A közzététel költségeit minden esetben a kikötés alkal- ti Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte fo-mazója köteles viselni.” lyamatban lévő eljárásban tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e 29. pont tisztességtelen, és felhív- A PK vélemények alapján megállapítható, hogy a tisz- ta őket, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozzanak. Csipaitességtelen szerződési feltételek vizsgálata attól függő- Cs. arra hivatkozott, hogy túlzottnak látja a Banif Plusen, hogy fogyasztói szerződésről, avagy nem fogyasztói Bank követelését, és csak a tőkeösszeget ismeri el ala-szerződésről van szó ketté válik. Fogyasztó szerződés pos követelésnek. A Banif Plus Bank vitatta a szóbanesetén a hivatalbóli vizsgálat kerül előtérbe, míg nem forgó feltétel tisztességtelen jellegét. 2010. július 6-ifogyasztói szerződés esetén változatlanul a tisztesség- ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság köteleztetelenségre való hivatkozás vezethet a semmisség meg- Csipai Cs.-t a szerződés 29. pontja figyelmen kívül ha-állapítására. Ennek oka az Európai Unió jogrendjében gyásával kiszámított összegnek a Banif Plus Bank ré-keresendő, amely a 93/13/EGK irányelv révén a fo- szére történő megfizetésére. A Banif Plus Bank felleb-gyasztói jogok védelmét biztosítani kívánja. Az elmúlt bezést nyújtott be ezen ítélettel szemben. E körülmé-időszakban több olyan magyar bíróság által kezdemé- nyekre tekintettel a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogynyezett előzetes döntéshozatali eljárás volt folyamat- felfüggeszti az eljárást, és az EUB felé fordult annakban, amely éppen eljárásjogi kérdésekben foglalt állást tisztázása végett, hogy megfelelt-e az elsőfokú bírósága tisztességtelen szerződési feltétel hivatalbóli észlelé- eljárása az irányelvnek, amikor a felek arra irányulóse esetén39. kérelme nélkül tájékoztatta őket, hogy tisztességtelen szerződési feltételt észlelt, és indokolt volt-e a felhívá-A tisztességtelen szerződési feltételek suk, hogy nyilatkozzanak a tisztességtelenség jogkö-hivatalbóli vizsgálatához kötődő vetkezményeire nézve, illetve indokolt-e a szerződésmagyar ítéletek az Európai Unió valamennyi kikötésének vizsgálata, vagy kizárólagBírósága (EUB) részéről a 93/13/EGK azon kikötések vizsgálata, amelyekre a fogyasztóvalirányelvhez kapcsolódóan szerződő fél az igényét alapozza. C-243/08. számú ügyben40 a fogyasztóval szerződő Az EUB válaszában az irányelv 6. cikkének (1) bekez-fél székhelye szerinti kizárólagos illetékességi kikötés dését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezte,került rögzítésre a szerződés részét képező általános hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jel-szerződési feltételekben. Az előzetes döntéshozatali el- legét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz,járást kezdeményező bíróság annak tisztázását várta hogy levonhassa az ezen észlelésből származó követ-az EUB-tól, hogy ez a kikötés csak a fogyasztó kérelmé- kezményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájé-re vehető-e figyelembe. Az EUB válaszában arra az ál- koztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisíté-láspontra helyezkedett, hogy a tisztességtelen szerző- sét kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontra-dési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra diktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szer-nézve, és ne szükséges, hogy azt a fogyasztó előzetesen ződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelőmegtámadja. nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztas- sa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a C-472/11. számú ügy41 tényállása szerint 2006. júni- nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóanus 16-án Csipai Cs. kölcsönszerződést kötött a Banif előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vi-Plus Bankkal, amelynek lejártát 2012. június 15-ben tassák meg azokat. A nemzeti bíróságnak az általa elbí-határozták meg. A Banif Plus Bank által előre kidolgo- rálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel eset-zott szerződés 29. pontja akként rendelkezett, hogy ha legesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelésa szerződés az adós szerződésszegése vagy felróható céljából figyelembe kell vennie a szerződés mindenmagatartásának következtében bármely ok miatt kerül egyéb feltételét.a futamidő lejárta előtt felmondásra, akkor a kamato-kon és a költségeken kívül az adós az összes hátralévő