Eljárásjogi Szemle 2017/1.

belül meg is kell érkeznie a Döntőbizottsághoz (anyagi tott, ha a keresetlevelet a Döntőbizottság részére pos- jogi határidő), vagy a fővárosi megengedőbb gyakorla- tán feladják. tot követve elegendő, ha a keresetlevelet határidőben A keresetlevél benyújtási helyének meghatározása postára adják a felek (eljárásjogi határidő). kógens, melyet a bírói gyakorlat is megfelelően alkal- A 4/2003. PJE határozat okfejtése nyomán a Kbt. ko- maz, miszerint azt kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet rábbi szabályozása szerinti szövegrész anyagi jogi tí- benyújtani joghatályosan. Eltérő benyújtási hely eseté- pusú határidőnek minősült egyes bíróságok jogértel- ben az iratot az eljárásjogi szabályok megtartásával át- mezése szerint, ugyanis a 4/2003. PJE határozat szerin- tenni köteles ugyan a Döntőbizottsághoz a téves cím- ti eljárásjogi jelleg nem következett a törvényi szabá- zett, azonban a keresetlevél elkésettsége esetén a fel- 11 lyozásból. Ezen logika egyenes következményeként az peres köteles viselni annak lehetséges következménye- a gyakorlat állt elő, hogy egyes bíróságok szerint a per- it. Jelen esetben tehát a Pp. 331. § -ának rendelkezései indítási határidő csak akkor volt megtartott, ha a kere- nem alkalmazhatóak. setlevél a döntőbizottsági határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül megérkezett a Döntőbizott- sághoz. Ennek elkésettsége esetén a bíróságok a kere- 2.3. ideiglenes intézkedések setlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. 130. § (1) be- kezdés h) pontja alapján elutasították, vagy amennyi- Az ideiglenes intézkedések alkalmazásának legfőbb el- ben később – a per folyamán – észlelték a hibát, úgy a méleti problematikája a következőkből fakad. A Pp. ál- per megszüntetéséről rendelkeztek a Pp. 157. § a) pont- talános rendelkezései szabályozzák az ideiglenes intéz- ja szerint. Ezen gyakorlat felől csak akkor tekintettek kedés jogintézményét (Pp. 156. §). A Pp. 324. § (1) be- el, ha az elkésett kereseti kérelem egyben kimentési in- kezdése szerint az I–XIV. fejezet rendelkezéseit a köz- dokot is tartalmazott, miszerint a jogosult olyan ment- igazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben az hető helyzetben volt, ami megakadályozta őt a határ- e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt.- időben való intézkedés megtételére. ben a közigazgatási peres eljárásra előírt, a Pp. általá- A megengedőbb eljárásjogi határidő-számítás jogértel- nos és különleges szabályaihoz képest eltérő rendelke- mezési alapját az képezte, hogy a Kbt.-beli szabályozás a zés nincs, így kijelenthető, hogy elvben fennáll a Pp. Pp. 330. § (2) bekezdésétől csupán a benyújtás helyére 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedés jogintézmény al- vonatkozó eltérést szabályozott megítélésük szerint, így kalmazásának a lehetősége. a Pp. 330. § (2) bekezdése szerinti általános előírás alap- A gyakorlatbeli problémát az okozza, hogy a felpere- ján, miszerint postára adás esetén a határidő megtartott, sek ideiglenes intézkedésként kívánják a bírósági dön- a keresetleveleket sorra befogadták a bíróságok. tés meghozatalát arra vonatkozóan, hogy a bíróság tilt- Több döntés indokolása szerint a keresetlevél be- sa meg a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejö- nyújtása perbeli cselekmény, ekként rá a Pp. szabályai vő szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes az irányadóak, valamint a „bírósági eljárást megindító ajánlattevő között. Ilyenre akkor kerül sor, ha a döntő- keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról bizottsági eljárásban a kérelmező ügyfél olyan pozíció- szóló 4/2003. Polgári jogegységi határozat” eltérő jog- ban van, hogy nem nyertessége miatt indított jogorvos- szabályi előírásokra figyelemmel a perben nem alkal- lati eljárást, ahol számára nem született megnyugtató mazható, ugyanis a keresetlevél benyújtására a Pp. XX. döntés. Ekkor közigazgatási határozat felülvizsgálata fejezetében és a Kbt.-ben mint külön törvényben meg- céljából pert indít, és továbbra is akadályozni szeretné állapított eltérő szabályok vonatkoznak. az ajánlatkérő és a szerinte jogtalanul nyertes ajánlat- A 14/2010. (XI. 8.) KK véleményben a Kúria egyértel- tevő között a szerződés megkötését. műen állást foglalt a keresetindítási határidő eljárásjo- A Kbt. 131. § (7) bekezdése szerinti jogszabályi ren- gi jellegéről. A megfelelő helyre – amely jelen esetben a delkezések értelmében, ha jogorvoslati kérelmet (kére- Döntőbizottság – a határidő utolsó napján ajánlott kül- lemre induló eljárás) vagy jogorvoslati kezdeménye- deményként postára adott keresetlevél határidőben zést (hivatalból induló eljárás) nyújtanak be a Döntőbi- benyújtottnak volt tekintendő. A keresetindítási hatá- zottsághoz, akkor a közbeszerzés eredményeként meg- ridő eljárásjogi és nem anyagi jogi jellege felismerhető kötendő szerződést – vagy részekre történő ajánlatté- a Pp. 330. § (5) bekezdéséből is, amely a keresetlevél tel esetében a jogorvoslattal érintett részre vonatkozó benyújtására megállapított határidő elmulasztása ese- szerződést – a közbeszerzési ügy befejezését eredmé- tén az igazolási kérelem benyújtásának lehetőségét nyező határozat meghozataláig nem lehet megkötni. szabályozza (Főv. Tsz. 3.Kf.649.917/2013/4.). 12 Ezt a jogintézményt hívja a gyakorlat „szerződéskötési A jelenleg hatályos Kbt. 170. § (2) bekezdése meg- moratórium meghosszabbításának”. Ennek alapján a szüntette a jogbizonytalanságot azzal, hogy törvényi fenti esetben a szerződéskötést akadályozó félnek ked- szinten kimondta a Kbt.-ben, hogy a határidő megtar- vez a törvényi rendelkezés, de amint a Döntőbizottság érdemi jogerős határozatot hozott, megszűnik a szá- mára addig kedvező szerződéskötési tilalom. 11 4/2003. PJE határozat VI. pont; http://www.kuria-birosag.hu/hu/ Megjegyzendő, hogy a Döntőbizottság ideiglenes in- joghat/42003-szamu-pje-hatarozat; Kengyel Miklós: Magyar polgári el- tézkedésként arra irányuló kérelem esetén jogosult járásjog. Budapest, Osiris, 2000. 182., 226–227. Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi arra, hogy végzéssel – a jogorvoslati eljárás ellenére – 12 CXLIII. törvényhez. A 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 2015. évi engedélyezze a szerződés megkötését [Kbt. 156. § (4) Online változat. a Wolters Kluwer Kft. JOGTÁR, 2016. december. (a továb- bekezdés 2. mondata]. biakban: Kommentár). / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51

A közigazgatási perben azonban már nem a szerző- tételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési doku- dés megkötésének ideiglenes intézkedéssel való meg- mentumok, illetve ezek módosításának, valamint a tiltását kell kérelmezni – ha azt a joghatást szeretné el- 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta érni, hogy a közbeszerzés eredményét jelentő szerző- miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával dés ne köttessen meg –, hanem a Pp. 332. §-a alapján a összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképvise- közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggeszté- leti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiak- sét, amelyről a bíróságnak 8 napon belül döntenie kell. ban együtt: kérelmező.) (Főv. Ít. 3.Kpkf.50.292/2012/4.; Legfelsőbb Bíróság A gyakorlat szerint az ügyfélképesség a közbeszerzési Kpkf.VI.37.974/2001/2.). Amennyiben a határozat vég- eljárásban való részvételtől vagy annak lehetőségétől rehajtása felfüggesztésre kerül, úgy elvben a szerző- függ. A jogorvoslati eljárás során azt kell megítélni, hogy déskötési moratórium nem ér véget, így a szerződés a a kérelem tárgyává tett jogsértő magatartás, mulasztás nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között nem jöhet okoz-e a kérelmezőnek érdeksérelmet. Továbbá ez a létre anélkül, hogy az a Kbt. speciális semmisségi eset- megsértett érdek – az alapelvi rendelkezésekre is tekin- körébe ne ütközne. 