GYEKICZKY Tamás: Jogrendszer és jogászok a digitális társadalomban

JOGRENDSZER ÉS JOGÁSZOK A DIGITÁLIS TÁRSADALOMBAN GYEKICZKY TAMÁS bíró, habilitált főiskolai tanár, PhD (FKMB) Írásunk címe nem nélkülözi sem a homályosságot, sem lyozás tartalma, tárgya, anyaga, technikája, gondolko- a nagyravágyást. Homályos, mert a cím pontos értelme dási és tudássémái millió szállal kapcsolódnak a társa- nem világos, a jogrendszer, a jogászok, de leginkább a di- dalmi rendszerkörnyezethez még akkor is, ha ezeket gitális társadalom fogalma tisztázatlan. Nagyratörő, átszűrve, joggá alakítva dolgozza át és csatlakoztatja mert a jelzett kérdéseket kódex méretű kötetekben sem vissza forrásukhoz. A digitális társadalom hatása már lehetne összefoglalni, nemhogy pár oldalban. Igaz, mire egy felületes katalógus készítés során kimutatható, az az utolsó kódex megjelenne, valamennyi elavulna. adatvédelem és adathasználat, a bíróság és ügyfél Napjaink hazai közbeszédét uralják a politikai, avagy kommunikációs kapcsolata, az internetes szolgáltatá- a politikai hatalomért vívott harc ideológiai kliséi. Kü- sok jogi felelősségének kérdései, az elektronikusnak lönösen vonatkozik ez a politikai célkeresztbe állított mondott, valójában internet alapú jogi eljárások tér- jogrendszerre. A közbeszéd elfed és eltakar minden ra- nyerése mind-mind azt mutatják, vége felé közeledik a cionalizálható kérdést és társadalmi problémát, a sze- hagyományos és évszázadokig bevett jogi rendszer génység és a gyermekéhezés tragédiáit éppúgy, mint az története, s régen megrendültek a magát római jogi oktatás és az egészségügy kataklizmáit, avagy a köz- alapokra helyező jogi gondolkodás pillérei. A kihívás a igazgatás reális állapotát. Elfedi – nem véletlenül – a digitális világ felől érkezett, így a digitális társadalom modernizáció paradigmáit is, már magát a társadalom- gyors felépülése számos jogi megoldást már megszüle- ról való gondolkodást is leszakította a modern társa- tése pillanatában annulált. Jó példa erre a magyar eljá- dalmakat leíró elméleti keretekről. rásjog komplex reformjának – itt ki nem fejthető – tör- Pedig a világ, és a karaván halad. Egy komplex és több ténete, amelynek nem egy kiindulópontja már akkor hálózatban együtt mozgó társadalmi rendszer együt- korszerűtlen volt, amikor felvetődött. 2 tesnek – az autarkiára törekvő nacionalista forgató- Mi ez a titokzatos digitális – információs – társada- könyvek ellenére – közös problémái, közös kérdései, és lom? Több jogász számára a számítógép még mindig közös megoldásai vannak. Mivel a tapasztalatok szerint azonos a modern és kezelhető írógéppel, esetleg a jog- a társadalmi valóságot csak ideig-óráig lehet letagadni, szabályok gyors keresésével, a manuális munka egy- – aztán az kegyetlenül visszavág – az egzakt gondolko- szerűsödésével. Nem sejtik, vezetői engedély nélkül dás és valósághű tudás segítsége nélkül, lefegyverezve vezetnek egy szupergyors és legmodernebb techniká- köszönhet ránk a számadás korszaka. Írásunk kísérlet val felszerelt autót, úgy közlekednek az autósztrádán, arra, hogy egy-két ponton felfejtsük a jogi életben zajló hogy erre nincs jogosítványuk. A digitális társadalom nyílt folyamatokat, és felkeltsük az igényt egy másik ugyanis jelenleg sem a számítógépek minél nagyobb megközelítési paradigma iránt. Nem túlzás abból kiin- tömegű fizikai jelenlétével azonos, de nem is az egyre dulni, egy új korszak, a digitális társadalom hajnalán bonyolultabb szoftverek alkalmazásával, hanem a vi- állunk, ámbár ez talán már közhely. 