanszíro- A bank nem finanszírozza a vé- zást a vételre. telt. Szintén a fölösleges szavak megtakarítását segítheti elő akkor gyakorolhatja a szerző- akkor mondhatja fel a szerző- dés felmondására vonatkozó dést, ha… egy jól megválasztott képző, amely egyszerre helyette- jogát, ha… síthet egy ragos főnevet és egy – leírására és kiolvasásá- ra nézve is nehézkes – befejezett melléknévi igenevet. 1.2. -ÁS/-ÉS KÉPZŐS FŐNÉV → FŐNÉVI IGENÉV Természetesen ez sem kötelező változtatás: a lektornak csak azt kell átgondolnia, hogy nem csorbul-e az érintett A fentihez hasonló beavatkozás hajtható végre azzal a szövegrész értelme. különbséggel, hogy a főnévből nem ige, hanem – ha a mondatszerkezet úgy követeli meg – főnévi igenév lesz. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat a Budapesten megrendezett baj- a budapesti bajnokság nokság E törvény célja a társadalmi E törvény célja biztosítani a tár- 1.6. FOLYAMATOS MELLÉKNÉVI IGENÉV jólét és a fenntartható fejlődés sadalmi jólétet és a fenntartha- biztosítása, az egész életen át tó fejlődést, elősegíteni az egész → BIRTOKOS SZEMÉLYJEL tartó tanulás elősegítése, vala- életen át tartó tanulást, vala- mint az életminőség javítása. mint javítani az életminőséget. A fentihez hasonló eljárás a folyamatos melléknévi ige- Az üzembentartó nem jogosult Az üzembentartó nem jogosult a gépkocsi más személyeknek bérbe adni a gépkocsit más sze- név lecserélése birtokos személyjelre. Ezt különösen történő bérbeadására. mélyeknek. akkor érdemes mérlegelni (mint az alábbi első esetben), Az utóbbi példa egyúttal felveti, hogy egyáltalán szük- 3 A gyermektelen a köznyelvben a saját közös gyermekkel nem rendelkező séges-e a más személyeknek kitétel. párt jelenti, míg a jogban a közös gyermekkel nem rendelkező párt. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 21 MJNy_2018_1.indd 21 2018.06.11. 9:07:13

TANULMÁNYOK ha egy bővítménynek szintén van bővítménye, vagyis az Szerkesztetlen és Szerkesztett változat alaptagra két szintmélységből kell „felugrani”. A hatóság nem engedélyezte, hogy a vállalkozás fióktelepet nyit- hasson. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Lehetővé vált, hogy a hitelező beválthassa a csekket. a hajólajstromból történő tör- a hajólajstromból történő törlés … attól függetlenül, hogy követett-e el szerződésszegést vagy sem. lésről szóló igazolás igazolása az adásvételhez kapcsolódó az adásvétel összes költsége 4 2.3. A PLEONAZMUS (AZ ALAPTAG JELENTÉSÉBEN összes költség BENNE LÉVŐ BŐVÍTMÉNY) MELLŐZÉSE a külföldiek földvásárlására vo- a külföldiek földvásárlásának natkozó tilalom tilalma Az ismétlésnek egy másik, a terjedelmet szintén értel- metlenül gyarapító válfaja a pleonazmus. Ha a lektor megítélése szerint nincs különösebb oka a nyomatéko- 2. A TÖMÖRÍTÉS SZÓKÉSZLETI ESZKÖZEI sításnak, akkor az alábbi és hasonló esetekben érdemes kihúznia a többletinformációval nem járó részt. 2.1. AZ ISMÉTLŐDŐ SZÓ(TŐ) MELLŐZÉSE Szerkesztetlen és Szerkesztett változat A jó fogalmazásnak egyik közismert, már az általános a tavalyi évben; az átszervezési időszak éveiben; bírósági per; el- iskolában tanított alapszabálya az, hogy kerülni kell az sősorban az értékesítésre összpontosít; január hónapban; jelen- ismétlődő szó(töve)t. Ez alól kivétel a jogi és minden leg hatályos; kizárólagos / saját / szabad belátása szerint; tovább egyéb szaknyelv, mert az öncélú változatosságot szolgá- folytat; 11:45 óra körüli időben; zöld színű ló szinonima csak zavart kelt. Az alábbi példák tanúsága szerint azonban az ismétlődés néha nem az egyértelmű Pleonazmus érhető tetten két gyakori kötőszópárban is. vagy a következetes szóhasználatot segíti elő, hanem csupán fölöslegesen felduzzasztja a mondatot. Szerkesztetlen és Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Bár nem vett fel hitelt, mégis eladósodott. / Bár nem vett fel hi- telt, mégis eladósodott. Az online jogi tanácsadás nem Az online jogi tanácsadás ke- Mivel nem váltották le, ezért hivatalban van. / Mivel nem váltot- alkalmas a minden szempont retében nem adható minden ták le, ezért hivatalban van. figyelembevételével megadott szempontra kiterjedő válasz. teljes körű válasz megadására. 2.4. A REDUNDANCIA (A PONTOSKODÁS) Tagjaik száma csak páratlan Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, lehet, megállapodás hiányában MELLŐZÉSE megállapodás hiányában tagja- három. ik száma: három. A fölös információ harmadik típusa a redundancia, köz- 2.2. A TAUTOLÓGIA (FÖLÖSLEGES ROKON ÉRTELMŰ nyelvi nevén a pontoskodás: olyan szavak használata, SZAVAK) MELLŐZÉSE amelyeket általában senki nem mond ki/ír le, mert a szö- vegkörnyezetből kikövetkeztethetők, a mondat pedig nem lesz nélkülük sem értelmetlen, sem kétértelmű. Egy szöveg tartalmi veszteség nélküli rövidítésének szin- tén közismert módja a tautologikus szerkezetek „megfe- Szerkesztetlen és Szerkesztett változat lezése”, mivel a fennmaradó 50 százalék ugyanazt fejezi ki, mint a másik. Ezúttal szükségtelen is megadni a teljes a határozatban foglaltaknak megfelelően mondatot és szövegkörnyezetet: e kifejezések szinte a közlöny automatikus módszerrel történő előállítása mindig összezsugoríthatók úgy, hogy ne maradjon ki Ha az áru szállítása és annak tárolása szakszerűtlenül történik… semmi lényeges a mondanivalóból. 2.5. RÖVIDEBB SZINONIMÁK HASZNÁLATA Szerkesztetlen és Szerkesztett változat Az eddigi változtatások jobbára a mellőzhető szavak el- abban az esetben, ha; csak és kizárólag; egymás után sorra; egy- re fontosabbá váló; feltéve, ha; ha és amennyiben; kölcsönösen hagyásában nyilvánultak meg. Néha azonban a rövidebb szinonimák is hozzájárulhatnak a szöveg tömörítéséhez. elismerik egymást; még akkor is, ha; majd ezt követően; majd meg fogja választani; más egyéb; mind X, mind Y egyaránt; min- den egyes; minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat hogy…; mint például; ugyanakkor azonban/viszont amennyiben ha annak ellenére, hogy bár / holott / jóllehet / noha A tautológiának vannak kissé nehezebben észrevehe- annak érdekében, hogy (azért), hogy tő megnyilvánulásai is, amelyekre egy lektornak külön azt/ezt követően/megelőzően azelőtt/ezelőtt oda kell figyelnie. célkitűzés cél csak abban az esetben, ha csak akkor, ha érvényben lévő / hatályban lévő érvényes / hatályos 4 Elsősorban akkor, ha a szöveg nem akarja elkülöníteni az adásvétel- feltéve, hogy ha hez kapcsolódó ügyintézési, eljárási kiadásokat a vételártól, hanem jelentős mértékben jelentősen egyben említi őket. / 22 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 22 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat jogában áll jogosult A névmódosítási kérelemhez A névmódosítási kérelemhez kisebb mértékben kevésbé nem kell az állampolgársági nem kell csatolni az állampol- kizárólagosan kizárólag ügyekben eljáró szerv által hi- gársági ügyekben eljáró szerv vatalosan ismert és a köztudo- által hivatalosan ismert és a tekintettel arra, hogy / tekintve, mivel mású tényeket bizonyító okira- köztudomású tényeket bizonyí- hogy tot csatolni. tó okiratot. több esetben / több ízben többször Az Országgyűlés jövőre fogja a Az Országgyűlés jövőre fogja valószínűsíthetően valószínűleg kisebbségek jogairól szóló tör- módosítani a kisebbségek jogai- vényt módosítani. ról szóló törvényt. AZ ÉRTHETŐSÉG JAVÍTÁSA 1.4. AZ ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY ELŐREHOZÁSA A példatár első része olyan mennyiségi változtatásokat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat mutatott be, amelyekkel csökkenthető a szöveg terjedel- Az intézkedés ellen benyújtott A hivatal csak akkor bírálja el az me. A második rész a minőségi változtatásokra összpon- panaszt a hivatal csak akkor bí- intézkedés ellen benyújtott pa- tosít, amelyek célja az, hogy az adott (tag)mondat érthe- rálja el, ha… naszt, ha… tőbb legyen. Természetesen ez együtt járhat a tömörí- (Tömörebben:) A hivatal csak téssel is, hiszen a két nagy műveletcsoport egyébként is akkor bírálja el az intézkedés inkább csak elméletben választható külön. elleni panaszt, ha… 1.5. A HÁTRAVETETT HATÁROZÓI JELZŐ 1. MONDATRÉSZEK ELŐREHOZÁSA („BALRA ÁT!”) ELŐREHOZÁSA A következő beavatkozások azon a feltételezésen alapul- Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat nak, hogy az olvasó annál könnyebben fogadja be a for- Ha az üzemzavart a bérlemény- Ha a bérleményben bekövetke- dítást, minél hamarabb kap egy fontos értelmi fogódzót, ben az okozza, hogy… ző üzemzavart az okozza, hogy… azaz minél kevésbé csúsznak a mondat végére az értel- 1.6. A HÁTRAVETETT ZÁRÓJELES JELZŐ mezéshez legszükségesebb elemek. ELŐREHOZÁSA 1.1. AZ ALANY ELŐREHOZÁSA Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat az oklevelek (alap- és mester- az (alap- és mesterszakos) okle- szakos) hitelesítése velek hitelesítése A függő hatályú döntés megho- A hatóság mellőzi a függő hatá- zatalát mellőzi a hatóság, ha… lyú döntés meghozatalát, ha… 1.7. A MELLÉRENDELT BŐVÍTMÉNY ELŐREHOZÁSA (Tömörebben:) A hatóság nem hoz függő hatályú döntést, ha… Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat 1.2. AZ ÁLLÍTMÁNY ELŐREHOZÁSA A bérlő köteles mielőbb át- A bérlő köteles mielőbb átvenni venni a berendezést, és azt és szakszerűen kezelni a beren- Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat szakszerűen kezelni. dezést. Tanúsítom, hogy ez a másolat Tanúsítom, hogy ez a máso- az előttem eredetiként felmuta- lat mindenben megegyezik az tott, 4 (azaz négy) oldalból álló, előttem eredetiként felmuta- 2. EGYÉB ÁTALAKÍTÁSOK alakilag aggálytalannak tűnő, tott, 4 (azaz négy) oldalból álló, pecsétet és illetékbélyeget nem alakilag aggálytalannak tűnő, Ahogy az alcím jelzi, a hátralévő esetek többféle cso- tartalmazó okirattal minden- pecsétet és illetékbélyeget nem portba sorolhatók: csupán az a közös bennük, hogy némi ben megegyezik. tartalmazó okirattal. átrendezéssel a világosabb mondatszerkesztést szol- ha kötelezettségének az elsőfokú ha eleget tesz kötelezettségének gálják. ítélet meghozataláig eleget tesz az elsőfokú ítélet meghozataláig A hiánypótlás teljesítéséig az A hiánypótlás teljesítéséig nem ügyben dönteni nem lehet. lehet dönteni az ügyben. 2.1. A BŐVÍTMÉNYEK LOGIKAI SORRENDBE ÁLLÍTÁSA 1.3. AZ ÁLLÍTMÁNYKIEGÉSZÍTŐ (FŐNÉVI IGENÉV) ELŐREHOZÁSA Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat a 2003. évi, az adózás rendjéről az adózás rendjéről szóló 2003. Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat szóló XCII. törvény évi XCII. törvény Az alperes köteles a felperes- Az alperes köteles megfizetni az osztrák bankok közelmúlt- az osztrák bankoknak a közép- nek az ítélet jogerőre emelke- a felperesnek az ítélet jogerőre beli közép-európai gazdasá- európai gazdaságokban folyta- désétől számított 15 napon be- emelkedésétől számított 15 na- gokban folytatott stratégiája tott közelmúltbeli stratégiája lül megfizetni… pon belül… / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 23 MJNy_2018_1.indd 23 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK 2.2. SZEMÉLYTELEN → CSELEKVŐ 3. lépcső (homályos → szabatos + a főhangsúlyos rész előrehozása): Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat Az iskola köteles önálló tantárgy keretében oktatni a cél- nyelvű országok civilizációját. (11 szó) A társaság a Fővárosi Törvény- A társaságot bejegyezte a Fővá- szék Cégbíróságán bejegyzésre rosi Törvényszék Cégbírósága. Végül a lektornak már csak észre kell vennie egy jó került. lehetőséget a tömörítésre. A terv ellen nem volt tiltakozás Az érintettek nem tiltakoztak a az érintettek részéről. terv ellen. 4. lépcső (tömörítés: névutó → rag): Az iskola köteles … aki a közjegyző által szemé- akit a közjegyző személyesen önálló tantárgyként oktatni a célnyelvű országok civili- lyesen ismert. ismer. zációját. (10 szó) 2.3. A (NÉHA ÉRTELEMZAVARÓ) RAGISMÉTLÉS MELLŐZÉSE Ezeket a lépéseket természetesen más sorrendben is meg lehet tenni, a legjobb mégis az, ha a lektor nem a számítógép képernyőjén, hanem fejben módosít ennyi Szerkesztetlen változat Szerkesztett változat mindent, és rögtön a 4. változatot írja le. A cukorbetegségben a hasnyál- A cukorbetegségben elpusztul- mirigyben található szigetsej- nak a hasnyálmirigy szigetsejtjei. tek elpusztulnak. ZÁRÓ GONDOLATOK Meg kell szervezni a telepí- Meg kell szervezni a telepítésre tést és az üzemeltetést célzó és az üzemeltetésre irányuló lá- Ez a tanulmány csak felvillantotta a terjengősen és homá- látogatást. togatást. lyosan megfogalmazott hiteles fordítások átírásának né- Megdöbbentő tájékozatlanság- Megdöbbentő tájékozatlanság gal találkozunk a törvényekkel tapasztalható a törvényekkel hány módszerét. Helyszűkében nem adhatott körképet kapcsolatban. kapcsolatban. minden létező „műhelyfogásról”, például az aktuális mon- dattagolás, a központozás, a névelőhasználat vagy az idegen szavak kérdéseiről. Mivel egyetlen lektor tapasztalatait és EGY PÉLDA A TÖBBLÉPCSŐS ÁTFOGALMAZÁSRA nézeteit ismerteti, többnyire a tágabb szövegkörnyezet mellőzésével, továbbá a fenti nyelvi jelenségek megértésé- A tanulmány utolsó része azt szemlélteti, hogyan lehet nek és elfogadásának módszeres kutatása nélkül, nem te- egy kevésbé sikerült mondatot több lépcsőben átfogal- kinthető receptkönyvnek vagy szabályzatnak, csak gon- mazni. dolatébresztőnek. Remélhetőleg van benne jogász és nyel- vi szakember számára egyaránt elfogadható javaslat. Az eredeti mondat: Az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy kere- tében kerüljön megszervezésre. (14 szó) IRODALOM A módosítást elvileg többféleképpen lehet kezdeni, de Dudás, D. V. 2005: Néhány szó a bírósági nyelvhasználat- most tegyük fel, hogy a lektornak először a mondat végén ról. Magyar Jog. 52. évf. 9. szám. 554–556. lévő személytelen megfogalmazás szúr szemet. A meg- Ferenczy, G. 1956: Hivatalos és tudományos nyelvünk szervezés nem csak úgy magától történik meg, hanem magyartalanságai. In: Lőrincze, L. (szerk.) Nyelvműve- az iskola végzi el. Eszerint a mondat máris egy fokkal lő. Budapest: Művelt Nép Tudományos és Ismeretter- természetesebb lehet az alábbi változatban: jesztő Kiadó. 283–291. Grétsy, L. 1964: Szaknyelvi kalauz. Budapest: Közgazda- 1. lépcső (személytelen → cselekvő): Az iskola biztosít- sági és Jogi Könyvkiadó. ja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatását önálló tantárgy keretében szervezze meg. (14 szó) Grétsy, L. (szerk.) 1976: Hivatalos nyelvünk kézikönyve. Budapest: Pénzügyminisztérium. Államigazgatási Ezután feltűnhet, hogy valaminek az oktatását megszer- Szervezési Intézet. vezni – ha ez ugyan nem az illetékes minisztérium vagy Heltai, P. – Gósy, M. 2005: A terpeszkedő szerkezetek ha- egyéb oktatási hatóság feladata, hanem az érintett iskoláé tása a feldolgozásra. Magyar Nyelvőr. 129. évf. 4. szám. – lényegében ugyanaz, mint azt a valamit oktatni. 473–487. Horváth, P. I. 2011: A szakfordítások lektorálása. Elmélet 2. lépcső (-ás/-és képzős főnév → ige): Az iskola bizto- és gyakorlat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. sítja, hogy a célnyelvű országok civilizációját önálló tan- Huszár, Á. 2002: A jobb megértés eszköze. In: Kemény, G. tárgy keretében oktassa. (12 szó) – Szántó, J. (szerk.) Mondd és írd! Válogatott nyelvmű- velő cikkek. Budapest: Auktor Könyvkiadó. 346–347. Biztosítani leginkább életet és vagyont szokás, és bár Kovalovszky, M. 1980: Hivatalos stílus. In: Grétsy L. – a hivatali stílus számos egyéb dologra is kiterjeszti a szó Kovalovszky M. (főszerk.). Nyelvművelő kézikönyv. használatát, a lektor akkor cselekszik helyesen, ha a vi- I. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 873–875. lágos beszéd érdekében nevén nevezi, hogy itt az iskola Szilágyi, N. S. 2001: A többség nyelvi jogai. In: Andor, J. – kötelezettségéről van szó, és egyúttal előrébb hozza a Szűcs, T. – Terts, I. (szerk.) Színes eszmék nem alszanak... mondat főhangsúlyos részét. Szépe György 70. születésnapjára. II. kötet. Pécs: Lingua Franca Csoport. 1209–1218. / 24 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 24 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGE – A TERMINI MAGYAR–MAGYAR SZÓTÁR JOGI VONATKOZÁSAI ÉS A KÖZÉRTHETŐSÉG SZOTÁK SZILVIA 1 elnök, Termini Egyesület 1. A KUTATÓHÁLÓZATRÓL 1 felvidéki nyelvész terminológiája nyomán „határtalaní- tásnak” nevezünk (1995: 1170–1185). A nyelvi határta- A Termini napjainkban a Kárpát-medence magyarlakta lanítás a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos területein – azaz összesen nyolc országban – tevékeny- helyzetéből fakadóan szükségszerűen következik, hiszen 2 kedő nyelvészek-professzorok kutatóhálózatát jelenti, esetünkben az államhatárok és a nyelvhatárok nem es- akik a nyelvről és a nyelv változásairól hasonlóképpen nek egybe. A magyar nyelv Trianon óta egyszerre nyolc gondolkodnak, s akiknek a célja közös: a magyar nyelv országban változik: ennek megfelelően beszélhetünk megmaradását szolgálni, presztízsének emelését és kor- erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, burgenlandi stb. szerűsítését támogatni. Szlovákiai magyar nyelvészek magyar nyelvváltozatról. Terepmunkák azt is igazolták, kezdeményezésére, valamint a Határon Túli Magyarok hogy minden régióban befolyásolta a magyar nyelv fej- Hivatalának, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebb- lődését az adott állam hivatalos nyelve (Kolláth 2007, ségkutató Intézetének és neves magyar nyelvészek köz- Szoták 2008). Ezt a folyamatot nevezzük „nyelvi külön- reműködésével és szellemi támogatásával 2001-ben fejlődésnek” (vö. Szilágyi N. 2008: 106) vagy „nyelvi szét- 3 megalakultak a határon túli nyelvi irodák Felvidéken , fejlődésnek” (Lanstyák 2008: 121), bár napjainkban újra 4 5 Erdélyben , Kárpátalján és a Vajdaságban a kisebbségi a közeledést tapasztaljuk. magyar nyelvközösségek magyar nyelvhasználatának, Az elmúlt évtizedek nyelvi öröksége azonban éppen a a magyar nyelv kontaktusváltozatainak, a határon túli szétfejlődés következményeként jelen van napjainkban 6 magyar nyelv használati színtereinek kutatására. A há- is a magyar–magyar kommunikációban, olykor nehezít- rom nyugati kisrégióból is folyamatosan bekapcsolódtak ve azt éppen azzal, hogy az egyes kifejezések a külhoni a munkába kutatók, így 2003-ban hivatalosan is kiegé- magyarlakta régiókban még használatosak, részei az szültek a nyelvi irodák egyéni kutatóhelyekkel Ausztriá- aktív szókincsnek, nálunk pedig mára már marginalizá- ban, Szlovéniában és Horvátországban, majd további lódtak (pl.: hajtási, hajtási igazolvány). Hasonlóan nehe- irodák alakultak: 2007-ben az Imre Samu Nyelvi Intézet zíti a magyar–magyar kommunikációt az is, hogy a szom- Alsóőrben (Ausztria), 2013-ben a Verbi Nyelvi Kutató- szédos országokban élő magyarok nyelvi hiányai kat az műhely Szabadkán (Szerbia), és 2014-ben a Glotta Nyel- államnyelvből pótolták, illetve az államnyelvi kontak- vi Iroda Eszéken (Horvátország) (vö. Szoták 2017a: 228). tuselemek tükörfordításait kezdték használni, hiszen az A nyelvi irodák később hálózatba tömörültek, így jött anyaországban elterjedt újabb szaknyelvi nyelvhaszná- létre a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Célunk a lat, terminusok éppen a határok zártsága miatt nem ju- határon túli magyar nemzetrészek nyelvének a doku- tott el a végekre (Er: ’bíróságra ad’ beperel; Ka: ’csitácije’ 7 mentálása, a nyelvi jogok érvényesítése, és a magyar idézés; Őv: ’landesgericht’ bíróság) . Legfontosabb prog- nyelv pozíciójának erősítése a Kárpát-medencében. ramjaink: a nyelvi jogok folyamatos nyomon követése, az oktatási jogok vizsgálata és a szóhatár talanítás, amely összehangolt lexikológiai, lexikográfiai, terminológiai 2. ELŐZMÉNYEK: A TERMINI ÉS A HATÁRTALANÍTÁS valamint korpusznyelvészeti munkálatokat jelent. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársai egy- A rendszerváltást követően a nyelvtudományban is el- ségesen azon dolgoznak, hogy a magyarul megjelenő kezdődhetett az a folyamat, amelyet Lanstyák István nyelvészeti kiadványokban a magyarországi magyar nyelv mellett megjelenjenek a határon túli magyar be- szélőközösségek nyelvváltozatai is (Benő–Péntek 2011; 1 A szerző az MTA – Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa is. 2 Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlo- vákia, Magyarország 3 Gramma Nyelvi Iroda – Dunaszerdahely, 2015 óta Somorja 7 A szótárban az egyes régiók megkülönböztetésére az alábbi rövidí- 4 Szabó T. Attila Nyelvi Iroda – Kolozsvár, sepsiszentgyörgyi filiáléval tett felségjelzéseket használjuk: Erdély: Er; Felvidék: Fv; Vajdaság: 5 Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – Beregszász Va; Kárpátalja: Ka; Muravidék: Mv; Horvátország: Hv; Őrvidék: Őv; 6 Vö.: www.mtaki.hu/kutatóállomások, Magyarország: Hu / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 25 MJNy_2018_1.indd 25 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK Szoták 2014: 2064). A határtalanítás folyamata azóta zálódtak, de a szomszédos országok magyarlakta régiói- sem zárult le, a társadalomtudományok újabb területein ban még használatosak. A szótár jelentősége abban rejlik, is megjelent, s mindenképpen a magyar nyelvtudomány hogy közzétételével segítjük az egyes régiók nyelvválto- egyik kiemelkedő feladatává vált (Tolcsvai 2013: 379). zatainak jobb megismerését, és hozzájárulunk a külső régiókban élő magyarság nyelvi önbizalmának növelé- séhez. A későbbiekben éppen a webes felület folyamatos 3. A TERMINI MAGYAR–MAGYAR SZÓTÁR fejlesztésével és a szóanyag növekedésével láttuk, hogy adatbázisunk számos más szakterületen is hasznosítha- Az informatika fejlődésével, a hálózati együttműködés tó: a lexikográfia, az etimológia, a kontak tológia, termi- elterjedésével – amelynek keretében a Termini Magyar nológia stb. Nyelvi Kutatóhálózat is működik – a lexikográfiai tartal- mak megjelenítésére, fejlesztésére és közzétételére is 3.1. A SZÓTÁRRÓL RÖVIDEN praktikus lehetőségeket kínálnak a webes felületek. A Terminihez tartozó nyelvészek számára kézenfekvő és A szótár – ahogy erre már fentebb is utaltam – egyszer- praktikus megoldást kínált az online megjelenítés, mert re idegen szavak szótára, a mai magyar nyelv általános a kezdettől fogva kiemelt kutatási területként kezelt ki- szótára, s ugyanakkor szaknyelvi regiszterek is találha- sebbségi magyar nyelvváltozatok szókincsének vizsgá- tók benne. Idegen szavak szótára, mert a szomszédos lata, az eredményeinek közzététele és megismertetése országokban élő magyarok kölcsön- és idegen szavait könnyebbé vált. tartalmazza: olyan közismert frazémákat, kollokációs A magyar–magyar szótár mai arculata és tartalma már szerkezeteket például, amelyek részei az ott élők min- több mint egy évtizedes közös munka eredménye. A szó- dennapi szóhasználatának. Általános szótár, mert min- tárt – vagy ahogy hajdanán neveztük –, a régiós szójegy- den nyelvváltozat regisztere megtalálható benne (táj- zékek gyűjtését 2004-ben kezdtük el. A munkát az ins- szavak, szakszavak, archaizmusok). pirálta, hogy a 21. század elején készülő szótárak főszer- A szótár szerkezetét és minősítési rendszerét Lanstyák kesztőiben már volt annyi nyitottság, hogy „szavakat” István dolgozta ki. Igyekeztünk egy-egy lexikai egységet kértek készülő szótáraikba a Kárpát-medence különbö- minél teljesebben bemutatni: elsőként a címszó írásvál- ző régióiban élő és kutató nyelvészektől, mert szerették tozata, kiejtése, szófaja (26 különböző szófaj, kettős szó- volna, ha nemcsak a magyarországi magyar nyelv szó- fajmegjelölés lehetősége) és nyelvtani alakjai kaptak tárai készülnének el, hanem az egyetemes magyar nyel- helyet a lexikográfiai szokásnak megfelelően, majd a szó vé is. Ennek köszönhetően kezdtünk el minden régióban etimológiai jellemzése következik (átadó nyelvek). Mivel összehangoltan dolgozni, s az évek során a kezdeti régi- a szótár főképp kontaktuselemeket tartalmaz, így arra 8 ós szójegyzékek adatbázissá bővültek. törekedtünk, hogy minél alaposabban meghatározzuk 9 Az internetes szótár jelenleg közel ötezer (4689) ezek fajtáit (közvetlen vagy alaki kölcsönszó, tükörszó, lexémát tartalmaz. tükörkifejezés, hibrid tükörszó, hiperkorrekt eredetű alak, jelentésbeli vagy stílusbeli kölcsönszó). Nagyon A régió jelölése Régiós vonatkozású fontosnak tartottuk – mivel a felület ezt lehetővé teszi –, Régió/ország a szótárban szócikkek száma hogy minél nagyobb számban tüntessünk fel példamon- Erdély Er 1224 datokat is, hogy a különböző jelentésárnyalatokat be Felvidék Fv 1812 tudjuk mutatni. A legújabb fejlesztésünk eredménye, Vajdaság Va 1009 hogy fotókat is fel tudunk tölteni a szócikkekhez. Kárpátalja Ka 784 Mivel tapasztalataink szerint a hagyományos minősí- Muravidék Mv 700 tésekkel lehetetlen szakmailag korrekt módon megra- Őrvidék Őv 584 gadni a határon túli (röviden ht.) szókincs változatossá- Horvátország Hv 907 gát, ezért a Termini adatbázisban többdimenziós minő- Magyarország Hu 85 sítési rendszert dolgoztunk ki úgy, hogy a különböző minősítési rendszerek ne keveredjenek egymással, s nem Kezdeti célunk az volt, hogy a magyarországi magya- alkalmaztunk ideologikus minősítéseket. rok is megismerjék azokat az államnyelvi kontaktusele- Most részletesen a terminológiához is kapcsolódó foga- meket, amelyek közvetlen kölcsönzéssel, jelentéskölcsön- lomköri minősítéseket ismertetem. Ezek száma – a szó- zéssel vagy éppen tükörfordítással keletkeztek, és ame- táríró kollégák igényeit követve – folyamatosan nőtt, je- lyeket a külhoni magyarok mindennapi kommunikáció- lenleg 46-féle minősítést rendelhetünk a szócikkekhez, jukban használnak, illetve azokat a közmagyar lexikai hogy minél árnyaltabb, pontosabb legyen a besorolás. elemeket is, amelyek az anyaországban már marginali- Köztük kapott helyet például a Jog (jogtudomány, igazság- szolgáltatás, bűnüldözés), illetve a Hiv (hivatali élet, köz- igazgatás, társadalombiztosítás) kategória, de számos további szakterület is (állatvilág, biológia, embertan, épí- 8 2006-ban Juhász Tihamér kezdeményezésére döntöttünk a webes tészet, filozófia, fizika, közgazdaságtan, matematika, iro- megjelenítés mellett, így 2007-ben a szótár anyaga felkerült a világ- dalomtudomány, történelem, kémia, borászat, mezőgaz- hálóra, s létrejött egy interaktív online szótár, amely fokozatosan daság, oktatás, orvostudomány, távközlés stb.). A fentiek- multifunkciós adatbázissá alakult át. 9 A szótár az alábbi oldalon érhető el: http.termini.nytud.hu/htonline ből is látszik, hogy a Termini magyar–magyar szótár el- / 26 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 26 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK képzelésünk szerint egy olyan általános online adatbázis, ♠ Ka Közben keresztaput kuláknak nyilvánították, minde- amelyben bármely nyelvváltozatnak helye van. nüket elvették. Még a házat is. Péter Albertet csurmába zár- ták. (www.karpatinfo.org.ua) 3.2. AZ ONLINE ADATBÁZIS JOGI VONATKOZÁSAI [or/ukrтюрма ’ua’ < latturm ’(lovas)század, tömeg’] ÉS A KÖZÉRTHETŐSÉG baszi (fn) ~k, ~t, ~ja 1. (Jog) Fv (ált) (közh) (biz) börtön ♠ Fv exorcis, .. / nem Mint ahogy a mindennapoknak is része a jogalkalmazás gondolod hogy ezert basziba is kerulhetsz? (www.infox- – mert hivatalokba járunk, ügyeket intézünk, esetleg pe- slovakia.sk/forum) ♥▪ Fv Látod, így van ez a sofőröknél. reskedünk stb. –, így a nyelvünket dokumentáló szótárak Ëgyikláboaembërnek a basziba, másik a temetőbe. (Tallósi sem nélkülözhetik a jogi, hivatali nyelv terminológiáját. szótár) Napjainkban sok szó esik a közérthetőségről, az előbb 2. (Kat) Fv (ált) (közh) (biz) fogda ♥▫ Fv Ha elaludtál az említett szaknyelvek egyszerűsítéséről. Nem véletlenül, őrségbe, mentél a basziba. (f.n.) ♥▫ Fv Összesen huszonhá- hiszen a cél a jövőben egy olyan szolgáltató állam, amely- rom napot voltam basziba, ezér aztán huszonhárom nappal ben az emberek „örömmel” és könnyedén tudnak ügyeket később is szereltem le. (f.n.) intézni, mert értik a hozzájuk érkezett hivatalos levelek [szlk (biz) basa ’nagybőgő’, ’börtön, fogda’ <fr basse szövegét; a felszólító levelek nem pusztán kétoldalas jog- ’nagybőgő’ < lat bassus ’alsó, mély’ ← ’tömzsi, kövér’] szabályi hivatkozásokat tartalmaznak majd, hanem sok- kal inkább lépésenként világosan megfogalmazzák az Hasonlóan ízelítőt ad a nyelvi sokszínűségéről az alábbi ügyfél tennivalóit. A közérthetőség, a megértés növeli a ötrégiós, azaz Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kár- hivatalokba vetett bizalmat, s ezzel mindenki időt és pátalján és Horvátországban is előforduló névszói erede- pénzt takarít meg. Az Arisztotelésznek tulajdonított sor tű szószerkezet, típusát tekintve stílusbeli kölcsönszó: ma is aktuális: „Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.” Aktuális a közérthetőség azért fizikai személy (névsz szerk) ~ek, ~t, ~e is, mert a magyar társadalomban a 2016-os KSH-adatok (Jog) Er (ált) (közh) (köz), Fv (isk) (szak) (köz), Va (isk) szerint a lakosság legnagyobb arányát a 8 osztályt vagy (szak+közél) (köz), Ka (isk) (szak) (köz), Hv (isk) annál kevesebbet, illetve a szakmunkásképzőt végzett (szak+közél) (köz) természetes személy, magánszemély ♠ állampolgárok alkotják (47,4%). A közérthetőség mércé- Er Személyes jellegű adatok: minden olyan információ jét egyértelműen ehhez a társadalmi réteghez kell igazí- amely segítségével egy fizikai személy azonosítva van, il- tani (vö. Pátkai 2017: 22; Szoták 2017). 10 letve azonosítható közvetlen vagy közvetett módon. (www. Egy másik dimenzióban gondolkodva a már korábban manna.ro) ♠ Er Fizikai személy, honlapok, blogok, szer- említett nyelvi szétfejlődés miatt a magyar–magyar kom- kesztését vállalom, főleg fizikai-jogi személyeknek, kis és munikációban is adódnak félreértések. Elektronikus szó- közép vállalkozásoknak. (www.apro-hirdetesek.com) tárunk fejlesztésének célja éppen a szétfejlődés csökken- [~szlkfyzickáosoba ’ua’ ← fyzická (f) ’fizikai’ + osoba tése, azaz a nyelvi közelítés elősegítése, a magyar–magyar ‚személy’], kommunikációban a kölcsönös megértés erősítése. Ezáltal [~rom persoanăfizică ’ua’ ← persoană ’személy’ + fizică a magyarországi magyarok is megismerhetik azokat az (f) ’fizikai’], államnyelvi kontaktuselemeket vagy önálló szóalkotáso- [~szrbfizičkolice ’ua’], kat, amelyeket a külhoni régiókban élő magyarok min- [~hrvfizičkaosoba ´ua´ ← fizička (mn-f) ´fizikai´+ osoba dennapi kommunikációjukban használnak. A különböző (fn-f) ´személy´] régiók nyelvi változatosságát és az államnyelvi hatást szemlélteti, hogy bár a ’börtön’ lexéma az anyaországhoz Felvidéken a törvénymódosításokra a német eredetű hasonlóan mind a hét szomszédos országban része a men- államnyelvi kölcsönszót használják, annak több főneve- tális lexikonnak, ezenkívül a szókincsükben kölcsönsza- sült formáját is az alábbiak szerint: vak is megtalálhatók; Kárpátalján az orosz, illetve ukrán nyelvből átvett ’csurma’, míg a felvidéki magyarok körében novella (fn) a ’baszi’ közvetlen kölcsönszavak használatosak: (Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvényt módosító jogszabály, csurma (fn) ~k, ~t, ~ja törvénymódosítás ♠ Fv A 239/2001-es számú törvény már- (Jog) Ka (nép) (közh) (biz) börtön ♠ Ka Igen fiatal legény- cius 1-jétől hatályos novellája ugyan orvosolta az eredeti ként elvitték Donbászra. Megszökött. Sajnos elfogták, egy beterjesztés legdurvább hibáit, ám az eddigi ismeretek évre elítélték, csurmába zárták. (www.karpatinfo.org.ua) alapján úgy tűnik, hogy a színezett gázolaj bevezetése ko- rántsem történik olajozottan. (www.ujszo.com) (→novellizáció, novellizál, novellizálás) 10 Szoták Szilvia 2017. A hivatali nyelvről szociolingvisztikai megközelítés- novellizáció (fn) ben – közérthető nyelvhasználat címmel az előadás elhangzott a Magyar (Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvénymódosítás aktusa ♠ Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének Magyar szak- Fv 1993 májusában Milan Kučera oktatási miniszter doku- nyelvek a Kárpát-medencében című konferenciáján (2017. január 18– 20.). A tanulmány az alábbi cím alatt jelent meg időközben: Bölcskei A. mentumot terjesztett a kormány mellett működő Nemze- – Kuna Á. – Szoták Sz.: Szaknyelvi kommunikáció, terminológia: egy ke- tiségi Tanács elé a nemzetiségileg vegyes lakosságú terü- rekasztal-beszélgetés tanulságai. In: Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – leteken lévő iskolák és oktatási intézmények létesítéséről Szőllősy-Sebestyén András (szerk.) 2018. Magyar szaknyelvek a Kárpát- medencében. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 141–152. és működtetéséről, pontosabban ez az anyag az 1991-ben / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 27 MJNy_2018_1.indd 27 2018.06.11. 9:07:14

TANULMÁNYOK hozott e témájú döntés novellizációját jelentette. (http:// reket (fn) ~ek, ~et, ~je kbdesign.sk) 1. (Jog) Ka (ált) (közh) (köz) zsarolással, védelmi pénz [szlk< lat] behajtásával foglalkozó bűnszövetkezet ♥▫ Ka A 90-es (→novella, novellizál, novellizálás) évek elején az egész országot átszőtte a reket. (f.n.) 2. (Jog) Ka (ált) (közh) (köz) ilyen bűnszövetkezet tagja ♥▫ novellizál (ts ige) Ka Jöttek a reketek és elvitték az összes megmaradt pén- (Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvényt módosít ♠ Fv Mindkét zét. (f.n.) dokumentumot nemzetiségi szempontból kedvezőtlen [orрэкет zsargon ’zsarolással, védelmi pénz behajtásával irányban 1993-ban novellizálták. (http://kbdesign.sk) foglalkozó bűnszövetkezet’ <angracket ’zsarolás’] [szlk< lat] (→reketőr) (→novella, novellizáció, novellizálás) novellizálás (fn) 4. TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT (Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvénymódosítás aktusa ♠ TERMINOLÓGIAI TEVÉKENYSÉGE Fv A 60-as évekből származó családjogi törvény már any- nyira idejétmúlt, elavult, hogy alapos átdolgozásra szo- A 10 éves ünnepi kötetünkben (Benő–Péntek szerk. 2011) rul. Novellizálása most van folyamatban. (f.n.) ♠ Fv Utal az részletesen ismertettük a Hálózat kutatási terveit, prog- anyag két pótolandó feladatra: az egyik a nemzetiségi ramjait, köztük a korpusztervezéssel kapcsolatos felada- törvény megalkotása, továbbá az 1990-ben elfogadott tainkat a következőképpen fogalmaztuk meg: nyelvtörvény novellizálása, ill. összhangba hozatala az al- – A terminológiai adatbázisok építésének elméleti és kotmánnyal, amely a szlovák nyelvet – mint ismeretes – ál- gyakorlati előkészítése. lamnyelvként deklarálta. [...] A nemzetiségi oktatás finan- – A többnyelvű terminológiai adatbázisok elméleti szírozását – az anyag szerint – törvények és jogszabályok hátterének kidolgozása (együttműködésben a Ma- írják elő. Ezek között említi meg az 1991/23. sz. alkotmány- gyar Nyelv Terminológiai Tanácsával – MATT). törvényt, az 1984. évi oktatási törvényt, ill. ennek novelli- – A feldolgozandó területek kiválasztása: jog, közigaz- zálását (az 1990/171. sz. törvényt, amely garantálja a ki- gatás, oktatás, közgazdaság, területfejlesztés. sebbségek anyanyelvi művelődéshez való jogát az iskolák – Források összegyűjtése. valamennyi formájában, szintjén és típusában, az óvodák- Ezekről az elképzelésekről megindult a párbeszéd, el- tól kezdve a kulturális és nyelvi tanszékekig). (http:// kezdődött egyfajta közös gondolkodás a Hálózaton belül, kbdesign.sk) de a célok megvalósítása még várat magára, annak elle- (→novella, novellizáció, novellizál) nére, hogy nagyon is aktuális kérdésről van szó. A feldol- gozandó területek között azokat a szakterületeket jelöl- Az alábbiakban pár példával szemléltetem a különbö- tük meg, amelyek a legtöbb embert, állampolgárt érintik. ző régiókban az államnyelv hatását: Nem vagyunk egyedül, hiszen számos szakma képviselői érzik szükségét annak, hogy ingyenesen hozzáférhető landesgericht (fn) ~ek, ~, ~ terminológiai adatbázisok jöjjenek létre a magyar nyelv (Jog) Őv (ált) (szak) (vál) (tört) tartományi törvényszék, versenyképessége érdekében magyar–magyar, illetve bíróság ♠ Őv Pár hét múlva idézést kaptam Bécsből magyar–idegen nyelv párú relációban. Ez nem feltétlenül a Landesgerichttől, hogy tárgyalásra kell mennem. (Csulak csak a szakmának fontos – nyelvünk fennmaradása, ver- Róza 2013) senyképessége miatt fontos, a közérthetőség miatt is, és [némLandesgericht] számos gazdasági vonzata is van –, de csak hozzáértő szakemberek tudják kidolgozni, létrehozni és folyama- prekersek (prekrsek, prekršek, prekeršek) (fn) ~ek/- tosan bővíteni ezeket az adatbázisokat. ök, ~et/-öt, ~je/~tye Az UNESCO 2005-ben kiadott Guidelines for Terminol- (Jog) Mv (id) (közh) (köz) büntetés ♣ Mv Túl gyorsan haj- ogy Policies című dokumentuma a szaknyelv fejleszté- tott az autóúton, jött is neki a prekersek. (ht-kutatás) sére, a terminológiapolitika (’terminology policies’) [szlnprekršek (fn-m) ’ua’] hasznosságára hívja fel a figyelmet (vö. Fóris 2011: 421–428, 2016; Tamás 2014). A terminológiapolitika preszuda (fn) ~̓k, ~̓t, ~̓ja nemzeti szinten része az általános nyelvpolitikának, és (Jog) Va (id) (közél) (biz), Hv (id) (közél) (biz) ítélet ♥▪ Hv El- magában foglalja az intézmények terminológiapolitiká- küldték a preszudát, végre megszabadultam az egésztől. ját is (része a vállalati nyelvstratégia, az innovációs [szrbpresuda 1. `ítélet`m 2. `döntés, elhatározás` ← stratégia vagy a PR-stratégia stb.) (UNESCO irányelv presuditi 1. `ítéletet hoz/mond, ítélkezik valaki felett; 2005; Fóris 2016). Jelenleg Magyarországnak nincs exp- megítél valamit`, 2. `elbírál, megbírál, megítél valamit; licit nyelvpolitikája, nyelvstratégiája, amelybe a termi- véleményt mond valamiről, 3. `dö] nológiapolitika beilleszthető lenne, de folyik ezzel kap- csolatban a munka (vö. Szoták 2017b). Hálózatunk je- rechtben van (igei szerk) lenleg a hivatali/jogi témában tervez elkészíteni egy (Jog) Őv (nép) (hétk) (biz) igaza van ♥▪ Őv Igen, jól tudom, magyar–magyar párú minta adatbázist a hét szomszé- hogy rechtben vagyok. (inf. besz.) dos ország tekintetében. [ném Rechthaben] / 28 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 28 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK 5. ÖSSZEGZÉS ferencia előadásai. Budapest–Beregszász: Tinta Könyv- kiadó – Hodinka Antal Intézet. 