Munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata (részlet)

DR. SIPKA PÉTER A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata



DR. SIPKA PÉTER A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata

© Dr. Sipka Péter, 2021 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2021 A kézirat lezárva: 2021. január 1. A munkáltató kárfelelősség alakulása a bírói gyakorlat tükrében című munka átdolgozott, bővített kiadása. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 519 2 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Tartalom I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk . . 15 II.1. A munkáltatói kártérítés alapvető jellemzői . . . . . . . . . . 15 II.2. A munkavédelem szerepe a munkáltató működésében . . 17 II.3. Az Ebtv. jelentősége a munkáltatói kártérítésben . . . . . . 19 II.4. A három jogág találkozásának problematikája . . . . . . . . 21 III. A munkajogi, a munkavédelmi és a társadalombiztosítási szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 III.1. A munkáltatói kárfelelősség szabályai . . . . . . . . . . . . . 24 III.1.1. A munkajogi felelősség egyes nemzetközi vonatkozásai – rövid kitekintés . . . . . . . . . . . . . 24 III.1.2. Az 1992-es Mt. rendelkezései a felelősség terén . . . 27 III.1.2.1. A vagyoni kár elemei . . . . . . . . . . . . . 30 III.1.2.2. A nem vagyoni kár jogintézménye a munkajogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 III.1.2.3. A munkáltató mentesülése – az okozati összefüggés és a működési kör problematikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 III.1.3. Az Mt. kártérítési szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . 44 III.2. A kár összegszerűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 III.3. A kimentés lehetősége a munkáltató oldalán . . . . . . . . 50 III.3.1. Az ellenőrzési kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 III.3.2. A z előreláthatóság megjelenése a magánjogi viszonyokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 III.3.3. Az előreláthatóság munkajogi alkalmazásának kérdései – mit kell előre látni? . . . . . . . . . . . . . 63 III.3.4. Mivel kell számolnia a munkáltatónak? . . . . . . 66 III.3.5. Mikor kell a károkozó körülményt előre látni? . . 70

6 Tartalom III.3.6. Kinek kell előre látnia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 III.3.7. A károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 III.3.8. A z előreláthatóság vizsgálata a kártérítés mérséklésénél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 III.3.9. A kártérítés mérséklése rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján . . . . . . . . . . . . . . 76 III.3.10. A munkahelyre bevitt tárgyakért, dolgokért fennálló felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 III.3.11. A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 III.4. A sérelemdíj megjelenése a munkajogban . . . . . . . . . . 79 III.5. A felelősség „különleges esetei” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 III.5.1. Hozzátartozói kárigények . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 III.5.2. Home office . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 III.5.2.1. Az ellenőrzési kör kérdése . . . . . . . . . 86 III.5.2.2. Az előreláthatóság kérdése . . . . . . . . . 88 III.5.2.3. A károsult kizárólagos magatartása . . 88 III.5.3. Az adatkezelésért való felelősség a GDPR tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 III.5.3.1. A munkáltató felelőssége hozzátartozók és harmadik személyek irányába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 III.5.4. A munkáltató kártérítési felelősségének különleges formája a felmondás jogellenessége terén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 IV. A munkavédelem szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 IV.1. A munkavédelem külföldi forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . 97 IV.1.1. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet . . . . . . . . . . 98 IV.1.2. Európa Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 IV.1.3. Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 IV.1.3.1. A munkavédelmet érintő szabályok kialakulása az Unióban . . . . . . . . . . . . 112

