MELLES Marcell: A közigazgatási perrendtartás alkalmazása a választási jogvitákban

A KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS ALKALMAZÁSA A VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN A hatályos szabályozás előzményei és a törvény hatálybalépése óta kialakult joggyakorlat MELLES MARCELL PhD-hallgató (ELTE ÁJK) A választási eljárás jogszabályi környezete az elmúlt tos többség hiányában nem fogadta volna el az Ország- 1 évek során jelentősen megváltozott. A választási eljárás- gyűlés, az Alkotmánybíróság 2017. január 13-én pedig ról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.). alaptörvény-ellenesnek találta azt a megoldást, hogy a a korábbi, azonos tárgyú 1997. évi C. törvény (a további- felsőbíróság feladatait a Fővárosi Törvényszék látja el 2 akban: régi Ve.) helyére lépett, 2018. január 1-jén pedig választási ügyekben. A szükséges konszenzus hiányá- hatályba lépett a közigazgatási perrendtartásról szóló ban tehát a 2017. február 21-én elfogadott Kp. szerint 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), amelyet alkal- már nem tartozik a felsőbíróságként eljáró Fővárosi mazni kell a választási jogviták során is. Az e cél érdeké- Törvényszék hatáskörébe a választási ügyek elbírálása, ben eredetileg szükségesnek ítélt jogszabály-módosítá- és az egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás sok elfogadására nem került sor, így a Kp. választási eljá- megújításával összefüggő módosításáról szóló törvény 3 rásban történő alkalmazását több sajátosság is jellemzi. tervezetének elfogadására, ezzel pedig a Ve. módosítá- sára sem volt tehát lehetőség. Azokban az ügyekben, amelyeket közvetlenül a Kp. 1. ELŐZMÉNYEK – A KP. ÉS A VE. ELŐÉLETE alapján nem lehet elbírálni, azonban a Kp. alkalmazása azok közjogi jellegből következik, a megoldást az ún. 1.1. A VE. MEGALKOTÁSA fordítókulcs alkalmazása jelentette. A 2017. május 25- én kihirdetett, az általános közigazgatási rendtartásról Az Országgyűlésnek 2012 őszén benyújtott, a válasz- szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló tási eljárásról szóló törvényjavaslat meghatározta, törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények hogy mely bíróságok hatásköre egy adott választási módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a továbbiak- szerv döntésének bírósági felülvizsgálata, rendezte az ban: Ákr.-Kp. Módtv.). más jogszabályokban foglalt uta- alapvető eljárási szabályokat, egyebekben pedig a Pol- ló szabályok módosítása nélkül teszi lehetővé a Kp. al- gári perrendtartásról szóló 1952. évi törvény (régi Pp.) kalmazását: közigazgatási perekre vonatkozó szabályait hívta fel. „519. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi A Ve. olyan bírói fórumrendszert alakított ki, mely CXXX. törvény 630. §-a a következő (5) bekezdéssel ki- egyrészt súlyoz az ügyek között azok jelentősége sze- egészülve lép hatályba: rint, másrészt pedig olyan szemlélettel ad hatáskört a »(5) Ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló bíróságoknak, mely figyelembe veszi egyes fórumok le- törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak terheltségét is. A törvényszékek elvesztették a régi Ve. alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtar- szerinti hatásköreiket és hangsúlyos szerepet kaptak tásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.« az ítélőtáblák, a névjegyzékkel kapcsolatos ügyeknél [...] pedig megmaradt a járásbíróságok hatásköre. A bírósá- 525. § (6) A közigazgatási perrendtartásról szóló gi felülvizsgálatra vonatkozó, a régi Ve.-ben meghatá- 2017. évi I. törvény 157. §-a a következő szöveggel lép rozott szabályok kisebb változtatással kerültek át a hatályba: Ve.-be. »[...] (7) Ahol jogszabály a Polgári perrendtartásról szóló 1.2. A KP. VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN TÖRTÉNŐ 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazga- ALKALMAZÁSA ÉRDEKÉBEN TETT tási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását ren- INTÉZKEDÉSEK deli, azon a közigazgatási perrendtartást, ha jogszabály bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazga- A választási eljárás közjogi jellegéből fakadóan az új tási pert kell érteni.«” polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény, a to- vábbiakban: Pp.) nem léphetett a régi Pp. helyére, a Kp. 1 megalkotásával egyidejűleg pedig a közigazgatási bíró- F. Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perjog emancipációja: a köz- igazgatási perrendtartás. Jogtudományi Közlöny 2017/5. 236. sági fórumrendszer átalakítására került volna sor. A 2 Chronowski Nóra: A sarkalatosság árnyalatai – alkotmánybírósági választási ügyeknek egységesen a Közigazgatási Felső- döntés a Közigazgatási Felsőbíróság apropóján. Közjogi Szemle 2017/1. bíróságra (a továbbiakban: felsőbíróság) való áttételét 62–63. 3 https://d2gvief1bcth7.cloudfront.net/wp-content/uploads/sites/7/ lehetővé tévő szervezeti módosítást azonban sarkala- 2016/08/normaszoveg.pdf / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2018_4_ belív.indd 41 2019.04.04. 15:26:15

