Majoros Tünde: Intralingvális fordítások a bírósági nyelvhasználatban

TANULMÁNYOK INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁSOK A BÍRÓSÁGI NYELVHASZNÁLATBAN – A LAIKUSOKKAL VALÓ HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ 1 MAJOROS TÜNDE bírósági fogalmazó, Miskolci Járásbíróság Édesapámnak, akitől a nyelv szeretetét örököltem, és minden tanáromnak, oktatómnak, akik e szeretetet tudással „bélelték ki”. BEVEZETÉS 1 tenciafejlesztéshez is kapcsolódjon. Lehetősége ez a szer- zőnek azért, mert a nyelvhasználat alapvetően befolyá- 2 „Minden szaknyelv összeesküvés a laikusok ellen.” Bár solja a fogalmazói mindennapok sikeres megélését, a a jelen tanulmány a jogi szaknyelvi kommunikáció sajá- feladatok maximális pontosságú teljesítését, a beosztás tosságaival kíván foglalkozni, és ezen belül is azzal, hogy szerinti bíró mellett teljesítendő legprecízebb munka- a bírósági mindennapokban használt jogi szaknyelv „ké- végzést, a panasznapi gördülékeny ügyfélfogadást és a nyelmébe burkolódzó” professzionális nyelvhasználó bírói pályára való sikeres felkészülést. Éppen ezért az (bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó) milyen erőfö- ilyen minőségben szerzett tapasztalatok írásos össze- lényben van a jogi nyelvhasználat szempontjából szaka- foglalása talán nóvumként szolgálhat a társak és az igaz- 3 déknyi messzeségben lévő laikussal szemben , a cím gatási, valamint szakmai vezetők számára is, ugyanakkor láttán egy pillanatra a jogász olvasó is laikusnak érez- érdekes olvasmány lehet más jogászi hivatásrendek tag- heti magát. Intralingvális. Ez a kifejezés a nyelvtudo- jainak, vagy nem jogász érdeklődő olvasóknak egyaránt. mány, a nyelvészet terminusa, és mint olyan, mindenki Mindezekre tekintettel a jelen tanulmány első része tu- más (nem nyelvész) számára idegenül cseng. Némi latin, dományos-elméleti alapokat kíván lefektetni a fordítás, illetve germán nyelvtudással, nyelvérzékkel megfejthe- az intralingvális vagyis nyelven belüli fordítás körében. tő ugyan e fogalom jelentése, mégis érezzük: ismeretlen Magától értetődően ez az alapvetés nem jogtudományi, tájakra tévedtünk. Éppen ezért fontos, hogy már a beve- hanem nyelvészeti és fordítástudományi ismereteket zető gondolatok körében lefordítsuk e kifejezést: az jelent. A második rész a bírósági fogalmazóként már intralingvális szó nyelven belülit jelent. használt, „ellesett”, és még elsajátításra váró jogi szak- Az előzőekben egy – bár idegen eredetű, de mégis – nyelvi kommunikáció egyes helyzeteit igyekszik egy magyar szót fordítottunk magyarra, és e folyamatot for- csokorba gyűjteni. A szerző mintegy kuriózumként rö- dításnak tituláltuk. Tulajdonképpen a jelen dolgozat té- viden kitér egy olyan eseti döntésre is, amelyben a szak- máját is a magyarról magyarra fordítás egy speciális nyelv-köznyelv eszmei távolsága jogi értékelést is nyert. vetülete, a bírósági nyelvhasználat és a laikusokkal való kommunikáció jelenti. A bíró a munkája során a magyar nyelven belül átváltási műveleteket végez, amelyeket 1. ELMÉLETI ALAPOK oda-vissza megtesz a jogi szaknyelv és a köznyelv mint a magyar nyelv két különböző regisztere között. Jogelméleti tanulmányokból ismerősen derenghet az a 4 A jelen tanulmány szerzője jelenleg polgári ügyszakba tétel, amely szerint a jog interpretatív természetű , ami beosztott bírósági fogalmazó, így olyan aspektusokat a legegyszerűbben annyit jelent, hogy a jog nyelvi, értel- 5 vizsgál, olyan feladatokat gyűjt össze és olyan élethely- mezésnek kitett intézmény. A jog szabályai a társadalmi zetekre fókuszál, amelyekkel fogalmazóként találkozik. együttélés kereteit vázolják fel, a jogalkotó kezében pe- Ebből kifolyólag nem titkolt szándéka a szerzőnek az is, dig nem más az ecset, mint a nyelv és annak eszközei. hogy a nyelvi dimenzió vizsgálata mellett egy másik té- Nem is lehet más, hiszen a jog a nyelven belül létezik és mára is utaljon, a bírói életpályára való felkészülés egyes működik (Szabó 2010: 10), a jogszabályokat nyelvi kife- állomásaihoz (fogalmazói, titkári időszak) és a kompe- jezések jelenítik meg a külvilágban. „[…] nyilvánvaló, hogy a jog nem leírja a valóságot, hanem előírja – köte- lezően tételez egy lehetséges, de nem létező világot (ahol pl. nem lopnak, csalnak stb.), s a fennálló világ megvál- 1 A tanulmány eredeti változata az Országos Bírósági Hivatal által meg- toztatásával törekszik a célul kitűzött világ realizálásá- hirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készült 2017-ben. ra” (Szabó 2010: 10). Éppen ezért érhető hatványozot- 2 Oscar Wilde gondolata. Idézi: Dobos Csilla (2014: 72) 3 Ez a helyzet adja a munkája nehezét is, amikor e két nyelvi regiszter közötti szakadékot kell áthidalni, vagy úgy, hogy a szaknyelvet kell köznyelvi eszközökkel magyarázni, vagy úgy, hogy a köznyelvi mon- dandót kell a szaknyelvi keretek közé illeszkedő módon megfogal- 4 Ronald Dworkin jogelméletének egyik központi eleme. mazni. 