1 lág elsajátításának és birtokbavételének új módjával, egy soha nem látott új gondolkodási stílussal, a valóság felépítésének és megalkotásának előzmények nélküli le- 1. A DIGITÁLIS TÁRSADALOM: HAJNALODIK? hetőségével. ESETLEG DÉLELŐTT VAN? Nem véletlenül választottuk ki a fenti elemeket a digi- tális társadalom jellemzőit leíró elméletek katalógusá- A jogrendszer és a jogászok élete óhatatlanul egybe- ból. Természetesen – kiválasztásunktól függetlenül – fonódik a társadalom nagy rendszereivel. A jogi szabá- igazat kell adnunk azoknak, akik a digitális korszakot az internet avagy a hálózatok új világának látják, de nem tévesek azok a felfogások sem, amelyek a digitális 1 Az írás egy hosszabb előadássorozat tapasztalatainak összefoglalója is lehetne. Az előadásokat – szerencsére – nem a szerző tartotta, hanem az általa gondozott, és a Kúria Elnöke által 2017 tavaszán – őszén szer- vezett Tudósklub meghívott vendégei. Az előadások mellett számos 2 Minden kritika és rébusz nélkül, amikor másodpercenként több tíze- szakirodalmi, és konferencia anyaga állt rendelkezésünkre, ezekre a zernyi pénzügyi tranzakció (szerződés) megy végbe a világ informatikai szövegben konkrétan kitérünk. Köszönet a Tudósklub előadóinak, név alapon szervezett pénzügyi piacain, az ebből eredő jogviták kezelésének szerint dr. Balogh Zsoltnak, Vas Rékának (Corvinus Egyetem) dr. Zödi még a rövidített határideje is (30 nap, 60 nap stb.) anakronisztikusnak Zsoltnak, Ságvári Bencének (MTA), Kiss Józsefnek (Belügyminisztérium), hat. Hát még a perfelvételi szakasz és érdemi tárgyalás hónapokra kiter- Vanczák Józsefnek (Microsec), dr. Péterfalvy Attillának (NAIH) dr. Pataki jedő – esetleg ítélkezési szünettel kombinált – külön szakaszba rende- Árpádnak (Kúria), dr. Szabó Imrének (LÜ). zett időtartama. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2018 2 1 EJSz2018_2_ belív.indd 1 2018.09.20. 10:48:48

világot azonosítják a praktikus és célszerű technikai gitimmé. Tapasztalatainkat általánosítva, a jog feladata eszközök elterjedésével. Elfogadott és közmegegyezés- a magatartás szabályok kidolgozása helyett a folyamat- re törő fogalom hiányában az új társadalmi rend egy- szabályok megalkotása lesz. E feladat ellátása nem nél- egy funkcióját, elemét, esetleg hatását emelik ki, lényeg külözi a magatartási helyzetek normatív kitöltését 3 az a tudás-központúság vagy az információs gazdaság. sem, de a dominancia minden bizonnyal áttolódik a Jogi szempontból közeledve, elsősorban a klasszikus rendszer és hálózatszabályozás területére. jogi szabályozás tárgyát, az emberi együttműködés át- Látható tendenciák jelentkeznek a jogi szabályozás alakulását kell kicsit bővebben elemeznünk. más területein is. Az oly sokáig jogi éllovasnak számító, A római jog óta a jogi norma elsődleges vonatkoztatá- és az Európai Unió jogalkotása által sokszorosan prefe- si pontja az emberi magatartás. Az emberi magatartás rált fogyasztóvédelem átalakulása megkezdődött. Az fogalmi terjedelme tág, ide tartozik az interperszonális autóipari gyártás napjainkban is lehetővé teszi, hogy a kapcsolatrendszer (szerződések) éppúgy, mint az em- fogyasztói panaszok – technikai kifogások, vezérlő beri kommunikáció módja és terjedelme (személyiség- szoftverek hibái – a világháló visszajelzésén keresztül védelem és a média joga). A digitális társadalom azon- közvetlenül a gyártósoron – felmerülésük után szinte 5 ban kikapcsolja a személyes (face to face) érintkezést azonnal – korrekciós változásokat indítsanak el. Mi- és információ-forgalmat, mert egyfelől nincs rá szüksé- közben tanulmányok és konferenciák sokasága foglal- ge (IoT alapú kapcsolatok), másfelől maga az informáci- kozik a fogyasztó által indított perek joghatóságával, ós hálózatba belépő ember kommunikációja deperszo- maga a peres