EU-jog - Harmadik, aktualizált kiadás (részlet)

EU-jog HARMADIK, AKTUALIZÁLT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS Szerkesztette: OSZTOVITS ANDRÁS



EU-jog HARMADIK, AKTUALIZÁLT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS Szerkesztette: OSZTOVITS ANDRÁS Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Angyal Zoltán, 2021 © Asztalos Zsófia, 2021 © Chronowski Nóra, 2021 © Fazekas Judit, 2021 © Gyeney Laura, 2021 © Metzinger Péter, 2021 © Milassin László, 2021 © Osztovits András, 2021 © Szabó Marcel, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021 A kézirat lezárva: 2021. június 30. Angyal Zoltán: „A” rész III. fejezet: bevezető, 1–2. (Szabó Marcellal közösen), 3., 5., 6., 7., 8.; Asztalos Zsófia: „A” rész VII. fejezet; Chronowski Nóra: „A” rész II. fejezet (Osztovits Andrással közösen); Fazekas Judit: „A” rész IV. és V. fejezet; Gyeney Laura: „B” rész III. fejezet; Metzinger Péter: „B” rész IV., V., VI., VII. fejezet; Milassin László: „B” rész I., II., III., VIII. fejezet; Osztovits András: „A” rész VI. fejezet; Szabó Marcel: „A” rész I. fejezet, „A” rész III. fejezet: bevezető, 1–2. (Angyal Zoltánnal közösen), 4. Szerkesztette: OSZTOVITS ANDRÁS A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISBN 978 963 258 538 3 Budapest, 2021 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu • E-mail: [email protected] Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

5 TARTALOM ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 „A” rész JOG- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER I. FEJEZET AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1. Európa eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2. Európa az ókortól a második világháborúig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3. Európa a második világháború után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 4. Az Európai Közösségek kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4.1. A z európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén- és Acélközösség . . . . . . . . . 35 4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4.3. A Nyugat-európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 5. A z Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.1. Az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 5.2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 5.3. Az 1957-es Intézményegyesítő Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.4. Az 1965-ös Fúziós Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.5. Euroszklerózis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5.6. Az első bővítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.7. Déli bővítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.7.1. A második bővítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5.7.2. A harmadik bővítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 6. Az Egységes Európai Okmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 7. A Maastrichti Szerződés előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 7.1. A Maastrichti Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 8. A negyedik bővítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 9. Az Amszterdami Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 10. A Nizzai Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 11. Az ötödik, hatodik és hetedik bővítési kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

6 Tartalom 12. Út az Alkotmányos Szerződés felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 12.1. Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 12.2. Az Alkotmányos Szerződés bukásától az ún. Reformszerződésig . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 13. A Lisszaboni Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 14. Az első „szűkülés”: a Brexit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 II. FEJEZET INTEGRÁCIÓS CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK AZ ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEKBEN . . . . . . . . . 62 1. A jogállamiság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 1.1. A jogállamiság az Európai Unió Bírósága gyakorlatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 1.2. Jogállamiság és kondicionalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 1.2.1. A Bizottság jogállamiság-kerete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 1.2.2. Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer . . . . . . . . . . . . 68 III. FEJEZET AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 1. Az Európai Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 1.1. Európai Tanács – Európa Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 1.1.1. Az Európa Tanács kapcsolata az Európai Unióval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 1.1.2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 1.2. Az Európai Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 1.2.1. Az Európai Tanács létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 1.2.2. Az Európai Tanács összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 1.2.3. Az Európai Tanács feladatai és elnöke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 1.2.4. Az Európai Tanács ülései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 1.2.5. Az Európai Tanács döntéshozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 2. Az Európai Unió Tanácsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2.1. A Tanács összetétele és működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2.1.1. A tanácsi formációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2.1.2. A Tanács ülései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 2.1.3. A COREPER, a bizottságok és a munkacsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 2.1.4. A Tanács soros elnöksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 2.1.5. A Főtitkárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 2.2. A Tanács feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 2.2.1. Az uniós jogszabályok megvitatása és elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 2.2.2. A tagállami szakpolitikák koordinálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 2.2.3. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 2.2.4. Nemzetközi megállapodások megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 2.2.5. Az Unió költségvetésének elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 2.3. Döntéshozatal a Tanácsban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 2.3.1. Az egyhangú döntéshozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2.3.2. A minősített többséggel történő döntéshozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 3. Az Európai Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 3.1. A Bizottság összetétele és tagjainak kinevezési eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Tartalom 7 3.1.1. A biztosok száma és kinevezésük feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 3.1.2. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 3.2. A Bizottság szervezeti felépítése és döntéshozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 3.2.1. A Bizottság elnöke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 3.2.2. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 3.2.3. A biztosi kabinetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 3.2.4. A Bizottság főtitkára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 3.2.5. Főigazgatóságok és szolgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 3.2.6. Döntéshozatali eljárások a Bizottságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 3.3. A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága, és megbízatásuk megszűnésének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 3.3.1. A függetlenség szerepe és garanciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 3.3.2. Összeférhetetlenségi szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 3.3.3. Az elszámoltathatóság eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 3.3.4. A biztosi megbízatás megszűnésének okai és esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3.4. A Bizottság feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3.4.1. Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 3.4.2. A Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás . . . 106 3.4.3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.4.4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . 107 3.4.5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 3.4.6. Az Unió külső képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 3.4.7. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 3.4.8. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára . . . . . . . . . 110 4. Az Európai Parlament . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.1. Az Európai Parlament létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.1.1. A Parlament elődei: a Közös Gyűlés és a Gyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.2. Az Európai Parlament működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.2.1. Az Európai Parlament székhelye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 4.2.2. Az Európai Parlament képviselői és választásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 4.2.3. Az Európai Parlament tisztségviselői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.4. Az Európai Parlament pártcsoportjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 4.2.5. Az Európai Parlament határozatképessége, nyelvei, bizottságok . . . . . . . . . . . . . . . 115 4.3. Az ombudsman és a Petíciós Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 4.4. Az Európai Parlament hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.4.1. Önigazgatási hatáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.4.2. Részvétel a jogalkotásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.4.2.1. Konzultációs eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.4.2.2. Rendes jogalkotási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 4.4.2.3. Egyetértési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 4.4.2.4. Költségvetési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 4.4.3. Politikai ellenőrző szerep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 4.4.4. Jogi ellenőrző szerep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 4.5. Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 5. Az Európai Számvevőszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 5.1. A Számvevőszék létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

8 Tartalom 5.2. A Számvevőszék összetétele és szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 5.3. A Számvevőszék függetlensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 5.4. A Számvevőszék működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 6. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 6.1. A KBER és az EKB létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 6.1.1. A gazdasági és monetáris unió programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 6.1.2. A KBER kétszintű szervezeti felépítése és az eurórendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 6.1.3. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben . . . . . . . . . . . . . . . . 130 6.2. Az EKB célkitűzései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 6.3. Az EKB feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 6.3.1. Alapvető feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 6.3.1.1. Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása . . . . . . . . . . 132 6.3.1.2. A devizaműveletek végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 6.3.1.3. A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése . . . . . . . . . . . 132 6.3.1.4. A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása . . . . . . . . . . . . . 133 6.3.2. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 6.3.3. Egyéb feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 6.3.3.1. Konzultatív és véleményező funkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 6.3.3.2. A hitelintézetek prudenciális felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 6.3.3.3. Statisztikai feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 6.3.3.4. Jogalkotó és végrehajtó funkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 6.4. Az EKB döntéshozatali rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 6.4.1. A Kormányzótanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 6.4.2. Az Igazgatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 6.4.3. Az Általános Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 6.5. A jegybanki függetlenség és annak uniós jogi biztosítékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.5.1. Elméleti alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.5.2. Intézményi függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 6.5.3. Személyi függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 6.5.3.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 6.5.3.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 6.5.3.3. A felmentési eljárás és garanciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.5.3.4. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos biztosítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.5.4. Funkcionális függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 6.5.5. Pénzügyi-gazdasági függetlenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 6.5.6. Jogforrástani megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 6.6. A z EKB demokratikus elszámoltathatósága és a bírói felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . 143 6.6.1. Az EKB kapcsolata a Tanáccsal és a Bizottsággal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 6.6.2. Az EKB beszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 6.6.3. Az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 6.6.4. Az EKB és az Európai Unió Bírósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 7. Az Európai Unió Bírósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 7.1. Az Unió bírósági rendszerének fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 7.2. A Bíróság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 7.2.1. Összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 7.2.2. A bírák és a főtanácsnokok kinevezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 7.2.3. A bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 7.2.4. A Bíróság elnöke és hivatalvezetője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151