13 tettel – jogosnak tekinthető-e. A saját ajánlat érvényte- lenné nyilvánítása miatt az érintett ajánlattevő ügyfél- képessége egyértelműen megállapítható. (D.201/9/ 2.4. keresetváltoztAtás 2016.). Ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy 16 a közbeszerzési eljárásban a kérelmező érvényes vagy A Pp. 335/A. § (1) bekezdése a közbeszerzésekkel érvénytelen ajánlatot tett, nem jelent automatikus jogo- kapcsolatos közigazgatási perekben is lehetővé teszi a sultságot az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés vitatásá- keresetváltoztatást, mely szerint a felperes a keresetét ra. Vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérői döntés esetleges legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A ke- megsemmisítése a kérelmezőre jogi kihatással van-e, resetindítási határidőn belül a felperes bármilyen azaz kerülhet-e a kérelmező kedvezőbb jogi helyzetbe. egyéb rendelkezését is támadhatja az alperesi határo- Ha az eljárást lezáró döntés megsemmisítése közvetle- zatnak, de annak lejártát követen már csak az előadott nül és konkrétan nem érinti a kérelmező jogi érdekét, kereseti indokok körében változtathat. A keresetindí- úgy ügyfélképessége nem állapítható meg (D.1006/ tási határidőn túl előterjesztett kérelmek, változtatá- 14/2011.). 17 sok tiltott keresetváltoztatásnak minősülnek (Főv. Ít. A Kbt. 152. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Döntőbi- 4.Kf.27.634/2010/8.); (Kúria Kfv.III.37.208/2012/4.). 14 zottság hivatalból indított eljárását a következő szer- vezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a fel- adatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatar- 2.5. perbeli legitimáció tás vagy mulasztás jut tudomásukra: a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Szám- Közbeszerzési tárgyú közigazgatási perekben a bíró- vevőszék; c) a kormányzati ellenőrzési szerv; d) a helyi ság hivatalból köteles vizsgálni az aktív és passzív perbe- önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős li legitimáció kérdését. Felperes az a perbeli jog- és cse- szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok lekvőképességgel rendelkező személy lehet, aki jogosult biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illet- a perbeli igény érvényesítésére. A Pp. 327. § (1) bekezdé- ve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján se szerint a közigazgatási per indítására az jogosult, aki közreműködő szervezet; h) a Kormány által kijelölt a felülvizsgálandó határozat alapjául szolgáló eljárásban központi beszerző szerv; i) a Gazdasági Versenyhivatal; ügyfél volt, vagy kifejezetten a rá vonatkozó rendelke- j) az európai támogatásokat auditáló szerv; k) az állami zés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. Azt, hogy vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) az ügyész; m) a közigazgatási eljárásban kit illet meg az ügyfél jogállá- a közbeszerzésekért felelős miniszter. (E bekezdésben sa, a közbeszerzési perben a Kbt. speciális rendelkezései foglaltak a továbbiakban együtt: kezdeményezők.) alapján kell megítélni (Főv. Tsz. 3.Kf.650.070/2013/5.) 15 (Főv. Tsz. 3.Kf.650.009/2014/7.). Az ügyféli jogosultságot meghatározó speciális köz- 2.6. pertárgyérték, eljárási illeték beszerzési rendelkezések az alábbiak: A Kbt. 148. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbi- A pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések az eljá- zottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. rási illeték meghatározása szempontjából bírnak jelen- A (2) bekezdés szerint kérelmet nyújthat be az aján- tőséggel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény latkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bár- (Itv.) 43. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási hatá- melyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös rozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre je- törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem lentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jo- adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalom- gos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy biztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, verseny- mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlat- 16 Közbeszerzési Döntőbizottság D.201/9/2016. számú határozata 13 Kommentár – 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 12–14. 14 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 17 Közbeszerzési Döntőbizottság D.1006/14/2011. számú határozata 15 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 5–6. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

üggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással – kivé- tai határozzák meg (Főv. Tsz. 3.Kf.650.176/2013/5., 19 ve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy Főv. Ít. 3.Kf.27.334/2010/7.). A közigazgatási per a közbeszerzéssel kapcsolatos – 30 000 forint. A 30 000 közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozik, forintos kereseti illeték tehát közbeszerzési közigazga- ennélfogva a közigazgatási döntéshez igazodik, így bí- tási perben nem alkalmazható, így az illeték vagy a róság magát a közigazgatási határozatot, annak tartal- meghatározható, vagy a meg nem határozható mát, a megállapított tényállást, a jogi indokolást vizs- pertárgy értékhez igazodik mind a kereseti, fellebbezé- gálja felül. Nem lehet része a bírósági felülvizsgálatnak si és felülvizsgálati eljárási illetékmértékre is figyelem- olyan tény, adat, körülmény, megállapítás, amely nem mel. (Itv. 39., 42., 46., 50. §) volt a közigazgatási eljárásban a hatósági vizsgálat tár- A per az illetéktörvény 62. § (1) bekezdés h) pontjára gya, vagy a vizsgálatnak része. tekintettel tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá esik. A fentiek szerint a közbeszerzési hatósághoz előter- jesztett jogorvoslati kérelem tartalma mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban kötőerővel bír (Kúria Kfv. 2.7. beAvAtkozók II.37.667/2013/15.). Azonban egy helyen dogmatikai- lag megengedőbb a szabályozás, ugyanis a kereseti ké- A közigazgatási jogviszony sajátos jellegéből adódó- relem kiterjedhet még a Döntőbizottság eljárási hibái- an, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ra, hiszen ezek nem lehettek tárgyai még a jogorvoslati olyan személyekre is kihathat, akik a közigazgatási el- kérelemnek. 20 járásban részt vettek, de a peres eljárás indulásakor A bíróság a kérelemhez kötöttség elvét szem előtt félként nem jelennek meg. A Pp. 332. § (5) bekezdése tartva elsősorban az iratok alapján, vagy szükségkép- szerint, ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügy- peni bizonyítás okán megtartott tárgyaláson előadot- fél szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehető- tak és beszerzett bizonyítékok alapján dönt. ségéről. A Kbt. 171. § (3) bekezdése értelmében az A határozatszerkesztés kapcsán a Fővárosi Törvény- ellen érdekű felet, valamint azon érdekelteket, akikre szék 3.Kf.650.176/2013/5. számú ítéletében szabato- nézve a Döntőbizottság határozata rendelkezést tar- san kifejtette, hogy az ítélet indokolásában szükségte- talmaz, a bíróság […] értesíti a beavatkozás lehetőségé- len az alperesi határozat egyes részeinek szó szerinti ről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézbesítését megismétlése, ugyanis az ítéleti tényállás nem lehet követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, azonos a közigazgatási eljárásban megállapított tényál- amely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs lással. Mindez annak az oka, hogy más az elbírálandó helye. Az értesítésen túl a közigazgatási bíróságnak to- kérdés. Az ítéleti indoklásban a közigazgatási határo- vábbi kötelezettsége nincs. A peres eljárásban az érte- zat lényegét, vagy annak releváns elemeit csak annyi- sítés ellenére részt nem vevő tekintetében a részvétel ban kell rögzíteni, amennyiben az a perben eldöntendő hiánya nem zárja ki azt, hogy rá nézve a bíróság refor- kérdés szempontjából szükséges, illetve elemzésre szo- matórius jogkörében eljárva döntést hozzon (Főv. Ít. rul. Az ítélet kapcsán ugyancsak kiemelendő, hogy 4.Kf.27.733/2006/6.). 