eljárások alapkonfliktusa veszti el jelen- nifikálódik (facebook). tőségét. Természetesen e tendencia nem írja felül az in- Az IoT alapú kapcsolat elnevezés rövidítése a „dolgok ternetes áruházak és web árusítások szavatossági vagy internete” (angol) kifejezésnek. Az új alkalmazás meg- jótállási rendszerét, ám a bemutatott jelenség ahhoz az értéséhez először képzeljünk el egy szolgáltatót, ahol a „új jog” területhez tartozik, amelyet az utóbbi évek pia- mérőóra leolvasás havonta a fogyasztóra van bízva, ci átalakulása épített ki. majd éves időközönként a szolgáltató maga végez ellen- Az átalakulás drámaibb a digitális társadalom és a jog őrző leolvasást. Természetesen a fogyasztó ilyen is, és más érintkezési területein, így az adatrendszerek és olyan is, azaz korrekt is, meg nem is, kicsit másként ol- adatbázisok használata, valamint az új gondolkodási- és vassa be a havi mérőóra állást, ne adj’ Isten, mágnessel jogi fogalomrendszer előretörésének vonalán. A Big Data vagy e féle anyaggal befolyásolja a mérő működését. (BD) korszakát a jogirodalom jókor észlelte, jelentős Ekkor hatósági, bírósági eljárás stb. várható, időt, meg- elemzéseket találunk a hazai szakmai publikációk kö- 6 számlálatlan pénzt, energiát fordítva szakértőre, bíró- zött is. Tegyük világossá, olyan adathalmazok és adat- ra, végrehajtóra. Az IoT lényege a személyes leolvasás rendszerek jöttek létre és alakultak ki, melyek a világhá- kiiktatása, az internetet alkotó dolgok (eszközök) egy- lózat „normál” működésének eredményei, létrehozásu- más közötti kommunikációja. Így évente egyszer – de kat senki nem akarta, éppen ezért mindenki részt vett be lehet állítani 12 alkalomra is a rendszert – egy egy- – és részt vesz – benne. Túllépve az adatok védelmének szerű rádiókapcsolatos internet (WIFI szerű) kereté- kérdésein, mind a politikában, mind reklámpiacon kiala- ben meg lehet állapítani a fogyasztott értéket, és a kult a végtelen befolyásolás és manipulálás lehetősége. rendszer védi a mérőórát minden fizikai és egyéb külső Erre utalnak világszerte az utóbbi idők politikai válasz- 4 hatástól. Lesznek kísérletek a mérés befolyásolására, tásainak tapasztalatai, a választások elemzései, az üzleti 7 de ezek nem a mágnes, a kalapács, a csavarhúzó által – és politikai – modellek leírásai. A BD korszakban a gé- történnek, hanem hackerek, informatikusok, szoftver- pek és szoftverek személyre szabott magatartásprog- írók járnak majd minden bizonnyal az élen. Viszont a nosztikát képesek előállítani, ezek segítségével nagy korrekt fogyasztás – ami azért ma is az esetek többsé- pontosságú viselkedési szimulációt tervezve meg. A jogi ge – nem a fogyasztó és a szolgáltató viszonyában, ha- életre nézve a BD korszaka tény, és lehetőség, mivel a nem a technikai folyamatok szabályozásában válik le- szabályok és döntések végtelen halmaza adottság, az adottság hasznosítása pedig a jogrendszer (és igazság- szolgáltatás) új korszaka felé vezethet. 3 Számos elméleti megközelítés született e kérdéskörben. A legfonto- sabbak, rangsorolás nélkül, a következők: BALOGH Gábor (szerk.) Az in- A digitális társadalom gondolkodása a valóság feldol- gozásának és értelmezésének, a szellemi (tudás) intéz- formációs társadalom dimenziói. Budapest, Gondolat – Infonia, 2006.; CASTELLS Manuel: Az információ és kora. Gazdaság, társdalom és kultúra I–III. Budapest, Gondolat – Infonia, 2007.; MATTELART Armand: Az in- formációs társadalom története. Budapest, Gondolat – Infonia, 2004.; STEHR, Nico: A modern társadalmak törékenysége. Budapest, Gondolat – 5 A rendszer működését kiválóan mutatja be Váncza József és munka- Infonia, 2007.; FORD, Martin: A robotok