Tartalom 9 7.2.5. Az ítélkező testületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 7.2.6. A Bíróság hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 7.3. Törvényszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 7.3.1. Összetétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 7.3.2. A bírák, az elnök és a hivatalvezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 7.3.3. Ítélkező testületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 7.3.4. A Törvényszék hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 7.3.5. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 7.4. A Közszolgálati Törvényszék (2005–2016) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 7.5. A bírósági rendszer reformja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 7.6. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás fontosabb szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 7.6.1. Eljárás a Bíróságon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 7.6.2. Eljárás a Törvényszéken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 8. Tanácsadó testületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 8.1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 8.2. Régiók Európai Bizottsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 9. Az Európai Beruházási Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 9.1. Az EBB feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 9.2. Finanszírozási alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 9.3. Az EBB döntéshozatali rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 9.3.1. A Kormányzótanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 9.3.2. Az Igazgatótanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 9.3.3. Az Igazgatási Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 9.3.4. A Számvizsgáló Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 9.4. Az EBB és az Európai Unió Bírósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 IV. FEJEZET AZ EU JOGRENDSZERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 1. Az Európai Unió jogi személyisége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 2. Az Európai Unió jogrendszere – az uniós jog forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 2.1. Az Európai Unió jogrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 2.2. Az uniós jog jogforrási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 2.2.1. Elsődleges uniós jogforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 2.2.2. Másodlagos jogforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 2.2.2.1. Általános követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 2.2.2.2. A másodlagos jogforrások típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 3. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 3.1. Jogalkotási aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 3.2. A nem jogalkotási aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 3.2.1. F elhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok (EUMSZ 290. cikk) . . . . . . . 197 3.2.2. Végrehajtási aktusok (EUMSZ 291. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 3.3. Egyéb jogforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 3.4. Az uniós acquis – uniós vívmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4. A jogi aktusok elfogadására irányuló eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 4.1. A jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 4.1.1. A rendes jogalkotási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 4.1.2. Különleges jogalkotási eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206

10 Tartalom 4.2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 4.3. A nem jogalkotási eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 4.3.1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása (EUMSZ 290. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 4.3.2. V égrehajtási aktus elfogadására irányuló eljárás (komitológia, EUMSZ 291. cikk) 211 5. A hatáskör-átruházás elve – az Európai Unió hatáskörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 5.1. A hatáskör-átruházás elve (EUMSZ 5. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 5.2. Az uniós hatáskörök fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 5.3. Az ún. rugalmassági klauzula (EUMSZ 352. cikk) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 5.4. A szubszidiaritás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 5.4.1. A szubszidiaritás elvének a jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 5.5. Az arányosság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 6. Jogharmonizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 6.1. A jogharmonizáció/jogközelítés fogalma és fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 6.2. Jogharmonizációs jogalapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 6.3. A jogharmonizációs intézkedések fajtái – a jogharmonizáció eszközei . . . . . . . . . . . . . 228 6.4. A tagállami jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . 229 6.5. Egyéb uniós szabályozási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 7. Az uniós jog alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 7.1. Az uniós jog elsőbbsége és autonómiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 7.1.1. Az uniós jog elsőbbsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 7.1.2. Az uniós jog autonómiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 7.2. Az uniós jog közvetlen hatályának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 7.2.1. A közvetlen hatály elvének fogalma és fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 7.2.2. A közvetlen hatály elvének kimunkálása az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 7.3. A közvetlen alkalmazhatóság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 7.4. A közvetett hatály – értelmezési kötelezettség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 7.5. A kölcsönös elismerés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 7.6. Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 7.6.1. Az alapvető jogok védelme az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában . . . . . . . . 259 7.6.2. Az alapvető jogok szabályozásának történeti fejlődése az elsődleges uniós jogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 7.6.3. Az Európai Unió alapértékei és védelmük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 7.6.3.1. Az alapvető értékek tagállami megsértése estén követendő eljárás és jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 7.6.4. Az alapvető jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 7.6.5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 7.6.6. Az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 V. FEJEZET A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI AZ UNIÓS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉRDEKÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 1. A lojális együttműködés elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275 1.1. A lojális együttműködés elvének fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 1.2. A tagállamokat terhelő általános kötelezettségek címzettjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 1.3. A lojális együttműködés elve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában . . . . . . . . . . 280

Tartalom 11 2. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 2.1. A tagállami kártérítési felelősség elvének jelentéstartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 2.2. A tagállamnak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének feltételei 285 VI. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK EGYES ELJÁRÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 1. Kötelezettségszegési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 1.1. Az uniós jog érvényesülését kikényszerítő eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 1.2. A kötelezettségszegési eljárás jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 1.3. A tagállami kötelezettségszegést megalapozó jogsértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291 1.3.1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése . . . . . . . . . 291 1.3.2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése . . . . . . . . . . . . . 292 1.3.3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 1.3.4. Az uniós jog általános elveinek megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 1.3.5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával . . . . . . . 294 1.3.6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások . . . 295 1.3.7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 1.3.8. A tagállamnak uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 1.3.9. Az „általános és tartós” tagállami jogsértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 1.4. A kötelezettségszegési eljárás megindítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297 1.5. A pert megelőző eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298 1.6. A bírósági eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.6.1. A bírósági eljárás általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.6.2. Bizonyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 1.6.3. Az ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 1.7. A tagállam által egy másik tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 1.8. A tagállami kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásának kikényszerítése . . 305 1.9. Az irányelvek átültetésének elmulasztása esetén alkalmazható szankciók . . . . . . . . . . . 307 2. Semmisségi eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2.1. A semmisségi eljárás általános jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2.1.1. Garanciális felülvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 2.1.2. Hatásköri szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 2.2. A megtámadható jogi aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309 2.2.1. Elsődleges jog, nemzetközi szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 2.2.2. Előkészítő, közbenső intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310 2.2.3. Megerősítő intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 2.2.4. Belső szervezeti intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 2.2.5. Nem kötelező jellegű intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 2.2.6. Az uniós intézmény gyakorlata, hallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 2.2.7. A hatályon kívül helyezett jogi aktus helyébe lépő új jogi aktus . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.2.8. Magánjogi szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.3. Peres felek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.3.1. Felperesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312 2.3.1.1. Privilegizált felperesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313 2.3.1.2. Kvázi privilegizált felperesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314

12 Tartalom 2.3.1.3. Magánszemélyek keresetindítási joga („locus standi”) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314 2.3.1.3.1. A jogi aktus címzettjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 2.3.1.3.2. Közvetlen érintettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 2.3.1.3.3. Személyes érintettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315 2.3.1.3.4. Rendeleti jellegű jogi aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 2.3.2. Alperesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2.4. A semmisségi kereset jogcímei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317 2.4.1. Hatáskör hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 2.4.2. Lényeges eljárási szabálysértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 2.4.3. A Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320 2.4.4. Hatáskörrel való visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 2.5. A semmisség vizsgálatának terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 2.6. A semmisségi eljárás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322 2.7. Semmisséget megállapító határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 2.8. Fennmaradó joghatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324 2.9. Az uniós intézmények kötelezettségei a jogi aktust semmisnek nyilvánító, illetve mulasztást megállapító ítéletek esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325 2.10. A semmisségi kereset és a szerződésen kívüli felelősség kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . 326 3. Mulasztási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327 3.1. Uniós intézmények, szervek, hivatalok mulasztásának megállapítása iránti eljárás . . . . 327 3.2. Peres felek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 3.3. A mulasztási eljárás szakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 3.3.1. Perelőkészítő szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 3.3.2. Peres eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 3.3.2.1. Tagállamok, uniós intézmények keresetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 3.3.2.2. Magánszemélyek keresetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 4. Az előzetes döntéshozatali eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 4.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, helye az EU jogvédelmi rendszerében . . . . . . . 332 4.2. Az előzetes döntéshozatali eljárás jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 4.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás szakaszai az EuB előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 4.3.1. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok . . . . . 334 4.3.2. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok . . . . 335 4.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 4.4.1. Bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335 4.4.2. Választottbíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336 4.4.3. Kamarák, köztestületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4.5. Az előterjeszthető kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337 4.5.1. A Szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 4.5.2. A másodlagos uniós jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 4.6. A peres felek jogai – a nemzeti bíróságok ezzel kapcsolatos feladatai . . . . . . . . . . . . . . . 340 4.7. Az előterjesztés szükségességének mérlegelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 4.8. Az előterjesztés megengedhetősége – az EuB hatáskörének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . 342 4.9. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 4.10. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettek . . . . . . . . . . . . . . . . 344 4.10.1. Az előterjesztési kötelezettség sajátos esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 4.10.1.1. Nemperes eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 4.10.1.2. Uniós jogi norma érvényességének vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345

