Komlósiné Sógor Ildikó: A kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyíthatóságának problémái

A KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE BŰNTETT BIZONYÍTHATÓSÁGÁNAK PROBLÉMÁI KOMLÓSINÉ SÓGOR ILDIKÓ bírósági titkár (Fővárosi Törvényszék) A kiskorú veszélyeztetése bűntett az egyik legsúlyo- elkövetési magatartások csoportosíthatóak. Gondolok sabb gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény, itt a tényleges (fizikai) gyermekbántalmazásra, mely melyben igen magas a látencia, továbbá a felfedezett együtt járhat a kiskorú elhanyagolásával, érzelmi bán- esetekben is gyakran akadályokba ütközik a bizonyí- talmazásával, az értelmi fejlődést veszélyeztető okta- tás. A látencia és a bizonyítási nehézségek is többnyire tástól való visszatartásra (ami szintén együtt járhat az oda vezethetőek vissza, hogy a kiskorú veszélyeztetése elhanyagolással), valamint az esetek nagyobb részében körébe tartozó elkövetési magatartásokat leginkább megjelenő, a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztető családon belül fejtik ki, és az érintettek gyakran nem bűncselekményre rábírásra, bűncselekmény együtt el- hajlandóak a történtekről beszélni, vallomást tenni, követésére. melyre a büntető eljárás a tanúvallomás alóli mentes- 1 ség körében jogot is biztosít. Éppen ezért van különös jelentősége a kiskorú veszélyeztetése bűntett bizonyí- 1. A KISKORÚ BÁNTALMAZÁSÁVAL tása körében a kívülálló személyek (orvos, pedagógus, MEGVALÓSULÓ KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE családgondozó, közeli ismerősök, szomszédok) tanú- vallomásának, valamint az egyéb bizonyítékoknak, kü- A kiskorú veszélyeztetésének fizikai erőszakban lönös tekintettel a szakértői véleményekre. megnyilvánuló gyermekbántalmazással történő elkö- A kiskorú veszélyeztetése bűntettének kriminológiai vetésére hoznak példát a 12.B.682/2013., 7.B.1180/ szempontokból történő vizsgálatával korábban több 2014. és a 10.B.796/2015. számú ügyek. Ugyan a leg- 2 kutatás foglalkozott, jelen tanulmány célja pedig a kis- több felfedezett bántalmazás fizikai abúzus – ennél lé- korú veszélyeztetése bűntett bizonyíthatóságának nyegesen kevesebb a szexuális abúzus, hiszen azt az ál- vizsgálata, mely vizsgálat során összefüggések ismer- dozat gyakran maga is szégyelli, és még kevesebb az ér- 5 hetőek fel a kriminológiai kutatások eredményeivel. A zelmi abúzus, melynek ritkán vannak külső nyomai –, kiskorú veszélyeztetésének bűntette bizonyíthatósága ezen a területen is magas a látencia. Évi 302 eset kerül körében felmerülő kérdésekre elsősorban a Budapesti regisztrálásra kiskorú sérelmére elkövetett családon 6 XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon folyamatban volt, belüli erőszakként , mely szám nyilvánvalóan alacso- jogerősen lezárult ügyek vizsgálatával próbálok vála- nyabb a ténylegesen megvalósuló gyermekbántalma- 3 szokat találni. A tanulmányban 9 ügyet vizsgáltam, zások számánál. melyek közül egy végződött felmentéssel (bűncselek- A dolgozatban feldolgozott esetek is megfelelnek mény hiányában), a többi pedig bűnösség megállapítá- azoknak a statisztikai eredményeknek, mely szerint a sával. Érdekes eredmény, hogy – függetlenül attól, a tipikus bántalmazó 36–45 év közötti, alacsony iskolai vádlott elismerte-e a bűncselekmény elkövetését – egy végzettségű, általában házas, vagy élettársi kapcsolat- kivétellel első fokon jogerőre emelkedtek az ítéletek, és ban élő férfi. Ugyanakkor nemzetközi kutatások meg- csupán egyetlen eljárás került a másodfokú bíróság elé. állapították, hogy a nők gyakrabban követnek el fizikai A vizsgált ügyek három fő csoportba sorolhatóak. Há- és lelki bántalmazást kisebb korú gyermekeikkel szem- rom ügyben a kiskorú bántalmazása, kettő ügyben a ben, hiszen több időt töltenek velük. A rossz szociális kiskorú iskolai oktatástól, óvodai neveléstől való visz- körülmények, munkanélküliség, alacsony jövedelmi szatartása, míg négy ügyben a 18. életévét be nem töl- helyzet szintén olyan kockázati tényezők, melyek sorra tött személlyel együtt elkövetett bűncselekmény volt a megjelennek a gyermekbántalmazási esetekben. A sér- vád tárgya. Természetesen a kiskorú veszélyeztetése tetteket vizsgálva megállapítható, hogy a fiúk lényege- számos elkövetési magatartással megvalósulhat, mind- sen gyakrabban válnak fizikai bántalmazás áldozatá- re példát hozni nem nagyon lehet, viszont az a fentiek- vá, a kiskorú veszélyeztetése (testi, lelki elhanyagolás, ből kitűnik, hogy még