kora. Budapest, HVG Könyvek. társainak több tanulmánya. KARDOS, Csaba és KOVÁCS, And- 2017.; Z.KARVALICS László: Bevezetés az információtörténelembe. Buda- rás és VÁNCZA, József (2017) Decomposition approach to optimal featu- pest, Gondolat – Infonia, 2004. BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán: Az internet- re-based assembly planning. CIRP ANNALS-MANUFACTURING TECHNO- korszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – Infonia, 2005.; CHATFI- LOGY, 66 (1). pp. 417-420. ISSN 0007-8506 10.1016/j.cirp.2017.04.002 ELD Tom: Hogyan boldoguljunk a digitális korban? Budapest, HVG Köny- 6 ZÖDI Zsolt: Jogi adatbázisok és jogi forráskutatás. Gépek a jogban. Dok- vek. 2013.; BARABÁSI Albert – László: Behálózva. A hálózatok új tudomá- tori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Dok- nya. Budapest, Libri, 2003. tori Iskola. Pécs, 2011. TÓTH András (szerk.) Technológiai jog. Új globális 4 A technológiai rendszer részletes leírását adja DÉNES Zoltán: Elter- technológiák jogi kihívásai. Károli Gáspár Református Egyetem Állam és jedés előtt az IoT megoldások. Világgazdaság. 2018. 02. 08. https://www. Jogtudományi Kar. Budapest, 2016. ZÖDI Zsolt: Jog és jogtudomány a Big vg.hu/vallalatok/elterjedes-elott-az-iot-megoldasok-2-784105/, Töme- Data korában. Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási gesen jelennek meg az IoT megoldások. A Microsoft Magyarország közle- kérdései c. 116979 sz. OTKA kutatás keretében készült tanulmány. ménye. Jövő Gyára. 2018. 02. 01. http://www.jovogyara.hu/tomege- 7 RÉV István: A politika vége. Darwintól Trumpig. Magyar Narancs. sen-jelenhetnek-meg-az-iot-megoldasok.html. 2016. 50. sz. / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_2_ belív.indd 2 2018.09.20. 10:48:48

mények felépítésének a korábbiakhoz nem mérhető vál- A BD korszaka bebizonyítja, ám lehet már múlt időt tozását hozta (hozza) magával. A digitális üzenetek új kell használnunk, hogy a jogalkotás és a joggyakorlat nyelvteremtése csak a felszín, ennél sokkal elementári- hagyományos eszközei használhatatlanok. Egy majd- sabb folyamatok zajlanak a mélyben. A kognitív informá- nem végtelen adathalmazt, ami a normatív szabályok, ció feldolgozása és megtanulása (röviden magolás) he- bírói döntések, vélemények, állásfoglalások, európai lyét átvette a feldolgozott, már sémába rendezett tudás, és nemzetközi jogi kapcsolatok rendszeréből áll össze a problémák meghatározását és megoldási javaslatait – akár egyetlen egy jogesetnél is – nem lehet „papír ala- pedig a számítógépes alternatívák rendszere. Nemzedé- pon”, kézzel írt jegyzetfüzetekkel és keresési módsze- ki konfliktusok, iskolai funkciózavarok keletkeztek ab- rekkel feldolgozni. Csakis a számítógépes szövegelem- ból, hogy az oktatásért felelős vezetők nem értették meg zések, fogalmi háló felderítések, kapcsolódási pontok az új korszakot. Számunkra itt és most természetesen az és döntési standardok gépi vizsgálata vezet eredmény- a kérdés, vajon az új gondolkodási mód – amely óhatatla- re. Különben az egymásnak egyébként könnyen ellent- nul betör a jogszolgáltatás, a jogalkotás és a jogtudomá- mondó megoldások – nem figyelve, mert nem lehet, az nyok területére – milyen lenyomatot hagy a több évszá- apró tényállás eltérésekre – félreviszik a jogalkotást és zados jogrendszerekben, mennyire alakítja át, avagy jogszolgáltatást, irreális és sohasem volt joggyakorla- 9 mennyire zilálja szét mindazt a jogi szokást és gondolko- tot erőltetve rá a felekre. dást, melyet eddig természetesnek, netán az alkotmá- A BD korszak következményeinek csírái megjelentek nyosság próbakövének tekintettünk. jogi életünk és gondolkodásunk