Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja Szerkesztők: SONNEVEND PÁL BODNÁR ESZTER
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja Szerkesztők: SONNEVEND PÁL BODNÁR ESZTER
© Bazánth Barbara, Bodnár Eszter, Csekő-Lengyel Nóra Zsuzsanna, F. Rozsnyai Krisztina, Gondola Csaba, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kende Tamás, Koósné Mohácsi Barbara, Orosz Dzsenifer, Pap Dániel, Raisz Anikó, Schanda Balázs, Sonnevend Pál, Sulyok Katalin, Szalayné Sándor Erzsébet, Török Bernát, Uitz Renáta, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021 Szerkesztők: © Sonnevend Pál, Bodnár Eszter, 2021 A kézirat lezárva: 2021. június 30. A kötet szerzői: Bazánth Barbara, Bodnár Eszter, Csekő-Lengyel Nóra Zsuzsanna, F. Rozsnyai Krisztina, Gondola Csaba, Jeney Petra, Kajtár Gábor, Kende Tamás, Koósné Mohácsi Barbara, Orosz Dzsenifer, Pap Dániel, Raisz Anikó, Schanda Balázs, Sonnevend Pál, Sulyok Katalin, Szalayné Sándor Erzsébet, Török Bernát, Uitz Renáta A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 534 5 Budapest, 2021 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva
Tartalomjegyzék Paczolay Péter: Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XVII Szerkesztői előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXIII Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről 1. CIKK Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására (Sonnevend Pál – Kajtár Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2. A kötelezettség jellege és a kötelezettek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3. Jogosultak, az Egyezmény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 I. fejezet Jogok és szabadságok 2. CIKK Élethez való jog (Török Bernát) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2. A védett jog hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 3. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 4. Korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 5. Az állam pozitív kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 6. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 3. CIKK Kínzás tilalma (Jeney Petra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1. A cikk hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 4. A cikk a gyakorlatban – fontosabb alkalmazási területek . . . . . . . . . . . . . . . 52 5. Az állam pozitív kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 6. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 4. CIKK Rabszolgaság és kényszermunka tilalma (Török Bernát) . . . . . . . . . 63 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 4. Az állam pozitív kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 5. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 5. CIKK A szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jog (Koósné Mohácsi Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3. A személyi szabadsághoz való jog korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 V
TARTALOM 4. A hatóságok tájékoztatási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 5. A letartóztatott személy bíróság elé állítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 6. A kártalanításhoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 7. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 6. CIKK Tisztességes tárgyaláshoz való jog (F. Rozsnyai Krisztina – Koósné Mohácsi Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . 103 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 2. A 6. cikk 1. bekezdésének tárgyi hatálya, alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . 107 3. A bírósághoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 4. Törvény által létrehozott, független és pártatlan bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . 121 5. A fair eljáráshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 6. Észszerű időn belüli döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 7. A nyilvános tárgyaláshoz és ítélethirdetéshez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 8. Az ártatlanság vélelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 9. A terheltet megillető alapvető jogok büntetőügyekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 10. A 6. cikken belüli részjogosultságok egymáshoz való viszonya . . . . . . . . . 171 11. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 7. CIKK Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8. CIKK Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog (Sulyok Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 9. CIKK Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság (Schanda Balázs) . . . . 218 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 10. CIKK A véleménynyilvánítás szabadsága (Uitz Renáta) . . . . . . . . . . . . . . 244 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 11. CIKK Gyülekezés és egyesülés szabadsága (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . 297 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 VI
TARTALOM 2. A védett jogok tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 4. Az állam pozitív kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 5. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 12. CIKK Házasságkötéshez való jog (Szalayné Sándor Erzsébet) . . . . . . . . . 317 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 13. CIKK Hatékony jogorvoslathoz való jog (F. Rozsnyai Krisztina) . . . . . . . 324 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 2. A jog járulékos jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 3. Hatékony jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326 4. A jogorvoslati fórum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 5. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 6. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 14. CIKK Megkülönböztetés tilalma (Szalayné Sándor Erzsébet) . . . . . . . . . . 336 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 2. Alkalmazhatóság – a 14. cikk járulékos természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 3. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 4. Kimentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 5. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362 15. CIKK Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén (Sonnevend Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 1. Bevezetés – a 15. cikk funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 2. A derogáció anyagi jogi feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 3. Eltérést engedő és nem engedő jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 4. Eljárási feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 16. CIKK Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 2. A cikk tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 3. A cikk gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 17. CIKK Joggal való visszaélés tilalma (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 2. A cikk tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 3. Más cikkekhez való viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 18. CIKK Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása (Bodnár Eszter) . . . 380 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 2. A cikk alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 VII
TARTALOM II. fejezet Európai Emberi Jogi Bíróság 19. CIKK A Bíróság felállítása (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 1. Az EJEB felállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 2. Az EJEB a nemzetközi bíróságok rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 20. CIKK A bírák száma (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 21. CIKK A hivatalviselés feltételei (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 1. Erkölcsi és szakmai kritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 2. Jelölési korhatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389 3. Egyéni minőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 4. Összeférhetetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 22. CIKK A bírák választása (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 1. A jelöltállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 2. A Tanácsadó Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 3. A jelölt visszalépése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 4. A nemzeti bírák jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 5. A bírák megválasztásával foglalkozó parlamenti bizottság . . . . . . . . . . . . . . 398 6. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . 398 23. CIKK A hivatalviselés ideje és az elmozdítás (Kende Tamás) . . . . . . . . . . 399 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399 2. Hivatali idő, újraválaszthatatlanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 3. A megbízatás lejárta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 4. A bírák elmozdítása és lemondása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401 24. CIKK A Bíróság Hivatala és az előadók (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . 403 1. Az EJEB Hivatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 2. A nem bíró előadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 25. CIKK A teljes ülés (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 1. A teljes ülés összetétele és működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 2. A teljes ülés hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 26. CIKK Egyesbíró, tanácsok, kamarák és Nagykamara (Bodnár Eszter) . . . 413 1. Az EJEB szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 2. Az egyesbíró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 3. A tanácsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 4. A kamarák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 5. A Nagykamara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 6. A bíró akadályoztatása, helyettes bírák, ad hoc bírák és közös érdeket képviselő (common interest) bírák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 VIII