Tartalom 13 4.10.2. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 4.10.3. Az előterjesztési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . 345 4.10.3.1. Védelem az uniós jog alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletek hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 4.11.1. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya az eljárást kezdeményező bíróságra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 4.11.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . 350 4.11.3. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya más tagállami bíróságokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 4.11.3.1. Uniós jogi normát értelmező ítélet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351 4.11.3.2. Uniós jogi norma érvényességét vizsgáló ítélet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 VII. FEJEZET AZ UNIÓS POLGÁRSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 1. Az uniós polgárság fogalma és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354 2. Az uniós polgárság alanyi köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355 3. Az uniós polgárok jogai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 3.1. A szabad mozgás joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 3.2. Választójog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 3.3. A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 3.4. Az európai ombudsmani (EO) panasz joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367 3.5. A petíciós jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 3.6. Az uniós polgári kezdeményezéshez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 „B” rész BELSŐ PIAC JOGA I. FEJEZET BELSŐ PIAC FOGALMA ÉS AZ ALAPSZABADSÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 1. A belső piac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 2. Az alapszabadságok általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 2.1. A négy szabadsággal kapcsolatos alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 2.1.1. Az alapszabadságok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 2.1.2. Az alapszabadságok viszonya egymáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378 3. Az alapszabadságok hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 3.1. Határokon átívelő viszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 3.2. Kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 3.3. Joggal való visszaélés az alapszabadságok kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 4. Közvetlen alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 5. Az alapszabadságokkal kapcsolatos kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 5.1. Tagállamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 5.2. Személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382 5.3. Az EU intézményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383

14 Tartalom 6. Tilalmi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 6.1. A diszkrimináció tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 6.2. Nem diszkriminatív jellegű korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384 7. Kivételek az alapszabadságok megsértését tiltó szabályok alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 7.1. Az EUMSZ által rögzített kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 7.2. Az uniós írott jogban nem szereplő kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 7.3. Az arányosság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386 7.4. Ütközés az uniós alapjogokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388 II. FEJEZET AZ ÁRUK SZABAD ÁRAMLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 1. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 2. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 3. Az Európai Unió mint vámunió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 3.1. Az áruforgalom alapszabadságának külső oldala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394 3.2. Az áruforgalom alapszabadságának belső oldala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395 4. Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 5. A tagállamon belüli diszkriminatív és piacvédő adók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397 6. A mennyiségi korlátozások kiküszöbölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 6.1. Általános kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 6.2. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó tilalmi rendelkezések tárgyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 6.3. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozásokkal és az azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alanyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 6.4. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások tartalmi kérdései . . . . . . . . . 403 6.4.1. Az import közvetlen tilalma vagy korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 6.4.2. Diszkrimináció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404 6.5. A behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések . . . . 406 6.5.1. Általános alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 6.5.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 6.5.2.1. Dassonville-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 6.5.2.2. A Cassis de Dijon-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 6.5.2.3. Keck-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 6.5.2.4. A Keck-formula alkalmazása a reklámok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415 6.5.2.5. De Agostini-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 6.5.2.6. A termék bizonyos célra való használatának tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 6.6. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés . . . . . . 419 6.6.1. A kiviteli korlátozások tilalmi szabályainak szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 6.6.2. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 6.6.3. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések . . 420 6.7. A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 6.7.1. A kivételek általános kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 6.7.1.1. Közerkölcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 6.7.1.2. Közrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424 6.7.1.3. Közbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425

Tartalom 15 6.7.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme . . . . . . . . . . 426 6.7.1.5. Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 6.7.1.6. Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 6.7.2. Íratlan kivételek, kényszerítő érdekek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429 6.8. Teszt a EUMSZ 34. cikke alkalmazására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 7. Állami monopóliumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 III. FEJEZET A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 1. A munkaerő szabad áramlásának koncepciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 2. A munkavállaló fogalma – az EUMSZ 45. cikkének személyi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 3. A munkavállalókat és családtagjaikat megillető jogosultságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 3.1 Az EUMSZ 45. cikke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 3.2. A Tanács 492/2011/EU rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról . . . 441 3.2.1 A foglalkoztatáshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441 3.2.2. A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 3.2.2.1. Foglalkoztatási és munkafeltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444 3.2.2.2. Szociális előnyök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 3.2.2.3. Adóelőnyök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 3.2.2.4. Lakhatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 3.2.2.5. Szakiskolai képzés, átképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449 3.2.2.6. Szakszervezeti jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 3.3. A családtagokat megillető jogosítványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 4. Nemzetközi elem szükségessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 5. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 5.1. A közrendi, közbiztonsági kivételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 5.2. A közszolgálatban történő foglalkoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455 5.3. A bírói esetjog kivételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 6. Társadalombiztosítási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458 IV. FEJEZET A LETELEPEDÉS, A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS A TŐKEMOZGÁS SZABADSÁGÁNAK KÖZÖS ALAPJAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 1. A szabályozás szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 2. Tagállamok közötti szituáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 3. A szabadságok elhatárolása egymástól és más jogintézményektől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465 3.1. Diszkriminációtilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466 3.2. Munkavállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 3.3. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467 3.4. Letelepedés és tőkemozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468 3.5. Szolgáltatásnyújtás és tőkemozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469 4. Egyenlő bánásmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 5. Kölcsönös elismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471

16 Tartalom 6. A korlátozások igazolhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 6.1. Az EUMSZ alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 6.2. Az EuB gyakorlatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 6.3. A Gebhard-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 7. Joggal való visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477 8. A letelepedési jog, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságainak alkalmazása . . . . 478 V. FEJEZET LETELEPEDÉSI JOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 1. A letelepedés funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 2. A letelepedés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481 3. Elsődleges és másodlagos letelepedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 4. Származási tagállam és fogadó tagállam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482 5. A letelepedési jog alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 6. A társaságok szabad letelepedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 6.1. A társaság jogi léte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 6.2. Székhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 6.3. Az EuB gyakorlata a társaságok letelepedési joga vonatkozásában . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 6.3.1. Daily Mail . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 6.3.2. Centros, Überseering, Inspire Art, SEVIC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 6.3.3. Cartesio, VALE, Polbud . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 6.4. A nemzetközi átalakulás tételes jogi szabályozása: a 2019/2121 irányelv . . . . . . . . . . . . 491 7. A letelepedési jog és a nemzetközi adójog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 7.1. A kettős adóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 7.2. Letelepedés és illetőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 7.3. Az európai joggyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493 VI. FEJEZET A SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 1. Szolgáltatás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497 2. A szabadság alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499 3. A szabadság tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500 3.1. A Carpenter-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 3.2. A szolgáltatási irányelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 3.3. Szabályozott szakmák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503 3.3.1. A jogi szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504 4. Korlátozások és igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 4.1. Eltérő tagállami szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 4.2. Közrend és közbiztonság, közérdeken alapuló nyomós ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 4.3. Reklámozási és ajánlattételi tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509

Tartalom 17 VII. FEJEZET A TŐKE- ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 1. A tőkemozgás és a fizetési műveletek tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 1.1. Tőkemozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 1.1.1. Közvetlen befektetés – portfólióbefektetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512 1.1.2. Beruházásvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 1.2. Fizetési műveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 2. A jogosultak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 3. Korlátozások és igazolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 3.1. A tételes jogi korlátozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 3.2. Kettős adóztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517 3.3. Állami protekcionizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 3.3.1. Aranyrészvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 3.3.2. Hatósági ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 3.4. További igazolási lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521 3.4.1. A magyar termőföldre vonatkozó 2013-as szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 VIII. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ VERSENYJOGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 1. Célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 2. Hatáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524 3. Az Európai Unió kartelljoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 3.1. Az uniós kartelljog viszonya a hasonló nemzeti versenyjogi szabályokhoz . . . . . . . . . . 525 3.2. Az uniós kartelljog hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 3.3. Kartelltilalom – EUMSZ 101. cikk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 3.3.1. A kartelltilalom tényállási elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 3.3.1.1. Megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 3.3.1.1.1. A megállapodás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 3.3.1.1.2. A vállalkozások társulásai által hozott döntések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 3.3.1.1.3. Összehangolt magatartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530 3.3.1.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531 3.3.1.3. A verseny korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 3.3.1.3.1. A verseny célzatos korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533 3.3.1.3.2. A nem kifejezetten, csak hatásukban versenykorlátozó megállapodások . . 533 3.3.1.4. A kartelltilalom alóli mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 3.3.1.4.1. Rendelet a mentesítésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 536 3.3.1.4.2. Csoportos mentesítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 3.3.1.4.3. Vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira vonatkozó csoportmentességi rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 3.3.1.5. A versenyt korlátozó, torzító megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások csoportosítása . . 538 3.3.1.5.1. Horizontális vállalati kooperációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 3.3.1.5.2. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540 3.3.1.5.3. Áruforgalmazás – Vertikális vállalati együttműködés . . . . . . . . . . . . . . . . 540 3.3.1.5.4. Technológiaátadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541