rendszerében. Szöveg- elemző szoftverek, számítógépes jogszabályanalitika, különböző keresési programok segítik az ítélkezés, 2. A JOGRENDSZER ZAVARAI ÉS MEGÚJULÁSA avagy a jogalkotás munkáját. Mindez azonban – a digi- EGY DIGITÁLIS TÁRSADALOMBAN tális társadalom felől nézve – elégtelen, mert egyedi és elszigetelt, nem a standard jogalkotási és jogalkalma- Nem csak írásunk címe, de a hozzá fűzött bevezető is zási igényekhez igazodik. Továbbá statikus, és nem di- sokat akar – talán meggondolatlanul – markolni. Nem le- namikus, mert nem ad segítséget a bíró számára leg- het egy rövid írásban minden területet és minden fejlő- fontosabbhoz, a döntéshez. A szükséges előrelépés te- dési elemet számba venni, sőt a tendenciákat előre látni hát az adatrendszerek immanens logikájához tartozó, és láttatni is botorság. Mégis meg kell és meg lehet raj- és a jogesethez alkalmazható, döntési opciókat tartal- zolni azokat a főbb erővonalakat, amelyek itt és most mazó dinamikus rendszerek kialakítása. meghatározzák az átalakulás irányát, avagy itt és most Az igények kielégítésére van megoldás. Több is. Az kívánatossá tesznek bizonyos változásokat. Gondolatkí- egyik a jogász (és bölcsész) szemeknek és füleknek ide- sérletünk természetesen nem zárja ki mások eltérő vagy genül hangzó – lehet elborzasztó – genetikus algorit- még jobban árnyalt véleményét, hiszen maga a témakör mus. Olyan döntést támogató rendszerről van szó, is – miként a BD korszakának lehetősége – végtelen. amely az evolúcióban megfigyelhető szelekciós folya- Talán a jog fogalomrendszerében, nyelvezetében vég- matok mintájára elvégzi a döntések optimalizációjának bemenő változások tűnnek fel először. Megnézve az feladatait. 1960-tól tartanak a kutatások, napjainkra utóbbi jogalkotási termékeket egyre inkább előretör már genetikus programozásról beszélhetünk. A mér- egy eddig soha nem beszélt nyelvezet, az informatika nöki tudományokban széles alkalmazási területen, 10 fogalomrendszer. Legfeltűnőbb használata az ügyfél és akár véletlen populációk esetében is sikeres. Az opti- a bíróságok (hatóságok) közötti elektronikus kapcso- mális eredmény – a döntési alternatíva – esetükben is lattartás (maga az elnevezés inkorrekt és félrevezető) modellizálható egy adott erőforrásrendszer felhaszná- szabályaiban, ám rutinszerűvé vált az okiratok, a cégel- lásával, egy nem véletlenszerűen, hanem különböző pa- járás, az elektronikus aláírások jogszabályaiban. A jog- raméterek mentén (megadott jogszabályhelyekre vo- szabály beépítette „inkorporálta” az informatikai szó- natkozó bírói döntések, tanácselnöki vélemények, ko- használatot, ezzel a jogon belüli meghatározások több évszázados hagyományát – a jogi fogalomalkotás im- mányok tükrében. Magyar Tudomány, 2006/4. 419. o. DR. VINNAI Edina: manens logikai rendjét – rúgta fel. Nem pusztán szakí- Nyelvhasználat a jogi eljárásban. Doktori értekezés. Miskolci Egyetem Ál- tott vele, hanem axiómáit a jogon kívüli területre tele- lam és Jogtudományi kar, Deák Ferenc Doktori Iskola. Miskolc. 2011. pítette, kockáztatva, hogy egy technikai váltás vagy SZABÓ Miklós és VARGA Csaba (szerk.): Jog és Nyelv. Libri, Budapest, 2000. VINNAI Edina: Jog és Nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzet- egy folyamatváltozás (egy új biztonsági definíció pl.) közi és hazai kutatása. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018. eleve joggá alakítsa a számítástechnikai gondolkodás- 9 Jó példája mindennek a nagy kódexalkotást követő „salátatörvé- hoz tartozó tudáselemet. Nagy kérdés a jövőre nézve, a nyek” szabályozási tartalma, majd az ezt követő újabb és újabb korrek- jog működésének biztonságát adó fogalmi konstansok ció. Mert manuálisan és papíralapú gondolkodással nem lehet még észre sem venni az egyre bonyolultabb összefüggéseket a jogi szabályozási milyen mértékben cserélődnek le a digitális informati- termékek között. Ez történt mind a Pp., mind a Kp. esetében, ahol csak a kai gondolkodáshoz tartozó panelekre, milyen konzisz- hatályba lépés után derült ki, hogy bizonyos szabályozási inkonziszten- tencia problémákat okoz majd e külső panelek tömeges ciák megoldatlanok. megjelenése. 8 10 A széles szakirodalomból kiemelhető L. J. FOGEL, A. J. OWENS, and M. J. WHALS. Artificial Intelligence through Simulated Evolution. Wiley, 1966, RECHENBERG I.. Evolutionsstrategie: Optimierung Technischer Sys- teme nach Prinzipien der Biologische Evolution. Fromman-Holzboog, 8 Erre a problémára Kiss József hívta fel a figyelmet a Pp. kodifikáció- Stuttgart, 1973. BÄCK Thomas. Evolutionary algorithms in theory and hoz kapcsolódó elektronikus kapcsolattartás szabályozásakor. Bővebb practice. Oxford, University Press, New York, 1996. BORGULYA István: szakirodalmi háttér: SZABÓ Miklós: A nyelvtudomány a társadalomtudo- Evolúciós algoritmusok, Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2004 / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_2_ belív.indd 3 2018.09.20. 10:48:48

rábbi tényállások, jogesetek stb.) összeállított populá- rarchikus rendszere idegen ezzel, és idegen a számítógé- ció esetében pedig sikere garantálható. Alkalmazásá- pes rendszerek által megkövetelt működési elvtől is. hoz át kell állnia a felhasználói gondolkodásnak, mivel Nemcsak a kettős könyvelés (papír és informatikai) az algoritmus a megoldás felől közelít a problémához, tarthatatlansága és növekvő szervezeten belüli konflik- így a minimálisan elvárható előfeltétel a probléma tusai, hanem a probléma megoldásának helyére – az el- centrikus jogalkalmazói (jogalkotói) tudás. Szemben a sőfokú bíróságra – koncentráló folyamatszervezés is bürokratikus, szervezetcentrikus elvárásokból kiol- aláássa a felsőbb szint több tudás axiómát. Mivel nem au- vasható jogesetmegoldással. tomatikus algoritmusokról van szó, ahol a bírói döntés A digitális világ által elindított erózió másik nagy te- szerepe kiiktatható, ezért nem szűnik meg a döntésho- rülete a jogalkalmazás szervezete. Korábban tudtuk, zás személyi tudása, legfeljebb kiegészül a team munka főleg munka és iparszociológiai vizsgálatokból, ha a (az informatikussal, döntéselőkészítő adminisztrátor- számítógépes szervezési rendszer belép a termelési fo- ral) szervezésének képességével. Hozzátesszük, és érte- lyamatba, akkor átrendeződnek a munkaszervezet ha- ni kell a kezelt programok működéséhez. 11 talmi struktúrái. Nemcsak azzal, hogy az informati- E ponton érkeztünk el az egyik legnehezebb és legsú- kus (a rendszergazda) nélkülözhetetlenné válik, és ál- lyosabb kérdéshez, az oktatás és a képzés szerepéhez. lásfoglalása megelőzi a vezetés döntését, hanem azzal Egy átalakuló tudásrendszer átalakuló oktatási és szo- is, hogy a szervezeti kontrol személyes és bürokratikus cializációs pályát igényel, de félünk attól, e nyilvánvaló jellege háttérbe szorul, átadja a helyét a számítógépes következtetés csak számunkra – és a fenti sorokkal rendszer – nem kevésbé kemény –, ám kiszámítható és meggyőzött olvasók számára – evidens. A jogi képzések racionalizálható logikájának. A szervezeten belüli al- – akár a jogi egyetemi alapképzések, akár a posztgra- kuk, a különböző érdekek megjelenésének és képvise- duális képzések, akár a szakmai továbbképzések – vál- letének hagyományos útjai átalakulnak, vagy meg- tozásai és váltásai nem az innováció, hanem a konzer- szűnnek. A szervezeti