4 A fordítókulcs alkalmazása azért szükségszerű, törvényszéki hatásköröket a felsőbírósághoz telepítet- mert a választási jogviták elbírálása a Kp. aktusfelül- te volna. A felsőbíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék vizsgálati szabályai szerint lehetséges csak. Az alkal- hatáskörének és kizárólagos illetékességének a Kúria 8 mazandó jogszabály meghatározása feltétlenül szüksé- előtti eljárásokat kivéve az összes választási jogvi- 9 ges volt a választási jogviták jelentőségére való tekin- ta-típus tekintetében történő megállapítása a speciali- tettel is. A választójog részjogosítványai gyakorlására záció lehetőségének megnyitásával egységesebb, ma- a választási szervek közreműködésével van lehetőség, gasabb színvonalú ítélkezés ígéretét hordozta. a rövid határidőn belül meghozott döntések, és ezek Bár a fórumrendszerben nem állt be változás a Kp. el- megtámadására nyitva álló ugyancsak rövid, jogvesztő fogadása óta sem, a közigazgatási bíróságokról szóló 5 határidők, valamint a bizonyítékokra vonatkozó szigo- 2018. évi CXXX. törvény hatályba lépését, 2020. január 6 rú megkötések miatt a Kp. szubjektív és objektív jog- 1-jét megelőzően feltehetően sor kerül majd a Ve. mó- 7 védelme ebben az alkotmányjogi-közigazgatási jogi el- dosítására annak érdekében, hogy a választási jogvitá- járásban kiemelt jelentőséggel bír. kat a közigazgatási bírósági rendszeren belül kijelölt fórum – akár országos illetékességgel – bírálhassa el. A hatályos szabályozás mellett az szól, hogy nem távolo- 2. A VÁLASZTÁSI JOGVITÁKRA VONATKOZÓ dik el a bíróság a felektől, a választási jogviták azonban MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK ÉS A HATÁLYOS korántsem népközeli ügyek, mert a nemperes eljárás- 10 SZABÁLYOZÁS ban személyes nyilatkozattételre a Ve. alapján nincs le- hetőség, valamint a Ve. is tartalmazza a keresetlevél Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mi volt az egyes, elektronikus úton történő benyújtásának lehetősé- 11 a Kp. hatályba lépésére tekintettel elfogadni tervezett gét. Ebből következően tehát egyformán célszerű le- változtatások lényege, illetve, hogy a Ve. ez ekkel a vál- het a felsőbíróság vagy a Budapesti Közigazgatási Tör- toztatásokkal érinteni tervezett, azóta sem módosított vényszék, mint választási jogviták elbírálására kizáró- rendelkezései jelenleg hogyan kerülnek alkalmazásra. lagosan illetékes bírói fórum kijelölése. 2.1. A FÓRUMRENDSZER 2.2. JÁRÁSBÍRÓSÁGI HATÁSKÖR A Ve. szerint a választási bizottsági határozatokat az A Ve. 236. §-a szerint, ha a HVI vezetője nem ad helyt ítélőtáblákon és a Kúriánál, a helyi választási iroda (a a hozzá benyújtott, névjegyzékkel kapcsolatos döntés továbbiakban: HVI) vezetőjének az egyéni választóke- elleni fellebbezésnek, akkor az iratokat a járásbíróság- rületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló hatá- ra kell felterjesztenie. A járásbíróság eljárása a Ve. fel- rozatát a törvényszéken lehet megtámadni. A HVI által lebbezésre vonatkozó szabályainak feleltethető meg, névjegyzékkel kapcsolatos kérelem ügyében hozott, a már csak az ügyvédkényszer hiánya miatt is. Az elbírá- Ve. 95. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen a járás- landó ügyek a választópolgárok alkotmányos jogának bírósághoz, a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiak- gyakorlásával kapcsolatosak, ilyen a mozgóurna Ve. ban: NVI) által névjegyzékkel kapcsolatos kérelem 103. § szerinti igénylése, vagy a 250. § szerinti átjelent- ügyében meghozott határozat ellen a Fővárosi Tör- kezési kérelem. vényszékhez benyújtott fellebbezés útján kérhető jog- A Kp. hatálybalépését megelőző gyakorlat vizsgálata 12 orvoslat. alapján az ügyek jelentős részében vagy a kérelem A Kp. 1. § (1) bekezdése szerint a Kp.-t a közigazgatási szenvedett javíthatatlan hibában, vagy a választópolgár jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az nem volt tisztában azzal, hogy kérelmét ismételten be- egyéb közigazgatási bírósági eljárásban kell alkalmaz- nyújthatja. Bár a HVI a Ve. 235. § szerinti értesítésének ni, a közigazgatási jogvita tárgya pedig a közigazgatási a kérelem rontott tartalmára vonatkozó tájékoztatással 13 tevékenység jogszerűsége. A Kp. 12. § (4) bekezdés c) való kiegészítésével ezek a problémák is kezelhetőek, pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság (a továb- biakban: NVB) közigazgatási tevékenységével kapcso- 8 A regionalizáció indokait ld.: F. Rozsnyai (2016): i. m. 7. A specializá- latos jogvita a Kúria hatáskörébe, ugyanezen szakasz ció és a regionalizáció kritikáját ld.: Figula Ildikó: A közigazgatási bírás- (2) bekezdés c) pontja alapján pedig a választási bizott- kodás tervezett átalakítása az eljáró bíró szemszögéből. Közjogi Szemle ságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per a 2016/4. 20, 23. 9 Petrik Ferenc (szerk.): A közigazgatási perrendtartás magyarázata. felsőbíróság hatáskörébe tartozott volna. Ennek érde- A közigazgatási eljárás szabályai II. Budapest, HVG-ORAC, 2017. 80. kében az egyes törvényeknek a közigazgatási bírásko- 10 Petrik: i. m. 86., valamint az Alkotmánybíróság előtt III/00560/ dás megújításával összefüggő módosításáról szóló tör- 2018. ügyszámon folyamatban lévő bírói kezdeményezéssel kapcsolatos vény tervezetének 122. és 127. §-a a járásbírósági és igazságügyi miniszteri állásfoglalás 7. oldal. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/8a8ef0783733adf- 9c12582640059eb8b/$FILE/III_560_4_2018_%C3%A1ll%C3%A1sfog- lal%C3%A1s_anonimiz%C3%A1lt.pdf 4 F. Rozsnyai Krisztina: Perjogi önállósulás és különbírósági jelleg a 11 Tordai Csaba: A választási jogorvoslatok szabályainak változásai a közigazgatási bíráskodásban. Közjogi Szemle 2016/4. 3. gyakorlat tükrében. Közjogi Szemle 2014/2. 22–23. 5 Demjén Péter – Bokros Andrea: A közigazgatási nemperes eljárások 12 52 ügyből 8 esetben született megváltoztató döntés. 44 elutasító szabályozása és a változások lehetséges útjai. Eljárásjogi Szemle 2016/3. 13. döntésből 31 esetén adott információt a HVI a kérelem hibájával kapcso- 6 Kúria. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogor- latban, de 8 megváltoztató döntés közül 7 esetben a határozat nem tar- voslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoportjának összefog- talmazott kitanítást. laló véleménye, 2018. 21. 13 Ld. a Debrecen Járásbíróság 31. Pk.500.694./2014/3. számú vég- 7 F. Rozsnyai (2017): i. m. 237. zését. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_4_ belív.indd 42 2019.04.04. 15:26:15

a gyakorlat alapján látható, hogy a bírói jogvédelemnek rinti autonóm államigazgatási szerv közigazgatási te- ebben az esetkörben is kiemelt jelentősége van. vékenységével kapcsolatos per, a 13. § (11) bekezdése A Kp. hatályba lépését megelőzően a járásbíróságok pedig nem kerül összeütközésbe a Ve. 236. § (7) bekez- csak a Ve.-re és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tör- désében foglalt rendelkezéssel. Az NVI közigazgatási 14 vényre hivatkoztak , a döntéseiknek a régi Pp. rendel- tevékenységét tehát lefedi a Kp., így ebben az esetben a kezéseire alapozását mellőzték, vagyis ez az eljárás a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék – mint közigazga- többi Ve. szerinti jogvitához képest már ekkor is sajátos tási ügyekben eljáró bíróság – a Kp. alkalmazásával bí- karakterű volt. Az egyes törvényeknek a közigazgatási rálhatná el. Figyelemmel arra, hogy az alapvetően csak bíráskodás megújításával összefüggő módosításáról a helyi választási irodák határozataival szemben be- szóló törvény tervezetének 122. § (1) bekezdése is csak nyújtott fellebbezéseket elbíráló határozatokból meg- azt a módosítást javasolta, hogy a járásbíróság helyett ismerhető joggyakorlat ezt a kérdéskört nem fedi le, egységesen a felsőbíróság járjon el, nem téve említést a ezért az NVI hatáskörében hozott döntésekkel kapcso- Kp.-ről, illetve a közigazgatási perről. latos megállapítások elméleti síkon maradnak. A tervezett változtatások elfogadása hiányában fel- merült a kérdés, hogy a Kp. hatálybalépése kihat-e va- 2.3. VÉDIRAT A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSBAN lamilyen módon a Ve. 236. §-a szerinti eljárásra. Mivel a Ve. a régi Pp. szabályaira sem utal ezen eljárás kapcsán, A Kp. 42. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél, illet- ezért a járásbíróság úgy jár el a választási jogvitában, ve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alpe- hogy semmi nem kötelezi a Kp. alkalmazására. Talán res védiratot terjeszt elő. Lényeges kérdés, hogy ez a ennek a sajátos helyzetnek a következménye az, hogy a rendelkezés a választási jogvitákban is irányadó-e, kü- Kp. hatálybalépése óta egyes bíróságok a korábban fel- lönösen azért is, mert a régi Ve. a megtámadott határo- 15 hívott jogszabályhelyek mellett hivatkoztak a Pp.-re, zatot hozó választási bizottság számára még védekezé- 16 a Ve. módosításának miniszteri indokolására és az si lehetőséget biztosított: 17 Alaptörvény 28. cikkére is. Azonban az eljárás lénye- „80. § (7) A fellebbezést az ügy összes iratával a beér- gét tekintve nem változott, így nem merülhet fel olyan kezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálá- szempont a járásbíróságok döntéseivel kapcsolatban – sára jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés már csak a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek többszöri során az első fokon eljáró választási bizottság a felleb- 18 pontosítására figyelemmel sem –, ami a korábbi gya- bezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. korlat felülírását megalapozná. A Ve. 236. §-a szerinti [...] jogvitákban tehát a járásbíróságok a Kp. és a Pp. alkal- 83. § (6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a vá- mazását mellőzve járnak el, vagyis egyfajta sajátjogú lasztási bizottság az ügy összes iratával a beérkezése eljárásról beszélhetünk, a Kp. hatálybalépése nem ho- napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult bíró- zott változást e tekintetben. 19 sághoz. A felterjesztés során a megtámadott határoza- Az NVI által elbírált kérelem elleni fellebbezés eset- tot hozó választási bizottság a bírósági felülvizsgálat köre eltér a fentiektől, ugyanis a Kp. 4. § (7) bekezdés iránti kérelemről kialakított álláspontjáról is nyilat- 1. pont a) alpontja szerinti meghatározásnak (autonóm kozhat.” államigazgatási szerv) a központi államigazgatási szer- A régi Ve. rendelkezéseit az Országos Választási Bi- vekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok zottság 2006-ban többször is alkalmazta a Legfelsőbb jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) be- Bíróságra (a továbbiakban: LB) benyújtott felülvizsgá- 20 kezdés e) pontja, valamint a Ve. 53. § (1) bekezdése lati kérelmekkel kapcsolatban. A Ve. ugyan már nem alapján az NVI megfelel. A Kp. 