421–428. A szótárral kapcsolatban eredményeinket Lanstyák Ist- Kolláth A. (szerk.) 2009: A muravidéki kétnyelvű oktatás ván a Termini 10 éves ünnepi konferenciáján így fogal- fél évszázada. Maribor: Zora. mazta meg: a fejlesztések nyomán az, ami szójegyzékként Kolláth A. 2007: Akkor hogyan is beszélünk? (A ht. adat- indult, szótárként folytatódott s többfunkciós adatbázis- bázis muravidéki elemei és használati gyakoriságuk.) sá vált, fokozatosan olyan komplex információs rend- Kisebbségkutatás. 16. évf. 4. szám. 767–783. szerré nőhetné ki magát, amely magában foglalná a szó- Lanstyák I. 1995. A magyar nyelv központjai. Magyar tár, a strukturált adatbázis, a nyelvi korpusz, valamint Tudomány. 40. évf. 10. szám 1170–1185. a lexikon és az enciklopédia jellemzőit. Lanstyák I. 2008: A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 A határtalanításhoz kapcsolódó programjaink, a kon- után. In: Fedinec Cs. (szerk.): Értékek, dimenziók a ma- tak tológiai és kétnyelvűségi kutatások, valamint a gyarságkutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 118– Termini magyar–magyar szótár több mint egy évtizedes 136. munkálatai során kollégáink számos olyan tapasztalat- Pátkai N. 2017: A közérthető jogalkotásról. Magyar Jogi ra tettek szert, amelyet a jövőben is hasznosítani lehet. Nyelv. 1. évf. 1. szám. 21–27. A fentebb bemutatott lexikográfiai adatbázis további Szilágyi N. S. 2008: A magyar nyelv a Magyarországgal szom- fejlesztések alapja lehet, sokféle nyelvészeti kutatásban szédos országokban. In: Fedinec Cs. (szerk.): Értékek, di- hasznosítható. Elméleti jelentőségén túl gyakorlati hasz- menziók a magyarságkutatásban. Kolozsvár: Magyar na is van, mert a felhasználók megismerhetik a szótárból Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. 105–118. a régiókban használt alakváltozatokat, s ezáltal a magyar Szoták Sz. 2017a: A Termini magyar–magyar szótár bur- nyelv sokszínűségét. genlandi gyakorlati példái. In: Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szótárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek kétnyelvű IRODALOM szótárai. Lexikográfiai füzetek 8. 228–241. Szoták Sz. 2017b: A nyelvpolitikai stratégia külhoni vo- Benő A. 2017: Termini – az internetes magyar–magyar natkozásai. In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, szótár és adatbázis. In: Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szó- Eger. tárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos Szoták Sz. 2014: On the Work of Termini Researches in országok többségi nyelveinek kétnyelvű szótárai. Lexi- Austria. In: Bartha Csilla és Hattyár Helga (ed.): Multi- kográfiai füzetek 8. 209–228. lingualismin Europe–prospects and practices in East-Cen- Benő A. –Péntek J. (szerk.) 2011: A Termini Magyar Nyel- tral Europe. Budapest: MultlingVia 1. L’Harmattan. vi Kutatóhálózat 10 éve. Dunaszerdahely–Kolozsvár: Tamás D. M. 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának ter- Gramma−SZTANYI. minológiai kérdései. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. http:// Bölcskei A. – Kuna Á. – Szoták Sz. 2018. Szaknyelvi kom- www.eltereader.hu/kiadvanyok/tamas-dora-maria- munikáció, terminológia: egy kerekasztal-beszélge - bevezetes-a-jogi-terminologiaba-a-terminologus- tés tanulságai. In: Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – szemuvegen-at/ (Letöltés ideje: 2017. november 17.) Szőllősy-Sebestyén András (szerk.) 2018. Magyar szak- Tolcsvai Nagy G. 2013: A határtalanítás az Osiris idegen nyelvek a Kárpát-medencében. Budapest: Tinta Könyv- szavak szótárában és a szókészlet. Magyar Nyelvőr kiadó, 141–152. 137. évf. 4. szám 379–398. Fóris Á. 2011: A magyar terminológia-politika elvei, a UNESCO irányelv 2005: Guidelines for Terminology gyakorlat es az elmélet viszonya. In: Hires-László K.– Policies. Formulating and implementing terminology po- Karmacsi Z. – Márku A. (szerk.): Nyelvi mítoszok, ideo- licy in language communities, Paris: UNESCO. http:// lógiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Euró- unesdoc.unesco.org/images/0014/001407/140765e. pában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Kon- pdf (2016.01.28.). / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 29 MJNy_2018_1.indd 29 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK „TERHELT TÁJÉKOZTATÁS” – A TERHELTI TÁJÉKOZTATÓ KÖZÉRTHETŐSÉGE A BÜNTETŐELJÁRÁS KEZDETI SZAKASZÁBAN MOLDOVA ZSÓFIA jogi főmunkatárs, Magyar Helsinki Bizottság BEVEZETÉS tességes eljáráshoz való jog érvényesülésével, a bünte- tőeljárás garanciáival. Azt gondoljuk, hogy a tájékozta- „Figyelmeztetem, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló táshoz való jog a tisztességes eljáráshoz való jog egyik 2010. évi C. törvény 268. § (1) bekezdése alapján, aki mást lényeges építőeleme. Különösen akkor, ha valaki egyedül, hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, ügyvédi segítség nélkül kerül ebbe a helyzetbe. Termé- avagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyí- szetesen a közérthető tájékoztatás csak egy a büntető- tékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád bűntettét kö- eljárási garanciák közül, önmagában nem biztosítja a veti el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni.” tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését. Ez egy mondat abból a szövegből, amelyből egy bünte- A kutatások alapján hazánkban a felnőtt lakosság tőeljárás gyanúsítottjának meg kell értenie, milyen jogai 53,8%-ának rossz a szövegértése, és ez leginkább az is- 2 vannak. Éppen kihallgatják vagy kihallgatták, valószí- kolai végzettségtől függ. A fogvatartottakról elmond- nűleg a rendőrségen van, amikor ez a szöveg elé kerül és ható, hogy esetükben az általános iskolai végzettség a azt meg kell, illetve kellene értenie. Vajon lehetséges ez? legtipikusabb. A teljes fogvatartotti populáció 53,5%- Vajon aki ezt a szöveget hallja vagy elolvassa, fogja tud- ának ez a legmagasabb iskolai végzettsége, így alaposan ni, hogy mit tehet és mit nem egy ellene indult büntető- feltehető, hogy a terheltek iskolai végzettsége és szöveg- eljárásban? értése sem sokkal magasabb, amiből az következik, hogy Valószínűleg minden büntetőeljárással foglalkozó szak- a büntetőeljárás szövegeinek közérthetősége különös ember számára egyértelmű, hogy amennyiben a büntető- jelentőséggel bír. eljárás terheltje a magyar nyelvet nem ismeri, a legfonto- A Magyar Helsinki Bizottság „A tájékoztatáshoz való sabb szövegeket, így a jogairól szóló tájékoztatást is le kell jog érvényesülése a büntetőeljárás során az Európai Unió- számára fordítani. A magyar nyelvet ismerő, de rossz ban” („Accessible Letters of Rights in Europe”) című pro- szövegértési képességgel rendelkező terhelt számára jektje foglalkozott részletesen a terheltek közérthető azonban az egyébként magyar nyelven íródott szöveg is tájékoztatásával, a projekt megvalósulását az Európai sokszor olyan, mintha idegen nyelven íródott volna. Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigaz- Ha a terhelt például nem tudja, hogy megilleti a hall- gatósága támogatta. A projektet a Magyar Helsinki Bi- gatáshoz való jog, akkor nem valószínű, hogy gyakorol- zottság öt további szervezettel közösen, öt tagállamban ni fogja azt. Ez kiváltképp azokra a terheltekre igaz, (Litvánia, Belgium, Franciaország, Bulgária, Spanyolor- akiknek nincs tapasztalata a büntető igazságszolgálta- szág) valósította meg. tási rendszerben. Vagy amennyiben a terhelt nem tudja, A projekt során feltérképeztük a terheltek tájékozta- hogy védő kirendelését kérheti, és ezzel kapcsolatban tásával kapcsolatos tapasztalatokat a világ országaiban. milyen feltételekkel illeti meg személyes költségmentes- A projektben partner Fair Trials Europe európai jogi ség, kevésbé valószínű, hogy ügyvédet fog kérni. szakértői hálózata (Legal Expert Advisory Panel) révén 1 A Magyar Helsinki Bizottság régóta foglalkozik a tisz- betekintést nyertünk az európai szabályozás és gyakor- lat fontosabb kérdéseibe. 3 Minden projektpartner azonos módszertan alapján folytatta le a terheltek tájékoztatásának közérthetősé- 1 A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult. Civil jogvédő szerve- zetként figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentu- mokban biztosított alapvető jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt a jogsérté- sek áldozatainak. A Magyar Helsinki Bizottság erőfeszítéseket tesz, Bizottság különös figyelmet fordít a fogvatartási körülményekre, a hogy a hazai jogszabályokban következetesen érvényesüljenek az joghoz való hozzájutásra, a hatékony védelemhez való jog érvényesü- emberi jogi normák, és működési területén elősegíti a jogi oktatást és lésére és a törvény előtti egyenlőségre. továbbképzést Magyarországon és külföldön. Fő tevékenységi terüle- 2 Adult Literacy and Life Skills Survey, 2006. Az adatokat Köllő János bo- tei a menekülők és más, védelemre szoruló külföldiek jogainak védel- csátotta rendelkezésünkre. me; az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének elősegíté- 3 Az erről szóló jelentés itt érhető el: https://www.helsinki.hu/wp- se; valamint a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás műkö- content/uploads/2016.08.23-Letters-of-Rights-International-and- désének emberi jogi szempontú nyomon követése. A Magyar Helsinki Comparative-Law-Research-Report-final.pdf / 30 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 30 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK gével kapcsolatos kutatást. Ennek során a jogszabályi bekezdése értelmében pedig a „kényszerintézkedés ha- háttér elemzésén túl a projekt résztvevői gyakorlati tálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az szakemberekkel készítettek mélyinterjúkat. Magyaror- általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájé- szágon az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Rend- koztatást kell adni” a büntetőeljárási jogairól, így pl. a őr-főkapitányság engedélyezte, hogy négy bíróval (Fő- személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról városi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, és annak feltételeiről, a gyanúsítás, illetve a vádemelés Budaörsi Járásbíróság, Nyíregyházi Törvényszék), illet- alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek ve 5 rendőrrel interjút készítsünk. Az ügyvédi kamará- változásának a megismeréséhez való jogról, az anyanyelv kon keresztül elektronikus kérdőívvel kerestük meg a használatához való jogról, a büntetőügy irataiba való be- hazai ügyvédeket, amelyet 79-en töltöttek ki. tekintéshez való jogról. Annak ellenére, hogy az Emberi Az egyes nemzeti kutatások alapján összehasonlító Jogok Európai Egyezménye és a vonatkozó esetjog alapján tanulmány készült, a legfontosabb tapasztalatokat, ja- is a terheltet tájékoztatni kell eljárási jogairól, egy 2010- 8 vaslatokat a projektpartnerek 2017 májusában mutatták es tanulmány az „Uniós szintű jogokról szóló írásbeli tá- be az Európai Parlamentben. jékoztató: A legjobb gyakorlatok nyomán” címmel kimu- tatta, hogy Európa-szerte jelentős különbségek vannak a * * * terheltek jogairól való tájékoztatást illetően, és az őrizet- be vett gyanúsítottaknak szánt „jogokról szóló írásbeli JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET tájékoztató” nyelvezete sem volt érthető, túlságosan szak- mai volt a megfogalmazása. A probléma kezelése érdeké- A közérthető tájékoztatáshoz fűződő jog fontosságát nem ben az Irányelv kifejezetten előírta, hogy az eljárási jogok- csak a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozza. A tájé- ról szóló információ és a jogokról szóló írásbeli tájékozta- koztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv (a to- tó is „egyszerű és érthető nyelvezettel” legyen biztosítva 4 vábbiakban: Irányelv) is elismerte annak fontosságát, az őrizetbe vett terheltek számára. hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak a jogaikkal kapcso- A közérthetőségre nem találunk definíciót az Irányelv- latban tájékoztatást kapjanak. Az Irányelv által védett ben. Az Európai Unió foglalkozott korábban a kérdéssel, jogok levezethetőek az Emberi Jogok Európai Egyezmé- 2009-ben az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipa- 9 nyének 5. és 6. cikkéből, az Emberi Jogok Európai Bírósá- ri Főigazgatósága kiadott egy iránymutatást az emberi ga vonatkozó esetjogából és az Európai Unió Alapjogi felhasználásra szánt gyógyszerek címkézésének és beteg- Chartájának 6., 47. és 48. cikkeiből. A jelenleg és a kutatás tájékoztatójának érthetőségéről (a továbbiakban Irány- 5 idején még hatályos Be. 43. § (2) bekezdésének f) pontja mutatás). A dokumentum elsődleges célja az volt, hogy a általános jelleggel előírja, hogy a terhelt jogosult arra, hogy gyógyszert használók megértsék a gyógyszerek címkézé- a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, sét és a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató ért- az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kap- hető legyen számukra, hogy biztonságosan és megfelelően jon; a Be. 62. §-a pedig kimondja, hogy „[a] bíróság, az alkalmazzák a gyógyszert. Az Iránymutatás meghatároz- ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény el- ta, hogy ebben a tekintetben mi számít „siker”-nek, azaz végzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól mikor tekinthető a tájékoztató közérthetőnek. Az Irány- tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti”. Mind a mutatás szerint a gyógyszerek címkézése és a betegtájé- jelenleg hatályos Be. 62/A. §-a, mind a várhatóan 2018. koztató akkor érthető, „ha a tesztalanyok 90%-a megta- 6 július 1-től hatályba lépő új Be. 74. §-a előírja, hogy a bí- lálja a szükséges információt a csomagolásban elhelyezett róságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak a betegtájékoztatóban, és azok 90%-a be is tudja bizonyíta- terhelt tájékoztatásakor egyszerűen és közérthetően kell ni, hogy megértette. Vagyis a résztvevők 81%-ának kell fogalmazniuk, figyelembe véve a terhelt állapotát és sze- megtalálnia az információt, minden kérdésre helyesen mélyes jellemzőit, valamint meg kell győződniük arról, válaszolnia és a leírásnak megfelelően cselekednie.” hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban közölteket megértette-e, és ha nem, azt meg kell magya- * * * 7 rázniuk. A büntetés-végrehajtási (Bv.) törvény 12. § (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az „elítélt vagy az egyéb A Magyar Helsinki Bizottság 2015-ben fogott hozzá, hogy jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett több tagállamban is megvizsgálja, valóban közérthető- nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékozta- ek-e a terhelti tájékoztatók az uniós előírásoknak meg- tást megadni” a fogvatartáshoz kapcsolódó jogairól (így pl. a jogorvoslati lehetőségekről, a kapcsolattartás formá- iról, a kártérítési felelősség szabályairól stb.). A 12. § (5) 8 Taru Spronken: EU–Wide Letter of Rights in Criminal Proceedings: Towards Best Practice, 2010. Elérhető itt: http://digitalarchive. maastrichtuniversity.nl/fedora/get/guid:2ba696f9-993e-42ca- 922f-911a9e96e73b/ASSET1. 