18 szükségtelen a jogszabályok tételes szó szerinti ismer- tetése, sokkal inkább azok jogértelmezésére kell ki- emelt hangsúlyt fektetni, főleg ha a Döntőbizottság, il- 2.8. képviselet letve a felperesek előadásaiból arra kell következtetni, 21 hogy közöttük a jogértelmezés a vitás. A képviselet Pp. szerinti általános és közigazgatási Szintén a jogszabályok elemző bemutatását kell a bí- perekre alkalmazandó szabályai a közbeszerzéssel róságnak az ítéletében szerepeltetnie akkor is, ha azt kapcsolatos közigazgatási perekben is irányadóak, an- az egyszerű megállapítást teszi, hogy a Döntőbizottság nak ellenére, hogy a Kbt. 145. § (7) bekezdése egy spe- döntése helyes. A bírósági döntésnek ugyanis azt az ciális szabályt fogalmaz meg a Döntőbizottság előtti alapcélt kell érvényre juttatnia, hogy az abban szereplő jogorvoslati eljárásban, miszerint a felelős akkreditált döntés a felek számára érthető legyen és megnyugvást közbeszerzési szaktanácsadói, jogtanácsosi vagy ügy- hozzon. védi képviselet kötelező. Ugyanakkor ezen előírás a A Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság – Pp. közigazgatási perre már nem vonatkozik, így az általá- 338. § (1) bekezdésével egyezően – az ügy érdemében nos szabályok érvényesülnek. tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kéré- sére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fel- peres a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetle- 2.9. A bíróság döntései vélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A beavatkozó tárgyalás A közigazgatási perek legegyedibb sajátossága, hogy tartását a Pp. 338. § (3) bekezdése szerint kérheti. A a bíróság a közigazgatási szerv által megállapított tárgyaláson kívüli elbírálásra vonatkozó korlátként a tényálláson alapuló döntést bírálja felül, de ezen jogo- Pp. 338. § (5), (7) és (8) bekezdését megfelelően alkal- sítványa nem parttalan, ugyanis a felülbírálat terjedel- mazni kell, miszerint nem bírálható el tárgyaláson kí- mét a felperesi kereset és alperesi ellenkérelem korlá- 19 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 20 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 18 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 21 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

vül az ügy, ha bizonyítás felvétele szükséges; ha a bíró- tározat kizárólag bírságról rendelkezzen, és egyéb ren- ság a per elbírálására már tárgyalást tűzött; illetőleg delkezéseket ne tartalmazzon. ha ügyészi intézkedés van folyamatban. A meghozható érdemi bírósági döntések második Szintén a jogorvoslat hatékonyságát segítő intézke- esetköre az, amikor a bíróság hatályon kívül helyező (új dés az, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bíróság- eljárásra kötelező) döntést hoz. Ilyen döntés esetén is hoz érkezését követő harminc napon belül kell megtar- kizárt a fellebbezés lehetősége a fentebb már hivatko- tani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatá- zott Kbt. 172. § (5) bekezdése alapján. sára, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határ- A Kbt. 172. § (4) bekezdése szerint a bíróság a Döntő- időn belül elbírálni. A határidők számításakor a hiány- bizottság határozatát kizárólag abban az esetben he- 22 pótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. lyezi hatályon kívül, ha a Döntőbizottság eljárása során A közigazgatási per bírósága alapvetően háromtípusú a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiha- érdemi döntést hozhat a per lezárásaként. tó szabályainak megsértésére került sor. A lényeges és Az egyik esetkör, amikor a bíróság elutasítja a kerese- az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértések tartal- tet, ezzel lényegében a Döntőbizottság határozatát mát a bírói gyakorlat már kimunkálta, és eszerint a helybenhagyja. A Pp. és a Kbt. vonatkozó rendelkezései mérce az oksági követelmény, azaz lényeges az eljárási értelmében ilyenkor a bíróság ítéletével szemben fel- szabálysértés, ha ennek hiányában más tartalmú dön- lebbezésnek nincs helye, azonban a bírósági ítélettel tés született volna, vagy az eljárás más eredményre ve- szemben a Pp. szerinti rendkívüli jogorvoslatként felül- zetett volna. vizsgálati eljárást lehet kezdeményezni a Kúria előtt. A joggyakorlat több problémát vetett fel annak kap- A fellebbezés kizártsága a Kbt. 172. § (5) bekezdése csán, amikor a Döntőbizottság érdemi befejező döntést rendelkezésén alapul, amikor is kimondja, hogy a „bíró- hozott eljárásjogi lezárás helyett, vagy éppen fordítva. ság határozata” ellen fellebbezésnek nincs helye, kivé- A jelenlegi bírói gyakorlat az ilyen eseteket lényeges el- ve, ha a bíróság a döntőbizottság határozatát megvál- járási hibának minősíti, és ebből fakadóan kasszációs toztatja. Ezen Kbt.-beli speciális szabályozás igazodik a jogkörében eljárva, alkalmazza a Kbt. 172. § (4) bekez- Pp. XX. fejezete szerinti − közigazgatási perekben al- dését, azaz hatályon kívül helyezi a közigazgatási dön- kalmazandó – főszabályához [Pp. 340. § (2) bek.], mi- tést, és új eljárásra utasítja a Döntőbizottságot. 24 ként minden olyan közigazgatási perben meghozott Egységes álláspontot követ a bírói gyakorlat annak „ítélet” ellen fellebbezésnek van helye, amikor a köz- megítélése kapcsán is, hogy tisztán eljárásjogi vagy igazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felül- anyagi jogi jogszabályok téves alkalmazása esetén is vizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási helye van-e kasszáció alkalmazásának. A törvény szó- úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíró- szerinti értelmezése nyújt ezen probléma feloldásában ság törvény alapján megváltoztathatja. Azaz bírósági segítséget. A Kbt. 172. § (4) bekezdése a „jogorvoslati ítélet ellen fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályai- a közigazgatási bíróság gyakorolja a reformatórius jog- nak megsértésére” rendeli alkalmazni a hatályon kívül körét, és a Döntőbizottsági határozatot megváltoztatja. helyezés intézményét, ebből pedig az következik, hogy A bírói gyakorlat az imént hivatkozott Kbt. 172. § (5) anyagi jogi szabályok téves alkalmazása esetén is helye bekezdése szerinti „bíróság határozata” fordulatot a bí- lehet hatályon kívül helyező döntésnek. róság „ítéletére” korlátozza csak a Pp. 340. § (1)–(2) be- Ezen probléma azonban egy újabb megoldandó jog- kezdése tartalmának egybevetésével, nem pedig vala- kérdést vet fel, miszerint kötelező-e alkalmazni a bíró- mennyi bírói végzésre, így a közigazgatási perben ho- ságnak a hatályon kívül helyezés intézményét, vagy ér- zott végzésekkel szemben a fellebbezések lényegében demben megváltoztathatja-e a döntőbizottsági határo- megengedettek a joggyakorlat alapján. 23 zatot. A „Kúria szerint nem helyes az az értelmezés, Fellebbezés hiányában felülvizsgálati eljárásnak le- hogy a közigazgatási bíróságot feltétlen megváltozta- het helye a Pp. 340/A. §-ában foglalt rendelkezés értel- tási kötelezettség terhelné anyagi vagy eljárásjogi jog- mében, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 340/A. § szabálysértés esetén.” 