5 Szabó Miklós magyarázata. (Szabó 2010: 7) / 6 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 6 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK 6 tabban tetten a nyelvfilozófiai fordulat hatása a jogel- 1.2. A FORDÍTÁS EGYES TÍPUSAI méletben, vagyis az az elképzelés, amely szerint a nyelv nem a valóság leképezésére vagy tükrözésére szolgáló Roman Jakobson a fordítás három típusát, a nyelvi értel- eszköz, hanem a nyelv használatával a valóságot konst- mezés három módját különbözteti meg, amely alapján ruáljuk. Egy nyelvi kifejezés jelentésének megfejtésekor egy nyelvi jelet le lehet fordítani egy más jelrendszer éppen ezért nem feltétlenül abból kell kiindulni, hogy (szimbólumrendszer) elemeire, egy másik nyelv jeleire, annak mi a valóságbéli megfelelője, hanem hogy ki és vagy ugyanazon nyelv más jeleire egyaránt. Ez alapján milyen célból használja az adott kifejezést: vagyis a be- a következőképpen csoportosíthatjuk a fordítás egyes szélő életformájához kell igazodni. (Szabó 2010: 9) Ennek típusait (Jakobson 1972: 425): mentén kell a közlés értelmét felfejteni. 1. interszemiotikus fordítás, vagy szemiotikai rendszerek Ez a gondolat felveti a nyelvtudomány és a szociológia közötti fordítás, amely tulajdonképpen verbális jelek in- 7 közös vetületének lehetőségét (szociolingvisztika). A terpretációja nem verbális jelek segítségével (például egy jelen cikk középpontjában azonban egy másik határte- történet képregényként való feldolgozása, megfilmesítése; rületi téma, a nyelvészet és a jogtudomány közös met- egy regény megzenésítése vagy a tánc „nyelvének” segít- szete áll, még közelebbről a nyelvészet egyik központi ségével való elbeszélése egy balett formájában) 8 fogalma: a fordítás, és annak a jogi szaknyelvvel való 2. interlingvális fordítás, vagyis nyelvközi fordítás (tu- kapcsolódási pontjai. lajdonképpeni fordítás), amely nyelvi jelek értelmezését jelenti egy másik nyelv jeleivel (például németről ma- 1.1. A FORDÍTÁS gyarra fordítás) 3. intralingvális fordítás, vagyis nyelven belüli fordítás, „Ez volt, s marad a legfontosabb és legtiszteletreméltóbb amikor a nyelvi jelek értelmezése ugyanazon nyelv jelei- dolgok egyike az egyetemes szellem világában” – vallja vel történik (például magyarról magyarra fordítás). Goethe a fordításról (idézi Dobos 2014: 64). A fordítást Jelen tanulmány a 3. pont alatti fogalomra fókuszál, sokféleképpen definiálhatjuk, legegyszerűbben talán úgy, amelynek jellemzőivel a következő alfejezet foglalkozik hogy az egyik kódon (jelrendszeren, például nyelvi kódon) részletesen. megfogalmazott kifejezés átalakítása egy másik kód szim- bólumaival megfogalmazott, azonos értékű kifejezéssé 1.3. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁSRÓL (Szabó 2010: 11). Egy másik magyarázat szerint a fordítás a forrásnyelvi szöveg helyettesítése ekvivalens célnyelvi Az intralingvális fordítás nem csupán stiláris átfogalma- szöveggel, melynek során a fordító a célnyelvi jelek segít- zást jelent (Szabó 2010: 14), hanem egyazon nyelv kü- 9 ségével újrateremti a forrásnyelvi jelek és a valóság kö- lönböző regiszterei (rétegei) közötti átváltási műveletet. zötti viszonyt (Klaudy 1994: 69). Minden fogalom meg- Szükség van erre azért, mert egy adott nyelv, így a ma- határozás közös nevezője azonban három elem megléte gyar is, több dimenzió mentén tagolt: időben, térben, (Albert 2003: 13–14): egy eredeti (forrás)nyelvi kifejezés, társadalmilag. a célként elérendő (cél)nyelvi kifejezés, és a kettő közötti Az időbeliség, tehát az, hogy egy nyelv az idők folyamán „út”: a fordítás folyamata, amely lehet emberi, vagy (rész- hogyan formálódott, milyen változatai alakultak ki, az ben) gépi teljesítmény is. Ez utóbbi azonban megfoghatat- egyes változatok használói képesek-e (vagy ha egy kor- lan: a folyamat, amelynek során a fordító kognitív tevé- ban élnének, képesek lennének-e) egymás megértésére, kenységének eredményeként a forrásnyelvi szöveg cél- fontos szempont. Jó példa erre egy korhű szöveg, példá- nyelvi szöveggé alakul (Dobos 2012: 102). E tevékenység ul a tihanyi alapítólevél ismert fordulata (FEHERUUARU pontos körülírása előtt a nyelvtudomány is széttárt ka- REA MENEH HODU UTU REA), amely azt jelenti, hogy „a rokkal áll, ugyanis nincs olyan fordításdefíníció, amely Fehérvárra menő hadi útra”. Mindkét változat magyarul megmagyarázná azt a hermeneutikai útvonalat, amelyet szól, ám az időbeli tagoltság nehézzé teszi a ma nyelv- a fordító végigjár (Zalán 1986: 41–48). használójának megértését. Amikor a fordításról általában beszélünk, elsőként a A nyelv másrészt tagolt lehet térben is, amely a tájnyel- különböző nyelvek közötti átváltási műveletekre asszo- vi változatokban érhető tetten. Hazánkban a magyar ciálunk, tehát például németről, vagy más idegen nyelv- nyelv tájnyelvi variánsai kapcsán talán kevésbé tapasz- ről való magyarra fordításra. A cikk témája azonban taljuk, de más államok egyes térségei, régiói között ak- – ahogyan arra a bevezető gondolatok körében már utal- kora lehet a nyelv térbeli tagoltságából fakadó különbség, tunk – nem a nyelvközi, hanem a nyelven belüli fordítás. hogy ugyanazon állam polgárai nem feltétlenül értik meg Emiatt szükséges a fordítás egyes típusai közötti dis- tinkció megtétele. 8 Idetartoznak azok a különböző szemiotikai rendszerek közötti fordí- tások is, amelyek nem verbális jelrendszerek között bonyolódnak, például klasszikus zenei művek modern átiratai (a napjainkban oly 6 Ludwig Wittgenstein filozófiájának fókusza. népszerű cross over műfaj, amelynek hazánkban talán Szentpéteri 7 Témánk szempontjából azért fontos utalni erre, mert a bírósági Csilla zongoraművész a legismertebb képviselője és művelője), vagy nyelvhasználat sikere és eredményessége is nagyban múlik azon, egy képzőművészeti alkotás jelentésének fordítása, értelmezése a hogy a professzionális nyelvhasználó tudja, hogy az, akivel kommuni- zene nyelvén (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei). (Dobos 2012: 103) kál, milyen társadalmi hátterű, „honnan jött és hová tart”, vagyis mi 9 A regiszter szó zárójeles magyarázata maga is egy intralingvális lo- célból fordult a bírósághoz. kális fordítás, amely csak egyetlen szóra koncentrál. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 7 MJNy_2018_1.indd 7 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK egymást (például egy bajor vagy egy alsó-szászországi értéséhez szükség van a nyelvhasználók kulturális hát- 13 német polgár). terének, identitásának ismeretére is. A témánk szem- Harmadrészt a nyelv tagolt az eltérő nyelvhasználati pontjából releváns szaknyelvi-köznyelvi kommunikáció módok mentén is. Itt utalunk vissza a fent már említett sikere pedig döntően attól függ, hogy a professzionális szociolingvisztikára, amely a nyelvre az azt használó nyelvhasználó hogyan képes a laikus számára lefordíta- társadalom tagoltságának szemszögéből tekint. Ezeket ni a nyelvi közlést, vagyis miként képes megőrizni a szak- a nyelvhasználati módokat nevezzük a nyelv regiszterei- nyelvi regiszterben keletkezett közlés jelentését, értelmét nek. Kialakulásuk köszönhető a kulturális, szociális vagy a köznyelvi regiszterben beszélő és író címzettnek. szituacionális különbségeknek. A kulturális különbségek Az 1.1. pont kezdetén Goethe szavait idéztük, amelyek etnikai, vallási gyökerűek (bevándorlók és anyaországi- alapvetően a nyelvközi fordítás magasztos voltáról szól- ak, kisebbség, nemzetiség és a homogén nemzet, illetve nak, azonban irányadók lehetnek az intralingvális átala- eltérő lelkiismereti identitású személyek között értel- kításokra is. „Hiszen mi lehet attól fontosabb és tiszte- mezhető). A szociális különbségek a társadalom hierar- letreméltóbb, minthogy az emberek közötti megértést chikus tagoltságából fakadnak, míg a szituacionális kü- elősegítsük. Legyen szó a szakemberek és laikusok dis- lönbségek eredője a hatalmi-alárendelti viszony (Szabó kurzusáról, a generációk közötti párbeszédről, a külön- 2010: 15). Utóbbi a jelen dolgozat témája szempontjából böző világlátással rendelkező emberek kommunikáció- releváns. járól, vagy akár a humorról és a paródiáról. A megértés- ben mindezen kommunikációs színtereken kiemelkedő 1.4. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS JELENTŐSÉGE szerep jut a nyelven belüli fordításnak, amikor ugyanazt a gondolatot ugyanazon a nyelven, de más nyelvi eszkö- „Az anyanyelvünkön belüli, diakrón fordítás olyannyira zökkel, más szavakkal fejezzük ki” (Dobos 2014: 64). magától értetődő és folytonos művelet, olyannyira öntu- datlanul végezzük, hogy csak ritkán figyelünk fel a bo- 1.5. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS ELŐSZOBÁJA: nyolultságára, vagy arra, hogy milyen döntő szerepet AZ ÉRTELMEZÉS játszik magának a civilizációnak a fennmaradásában. […] Nem túlzás azt állítani, hogy a civilizáció azért létezik, A fentiekben már ismertetett distinkció, vagyis a fordítás mert megtanultunk nyelven belül fordítani, és ezzel át- három fajtájának megkülönböztetése körében utaltunk lépni az idő korlátjait” (Steiner 2005). Erős szavak, de arra a közös nevezőre, hogy a fordítás mindhárom típu- nézzünk mögéjük: ez a gondolat kiindulópont lehet, ami- sa jelrendszerek közötti átváltási műveleteket rejt ma- kor a nyelven belüli fordítás jelentőségéről kell értekezni. gában. Ebből kifolyólag állíthatjuk, hogy a fordítás mind- Az, hogy a nyelv időbeli tagoltságát az intralingvális három megismert formája kapcsán központi szerepet fordítás eszközével az emberiség át tudta, tudja hidalni, játszik az értelmezés folyamata. Nem lehetséges ugyan- pótolhatatlan erény. Elődeink szellemi örökségét, a tu- is egy nyelvi jel akár ugyanazon, akár más jelrendszer 10 domány, az orvoslás, a jog és az emberi civilizáció va- jeleinek segítségével való átalakítása anélkül, hogy a lamennyi más eredményét miként tudnánk a mai kor fordító első lépésként ne értelmezné a forrásnyelvi köz- emberének hasznára fordítani, ha nem lennénk képesek lést. „A fordító és az interpretáló helyzete alapjában véve értelmezni az évezredes, évszázados nyelvi jeleket. És ugyanaz. Vagyis aki fordít, egyben interpretál, értelmez ugyanúgy, mi hogyan tudnánk átadni ismereteinket a és magyaráz. A fordítás az interpretálás speciális esete, jövő generációja számára, még ha azok a legalapvetőbb amikor is a hermeneutikai tevékenység során a nyel - szocializációhoz kapcsolódnak is: a gyermekek beszélni vek és kultúrák közötti szakadékot is át kell hidalni.” tanítása szintén intralingvális fordítási műveletek mil- (Gadamer 1984: 271). lióit feltételezi a szülők, a tágabb család és a környezet A nyelven belüli fordítás során azzal szembesülünk, részéről. 