TARTALOM 27. CIKK Az egyesbírák hatásköre (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 1. Az egyesbírák hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 2. Az egyesbírák előtti eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 28. CIKK A tanácsok hatásköre (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 1. A tanácsok összetétele és működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 2. A tanácsok hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 3. Eljárás a tanács előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 29. CIKK A kamarák határozatai az elfogadhatóságról és az érdemről (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 1. A kamarák hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 2. Eljárás egyéni kérelmek esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 3. Eljárás államok közötti ügyek esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 4. A hatáskör átadása a Nagykamarának . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 30. CIKK Hatáskör átadása a Nagykamarának (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . 429 1. A Nagykamara elé kerülő ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 2. A hatáskörátadás eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 3. A hatáskörátadás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 4. A hatáskörátadás gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 31. CIKK A Nagykamara hatásköre (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 1. A Nagykamara hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 2. A Nagykamara eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 32. CIKK A Bíróság joghatósága (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 1. Az EJEB joghatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 2. Vita a joghatóságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 33. CIKK Államok közötti ügyek (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435 2. Az államok közötti kérelem feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 3. Az államok közötti ügyek eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437 4. Az államok közötti ügyek eredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438 34. CIKK Egyéni kérelmek (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 2. Az elfogadhatóság személyi feltételei (ratione personae) . . . . . . . . . . . . . . . 440 3. A kérelem tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 4. A kérelem formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 5. Képviselet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 6. A jog hatékony gyakorlása megakadályozásának tilalma . . . . . . . . . . . . . . . 446 7. Felfüggesztő hatály és ideiglenes intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 35. CIKK Az elfogadhatóság feltételei (Sonnevend Pál – Bazánth Barbara) . . 449 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 IX
TARTALOM 2. Az elfogadhatóság megállapításának előzetes gyakorlati kérdései az egyéni kérelem tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 3. Az elfogadhatóság eljárási feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 4. Az EJEB joghatóságához kapcsolódó elfogadhatatlansági okok . . . . . . . . . . 463 5. Elfogadhatatlanság érdemi kérdések alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 6. Az államközi kérelmek elfogadhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 7. Elutasítás az eljárás bármely szakaszában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 36. CIKK Harmadik fél beavatkozása (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . 474 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 2. A szerződő államok beavatkozása állampolgáruk ügyében . . . . . . . . . . . . . . 476 3. Beavatkozás az EJEB elnökének felhívása alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476 4. Az Európa Tanács emberi jogi biztosának beavatkozása . . . . . . . . . . . . . . . . 477 37. CIKK A kérelmek törlése (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . 478 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 2. Törlési okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 3. A kérelem vizsgálatának folytatása és az újrafelvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 38. CIKK Az ügy vizsgálata (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . 483 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 2. Az ügy vizsgálatának menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 3. Együttműködési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484 4. Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 5. Lemondás a megtámadás jogáról (estoppel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 6. A bíró ismeri a jogot (iura novit curia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488 7. A bizonyítás felvételének költségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 39. CIKK Békés rendezés (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490 1. A békés rendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 2. Az eljárás bizalmassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 3. A békés rendezés elérését követő határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498 4. A határozat végrehajtásának ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498 40. CIKK Nyilvános tárgyalások és iratok hozzáférhetősége (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 1. Az eljárás nyilvánosságának követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 2. A tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500 3. Az iratok nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502 4. A döntések nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 41. CIKK Igazságos elégtétel (Sonnevend Pál) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 1. Az igazságos elégtétel feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 2. Az igazságos elégtétel elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 X
TARTALOM 42. CIKK A Kamarák ítéletei (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 1. A kamarák ítéleteinek jogereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 2. Az ítéletek jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 3. Formai követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 4. Az ítéletek tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 5. Az ügy folytatása, az ítélet kiegészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516 43. CIKK Az ügynek a Nagykamara elé terjesztése (Kende Tamás) . . . . . . . 521 1. A Nagykamara elé terjesztés iránti kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521 2. A kérelem elbírálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 3. A kérelem tárgyában hozott ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 44. CIKK Végleges ítéletek (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 2. A Nagykamara ítéletének véglegessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 3. A kamara ítéletének véglegessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 4. Közzététel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 45. CIKK Ítéletek és határozatok indokolása (Kende Tamás) . . . . . . . . . . . . . 528 1. Az indokolási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528 2. A különvélemények lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 46. CIKK Az ítéletek kötelező ereje és végrehajtása (Sonnevend Pál) . . . . . . 532 1. Az ítélet kötőereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 2. Az ítélet tartalma, a pilot judgment eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534 3. Az ítéletből a tagállamra háruló kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 4. Az ítélet végrehajtásának ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541 47. CIKK Tanácsadó vélemények (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . 542 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 2. Az EJEB eljárása és annak feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 3. A tanácsadó vélemények gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 48. CIKK A Bíróság tanácsadó hatásköre (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . 548 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 2. Hatásköri vizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 49. CIKK Tanácsadó vélemények indokolása (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 1. Az indokolás mint garanciális kellék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 2. A tanácsadó vélemény közlése, különvélemények csatolása . . . . . . . . . . . . . 550 50. CIKK A Bíróság költségei (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . . . 551 51. CIKK Bírák kiváltságai és mentességei (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 XI
TARTALOM III. fejezet Vegyes rendelkezések 52. CIKK Főtitkári tudakozódás (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . 557 1. Az Európa Tanács főtitkárának funkciója az Egyezménnyel kapcsolatban . . 557 2. A cikk jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558 3. A főtitkár hatáskörének és az államok kötelezettségének terjedelme . . . . . . 558 4. A főtitkár általi tudakozódás konkrét esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 53. CIKK Már elismert emberi jogok védelme (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 54. CIKK A Miniszteri Bizottság hatásköre (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564 55. CIKK Viták más eszközökkel történő rendezésének kizárása (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 2. Gyakorlati példák a viták más eszközökkel történő rendezésének kizárására 567 56. CIKK Területi hatály (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 569 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 2. A cikk alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 4. Kapcsolódás az Egyezmény más rendelkezéseihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 573 57. CIKK Fenntartások (Kajtár Gábor – Bazánth Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . 574 1. Bevezetés: a fenntartás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575 2. A fenntartások és az emberi jogi egyezmények viszonya . . . . . . . . . . . . . . . 575 3. Az Egyezményhez fűzhető fenntartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576 4. Az Egyezménynek megfelelő fenntartások hatásai, kifogások . . . . . . . . . . . 580 5. Területi fenntartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 58. CIKK Felmondás (Kajtár Gábor – Pap Dániel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 2. Az Egyezmény felmondása a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 3. Kapcsolódás az Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyveihez . . . . . . . . . . . . . . . 586 59. CIKK Aláírás és megerősítés (Kajtár Gábor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 1. Tagság, aláírás és ratifikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 2. Hatálybalépés és letétbe helyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 3. Az Európai Unió csatlakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 4. Szerződésben való államutódlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589 XII
TARTALOM Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK Tulajdon védelme (Sonnevend Pál – Orosz Dzsenifer) . . . . . . . . . . . . 592 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593 2. A tiszteletben tartás kötelezettsége: tartózkodási és tevőleges kötelezettség 594 3. A védett jog tartalma, a „javak” meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 4. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603 5. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 613 2. CIKK Oktatáshoz való jog (Schanda Balázs – Csekő-Lengyel Nóra Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . . 619 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 620 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626 3. CIKK Szabad választásokhoz való jog (Bodnár Eszter) . . . . . . . . . . . . . . . . 629 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 629 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633 4. A választási rendszer és a választási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641 5. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643 4. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 5. CIKK Az Egyezményhez fűződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 6. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645 Negyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK Adósságokért való szabadságelvonás tilalma (Schanda Balázs) . . . 648 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649 2. CIKK Mozgásszabadság (Jeney Petra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 650 2. A mozgásszabadság joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651 3. Az országelhagyás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654 3. CIKK Saját állampolgárok kiutasításának tilalma (Jeney Petra) . . . . . . . . 655 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655 2. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656 XIII