25 (2) bekezdés b) pontja a közbeszerzési ügyekben jogér- Közbeszerzési ügyben annak eldöntése, hogy a bíró- telmezési problémát vet fel. Egyes értelmezések alap- ság kasszációs jogkörben jár el, vagy a határozat meg- ján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a bírságot kiszabó változtatására lát lehetőséget, a bírói mérlegelés köré- határozatban megállapított fizetési kötelezettség az be tartozik, hiszen mindkét döntéstípus megfelelő esz- egymillió forintot nem haladja meg. A 3/2015. KMJE ha- köze a jogszabálysértés orvoslásának, amely a közigaz- tározat ezt a rendelkezést úgy értelmezte, hogy a Pp. gatási per rendeltetése (Főv. Tsz. 3.Kf.650.147/2013/6.). 26 340/A. § (2) bekezdés b) pontja csak azon ügyben zárja A Kúria joggyakorlatában előfordult olyan eset is, ki a felülvizsgálatot, amelyben a közigazgatási határo- amikor alacsonyabb szintű bíróság „részlegesen” he- zat kizárólag bírságot kiszabó rendelkezést tartalmaz, lyezte hatályon kívül a Döntőbizottság határozatát. és ennek összege legfeljebb egymillió forint. Részleges hatályon kívül helyezés elvben alkalmazha- Ennek értelmében a felülvizsgálat lényegében általá- tó, ha olyan egymástól elkülöníthető, és egymással ösz- nos jelleggel megengedett, ugyanis ritka, hogy egy ha- sze nem függő kérdésekben dönt a hatóság, amelyek 24 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 22 Kbt. 172. § (2) 25 Uo. 23 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 26 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

akár külön határozat tárgyai is lehetnek. Ebből követ- 3. „A köZbesZerZési döntőbiZottság kezik, hogy dogmatikai értelemben nincs olyan, hogy hAtároZAtánAk felülviZsgálAtA „részleges hatályon kívül helyezés”, a rendelkező rész és A sZerZődés köZbesZerZési ilyen megfogalmazása egy több döntést tartalmazó ha- jogsértés miAtti érvénytelenségének tározat megváltoztatásának tekinthető. 27 megállApításA iránti egységes per” Megoldást jelenthetne ilyen vitatott esetekben az a – köZigAZgAtási típUsÚ per megközelítés, ha a bíróság az egész határozatot hatályon kívül helyezi, és azon részek tekintetében hozott döntés 3.1. A pertípus AlkAlmAzhAtóságA, kapcsán, amely a bíróság is szerint is megfelelő, olyan hAtáskör, illetékesség iránymutatást adhatna az indokolásban, hogy a közigaz- gatási szerv a korábbival azonos döntést hozzon. Az ún. egységes per fogalmát és magát a jogintéz- Az érdemi döntések harmadik esetköre az, ha a köz- ményt a jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítá- igazgatási perben eljáró bíróság a Kbt. 172. § (3) bekez- sáról szóló 2007/66/EK számú irányelvi rendelkezések dése alapján mérlegelési jogkörében eljárva úgy dönt, alapulvételével 2010. január 1. napjától tette a hazai hogy a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja, és a jogrendszer részévé a jogalkotó, amikor is a közbeszer- Kbt. 165. § (3), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti jogkö- zésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 350. §-ának vetkezményeket alkalmazza, mely megváltoztatási jo- rendelkezéseként létrehozta az egységes per jogintéz- gosultsága kiterjed akár a közigazgatási eljárásban ki- ményét (2008. évi CVIII. törvény). szabott bírság összegének megváltoztatására is. 28 Ugyanezen hatálybalépési dátummal került beikta- A gyakorlat ismeri azt az esetet, amikor egyes kérelmi tásra a hazai közbeszerzési jogba a Ptk. rendelkezésein elemek tekintetében a bíróság elutasítja a keresetet, túli, speciális, csakis közbeszerzési jogban érvényesülő egyes esetekben pedig megváltoztatja azokat. A gyakor- kibővült semmisségi okrendszer. Az akkori Kbt. nor- lat szerint ez megváltoztatásnak minősül, így a Kbt. maszövegébe a 306/A. §-ban; az 51. cím és a X. fejezet 172. § (5) bekezdése szerint az egész „határozat” ellen rendelkezései közé kerültek beépítésre a speciális sem- lehetővé teszi a fellebbezést. A Kúria Kfv.III.37.795/ miségi okok. 2015/2. szám alatt meghozott határozatában mondta ki, A hatályos joganyag szerint (2015. évi CXLIII. tv. hogy amennyiben a bíróság a határozatot megváltoztat- 173. §) az egységes per lényegét tekintve egy közigaz- ja, úgy az ítélet egészével szemben van helye fellebbezés- gatási bíróságok előtt előforduló speciális pertípus, nek. Ez az értelmezés akkor is irányadó, ha adott esetben amelynek keretein belül az alperesi Döntőbizottság csak a bírság mértékét változtatja meg a bíróság, akkor közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálata is az egész ítélet ellen van helye fellebbezésnek. történik meg, mely kiegészül a Kbt. 137. § (1) bekezdés A Kúria és a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában is a)–c) pontjaiban deklarált érvénytelenségi okokra ala- kialakult az az álláspont, hogy a megváltoztatási jog- pított – közbeszerzési eljárás eredményeként megkö- kört a fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság és tött – szerződés érvénytelenségének megállapításával. a felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria is gyakorol- Az egységes per egyszerre egy közigazgatási per és hatja (Kfv.III.37.398/2015/11., Főv. Tsz. 3.Kf.649.898/ egy szerződés érvénytelenségének megállapítását is le- 2013/4.; 3.Kf.649.962/2013/). 29 hetővé tevő polgári per egyvelege. A jelenleg hatályos illetékességi szabályokra figye- A Kbt. 173. § (1) bekezdése szerint a kérelmező a Dön- lemmel, a Kecskeméti és a Székesfehérvári Közigazga- tőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a tási és Munkaügyi Bíróság ítéletei elleni fellebbezések határozat alapjául szolgáló szerződés – a 137. § (1) be- elbírálása a Kecskeméti és a Székesfehérvári Törvény- kezdésében meghatározott okok miatti – érvénytelen- szék másodfokú tanácsainak hatáskörébe tartozik. A ségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkez- Pp. 340. § (5) bekezdése értelmében a másodfokú bíró- ményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben ság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a fe- kérheti. A pert a Döntőbizottság, valamint a szerződő lek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. felek ellen kell megindítani; a keresetlevelet a határo- A Pp. 340. § (6) bekezdése értelmében tárgyalás tartá- zat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Dön- sát a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél tőbizottsághoz kell benyújtani, vagy ajánlott külde- csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmé- ményként postára adni. nek) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fel- Az eljárás a közigazgatási és munkaügyi bíróságok lebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől hatáskörébe tartozik, de az egységessége folytán az il- számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmu- letékességi szabályokra tekintettel alkalmazandó a Pp. lasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ezen rendelke- 326. § (14) bekezdése az előző pertípusnál már bemuta- zések estében is érvényesül a másodfokú eljárások tottak szerint. főszabálya, miszerint közigazgatási perben is másodfo- Az eljárás kezdeményezője a közigazgatási perekre kú bírói jogorvoslati fórumként a fellebbezés tárgyalá- irányadó sajátos szabályokra tekintettel mindig az son kívüli elbírálása az elsődleges. ügyfél, illetve az a szereplő, akire nézve sérelmes a dön- tőbizottsági döntés, de semmi esetre sem a Döntőbi- zottság. 27 Kúria Kfv.III.37.488/2013/5. sz. határozata alapján. Annak eldöntése, hogy „a Közbeszerzési Döntőbizott- 28 Mudráné Láng Erzsébet: A közbeszerzési eljárás a bírósági jogor- ság határozatának felülvizsgálata iránti per” indul-e, voslatok tükrében. Magyar közigazgatás, 2004/4. szám, 226–234.; 232. vagy „egységes per”, azt a keresetlevél tartalma dönti 29 Kommentár – 169–172. §-hoz fűzött magyarázat. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