C-397/11. számú ügy42 tényállása szerint 2007. júliustörlesztőrészlet összegét is köteles megfizetni. A meg- 4-én Jőrös E. kölcsönszerződést kötött a magyar pénz-fizetendő törlesztőrészletek a tőkeösszeg mellett ügy- ügyi intézményként működő Aegonnal hozzávetőlegleti kamatrészt és biztosítási díjat is magukban foglal- 160 000 svájci frank (CHF) összegről, amelyet magyartak. Csipai Cs. utoljára a 2008. februári törlesztőrészle- forintban (HUF) folyósítottak, és amelynek lejáratáttet fizette meg. A Banif Plus Bank ezért felmondta a 2024. augusztus 15-ben rögzítették. A Jőrös E. és azszerződést, és kérte az adóst az annak 29. pontja értel- Aegon által kötött kölcsönszerződés II. általános részé-mében hátralévő törlesztőrészletek megfizetésére. Mi- nek 3.2. pontja úgy rendelkezett, hogy a hitelező jogo-vel Csipai Cs. nem tett eleget e kérelemnek, a Banif Plus sult a kezelési költség mértékét minden ügyleti év vé-Bank keresetet indított ellene, valamint – a családjog gén a következő ügyleti évre vonatkozóan a mindenkorszabályaira alapozva – a felesége ellen. A Pesti Közpon- hatályos hirdetmény szerinti értékre, az említett pénz- ügyi intézmény mindenkor hatályos üzletszabályzata 39 Muzsalyi: i. m. 28. o. szerint meghatározott módon egyoldalúan módosítani. 40 C-243/08. sz. ügy Pannon GSM Zrt. és Sustikné Győrfi Erzsébet kö- E szerződés 8.2. pontja a kamat, illetve egyéb díjtétele-zött folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2009:350 12–129 pontok. inek mértékének megváltoztatására, míg a 12.2. cikke 41 C-472/11. sz. ügy Banif Plus Bank Zrt. és Csipai Csaba, Csipai Viktóriaközött folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2013:88 11–16. pontok. 42 C-397/11. sz. ügy Jőrös Erika és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. között folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2013:340 13–22 pontok./2018 2 |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 49
jogszabály vagy bármely egyéb hatósági rendelkezés gyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint ob- jektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződésváltozása esetén a pénzintézet részére egyoldalú szer- fennmaradhat-e az említett feltétel nélkül. Előírta azt is,ződésmódosítási jogot kötött ki. A kölcsönszerződés a hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapí-pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítása totta valamely szerződési feltétel tisztességtelen jelle-esetére az adós részére nem biztosítja az azonnali hatá- gét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkal-lyú felmondás jogát. Jőrös E. peres eljárást kezdemé- mazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó fel-nyezett a hitelező Aegonnal szemben a Pesti Központi tétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nem-Kerületi Bíróságnál. Keresetében a kölcsönszerződés zeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonjarészleges érvénytelenségére hivatkozott, és a benne annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.foglalt rendelkezések uzsorás voltát, jó erkölcsbe ütkö- C-567/13. számú ügy43 tényállása szerint 2007. szep-zését és színleltségét állította. Nem kérte azonban a bí- tember 13-án Baczó N. és Vizsnyiczai J. I.róságtól az említett szerződés részleges érvénytelen-ségének a szerződés rendelkezéseinek tisztességtelen Az alapeljárás felperesei, jelzáloggal biztosított la-jellegére tekintettel történő megállapítását. A Pesti kásvásárlási kölcsönszerződést kötöttek a RaiffeisenKözponti Kerületi Bíróság 2010. december 2-i ítéletével Bank Zrt.-vel. A kölcsönszerződésben választottbírósá-elutasította Jőrös E. keresetét. Jőrös E. az említett ítélet gi kikötés szerepelt, amely – a pénzösszeg követeléséreellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszék- vonatkozó jogviták kivételével – a szerződésből eredőhez. A kölcsönszerződés 3.2., 8.1., 8.2. és 12.2. pontjá- jogviták eldöntésére vonatkozóan választottbíróság il-nak semmisségére hivatkozik azzal az indokkal, hogy letékességét kötötte ki. 2013. február 26-án az alapeljá- rás felperesei az említett szerződés semmisségénekezek nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, mert a hi- megállapítása iránt keresetet nyújtottak be a Pestitelező számára lehetőséget adnak a szerződési feltéte- Központi Kerületi Bírósághoz. Keresetük alátámasztá-lek egyoldalúan történő megváltoztatására, továbbá sául az alapeljárás felperesei arra hivatkoztak, hogy aolyan, a hitelező által végrehajtott utólagos