Harsági Viktória: Helyzetkép Belgiumból – A kollektív igényérvényesítés új rendszerének áttekintése

zó rendelkezései azonban megtiltották az egymás- A fenti eljárásjogi rendelkezések miatt alakulhatott sal versengő népszavazási kezdeményezéseket. A ki az a képtelen helyzet, hogy a versengő népszavazási törvény az elsőként benyújtott népszavazási kez- kezdeményezéseket benyújtó választópolgárok a NVI deményezésnek adott elsőbbséget, azonos tárgy- közelében található kávézókban, laptopon, okostelefo- ban újabb kezdeményezés csak az első kezdemé- non figyelték a Kúria, valamint a NVI honlapját, és a vé- nyezés meghiúsulását követően volt benyújtható. dettség meghiúsulását eredményező végzés megjele- [E szabályozás azért került be az Nsztv.-be, mert az nését követően „versenyfutásba” kezdtek kérdésüknek Alkotmánybíróság 100/2007. (XII. 6.) AB határoza- a NVI-hoz történő minél előbbi érkeztetése érdekében. tában a jogbiztonság, valamint a népszavazáshoz A kezdeményezések személyes benyújtásakor tömeg- való jog sérelmét érintő alkotmányellenességet ál- jelenet alakult ki a NVI székházában. A NVI azzal, hogy lapított meg, mivel a törvényalkotó az országos időbélyegzőt helyezett el a bejáratánál, nem tudta meg- népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló oldani a népszavazási kezdeményezések benyújtásakor 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az orszá- kialakult vitás helyzeteket. Ezenfelül, az időbélyegző gos népszavazás során az aláírásgyűjtő ív hitelesí- használatának bevezetése mellett megtartotta a bead- tését végző szerv eljárását abban az esetben, ha az ványok fizikai átvételét igazoló érkeztetést is. aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően – ugyan- A NVI egyébként az eseményeket megelőzően, 2015 azon tartalmú kérdésben – újabb aláírásgyűjtő szeptemberében jogalkotási javaslattal fordult az igaz- ívek mintapéldánya kerül benyújtásra.] ságügyi miniszterhez, amelyben jelezte a párhuzamos- 2. A népszavazási kezdeményezés meghiúsulásának sági moratóriummal kapcsolatos problémákat. Sajnála- időpontja a NVB hitelesítéssel kapcsolatos határo- tos módon az Nsztv. módosítására csupán a botrányba zatának jogerőre emelkedése volt. A NVB kérdést torkolló események után került sor. hitelesítő-, illetőleg megtagadó határozata – felül- Véleményem szerint azzal, hogy a módosított Nsztv. vizsgálati eljárás kezdeményezése esetén – a Kúria 8. § (1) bekezdése alapján a NVB kérdést hitelesítő-, il- felülvizsgálati eljárásában hozott végzésének ki- letőleg megtagadó határozatát követően az azonos tár- hirdetésével emelkedik jogerőre. A Kúria a NVB ha- gyú kérdések tekintetében még nem áll be a párhuza- tározatait három bíróból álló tanácsban, nem pe- mossági moratórium, a jogalkotó megoldást talált arra, res eljárás keretén belül vizsgálja felül, így a jog- hogy hasonló, a népszavazás intézményéhez méltatlan erőre emelkedés időpontja a végzésnek a Kúria események ne ismétlődhessenek meg a jövőben. honlapján történő közlésének időpontja. Az Országgyűlés a Nsztv. módosítása mellett a kiske- 3. Az Nsztv. 