el (a felperes döntése), miszerint tartalmaz-e a Kbt. bályban meghatározott minta szerinti hirdetményt 137. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési szerződés tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a semmisségének megállapítása iránti kereseti kérelmet, hirdetmény közzétételét követő naptól számított tize- avagy sem. Ha tartalmaz, akkor egységes per indul, ha dik napon belül. nem, akkor egyszerűen közigazgatási határozat bírósá- E pertípusban – egyezően a tisztán közigazgatási fe- gi felülvizsgálata iránti eljárás folyik, melynek leglé- lülvizsgálati perrel − a felperes az, akinek jogát vagy jo- nyegesebb szabályai fentebb már bemutatásra és elem- gos érdekét a Döntőbizottság határozata sérti vagy a zésre kerültek. hivatalbóli kezdeményező; azonban az alperesi pozíció- Ha érvénytelenség megállapítása iránti petitum is sze- ban többes alanyi kör érintett, ugyanis a per I. rendű repel a keresetben, akkor az előzőekben bemutatott alperese a Döntőbizottság, illetve további alperesek a rendelkezések kiegészülnek az alábbiakkal. közbeszerzési szerződést kötő felek. Egységes perben a közigazgatási bíróság kizárólag a A gyakorlatban ilyen perre akkor kerül sor, ha a Dön- Kbt. 137. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban taxatíve fel- tőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelmezőjének sorolt semmiségi okok alapján állapíthatja meg a szerző- vagy kezdeményezőjének jogorvoslati kérelme egész- dés érvénytelenségét, egyéb semmiségi okok megállapí- ben vagy részben elutasításra került – nem ért egyet tására – melyek a Ptk.-ban, de ha azok még a Kbt.-ben annak tartalmával –, ugyanakkor a korábbi alcímben kerültnek is nevesítésre − ezen pertípus nem alkalmaz- már tételesen kifejtett szerződéskötési moratóriumra ható. Ugyancsak nem lehetséges ezen per keretein be- vonatkozó szabályok alakulása folytán, azoknak meg- lül „egyéb polgári jogi igények” előterjesztése sem. felelően, vagy azokat megszegve, de a szerződés már [Kbt. 173. § (2) bek.] megköttetett. Ilyen esetben – a jogorvoslat gyorsaságá- Ezen egyéb – jelen perben nem megengedett – kere- nak és hatékonyságának okán – egységes per kereté- seti kérelmek előterjesztésére a Kbt.-ben rögzített ben kérheti a kérelmező a döntőbizottsági határozat fe- 177. § szerinti „közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb lülvizsgálatát, és a már megkötött szerződés semmis- polgári per” keretében van lehetőség. ségének megállapítását a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Az egységes per vitelére vonatkozó rendelkezések 3.2. speciális semmisségi rendszer megegyeznek az előző pertípus elemzése során kifej- tett rendelkezésekkel, azonban a semmisség megálla- A Kbt. 137. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint semmis a pításának feltételei elemzésre szorulnak. szerződés, ha azt A semmisség feltételeinek tényállásszerű megvizsgá- • a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kö- lása, és a jogkövetkezmények alkalmazása a bíróság tötték meg; feladata. • a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás ered- A Kbt. 137. § (3) bekezdése egy sajátos jogintézményt ményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn tartalmaz, miszerint a semmiségi ok ellenére megkö- a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának tött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövet- feltételei; vagy kezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerző- • a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó dést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szabályok [80. § (5) bekezdés, 115. § (2) bekezdés, érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos 131. § (6)–(8) bekezdés] megsértésével kötöttek köz érdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerző- szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt déshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetősé- különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszer- gétől, egyben olyan módon sértették meg a közbe- zési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges vál- szerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befo- tozásából vagy az érvénytelenségből következő kötele- lyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljá- zettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelke- rás megnyerésére. dően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez A Kbt. 141. § (8) bekezdésének második mondata sze- fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag ak- rint: kor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan követ- • amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzé- kezményekkel járna. si eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosí- Annak eldöntése tehát, hogy a szerződés teljesítésé- tás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis hez kiemelkedően fontos közérdek fűződik-e, vagy (meg nem engedett szerződésmódosítás esete). olyan gazdasági érdek, ami a szerződés érvénytelensé- A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint – a fentebb felso- gének kimondása esetén aránytalan következmények- rolt semmiségi okok fennállta ellenére – a szerződés kel járna, a bíróság mindenkori – az eset összes körül- nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le ményére figyelemmel alkalmazott – mérlegelési jogkö- hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljá- rébe tartozó kérdés. rást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével A Debreceni Ítélőtábla Gf. IV.30.358/2012/3. számú megállapodást (9–14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, döntésével felülbírált 7.G.15-11-040.152/19. számú nyír- hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás egyházi törvényszéki ítéletben például a bíróság nem ál- alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzé- lapított meg kiemelten fontos közérdeket a középiskolák sével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehe- számára leszállított taneszközök szállítására vonatkozó tősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogsza- szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

A Fővárosi Törvényszék 2.P.24/342/2015/17. számú Az imént említett 174. § (2) bekezdés szerinti 10%-os ítéletében fejtette ki, hogy maga az a tény, hogy az aján- bírságplafon alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a bí- latkérő alapító okirata alapján közfeladatot lát el, nem róság kimondja a semmisséget, alkalmazza az érvény- alapozza meg önmagában és automatikusan azt, hogy telenség jogkövetkezményét, és akként rendelkezik, minden szerződése érvényes. Az ajánlatkérő a per sze- hogy a gazdasági szereplő által elvégzett teljesítés el- rinti esetben okmányirodai irodahelyiségek takarítá- lenértékét kötelessége az ajánlatkérőnek megfizetnie. sát rendelte meg akként, hogy korábbi szerződésének A bírságmértékek a bírói gyakorlat vizsgálata során sorozatos hosszabbításával rendelt meg szolgáltatást, meglehetősen eltérőek, és pusztán statisztikailag lehet és ezáltal jogtalanul mellőzte a közbeszerzést. 30 irányadó zsinórmértéket megállapítani, mely számos – 70 fölötti – bírósági döntés vizsgálatát követően 2,75% mértéket mutatott a tanulmány megírásakor. 3.3. bírságolás Azaz a bíróságok meglehetősen visszafogottak a jogal- kotó által biztosított 15/10%-os bírságplafon keretei- Amennyiben a bíróság az egységes per keretében úgy hez képest akkor, amikor szankcionálnak. 