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve a büntetőel- 9 Guideline on the Readability of the Labelling and Package Leaflet of járás során a tájékoztatáshoz való jogról. Medicinal Products for Human Use Revision 1, European Commission 5 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Enterprise and Industry Directorate-General, Brussels, 12 January 6 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény. 2009, 26–27. oldal. Elérhető itt: 7 A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a sza- https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/files/eudralex/vol- bálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény. 2/c/2009_01_12_readability_guideline_final_en.pdf / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 31 MJNy_2018_1.indd 31 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK felelően. A kutatásban közreműködött Gergely Vera, a csonyabb iskolázottságát figyelembe véve – az átlagosnál közérthető fogalmazás szakértője (Világos beszéd), Prof. valamivel alacsonyabb iskolázottságú és sokszor sérü- Dr. Bencze Mátyás egyetemi tanár, dékánhelyettes (Deb- lékeny csoporthoz tartozó emberekhez is szól, és nem receni Egyetem ÁJK) és Koltai Júlia egyetemi adjunktus elsősorban büntetőjogászoknak, akiknek amúgy is tisz- (ELTE Társadalomtudományi Kar, Magyar Tudományos tában kell lenniük a terheltek büntetőeljárási jogosult- Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont). A ku- ságaival. Ráadásul, aki ezzel a szöveggel találkozik, va- tatást a Závecz Research végezte. lószínűleg különösen stresszes helyzetben van, hiszen A projekt kezdetén egy szociolingvisztikai kutatásban éppen egy büntetőeljárás folyik ellene. azt vizsgáltuk, hogy a hivatalos, büntetőeljárási jogokról Természetesen fontos volt, hogy az új szöveg tökélete- szóló írásbeli tájékoztató egyszerű és érhető-e nem jo- sen feleljen meg a jogszabályoknak, egyúttal alkalmas gászok számára is. A kutatásba bevont szakértők segít- legyen arra, hogy a potenciális terheltek megértsék a ségével egy sor ellenőrző kérdést állítottunk össze, hogy jogaikat és élni is tudjanak velük. megvizsgáljuk, mennyire érthető a jogokról szóló írás- beli tájékoztató, és azt 200 emberen teszteltük. A részt- vevők felét szóban tájékoztattuk jogaikról, ahogy az A KUTATÁS EREDMÉNYE Magyarországon a kihallgatások előtt szokás, míg a résztvevők másik fele megkapta a tájékoztatást írásban, A Helsinki Bizottság szakértői által írt, új szövegezésű, ahogy az őrizetbe vett gyanúsítottak is megkapják. A jogokról szóló írásbeli tájékoztató a felmérés eredményei felmérés érdekében összesítettünk minden információt, alapján sokkal érthetőbb lett. Az első jogokról szóló írás- amit a terheltek megkapnak, pl. a terheltek számára el- beli tájékoztató érthetőségi szintje csupán 38,5% volt érhetővé tett szóbeli és írott információkat, amiről egy (ha nem számítjuk azokat a kérdéseket és válaszokat, büntetőeljárás során, bármelyik hatóság tájékoztatja amik nem szerepeltek a jogokról szóló írásbeli tájékoz- őket – ezt az egyesített szöveget a továbbiakban a követ- tatóban), míg az alternatív jogokról szóló írásbeli tájé- kezőképp használjuk: „jogokról szóló írásbeli tájékozta- koztató tesztelése során a felmérés második hullámában tó”. Ezt követően a résztvevőknek kérdéseket tettünk fel, ez az érték 62% volt. hogy megvizsgálhassuk, mennyire és milyen mértékben Az új szöveg az eredmények alapján jobban érthető értették meg a kapott információt, és hogy tisztában lett, mint az eredeti, és ennek több oka is van. Az okok vannak-e az Irányelvben szereplő eljárási jogaikkal. egy része a magyar nyelv sajátosságaiban keresendő, másik (nagyobb) része viszont a nyelvtől független. Bár nem állt rendelkezésre elegendő erőforrás, hogy meg A TÁJÉKOZTATÓ ÚJ SZÖVEGÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA lehessen határozni, pontosan melyik változtatás meny- nyiben járult hozzá a szöveg érthetőbbé tételéhez, az A Helsinki Bizottság munkatársai és a kutatásba bevont eredmények alapján levonhatóak következtetések erre szakértők a felmérés és a jogokról szóló írásbeli tájékoz- nézve. A változtatások jelentős része a közérthetőségi tató alapján az Irányelvben szereplő irányadó modell szakértővel szorosan együttműködve történt, a változá- információira támaszkodva készítették el a jogokról szó- sok másik részéhez szakértő bevonása nem volt szüksé- ló írásbeli tájékoztató új verzióját (a továbbiakban „al- ges, az külső szakértelem nélkül is egyértelmű volt. ternatív jogokról szóló írásbeli tájékoztató”), majd újra A legfontosabb változtatás az volt – és ez járult hozzá kitöltették 200 személlyel a kérdőívet, hogy megtudják, leginkább az új szöveg érthetőségéhez –, hogy a szakmai érthetőbb-e az alternatív jogokról szóló írásbeli tájékoz- szöveget lefordítottuk hétköznapi nyelvre, átírtuk a csak tató nyelvezete. jogászok számára értelmezhető kifejezéseket. A legna- A jelenleg használatos tájékoztató szövegét jogászok gyobb kihívást is ez jelentette: az egyszerű, hétköznapi írták jogászoknak. A szöveg tele van jogi szakkifejezé- szavak használata mellett ne változzon a szöveg jelenté- sekkel, illetve számos utalást tartalmaz a büntetőeljárá- se, a tájékoztató tartalma. A magyarázatok, kifejtések si törvényre (anélkül, hogy a hivatkozott paragrafust miatt azonban a szöveg terjedelme hosszabb lett. bővebben kifejtené vagy megmagyarázná). A hivatkozott Először is a jogszabályi (akár egy bekezdésre, akár egy (csak paragrafusszámmal jelölt jogszabályhelyek) egy teljes jogszabályra történő) hivatkozásokat töröltük, laikus számára nyilvánvalóan semmitmondóak. A ma- mivel egy jogszabályhelyre utalás mindenféle magyará- gyar jogi szövegekre jellemző, hogy egy nem jogvégzett zat nélkül felesleges információ, csak feleslegesen nyújt- ember számára nagyon nehezen érthetőek, rengeteg ja és bonyolítja a szöveget. Amikor csak lehetséges volt, szakkifejezést, illetve latin kifejezést tartalmaznak. A a jogi szakkifejezéseket példákkal megmagyaráztuk. jogi dokumentumokról, iratokról (ítéletek, beadványok Például a „felismerésre bemutatás (pl. a sértett több em- stb.) általánosságban is elmondhatjuk, hogy nehezen berből kiválasztja azt, akit látott a bűncselekmény hely- érthetőek, jogszabályhelyeket hivatkoznak, illetve jog- színén; vagy kiválasztja az általa korábban látott, a bűn- szabályokból idéznek anélkül, hogy részletesen kifejte- cselekménnyel összefüggő tárgyat)”. A kevesebb szakszó nék vagy megmagyaráznák, hogy mit is jelent. alkalmazásával a szöveg hangneme, stílusa is megválto- A Magyar Helsinki Bizottság legfontosabb célja a tájé- zott, kevésbé hivatalos lett az új tájékoztató. koztató új szövegének összeállításakor az volt, hogy az A szöveg személyesebb is lett, mert ügyeltünk arra, mindenki számára érthető legyen, hiszen az a társadalom hogy megszólítsuk az olvasóját. Például a „gyanúsított- összes tagjának szól, ráadásul – a terhelti populáció ala- nak joga van ahhoz, hogy” kezdetű mondatok helyett a / 32 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 32 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK mondatot úgy kezdtük, hogy „önnek joga van ahhoz, Figyelmeztetem, hogy a Büntető Törvénykönyvről hogy”. A nem jogi szakkifejezések esetében is töreked- szóló 2012. évi C. törvény 269. § alapján, aki mást ha- tünk az egyszerűbb szavak használatára, például a „rá- tóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bír- szoruló” helyett azt írtuk, hogy „szegény”. A kutatási sággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol, mást eredmények azt mutatták, hogy a mindenki által ismert hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fe- információkkal kapcsolatos szöveg rövidítése is hozzá- gyelmi vétséggel hamisan vádol, vagy más ellen sza- járul a könnyebb érthetőséghez, így ezeket a részeket bálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó sza- igyekeztünk rövidíteni. bályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt Átalakítottuk a szöveg szerkezetét is. Az elérhető ta- bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör nulmányok, tapasztalatok alapján igyekeztünk csökken- gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig ter- teni a szöveg terjedelmét, de az általunk írt szöveg az jedő szabadságvesztéssel büntetendő. eredetihez képest hosszabb lett. Ennek részben az volt az oka, hogy az új tájékoztató több információt tartalmaz  (pl. több büntetőeljárási jogosultságról tájékoztat), rész- ben pedig az, hogy a jogi szakkifejezéseket megmagya- ráztuk. A közérthetőségi szakértő javaslatai alapján a Ha vallomást tesz […] mást hamisan nem vádolhat szöveg elejére tartalomjegyzék került, a szöveg jóval bűncselekmény, szabálysértés, bírsággal járó más tagoltabb lett (több bekezdés lett), címeket és alcímeket szabályszegés vagy fegyelmi vétség elkövetésével. Ha illesztettünk minden rész elé, hogy egyszerűbben meg- mégis ilyet tesz, az bűncselekménynek minősül. találhatóak legyenek az információk. A mondatok rövi- debbek lettek, felsorolást használtunk, ahol csak lehet- séges volt, és egy mondat lehetőleg csak egy információt Amellett, hogy kikerültek a szövegből a jelentőség nél- tartalmaz az új szövegben. Egy példa: küli kifejezések (pl. a „tájékoztatom, hogy” vagy a „fi- gyelmeztetem, hogy”), a felesleges hivatkozások és mon- datok, számos többletinformáció bekerült a szövegbe, ez „Ön a Be. 43 § (2) bekezdése alapján jogosult arra, hogy eredményezte a terjedelem növekedését. Így pl. a véde- a büntetőeljárásban a gyanúsítást, a vád tárgyát, ezek lemhez való jog az eredeti szövegnél sokkal hosszabban változását önnel közöljék, […]” szerepel az új szövegben.  A Be. 179. § (3) bekezdése alapján figyelmeztetem, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Figyelmeztetem, hogy jelen eljárásban védő „Joga van ahhoz, hogy közöljék önnel: részvétele kötelező, és ha három napon belül nem ha- – pontosan mivel gyanúsítják, talmaz meg védőt, úgy védőt rendelek ki. – ha később vádat emelnek ön ellen, akkor mivel vá- dolják,  – ha később változik a gyanúsítás, vagy a vád, akkor pontosan mi változott.” A védelemhez való jog Az eredmények visszaigazolták, hogy van jelentősége Joga van ahhoz, hogy ügyvéd (védő) lássa el a védelmét. a szöveg formázásának is, a vastagon szedett szövegeket Ha az ön esetében kötelező az ügyvédi védelem (erről a tesztalanyok alaposabban olvasták el. Az új szöveg a nyomozó hatóságtól kérhet tájékoztatást), és nem megalkotásakor, illetve véglegesítésekor mindenképpen bíz meg ügyvédet, akkor a hatóságnak kell kirendelnie megfontolandó a szöveg további formázása (dőlt betűs egyet az ön számára: szövegek, színek alkalmazása), illetve infografikák, ké- • ha önt fogva tartják, akkor az első kihallgatás pek használata. előtt, Az új tájékoztatóban igyekeztünk a szöveget a kérdé- • a többi esetben az első kihallgatástól számított seknek megfelelő sorrendben összeállítani, de a végleges 3 napon belül. sorrend kialakítása további megfontolásokat igényelhet. A kirendelt ügyvédet nem ön választja meg, de ha elé- A legfontosabb szempont a sorrend kialakításakor a bün- gedetlen a munkájával, kérheti, hogy másik ügyvé- tetőeljárás menetéhez való igazítás, például a hallgatás- det rendeljenek ki. Ha a hatóság rendel ki önnek hoz való jogról szóló tájékoztatásnak meg kell előznie az ügyvédet, az még nem jelenti azt, hogy az ügyvédi igazmondási kötelezettség magyarázatával kapcsolatos díjat a hatóság fizeti ön helyett. Ha elítélik, akkor ön- részeket. nek kell majd kifizetnie az ügyvéd díját. A terjedelem csökkentése miatt is a kutatás szakértői igyekeztek azokra az információkra fókuszálni, amelyek- Milyen egyéb esetekben kérhet kirendelt ügyvédet? re a terhelteknek valóban szükségük van. Így például Akkor is joga van kirendelt ügyvédet kérni, ha az ön eltekintettek a törvényszövegek szó szerinti idézésétől. esetében ugyan nem kötelező az ügyvédi védelem, de: Így alakult át például a hamis váddal kapcsolatos figyel- 1. önnek nincs pénze ügyvédre, vagy meztetés: 2. az ön érdekében ez más okból szükséges. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 33 MJNy_2018_1.indd 33 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK 1. Ha nincs pénze ügyvédre. tézkedés elrendelése”, arra, hogy „Ha a bíróság elrende- Ha rossz az anyagi helyzete, akkor kérhet úgynevezett li az ön előzetes letartóztatását, akkor […] a határozattal személyes költségmentességet. Ha ezt megkapja, ak- szemben ön azonnal fellebbezhet, de a végleges döntésig kor a kirendelt ügyvéd díját nem önnek, hanem az ál- fogva marad. lamnak kell fizetnie. Sokkal több cselekvő szerkezet került az új szövegbe, Akkor kérhet személyes költségmentességet, ha: így ahelyett, hogy „A gyanúsított kihallgatását a külkép- • hajléktalan, vagy viselet értesítése nem késleltetheti.”, az új verzióban az • rendszeres szociális segélyt kap, vagy szerepel, hogy „[…] akkor is kihallgathatják, ha az államát • időskorúak járadékát kapja, vagy képviselő személy (pl. konzul) nincs jelen”. A tagadásokat • nincs vagyona (a lakásán és szokásosan használt állítások váltották fel, így lett a „Tájékoztatom, hogy ha tárgyain kívül) és a védő a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg, ○ ha egyedül él, a havi jövedelme nem éri el a a távolmaradása az eljárási cselekmény elvégzésének nyugdíjminimum kétszeresét (2016-ban ez nem akadálya.” mondat helyett a következő: „A nyomozó 57 000 Ft), hatóság megkezdheti az ön kihallgatását akkor is, ha ○ ha nem él egyedül, a családban az egy főre értesítették az ügyvédjét, de ő nem jelent meg a kihall- jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjmini- gatás kezdetéig. Vallomást viszont ön ebben az esetben mumot (2016-ban ez 28 500 Ft). sem köteles tenni.” Ha kéri, de nem kapja meg a személyes költségmen- Érdekesség, hogy kezdeti hipotézisünk, mely szerint tességet, és később a bíróság elítéli, akkor az ügyvéd az információ közlésének módja (a válaszadóknak felol- díját önnek kell majd megfizetnie. vassák a szöveget, vagy maguk olvashatják el) jelentősen befolyásolja az eredményeket, nem igazolódott be. Az 2. Ha az ön érdekében ez más okból szükséges, első hullámban feltett 46 kérdésből csak hat olyan volt, például nagyon bonyolult az ügy. amelyben statisztikailag kimutatható különbség volt a Ilyenkor a hatóság fogja eldönteni, hogy jár-e önnek közlés módjának betudhatóan, ebből öt kérdés esetén a kirendelt ügyvéd. Ha nem jár, akkor még mindig meg- válaszadók jobban értették a kérdést, ha azt maguk ol- bízhat egy ügyvédet a saját költségén. vashatták el. A kutatás második hullámában (amikor az új szöveget vizsgáltuk) csak négy olyan kérdés volt, ahol Felkészülés a kihallgatásra a közlés módjának statisztikailag mérhető hatása volt. Joga van arra, hogy a kihallgatása előtt megfelelő időt Három esetben a tesztalanyoknak felolvasott szöveg, egy és lehetőséget kapjon a felkészülésre, és arra, hogy esetben pedig az írott szöveg bizonyult érthetőbbnek. ügyét az ügyvédjével megbeszélje. Az ügyvédje és ön Az eredmények egyik lehetséges magyarázata a válasz- között zajló beszélgetést senki sem ellenőrizheti. Az adók alacsonyabb iskolázottsága és rosszabb szövegér- ügyvédjének titoktartási kötelezettsége van, azaz tési képessége. Ha a gyanúsított nem érti meg a tájékoz- bármit elmondhat neki, ő azt nem adhatja tovább más- tatás szövegét, csekély a jelentősége annak, hogy azt nak, így a nyomozó hatóságnak sem. felolvassák neki, vagy ő olvashatja el. Másrészről viszont A nyomozó hatóság megkezdheti az ön kihallgatását úgy tűnik, hogy ha a szöveg nagyon nehezen érthető, se- akkor is, ha értesítették az ügyvédjét, de ő nem jelent gítség lehet egyes részek ismételt elolvasása. Utóbbi meg a kihallgatás kezdetéig. Vallomást viszont ön esetben a szöveg megértése mindenképpen alacsony lesz. ebben az esetben sem köteles tenni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell az írott szöveget elké- szíteni, illetve a terheltek rendelkezésére bocsátani. A Az új szöveg az olvasóhoz, vagyis a büntetőeljárás ter- kutatás az első kihallgatást modellezte (a válaszadóknak heltjéhez szól, az ő szempontjából fogalmaz, így például viszonylag rövid idő alatt kellett megérteniük a tájékoz- a helyett a szöveg helyett, hogy „A terhelt jogosult arra, tatást és azt azonnal hasznosítaniuk kellett), a büntető- hogy”, az a szöveg szerepel, hogy „önnek joga van ahhoz, eljárási jogokkal kapcsolatos ismeretre azonban az eljá- hogy”. Vagy ahelyett, hogy „Figyelmeztetem, hogy a nem rás későbbi szakaszában is szükség van (pl. további ki- magyar állampolgár gyanúsítottkénti kihallgatásáról az hallgatásokkor, egyéb nyomozati cselekmények során, a állampolgársága – ha az érintett több állam állampolgá- bírósági szakban stb., illetve a gyanúsított a szöveg át- ra, az általa megjelölt állampolgársága – szerint illetékes tanulmányozása, megértése után is megtagadhatja a külképviseletet a nyomozó szerv a Külügyminisztériu- vallomástételt), vagyis nagyon fontos, hogy a terheltek mon keresztül akkor értesíti, ha ezt az érintett kéri.”, az a jogokról szóló tájékoztatást maguknál tarthassák, és a szöveg szerepel az új tájékoztatóban, hogy „Ha ön kül- így eljárási jogosítványaikat bármikor gyakorolhassák. földi állampolgár, akkor joga van ahhoz, hogy az államát Az eredmények különös megfontolást érdemelnek 1. képviselő személlyel (pl. a konzullal) a kapcsolatot fel- az új szöveg véglegesítésekor, 2. annak vizsgálatakor, vegye, vagy őt értesítse. A nyomozó hatóság ebben is hogy mely részeket kell a nagyon rossz szövegértési ké- segít, […]”. pességgel rendelkező emberek számára érthetővé tenni A főnevek helyett több lett az ige. Például át kellett fo- más eszközökkel, pl. infografikákkal, illetve 3. a tájékoz- galmazni azt, hogy „Fellebbezésre tekintet nélkül vég- tató szövegén túlmutató egyéb eszközök (rövidfilmek, rehajtható a személyi szabadságot elvonó kényszerin- kampányok) kialakításakor. / 34 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 34 2018.06.11. 9:07:15

TANULMÁNYOK INTERJÚK követte el, ha ez nem igaz.” Egy másik példa egy bíró in- terjúalanytól: „Itt maga szabad, azt mond, amit akar, csak A Helsinki Bizottság a projekt során a gyakorlati szak- másra nem mondhat semmit, ami hazugság”. A hamis emberek, ügyvédek, rendőrök, bírák véleményét is ki- vádra vonatkozó figyelmeztetést az egyik interjúalany kérte a terheltek tájékoztatásával kapcsolatban, inter- így szokta megfogalmazni: „nem foghat rá másra semmit, júkat készítettünk, illetve kérdőíves kutatást is végez- amit nem ő követett el”. Egy másik példa: „Önt semmilyen tünk. Interjúalanyaink véleménye erősen megosztott volt hátrány nem érheti, ha nem tesz vallomást”. Az egyik abban a kérdésben, hogy a jogokról szóló tájékoztató ügyvéd ezzel kapcsolatban az írta, hogy „sok esetben a szövege közérthetőnek tekinthető-e. Több interjúala- terheltnek, tanúnak ’ciki’ megkérdezni, mivel ezt min- nyunk, illetve egy, a kérdőívet kitöltő ügyvéd is rámuta- denkinek érteni kellene”. tott, hogy a magasabb végzettségű, jó szövegértéssel rendelkező terhelteknek is gondot okozhat a szöveg meg- értése, hiszen sokan először vannak ilyen helyzetben, KÖVETKEZTETÉS ami jellemzően zaklatott lelkiállapotot is jelent, ez pedig nehezíti a szövegértést. A kutatás alapján egyértelmű, hogy a jelenleg használat- Az egyik ügyvéd így foglalta össze a problémákat: „Egy ban lévő szöveg nem tekinthető közérthetőnek, nem fe- laikusnak fogalma nincs arról, hogy mit jelent az a szó, hogy lel meg az Irányelv és a hazai jogszabályok előírásainak, ’indítvány’, mi az, hogy ’önvád’, mi az, hogy ’védekezés le- ezért új tájékoztató összeállítását javasoltuk. hetősége’, ’jogorvoslat’, nem tudja azt, hogy ha kérdezik és Az Irányelv átültetésével kapcsolatban további jogsza- válaszol, akkor azzal amit mond, lehet, hogy épp saját ma- bály-módosítást is indokolt megfontolni: szükséges sza- gát vádolja, például ha elmondja, hogy ’megtámadta a fele- bályozni, hogy a gyanúsítottak a kihallgatás kezdetén sége, ő a kocsiban ült és hátradőlve lábbal próbálta távol írásban kapjanak információt büntetőeljárási jogaikról. tartani magától az őrjöngő asszonyt, akit lehet, hogy meg- Megfontolandó továbbá a nyomozó hatóság, különösen rúgott’, ebből az jön majd ki a nyomozóknak, hogy szándé- a kihallgatásokat végző rendőri állomány képzése a köz- kosan mellkason rúgta a feleségét, akinek eltört két bordá- érthető fogalmazásról. Szintén megfontolandó az irat- ja és mivel a gyereke is jelen volt, a gyermekét is veszélyez- minták, nyomtatványok közérthetővé tétele. tette. Nem tudja, hogy egy rosszabb verbális képességű A terhelti tájékoztató szövegét a törvényben előírtak- személyt egy jóval rutinosabb és jobb verbális képességek- nak megfelelően a felelős hatóságok, így a Büntetés-vég- kel rendelkező másik személy akkor is könnyen összezavar, rehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Rend- ha egyébként nem csinált semmit a gyanúsított.” őr-főkapitányság állította össze. Információnk szerint Az egyik rendőr interjúalanyunk becslése szerint a nem történt egyeztetés civil szervezetekkel, fogyatékos- terheltek 80%-a nem érti, hogy mi van a jelenleg hasz- sággal élő embereket képviselő szervezetekkel, szakem- nálatos tájékoztatóban. Az interjúk során megkértük a berekkel. Az egyik legfontosabb tanulsága a projektnek, rendőr interjúalanyokat, hogy mondjanak példát arra, hogy külső szakértelem bevonása, illetve a megírt szöveg hogy egyes bonyolultabb jogosultságokat hogyan ma- tesztelése nélkül nem lehetséges közérthetően fogalmaz- gyaráznak el. Nagyon sokféle választ kaptunk, ez is az ni. Az így összeállított szövegnek nyilvánvalóan maga- egységes gyakorlat hiányára utal. Egy jó példa a hallga- sabb a költségvonzata, azonban elegendő egyszer elké- táshoz való jog és hamis vád tilalmára: „úgy védekezik, szíteni, az esetleges módosítások később egyszerűen és ahogy akar, hazudhat is, de nem mondhatja azt, hogy más nyilvánvalóan olcsóbban átvezethetőek. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 35 MJNy_2018_1.indd 35 2018.06.11. 9:07:15