TARTALOM 4. CIKK Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma (Jeney Petra) . . . . . . . . 657 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 657 2. A cikk alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659 3. Az egyezménysértő csoportos kiutasítás esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 660 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664 5. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 6. CIKK Az Egyezményhez főződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 7. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 666 Hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK Halálbüntetés eltörlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 670 2. CIKK Halálbüntetés háború idején (Török Bernát) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 670 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 670 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 672 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673 3. CIKK Hatály felfüggesztésének tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 674 4. CIKK Fenntartások tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 674 5. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 674 6. CIKK Az Egyezményhez fűződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 674 7. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 8. CIKK Hatályba lépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 9. CIKK Letétbehelyezéssel kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675 Hetedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái (Jeney Petra) . . . . . . . 678 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 678 2. Korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 680 2. CIKK Fellebbezéshez való jog büntetőügyekben (Koósné Mohácsi Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 681 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 681 XIV
TARTALOM 2. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 682 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683 3. CIKK Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén (Koósné Mohácsi Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 684 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 684 2. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685 4. CIKK Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma (Koósné Mohácsi Barbara) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 686 1. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687 2. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689 5. CIKK Házastársak egyenjogúsága (Szalayné Sándor Erzsébet) . . . . . . . . . 690 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 690 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 691 3. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 693 6. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 7. CIKK Az Egyezményhez fűződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 8. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695 9. CIKK Hatályba lépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695 10. CIKK Letétbehelyezéssel kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695 Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK A megkülönböztetés általános tilalma (Szalayné Sándor Erzsébet) . . . 698 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698 2. A jegyzőkönyv preambulumának szerepe a magyarázó jelentés alapján . . . . 699 3. Alkalmazhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 700 2. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 3. CIKK Az Egyezményhez fűződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 4. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705 5. CIKK Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 6. CIKK Letétbehelyezéssel kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706 XV
TARTALOM Tizenharmadik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK A halálbüntetés eltörlése (Török Bernát) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 708 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 708 2. A védett jog tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709 3. Korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 710 4. Kapcsolódás más jogokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 710 2. CIKK A hatály felfüggesztésének tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711 3. CIKK Fenntartások tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711 4. CIKK Területi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711 5. CIKK Az Egyezményhez fűződő viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711 6. CIKK Aláírás és megerősítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 7. CIKK Hatálybalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 8. CIKK A letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 712 Tizenhatodik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. CIKK (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714 2. Az EJEB hatásköre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 716 3. A kezdeményező nemzeti bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 716 4. A beadvány tartalmi kellékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717 2. CIKK (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719 3. CIKK (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721 4. CIKK (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 724 5. CIKK (Raisz Anikó – Gondola Csaba) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725 1. A kötelező erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725 2. További joghatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 725 3. Normativitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 726 6. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727 7. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727 8. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727 9. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727 10. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 11. CIKK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 728 XVI
Paczolay Péter Előszó A tisztelt olvasóknak jó szívvel ajánlom a kötetet: az európai emberi jogi bíráskodás iránt érdeklődőknek hasznos és nélkülözhetetlen kézikönyv, azoknak pedig, akik eddig nem sokat hallottak a témáról, új világot nyit meg. Az emberi jogok jövőjét, a nemzetközi jog- védelem igazoltságát ma élénk politikai és jogi viták övezik. Ezért az ilyen tárgyszerű kommentár megjelenése különösen aktuális. A kötet cikkről cikkre haladva mutatja be az Emberi Jogok Európai Egyezményét és an- nak azokat a kiegészítő jegyzőkönyveit, amelyek nem kerültek be az Egyezmény szöve- gébe, hanem közvetlenül alkalmazhatók (vagyis az Első, a Negyedik, a Hatodik, a Tizen- kettedik, a Tizenharmadik és Tizenhatodik Kiegészítő Jegyzőkönyv). Az Egyezmény cikkei szerint tagolt egyes fejezetek az alapvető szakirodalom felsorolá- sával indulnak. A cikkek kommentárja az általános kérdéseket taglaló bevezetés után tár- gyalja a védett jog hatályát, tartalmát, az összes érintett kérdést, a Bíróság vonatkozó joggyakorlatát a legújabb ítéletekig bezárólag, az államokat terhelő negatív és pozitív kö- telezettségeket, az adott jog más jogokhoz való kapcsolatát. A Bíróság eljárására és intéz- ményére vonatkozó egyezményi rendelkezések is kivétel nélkül elemzésre kerülnek, úgyhogy ez a kötet nemcsak a védett alapjogok bírósági gyakorlatába nyújt betekintést, hanem magának az EJEB-nek a működésébe is, bár azt számos egyéb szabályzat is meg- határozza, amelyekre a megfelelő helyeken utal is a kommentár. A kötet számomra leginkább elismerésre méltó vonása a teljességre törekvés, a tárgysze- rűség és a szakszerűség. Nem elméleteket épít, nem tágabb politikai kontextusokat kutat, hanem tárgyilagosan bemutatja az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát a maga teljességében. Érthető, hogy a kommentárokat a legtöbben kézikönyvként használ- ják, és az olvasót az őt épp foglalkoztató fejezet érdekli. De bátran mondhatom, hogy ér- demes a kötetet módszeresen végigolvasni, ugyanis új és izgalmas dimenziót nyit meg: érzékelteti azt a bonyolult fejlődést, amelyen az Egyezmény hetven, a Bíróság pedig hat- van év alatt átment. Látható, hogy mely cikkek bizonyultak a gyakorlatban a legfontosab- baknak, és melyekről derült ki, hogy az alkalmazásukra nincs vagy alig van szükség. A Bíróság az Egyezményt „élő eszköznek” (living instrument) nevezi, és ez kettős érte- lemben is igaz: egyrészt a tagállamok folyamatosan reformálják, a változó kihívásokhoz igazítják az Egyezményt – ennek az eredménye az immár 16 kiegészítő jegyzőkönyv –, másrészt a Bíróság értelmezéssel, mégpedig vállaltan „evolutív” módon, vagyis az Egyezmény szellemére figyelemmel tölti ki tartalommal az Egyezmény rendelkezéseit. Ezt a kettős fejlődést jól érzékelteti a kommentár. Így az egyes cikkek naprakész ismer- tetése mellett nagyon érdekes történeti dimenzió is az olvasó elé tárul. Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy az Egyezmény és a Bíróság történeti fejlődése nagyban meghatározza a jelenüket is. Az Egyezmény annak a második világháború utá- ni fejlődésnek a gyümölcse, amely a nácizmus embertelen politikai és jogrendszerére vá- laszul az emberi jogokat tűzte zászlajára. E hosszú vajúdással járó folyamat eredménye volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása 1948-ban. Kezdetben min- den nagyhatalom, így a Szovjetunió is részese volt e törekvéseknek, de Európa rövidesen XVII