változtatá- Ptk. 239/A. §-a, 200. §-ának (2) bekezdése és 227. §-ánaksok terhét hárítják az adósra, amelyekre az adósnak (2) bekezdése alapján az általuk kötött lakásvásárlá-nincs ráhatása. E körülmények között a Fővárosi Tör- si kölcsönszerződés nyilvánvalóan jogellenes, a jó er-vényszék felfüggesztette az eljárást, és az EUB előtt kölcsbe ütközik és lehetetlen szolgáltatásra irányul.tisztázni kívánta hogy megfelel-e a nemzeti bíró eljárá- Arra is hivatkoztak, hogy a szerződésre a Hpt. 231. §-ának (1) bekezdésében foglalt semmisségi okoksa az irányelv 7. cikk (1) bekezdésének akkor, ha észlel- vonatkoznak.ve valamelyik, a keresettel érintett általános szerződé-si feltétel tisztességtelen voltát, a felek külön erre való A Pesti Központi Kerületi Bíróság hiánypótlásra tör- ténő felhívását követően az alapeljárás felperesei azhivatkozása nélkül is vizsgálja annak emiatti semmis- említett szerződésben szereplő választottbírósági ki- kötés semmisségének megállapítását is kérték a 93/13ségét, továbbá akkor is így kell-e eljárnia, ha az általá- irányelv, a Ptk. 209. §-ának (2) bekezdése és a Kúrianos szerződési feltétel tisztességtelensége miatti sem- 2/2011. (XII. 12.) PK véleménye alapján.misség megállapítása egyébként nem a helyi, hanem A Pesti Központi Kerületi Bíróság az utóbbi keresetiannál magasabb bírósági szint hatáskörébe tartozna, kérelemre tekintettel, miután a lakásvásárlási kölcsön- szerződést blankettaszerződésnek minősítette, 2013.amennyiben a sérelmet szenvedett fél ezen a címen in- május 6-án hozott végzésével a keresetlevelet a Főváro-dítana keresetet. Igenlő válasz esetén annak tisztázá- si Törvényszékhez tette át a Pp. 23. §-a (1) bekezdésé-sát várta, hogy a nemzeti bíró a másodfokú eljárásban nek k) pontja alapján, amely szerint a tisztességtelenis vizsgálhatja-e az általános szerződési feltétel észlelt szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indí-tisztességtelenségét, ha az elsőfokú eljárásban ennek tott perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak.vizsgálatára nem került sor, és a nemzeti szabályozás A felperesek a végzéssel szemben fellebbezéssel él-szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyí- tek, amelyben kérték a végzés megváltoztatását és atékok főszabályként már nem vehetők figyelembe. helyi bíróság hatáskörének a megállapítását. Az előze- tes döntéshozatalra utaló határozatban erre vonatko- Az EUB válasza szerint az irányelvet úgy kell értelmez- zóan az szerepel, hogy az alapeljárás felperesei vitat-ni, hogy a fellebbezési eljárásban eljáró bíróság a belső ták, hogy kérték volna kereseti kérelmükben a lakásvá-eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az első- sárlási kölcsönszerződésükben foglalt kikötés tisztes-fokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható va- ségtelenségének megállapítását, és azt, hogy az ügyüklamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyí- törvényszéki hatáskörbe tartozna.tott tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapote feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, Az előzetes döntéshozatali kérdést előterjesztő bíró-úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősíté- ság azt kívánta tisztázni, hogy hátrányos-e a fogyasztó-sével köteles az említett feltételek tisztességtelen jelle- ra az eljárás, ha a felperes a helyi bíróság előtt szerző-gének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történőértékelésére. Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy 43 C-567/13. sz. ügy Baczó Nóra, Vizsnyiczai János István és a Raiffei- sen Bank Zrt. között folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2015:88értelmezte, hogy az a nemzeti bíróság, amely megálla- 21–30. pontok.pítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét,köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia,hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be –az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredőminden következtetést levonni annak biztosítása céljá-ból, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fo-| 50 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018 2