1. § (1) bekezdése szerint tartalmaz ilyen rendelkezést, de a Kp. alkalmazása ese- a törvényt a közigazgatási jogviták elbírálása iránti tén a régi Ve. szerinti nyilatkozathoz hasonlóan ismét közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósá- megnyílhatna a választási bizottság számára a védeke- gi eljárásban kell alkalmazni. A közigazgatási jogvita zés lehetősége. A Kp. 42. § (1) bekezdése szerint „a véd- tárgya a közigazgatási tevékenység jogszerűsége. A Kp. irat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett 12. § (2) bekezdése szerint a törvényszék hatáskörébe nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítá- tartozik törvény eltérő rendelkezésének hiányában a sára irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz.” Nem központi államigazgatási szervekről szóló törvény sze- észszerűtlen tehát felvetni, hogy a Kp. hatályba lépésé- vel megjelent-e a védirat csatolására irányuló kötele- zettség, vagy sem. Az egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás 14 Ld. a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság 4.Pk.50.334/2014/3. számú vég- zését. megújításával összefüggő módosításáról szóló törvény 15 Ld. a Kiskunhalasi Járásbíróság 3.Pk.50.033/2018/3. számú és a Sió- tervezetének 117. §-a a fenti dilemma kezelése érdeké- foki Járásbíróság 1.Pk.50.026/2018/4. számú végzését. ben a Ve. 227. § (3) bekezdésébe egyértelműsítő célzat- 16 Az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával össze- tal toldotta volna be a „védirat előterjesztése nélkül” függő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény 6. §-ának indokolá- sára hivatkozik a Gyöngyösi Járásbíróság 3.Pk.50.031/2018/3. számú fordulatot. A Ve. vonatkozó rendelkezésének módosítá- végzése. sa hiányában is indokolható az az álláspont, mely sze- 17 Ld. a Szolnoki Járásbíróság 11.Pk.50.151/2018/3. számú végzését. 18 Ld. az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvényt és az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvényt. 20 Ld. az LB Kvk.IV.37.157/2006/6., Kvk.IV.37.252/2006/3., Kvk. 19 Ld. a Budai Központi Kerületi Bíróság 18.PK.40.118/2018/2. számú II.37.254/2006/3., Kvk.I.37.255/2006/2., Kvk.II.37.256/2006/2., végzését. Kvk.I.37.259/2006/2. és Kvk.II.37.260/2006/2. számú végzéseit. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_4_ belív.indd 43 2019.04.04. 15:26:15

rint szükségtelen a védirat előterjesztése: egyrészt a (1) és (4) bekezdése alapján az, hogy „a Kp. 126. §-a – az törvényi fogalomból is következik, hogy a védirat sem egyszerűsített per ítéletre vonatkozó szabálya – nem al- az ügy irataihoz, sem pedig a keresetlevélhez nem so- kalmazható”, valamint az is, hogy a Kp. 124. § (4) bekez- rolható, hanem azoktól független, külön dokumentum. dése, amely lehetővé tenné az általános szabályok szerin- A Ve. 227. § mindössze arra kötelezi választási irodát, ti perre utalást választási eljárásokban – mivel azok nem- 21 hogy a keresetlevélhez az ügy összes iratát csatolja, peres eljárások –, nem alkalmazható. Érdemes tehát meg- vagyis ebből nem következik az, hogy védiratot kellene vizsgálni a Kp. hatálybalépése óta érvényesülő joggya- előterjeszteni. A Kp. hatálybalépése óta lefolytatott vá- korlatot, hogy megállapítható legyen, miként követték a lasztási eljárások során védirat előterjesztésére utaló véleményben foglaltakat a bíróságok, és a Kp. alkalmazá- információ így nem is merült fel az eddigiekben. sával kapcsolatban megjelent-e valamilyen egyéb rele- váns elem is a határozatokban. 2.4. AZ EGYSZERŰSÍTETT PER SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA 3. A KP. VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN VALÓ Mivel a Ve. mögöttes szabályait a Kp. tartalmazza, ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI tisztázásra szorul, hogy a Kp. egésze, vagy esetleg an- nak egy gondosan lehatárolt normatömege alkalma- A választási jogvitákban eddig elsősorban a Kúria járt zandó csak választási jogvitákban. Erre a kérdésre vo- el, az országgyűlési választási eljárásban 170 határoza- 23 natkozóan az Ákr.-Kp. Módtv. 247. §-ával a Polgári per- tot vizsgálva felül. A Kp.-re a döntések nagy hányada a rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról záró részben, a tárgyaláson kívüli elbírálás deklarálása, és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkal- illetve a költségviseléssel kapcsolatos rendelkezés te- mazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvénybe kintetében hivatkozik. Nyolc alkalommal hívta fel a (a továbbiakban: Knp.) inkorporált új rendelkezések Kúria a Kp. 85. § (5) bekezdését, az ellenérdekű fél meg- adtak iránymutatást: hallgatása kapcsán pedig egy esetben alkalmazta a Kp. „1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás a közigazga- 2. § (6) bekezdését, – jelentőségüknél fogva – ez utóbbiak tási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárása. elemzésére kerül sor az alábbiakban. (2) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazga- tási perrendtartásról szóló törvény egyszerűsített per- 3.1. A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK ÁLTAL re vonatkozó szabályait – az ezen, valamint külön tör- KISZABOTT BÍRSÁGOK FELÜLVIZSGÁLATA vényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.” A Ve. új jogintézményként biztosítja a