FÓRUM JOGALKOTÁSUNK KÖZÉRTHETŐSÉGE SZITÁS BENEDEK ügyvéd, címzetes egyetemi docens, retorikatanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Lapunk első számában, lényegében hasonló címmel igen nézeteiket egy-egy szakterület legjobbjai, az tulajdon- értékes tanulmány jelent meg Pátkai Nándor tollából, képpen az ő belügyük” (Grétsy 1964: 83). melyben a szerző alapvetően az Általános közigazgatási A jogi nyelvvel nem így vagyunk. rendtartás (Ákr.) több rendelkezésének szemszögéből A jogszabályok hierarchiáját tekintve a miniszteri ren- vizsgálta ugyanezt a kérdést. A jelen cikkben általáno- delettel bezáróan az adott jogi rendelkezés az ország min- sabb síkról igyekszem megközelíteni a közérthetőség den polgárára egyaránt kötelező; a polgárok számára jogalkotással összefüggő problematikáját. jogokat és kötelezettségeket fogalmazhat meg. Az ez alatti jogszabályok pedig területileg és/vagy személyileg korlátozott formában tehetik mindezt. Ezalatt az értendő, 1. A JOGSZABÁLYOK NYELVE hogy a helyi rendelet pl. csak egy megyére vagy település- – JOGÁSZI NÉZŐPONTBÓL re vonatkozik, vagy pl. az építésügyi rendelkezések azok- ra, akik ilyen üggyel kapcsolatba kerülnek. A jogi nyelv, s a jogszabályaink nyelvezete kétségtelenül Talán nem félreérthető, ha azt mondom, az nem baj, ha szaknyelvi kérdés, eme magyar nyelvi alágazattal szem- az állampolgárok az egyéb szaknyelveket nem értik elég, ben azonban több is, más is a közérthetőségi követelmény, ha az adott szakma művelői értik azt, ám szinte belátha- mint akármelyik másik szaknyelvi területtel szemben. tatlan társadalmi következményekkel járna az, ha a jog- A szaknyelvek a tudomány és a technika fejlődése, a szabályokat csak a professzionális jogászok értenék. A társadalmi viszonyok differenciálódása révén szerezték jogszabályok érvényesülését ugyanis nem lehet kizárólag meg viszonylagos különállásukat. Kapcsolatuk a köz- a jogászokra, a jogalkalmazásra bízni. nyelvvel dialektikus – mindkettő hat a másikra, de saját A jog kikényszeríthetőségének, állami szankcionálha- törvényei szerint is fejlődik. tóságának eszközrendszere helyett egy demokratikus A szaknyelvek közül kétségtelenül a jogi az egyik leg- jogállamban a jog érvényesülésének fő módja az állam- régebbi. Látnunk kell, hogy az egyes régi terminusok jóval polgárok jogkövető magatartása, melyhez képest merő- korábbiak, mint ahogy azok rendszerbe foglalva, a köz- ben másodlagos kell legyen a jog kikényszeríthetősége. nyelv keretei között csoportnyelvként vagy műnyelvként Úgy vélem, hogy azt nem kell bővebben indokolni, hogy megjelentek volna. Számos jogi szakszavunk honfoglalás az állampolgárok számára érthetetlen jogszabályok ön- előtti eredetű (pl. bíró, eskü, igazság, törvény stb.), még- kéntes követésének elvárása több mint illúzió. is – 19. századi szóhasználat szerint – a jogi műnyelv mint Az evidencia, hogy demokratikus jogállamban élünk, részönállósággal rendelkező nyelvi regiszter – az elmon- de azt kell mondanom, hogy ezzel merőben nincs össz- dottak szerint – csak jóval később jelent meg. hangban a jogszabályok közérthetősége, aminek számos Értelmezésem szerint a jogi nyelv a szakmai nyelvek hátrányos következménye van, amelyekre még ki fogok rendszerében sajátos – s talán nem túlzás azt mondani – térni. Az elmondottakhoz képest számomra nehezen ér- kitüntetett helyet foglal el, illetve kell elfoglaljon. Ter- telmezhető az, hogy mind a nyelvészeti és a jogi szakiro- mészetesen minden szakmának megvan a maga sajátos dalom, mind pedig a jogalkotó a rendszerváltoztatás óta nyelvezete. Az egyéb szakmai nyelvekkel szemben nem nem foglalkozott – jelentőségének megfelelő súllyal – a vagy legalábbis nem feltétlen követelmény, társadalmi jogszabályok közérthetősége kérdéseivel, s ehhez képest igény a közérthetőség. Aligha lehet azt mondani, hogy az kétségtelenül örvendetes, hogy a jog- és a nyelvészeti állampolgárok számára sérelmes az, hogy a társadalom irodalom e kérdést most felvetette. túlnyomó többsége nem érti meg pl. a nyomdászok, ha- lászok, bányászok és mások által használt nyelvezetet. Elégséges, ha ezt a nyelvhasználatot a szakmán belüliek 2. A JOGI SZAKNYELV BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI értik. Ezzel kapcsolatosan Grétsy László helyesen meg- állapította, az, „hogy egészen szűk, mondhatnám bizal- A jogi nyelv, miként minden szaknyelv, a szakszókincsből, mas szakmai körben hogyan cserélik ki tudományos illetve azok összekapcsolásának szabályaiból, alkalma- / 36 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 36 2018.06.11. 9:07:15

FÓRUM zásából áll. A terminológia követelményei természetesen a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat kell hogy érvényesüljenek az egész jogi nyelvben, de a hordozzon” [26/1992. (IV. 30.) AB határozat]. jogi nyelvvel szemben vannak további, „belső” elvárások A jogbiztonság követelményének meg nem felelő nyelve- is (Grétsy 1988: 85–107). zetű jogszabályok elbizonytalanítják az egyes jogintéz- Nézetem szerint a jogi nyelv közérthetőségének prob- mények funkcionálását, az igazságszolgáltatás működé- lematikája több is, más is, mint terminológiai kérdés. sét és az állampolgárok jogkövetését. Ezek a negatív Erősen fogalmaz Chikán Zoltánné, amikor azt írja, hogy hatások továbbgyűrűzve alapvető zavarokat okozhatnak „…valóban nem süllyeszthető le a szaknyelv vizsgálata a az államélet egészének működésében is. szókincs szintjére” (Chikán 1988: 245). Nyilvánvaló, hogy A nyelvi érthetőség fogyatékosságai veszélyeztetik a a terminológia vizsgálata csupán részfeladata a szak- szabályok következetes érvényre jutását, ennek hiánya nyelv vizsgálatának, viszont a szakmai nyelvhasználat pedig fellazíthatja a jogszerűség határait, illetve elmossa sem elemezhető a szókincs ismerete nélkül. Ha rossz a a jogszerűség és a jogellenesség – egyébként kívánatosan terminológia, szükségképpen rossz lesz a szakmai nyelv- éles – elválasztó határát. A nem világos és nem egyértelmű használat is, s a rossz szakmai nyelvhasználat a legjobb jogszabályok a bírói ítélkezést is nehezebben áttekinthe- terminológiát sem hagyja érvényesülni. Mára a termino- tővé, adott esetben követhetetlenné teszik. Nem kívánatos lógia az alkalmazott nyelvészeten belül önálló diszciplí- módon megnő az értelmezés szerepe, a jogalkotói szán- nává nőtte ki magát, saját elméleti és módszertani hát- dékra való következtetés, az analógia és az alternativitás térrel, amely elkülönül a szaknyelvkutatástól. alkalmazása. Az ilyen bírósági eljárás kiszámíthatatlan A jogi szókészlettel szemben fennálló követelmények – pedig ennek meghatározóan fontos jelentősége lehet. Ha nem statikusak abban az értelemben, hogy a jogi termi- a bíróság eljárása prognosztizálható, az ítélete számba nológia nem állandó, hanem ez is állandó változásban vehető, úgy az megnövelheti a perben kötendő egyezség van. Szakszavak keletkeznek, megszűnnek és az általuk lehetőségét, ami megannyi igazságszolgáltatási előnnyel jelölt fogalmak átértékelődnek, s ezek a változások tér- járhat: a perek időtartama lecsökken, egyszerűbb formá- ben és időben is állandó mozgásban vannak. Kétségtelen, ban és rövidebb indoklással hozhat a jogvitában döntést hogy nem könnyű megtalálni az optimumot a termino- a bíróság. Egyezség esetén rendszerint a felek önként hajt- lógia szakmai megfelelősége és a közérthetőség között. ják végre a döntést, azaz elmaradhat az idő- és költség- A jogi szaknyelv természetes módon törekszik a mono- igényes végrehajtási eljárás. szé mikus terminológiára, ám ennek túlhajtása éppen az Még valami: a világos és egyértelmű fogalmazású jog- ellenkezőjébe csaphat át, a közérthetőség abszolutizálá- szabályoknak jogvitát megelőző hatása is van, illetve lehet. sa a jogalkalmazás ellehetetlenülését, rugalmatlanná Ha a jogszabály az adott helyzetre nem vitatható rendel- válását eredményezheti. kezést tartalmaz, úgy a felek kétszer is meggondolhatják, A jogi terminus technicusokat a jogi, jogászi nyelv a hogy egyáltalán érdemes-e a bírósághoz fordulniuk, s nem maga saját szintaktikai szabályai szerint alkalmazza. célszerűbb-e perelhárító egyezséget kötniük. Ennek főbb elemei a tagadó szerkezetek, a főnévi szer- Nem ennek a tanulmánynak lenne a feladata a részle- kezetek túlzott használata, a határozott névelő elhagyá- tes kifejtés, ezért csupán rögzítem, hogy a jogalkotó sa, a személytelenség, a harmadik személyű fogalmazás, messze nem merítette ki a perelhárító és a perbeli egyez- helyenként a terpeszkedő, terjengős kifejezés, a rögzült ség, illetve a mediáció lehetőségeit. Utóbbiról mindössze szókapcsolatok, a bonyolult, összetett mondatok, illetve azt jegyzem meg, hogy az erről szóló jogszabályi rendel- ezek halmozása és az általánostól eltérő szórend stb. – kezésekkel a jogalkotó ugyan kiegészítette a hatályos Meglehet, hogy ezek a sajátosságok még szaporíthatóak, jogot, de az egész jogrendszerbe illesztés részletszabá- de ezekből is kirajzolódhat az a kép, hogy a jogi nyelv lyait nem dolgozta ki, nem alkotta meg. Nem véletlen, adott esetben bonyolult, homályos és többértelmű is le- hogy a jogi közvetítői tevékenységről alkotott jogszabá- het, úgyhogy azt hiszem, bőven van lehetőség és igény a lyok a gyakorlatban alig működnek vagy legalábbis job- közérthetőség javításának síkján. ban is működhetnének, mondhatni, hogy hamvába holt rendelkezések. A jogi nyelvnek az az egyik legfontosabb követelménye, 3. A JOGI SZAKNYELVVEL SZEMBEN FENNÁLLÓ hogy az egyaránt érthető kell, kellene legyen a jogalkal- KÖVETELMÉNYEK mazás és az állampolgár számára is. Kérdés: melyik az előbbrevaló? Talán a legfontosabb és legáltalánosabb követelmény a Bármennyire szimpatikusnak, sőt talán demokratiku- jogbiztonság előmozdítása, ami a jogállamiság egyik sabbnak tűnne az állampolgárok érdeke, mégis a jogal- alappillére. Az Alkotmánybíróság számos határozatában kalmazásé a primátus. A jogszabályok nyelvével ott és kiemelte ennek fontosságát. Ezekből talán csak a legis- akkor van az alapvető baj, ha a jogi rendelkezések a pro- mertebbet, illetve a legegyértelműbbet, s talán a legelsőt fesszionális jogalkalmazók számára sem egyértelműek. idézem: „Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá, hogy Természetesen a jogszabályoknak nemcsak a jogalkal- a világos, érthető és megfelelően értelmezhető norma- mazók, hanem az állampolgárok is a címzettjei. A jogi tartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos köve- nyelvnek az a fő kérdése, hogy a címzettek közérthető- telmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) ségi igényei között megtalálja az optimumot. Ez az opti- bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – meg- mum egy rugalmasan mozgó érték kell legyen. Szinte követeli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, jogszabályonként és időben is változik, változhat az op- / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 37 MJNy_2018_1.indd 37 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM timum pontja. Különösebb indoklás nélkül is belátható, a jogalkotó is „tud magyarul”. Azért merem mindezt ka- hogy más a közérthetőségi igény, máshol van az optimum tegorikusan kijelenteni, mert meglátásom szerint az pl. a családjogi törvény és mondjuk a hitelintézeti törvény Anyanyelvápolók Szövetsége lenne az az első számú civil vonatkozásában. szakmai szervezet, amelyik érthetőségi és nyelvhelyes- Nem marasztalhatók el a jogalkalmazás, a jogalkotás ségi szempontból véleményezhetne egy jogszabályt, és a jogtudomány résztvevői, művelői, ha egymás közöt- azonban ennek megkeresésére ez ideig soha nem került ti, „belső” viszonylatukban az állampolgárok számára sor. Azért merem a „soha” szót használni, mert immár nem vagy csak alig érthető jogi nyelvet alkalmaznak, de negyed évszázada vagyok ennek a civil szervezetnek nem is tartom üdvözlendőnek azt, ha a jogászok az ér- egyetlen jogi végzettségű tagja, s ha bármelyik jogalko- telmezhetetlen jogi nyelv homályosságának elefántcsont- tó véleményezés végett megkereste volna az Anyanyelv- tornyába zárkóznak el. Ezzel kapcsolatosan látni kell, ápolók Szövetségét, úgy arról tudomásom volna. hogy egyrészt a jogi nyelv „belső” és „külső” használatá- Nem helyes a jogszabályok nyelvhelyességét ekként nak határa igen vékony és könnyen átjárható, másrészt, alábecsülni. Kiss László írta le azt a plasztikus példát, ha a jogászok – úgymond – „magyarul” is, a köznyelven hogy Ausztriában az építésügyi törvény tervezetét meg- is szót tudnak érteni egymással, nincs szükség a „belső” határozott szakmai csoporttal (építési vállalkozókkal, nyelv kizárólagos használatára. Nem lesz értékesebb a mérnökökkel stb.) áttanulmányoztatták. Az eredmény jogi nyelv a „belső” nyelv túlburjánzásával, illetve a „kül- az volt, hogy a megkérdezetteknek mintegy 70%-a nem ső” jogi nyelv nem kevésbé értékes a másiknál. értette, nem tudta értelmezni a törvény tervezetét. Ezt követően a tervezetet – a tartalom érdemének megvál- toztatása nélkül – nyelvészekkel átdolgoztatták, majd 4. A JOGALKOTÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA ugyanazokkal újból véleményeztették. Az eredmény sze- rint a helyzet megfordult, s a csoport 70%-a számára a A kérdésről törvények rendelkeznek ugyan – a jogalko- törvény tervezete érthetővé vált (Kiss 2004: 289–299). tásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok Természetesen illúzió lenne minden esetben ilyen lát- előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. ványos eredményre törekedni, meg talán a mérték is évi CXXXI. törvény –, azonban jogalkotásunkat nem hat- kissé túlzó, de mindez a nyelvi ellenőrzés fontosságát és ják át ezek kívánalmai, annak ellenére, hogy mindkét értékét nem ronthatja le. törvény – megfogalmazásában helyesen és azt kell mond- jam kimerítő módon – szabályozza a jogszabályok köz- érthetőségének elveit. Talán túlzó a Magyar György ügy- 5. A NYELVI ELLENŐRZÉS HELYE ÉS SZEREPE véd által a médiában többször is hangoztatott azon kije- lentése, hogy „a mi jogalkotásunk is jogellenes” („a pén- Álláspontom szerint a nyelvi ellenőrzés kérdése, illetve tekről hétfőre való”, a személyre szóló, a visszaható ha- a kérdés fontossága csak mintegy hiányát feltételezve tályú törvény alkotása vagy az Országos Választási ítélhető meg. Azt ugyanis megalapozottan állítani aligha Iroda „jogalkotása”), azonban az ügyvéd kollégám meg- lehetne, hogy az felesleges, annak nem lehet semmi ered- állapításaitól legalábbis bizonyos részigazságot elvitat- ménye, s így a jelen helyzeten változtatni nem indokolt, ni hiba lenne. Meglátásom szerint a probléma gyökere nem szükséges. abban van, hogy a jogszabályoknak a hivatkozott törvé- Meglátásom szerint talán lapunk kellene legyen a „híd” nyekben előírt – és egyébként lehetséges – előzetes ha- a jogalkotók és a nyelvészek között. tásvizsgálatára és nyelvészeti ellenőrzésére a szüksé- Nézetem szerint erre vagy legalábbis erre is volt visz- gesnél sokkal ritkábban kerül sor, s ha történik is ilyen, szavezethető, hogy ez ideig a nyelvhelyesség igénye nem az gyakorlatilag sohasem publikus, továbbá a társadalmi találta helyét a jogalkotás folyamatában. Mind a jogászok, és – a törvény megfogalmazása szerinti – közvetlen mind a nyelvészek másfél évszázada, sőt Werbőczy Ist- 1 egyeztetésre alig kerül sor, s az eredmény szükséges ván országbíróra gondolva, fél évezrede hangoztatják , nyilvánossága szintén nem gyakorlat. hogy mennyire fontos, illetve fontos lenne a jogalkotás Álláspontom szerint elfogadhatatlan az az egyébként folyamatában a jogászok és nyelvészek együttműködése. elvileg helyes törvényi indokra történő hivatkozás, hogy Ez az igény fokozott jelentőségre tett szert a magyar a társadalmi egyeztetést azért mellőzik, illetve mellőz- nemzetállam szerveződésének folyamatában, s a magyar hetik, mert az adott jogszabály vitára bocsátása az ország nyelv szerepével e folyamatban. A jogalkotás és a jogtu- különösen fontos érdeke védelmét veszélyeztetné, illet- ve a jogszabály sürgős elfogadásához kiemelkedő közér- dek fűződik. Sehol sincs részletesebben körülírva, illet- 1 „Érdemesnek tartottam pedig, Felséged kívánságához képest, az or- ve nincs is gyakorlata annak, hogy mit is kell, kellene szágnak összes szokásait, valamint törvényeit és végzeményeit tiszta, érteni a „fontos érdek” és a „kiemelkedő közérdek” fo- világos, mindenki által könnyen érthető nyelven előadni és fejezetekre, czímekre meg czikkekre osztani, hogy országunk törvényeinek első galma alatt, s ezért az erre való hivatkozás parttalan és zsengéit ezentúl ne azokból a régi mesékből, melyekkel eddigelé más és tartalmilag a vitára is alkalmatlan. más törvények kiadása által csaknem minden időt haszontalanul el- Azt viszont tényként merem kijelenteni, hogy a magyar vesztegettünk, hanem a tudás előcsarnokából és szentélyéből és magá- nyelv helyessége szerinti társadalmi vitára szinte soha- ból a polgári tudománynak forrásából vegyék és hogy azok mindenik- nek elméjében mélyebben megmaradjanak és szilárdabb gyökeret ver- sem került, illetve kerül sor. Azt szoktam mondani, hogy jenek” – írta 1514-ben, az első magyar