modernizáció sokszínű folyamat, vatív, elavul tudáscsomagokat átadni sem képes intéz- egy biztos, a folyamatszervezés technikai támogatott- ményes és oktatási rendje felé fordultak. Lejárt szava- sága megköveteli a szervezet nyitottságát. tosságú és korszerűtlen – soha át nem gondolt – peda- A digitális társadalom hatását az igazságszolgáltatás gógia, a bürokratikus szervezeten belüli siker mellett szervezetére ma még megjósolni sem tudjuk, legfeljebb másra nem használható képességalakítás, elévült szak- más területek munkaszervezeteinek történetéből meg- mai infrastruktúra jellemzi nagy tömegben a nagy tö- sejthetjük a jövőt. Annyi biztos, a szervezeti moderni- megeket mozgató felsőoktatást és környékét. Az csak zációnak végbe kell mennie, mert a digitális társadalom egy szindróma, hogy az ország vezető egyetemének kihívásaira adott válasz ezt kikényszeríti. A munka- szemináriumán kréta hiányában nem lehet szemléltet- szervezetek története természetesen a modernizáció- ni, de sokkal nagyobb baj, hogy a gondolkodásmód az val szembeni ellenállásról is szól, hiszen a szervezeten elmúlt ötven év alatt mit sem változott. Beszámolók belüli különböző érdekcsoportok platform vesztése biztosan leírták, hogy az elmúlt évtized fejlődési csúcsa nem váltja ki e csoportoknak a változásokhoz való jóin- egy vidéki jogi kar európai szintű és piaci monopóliu- dulatú hozzáállását. A géprombolástól a szervezeten mot biztosító számítástechnikai és informatikai inté- belüli hekkelésekig ívelő technikaellenesség mögött zetének szétverése volt, s ezzel az egyetlen hazai kuta- szociológiai folyamatok rejlenek, a szervezet átalakulá- tási bázis megsemmisítése. sából eredő vezetői hatalomvesztés, és a szervezeti A digitális társadalom a jogászok számára szintén az erőforrások feletti kontrol átrendeződése. 12 oktatásnál kezdődik, de javaslatainkkal nem bombáz- Az általunk látható folyamatok közül minden bizony- zuk az olvasót, mert célunk a társadalmi kihívás komp- nyal kiemelkedik a horizontális kooperáció igénye. A tu- lex és elementáris jellegének bemutatása. Nem jutott dás és erőforráselosztás jelenlegi bürokratikusan hie- minden problémára idő és tér, sok kérdést nem tudtunk kifejteni, így lehet, komoly hiányérzetet hagytunk az olvasóban. Tézisünk – úgy gondoljuk – megerősítést 11 Klasszikus munkának számít ma már PIORE, M. J. – SABEL, Ch. T.: nyert, a napi közéletet uraló narratívák hátterében ko- The Industrial Divide. Basic Books, New York, 1984., Az empirikus kutatá- sokból: AICHHOLZER, George – SCHIENSTOCK, Gerd (Hg.): Arbeitsbezie- moly és mély változások zajlanak, érdemes ezekkel fog- hungen im technischen Wandel. Neue Konflikten und Konsensstrukturen. lalkozni. Nem elemeztük a digitális társadalom mak- Edition Sigma, Berlin, 1989. ro-társadalmi kontextusát sem, ezt majd más, máshol 12 A kérdéskört dolgozta fel MAKÓ Csaba: A társadalmi viszonyok erőte- megteszi. Valószínű, naivak vagyunk, amikor azt gon- re: a munkafolyamat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. A „fehér galléros” munkakörökre nézve: BAETHGE, Martin – OBERBECK, doljuk, a társadalom szegmenseiben lehetséges korsze- Herbert: Zukunft der Angestellten. Neue Technologien und Beruflichen Per- rű és modern, a kor szellemével ellentétes gondolkodás. spektiven in Büro und Verwaltung. Campus Verlag, Frankfurt am Main / A másik út választása, a kézfeltétel és a megadás azon- New York, 1986. EHLERT, Wiking: Staatstechnologie. Möglichkeiten und ban sohasem volt a műfajunk. Grenzen der ADV in der staatlichen Verwaltung. Wurf Verlag, Münster, 1986. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_2_ belív.indd 4 2018.09.20. 10:48:49