választási bi- 24 A Knp. korábbi 4. §-ának és a Polgári perrendtartás- zottságok számára a bírságkiszabás lehetőségét: a ról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése 124. § (2) bekezdésében független jelöltként indulni folytán szükséges rendelkezések tárgyában született szándékozó választópolgárral, illetve a jelöltet állítani 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (Ppé.) 13. § (3) bekez- szándékozó jelölő szervezettel szemben az ajánlóívek désének tartalmilag megfelelő rendelkezés elfogadásá- visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettség meg- 25 val a jogalkotó biztosította, hogy a választási jogviták szegése miatt, másrészt a Ve. 152. § (2) bekezdése és elbírálásakor, de különösen a régi Ve. alkalmazása so- 218. § (2) bekezdés d) pontja szerint mérlegelés alapján rán a bíróságok által felváltva hivatkozott Ppé. és a teszi lehetővé a bírságkiszabást. A két esetkör közül Knp. korábbi, 4. §-a helyébe a Kp.-vel konform szabályo- csak az utóbbit vizsgáljuk. zás lépjen. A Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja és a 152. § (2) be- A választási jogviták során tehát a Kp. egyszerűsített kezdése alapján kiszabott bírságokat a Kúria 2014-ben perre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, de a Knp.-ből a régi Pp. 339/B. §-a – a Kp. 85. § (5) bekezdésével tar- következő nemperes eljárásra irányadó szabályok és a talmilag megegyező rendelkezése – alapján vizsgálta. 22 Ve. szerinti eltérésekkel, ezáltal leszűkült a Kp.-ban ta- Eszerint a Kúria figyelemmel volt arra, hogy a közigaz- lálható, választási jogvitákban alkalmazandó normák gatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta és az köre. Annak felderítése, hogy mely normák maradnak eljárási szabályokat betartotta-e, a mérlegelés szem- ezen a körön kívül, a jogalkalmazó feladata. A Kúria Jog- pontjai megállapíthatóak-e, valamint a határozat indo- gyakorlat-elemző Csoportjának összefoglaló véleménye kolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége 26 szerint például egyenesen következik abból, hogy to- kitűnik-e. A régi Pp. alapján a Kúria jelentőséget tulaj- vábbra is végzésben kell a döntést meghozni a Knp. 2. § donított pl. annak, hogy a bírságolt sajtótermék kiadója 21 A hasonlóan megszövegezett Ve. 226. § esetében az „összes irat” for- dulat a teljes iratanyagot jelenti, de az iratanyag azon részét feltétlenül, 23 Ld. a Kúria honlapját: http://kuria-birosag.hu/hu/valasztasi-ugyek ami bizonyíthatóan a választási iroda rendelkezésére áll. Ld. az NVB 24 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- 677/2018. (IV. 3.) számú határozatát: http://www.valasztas.hu/hataro- orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló zat-megjelenito/-/hatarozat/677-2018-nvb-hatarozat-v-a-altal-benyuj- vélemény. Budapest, 2018. január. 202. tott-fellebbezes-targyaban 25 Elsőként a Kvk.II.37.273/2014/2. számú végzés mondta ki, legutóbb 22 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- pedig a Kvk.V.37.431/2018/2. számú végzés erősítette meg, hogy a Ve. orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló 124. § (2) bekezdés objektív felelősségi alakzatot keletkeztet. vélemény. Budapest, 2018. január. 209. 26 A Kúria Kvk.II.38.037/2014/3., Kvk.III.38.079/2014/2. és Kvk. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/valasztasi_ III.37.465/2014/2. számú végzései a bírságkiszabás jogszerűségét álla- nepszavazasi_joggyak.pdf pították meg. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2018_4_ belív.indd 44 2019.04.04. 15:26:15

100%-os önkormányzati tulajdonban van. Nem kell „[N]em eredményezett a bírság mellőzéséhez elégséges azonban a más médiaszolgáltatóval szemben hasonló jogsértést az, hogy az NVB […] nem nevezte meg, mit 31 jogsértés miatt alkalmazott bírságokat figyelembe ven- tekintett enyhítő-, mit súlyosbító körülménynek.” ni, mert a jogsértővel szemben alkalmazott szankció- „[E]nyhítő körülmények […], hogy a jogsértő tevékeny- nak a jogsértéssel kell adekvátnak lennie. ség egyetlen műsort érintett és két esetben volt bizo- A Kp. hatálybalépését követően a Kúria nyolc alka- nyítható a szereplő jelölő szervezethez kötöttsége. lommal döntött a Kp. 85. § (5) bekezdésének alkalma- Ugyanakkor súlyosbító körülménynek tekintette a jog- zásával a mérlegelési jogkörben eljáró NVB által kisza- sértő tevékenység ismétlődő jellegét, azt, hogy azok su- 32 bott bírságról, ezt az adatot azonban árnyalja az, hogy a gárzása kampányidőszakban történt, és azonos jog- Kúria nem hivatkozott minden esetben a Kp.-re a vá- sértés miatt már került sor a kérelmezővel szemben […] lasztási bizottságok által kiszabott bírságok felülvizs- szankcionálásra […], továbbá a jogsértés súlyát és a mé- gálata során: több esetben is kizárólag a Ve. rendelke- diaszolgáltató elérhetőségét is.” 33 zéseire hagyatkozva minősítette a bírság kiszabását Az egyedi körülmények közé tartozik „a lapszám és 27 jogszerűnek. Ez egyáltalán nem meglepő annak fé- annak területi terítése”, ilyenként tekint a Kúria „a vá- nyében, hogy a Kúria már a Kp. hatálybalépése előtt is lasztási tartalom megjelenítésének szándékosságára az többször döntött a kiszabott bírság törvényességéről, […] interjúban, a nagy példányszámra és az ingyenes ter- sőt, annak mérsékléséről is a régi Pp. 339/B. §-ának fel- jesztésre”, illetve „a kérelmezővel szembeni korábbi eljá- 28 34 hívása nélkül. Ezt a trendet folytatja a Kúria egyik, rásra.” A bírságkiszabás jogalapja kapcsán megállapí- 29 bírságkiszabó rendelkezést megsemmisítő döntése is, tásra került, hogy „az önhatalom ismételt gyakorlása 35 amely a bírság kiszabásával kapcsolatban figyelembe megalapozza” a bírság kivetését. A 714/2018. (IV.10.) vett szempontok értékeléséhez kötődve hat a gyakorlat NVB határozat „figyelembe vette azt, hogy Dr. Cs.