JUHÁSZ Krisztina: A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata

A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbólivizsgálataJuhász Krisztina(PPKE JÁK Doktori Iskola)A tisztességtelen szerződési feltételek földi devizában meghatározott hitel megállapodásokvizsgálatának előtérbe kerülése mértéke 53 százalékra emelkedett4. Ha az adatokat to- vább boncolgatjuk, még érdekesebb információkat A 2008-as gazdasági világválság hatása a szerződé- nyerhetünk. Így kiderül, hogy 2008 decemberében a la-sek jogában is éreztette hatását. Ez a krízis ráirányítot- kossági devizahitelek állománya 6552,2 milliárd fo-ta a figyelmet nagyon rövid időn belül arra, hogy a rintra rúgott, amely megközelítőleg az összes lakossági93/13/EGK irányelv1 által meghirdetett fogyasztóvé- hitel 68 százalékát tette ki5. Az ilyen mértékű és volu-delmi politika milyen törékenyen ágyazódott be a tag- menű eladósodás még ha a lakosság részéről történt is,állami magánjogba. Ez leginkább azokban az országok- vélhetően kihat a mindenkori államháztartásra is. Ezban volt jellemző, amelyeket jelentősen sújtott a lakos- azonban csak akkor bír igazán jelentőséggel, ha bármi-sági eladósodás, úgymint Görögország, Magyarország, féle krízis következik be. Ez következett be a 2008. év-Románia, Spanyolország és Portugália. A későbbiekben ben, amely óhatatlanul a devizában felvett hitelek költ-kiderült az is, hogy a szabályozási kérdéseken túlmuta- ségeinek jelentős megnövekedését eredményezte.tó, jóval mélyebb, az uniós irányelv szabályozási tár-gyához tartozó kérdéseket meghaladó, rendszerszintű Annak ellenére, hogy ilyen mértékű volt az eladóso-hatásai lehetnek a tagállami magánjogban az uniós jog- dás mértéke, azt senki nem próbálta meg definiálni,rend által behatárolt, a szerződési tisztesség belső-pia- hogy mit értünk ezen fogalmak alatt, hogyan lehetneci értékek által meghatározott értelmezésének és al- arra jogi definíciót vagy bármely behatárolást találni,kalmazásának2. hogy megfelelően körbe legyen írva az eladósodás vagy túlzott eladósodás koncepciója. A banki gyakorlat és a A 93/13/EGK irányelv jogpolitikai célja a fogyasztó központi statisztika fizetési késedelemként (több mintgazdasági érdekeinek egyenértékű védelme az uniós 90 nap késés van meghatározva mint fizetési nehéz-belső piacon. Ennek megvalósítását az akkor még Euró- ség) különböző súlyosságú nehézségekkel operál, ami-pai Gazdasági Közösség irányelv formájában, nagyobb kor jelenti a kölcsön visszatérítési piacon az adósok ak-teret hagyva a tagállamok szabályozásának, az akkori tuális státuszát.6nemzeti jogszabályok állapota alapján részleges harmo-nizációval látta megvalósíthatónak. A tagállamoknak A magyar szabályozás szerint azon természetes sze-így megmaradt a lehetősége, hogy az irányelvben előír- mély adós adatainak átadására kerül sor, a Központi Hi-takhoz képest szigorúbb rendelkezésekkel biztosítsa- telinformációs Rendszer felé, aki az adatszolgáltatásnak magasabb szintű védelmet. Az irányelv előírja, és azt tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezett-főszabályként alkalmazza is, hogy a tagállamoknak kell ségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meggondoskodni arról, hogy az eladók és szolgáltatók ne al- nem fizetett tartozásának összege meghaladja a kése-kalmazzanak a fogyasztókkal kötött szerződésekben delembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegűtisztességtelen feltételeket, de ha mégis alkalmaznak havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget megha-ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvé- ladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven na-nyűek a fogyasztókra nézve, és ugyanakkor a szerződés pon keresztül fennállt7.a tisztességtelen feltételek kihagyásával is alkalmazha-tó, a szerződés továbbra is kötelezze a feleket.3 Érdemes arról is szót ejteni, mi vezethetett az ilyen típusú hitelekben történő eladósodáshoz. Így a népes- A válság hatásának eredményeként az eladósodás pa- ség fogyasztási szükségletének a megemelkedése, aramétereire, a magyarországi arányokra is érdemes pénzügyi intézmények erős ajánlkozása a hitel nyújtá-adatokat mondani. Az eladósodás folyamata nálunk isnagy méreteket öltött, és ezen belül a bankokkal kötött 4 Fazekas Judit: The consumer credit crisis and unfair contract terms reg-devizahitelek aránya is magas volt. Így 2009-re a kül- ulation – Before and after Kásler Journal of European Consumer and Market Law EuCML 2017. 99. 1 A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kö-tött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről L 095, 5 Kovács Dóra: Az utólagos éleslátás viselkedéstani megjelenése a deviza21/04/1993 o. 0029-0034. alapú hitelek területén https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ta- mop422b/2010-0029_kotet_27_118_27/118_27.pdf 2 Józon Mónika: A tisztességtelen szerződési feltételek uniós szabályozá-sának jogdogmatikai és jogpolitikai kérdései Magyar Jog 2018. 2. 74. 6 Mónika Józon: Country Report Hungary Consumer debt social exclusion in Europe by Hans-W. Micklitz, Irina Domurath Chapter 6. London Rout- 3 Józon (2018) i. m. 74. ledge 2015. 85. o. 7 2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről 11. § (1) bekezdés.| 40 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

sára, és az alacsony devizakölcsön kamatok. Másik je- Ott KG (C-150/77) számú ügyében már előrevetítette alentős tényező volt a kormány döntése 2003-ban az ál- fogyasztó fogalmát, és a Benincasa kontra Dentalkitlamilag támogatott hitelek befagyasztásáról. Ezek a té- ügyben pontosította azt (C-269/95)10. A fogyasztó sze-nyezők keveredtek, hozzátéve a pénzügyi stabilitás mélyének meghatározása során elsődlegesen a termé-nagy kockázatát.8 szetes személy fogyasztó értendő, de megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a kis- és középvállalkozások- Az említett krízis eredményeként a 93/13/EGK irány- ra is megpróbálják azt kiterjeszteni, amennyiben a fentelv értelmezésével kapcsolatosan a nemzeti bíróságok- megjelölt kritériumoknak megfelelnek. Ez a meghatá-tól az EUB-hez érkező előzetes döntéshozatali kérel- rozás összhangban van, a szerződéses kötelmekremek száma nagy mértékben megemelkedett. A 2008. irányadó jog meghatározásáról szóló 1980. évi Rómaiévtől az összesen 21 ügyből, amelyet a nemzeti bírósá- Egyezmény 5. cikkével. A fogyasztói szerződés fogal-gok kezdeményeztek kérelmeket és az Európai Unió Bí- mát az EUB gyakorlatának megfelelően autonóm mó-rósága (EUB) elbírált, összehasonlítva azzal a csak hat- don kell értelmezni. Ki kell emelni újra a C-269/95.tal, ami az implementáció (1994. december 31.) és 2007. szám alatti ítéletet (Benincasa-ügy), amelyben a Bíró-év közötti 13 éves periódusban keletkezett, még 8 ügy ság azt a választ adta, hogy „csak az a szerződés minő-volt az, ami még függőben volt és várt a végső döntésre síthető fogyasztói szerződésnek, amelyet bármilyena forrás megírásakor.9 ipari, vagy kereskedelmi tevékenységtől teljesen füg- getlenül kötöttek meg”11. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a gazdaságiválság következményeként milyen robbanásszerű ér- A jogszabályi háttéranyag mellett a Kúria által kiala-telmezésre volt szükség a 93/13/EGK irányelv kapcsán. kított gyakorlatra is figyelmet kell szentelni. A kúriaEz alátámasztja azt is, hogy a krízis szorosan érintette már a BH 2000.554. számú eseti döntésében úgy foglalta magánjog területét, a szerződéses jogviszonyokat, és állást az 1997. évi CLV. tv. alkalmazása körében, hogy azazon belül is a fogyasztói szerződések jórészét. Meg egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén – nem-kell azt is jegyezni, hogy a fentiekben ismertetettek csak természetes személy, hanem adott esetben gazda-szerint leginkább a közép-kelet európai országok vol- sági társaság is fogyasztónak minősül. A Legfelsőbb Bí-tak azok, ahol a hitelszerződések és kölcsönök nagy róság helytállónak találta az elsőfokú ítélet azon meg-száma az eladósodáshoz vezetett, és azon belül is a de- állapításait, miszerint a régi Ptk. rendszeréből, illetőlegvizában felvett hitelek voltak azok, amelyek itt legin- a fogyasztóvédelmi törvény szóhasználatából az követ-kább megjelentek. kezik, hogy a fogyasztó nemcsak természetes személy, hanem egyéb feltételek fennállta esetén jogi személy isA fogyasztói szerződés, lehet. Az egyéb feltétel pedig az, hogy a vásárolt áru, il-fogyasztó fogalma letőleg az igényelt szolgáltatás az adott személy gazda- sági, vagy szakmai tevékenysége körén kívül essék.12 A pénzügyi intézmények pedig a hitelszerződésekmegkötése során általános szerződési feltételeket al- Megállapítható, hogy jogalkotásunk nem követte eztkalmaztak, azaz az ún. nevezett blankettaszerződése- az irányt az új Ptk. megalkotása során, hiszen a fo-ket. Az ilyen típusú szerződések sajátossága, hogy az gyasztó fogalmának kizárólag természetes személy-egyik szerződő fél (aki gazdasági vagy szakmai tevé- ként történő definiálása miatt a gazdasági társaságokkenységet folytat) előre meghatározza a szerződés ren- ebből a körből kiszorultak.delkezéseit, és egyben a másik fél elfogadása esetén azaz adott tartalommal létre is jön. A régi Ptk. 685. § e) A fogyasztói státusz és a szerződés jellegének fo-pontja definiálja a fogyasztói szerződés fogalmát. Az új gyasztói szerződéssé minősítésének bizonyítása egye-Ptk.-ba ez már nem került bele, kizárólag a fogyasztó bekben a Kúria álláspontja szerint a fogyasztót terhelikfogalma lelhető fel [8:1. § (1) bekezdés 3. pont] kétség esetén. A 2/2011. PK vélemény a fogyasztói szer- ződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről Érdemes kitekintést adni arra is, hogy a fogyasztó, rendelkezik. A Pk. vélemény 2. pontja azt is rögzíti,mint fogalom kialakulásának milyen előzményei van- hogy a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a per-nak. Az Európai Unió jogának anyaga mindenképpen beli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Két-irányadó ebből a szempontból, mivel maga a 93/13/ ség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének aEGK irányelv 2. cikk b) pontja definiálja akként a „fo- bizonyítása a fogyasztót terheli.gyasztó” fogalmát, hogy minden olyan természetes sze-mély, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződé- Az EUB a Fáber-ügyben hozott 2015. július 4-i ítéleté-sek keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját ben a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódószakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén. jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK eu- rópai parlamenti és tanácsi irányelv kapcsán rögzítette, Az EUB esetjoga pedig adalékokat ad arra nézve, miszerint az uniós jog tényleges érvényesülésének elvehogy milyen előzmények vezettek ezen terminológia megköveteli, hogy az olyan szerződéses jogvitában eljá-kialakulásához. Az EUB a Société Bertrand kontra Paul ró nemzeti bíróság, amely az említett irányelv hatálya 8 Fazekas (2017): i. m. 10 Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában Budapest, 9 Hans-W. Miklitz and Norbert Reich: The court and sleeping beauty: the Complex Kiadó Kft. 2006. 97.revival of the unfair contract terms directive Common Market Law Review51: 771–808, 2014. 11 Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog Buda- pest, Osiris Kiadó, 2006. 247–248. 12 Muzsalyi Róbert: A joggyakorlat dilemmái a szerződési feltételek vizsgálatánál Európai Jog 16. évfolyam 6. szám 2016. 24. o./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 41