Tartalom 7 IV.1.3.2. A munkavédelemre vonatkozó másodlagos uniós jog . . . . . . . . . . . . . 116 IV.1.3.3. A 89/391/EGK (keret)irányelvet követő jogalkotási folyamat . . . . . . . . 124 IV.2. A hazai munkavédelmi szabályok felépítése . . . . . . . . 127 IV.2.1. A z állam, a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 IV.2.2. Az Mvt. által használt fogalomrendszer . . . . . . 132 IV.3. A munkavégzésre vonatkozó további fontosabb munkavédelmi jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 IV.4. A munkavédelmi törvényen alapuló felelősség jogszabályi háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 IV.5. A munkavédelmi törvényen alapuló felelősség sajátosságai az Mt. tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 IV.5.1. A szankció célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 IV.5.2. A szankció megállapításának jellegzetessége . . 141 IV.6. A két felelősségi forma találkozásának problematikája 142 IV.7. A munkajog és a munkavédelem megjelenése a társadalombiztosítási szabályokban . . . . . . . . . . . . . . 143 IV.7.1. A társadalombiztosítás jellegzetességei a tárgyalt területen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 IV.7.2. A társadalombiztosítási jogviszony alanyai . . . . 145 IV.7.3. A „munkavégzés” megítélése a társadalombiztosítás oldaláról . . . . . . . . . . . . 147 IV.7.4. A kötelezettségek rendszere . . . . . . . . . . . . . . . 148 IV.7.5. A munkáltató megtérítési kötelezettsége a társadalombiztosítási szabályok alapján . . . . . 154 IV.8. A hatályos szabályozás részösszegzése . . . . . . . . . . . . 156 V. A munkáltató felelősségének megjelenése a Kúria ítéleteiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 V.1. A munkáltató kártérítési felelősségét tárgyaló ítéletek . . . 157 V.1.1. A munkavégzés közben történt balesetek és a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett egészségromlása . . . . . . . . . . . . . . . . 158

8 Tartalom V.1.1.1. A munkaviszonnyal összefüggés bizonyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 V.1.1.2. Elcsúszásból eredő felelősség . . . . . . . . 162 V.1.1.3. A munkáltató kioktatási, ellenőrzési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 V.1.1.4. Telephelyen kívüli munkavégzés . . . . . . 165 V.1.1.5. Figyelmetlenség, korábbi megbetegedés . . 166 V.1.2. A munkáltató (jogellenes) magatartásából eredő kártérítési felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 V.1.2.1. Az iratkiadás elmulasztása . . . . . . . . . . 168 V.1.2.2. A munkáltató munkaviszonnyal összefüggő mulasztásai . . . . . . . . . . . . . 169 V.1.2.3. A stressz miatti igények . . . . . . . . . . . . 170 V.1.2.4. A munkáltató „megalázó” magatartása . . 172 V.1.2.5. A károsult együttműködése . . . . . . . . . . 174 V.1.3. A munkáltató felelőssége „külső” behatások okozta sérülések esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 V.1.4. A kármegosztás problematikája az ítéletekben . . . 175 V.1.5. A munkáltató pernyertességének esetei a vizsgált időszak ítéleteiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 V.1.5.1. Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 V.1.5.2. Az okozati összefüggés problematikája . . 181 V.1.5.3. A sérelem hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 V.1.5.4. A sérült munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása . . . . . . . . 189 V.1.6. A kártérítési ítéletekben foglalt megállapítások részösszegzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 V.2. A munkavédelmet érintő felelősség megjelenése a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) joggyakorlatában . . . . . . 195 V.2.1. A tárgyalt perek különlegessége . . . . . . . . . . . . . 195 V.2.2. Az ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 V.2.2.1. A z egészséget veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények megsértéséből eredő ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

Tartalom 9 V.2.2.2. K itérő 1.: A foglalkoztatással összefüggő szabálytalanságokból eredő ügyek . . . . 203 V.2.2.3. K itérő 2.: A bejelentési kötelezettség és a jogviszony helyes minősítése . . . . . 204 V.2.2.4. A munkáltató pernyertességével záródó ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 V.2.3. A munkavédelmi ítéletek részösszegzése . . . . . . 208 V.3. A Kúria társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata során hozott ítéletei – a munkáltató megtérítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 V.3.1. S zabálytalan munkavégzés, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 V.3.2. A munka összehangolásának hiánya . . . . . . . . . . 213 V.3.3. A munkakörülmények hiányosságai . . . . . . . . . . 216 V.3.4. Mikor mentesülhet a munkáltató? . . . . . . . . . . . 217 V.3.4.1. A munkáltató ellenőrzési kötelezettségének határai . . . . . . . . . . . . 217 V.3.4.2. A sérült kizárólagos magatartása . . . . . . 220 V.3.4.3. Az okozati összefüggés hiánya . . . . . . . 222 V.3.4.4. A felelősség körében értékelendő egyéb körülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 V.4. Az ítéletek részösszegzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 VI. Végkövetkeztetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Magyar nyelvű források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 Idegen nyelvű források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Feldolgozott bírósági döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252