ELŐSZÓ két egymással ellentétes tömbre szakadt ketté. E tragikus fordulat ellenére a demokrati- kus nyugati országok történelmi jelentőségű lépést tettek a szuverén államok feletti szer- vezet létrehozására. Az a Winston Churchill, aki 1946. március 5-i fultoni beszédében megállapította, hogy „vasfüggöny” ereszkedett le Európában, megalapította az Európai Mozgalmat (European Movement). Ennek első nagy sikere 1949 májusában az Európa Tanács (Council of Europe) létrehozása volt. A sokak által megfogalmazott föderalista eszményekhez képest ugyan korlátozott hatáskörű Európa Tanács létrehozása történelmi léptékű tett volt, mert először jött létre Európában nemzetek feletti politikai szervezet. Célja volt az igazságosságon és a nemzetközi együttműködésen alapuló béke megőrzése, a népek közös örökségét alkotó szellemi és erkölcsi értékek iránti elkötelezettség, a való- di és alapvető szabadságok és a joguralom biztosítása volt a gazdasági és társadalmi fej- lődés érdekében. Ezeknek a célkitűzéseknek a gyakorlatba való átültetését szolgálta, hogy 1950-ben aláírták a tagállamok az Emberi Jogok Európai Egyezményét (pontos, bár ritkán idézett címe szerint „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védel- méről”), és annak alkalmazására létrehozták az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Az Európa Tanács korlátozott lehetőségei ellenére nagy szerepet játszott a „vasfüggöny” lebontása utáni Európa közös értékek alapján történő egységesítésében, így az eredetileg tíz állam által alapított szervezetnek ma már 47 tagja van. A szervezet ilyen kibővülése érthetően egyúttal komoly nehézségek forrása is, hiszen a közös örökséget meglehetősen eltérő módon megélő, sokban különböző politikai, történelmi, kulturális, vallási háttérrel rendelkező országok működnek együtt az Európa Tanács intézményeiben. Ezek a kihívá- sok láthatók a Bíróság működésében is, amelyet elfogultság nélkül nevezhetünk az Euró- pa Tanács legnagyobb hatású intézményének, hiszen elsődleges feladata, az egyéni jog- sérelmek orvoslása mellett alakítja és befolyásolja a tagállamok jogrendszerét és a nem- zetközi emberi jogi szabályrendszer fejlődését. A Bíróság 1959-ben kezdte meg működé- sét, első ítéletét 1960. november 14-én hirdette ki. Megalakulása óta a testület több mint huszonkétezer ítéletet hozott. Az Európa Tanács tagállamainak összlakossága 820 millió, de a Bírósághoz ennél is tágabb kör fordulhat, hiszen az Egyezményben biztosított jogok közvetlenül jogosítják a tagállamok joghatósága alá tartozó személyeket, és az állampol- gárokon kívül mindazok hivatkozhatnak az Egyezményben biztosított jogokra, akik az állam joghatósága alatt állnak. A Bíróság nemzeti jogrendszerekre gyakorolt sokrétű hatásának két korszakát emelem ki. Az első időszakban a Bíróságnak fokozatosan kellett elfogadtatnia magát az alapító tagállamokkal és azok bíróságaival, azt, hogy a nemzetközi egyezmény alapján ítélkező nemzetközi bíróság megtöri a belső jognak az állam szuverenitásából fakadó felsőbbsé- ge és kizárólagossága elvét. Az érintett demokratikus államok igen fejlett jogi kultúrá- val rendelkeztek, saját jogukat a maguk számára a legmegfelelőbbnek és a hagyomá- nyokban gyökerezőnek tekintették. Ezek a jogrendszerek jelentősen különböztek is egy- mástól, elég csak az angol és ír, a francia és olasz, a német vagy a skandináv jogrend- szer, az egyes jogcsaládok közötti eltérésekre gondolni. Ezek után elképzelhető, milyen nehézségekbe ütközött a Bíróság, amikor az Egyezmény megsértését mondta ki egy tag- állami intézkedés, akár bírósági ítélet miatt, azonban fokozatosan kiépítette tekintélyét. A második nagy korszak a kilencvenes években, a szovjet típusú diktatúrák bukása után jött el, amikor demokratikus hagyományok nélküli, vagy legalábbis a demokráciát évti- XVIII
ELŐSZÓ zedeken keresztül nélkülöző országokkal bővült az Európa Tanács. Ezeknek az államok- nak meg kellett ismerniük a jogállami intézményeket, működésüket, az emberi jogok vé- delmének mechanizmusait. A strasbourgi bíróság esetjoga ehhez konkrét jogsérelmek tényleges orvoslásával és normatív, jogalkotási változások előmozdításával járult hozzá. Az Európa Tanács hatálya alá tartozó terület és lakosság ilyen mértékű megnövekedése mellett az egyéni kérelmek lehetőségének megnyitása joggal nevezhető az utóbbi évtize- dek sikertörténetének. Azonban azt is találóan mondják, hogy a Bíróság saját sikerének áldozata lett. A beérkezett kérelmek száma olyan mértékben megnőtt, hogy az már a tes- tület működőképességét veszélyeztette. Ez szükségessé tette hatásköri, intézményi és el- járási reformok kidolgozását és elfogadását; e folyamat épp az idén zárul le, de természe- tesen a jövőben is válaszokat kell találni az új kihívásokra. Ennek eredményeként jött létre az intézmény életében a legalapvetőbb változás, a Bizottság és az időszakosan ülé- sező Bíróság összevonása és az állandó Bíróság felállítása 1998-ban. A nemzetközi bíróságok említett nehézségei ellenére a strasbourgi Bíróság sikerének egyik kulcsa épp az, hogy csak meghatározott keretek és korlátok között alakíthatja a tagállamok belső jogrendszerét. Mindenekelőtt: az Egyezménynek eltérő a jogforrási he- lye a tagállamok jogrendszerében – lehet alkotmányos, a rendes törvényeknél magasabb vagy egyszerű törvényi rangja, és ennek megfelelően az érvényesülése is eltérő. Maga a Bíróság csak az Egyezményben szabályozott, korlátozott terjedelmű jogok sérelmét álla- píthatja meg, míg a nemzeti alkotmányok alapjogi katalógusa szélesebb kört ölel fel. A testület következetesen alkalmazza a szubszidiaritás elvét, és nem helyettesítheti a leg- főbb nemzeti bírói fokot. Miután jelenleg 47, egymástól jelentősen eltérő jogrendszerrel és hagyományokkal rendelkező ország alkotja a Tanácsot, ezért széles mozgásteret enged a nemzeti sajátosságok érvényesülésének (margin of appreciation), és igyekszik megta- lálni azt a közös nevezőt, amelyben konszenzus van a tagállamok között. Ez nem jelenti azt, hogy ne alakulnának ki egyes ítéletek után súlyos konfliktusok az érintett tagálla- mokkal. A strasbourgi bíróság tekintélyét erősíti, hogy az Egyezmény erős szankciórendszert dol- gozott ki. A Bíróság a tagállamok által magukra nézve kötelezőnek elfogadott nemzetkö- zi egyezményt érvényesít, amely felhatalmazza az „igazságos elégtétel” kiszabására (41. cikk). Az Egyezményben részes felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek te- kintik a Bíróság ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. Az Egyezmény megsértését kimondó végleges ítéletek végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenőrzi (46. cikk). Az elmarasztalt állam kötelessége a sérelem orvoslása, azonban ennek megva- lósításában széles szabadságot élveznek, tehát az állam határozza meg, milyen módon or- vosolja az Egyezmény megsértését. A választott intézkedés lehet egyéni természetű (pél- dául bírósági eljárás újranyitása) vagy általános jellegű (például jogalkotás). Főleg ez utóbbi tényező, az egyedi jogsérelmen túl a jogalkotás általánosabb hatályú be- folyásolása vezetett oda, hogy egyre többen tekintenek úgy a Bíróságra, mint amely va- lamiféle alkotmánybíráskodás irányába mutató hatáskört gyakorol, többek szerint pedig az EJEB maga az európai alkotmánybíróság. E tendenciára a kommentár is felhívja a fi- gyelmet, és ezt a kérdést érdemesnek ítélem az előszó keretei között is megemlíteni. Azokkal értek egyet, akik különbséget tesznek az Egyezmény és a Bíróság között. E dist- inkció szerintem eleve gyengíti a strasbourgi bíróság alkotmánybírósági szerepe melletti érveket. Az Egyezmény nemzetközi jogi kötelező jellegét elismerik a részes államok, de XIX
ELŐSZÓ az Egyezmény nem európai alkotmány, hanem jogokat biztosít az államok joghatósága alatt lévő személyeknek. Ráadásul a védett jogok katalógusa is részleges, még más nem- zetközi egyezményekhez képest is. Ugyanakkor számos közös vagy legalábbis hasonló elem van a Bíróság és a nemzeti al- kotmánybíróságok működésében: a védett alapjogok, az eljárások, az érvelési módszerek és technikák, a kidolgozott alapelvek. Joggal mondható, hogy a Bíróság érvelése kevésbé a nemzetközi jogban, sokkal inkább az alkotmányjogban gyökerezik. Az Egyezmény szövegének változásában és a Bíróság gyakorlatában valóban nem elha- nyagolhatók a normakontroll irányába mutató jelek. A 46. cikk (4) bekezdése alapján a Miniszteri Bizottság a Bíróságtól kérheti annak a kérdésnek az eldöntését, hogy egy Szerződő Fél elmulasztotta-e az ítélet végrehajtása kapcsán őt terhelő kötelezettség telje- sítését, és ez a rendelkezés arra kívánt megoldást keresni, hogy az Európa Tanács jelentős bővülése és az egyéni panaszjog korlátlanná tétele tömegével eredményezett hasonló vagy azonos tartalmú indítványokat. A rendszerszintű problémák megoldását kimondó vagy előíró ítéletek orvoslására főszabályként jogalkotással kerülhet sor, ami közvetve az adott államban hatályos, tömeges problémákat okozó szabályozás kritikája. Ez az aktuá- lis példa arra is bizonyíték, hogy az Egyezmény hatályosulása és a bírósági joggyakorlat nem pusztán az Egyezmény szövegére támaszkodik. A pilot judgment mint sajátos eljá- rás az Egyezményben nem szerepel, azt a Bíróság saját eljárási szabályzatában intézmé- nyesítette. Akkor kerülhet sor ezen eljárás alkalmazására, ha a kérelemben foglalt tények alapján a bepanaszolt tagállam jogrendjének valamilyen strukturális vagy rendszerszintű hiányossága fedezhető fel, és e hiányosság miatt számos további hasonló panasz benyúj- tására kerülhet sor. A Bíróságnak egyfelől azonosítania kell a nemzeti jog azon hibáját vagy hiányosságát, amely a tömeges jogsértést okozhatja, a sérelem orvoslására pedig meg kell jelölnie, hogy az érintett államnak milyen jogorvoslati lehetőséget kell nemzeti szinten biztosítania. Tehát itt sem normakontrollról van szó, hanem az államnak kell meghatároznia azokat a megelőző vagy kártérítési jogorvoslatokat, amelyekkel eleget tesz a Bíróság által lefektetett kritériumoknak. Megítélésem szerint tehát bár az EJEB nem alkotmánybíróság, valóban mutat alkotmánybírósági szerepre utaló jegyeket. Végül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kommentár megjelenésének a Tizen- ötödik Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépése külön aktualitást ad. Említettem, hogy a strasbourgi ítélkezés fő problémája a Bíróság és a tagállamok viszonya: az, hogy a szu- verénnek számító tagállamok fölött egy nemzetközi bíróság hoz döntéseket. Nem csak szólam, hogy az Egyezmény végrehajtása elsősorban a nemzeti bírók feladata: az adott tagállamok bíráinak kell értelmezniük és végrehajtaniuk az Egyezmény rendelkezéseit, és ők ismerik legjobban a hazai jogot és körülményeket. A strasbourgi bíróság szubszidi- árius, kiegészítő szerepet játszik abban az esetben, amikor nemzeti szinten nem kerül or- voslásra az egyezménysérelem, ilyenkor az Egyezményben foglalt jogokat érvényesíti a Bíróság az adott tagállammal szemben, de ekkor különösen vigyáznia kell, hogy ne ne- gyedfokú bíróságként járjon el. Azok a kiegészítő jegyzőkönyvek, amelyek eljárási intézményi reformokat vezettek be, azt szolgálták, hogy a szubszidiaritás elve valóban kapjon tartalmat. Egyrészt elvi ala- pon, hogy a nemzeti bíróságok döntsenek, másrészt pedig pragmatikus okokból, hogy az ügyek oldódjanak meg lehetőleg minél nagyobb számban az adott államon belül, és ne XX
ELŐSZÓ kerüljenek Strasbourgba. Ennek eredményeképpen tényleg sikerült viszonylag reális és racionális mennyiségre leszorítani a panaszok számát. A Tizenötödik Kiegészítő Jegyzőkönyvet 2013-ban alkották meg az Európa Tanács tag- államai. 2021. április 21-én Olaszország is letétbe helyezte az Egyezmény Tizenötödik Kiegészítő Jegyzőkönyvének ratifikációs okmányát, így lehetővé vált, hogy az hatályba lépjen 2021. augusztus elsejével. A jegyzőkönyv eredményeként az Egyezmény szövegé- be bekerül a hivatkozás a szubszidiaritás elvére és az említett tagállami mérlegelési jog- kör (margin of appreciation) doktrínájára. A jegyzőkönyv hatálybalépése több jelentős változást eredményez a strasbourgi eljárásban is, így a kérelem benyújtására hat hónap helyett csak négy fog rendelkezésre állni a jogerős belső határozat megszületését követő- en (2022. február elsejével). Köszönet a szerzőknek és a szerkesztőknek állhatatos és pontos munkájukért, és kívá- nom a tisztelt olvasóknak, jogászoknak, bíróknak, az emberi jogi kérdések iránt érdeklő- dőknek, hogy haszonnal forgassák a kommentárt. XXI