jogkönyvben, a Tripartitum ennek mellőzésére az nem elégséges érv, hogy egyébként praeambulumában Werbőczy István országbíró. / 38 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 38 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM domány a nyelvújítás, illetve a reformkor lázában égve vesítve: a jogalkotással foglalkozó szakemberek a jog- a szabadságharcig lényegében kiteljesítette a törvény- szabályok minőségének javítása során miért nem igé- kezés magyar nyelvét, a magyar jogi szakszavainkat. Öt nyelték és igénylik a nyelvészek jó szándékú segítségét. mérföldkő, öt törvény jelenítette meg ezt a munkát. Azt hiszem, hogy szinte túlzó elvárás lenne, hogy a A magyar nyelv használatáról rendelkező 1805. évi jogalkotással foglalkozó szakemberek részéről jelenjen decretum 4. cikkelye 1. § kimondta, „Hogy már ezen or- meg a nyelvi ellenőrzés kívánalma, hanem, amint írtam: szággyűlésen az Ő szent felsége elé küldendő fölterjesz- lapunk, mint közvetítő híd segítségével, a magyar nyelv tések, a szavak netalán előforduló kétértelműségének – fogalmazzak így – „szakművelőitől” kellene érkezzen kikerülése végett is, hasábosan latin és magyar nyelven és megfogalmazódjon a társadalmi igény a nyelvészetileg szerkesztessenek.” A törvényhatóságoknak jogukban állt igényesebb jogalkotásra. a királyi udvari kancelláriához írt felterjesztésekben, A nyelvész a jogalkotói munkába szakértőként kapcso- illetve „…a törvényszékeken s perekben is a magyar nyel- lódhat be. Ez a szakértői tevékenység állandó kellene vet használniuk”. legyen. „A szakértők intézményesített formában történő A nemzeti nyelv használatáról szóló 1830. évi decretum bekapcsolására a miniszteriális szakban leginkább az 8. cikkelye már a királyi helytartó tanács és a királyi illetékes minisztériumhoz (esetleg az igazságügyi mi- Curia számára kötelezővé tette a magyar nyelv haszná- nisztériumhoz) kapcsolódó ún. tanácsadó testület látszik latát, s a kerületi táblák, vármegyei és városi bíróságok alkalmasnak.” „Külön megemlíthető véleményezési for- előtt is szabad volt a magyar nyelv használata. mát jelenthet a tervezet grammatikai szempontú minő- A Magyar Nyelvről rendelkező 1836. évi III. törvény- sítése, amely nyelvész szakemberek közreműködését cikkely a királyi Ítélő Tábla és a Királyi Udvari Fő- tételezi fel. A tervezett szabályozás nyelvi helyességének, Törvényszék előtti perekben, illetve kiadmányai során érthetőségének szempontjai ugyanis mellőzhetetlen tar- a magyar nyelv használatát írta elő, illetve megengedte. talmi követelménynek tekinthetők, amelyekre vonatko- Az 1840. évi VI. törvénycikkely, amely „A magyar zóan a véleménykérés már ebben a fázisban is indokolt.” nyelvről” rendelkezett, tovább szélesítette a bíróságok „A nyelvhelyességi szempont érvényesítése felveti a és más hatóságok és szervek előtti magyar nyelvhasz- nyelvészek közreműködését a parlamenti szakaszban is, nálat lehetőségeit. mégpedig a végszavazás előtt. A nyelvtanilag helyes tör- A törvényalkotás kizárólagos magyar nyelvűségét vé- vények érdekében közreműködésük formáját és módját gül is az 1844. évi II. törvény 2. §-a mondta ki, illetve a parlamenti ügyrendben részletesen szabályozni kelle- kijelentette, hogy az „Országgyűlési nyelv ezen túl ne” – mondja helyesen Petrétei József (Kiss–Petrétei kirekesztőleg a magyar lészen…”. 1996: 226–227). Mindazonáltal látni kell, hogy – elnézést a vaskos és Azt gondolom, hogy a parlamenti Házszabály ez okból vulgáris megfogalmazásért – a jogász és nyelvész szak- történő módosítása ma talán még túlzó elvárás lenne. ma képviselői azóta is „elbeszélnek egymás mellett”. Ki- Látnivaló, hogy a jogalkotás során a tanácsadó, illetve vételesen fordult elő, hogy megtalálták egymást, egy- szakértői testületek igénybevételére lényegében formát- másnak kezet nyújtottak. Csak egyetlen, 1880-ban meg- lanul, akkor is sor kerülhet, ha azt intézményes formában jelent szakirodalmi műből idézek, amely jól érzékelteti az irányadó jog nem írja elő, hiszen ebben a tekintetben a világos felismerést, a tennivalók szükségességét: „Jog- aligha lenne megköthető a parlament, illetve a honatyák irodalmunk balútra tért s e túlhajtott termelését csakis keze. Nem lenne tehát jogellenes a nyelvész véleményének a jogtudomány és a nyelvészet e vállvetett összeműkö- jelenbeni meghallgatása sem. Azt gondolom, hogy egy dése útján sikerülend, legalábbis nyelvészeti mivoltában nyelvészi közreműködés ilyen módon demonstrálhatná a helyes irányba terelni s nyelvünk élettani törvényei szerepe fontosságát és nélkülözhetetlenségét, s amikor- közé szorítani vissza. […] És csakis ez eljárás útján egye- ra ez a szerep – úgymond – megizmosodna, természetes síthetjük jogirodalmunkat és nyelvészetünket azon össz- lenne működésének intézményes, jogszabályi rendezése. hangzó, s egymást azontúl is inkább folyton kiegészítő Ez a szabályozás természetesen majd szervesen kellene, működésre, melyre mind a jogi műnyelvünk hasznave- hogy a nyelvészeti ellenőrzést a jogalkotás mindhárom hetősége, mind nemzeti nyelvünk tisztasága érdekében fő síkjába (minisztérium – Kormány – Országgyűlés) már ez idő szerint is égető nagy szükségünk van” (Bakos beépítse. 1880: 39). Talán nem túlzás azt mondani, hogy a nyelvész a jog- A probléma gyökere talán abban is kereshető, hogy alkotás folyamatában, szürke eminenciánsként, állandó- egzakt módon a jogszabály nyelvi minőségének eredmé- an ott kellene álljon a vártán. nye, pozitív irányban nehezen mérhető. Nézetem szerint Még egy rövid gondolat. azonban nem innen, nem pozitív irányból kell megköze- A törvényi szabályozás szerint jogszabály: a törvény, líteni a kérdést, hanem negatív vonatkozásban. Azt alig- a Kormány, a miniszter, valamint a helyi önkormányzat ha lehetne ugyanis megalapozottan állítani, hogy a jog- rendelete. Dőreség lenne azt gondolni, hogy egy csapás- alkotás minősége vonatkozásában a nyelvi ellenőrzésnek ra megvalósítható lenne valamennyi jogszabály nyelvi nincs, nem lenne értékelhető szerepe. Természetesen ellenőrzése. A munkát a legfontosabbnál, a törvénynél van ilyen funkciója, amint azzal kapcsolatos néhány po- kellene elkezdeni. Úgy gondolom, hogy az itt elérhető zitívumot és negatívumot az előzőek során igyekeztem pozitív eredmények – ha nem is azonnal, hanem bizonyos bemutatni. Ha ez így van – márpedig aligha vitatható – türelmi idő elteltével – jótékonyan kisugározhatnak az nehezen érthető, hogy a jogalkotó, pontosabban és ne- alacsonyabb szintű jogszabályokra is. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 39 MJNy_2018_1.indd 39 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM Ennek egyik biztosítéka a jogszabályi hierarchia, hogy A legnagyobb figyelmet kívánó feladat a jogi szaksze- ti. az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes rűség és a nyelvi igényesség összehangolása. Az termé- a magasabb szintű jogszabállyal. Az is igaz, hogy a jog- szetes, hogy bizonyos nyelvi jellemzők a jogi szaknyelv- szabályok nyelvészeti ellenőrzése a törvényt meghala- ben gyakrabban fordulnak elő, s az is megérthető, hogy dóan más jogszabályi síkokra is kiterjeszthető lenne, de a jogi szaknyelvnek is megvan a maga nyelvi hagyomá- ennek formáiról, módjairól e helyen szólni nem kívánok. nya, ám a pontos szövegértés ma a jogbiztonság, a de- Hitem és reményem szerint a jogszabályok nyelvhe- mokrácia alapja, tehát messzemenően törekedni kell a lyességi ellenőrzése a nem túl távoli jövőben megvaló- közönséghez is szóló szövegekben a tiszta és közérthető sítható, de ennek esetleges elmaradását sem a jelenben, kommunikációra. Ehhez szükséges igénybe venni a nyel- sem a megvalósulás idejében nem tekinthetjük olyan vészeti, nyelvművelő munkákat, sőt üdvös lenne a jogá- súlyú hibának, melynek alapján a jogszabály helyénva- szok és a nyelvészek között a szorosabb kapcsolattartás” lósága, netán alkotmányossága, alkotmányt sértő jellege (Balázs 2007: 100). önmagában felvethető lenne. Ez még akkor is így lenne, ha a jogszabály kötelező nyelvhelyességi ellenőrzését jogszabály rendelné el. IRODALOM Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalko- zott ezzel a kérdéssel. Kifejtette a taláros testület, hogy Bakos Gábor 1880: A magyar jogi műnyelv kérdéséhez. 2 a jogszabály előkészítése során a véleményezési jogkör- Jogirodalmi és nyelvészeti tanulmány, tekintettel jogi rel rendelkező szervek nyilatkozatának be nem szerzése, műnyelvünk jelenére, múltjára, mivoltára és gyökeres annak hiánya önmagában a jogszabály alkotmányelle- javítására. (Értekezések a társadalmi tudományok kö- nességének megállapítására elegendő alapul nem szol- réből 6/7) Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. gálhat, illetve ezt a kérdést az Alkotmánybíróság eseti Balázs Géza 2007: ’A jogszabályok közérthetősége. mérlegeléssel dönti el. Nyelvi követelmények a jogi szaknyelvben.’ In: dr. Gyergyák Ferenc – dr. Kiss László (szerk.): Általános jogalkotási ismeretek. Tankönyv a köztisztviselők to- 6. ÖSSZEGZÉS vábbképzéséhez. Budapest: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, 100– Végezetül engedtessék meg nekem, hogy teljes egészében 114. [http://www.e-nyelv.hu] egyetértsek Balázs Géza, nemcsak a jogtudományi nyelv, Chikán Zoltánné 1988: ’Jelentésváltozások a jogi nyelv- hanem a jelen rövid tanulmányomat átfogó, összegző ben.’ In Kiss Jenő – Szüts László (szerk.): A magyar következő gondolatával: nyelv rétegződése. Budapest: Akadémiai Kiadó, I. kötet „»Belső« kommunikációra (szakmunkák) alkalmazha- 245–250. tó egy elvontabb zsargonszerű nyelv, mivel azonban a Grétsy László 1964: Szaknyelvi kalauz. Budapest: Köz- jogértelmezés, a jogbiztonság megköveteli a jogszabá- gazdasági és Jogi Könyvkiadó. lyok, határozatok egyértelműségét, a »külső« kommu- Grétsy László 1988: ’A szaknyelvek és a csoportnyelvek nikációban a legmesszebbmenőkig a magyar nyelv jel- jelentősége napjainkban.’ In Kiss Jenő – Szüts László lemzőire, a nyelvhelyességi szabályok (nyelvtani, mon- (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Budapest: Akadé- dattani szabályok, szókészlettani jellemzők) betartásá- miai Kiadó, I. kötet 85–107. ra kell törekedni. Kiss László 2004: ’A jogi nyelvről – alulnézetben.’ In Ba- lázs Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jö- vője. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 289– 299. Kiss László – Petrétei József 1996: A törvénykezéstan 2 Csupán példálózó jelleggel utalok néhány döntésre: 1098/B/2006. AB határozat; 29/2006. (VI. 21.) AB határozat; 7/2004. (III. 24.) AB hatá- alapvonásai. Pécs PTE ÁJK. rozat; 30/2000. (X. 11.) AB határozat; 496/B/1990. AB határozat. / 40 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 40 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM HOGYAN ÉLTETI A NYELV A JOG VILÁGÁT? KURTÁN ZSUZSA ny. egyetemi docens, Miskolci Egyetem OTKA Kutatócsoport Vinnai Edina: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása Gondolat Kiadó, Budapest, 2017. 274 oldal Van-e a jognak olyan formája, amely ne lenne nyelvi je- mányok határainak betartása. A nyelvtudomány példá- lenség? Miért érzik magukat a laikusok általában kiszol- ul nem írhatja le a nyelvet jogi kategóriákkal, és a jogtu- gáltatottnak a jog világában, és vajon tisztességes lehet-e domány sem vizsgálható a nyelvtudomány kategóriáival. a jogi eljárás megfelelő nyelvhasználat nélkül? Átléphe- Ezt a szemléletet, ugyanakkor a két tudományterület tők-e a határok, azaz jó nyelvészek-e a bírók, és miért egymásra utaltságát sugallja mindvégig ez a jogászat nem ismeri fel a nem jogász laikus az elé tett jegyzőkönyv nyelvhasználata szemszögéből készült munka. alapján, hogy az az ő korábban elhangzott szavait tartal- Vinnai Edina jogász, a Miskolci Egyetem Jogelméleti és mazza? Jogszociológiai Tanszékének vezetője, aki korábbi dok- Vinnai Edina „Jog és nyelv határán” című monográfiá- tori tanulmányait a miskolci Deák Ferenc Doktori Isko- jában ilyen és hasonló kérdésekkel szembesülhetünk, lában végezte, és a Nyelvhasználat a jogi eljárásban című amelyek a jog és a nyelv megkerülhetetlen érintkezési értekezésével 2012-ben szerzett PhD fokozatot. A kötet felületeinek sokrétű tanulmányozása során merülnek fel. alapja disszertációs munkája, annak több ponton friss A jogászat és a nyelvészet művelőinek szakmai tevékeny- adatokkal és újabb saját kutatásokkal jelentősen bővített ségét egyaránt a nyelv élteti. Ahogy azt a szerző is kieme- változata. li, mindaz, ami évszázadok óta a jogot jelenti az emberek A Gondolat Kiadónál megjelent könyv a Recta Ratio számára, a nyelvben, a nyelven keresztül ölt testet. sorozat (szerkesztők: Paksy Máté és Tattay Szilárd) ön- Bár a szükségszerű kapcsolat jog és nyelv között a álló része. Jól illeszkedik ide, minthogy a jogtudomány múltban gyökerezik, szoros egymásba fonódásuk felis- jellemzően a magyarázó és értelmező mögöttes elvek merése és kutatása viszonylag új keletű. A jog és nyelv vagy szándékok feltárásának segítségével próbálja meg- interferenciájáról részletesen az e témában első ízben határozni a jogi szövegeket. Ugyanakkor a szerző túlmu- megjelent alapos magyar nyelvű tanulmányban olvas- tat azon, hogy a jogi nyelvhasználat problémái csupán a hatunk (Szabó 2000). Az itt kifejtett gondolatokkal össz- jogi gondolkodás eszközeivel megoldhatóak. Szélesebb hangban, és saját kutatásai eredményeképpen, Vinnai kapukat kitárva – ugyanakkor a jog hatalmas világához Edina munkájának alapvető üzenete, hogy a jog megfe- képest egy szűkebb keresztmetszetben –, a jogalkalma- lelő érvényesülése elválaszthatatlan a megfelelő nyelv- zás folyamataihoz köthető intézményesült nyelvhaszná- használattól. A jog nyelvbe kötött működtetése, egy ha- lat jellemzőibe nyújt bepillantást. A külföldi és a hazai tározat vagy ítélet formájában megjelenő eredménye kutatások ismertetése során a szerző olyan nyelvi aka- közvetlenül kihat az emberek életére, így érteniük kell, dályokkal szembesíti az olvasót, amelyek befolyásolják mi történik körülöttük a jog intézményesült beszédhely- a jog működésének megértését és a jog működtetését zeteiben. A jogi környezetben zajló diskurzusok számos (így például a bizonyítást, a ténymegállapítást, a vallo- nyelvhasználati problémát vetnek fel. Nem véletlen, hogy mások szavahihetőségét). A kutatási eredmények ösz- a „jog és nyelv” irányzat keretében a hetvenes évektől szegző értékelésével Vinnai Edina rámutat arra, hogy a egyre több és szerteágazó, ugyanakkor egyre inkább jogi szövegek megértéséhez és megértetéséhez a jogász elmélyülő kutatás indult meg és bontakozik ki napjaink- és nem jogász beszélőknek számos olyan nyelvi nehéz- ban külföldön és Magyarországon, a jogalkalmazás gya- séget kell áthidalniuk, amelyek kapcsolatosak a jogi szö- korlatában felmerülő nyelvhasználati problémák meg- vegek folyamatosan szükséges transzformációival, a oldásához. kölcsönös érthetőség feltételeivel, a nyelvi/szociokultu- Ez a könyv azért hiánypótlóan újszerű és időszerű, rális rétegzettség és a szakmaiság kérdéseivel, valamint mert a szerző a jogalkalmazás, a jogi eljárások megvaló- a sajátos hierarchikus beszédhelyzetekből eredő jellem- sulásában jellemző nyelvhasználat nemzetközi és hazai zőkkel. kutatásainak bemutatására vállalkozik, mintegy meg- Vinnai Edina monográfiája szerkezetileg két nagyobb állva, körültekintve és összegezve: hol is tartunk, és mi- egységre tagolódik. Az első részben a szerző gazdag és lyen további feladatok várnak még ránk. releváns szakirodalomra támaszkodva áttekinti a nyelv- Interdiszciplináris jellegű kutatásokban – így a jog és tudomány, a nyelvészeti részdiszciplínák olyan főbb ha- nyelv kapcsolatainak jellemzésekor is – lényeges a tudo- tásait, amelyek érvényesülnek a jogi nyelvhasználat ku- / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 41 MJNy_2018_1.indd 41 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM tatásaiban is. Ezt követően bemutatja a külföldön indult újabb nyelvi választásaikra. A pragmatika behatol a „jog és nyelv” irányzat előzményeit és fejlődését az an- nyelvtanba, annak komponense (Németh 2006: 227). golszász (főleg amerikai), valamint az európai kutatá- „A nyelv vizsgálatának lehetséges módjai” témakör sokban. A könyv második felében a magyarországi „jog kapcsán összegzésül vitathatatlanul megállapítható, és nyelv” kutatásokat helyezi részletesen feltáró és ér- hogy a szerző nyelvészeti ismertetései a jogászok és a tékelő elemzései középpontjába. Kiemelten tárgyalja az nyelvészek számára egyaránt szakmailag megalapozot- első hazai – miskolci – kutatást, melynek résztvevőjeként tak, a megfelelő szakirodalommal kellően alátámasztot- mélyrehatóan mutatja be a jogi nyelvhasználatra vonat- tak és lényegesek. kozó saját vizsgálatait is, a jegyzőkönyvezés jogi szabá- lyozását és gyakorlatát a ténymegállapítási folyamat A „jog és nyelv” irányzat című fejezet a hetvenes évek menetében. Végül Vinnai Edina néhány olyan következ- óta formálódó kutatási terület kialakulásának előzmé- tetést foglal össze, amelyek a nemzetközi és a hazai ku- nyeit, majd az Amerikai Egyesült Államokban és Euró- tatások eredményeiből adódnak, és hatással lehetnek a pában jellemző főbb állomásait tekinti át a kezdetektől jogi eljárások mindennapi gyakorlatára. A szerző jegy- napjainkig. Részterületek kialakulása figyelhető meg, zőkönyvezéssel kapcsolatban megfogalmazott állításait melyeket a szerző a szűkebb és tágabb értelemben vett alátámasztják a kötet függelékében a rendőrségi kihall- „jog és nyelv” irányzat két kategóriájába sorol az angol gatások és bírósági tárgyalások hangfelvételrészletei nyelvű szakirodalom alapján. A „szűkebb” osztályba tar- alapján készült értékes szövegszemelvények. tozó amerikai kutatások eleinte a tárgyalótermi visel- kedés nyelvhasználati stratégiáit vizsgálták, például a A nyelv vizsgálatának lehetséges módjai című fejezet- kérdésfeltevések irányítottságát, a félbeszakításokat, a ben a szerző mintegy támpontokat nyújt az olvasónak a keresztkérdezéseket. Feltárták, hogy a tanúk erősen fogalmi eligazodásban. Átfogóan ismerteti azokat a korlátozva vannak saját narratívájuk előadásában. Az nyelvtudományi elméleteket és nyelvészeti irányzatokat, interakciók további, lexikai vizsgálata már azt is megál- amelyek alapot nyújtanak a jog és a nyelv sokrétű kap- lapította, hogy az ügyvédek tudatosan megválasztott csolatát, a nyelvhasználat jellemzőit feltáró kutatások- szóhasználata hátrányosan befolyásolhatja egy tanú hoz. Vinnai Edina a lényeges csomópontokat jól kiemeli, megítélését. Az