18 Tartalom 4. A domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalma – EUMSZ 102. cikk . . . . . . . . . . . . . . . . 542 4.1. Általános megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 4.2. Piaci erőfölény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 4.2.1. Az erőfölény meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542 4.2.1.1. Együttes (kollektív) piaci erőfölény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 4.2.1.2. A piaci erőfölény megállapításának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 4.2.1.3. A releváns árupiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 543 4.3. A piaci erőfölénnyel való visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544 4.3.1. A piaci erőfölénnyel való korlátozó hatású visszaélés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 4.3.1.1. Az üzleti kapcsolat megtagadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545 4.3.1.2. Felfaló ár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546 4.3.1.3. Egyetlen márkához kötés, hűségkedvezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547 4.3.1.4. Árukapcsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 4.3.2. Kizsákmányoló jellegű visszaélések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 548 4.3.2.1. Túlzottan magas ár és tisztességtelen üzleti feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 4.3.2.2. A termelés korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 4.3.2.3. Az üzleti partnerek diszkriminációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 4.3.2.4. Jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549 5. Fúziókontroll . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 5.1. Általános kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550 5.2. A Fúziós Rendelet hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 5.2.1. A fúziók formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 5.2.1.1. Összeolvadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 5.2.1.2. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése . . . . . . . . . . . . . 551 5.2.1.3. Közös vállalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551 5.2.2. A fúziók ún. uniós (közösségi) léptéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 552 5.2.3. A forgalom számításának elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.2.3.1. Érintett vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.2.3.2. Kapcsolódó vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.2.3.3. Forgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.3. A fúziók engedélyezésének feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.3.1. Dominanciateszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553 5.3.2. A „SIEC”-teszt (significant impediment of effective competition) . . . . . . . . . . . . . 554 5.3.3. Versenykorlátozó mellékmegállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556 5.4. Kapcsolat a tagállami fúziókontrollról szóló szabályokhoz; a „one-stop-shop” rendszer 556 5.5. Eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557 5.5.1. Az összefonódás bejelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557 5.5.2. Kétszakaszos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557 5.6. Fúziókontroll (Fúziós Rendelet) – átekntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558 6. Állami és különleges státusú vállalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 6.1. Általános kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 6.2. A 106. cikk (1) bekezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 6.2.1. A köz- és privilegizált vállalkozások meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559 6.2.2. Tilalmazott intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560 6.3. A 106. cikk (2) bekezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 6.3.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 6.3.2. Alkalmazhatóság előfeltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561 6.3.3. A vállalkozásra rábízott szolgáltatás ellátásának akadályozása . . . . . . . . . . . . . . . . 561 6.4. Az Európai Bizottság kompetenciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562

Tartalom 19 7. Állami támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 7.1. Az állami támogatás megállapításának előfeltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563 7.1.1. Az állami támogatás fogalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 7.1.1.1. Általános feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 7.1.1.2. A tagállam tőkerészesedése az adott vállalkozásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565 7.1.1.3. Keresztszubvenció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 566 7.1.1.4. Adók, járulékok, illetékek által finanszírozott állami támogatások . . . . . . . . . 566 7.1.1.5. A tagállamok általi vagy állami forrásból származó támogatások . . . . . . . . . . 566 7.1.2. A támogatott vállalkozások és áruk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 7.1.3. A támogatás sajátos vonásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 7.1.4. A támogatás versenyt torzító hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568 7.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568 7.1.6. De minimis szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 568 7.2. Kivételek az állami támogatások tilalma alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 569 7.3. Az állami támogatásokra vonatkozó eljárásjogi kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 7.3.1. Új állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 7.3.1.1. Bejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570 7.3.1.2. Előzetes ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 7.3.1.3. Az állami szubvenció visszatérítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571 7.3.2. A már hatályban lévő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok . . . . . . . . . . . . . 572 7.3.3. Rendkívüli körülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 572 1. számú függelék: AZ EURÓPAI UNIÓ ÜGYNÖKSÉGEI ÉS EGYÉB SZERVEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 1. Szabályozási ügynökségek és szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 1.1. Politikai ügynökségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 580 1.1.1. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) . . . . . . . . . . 580 1.1.2. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 580 1.1.3. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 1.1.4. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 1.1.5. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) . . 582 1.1.6. Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 582 1.1.7. Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUREFOUND) . . . 583 1.1.8. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) . . . . . . . . . . . . . 583 1.1.9. Európai GNSS Ügynökség (GSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 1.1.10. Európai Gyógyszerügynökség (EMA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 584 1.1.11. Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 585 1.1.12. E urópai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) . . . . . . . . . . . . . . 585 1.1.13. Európai Határőrizeti Ügynökség (EMA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 1.1.14. Európai Képzési Alapítvány (ETF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 586 1.1.15. Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 1.1.16. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 587 1.1.17. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) . . 588 1.1.18. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 588 1.1.19. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589 1.1.20. Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 589

20 Tartalom 1.1.21. Európai Vasúti Ügynökség (ERA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590 1.1.22. Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 590 1.1.23. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) . . 591 1.1.24. Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591 1.1.25. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591 1.2. Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592 1.2.1. Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (ISS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 592 1.2.2. Az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593 1.2.3. Európai Védelmi Ügynökség (EDA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 593 1.3. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségek . . 593 1.3.1. Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust) . . . . . . . . . . . . 593 1.3.2. Európai Rendőrakadémia (CEPOL) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 594 1.3.3. Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595 2. Az Euratom-Szerződés alapján létesített ügynökségek és testületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 2.1. A Fúzióenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 2.2. Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596 3. Végrehajtó ügynökségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 3.1. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (TEN-T EA) . . . . . . . . . . . . 597 3.2. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 3.3. Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597 3.4. Kutatási Végrehajtási Ügynökség (REA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 3.5. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) . . . . . . . . . . . . . 598 3.6. Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 4. Pénzügyi felügyeleti szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 4.1. Európai Bankhatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598 4.2. Európai Értékpapírpiaci Hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 4.3. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 4.4. Európai Rendszerkockázati Testület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 5. Egyéb szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 5.1. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599 5.2. Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600 2. számú függelék: AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA HATÁROZATAINAK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . 603

ELŐSZÓ Az első magyar nyelvű, átfogó monográfia az európai integráció második világhá- ború utáni jog- és intézményrendszeréről a kiváló jogtudós, intézményalapító Mádl Ferenc nevéhez fűződik. Az 1974-ben megjelent, Az Európai Gazdasági Közösség joga című munkájával korát messze megelőzve csillantotta fel a reményt, hogy van alterna- tívája a Szovjetunió által a kelet-európai országokra rákényszerített hatalomnak, más- ként, hatékonyabban is lehet szervezni az európai nemzetek együttműködését. Az Európai Gazdasági Közösséget 1992-ben Európai Unióra nevezték át, jogrend- szerének szervezett oktatása Magyarországon az egyetemi jogászképzés keretei között pedig másfél évtizedes múltra tekint vissza. Ezalatt több kiváló tankönyv, jegyzet látott napvilágot, amelyekből joghallgatók ezrei ismerkedhettek meg az európai integráció- val, annak a tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatásával. Ezt a tudást megszerezve ma már sokan dolgoznak uniós intézményeknél külföldön, segítve Magyarországot, vagy éppen azt ellenőrizve, hogy vállalt kötelezettségeinek – a többi tagállamhoz ha- sonlóan – mindenben eleget tesz-e. Az egyes jogi karokon – a meglévő hasonlóságok mellett – hangsúlybeli különbsé- geket is találhatunk e tantárgy oktatásában. Tankönyvünk szerzői négy jogi karon ok- tatnak, és arra vállalkoztak, hogy az ott szerzett tapasztalataikat egymással megosztva, közösen írják meg ezt a kiadványt. Legfontosabb célunk az volt, hogy az Európai Unió jog- és intézményrendszerének, valamint az úgynevezett belső piac jogának esszenc­ iáját készítsük el, azaz azt a törzsanyagot, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy a későbbiekben gyakorló jogászként megállja a helyét. Ebből az is következik, hogy sok minden kimaradt, de a biztos alapokra később már könnyebb építkezni. Mivel tankönyvünket az egyetemi jogászképzés számára készítettük, ezért azt a jog- hallgatóknak ajánljuk. Reméljük és kívánjuk, hogy ez az első találkozásuk az Európai Unióval sikeres legyen, megértsék az európai integráció céljait és megoldásait, és kedvet kapjanak ahhoz, hogy még többet megtudjanak minderről. Hisszük, hogy tankönyvünk szakmai sikere leginkább így mérhető majd le igazán! Budapest, 2012 júliusában a szerkesztő



ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ 2012 szeptemberében jelent meg tankönyvünk, mellyel nem kevesebbet céloztunk meg, mint hogy a jogászképzés számára egy kötetben gyűjtsük össze az Európai Unió jog- és intézményrendszerével, valamint a belső piac jogával kapcsolatos alapismere- teket. Továbbra is valljuk, hogy az egyetemi oktatás keretei között is az érdeklődés felkeltése és a biztos alapok lerakása a legfontosabb feladat, mivel csak ezek birtokában tudják a hallgatók később továbbfejleszteni tudásukat. Tankönyvünkből az elmúlt három tanévben négy jogi karon tanultak a hallgatók. A tőlük, illetve oktató kollégáinktól kapott visszajelzések alapján készítettük el a most megjelent második kiadást, az eredetit némileg átszerkesztve, kibővítve. Nem volt ese- ménytelen ez az időszak az Európai Unió történetében sem, elég ha csak Horvátország csatlakozására, az európai parlamenti választásra, az új Európai Bizottság megalaku- lására, vagy éppen a görög adósságválságra gondolunk. Az ezekre adott jogi és intéz- ményi válaszokat is bedolgoztuk könyvünkbe. Az Európai Uniót érintő kérdések ös�- szetettségére, a változások gyorsaságára jellemző, hogy a második kiadás kéziratának lezárását követően vált egyértelműen láthatóvá az a migrációs hullám, amire egészen biztosan új megoldásokkal kell reagálnia az uniós döntéshozóknak. Nem változtattunk ugyanakkor azon eredeti célkitűzésünkön, hogy a vizsgált anyag- részek esetén nem mindenről, hanem csak a legfontosabb szabályokról szólunk, nem feszegetve ezáltal a befogadhatóság határait. Reméljük, hogy olvasóink is azzal a lel- kesedéssel merülnek el az EU-jog rejtelmeiben, amilyen örömmel ezt a tankönyvet írtuk, mely megismerési folyamat végén kedvet kapnak ahhoz, hogy a közös európai kérdések megoldásában tevékenyen is részt vegyenek! Budapest, 2015. szeptember a szerkesztő



ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ Kilenc év alatt tankönyvünknek már a harmadik, aktualizált és bővített kiadása je- lenik meg. Ez a tény nem az előző kiadások kritikája, hanem az európai integráció di- namikájának velejárója: csatlakozás és kilépés, uniós intézmények változó stratégiái, gazdasági és menekültválság, az Európai Unió jövőjét érintő viták – csak a legismertebb történéseket felsorolva a közelmúltból. Magyarország most már több mint másfél évti- zede teljes jogú tagállam, amely időszak alatt tovább mélyült a belső piaci és uniós jogi integrációja, az ezzel együtt járó kérdések, konfliktusok pedig egyre szerteágazóbbak. Nincs könnyű helyzetben, aki most kezd el az egyetemen mindezzel ismerkedni. Igyekeztünk ezúttal is megtalálni a helyes arányt az információk mennyiségének kiválasztásában és – az előző kiadásokhoz hasonlóan – arra törekedni, hogy az uniós jog biztos alapjait rakjuk le a kötet célközönsége, a joghallgatók számára. Nem elriasz- tani, hanem segíteni szeretnénk őket az elsőre talán szövevényesnek tűnő uniós jog- és intézményrendszer saját logikájának a megértésében, ami az első lépés az eredményes tanuláshoz, az uniós történésekben való sikeres tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha olvasóink helyenként – minden szándékunk ellenére – túlságosan hosszúnak, nehezen érthetőnek találnának egy-egy részt, gondoljanak az Európai Bizottság első elnöke, Walter Hallstein biztatására: „Aki az európai dolgok kapcsán nem hisz a csodákban, az nem realista!”. Budapest, 2021. szeptember a szerkesztő



„A” rész Jog- és intézmény- rendszer



I. FEJEZET AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1. Európa eredete Kontinensünk elnevezése a görög mitológiából ered. A legenda szerint Európa (Ĺńώđη) egy előkelő származású föníciai asszony volt, akit Zeusz, a görög főisten egy fehér bika képében elrabolt és elcsábított. Európa mint földrajzi elnevezés már a klasszikus ókor idején létezett, már Hérodo- tosz is régóta létező fogalomként utalt rá. A mai földrajzi meghatározás szerint Európát mint földrajzi egységet nyugatról és északról az Atlanti-óceán és az Északi-tenger, délről a Földközi-tenger határolja, míg Ázsiától az Urál vízválasztója, a Kaszpi-tenger, valamint a Kaukázus és a Fekete-tenger választja el. Európa a Föld felszínének mintegy két százalékát foglalja el. Megjegyezendő, hogy földrajzi közelségük miatt egyes föld- rajztudósok Máltát korábban Afrikához, Ciprust pedig Ázsiához sorolták, de a modern kori földrajzi felfogásban az említett szigeteket Európához tartozóként szokták leírni. Európa határait keleten, illetve délkeleten politikai-kulturális tényezők alakították ki, ennek megfelelően azok bizonyos mértékig tetszőlegesek, hiszen a legtöbb helyen a szárazföldön húzott határ választja el Ázsiától. Egyesek Európát elsősorban kulturális fogalomként írták körül. A neves cseh író, Milan Kundera például híressé vált esszéjében a római kereszténységből eredő spiri- tuális egységként írta le. Joseph Weiler New York-i professzor hasonló álláspontot fo- galmazott meg „Keresztény Európa” című könyvében. A kontinens utóbbi, több mint fél évszázadát meghatározó integrációs szervezetnek, az Európai Uniónak csak az eu- rópai kontinensen fekvő ország lehet a tagja. Mivel vitatott, hogy Európa földrajzi, kulturális vagy politikai fogalom, bizonyos országok esetében bizonytalan, hogy po- tenciálisan tagjai lehetnének-e az Európai Uniónak. 2. Európa az ókortól a második világháborúig Európában a Római Birodalom óta létezik a jog eszközeivel egységessé tett birodalom koncepciója. A rómaiak a Földközi-tenger medencéjének meghódítását követően sem igyekeztek a meghódított népek vallását, kultúráját, identitását lerombolni. Éppen ellen-