dés (általános szerződési feltételek) érvénytelenségé- Meg kell továbbá említeni még egy eljárást, amelynek megállapítása iránt indított perben a keresetleve- nem közvetlen a Polgári Perrendtartáshoz, hanem a de-lében a perrel érintett szerződés egyik kikötése tisz- vizahiteles szabályozáshoz kapcsolódó 2014. évi XL. tv.tességtelenségének a megállapítását is kéri, és az más 37. § (2) bekezdéséhez kötődik. Az eljárás C-483/16. sz. alatt volt folyamatban44.bíróság, a törvényszék hatáskörét alapozza meg, ami-kor a fogyasztó a vele szerződő fél által indított perben Az ügy tényállása szerint 2008. május 7-én Sziberhivatkozhat a szerződéses kikötés tisztességtelenségé- Zsolt Szeder Mónikával együtt fogyasztóként eljárvare a helyi bíróság előtt, és a törvényszékhez történő át- svájci frankban nyilvántartott, de forintban folyósítotttétel folytán nagyobb összegű illetékfizetési kötele- és forintban törlesztendő kölcsönszerződést, valamintzettség terheli. Rákérdezett arra is, hogy az egyenlő az e kölcsönszerződés mellékletét képező ingatlan‑jel-helyzetet teremtene-e, ha a fogyasztó a helyi bíróság zálogszerződést kötött az ERSTE Bank Hungary Zrt.-előtt a szerződés érvénytelenségének megállapítása vel. Ezen szerződésből fakadóan szerződés érvényte-iránt általa indított perben hivatkozhatna a szerződés lensége, és az egyes szerződési rendelkezések tisztes-egyes kikötéseinek tisztességtelenségére is, amelynek ségtelenségének a megállapítása iránt terjesztettek elő kereseti kérelmet. Az eljárás során ugyanakkor módo-következtében ugyanazon helyi bíróság rendelkezhet- sult az alkalmazandó nemzeti jogszabályok némelyike, és további szabályok kerültek bevezetésre. A Kúria ane hatáskörrel. Bíróság Kásler ítéletét figyelembe véve 2014. június 16‑án kimondta, hogy a fogyasztói kölcsönszerződé- Az EUB válasza szerint az irányelv 7. cikkének (1) be- sekben foglalt bizonyos szerződési feltételek tisztes- ségtelenek, így kimondta, hogy a deviza alapú kölcsön-kezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes szerződésekben átszámítási árfolyamokként alkalma- zott vételi és eladási árfolyamok helyébe a Magyaraz olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely alapján a Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama lép. A jogal-blankettaszerződés érvénytelenségének megállapítá- kotó úgy határozott, hogy a Kúria ítélkezési gyakorla-sára irányuló fogyasztói kereset elbírálására hatáskör- tát jogszabályi szintre emeli, az ezen ítélkezési gyakor-rel rendelkező helyi bíróság az ugyanabban a szerző- latból eredő következmények kezelése érdekében pe-désben foglalt kikötések tisztességtelenségének meg- dig konkrét eljárási szabályokat állapított meg, bele- értve a DH2 tv. 37. §-át.állapítása iránt az említett fogyasztó által benyújtott Az új jogi háttér alapján a kérdést előterjesztő bíró-kérelem tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel, ki- ság megállapította, hogy a törlesztőrészletek átszámí- tása során a bank eladási árfolyamának alkalmazása ésvéve ha megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való át- a bank egyoldalú szerződésmódosítási joga érvényte-tétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fo- len. Következésképpen a Sziber Zsolt által e szerződésigyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az Euró- feltételek alapján az ERSTE Bank részére teljesített ös�- szegek kifizetése jogalap nélkül történt, és azokat vis�-pai Unió jogrendje által biztosított jogok gyakorlását. sza kellett téríteni. Ezenkívül arra az esetre, ha Sziber Zsolt további követeléseket kívánna érvényesíteni, aAz erre vonatkozóan szükséges vizsgálatokat a nemze- kérdést előterjesztő bíróság felhívta őt arra, hogy a DH2 törvény 37. §-ában foglalt rendelkezésekkel össz-ti bíróságnak kell lefolytatnia. hangban módosítsa a keresetét. Sziber Zsolt azonban Összefoglalva a három előzetes döntéshozatali eljá- nem tett eleget e felhívásnak.rásban született ítélet (C-472/2011, C:397/11, C-567/11) Sziber Zsolt elmulasztotta módosítani a keresetét,lényegét: ezért a DH2 törvény 37. §-a értelmében a pert meg kellett volna szüntetni. Ugyanakkor a nemzeti bíróságnak két- Az elsőfokú eljárás során annak érdekében, hogy a fo- ségei merültek fel néhány uniós jogi rendelkezés helyesgyasztót ne terhelje kötelezettség a tisztességtelen értelmezését és bizonyos nemzeti jogszabályok e rendel-szerződési feltételből fakadóan, hivatalból észleli a kezésekkel való összeegyeztethetőségét illetően abból atisztességtelen szerződési feltételt, amelyről tájékoz- szempontból, hogy ez a korlátozás összhangba hozha-tatja a feleket, illetve nyilatkoztatja a fogyasztót, hogy tó-e az uniós jogrend fogyasztóvédelmi alapelveivel.kéri-e figyelembe venni. Ha kéri a fogyasztó a tisztes-ségtelenség megállapítását, a feleknek lehetőséget kell Ezen ügyben a tanulmány elkészítésekor még