-P. A. megváltoztatásának irányában. A 423/2018. (III. 13.) jogszabálysértésére a 2018. évi országgyűlési képvi- NVB határozat indokolása – bár az NVB határozat szö- selők általános választásának kampányidőszakának vege szerint „a jogsértés súlyára, az érintett [választási utolsó napjaiban került sor, […] hogy a választópolgárok plakátok közzétételét korlátozó önkormányzati rende- megkeresése postai szolgáltató útján, névre szólóan ke- 36 let alkalmazásával megsértett, az Alaptörvény IX. cik- rült megküldésre.” A Kúria szerint az „NVB […] a jog- kében foglalt] alapjogra tekintettel az Önkormányzatra sértés következményeként helytállóan szabott ki bírsá- […] bírságot szab ki” –, a Kúria szerint azért elégtelen, got, […] és a Ve. 219. §-a szerint határozata 23., 24. pont- mert a „bírság kiszabásának indokoltsága és mértéke jaiban részletesen meg is indokolta” (megjegyzendő, tekintetében az NVB nem tett eleget a Ve. 46. § dc) al- hogy az NVB határozat 23. és 24. pontjának csak az idé- pontjában foglaltaknak. A Ve. a 219. § (2) bekezdésében zett tartalma releváns, így a Ve. 219. §-ban fel nem sorolt a bírság kiszabása és mértékének megállapítása köré- szempontok valójában indokolás nélkül maradtak). ben elrendeli az eset összes körülményeinek vizsgála- A régi Pp. 339/B. §-a kapcsán született, a joggyakor- tát, oly módon, hogy egyes kiemelten vizsgálandó kö- latot összefoglaló 2/2015. (IX. 25.) KMK vélemény sze- rülményeket meg is jelöl.” Az NVB „nem értékelte az rint „a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási ha- eset összes körülményeit, a mérlegelés szempontjai […] tározat felülvizsgálatának célja […] a határozat törvé- nem állapíthatók meg.” nyességének elbírálása. Amennyiben a jogszabály a A fentiekkel szemben a Kúria által felülvizsgált mérlegelési tevékenységhez feltételeket határoz meg, a 510/2018. (III. 16.) NVB határozat indokolása szerint az hatósági határozat törvényességének alapja ezek vizs- NVB „figyelemmel volt […] arra, hogy a jogsértéssel érin- gálata. […] Mérlegelési szempontoknak azok a körülmé- tett médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató, nyek tekinthetők, amelyeket a hatóságnak az érdemi mely által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás országos mérlegelési tevékenység során kötelezően figyelembe vételkörzetű.” A Kúria a bírság kiszabását itt azért minő- kell venniük. A mérlegelési szempontok vizsgálatának sítette nem elégséges mértékben indokoltnak, mert „a elmulasztása szintén a határozat megalapozatlanságát döntés […] általánosságban hivatkozott az eset összes eredményezi. Téves vagy az ügy érdemével össze nem körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként függő mérlegelési szempont alkalmazása esetén a mér- megjelölt indokok (közszolgálati médiaszolgáltató, or- legelés jogsértőnek minősülhet.” 37 szágos vételkörzet) […] alapján nem lehet a bírság alkal- A Kúriának a Kp. hatálybalépése óta hozott határoza- mazásának okszerűségére következtetni.” 30 tai alapján megállapítható, hogy számos esetben került A Kúria továbbá a kiszabott bírságokat nagyrészt konkretizálásra olyan egyedi körülmény, ami a bírságki- azért minősítette jogszerűnek, mert az NVB „szükséges mértéket elérően megjelölt olyan egyedi körülménye- ket is, melyeket határozatában pontosan megnevezett.” 31 Ld. a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzésének [35] bekezdését. 32 Kampányszabályok megsértése csak kampányidőszakban lehetsé- ges, így a kampányidőszakban történt sugárzás nem értelmezhető súlyos- bító körülményként, arra a jogsérelem megvalósulásának esszenciális 27 Ld. a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2., Kvk.V.37.565/2018/2., Kvk. elemeként kell tekinteni. Vö. a Ve. 139. §, 140. §, 141. §, 215. § és 231. §-át. II.37.480/2018/2. és Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzéseit. 33 Ld. a Kúria Kvk.III.37.443/2018/2. számú végzésének [21] bekezdését. 28 Ld. a Kúria Kvk.IV.37.990/2014/3. és Kvk.II.37.967/2016/2. számú 34 Ld. a Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzésének [24] bekezdé- végzéseit. sét, Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzésének [35] bekezdését és a 29 Ld. a Kúria Kvk.VI.37.328/2018/3. számú végzésének [31]–[34] be- Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzésének [26] bekezdését. kezdéseit. 35 Ld. a Kúria Kvk.IV.37.422/2018/2. számú végzésének [28] bekezdését. 30 Ld. a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésének [35] bekez- 36 Ld. a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2. számú végzését. dését. 37 Petrik: i. m. 309. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2018_4_ belív.indd 45 2019.04.04. 15:26:15