30 „A” RÉSZ – I. FEJEZET kezőleg, a rómaiak maguk állítottak a meghódított népek isteneinek szentélyeket a biro- dalom fővárosában, és támogatták a görög kultúra meghonosodását Rómában is. A Ró- mai Birodalmat valójában az erős hadsereg és a fejlett jogrendszer tartotta össze. Attól kezdve, hogy 380-ban I. Theodosius császár a kereszténységet államvallássá tette, a Ró- mai Birodalomban a jog és a hadsereg összetartó ereje mellett megjelent egy spirituális tényező, amely a különböző etnikai eredetű és kultúrájú népek egységét szolgálta. Bár a barbár germán törzsek 476-ban megdöntötték a Nyugatrómai Birodalmat, a középkor évszázadai során végig jelen volt a keresztény római birodalom visszaállítá- sának ideája. Ennek első kísérletére 800-ban került sor, amikor a Nyugat-Európa nagy részét uralma alá hajtó Frank Birodalom vezetője, Nagy Károly császárrá koronáztat- ta magát. Nagy Károlyt mind a franciák, mind a németek korai történelmük kiemelke- dő alakjának tartják. Hamarosan azonban a frank birodalom részekre szakadt, és a nyugati – későbbi francia – része hosszú időre széttöredezett maradt. A német-római császár és a pápa XI–XII. századon végighúzódó küzdelmének oka az volt, hogy mind a Pápai Állam, mind pedig a magyar történelemkönyvekből Né- met-Római Császárságként ismert, de hivatalosan Római Szent Birodalomnak nevezett államalakulat képesnek és felhatalmazottnak érezte magát a keresztény európai egység megteremtésére és vezetésére. A pápaság és a császárság elhúzódó küzdelméből a csá- szárság került ki győztesen. Az első császár, Ottó 962-ben koronáztatta meg magát, mint a Római Szent Biroda- lom császára, és az államalakulat formailag egészen 1806-ig fennállt. A birodalom eredetileg a mai Németországra, Ausztriára, Svájcra, a Benelux államokra, Csehor- szágra, Szlovéniára, valamint Franciaország és Lengyelország egyes részeire terjedt ki. A birodalom számos kisebb egységre, királyságokra, hercegségekre és grófságokra tagolódott. Bár a császár egyes területeket közvetlenül kormányzott, az uralma alá tar- tozó területek jelentős részét a hűbéri láncolatban alárendelt hercegségek, grófságok stb. vezetőin keresztül irányította. IV. Károly bullája alapján 1356-tól a birodalom ve- zető uralkodói, a cseh király, a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a rajnai palotag- róf, a kölni, a trieri és a mainzi érsek választották meg a császárt (Kurfürsten). A választófejedelemségeken túl a birodalom több tucat ún. birodalmi államból állt, ezen államok egy-egy szavazattal rendelkeztek a Birodalmi Gyűlésben. Ez a többszin- tű államszervezet és irányítási struktúra az Európai Unió intézményrendszere szem- pontjából is figyelemre méltó. A korábban katolikus német fejedelemségek egy része a reformáció következtében protestáns vallásúvá vált. Ezzel megbomlott a Római Szent Birodalom tagállamainak egysége, ami katonai összetűzésekhez vezetett. A kibontakozó háborús konfliktusba beavatkozott Franciaország, Spanyolország és Svédország. A harmincéves háborút (1618–1648) lezáró vesztfáliai békével született meg a nemzetközi jog legfontosabb kon- cepciója, az államok szuverén egyenlőségének gondolata. A koncepció kidolgozása a Richelieu bíboros vezette francia tárgyalódelegációhoz fűződik. A szuverén egyenlőség tétele alapján az addigra mintegy háromszázra duzzadó kisebb német államalakulatokat

Az európai integráció története 31 a legnagyobb európai államokkal egyenrangúnak mondták ki. A német fejedelmeknek minden bizonnyal nagyon imponált, hogy a békét követően jogilag egyenrangúnak érez- hették magukat az akkor uralkodó XIV. Lajossal, a Napkirállyal, ez azonban névleges- sé tette a német-római császár uralmát, ezzel gyakorlatilag megszűnt a Római Szent Birodalom és az európai erőegyensúly Franciaország irányába tolódott el. A német egységet 1871-ben, a porosz–francia háborút követően állították helyre, Versailles-ban kiáltva ki a Német Birodalom megalakulását. A francia–porosz hábo- rúban Franciaország Elzászt és Lotaringiát is elvesztette, mely maradandóan mély se- bet ütött a franciákban. A régió a későbbiek során is területi viták és revizionizmus tárgya lett, míg végül a versailles-i békét követően ismét Franciaországhoz került és – a második világháború időszakát leszámítva – francia fennhatóság alatt maradt a német nyelvű lakosság fokozatos elvándorlása mellett. Ausztria kimaradt a német egységből, sőt észak-olaszországi területeit is sorra el- vesztette, ezért kénytelen volt megállapodni a negyvennyolcas hősies forradalom után kitartó és szilárd passzív ellenállást folytató magyarokkal. Az 1867-ben megkötött ki- egyezés alapján jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia. Ausztria és Magyarország között vámunió jött létre, egyúttal megállapodtak arról, hogy a két ország polgárai a másik államban munkavállalás céljából szabadon mozoghatnak, és ott a többi munka- vállalóval egyenlő gazdasági jogok illetik őket meg, a vállalkozások pedig jogosultak telepeket és fióktelepeket létrehozni, azaz élhetnek a letelepedés szabadságával. Az 1848/49-es magyar forradalom idején az osztrák, a német és az orosz császár egy közös hatalmi csoportosuláshoz, a Szent Szövetséghez tartozott. Ezen közös hatalmi ér- dek felbomlása (nevezetesen az Orosz Birodalom balkáni terjeszkedési szándéka és az Osztrák–Magyar Monarchia ennek megakadályozására irányuló törekvései) vezettek el végső soron az első világháború kirobbanásához: amikor 1914-ben Gavrilo Princip Sza- rajevóban merényletet követett el a Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd ellen, a Monarchia hadat üzent Szerbiának, amire válaszul Oroszország is mozgósításba kezdett. Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés felosztotta az Osztrák–Ma- gyar Monarchiát, területeket csatolt el Németországtól és rendkívül súlyos jóvátételi feltételeket írt elő. Foch francia tábornok a versailles-i szerződés aláírásakor azt mond- ta: „Ez nem békeszerződés, csak fegyverszünet húsz évre”. A francia álláspont szerint ugyanis a szerződés nem volt elég szigorú a németekkel. A brit miniszterelnök, Lloyd George éppen az ellenkezőjétől tartott, hogy a túl szigorú feltételek ellen Németország egy napon fellázad. Az Egyesült Államok Kongresszusa pedig egyenesen megtagadta, hogy az igazságtalan békerendszert ratifikálja. Keynes a békeszerződés gazdasági ren- delkezéseit karthágói megoldásnak nevezte és az egyik legostobább megállapodásnak, amit valaha is kötöttek. A két világháború közötti időszak az első világháború megoldatlan kérdéseinek fe- szültségében telt. A német ajkú népesség kollektív bűnösségének kimondása, a vesztes államokat érő megaláztatások és tömeges kitelepítések, a drasztikus területvesztések keserű érzelmeket gerjesztettek a szövetséges erőkkel szemben. Az újonnan alakult

32 „A” RÉSZ – I. FEJEZET nemzetállamok elvágtak minden gazdasági kapcsolatot a korábbi anyaállamokkal. Ez a korábbi gazdasági munkamegosztás felbomlasztásával – akár a felbomlott Osztrák– Magyar Monarchia példáját is említve – szétzilált és erőtlen gazdasági konstellációkhoz vezetett. A nagy világgazdasági válság nyomán szárnyaló hiperinfláció és munkanél- küliség társadalmi feszültségeket keltett és a szélsőséges ideológiák felerősödésének kedvezett. A kommunista mozgalmak terjedése mellett megjelentek és gyors fejlődés- nek indultak a szocializmus egalitárius eszméit a nemzeti felsőbbrendűséggel ötvöző nemzetiszocialista és militáns fasiszta ideológiák is. Németország történelmi megaláztatását és gazdasági összeomlását követően újra fejlődésnek indult: a jóvátételek fizetése érdekében a német kormánynak teljesen át kellett szerveznie a nemzetgazdaságot. Németország is jelentős amerikai bankkölcsö- nökhöz jutott, és újraszervezett gazdaságával a háború után húsz évvel erősebb volt, mint valaha. Gyarmatosításból kimaradt államként nagyhatalmi ambícióinak betelje- sülését elsősorban a keleti terjeszkedésben látta. Keletről a békeszerződés nyomán ki- alakított gyenge államok vették körül, a gazdasági versenyben lemaradt Franciaország és Nagy-Britannia pedig alig-alig akart könnyíteni Németország jóvátételi terhein. A háború újra karnyújtásnyi közelségbe került. Ebben a történelmi helyzetben egy kiváló és felelős érzelmű francia politikus, Arist- ide Briand lépett fel, kétségbeesett kísérletet téve a háború megakadályozására. A Bri- and–Kellog-paktumban az Egyesült Államok és Franciaország leszögezi, hogy eluta- sítják a háborút, mint a viták rendezésének az eszközét. Briand 1929-ben a Nemzetek Szövetsége elé terjeszti Richard Koudenhove-Kalergi gróf tervét az európai egység föderális alapon történő megteremtéséről. Sajnos a javaslat megkésett, és a több mint hatvanmillió ember halálával járó második világháború után teremtődtek meg csak az európai integráció politikai feltételei. 3. Európa a második világháború után Már a második világháború alatt megkezdték a szövetségesek a háború utáni idő- szakra vonatkozó rendezési tervek előkészítését. A különböző forgatókönyveket végül felülírta a kontinens két részre szakadása: a szovjet csapatok gyors előrenyomulása Kelet- és Közép-Európa, valamint Németország keleti felének szovjet megszállásához vezetett. Franciaország Németország megbüntetését szorgalmazta és területi követelé- sekkel is fellépett, míg Németország megmaradt részével kapcsolatban az amerikai elképzelések eleinte a Morgenthau-tervben öltöttek testet. Morgenthau, az Egyesült Államok pénzügyminisztere szerint az iparilag fejlett területeket Németországtól le kellett volna választani, egyúttal a német ipart leszerelni, és az országot mezőgazda- sági és „pásztor” állammá kellett volna átalakítani. Ez a kedvezőtlen természeti körül- mények miatt aggályos volt, hiszen a német mezőgazdaság nem volt képes az alapvető mezőgazdasági szükségletek kielégítésére sem. A háborút követően az átlagos napi