Szerkesztői előszó Ez a könyv az első átfogó magyar nyelvű kommentár az Emberi Jogok Európai Egyezmé- nyéhez. A tudomány és a gyakorlat elismert képviselői tudományos igényességgel írták, elsősorban a gyakorlati szakemberek számára. A kommentár cikkenként magyarázza az Egyezményt az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjoga alapján, külön figyelmet fordít- va a Magyarországot érintő ügyekre. A kötet a legfontosabb angol, német és francia nyel- vű kommentárok hagyományait ötvözi, gyakorlatorientált módon, a tudományos viták részletes ismertetése nélkül. Különös jelentőséget ad a kommentárnak, hogy 2021. augusztus 1-jén hatályba lépett az Egyezmény Tizenötödik Kiegészítő Jegyzőkönyve, amely a szubszidiaritás elvének és a tagállamok mérlegelési jogkörének az Egyezmény preambulumába emelésével a belső jogorvoslati fórumokat még fontosabb szerephez juttatja. Ez a változás még nyilvánva- lóbbá teszi, hogy elsősorban a nemzeti hatóságok és bíróságok feladata az Egyezmény- ben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása és védelme, a strasbourgi bíróság csak a vég- ső védelmi vonalat biztosítja. Erre a szereposztásra a magyar jogrend kiválóan alkalmas, hiszen az Emberi Jogok Európai Egyezménye a magyar jog része, és mint ilyen, a belső fórumok előtt hivatkoz- ható és figyelembe veendő. Mi több, az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése alapján az Egyezmény nemzetközi szerződésként elsőbbséget élvez a belső jogszabályokkal szem- ben, amit lehetőség szerint a magyar jogszabályok egyezménykonform értelmezésével kell biztosítania a jogalkalmazónak. Ha pedig erre nincs mód, az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján az Egyezménybe ütköző magyar jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítheti. Az Egyezmény még az Alaptörvény értelmezé- sénél is szerepet kap: ha az Alaptörvény ugyanúgy fogalmazza meg egy alapjog lényegi tartalmát, mint az Egyezmény, akkor az Alkotmánybíróság által nyújtott alapjogvédelem szintje nem lehet alacsonyabb, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában meghatározott jogvédelem szintje. Azt reméljük, hogy ebben a jogi környezetben komoly gyakorlati haszna lehet az Egyezmény magyar nyelvű kommentárjának, mind a jogalko- tók, mind a jogalkalmazók számára. A szerkesztők köszönetet mondanak Armin von Bogdandynak, a heidelbergi Max Planck Összehasonlító Jogi és Nemzetközi Jogi Intézet igazgatójának azért, hogy az általa el- nyert Gottfried Wilhelm Leibniz-Preis támogatásával lehetővé tette a szerzők számára a kötet megírásához szükséges kutatómunkát a Max Planck Intézetben. Budapest, 2021 augusztusában A szerkesztők XXIII
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Róma, 1950. november 4. Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai, figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett; figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és haté- kony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza; figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység meg- valósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető sza- badságok megóvása és további fejlesztése; újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egy- részt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak; abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású kor- mányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek – megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására; megerősítve, hogy – a szubszidiaritás elvével összhangban – elsődlegesen a Magas Szerződő Felek kötelessége a jelen Egyezményben és az ahhoz fűzött jegyzőkönyvek- ben meghatározott jogok és szabadságok biztosítása, és hogy ennek során a Magas Szerződő Felek az Egyezmény által létesített Emberi Jogok Európai Bíróságának ellenőrzési jogköre alá eső mérlegelési jogkörrel rendelkeznek; az alábbiakban állapodtak meg: 1
1. CIKK Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására SONNEVEND PÁL – KAJTÁR GÁBOR A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy szá- mára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat. Irodalom Antal Berkes: International Human Rights Law Beyond State Territorial Con- trol. Cambridge University Press, Cambridge, 2021 ● Tobias Lock: „Beyond Bosphorus: The European Court of Human Rights’Case Law on the Responsibi- lity of Member States of International Organisations under the European Con- vention on Human Rights” 10 Human Rights Law Review 3 (2010) 529–545 ● Marko Milanovic– Tatjana Papic: „As bad as it gets: The European Court of Hu- man Rights’s Behrami and Saramati decision and general international law” 58 International & Comparative Law Quarterly (ICLQ) 2 (2009) 267–296 ● Dimitris Xenos: The Positive Obligations of the State under the European Convention of Human Rights. Routledge, Oxfordshire, 2013 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés [1]–[4] 2. A kötelezettség jellege és a kötelezettek köre [5]–[22] 2.1. Negatív és pozitív kötelezettségek [5]–[7] 2.2. Betudhatóság az alperes államnak [8]–[10] 2.3. Felelősség nemzetközi szervezetek és az Európai Unió cselekményeiért [11]–[21] 2.3.1. A tagállamok felelőssége az Európai Unió jogán alapuló jogsértésért [14]–[18] 2.3.2. A tagállamok felelőssége az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatán alapuló jogsértésért [19]–[21] 2.4. Az Egyezmény hatálya magánszemélyek között [22] 3. Jogosultak, az Egyezmény hatálya [23]–[42] 3.1. Területi joghatóság, extraterritoriális joghatóság [25]–[37] 3.1.1. Személy felett gyakorolt ellenőrzés [28]–[30] 3.1.2. Terület feletti ellenőrzés [31]–[33] 3.1.3. A területi állam joghatóságának hiánya [34]–[35] 3.1.4. Kiadatás és kiutasítás [36] 3.1.5. Kapcsolat az 56. cikkel [37] 3.2. Tárgyi hatály [38] 3.3. Személyi hatály [39]–[41] 3.4. Időbeli hatály [42] 2
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA 1. Bevezetés Az Egyezmény nem univerzális dokumentum: regionális emberi jogi nemzetközi szerző- 1 désként a tagállamait kötelezi,1 és mindazokat a természetes és jogi személyeket jogosít- 2 ja, akik a tagállamok joghatósága alá tartoznak. Az 1. cikk sine qua non feltétele az 3 Egyezmény alkalmazásának: joghatóság, valamint nemzetközi jogi kötelezettség elválla- 4 lása, annak megsértése és betudhatóság nélkül ugyanis az Emberi Jogok Európai Egyez- ményének egyetlen érdemi rendelkezése sem alkalmazandó. Az 1. cikk jelentősége alig- ha túlozható el, abból ugyanis levezethető az Egyezmény területi, tárgyi, személyi és idő- beli hatálya, a részes államok negatív és pozitív kötelezettségeinek megkülönböztetése és terjedelme, valamint a jogsértő államnak történő betudás kérdésköre, beleértve azokat az eseteket, amelyekben a jogsértést nem az alperes állam, hanem valamely nemzetközi szervezet követte el. Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása szerint a benne foglalt emberi jogok biztosítá- sát írja elő a szerződő államoknak. Ez a fordítás az Egyezmény autentikus szövegei közül az angol nyelvűhöz áll közelebb („shall secure” – a francia szöveg szerint „reconnais- sent”), ugyanakkor az angol nyelvű változat pontosabban kifejezésre is juttatja a tagálla- mokat terhelő kötelezettség jellegét, amennyiben a tagállamoknak nem pusztán el kell ismerniük az Egyezményben foglalt emberi jogokat, hanem aktívan is cselekedniük kell azok érvényre jutása érdekében. Ennek megfelelően a tagállamokat nemcsak tartózkodá- si (negatív) kötelezettségek terhelik az egyezményes jogok alapján, hanem tevőleges (po- zitív) kötelezettségeik is vannak →[6]–[7]. Mindemellett az 1. cikk keretszabály, megsér- tése önmagában nem lehetséges,2 az egyezménysértés mindig az egyes konkrét jogok megsértésével valósul meg. Az 1. cikk egyértelműen kifejezi továbbá azt, hogy az Egyezményben biztosított jogok közvetlenül, a belső jogba való átültetés, további nemzeti jogalkotás nélkül jogosítják a tagállamok joghatósága alá tartozó személyeket.3 Az Egyezmény tehát eltér a nemzetkö- zi jog általános természetétől, amely alapvetően az államokat jogosítja, illetve kötelezi közvetlenül, az egyének pedig a belső jog közvetítésével juthatnak a nemzetközi jog által garantált jogok élvezetéhez.4 Ugyanakkor az Egyezmény 1. cikke arra nem kötelezi a tagállamokat, hogy a belső joguk részévé tegyék az Egyezményt magát. Az sem elvárt, hogy az Egyezményre közvetlenül is hivatkozni lehessen a belső bírói fórumok előtt.5 Elegendő az, ha a tagállamok jogha- tósága alatt lévő személyek gyakorolni tudják az Egyezményben biztosított jogaikat, és hatékony belső jogorvoslatok állnak rendelkezésre az esetleges jogsértések kiküszöbölé- se érdekében. E tekintetben irreleváns, hogy a belső jogérvényesítés során kifejezetten az Egyezményre tud-e hivatkozni az egyén, vagy pedig az egyezményes emberi jogot a bel- 1 Soering v. the United Kingdom, 1989. július 7., no. 14038/88, § 86. 2 Streletz, Kessler and Krenz v. Germany [GC], 2001. március 22., nos. 34044/96, 35532/97, 44801/98, § 112. 3 Ireland v. the United Kingdom, 1978. január 18., no. 5310/71, § 239. 4 Sonnevend Pál: „A nemzetközi jog és a belső jog viszonya” in Kende Tamás et al. (szerk.): Nemzet- közi jog. Wolters Kluwer, Budapest, 2018 (2. kiadás), § 519. 5 William A. Schabas: The European Convention on Human Rights: A Commentary. Oxford Univer- sity Press, Oxford, 2015, 90. 3
1. CIKK ső jogban biztosító belső jogszabályi rendelkezésre. Az EJEB szerint ugyanis az Egyez- mény nem határozza meg, hogy milyen módon biztosítja a tagállam belső jogában az Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.6 Ezért nem volt ellentétes az Egyezmény 1. cikkével (sem a 13. cikkével →13. cikk [6]), hogy az Egyesült Királyság az 1998-ban elfogadott Human Rights Actig nem ültette át a belső jogába az Egyezményt. 2. A kötelezettség jellege és a kötelezettek köre 2.1. Negatív és pozitív kötelezettségek 5 Az Egyezmény tagállamai mindenekelőtt tartózkodni kötelesek attól, hogy a joghatósá- guk alatt álló személyeknek az Egyezmény 2–14. cikkében, valamint kiegészítő jegyző- könyveiben biztosított jogait megsértsék. A kötelezettségnek ez a negatív dimenziója minden egyezményes jognál érvényesül, és minden államhatalmi ágra és állami szervre irányadó. A törvényhozó hatalom tehát köteles tartózkodni az egyezménysértő jogszabá- lyok, a végrehajtó hatalom az ilyen egyedi közhatalmi aktusok, a bírói hatalom pedig az ilyen ítéletek meghozatalától. A bírói hatalom tekintetében ez a kötelezettség egyrészt ki- zárja a belső jogszabályok Egyezménnyel ellentétes értelmezését. Másrészt a bírói hata- lom hatáskörei keretei között arra is köteles, hogy az esetlegesen egyezménysértő belső jogszabály alkalmazásával előálló jogsértést megelőzze. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül az Egyezmény alapján a bíróság a belső jog szabályait figyelmen kívül hagyhatná. Ha azonban a belső jog megfelelő eljárási lehetőséget biztosít az Egyez- mény és a belső jogszabályok közötti konfliktus feloldására, akkor ezt a lehetőséget az eljáró bíróságnak igénybe kell vennie. Ilyen belső jogi lehetőség a magyar jogban az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 32. §-a szerinti nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata, amelyet a bíró- ságok az Alkotmánybíróságnál kezdeményezhetnek. 6 A negatív kötelezettségeken túl az Egyezmény azt a kötelezettséget is rója a tagállamok- ra, hogy megtegyenek minden olyan intézkedést, amely az Egyezményben biztosított jo- gok hatékony érvényesülését biztosítja. Ezek a pozitív kötelezettségek az EJEB gyakor- lata értelmében benne foglaltatnak a tagállamoknak az Egyezmény 1. cikke szerinti azon kötelezettségében, hogy biztosítsák az Egyezményben meghatározott jogok és szabadsá- gok hatékony gyakorlását.7 7 Pozitív kötelezettségeket az EJEB számos jog kapcsán megállapított már (→2. cikk [48]– [50]; 3. cikk [57]; 4. cikk [18]–[21]; 5. cikk [7]–[8]; 8. cikk [1]; 9. cikk [49]). A pozitív kö- telezettségek tartalma különböző lehet. Magában foglalhatja a jog gyakorlásához szüksé- ges jogintézmények létrehozását (mint például a házasság →12. cikk [3] vagy a tulajdon →1. jkv. 1. cikk [4]), a megfelelő eljárási lehetőségek biztosítását a jog érvényesítésére, a jogsértés felderítésének és üldözésének kötelezettségét →2. cikk [50], valamint annak a lehetőség szerint megakadályozását, hogy magánjogi jogalanyok megsértsék más ma- gánjogi jogalanyok egyezményes jogait →[22]. A pozitív kötelezettségek esetleges meg- sértésének vizsgálata során az EJEB általában nagyobb mérlegelési jogkört (margin of 6 James and others v. the United Kingdom, 1986. február 21., no. 8793/79, § 84. 7 Sørensen and Rasmussen v. Denmark [GC], 2006. január 11., nos. 52562/99, 52620/99, § 57. 4