szabással kapcsolatos mérlegelés során figyelembe ve- nyilatkozattételre, a felülvizsgálatot kérelmezők szá- hető. Ezzel szemben hat ugyanakkor, hogy az NVB dön- mára azonban egy kétségkívül komoly eszközt biztosí- tések bírságot kiszabó rendelkezését mellőző végzései tott a régi Ve., még ha írásbeli nyilatkozattétel lehetősé- közül az egyik két, a másik pedig egy, a Ve. szerinti szem- géről nem is rendelkezett kifejezetten. pontot tart elégtelennek úgy, hogy eközben több kúriai Tekintettel arra, hogy a Ve. már nem tartalmazza a bí- végzés ezekkel a döntésekkel ellentétesen a bírságokat rósági felülvizsgálat során történő személyes nyilatko- nem mellőzte, sőt, adott esetben tette ezt a megfelelő in- zattétel lehetőségét sem, ezért vitatható volt, hogy a dokolás nélküli bírságkiszabó döntés esetében is. A „törvény eltérő rendelkezésére utalással van-e lehetőség Kúria gyakorlata tehát változóban van: de még nem le- meghallgatások alkalmazására. A Kúria választási és het egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tár- milyen indokok alapján válik egy bírság jogszerűvé. Any- gyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoportjának ösz- 40 nyit lehet csak megállapítani, hogy az eset összes körül- szefoglaló véleménye szerint azonban a Kp. hatályba ményére való hivatkozás legalább két, nem feltétlenül a lépését követően, illetve ehhez kapcsolódóan a Knptv. Ve.-ben kifejezetten meghatározott szempont megjele- 2. § (3) bekezdése (nemperes eljárásban kizárólag okira- nítését tételezi, mindössze törekedve csak a jogsértéssel ti bizonyításnak van helye) alapján ez a vita eldőlt, ezt az érintett összes körülmény felsorolására. értelmezést pedig tovább erősítette a Kp. 124. § (5) be- kezdése is, amely szerint egyszerűsített perben a bíró- 3.2. AZ ELLENÉRDEKŰ FÉL NYILATKOZATTÉTELE ság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának véleménye A Ve. szerinti bírósági felülvizsgálati ügyekben a tisz- szerint így nem alkalmazható a Kp. 125. § d) pontja sem, tességes eljárás követelményére tekintettel felmerül- amely szerint a bíróság a szóbeli nyilatkozat helyett a het az ellenérdekű fél részére a nyilatkozattétel lehető- hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett ségének biztosítása, ami történhet írásban vagy akár és nyilatkozatot is elfogadhatja, mivel az nem csak a válasz- személyesen is. A választási jogvitáktól nem idegen a tási jogvitának a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vo- személyes meghallgatás lehetősége, a régi Ve. például a natkozó szabályai alóli kivett jellegét megállapító kérelmező, valamint a kérelmezőtől függően az ellenér- 3/2017. (XI. 28.) KMK véleményre tekintettel nem alkal- dekű fél számára is biztosította a bírósági felülvizsgá- mazható, hanem azért sem, mert „a nemperes eljárásban lat során a nyilatkozattétel lehetőségét: szóbeli nyilatkozatot nem lehet tenni, így az azt helyette- „84. § (6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem sítő megoldások sem jöhetnek szóba.” alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint A Kúria értelmezése alapján tehát nem lehetséges a az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a ké- személyes meghallgatás a választási jogvita során, de relmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli ez még nem teszi kizárttá azt, hogy az ellenérdekű fél nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű írásban nyilatkozatot tegyen. Ennek azonban előfelté- fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozat- tele az, hogy az ellenérdekű fél értesüljön az eljárásról, tételt.” vagyis felmerült a kérdés, hogy más alapvető eljárási Az LB gyakorlatát vizsgálva kijelenthető, hogy meg- jogokat, „így különösen az ellenérdekű fél bevonása az hallgatásra csak kisszámú eljárásban, 2006 áprilisában eljárásba és nyilatkozattételre felhívása, és ezzel össze- 38 két, 2009. júniusában pl. egy alkalommal került sor. Az függésben akár a bizonyíték benyújtására való jogot LB 2007-ben a választási nemperes eljárásokban folyta- biztosítani kell-e, illetve ezen jogok mellőzése milyen tott meghallgatások kapcsán egyértelművé tette, hogy a feltételek fennállása esetén lehetséges.” A Kúria Jog- Ppé. 13. § (3) bekezdése értelmében a régi Pp. szabálya- gyakorlat-elemző Csoportjának már idézett összefogla- 41 it kell megfelelően alkalmazni, és mivel a „Ve.-ben előírt ló véleménye szerint az ellenérdekű fél (kötelezett) a határidők betartása a bíróság elsődleges kötelezettsé- határozatról „kifejezetten csak a határozat közlésével ge,” annak alá kell rendelni a „[régi] Pp. eljárási szabá- értesül. Ha ez rövid úton történik, akkor jogorvoslati lyainak alkalmazását is”, így a „választási jogorvosla- kérelmet be tud nyújtani […]. Ilyen esetben a határo - tokra megállapított rövid határidők a határozat bírósá- zat meghozatalát követően szintén nem mellőzhető gi felülvizsgálata során szükségessé teszik a bíróság – amennyiben van rá kérelem – [az] iratbetekintés biz- mérlegelését az eljárási cselekmények alkalmazásáról.” tosítása a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítása A rendkívül rövid jogorvoslati határidők betarthatósá- érdekében.” A Kúria tehát az ellenérdekű fél érdekeinek 42 ga érdekében írja elő az LB szerint a régi Ve. 83. § (4) be- védelmét a határozat közlésével és a jogorvoslati jo- kezdés c) pontja, hogy a kérelem benyújtójának válasz- gon keresztül látta biztosítottnak, a határozat közlésé- tása szerint telefax számát vagy elektronikus levélcímét nek elmaradása esetére nézve nem tett megállapítást a is fel kell tüntetni kérelmében, mivel „a bíróságnak a bírósági eljárás tekintetében. gyors eljárás lefolytatása és a rövid határidők betartása Mindezen előzmények után hozott a Kúria 2018. ápri- érdekében ezeket a lehetőségeket is igénybe kell vennie 39 eljárása során.” Látható tehát, hogy feszített keretek 40 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- között, és csak viszonylag ritkán került sor személyes orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló vélemény. Budapest, 2018. január. 