alá tartozhat, amint az erre vonatkozó jogi és ténybeli rópai eljárásjogban megjelentek. Azért sem hagyhatóelemek a rendelkezésére állnak, vagy egyszerű felvilágo- figyelmen kívül az 1911. évi I. törvénycikk, mert azsítás-kérésre a rendelkezésre bocsáthatók, még akkor is 1952-ben elfogadott perrendtartási törvény is lényegé-köteles megvizsgálni, hogy a vevőt fogyasztónak lehet-e ben erre építve szabályozta a szocialista perrendet.15minősíteni, ha minőségére ő maga kifejezetten nem hi-vatkozott. Nincs jelentősége annak hogy ügyvéddel jár Az 1911. évi I. tv. 225. §-a szerint az elnök gondoskodniel. Ezt a követelményt analógia útján a 93/13/EGK irány- köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tény­elv alkalmazása során is alapul kell venni.13 előadásaikat és nyilatkozataikat magyarázzák meg, hiá- nyos tényelőadásaikat és bizonyítékaikat egészítsék ki, s Ezen ítélet azért is figyelemre méltó, mivel a fogyasz- általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat te-tói minőség meghatározására a hivatalbóliságot helye- gyék meg. Köteles továbbá a hivatalból figyelembe veen-zi előtérbe a Kúria fentebb ismertetett Pk. véleménybe dő körülmények felderítésére ügyelni.foglalt álláspontjával ellentétben. Ezen legutolsó mondat akár a tisztességtelen szerző- Sajátos annak megítélése is, hogy miként minősíthe- dési feltételek észlelésére is vonatkozhatna, ha létezetttünk kezesi szerződéseket akkor, amikor az alapjogvi- volna ezen időszakban bármi hasonló. Ha pedig továbbszony, amelynek biztosítására szolgál, nem minősül fo- kutakodunk ugyanezen jogszabályban, akkor mér elő-gyasztói szerződésnek. A Kúria ehhez szolgáltat tám- remutató szabályozást is fellelhetünk. Ez már nemcsakpontot a BH 2016.89. sz. eseti döntésében, mely szerintnem minősül fogyasztói szerződésnek az a kölcsön- a hivatalbóli észlelésre, hanem a bizonyítás hivatalbóliszerződés, amelyet a gazdasági társaság saját gazdasá-gi tevékenységének végzése érdekében, mezőgazdasá- elrendelésére is vonatkozik.gi berendezés vétele céljából köt, továbbá a tagjai általe szerződés biztosítására készfizető kezességet vállaló Az 1911. évi I. tv. 271. §-a alapján a bíróság kárnak,szerződés sem14. elmaradt haszonnak vagy alapjára nézve nem vitásTörténelmi hagyományaink,hivatalbóliság vagy bebizonyított más követelésnek bírói megállapí- tástól függő mennyiségét, ha a felek részéről ajánlott Ha a hagyományainkat vizsgáljuk, mindenképpen te- bizonyítás megnyugtató eredményt nem nyújtott, vagykintettel kell lennünk a polgári perrendtartásról szóló eredményt előreláthatólag nem ígér, minden körül-1911. évi I. törvénycikk szabályozására, mivel ebben a mény figyelembevételével legjobb belátása szerint álla-törvényben olyan jogintézmények, illetve követelmé- pítja meg. A bíróság, amennyiben véleményének alko-nyek jelentek meg – mint pl. a bíróság és a felek modern tásához szükségesnek találja, nemcsak szakértők meg-együttműködése, a bírói aktivitás, a tárgyalási elv, a hallgatását, hanem bizonyítás felvételt és tudakozódá-perfelvételi tárgyalás, a keresetváltoztatás időbeli kor-látozása – amelyek évtizedeken keresztül biztosították sokat is hivatalból foganatosíthat.a hatékony jogvita rendezést, és amelyeknek haladó Az 1952. évi III. tv. követve a már korábbi, fent vázoltjogi­ ntézményei, perjogi megoldásai számos modern eu- utat, a hivatalbóliság alapelvét sokáig megőrizte az álta- lános szabályok között. Az 1995. augusztus 28-ig hatá- lyos változata szerint a 3. § (1) bekezdése alapján a bíró- ság az igazság kiderítése érdekében még hivatalból gon- doskodik arról, hogy a felek perbeli jogaikat és kötele- zettségeiket rendeltetésszerűen gyakorolják. A hivatal- bóliság alapelve tehát sokáig jellemezte a polgári eljárá- sunkat. 13 Szabó Péter: A fogyasztó fogalma és a fogyasztói szerződés értékelésé- Az EUB gyakorlatában a tisztességtelen szerződési feltétel vizsgálatánaknek egyes kérdései az Európai Unió Bíróságának néhány újabb döntése tük- megjelenéserében Európai Jog 17. évfolyam 1. szám. Vizsgájuk a következőkben azt, hogy a hivatalbóli 14 BH 2016.89. sz. eseti döntés tényállása szerint a gabonafélék, hüve- vizsgálat megjelenése mire vezethető vissza az Európai Unió jogrendjében. A csatlakozást követően a magyarlyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozó I. r. felperes me- bírák számos előzetes döntéshozatali eljárást kezde-zőgazdasági szemestermény-szárító berendezés vásárlása céljából ményeztek, amelyek hozzájárultak a hivatalbóli vizsgá-2008. október 30-án svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alpe- lat gondolatának felvetődéséhez. Elsőként azt kell le-res jogelődjével. E szerződés alapján az alperes jogelődje 62 392 000 Ft szögezni, hogy az előzetes döntéshozatali eljárások kö-kölcsönösszeget folyósított közvetlenül a finanszírozott gépek eladója zül, a C-302/04. számú ítéletében mondta azt ki az Eu-részére. A II. r. és a III. r. felperesek, az I. r. felperest a fenti kölcsönszer- rópai Unió Bírósága, hogy a 93/13/EGK irányelv értel-ződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítéséért, a 2008. október 30- mezésére kizárólag annak az új tagállamban való és azán létrejött garanciaszerződésben készfizető kezességet vállaltak. A fel- új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozá-peresek módosított keresetükben egyebek mellett arra hivatkoztak, sától kezdődő alkalmazása tekintetében rendelkezikhogy a kölcsönszerződés, illetve a készfizető kezesség tárgyában szüle- hatáskörrel16. E szerint figyelemmel kell lenni arra,tett szerződés fogyasztói szerződés. Sem az első-, sem a másodfokú bíró-ság nem látta megállapíthatónak a fogyasztói minőséget a II. és III. rendű 15 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 8. oldal.felperesek esetén. A másodfokú bíróság szerint azért sem, mert a nem 16 C-243/08. sz. ügy a Pannon GSM Zrt. és Sustikné Győrfi Erzsébet kö-fogyasztói kölcsön-szerződéseket biztosító szerződések járulékossá- zött folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2009:350 28. és 32. pont.guk, illetve a mellékkötelezettséget vállaló természetes személyek érde-keltsége (a II. r. felperes ügyvezetője és tagja, a III. r. alperes tagja volt azI. r. felperesnek) folytán nem választhatók külön az alapjogviszonytól.Kúria megítélése szerint azok a természetes személyek, akik egy gazda-sági társaság tagjaként, vezető tisztviselőjeként vállalnak kezességet atársaság tartozásáért, nem minősülhetnek fogyasztónak. Ilyen esetbennem állapítható meg, hogy szakmai, gazdasági tevékenységük körén,vagy gazdasági érdeken kívül eső célból jött létre a szerződés, ezért a II–III. r. felperesek nem minősülhetnek fogyasztónak.| 42 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

hogy az adott szerződés, amelynek kikötése kapcsán az zeti bíróság számára a mozgásra, mellőzve a Freibur-esetleges tisztességtelenség felmerül, a csatlakozást ger-ügy idézését.20követően jött-e létre. A fogyasztói igényérvényesítésnek tehát fontos mér- Az Európai Unió Bírósága ezt követően két ügyben is földköve volt eljárásjogi szempontból ezen két döntés,indokoltnak látta a magyar bíróságok által kezdemé- amelyek egyenlőre az illetékesség szempontjából, denyezett előzetes döntéshozatali eljárásokban a szerző- biztosítékot próbáltak nyújtani arra az eshetőségre,déses kikötések tisztességtelenségének hivatalbóli hogy a fogyasztó jogvita esetén ne kényszerüljön több-vizsgálata vonatkozásában a nemzeti bíróság által fel- let kiadás, költségek kifizetésére, amely esetlegesen vé-vetett kérdésekben az állásfoglalást. A C-243/08. szá- dekezése kifejtése, a tárgyaláson való megjelenése aka-mú ítéletében (2009. június 4.) kimondta, hogy a nem- dályát képezhetné.zeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szer-ződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben Felvetődött azonban a kérdés, hogy mi történjen azonrendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges tény- szerződésekkel, amelyek megkötésére a csatlakozástbeli és jogi elemek. Álláspontja szerint vizsgálni kell az követően, de a Pp. 41. § (5) bekezdésének módosításátolyan feltételt, amely egyedileg nem került megtárgya- megelőzően került sor, és olyan alávetést tartalmaz-lásra, és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye sze- nak, amelyek tisztességtelennek minősülnek. E tekin-rinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki. Megerő- tetben megfigyelhető volt egy olyan folyamat, hogy azsítette ezt az állásfoglalását a C-137/08. számú ítéleté- uniós jog közvetlen figyelembevételével a Pesti Köz-ben is (2010. november 9.), amely szerint a nemzeti bí- ponti Kerületi Bíróság bírái közvetlenül az uniós jog al-róságnak hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia annak kalmazásával sorra tették át a keresetleveleket a fo-érdekében, hogy a kizárólagos illetékességi kikötés a gyasztó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz a Ma-93/13/EGK irányelv hatálya alá tartozik-e, és hivatal- gyarország 2004. május 1. és a Pp. 41. § (5) bekezdéséreból kell értékelnie az ilyen kikötés esetlegesen tisztes- vonatkozó módosítás (2009. június 30.) között megkö-ségtelen jellegét17. Mindezen ítéletek hatására követke- tött fogyasztói szerződések vonatkozásában is, ame-zett be a régi Polgári Perrendtartásunk 41. § (5) bekez- lyek általános szerződési feltételekben kizárólagos ille-désének módosítása 2009. június 30-i hatállyal. tékességi kikötést tartalmaztak a szolgáltató székhe- lye szerint. Ezen gyakorlatban egyben megjelent az A VB Pénzügyi Lízing ügy és a Pannon GSM ügy kö- uniós jog elsőbbségének elve.zötti hasonlóság szembetűnő, ugyanis az alap ügyektényállásai, a felmerült jogkérdések sok mindenben ha- Az uniós jog elsőbbségének elve tette az uniós jogotsonlítanak egymásra. Az előzetes döntéshozatali eljá- – a közvetlen hatály elvével együtt – speciális jogrend-rást kezdeményező bíróság saját illetékességének vizs- dé. Az elv értelmében az uniós jog előírásai elsőbbségetgálata során észlelte, hogy a vitás fogyasztói szerződés élveznek a nemzeti szabályokhoz képest, azaz az uniósa fogyasztóval szerződő fél székhelyéhez közel eső bí- joggal ellentétes nemzeti szabályokat nem lehet alkal-róság kikötését tartalmazza. Az ügy érdekessége, hogy mazni. Az elsőbbség elvét először a Simmenthal-ügy-a kezdeményező bíróság az eljárás során – kifejezetten ben fogalmazta meg az EUB. Az ítéletben a luxemburgia Pannon GSM ügyben meghozott ítéletre figyelemmel bíróság kimondta21:módosította eredeti kérdéseit és a Pannon ítélet egyesrendelkezéseinek helyes értelmezésére kérdezett rá18. [M]inden – hatáskörében eljáró – bíróságnak köteles- sége a közösségi jog teljes egészében történő alkalma- A VB Pénzügyi Lízing ügynek egy másik fontos jelen- zása és azon jogok védelme, amelyet az a magánszemé-tősége is van. A Bíróság megismétli a a kompetencia lyek számára biztosít, adott esetben eltekintve a nem-megosztást az előzetes döntéshozatali eljárásokban. A zeti jog mindazon – akár a közösségi szabályt megelő-későbbi részei az ítéletnek két vizsgálati szintet terem- ző, akár azt követő – rendelkezéseinek alkalmazásától,tenek a nemzeti bíróság számára az irányelv (93/13/ amelyek esetlegesen ellentétesek azzal. […] A közösségiEGK) hatályához és annak tisztességtelenségi koncep- jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között al-ciójához kapcsolódóan. A kikötéseknél, amelyek az ille- kalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani etékességet az üzleti eladó bíróságához kötik, előírja a normák teljes érvényesülését, szükség esetén – sajáttisztességtelenség figyelembe vételét, ahogy azt az hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályokOceanó-ügy kifejezetten megerősítette.19 A Bíróság e normákkal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásá-meglehetősen erős szavakat használva minősíti az tól, akár utólagosan is, anélkül hogy kérelmeznie vagyilyen kikötéseket, utalva a melléklet indikatív listájá- várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyébnak 1(q) pontjára, anélkül, hogy helyet hagyna a nem- alkotmányos úton történő megsemmisítésére22. 