6. § (1) bekezdése szerint a kezdeménye- reskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavég- zést csak postán vagy személyesen lehet benyújta- zés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt hatályon kí- ni, ugyanis az e-mail útján előterjesztett kezdemé- vül helyezte, ezzel okafogyottá vált Nyakó Istvánnak a nyezés esetén a 20 támogató állampolgár aláírásá- Kúria döntése következtében hitelesített kérdéséről nak hitelességét a NVI nem tudná megállapítani. rendelkező országos népszavazási kezdeményezés. HELYZETKÉP BELGIUMBÓL – A KOLLEKTíV IGÉNYÉRVÉNYESíTÉS új RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE * HaRSÁGI vIktóRIa 1. ELŐZMÉNYEK robbanás miatt Ghislenghienben huszonnégy ember halt meg, további százharminckettő sérült meg, négy- A magunk mögött hagyott évtizedben Belgiumban – százan szenvedtek vagyoni kárt és a biztosítótársasá- számos más európai országokhoz hasonlóan – több goknak összesen több, mint húszmillió eurót kellett nagy horderejű, tömeges igényérvényesítésre irányuló kifizetnie. Viszonylag nagy figyelmet kapott az az eset üggyel kellett a jogalkalmazónak megbirkóznia. Ezek is, melynek során 2012. február 15-én két személyvo- közül néhány olyan (egy eseményből eredő) tömeges nat ütközött össze Halleban. A tömegszerencsétlenség károkozás volt, amely során személyi sérülések és ha- során tizennyolcan haltak meg és száznál többen szen- lálesetek is előfordultak. Így pl. a 2004. július 30-i gáz- vedtek különböző mértékű sérüléseket. 2013. május 4-én egy vegyi anyagokat szállító vonat siklott ki Wet- terennél, emberek tucatjai sérültek meg, százak nem tudtak visszamenni a házaikba napokon át. A poten- * A tanulmány a K 105559 nyilvántartási számú OTKA-kutatás kere- tében készült. ciálisan sokalanyú eljárások azonban értelemszerűen / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21

nem korlátozódnak a közlekedési balesetek vagy ipari, (pl. pertársaság, beavatkozás, egyes képviseleti for- ill. környezeti katasztrófák területére. Az említett idő- mák stb.) igen korlátozottak. Az akkori eljárások rá- 4 szakban több esetben előfordult, hogy részvényesek adásul szűk területen voltak igénybe vehetők. A kétez- szenvedtek komolyabb pénzügyi természetű károkat. res években megindult gondolkodás és kodifikációs A 2008-as világválság eredményeképpen a belga Fortis munkák nyomán 2009–2010-ben három javaslatot ter- 5 Bankot, amelynek a fő részvényese a belga kormány jesztettek elő: egyet a kormány a holland WCAM és a 6 volt, el kellett adni a BNP Paribasnak, hogy elkerüljék a quebec-i class action rendszer mintájára, egy másikat csődöt. Ez az átvétel számos eljárást eredményezett, az (ellenzéki) Zöldek és egy továbbit a flamand ügyvédi 7 melyeket a kárt szenvedett kisebbségi részvényesek kamara. A politikai konszenzus hiányában végül egyi- 8 1 kezdeményeztek. Természetesen hosszan folytathat- ket sem fogadták el. Végül 2013 decemberében a kabi- nánk a sort, itt azonban csak pár esetet ragadtunk ki net jóváhagyott egy újabb törvényjavaslatot, melyet 9 annak szemléltetésére, hogy modern tömegtársadal- 2014 elején nyújtottak be a parlamenthez, és március 10 mak milyen olyan új kihívásokkal szembesítik az igaz- 28-án fogadtak el. Az új szabályozás 2014. szeptember ságszolgáltatást, amelyek a hagyományos – eredetileg 1-jén lépett hatályba. alapvetően szinguláris perekre modellezett – perszer- Az új szabályozás a fogyasztói ügyekre szorítkozik, ide kezet keretei között nem oldható meg hatékonyan. értve a versenyjog, fogyasztóvédelem, hitelügyek, ter- Ez a hiátus vezetett a 2014. évi belga reformhoz. Előtte mékfelelősség, szellemi tulajdon, elektronikus aláírás, is létezett már ugyan néhány – a „sokalanyú ügyekre” piaci gyakorlatok és árak, biztosítások, szakmai fele- kifejlesztett – eljárásjogi megoldás, ilyenként emlege- lősség, egészség, utazás, energia, személyszállítás stb. 11 tik a belga szerzők pl. a munkajog területén ismert sok- kérdésköreit. A perindítás feltételez egy megfelelő alanyú eljárásokat. Ezeket némi kritikával élve a kol- csoportképviselőt, amely