209. 41 Uo. 206. 38 Ld. az LB Kvk.III.37.247/2006/4., Kvk.I.37.259/2006/2. és 42 A Kúria végzésének meghozatala óta elfogadott, az egyes választá- Kvk.I.37.473/2009/74. számú végzéseit. sokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. tör- 39 Ld. az LB Kvk.III.37.477/2007/3. számú végzését. vény 79. §-a a közléssel kapcsolatos szabályozást egyértelműbbé tette. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2018_4_ belív.indd 46 2019.04.04. 15:26:16

lis 6-án egy olyan döntést, mely amellett, hogy megálla- súlyozottan kivételesen és részlegesen – a Kp. 2. § (6) pította Magyarország Kormánya plakátjainak a pártok bekezdésében foglaltak felé. A Kúria végzése a részre- 45 43 közötti esélyegyenlőséget sértő jellegét, számot adott hajlás nélküli jogalkalmazás biztosításával egyértel- a Kormánynak, mint ellenérdekű félnek biztosított nyi- művé tette, hogy a választási jogvitában az ellenérdekű latkozattételi joggal kapcsolatos eljárási cselekmé- fél nyilatkozattétele – amennyiben azt a bíróság elren- nyekről. A Kúria úgy vélekedett, hogy a „Ve. utaló sza- deli – továbbra is lehetséges, de erre kizárólag az ellen- bályán keresztül a közigazgatási perrendtartásról szó- érdekű fél eljárási jogainak biztosítása érdekében, ki- ló 2017. évi I. törvény” 2. § (6) bekezdésének a rövid ha- vételesen kerülhet csak sor. táridőkre tekintettel részleges – csak ellenérdekű felet érintő – mérlegelésen alapuló alkalmazása szükséges, kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisz- 4. ÖSSZEGZÉS tességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében, „mi- vel a Kormány az eljárásban ez ideig nem vett részt, A Kp. elfogadását megelőzően a jogalkotó egyrészt a noha a választási kifogás, és így a felülvizsgálati kére- választási jogvitákat elbírálni hivatott fórumrendszer lem is a Kormány jogsértéstől való eltiltására irá- megváltoztatását, valamint egyes eljárási szabályok- 44 nyult.” A kúriai végzés szerint a Kormánynak biztosí- nak a Kp. rendelkezéseivel történő harmonizálását ter- tott nyilatkozattételi jogot a Miniszterelnök Kabinetfő- vezte, ez azonban a Kp. hatálybalépésekor fennállt kö- nöke, mint a kormányzati kommunikációért felelős rülmények miatt nem volt lehetséges. Ennek köszönhe- kormánytag és a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi tően megnyílt a lehetőség a jogalkalmazó előtt, hogy a képviselője gyakorolta. A kifogást eredetileg is benyúj- Ve. és a Kp. viszonyát közelebbről is meghatározza: így tó, az NVB határozatát megtámadó párt 2018. április nyert megerősítést a járásbíróságok Ve. szerinti hatás- 3-án benyújtott indítványát április 4-én küldte meg a körének sajátos jellege vagy így garantálta a bíróság az Kúria eljáró tanácselnöke a Kormánynak, másnap 11 ellenérdekű fél eljárási jogait is. Bár a bírósági gyakor- órai határidőt szabva az észrevételek megtételére, ami lat egyes részletkérdésekben még széttartónak tűnik, a választási jogvitában alkalmazandó sommás határ- azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezzel egy- idők szempontjából célszerűen hosszú időtartam. idejűleg olyan kérdésekben is alkalmazásra került a A Kúriának a választási jogvitát elbíráló tanácsa te- Kp., amelyeket korábban kizárólag a Ve. szabályainak a hát azzal szembesült, hogy az ellenérdekű fél eljárási felhívásával rendezett a jogalkalmazó. A Kp. választási jogai nem biztosítottak a kellő módon, mivel a megelő- jogvitákban történő alkalmazásával, illetve a Kp. és a ző eljárás egyfokú volt, illetve a felülvizsgált választási Ve. közötti viszony további pontosításával remélhető- bizottsági határozat az ellenérdekű félre nem rótt köte- leg kiküszöbölhetőek lesznek azok a legalapvetőbb 46 lezettséget, az NVB döntésével szemben a beadványozó problémák is, amik akár a régi Ve., akár a hatályos vá- fordult bírósághoz. További jogorvoslati fórum hiányá- lasztási eljárási szabályozással kapcsolatban a válasz- ban tehát nem volt más eszköz arra, hogy az ellenér- tási jogvitákban felmerültek. dekű fél jogai is érvényesülhessenek, ezért fordult a Kúria az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztes- séges eljáráshoz való jog biztosítása érdekében – hang- 45 Szilágyi Emese: A Kúria döntése a Kormány „STOP” plakátkampá- nyáról. Jogesetek Magyarázata, 2018/3–4. 55. 43 46 Ld. a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzését. Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, 44 Ld. a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésének [14] bekezdését. ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 50. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2018_4_ belív.indd 47 2019.04.04. 15:26:16