csakadni az észrevételeik megtételére. Ennek függvényé- sajtóközlemény készült a meghozott ítéletről, ennek tartalma szerint a devizahitel-adósok helyzetének ren-ben vonhatja le a semmisség jogkövetkezményeit. dezése céljából elfogadott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztói devizahitel-szer- A másodfokú eljárás során a már rendelkezésre álló ződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt azbizonyítékok, adatok alapján van lehetőség a tisztes- adós ne szenvedjen hátrányt. Utalva az EUB és a tagál-ségtelenség megállapítására azon esetben is, ha a fo- 44 C-483/16. sz. ügy Sziber Zsolt kontra ERSTE Bank Hungary Zrt kö-gyasztó követelése, fellebbezése jogalapjaként ezt a hi- zött folyamatban lévő eljárásban Nils Wahl főtanácsnok indítványavatkozást nem jelölte meg. Ezt követően a felek nyilat- ECLI:EU:C:2018:9 15–22. pontok.koztatása tekintetében hasonlóképpen kell eljárnia,mint az elsőfokú eljárás során. A hatáskört érintő ítélet vonatkozásában, ha a fo-gyasztó felperes szerződés érvénytelensége iránti pertindít, és ezzel együtt az egyes kikötések tisztességte-lensége megállapítását is kéri, nyilatkoztatni kell arranézve, hogy esetlegesen okoz-e számára hátrányt a má-sik bíróság előtti megjelenés áttétel esetén (útiköltség,kötelező jogi képviselet). Meg kell azt is jegyezni, hogyaz új Pp. 2018. január 1. napjától történő hatályba lépé-sével ez a jogi helyzet megoldódott, mivel már nincs ki-zárólagos hatásköre a törvényszéknek a tisztességte-len szerződési feltételek vizsgálatára (Pp. 20. §)./2018 2 |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 51
lamok közötti „munkamegosztásra”, ez alapján a tagál- lyett, illetve mellett közvetlenül hivatkozzunk a fentlami bíróságoknak kell azt eldönteni, legelőször is a megjelölt uniós ítéletek közül a C-472/11. szám alatti-kérdést előterjesztő bírónak, hogy ezen szabályozás ra, amely irányadó az első és másodfokú eljárásra, míg(DH2 tv. 37. §) alkalmas-e hátrány okozására a fogyasz- a C-397/11. szám alattira, amely irányadó a másodfokútó számára. A tagállami bíróság ugyanis az, amely a eljárásra.tisztességtelenség megállapítására fel van jogosítva. Ezen kioktatással és észleléssel teszünk maradékta- Mindezen eljárási szabályok betartásával nyílik lehe- lanul eleget a 93/13/EGK irányelvben foglaltaknak éstőség arra, hogy az irányelvben foglalt fogyasztói jogok biztosítjuk a fogyasztó számára az őt megillető jogokat.érvényesüljenek. Ezen utóbbi ítéletek pedig az EU jog- Még akkor is, ha egyébként az uniós jogrend a tagálla-rendjének elsődlegessége folytán irányadóak kellenek, mok eljárási rendjét tiszteletben tartja. Az uniós jog al-hogy legyenek. Az uniós jog elsőbbsége azt jelenti, hogy kalmazására hivatott tagállami szerveknek, főszabályha az uniós jog és a tagállami szabályozás nincs össz- szerint – és uniós előírások hiányában – a tagállami el-hangban akkor a tagállami bíróságnak az uniós joggal járási szabályok szerint kell biztosítaniuk az uniós jogellentétes nemzeti szabályt félre kell tennie, és ezt nem érvényesülését. Ez azt jelenti hogy a tagállamok szabá-szabad alkalmaznia. Ez a kötelezettség attól függetle- lyai határozzák meg, hogy az uniós jog érvényesítésenül, illetve az előtt is terheli a nemzeti bíróságot, hogy a iránti pereket mely bíróságok előtt is milyen szabályoknemzeti szabályozás uniós jogba ütközését külön erre alapján kell megindítani, illetve lefolytatni46. Jelen hely-irányuló eljárás keretében megállapították volna45. zetben azonban a sokat emlegetett 93/13/EGK irányelv alkalmazásáról van szó, amely többrétűen fogja át a fo-Lehetséges gyakorlati teendő gyasztói jogok védelmét, beleértve a tisztességtelena tisztességtelen szerződési feltétel szerződési feltétel megítélését, illetve azt, hogy ehhezészlelése esetén az eljárási utak biztosítva legyenek. Mind a Banif, mind a Jőrös alapján az EUB határozottan megfogalmazta a Kérdésként merül fel tehát, hogy amennyiben jogsza- véleményét arra nézve, hogy a tagállamok nemzeti eljá-bályi szinten nincs arra nézve rendelkezés, hogy a tisz- rási jogába a tisztességtelen szerződési feltétel észlelé-tességtelen szerződés észlelése esetén mi a teendő, a sének kötelezettségét bele kell építeni. Ezt a vélemé-fent ismertetett bírói gyakorlat alapján kialakult sza- nyét újra leírta Tanchev főtanácsnok a 2018. május 3.bályozás hogyan oldhatja fel azt a helyzetet. A tisztes- napján kihirdetett indítványában, azaz „A nemzeti bí-ségtelen szerződési feltétel hivatalbóli észlelése