Az európai integráció története 33 élelmiszeradag Németország nyugati zónájában 1000 kalóriára esett, míg az ország keleti felében ennek az adagnak még mindig a másfélszeresét tudták biztosítani. A helyzet aggasztó volt, különösen, mivel a kommunista fordulat esélyét hordozta magá- ban egész Németországban. Az Egyesült Államok azonban 1946 szeptemberében, fel- ismerve a fokozódó szovjet veszélyt, radikálisan megváltoztatta a Németországgal kapcsolatos politikáját. James Byrnes amerikai külügyminiszter a remény beszédének is nevezett stuttgarti nyilatkozatában visszautasította Franciaország arra vonatkozó terveit, hogy megszerezhesse Németországtól a Ruhr-vidéket és a Rajna-vidéket (bár a Saar-vidék elcsatolását továbbra is támogatta). A háború kezdetén Churchill és a brit kormány felajánlotta, hogy Franciaország és Nagy-Britannia egyesüljenek egy államban, de a terveket a német csapatok franciaor- szági gyors előrenyomulása és a francia kapituláció gyorsan meghaladottá tette. A há- ború után azonban a Németországgal kapcsolatos félelem fennmaradt, és Franciaország és Nagy-Britannia 1947 márciusában kölcsönös védelmi megállapodást kötött egymás- sal. Ugyanakkor Churchill már 1946-ban, Zürichben megtartott beszédében arról pró- bálta meggyőzni Franciaországot, hogy béküljön ki Németországgal, és közösen épít- senek fel egy európai föderációt. Bár Nagy-Britannia határozottan biztatta Franciaországot, hogy álljon az élére egy európai szövetségi állam megteremtésének, saját maga ehhez a formációhoz tagként nem kívánt csatlakozni, mivel úgy számított, hogy Nagy-Britannia egyszerre három politikai csoportosuláshoz is kötődhet: egyrészt az angolul beszélő hatalmak csoport- jához, másrészt a Brit Nemzetközösséghez, harmadrészt laza szálakkal az európai együttműködéshez, és ez az egyedülálló helyzet rendkívüli hatalmi pozícióhoz juttat- ja. Ez volt az ún. három kör elmélete. Az Egyesült Államok 1947-től a Marshall-segéllyel igyekezett a háborúban meg�- gyengült európai gazdaságokba, köztük a német gazdaságba is, új életet lehelni. A se- gélyeket az Egyesült Államok valamennyi európai országnak felajánlotta, azonban a szovjet megszállás alatt álló országoknak a segélyt Sztálin utasítására vissza kellett utasítaniuk. A segélyt igénybe vevő tizenhat nyugat-európai ország az Egyesült Államok által adott anyagi támogatás elosztásának hatékony koordinálására 1948 áprilisában létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC). A szervezet a nemzeti elképzeléseket megvizsgálva az amerikai segélyek elosztásának egységes prog- ramját dolgozta ki, amellyel maga is hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági együttműködés szálai újraszövődjenek a nyugat-európai országok között, és ilyen mó- don maga is katalizátorává vált az európai gazdasági integrációnak. A szervezet fő elvei erőteljesen emlékeztetnek a később megvalósított közös piac leglényegesebb momentu- maira: a részes államok szoros együttműködése; a kereskedelmi akadályok, így a vámok fokozatos lebontása és ezáltal az európai kereskedelem növelése; egy vámunió (vagy szabadkereskedelmi övezet) létrehozása; a kifizetések szabad áramlásának és a munka- erő korszerűbb hasznosításának biztosítása. 1950-ben létrejött az Európai Fizetési Unió az európai valuták konvertibilitásának elősegítésére és ugyanabban az évben Dirk Stik-

34 „A” RÉSZ – I. FEJEZET ker benyújtotta egy Európai Egységes Piac tervét is. 1952-ben azonban a hidegháborús viszonyok az észak-atlanti együttműködés hangsúlyát a gazdasági újjáépítésről a kato- nai fegyverkezés irányába tolták el és a Marshall-terv lekerült az asztalról. 1947-ben csak Truman elnök határozott anyagi segítségnyújtása akadályozta meg a kommunista hatalomátvételt Görögországban. A kontinensen egyre élesedett a hideghá- borús helyzet. A szovjetek 1948 februárjában szárazföldi blokád alá vonták az amerikai, brit és francia csapatok által ellenőrzött Nyugat-Berlint, így a szövetségesek légihíddal biztosították a városrész élelmiszer-ellátását. 1948 márciusában Franciaország, Nagy-Bri- tannia és a Benelux államok – bár formálisan a német agresszió veszélyére hivatkozva, de ténylegesen már szovjetellenes éllel – kötötték meg a Szerződést a Gazdasági, Társa- dalmi és Kulturális Együttműködésről és a Kölcsönös Védelemről (Nyugati Unió). A Brüsszeli Szerződés tagállamai úgy vélték, hogy a katonai szövetség megterem- tésén túl a demokratikus értékrend megvédésére irányuló elkötelezettségüket is ki kell fejezniük. Ennek érdekében 1948 májusában tartották meg Churchill elnöklete alatt az Európai Kongresszust, amelynek eredményeként 1949. május 5-én, Strasbourgban megalakult az Európa Tanács. Az új regionális szervezet célja a tagjai közötti minél szorosabb egység létrehozása, hogy az államok kölcsönös együttműködésével bizto- sítsa a kontinensen a békét a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett. Az Európa Tanács eredetileg föderalista elképzelések alapján jött létre. Az alapítók úgy képzelték, hogy az ebben részt vevő demokratikus államok lépésről lépésre közelítik egymáshoz jogrendjüket és a politikai berendezkedésüket, és ez lassan az államok közötti egyre szorosabb szövetséghez vezet majd. Ebben a tekintetben az Európa Tanács nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az együttműködés túl szé- les alapon kezdődött ahhoz, hogy az ebben részt vevő államok ténylegesen készek le- gyenek feladni a nemzeti szuverenitásból fakadó hatásköreiket. Az Európa Tanács mint föderalista szervezet megmaradt embrionisztikus szinten és hamarosan klasszikus nemzetközi szervezetté vált. Regionális nemzetközi szervezetként azonban jelentős sikereket ért el és mára 47 európai állam tagja a szervezetnek. Az Európa Tanács égi- sze alatt kötötték meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét és ennek eredményekép- pen állították fel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát is. Az Európa Tanács fő szervei a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság. 1949. április 4-én a „vörös veszedelem” tükrében amerikai kezdeményezésre létrejött a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Lord Ismay, a NATO első főtitkára szerint a szervezet célja az volt, hogy „kívül tartsa az oroszokat, bent tartsa az ameri- kaiakat és lenyomja a németeket”. A NATO létrehozása a Truman-doktrína egyenes következményének tekinthető, mellyel az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy a szovjet terjeszkedés megállítása érdekében segítségére siet bármely harmadik államnak. A szervezethez a Brüsszeli Szerződés alapítóin és az Amerikai Egyesült Államokon túl Kanada, Izland, Olaszország, Norvégia és Dánia is csatlakozott, és azóta is folyamatosan bővül. A NATO egy kollektív védelmi rendszer, melynek keretében a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy harmadik állam támadása esetén