11 hogy „a forrásnyelvi szöveg létrehozóját olyan világ veszi A nyelven belüli fordításnak a társadalmi korlátok le- körül, amelyet a célnyelvi befogadó nem, vagy csak rész- küzdése körében is fontos szerepe van, gondoljunk a kul- ben ismer” (Dobos 2012: 104). Ennek tipikus példája a turális szakadékok áthidalására, vagy a szakemberek és szaknyelv-köznyelv eszmei távolsága. Egy adott szaknyelv laikusok kommunikációjára. Manapság, amikor a multi- használója a szaknyelvi terminusok mögött rejlő tudás kulturalizmus világát éljük, döntő fontosságú a nyelven elsajátításának mértékét saját maga vonatkozásában is belüli fordítások kulturális jellemzőkhöz való igazítása. azon tudja lemérni, hogy azt valamilyen magyarázat vagy 12 Hiába beszéljük akár ugyanazon nyelvet , egymás meg- címzettek körében. Politikai, diplomáciai kapcsolatok múlhatnak 10 A maguk korában a glosszátorok és a kommentátorok is intralingvális for- azon, hogy egy-egy erős kijelentés élét a tolmács a helyzet jelentősé- dítási műveleteket végeztek, amikor a római jog tételeit széljegyzetekben gét felismerve hogyan veszi el és hogyan ülteti át a célnyelvre a kultu- magyarázták. rális háttér ismeretében. Éppen ezért a fordítónak és a tolmácsnak az 11 A magyar nyelv köznyelvi regiszteréből váltanak át a kisgyermekek adott célnyelvi ország berendezkedésével, hagyományaival és politi- által „használt” nyelvi regiszterre. kai aktualitásával is tisztában kell lennie. 12 Az interkulturális kommunikáció túlnyomórészt a nyelvközi fordítá- 13 Ismerni kell például a cigányság körében érvényesülő hierarchiát, sokban játszik fontos szerepet. A fordítóknak és tolmácsoknak sok- írott és íratlan szabályokat, saját törvénykezési rendjüket, a romani szor a másodperc töredék része alatt kell mérlegelniük azt, hogy egy krist, ahhoz, hogy megérthessük, mit miért tesznek és mondanak, és adott forrásnyelvi közlés célnyelvi megfelelője miként csapódik le a legfőképpen hogyan értenek. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 8 2018.06.11. 9:07:11

TANULMÁNYOK oktatás formájában kísérli meg átadni olyanoknak, akik csönszó, a tükörszó, egyes morfémák vagy grammatikai az adott ismerettel nem rendelkeznek. Egyszerűbben struktúrák átkódolása stb.), és vannak olyanok, amelyek megfogalmazva: az tudja átadni az információt, aki maga már »túl« vannak rajta, már nem fordítások (ilyen az is érti és értelmezi mondandóját, illetve megfordítva, az adaptáció, az átdolgozás, az összefoglalás, a kommentá- értelmezés legjobb eszköze, ha olyasvalakiknek próbáljuk lás stb.)” (Albert 2003: 32). meg átadni az ismeretet, akik akkor hallják először, vagy Mielőtt még elvesznénk a nyelvészet útvesztőiben, a 14 tőlünk kell, hogy elsajátítsák. A szaknyelv legmesszeme- labirintusban lámpásunk lehet a következő okfejtés. A nőbb precizitású használata feltételezi tehát a tudásanyag nyelvközi fordításban szokás vizsgálni a forrás- és cél- legteljesebb ismeretét és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy nyelvi szövegek ekvivalenciáját, amely lehet 1. referen- a szaknyelven megfogalmazott mondandót úgy fordítsuk ciális 2. funkcionális és 3. kontextuális. A referenciális magyarra, köznyelvre, hogy azt a laikus is megértse. Az egyenértékűség azt jelenti, hogy a célnyelvi szöveg a interpretálás tehát megelőzi a fordítást, annak előfeltéte- valóságnak ugyanazon szeletére vonatkozik, mint a for- 15 le (Albert 2003: 34) . rásnyelvi. A funkcionális ekvivalencia lényege, hogy a célnyelvi szöveg ugyanazt a szerepet tölti be a célnyelvi 1.6. AZ INTRALINGVÁLIS FORDÍTÁS ÉRTELME, befogadók körében, mint a forrásnyelvi szöveg a forrás- CÉLJA ÉS ESZKÖZEI nyelvi befogadókéban. A kontextuális ekvivalencia ér- telme pedig, hogy a lefordított szöveg mondatai ugyanazt Mindezek fényében azt mondhatjuk, hogy az intralingvális a helyet foglalják el a célnyelvi szöveg egészében, mint fordítás értelme egy szöveg más szöveggel vagy szavak- amilyet a forrásnyelvi megnyilatkozások foglalnak el a kal történő megismétlése, értelmezése, egy másodlagos forrásnyelvi diskurzus egészében (Klaudy 1997: 101). kommunikációs helyzetben, másodlagos célcsoport szá- Ha mindezt az intralingvális fordítás fényében vizsgál- mára eltérő kognitív környezetben (Heltai 2011: 112– juk, amely esetén másodlagos kommunikációs helyzetre 116). Hogy hol kezdődik az intralingvális fordítás, és hol jellemző szövegalkotásról van szó, nem a tökéletes ér véget? Umberto Eco a nyelven belüli interpretáció egyenértékűségre törekvésről, akkor azt mondhatjuk, alábbi változatait sorolja fel: szinonímia, definíció, para- hogy a nyelven belüli fordítás ekvivalenciája eltérő a frázis, összegzés, összefoglalás, kommentár, magyarázó nyelvköziétől, az ekvivalenciával szemben támasztott széljegyzet, vulgarizálás (bonyolult információ egyszerű elvárások eltérőek a fordítás két típusánál. „Az interling- megfogalmazása), komplex derivátum, képzett szó, szár- vális fordításnál alapvető követelmény, hogy a célnyelvi mazékszó, paródia (az interpretáció extrém formája) szöveg a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson az (Eco 2009: 284). Dobos Csilla ezzel a következőket állít- eredetire, míg az intralingvális fordításnál nem merül- ja párhuzamba: nyelven belüli explicitáció, pragmatikai nek fel ilyen elvárások. Éppen ellenkezőleg: a nyelven körülírás, pragmatikai adaptáció, dialektusváltás, stí- belüli fordítás célja gyakran az eredeti szöveg terjedel- lusváltás, regiszterváltás, műfajváltás (Dobos 2013: 63). mének, formájának, stílusának, hatásának vagy funkci- Albert Sándor szerint pedig „vannak ugyanis olyan tevé- ójának a módosítása. […] Az intralingvális fordítás alap- kenységek, amelyek még »innen« vannak a fordításon, vető kritériuma a referenciális egyenértékűség. A kom- még nem fordítások (ilyen a szó