17 C-137/08. sz. ügy VB Pénzügyi Lízing Zrt. és Schneider Ferenc között Mindezekből adódott a következő gondolat, hogy kizá-folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2010:659 56. pont. rólag az általános szerződési feltételekben kikötött alá- vetés esetén indokolt a tisztességtelenség vizsgálata? 18 Muzsalyi (2016a): i. m. 20. o. 19 Hans-W. Miklitz and Robert Reich: The Court and Sleeping Beauty: The 20 Hans – W. Miklitz and Róbert Reich: i. m. 780. o. C-237/02. sz. ügy Fre-revival of th Unfair Contract Terms Directive (UCTD) Common Market Law iburger Kommunalbauten GmbH Baugesellschaft & Co. KG és LudgerReview 51 2014. 780. o. C-240-244/98. sz. ügy Océano Grupo Editorial SA Hofstetter, Ulrike Hofstetter között folyamatban lévő ügy ECLI:EU:C:és Rocío Murciano Quintero, Salvat Editores SA és José M. Sánchez Alcón 2004:209Pradės (C-241/98), José Luis Copano Badillo (C-242/98), Mohammed Berroane (C-243/98), 21 Varga Zsófia: Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmazniaEmilio Viñas Feliú (C-244/98), között folyamatban lévő ügyekben az uniós jogot? Európai Jog 16. évfolyam 6. szám 2016. 3. o.ECLI:EU:C:2000:346 22 Varga (2016a): i. m. 3. o. C-106/77. sz. ügy Siemmenthal ítélet ECLI:EU:C:1978:49 21. és 24. pont./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 43

Ezen problémát vetette fel a Fővárosi Törvényszék az ál- senykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénytala C-472/11. szám alatt és a C-397/11. szám alatt kez- 33. §-a egyértelműen megjelöli, hogy az ezen törvény ha-deményezett előzetes döntéshozatali eljárásokban, ame- tálya alá tartozó feladatok a Gazdasági Versenyhivatallyek részletes tartalma a későbbiekben kifejtésére kerül. hatáskörébe tartoznak. Az azonban, hogy a tisztességte- len szerződési feltételek észlelése, és annak jogkövetkez-Hivatalbóliság, vagy kérelemhez ményei mellőzése miként valósul meg maradéktalanul,kötöttség továbbra is nyitott kérdés maradt. A jelenlegi szabályozás pedig nem írja elő a bíró szá- A tisztességtelen szerződési feltételmára az egyes szerződési kikötések hivatalbóli észlelé- fogalmasének kötelezettségét. A régi és az új Polgári Perrend-tartásunk23 a kérelemhez kötöttség elvére épül, a hiva- Elsőként azt kell definiálnunk, hogy mit tekinthetünktalbóliság elvének ezzel kell konkurálnia. tisztességtelen szerződési feltételnek. „A kérelemhez kötöttség, mint eljárásjogi előírás ha- A régi Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességte-sonlóan jelenik meg az EU tagállamainak jogaiban. Az len az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztóielv lényege, hogy a bíróság csak a perbevitt jogokról szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződésidönthet, azaz kötve van a fél által előadott kérelmekhez feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kö-és adott esetben az általa előadott tényekhez is. A kére- telezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelmé-lemhez kötöttség elve minden ítélkezési szintre jellem- nyének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul aző, ugyanakkor a fellebbviteli fórumok előtt fokozottab- szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő félban érvényesül. Még az elsőfokú bíróság vizsgálat jogkö- hátrányára állapítja meg. Külön jogszabályban lehető-rét a kereseti kérelem (és ellenkérelem), addig a másod- vé tette egyben azon feltételek meghatározását, ame-fokú bíróság eljárásának a határait a jogorvoslati kére- lyek tisztességtelennek minősülnek. Ezen külön jogsza-lem (és ellenkérelem) határozza meg. A legfelső szinten bály a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet. Rögzítette azteljáró bíróságok jogkörét általában még tovább korlátoz- is, hogy nem minősülhet tisztességtelennek az a felté-za az előírás, amelynek értelmében a felülvizsgálati eljá- tel, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amely előírá-rásban nem lehet felülbírálni a korábban megállapított sai szerint határozták meg azokat.tényeket, és a bíróság csak jogkérdésben dönthet”.24 A 2009. évi XXXI. tv. 1. § (2) bekezdése módosította a A már említett, az érvénytelenségi perekben felme- régi Ptk.-t akként, hogy a tisztességtelenség körébenrülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. további feltételeket határozott meg, így került bele a28.) PK vélemény 4. pontja szerint a bíróságnak csak a 209. §-ba a (4) bekezdés, amely szerint az általánosrendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egye-egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmissé- dileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét ön-get kell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapít- magában az is megalapozza, ha a feltétel nem világoshatósága érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást vagy nem érthető. Az (5) bekezdés alapján a tisztesség-nem folytathat le. A semmisség hivatalból történő ész- telen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseklelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíró- nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illet-ságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát megha-ok fennállása egyértelműen megállapítható. A fellebbe- tározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként vilá-ző fél által előadott új tény, vagy új bizonyíték figyelem- gosak és érthetőek.bevételével a semmisség akkor állapítható meg, hafennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt Az új Ptk. megfogalmazása alapján a 6:102. § (1) be-feltételek. A 4. ponthoz fűzött indokolás rögzíti azt is, kezdésének megfelelően tisztességtelen az az általánoshogy a bíróság nem mérlegelheti az észlelt semmisségi szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokatok bejelentését, mert semmisség esetén maga a törvény és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség köve-ítéli az érdeksérelmet olyan súlyúnak, hogy megtagad- telményének megsértésével egyoldalúan és indokolat-ja a célzott joghatás elérését. Kivételt ez alól csak az ún. lanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő félrelatív semmisség esetei [Ptk. 13/B. §, Ptk. 16/A. §, Ptk. hátrányára állapítja meg.209/A. § (2) bekezdés] jelentenek, annyiban, hogy azérvénytelenségi ok csak akkor vehető figyelembe, ha A fogyasztói szerződésben lévő tisztességtelen szer-arra az érintett fél érdekében hivatkoznak. ződési feltételre az új Ptk. 6:103. § (1) és (2) bekezdése írja elő, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerző- Jelenleg tehát nincs megfelelő ellenőrzése a tisztesség- désben a tisztességtelen általános szerződési feltételretelen szerződési kikötéseknek, az eddigi szabályozás hi- vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltéré-ányosságait pedig számos, már társadalmi szinten is je- sekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meg-lentkező probléma, így pl. a devizahitelesek ügye nagyon határozott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződésijól példázza. A tisztességtelen piaci magatartás és a ver- feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtár- 23 Régi Pp. (1952. évi III. tv.) 2. § és új Pp. (2016. évi CXXX. tv.) 2. § (1) és gyalták. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben(2) bekezdés. az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt 24 Varga (2016a): i. m. 1. és 2. o. szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az| 44 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A (3) be- „nem tartozott a legsikerültebb transzpozíciók köré-kezdés szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti szer- be”27. A kritikák jelentős része abból adódott, hogy aződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel régi Ptk. 209. §-a a tisztességtelen szerződési feltétel-semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hez a megtámadhatóság következményét fűzte. Ez nemhivatkozni. volt összhangban az irányelv 6. cikk (1) bekezdésével, amely a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztes- A szabályozás tartalma egyebekben maradt, csupán ségtelen kikötés esetén a fogyasztó vonatkozásábanannyiban változott a régi Ptk.-hoz képest, hogy a koráb- kötelezettséget nem teremtő kikötésnek tekinti. Már azban külön jogszabályban [18/1999. (II. 5.) Kormányren- akkori jogirodalmi álláspont is az volt, hogy a hagyo-delet] lévő tisztességtelennek minősülő szerződési felté- mányos magyar dogmatikai terminológiában az irány-telek helyett kaptak az új Ptk.-ban (6:104. §). elv előírása semmisséget jelent, és pedig ún. relatív (egyoldalú) semmisséget, amelyet csak a fogyasztó ja-Történeti áttekintése a tisztességtelen vára lehet figyelembe venni28. A kritikák egy másik el-szerződési feltételek vizsgálatának lentmondásra is rámutattak. A módosított törvény fel-szabályozásunkban hatalmazása alapján a fogyasztóval kötött szerződés- ben tisztességtelennek minősülő feltételeket a 18/1999. A magyar magánjogban a Polgári Törvénykönyvről (II. 5.) Kormányrendelet határozta meg.29 Két kategóri-szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 1977. évi IV. tör- át különböztetett meg: feltétlenül tisztességtelen, (ún.vénnyel végrehajtott módosítás eredményeként szere- fekete) valamint vélelmezetten tisztességtelen (ún.pelnek (a régi Ptk. 209. §-a szerinti) az általános szer- szürke) kikötéseket. A vélelmezetten tisztességtelenződési feltételre és annak megtámadására vonatkozó kikötések esetén van lehetőség az ellenbizonyításnak,rendelkezések. Az általános szerződési feltételek szer- még a feltétlenül tisztességtelen kikötéseket, semmis-ződés részévé válására, értelmezésére a GK. 37-es szá- nek minősítette, annak ellenére hogy a régi Ptk. megtá-mú állásfoglalás tartalmazott alapvető szempontokat, madhatóságot állapított meg.30, 31és nyújtott útmutatást gyakorlat számára. A szabályo-zást követő nagyobb volumenű módosítása a Ptk. ezen A szabályozás fentiek szerint nem volt teljes körű, mi-szakaszának 1997-ben történt. A módosítás jogharmo- vel Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csat-nizációs céllal a 93/13/EGK irányelvet kívánta átültet- lakozását követően, figyelemmel a 93/13/EGK irány-ni, illetve a GK. 37-es számú állásfoglalás több rendel- elvben foglaltakra is, a régi Ptk.