esetén róság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatályacélszerű lenne arról a bíróságnak kioktatni a felet, alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét,amely akár az alábbi minta szerint is történhet: ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és a kölcsönt nyújtó közötti egyenlőtlen helyzetet, amennyiben a rendelke- Eljáró bíró/tanács elnöke tájékoztatja a feleket, hogy zésére állnak az e feladathoz szükséges jogi és ténybelia 2/2010. (VI. 28.) PK. vélemény [4/a. vagy 4/b)] pontja elemek”47.alapján hivatalból semmisséget észlelt a/z (másodfokú)eljárás során. Tájékoztatja a feleket, hogy a (másodfokú) Végkövetkeztetésbíróság által hivatalból észlelt érvénytelenség a /régiPtk. 209. § (1) bekezdésén és a 18/1999. (II. 5.) Kormány- Az új Polgári Perrendtartás jó lehetőséget teremthe-rendelet 1 § (1) bekezdés c) pontján V. az új Ptk. 6:104. § tett volna arra, hogy ez a hivatalbóli vizsgálat megvaló-(1) bekezdés c) pontján] alapul. Felhívja a fel/alperest sulhasson, és ne csupán a bírói gyakorlat szintjén, ha-(fogyasztót), hogy kifejezetten nyilatkozzon arra néz- nem jogszabály által rendezve jelenjen meg jogren-ve, kéri-e a semmisség jogkövetkezményeinek figye- dünkben. Ez lehetőségként fennállt, ha megnézzük azlembevételét. új Pp. Koncepcióját. Ha a nyilatkozatában ezt kéri, a tájékoztatás ekként Az új Pp. Koncepció erre nézve azt rögzítette, hogy afolytatható: per szerkezetét alapvetően meghatározó tényező a ké- relemhez kötöttség és a hivatalból való eljárás viszo- A (másodfokú) bíróság ennek megfelelően alkalmazza nya. A kereset és az azzal szembeni védekezés előter-a PK. vélemény alapján előírtakat, azaz az 1/2005. (VI. jesztése a perfelvételi (peralapító) tárgyaláson törté-15.) PK. vélemény szerinti szükséges tájékoztatást a fe- nik. Ennek során a bíróságnak gondoskodnia kell arról,leknek megadja és felhívja a feleket, hogy az érvényte- hogy a felek a homályos kérelmeiket, tényelőadásaikatlenség megállapításának esetére vonatkozó érdemi és nyilatkozataikat magyarázzák meg, a hiányos ténynyilatkozataikat 30 napon belül tegyék meg azzal, hogy előadásaikat, bizonyítékaikat egészítsék ki. A bíróságannak egy példányát egyidejűleg az ellenérdekű félnek ezáltal minden peralany számára egyértelműsíti ésis megküldik. A (másodfokú) bíróság ennek, illetve en- véglegesíti az érvényesített magánjogi igényeket, ame-nek elmaradása függvényében dönt az észlelt semmis- lyek az érdemi döntés terjedelmét és korlátait behatá-ség vonatkozásában. rolják. A perfelvétel szakaszában szélesebb jogkör biz- A hivatkozott PK vélemények alkalmazására analógiaútján kerül sor, jelenlegi jogi szabályozás hiányában.Nem kizárt azonban az sem, hogy a PK vélemények he-45 Varga: i. m. 3. o. 46 Varga: i. m. 4. o. 47 C-51/17. sz. ügy OTP Bank Nyrt. OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz Kiss Emil Tanchev Főtanácsnok indítványa.| 52 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018 2
tosítható a bíróság számára.48 A koncepció e tekintet- rülését célozza meg. Az persze ilyen megfogalmazásben mindenképpen biztatónak tűnt, a kérdés csupán azvolt, hogy az eljárás e szakaszában a megalkotandó sza- mellett kétséges, hogy az anyagi jog érvényesülése, ho-bályokba bekerül-e a hivatalbóli vizsgálat kérdése. A félkérelmének pontosítása után, amikor már az igény gyan valósítható meg a bíró tájékoztatási kötelezettsé-meghatározásra kerül, nyílhatott volna lehetőség an-nak vizsgálatára fogyasztói szerződések esetén, hogy ge nélkül.tartalmaz-e az tisztességtelen szerződési feltételt. A fe-leket erre már az eljárás ezen szakaszában lehetett vol- Ha a koncepcióban foglaltak valóban maradéktalanulna figyelmeztetni, megnyilatkoztatni és amennyibenaz további bizonyítást igényel, felhívni a feleket további érvényesültek volna, a kérelemhez való kötöttség, és atényelőadásra is. Az érdemi döntésnek így már nem lettvolna akadálya a tisztességtelen szerződési feltétel hivatalbóliság helyes arányának meghatározásával lettészlelése sem, a további eljárási cselekményeket már itt volna elérhető az, hogy mindazon célok, amelyet kitűz-le lehetett volna folytatni (felek nyilatkoztatása), és tek, valóban megvalósuljanak. Ezalatt értendő a hagyo-tisztázni lehetett volna az ehhez kötődő bizonyítási mányainkra való visszatekintés, és a nemzetközi elvá-terhet, az arról való tájékoztatást, így a tisztességtelenszerződési feltétel észlelése az eljárás elhúzódását sem rásokhoz való igazodás. Ha a jelen kor kihívásainakeredményezte