szerinti fordítás, a köl- munikatív ekvivalencia kritériumai alapján prototipikus nyelven belüli fordításról akkor beszélünk, ha a forrás- nyelvi és a célnyelvi szöveget a referenciális ekvivalencia viszonya jellemzi, vagyis a célnyelvi szöveg a valóságnak 14 Ennek eklatáns példája a kezdő egyetemi oktató, illetve a panaszna- ugyanazon szeletére (vagy annak meghatározott aspek- pon ténykedő fogalmazó helyzete, akiket az őket hallgató növendé- tusára) vonatkozik, mint a forrásnyelvi szöveg. A forrás- kek, vagy panaszosok kérdései döbbenthetnek rá arra, hogy mennyi- re mozognak magabiztosan az adott témakörben. nyelvi és a célnyelvi szöveg kontextuális és funkcionális 15 Szükséges és helyénvaló, hogy e ponton utaljunk a nyelvközi (tulajdon- egyenértékűsége nem tartozik a nyelven belüli fordítás képpeni) fordításra is. Az értelmezés ugyanis ennek kapcsán is elen- kritériumaihoz” (Dobos 2012: 106–107). gedhetetlen, kiváltképpen, ha szaknyelvi szövegek fordításáról van Mindennek magyarázatát pedig abban kell keresnünk, szó. A fordító nem állhat meg ott, hogy mind a forrásnyelvet, mind a cél- nyelvet ismeri; a kontextus, amelybe a lefordítandó szöveg illeszkedik, hogy a nyelven belüli fordítás a befogadás lehetővé téte- legalább annyira fontos, annak ismeretlensége leküzdhetetlen aka- lét, a feldolgozási erőfeszítés csökkentését célozza, amely dály. A jogi szaknyelvi fordítónak nem elég ismernie például az elállás, így a felesleges ekvivalenciatípusokat mellőzni igyek - felmondás, felbontás, megszüntetés szavak célnyelvi megfelelőjét, azok tartalmával és jelentésével is tisztában kell lennie, hiszen a kötelmi szik annak érdekében, hogy a referenciális ekvivalencia jogban ezeknek más-más joghatásuk van. Ugyanúgy kiemelkedő jelen- a lehető legmesszemenőbb módon érvényesülhessen tőségű a kontextus ismerete abból a szempontból is, hogy a fordítónak (Dobos 2013: 69–74). Összefoglalóan tehát azt mondhat- ismernie kell a célnyelvi ország államszervezetét, közigazgatási beren- juk, hogy az intralingvális fordítás célja a feldolgozási dezkedését, a bírósági szervezet felépítését, annak eltérő szintjeit, el- nevezéseit és funkcióit. A jogorvoslati lehetőségek eltérő volta miatt erőfeszítés csökkentése, a szakemberek és laikusok kö- ezekre különösen ügyelni kell például a szövetségi államszervezeti zötti kommunikáció elősegítése, a magyarázat, illetve a struktúrájú Németország kapcsán, ahol tartományi és szövetségi bírói humor, irónia. A nyelven belüli fordítás eszköztárát alap- fórumok is működnek. Először a fordítónak mindezek ismeretében kell vetően a nyelvközi fordítástól kölcsönzi. 16 értelmeznie a forrásnyelvi közlést, hogy azt adekvát módon tudja a cél- nyelvi kontextusban elhelyezni, úgy, hogy az a címzetteknek is ugyan- azt jelentse, amit a forrásnyelv használóinak. Ha a két struktúra közöt- ti különbségek áthidalhatatlanok, akkor a fordítónak a megértés érde- kében célszerű magyarázatot fűznie a fordításhoz. Az értelmezés fon- tosságáról lásd még részletesebben: Dobos 2012: 104. 16 Ezzel foglalkozik részletesen: Dobos 2014. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 9 MJNy_2018_1.indd 9 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK 1.7. A JOGI SZAKNYELVRŐL RÖVIDEN pontokkal honorálja. Ez a kiindulási pont: egy kezdő fo- – A NYELVÉSZET TALAJÁN galmazó is ismeri, használja a jogi szaknyelvet, ám annak mindennapi gyakorlására, további elsajátítására és mé- A jogi szaknyelv az egyik legrégibb múltra visszatekintő lyítésére a fogalmazói munkája során kerül sor. Ennek nyelvváltozat. Legfontosabb jellemzőit az alábbi csokor- oroszlánrésze pedig a beosztás szerinti bíró mellett vég- ba gyűjthetjük. zett feladatokban jelenik meg. Költői túlzás talán, de A jogi szaknyelv a köznyelven alapul, annak elemeiből szemléletes: a fogalmazó a bíróság levegőjével is a szak- építkezik, szabályaik és logikájuk azonos. Grammatiká- nyelvet szívja magába. Azáltal, hogy a beosztás szerinti jukban sem eltérőek, tehát nem mondhatjuk, hogy van- bíró mellett tölti ideje nagy részét, hallja őt kollégákkal nak olyan grammatikai eszközök, amelyek csak a jogi kommunikálni, észrevétlenül is elsajátít olyan szaknyel- szaknyelvben léteznének, a köznyelvben nem. Az eltérés vi fordulatokat, és nem mellesleg a bírósági ügyvitel a grammatikai eszközök gyakoriságából fakad, vagyis „szakzsargonját” is, amely elengedhetetlen a mindennapi abból, hogy egyes elemeket gyakrabban használ a jogi feladatok teljesítéséhez. A bíró ugyanakkor a fogalmazó- szaknyelv: -ság/-ség képző, birtokos személyragok, alá- jával is beszélget: egyrészt az adott tárgyalási napon sze- rendelt összetett szavak, nagyszámú főnév és főnevesí- replő ügyekről, amelyekből a fogalmazó felkészül, és an- tés. A stílus sem más, mint a köznyelvben, ismét a gya- nak tartalmát igyekszik a legkövetkezetesebb nyelvhasz- koriság jelent különbséget: a funkcióigés szerkezetek nálattal visszaadni. Másrészt szó esik a fogalmazó által gyakrabban előfordulnak. Mindennek célja azonban a készített határozattervezetek tartalmáról is, amelyek precizitás, az egyértelműség és a fogalmi beazonosítha- kapcsán a jogi megoldás helyessége és a jogszabályok tóság biztosítása. Ennek eredője pedig az, hogy a jogsza- precíz alkalmazása mellett a fogalmazó fejlesztheti saját bályokhoz jogkövetkezmények kapcsolódnak, ezért a stílusát. Ebben