-beli rendszert pontosí-kezését is jogszabályi szintre emelte. Először került tania kellett.meghatározásra a fogyasztó és az ÁSZF fogalma, a mó-dosítás rendelkezett arról, hogyan válhat az ÁSZF a „[…]Az Európai Bíróság ítéleteiben árnyalta az érin-szerződés részévé, új alapokra helyezte a tisztességte- tett irányelvek egyes rendelkezéseinek értelmezését,len szerződési feltételek megtámadását, és a fogyasztói olyan szempontokra mutatva rá, melyek az átültetőszerződések tisztességtelen feltételeire a megtámadás szabályozások elfogadása idején nem voltak kellőenlehetőségét rendezte25. megvilágítva. Az Európai Bíróságnak az EK-Szerződés 234. cikkében biztosított hatáskör gyakorlása kereté- A tisztességtelen szerződési feltétel vizsgálatának le- ben adott jogértelmezése a közösségi jog adott szabá-hetőségéhez az 1997. évi CXLIX. 3. §-a vezette tehát be lya tekintetében „visszamenőleges” hatályú, amennyi-a régi Ptk.-ba a 209. § (1) bekezdést, amely szerint ha az ben „meghatározza és tisztázza e szabály jelentését ésáltalános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést hatókörét, amint azt érteni és alkalmazni kell és kelletta sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. volna a hatálybalépésétől kezdve”. A régi Ptk. korábbi szabályozása ugyanis csupán an�- A fentiek alapján indokolt, hogy a fogyasztóvédelminyit írt elő, hogy ha jogi személy használ általános szer- vonatkozású magánjogi szabályozás az új Ptk. elfoga-ződési feltételeket, amelyek részére indokolatlan egy- dásáig is továbbfejlesztésre kerüljön. Annak érdeké-oldalú előnyt biztosítanak, a sérelmes kikötés megtá- ben, hogy e szabályozási lépés illeszkedjék a polgárimadására csak a külön jogszabályban meghatározott jogi rekodifikáció eddig rögzített irányvonalába, a tör-állami vagy társadalmi szerv számára biztosított lehe-tőséget. 27 Fazekas Judit: Az általános szerződési feltételek – tisztességtelen kikö- tések. In: Csehi Zoltán – Koltay András – Lányi Balázs – Pogácsás Anett Ezzel a régi Ptk. a ténylegesen érdeksérelmet szenve- (szerk.) (L)ex Catedra et Praxis: Ünnepi Kötet Lábady Tamás 70. Szüle-dő fél számára biztosította a megtámadás lehetőségét. tésnapja alkalmából Pázmány Press, Budapest, 2014. 272. o. Az 1997-es módosítás bár a jogharmonizáció jelentős 28 Vékás Lajos: A Ptk. 209. §-ának megmérettetése az Európai Közösségeklépésének bizonyult és egyes vélemények szerint „a bírósága előtt. Európai Jog . 4. évfolyam 6. szám 2004. 8–11. o.szabályozás először próbálta összeilleszteni a magyarpolgári jogi gondolkodást és az európai elvárásokat”26, 29 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a fogyasztóval kötött szerződés-összességében több jogirodalmi álláspont szerint is ben tisztességtelennek minősülő feltételekről. 25 Muzsalyi: i. m. 19. o. 30 Vékás: i. m. 9. o. 26 Csehi Zoltán: Az általános szerződési feltételek szabályai az európai 31 Muzsalyi: i. m. 29. o. Ez az anomália felfedezhető volta a bírói gyakor-jog szorításában. In: Barta Judit (szerk.): bank- és hitelviszonyok Kodifi- latban is, konkrétan a kioktatást kötelezettség kérdéskörében jelentettkációs tanulmányok az új Ptk. Születése kapcsán. No önti Alapítvány, problémát a helytelen átültetés. A közzétett eseti döntésében a Legfel-Miskolc, 2009. 85. o. sőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy mivel a régi Ptk. 209. § (1) bekezdé- se a tisztességtelen általános szerződési feltételhez (kikötéshez) nem a semmisség, hanem a megtámadhatóság jogkövetkezményét fűzi, ezért a semmisségi ok tekintetében a bíróságot nem terheli kioktatást kötele- zettség BH 2002.105./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 45

vény előkészítése során egyeztetésre került a polgári A magyar bírói joggyakorlat fejlődésejogi kodifikációért felelős Szerkesztőbizottsággal”32. a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának területén Ezen céloknak megfelelően a régi Ptk. újabb módosí-tására került sor 2006. március 1-jei hatállyal, és az ah- E körben mindenképpen a Kúria joggyakorlata azhoz fűzött kommentár szerint a „módosítás új szerke- irányadó. A Kúria által a jogegységesítés érdekébenzetben szabályozta a tisztességtelen szerződési feltéte- meghozható határozatok közül a polgári jogegységi ha-lekre vonatkozó rendelkezéseket. A régi Ptk. 209. §-a a tározatok bírnak jelentőséggel igazán, mivel azok az al-tisztességtelenség fogalmát és kritériumait, a régi Ptk. sóbb bíróságokra kötelezőek35.209/A. § pedig a tisztességtelen általános szerződésifeltétel jogkövetkezményét határozza meg, míg a régi PJE 3/2013 Polgári Jogegységi Határozat – Fogyasz-Ptk. 209/B. §-a közérdekű keresetindítás szabályait tói szerződésben az általános szerződési feltételen,tartalmazza. vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló vá- lasztottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e ki- A régi Ptk. 209. §-a azt határozza meg, hogy milyen kötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni,feltételek esetén minősül az általános szerződési felté- de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, hatel, illetve a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik.tárgyalt kikötése tisztességtelennek. A szabályozás lo-gikája szerint az (1) bekezdés a tisztességtelenség Egyes pénzintézetek által használt blanketták vis�-absztrakt definícióját tartalmazza, a (2) bekezdés a szatérő kikötése, mely szerint a felek megállapodnak,tisztességtelenség vizsgálatához állapít meg szempon- hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelentokat, a (3) bekezdés a fogyasztóval kötött szerződés- szerződésben összefüggésben, az ilyen jogviták esetéreben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló – a jelen pont következő bekezdésében meghatározott18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet külön szabályaira utal, kivételekkel – a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott-végül a (4) és az (5) bekezdés két kivételt állapít meg.”33 bíróság három választottbírából álló tanácsának kizá-Ez a szerkezeti felosztás a régi Ptk. hatálya alatt mara- rólagos illetékességét kötik ki. Jelen szerződés a válasz-déktalanul fennállt. tottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szem- pontjából egyben választottbírósági szerződésnek is A régi Ptk. 209/A. § (1) bekezdése szerint az általános minősül. Bank előzetesen tájékoztatást nyújtott a vá-szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisz- lasztottbíróság és a rendes bíróság eljárási szabályai-tességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtá- nak lényeges különbségeiről. Bank jelen szerződés alá-madhatja. A módosítással még egy fontos kérdés letisz- írásával külön is felhívja a figyelmet arra, hogy (i) a vá-tázására is sor került, mégpedig arra, hogy ez a „megtá- lasztottbírósági eljárás egyfokú eljárás, tehát a felleb-madhatóság” valójában semmisséget, azaz relatív sem- bezés lehetősége nem biztosított a felek számára, (ii) amisséget takar. választottbírósági eljárás megindítása, illetve lefolyta- tása során felmerülő költségek várhatóan meghaladják A módosítás jelentőségét a devizahitel szerződések- a rendes bírósági eljárás megindítása, illetve lefolyta-kel kapcsolatos perek hozták ki, a legtöbb esetben tása során felmerülő költségeket. 36ugyanis a törlesztés elmaradásában felmerülő problé-ma csak a szerződéskötést követően jelentkezett. Az PK vélemények, amelyek a tisztességtelen szerződésiadósok csak ezt követően kezdtek pert indítani az ér- feltételek vizsgálatához kapcsolódnak eljárásjogi szem-vénytelenség megállapítása iránt, a szerződés semmis- pontból:ségére hivatkozással, amire a korábbi szabályozás ese-tén nem lett volna lehetőség34. Elsőként kell megemlíteni a 1/2005. (VI. 15.) PK véle- ményt, amely a semmisségi ok hivatalbóli észlelése Az Új Ptk. szabályozásában a 6:102. § (5) bekezdése kapcsán követendő eljárásról szól. Ez a vélemény aalapján az általános szerződési feltételként a szerződés megszületése időpontjában természetszerűleg, azrészévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérel- egész szerződés érvénytelenségével foglalkozik, azon-met szenvedett fél megtámadhatja. ban előír olyan eljárási cselekményeket, amely a sem- misség észlelése esetén követendők. Így mindenképpen Megállapítható tehát, hogy a tisztességtelen szerző- indokolt a felek tájékoztatása az észlelt semmisségrőldési feltétel vizsgálatában változás nem következett annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos nyilatko-be. A szabályozásban lényeges előrelépés nem történt, zataikat megtehessék.ugyanaz maradt az új Ptk. hatályba lépésével. Ezen PK vélemény a mindennapi bírói gyakorlatban 32 2006. évi III. törvény indokolása a Polgári Törvénykönyvről szóló is megjelenik, és ennek alkalmazására kerül sor a BH1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel 2017.373. sz. eseti döntésben, mely szerint fellebbezés hi-összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról ányában a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy olyan okból állapítsa meg a kölcsönszerződés ér- 33 2006. évi III. törvény indokolása a Polgári Törvénykönyvről szóló vénytelenségét, mellyel az elsőfokú bíróság nem foglal-1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel kozott. Nincs azonban akadálya annak, hogy a másodfo-összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról 35 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 34 Muzsalyi: i. m. 20. o. 42. §. 36 Fővárosi Törvényszék G.41.702/2015/33. sz. ítélete, Gazdasági ügy- ben hozott határozat.| 46 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