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA appreciation) biztosít a tagállamoknak, és azt vizsgálja, a tagállam minden észszerű és megfelelő intézkedést megtett-e a jog biztosítására.8 2.2. Betudhatóság az alperes államnak Az Egyezményben biztosított emberi jogok kötelezettjei az Egyezmény tagállamai. Ah- 8 hoz, hogy az Egyezmény megsértése a tagállam részéről megállapítható legyen, szüksé- 9 ges, hogy a jogsértő cselekmény a tagállam cselekményének legyen tekinthető, azaz be- 10 tudható legyen a tagállamnak. Általánosságban ez minden esetben fennáll, ha állami in- tézmény részéről történik a jogsértés, függetlenül attól, hogy az államszervezet mely szintjén és melyik államhatalmi ágban helyezkedik el az adott intézmény. Az EJEB je- lenlegi gyakorlatában a betudhatóság kérdése nem befogadhatósági kritérium, hanem az ügy érdemi fázisában döntendő el a szerződő állam felelőssége vizsgálatának részeként.9 A Nemzetközi Jogi Bizottság államfelelősség-koncepciójának (ARSIWA)10 a nemzetközi szokásjogot tükröző külön fejezete taxatíve sorolja fel azokat az okokat, amelyek alapján egy cselekményt be lehet tudni egy államnak, azaz amikor egy magánszemély cselekmé- nye (nemzetközi) jogi értelemben államcselekedetnek számít (ARSIWA 4–11. cikk). Ide tartozik a de jure vagy de facto állami szerv magatartása (4. cikk), a kormányzati hata- lom elemeit gyakorló személy vagy egység cselekménye (5. cikk), egy másik állam által az állam rendelkezésére bocsátott szervek magatartása (6. cikk), a hivatalos hatóságok hiányában vagy helyett kifejtett olyan cselekmény, amely a kormányzati hatalom elemeit gyakorolja a hivatalos hatóságok hiányában vagy helyett (9. cikk), valamint az olyan fel- kelő mozgalmak magatartása, amelyek egy állam új kormányává válnak (10. cikk). Főszabály szerint az államok nem felelnek magánszemélyek vagy privát (az államhoz, il- letve a közhatalom gyakorlásához nem kapcsolható) entitások magatartásáért, cselekede- téért. Csak akkor lehet egy személy vagy entitás magatartását a nemzetközi jog szerint az adott állam cselekedetének tekinteni, ha a kifejtett magatartás betudható az államnak. Ez két körben lehetséges. Egyrészt akkor, amikor az ARSIWA 8. cikke alapján a személy vagy a személyek csoportja az adott állam utasításai szerint vagy irányítása vagy ellenőr- zése alatt cselekedett,11 illetve az ARSIWA 11. cikke alapján amennyiben és amilyen mértékben az állam a kérdéses magatartást sajátjának elismeri és elfogadja. 2.3. F elelősség nemzetközi szervezetek és az Európai Unió cselekményeiért Az Egyezmény tagállamai részes felei más nemzetközi szervezeteknek, illetve 27 állam 11 egyszerre tagja az Egyezménynek és az Európai Uniónak. Ez annyit jelent, hogy az Egyezmény tagállamai – különböző mértékben – korlátozták szuverenitási jogaikat nem- 8 David Harris – Michael O’Boyle – Colin Warbrick: Law of the European Convention on Human Rights. Oxford University Press, Oxford, 2018 (4. kiadás), 24. 9 Lásd pl. Georgia v. Russia (II) [GC] (merits), 2021. január 21., no. 38263/08, § 162. 10 Text adopted by the International Law Commission at its fifty-third session, in 2001, and submitted to the General Assembly as a part of the Commission’s report covering the work of that session (A/56/10). Yearbook of the International Law Commission, 2001, vol. II, Part Two, as corrected. 11 Lásd pl. Woś v. Poland, 2006. június 8., no. 22860/02, § 51–54. 5
1. CIKK zetközi szervezetek, illetve az EU javára, és kötelesek e nemzetközi szervezetek, vala- mint az EU kötelező joganyagát betartani. Ugyanakkor az Egyezménynek jelen állapot szerint csak államok a szerződő felei, és ezért az Egyezmény nemzetközi szervezetekre és az EU-ra nem bír kötelező erővel. Ez szükségszerűen magában hordozza annak a lehe- tőségét, hogy a tagállamok konkuráló, egymással ellentétes jogi kötelezettségeknek kell hogy megfeleljenek. Egyfelől be kell tartsák nemzetközi jogi, illetve uniós jogi kötele- zettségeiket, másfelől azonban nem sérthetik meg az Egyezményben biztosított emberi jogokat sem. 12 E dilemma feloldása mindenekelőtt annak a kérdésnek a megválaszolását teszi szüksé- gessé, felelősek lehetnek-e az államok a nemzetközi szervezetek cselekményeiért. 13 A Nemzetközi Jogi Bizottság 2011. évi koncepciója a nemzetközi szervezetek nemzetkö- zi jogsértő cselekményekért való felelősségéről (ARIO)12 a 6–9. cikkben szabályozza a betudás kérdését. A releváns kérdés az, hogy az emberi jog megsértését a nemzetközi szervezetben tagsággal rendelkező állam vagy maga a nemzetközi szervezet követte-e el, ugyanis csak az előbbi esetében van joghatósága a EJEB-nek. Rudolf Hess ügyében a Bi- zottság már 1975-ben megállapította, hogy a berlini börtönében szabadságvesztését töltő náci háborús bűnös állítólagos sérelmeiért az Egyesült Királyság szavazati joga ellenére nem felelős, mert jogait elválaszthatatlanul együtt gyakorolta a másik három szövetséges hataloméval (az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és a Szovjetunióval).13 2.3.1. A tagállamok felelőssége az Európai Unió jogán alapuló jogsértésért 14 Miután az Európai Unió még nem részese az Egyezménynek, közvetlenül nem lehet fele- lős azért, ha az uniós jog valamelyik szabálya az Egyezménnyel ellentétes. Ugyanakkor az EU valamennyi tagállama az EU mellett az Egyezményben is részes fél, és az uniós jogot a legtöbb esetben a tagállami intézmények hajtják végre és kényszerítik ki. Ezért a tagállamok felelősek lehetnek az Egyezmény megsértéséért még akkor is, ha a jogsértés szükségszerűen az uniós jogból következik. Ez az EU tagállamait feloldhatatlan konflik- tusnak teheti ki. 15 Az EJEB gyakorlata igyekszik ennek a konfliktusnak a lehetőségét csökkenteni azzal, hogy figyelembe veszi, az EU tagállamai szuverenitásuk gyakorlásának egy részét átru- házták az EU-ra. Az EJEB-nek a Bosphorus-ügyben összefoglalt megközelítése lényege, hogy megdönthető vélelmet állít fel amellett, hogy az EU általi jogvédelem egyenértékű (equivalent/ équivalente) az Egyezmény által nyújtott vélelemmel.14 E vélelem megdön- téséhez az szükséges, hogy a konkrét ügyben a jogvédelem nyilvánvalóan elégtelen 12 UN Doc. A/66/10, Draft articles on the responsibility of international organizations (Adopted by the International Law Commission at its sixty-third session, in 2011, and submitted to the General Assembly as a part of the Commission’s report covering the work of that session). Yearbook of the International Law Commission, 2011. vol. II, Part Two. 13 Hess v. the United Kingdom, no. 6231/73, az Emberi Jogok Európai Bizottságának 1975. május 28-i döntése, 72. 14 Bosphorus Hava Yolları Turizm ve Ticaret Anonim Şirketi v. Ireland [GC], 2005. június 30., no. 45036/98, § 155. 6
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA („manifestly deficient / insuffisance manifeste”) legyen.15 Ez nem jelent mást, mint hogy 16 az EU-jogon alapuló tagállami közhatalmi aktusok főszabály szerint csak akkor mi- 17 nősülnek egyezménysértőnek, ha a konkrét ügyben a kérelmező nyilvánvaló, jelentős 18 jogsértést tud bizonyítani. Az egyezményes és az uniós emberi jogi védelem egyenértékűségének vélelme (amelyet gyakran Bosphorus-vélelemnek is szoktak nevezni16) nem minden esetben irányadó. Egyrészt ha a tagállam elsődleges uniós jogot (például az alapító szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvet) hajt végre, amelynek létrejötte a tagállamok konszenzusa nélkül nem le- hetséges, és amely tartalmában legalábbis részben a tagállam akaratára vezethető vissza, akkor a tagállam felelőssége megállapítható az Egyezmény alapján. Ez volt a helyzet a Matthews-ügyben, ahol az EJEB azért állapította meg az Egyesült Királyság terhére az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. cikkében biztosított választáshoz való jog sérelmét →1. jkv. 3. cikk [8], mert az Európai Parlament tagjainak közvetlen választásáról szóló okmány melléklete kizárta az Európai Parlament választásából a Gibraltárban élőket.17 Másrészt ha a tagállamnak az uniós jog alapján diszkrecionális joga volt eljárni, akkor e mérlegelési jog gyakorlása során hozott intézkedéseiért a Bosphorus-vélelemre tekintet nélkül felelős az egyezményes jogok megsértéséért. Így például az MSS kontra Belgium és Görögország ügyben a belga állam a Bosphorus-ügyre hivatkozott, amikor azzal ér- velt, hogy a felperes Görögországba történő visszaküldése a Dublin II rendelet alapján történt. Az EJEB szerint azonban a rendelet 3. cikk (2) bekezdésének szuverenitásklau- zulája mérlegelési jogkört adott az alperes államoknak, és így nem tudtak mentesülni a felelősség alól.18 Nyilvánvaló mindemellett, hogy a Bosphorus-vélelem csak átmeneti megoldás lehet az Egyezmény és az uniós jog viszonyának kezelésére. Minden szempontból megnyugtató az EU csatlakozása lenne az Egyezményhez, amelyet a Tizennegyedik Kiegészítő Jegy- zőkönyv hatálybalépése óta az 59. cikk 2. bekezdése lehetővé tesz, és amelyet az EUSZ 6. cikk (2) bekezdése kifejezetten elő is ír az Európai Unió számára. A csatlakozást ugyanakkor az Európai Unió Bírósága 2/2013. számú véleményével első körben lehetet- lenné tette, mivel a csatlakozási szerződés tervezete több okból ellentétes az uniós jog- gal19 →59. cikk [6]. Kérdéses, hogy a 2/2013. számú vélemény alapján lehetséges-e meg- 15 Bosphorus Hava Yolları Turizm ve Ticaret Anonim Şirketi v. Ireland [GC], 2005. június 30., no. 45036/98, § 156. 16 Lásd pl. Stian Øby Johansen: „The Bosphorus Presumption is still Alive and Kicking: the Case of Avotiņš v. Latvia” PluriCourts Blog, 2016. május 24. https://bit.ly/2W5Jc1z. 17 Matthews v. the United Kingdom [GC], 1999. február 18., no. 24833/94, § 33–35. 18 M.S.S. v. Belgium and Greece [GC], 2011. január 21., no. 30696/09, § 339–340. 19 Az Európai Unió Bíróságának 2/13. sz. véleménye, 2014. december 18., § 258: „a tervezett megálla- podás, mivel – alkalmas arra, hogy megsértse az uniós jog sajátos jellemzőit és autonómiáját, amennyiben nem bizto- sítja az összhangot az EJEE 53. cikke és a Charta 53. cikke között, nem előzi meg a tagállamok között az uniós jog tekintetében fennálló kölcsönös bizalom elve sérelmének veszélyét, és nem tartalmaz semmi- lyen előírást a tizenhatodik jegyzőkönyvben létrehozott mechanizmus és az EUMSZ 267. cikkben foglalt előzetes döntéshozatali eljárás viszonya tekintetében; – alkalmas arra, hogy megsértse az EUMSZ 344. cikket, amennyiben nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tagállamok, valamint a tagállamok és az Unió közötti, az EJEE‑nek az uniós jog tárgyi hatálya alá tartozó alkalmazásával kapcsolatos jogvitát lehessen az EJEB előtt kezdeményezni; – nem írja elő az alperesi pertársaság mechanizmusa és az EJEB előzetes bevonására irányuló eljárás 7