irányzat kutatásai a diskurzuselemzés így foglalkozik a pragmatika, a kommunikációelmélet, a módszerével hatoltak egyre mélyebbre, és a könyvben narratológia, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika, olvashatjuk mindazokat a lényeges eredményeket, ame- továbbá a jogi szemantika és a jogi pragmatika főbb meg- lyek például az igazságügyi nyelvészet fontos területének állapításaival, amelyek megkerülhetetlenek a jogi eljá- kialakulásához is vezettek. A szerző a fokozatosan tágu- rásokhoz köthető folyamatok nyelvének vizsgálataiban. ló kutatások széles spektrumát mutatja be. A „tágabb” „A hagyományos nyelvészeti megközelítés: a struktu- értelemben vett irányzat olyan területek kutatására tér ralizmus” megnevezéssel elkülönített rövid első alfejezet ki, mint jog és irodalom, jog és retorika, jog és szemioti- kapcsán csupán egy rövid kiegészítés kívánkozik ki a ka, jog és filozófia. Több terület saját folyóiratot, nem- nyelvtudományi háttérrel rendelkező olvasóból. Igaz, zetközi egyesületeket épített ki, melyek átfogják a szer- hogy az 1900-as évek elején Saussure strukturalizmu- teágazó vizsgálatokat. sának, a társadalmi környezetéből kiszakított nyelv sta- tikus rendszerként való vizsgálatának kiemelkedően Az európai „jog és nyelv” kutatások az amerikai kuta- jelentős hatása volt világszerte a 20. század nyelvésze- tásokkal nagyjából egy időben és párhuzamosan indultak tére, azóta azonban a nyelvtudomány is bejárta a saját be, azonban – ahogy azt a szerző megállapítja – a két kon- útját. Tolcsvai Nagy Gábor megfogalmazásával összegez- tinensen nem ugyanazt az utat járta be a terület fejlődése. ve: „a nyelvtudomány a nyelvről való tudományos isme- Ezt különösen a német, a holland és a francia nyelvterület reteket akkor tudja hatékonyan bemutatni, ha a nyelvről igen termékeny kutatásainak gazdag szakirodalma alap- való gyakorlati tudásból mint a beszélő ember tapaszta- ján mutatja be a szerző. Megismerteti az olvasót a jogal- lataiból indul ki, ha a mindenkori beszélő nyelvi néző- kotás nyelvhasználatára irányuló szaknyelvi és jogi sze- pontjából szemléli a nyelvet” (Tolcsvai Nagy 2006: 800). mantikai vizsgálatok, a konverzáció- és dokumentum- Vinnai Edina a könyv további, a pragmatikát bemutató elemzések hangsúlyeltolódásaival, szemléletmódjával, részében már maga is megemlíti, hogy „a klasszikus nyel- módszereivel. Kiemeli, hogy antropológiai megközelítés- vészeti hagyományokkal szemben a pragmatika a nyelvet sel került sor például a kulturális különbségek hatásainak használó embert és a nyelvhasználók interakcióit állítja vizsgálatára is jogi környezetben. A hollandiai eredmé- a középpontba” (Vinnai 2017: 38). A szerző mikro- és nyek arra világítanak rá, hogy az átlagostól eltérő cselek- makropragmatikára vonatkozó megállapításait kiegé- véseket, magatartásokat a tárgyalások irányítói félreér- szítve hangsúlyozni kívánjuk, hogy napjaink nyelvtudo- telmezhetik, ami kihat a vádlott szavahihetőségének mányi felfogásában a pragmatika bármely nyelvi szint megítélésére is. Ugyancsak kiemelve ismerteti a szerző a bármely jelenségével szorosan összefügg. A nyelvészeti magyarországi kutatásokra is hatást gyakorló rendőrsé- pragmatika azzal foglalkozik, hogy a nyelvhasználók az gi kihallgatások elemzéseinek eredményeit. Ebben a mun- adott beszédhelyzet kontextusában miért azt a (lexikai, kában – valószínűleg a szerző által szabott korlátok miatt szintaktikai) formát választották a jelentés kifejezésére – nem kapunk információt például a skandináviai kutatá- és nem mást, illetve ez milyen következményekkel jár sokról, holott például Svédországban már a hetvenes évek- / 42 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 42 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM től komoly nyelvészeti kutatások húzódnak meg a jogi- kimenetelére. Ekkor kerül sor arra, hogy a „szükséges közigazgatási nyelvhasználat problémáinak megoldása, a részletességgel” írásban rögzítsék a jegyzőkönyvet, közérthetőség elősegítése érdekében tett lépések hátte- amelynek során szükséges átváltani a szóban elhangzot- rében. A szerző a könyv bevezetőjében pontosan behatá- takat úgy, hogy az jogilag is megállja a helyét az ügyész- rolja, hogy egyes témákkal nem foglalkozik, azok önma- ség és a bíróság előtt. A jegyzőkönyvezés jogi szabályo- gában széles tárgyköre miatt. zásának és gyakorlatának bemutatásával az olvasó át- fogó képet kap a laikus narratíva és a jogi norma talál- A jog és nyelv kapcsolatának vizsgálata Magyaror- kozásáról a „Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Nyelvi át- szágon címmel a hazai kutatásokat Vinnai Edina a könyv fordítás és ténykonstitúció a jogi tényállás megállapításá- második felében mutatja be. A szerző itt is fontosnak ban” címmel folytatott vizsgálatok alapján, melynek tartja leszögezni, hogy nem tárgyalja a nyelvi jogok kér- részletes eredményeit a 2010-ben megjelent tanulmány- déskörét és a tételes jog nyelvezetére irányuló vizsgáló- kötet tartalmazza (Szabó 2010). Ez a kutatás annak a dásokat, bár ezek a területek tagadhatatlanul jelentősek, hipotézisnek az igazolására indult, hogy a nyelvi kom- és a szakirodalmuk magyar nyelven is gazdag. A figyel- munikáció hatékonysága a ténymegállapítások haté- met elsősorban a beszélt jogi nyelvet fókuszba állító em- konyságának is feltétele. Amennyiben a laikusok és a jogi pirikus kutatásokra kívánja irányítani. szakemberek közötti interakciókban problémák, hiá- E kutatások elhelyezése érdekében a szerző áttekinti nyosságok, torzítások merülnek fel, akkor az jelentősen a magyar jogi nyelv mint szaknyelv kezdeti kutatásait, kihat a ténymegállapítás folyamatára, és végső soron az és rendszerezésében szociolingvisztikai és pragmatikai eljárás végső eredményére, az ítéletre is. A szerző meg- kutatások alcímmel megjelölve ismerteti meg az olvasót állapítja, hogy a hipotézis – a kutatásban rögzített hang- a beszélt nyelvre irányuló eredményekkel. A magyar jogi felvételek elemzése alapján – a magyar joggyakorlatra nyelv kezdeti kutatásai közül kiemelkedő munkából vonatkozóan is érvényesnek bizonyult. (Kovács 1964) kiindulva mutat rá arra, hogy a szaknyelv Nyilvánvaló, hogy a jog és a nyelv szorosan összefügg, felfogások változása tükrében fokozatosan más-más je- de Vinnai Edina monográfiájával, kutatásaival sokat tett lenségek tanulmányozása került sorra. Kezdetben jel- annak érdekében, hogy a jogi eljárások nyelvi jellemzői- lemzőek voltak az írott nyelv szakszavaira, műszavaira nek fontosságát jobban tudatosíthassuk. Ezért ajánlom korlátozódó lexikológiai, terminológiai vizsgálatok és a ezt a könyvet azoknak, akik utakat keresnek ahhoz, hogy köznyelvi stílus perspektívájából megvilágított, rossz a jogalkalmazás professzionális és laikus szereplőinek értelemben vett „hivatalos” nyelv kritikai elemzései. Fo- nyelvhasználatában a kölcsönös megértés érvényesüljön. kozatosan alakult ki az a felismerés, hogy a beszélt jogi nyelv sok problémája az írott jogszabályok megfogalma- zásának nyelvi hiányosságaira vezethetők vissza. Az írott IRODALOM jogi nyelv ugyanis alapvetően meghatározza a beszélt jogi nyelvet, ahhoz szorosan kötődik számos jellemző Kengyel M. 1993: Perkultúra. Bíróságok, bírák, ügyfelek a beszédhelyzetben. A szerző az egyre szélesedő és elmé- nyolcvanas évek végén. Pécs: Pécsi Tudománytár. lyülő jogi szaknyelvi kutatások eredményeit a beszélők Kontra M. 2003: Nyelv és jog. In: Kiefer F. (szerk.): szociokulturális háttere és nyelvi nehézségei szemszö- A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. géből csoportosított szakirodalom alapján ismerteti. A 2003. 551–566. bírósági eljárás szociológiai, antropológiai elemzéseit Kovács F. 1964: A magyar jogi terminológia kialakulása. (perkultúra, a bírák beszédstílusa, a laikusok társadalmi Budapest: Akadémiai Kiadó. hierarchiában elfoglalt helye) a hazai „jog és nyelv” irány- Németh T. E. 2006: Pragmatika. In: Kiefer F. (főszerk.): A zat előfutáraként említi meg, és kitér az igazságügyi magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. nyelvészet hazai eredményeinek számbavételére is (Ken- 2006. 222–261. gyel 1993, Kontra 2003). Szabó M. 2000: Szó szerint… A jog és a nyelv interferen- ciájáról. In: Szabó M. – Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Az első magyar „jog és nyelv” kutatás címmel Vinnai Budapest: Books in Pront Bt. 2000. 1–55. Edina külön fejezetben és kellően alapos részletességgel Szabó M. (szerk.) 2010: Nyelvében a jog. Miskolc: Bíbor. ismerteti a saját részvételével végzett, a beszélt jogi nyelv Tolcsvai Nagy G. 2006: A nyelvtudomány szerepe a tudás vizsgálatára irányuló miskolci kutatás (2000-től) célki- és a közösségi lét megalapozásában. Magyar Tudomány tűzéseit, eszközeit és módszereit. A jegyzőkönyvezés 167. évf. 7. sz. 800–805. azért kiváló választás a jogi és nyelvi szempontból egy- Vinnai E. 2017: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat aránt komplex folyamatok megvilágítására, mert kiemel- nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat Ki- kedően fontos alapozó szerepe van az egész jogi eljárás adó. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 43 MJNy_2018_1.indd 43 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM HOGYAN KÉSZÜL A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS? TÓTH JUDIT egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Tolmácsolás a bíróságon. Szerk: Horváth Ildikó, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2017. 158. Nincs kész recept, csak a kétértelmű kérdésre kétféle Márta írásából értesülhettünk (2017), de itt lett volna a válasz: sok éven át képzik a jogi szövegekben jártasságot lehetőség, hogy megtudjuk: vajon használják-e az EULITA szerző tolmácsokat, azaz gyorstalpaló tanfolyamon biz- keretében elfogadott fordítási útmutatót vagy a külön- 1 tosan nem; másfelől a tolmács meglehetősen nehezen böző nyelvű szószedeteket? Vagy arról, hogy mi a véle- tud felkészülni egy-egy bírósági tárgyalási eseményre, ménye a 2010-ben a büntetőeljárásban a fordításhoz, mert nem kap hozzá megfelelő írásos anyagot, forgató- tolmácsoláshoz való jogot kibontó uniós irányelvről a 2 könyvet, szóbeli eligazítást, keresetlevelet, nem beszél- leendő tolmácsoknak. Hiszen az erős hivatkozási alap gethet a szereplőkkel. Ezért röviden csak azt jelenthetjük lehetne, ha munkájukat, a szükséges felkészülési igénye- ki, hogy a bírósági tolmácsok (fel)készítése kézműves és ket nem akarják kellő komolysággal hazánkban figye- kevéssé nagyipari módszerekkel érhető el. Ez a kép bon- lembe venni, miként erre a nemzetközi szakmai szerve- 3 takozik ki a recenzens számára. zet összefoglalójában is rámutatnak. Ilyen utalást nem A kötet két részben bontja ki a témát: az elsőben a bí- találtam a kötetben, pedig jelezték a dolgozatírók, hogy rósági tolmácsolás általános szakmai és etikai kérdéseit többféle szakmai háttéranyagot ismernek és használnak. tárgyalja a szerkesztő, aki egyben az ELTE BTK Fordító- A nemzetközileg kidolgozott szabványok lehetnének a és Tolmácsképző tanszékén oktat, valamint Németh Gab- kapaszkodók Magyarországon is, hogy a jogi szövegek riella, aki a kiadványt és a tolmács- és fordítóképzést is tolmácsolása szakmaként kapjon elismerést, ugyanis az támogató OFFI Zrt. vezetője. E minőségében elsősorban informális fordítás, amit barátoknak, családtagoknak a bírósági tolmácsolási munka etikai dilemmáit foglalja valaki megcsinál, az híján van a minőségi és a kompeten- össze. A kötet második felében pedig öt esettanulmányt ciák szerinti követelményeknek, valamint a szakmai olvashatunk, hogy e különös rész által megérthessük, etikai szabályzat szerinti magatartásnak. A jogi tolmá- milyen a tolmács és fordító nézőpontja egy büntetőjogi, csolás végfelhasználója kétféle csoportba sorolható: (a) munkaügyi, családjogi, menekültügyi és polgári peres az idegen nyelvi szolgáltató olyan emberekkel ért szót eljárásban. Az esetelemzők számot adnak az egyetemi és kommunikál, akik nem kellően jártasak ebben, miköz- képzésről is, a kiválasztott szakdolgozatok segítségével. ben jogi ügyben járnak el. A jogi környezetben megszó- Kiváló ötlet, ami akkor lett volna még sikeresebben meg- lalónak biztosítani kell a minősített jogi tolmácsok hasz- valósítható, ha a szerkesztő egy valóban teljesen kívül- nálatát annak érdekében, hogy elkerüljék az eljárások álló személy, aki kemény kézzel kiveszi a tartalmi és késedelmét és a kommunikációs hibákat; (b) olyan em- irodalmi ismétléseket, ugyanakkor rábírja a szerzőket, berek, akik nem kommunikálnak kellőképpen az adott hogy a nemzetközi kitekintést, összehasonlítást erősít- jogi környezetben használt idegen nyelven, de a jogi ügy sék fel. Ugyanis a magyarra és a magyarról fordítás szak- megoldása érdekében ez szükséges. Ők csak akkor fér- mai nehézségeinél nem valamilyen hungarikumról van hetnek hozzá a tisztességes eljáráshoz, ha a kellően jó szó. A jogi szövegek tolmácsolása, fordítása világszerte, minőségű jogi tolmácsolási szolgáltatásokat intézmé- sőt az EU-ban különösen sok gazdasági, emberi jogi, nyesen biztosítják számukra (Katschinka 2017). Ez a szakmai és intézményi figyelmet kap. Például jó lett vol- kiindulópont, és a kötet írásai is igazodnak egy közös na a dolgozatokból megtudni, hogy az EULITA olyan szerkezethez, miszerint áttekintik az eljárásban a feleket nemzetközi nonprofit szervezet, amelyben a jogi tolmá- csok, fordítók szakmai és etikai kérdésekről nem csak rendszeresen vitatkoznak, de olyan segédanyagokat is készítenek, amelyek a képzésben és a jogi szövegek át- 1 Vadamecum for users of legal transaltions; Útmutató jogi fordítások ültetésében egyaránt hasznosíthatók. Sajnos a teljes jogú felhasználói számára http://eulita.eu/wp/wp-content/uploads/ files/QUALETRA-Vademecum_HU.pdf tagsági feltételeknek megfelelő magyar tagja nincs az 2 Directive 2010/64/EU of the European Parliament and the Council of antwerpeni székhelyű szervezetnek, csak a társult tagok 20 October 2010 on the right to interpretation and translation in közt tevékenykedik az OFFI (feltehetőleg a tolmácsok criminal proceedings hiteles listájának hiánya miatt), valamint egy tolmácsnő 3 Legal Interpreting and Translation in the EU: Justice, Freedom and Security through Language http://eulita.eu/wp/relevant- (Kovács Tímea). Erről a szervezetről Farkasné Puklus documents/ / 44 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 44 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM és szövegalkotási stratégiájukat, a partnerek célját, ér- – kerüli, hogy felhívja magára a figyelmet, mert köz- zelmi kötődését, a tolmácsolási eseményt, annak szer- vetítő és nem eljárási szereplő; kezetét, az etikai dilemmákat, valamint utalnak a hasz- – szakértő a nyelvi (és kulturális) közvetítésben, és nált nyelvi segédeszközökre, a terminológiai gyűjtemé- ennek megfelelően, kiegyensúlyozottan, felelősen, nyekre, mindezt a tolmácsolás elméleti szakirodalmára integritását és az adatokat megőrizve tevékenykedik. és saját tapasztalataikra támaszkodva. Németh Gabriella rámutat, hogy az igazságügybe vetett Horváth Ildikó kiemelte a tisztességes tárgyaláshoz társadalmi bizalom érdekében be kell tartani a szakmai való jog (amely a fair eljáráshoz való jogon belül helyez- és etikai követelményeket a bíróságon is tevékenykedő kedik el) és a nyelvi jogok jelentőségét, bár érdekes lett tolmácsoknak. Ám az etikai elvárások ellenőrzése, szank- volna továbbgondolni: milyen a kapcsolat az uniós pol- cionálása és a bírósági eljárásban is közreműködő tol- gárok mozgási szabadsága, a diszkrimináció tilalma és mácsok, fordítók minőségbiztosítása, felelősségi rend- a kisebbségek identitáshoz való joga között, amely egy- szere és a fogyasztóvédelem nagyban függ attól, hogy szerre jelenik meg a bírósági tolmács munkájában. Ma- milyen a hitelességet szavatoló tolmácsrendszer. Ma még gyarország ugyanis részese a Regionális vagy Kisebbsé- nincs eskütételen alapuló és a bekerülési feltételek meg- 4 gi Nyelvek Kartájának (1992) , de ez a kötetben egyálta- létét tanúsító hatósági nyilvántartás, amely a döntően lán nem kap külön figyelmet, noha a tolmácsok, fordítók közszolgálati modellnek felel meg, de nincs a piaci tol- felkészítését és jogi nyelvi ismereteit még jobban próbá- mács- és fordítói szolgáltatási modellnek eleget tevő ka- ra teszi a kisebbségi nyelvi kommunikáció, hiszen lehet- marai felvételi és minőség-ellenőrzési szisztéma sem. Az 7 nek regionális, dialektusban jelentkező eltérések a stan- ásatag szabály a fordítás állami és (informális) piaci dardizált (európai) nyelvekhez képest. A kisebbségi keverékét tartja fenn, de nincs például megfelelő etikai, jogvédelem is érzékelte, hogy nincs megfelelően kikép- panaszkezelési eljárás vagy felelősségbiztosítás az ilyen zett ilyen nyelvi szakember az igazságszolgáltatásban, szerződéses feladatok ellátását vállalókkal szemben. Ki- mert nincs ilyen tolmácsolásra igény – ami ha lenne, ak- dolgozott az OFFI természetesen számos minőségi kö- kor vajon lenne egyből kisebbségi nyelvet értő bírósági vetelményt, de azok csak az általa alkalmazott, illetve 5 tolmács? A bírósági tolmácsolásban annak valamennyi vele szerződésben állókra vonatkoznak. Így egy tolmács 6 formája (szinkron , konszekutív, fülbe súgásos, blattolós) elleni panaszt is maga az OFFI bírálja el, nem pedig az alkalmazandó, miként ezt az esettanulmányok megerő- OFFI felügyeletét (alapító tulajdonosként) ellátó igazság- sítik, illetve jelzik, hogy alig fordul elő a két vagy ennél ügyi tárca. A mai rendszer tehát torzó, hiába az erőfeszí- több tolmács egyidejű munkavégzése, azaz a tolmácsolás tés az önkéntesen betartható Etikai Kódex megalkotá- iránya gyakran változik az egyetlen tolmács számára a sára, a mentori programra, a tanácsadást végző Minősí- több szereplő közti kommunikációban. tő Testület felállítására, ha hiányzik a fedezet a közbiza- Az írás összefoglalja a bírósági tolmácsolás jellemzőit lomhoz és a mögötte álló pártatlansághoz, összeférhe- és alapelveit, amelyből megfogalmazható, melyek a jó tetlenséghez és szakszerűséghez. Végre koherens mo- tolmács sajátosságai: dellt kellene kialakítani a jogi szabályozás segítségével. – tisztában van a szerepével, miszerint a jogi követ- Az állami fordításügy és a hatósági tolmácsolás régóta kezmények az általa tolmácsoltak alapján dőlnek el; vár erre, figyelemmel a nemzetközi megoldásokra. Azaz – nem élezi, hanem tompítja, feloldja és kezeli a sze- a mai megoldás megtartásával, a hiteles fordítás közfel- replők érdekkülönbségéből eredő konfliktusokat; adatát továbbra is állami cég látná el, de a jogi környezet – képes egyidejűleg akár több irányba figyelni, mert rendezése mellett. A másik lehetőség egy szakmai ka- egyszerre többen is beszélnek, de neki az eljárásban mara létrehozása, ha a kamarákra vonatkozó szabályo- releváns nyilatkozatot, beszédet kell tolmácsolnia; zás a szolgáltatást igénybe vevők, megrendelők érdeke- – megoldja a gyors tempó- és nyelvváltásokat, eltérő it, jogi igényeit kellően érvényesíteni tudja. A harmadik nyelvi regiszterek közti ugrálást a beszélők megszó- lehetőség, a két megoldás kiegészítéseként, hogy bizo- lalásai, kulturális és szituációs háttere alapján; nyos fordítási és tolmácsolási feladatokat visszainteg- – semlegesen és torzításmentesen adja vissza a cél- ráljanak a központi közigazgatásba (Kisfaludy 2011). nyelven az elhangzottakat, támaszkodva helyzetfel- Már az első, Jakab Enikő tollából származó esettanul- ismerő képességére és szakmai, valamint életbeli mány bemutatja az összes tipikus gondot, amely a bírósá- tapasztalataira; gi eljárásban a tolmácsokra nehezedik. Nevezetesen, hogy – nem élhetnek azzal a jogukkal, amelyet a perjog biz- tosít számukra, ha egyszer szakértői pozícióban 8 vannak. Azaz nem kapnak lehetőséget, hogy előze- tesen átnézzék a per, a tárgyalás anyagait a bírósági 4 Kihirdette az 1999. évi XL. törvény. A Kartában foglalt egyes nyelv- használati jogokat a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén, majd 2008-ban a roma/beás nyelvre terjesztette ki Magyar- ország. 5 A Magyar Köztársaság kormányának ötödik jelentése az Európa Ta- 7 24/1986.(VI.26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról. nács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája megerősí- 8 A fordító és a szakértő helyzete összevethető, mert mindkettő saját tésével vállalt kötelezettségeinek a végrehajtásáról. 2011. december, laborjában, munkakörnyezetében, kellő felkészülési idővel készíti el Budapest, 120. a szakmai anyagot, azaz egy szakmai szöveg fordítását vagy szakvé- 6 A bíróságokon a kihangosított szinkron még felbukkan, de a valódi, leményét. Ehhez képest a tolmács a helyszínen végzi a munkáját, és az tolmácsfülkében teljesített tolmácsolás a hazai gyakorlatban csak a előzetes felkészülés részlegességével vagy még azzal sem rendelke- tankönyvekben szerepel. zik, így eleve hibás a szabályozásnak ez az elgondolása. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 45 MJNy_2018_1.indd 45 2018.06.11. 9:07:17