kú bíróság egyes érvénytelenségi okokat hivatalból ész- désre meghatározott alakiságot megsértették [Ptk.leljen, ha azok az elsőfokú eljárás adatai alapján egyértel- 217. § (1) bekezdés]. Arra a bíróságnak nincs módja,műen megállapíthatók. Ez esetben azonban módot kell hogy a semmisség megállapíthatósága érdekében hiva-adni a feleknek arra, hogy nyilatkozataikat megtegyék ésbizonyítási indítványt terjeszthessenek elő [1952. évi talból bizonyítást folytasson le, a Pp. 164. §-ának (2)III. tv. 253. § (3) bek., 1/2005. (VI. 15.) PK vélemény]37. bekezdése szerint ugyanis a bíróság bizonyítást hiva- 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi pe-rekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekre vonatko- talból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. Azik. Ennek 4a és 4b pontja szerint a bíróságnak csak arendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként bíróság nem mérlegelheti az észlelt semmisségi ok be-egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisségetkell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapíthatósá- jelentését, mert semmisség esetén maga a törvény ítéliga érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást nem foly-tathat le. Ugyanígy hivatalból észlelnie kell a bíróságnak az érdeksérelmet olyan súlyúnak, hogy megtagadja aazt is, ha a szerződés nem jött létre. A semmisség hivatal-ból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötele- célzott joghatás elérését.zettsége a bíróságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból asemmisségi ok fennállása egyértelműen megállapítható. Kivételt ez alól csak az ún. relatív semmisség eseteiA fellebbező fél által előadott új tény, vagy új bizonyíték [Ptk. 13/B. §, Ptk. 16/A. §, Ptk. 209/A. § (2) bekezdés]figyelembevételével a semmisség akkor állapítható meg, jelentenek, annyiban, hogy az érvénytelenségi ok csakha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt akkor vehető figyelembe, ha arra az érintett fél érdeké-feltételek. ben hivatkoznak. Az egyértelműen megállapítható semmisségi ok hivatalbóli észlelésének a kötelezettsé- A PK vélemény ezen szakaszához fűzött magyarázatszerint „A semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán ge nem csak akkor terheli a bíróságot, ha a felperes akövetendő eljárásról szóló 1/2005. (VI. 15.) PK véle- szerinte érvényes szerződésre alapítja a keresetét, ha-ményben foglaltak szerinti, a semmisségi ok észlelésé- nem akkor is, ha a kereset más semmisségi okon vagy aről történő tájékoztatás nem minősül prejudikálásnak, szerződés megtámadásán alapszik. A semmisség hiva-a tájékoztatás ugyanis nem terjedhet ki a kereset (vi- talból történő észlelése a másodfokú eljárásban is köte-szontkereset) anyagi jogi tartalmára, és különösen lezettség. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha aznem annak várható eredményességére. A bíróság csu- elsőfokú eljárás adatai alapján a semmisség egyértel-pán azt közli a felekkel, hogy a perben felmerült tények, műen megállapítható. Új tények, illetve új bizonyítékokadatok alapján meghatározott semmisségi ok fennáll- figyelembevételével a semmisség a fél kérelmére akkortát észleli, ehhez képest milyen bizonyításra lehet szük- állapítható meg, ha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) be-ség, és lehetőséget ad a felek érdemi nyilatkozatainak a kezdésében foglalt feltételek. A másodfokú bíróság ese-megtételére. A bíróságnak csak a rendelkezésre álló bi-zonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megál- tében is irányadó, hogy a semmisségi ok hivatalból tör-lapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból ész- ténő észlelése körében a felek kérelmeihez nincs kötve,lelnie, ilyen ok pl., ha a felek a jogszabály által a szerző- és a másodfokú eljárásban is érvényesül az az elv, hogy 37 BH 2017.373. Ezen tényállás szerint a felperesek a CHF-ben megkötött a hivatalból észlelni vélt semmisségi ok megalapozott-szerződésük érvénytelenségének megállapítását kérték a Hpt. 213. § (1)bekezdés c) és e) pontjai alapján hivatkozva a régi Ptk. 217. § (1) bekezdé- ságára a bíróság bizonyítást nem vehet fel. A másodfo-sére is. Másodlagosan annak megállapítását kérték, hogy a szerződés 1.1., kú eljárásban értelemszerűen csak olyan semmisségi2.4., valamint az 1.2. pontban feltüntetett kezelési költség és folyósítási díj ok észlelhető hivatalból, amelyet az elsőfokú bíróságÁltalános Szerződési Feltételként meghatározott kikötések tisztességte- nem észlelt. Ha ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéleté-lenek. Kérték annak megállapítását is, hogy az alperes Üzletszabályzata az ben az adott semmisségi okkal már foglalkozott és dön-egyedi megtárgyalás elmaradása miatt nem vált a kölcsönszerződés ré-szévé. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként hatályossá nyilvánítást tését a fél fellebbezéssel nem támadta, a fellebbezésikérték. Az elsőfokú bíróság a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja szerintiérvénytelenségét az ítéletében megállapította, továbbá hogy a kölcsön- kérelem és ellenkérelem korlátaiba ütközne, illetve aszerződés nem tartalmazza a kamatot éves, százalékban kifejezett mér-tékben Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pont. A másodfokú bíróság részítéleté- rendelkezési elvet sértené, ha a másodfokú bíróságvel az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és bizonyos szer-ződési pontok esetén érvényessé nyilvánítást alkalmazott jogkövetkez- erre vonatkozóan más döntést hozhatna. Ha a másodfo-ményként. A benyújtott felülvizsgálati eljárás során a Kúria úgy látta,hogy a másodfokú bíróságnak lehetősége volt arra, hogy egyes érvényte- kú bíróság hivatalból észleli a semmisségi okot, a felek-lenségi okokat hivatalból észleljen. A Kúria az érvénytelenségi perekben nek meg kell adnia az 1/2005. (VI. 15.) PK véleményfelmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK véle- szerint szükséges tájékoztatást, és csak akkor kell azmény 4/b. pontjában kifejtette, hogy a semmisség hivatalból történő ész- elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyeznie, ha a feleklelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, ha az elsőfo- úgy nyilatkoznak, hogy a semmisségi okkal kapcsolat-kú eljárás adataiból a semmisségi ok fennállása egyértelműen megállapít- ban kereseti (viszontkereseti) kérelmet kívánnak elő-ható. A semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról terjeszteni. (Kérelem hiányában a semmisség jogkövet-szóló 1/2005. (VI. 15.) PK véleményben azonban a Kúria kifejtette, hogy afeleknek lehetőséget kell adni érdemi nyilatkozataiknak a megtételére és kezményei nem vonhatók le, így a hatályon kívül helye-tájékoztatni kell őket arról, hogy a semmisségi ok észlelése folytán milyentovábbi bizonyításra lenne szükség. zés értelmetlen lenne.)” Ezen PK vélemény tehát a relatív semmisség észlelé- sét mindenképpen a felek észleléséhez köti, nevesítve egyebekben a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésében foglalt esetet is és kapcsolódik a fentiek szerint ismertetett BH 2017.373. sz. eseti döntéshez. A 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény, amely a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdé- sekről szól. E szerint „a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegé- nek a bizonyítása a fogyasztót terheli./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 47

Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződés- A 3/2011. PK vélemény a fogyasztói szerződésselben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az ál- kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyestalános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tár- kérdéseire vonatkozik. E szerint „Közérdekű kereset­gyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet indítás esetén az általános szerződési feltételként a fo-csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget ki- gyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelensé-záróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően bizto- gét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés – a tisztes-sította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartal- ségtelenségtől eltérő, egyéb okból – semmis. A Legfel-mát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehe- sőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az 1/1983. GKT–PKTtőséggel nem élve fogadta el a feltételt. állásfoglalást meghaladottnak tekinti. A 2006. március 1-je előtt, de 2004. május 1-je után megkötött fogyasz- Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tár- tói szerződésekben alkalmazott, egyedileg meg nemgyalt szerződési feltétel, valamint az általános szerző- tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztesség-dési feltétel tisztességtelenségét a bíróság – a szerző- telenségének is a semmisség a jogkövetkezménye. Eb-dés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján – ből következik, hogy a 1978. évi 2. törvényerejű rende-akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztes- let (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-a szerinti közérdekűség követelményének a sérelmével egyoldalúan és in- keresettel határidő nélkül lehet kérni az ebben az idő-dokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szer- szakban megkötött fogyasztói szerződésekben alkal-ződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek mazott tisztességtelen általános szerződési feltétel ér-egyensúlyát. vénytelenségének megállapítását, amely ítélet hatálya az addig megkötött fogyasztói szerződésekre is kiter- Vagyonjogi perekben a pertárgy értéke határozza jed. A közérdekű kereset megindítására a Ptké. II.meg az elsőfokú bíróság hatáskörét akkor is, ha az alpe- 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivatkozhatnakres érdemi ellenkérelmében a felperes követelésének sem a Pp. 36. §-ának (2) bekezdése, sem a Pp. 41. §-ánakjogalapját képező, fogyasztói szerződésben egyedileg (1) bekezdése szerinti illetékességre.meg nem tárgyalt kikötés, illetve általános szerződésifeltétel tisztességtelenségére hivatkozik vagy azt a bí- Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szer-róság hivatalból maga észleli. ződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt ugyanazon alperessel szemben a Ptké. II. 5. §-ában Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő felsorolt szervezet nem indíthat pert, ha ugyanazon fel-fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illeté- tétel ugyanazon okból való tisztességtelenségénekkességének – általános szerződési feltételen, vagy megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jo-egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló – kikö- gosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyá-tése tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság ban már jogerős ítéletet hoztak. Fogyasztói szerződés-saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés ben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztes-tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az ségtelenségének megállapítása tárgyában a Ptké. II.általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak 5.  §-ában meghatározott szervezetek nem köthetnekakkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó – a bí- perbeli egyezséget. Amennyiben a Ptké. II. 5. §-a szerin-róság felhívására – az illetékességi kikötés tisztesség- ti közérdekű keresettel vitatott – általános szerződésitelenségére hivatkozik. Amennyiben a felperes – ilyen feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló – kikö-illetékességi kikötés ellenére – a keresetlevelet nem a tést annak alkalmazója az eljárás során módosítja a bí-fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye róságnak a vitatott követelés érvénytelenségéről válto-szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is – saját zatlanul érdemben kell határoznia.illetékességének vizsgálata körében – fel kell hívnia afogyasztónak minősülő felet, hogy az illetékességi ki- Kizárólag erre irányuló kérelem esetén kötelezheti akötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. A bí- bíróság a kikötés alkalmazóját az érvénytelenség meg-róságnak ezen nyilatkozat tartalmának megfelelően állapításának közzétételére. A Ptké. II. 5/B. §-a szerintikell rendelkeznie a keresetlevél áttételéről, vagy a ke- közleményt a bíróságnak kell az ítélet rendelkező ré-reseti kérelem érdemi tárgyalásáról.” szében közérthető, az érvénytelenség okaira is kiterje- dő módon megszövegeznie. A bíróság határozhat úgy, A PK véleményéhez kapcsolódóan fel kell hívni a fi- hogy a közleményt országos napilapban és az interne-gyelmet a BH 2013.128. sz. eseti döntésre, mely szerint ten is – vagy más módon – kell közzétenni, melynek tel-az általános szerződési feltétel tartalmának megisme- jesítési határidejéről az ítéletben rendelkezni kell. Azrése, annak elmagyarázása a fogyasztó számára, nem internet útján történő nyilvánosságra hozatalra kötele-az általános szerződési feltételnek minősítés jogszabá- zés esetén azt is meg kell határozni, hogy melyik felüle-lyi feltétele, hanem jogszabályban előírt tájékoztatási ten és meddig kell a közleménynek elérhetőnek lennie.kötelezettség az azt alkalmazó fél számára annak érde-kében, hogy az adott általános szerződési feltétel a róság 2/2011. (XII. 12.) PK véleményének 2. pontjához fűzött indokolásszerződés részévé váljon [1959. évi IV. törvény 205/A. § értelmében akkor minősül egyedileg megtárgyaltnak egy szerződési fel-(1) bekezdés, 205/B. §, Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. tétel, ha a fogyasztó részére ténylegesen fennállt a lehetőség annak tar-12.) PK vélemény 2. pont]38. talmi befolyásolására. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt elő- 38 BH 2013.128. A Kúria ebben kifejti, hogy a Ptk. 205/A. § (1) bekezdé- re meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette a számára, hogy meg-se szerinti egyedi megtárgyalás alatt nem azt kell érteni, hogy az általá- fontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratátnos szerződési feltétel tartalmát a szerződéskötéskor megismerhette a érvényesítse.fogyasztó, illetve arról megfelelő tájékoztatást kapott. A Legfelsőbb Bí-| 48 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

A közzététel költségeit minden esetben a kikötés alkal- ti Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte fo-mazója köteles viselni.” lyamatban lévő eljárásban tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e 29. pont tisztességtelen, és felhív- A PK vélemények alapján megállapítható, hogy a tisz- ta őket, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozzanak. Csipaitességtelen szerződési feltételek vizsgálata attól függő- Cs. arra hivatkozott, hogy túlzottnak látja a Banif Plusen, hogy fogyasztói szerződésről, avagy nem fogyasztói Bank követelését, és csak a tőkeösszeget ismeri el ala-szerződésről van szó ketté válik. Fogyasztó szerződés pos követelésnek. A Banif Plus Bank vitatta a szóbanesetén a hivatalbóli vizsgálat kerül előtérbe, míg nem forgó feltétel tisztességtelen jellegét. 2010. július 6-ifogyasztói szerződés esetén változatlanul a tisztesség- ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság köteleztetelenségre való hivatkozás vezethet a semmisség meg- Csipai Cs.-t a szerződés 29. pontja figyelmen kívül ha-állapítására. Ennek oka az Európai Unió jogrendjében gyásával kiszámított összegnek a Banif Plus Bank ré-keresendő, amely a 93/13/EGK irányelv révén a fo- szére történő megfizetésére. A Banif Plus Bank felleb-gyasztói jogok védelmét biztosítani kívánja. Az elmúlt bezést nyújtott be ezen ítélettel szemben. E körülmé-időszakban több olyan magyar bíróság által kezdemé- nyekre tekintettel a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogynyezett előzetes döntéshozatali eljárás volt folyamat- felfüggeszti az eljárást, és az EUB felé fordult annakban, amely éppen eljárásjogi kérdésekben foglalt állást tisztázása végett, hogy megfelelt-e az elsőfokú bírósága tisztességtelen szerződési feltétel hivatalbóli észlelé- eljárása az irányelvnek, amikor a felek arra irányulóse esetén39. kérelme nélkül tájékoztatta őket, hogy tisztességtelen szerződési feltételt észlelt, és indokolt volt-e a felhívá-A tisztességtelen szerződési feltételek suk, hogy nyilatkozzanak a tisztességtelenség jogkö-hivatalbóli vizsgálatához kötődő vetkezményeire nézve, illetve indokolt-e a szerződésmagyar ítéletek az Európai Unió valamennyi kikötésének vizsgálata, vagy kizárólagBírósága (EUB) részéről a 93/13/EGK azon kikötések vizsgálata, amelyekre a fogyasztóvalirányelvhez kapcsolódóan szerződő fél az igényét alapozza. C-243/08. számú ügyben40 a fogyasztóval szerződő Az EUB válaszában az irányelv 6. cikkének (1) bekez-fél székhelye szerinti kizárólagos illetékességi kikötés dését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezte,került rögzítésre a szerződés részét képező általános hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jel-szerződési feltételekben. Az előzetes döntéshozatali el- legét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz,járást kezdeményező bíróság annak tisztázását várta hogy levonhassa az ezen észlelésből származó követ-az EUB-tól, hogy ez a kikötés csak a fogyasztó kérelmé- kezményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájé-re vehető-e figyelembe. Az EUB válaszában arra az ál- koztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisíté-láspontra helyezkedett, hogy a tisztességtelen szerző- sét kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontra-dési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra diktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szer-nézve, és ne szükséges, hogy azt a fogyasztó előzetesen ződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelőmegtámadja. nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztas- sa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a C-472/11. számú ügy41 tényállása szerint 2006. júni- nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóanus 16-án Csipai Cs. kölcsönszerződést kötött a Banif előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vi-Plus Bankkal, amelynek lejártát 2012. június 15-ben tassák meg azokat. A nemzeti bíróságnak az általa elbí-határozták meg. A Banif Plus Bank által előre kidolgo- rálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel eset-zott szerződés 29. pontja akként rendelkezett, hogy ha legesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelésa szerződés az adós szerződésszegése vagy felróható céljából figyelembe kell vennie a szerződés mindenmagatartásának következtében bármely ok miatt kerül egyéb feltételét.a futamidő lejárta előtt felmondásra, akkor a kamato-kon és a költségeken kívül az adós az összes hátralévő C-397/11. számú ügy42 tényállása szerint 2007. júliustörlesztőrészlet összegét is köteles megfizetni. A meg- 4-én Jőrös E. kölcsönszerződést kötött a magyar pénz-fizetendő törlesztőrészletek a tőkeösszeg mellett ügy- ügyi intézményként működő Aegonnal hozzávetőlegleti kamatrészt és biztosítási díjat is magukban foglal- 160 000 svájci frank (CHF) összegről, amelyet magyartak. Csipai Cs. utoljára a 2008. februári törlesztőrészle- forintban (HUF) folyósítottak, és amelynek lejáratáttet fizette meg. A Banif Plus Bank ezért felmondta a 2024. augusztus 15-ben rögzítették. A Jőrös E. és azszerződést, és kérte az adóst az annak 29. pontja értel- Aegon által kötött kölcsönszerződés II. általános részé-mében hátralévő törlesztőrészletek megfizetésére. Mi- nek 3.2. pontja úgy rendelkezett, hogy a hitelező jogo-vel Csipai Cs. nem tett eleget e kérelemnek, a Banif Plus sult a kezelési költség mértékét minden ügyleti év vé-Bank keresetet indított ellene, valamint – a családjog gén a következő ügyleti évre vonatkozóan a mindenkorszabályaira alapozva – a felesége ellen. A Pesti Közpon- hatályos hirdetmény szerinti értékre, az említett pénz- ügyi intézmény mindenkor hatályos üzletszabályzata 39 Muzsalyi: i. m. 28. o. szerint meghatározott módon egyoldalúan módosítani. 40 C-243/08. sz. ügy Pannon GSM Zrt. és Sustikné Győrfi Erzsébet kö- E szerződés 8.2. pontja a kamat, illetve egyéb díjtétele-zött folyamatban lévő eljárásban ECLI:EU:C:2009:350 12–129 pontok. inek mértékének megváltoztatására, míg a 12.2. cikke 41 C-472/11. sz. ügy Banif Plus Bank Zrt. és Csipai Csaba, Csipai Viktóriaközött folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2013:88 11–16. pontok. 42 C-397/11. sz. ügy Jőrös Erika és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. között folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2013:340 13–22 pontok./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 49

jogszabály vagy bármely egyéb hatósági rendelkezés gyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint ob- jektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződésváltozása esetén a pénzintézet részére egyoldalú szer- fennmaradhat-e az említett feltétel nélkül. Előírta azt is,ződésmódosítási jogot kötött ki. A kölcsönszerződés a hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapí-pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítása totta valamely szerződési feltétel tisztességtelen jelle-esetére az adós részére nem biztosítja az azonnali hatá- gét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkal-lyú felmondás jogát. Jőrös E. peres eljárást kezdemé- mazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó fel-nyezett a hitelező Aegonnal szemben a Pesti Központi tétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nem-Kerületi Bíróságnál. Keresetében a kölcsönszerződés zeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonjarészleges érvénytelenségére hivatkozott, és a benne annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.foglalt rendelkezések uzsorás voltát, jó erkölcsbe ütkö- C-567/13. számú ügy43 tényállása szerint 2007. szep-zését és színleltségét állította. Nem kérte azonban a bí- tember 13-án Baczó N. és Vizsnyiczai J. I.róságtól az említett szerződés részleges érvénytelen-ségének a szerződés rendelkezéseinek tisztességtelen Az alapeljárás felperesei, jelzáloggal biztosított la-jellegére tekintettel történő megállapítását. A Pesti kásvásárlási kölcsönszerződést kötöttek a RaiffeisenKözponti Kerületi Bíróság 2010. december 2-i ítéletével Bank Zrt.