Az európai integráció története 35 védelmet nyújtanak az érintett államnak. Történészek szerint a NATO-nak köszönhe- tő, hogy a Szovjetunió nem terjeszkedett túl a vasfüggöny határain. Ehhez nagymér- tékben hozzájárult, hogy a koreai háborúban egy katonai struktúrát is létrehoztak a szervezet számára – egyesek szerint a NATO katonai kiadásai a világ teljes ilyen jellegű kiadásainak mintegy 70%-át teszik ki. A hidegháború lezárultával a NATO tevékeny- sége a Balkánra, majd Afganisztánra és Irakra tevődött át. Végül, az ún. Berlin Plusz csomag (2002) lehetővé tette az Unió számára, hogy nemzetközi válsághelyzetekben igénybe vegye a NATO eszközeit. 4. Az Európai Közösségek kialakulása 4.1. A z európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén- és Acélközösség 1949-ben a szövetséges hatalmak megengedték, hogy az általuk megszállt területen létrejöjjön a szuverén Nyugat-Németország, ám azzal a feltétellel, hogy a stratégiai szén- és acéltermelő vidéket amerikai–francia–brit–benelux nemzetközi ellenőrzés alá helyezik nemzetközi Ruhr Hatóság név alatt. Ennek az intézménynek a fenntartásában a szovjetellenes katonai együttműködésbe Németországot is bevonni kívánó Egyesült Államok egyre kevésbé volt érdekelt, és az Egyesült Királyság is vonakodott részt ven- ni az együttműködésben. A hatóságot gyakorlatilag uraló franciák tudták, hogy a né- metek az első lehetséges alkalommal megkísérelnek megszabadulni a nemzetközi Ruhr Hatóság gyámkodásától. Franciaországban ebben a történelmi légkörben nagy formátumú személyiségek ra- gadták magukhoz a kezdeményezést és tettek meghatározó lépéseket a megbékélés felé. Közöttük első helyen kell említenünk Jean Monnet-t, a francia tervezési bizottság el- nökét, aki az integrációhoz vezető tervek alapjait dolgozta ki, és Robert Schuman fran- cia külügyminisztert, aki elzászi születésű lévén, az első világháborúban még német mundérban harcolt Franciaország ellen. Robert Schuman 1950. május 9-én, a második világháború európai frontját lezáró fegyverszüneti megállapodás aláírásának ötödik évfordulóján terjesztette elő tervét az Európai Szén- és Acélközösség megteremtéséről. A külügyminiszter előterjesztését tartalmazó iratot Schuman-deklarációnak nevezzük, és május 9-e éppen az előbbiek miatt viseli az Európa-nap nevet, amely aranybetűs nap az Európai Unió naptárában is. Robert Schuman és Jean Monnet zsenialitása abban állt, hogy a Franciaországot fe- nyegető kényszerhelyzetből új minőséget teremtve voltak képesek kitörni. Tudták azt, hogy a szén- és az acéltermelés nemzetközi kontroll alatt tartása lehetetlenné teszi, hogy bármelyik részt vevő állam háborút indítson a másik ellen – hiszen titkos fegy- verkezésre így nincs mód. Ugyanakkor a német szén- és acéltermelés Európa gazda-

36 „A” RÉSZ – I. FEJEZET sági motorja, melynek a kellő nemzetközi garanciák mellett történő újraindítása egész Nyugat-Európa gazdaságát lendületbe hozhatja. Robert Schuman és Jean Monnet sza- vait örömmel fogadta Konrad Adenauer német kancellár, Alcide de Gasperi olasz mi- niszterelnök, és Paul-Henri Spaak belga miniszterelnök. Ezeket a kereszténydemokra- ta irányzatú politikusokat tartjuk az Európai Unió alapító atyáinak. A franciák elképzelése az volt: ahelyett, hogy egy európai föderációnak minden te- rületen, egy lépésben való megteremtésére törekednének, inkább az együttműködés egy szűk, de kardinális jelentőségű területén: az európai szén- és acéltermelésben és -kereskedelemben indították útjára a regionális integrációt és teremtették meg hozzá a szükséges intézményi rendet. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) megteremtő Párizsi Szerződést 1951. április 18-án hat európai állam, Franciaország, Nyugat-Németország, Luxemburg, Bel- gium, Hollandia és Olaszország kötötte meg, és 1952. január 1-jén lépett hatályba. A szerződés alapján az ESZAK nemzetközi közjogi értelemben is jogi személynek szá- mított. A szerződést ötven évre kötötték, így az 2003. január 1-jével megszűnt, joganya- ga és struktúrái az Európai Közösségbe olvadtak. Bár az Egyesült Királyságot is felkérték a csatlakozásra, London inkább az EFTA létrehozása mellett döntött. Az 1960-ban megalakuló EFTA (European Free Trade As- sociation), az Európai Szabadkereskedelmi Társulás az 1958-tól létező Európai Gazda- sági Közösség versenytársaként kezdte meg működését, tagjai azonban fokozatosan csatlakoztak a mélyebb gazdasági integrációs szintet elérő Európai Közösséghez. Mára mindössze négy ország maradt az EFTA keretei között: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Az Európai Gazdasági Közösség és az EFTA 1992. május 2-án aláírta az Eu- rópai Gazdasági Térség (EGT) (angolul: European Economic Area) létrehozásáról szóló szerződést, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, a két integrációs szervezet szorosabb kapcsolatát eredményezve. A Párizsi Szerződés az alábbi intézményeket hozta létre: – Főhatóság (első elnöke: Jean Monnet). Az intézmény a tagállamok kormányától független, általuk nem utasítható, és egyben a szerződés legfőbb végrehajtó szer- ve. A Főhatóság kilenc főből állt. Tagjai közül nyolcat a hat alapító közös meg- egyezéssel jelölt, egyet pedig maguk a Főhatóság tagjai kooptáltak a soraik közé. A Főhatóság olyan szerv volt, amelynek a létezése a hagyományos nemzetközi szervezetekben elképzelhetetlen. A nemzetközi szervezetekben a részt vevő álla- mok együttműködésének legfőbb módja, hogy az államok közös akarattal, általá- ban egyhangúlag megállapodnak, hogy a nemzetközi szervezet milyen intézkedé- seket valósítson meg. Az ilyen típusú együttműködéseket nevezzük kormányközi- nek, hiszen az együttes cselekvés az általuk megkötött megállapodástól függ. Itt azonban a szerződésben részes államok arról állapodnak meg, hogy egy szervet saját maguk fölé emelnek, és készek a szerv által kiadott utasításokat maguk is végrehajtani, illetve a szóban forgó szerv az államokon belüli szervezeti rendsze-

Az európai integráció története 37 reket és intézményeket közvetlenül is utasíthatja. Az együttműködés ezen speci- ális, új formáját szupranacionalitásnak hívjuk. A szupranacionalitás közel áll a föderalizmus gondolatához, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az álla- mok csak a működésük egy jól meghatározott körében ruházzák át hatáskörüket egy saját maguk fölé emelt intézmény részére. – Különleges Minisztertanács. A Különleges Minisztertanács feladata az volt, hogy az ESZAK-ban az egyes tagállamok akaratát a szervezet szintjén megjelenítse. – Közös Gyűlés (első elnöke: Paul-Henri Spaak). A Közös Gyűlés szintén különle- ges jellegzetessége a szupranacionális szervezetnek. Egy közönséges nemzetközi szervezet a tagállamok együttműködéséről szól. A Közös Gyűlés azonban annak a kifejezésére volt hivatott, hogy az ESZAK-ot létrehozó államok polgárai jogo- sultak a szervezet tevékenységébe való beleszólásra. Ez eleinte persze inkább csak szimbolikus formában valósult meg, hiszen a Közös Gyűlés képviselőit a tagálla- mi parlamentek delegálták. – Bíróság. A Párizsi Szerződés rendelkezéseinek értelmezésére, az ESZAK intézmé- nyeinek és a tagállamok közötti viták rendezésére alapították meg a Bíróságot. 4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok 1952. május 27-én szerződést írtak alá az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról. A védelmi közösség egységes európai hadsereget hozott volna létre. Az Európai Védelmi Közösség meg- alakulását Pleven francia miniszterelnök kezdeményezte (Pleven-terv), és a megalaku- lás körülményei némileg hasonlítottak az ESZAK létrejöttéhez. A szovjet fenyegetés ellensúlyozására szükség volt a német fegyveres erőkre, de a német hadsereg felfegy- verzése Franciaországban félelmeket ébresztett. A megoldást abban vélték megtalálni, hogy a hat állam hadseregét egy szupranacionális, tagállamok feletti parancsnokság felügyelete alá helyezik. A szervezet Bizottságból, Tanácsból, Bíróságból és Gyűlésből állt volna. A Szerződést végül valamennyi aláíró állam ratifikálta Franciaország kivé- telével, ahol a kommunista és gaulle-ista képviselők leszavazták, így a védelmi közös- ség terve megbukott. 4.3. A Nyugat-európai Unió Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok végül 1954. október 23-án írták alá védelmi megállapodásukat, a Brüsszeli Szerződést, amellyel megalapí- tották a Nyugat-európai Uniót (NYEU). A tagállamok vállalták, hogy külső támadás esetén kölcsönösen megvédik egymást, de közös hadsereg létrehozását nem tűzték ki