volna. való megfelelés és a modern, hatékony, észszerű időn belül lezajló eljárásjogi rendelkezések lebegnek a sze- A Pp. Koncepcióban körülírt „aktív” bíró képe, éppen münk előtt, akkor hangsúlyt kell kapjon az is, hogylehetővé tette volna a tisztességtelen szerződési felté- ezen eljárások eredményeként valóban az anyagi jogtel észlelését, és azon elv érvényesülését, hogy abból rendelkezéseinek megfelelő ítéletek szülessenek. Eh-hátrányos jogkövetkezmény ne származzon a fogyasz- hez pedig az is hozzátartozik, hogy a tisztességtelentóra nézve. Az új Koncepció utalt arra is, hogy a bírót szerződési feltételekből ne származzon kötelezettség aterhelő tájékoztatási kötelezettség helyett hangsúlyos fogyasztóra nézve. Ennek ugyanis fogyasztóvédelmi je-szerepet kell, hogy kapjon a bíróság anyagi pervezeté- lentősége is van, de ezen túlmutatóan versenyjogi alap-se, ami azt célozza, hogy a bíró a jelenleginél hatéko- jai: az egységes belső piac keretein belül nem elfogad-nyabb eszközökkel rendelkezzen a joganyag ténybeli és ható, hogy a fogyasztók számára szolgáltatást nyújtójogi megvitatásával kapcsolatban.49 Ez a bírói hozzáál-lás éppen elősegíthette volna, hogy a tisztességtelen vállalkozás, a piac egyik szegmensében tisztességtelenszerződési feltételekből eredő joghátrányok mellőzhe- szerződési feltételek alkalmazásával előnyre tehessentőek legyenek, és érvényesüljön az az anyagi jog, amely szert, míg ugyanazon piac másik szegmensében ez nema fogyasztók esetén az ebből eredő joghátrányok elke- megengedett. Az anyagi jogi szabályok érvényesülése e 48 Az új Polgári perrendtartás koncepciója IV. 45. oldal. tekintetben nemcsak két, vagy több jogviszonyban lévő 49 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 61. oldal. fél viszonylatában bírhat jelentőséggel, hanem az egész gazdaságra kiható jelentősége is lehet, utalni kell e kör- ben a devizahitelekből eredő számos továbbra is kétsé- ges kérdésre. Az eljárásjogunk megalkotása során szem előtt kellett volna tehát tartani azt is, hogy az anyagi jogi szabályoknak megfelelő döntések szülessenek, és a fent ismertetett elvárások érvényre jussanak. Haté- kony, modern, és korszerű az lehet, ami hosszútávra felismeri az adott gazdasági élet elvárásait és követel- ményeit.Külföldi KözoKiratoKa gyaKorlatbanKülföldi közokiratok a magyar közjegyzőiés más hatósági eljárásokban, valamint a világközjegyzőinek tevékenysége ennek tükrébenHarmadik, átdolgozott és bővített kiadásSzerzŐK: Máté Viktor, Molnár Ágnes, raus Csaba, Sajben tamásSokszor az sem túl egyszerű, ha – a bürokrácia útvesztőjében tévelyegve – mindennapi jogügyleteink Ára: 12 000 ftsorán azon feladatunknak próbálunk eleget tenni, hogy különböző eljárási irányelveket követő belföldihatóságok számára egyaránt elfogadható iratokat szerezzünk be céljaink gyors és lehetőleg költ-séghatékony eléréséhez. Ám a helyzet sokkal nehezebbé válik, ha át kell lépnünk az államhatárokat.De nézzük a másik oldalt! A jogalkalmazó számára ugyancsak komoly feladatot jelent saját joggyakorlatának összeegyeztetése az ügyfélszándékával, a megvalósíthatósággal és a nemzetközi jogi élet sokszínűségével.ez a mű, behatárolva a hatóságok mozgásterét, ebben a szituációban kíván segítséget nyújtani. Megoldási javaslatokat, mérlegelésiszempontokat, egyszerűsítési lehetőségeket kínál mind az ügyfeleik érdekében eljáró jogászok, mind az okiratokat befogadó ésWEBES VÁS ÁRLÁSértékelő hatóságok számára, belföldi okirataik külföldi felhasználása tekintetében és viszont. –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu/2018 2 |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 53
TarTásdíjigényekérvényesíTése haTároknélkülMegoldások és kihívások a magyar jogalkalmazásszámáraSzerző: simon károly lászlólektor: szeibert orsolyaNapjainkban a családjogi viták sem maradnak országhatárokon belül, hanemtöbb állam jogrendszerének érintettségét eredményezik, az egykor eörsi Gyulaáltal „országutaktól távol eső, csendes területnek” nevezett családjog mára a ára: 6000 Ftnemzetközi polgári eljárásjog és a jogharmonizáció legdinamikusabban fejlődőterületévé vált. erre tekintettel az európai Unió igyekszik rendeletalkotás útjánmind jobban kikövezni a jogharmonizációhoz vezető utat. A monográfia bemu-tatja a tartásdíj igények határokon átnyúló érvényesítésével kapcsolatos jog-forrásokat, azok kialakulását, fejlődését és gyakorlati alkalmazásának problémáit, vizsgálja, hogy a jogszabályokelősegíthetik-e a jogkeresők számára a hatékony jogérvényesítést, bemutatja