31 ítéli meg, hogy alkalmazható az egyébként semmis szerződésnek a Kbt. 137. § (3) bekezdése szerinti érvé- nyessé nyilvánítása, akkor a Kbt. 174. § (2) bekezdése 3.4. A bíróság döntései szerint a bíróság – a polgári jogtól teljességgel idegen jogintézményt alkalmazva – bírságot köteles kiszabni. A bíróság az egységes perben az előző alcímben be- A bírságolás már eleve felveti annak problémáját, mutatott, és jelen alcímben részletezett szabályokra fi- hogy egy jogellenes cselekmény elkövetése folytán gyelemmel az alábbi döntéseket hozhatja: megindult közigazgatási eljárásban, ha egyszer már • Elutasíthatja a keresetet, mind a határozat felül- bírságot szabott ki a Döntőbizottság, összeegyeztethe- vizsgálata, mind a szerződés érvénytelensége köré- tő-e a jogállamiság elvével, hogy ismételten bírságot ben. szabjon ki a bíróság. • A Döntőbizottsági határozatot megváltoztathatja Az összeegyeztethetőség a jogalapok vizsgálata után – akár a bírság összegét is beleértve –, és alkalmaz- mondható ki. hatja a Kbt. 165. § (3), (6), (8), és (9) bekezdésében Tény az, hogy egyazon tényállás vezet mindkét bírság foglaltakat, és dönthet a szerződés érvénytelensé- kiszabásához, azonban a Döntőbizottság a közbeszer- géről. zési jogsértést tekinti a bírságolásának alapjaként, ad- • Ha a Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati dig a bíróság a szerződés érvényessé nyilvánítása okán eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabá- – ezen jogalapra hivatkozással – teszi ezt meg. A dupli- lyainak megsértése esetén a határozatot hatályon kált szankcionálás ugyanazt a védett jogi érdeket szol- kívül helyezheti, és ekkor az érvénytelenség kérdé- gálja, miszerint a legsúlyosabb közbeszerzési jogsérté- sében a pert megszünteti. sek elleni fellépés hatékony és elrettentő legyen, a jog- • Megállapíthatja a szerződés visszamenőleges érvé- orvoslat lehetősége valódi visszatartó erővel bírjon. nyességét, ekkor azonban bírságot köteles kiszabni Kiemelendő tehát, hogy a bíróság által kiszabandó [legfeljebb 10% vagy 15%, a minimális mérték bírság teljességgel független a Döntőbizottság által nincs meghatározva a Kbt. 174. § (2) bekezdése közbeszerzési jogsértés miatti kiszabott bírságtól, szerint]. ugyanis ez kifejezetten a semmis szerződés érvényessé A fellebbezhetőség kérdése igazodik a felülvizsgálati nyilvánítása miatti további szankció. per szabályaihoz, miszerint a kereset elutasítása, és ha- A Kbt. 174. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tályon kívül helyező döntés esetében nincs helye felleb- közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a bezésnek, ugyanakkor a határozat megváltoztatása, il- 137. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bír- letve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott ságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset ösz- ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. szes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerző- A fellebbezés teljessége, részlegessége, a felülvizsgá- dés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövet- lat, a perújítás, valamint a másodfokú eljárás kapcsán kezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgál- felmerülő jogértelmezési kérdésekre megfelelően irány- tatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbe- adóak az előzőekben már kifejtett rendelkezések. ni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figye- lembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 10%-a. 3.5. pertárgyérték, eljárási illeték A bírság alapja „áfás” szerződés esetében a szerződés nettó értéke, abban az esetben viszont, ha az ajánlatké- Az egységes per közigazgatási per, ekként tárgyi ille- rővel szerződő gazdasági szereplő nem alanya az áfának, tékfeljegyzési jog hatálya alá esik [Itv. 62. § (1) bekezdés úgy a szerződés bruttó összege a bírság alapja, ekkor h) pont], ugyanakkor az Itv. 43. § (3) bekezdése megfe- ugyanis nem keletkezik áfabefizetési kötelezettsége a jogalanynak, így annak összege is a bevételét képezi. 31 A tanulmány alapját képező bírósági határozatok figyelembevétele mellett került meghatározásra saját kutatás eredményeként. 75 darab bírósági határozat elemzése szerinti megállapítás 2016. december 30. 30 Kommentár – 173–174. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. napján. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

lelően alkalmazandó, miszerint a 30 000 forintos kere- Megállapítható, hogy a hazai jogalkotó az európai uni- seti illeték közbeszerzési közigazgatási perben nem al- ós kötelezettségére figyelemmel, az uniós szabályokkal kalmazható, így az illeték vagy a meghatározható, vagy egyezően szabályozza a közbeszerzésekkel kap csolatos a meg nem határozható pertárgyértékhez igazodik. 32 jogorvoslati kérdéseket, melyek mind a gyorsaság és ha- tékonyság jegyében születtek. A speciális jogorvoslati fórumrendszer a bemutatott eszköztár felhasználásá- ZársZó val képes arra, hogy a gyorsaság és hatékony végrehajt- hatóság elveket érvényre juttassa a hazai jogszolgálta- Ezen tanulmányban – a bevezető gondolatoknak meg- tásban. A hazai jogalkalmazás és igazságszolgáltatás felelően – a hazai szabályozás szerinti öt speciális közbe- szereplőinek a felelőssége a jövőben az, hogy a szabá- szerzési pertípusból kettőnek a gyakorlatszempontú lyok helyes alkalmazásával az átláthatóság és a verseny elemző bemutatására került sor. Ezen perek a közigazga- tisztaságának alapelve érvényesüljön a közbeszerzési tási és munkaügyi bíróságok kizárólagos hatáskörébe jogban. tartoznak, ugyanakkor közigazgatási és polgári jogi ele- A következő lapszámban ugyanezen szerzőtől megje- meket vegyesen tartalmaznak. lenő tanulmány az öt speciális közbeszerzési pertípusból azon háromnak az elemzésére szorítkozik majd, ame- lyek lefolytatása a polgári bíróságok hatáskörébe tar- 32 tozik. Itv. 39., 42., 46., 50. § A kisértékŰ perek sZAbályAinAk mÚltjA, jelene és jövője A perhAtékonyság tükrében hAZánkbAn fEkEtE ZSuZSanna járásbírósági titkár (Szekszárdi Törvényszék) 1. beveZetés műség elvén keresztül jutunk el, hiszen a jóhiszeműség „lényegében a perhatékonyság elvének a felek oldalán A polgári igazságszolgáltatás működésének értékelé- való megjelenése, ami a felesleges többletköltségek oko- sekor a hatékonyság talán a legfontosabb vizsgálati szem- zásától és az eljárás elhúzásától való tartózkodás kötele- 1 pont. A hatékonyság a kívánt eredmény elérését jelenti. zettségét támasztja a felekkel szemben”. 5 A hatékonyság fogalmának három síkját különbözteti A perhatékonyság fogalmából következik, hogy annak meg a jogirodalom. „A társadalmi értelemben vett haté- egyik összetevője a perek észszerű időn belül való befe- konyság lényegében a jogsértések, káresemények számá- jezésének követelménye. Az Emberi Jogok Európai ban ölt testet, ugyanis egy per társadalmi hatékonyága Egyezménye 6. cikkének értelmezésére, mely az észsze- akkor, illetve abban érhető tetten, ha megváltozik a jog- rű időhatáron belül elbírálható perek emberi jogként alanyok magatartása, és ezáltal csökken a káresemé- való deklarálást mondta ki, az Európa Tanács Miniszteri 2 nyek, jogsértések száma.” A hatékonyság második síkja a Bizottsága egy 1984-ben elfogadott ajánlásában ki- felek oldalán jelenik meg, azaz az érdekeiken, hasznaikon mondta, hogy „rendes körülmények között a pert legfel- 3 alapuló hatékonyságot jelent. A hatékonyság harmad- jebb két tárgyaláson kell befejezni: az első esetlegesen sorban jelenti a perhatékonyságot, mely polgári eljárásjo- az előkészítő tárgyalás és a második folyamán történik gi alapelvként a perek észszerű időn belül való, lehető leg- a bizonyítás felvétele, a felek előadásai, és ha lehetséges, 4 kevesebb perköltség melletti befejezését irányozza elő. az ítélet meghozatala. A bírónak ügyelnie kell arra, hogy A perhatékonyság elvéhez a feleken keresztül a jóhisze- minden, a második tárgyalásra szükséges cselekményt elvégezzenek a megfelelő időben, elviekben minden ha- lasztás tilos, kivéve akkor, ha új tények vagy más rend- Nyilas Anna: A polgári per egyszerűsítésének és gyorsításának esz- kívüli és fontos körülmények merülnek fel.” 6 1 közei az európai jogrendszerekben, különös tekintettel a kis értékű köve- Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, telésekre vonatkozó eljárásokra. Doktori értekezés. Debrecen, 2011. 26. hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Horv%C3%A1th%20 bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötele- E.%20%C3%8Drisz%20-%20Dolgozat_kut.PDF Horváth E. Írisz: Ösztönzők és korlátok a kis értékű követelések per- zettségeit törvény által felállított, független és pártatlan 2 beli érvényesítése során hazánkban és egyes európai államokban. Doktori értekezés. Budapest, 2014. 14. https://jak.ppke.hu/uploads/articles/ 12332/file/Horv%C3%A1th%20E.%20%C3%8Drisz%20-%20Dolgo- zat_kut.PDF 5 Horváth i. m. 13. 3 Horváth i. m. 14. 6 R (84) 5 számú ajánlás az igazságszolgáltatás működését elősegítő 4 Horváth i. m. 14. polgári eljárásjogi irányelvekről 1.1. pont. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű A szóbeli perek bíróságáról szóló 1836. évi XX. tör- határidőn belül bírálja el. vénycikk alapján a bíróság a legfeljebb 60 forint per- A perek észszerű időn belüli befejezésének elvét a tárgy értékű ügyekben egy egyszerűsített, gyors eljá- Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a rásban döntött. 10 továbbiakban: Pp.) 2. § (1) bekezdése teszi a polgári A polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi ügyekben eljáró bíróságok kötelezettségévé, ennek fo- LIV. törvénycikk bevezette a sommás eljárást, melynek 11 galmát azonban nem határozza meg, csupán deklarálja legfőbb jellemzője a szóbeliségen alapuló gyorsaság volt . azt, hogy az időszerűséget a jogvita tárgya és termé- Ugyanez a törvénycikk szabályozta a községi bíráskodást, szete valamint az eljárás egyedi körülményei alapján aminek a hatáskörébe a községi lakosok 30 forint értéket lehet az egyedi ügyekben meghatározni. Horváth sze- meg nem haladó kereseteinek az elbírálása tartozott. 12 rint a jogalkotó az észszerű idő kategóriáját önmagával 1877. évi XXII. törvénycikk részben újra szabályozta magyarázza, aminek következtében a jogelv tényleges a kisebb polgári peres eljárásokat, a jellemzően szóbeli érvényesülését ellehetetleníti. 7 eljárások során a közvetlenség és a nyilvánosság elve Az észszerű idő fogalmának tartalmát az Emberi Jo- központi szerepet kapott, ahol elsőfokon vagy a községi gok Európai Bírósága munkálta ki ítélkezési tevékeny- bíráskodás keretében bírálták el az ügyeket, vagy béke- sége során. A Bíróság gyakorlata szerint az észszerű bíró, szolgabíró, illetve járásbíró járt el a perekben. 13 idő követelményének az eljárás, mint egész vonatkozá- A sommás eljárásokról szóló 1893. évi XVIII. törvény- sában, illetve a per egyes szakaszaiban is érvényesül- cikk sokféle pertípust magába olvasztott, a pertárgyér- nie kell. Ennek következtében az időszerűség vizsgálat- ték szerint a 200 forintot, illetve bizonyos esetekben kor figyelemmel kell lenni az ügy tárgyának bonyolult- 500 forintot meg nem haladó követelésekre rendelte al- ságára, komplexitására, a peres feleknek az eljárás el- kalmazni az általánostól eltérő eljárási szabályokat. A húzódását eredményező felróható magatartására, il- sommás „eljárás tehát a Hazánkban érvényesülő koráb- letve a bíróságok azon magatartására, mely hozzájá- bi pertípusokhoz képest jelentős újításokat hordozott rul(hat) az eljárás időtartamának észszerűtlen megnö- magában, így a közvetlenség, a szóbeliség és a nyilvá- 8 vekedéséhez. Az észszerű idő elve – álláspontom sze- nosság elvének, valamint a bizonyítékok szabad mérle- rint – érinti az optimális pertartam fogalmát, részben gelésének biztosítása, illetve a végrehajtás szabályai- fedik egymást, azonban teljesen nem feleltethetőek nak alapos rögzítése révén egy gyors és hatékony eljá- meg egymásnak. Optimális a pertartam, „ha a bíróság a rást sikerült teremteni, mely egyúttal eleget is tett a 14 jogszabály adta keretek között – ide értve a per céljá- kor elvárásainak.” A fizetési meghagyásról szóló nak való megfelelést is –, a fennálló személyi és tárgyi 1893. évi XIX. törvénycikk bevezette a fizetési megha- erőforrások megfelelő allokációja mellett, a lehető legy- gyásos eljárás jogintézményét. 15 gyorsabban fejezi be az eljárást.” 9 A Polgári Perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvény- A tanulmány szempontjából indokoltnak tartottam a cikk a sommás eljárások alkalmazhatóságát jelentősen perhatékonyság elvének részletes ismertetés, mert véle- szűkítette (a birtokháborítással összefüggő ún. sommás ményem szerint szorosan összefügg a kisértékű perek visszahelyezési és határperek), a fizetési meghagyások- életre hívásával, hiszen a jogalkotói szándék az volt, kal szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárá- 16 hogy meghatározott összegű követelések esetében az ál- sokra az általános szabályokat rendelte alkalmazni. Az talános eljárási szabályoktól eltérő speciális eljárási sza- általános eljárási szabályok értelmében a járásbíróságok bályok kerüljenek megalkotásra a gyors, egyszerű és ol- előtti eljárásokban a per két fő szakaszra oszlott, az első csó per megvalósítása érdekében. A jogalkotó az egysze- a kereseti kérelmet, az ellenkérelmet és a tárgyalás elő- rű megítélésű ügyek, főként a közszolgáltatásból eredő készítését magában foglaló perfelvételi szakasz volt, míg számlatartozások peresítése esetére alkotta meg a kis- a másik az érdemi tárgyalás szak. 17 értékű perekre vonatkozó speciális eljárási szabályokat. Az 1953. január 1. napján hatályba lépett 1952. évi A tanulmány a kisértékű perek gyakorlatát és esetleges III. törvénnyel „a német-osztrák típusú korábbi eljárásjogi jogalkalmazási problémáit teszi vizsgálat tárgyává a szabályokat felváltották azon szabályok, melyek a szov- perhatékonyság szűrőjén keresztül, illetve felvázolja az jet-orosz polgári eljárásjog által ismert és alkalmazott, de új Pp. vonatkozó szabályait, majd következtését von le a Hazánk jogi kultúrájába kevésbé illeszkedő jogin téz- 18 tanulmány során tett megállapításaiból. ményeket ötvözték a korábbi szabályokkal”. A Pp. több mint negyven éven át perértéktől függetlenül az általános szabályokat rendelte alkalmazni a fizetési meghagyással 2. jogtörténeti előZmények, indult eljárásokra. Ennek oka – véleményem szerint – a nemZetköZi hAtások szocialista jogalkotás sajátosságában keresendő, vagyis abban, hogy a szocialista perjogban a legfőbb cél az anyagi A kisértékű perekre vonatkozó speciális eljárási sza- bályok nem ismeretlenek a magyar polgári eljárásjog- ban, gyökerei egészen a XIX. századig nyúlnak vissza. 10 Horváth i. m. 151. 11 Horváth i. m. 152. 12 Horváth i. m. 153. 13 Horváth i. m. 154. 7 Horváth i. m. 10. 14 Horváth i. m. 158. 8 Horváth i. m. 11. 15 Simon Károly László: A kisértékű perek hazai szabályozásának jog- Czoboly Gergely: A perelhúzódás megakadályozásának eljárási eszkö- 9 alkalmazási nehézségei. Magyar Jog, 2010/7–8. 386. zei. Doktori értekezés. Pécs, 2014. 15. http://ajk.pte.hu/files/file/dokto- 16 Simon i. m. 386. ri-iskola/czoboly-gergely-istvan/czoboly-gergely-istvan-vedes-erteke- 17 Horváth i. m. 159. zes.pdf 18 Horváth i. m. 165. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