lényegében fogyasztói egye- lektív igényérvényesítés embrionális típusának neve- sület lehet, mivel a (szövetségi) fogyasztói ombudsman 2 zik munkáikban. Emellett Belgiumban a tömeges kár- szerepe a kollektív egyezségek megkötésére korlátozó- okozások kezelésének két további útja volt ismert. Egy- dik. 12 felől a belga polgári perrendtartás (Code Judiciaire/ Gerechtelijk Wetboek) és a polgári törvénykönyv (Code Civil/Burgerlijk Wetboek) tartalmaz eljárási techniká- 2. A fELEK ÉS AZ ELjÁRÓ BíRÓSÁG kat, amelyeket már jó ideje alkalmaznak a többalanyú eljárásokban. Ilyen tradicionális eszköz például a per- Az új törvény lehetővé teszi, hogy a képviselők meg- társaság intézménye. Az ide vonatkozó szabályozás ak- határozott köre pert indítson a fogyasztók meghatáro- kor alkalmazható, ha az igényeket együtt kell elbírálni zatlan csoportjának nevében konkrét jogszabályi ren- annak érdekében, hogy elkerüljük az egymásnak el- delkezések megsértésével okozott károk iránt. Az eljá- lentmondó határozatokat. A beavatkozás a másik rég- rás négy fázisa különíthető el: a megengedhetőségről óta rendelkezésre álló lehetőség (nyilvánvalóan folya- matban levő ügyek esetén). A legtöbbet alkalmazott eszköz a képviselet, (ennek korlátai abban érhetők tet- 4 Voet, Stefaan: Belgium’s New Consumer Class Action. In: Harsági, ten, hogy csak a meghatalmazást adó érintettekre ter- Viktória / van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress jeszthető ki). Másfelől említést érdemelnek még a jogel- Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Intersentia: Cambridge-Ant- lenes magatartás abbahagyása iránt indított ún. egye- werp-Portland, 2014, (a továbbiakban: Voet 2014a) 95.; Lásd részlete- sebben: Voet, Stefaan: Cultural Dimensions of Group Litigation: the sületi perek. Ezek is korlátozottan vehetők igénybe, Belgian Case. Georgia Journal of International and Comparative Law, ugyanis a per tárgyának az egyesület törvényes céljá- 2013, (a továbbiakban: Voet 2013a) 440–453. val összhangban kell lennie. A gyakorlatban a követke- 5 Harsági, Viktória: A holland kollektív igényérvényesítés rendsze- ző területeken jellemzőek: fogyasztóvédelem, félreve- re. Magyar Jog, 2016/7–8., 478–484. 6 Lásd Martineau, Yves / Lang, Adrian: Canada. In: Karlsgodt, zető reklámok, tisztességtelen szerződési feltételek Paul G. (ed.): World Class Actions. A guide to Group and Representative Ac- és hosszú távú megállapodások, környezetvédelem, tions Around the Globe. Oxford–New York: Oxford University Press, 2012, diszk rimináció és rasszizmus, szerzői jogok stb. 3 56–113. 7 Voet, Stefaan: Public enforcement and A(O)DR as mechanisms for Látjuk tehát, hogy 2014-ig a hagyományos eszközök resolving mass problems: a Belgian perspective. In: Hodges, Christop- her / Stadler, Astrid (eds.): Resolving Mass Disputes. ADR and Settle- ment of Mass Claims. Cheltenham – Northamton: Edward Elgar, 2013, (a továbbiakban: Voet 2013b) 271. 1 Voet, Stefaan: Consumer Collective Redress in Belgium: Class Acti- 8 Voet 2013b, 272.; Eyskens / Kalumai, 126.; Lásd részletesebben: ons to the Rescue? European Business Organization Law Review, 2015, Voet 2013a, 454–455. 121–122. 