-vel. A kölcsönszerződésben választottbírósá-elutasította Jőrös E. keresetét. Jőrös E. az említett ítélet gi kikötés szerepelt, amely – a pénzösszeg követeléséreellen fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszék- vonatkozó jogviták kivételével – a szerződésből eredőhez. A kölcsönszerződés 3.2., 8.1., 8.2. és 12.2. pontjá- jogviták eldöntésére vonatkozóan választottbíróság il-nak semmisségére hivatkozik azzal az indokkal, hogy letékességét kötötte ki. 2013. február 26-án az alapeljá- rás felperesei az említett szerződés semmisségénekezek nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, mert a hi- megállapítása iránt keresetet nyújtottak be a Pestitelező számára lehetőséget adnak a szerződési feltéte- Központi Kerületi Bírósághoz. Keresetük alátámasztá-lek egyoldalúan történő megváltoztatására, továbbá sául az alapeljárás felperesei arra hivatkoztak, hogy aolyan, a hitelező által végrehajtott utólagos változtatá- Ptk. 239/A. §-a, 200. §-ának (2) bekezdése és 227. §-ánaksok terhét hárítják az adósra, amelyekre az adósnak (2) bekezdése alapján az általuk kötött lakásvásárlá-­nincs ráhatása. E körülmények között a Fővárosi Tör- si kölcsönszerződés nyilvánvalóan jogellenes, a jó er-vényszék felfüggesztette az eljárást, és az EUB előtt kölcsbe ütközik és lehetetlen szolgáltatásra irányul.tisztázni kívánta hogy megfelel-e a nemzeti bíró eljárá- Arra is hivatkoztak, hogy a szerződésre a Hpt. 231. §-ának (1) bekezdésében foglalt semmisségi okoksa az irányelv 7. cikk (1) bekezdésének akkor, ha észlel- vonatkoznak.ve valamelyik, a keresettel érintett általános szerződé-si feltétel tisztességtelen voltát, a felek külön erre való A Pesti Központi Kerületi Bíróság hiánypótlásra tör- ténő felhívását követően az alapeljárás felperesei azhivatkozása nélkül is vizsgálja annak emiatti semmis- említett szerződésben szereplő választottbírósági ki- kötés semmisségének megállapítását is kérték a 93/13ségét, továbbá akkor is így kell-e eljárnia, ha az általá- irányelv, a Ptk. 209. §-ának (2) bekezdése és a Kúrianos szerződési feltétel tisztességtelensége miatti sem- 2/2011. (XII. 12.) PK véleménye alapján.misség megállapítása egyébként nem a helyi, hanem A Pesti Központi Kerületi Bíróság az utóbbi keresetiannál magasabb bírósági szint hatáskörébe tartozna, kérelemre tekintettel, miután a lakásvásárlási kölcsön- szerződést blankettaszerződésnek minősítette, 2013.amennyiben a sérelmet szenvedett fél ezen a címen in- május 6-án hozott végzésével a keresetlevelet a Főváro-dítana keresetet. Igenlő válasz esetén annak tisztázá- si Törvényszékhez tette át a Pp. 23. §-a (1) bekezdésé-sát várta, hogy a nemzeti bíró a másodfokú eljárásban nek k) pontja alapján, amely szerint a tisztességtelenis vizsgálhatja-e az általános szerződési feltétel észlelt szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indí-tisztességtelenségét, ha az elsőfokú eljárásban ennek tott perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak.vizsgálatára nem került sor, és a nemzeti szabályozás A felperesek a végzéssel szemben fellebbezéssel él-szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyí- tek, amelyben kérték a végzés megváltoztatását és atékok főszabályként már nem vehetők figyelembe. helyi bíróság hatáskörének a megállapítását. Az előze- tes döntéshozatalra utaló határozatban erre vonatko- Az EUB válasza szerint az irányelvet úgy kell értelmez- zóan az szerepel, hogy az alapeljárás felperesei vitat-ni, hogy a fellebbezési eljárásban eljáró bíróság a belső ták, hogy kérték volna kereseti kérelmükben a lakásvá-eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az első- sárlási kölcsönszerződésükben foglalt kikötés tisztes-fokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható va- ségtelenségének megállapítását, és azt, hogy az ügyüklamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyí- törvényszéki hatáskörbe tartozna.tott tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapote feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, Az előzetes döntéshozatali kérdést előterjesztő bíró-úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősíté- ság azt kívánta tisztázni, hogy hátrányos-e a fogyasztó-sével köteles az említett feltételek tisztességtelen jelle- ra az eljárás, ha a felperes a helyi bíróság előtt szerző-gének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történőértékelésére. Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy 43 C-567/13. sz. ügy Baczó Nóra, Vizsnyiczai János István és a Raiffei- sen Bank Zrt. között folyamatban lévő eljárásban, ECLI:EU:C:2015:88értelmezte, hogy az a nemzeti bíróság, amely megálla- 21–30. pontok.pítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét,köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia,hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be –az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredőminden következtetést levonni annak biztosítása céljá-ból, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fo-| 50 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

dés (általános szerződési feltételek) érvénytelenségé- Meg kell továbbá említeni még egy eljárást, amelynek megállapítása iránt indított perben a keresetleve- nem közvetlen a Polgári Perrendtartáshoz, hanem a de-lében a perrel érintett szerződés egyik kikötése tisz- vizahiteles szabályozáshoz kapcsolódó 2014. évi XL. tv.tességtelenségének a megállapítását is kéri, és az más 37. § (2) bekezdéséhez kötődik. Az eljárás C-483/16. sz. alatt volt folyamatban44.bíróság, a törvényszék hatáskörét alapozza meg, ami-kor a fogyasztó a vele szerződő fél által indított perben Az ügy tényállása szerint 2008. május 7-én Sziberhivatkozhat a szerződéses kikötés tisztességtelenségé- Zsolt Szeder Mónikával együtt fogyasztóként eljárvare a helyi bíróság előtt, és a törvényszékhez történő át- svájci frankban nyilvántartott, de forintban folyósítotttétel folytán nagyobb összegű illetékfizetési kötele- és forintban törlesztendő kölcsönszerződést, valamintzettség terheli. Rákérdezett arra is, hogy az egyenlő az e kölcsönszerződés mellékletét képező ingatlan‑jel-helyzetet teremtene-e, ha a fogyasztó a helyi bíróság zálogszerződést kötött az ERSTE Bank Hungary Zrt.-előtt a szerződés érvénytelenségének megállapítása vel. Ezen szerződésből fakadóan szerződés érvényte-iránt általa indított perben hivatkozhatna a szerződés lensége, és az egyes szerződési rendelkezések tisztes-egyes kikötéseinek tisztességtelenségére is, amelynek ségtelenségének a megállapítása iránt terjesztettek elő kereseti kérelmet. Az eljárás során ugyanakkor módo-következtében ugyanazon helyi bíróság rendelkezhet- sult az alkalmazandó nemzeti jogszabályok némelyike, és további szabályok kerültek bevezetésre. A Kúria ane hatáskörrel. Bíróság Kásler ítéletét figyelembe véve 2014. június 16‑án kimondta, hogy a fogyasztói kölcsönszerződé- Az EUB válasza szerint az irányelv 7. cikkének (1) be- sekben foglalt bizonyos szerződési feltételek tisztes- ségtelenek, így kimondta, hogy a deviza alapú kölcsön-kezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes szerződésekben átszámítási árfolyamokként alkalma- zott vételi és eladási árfolyamok helyébe a Magyaraz olyan nemzeti eljárásjogi szabály, amely alapján a Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama lép. A jogal-blankettaszerződés érvénytelenségének megállapítá- kotó úgy határozott, hogy a Kúria ítélkezési gyakorla-sára irányuló fogyasztói kereset elbírálására hatáskör- tát jogszabályi szintre emeli, az ezen ítélkezési gyakor-rel rendelkező helyi bíróság az ugyanabban a szerző- latból eredő következmények kezelése érdekében pe-désben foglalt kikötések tisztességtelenségének meg- dig konkrét eljárási szabályokat állapított meg, bele- értve a DH2 tv. 37. §-át.állapítása iránt az említett fogyasztó által benyújtott Az új jogi háttér alapján a kérdést előterjesztő bíró-kérelem tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel, ki- ság megállapította, hogy a törlesztőrészletek átszámí- tása során a bank eladási árfolyamának alkalmazása ésvéve ha megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való át- a bank egyoldalú szerződésmódosítási joga érvényte-tétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fo- len. Következésképpen a Sziber Zsolt által e szerződésigyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az Euró- feltételek alapján az ERSTE Bank részére teljesített ös�- szegek kifizetése jogalap nélkül történt, és azokat vis�-pai Unió jogrendje által biztosított jogok gyakorlását. sza kellett téríteni. Ezenkívül arra az esetre, ha Sziber Zsolt további követeléseket kívánna érvényesíteni, aAz erre vonatkozóan szükséges vizsgálatokat a nemze- kérdést előterjesztő bíróság felhívta őt arra, hogy a DH2 törvény 37. §-ában foglalt rendelkezésekkel össz-ti bíróságnak kell lefolytatnia. hangban módosítsa a keresetét. Sziber Zsolt azonban Összefoglalva a három előzetes döntéshozatali eljá- nem tett eleget e felhívásnak.rásban született ítélet (C-472/2011, C:397/11, C-567/11) Sziber Zsolt elmulasztotta módosítani a keresetét,lényegét: ezért a DH2 törvény 37. §-a értelmében a pert meg kellett volna szüntetni. Ugyanakkor a nemzeti bíróságnak két- Az elsőfokú eljárás során annak érdekében, hogy a fo- ségei merültek fel néhány uniós jogi rendelkezés helyesgyasztót ne terhelje kötelezettség a tisztességtelen értelmezését és bizonyos nemzeti jogszabályok e rendel-szerződési feltételből fakadóan, hivatalból észleli a kezésekkel való összeegyeztethetőségét illetően abból atisztességtelen szerződési feltételt, amelyről tájékoz- szempontból, hogy ez a korlátozás összhangba hozha-tatja a feleket, illetve nyilatkoztatja a fogyasztót, hogy tó-e az uniós jogrend fogyasztóvédelmi alapelveivel.kéri-e figyelembe venni. Ha kéri a fogyasztó a tisztes-ségtelenség megállapítását, a feleknek lehetőséget kell Ezen ügyben a tanulmány elkészítésekor még csakadni az észrevételeik megtételére. Ennek függvényé- sajtóközlemény készült a meghozott ítéletről, ennek tartalma szerint a devizahitel-adósok helyzetének ren-ben vonhatja le a semmisség jogkövetkezményeit. dezése céljából elfogadott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztói devizahitel-szer- A másodfokú eljárás során a már rendelkezésre álló ződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt azbizonyítékok, adatok alapján van lehetőség a tisztes- adós ne szenvedjen hátrányt. Utalva az EUB és a tagál-ségtelenség megállapítására azon esetben is, ha a fo- 44 C-483/16. sz. ügy Sziber Zsolt kontra ERSTE Bank Hungary Zrt kö-gyasztó követelése, fellebbezése jogalapjaként ezt a hi- zött folyamatban lévő eljárásban Nils Wahl főtanácsnok indítványavatkozást nem jelölte meg. Ezt követően a felek nyilat- ECLI:EU:C:2018:9 15–22. pontok.koztatása tekintetében hasonlóképpen kell eljárnia,mint az elsőfokú eljárás során. A hatáskört érintő ítélet vonatkozásában, ha a fo-gyasztó felperes szerződés érvénytelensége iránti pertindít, és ezzel együtt az egyes kikötések tisztességte-lensége megállapítását is kéri, nyilatkoztatni kell arranézve, hogy esetlegesen okoz-e számára hátrányt a má-sik bíróság előtti megjelenés áttétel esetén (útiköltség,kötelező jogi képviselet). Meg kell azt is jegyezni, hogyaz új Pp. 2018. január 1. napjától történő hatályba lépé-sével ez a jogi helyzet megoldódott, mivel már nincs ki-zárólagos hatásköre a törvényszéknek a tisztességte-len szerződési feltételek vizsgálatára (Pp. 20. §)./2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 51