a folyamatban azonban észrevétlenül el- nyelvi jelenségek nagyobb relevanciával bírnak, mint sajátítja a beosztás szerinti bíró gondolkodásmódját és más szaknyelvek esetén. Végezetül „a jogalkotás ősidők nyelvi fogalmazásának jellemzőit: ő maga is e gondolatok óta nyelvalkotás is” (Karcsay 1984: 326), ezért a nyelv- mentén vezeti végig saját logikáját az adott ügy vonulatán, nek minden esetben képessé kell válnia arra, hogy a jog és e fordulatokat is beépíti az általa készített határozat- fejlődését tükrözni tudja (Dobos 2010: 88). tervezetekbe. Fontos azonban leszögezni, hogy e kommu- nikációs relációban kevés szerepet kap az intralingvális fordítás: kevés szituációban, vagy egyáltalán soha nem 2. BÍRÓSÁGI NYELVHASZNÁLAT merülhet fel a jogi szaknyelv köznyelvi regiszterre való fordítása, hiszen alapvetően két professzionális nyelv- A tudományos-elméleti alapvetést követően vegyük gór- használóról van szó, hiába is állnak ők a szaknyelv isme- cső alá az intralingvális fordítás gyakorlati előfordulá- retének és használatának más-más lépcsőfokain. sának lehetőségeit és megvalósulásának módjait. A jelen A beosztás szerinti bíró melletti munkában a szaknyelv tanulmány alapvető célkitűzése az, hogy egy bírósági használatának legeklatánsabb fóruma a tárgyalások hall- fogalmazó szemszögéből mutassa be a jogi szaknyelv gatása, amelynek során a legelemibb valóságában jelenik bírósági mindennapokban való használatának eseteit az meg a dolgozat témája, az intralingvális fordítás. A fogal- egyes feladatok mentén. mazó testközelből figyelheti meg, miként válik a szaknyel- vi közlésből a laikus számára is befogadható, köznyelvi 2.1. A BEOSZTÁS SZERINTI BÍRÓ MELLETT szöveg. A jogi képviselőt nélkülöző fél (terhelt), illetve a TELJESÍTETT FELADATOK tanúk kioktatása, tájékoztatása nehéz feladat, amely során az eljárási törvények adta lehetőségek mentén kerül sor A frissen kinevezett fogalmazó, egykori joghallgató – ha az anyagi vagy eljárásjogi jellegű norma ismertetésére. családjában nem fordul elő szakmabeli, akkor – a jogi Így válik intralingvális fordítás útján a forrásnyelvi jog- szaknyelv egy részét, leginkább annak elméleti és jogsza- szabályi szövegből a célnyelvi kontextusban is érthető bályi használata mentén a jogi stúdium ideje alatt sajá- információ. A bíró munkájának legnehezebb része azon- títja el. Ennek magabiztos és következetes használatát ban nem ez, hanem ennek fordítottja: a jegyzőkönyvezés, már az egyes tételes jogi tárgyakból tett vizsgák alkal- ami intralingvális fordítás a javából. A laikus szereplő mával is demonstrálni kell, írásbeli tanúbizonyságot pe- által elmondottakból – ha sikerült rábírni arra, hogy a bí- dig „félúton” az évfolyamdolgozat, utolsó mérföldkőként róság, illetve adott esetben a felek (ügyész, védő) kérdé- pedig a szakdolgozat alkalmával kell tenni. A szaknyelv seire koncentráltan válaszoljon is – ki kell szűrni első ismeretét és megfelelő használatát a fogalmazói verseny- lépcsőként a jogilag releváns tényeket, és ezeket a jegy- vizsga egyes feladatai is megkívánják: az írásbeli verseny- zőkönyv számára rögzíteni kell. Hogyan? Adott esetben vizsga szövegalkotási feladata, illetve a szóbeli verseny- szó szerint, jelentőséget tulajdonítva a köznyelvi megfo- vizsga bizottsága előtti meghallgatás is többek között galmazásnak, vagy átfordítva a szaknyelvre, kihangsú- arra irányul, hogy a pályázó nyelvi kompetenciáit mérje. lyozva a közlés joghatását, jogkövetkezményét. A fogal- A szaknyelv elsajátításának mélysége abban is tükröződ- mazó számára a leghasznosabb tevékenységek egyike a het, hogy a pályázó hallgatóként megmérette-e magát tárgyalások hallgatása, a jegyzőkönyvezés megfigyelése írásban (tudományos diákköri dolgozat megírásával) és majd a leírt jegyzőkönyv tanulmányozása: a folyamat vagy szóban (konferenciákon, perbeszédversenyeken). konstatálása, miként válik az események sorozatának el- A megújított versenyvizsgarendszer mindezeket többlet- beszéléséből ítéleti tényállás. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 10 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK 2.2. A FOGALMAZÓKÉPZÉS ÉS A BESZÁMOLÓK tás iránti kérelmek felvétele esetén. A verbális fenye- 19 getés és erőszak kifejezéseként szükséges és elengedhe- A fogalmazóképzés során a tételes jogi tudás elsajátítása tetlen a jegyzőkönyv számára rögzíteni, hogy a valóság- révén mélyül a szaknyelvi kompetencia. Intralingvális for- ban milyen kijelentések hangzottak el: azokat teljes dításokra legfeljebb az egyes témákhoz fűzött magyarázat valójukban, torzítás, stilizálás, fordítás nélkül kell leírni, kapcsán kerül sor. Professzionális nyelvhasználók közötti annak igazolásaként, hogy a kérelmezőnek valós oka van kommunikáció folyik, amelyben nincs helye a köznyelvi fizikálisan tartani a kérelmezett személytől. Érdekes, fordulatoknak, a legmaximálisabb elvárás a beszámolók hogy az ilyen kérelmekkel érintett ügyfelek, akik jobbá- alkalmával a szaknyelvi terminológia következetes hasz- ra az átlagost meg nem haladó szintű nyelvi regisztert nálata, és ezáltal az elsajátított tudásról való számadás. használnak, milyen óvatosan fogalmaznak, és milyen nehezen mondják ki az általuk is durvának, olykor obsz- 2.3. A PANASZNAPI ÜGYFÉLFOGADÁS cénnak, vulgárisnak titulált nyelvi kifejezéseket. A tárgyaláson kívül előadott kérelmek jegyzőkönyvbe 