9 Voet, Stefaan: European Collective Redress: A Status Quaestionis. Eyskens, Werner / Kaluma, Nanyi: Belgium. In: The International 2 International Journal of Procedural Law, 2014, (a továbbiakban: Voet Comparative Legal Guide to: Class & Group Actions, 2010, 32.; Fierens, 2014b) 126. Jean-Pierre / Volders, Bart: Belgium. In: Karlsgodt, Paul G. (ed.): 10 28 MAART 2014. – Wet tot invoeging van titel 2 „Rechtsvordering World Class Actions. A guide to Group and Representative Actions Around tot collectief herstel” in boek XVII „Bijzondere rechts procedures” van the Globe. Oxford–New York: Oxford University Press, 2012, 272–273. het Wetboek van economisch recht en houdende invoeging van de defini- 3 Voet, Stefaan: Belgium – National Report. In: Maleshin, Dmitry ties eigen aan boek XVII in boek I van het Wetboek van economisch recht (ed.): Civil Procedure in Cross-cultural Dialogue: Eurasia Context, Moscow: / 28 MARS 2014. – Loi portant insertion d’un titre 2 „De l’action en répa- Statut Publishing House, 2012, 478.; Eliantionio, Mariolina / Backes, ration collective” au livre XVII „Procédures juridictionnelles particuliè- Chris W. / van Rhee, Cornelius Hendric / Spronken, Taru / Berlee, res” du Code de droit économique et portant insertion des définitions Anna: Standing up for Your Right(s) in Europe. A Comparative Study on propres au livre XVII dans le livre 1er du Code de droit économique Legal Standing (Locus Standi) before the EU and Member State Courts. 11 Voet 2014a, 97. Cambridge–Antwerp–Portland: Intersentia, 2013, 53. 12 Voet 2014b, 127. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

való döntés, az egyezségkötésre irányuló kísérlet, az ket a törvény XVII. 37. cikke sorolja fel. Lényegében a érdemi eljárás és a végrehajtás. 13 fogyasztói ügyek tartoznak ide széles értelemben, bele- A belga jogalkotó az ún. spekulatív felperes (egyesület értve versenyjogi kérdéseket is, ahogyan azt az 1. pont- vagy egyéb szervezet – lásd 3. pont) mellett tört lán- ban kifejtettük. dzsát, aki nem anyagi jogi jogosult. Ennek a választás- Másodsorban a kollektív igényérvényesítést olyan ké- nak az indoka, hogy az eljárásban – a jogalkotó szándé- relmező kezdeményezheti, aki megfelel a szükséges jogi ka szerint – a csoport érdeke áll előtérben és nem az előírásoknak. Két ilyen kategóriát különböztet meg a egyes csoporttagok vagy az ügyvéd(ek) egyéni érde- belga jogalkotó: a jogi személyiséggel rendelkező fo- 14 ke. A spekulatív felperes lényegében a fogyasztók ér- gyasztóvédelmi egyesületeket, amely vagy tagja a Fo- dekeit védi, nem törekedhet profitra az ügyből (emiatt gyasztói Tanácsnak vagy a hatáskörrel rendelkező mi- nem lehet ügyvéd). Az eljárás során felmerült költsége- niszter által elismert egyesület, vagy olyan jogi szemé- it megtérítik. A védett érdeknek már létrejöttnek és lyiséggel rendelkező és a miniszter által elismert egye- fennállónak kell lennie, jövőbeli hipotetikus érdekek sület, amelynek a törvényes célja közvetlenül kötődik a nem jöhetnek szóba, az egyetlen kivétel ez alól az elv kollektív kárhoz, amelyet a csoport szenvedett. A har- alól a „súlyosan veszélyeztetett” érdek védelme. 15 madik lehetséges csoportképviselő a fogyasztói om- Ám jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, s így budsman, aki e minőségében csak az egyezségi tárgya- 19 perképességgel rendelkező egyesület vagy szervezet lásokon tevékenykedhet. (Lásd XVII. 39. cikk) még nem lesz automatikusan csoportképviselő az A bíróság dönt arról, hogy a kérelmező megfelelő cso- egyes speciális ügyben. A csoportképviselő megfelelő- portképviselő-e az adott ügy tekintetében (XVII. 36.2 16 ségéről az eljáró bíróságnak kell döntenie (lásd 3. pont). cikk). Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy értékelje a Emellett fontos azt is megjegyezni, hogy az ad hoc (lé- csoporttagok és a (potenciális) képviselő közötti vi- nyegében csak erre az ügyre projektjelleggel alapított) szonyt, illetve az utóbbi képességét arra nézve, hogy egyesületek sem juthatnak csoportképviselőként sze- menedzselhetné a kollektív pert. Abban az esetben, ha 17 rephez a perben. Ezekkel is a visszaéléseket kívánja a van egy alkalmasabb csoportképviselő, a bíró elutasít- rendszer kiszűrni. hatja a kérelmet. Előállhat olyan eset, hogy több cso- Az ilyen perekben kizárólag a brüsszeli székhelyű el- portképviselő is próbál pert indítani (ugyanabban az sőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank időszakban, ugyanabból az okból), ilyenkor a bíró vá- van eerste aanleg) vagy a kereskedelmi bíróság (tribu- lasztja ki az arra legalkalmasabbat. Tehát nem a meg- naux de commerce/rechtbanken van koophandel) járhat előzés elve érvényesül. A csoportképviselőnek végig az el. Az esetleges jogorvoslatot a brüsszeli fellebbviteli eljárás során megfelelő képviselőnek kell maradnia. Ha bíróság (cour d’appel/hof van beroep) bírálja el. Tekin- az eljárás folyamán alakulna ki olyan helyzet, amelyből tettel arra, hogy az ügyek száma várhatóan meglehe- fakadóan a továbbiakban már nem felelne meg a törvé- tősen kevés lesz (a hatálybalépés óta eltelt rövid időre nyi előírásoknak (és nem helyettesíthető más csoport- tekintettel ez a várakozás még nem erősíthető meg, de képviselővel), úgy a bíróság megszünteti az eljárást 20 nem is cáfolható), az ügyek ilyen fajta koncentrációja (XVII. 40. cikk). biztosítja a bírák számára a gyorsabban megszerezhe- Harmadsorban a csoportképviselőnek bizonyítania tő tapasztalatot, a jobban érvényesülő specializációt és kell, hogy a kollektív igényérvényesítési forma sokkal ha- a hatékonyságot. Az egységes és kiszámítható joggya- tékonyabb lenne, mint az egyedi fogyasztói perek sokasá- korlat is fejleszthető ezáltal az adott területen. 18 ga (XVII. 36. cikk). Ez a szabály tükrözi azt az elvet, hogy a kollektív igényérvényesítés még kivételesnek számít, a belga jog a szinguláris pereket preferálja. A 3. A MEGENGEDHETŐSÉG KÉRDÉSÉRŐL VALÓ bírónak kell megítélnie, hogy ez a követelmény telje- DÖNTÉS sül-e. A jogszabály nem fekteti le ennek kritériumait, de az előkészítő anyagokból hasznos információ nyerhető, A Code de droit économique XVII. 36. cikke három amelyek utalnak – többek között – az ügy komplexitá- speciális megengedhetőségi kritériumot ír elő, melyet a sára, a kollektív igényérvényesítés hasznosságára, a bíróságnak vizsgálnia kell. Elsőként ez az eljárás csak csoport potenciális méretére és az eljárásnak az egyes meghatározott kártérítési ügyekre alkalmazható, eze- fogyasztókra gyakorolt hatására. 21 Két hónap áll a bíróság rendelkezésére, hogy megítél- je a kollektív igényérvényesítés megengedhetőségét. Ezt a jogirodalom helyenként kritizálja (kevesli a bíró- 13 Nowak, Janek Tomasz: The New Belgian Law on Consumer Collec- tive Redress and Compliance with EU Law Requirements. In: Lein, Eva / nak biztosított időt, az ügyek komplexitására tekintet- 22 Fairgrieve, Duncan / Otero Crespo, Marta / Smith, Vincenth (eds.): tel). Pozitív döntése esetén választania kell az opt-in Collective Redress in Europe – Why and How? London: British Institute of és opt-out rendszerek között is. A csoportképviselő te- International and Comparative Law, 2015, 179–180. 14 Voet 2014a, 98.; Voet 2015, 127. het javaslatot a kérelmében a csoport összeállításának 15 Nowak, 170. módszerére (lényegében opt-in vagy opt-out rendsze- 16 Voet 2015, 128. 17 Voet 2014a, 98. 18 Voet 2014a, 99.; Voet 2015, 129.; Voet 2014b, 127.; Harsági, Viktó- ria / van Rhee, Cornelius Hendric: Collective Redress in the European 19 Nowak, 180–181. Union – Comparative Perspectives. In: Harsági, Viktória / van Rhee, 20 Nowak, 181–182. Cornelius Hendric (eds.): Multi-party Redress Mechanisms in Europe: 21 Nowak, 182. Squeaking Mice? Cambridge-Antwerp-Portland: Intersentia, 2014, XXVI. 22 Nowak, 183. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23