lamok közötti „munkamegosztásra”, ez alapján a tagál- lyett, illetve mellett közvetlenül hivatkozzunk a fentlami bíróságoknak kell azt eldönteni, legelőször is a megjelölt uniós ítéletek közül a C-472/11. szám alatti-kérdést előterjesztő bírónak, hogy ezen szabályozás ra, amely irányadó az első és másodfokú eljárásra, míg(DH2 tv. 37. §) alkalmas-e hátrány okozására a fogyasz- a C-397/11. szám alattira, amely irányadó a másodfokútó számára. A tagállami bíróság ugyanis az, amely a eljárásra.tisztességtelenség megállapítására fel van jogosítva. Ezen kioktatással és észleléssel teszünk maradékta- Mindezen eljárási szabályok betartásával nyílik lehe- lanul eleget a 93/13/EGK irányelvben foglaltaknak éstőség arra, hogy az irányelvben foglalt fogyasztói jogok biztosítjuk a fogyasztó számára az őt megillető jogokat.érvényesüljenek. Ezen utóbbi ítéletek pedig az EU jog- Még akkor is, ha egyébként az uniós jogrend a tagálla-rendjének elsődlegessége folytán irányadóak kellenek, mok eljárási rendjét tiszteletben tartja. Az uniós jog al-hogy legyenek. Az uniós jog elsőbbsége azt jelenti, hogy kalmazására hivatott tagállami szerveknek, főszabályha az uniós jog és a tagállami szabályozás nincs össz- szerint – és uniós előírások hiányában – a tagállami el-hangban akkor a tagállami bíróságnak az uniós joggal járási szabályok szerint kell biztosítaniuk az uniós jogellentétes nemzeti szabályt félre kell tennie, és ezt nem érvényesülését. Ez azt jelenti hogy a tagállamok szabá-szabad alkalmaznia. Ez a kötelezettség attól függetle- lyai határozzák meg, hogy az uniós jog érvényesítésenül, illetve az előtt is terheli a nemzeti bíróságot, hogy a iránti pereket mely bíróságok előtt is milyen szabályoknemzeti szabályozás uniós jogba ütközését külön erre alapján kell megindítani, illetve lefolytatni46. Jelen hely-irányuló eljárás keretében megállapították volna45. zetben azonban a sokat emlegetett 93/13/EGK irányelv alkalmazásáról van szó, amely többrétűen fogja át a fo-Lehetséges gyakorlati teendő gyasztói jogok védelmét, beleértve a tisztességtelena tisztességtelen szerződési feltétel szerződési feltétel megítélését, illetve azt, hogy ehhezészlelése esetén az eljárási utak biztosítva legyenek. Mind a Banif, mind a Jőrös alapján az EUB határozottan megfogalmazta a Kérdésként merül fel tehát, hogy amennyiben jogsza- véleményét arra nézve, hogy a tagállamok nemzeti eljá-bályi szinten nincs arra nézve rendelkezés, hogy a tisz- rási jogába a tisztességtelen szerződési feltétel észlelé-tességtelen szerződés észlelése esetén mi a teendő, a sének kötelezettségét bele kell építeni. Ezt a vélemé-fent ismertetett bírói gyakorlat alapján kialakult sza- nyét újra leírta Tanchev főtanácsnok a 2018. május 3.bályozás hogyan oldhatja fel azt a helyzetet. A tisztes- napján kihirdetett indítványában, azaz „A nemzeti bí-ségtelen szerződési feltétel hivatalbóli észlelése esetén róság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatályacélszerű lenne arról a bíróságnak kioktatni a felet, alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét,amely akár az alábbi minta szerint is történhet: ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és a kölcsönt nyújtó közötti egyenlőtlen helyzetet, amennyiben a rendelke- Eljáró bíró/tanács elnöke tájékoztatja a feleket, hogy zésére állnak az e feladathoz szükséges jogi és ténybelia 2/2010. (VI. 28.) PK. vélemény [4/a. vagy 4/b)] pontja elemek”47.alapján hivatalból semmisséget észlelt a/z (másodfokú)eljárás során. Tájékoztatja a feleket, hogy a (másodfokú) Végkövetkeztetésbíróság által hivatalból észlelt érvénytelenség a /régiPtk. 209. § (1) bekezdésén és a 18/1999. (II. 5.) Kormány- Az új Polgári Perrendtartás jó lehetőséget teremthe-rendelet 1 § (1) bekezdés c) pontján V. az új Ptk. 6:104. § tett volna arra, hogy ez a hivatalbóli vizsgálat megvaló-(1) bekezdés c) pontján] alapul. Felhívja a fel/alperest sulhasson, és ne csupán a bírói gyakorlat szintjén, ha-(fogyasztót), hogy kifejezetten nyilatkozzon arra néz- nem jogszabály által rendezve jelenjen meg jogren-ve, kéri-e a semmisség jogkövetkezményeinek figye- dünkben. Ez lehetőségként fennállt, ha megnézzük azlembevételét. új Pp. Koncepcióját. Ha a nyilatkozatában ezt kéri, a tájékoztatás ekként Az új Pp. Koncepció erre nézve azt rögzítette, hogy afolytatható: per szerkezetét alapvetően meghatározó tényező a ké- relemhez kötöttség és a hivatalból való eljárás viszo- A (másodfokú) bíróság ennek megfelelően alkalmazza nya. A kereset és az azzal szembeni védekezés előter-a PK. vélemény alapján előírtakat, azaz az 1/2005. (VI. jesztése a perfelvételi (peralapító) tárgyaláson törté-15.) PK. vélemény szerinti szükséges tájékoztatást a fe- nik. Ennek során a bíróságnak gondoskodnia kell arról,leknek megadja és felhívja a feleket, hogy az érvényte- hogy a felek a homályos kérelmeiket, tényelőadásaikatlenség megállapításának esetére vonatkozó érdemi és nyilatkozataikat magyarázzák meg, a hiányos tény­nyilatkozataikat 30 napon belül tegyék meg azzal, hogy előadásaikat, bizonyítékaikat egészítsék ki. A bíróságannak egy példányát egyidejűleg az ellenérdekű félnek ezáltal minden peralany számára egyértelműsíti ésis megküldik. A (másodfokú) bíróság ennek, illetve en- véglegesíti az érvényesített magánjogi igényeket, ame-nek elmaradása függvényében dönt az észlelt semmis- lyek az érdemi döntés terjedelmét és korlátait behatá-ség vonatkozásában. rolják. A perfelvétel szakaszában szélesebb jogkör biz- A hivatkozott PK vélemények alkalmazására analógiaútján kerül sor, jelenlegi jogi szabályozás hiányában.Nem kizárt azonban az sem, hogy a PK vélemények he-45 Varga: i. m. 3. o. 46 Varga: i. m. 4. o. 47 C-51/17. sz. ügy OTP Bank Nyrt. OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz Kiss Emil Tanchev Főtanácsnok indítványa.| 52 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE /2018   2

tosítható a bíróság számára.48 A koncepció e tekintet- rülését célozza meg. Az persze ilyen megfogalmazásben mindenképpen biztatónak tűnt, a kérdés csupán azvolt, hogy az eljárás e szakaszában a megalkotandó sza- mellett kétséges, hogy az anyagi jog érvényesülése, ho-bályokba bekerül-e a hivatalbóli vizsgálat kérdése. A félkérelmének pontosítása után, amikor már az igény gyan valósítható meg a bíró tájékoztatási kötelezettsé-meghatározásra kerül, nyílhatott volna lehetőség an-nak vizsgálatára fogyasztói szerződések esetén, hogy ge nélkül.tartalmaz-e az tisztességtelen szerződési feltételt. A fe-leket erre már az eljárás ezen szakaszában lehetett vol- Ha a koncepcióban foglaltak valóban maradéktalanulna figyelmeztetni, megnyilatkoztatni és amennyibenaz további bizonyítást igényel, felhívni a feleket további érvényesültek volna, a kérelemhez való kötöttség, és atényelőadásra is. Az érdemi döntésnek így már nem lettvolna akadálya a tisztességtelen szerződési feltétel hivatalbóliság helyes arányának meghatározásával lettészlelése sem, a további eljárási cselekményeket már itt volna elérhető az, hogy mindazon célok, amelyet kitűz-le lehetett volna folytatni (felek nyilatkoztatása), és tek, valóban megvalósuljanak. Ezalatt értendő a hagyo-tisztázni lehetett volna az ehhez kötődő bizonyítási mányainkra való visszatekintés, és a nemzetközi elvá-terhet, az arról való tájékoztatást, így a tisztességtelenszerződési feltétel észlelése az eljárás elhúzódását sem rásokhoz való igazodás. Ha a jelen kor kihívásainakeredményezte volna. való megfelelés és a modern, hatékony, észszerű időn belül lezajló eljárásjogi rendelkezések lebegnek a sze- A Pp. Koncepcióban körülírt „aktív” bíró képe, éppen münk előtt, akkor hangsúlyt kell kapjon az is, hogylehetővé tette volna a tisztességtelen szerződési felté- ezen eljárások eredményeként valóban az anyagi jogtel észlelését, és azon elv érvényesülését, hogy abból rendelkezéseinek megfelelő ítéletek szülessenek. Eh-hátrányos jogkövetkezmény ne származzon a fogyasz- hez pedig az is hozzátartozik, hogy a tisztességtelentóra nézve. Az új Koncepció utalt arra is, hogy a bírót szerződési feltételekből ne származzon kötelezettség aterhelő tájékoztatási kötelezettség helyett hangsúlyos fogyasztóra nézve. Ennek ugyanis fogyasztóvédelmi je-szerepet kell, hogy kapjon a bíróság anyagi pervezeté- lentősége is van, de ezen túlmutatóan versenyjogi alap-se, ami azt célozza, hogy a bíró a jelenleginél hatéko- jai: az egységes belső piac keretein belül nem elfogad-nyabb eszközökkel rendelkezzen a joganyag ténybeli és ható, hogy a fogyasztók számára szolgáltatást nyújtójogi megvitatásával kapcsolatban.49 Ez a bírói hozzáál-lás éppen elősegíthette volna, hogy a tisztességtelen vállalkozás, a piac egyik szegmensében tisztességtelenszerződési feltételekből eredő joghátrányok mellőzhe- szerződési feltételek alkalmazásával előnyre tehessentőek legyenek, és érvényesüljön az az anyagi jog, amely szert, míg ugyanazon piac másik szegmensében ez nema fogyasztók esetén az ebből eredő joghátrányok elke- megengedett. Az anyagi jogi szabályok érvényesülése e 48 Az új Polgári perrendtartás koncepciója IV. 45. oldal. tekintetben nemcsak két, vagy több jogviszonyban lévő 49 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 61. oldal. fél viszonylatában bírhat jelentőséggel, hanem az egész gazdaságra kiható jelentősége is lehet, utalni kell e kör- ben a devizahitelekből eredő számos továbbra is kétsé- ges kérdésre. Az eljárásjogunk megalkotása során szem előtt kellett volna tehát tartani azt is, hogy az anyagi jogi szabályoknak megfelelő döntések szülessenek, és a fent ismertetett elvárások érvényre jussanak. Haté- kony, modern, és korszerű az lehet, ami hosszútávra felismeri az adott gazdasági élet elvárásait és követel- ményeit.Külföldi KözoKiratoKa gyaKorlatbanKülföldi közokiratok a magyar közjegyzőiés más hatósági eljárásokban, valamint a világközjegyzőinek tevékenysége ennek tükrébenHarmadik, átdolgozott és bővített kiadásSzerzŐK: Máté Viktor, Molnár Ágnes, raus Csaba, Sajben tamásSokszor az sem túl egyszerű, ha – a bürokrácia útvesztőjében tévelyegve – mindennapi jogügyleteink Ára: 12 000 ftsorán azon feladatunknak próbálunk eleget tenni, hogy különböző eljárási irányelveket követő belföldihatóságok számára egyaránt elfogadható iratokat szerezzünk be céljaink gyors és lehetőleg költ-séghatékony eléréséhez. Ám a helyzet sokkal nehezebbé válik, ha át kell lépnünk az államhatárokat.De nézzük a másik oldalt! A jogalkalmazó számára ugyancsak komoly feladatot jelent saját joggyakorlatának összeegyeztetése az ügyfélszándékával, a megvalósíthatósággal és a nemzetközi jogi élet sokszínűségével.ez a mű, behatárolva a hatóságok mozgásterét, ebben a szituációban kíván segítséget nyújtani. Megoldási javaslatokat, mérlegelésiszempontokat, egyszerűsítési lehetőségeket kínál mind az ügyfeleik érdekében eljáró jogászok, mind az okiratokat befogadó ésWEBES VÁS ÁRLÁSértékelő hatóságok számára, belföldi okirataik külföldi felhasználása tekintetében és viszont. –5%HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu/2018   2  |ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 53