17 vétele , vagyis a panasznapi ügyfélfogadás – ha úgy tet- 3. IGAZSÁGÜGYI NYELVÉSZET: EGY ESETI DÖNTÉS szik – a fogalmazók egyetlen „saját hatásköre”. A panasz- napi jegyzőkönyv az egyetlen olyan dokumentum, ame- Olykor a szaknyelv és a köznyelv eszmei távolsága jogi lyen a fogalmazó (mint jegyzőkönyvvezető) aláírása értékelést nyer. Ennek jogszabályi alapja a Polgári Tör- szerepel. A fogalmazó nemcsak a jogi tudását, hanem az vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:107. § intralingvális fordításra való képességét is a panaszna- (2) bekezdése, amely szerint az érthetetlen kikötés vagy pok alkalmával tudja a leginkább bővíteni, fejleszteni. A az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek. A prob- különböző ügyfelek legkülönbözőbb jogi (vagy nem jo- léma egy másik lenyomata a közjegyzőkről szóló 1991. 18 gi) problémáinak kezelése olykor embert próbáló fel- évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdésében található, amely- adat. A folyamat első lépcsője, hogy a panaszos által el- nek értelmében a közjegyzői okirat elkészítése alkalmá- mondottakból a jog szűrőjén keresztül csak azokat az val a közjegyző kötelessége, hogy – többek között – vi- információkat értékeljük, amelyeknek jogi jelentőséggel lágosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkoza- bírnak. Másodszor, a tisztázó kérdések feltétele során tait, továbbá felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt. kiderül, a fogalmazó tisztában van-e a jogi probléma lé- Az okiratszerkesztés a közjegyzői kar mellett az ügyvé- nyegével, annak esetleges jogszabályi hátterével, a meg- dek tevékenységének is mindennapi rutinja. Gyakori oldáshoz elengedhetetlen további információk eshető- fordulat az ügyvédek által készített szerződések végén, ségével, amelyeket mindenképpen rögzíteni szükséges. hogy „a felek az aláírásukkal igazolják, hogy az eljáró Előfordul, hogy tájékoztatni kell az ügyfelet, ilyenkor a ügyvéd a szerződés pontjait megmagyarázta”. szaknyelvi regiszterből nyelven belüli átváltással köz- Vitán felül áll, hogy a bíróság mellett a fenti hivatás- nyelvivé, és sokszor még egyszerűbb nyelvváltozati rendek tevékenységében is napi szintű az intralingvális szintre kell átalakítani az átadandó ismeretet. fordítási tevékenység. A megérthetőségen túl a megfele- Ha keresetről, egyéb kérelemről van szó, akkor a szóban lő átváltás az okirat „továbbélésének”, sorsának is jelen- elhangzottakat írásba kell foglalni, amelynek során gyak- tős garanciája. 20 ran az a tapasztalat, hogy a kéz nem tudja olyan gyorsan Ebben a részben egy olyan eseti döntés rövid bemu- követni sem a panaszos monológját, sem a fogalmazó sa- tatására kerül sor, amelynek középpontjában egy köz- ját gondolatait. Ebben a sok tényező által terhelt szituáció- jegyzői okirat áll. A közjegyzői okiratok esetében ugyan- ban igaz a mondás: teher alatt nő a pálma. Az intralingvális is, amennyiben az a fenti szabályok megsértésével készül, fordítás képessége a panasznapi ügyfélfogadásoknak kö- nem tekinthető közokiratnak a közjegyzőkről szóló tör- szönhetően számottevően fejlődik, és ezáltal felkészít a vény szerint [131. § (1) bekezdés]. Az adott ügyben ez tárgyalótermek még nehezebb élethelyzeteire. A fogalma- perdöntőnek bizonyult. zó azonban a jogi megoldás helyessége érdekében segít- „A felperes a keresetét arra alapította, hogy a végrehaj- séget kérhet a bíró és titkár kollégáktól, és a panasznapi tás alapjául szolgáló követelés nem jött létre érvényesen, ügyfélfogadás ideje alatt kérdezhet tőlük. Ebben a viszony- mert úgy írta alá a közokiratot, hogy azt a közjegyző nem latban azonban ismét kizárt az intralingvális fordítás, olvasta fel és tartalmát nem magyarázta meg; emiatt a hiszen a köznyelven elhangzottakat nem „tolmácsolhatja” végrehajtási záradékkal ellátott okirat nem közokirat, a egy valamit magára adó fogalmazó: kérdezni is csak pro- záradékolás előfeltételei nem álltak fenn.” A kereseti ké- fesszionális nyelvhasználóként ildomos. relemnek megfelelő határozatot hozott az elsőfokú bíró- E „kényelem” egyetlen esetben megengedett: hozzá- ság, amelyet a felsőbíróságok is hatályában fenntartottak. tartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltar- Az ítéleti indokolás szerint az okiratban foglaltak ellenére nem került sor az okirat felolvasására, tartalmának meg- magyarázására, ezért a végrehajtás alapjául szolgáló ok- 17 A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 7. §. 19 A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 18 Olykor pszichológusnak is kell lenni. Efféle kompetenciák is kialakul- szóló 2009. évi LXXII. törvény. nak, fejlődnek. 20 Kúria Pfv.I.21.325/2016/6. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 11 MJNy_2018_1.indd 11 2018.06.11. 9:07:12