rek alkalmazására) (XVII. 38., 42. cikkek). A végső dön- zött akkor tagadhatja meg a jóváhagyást a bíróság, ha tést az alkalmazott modellről azonban már a bíróság nyilvánvalóan észszerűtlen az egyezség a csoport vagy hozza meg a megengedhetőség kérdésében hozott ha- alcsoport számára, illetve ha pl. a költségek és díjak, tározatában (XVII. 43.2. cikk). Két esetben a jog előírta amelyeket az alperes fizetne a csoportképviselő részé- 30 az opt-in modell kötelező alkalmazását, nevezetesen re, meghaladják a tényleges költségeket stb. A bíróság olyan személyek tekintetében, akik nem Belgiumban által jóváhagyott egyezségnek az ítélettel azonos jog- rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel, vagy az hatásai vannak. A határozatban a bíróság egy ügykeze- ügyben nem vagyoni kár a per tárgya, illetve testi sérü- lőt jelöl ki, aki a kártérítési összegnek a csoporttagok lés következett be. 23 közötti elosztását intézi (XVII. 49.3–4. cikk). A közlöny- A megengedhetőség tárgyában hozott határozatában ben és a korábban megjelölt honlapon (lásd 3. pont) ezt a bíróság rögzíti a fogyasztók a ki-, illetve belépésére a határozatot is közzéteszik. 31 rendelkezésre álló határidőt. Ez nem lehet rövidebb harminc napnál és hosszabb három hónapnál. Annak érdekében, hogy biztosan minden érintett fogyasztó 5. VÉGREHAjTÁS megfelelő információhoz jusson az eljárásról, a megen- gedhetőségről hozott határozatot közzéteszik a belga Végül szólnunk kell az eljárás utolsó fázisáról, mely- közlönyben (Moniteur Belge/ Belgisch Staatsblad) és a nek során az egyezséget vagy a határozatot végrehajt- P.M.E., Classes moyennes et Energie / FOD Economie, ják a bíróság által kijelölt ügykezelő (lásd 5. pont) fel- K.M.O., Middenstand en Energie nevű szervezet hon- ügyelete alatt. Az ügykezelőt egy bírósági jegyzékből 24 lapján . A bíróság elrendelhet kiegészítő közzétételt, választják ki (XVII. 57.1. cikk), akinek fontos feladata, ha a jog által előírtakat nem tartja elegendőnek (XVII. hogy a bírósági titkár hivatalától kapott információ 25 43.2. cikk). A fogyasztónak a közzététel után van lehe- alapján a készít egy előzetes listát a kártérítést igénylő tősége – magától értetődően az eljárásra előírt (opt-in csoporttagokról. Észszerű időn belül összeállít egy lis- vagy opt-out) rendszertől függően – a ki- vagy belépés- tát azokról a csoporttagokról, akik kártérítést igényel- re. Ezt a bírósági titkárnál teheti meg. 26 tek, és akik kifejezetten ismertté tették magukat (XVII. 32 A megengedhetőségről hozott határozat tartalmazza 58.1. cikk). Megjegyzést tehet a listán, amennyiben a kollektív kár leírását, okát, a csoporttagok szelekció- azon az állásponton volna, hogy az igényüket bejelen- jának alkalmazható módszerét, az érintett személyek tők nem felelnek meg a csoport leírásának, vagy nem csoportjának precíz körülírását, a csoportképviselő felelnek meg a végrehajtás módozatainak. Az előzetes meghatározását, a ki- vagy belépés határidejét, az listát megküldi a bírónak, a csoportképviselőnek és az egyezségkötésre rendelkezésre álló időt, a megenged- alperesnek (XVII. 58. cikk). A csoportképviselő vagy az hetőségi határozatnak a kiegészítő közzétételi módo- alperes harminc napon belül kérheti valamely tag törlé- zatát. 27 sét a listáról, avagy felvételét a listára. A csoportképvi- selő, alperes és a listáról lehagyott esetleges csoportta- gok meghallgatását követően a bíróság véglegesíti a lis- 4. EGYEZSÉGI KíSÉRLET ÉS ÉRDEMI ELjÁRÁS tát, határozata ellen természetesen jogorvoslatnak van helye. 33 Belgiumban a csoportos per új szabályai nem tartal- A végrehajtást követően az ügykezelő benyújt egy maznak kötelező mediációs fázist a pert megelőzően végső beszámolót a bírósághoz, amely alapján lezárás- vagy az eljárás kezdetén (XVII. 38. cikk), de kínál a sza- ra kerülhet az eljárás. Ezt a határozatot is a közlönyben bályozás egy eszközt, ami nagyon hasonló a holland és azon a 3. pontban említett honlapon kell közzétenni. 28 egyezségi eljáráshoz . A megengedhetőség tárgyában A végrehajtás során esetlegesen fel nem használt ösz- 34 hozott határozatot követi tehát egy kötelező egyezte- szegek sorsáról a bíróság hoz döntést. tés a csoportképviselő és az alperes között. A bíró a megengedhetőségről szóló határozatában rögzít egy határidőt, melyen belül az egyezség megköthető. Ez 6. KRITIKÁK nem lehet rövidebb három és hosszabb hat hónapnál. Ha nem sikerül egyezséget kötni, vagy az nem hagyható A szabályozásnak kellő gyakorlata még nem alakul- jóvá, érdemben folytatják az eljárást. 29 hatott ki az eddigi közel két éves alkalmazás során, Amennyiben a feleknek sikerül egyezséget kötnie, jó- ezért ennek elemzésére nem vállalkozik a cikk szerző- váhagyás végett benyújtják a bíróságnak. Többek kö- je. Ám érdemes összegezni és értékelni azokat a kriti- kákat, melyek külföldi és belga szerzők soraiból kiol- vashatóak. A német szerzők közül Stadler kritikusan szemléli, 23 Voet 2014b, 127.; Nowak, 182. 24 http://economie.fgov.be hogy a 2014-ben – hosszú és ellentmondásos vita után 25 Nowak, 183. 26 Voet 2014b, 127. 27 Nowak, 183. 28 Lásd részletesebben: Harsági, 478–484. 30 Voet 2014b, 127.; Nowak, 184–185. 29 Stadler, Astrid: Foreword. In: Lein, Eva / Fairgrieve, Duncan / 31 Nowak, 185. Otero Crespo, Marta / Smith, Vincenth (eds.): Collective Redress in 32 Nowak, 186–187. Europe – Why and How? London: British Institute of International and 33 Voet 2014b, 128.; Nowak, 187. Comparative Law, 2015, XV.; Nowak, 183–184.; Voet 2014b, 128. 34 Nowak, 188.; Voet 2014b, 128. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25

elfogadott – új reprezentatív eljárás szabályozása a kö- nak, hogy a felek jogait és érdekeit védjék – a nemzetkö- zös európai elvekből [lásd az uniós jog által biztosított zi sztenderdekkel ellentétben – nem írja elő követel- 38 jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszünte- ményként az egyezség bírósági jóváhagyását. tésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jog- A belga jogirodalomban megfogalmazódó kritika job- orvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló ajánlást ban megragadja jelen cikk szerzőjének a figyelmét. Ez 35 (2013/396/EU)] csak keveset vett át. A belga megoldás alapvetően két területre koncentrálódik. Egyfelől meg- az ajánlással ellentétben a bíróságra hagyja, hogy az fogalmazza, hogy a szabályozás a jelenlegi állapotában 39 opt-in és opt-out mechanizmusok között döntsön (az alig foglalkozik a finanszírozási kérdésekkel. Másfelől 40 ajánlás az opt-in mechanizmusok mellett tört lán- – akár alkotmányossági szempontból is – aggályos- 36 dzsát). Ez az aggály nem feltétlenül megalapozott. nak tartja a jogirodalom a hatály kérdését, melyet meg- Egyfelől az ajánlás szabályai soft law-ként nem kelet- lehetősen szűkre szabott a 2014-es első szerény lépésé- keztetnek jogalkotási kötelezettséget a tagállami jogal- vel. A 