FÓRUM dossziéban, a történeti és a jogi tényállás megisme- és programok helyszíni használatához a sürgetett mun- rése és kellő közvetítése, terminológiai átadása ér- kafelület, környezet biztosításával. dekében (a hűtlen kezelés és az ezzel okozott kár- Benkőházi Szilvia és Szabó Orsolya egy spicces társaság igény ügyének bemutatásával erre kiváló példát garázdaságát tárgyaló büntetőeljárást követett nyomon. hozott fel); A francia és az angol nyelv alapos ismeretén kívül, pszi- – nem tehet fel a tolmács önállóan kérdéseket, a bírói chológiai képességüket is hasznosítani kellett, bár be- szerepfelfogás, pervezetés keretein belül tud csak számolójuk szerint a bíró a verbális és nonverbális kom- tisztázó (visszakérdező, megerősítő) szóbeli reagá- munikáció irányítására, a tagolt beszédre és a világos lásokat kérni és kapni; megfogalmazásra egyáltalán nem állt készen. Előzetes – egyszerre többen beszélnek, nincs tolmácsfülke, felkészülés hiányában komoly nehézséget okozott, hogy megfelelő hangosítás vagy akusztikai feltétel a fi- még a legfontosabb törvénykönyvek sincsenek lektorál- gyelmes, követhető és hibamentes munkához; tan, hitelesen lefordítva. Ezért az eljárási és anyagi jogi – rosszak az egyéb munkafeltételek, mert nincs a tol- finomságokat fejből kellett a tolmácsnak prezentálnia. mács számára megfelelően kijelölt, a munkájához Vajon mit hozna fel mentségére az igazságügyi tárca, szükséges körülmény biztosítva (szék, írófelület, net- miért nem gondoskodik arról, hogy a bíróságokon a pol- kapcsolat, számítógép, világítás, légcsere, és teljesen gári, a büntető, a közigazgatási, adózási szabályok, a főbb vagy részben hiányzik a szereplőkkel való vizuális európai nyelveken, autentikus fordításban rendelkezés- és auditív kontaktus megteremtésére alkalmas kör- re álljanak? Ha már néhány fontos kódex minőségi for- nyezet). dítása elkészült, akkor ezt hol és hogyan teszik közzé? Röviden úgy foglalható össze, hogy a bíróságot terve- Hogyan lehet ezt helyben elérhetővé tenni? Senkinek sem zők, a bírák, a pénzügyi és logisztikai potentátok, vala- jutott eszébe ezt igényelni? Hol maradnak a főbb eljárá- mint a perjogi szabályozás előkészítői még mindig nem si protokollok, ügymenetek legalább vázlatos rajzai, for- vették észre, hogy szükség van tolmácsokra a tisztessé- dításai egy bírósági ügyiratból? Ez ugyanolyan talány, ges eljárásban. Ad hoc megoldásokat, egyszeri ötleteket mint ahogy a tolmácsnak, hogy nem a Csemegi-kódexből, követnek, mert úgyis kivételes a magyarul nem tudó hanem a szovjet jogból származik a garázdaság megfo- ügyfél, és hátha nem fájdul meg a dereka a tolmácsnak, galmazása. De miért maradt velünk még újabb három tud sötétben is jegyzetelni, hangzavarban figyelni órá- évtizede a garázdaság vétsége, azaz a kirívóan közös- kon át. A Jakab Enikő által feldolgozott ügy tanulsága, ségellenes magatartás? A régi közjogunk ismerte a bot- hogy a nyelvi és kulturális közvetítés a felek közt meg- rányos részegséget, a megbotránkoztató verekedést, de nehezül, ha a tolmács az éppen alkalmazott és az ügyfél egy kihalt éjszakai utcán egy jármű tükrének lecsavará- által (némileg) ismert jogrendszerben használt jogi fo- sa és egy szóváltás miért kelt a közösségben riadalmat galmak nagyban eltérnek egymástól – ahogyan a (va- és válik súlyosan közösségellenessé? Nem-szovjet vád- gyon)kezelésről szóló ügy bemutatásából láthatjuk. lottként az amerikai és francia fiatal nem értette ponto- Tóth Gabriella is nagy alapossággal mutatta be az általa san a vádat, de mindenkinek intő példát szolgáltatott az követett polgári perben a szótárak, szószedetek, sőt szak- eset az élethosszig tartó (nyelv)tanulás fontosságáról – a irodalmi források alapján a jogintézmények célnyelvi és (nyelvi) esélyegyenlőség érdekében is. forrásnyelvi eltérését. Ahogyan mindenki, ő is a Lamm A menedéket kérelmező közigazgatási határozatot Vanda szerkesztette jogi lexikonra, valamint Beleznay felülvizsgáló bírósági eljárásában Müller Ákos rácsodál- Kinga, Csörgő Zoltán, Szabari Krisztina, Tamás Dóra és kozott, hogy a tolmácsnak több különböző nyelvválto- 9 Horváth Ildikó elméleti írásaira mint alapvetésre támasz- zattal kellett találkoznia. Ezek csoportosítására több kodott. A terminológiai adatbázisok ezt a háttérmunkát modell született, és Csörgő Zoltánt idézve, a Löffler-féle rövidíthetik le, akárcsak a többi fordítói segédeszköz, hi- nyelvi valóság szisztémáját alkalmazva használta a szen a tolmács legfőbb gondja a tárgyaláson a beszédfor- nyelvváltozatok (lektusok) megkülönböztetését: dulatok és események előre megjósolhatatlansága. Ez a – idiolektusok (egyénre jellemző nyelvhasználat); „bármi megtörténhet” érzés olyan szorongást idéz elő, – szociolektusok (társadalmi változatok), így idetar- amit még a komoly, emberi és szakmai, nyelvi rutinnal tozik a szaknyelv, szleng, az elkülönülésre törekvők rendelkezők sem tudnak leküzdeni, legfeljebb csak tom- nyelve (tolvajnyelv, rendőri zsargon), mert közös pítani. Ezért is lenne a bírósági eljárásokat vezénylők, bennük, hogy valamilyen információt eltitkol a töb- szervezők kötelessége a megfelelő munkakörnyezet és az biek elől. A jogi szaknyelv is ilyen, alig érthető a kí- előzetes felkészülés biztosítása a tolmács(ok) számára. vülállók számára és ha zsargont használnak, azzal Például egy terminológiai adatbázis tud arra válaszolni, sok információt elzárnak a laikusoktól; hogy tartalmilag és hangalak szempontjából miben kü- – az areális/regionális nyelvváltozatok földrajzi egy- lönbözik a felbontás a felmondástól, a határozat a végzés- ségenként eltérhetnek (dialektusok, nemzeti szten- től – mégpedig lehetőséget adva az említett segédeszközök derdek, kisebbségi nyelvek); – szituolektusok (az adott helyzetre jellemző interak- ciós nyelvhasználati mintázatok a beszélő célja, kö- zege és a szöveghez való viszonya alapján); – funkciolektusok (a nyelvhasználat funkciója szerin- 9 A szerzők és a hivatkozott művek csak csekély mértékben térnek el az ti változat, a köznyelvtől az irodalmi vagy publicisz- egyes dolgozatok irodalomjegyzékében, ezért az írás végén egy ösz- szesített forráslistát adunk meg. tikai nyelvig); / 46 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 46 2018.06.11. 9:07:17

FÓRUM – mediolektusok (a kommunikációs közeg alapján meg- rendszere közti közlekedést meggyorsítva. Esetleg ezt különböztethető változat a beszélt, az írott vagy ép- maga a bíró és a jogi képviselők is használhatnák, hogy pen az elektronikus médiában használt digilektusok); egy megállapodást, egyezséget, megoldást jobban lehes- – és nem mellőzhető a nemek és életkorok szerinti sen magyarázni, előkészíteni a megfelelő (jogi, igazga- nyelvváltozat sem. tási, pénzügyi) szokásokra utalva. A francia nyelven tolmácsolónak egyszerre kellett le- A kötet – követve az OFFI más, hasonló kiadványainak fordítani, közvetíteni, értelmezni a tárgyaláson elhang- sorát – nagy haszonnal forgatható a leendő jogászok, tol- zottakat a vádlott számára, míg az általa mondottakat mácsok és fordítók számára, és e pályákon régebben dol- mintegy megszűrni, a jogi rendszerbe illeszkedősen gozók is rádöbbenhetnek: a hályogkovács módszer egy- továbbítani. Ugyanis az ENSZ több dokumentumának szer-másszor segíthet, de nem intézményesülhet. A bíró- egyidejű alkalmazására van szükség (pl. Emberi Jogok sági és tágabban a jogi eljárások tolmácsa, fordítója több Egyetemes Nyilatkozata, ENSZ Alapokmánya, Polgári és szakterületen szerez tudást és rutint, magabiztosan mo- Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Mene- zog eltérő jogi, szociális, értékrendek és nyelvi rendszerek kültek Jogállásáról szóló Egyezménye), nem csak az eu- között. Ezt a mozgást – ahogy a turistáknál és menekül- rópai emberi jogi szabályokra (különösen az Emberi teknél az államhatárok, vámhatárok, pénzügyi, jogi rezsi- Jogok Európai Egyezményére és az EU releváns, mene- mek és a kulturális tilalomfák – állandóan nehezítik, de a külőkre vonatkozó irányelveire), amelyek szóhasznála- bíróság nem kapott arra hatalmat, hogy ezt a közvetítést ta és absztrakciós szintje eltér a bíróság előtt álló ember akadálypályává, megalázó munkává vagy a tisztességes konkrét történetétől. Ráadásul, hatalmas az informáci- eljáráshoz való jog karikatúrájává változtassa. ós aszimmetria a felek között, amit maga a tolmács nem, csak a bíró tud – ha akar – ellensúlyozni megfelelő ma- gyarázattal, visszakérdezéssel, megerősítő kommuni- IRODALOM kációval. Mindez logikai, nyelvi, kulturális és társadalmi közvetítő aktív szerepét igényli, nem pedig passzív ma- Csörgő, Z. 2013: Kihez és mihez legyen lojális a bírósági gatartást az egyébként feltűnést nem kereső tolmácsok- tolmács? Fordítástudomány 15. évf. 2. szám. 51−71. tól. Ezért jó választás egy elefántcsontparti menekült Farkasné Puklus, M. 2016: Bírósági tolmácsolás – alap- ügyének elemzése révén bemutatni ezt a nehéz és szép elvek és elvárások. Fordítástudomány 18. évf. 2. szám. hivatást. 40−52. Kádas-Kemler Beáta a szülői felügyelet gyakorlásának Farkasné Puklus, M. 2017: EULITA konferencia Bécsben: igen felzaklató, érzelmileg is nehezen uralható rendjét a jogi tolmácsolás és fordítás sokrétűsége. Magyar Jogi mutatja be a bírósági tolmács szemszögéből. Újabb bizo- Nyelv, 1. évf. 1. szám. 37–40. nyítékot adott arra, hogy az emberek nemzetközi ván- Horváth, I. 2013. Bírósági tolmácsolás. Budapest: ELTE dorlása növekedésével a bírósági ügyfelek közt is emel- Eötvös Kiadó. kedik a magyarul nem beszélő, tolmácsolást, fordítást Katschinka, Liese 2017: DIS 20228 – An ISO Standard on igénylők köre. A vegyes házasságok gyakorisága a kü- Legal Interpreting (Vienna, 31 March 2017, EULITA lönböző személyes joggal rendelkező házastársak bon- conference) tóperét és többes állampolgárságú gyermekek elhelye- Kisfaludy Z. 2011: A magyar állami fordításügy aktuális zési ügyét hozza a bírák elé, és akár a mediátorok bevo- kérdései. Közjogi Szemle. 4. évf. 3. szám. 52–58. násának elterjedését is magával hozhatja. Ez a nyelvi Klaudy, K. 2013: Bevezetés a fordítás elméletébe. Buda- hitelességen kívül a sokféle értelmi megnyilvánulások, pest: Scholastica. nyelvi regiszterek közti eligazodást (pl. intim vagy éppen Lamm, V. – Peschka, V. (szerk.) 2000: Jogi lexikon. Buda- obszcén közlések, indulatos vagy vulgáris kijelentések, pest: KJK-KERSZÖV, Jogi és Üzleti Kiadó. szidalmak közvetítését) igényli a tolmácstól. Milyen jó Szabari, K. 2002: Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás lenne, ha a tárgyalóteremben az EUR-Lex, az Európai elméletébe és gyakorlatába. Budapest, Scholastica. Igazságügyi Portál, netán az IM terminológiai adatbázi- Tamás, D. M. 2017: Bevezetés a jogi terminológiába a ter- sa egy kattintással böngészhető lenne, a felek eltérő jog- minológus szemüvegén át. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 47 MJNy_2018_1.indd 47 2018.06.11. 9:07:17

FÓRUM XX. FORDÍTÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA – TRANSELTE2018 2018. MÁRCIUS 22–23. MIKLÓDY DÓRA ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Program Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácstudományi Tanszéke ram hallgatói mutatkoztak be kutatásaikkal. Az első két és az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Zrt. (OFFI előadást az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Zrt.) szervezésében 2018. március 22–23-án megren- Fordítástudományi Programjának elsőéves hallgatói dezett XX. Fordítástudományi Konferencia a kettős ju- tartották meg. Varga Dóra Ágnes a „Hallgatók viszonyu- bileum jegyében telt el: 20. alkalommal gyűltek össze lása a gépi fordítás utószerkesztéséhez” címmel számolt tanácskozni a két szervezet összefogásával a fordítással be attitűdvizsgálatáról, míg Malaczkov Szilvia, az „Audi- és tolmácsolással foglalkozó szakemberek az idén 45. ovizuális feliratok korpuszalapú vizsgálata: átváltási születésnapját ünneplő tanszék áldozatos munkájának műveletek a nem hivatásos fordítók felirataiban” című köszönhetően. Az első konferencianapon új névvel fo- előadásában az audiovizuális fordításon belül az önkén- gadta a rendezvénysorozat a vendégeket: TransElte2018, tes fordítók munkáját vizsgálta. Őket követte az ugyan- amellyel egyben a konferencia nemzetköziségére is ennek a doktori programnak másodéves hallgatója, Mány utalnak a szervezők. Az esemény fő támogatója és egy- Dániel, az „Idegen szavak autentikus és fordított orvosi ben társszervezője hagyományosan az OFFI Zrt., míg szövegekben: fordítási stratégiák angol, francia és ma- idén további támogatói az Európai Bizottság Fordítási gyar betegtájékoztatók tükrében” című előadásával. Főigazgatósága (DGT) és a Szent Jeromos Alapítványt Az első külföldi előadó, Marcin Turski, a pozńani Adam voltak. Mikiewicz Egyetem tanára angol nyelvű „Directionality A hallgatóság, köztük oktatók, mesterképzésben és in Translation – AB vagy BA: a fordítási irányok kihívá- doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint sza- sairól” című előadásában azt vizsgálta, hogy számít-e a badúszó fordítók és tolmácsok, külföldi résztvevők és fordítás iránya, mivel sok intézménynél elvárás és alap- érdeklődők száma (514 fővel) rekordot ért el. feltétel, hogy a fordítók csak az anyanyelvükre (L1) for- Elsőként Horváth Ildikó egyetemi docens, az ELTE FTT dítsanak. Szintén angol nyelvű, a „Mentális lexikon és tanszékvezetője köszöntötte az jelenlévőket, akinek a fordítóképzés: egy hallgatók közt végzett szókincsvizs- nevéhez egy újabb tanulmánykötet köthető. Az OFFI Zrt. gálat eredményei” című közös előadásában Eszenyi Réka támogatásával jelent meg „Latest Trends in Hungarian (ELTE BTK FTT) és Dóczi Brigitta (ELTE BTK Angol Al- Translation Studies” címmel a kiadvány, amelyben a for- kalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója) a fordítóhall- dítástudományi tanszék oktatóinak és a doktori program gatók mentális lexikonjának kérdéseit járta körül. hallgatóinak írásai találhatók meg, valamint az OFFI Zrt. Az ebédszünetet követően először Borhy László aka- vezérigazgatója, Németh Gabriella írása. Az ingyenesen démikus, egyetemi tanár, az ELTE rektora köszöntötte a 1 letölthető könyv a bírósági tolmácsolás, a konferencia- résztvevőket. Többek között kiemelte, hogy az Eötvös tolmácsolás, az audiovizuális fordítás, a terminológia, a Loránd Tudományegyetemen zajlik a legrégebb óta for- lektorálás és a Magyarországon működő tolmácsok dító- és tolmácsképzés Magyarországon, kiemelte a presztízsének témáját járja körül. 2003-ban indult Fordítástudományi Doktori Progra - Ezt követően az ELTE BTK dékánja, Sonkoly Gábor kö- mot, a tanszék számtalan kiadványát, az újonnan indult szöntötte az egybegyűlteket. Röviden ismertette az szakirányú továbbképzéseket, a távoktatás bevezetését, egyetem kiemelkedő szerepét, ezen belül is a Fordító- és továbbá az aktív kutatási és oktatási tevékenységét. Tolmácsképző Tanszék tevékenységét és érdemeit, mely- A délutáni szakaszban külföldi vendégek angol nyelvű nek rangját jól mutatja az EU-s átlagban is kiemelkedő előadásai voltak hallhatók, akik vezetőként az uniós for- közel 2000 itt végzett szakember, továbbá az országban dító- és tolmácsszolgálatoknál zajló aktuális kérdéseket csak itt folyó európai uniós tolmácsképzés. ismertették. Agnieszka Walter-Drop, az EU Tolmácsolá- A hagyományoknak megfelelően az első konferencia- si Főigazgatóságának (DG LINC) vezetője nyitotta meg a nap első szakaszában a Fordítástudományi Doktori Prog- sort, aki a nyelvi szakértők változó szerepéről és az előt- tük álló számos kihívásról szólt. Többek között beszélt még a konferenciák megújuló világáról (ahol a szereplők csak virtuálisan jelennek meg), a már megszokott fordí- 1 http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/ildiko-horvath-ed-latest- tástámogató eszközök (CAT) mellett megjelenő tolmá- trends-in-hungarian-translation-studies-2/ / 48 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 48 2018.06.11. 9:07:17