TANULMÁNYOK irat nem közokirat, a végrehajtandó követelés érvényesen „beszéli”, képes legyen hatékonyan elvégezni a nyelvi nem jött létre. Az ügy érdekessége, hogy az ítélet alapját átváltási műveleteket, elősegítve a laikus nyelvhasználó a felperes által igénybe vett magánszakértő, nyelvészeti igény- és érdekérvényesítését. szakértő véleménye képezte, aki kiemelte, hogy a per tár- gyaként megjelölt „okirat szövegének felolvasása rutinos, gyors olvasás esetén minimálisan 165 percet, azaz 2 óra IRODALOMJEGYZÉK 45 percet vesz igénybe, ekkor azonban nem biztosítható a pontos szövegértés-szövegértetés, a szöveg normál be- Albert Sándor 2003. Fordítás és filozófia. A fordításelmé- szédtempójú, megfelelő tagolásokat és értelmezési szü- letek tudományfilozófiai problémái. Filozófiai szövegek neteket tartalmazó felolvasásához 330 perc, azaz 5 óra fordítási kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó 30 perc szükséges. Tehát ha legkorábban 14.35-kor meg- Dobos Csilla 2010. A jogszabályok nyelvhasználatára kezdődött az okirat felolvasása, az nem fejeződhetett be jellemző szintaktikai stíluselemek. In: Alkalmazott 15.32-ig, illetve 15.38-ig, a zálogjogok bejegyzésének idő- Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, 5. évf. 1. szám pontjáig. A közjegyzőnek 14.35 és 15.32 között 57 perc Dobos Csilla 2012. Az intralingvális fordítás sajátosságai. állt a rendelkezésére a teljes okirat ismertetésére, ami In: Illésné Kovács Mária – Gyulai Éva – Porkoláb Tibor, azonban erre nem volt elegendő.” Biczó Gábor (szerk.) 2012. Docere et movere: Bölcsészet- Ebben az esetben tehát nem történt meg a legteljesebb és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem intralingvális fordítás, amely azt eredményezte, hogy a Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. ME BTK közjegyzői okirat elveszítette e többlettulajdonságát, az Dobos Csilla 2013. A nyelven belüli fordítás különböző e minőségéhez fűzött joghatások pedig elenyésztek. típusai. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Mis- Említést érdemel, hogy a bírósági eljárást követően kolc, 8. évf. 2. szám módosították a közjegyzői törvényt. A már idézett 120. § Dobos Csilla 2014. Lexikai átváltási műveletek a nyelven (1) bekezdés d) pontja alapján a közjegyzői okirat elké- belüli fordításban. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közle- szítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy felol- mények, Miskolc, 9. évf. 2. szám vassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felol- Eco, Umberto 2009. Quasi dasselbe mit anderen Worten. vasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc Über das Übersetzen. München: Deutscher Taschenbuch pontossággal rögzítse. Verlag Gadamer, Hans-Georg 1984. Igazság és módszer. Egy filo- zófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Gondolat Kiadó ZÁRÓ GONDOLATOK Heltai Pál 2011. Nyelven belüli fordítás. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) 2011. Nyelvi funkciók – Stílus és A szerző célja a jelen cikkel a nyelvészet és a jogtudomány kapcsolat. Budapest: Tinta Könyvkiadó egyes metszéspontjaira való figyelemfelhívás volt. A ta- Jakobson, Roman 1972. Fordítás és nyelvészet. In: Fónagy– nulmány olvasásának kezdetén aligha hihette az olvasó, Szépe (szerk.) 1972. Hang – jel – vers. Budapest: Gondo- hogy a nyelvtudomány ismereteinek bemutatása tám- lat Kiadó pontként szolgálhat a szaknyelvi kommunikáció feltér- Karcsay Sándor 1981. Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny képezésében, megismerésében, és rávilágíthat olyan 1981/4. aspektusokra, amelyek a bíróságok mindennapjait jelen- Klaudy Kinga 1994. A fordítás elmélete és gyakorlata. Bu- tik: nevezetesen a laikusokkal való kommunikáció. Mind- dapest: Scholastica ezt egy fogalmazó szemszögéből vizsgálni, aki kétségte- Klaudy Kinga 1997. Fordítás II. Bevezetés a fordítás gya- lenül professzionális nyelvhasználó a laikushoz képest, korlatába. Budapest: Scholastica de még nincs birtokában az intralingvális fordítás min- Steiner, Georg 2005. Bábel után. Nyelv és fordítás 1. Bu- den eszközének úgy, mint egy bíró, egy új, szokatlan lá- dapest: Corvina tásmódot jelenthet, és ezzel figyelemfelkeltő, vitaindító Szabó Miklós 2010. Nyelvi átfordítások a jogban. In: Sza- szerepe lehet. A cikk a tudomány talaján állva igyekszik bó Miklós (szerk.) 2010. Nyelvében a jog. Miskolc: Bíbor igazolni, hogy szükség van nyelvi kompetenciák fejlesz- Kiadó tésére, hiszen a hivatásrend tagjai, legyenek azok bírák, Zalán Péter 1986. Mit csinál a fordító? In: Klaudy Kinga ügyvédek, közjegyzők, ha öntudatlanul is, átváltási mű- (szerk.) 1986. Fordításelméleti Füzetek 5. Külkereske- veletek százait végzik nap mint nap munkájuk során. Ha delmi Főiskola, Budapest ezt tudatosítják, érdekes felismerésekre juthatnak. Végezetül szükséges a jelen cikk elmélet megalapozá- sa körében írtakra visszautalni: a szituacionális különb- JOGSZABÁLYOK, BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEK ségekből fakadó társadalmi tagoltságra, vagyis a hatal- mi-alárendelti helyzetre emlékeztetni az olvasót. A jo- A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) gászi nyelvhasználat ebben az élethelyzetben funkcionál. IM rendelet (Büsz.) Nem nehéz belátni, hogy a laikusok számára milyen A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható tá- erőfeszítést jelent egyrészt a jogszabályok útvesztőiben, voltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hketv.) másrészt a szaknyelvi szóhasználat labirintusában való A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Közjtv.) eligazodás akkor, ha sok esetben a szituációval sincsenek A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény teljesen tisztában. Erre tekintettel fontos, hogy a pro- (Ptk.) fesszionális nyelvhasználó, aki a köznyelvi regisztert is Kúria Pfv.I.21.325/2016/6. / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 12 2018.06.11. 9:07:12