ilyen kis ügyszámú kutatásban is bántalmazás) viszont általában az összes gyermeket 4 7 megjelennek azok a főbb irányvonalak , melyek köré az érinti a családban. Utóbbira szemléletes példa a 7.B.1180/2014. számú eset, ahol a bántalmazó apa első- sorban a két nevelt fiát bántalmazta, a saját fiai is szen- 1 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: vedtek el bántalmazást, viszont az egyetlen lányát soha Be.) 82. § (1) bekezdés a) és b) pont. Virág György (szerk.): Családi iszonyok, A családi erőszak kriminoló­ nem bántotta, ugyanakkor az ő érzelmi fejlődését is 2 giai vizsgálata. Budapest, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, 2005., Pálfi Péter: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egy vizsgálat tükrében. Bűnügyi Szemle, 2002/1. 59–81. 3 2.B.455/2014., 11.Bpk.1002/2014., 7.B.1180/2014., 10.B.796/2015., Sófi Gyula – Fodor Miklós: Igazságügyi Gyermekpszichiátria. Buda- 6.B.640/2011., 4.B.834/2011., 8.Fk.1634/2011., 9.B.221/2012., pest, Oriold és Társai Kiadó, 2014. 157. 12.B.682/2013. 5 Sófi–Fodor i. m. 157. Szőllősi Gábor: A családon belüli erőszak értelmezése. Belügyi 4 6 Virág i. m. 220. Szemle, 2005/9. 27. 7 Uo. 221–227. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_3 belív.indd 11 2017.11.03. 9:01:00

12 ténylegesen veszélyeztette, a bántalmazás ezzel rá is előtt csak kivételesen kerülhet sor. A pszichológusnak lényeges kihatással volt. továbbá megvannak azok az eszközei, és persze a felké- A 12.B.682/2013. és a 7.B.1180/2014. eset jól példázza szültsége ahhoz, hogy az ilyen korú gyermekektől az el- továbbá, hogy a fizikai bántalmazás nem különíthető el járásban használható információt szerezzen, illetve ké- teljesen, az szinte mindig együtt jár a pszichikai bántal- pet adjon a gyermek fejlődéséről, belső világáról. A fen- mazással. Így az elkövető a veszélyeztető magatartását ti ügyekben a pszichológus szakértői véleménye alap- már a fenyegetésekkel, a szidalmazásokkal, a lelki ter- ján megállapítható volt a gyermekek fejlődésének olyan rorral megvalósítja, és ez a magatartás fajul egyes ese- szintű veszélyeztetettsége, mely – tekintettel arra, 8 tekben testi, fizikai bántalmazássá. Illetve gyakran hogy a vádlott kötelességszegő magatartásával közvet- kapcsolódik a partnerrel szembeni erőszak a gyermek- len ok-okozati összefüggésben alakult ki – a kiskorú ve- 9 bántalmazással. Itt kiemelhető a második eset, ahol a szélyeztetése bűntett vádjának, majd a bűnösséget vádlott az élettársát is rendszeresen bántalmazta, gyak- megállapító ítéletnek az alapjául szolgálhatott, a többi ran a gyerekek előtt, később pedig a gyermekkel szem- bizonyítékkal együtt értékelve. ben is agresszív magatartást tanúsított. Az orvos szakértő kirendelésére azokban az esetek- A bizonyíthatóság szempontjából tekintve az eljárá- ben volt szükség, ahol a veszélyeztetettségen túl a sér- sokat azt lehet megállapítani, hogy a nyomozó hatóság tett olyan sérülést is elszenvedett, melynek büntetőjogi valamennyi ügyben széles körű bizonyítást folytatott, megítéléséhez szakértői vélemény nélkülözhetetlen. ami a bűncselekmény jellegéből is adódik. Hiszen a Szakértői szempontból fontos a sérülések helye és jelle- gyermekbántalmazással megvalósuló bűncselekmé- ge, hiszen ha a sérülések nem a szokásos „elesési” he- nyek esetén gyakran tartani lehet attól, hogy – bármely lyeken vannak, illetve az olyan csonttörések, melyek okból (félelemből, későbbi megbocsátás által) – a ko- baleseti mechanizmussal nem magyarázhatóak, fizikai rábban vallomást tenni hajlandó hozzátartozók mégis bántalmazásra utalnak. Szintén a bántalmazásra utal, 10 megtagadják a vallomástételt. Ebben az esetben pe- ha a szülő később viszi orvoshoz a gyermeket, vagy a dig egyetlen korábbi – hatóság előtt tett – vallomásuk története ellentmondásos, a gyermeknél alvás/evésza- 11 sem használható fel a bizonyítás során. Így a hozzá- var, koncentrálási nehézségek, kapcsolatépítési képte- tartozók (élettárs, gyermek, egyéb hozzátartozó) meg- lenség, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés megfi- 13 hallgatásán túl olyan kívülálló személyek tanúkénti gyelhető. Az elmeorvos szakértő kirendelése pedig meghallgatására törekedett a nyomozó hatóság, akik a egy esetben a vádlott beszámítási képességének vizs- cselekményről hiteles információkkal szolgálhatnak, gálata miatt vált szükségessé. de vallomástételi mentességük nincs. A vizsgált esetek- A bizonyítást tekintve a legegyszerűbb a 10.B.796/ ben lényeges információkkal szolgáltak a veszélyezte- 2015. számú eset volt, hiszen itt lényegében egyetlen tett gyermekek osztályfőnökei, akik a gyermekek meg- súlyosan kötelességszegő magatartással valósította jelenéséről, viselkedéséről tapasztalati tényeket tud- meg a vádlott a kiskorú veszélyeztetését és a súlyos tak elmondani. A gyermekvédelmi jelzőrendszer műkö- testi sértést, melyet az eljárás folyamán a vádlott is vé- dőképes voltát mutatja, hogy a rendőrség mindhárom gig elismert. Hibáját belátta, felismerte, hogy pszichiát- vizsgált esetben bevonta a gyámhivatalt, két esetben riai problémája van, ami kezelésre szorul, és tettét eleve a gyámhivatalon keresztül érkezett a feljelentés, megbánta. Mivel a tanúk és a vádlott is lényegében egy- a harmadik esetben pedig a sértett gyermeket ellátó behangzóan nyilatkoztak, és a nyilatkozataikat az ok- orvos élt jelzéssel. A bizonyítási eljárásban fontos sze- irati bizonyítékok is alátámasztották, a vádlott bűnös- repe van a gyámhivatal eljárásban keletkezett iratok- sége egyértelműen megállapítható volt. 14 nak, hiszen a gyámhivatal is tart meghallgatásokat, Bizonyítási szempontból érdekesebb a másik két családlátogatásokat hajt végre, melyekből pluszinfor- eset, ahol a bántalmazó szülők tagadták bűnösségüket. mációk derülhetnek ki. A 12.B.682/2013. számú esetben az anya elismert bán- Mindhárom vizsgált ügyben kiemelt szerep jutott a talmazó magatartásokat, de azt maga nem tartotta szakértők kirendelésének. Egy esetben orvos és elme- bántalmazásnak, csupán fegyelmezésnek. Hasonlóan orvos szakértő, egy esetben csak pszichológus szakér- nyilatkozott a 7.B.1180/2014. számú esetben az apa, tő, és egy esetben orvos és pszichológus szakértő ki- bár vallotta, hogy soha nem bántotta a családját, de fe- rendelésére került sor. Azokban az esetekben, ahol a gyelmezési céllal néha a gyerekek fenekére csapott. Itt sértett gyermek(ek) 14 éven aluli(ak), kiemelt jelentő- merül fel az a probléma, hogy a kiskorú veszélyeztetése sége van a pszichológus szakértői vizsgálatnak, hiszen szándékos bűncselekmény, megvalósulásához szükség a 14 éven aluli gyermekek meghallgatására a bíróság van arra, hogy az elkövető tudata átfogja, cselekményé- vel veszélyezteti a gyermeke fejlődését. Így problémás lehet azoknak az eseteknek a megítélése, amikor a szü- lő meggyőződése, hogy a gyermeke ’javát szolgálja’ a fe- Kónya István (szerk.): Magyar büntetőjog I–III. Kommentár a gyakor­ gyelmezés tettlegességig terjedő eszközeivel. De az a 8 lat számára (a 2012. évi C. törvény, az új Btk. kommentárja). Budapest, HVG-ORAC, 2013. 772. 9 Szőllősi i. m. 28. 10 Pálfi i. m. 77. 12 A Be. 86. § (1) bekezdése szerint a tizennegyedik életévét meg nem 11 Bodor Tibor – Csák Zsolt – Máziné Szepesi Erzsébet – Somogyi Gá- haladott személyt tanúként kihallgatni csak akkor lehet, ha a vallomásá- bor – Szokolai Gábor – Varga Zoltán (szerk.): Nagykommentár a bünte- tól várható bizonyíték mással nem pótolható. tőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 13 Sófi–Fodor i. m. 158. 2012., BH 2015.273. 14 De! BH 2011.184. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_3 belív.indd 12 2017.11.03. 9:01:00

bírói gyakorlatban is problémaként merül fel, hogy mi ság viszont megállapította hatásköre hiányát, és bűn- az a cselekmény, ami még fegyelmezésként elfogadott, cselekmény gyanúja miatt az ügyet áttette az illetékes 15 és mi az, ami már bántalmazásnak számít. Ugyanak- rendőrkapitányságra. 19 kor a gyermekvédelmi törvény a ’házi fegyelmezési jog- A 22/2007. BK vélemény szerint a Btk. 208. § (1) be- nak’ nevezett testi fenyítést sem engedi meg, a fizikai kezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetése erőszak bármely – még a kisebb formája is – tiltott a megvalósulásának alapjául szolgálhat a tankötelezett gyermekkel szemben, az a gyermek jogait sérti. 16 gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az Az érzelmi bántalmazás – megszégyenítés, állandó iskola látogatásától, ha ez a kiskorú értelmi vagy erköl- kritizálás, a gyermek semmibevétele, értéktelenség su- csi fejlődését veszélyezteti. galmazása, félelemben tartás – gyakran a nevelés esz- A szülők alkotmányos kötelessége a kiskorú taníttatá- 20 köze, e körben magas a látencia. Az érzelmi bántalma- sa , továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi zás súlyos károkat okoz a gyermek személyiségfejlő- CXC. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelke- 17 désében , melynek vizsgálata szakértői kérdés. A zik, hogy a szülő kötelezettsége biztosítani gyermeke 7.B.1180/2014. esetben a fizikai bántalmazás mellett tankötelezettségének teljesítését. A 45. § (2) és (3) be- valamennyi gyermek esetén megjelent az érzelmi bán- kezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek au- talmazás, mely a pszichológus szakértő vizsgálata so- gusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb rán egyértelműen megállapítható volt. az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezett- Ezekben az esetekben fontos leginkább a gyermekvé- ség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. delmi jelzőrendszer igénybevétele, és tagjainak a lehető Ha a szülő, vagy a gyermek nevelésére köteles személy legszélesebb körben történő meghallgatása. A bántal- a gyermeket az iskola látogatásától huzamosabb időn ke- mazás ugyanis szinte mindig az intim szférában törté- resztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gon- nik, a hozzátartozók vallomása a legmeghatározóbb, de dozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a mint fentebb említettem, nem mindig áll rendelkezésre gyermek értelmi fejlődését veszélyeztetheti, és így a kis- a bizonyítás során, így szükség lehet az iskola, a taná- korú veszélyeztetése bűntettének megállapítására ala- rok, az orvos, a védőnő, a családgondozó vagy más olyan pul szolgálhat. A gyermek értelmi fejlődése veszélyezte- személy felkutatására és meghallgatására, aki a bántal- tése nemcsak akkor állhat fenn, ha a gyermek írástudat- 18 mazással kapcsolatban tudomással bírhat. A vizsgált lan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamos esetekben a nyomozó hatóság a sértett gyermekek isko- visszatartása következtében nincsenek meg azok az láinak, osztályfőnökeinek megkeresésével és meghall- alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az élet- gatásával, valamint a gyámhivatallal történő együtt- viteléhez szükséges további ismereteket sem képes meg- működéssel tett eleget ennek a kötelességének. szerezni. A veszélyeztetettségre az eset összes körülmé- Tehát a bizonyítási eljárás azokban az esetekben is si- nye alapján kell következtetést levonni. 21 keresen zárult, ahol az elkövető következetesen tagadta A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a bűnösségét, és a széles körű bizonyítás során egyértel- szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. műen bizonyítható volt a kiskorú veszélyeztetése bűn- évi II. törvény 247. §-a szabályozza az óvodai nevelés- tettének megvalósulása. Ami érdekes, hogy a bűnössé- ben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség get megállapító ítéletek azokban az esetekben is első fo- megszegése szabálysértését. Eszerint az a szülő vagy kon jogerőre emelkedtek, amikor a vádlott következete- törvényes képviselő sen tagadta a bűnösségét, mintegy elfogadva, hogy a cse- a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló lekménye – a meggyőződésével ellentétben – bűncselek- gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába ménynek számít. A bíróság valamennyi esetben felfüg- nem íratja be, gesztett szabadságvesztést szabott ki, így vélhetőleg a b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fo- vádlottak a büntetőeljárás mielőbbi lezárását remélve gyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, vették tudomásul az ítéleteket, megnyugtatva magukat nevelés-oktatásban vegyen részt, azzal, hogy nem kell börtönbe vonulniuk. c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága – kivéve gyermekvédelmi gyámsága – alatt álló gyermeke ugyan- abban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra fel- 2. AZ ISKOLAI OKTATÁSTÓL VISSZATARTÁS készítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanév- MINT AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS ben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazo- VESZÉLYEZTETÉSE latlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy 22 annál többet mulaszt, szabálysértést követ el. A 11.Bpk.1002/2014. és a 6.B.640/2011. számú ese- Tehát az a tény, hogy a gyermek igazolatlanul mulasz- tek a tankötelezett korú gyermekek olyan mértékű hi- tott az iskolában – anélkül, hogy veszélyeztette volna ányzására szolgáltatnak példát, melyek miatt az iskola szabálysértési feljelentéssel élt, a szabálysértési ható- 19 Módosításokkal egységes szerkezetben közzétette: 2/2013. (VII. 8.) BK vélemény. 20 Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (3) bekezdés. 15 Virág i. m. 231., 238–239., BH 1992.623. 21 22/2007. BK vélemény 1. pont. 16 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi 22 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési in- XXXI. tv. (Gyvtv.) 6. § (5) bekezdés. tézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 17 Sófi–Fodor i. m. 167. 51. § (4)–(6) bekezdése szerint 10, 30 és 50 igazolatlan óra után áll fenn 18 Virág i. m. 123–124. az iskola jelzési kötelezettsége. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_3 belív.indd 13 2017.11.03. 9:01:00

az értelmi fejlődését –, csupán a szülő, gondviselő sza- miatt ítélte el a bíróság a vádlottat, a másik három eset- 24 bálysértési felelősségének megállapítására adhat ala- ben a vádlottak az első alakzat alapján tartoztak fele- pot. Erre is példát szolgáltatnak a vizsgált ügyek, hi- lősséggel, hiszen a kiskorúak nevelésére, felügyeletére, szen mindkét esetben – a büntető feljelentést megelő- gondozására köteles személyként követték el a bűncse- zően – sor került szabálysértési eljárás lefolytatására, lekményeket. A 9.B.221/2012. esetben viszont a vádlott és szabálysértési büntetés alkalmazására. Ahhoz, hogy nem tartozott a speciális alanyok közé, a gyermekkel az ilyen esetekben a kiskorú veszélyeztetése bűncse- távoli rokonként állt kapcsolatban, vele szemben szülői lekmény megállapítható legyen, olyan pluszkörülmé- vagy más felügyeleti kötelezettsége nem állt fenn. Eb- nyek bizonyítására van szükség, amelyek a kiskorú ben az esetben tehát a bíróságnak nem kellett vizsgál- szellemi fejlődésének veszélyeztetettségét támasztják nia, hogy a kiskorú fejlődésében milyen fokú veszélyez- alá. A 11.Bpk.1002/2014. esetben a szülő beismerése tetettség állt fenn, csupán azt, hogy a nagykorú sze- 25 folytán a bizonyítás nem ütközött különösebb nehéz- mély a kiskorút bűncselekmény elkövetésére bírta rá, ségbe, de a nyomozó hatóság gondoskodott az iskolai, hiszen a tényállás e fordulata már önmagában a bűn- orvosi és gyámhatósági iratok beszerzéséről, valamint cselekmény elkövetésére rábírással feltételezi, hogy a 26 tanúként meghallgatta az osztályfőnököt és a csa- kiskorú erkölcsi fejlődése veszélyeztetett volt. Miután ládgondozót is, mely bizonyítékok összességében utal- a vádlott elismerte a bűnösségét, a cselekményt pedig a tak a kiskorú értelmi fejlődése veszélyeztetettségének tanúk vallomása és a kamerafelvétel is alátámasztotta, fennállására. Ami érdekes, hogy itt elmaradt a kiskorú a kiskorú veszélyeztetésének bűntette egyértelműen pszichológiai vizsgálata, mely véleményem szerint a megállapítható volt. kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyekben nem A bizonyíthatóság szempontjából lényegesen érdeke- lenne mellőzhető. A szakértő kirendelése itt vélhetőleg sebb volt a másik három eset, ahol ugyan a kiskorú- a szülő beismerésére tekintettel került mellőzésre, val/18 év alatti személlyel együtt elkövetett bűncselek- ugyanakkor megjegyzendő, hogy a terhelt vallomása – mény volt az ügy tárgya, mégis a kiskorú veszélyezteté- így a beismerő vallomása is – csupán egy a bizonyíté- sének első alakzata – (1) bekezdése – miatt vonta fele- kok köréből. 23 lősségre a bíróság a vádlottakat, figyelemmel arra, A 6.B.640/2011. eset a bizonyítás szempontjából már hogy szülői kötelezettségeiket súlyosan megszegve, a sokkal érdekesebb, figyelemmel arra, hogy a bíróság felügyeletük, gondozásuk, nevelésük alatt álló gyerme- előtt lefolytatott bizonyításra tekintettel a vádlott fel- keikkel követtek el bűncselekményeket. Ennek ellenére mentésére került sor. A nyomozó hatóság ebben az sem a bíróság, sem a nyomozó hatóság nem fektetett esetben sem rendelt ki a kiskorú vizsgálatára pszicho- hangsúlyt a nyomozás során arra, hogy vizsgálja a lógus szakértőt, megelégedett az iskolai, gyámhatósági gyermekek fejlődésének veszélyeztetettségét, így egy és orvosi iratok (egy részének) beszerzésével. Ugyan- esetben sem került sor pszichológus szakértő kirende- 27 akkor helyesen tanúként hallgatta meg nemcsak a lésére , és nem hallgattak meg erre vonatkozóan tanú- gyermek osztályfőnökét, hanem a gyermekvédelmi fe- kat, nem szereztek be gyermekvédelmi iratokat, nem lelőst és a gyermekorvost is. Lényeges szerepe volt a bi- éltek jelzéssel a gyámhivatal felé, nem került sor csa- zonyítás során, hogy a bíróság által beszerzett iratok a ládgondozó, orvos vagy tanár, egyéb olyan személy váddal ellentétben már igazolatlan hiányzásokat nem meghallgatására, akik a családról információval szol- közöltek, a gyermek valamennyi hiányzása orvosilag gálhatnak. A nyomozó hatóság – és a bíróság is – a bizo- igazolt volt. A bíróság széles körű bizonyítást folytatott nyítás során egyértelműen az együtt elkövetett cselek- le a gyermek betegségei, és az anya ezzel kapcsolatos ményre fektette a hangsúlyt, annak bizonyításában lát- magatartása körében. Végül a pszichológus szakértő va a veszélyeztetettség fennállását is. kirendelése sem volt mellőzhető, a szakértői vélemény A kiskorú veszélyeztetése bűntettének ’alulbizonyí- alapján pedig megállapítható volt, hogy a gyermek szel- tottsága’ legszembetűnőbben a 8.B.1024/2011. esetben lemi veszélyeztetettsége nem állt fenn, az anya maga- észlelhető. Ebben az esetben öt vádlottat vont felelős- tartása nem okozott nála pszichikai elváltozást, és az ségre a bíróság, közülük az egyik maga a veszélyezte- nem is várható. tett fiatalkorú volt, vádlott volt az édesapja és az édes- Az utóbbi eset példája mutatja, mennyire fontos a ha- anyja is, kiskorú veszélyeztetésével viszont csak az sonló esetekben a szakértő kirendelése, hiszen a bűn- édesapa lett megvádolva. Az egész bizonyítási eljárás a cselekmény megállapíthatósága múlhat rajta. lopások, és az ahhoz kapcsolódó járulékos bűncselek- mények (orgazdaság, bűnpártolás) bizonyítása érdeké- ben végzett eljárási cselekményekből állt, a kiskorú ve- 3. A 18. ÉLETÉVÉT BE NEM TÖLTÖTT SZEMÉLLYEL EGYÜTT ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK 24 2.B.455/2014., 4.B.834/2011., 8.B.1024/2011. 25 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) alapján. A vizsgált ügyek közül a 9.B.221/2012. esetet külön 26 Kónya i. m. 771. 27 Ugyanakkor a 2.B.455/2014. esetben beszerzésre kerültek a gyer- kell kezelnünk, hiszen ez volt az egyetlen, ahol a kisko- mekelhelyezés kapcsán keletkezett polgári iratok, melyek között pszi- rú veszélyeztetés második alakzata – (2) bekezdése – chológiai szakértői vélemény is rendelkezésre állt. Ez a vélemény tartal- mazott a büntetőeljárásban is használható adatokat, viszont az a szülők nevelési képességét vizsgálta elsősorban, továbbá korábban készült, mint a hivatkozott bűncselekmény, így csak érintőlegesen tartalmaz 23 Be. 76. § (1) bekezdés. adatokat a vádlott veszélyeztető magatartására. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_3 belív.indd 14 2017.11.03. 9:01:00

szélyeztetése lényegében a vádlott fiatalkorú és a szin- esetben a kiskorút ellátó orvosnak volt tényleges szere- tén vádlott édesanya vallomása során merült fel. Ugyan pe. A gyermekvédelmi jelzőrendszer ilyen működése, az iratok között fellelhető a fiatalkorú vonatkozásában továbbá a hatóságok és a gyámhivatal, gyermekjóléti készült környezettanulmány, valamint a védelembe vé- szolgálat együttműködése pozitív változásként érté- 30 telét elrendelő határozat, mely a család életkörülmé- kelhető a korábbi vizsgálatokkal összehasonlítva , bár nyeire, a gyermek veszélyeztetettségére is enged kö- megjegyzem, ezek az ügyek csak igen kis szeletét jelen- vetkeztetni, de ezek az iratok nem az édesapa veszé- tik az előforduló kiskorú veszélyeztetések miatt lefoly- lyeztető magatartásának alátámasztására kerültek be- tatott eljárásoknak. szerzésre, hanem annak okán, hogy maga a fiatalkorú A kiskorú szellemi fejlődésének veszélyeztetettsége is vádlott volt az eljárásban, és korábban is került szem- körében bemutatott két eset már arról tanúskodik, 28 be a hatóságokkal. Ezekből az adatokból természete- hogy a nyomozó hatóság a veszélyeztetettség bizonyí- sen lehet következtetést vonni a fiatalkorú veszélyez- tásakor megelégszik annak a bizonyításával, hogy a tetettségére – mely a priuszát tekintve vélhetőleg fenn- szabálysértési felelősséget lényegesen meghaladó isko- állt –, viszont figyelemmel arra, hogy az apa külön élt a lai/óvodai mulasztás tapasztalható a gyermeknél, vala- családtól, a fiával fennálló kapcsolata, a vele szemben mint hogy a szülő e körben megszegte a kötelezettsé- tanúsított magatartása körében a bizonyítékok beszer- gét, nem működött együtt az iskolával, nem tett meg zése indokolt lehetett volna. Tekintettel arra is, hogy a mindent annak érdekében, hogy a gyermeke ne mulasz- tárgyaláson a gyermek vallomásában már nem terhelte szon az iskolában/óvodában. E körben tartottak tanú- az édesapját, erre vonatkozó vallomását visszavonta. meghallgatásokat, így a tanárok, családgondozó, orvos Azt lehet mondani, hogy ebben az esetben is a bíróság itt is tanúként szerepelt az eljárásban. Pszichológus bizonyítottnak látta a más bűncselekmények elköveté- szakértő kirendelésével viszont csak a második eset- sét, valamint abban az édesapa felbujtóként való rész- ben, és csak a bírósági kirendelés nyomán találkozunk, vételét, melyből egyenesen következett a kiskorú ve- ahol éppen a szakértői vélemény megállapításai vezet- szélyeztetése bűntettének megállapíthatóságára is. tek a vádlott felmentéséhez. Véleményem szerint ez a bizonyítás annak a felfogás- Bizonyítási szempontból leginkább (vagy legkevés- nak az eredménye, hogy amennyiben a szülő a gyermek bé?) problémás a harmadik esetkör, a 18 éven aluli/kis- jelenlétében, annak akár tevőleges, akár passzív bevo- korú személlyel együtt elkövetett bűncselekmény mel- násával követ el bűncselekményt, az egyértelműen ká- lett megvalósuló kiskorú veszélyeztetése volt. A legin- ros hatással van az erkölcsi fejlődésére, azt súlyosan kább problémás azért, mert itt fordított a nyomozó ha- veszélyezteti, így elegendő annak a ténynek a bizonyí- tóság és a bíróság is a legkevesebb figyelmet a kiskorú tása, hogy a szülő a bűncselekményt a gyermek jelenlé- veszélyeztetésének bizonyítására, a hangsúly a mellet- tében követte el. 29 te elkövetett bűncselekmény bizonyításán volt. A leg- kevésbé pedig azért gondolhatjuk problémásnak, mert a bíróság lényegében a más bűncselekmény bizonyítá- 4. ÖSSZEGZÉS sával a kiskorú veszélyeztetését is bizonyítottnak látta anélkül, hogy annak bizonyítására külön törekedett A tanulmányban – figyelemmel az elkövetési maga- volna. Abban az egy esetben, ahol a kiskorú veszélyez- tartás és az elkövetés körülményeinek sajátosságaira – tetése második alakzata volt a vád tárgya, ez különö- konkrét ügyek vizsgálata során próbáltam a kiskorú sebb gondot nem jelent, hiszen ott a tényállás nem tar- veszélyeztetése bűntettének bizonyíthatósága körében talmazza az erkölcsi veszélyeztetettséget célzatként, felmerülő kérdéseket feltárni és azokra választ találni. lényegében maga a tényállás megvalósulása – a 18 éven A kis ügyszámú vizsgálat során is megállapítható volt a aluli személy bűncselekmény/szabálysértés elköveté- bizonyítási eljárások különbözősége aszerint, hogy a sére rábírása – magában foglalja a veszélyeztetés té- kiskorú veszélyeztetése milyen elkövetési magatartás- nyét, azt külön vizsgálni szükségtelen. Az első alakza- sal valósult meg. tot megvalósító másik három eset viszont feltételezi, A legszélesebb körű bizonyítás a fizikai erőszakkal hogy a szülői kötelességszegéssel okozati összefüggés- megvalósuló kiskorú veszélyeztetésének bűntette ben a kiskorú veszélyeztetettsége kialakult, de ellen- (gyermekbántalmazás) esetén történt, ezek közül tétben a más elkövetési magatartásokkal megvalósuló egyik esetben sem maradt el a szakértő kirendelése, és veszélyeztetettséggel, annak fennállását nem vizsgál- széles körben történt meg a családdal kapcsolatban álló ta, arra bizonyítást nem folytatott le. személyek (orvos, tanár, családgondozó) tanúkénti ki- Véleményem szerint a kiskorú veszélyeztetése bűn- hallgatása. Továbbá már a nyomozó hatóság együttmű- tettének bizonyítása körében nem mellőzhető a széles ködése is észlelhető a gyermekvédelmi hatósággal, ese- körű tanúmeghallgatások mellett a pszichológus szak- ti gondnok kirendelése mellett jelzéssel is éltek a gyám- értő véleményének a beszerzése, hiszen nagyban befo- hivatal felé. Ezekben az esetekben a gyermekvédelmi lyásolhatja a bűncselekmény megállapíthatóságát, an- jelzőrendszer működésről is képet kaptunk, hiszen az nak megvalósulásának körülményeit. Továbbá nagyon eljárások megindításában a gyámhivatal mellett egy fontos ezekben az eljárásokban a hatóságok (rendőr- ség, ügyészség, bíróság) és a gyermekvédelmi intéz- 28 Be. 453. § (2)–(6) bekezdés. 29 30 Kónya i. m. 771. Pálfi i. m. 69–73. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_3 belív.indd 15 2017.11.03. 9:01:00

ményrendszer együttműködése, a gyermekvédelmi jel- eljárásokban is pozitív változásokat tapasztaltam, hi- zőrendszer széles körű alkalmazása és kihasználása. szen egyre szélesebb körben találkoztam a családról Figyelemmel az eddigi kutatásokban feltárt hiányossá- információt szolgáltatható személyek tanúkénti kihall- 31 gokra és problémákra elmondható, hogy a gyermek- gatásával – és eltekintve a fentebb említett problémák- védelmi jelzőrendszer egyre hatékonyabban működik, tól –, a szakértők kirendelésével is. Ugyanakkor a kis- bár ez főleg a gyermekbántalmazásra és az iskolai/óvo- korú veszélyeztetése cselekmények körében megfi- dai neveléstől visszatartásra érvényes. A bizonyítási gyelhető nagyfokú látencia miatt a gyermekvédelmi jelzőrendszer fejlesztése, a családok és a velük kapcso- latban álló személyek (tanárok, orvosok stb.) széles körű tájékoztatása, képzése nem mellőzhető. 31 Pálfi i. m. 69–80. Virág i. m. 236–239. NEKROLÓG EGY SZABÁLYOZÁSHOZ A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek gyakorlati tapasztalatai KOLOZS BALÁZS bíró (Fővárosi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS dődött gazdasági válság hatásai, ugyanakkor tévedés lenne abból kiindulni, hogy a lánctartozás csakis gaz- Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcso- dasági krízishelyzetek jellemző kísérője; a közreműkö- latos egyes viták rendezésében közreműködő szervezet- dő igénybevételének megengedettsége a teljesítésnél ről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások önmagában hordozza a lehetőséget a tartozási lánc és megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel annak nem kívánt következményei kialakulására. Ez a összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény negatív hatás pedig leginkább az alsó szinteken teljesí- célul tűzte ki, hogy a jogi szabályozás eszköze által a mik- tő közreműködők ellehetetlenülése. Ezen alvállalkozók ro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét javítsa, veszélyeztetett gazdasági helyzete, piaci sérülékenysé- illetve a lánctartozások felhalmozódása által a működé- ge a kisebb vállalkozások jellemzően kevésbé tőkeerős süket fenyegető helyzetben védelmet nyújtson a számuk- helyzete mellett abból is adódik, hogy a hosszabb telje- 1 ra . E jogalkotói szándék nem volt új keletű; már a 2007. sítői láncolatban az egyes megrendelők a vállalkozói- évi LXXVIII. törvény is a vállalkozói „körbetartozások” kat a tevékenységek elvégzésével a saját haszonkulcsuk mérséklését tűzte ki célul, és az azóta is megtett intézke- érvényesítése, az erre eső ellenérték felszámítása mel- dések hatására elért eredmények mellett a probléma a lett bízzák meg, amely a kisebb teljesítési kapacitással mai napig fennáll, a megoldása nemzetgazdasági érdek. rendelkezők esetében a tevékenységükkel nyerhető A lánctartozás fogalma azt a helyzetet takarja, ami- eredményt minimálisra csökkenti. Az esedékes díjazás kor a megrendelő nem fizeti ki a fővállalkozót, és ennek visszatartása a megrendelői oldalon jellemzően nem hatására, a bevétel hiányában a fővállalkozó sem tudja indok nélkül történik, még ha ez az indok sok esetben kifizetni az alvállalkozóját. Ugyanakkor a lánctartozás mondvacsinált is. A vállalkozási szerződések teljesítése keletkezhet a megrendelő általi teljesítés esetén is, a díj esetén természetszerűen kínálja magát a teljesítési hi- kifizetésének a vállalkozói láncolatban való visszatar- bára, avagy késedelemre való hivatkozás. A csak mini- tása által. Az ilyen helyzet kialakulására annál nagyobb mális nyereséggel kalkuláló, a járandóság kifizetésétől az esély, minél hosszabb a vállalkozói lánc; a vállalkozó és ezen túlmenően az időbeni megérkezésétől is lété- által alvállalkozók, általuk pedig szubalvállalkozók, ben függő mikro-, kis- és középvállalkozások a nyere- vagy még további közreműködők igénybevétele pedig séges gazdálkodás érdekében minél alacsonyabb költ- kifejezetten az összetett építési beruházások jellemző- ségekkel igyekeznek teljesíteni, amely magában hor- 2 je . A jelenség kialakulását erősítették a 2008-ban kez- dozza annak lehetőségét, hogy az ekként végzett telje- sítésük ellenértéke a teljesítés rossz minősége, vagy egyéb szerződésszegés folytán visszatartható lesz – valós okot is szolgáltatva ekként a ki nem fizetésre. 1 A 2013. évi XXXIV. törvény 2. §-ához kapcsolódó T/9875. számú tör- A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményé- vényjavaslat általános miniszteri indokolása szerint. 2 Barta Judit: A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és a szakvélemény- re alapított per 2013. szeptember 1-jétől a szerződő fe- re alapított kiemelt jelentőségű per a hatályos Pp.-ben és a tervezetben. lek részére biztosított különleges eljárásjogi eszköz. In: Gellén Klára – Görög Márta: Lege et fide Ünnepi tanulmányok Szabó Kimondottan annak a lehetőségét kívánta megteremte- Imre 65. születésnapjára. Szeged, Iurisperitus Kiadó, 2016. 30. [további- akban: Barta (2006)] ni, hogy az igazoltan elvégzett teljesítés után a fizetés / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_3 belív.indd 16 2017.11.03. 9:01:00