a témát érintő jövőbeli kihívásokat,fejlesztési lehetőségeket. A Szerző – aki gyakorló bíró – elemzi a szabályok megértéséhez nélkülözhetetlen fo-galmakat, részletesen feldolgozza az elemzett nemzetközi rendeletek joghatóságra, határozatok elismerésére ésvégrehajtására, valamint az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályait, valamint kitér az európai Unió Bíróságá-nak irányadó gyakorlatára, feldolgoz külföldi és a hazai bírósági határozatokat, továbbá ismerteti a magyar köz-ponti hatóság, a gyámhivatalok és a bíróságok feladatait, az eutr. alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazásiproblémákat, továbbá bemutatja a nemzetközi dokumentumokhoz kötődő magyar szabályozást, rávilágítva ajogszabályok hibáira és hiányosságaira. A tudományos igényű, bőséges nemzetközi szakirodalmat felhasználó,tartalmában informatív monográfiát haszonnal forgathatja minden, a nemzetközi tartási kötelezettség valamelyszegmensével foglalkozó jogász, a téma iránt érdeklődő tudományos kutató, egyetemi oktató és hallgató. kőrös András, a kúria családjogi tanácsának ny. elnökeeMberi jogi enciklopédiaSzerkeSztő: lamm vandalektorok: kukorelli istván, lévay Miklós„kötetünk az emberi jogok témaköréből írott százkét tanulmányt tartalmaz, ame-lyek felölelik nemcsak az első, második és harmadik generációs emberi jogokat,hanem az emberi jogok kialakulásának történetét, az eszmetörténeti előzménye-ket, a jogok védelmének szervezeti és intézményi kereteit, egyes kiemelkedő jelen-tőségű szerződéseket, dokumentumokat, továbbá az emberi jogok témaköréhezkapcsolódó jogi fogalmakat; de megtalálhatók a kötetben egyes tradicionálisnaknem minősülő jogok, illetve vitatott alapjogok, sőt olyan kérdésről is szó van, mintaz állati jogok problematikája. ára: 10 000 FtAz emberi jogokkal kapcsolatban gyakran alkalmazott különféle csoportosításiszempontok helyett – az enciklopédikus feldolgozásából adódóan – a kötetbena tanulmányok ábécérendben találhatók. Az egyes jogok kapcsán az írások a nemzetközi normákból indulnak ki, sfoglalkoznak a hazai szabályozással, a nemzetközi bírói fórumok és különféle bizottságok, továbbá az Alkotmány-bíróság gyakorlatával.Az enciklopédia hatvanhét szerző közös munkájának az eredménye. Ilyen nagy létszámú szerzői gárda esetén ter-WE ÁRLÁSmészetes, hogy a tanulmányok sokszínűek, ami részben a szerzői szabadságnak, részben pedig a különféle jogokkalkapcsolatos szakmai vitáknak is köszönhető.” részlet lamm Vanda szerkesztő előszavából BES VÁS –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu
Ptk.-kommentár2018. évi kiadás– Az új és módosult jogszabályokrafigyelemmel, a bírói gyakorlatfeldolgozásávalHarmadik, átdolgozott, bővített kiadás Megjelenés: 2018. szeptember Kéziratlezárás: 2018. augusztus 1.A sorozat főszerkesztője: polgári jog V/VI.Petrik Ferenc ny. kollégiumvezető kötelmi jog polgári jog I/VI. Első és Második Rész Bevezető és záró rendelkezések, Szerzők: az ember mint jogalany, öröklési jog Bíró György, Cseh Attila, Farkas Attila László, Fuglinszky Ádám, Kisfaludi András, Molnár Ambrus, Szerzők: Petrik Béla, Pomeisl András, Vékás Lajos, Wellmann György Kecskés László, Kőrös András, Makai Katalin, Orosz Árpád, Osztovits András, Petrik Ferenc szerkesztő: szerkesztő: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Ára: 6000 Ft Ára: 4000 Ft polgári jog VI/VI. polgári jog II/VI. kötelmi jog a jogi személy Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hatodik Rész Szerzők: Szerzők: Boóc Ádám, Gadó Gábor, Gál Judit, Pázmándi Kinga, Sándor Péter, Sándor Tamás, Bartal Géza, Darázs Lénárd, Farkas Attila László, Sárközy Tamás, Török Gábor, Zsohár András Gáspár Mónika, Harmathy Attila, Havasi Péter, Kiss Mária, Kovács László, Kőrös András, Miczán Péter, Murányi Katalin, szerkesztő: Osztovits András, Petrik Béla, Petrik Ferenc, Pomeisl András, Simonné Gombos Katalin, Szeibert Orsolya, Szentiványi Iván, Sárközy Tamás egyetemi tanár Takáts Péter Ára: 8000 Ft szerkesztő: polgári jog III/VI. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Családjog Ára: 8000 Ft Szerzők: Díszdobozban Boros Zsuzsa, Katonáné Pehr Erika, a hat kötet: Kőrös András, Makai Katalin, Szeibert Orsolya 30 000 Ft szerkesztő: Kőrös András, a Kúria családjogi tanácsának ny. elnöke Ára: 6000 Ft polgári jog IV/VI. dologi jog Szerzők: Petrik Ferenc, Pomeisl András szerkesztő: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Ára: 4000 Ftwww.hvgorac.hu • www.ptk2013.hu (30-1) 340-2304 [email protected]
Search