1. CIKK felelő szövegű csatlakozási szerződés megkötése, de ez nem változtat azon, hogy az Eu- rópai Unió az EUSZ 6. cikk (2) bekezdése alapján továbbra is köteles az Egyezményhez való csatlakozásra. 2.3.2. A tagállamok felelőssége az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatán alapuló jogsértésért 19 Amennyiben az Egyezmény tagállamai az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatait hajtják végre, az EJEB alapvetően attól függően állapítja meg a tagállam felelősségét vagy annak hiányát, hogy a konkrét cselekmény az ENSZ-nek vagy a tagállamnak volt-e betudható. 20 A Behrami- és a Saramati-ügyben Franciaország és Norvégia mentesült a felelősség alól, mivel az EJEB úgy találta, a jogsértések az ENSZ-nek, nem pedig az alpereseknek voltak betudhatók. A Behrami-ügyben a kérelmező Franciaország felelősségének megállapítá- sát kérte az Egyezmény 2. cikke alapján arra való tekintettel, hogy a NATO-beavatkozás után ottmaradt és fel nem robbant kazettás bombák megjelölésének és hatástalanításának elmaradása az egyik fia halálához, a másiknak pedig a megvakulásához vezetett. A Sa- ramati-ügyben a felperes évekig az ENSZ koszovói UNMIK-missziója által ellenőrzött börtönben volt emberölés kísérletéért, amely letartóztatása idején egy norvég tiszt pa- rancsnoksága alatt állt. A felperes az 5., 6. és 13. cikk megsértésének megállapítását kér- te az EJEB-től.20 A testület mindkét eset cselekményeinek betudása során azt vizsgálta, hogy ki gyakorolta a műveletek feletti végső fennhatóságot és ellenőrzést („ultimate au thority and control”) a NATO koszovói békefenntartó missziója (KFOR) és az UNMIK fölött. Mivel ezt a műveleti döntésektől függetlenül az ENSZ Biztonsági Tanácsa gyako- rolta, a kérdéses cselekményeket az ENSZ-nek, nem pedig Franciaországnak és Norvégi- ának tudta be az EJEB, és így nem fogadta be a kérelmeket.21 21 Az EJEB az Al-Jedda kontra Egyesült Királyság ügyben szintén a műveletek feletti végső fennhatóság és ellenőrzés kérdését vizsgálta a felperes hároméves fogva tartása ügyében. Mivel a testület nem tudta megállapítani, hogy az ENSZ BT gyakorolta volna a végső fennhatóságot és ellenőrzést a jogellenes cselekmény felett, a EJEB az Egye- sült Királyságnak tudta be a jogsértést az eljáró brit tiszt (de jure állami szerv) státusa alapján.22 működésének olyan részletszabályait, amelyek lehetővé teszik az Unió és az uniós jog sajátos jellemzői- nek megőrzését, továbbá – nem tartja tiszteletben az uniós jognak az Unió jogi aktusai, fellépései és mulasztásai bírósági felül- vizsgálata tekintetében a KKBP területén fennálló sajátos jellemzőit, mivel ezen aktusok, fellépések vagy mulasztások közül egyesek bírósági felülvizsgálatát kizárólag egy Unión kívüli szervre ruházza, nem egyeztethető össze az EUSZ 6. cikk (2) bekezdésével és a 8. EU-jegyzőkönyvvel.” 20 Behrami and Behrami v. France and Saramati v. France, Germany and Norway (Dec.) [GC], 2007. május 2., nos. 71412/01, 78166/01. 21 Behrami and Behrami v. France and Saramati v. France, Germany and Norway (Dec.) [GC], 2007. május 2., nos. 71412/01, 78166/01, § 128–143. 22 Al-Jedda v. the United Kingdom [GC], 2011. július 7., no. 27021/08, § 84. Az Al-Skeini-ügyben ezzel szemben az EJEB csupán a joghatóság kérdésével foglalkozott, és nem vizsgálta a betudhatóság kérdé- sét, mert az Egyesült Királyság korábban soha nem vitatta, hogy neki lett volna betudható a cselekmény (az EJEB itt kifejezetten az estoppel jogintézményére hivatkozva zárta le a betudhatóság vizsgálatát). Al-Skeini and others v. the United Kingdom [GC], 2011. július 7., no. 55721/07, § 97–100. 8
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA 2.4. Az Egyezmény hatálya magánszemélyek között A német alkotmányjogtudományból származó, de az angolszász környezetben is használt 22 Drittwirkung (harmadikok közötti hatály) fogalma alatt az emberi jogok magánjogi jog alanyok közötti alkalmazhatóságát értjük. A közvetlen Drittwirkung – amelynek esetén egy magánjogi jogalanyt közvetlenül kötelezné az emberi jog – az Egyezmény kontextu- sában nyilvánvalóan nem merül fel, hiszen az Egyezmény nemzetközi szerződésként csak annak tagállamait kötelezheti. Ugyanakkor az EJEB gyakorlata értelmében a tagál- lamok pozitív kötelezettségei közé tartozik annak megelőzése, hogy magánszemélyek egymás emberi jogait megsértsék.23 Másként megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az Egyezmény alapján a Drittwirkung közvetve, a tagállamok pozitív védelmi kötelezettsé- gén keresztül érvényesül. 3. Jogosultak, az Egyezmény hatálya Az 1. cikk a tagállamok joghatósága alatt lévő személyek számára biztosítja az Egyez- 23 ményben foglalt jogok élvezetét. Ennek alapján mindazon személyek hivatkozhatnak az 24 egyezményes emberi jogokra, akik valamelyik tagállam joghatósága alá tartoznak. A nemzetközi jog alapján az államok joghatósága alapvetően a területükre terjed ki, és ez irányadó az Egyezményre is. Ugyanakkor bizonyos esetekben az Egyezménynek a tagál- lamok államterületén túlra is kiterjed a hatálya akkor, ha úgy tekinthető, hogy az adott esetben tagállam a területén kívül is joghatóságot gyakorol. Amennyiben megállapítható, hogy fennáll a tagállam joghatósága, vizsgálandó, hogy az Egyezmény személyi, tárgyi és időbeli hatálya is kiterjed-e arra, aki az egyezményes jog- ra hivatkozik. 3.1. Területi joghatóság, extraterritoriális joghatóság Az államok joghatósága főszabály szerint területi, ami alól csak nagyon kivételes és spe- 25 ciális esetekben lehet eltérni. Azaz az Egyezmény területi joghatósága, az a terület, 26 amelyre a részes államok az emberi jogi kötelezettségeiket elvállalták, csupán az államok területére terjed ki.24 Így önmagában az a tény, hogy a felperes egy részes állam területén él, nem alapozza meg a területi joghatóságot.25 A területi joghatóság EJEB általi értelmezése bevallottan szűkíti az Egyezmény alkal- mazhatóságát. A testület felfogásában az Egyezmény célja egy regionális jogvédő rend- szer kialakítása, egy olyan jogi tér (legal space, espace juridique) létrehozása, amely nem az egész földre, hanem célzottan a részes államok területére terjed ki. Azaz önma- gában az a tény, hogy a felperesek egy vagy több részes államnak betudható potenciáli- san jogsértő magatartás negatív következményeinek hatása alá kerülnek, nem alapozza 23 Verein gegen Tierfabriken v. Switzerland (no. 1), 2001. június 8., no. 24699/94, § 47. 24 Banković and others v. Belgium and others (Dec.) [GC], 2001. december 12., no. 52207/99, § 61, 67; Catan and others v. the Republic of Moldova and Russia [GC], 2011. július 7., no. 27021/08, § 104. 25 Chagos Islanders v. the United Kingdom (Dec.), 2012. december 11., no. 35622/04, § 63. 9
1. CIKK meg a területi joghatóságot.26 Abban az esetben viszont megállapította az EJEB az Egyez- mény területi joghatóságát, amikor a litván határőrök megtagadták több menedékkére- lem átvételét a Belorusziával közös határon.27 27 Az extraterritoriális joghatóság klasszikus kivételeit két esetkör alapozza meg az EJEB gyakorlatában. Az egyik az alperes állam által a felperes személye felett gyakorolt ellen őrzés esete, míg a másik az alperes állam által egy harmadik állam területe vagy annak egy része feletti ellenőrzés. 3.1.1. Személy felett gyakorolt ellenőrzés 28 Az alperes állam által a felperes személye felett gyakorolt ellenőrzés egyik alesete a nagykövetek vagy konzulok által gyakorolt ellenőrzés az alperes állam területén kívül. Bár az alperes állam területén kívül, de az Egyezmény területi hatálya alá tartozhat pél- dául a német konzul állítólagos jogsértő magatartása Marokkóban28 vagy a brit konzul állítólagos mulasztása Jordániában.29 Bár mindkét esetben az alperes saját állampolgára volt a felperes, nem ez a tény alapozta meg a joghatóságot. Az NDK-ba delegált dán nagy- követ magatartása ugyancsak az Egyezmény hatálya alá tartozott, amikor rendőrt hívott a nagykövetségen menedéket kereső német állampolgárok ellen.30 29 Az alperes állam által a felperes személye felett gyakorolt ellenőrzés másik alesete az ál- lamterületen kívül tartózkodó hajók vagy légi járművek területi joghatóságot eredmé- nyező jellege, összhangban a nemzetközi jog általános szabályaival.31 Ezek alapján a Lit- vániában bejegyzett hajó bár az Atlanti-óceánon hajózott, közel a brazil partokhoz, még- is megalapozta az Egyezmény területi hatályát a sértett halálával kapcsolatos kivizsgálá- si kötelezettség elmulasztása (2. cikk) miatt.32 30 Az alperes állam által a felperes személye felett gyakorolt ellenőrzésnek egy harmadik esete, amikor az alperes állam ügynöke ellenőrzést gyakorol a sértett felett. Az 1. cikk ilyen módon történő tágító értelmezésének célja annak elkerülése, hogy egy állam olyan cselekedeteket tudjon elkövetni harmadik államban, amelyek alapesetben az Egyezmény területi hatálya alá tartoznának, ha azokat saját területén követné el. Következésképp az 1. cikk hatálya alá tartozott, amikor a török hatóságok tagjai letartóztatták Nairobi repte- rén és Törökországba szállították a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjét,33 amikor két iraki állampolgár brit ellenőrzés alatt lévő bagdadi börtönbe kerülve annak a veszély- nek volt kitéve, hogy az iraki hatóságoknak történő átadásuk után felakaszthatják őket,34 vagy amikor egy kambodzsai hajó személyzete a francia haditengerészet ellenőrzése alá 26 Banković and others v. Belgium and others (Dec.) [GC], 2001. december 12., no. 52207/99, § 67–71. 27 M.A. and others v. Lithuania, 2018. december 11., no. 59793/17, § 70. 28 X. v. Germany, no. 1611/62, az Emberi Jogok Európai Bizottságának 1965. szeptember 25-i döntése. 29 X. v. the United Kingdom, no. 7547/76, az Emberi Jogok Európai Bizottságának 1977. december 15-i döntése. 30 M. v. Denmark, no. 17392/90, az Emberi Jogok Európai Bizottságának 1992. október 14-i döntése. 31 Bővebben lásd Kende et al. 2017, 264–266. 32 Bakanova v. Lithuania, 2016. május 31., no. 11167/12, § 63. 33 Öcalan v. Turkey [GC], 2005. május 12., no. 46221/99, § 91. 34 Al-Saadoon and Mufdhi v. the United Kingdom (Dec.), 2009. június 30., no. 61498/08, § 86–89. 10