2014. évi szabályozás szektorális megközelítésű kotó részére, másfelől az ajánlás maga is generált kriti- (a fogyasztói ügyekre szorítkozik), ennélfogva pl. a be- kát a jogirodalomban, talán helyenként maga is egy vezetőben felemlített ügyekben nem nyújt megoldást. sokkalta inkább szofisztikált megközelítéssel élhetne. A tömegbalesetek vagy értékpapír ügyek károsultjai Ilyen kérdés éppen az opt-in és opt-out modellek közöt- kívül esnek a jelenlegi törvény hatályán, vagyis csak ti választás kérdése. Hess szerint az ajánlás a címével egyedi módon (ezáltal kevésbé hatékonyan) tudják igé- 41 ellentétben nem kínál közös elveket inkább egyfajta nyeiket érvényesíteni. A kérdéskör kapcsán a helyzet jogalkotási eszköztárat jelent, amelynek célja, hogy se- nem reménytelen, hiszen 2017-ben várható egy analí- gítse a tagállamokat a nemzeti eljárásokba való imple- zis az alkalmazási tapasztalatokról, amely vezethet 37 mentálás során. Stadler is az ajánlás hiányosságaként akár oda is, hogy kiterjesztik a jogszabály hatályát az rója fel egy másik írásában, hogy bár az opt-in modellen anyagi jog más területeire is. 42 alapuló rendszer jelentős szerepet adna a bíróságok- 35 Horváth, E. Írisz: Uniós elvek? A kollektív igényérvényesítés elvei 38 Stadler, Astrid: The Commission’s Recommendation on Common Európában. Európai Jog, 2016/4, 1–6. principles of collective redress and private international law issues. Ne- 36 Stadler, X–XI. derlands Internationaal Privaatrecht, 2013/4, 483. 37 Hess, Burkhard: European Perspectives on Collective Litigation. 39 Voet 2015, 140.; Voet 2014a, 106. In: Harsági, Viktória / van Rhee, Cornelius Hendric (eds.): Multi-par- 40 Lásd Voet 2015, 126–127.; Voet 2014a, 97. ty Redress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Intersentia: Cam- 41 Voet 2014a, 97. bridge–Antwerp–Portland, 2014, 7. 42 Nowak, 198, 201.; Voet 2014a, 97.; Harsági / van Rhee, XXV. KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESíTÉS MAGYARORSZÁGON II. – a gyakorlat tükrében – GELENcSéR DÁNIEL doktorandusz (PPKE-JÁK) BEVEZETŐ GONDOLATOK – A KUTATÁS dekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma MÓDSZERÉRŐL merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megol- dást találni. E területre jellemző, hogy a jogalkotó az A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis anyagi jogi rendelkezéseken kívül elvétve alkot csak el- actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása járási természetű szabályokat, holott az eljárások álta- után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok lános szabályai sokszor igen nehezen alkalmazhatók. 1 gyakorlati működésének bemutatása. Általánosságban A feldolgozott jogesetek segítségével bemutatjuk eme megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata jogvédelmi eszköz működését, a kereset benyújtásától kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem egészen a jogerős ítélet végrehajtásáig. A vizsgálat alap- lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közér- jául hozzávetőlegesen kilencven, különböző jogterüle- 2 tet érintő jogeset szolgált. 1 Az értekezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog és Államtudo- mányi karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén működő OTKA-K105559 2 Az említett ügyek közül a legkorábbi 2002-ben, a legutóbbi pedig azonosító számú „A csoportos keresetindítás összehasonlító értékelése” 2015-ben zárult le. c. projekt keretében készült. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 4 2016 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25