I. Bevezetés A munkajog fejlődése során folyamatosan keresi a munkavégzés szabá- lyozásának kérdéseire adható, a mindenkori gazdasági-társadalmi fej- lettségi szinthez igazodó jogi válaszokat. A dilemma leegyszerűsítve abban foglalható össze, hogy a munkavégzők szociális biztonságának fenntartása mellett hogyan lehet rugalmas, a piaci viszonyoknak legin- kább megfelelő munkajogi szabályokat alkotni.1 A kérdés meglehető- sen komplex: ha a munkajog gazdasági aspektusa élvez előnyt, úgy az ezzel járó rugalmas megoldások miatt a védelmi szint szükségképpen csökken, míg ha a szociális oldal erősödik, akkor a rugalmatlanság mi- att romlik a hatékonyság és a versenyképesség.2 A gazdasági szempon- tok kontra (szociális) biztonság vitában természetesen érintett a felelős- ség kérdésköre is, hiszen a jogok és a kötelezettségek rendszere alapve- tően meghatároz egy jogviszonyt mindkét oldalról.3 Jelenleg egy munkabalesettel összefüggésben a munkáltató felelős- sége egyszerre több aspektusból is felmerülhet. Egyrészt a munkavál- laló a „klasszikus” munkajogi szabályok alapján kártérítési igénnyel léphet fel a munkáltatóval szemben, amely eljárás során a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint felel. Másrészt a baleset miatt a munkáltatóval szemben a mun- kavédelmi hatóság közigazgatási eljárást kezdeményezhet, s ennek ke- 1  Lásd pl. Kun Attila: Gazdasági racionalitás és munkajog – az előreláthatósági klauzula esettanulmánya az új munka törvénykönyve tükrében, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica XXXI/1–2, 2013, Miskolc. 2  Kiss György: Az egyenlőségi jogok érvényesülése a munkajogban, JURA, 2002/1., 59. 3  A munkajogi jogalkotás gazdasági és társadalmi összefüggéseiről lásd Ferencz Jácint: Jogalkotás a munkaviszonyok szolgálatában, UNIVERSITAS-GYŐR Kft., Győr, 2019. A munkáltatói kárfelelősség joggazdaságtani összefüggéseiről lásd Trenyisán Máté: A munkáltató kártérítési felelőssége a magánmunkajogban, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest, 2018. A munkajogi szemlélet változásairól lásd Rab Henriett: A CSR-szemlélet munkajogi vetületei, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi szakmai folyóirata, 2018/4., 202–217., valamint Rab Henriett: A versenyszektor foglalkoztatását ösztönző mechanizmusok bemutatása, JURA, 2018/2., 519–527.

12 I. Bevezetés retében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a további- akban: Mvt., munkavédelmi törvény) joghátrányait alkalmazhatja. Harmadrészt a munkáltatóval szemben a társadalombiztosítási szerv megtérítési igénnyel léphet fel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) alapján, amennyiben a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabá- lyokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetve ha ő vagy al- kalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.4 Már a fentiekből is látható, hogy a munkáltatói felelősség összetett, több jogterületet érint, ahol a szabályozási érdekek, módok és célok eltér- nek egymástól. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jogterületek találkozása során a különböző szabályozási elvek egymással kollízióba kerülnek, ami bizonytalanságot idéz elő a jogalkalmazás területén, hiszen egy adott ügyben ugyanazon tényállás mellett felmerülő különféle szabályo- zási elvek sajátos szemléletet, módszereket is feltételeznek, amelyek egy- szerre és azonos mértékben nyilvánvalóan nem érvényesülhetnek. A felvetett probléma eredője a 2012. július 1. napján hatályba lépett Mt., amely a munkajogi felelősségi rendszert a korábbiakhoz képest új alapokra helyezte, így a munkáltató felelősségének módosításával és a kimentési okok változásaival új szemlélet jelent meg a szabályozásban. Az eredeti jogalkotói cél szerint a törvény a munkáltató terhein enyhí- teni kívánt úgy, hogy a korábbiakhoz képest bővítette azokat az esetkö- röket, amelyekben a munkáltató mentesül a felelősség alól. A jogsza- bály hatálybalépését követő években kialakult bírói gyakorlat ezen jog- alkotói törekvéssel részben szembemenve kialakította azt a szemlélet- és fogalomrendszert, amely alapján a munkáltatói felelősség sok szem- pontból lényegében visszatért az 1992-es állapothoz. Mindehhez hoz- zájárult a „korlátozott precedensrendszer”5 megjelenése 2020-ban, amely a kártérítési jog forrásait a gyakorlat számára kijelölte. 4  A felsorolt három eseten túl meg kell említeni a jelen könyvben nem tárgyalt büntetőjogi felelősséget is, amely a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyez­ tetésért állhat fenn. 5  Tahin Szabolcs: Korlátozott precedensrendszer – alulnézetből, Magyar Jog, 2020/5., 267.

I. Bevezetés 13 A munkáltatói kártérítésben megjelenő kollízió alapját az adja, hogy míg az Mt. alapján a munkáltatónak lehetősége lehet kimentenie magát a felelősség alól, addig az Mvt. vonatkozó rendelkezései objektív, ki- mentést nem engedő felelősségi formát állapítanak meg. Eszerint a munkavédelmi szabályok megsértésének (vagy tágabb értelmezésének) ténye a munkáltató felelősségét megállapíthatóvá teszik. A bírói gya- korlat a munkavédelem területén az elmúlt két évtizedben a munkálta- tóra nézve kifejezetten szigorú értelmezést követett, aminek következ- tében a munkavédelmi vonatkozású perekben a munkáltató pernyertes- ségi esélyei minimálisnak mondhatók. Ez a terület a munkajogi jog�- gyakorlatra nagy hatással volt, mivel sok esetben ezen szemlélet segí- tett a bíróságoknak visszatérni az 1992-es kiindulási alaphoz. Mindeh- hez szolgál további adalékul az Ebtv., amely a munkáltató megtérítési kötelezettségét írja elő meghatározott feltételek esetén. Az Mt. kodifikációja során a polgári jogból beemelt fogalmak (előre- láthatóság, ellenőrzési kör) a törvény hatálybalépését követő években okoztak némi belső bizonytalanságot egyes bíróságokon, de a kártérí- tés terén az ítélkezési gyakorlat mostanra már kiforrottnak mondható.6 Új probléma ugyanakkor, hogy az egyes törvényeknek az egyfokú járá- si hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény rendelkezése a bírói döntések egy részét olyan erővel ruházza fel, amelyet más bíróságoknak kötelező erővel fi- gyelembe kell venniük. Ennek megfelelően a könyvben a tételes jogi szabályozás bemutatása mellett megjelennek a precedensértékű dönté- sek is, témánként csoportosítva annak érdekében, hogy a joggyakorlat a lényegesebb tényállási elemek mentén áttekinthető legyen. A döntések elemzésekor nehézséget okozott, hogy az elmúlt években a Kúria döntései egyre lakonikusabb formában jelennek meg, és a ko- rábban jellemző, magas szinten kibontott érvelés és okfejtés helyett gyakran csak rövid és tömör rendelkezéseket olvashatunk, amelyek azonban adósak maradnak a miértek kifejtésével. Mindezekből adódó- an időnként szükséges az alsóbb szintű bíróságok ítéleti indokolásaiból 6  A munkáltatónak a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelőssége egyes kérdéseiről szóló 1/2018. (VI. 25.) KMK vélemény (a továbbiak­ ban: KMK vélemény).

14 I. Bevezetés is meríteni, mivel vélelmezhető, hogy az azokban foglalt levezetésekkel a Kúria egyetért, és a tömörség oka (remélhetőleg) pusztán az, hogy nem kívánja megismételni a már helyesen rögzített érveket. Alapos leg- felsőbb szintű indokolások hiányában tehát a könyv második részében az ítéletek nagyobb csoportjából kísérlek meg bizonyos törvényszerű- ségeket kiolvasni és megállapítani. Ezzel együtt a korlátozott prece- densrendszer kiteljesedése a jövőben lehetőséget biztosíthat a Kúria ré- szére arra, hogy az esetleges bizonytalanságokat megszüntesse, és a precedensként kezelendő ügyekben egységes irányt mutasson a jogal- kalmazók számára.

II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk A következőkben a könyv egészét jellemző felosztás (munkajog–munka- védelem–társadalombiztosítás) logikája szerint röviden összegzem a há- rom érintett terület alapvető szabályozási elveit, céljait és eszközeit azzal, hogy a felelősséget érintő részletesebb elemzésre a későbbiekben kerül sor. II.1. A munkáltatói kártérítés alapvető jellemzői A munkajog 1951-es önálló hazai szabályozásának7 megjelenésétől kezdődően speciális elvek érvényesülnek a kártérítési normákban, amelyek esetenként hézagosak,8 de önállóságuk megkérdőjelezhetet- len. Az állam feladata ezen a területen a munkaviszony garanciális tar- talmi elemeinek meghatározása, az ún „minimálstandardok” kijelölése a törvény elveinek szem előtt tartásával.9 A munkajogi kártérítés szabályozásának célja elsődlegesen a mun- kavállaló védelme,10 azaz a reparáció, amely mellett hangsúlyos szere- pet kap a prevenció.11 A munkajogi (munkáltatói) felelősség területén ez előbbi dominánsan jelen van,12 és specifikusan a munkakör ellátásá- val kapcsolatosan elszenvedett károk elleni védekezést szolgálja füg- getlenül attól, hogy kapcsolatos-e a munkáltató szoros értelemben vett működésével, vagy nem.13 A megelőzés – Hajdú József szavaival élve – 7  Kenderes György: A munkajogi és a polgári jogi szabályozás összefüggései a Munka Törvénykönyvének kodifikációja szempontjából, Gazdaság és Jog, 2000/1., 17. 8  Eörsi: Gyula: Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962, 33. 9 Kiss György: A magyar munkajog megújulásának esélye az Európai Unió munkaügyi politikájának tükrében, Pécsi Munkajogi Közlemények, 2008/1., 19. 10  Arthurs, Harry: Labour Law After Labour, Osgoode Hall Law School Comarative Research in Law and Political Economy, Research Paper Series, 2011/15., 18. 11 Menyhárd Attila: A kártérítési jog egyes kérdései, Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/1., 49. 12  Kiss György: Munkajog. Dialóg Campus, Budapest, 2020, 309. 13 Eörsi: Elhatárolási problémák…, i. m. 86.

16 II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk a felelősségi rendszer működésének „végső értelme”, amely áthatja a szabályozást a kártelepítéstől kezdődően a szankciók kiszabásán át a kár megtérítéséig.14 Ennek hátterét az az álláspont képezi, amely szerint a munkáltatói felelősség alapja nem a klasszikus veszélyes üzemért való helytállás polgári jogi elvén nyugszik,15 hanem azon a meggyőző- désen, hogy az üzemi baleset alakzatán keresztül „az egész kollektíva és az egész berendezés, felszerelés balesetmentes működése biztosítva legyen”, ami által „középpontba került a balesetvédelmi rendelkezések megtartása és a kollektíva vétkességének kérdése”.16 Tekintettel arra, hogy munkajogi felelősség kontraktuális alapon nyugszik, a felelősség alapja vagy a munkaszerződés, vagy a károkozás általános törvényi tilalmának megszegéséből ered.17 A munkáltatói kártérítési felelősséget az Mt. a XIII. fejezet 72. címe alatt tárgyalja. Eszerint a munkáltató vétkességre tekintet nélkül köte- les megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát. A formula egy, a vétkesség vizsgálatát nem igénylő fele- lősségi rendszert hoz létre,18 annak érdekében, hogy amennyiben a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben kára keletkezik, úgy azt minél egyszerűbben, minél gördülékenyebben érvényesíteni tudja, függetlenül attól, hogy a kár bekövetkeztében a munkáltatót ter- heli-e szerződés- vagy kötelezettségszegés.19 A cél érdekében a bizo- 14  Hajdú József: A munkavállalói általános kártérítési felelősség szabályozása az Mt.- ben: tények és kihívások, in: Kun Attila (szerk): Az új Munka Törvénykönyve dilemmái c. tudományos konferencia utókiadványa, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2013, 112. 15 Eörsi Gyula: A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség alapkérdéseiről, Különlenyomat az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője III. kötet 4. számából, Akadémiai Nyomda, Budapest, 1960, 382. 16 Eörsi Gyula: Elhatárolási problémák…, i. m. 86. 17  Szalma József: A munkajogi kártérítési felelősség osztályozása – és helye a magánjogi felelősség rendszerében, Magyar Jog, 2018/1., 64.; a kontraktuális felelősséghez lásd még Göndör Éva: A vezető tisztségviselői jogviszony a munkajog és a polgári jog metszéspontjában, in: Pál Lajos (szerk.): A vezető tisztségviselő jogállása és felelőssége. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2017, 141–144. 18  Pál Lajos – Lőrincz György – Kozma Anna – Pethő Róbert: Az új Munka Törvénykönyvének magyarázata (szerk. Kardkovács Kolos). HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 258. 19  Lehoczkyné Kollonnay Csilla: Génmanipulált újszülött – Új munkatörvény autoriter és neoliberális munkajogi rendszerek határán, in: KUN Attila (szerk.): Az új

II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk 17 nyítási (mentesülési) kötelezettséget a jogalkotó a munkáltatóra terheli azon elvből kiindulva, amely szerint a munkáltató üzleti és gazdasági érdekében végzett munka esetében a veszélyt a munkáltatónak kell vi- selnie, azaz a kár bekövetkeztének puszta ténye elegendő a felelősségre vonáshoz.20 A munkáltatói kárfelelősség szabályozása körében ugyanis a jogalkotás a munkajog specialitását adó sajátosságot, a felek egyen- súlytalan helyzetét tartja szem előtt.21 A munkajogi kártérítés érvényesítése a felek közötti magánjogi jog- vitát jelent, amelyet a munkavállaló az Mt. 285. § (1) bekezdése alapján bíróság előtt érvényesíthet, a munkaügyi perekre vonatkozó speciális szabályok keretei között. A jogvitában az állam félként nem vesz részt, így elviekben a károsult döntésén múlik, hogy érvényesít-e igényt a munkáltatóval szemben, és ha igen, azt milyen módon teszi meg. II.2. A munkavédelem szerepe a munkáltató működésében A munkavédelem fogalmát az Mvt. 1. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó mun- kabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézmé- nyi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A definíció- ból is levezethetően a munkavédelem állami feladat, amelynek kereté- ben az állam megalkotja, végrehajtja és ellenőrzi mindazokat a normá- kat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Alaptörvény XVII. cikkének (3) bekezdésében foglalt egészséges és biztonságos munkafeltételekhez való jog érvényesüljön. A munkavédelem célja „az egészséget nem veszélyeztető és bizton- ságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szerve- zetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének meg- Munka Törvénykönyve dilemmái c. tudományos konferencia utókiadványa, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2013, 54. 20  Szalma József: Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősség az európai es a magyar magánjogban. ELTE ÁJK – Bíbor Kiadó, Budapest–Miskolc, 2008, 217. 21  Nyerges Éva: A munkáltató kárfelelőssége az új Ptk. tükrében. OPTIMI NOSTRI, Győr, 2015, 265.

18 II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk óvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedé- sek” szabályozása (preambulum). A törvény hatálya a szervezett mun- kavégzésre terjed ki, amelyet az Mvt. 87. § 9. pontja határoz meg.22 A munkavállalók alkotmányos jogának érvényesítése mellett ugyan- akkor a munkavédelemnek fontos gazdasági aspektusai is vannak egy- részt a balesetekből eredő egészségkárosodások kezeléséből keletkező költségek, másrészt pedig a munkáltatók versenyképességének fenn- tartása terén.23 Így ez a terület lényegesen túlmutat a munkáltató-mun- kavállaló reláción, amely miatt az állami beavatkozás szükséges és in- dokolt.24 A törvény ennek megfelelően három aspektusból, az állam, 22  Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgá­ lati, a közalkalmazotti jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony­ ban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közre­ működés keretében, iskolaszövetkezetben és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédelmi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó honvéd­ ségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érde­ ket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen, azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvéde­ lemért felelős miniszter, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságoknál végzett munka, a rendvédelmi szer­ vek­nél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jog­ viszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. 23  Cseh Károly – Felszeghi Sára – Kapás Zsolt: Munkavédelem. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, Budapest, 2013, 23. 24  Egyes szerzők felvetik a büntetőjogi elemek és a büntetőjog alkalmazásának lehetőségét is: Faure G. Michael – Tilindyte Laura: Effective Enforcement of Occupational Health and Safety Regulation: An Economic Approach, European Labour Law Journal, 2010/3., 358.

II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk 19 a munkáltató és a munkavállaló oldaláról közelíti meg a kérdést, mind- három esetben rögzítve a konkrét jogokat és kötelezettségeket.25 A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegíté- sét, valamint ellenőrzését az Mvt. 81. § (1) bekezdése alapján munkavé- delmi hatóság látja el. Abban az esetben, ha az egészséget nem veszé- lyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények sé- rülnek, és ezzel együtt a munkavállaló életét, testi épségét vagy egész- ségét a munkáltató súlyosan veszélyezteti, az Mvt. 82. § (1) bekezdés szerint a hatóság jogosult 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedő bírság kiszabására.26 A munkavédelem szabályozása és ellenőrzése állami feladat, ame- lyet az állam az erre hivatott szervein keresztül gyakorol annak érdeké- ben, hogy rászorítsa a munkáltatókat az adott időszakban társadalmi- lag elfogadott munkakörülmények és foglalkoztatás biztosítására.27 Az egyes ügyek a közigazgatási eljárás szabályai szerint folynak le, amely- nek eredményeképpen a munkáltatóval szemben – az Mvt.-ben rögzí- tett kötelezettség megsértése esetén – a hatóság joghátrányt alkalmaz. II.3. A z Ebtv. jelentősége a munkáltatói kártérítésben A harmadik érintett terület a társadalombiztosítás, amelynek alapvető és legfőbb rendeltetése, hogy az egyén megélhetési (reprodukciós) za- vara idején elhárítsa azokat, illetőleg biztosítsa a megélhetéshez szük- séges javakat.28 Ezen belül a társadalombiztosítási jog – Peschka Vil- mos megfogalmazása szerint – azokat a társadalmi viszonyokat szabá- lyozza, amelyekben a társadalombiztosítási szerv a biztosítottaknak meghatározott jövőbeli körülmények bekövetkezte esetén jogszabály- 25  Varga László: A munkavédelem törvényi célja, fogalma, fogalmi rendszere, in: Varga László (szerk.): A munkavédelmi törvény magyarázata, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 31. 26  A hatósági szankciók szerepéről bővebben lásd Nyerges Éva: Az anyagi jogi bírság a közigazgatási szankciórendszerben, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi Műhelytanulmányok,2016/11., 1–15. 27  Ádám Lóránt: A munkavédelem, in: Lehoczkyné Kollonnay Csilla (szerk.): A magyar Munkajog I., Budapest, Vince Kiadó Kft. 2001, 233. 28  Czúcz Ottó: Szociális jog I. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest, 2003, 11.

20 II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk ban rögzített mértékű ellátást nyújt, s amelyek keretében a társadalom- biztosítási szerv a biztosítottól és a munkáltatójától, valamint egyéb személyektől és szervektől bizonyos szolgáltatásokat kap.29 A társadalombiztosítás fontosságának elismerése több forrásra is visszavezethető. Egyrészt következik a szociális biztonságra való, Alapt­örvényben rögzített törekvésből, másrészt a társadalombiztosítási jogszabályok megalkotásából, továbbá az alapvető emberi jogok nem- zetközi szerződésekben is vállalt garantálásából.30 A téma szempontjából a társadalombiztosításon belül az egészség- biztosítás bír relevanciával, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.), valamint az Ebtv. szabályoz. A magyar társadalombiztosítási rendszer a balesetbiztosítást rendszer- tanilag nem kezeli önálló biztosítási ágként, hanem részben az egész- ségbiztosítás, részben pedig a nyugdíjbiztosítás keretében vehető igénybe.31 A baleseti biztosítási szabályok célja, hogy az üzemi balese- tet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett biztosítottak számára ellátást nyújtson.32 A szabályozás hatályát az Ebtv. 1. § (1) bekezdése ha- tározza meg, ahol megjelenik a biztosított fogalma. A biztosítottak körét a Tbj.33 úgy határozza meg, hogy az kiterjed valamennyi munkavégzés- sel, illetve személyes közreműködéssel járó jogviszony keretében mun- 29  Peschka Vilmos: Jogrendszerünk tagozódása és a társadalombiztosítási jog helyzete, in: Kertész István (szerk.): A társadalombiztosítási jogszabályok kodifikációjáról. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete, Budapest, 1970, 10. 30  Pieters Danny (szerk.): Social Security: An Introduction to the Basic Principles. Kluwer Law International, Alhen aan den Rijn, 2006, 9. 31  Nádas György: A baleseti ellátások, in: Bíró Noémi – Nádas György – Prugberger Tamás – Rab Henriett – Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: Európai és magyar szociális jog. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011, 6. 32  Czúcz Ottó: Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai, in: Czúcz Ottó (szerk.): Szociális jog II. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest, 2003, 131. 33  A Tbj. szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, illetve baleseti ellátásra jogosult személyekre, valamint szerződés vagy törvény rendelkezése alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre, a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre, az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátásokra terjed ki.

II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk 21 kát végző személyre.34 Emellett a törvény időbeli korlátot is szab, mivel rögzíti a biztosítási kötelezettség kezdetének és végének időpontját, a biztosítás szünetelésének eseteit, valamint azt az esetet is, amikor az ellátásra jogosultság külön megállapodás alapján állapítható meg. A balesetbiztosítás rendeltetése tehát, hogy a biztosított számára üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén ellátást nyújtson. II.4. A három jogág találkozásának problematikája A fenti rövid alapvetésekből látható, hogy a három jogág egymástól el- különült szemléletet hordozva, különböző fogalmak alapján, eltérő cé- lok mentén szabályoz. A munkajogi kártérítés a magánjogi viszonyok- ra jellemző tulajdonságokkal a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket rendszerezi, amely alapján a munkavállaló a kártérítés eszközével érvényesíthet igényt a munkáltatóval szemben. A munkavédelmi szabályozásban a viszony- rendszer a munkavállalótól lényegében elkülöníthető, hiszen ebben az esetben a munkáltató és az állam közötti relációban vizsgálják azt, hogy megfelel-e a munkáltató az állam által előírt szabályoknak. A két oldal közötti kapcsolat alapvetően közjogi jellegű, hiszen a munkavé- delmi hatóság a munkavédelemhez fűződő össztársadalmi érdek érvé- nyesítése céljából kényszeríti ki a munkáltatótól a kógens normák be- tartását, a különböző munkafolyamatok jól átgondolt szervezését és a védelem hathatós kialakítását.35 Fontos megjegyezni, hogy az Mvt. ál- 34  Futó Gábor: Társadalombiztosítási reform – vagy válságkezelés, Gazdaság és Jog, 1999/12., 20. 35  Nigriny Elemér: Felelősség az üzemi balesetért és a foglalkozási betegségért. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977, 34.

22 II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk tal használt munkáltató36 és munkavállaló37 fogalom az Mt.-ben lévőnél szélesebb kört ölel fel, tehát a törvény személyi hatálya az Mt.-énél lé- nyegesen tágabb. Ha a munkáltató e jogviszonyban megsérti a vonatko- zó szabályokat, akkor vele szemben a hatóság a törvényben rögzített szankciókat alkalmazza. A társadalombiztosítás a két jogághoz képest egy újabb megközelí- tési szempontrendszert alkalmaz: a biztosítási jogviszony a biztosított és a biztosító között jön létre, azonban ennek alapját főszabály szerint a biztosított és a foglalkoztató közötti jogviszony teremti meg, azzal egyidejűleg törvény alapján keletkezik, amely érvényesítése érdekében a foglalkoztatót terhelik a jogszabályban megállapított kötelezettsé- gek.38 A jogviszony célja az egészség megőrzéséhez, helyreállításához és az egészségi állapot javításához szükséges egészségügyi ellátás, a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelem részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak, valamint azok igénybevételi lehetőségeinek biztosítása, tehát tisztán közjogi elemeket tartalmaz, amelyek funkciójukat tekintve túlmutatnak a sérültek kártalanításá- nak, kompenzációjának célján.39 Ebben a relációban tehát a munkálta- 36   Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [Mvt. 9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. 37  Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy 38 A Tbj. 1. § (4) bekezdése szerint: „a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.” 39  Kun Attila: A munkahelyi egészségkárosodások megtérítése a magyar munkajogban – felelősségi szabályok és kompenzáció, Magyar Munkajog E-folyóirat, 2014/1., 99.

II. A vizsgált területek különlegességei és találkozási pontjuk 23 tónak (foglalkoztatónak) elvileg kisebb szerep jut, azonban az Ebtv. 67. § (1) bekezdése előírja a foglalkoztató megtérítési kötelezettségét.40 Ebből ered a kapcsolódási pont: az üzemi balesetből fakadó gyógyí- tási költségek megfizetése iránt az egészségbiztosítási szerv igénnyel lép fel a munkáltatóval (foglalkoztatóval) szemben, amely során a fog- lalkoztatót terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa: eleget tett a mun- kavédelmi szabályoknak. Az eljárásban tehát hangsúlyosan szerepet kapnak a munkavédelem előírásai is, hiszen a munkáltató számára ezek mentén vezet az út a mentesüléshez, jóllehet a társadalombiztosí- tási és a munkavédelmi fogalomrendszerek nem fedik tökéletesen egy- mást. Mindezekhez kapcsolódik, hogy a munkajogi kártérítésben meg- jelenő előreláthatóság mind a munkavédelemben, mind pedig a társa- dalombiztosításban ismeretlen fogalom, ami egyúttal azt is eredmé- nyezheti, hogy egy kártérítési perben a munkáltató sikeresen mentesül a felelősség alól, míg a munkavédelmi és a társadalombiztosítási perek- ben az eltérő koordinátarendszer miatt erre nincs lehetősége. 40  Kormosné Kubala Ágnes: Balesetek és kárfelelősség, Munkaadók Lapja, 2000/7., 23.