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA került kábítószer-kereskedelem vádjával.35 Az Al-Jedda-ügyben ugyancsak az Egyesült Királyság felelősségét állapította meg az EJEB egy iraki civil három évig történő fogva tartásának ügyében, mert az iraki férfi brit katonák ellenőrzése alatt állt.36 3.1.2. Terület feletti ellenőrzés Az extraterritoriális joghatóság klasszikus kivételének másik esetköre az alperes állam 31 által egy harmadik állam területe vagy annak egy része feletti ellenőrzés. Bár az Egyez- 32 mény területi hatálya főszabály szerint a szerződő állam területére korlátozódik, meg- szállás és a területi állam ellenőrzésének elvesztésével védelmi vákuum alakulna ki, ha 33 nem terjedne ki e területekre az azokat ellenőrző államnak az 1. cikk értelmében vett jog- hatósága. A területi ellenőrzés több módon is megvalósulhat. Az egyik lehetőség a területet ellen őrző állam (jogszerű vagy jogellenes) katonai jelenléte a területen, amely hatékony átfo- gó ellenőrzés („effective overall control”) esetén megalapozza a beavatkozó állam terü- leti joghatóságát. Megszálló hatalomként nem állapította meg azonban az EJEB az Egye- sült Királyság felelősségét az Al-Skeini és társai ügyben, amelyben bár hat ember halálát brit katonák által ejtett seb okozta, az alperes állam a megszállás ellenére nem ellenőriz- te hatékonyan a kérdéses délkeleti területét Iraknak.37 Egy Hollandiával szembeni ügy- ben meg is erősítette az EJEB, hogy a megszállás ténye önmagában nem eredményezi az 1. cikk értelmében vett joghatóság megállapítását,38 ami természetesen nem zárta ki eb- ben az esetben az alperes felelősségének megállapítását az általa gyakorolt ellenőrzés ha- tékonysága alapján. Nem állapította meg azonban az EJEB Törökország felelősségét olyan potenciális jogsértések tekintetében, amelyekre Észak-Irakban került sor, török megszállás, de nem hatékony átfogó ellenőrzés alatt.39 A területet ellenőrző állam felelőssége az elfoglalt területen egy szeparatista rezsim lét- rehozásán keresztül is megvalósulhat. Törökország hatékony átfogó ellenőrzése alapján terjesztette ki az EJEB az 1. cikk területi elvét Észak-Ciprusra, ahol a török megszállás és támogatás következtében jött létre a nemzetközileg el nem ismert és el sem ismerhető Észak-Ciprusi Török Köztársaság (TRNC). A Loizidou-ügyben Törökország felelősségét az EJEB a felperes tulajdonhoz való jogának sérelme alapján azért állapította meg saját katonái, valamint a TRNC Törökországnak betudható jogsértései miatt, mivel az alperes állam hatékony átfogó ellenőrzést gyakorolt a bábállam területén.40 Oroszország felelős- ségét ugyanezen elv alapján állapította meg az EJEB több ügyben is a Moldova területé- ről erőszakkal kiszakított, ugyancsak nemzetközi jogilag el nem ismerhető Dnyeszter Menti Köztársaság területén. A szeparatista rezsim sem létrejönni, sem fennmaradni 35 Medvedyev and others v. France [GC], 2010. március 29., no. 3394/03, § 67. 36 Al-Jedda v. the United Kingdom [GC], 2011. július 7., no. 27021/08, § 76–86. Lásd még Hassan v. the United Kingdom [GC], 2014. szeptember 16., no. 29750/09, § 75–80. 37 Al-Skeini and others v. the United Kingdom [GC], 2011. július 7., no. 55721/07, § 20–23. 38 Jaloud v. the Netherlands [GC], 2014. november 20., no. 47708/08, § 142. 39 Issa and others v. Turkey, 2004. november 16., no. 31821/96, § 71–82. 40 Loizidou v. Turkey (preliminary objections), 1995. március 23., no. 15318/89, § 63–64; Loizidou v. Turkey (merits), 2006. december 18., no. 15318/89, § 52–57; Cyprus v. Turkey [GC], 2001. május 10., no. 25781/94, § 76–77. 11
1. CIKK nem volt képes Oroszország katonai, politikai és pénzügyi segítsége nélkül, aminek kö- vetkeztében Oroszország hatékony ellenőrzést gyakorol a terület felett.41 Örményország szintén ezért volt felelős az Azerbajdzsán területéről jogellenesen kiszakadt Hegyi-Kara- bah Köztársaság területén elkövetett jogsértésekért. Az Örményország által katonailag és pénzügyileg is támogatott szeparatista rezsim területén élő azerbajdzsáni kurdok a ka- tonai konfliktus miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Az alperes 1. cikk szerinti joghatósága a kérdéses területre katonai jelenléte és a rezsimnek nyújtott nagyarányú tá- mogatása miatt terjedt ki.42 3.1.3. A területi állam joghatóságának hiánya 34 Kivételes esetben előfordulhat, hogy egy állam a saját területén nem gyakorol joghatósá- got az 1. cikk értelmében. Ennek tipikus formája a fent ismertetett katonai megszállások tükörképe, azaz amikor az alperes állam egy másik állam ellenőrzése miatt nem tudja joghatóságát saját területén gyakorolni. Szemben a megszálló hatalom helyzetével, ebben az esetben a területi állam joghatósága szempontjából a tesztet nem a terület hatékony el- lenőrzése jelenti. Az EJEB vélelmezi ugyanis a területi állam joghatóságát, amely azon- ban egy részben vagy egészben megdönthető vélelem.43 A területi állam így megszállás esetén sem veszti el joghatóságát területe felett az 1. cikk értelmében, annak csupán a mértéke csökken a megszálló állam ellenőrzése mértékének függvényében. Következés- képp a területi állam negatív és pozitív kötelezettségei megkülönböztetésének kiemelt je- lentősége lesz a saját terület feletti ellenőrzés elvesztése esetén. 35 A fentiek alapján az EJEB például az embertelen börtönkörülményekre panaszkodó fel- peresek kérelmére megállapította Moldávia joghatóságát a Dnyeszter Menti Köztársaság területén az 1. cikk értelmében annak ellenére, hogy az alperes nem ellenőrizte a terüle- tet (és így a kérdéses börtönt sem). Mivel azonban az adott terület nemzetközi jogilag Moldávia részét képezte, az EJEB megállapította az alperes felelősségét azon pozitív kö- telezettségek teljesítése terén, amelyek a területen élő személyek jogainak jogi és diplo- máciai úton történő érvényesítésére vonatkozott.44 Azaz a területi államnak a terület el- lenőrzésének elvesztése ellenére fel kell használnia minden rendelkezésre álló lehetséges eszközt, amellyel fel tud lépni a joghatósága alá tartozó személyek jogai és szabadságai védelme érdekében. Ez állhat a terület feletti szuverenitás ismételt kinyilvánításából, a szeparatista mozgalmak támogatásától való tartózkodásból, a kérdéses terület feletti el- lenőrzés visszavételének megkísérléséből, az érintett személyek helyzetének minden le- 41 Ilaşcu and others v. Moldova and Russia [GC], 2004. július 8., no. 48787/99, § 377–394; Ivanţoc and others v. Moldova and Russia, 2011. november 15., no. 23687/05, § 116–120; Catan and others v. the Re- public of Moldova and Russia [GC], 2012. október 19., nos. 43370/04, 8252/05, 18454/05, § 116–123; Mozer v. the Republic of Moldova and Russia [GC], 2016. február 23., no. 11138/10, § 109–111. 42 Chiragov and others v. Armenia [GC], 2015. június 16., no. 13216/05, § 169–186. 43 Sargsyan v. Azerbaijan [GC], 2015. június 16., no. 40167/06, § 132–151. 44 Pocasovschi and Mihaila v. the Republic of Moldova and Russia, 2018. május 29., no. 1089/09, § 43–46. 12
KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA hetséges politikai vagy diplomáciai eszközzel történő biztosításából, valamint a rendel- kezésre álló jogi utak érvényesítéséből.45 3.1.4. Kiadatás és kiutasítás Egyes jogok esetében a tagállamok azzal is megsérthetik az Egyezményt, ha olyan állam- 36 ba adják vagy utasítják ki a joghatóságuk alatt álló személyt, ahol őt az adott jog sérelme fenyegeti. Ez igaz mindenekelőtt az élethez való jogra (2. cikk), a kínzás tilalmára (3. cikk), a személyes szabadsághoz való jogra (5. cikk), valamint a tisztességes eljáráshoz való jogra (6. cikk). Ilyen esetben a szóban forgó jog tényleges megsértését nem a kiadó vagy kiutasító tagállam hajtaná végre, hanem az az Egyezményben nem részes állam, ahová a kiadás vagy kiutasítás történik. Az EJEB szerint azonban önmagában a jogsértés veszélyének való kitétel a kiadással vagy a kiutasítással megvalósítja az adott jog sérel- mét. Extraterritoriális hatály ezért ezekben az esetekben csak látszólag merül fel. 3.1.5. Kapcsolat az 56. cikkel Az 1. és az 56. cikk kapcsolata egy olyan paradox eredményre világít rá, amelynek ma- 37 gyarázata még a gyarmati időkben keresendő. Az 56. cikk 1. bekezdése értelmében ugyanis „[a]z Egyezmény megerősítése alkalmával vagy ezt követően bármikor, bármely állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy – fenntartva az ezen cikk 4. bekezdésében foglaltakat – az Egyezmény minden olyan területre, vagy e területek egy részére terjed ki, melyek nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel”. Az 56. cikk olyan tengerentúli területekre vonatkozik, amelyek irányításáért egy részes fél felelős. A meglévő hatékony ellenőrzés ellenére ugyanakkor az ilyen területekre csak ab- ban az esetben terjed ki az Egyezmény területi hatálya, ha arra vonatkozóan az érintett állam külön nyilatkozatot tett. Vagyis az 1. cikk és annak joghatósági rendszere nem ér- telmezhető úgy, hogy az ilyen területekre nyilatkozat nélkül az Egyezmény területi hatá- lya kiterjedhetne.46 3.2. Tárgyi hatály Az Egyezmény tárgyi hatályát az egyes szubsztantív rendelkezések, valamint az egyes 38 jegyzőkönyvek által még biztosított jogok alkotják. Az Egyezmény bár számos fontos emberi jogot tartalmaz, nem biztosítja például az önrendelkezési jogot, a politikai me- nedékjogot vagy a más részes államba való szabad belépés vagy letelepedés joggát.47 Az egyes államok által tehető fenntartások rendszere tovább korlátozza az Egyezmény tár- gyi hatályát →57. cikk [1]–[2]. Az EJEB joghatóságát a 32. cikk részletezi →32. cikk [1]–[5]. 45 ECtHR: Guide on Article 1 of the European Convention on Human Rights. Council of Europe, 30 April 2019. https://bit.ly/3yfcAPS, para 25. 46 Quark Fishing Ltd v. the United Kingdom (Dec.), 2006. szeptember 19., no. 15305/06; Chagos Islan- ders v. the United Kingdom (Dec.), 2012. december 11., no. 35622/04, § 67–75. 47 Schabas 2015, 94. 13
1. CIKK 3.3. Személyi hatály 39 Az 1. cikk szövege eredetileg a „residing in their territories” fordulatot tartalmazta, amelyet a tárgyaló államok végül annak túlzottan szűkítő jellege miatt elvetettek.48 A „to everyone” fordulat ezt kiterjeszti bármely természetes vagy jogi személyre, személyek csoportjára vagy nem kormányzati szervezetre.49 Az állampolgárság általában nem felté- tele az Egyezmény alkalmazásának, a tagállamokkal szemben az állampolgárokon kívül mindazok hivatkozhatnak az Egyezményben biztosított jogokra, akik az állam jogható- sága alatt állnak. Ugyanakkor az Egyezmény egyes cikkelyei (például a 14. és a 16. cikk) lehetővé tesznek állampolgárság-alapú különbségtételt →14. cikk [54]; 16. cikk [3]–[5], más rendelkezések kifejezetten a külföldieket védik – például az 5. cikk 1. bekezdés f) pontja →5. cikk [48]–[50] –, megint mások csak az állampolgárokat védik, mint például a Negyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. cikke. 40 A magzatokra generálisan nem terjed ki az Egyezmény hatálya, az egyes államok mérle- gelési szabadságába tartozik annak eldöntése, hogy a születést megelőző időpontban el- ismerik-e a méhmagzat jogalanyiságát.50 Bár az immunitással rendelkező személyekre, így a diplomatákra, valamint állam- és kormányfőkre és külügyminiszterekre kiterjed a részes államok joghatósága, immunitásuk folytán eljárás, így nyomozati cselekmények sem folytathatók ellenük.51 41 Az Egyezmény a természetes személyeken túl jogi személyekre akkor terjed ki, ha az Egyezményben biztosított jog tartalma szerint alkalmas erre. Így például jogi személyek értelemszerűen nem hivatkozhatnak az Egyezmény házasságkötéshez való jogot biztosí- tó 12. cikkére, ugyanakkor minden további nélkül jogosultak például a tisztességes tár- gyaláshoz való jog (6. cikk), a véleménynyilvánítás szabadsága (10. cikk), valamint a tu- lajdonjog (Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikk) védelmére. 3.4. Időbeli hatály 42 Az Egyezmény és jegyzőkönyvei hatálybalépésük napjától kötelezők az adott államra, és ezért csak az ezt az időpontot követően elkövetett jogsértések esetén alkalmazandók. Egyetlen állam sem köteles visszamenőleges hatállyal biztosítani ezeket a jogokat →35. cikk [50]. 48 Collected Edition of the Travaux Préparatoirs of the European Convention on Human Rights, Vol. III. 260. 49 Schabas 2015, 92. 50 Vo v. France [GC], 2004. július 8., no. 53924/00, § 82. 51 Bővebben lásd Kende et al. 2017, 295–305. 14
Search
Read the Text Version
- 1 - 38
Pages: