A fuvarozó felelőssége (részlet)

BÁRDOS PÉTER A fuvarozó felelőssége

Fuvarozó felelőssége.indd 2 2020. 09. 14. 13:57:21

BÁRDOS PÉTER A fuvarozó felelőssége Fuvarozó felelőssége.indd 3 2020. 09. 14. 13:57:21

© Bárdos Péter, 2020 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020 A kézirat lezárva: 2020. március 15. ISBN 978 963 258 498 0 A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. A könyvben foglaltak nem minősülnek jogi tanácsnak. Budapest, 2020 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: http//www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Kiadói szerkesztő: Bodnár Kriszta Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Fuvarozó felelőssége.indd 4 2020. 09. 14. 13:57:21

5 Tartalom I. Bevezetés...................................................................................................... 7 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban................................................................ 11 1. A felelősség tartalma.................................................................................... 11 2. A felelősség kizárása és korlátozása............................................................. 15 3. Igényérvényesítés.......................................................................................... 16 III. A fuvarozó felelőssége az egyes fuvarozási módozatokban.................. 19 1. Bevezetés...................................................................................................... 19 2. Belföldi közúti fuvarozás............................................................................. 21 2.1. Jogforrások............................................................................................. 21 2.2. A felelősség tartalma............................................................................. 22 2.3. A felelősség korlátozása........................................................................ 28 2.4. Igényérvényesítés.................................................................................. 28 2.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk........................................ 30 3. Nemzetközi közúti fuvarozás....................................................................... 36 3.1. Jogforrások............................................................................................. 36 3.2. A felelősség tartalma............................................................................. 37 3.3. A felelősség korlátozása......................................................................... 42 3.4. Igényérvényesítés................................................................................... 42 3.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk........................................ 44 4. Belföldi vasúti árufuvarozás........................................................................ 52 4.1. Jogforrások............................................................................................. 52 4.2. A felelősség tartalma............................................................................. 53 4.3. A felelősség korlátozása........................................................................ 55 4.4. Igényérvényesítés.................................................................................. 55 4.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk........................................ 56 5. Nemzetközi vasúti árufuvarozás.................................................................. 62 5.1. A COTIF/CIM-rezsim............................................................................ 62 5.1.1. Jogforrások...................................................................................... 62 5.1.2. A felelősség tartalma...................................................................... 63 5.1.3. A felelősség korlátozása.................................................................. 64 5.1.4. Igényérvényesítés............................................................................ 64 5.1.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk................................. 66 5.2. Az SzMGSz-rezsim............................................................................... 71 5.2.1. Jogforrások...................................................................................... 71 5.2.2. A felelősség tartalma...................................................................... 71 Fuvarozó felelőssége.indd 5 2020. 09. 14. 13:57:21

6 Tartalom 5.2.3. A felelősség korlátozása................................................................. 73 5.2.4. Igényérvényesítés........................................................................... 74 5.2.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk................................. 76 6. Folyami árufuvarozási szerződés................................................................. 82 6.1. Jogforrások............................................................................................. 82 6.2. A felelősség tartalma............................................................................. 83 6.3. A felelősség korlátozása........................................................................ 83 6.4. Igényérvényesítés.................................................................................. 84 6.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk........................................ 84 7. Tengeri árufuvarozási szerződés.................................................................. 87 7.1. Jogforrások............................................................................................. 87 7.2. A Brüsszeli Egyezmény felelősségi rendszere...................................... 88 7.2.1. A felelősség tartalma...................................................................... 88 7.2.2. A felelősség korlátozása................................................................. 90 7.2.3. Igényérvényesítés............................................................................ 90 7.2.4. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk................................. 91 7.3. A HVR felelősségi rendszere................................................................. 93 7.3.1. A felelősség tartalma....................................................................... 94 7.3.2. A felelősség korlátozása.................................................................. 95 7.3.3. Igényérvényesítés............................................................................ 96 7.3.4. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk................................. 96 7.4. A HR felelősségi rendszere.................................................................... 96 7.4.1. A felelősség tartalma....................................................................... 97 7.4.2. A felelősség korlátozása.................................................................. 97 7.4.3. Igényérvényesítés............................................................................ 98 8. Légi árufuvarozási szerződés....................................................................... 98 8.1. Jogforrások............................................................................................. 98 8.2. A felelősség tartalma............................................................................. 99 8.3. A felelősség korlátozása........................................................................ 100 8.4. Igényérvényesítés.................................................................................. 100 8.5. Tipikus felelősségi helyzetek és megoldásuk........................................ 101 9. Láncfuvarozás............................................................................................... 102 10. Szállítmányozás.......................................................................................... 106 Rövidítésjegyzék............................................................................................. 113 Fuvarozó felelőssége.indd 6 2020. 09. 14. 13:57:21

7 I. Bevezetés A fuvarozás a gazdaság rendkívül fontos ágazata. Fizikai értelemben azért, mert úgy biztosítja az árucsere-folyamatok zavartalanságát, ahogyan az erekben áram- ló vér a szervezet működését, a piaci hatás szempontjából pedig azért, mert a fuvarozás költségei az áru értékének jelentős hányadát tehetik ki. Az üzletszerű fuvarozási tevékenység beruházás igényes, folyó költségei magasak, kockázata nagy. A kockázat egyik legfontosabb eleme a fuvarozói felelősség. Különös voná- sa, hogy az átlagosan az áruérték 5–15%-át kitevő bruttó fuvardíj bevétellel szem- ben elvben akár a teljes áruértéket elérő, nehezen kimenthető kárfelelősség áll. A fuvarozói felelősség polgári jogi szabályaival szemben éppen ezért az a legfőbb elvárás, hogy teremtsenek egyensúlyt az áru gyors, gazdaságos és biztonságos továbbításához fűződő megbízói érdek és a fuvarozási tevékenység elvárható jö- vedelmezőségéhez fűződő fuvarozói érdek között. A különböző jogforrások ennek az egyensúlynak a törvényi feltételeit például úgy igyekeznek megteremteni, hogy a fuvarozói kockázattal a rövid elévülési időt, a fuvarozóval szembeni igényérvé- nyesítés szigorú feltételeit, a fuvarozói zálogjogot stb. állítják szembe. A fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályok bonyolult, négyszintű rendszert alkotnak, ami megnehezíti helyes értelmezésüket és alkalmazásukat. A feladat ne- hézségét növeli a fuvarozási tevékenység gyakran globális jellege. Az összes fuva- rozási mód határon átnyúló fuvarozással összefüggő szabályait nemzetközi egyez- mények rögzítik, amelyek előírásait az egyezményekben részes államok kötelesek figyelembe venni jogalkotásukban és jogalkalmazásukban egyaránt. Különösen fontos ez a szempont az olyan nyitott gazdaságú országok esetén, mint amilyen Magyarország is. Ami a magyar jogot illeti, a négyszintű szabályozás elemei a jogalkalmazás logikáját alapul véve a következők: 1. Az első szint a felek szerződése, amelynek tartalmát a felek eltérést nem en- gedő jogszabályi rendelkezés híján szabadon állapítják meg. Érdemes itt megjegyezni, hogy a fuvarozási szerződések jelentős része egysze- rű, legfeljebb az ajánlatkérést, a díjjegyzést és a visszaigazolást, esetleg a felek között létrejött valamilyen keretszerződésre vagy a fuvarozó általános szerződési feltételeire utalást tartalmazó levélváltásváltás (e-mail) formájában vagy a fuvar- levél kiállításával jön létre anélkül, hogy az egyes fuvarozási mozzanatokra vonat- kozó részletes feltételeket határozna meg. 2. A második szint – ha van ilyen – az általános szerződési feltételként működő fuvarozói szabályzat és/vagy tarifa, amelynek tartalmát vagy a fuvarozó, vagy Fuvarozó felelőssége.indd 7 2020. 09. 14. 13:57:21

8 I. Bevezetés jogszabály határozza meg, és amely, ha nem normatív általános szerződési feltéte- lekről van szó, a Ptk. 6:78. §-ában rögzítettek teljesülése esetén válik a szerződés részévé. 3. A harmadik szint az eltérést általában nem engedő, jellemzően az egyes fuva- rozási módokat szabályozó speciális jogszabály, ideértve a nemzetközi fuvarozási egyezményeket kihirdető belföldi normákat és a belföldön ki nem hirdetett, de a szerződés által felhívott vagy szokásjogi alapon alkalmazott nemzetközi megálla- podásokat is. 4. Végül a negyedik szint a Ptk., a maga jellemzően diszpozitív kötelmi jogi szabályaival, amelyeket általában az első három szinten nem szabályozott kérdé- sekben kell alkalmazni, feltéve, hogy ezt az egyébként irányadó speciális jogsza- bályok kifejezetten előírják, illetve megengedik, vagy legalábbis nem zárják ki. Általános hivatkozás híján is nyilvánvaló, hogy a polgári jogi jogviszonyok- ra (így a fuvarozási szerződésre), ha azokra a magyar jog alkalmazandó, a Ptk. alapelvei az irányadók, és értelmezési kérdésekben (bármit jelentsen is ez) min- denképpen a Ptk.-t kell segítségül hívni [Ptk. 1:2. § (2) bekezdés]. Az is aligha kétséges, hogy a magyar bíróság a speciális jogszabályból hiányzó rendelkezést a felek eltérő rendelkezésének hiányában a Ptk.-ból fogja pótolni. Maga a Ptk. a fuvarozási fejezet (XXXVIII. fejezet) közvetlen alkalmazásának két esetét szabályozza: nevezetesen ha a fuvarozó a küldeményt több fuvarozási mód igénybe vételével továbbítja, és nem állapítható meg, hogy a kár hol következett be [6:268. § (2) bekezdés], illetve ilyen a kártérítés mértékét érintő szabály, ha a fuva- rozó külföldi [Ptk. 6:268. § (3) bekezdés]. A külföldi elemet tartalmazó tényállások esetén, azaz ha nemzetközi fuvarozá- si jogviszonyról van szó (a fuvaroztató és/vagy a fuvarozó külföldi), és a jogvita magyar bíróság elé kerül, az Nmjtv. 51. §-ára tekintettel jogválasztás hiányában a magyar jog lesz irányadó, és a fenti gondolatmenet szerint lesz a Ptk. háttérjog. Érdemes megjegyezni, hogy a Ptk. és a nemzetközi egyezményeket tartalmazó speciális jogszabályok kapcsolata nem problémamentes, lásd például a „vétkesség” (speciális norma) és az „elvárhatóság” (Ptk.) közötti szemléletbeli különbséget. Ha a Ptk. háttérszabályként működik, az alábbi szabályainak az alkalmazása jön szóba az általánostól a különös felé haladva: – Első könyv: Bevezető rendelkezések; – Hatodik könyv, Első rész: A kötelmek közös szabályai; – Hatodik könyv, Második rész: A szerződés általános szabályai, különös te- kintettel a X. címre (A szerződésszegés); – Hatodik könyv, Harmadik rész, XV. cím, XXXVIII. fejezet: A fuvarozási szerződés; – Hatodik könyv, Harmadik rész, XV. cím, XXXVII. fejezet 1. pont: A vállal- kozási szerződés általános szabályai, így különösen a 6:240. § (1) bekezdés (a Fuvarozó felelőssége.indd 8 2020. 09. 14. 13:57:21

I. Bevezetés 9 megrendelő utasítási joga), a 6:242. § (a megrendelő ellenőrzési joga), a 6:247. § (a szolgáltatás átadás-átvétele), 6:248. § (lehetetlenülés), 6:249. § (elállás, fel- mondás); – Hatodik Könyv, Negyedik rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért. A fuvarozói felelősség tartalmának fontos forrását képezik természetesen a ke- reskedelmi szokások [Ptk. 6:63. § (5) bekezdés] és a bírói gyakorlat. A bírói gya- korlattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy mivel a speciális normák, kü- lönösen a nemzetközi egyezmények jóval régebbiek, mint a Ptk., és az idők folya- mán egyes nemzetközi egyezmények tartalma is változott, a régi Ptk.-hoz, illetve a nemzetközi egyezmények régebbi verzióihoz kapcsolódó ítéleteket csak akkor tudtam figyelembe venni, ha azok a régi Ptk.-n vagy a nemzetközi egyezmény korábbi verzióján túlmutató, általános érvényű megállapításokat tartalmaznak. Fuvarozó felelőssége.indd 9 2020. 09. 14. 13:57:22

Fuvarozó felelőssége.indd 10 2020. 09. 14. 13:57:22

11 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban Noha a fentiek értelmében a Ptk. a fuvarozási jogviszony megítélésének utolsó lépcsője, mégis a jogi építmény alapja. Ezért indokolt, hogy témánk, a fuvarozói felelősség tárgyalását a Ptk. releváns szabályainak bemutatásával kezdjük, termé- szetesen annak ismételt hangsúlyozásával, hogy ezek a szabályok csak akkor jut- nak szerephez, ha a felek másként nem állapodtak meg és az adott fuvarozási mód speciális szabályai eltérő rendelkezést nem tartalmaznak. A felelősség tartalmának, terjedelmének és következményeinek meghatározá- sánál abból célszerű kiindulni, hogy a Ptk. milyen kötelezettségeket ró a fuvaro- zóra, hiszen a felelősséget e kötelezettségek megszegése váltja ki. A szerződéses szabadság folytán a felek természetesen sokféle kötelezettséget vállalhatnak, ezek taxatív felsorolása lehetetlen. A jogszabályok és a joggyakorlat tanulmányozása alapján viszont felsorolhatók és elemezhetők az absztrakt fuvarozási szerződésből jellemzően eredő fuvarozói kötelezettségek és vizsgálhatók – ahogyan azt az itt következő elemzésben magam is teszem – ezek megszegésének következményei. Mindezek előtt azonban célszerű megvizsgálni a fuvarozói felelősség Ptk.-beli struktúráját. 1. A felelősség tartalma Az első tisztázandó kérdés az, hogy hol helyezkedik el a fuvarozói felelősség a tiszta tárgyi felelősségtől a tiszta szubjektív felelősségig vezető skálán. Ha abból indulunk ki, hogy a fuvarozási szerződés megszegésén alapuló felelősség a Ptk. rendszerében a kontraktuális kárfelelősség egy speciális esete, amelynek azonban nincsenek speciális szabályai, leszögezhetjük, hogy mivel az amúgy is objektív jellegű felróhatóság hiányának bizonyítása (vagyis annak bizonyítása, hogy a fu- varozó úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható) nem elég a felelősség alóli mentesüléshez, az objektív – azaz külső körülményektől függő – felelősségegyesetévelvandolgunk.Hangsúlyoznikellazonban,hogyaPtk.6:142.§-a sem tiszta tárgyi felelősséget konstituál, mivel az előreláthatóságnak és a kár meg- előzésének, illetve elkerülhetőségének is van elvárhatósági eleme. A képlet bonyolultságát jelzi, hogy az egyes fuvarozási módok speciális szabá- lyai gyakran beszélnek a fuvarozó vagy a fuvaroztató „vétkességéről”. Ez a ma- gyar jogi nyelvre helyesen lefordítva felróhatóságot jelent. A különbségtétel azért fontos, mert a magyar jogdogmatikában a vétkesség a tőle elvárhatóságot, míg a Fuvarozó felelőssége.indd 11 2020. 09. 14. 13:57:22

12 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban felróhatóság az általában elvárhatóságot takarja. A tőle elvárhatóság mércéje maga a jogalany; az a döntő, hogy ő mire volt képes az adott helyzetben. Ezzel szemben a felróhatóság esetén a mérce a jogalanyhoz hasonló társadalmi státuszban lévőtől a közvélekedés szerint általában elvárható magatartás. Ez kétségkívül külső, azaz objektív, a jogalany akaratától független mérce. Változtatva a szabályozás addigi szemléletén, a Ptk. fuvarozási fejezete alig tartalmaz explicit, a felelősség következményeire vonatkozó szabályt. Ezért az absztrakt felelősségi helyzetekhez tapadó jogkövetkezmények (szankciók) vizs- gálatának a Ptk. szerint csak az lehet az alapja, hogy a fuvarozási szerződésből eredő bármely kötelezettség megszegése is késedelemben, hibás teljesítésben vagy felróható lehetetlenülésben megnyilvánuló szerződésszegés, az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel. Konkrétan: kötelezetti (fuvarozói) késedelemről akkor beszélünk, ha a szerző- dés, jogszabály vagy a szokás meghatározza, hogy a fuvarozó a kötelezettséget mikor köteles teljesíteni, és ezt az időpontot elmulasztja. Az időpont sokfélekép- pen határozható meg, fontos csak az, hogy a teljesítés egyértelmű időbeli kor- látja legyen. (Az egyértelműség követelményének a bírói gyakorlat szerint az is megfelel, ha a Ptk. például a „haladéktalanul” vagy „késedelem nélkül” kifejezést használja; lásd például 6:263. § (2) bekezdés. Késedelem esetén a feladó/címzett (a továbbiakban együtt: fuvaroztató) követelheti a teljesítést, valamint a neki szer- ződésszegéssel okozott kár megtérítését, vagy érdekmúlás bizonyításával elállhat a szerződéstől [6:154. § (1) bekezdés]. Ha a fuvaroztató teljesítést követel, köteles megfizetni a fuvardíjat, viszont követelheti a késedelemmel neki okozott kár meg- térítését. A régi Ptk.-tól eltérően a Ptk. a kártérítési felelősséget nem maximálja például a fuvardíj mértékében (általában megteszik ezt helyette a konkrét fuvaro- zási módra vonatkozó speciális szabályok), pontosabban a kártérítés elméleti felső határát a Ptk. 6:143. §-a jelöli ki, amely szerint a kártérítés határa a szolgáltatás tárgyában (a fuvarozott dologban) bekövetkezett kár, illetve a károsult által elszen- vedett egyéb vagyoni hátrány esetében a szerződéskötéskor előre látható kár. Ami az elállást illeti, a fuvarozási fejezet ezt a lehetőséget – összhangban a vál- lalkozási szerződéstől való elállás szabályaival – a teljesítés megkezdése előtt kife- jezetten biztosítja, az viszont vitatott, hogy a teljesítés megkezdése után van-e el- állásnak helye, vagy pedig a fuvarozó már nyújtott szolgáltatását irreverzibilisnek kell-e tekintenünk. Az elálláshoz/felmondáshoz a feladónak/címzettnek érdekmú- lást kell bizonyítania, ha pedig ez megtörtént, megilleti őt a fedezeti szerződés kö- tésének joga (6:141. §) is, és követelheti a késedelemmel okozott kár megtérítését. A nem szankciós elállás/felmondás lehetősége is fennáll [6:249. § (1) bekezdés], de ebben az esetben a fuvaroztató az arányos fuvardíj megfizetésére köteles, és meg kell térítenie a szerződés megszüntetésével a vállalkozónak (fuvarozónak) okozott kárt azzal, hogy a kártérítés a vállalkozói díjat (fuvardíjat) nem haladhatja meg [6:249. § (2) bekezdés]. Fuvarozó felelőssége.indd 12 2020. 09. 14. 13:57:22

II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban 13 A késedelemből eredő kárfelelősség a törvényben felsorolt konjunktív feltételek (Ptk. 6:142. §) megvalósulásának igazolásával menthető ki. A fuvarozási fejezet, szakítva a régi Ptk. módszerével, a fuvarozói hibás telje- sítés szankcióit sem határozza meg, és a vállalkozói szerződésre vonatkozó sza- bályok között sem találunk ilyen rendelkezést. Következésképpen ha a fuvarozó hibásan teljesít (azaz a küldeményt a rendeltetési helyen megfelelő időben, ép és hiánytalan állapotban nem szolgáltatja ki), a fuvaroztató vele szemben a Ptk.-ban meghatározott kellékszavatossági jogokat gyakorolhatja. A fuvarozási szerződésben ez a következőket jelenti: A kijavítás [6:159. § (2) bekezdés a) pont] a fuvarozási szerződésben azoknak az intézkedéseknek a megtételét jelenti, amelyek a hibás teljesítést hibátlanná te- szik (például ha a fuvarozó a rossz címre vitt árut saját költségén átfuvarozza, vagy átfuvaroztatja a jó címre, a meghibásodott fuvareszközt kijavítja, vagy az árut működőképes fuvareszközbe átrakva folytatja a fuvarozást stb.). A kicserélés értelemszerűen csak a fuvareszköz kicserélését jelentheti a szerző- désszerű teljesítés érdekében. Az árleszállítás, azaz a fuvardíj leszállítása mint szankció akkor jöhet szóba, ha a megrendelő (feladó/címzett) a hibás teljesítést elfogadja. A régi Ptk. és vele össz- hangban több speciális norma tartalmazza azt a szabályt is, hogy ha a fuvarozó az árut hiányosan szolgáltatja ki, csak a bizonyítottan ténylegesen fuvarozott áru mennyiségével arányos fuvardíjra tarthat igényt. A Ptk. ezt a szabályt nem vette át, azaz a kérdés megoldását – szerződéses rendelkezés vagy speciális norma híján – a felek megegyezésére, végső soron a bíróságra hagyta. A hibás teljesítés szankciója lehet a fentiek szerint az elállás, illetve a felmon- dás is. A felróható lehetetlenülés jogkövetkezményeinek meghatározásánál a Ptk. al- kalmazása a vállalkozási szerződés idevágó szabályainak (Ptk. 6:248. §), illetve a lehetetlenülés általános szabályainak (Ptk. 6:179–180. §) alkalmazását, más szóval azt jelenti, hogy a fuvarozó nem tarthat igényt fuvardíjra, és köteles a fuvaroztató kárát megtéríteni. A Ptk. XXXVII. fejezete (Vállalkozási szerződés) csak azt az esetet szabályozza, ha a lehetetlenülésért egyik fél sem felelős. Ez azonban nem felelősségi, hanem kockázatelosztási szabály, amely kívül esik e tanulmány keretein. A kifejtettekből levonható legfontosabb következtetés az, hogy a Ptk. rendsze- rében a kontraktuális kárfelelősség az a generális jogkövetkezmény, amely fuva- rozási szerződés esetén a szerződésszegés valamennyi alakzatához kapcsolódhat, sőt többnyire a jogkövetkezmény maga. Ez az oka annak, hogy ha fuvarozói fele- lősségről esik szó, azon a szakma általában a kárfelelősséget és annak Ptk.-beli att- ribútumait – a kárfelelősséget megalapozó magatartás, kár, okozati összefüggés, kimentés hiánya – érti. Ezekről a Ptk. fuvarozási fejezetének alig van mondaniva- lója, feltehetően azért, mert a jogalkotó úgy vélte, hogy amit kell, azt elmondják Fuvarozó felelőssége.indd 13 2020. 09. 14. 13:57:22

14 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban az egyes fuvarozási módozatokra vonatkozó speciális szabályok, természetesen mindegyik a maga sajátos szemszögéből értelmezve a kérdést. A Ptk.-ban a kontraktuális és deliktuális kárfelelősség megállapításának alap- vető feltételei – a jogellenesség, a kár és az okozati összefüggés – azonosak. A jogellenességet a szerződésszegés és a károkozás ténye minden további nélkül megalapozza (természetesen a jogellenességet kizáró okok figyelembevételével). A Ptk.-ban kár a felmerült kár (damnum emergens), az elmaradt haszon (lucrum cessans), valamint a költség. Nem kivétel ez alól a fuvarozás sem. Ezzel szemben a speciális normák a fuvarozó által még elviselhető kockázatból kiindulva kárnak többnyire csak az áruban bekövetkezett kárt és a késedelemmel okozott egyéb, nem az áruban bekövetkezett kárt tekintik (sőt van olyan felfogás, amely szerint a kése- delem is csak akkor releváns, ha árukárt okoz), és a fuvarozói felelősséget minden esetben limitálják (kivétel többnyire a szándékos vagy súlyosan gondatlan károko- zás). Általában nem terjed ki a speciális szabályok alapján a fuvarozói felelősség a kárelhárítás, a kárenyhítés, továbbá a kárigény érvényesítés költségeire sem. Az okozati összefüggés kérdése elsősorban nem a kárfelelősség történetét vé- gigkísérő, főleg a jogtudósokat foglalkoztató, a fuvarozói felelősségre is érvényes dogmatikai problémák, sokkal inkább a praktikus bizonyítási nehézségek miatt érdemel figyelmet (ezekkel a későbbiekben foglalkozom). Az okozati összefüggés témakörének a fuvarozási szerződés esetében is fontos szegmense az a helyzet, amikor a kár előidézésében nemcsak a fuvarozó, hanem a fuvaroztató magatar- tása is közrehat. A károsult felróható közrehatásának kérdését a Ptk. a deliktuális kárfelelősség körében szabályozza (6:525. §), ami fuvarozási szerződés esetén (is) jogalkalmazási nehézségek forrása. A Ptk. általános szabálya ugyanis a felróható közrehatás beszámítására ad lehetőséget (6:525. §), holott következetes jogértel- mezés mellett a közreható magatartás is a Ptk. 6:142. §-a alapján lenne megítél- hető. Ha a gyakorlatban ilyen helyzetekben mégis a felek magatartásának (értsd: a magatartás felróhatóságának) mérlegre tétele történik, ennek csupán az lehet az elméleti oka, hogy a „közrehatás arányának vizsgálata” kifejezés filozófiailag értelmezhetetlen; nincs olyan érvényesnek tekinthető dogma, amelynek alapján különbséget tehetnénk a közreható okok súlya szerint. Érdekes, hogy noha a fuvarozói felelősséget kiváltó konkrét helyzetek többsé- gében felmerül vagy felmerülhet a fuvaroztatói közrehatás kérdése, erről a speci- ális fuvarozási normákban viszonylag kevés szó esik (legfeljebb az olyan fejezet- cím utal a lehetőségre, mint éldául a VÁSZ 30. §-a (a feladó felelőssége), tehát a felelősségmegosztásos helyzetek többségét a Ptk. fent említett, nem teljesen egy- értelmű adekvát szabályai alapján lehet csak kezelni. Ha a feladónak/címzettnek sikerül a kárt és az okozati összefüggés fennálltát bizonyítania, a fuvarozón a sor, hogy kimentse magát, lévén a fuvarozói kárfele- lősség is kimentő felelősség. A régi Ptk. azt a megoldást választotta, hogy taxatíve felsorolta a kimentési okokat. Ezeknek az értelmezése sok gyakorlati nehézséggel járt és komoly dogmatikai problémákat is felvetett, ezért nem feltétlenül tekinthető Fuvarozó felelőssége.indd 14 2020. 09. 14. 13:57:22

II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban 15 negatív fejleménynek, hogy a Ptk. szakított e megoldással (bár a módszer a speci- ális normákban általában a régi maradt). Következetes gondolkodás mellett arra az eredményre jutunk, hogy a Ptk. rend- szerében a fuvarozó a 6:142. § szerinti feltételek – ellenőrzési körön kívüliség, elő- reláthatatlanság, elháríthatatlanság – teljesülésének bizonyításával mentesülhet. A Fővárosi Ítélőtábla részletesen kifejtette, mik az előreláthatóság megítélésének kritériumai. Leszögezte, hogy előre láthatónak nemcsak az érintett által tény- legesen előre látott körülmények minősülnek, hanem az is, amit az ő helyében észszerűen és gondosan eljáró személy előre látott volna. A ténylegesen előre látott körülmények közé tartozik mindaz, amit a másik fél a szerződéskötést megelőzően a tudomására hoz, és amelyből felmérhette, hogy egy esetleges szerződéskötés mi- lyen jellegű és nagyságrendű kárt idézne elő (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40720/2018). Az elháríthatatlanság témakörébe esik a Fővárosi Ítélőtábla ítélete is, amelyben azt állapította meg, hogy a fő fuvarozó szempontjából nem minősülhet elháríthatatlan- nak az, ha az alfuvarozó az árut ellopja (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40086/2015). Ami a kárfelelősség mértékét illeti, a Ptk. általános szabálya különbséget tesz a szolgáltatás fizikai tárgyában bekövetkezett (tapadó) kár és az egyéb károk (ide- értve az elmaradt hasznot is), azaz lényegében a fuvarozó szerződésszerű telje- sítéséhez fűződő fuvaroztatói érdekben esett kár között. Előbbiért a helytállási kötelezettség – mivel a szolgáltatás fizikai tárgya az áru – az áruban bekövetkezett teljes kárra kiterjed, utóbbi esetben viszont előreláthatósághoz kötött, azaz olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a kár a szerződéskötéskor előrelátható volt, kivéve a szándékos károkozást, amikor ez a mértékbeli korlát nem érvényesül [Ptk. 6:143. § (3) bekezdés]. Egyébként a Ptk. fuvarozási fejezetének e tárgykörbe tartozó egyetlen szabálya az, hogy ha a feladó külföldi, a fuvarozó által fizetendő kártérítés mértéke nem lehet nagyobb, mint a feladó államának joga szerint fizethető legmagasabb kárté- rítési összeg [6:268. § (3) bekezdés]. 2. A felelősség kizárása és korlátozása A fuvarozói kárfelelősség súlyát a felelősség kizárására és korlátozására, illetve a kármegosztásra vonatkozó generális szabály enyhíti. A Ptk. megengedi a kárfe- lelősség szerződéses korlátozását, illetve kizárását, kivéve a szándékosan vagy az emberi életben, testi épségben, egészségben szerződésszegéssel (6:152. §), továbbá a fuvarozó által súlyos gondatlansággal okozott [Ptk. 6:268. § (1) bekezdés] károkat. Itt csupán annyit jegyzek meg, hogy a Ptk. sem a szándékosság, sem a súlyos gondatlanság fogalmát nem definiálja. A kérdéssel az egyes fuvarozási módoza- tokról szóló rész bevezetőjében foglalkozom részletesebben, mivel ott van a leg- nagyobb gyakorlati jelentősége. Fuvarozó felelőssége.indd 15 2020. 09. 14. 13:57:22

16 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban 3. Igényérvényesítés A fuvarozási szerződés egyik neuralgikus pontja az a kérdés, hogy a fuvarozóval szembeni követelésnek (főleg kártérítési igénynek) ki a jogosultja. A fuvarozási szerződés szerkezetéből következően értelemszerűen a feladó, a címzett és jogutódjuk jogosult. Szerződésen kívül jogosult a konkrét fuvarozási szerződésben részt nem vevő harmadik személy is (például az áru tulajdonosa, a kiömlött áru által megrongált közút kezelője stb.), aki a fuvarozási szerződés hibás teljesítése miatt vagyonvesztést szenvedett. A régi Ptk. 497. § (4) bekezdése deklarálta a feladó és a címzett igényérvénye- sítési jogosultságát, de a Ptk. ezt a szabályt nem vette át, és ezzel voltaképpen megerősítette azt a bírói gyakorlatot, hogy a bíróságnak a felek perképessége (Pp. 33. §) vizsgálata keretében a feladó, illetve címzett anyagi jogi jogosultságát is vizsgálnia kell, sőt e vizsgálatnak ki kell terjednie a kárveszély viselés kérdésére is; ha például a kárveszély az adásvételi szerződés szerint az áru fuvarozónak való átadásával száll át a vevőre, már a kiszolgáltatás előtt a vevő lesz a fuvarozás során keletkezett árukár károsultja, azaz az anyagi jogi jogosult. A tulajdonjog oldaláról közelítette meg ezt a kérdést a Szegedi Ítélőtábla, amikor azt állapította meg, hogy az exportszállítmányt ért lopáskár esetén a feladó tekin- tendő károsultnak, mivel a magyar jog szerint az ingó tulajdonjoga csak az átadás- sal száll át a vevőre, márpedig ez a lopás folytán nem következett be (Szegedi Íté- lőtábla Gf.30428/2016). Közvetlen anyagi jogi jogosultság híján kárigényt csak az érvényesíthet, aki a követelést az anyagi jogi jogosulttól engedményezéssel megszerezte. Ez különösen a szállítmányozóknak okoz gondot, akiket ráadásul igényérvényesítési kötelezett- ség is terhel (részletesen lásd a 10. pontban). A Ptk. nem vette át a régi Ptk.-ból a mentesülési okok felsorolását, így az azok- hoz kapcsolódó bizonyításiteher-szabályokat sem, tehát a bizonyításra fuvarozá- si szerződés esetén az általános bizonyítási szabályok és elvek alkalmazandók, mindenekelőtt az a jól hangzó, de valójában üres szabály, hogy valamely állítást annak kell bizonyítania, aki azt tette, illetve akinek érdekében áll, hogy a bíróság azt valónak fogadja el. Kiegészíti ezt a deliktuális kárfelelősséghez fűződő elv, amely szerint a jogellenességet, a kárt és az okozati összefüggést a károsultnak, a mentesítő körülményeket pedig a károkozónak kell bizonyítania. Mármost ha a kérdést a fuvarozói kárfelelősségre szűkítve vizsgáljuk, a követ- kező helyzettel találkozunk. A jogellenességet a szerződésszegés vagy deliktuális károkozás miatt (a fuvarozó az árut nem tudta ép, sértetlen, hiánytalan állapotban kiszolgáltatni) adottnak véve az igényérvényesítőtől várjuk el annak bizonyítását, hogy őt kár érte, a kár a fuvarozás során következett be, és fennáll az okozati össze- függés a kár és a fuvarozás között. Árukár esetén az okozati összefüggést az teremti meg, ha bebizonyosodik, pontosabban az igényérvényesítő bebizonyítja, hogy Fuvarozó felelőssége.indd 16 2020. 09. 14. 13:57:22

II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban 17 1. az áru ép, sértetlen és hiánytalan állapotban került a fuvarozó birtokába, azaz a kár nem a fuvarozás megkezdése előtt keletkezett, és 2. a fuvarozó azt csak sérülten, hiányosan tudta kiszolgáltatni vagy egyálta- lán nem. (Ezért igaz az, hogy a feladás és a kiszolgáltatás körülményei eminens jelentő- ségűek a fuvarozói felelősség megítélésénél.) Az első feltételt az igényérvényesítő például úgy tudja teljesíteni, hogy fuva- rozói fenntartást nem tartalmazó fuvarlevéllel bizonyítja a fuvarozásra feladott áru és csomagolás épségét és az áru fuvarozó által elismert feladási súlyát és da- rabszámát. Mivel az ép, sértetlen csomagoláson belüli esetleges árusérülést vagy hiányt a fuvarozónak nem áll módjában észlelni, a fuvarozói kockázat észszerű keretek között tartása érdekében több fuvarozási mód kifejezetten kizárja a fu- varozó felelősségét az ép csomagoláson belüli árukárért, és a bírói gyakorlat is egységesen alkalmazta azt az ex lege vélelmet, hogy az ép, sértetlen csomagoláson belüli rendellenességért a fuvarozó csak akkor felel, ha bizonyítható (az igényér- vényesítő bizonyítani tudja), hogy a kár a fuvarozás során bekövetkezett valami- lyen rendellenességgel függ össze (például a ládák összeborultak és a bennük lévő érzékeny áru megsérült, bár maga a láda nem). Megjegyzem, hogy ezzel összhangban a fuvarozói felelősségbiztosítások is kizár- ják az ilyen esetet a kockázati körből. A korábban töretlen, a fuvarozói felelősség gazdasági logikájának megfelelő bírói gyakorlatban törést okozott a következő jog- erős ítélet. A megbízó (feladó) röntgencső fuvarozására adott megbízást. A rönt- gencsövet maga csomagolta és rakta ládába. A láda a fuvarozás megkezdésekor és a kiszolgáltatáskor ép és sértetlen volt. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy a küldeményt a fuvarozás során valamilyen károsító behatás érte volna. A kicsoma- goláskor megállapították, hogy az egyébként szakszerűen becsomagolt röntgencső törött. A kárért a megbízó a fuvarozót tette felelőssé, aki ezt elutasította. A perben, amelyben az elsőfokú ítéletet kétszer is hatályon kívül helyezték, végül a Fővá- rosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a fuvarozó nem tudta bizonyítani, hogy a kár nem a fuvarozás során keletkezett, kártérítéssel tartozik (Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.401/2015/5/II.). A második feltétel teljesítése elméletileg egyszerűbb, mivel nem vitás, hogy a sérült, hiányos állapotban való kiszolgáltatást vagy az áru elvesztését az igényér- vényesítőnek kell egy erre alkalmas dokumentummal bizonyítania. A fuvarozóval szembeni igényérvényesítési eljárás tekintetében a régi Ptk. tar- talmazott a fuvarozót védő, szigorú szabályokat [504. § (1) és (2) bekezdés]. A Ptk. e rendelkezéseket nem vette át, ami rontja a fuvarozó pozícióját, mivel így a ké- sedelmes vagy annak tekinthető igényérvényesítésnek a Ptk. alapján – eltekintve az elévüléstől – nincs anyagi jogi jogkövetkezménye (például jogvesztés), csupán bizonyítási jelentősége van. Az elévülés kérdésköréhez a következő megjegyzések fűzhetők. A Ptk. 6:270. §-a úgy rendelkezik, hogy a fuvarozóval szemben a fuvarozási szerződés alapján tá- Fuvarozó felelőssége.indd 17 2020. 09. 14. 13:57:22

18 II. Fuvarozói felelősség a Ptk.-ban masztható igények egy év alatt évülnek el (kivéve a szándékosság és súlyos gon- datlanság esetét). A rövid általános elévülési idő a fuvarozót védő érdekkiegyen- lítő mechanizmus egyik eleme. A Ptk. 6:22. § (3) bekezdéséből az következik, hogy a felek szerződésükben ennél hosszabb vagy rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, kivéve, ha azt speciális norma kógens szabálya határozza meg. Az elévülés idő kezdő időpontja az általános szabály szerint a követelés esedé- kessé válása [Ptk. 6:22. § (2) bekezdés; ez a fuvarozási fejezet értelmezésében a kiszolgáltatás időpontját, illetve azt az időpontot jelenti, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni a címzettnek (Ptk. 6:270. §)]. Alkalmazandók továbbá az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályok is (Ptk. 6:24. és 6:25. §), kivéve, ha a speciális normából más következik. Értelmezést igényel az elévülés megszakadásának és nyugvásának kérdése is. A speciális szabályok többsége a perlés feltételéül szab valamiféle előzetes rekla- mációs eljárást, amelynek az elévülési határidő folyására, megszakadására, szü- netelésére és nyugvására természetesen hatása van, ráadásul úgy, hogy a jogalkal- mazónak közben tekintettel kell lennie a Ptk. elévülési rendszerére is. A gyakor- latban legtöbbször a „szünetelés-nyugvás” dilemmával találkozunk. Ha ugyanis azt az időt, amely a követelés fuvarozó általi peren kívüli elbírálásával telik el, egyes speciális normák szóhasználatával élve szünetelésnek tekintjük (amit a Ptk. nem ismer); ennek az a következménye, hogy a szünetelés befejeződésével (legin- kább a követelés elutasításával) az elévülési határidőből még fennmaradt ideig az elévülés nem következik be. Ha viszont a szünetelést a magyar dogmatika alapján nyugvásnak tekintjük (lásd a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30356/2011/3. számú ítéletét), az elévülés a nyugvás megszűnése után legkorábban egy éven, illetve három hó- napon belül következik be [Ptk. 6:24. § (2) bekezdés]. Fuvarozó felelőssége.indd 18 2020. 09. 14. 13:57:22