igazság kiderítése volt, mely eleve gyors eljárás és így a több mint egy évszázad után a bírósági hatáskörből perhatékonyság ellen hatott. Az 1997. évben a VII. Pp. No- közjegyzői hatáskörbe kerültek át a bíróságok teher- vella vezette be a kis pertárgyértékű ügy fogalmát, ami a mentesítése céljából. helyi bíróság hatáskörébe tartozó, kettőszázezer forint pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi ügyeket je- lentette, mely ügyek vonatkozásában a fellebbezési jogot 3. A fiZetési meghAgyás értékhatárhoz kötötten korlátozta. A hazai jogalkotást befolyásoló nemzetközi hatások A későbbiekben ismertetésre kerülő kisértékű perek és perhatékonyság elvének nemzetközi szinten is meg- fogalmából következik, hogy ez a pertípus szoros ösz- valósuló előtérbe helyeződésének a figyelembevétele szefüggésben áll a fizetési meghagyásos eljárással, során megállapítást nyert, hogy a kis perértékű ügyek másként szólva a fizetési meghagyásos eljárás {érdemi elbírálására „az Egyesült Királyságban, Franciaország- – a fizetési meghagyás kibocsátása [FMHtv. 26. § (19) ban, Németországban, Olaszországban és Svájcban is bek.], nem érdemi – a fizetési meghagyás hivatalbóli el- külön, a rendes, általános polgári peres eljárásoktól kü- utasítása (FMHtv. 24. §), vagy az eljárás megszüntetése lönböző, azokhoz képest valamelyest egyszerűbb meg- [FMHtv. 34. § (1)–(4) bek.]} kötelező előfeltétele a ki- oldásokat vezettek be.” 19 sértékű pereknek. Ez magyar szabályozási sajátosság, Az Európai Parlament és Tanács a 861/2007/EK rende- vagyis a kisértékű követelések érvényesítése a kötele- let (Bagatell Rendelet) megalkotásával létrehozta a kis ző előzetes eljárás szempontjából eltér a nemzetközi értékű követelések európai eljárását 2009. január 1. napi megoldásoktól. hatálybalépéssel. A rendelet tulajdonképpen az „első egy- A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatásköré- 20 séges európai per” szabályait tartalmazza keret jelleg- be tartozó, pénz fizetésére irányuló, lejárt követelések gel felhíva a nemzeti jogszabályokat ott, ahol a rendelet érvényesítésére szóló polgári nemperes eljárás, melyre a nem tartalmaz szabályozást (pl. bizonyításfelvétel, eljá- Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból rási költségek). A rendelet tárgyi hatálya a határon át- eredő eltérésekkel kell alkalmazni [FMHtv. 1. §, 3. § (1) nyúló polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki. A Ren- bekezdés]. A fizetési meghagyásos eljárás gyorsaságát delet egy alternatív megoldást kínál a felperesnek a hatá- az űrlap formátum, az elektronikus ügyintézés, a gépi ron átnyúló követelése érvényesítésére, ugyanis a felpe- adatfeldolgozás [FMHtv 1. § (2)–(3) bekezdés], a követe- res választhat, hogy az adott tagállam nemzeti joga sze- lés érdemi vizsgálatának kizárása [FHMtv. 27. § (1) be- rinti eljárásban érvényesíti a követelését, avagy a Rende- kezdés f) pont], a közjegyzőknek az egész országra ki- let alapján. Az Európai Parlament és Tanács a 2015/2421 terjedő illetékessége szolgálja (FMHtv. 8. §). Mindezek rendelete módosította a Bagatell Rendeletet akként, hogy azt eredményezik azt, hogy a fizetési meghagyásos eljá- 23 2017. július 14. napi hatálybalépéssel a Bagatell Rendelet rások körülbelül 6 hét alatt jogerősen befejeződnek. 2. cikkében szereplő 2000 euró értékhatárt felemeli 5000 2011–2013. években a közjegyzők által kibocsátott euróra. Az eljárás alapvetően írásbeli marad, ami a Ren- fizetési meghagyások 6–7%-a alakult ált perré, ami 24 delet mellékletében szereplő formanyomtatványok hasz- 55 000–57 000 pert jelentett évente . Pallos hívta fel a nálatát jelenti. Tárgyalás csak akkor tartható, ha az írás- figyelmet arra, hogy az egymillió forint pertárgyérté- beli bizonyítékok alapján ítélet nem hozható, vagy ha a ket meg nem haladó követelések érvényesítése során, 21 felek kérik, és a bíróság engedélyezi. A módosítás érinti amikor a jogosult előre tudja, hogy a kötelezett ellent még a kézbesítésre, az eljárási költségekre és videokonfe- fog mondani, így a jogvitában a végső fórum a bíróság renciára vonatkozó szabályokat. lesz, indokolt-e kötelezni a jogosultat a fizetési megha- A nemzetközi jogalkotási mechanizmusok, valamint gyásos eljárás igénybevételére? Ennek a kötelezően le- hazai jogélet által életre hívott, a perhatékonyságot folytatandó nemperes eljárásnak ilyen esetben eljárási biztosítani kívánó elvárásoknak az eredményeképpen időtartam növelő hatása van, mely pontosan ellentétes az Országgyűlés megalkotta a 2008. évi XXX. törvényt a kisértékű perek bevezetésénél hangsúlyozott jogal- 25 (X. Pp. Novella), mely 2009. január 1-jei hatálybalépés- kotói célkitűzéssel . Álláspontom szerint ennek a kér- sel bevezette a kisértékű perekre vonatkozó speciális désnek azért nincs relevanciája, mert ha a jogosult nem szabályokat. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíti a követe- az egyszerű megítélésű ügyekben az olcsó és gyors bí- lését, akkor a jogosultnak például fizetési felszólítással 22 rósági eljárás iránti igényt hangsúlyozta , aminek ajánlott először a teljesítésre rábírni a kötelezettet a megvalósítása érdekében a jogalkotó feszes eljárási per elkerülése érdekében. Ennek a fizetési felszólítás- határ időket és szigorú preklúziós szabályokat határo- nak ugyanúgy van költsége, mint a fizetési meghagyá- zott meg. A kisértékű perekkel szoros kapcsolatban sos eljárásnak, és ugyanúgy időt vesz igénybe. Ezek álló fizetési meghagyásos eljárásokat a 2009. évi alapján nem gondolom, hogy a fizetési meghagyásos el- L. törvény (a továbbiakban: FMHtv.) kodifikálta újra, járás kötelezővé tétele az eljárás időtartamát olyan je- mely 2009. június 30. napján lépett hatályba, és ami- lentős mértékben növelni meg, ami indokolja a szabá- nek következtében a fizetési meghagyásos eljárások lyozás módosítását. 19 Horváth i. m. 144. 20 Horváth i. m. 33. 23 Szabados János: Kisértékű perek – a gyorsabb jobb? Maliláth 21 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV: György Tudományos Pályázat 2014. 28. http://birosag.hu/sites/default/ 090402_2 files/allomanyok/Mailath-palyazat-erdmenyek/MGyTP-P-B-3-Szaba- Pallos Nikoletta: A kisértékű perek szabályainak perrendi kompatibili- 22 dos_Janos-Kiserteku_perek_A_gyorsabb_jobb.pdf tása. Doktori értekezés. Szeged, 2011. 104. http://doktori.bibl.u-szeged. 24 Szabados i. m. 13. hu/840/1/Pallos_Nikoletta_Kiserteku_per_PhD_ertekezes.pdf 25 Pallos i. m. 123. / / 60 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 61

4. A kisértékŰ perek eljárási sZAbályAi gyértéket a gyors, olcsó és hatékony igazságszolgáltatás kialakítása érdekében. A kisértékű perekre vonatkozó eljárási szabályokat tel- Az, hogy mi minősül kisértékű pernek, a Pp 387. § (1) jes részletességgel nem fogom ismertetni, hiszen e téma- bekezdésében írt pozitív fogalmi elemek és a Pp. 387. § körben jeles szakértők tollából születtek tanulmányok. A (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok egybeve- kisértékű perek szabályait csak a perhatékonyság szem- tésével kell meghatározni. pontjából a szükséges vizsgálat erejéig fogom felhívni. A Pp. 387. § (1) bekezdése értelmében a kisértékű pe- Mielőtt rátérnék a hatályos szabályozás elemzésére rekre vonatkozó – az általános szabályoktól eltérő – elő- fontosnak tartom kiemelni Czoboly megállapítását, mi- írásokat akkor lehet alkalmazni, ha a) a per tárgya a já- szerint a perhatékonyság megvalósításának egyik esz- rásbíróság hatáskörébe tartozik; b) a pertárgy értéke a köze a „jogvita szükségleteire szabott eljárás megalko- Pp. 24–25. §-a szerint számítva az egymillió forintot nem 26 tása”. A modern eljárásjogokban a nemzetközi trendek haladja meg; c) kizárólag pénz fizetésére irányuló köve- a funkcionalitás felé mutatnak, ami azt jelenti, hogy „a telést tartalmaz; d) az eljárás a fizetési meghagyással jogalkotók előre kialakított eljárási lehetőségeket kínál- szemben előterjesztett ellentmondás folytán alakult nak a bíró számára, aki azok közül – általában a felekkel perré, vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti ké- történő egyeztetést követően – az általa legalkalma- relmet a közjegyző hivatalból elutasítja, vagy a közjegy- sabbnak ítéltet választja. Ez a tendencia elsődlegesen a ző a fizetési meghagyásos eljárást végzéssel megszünte- tárgyalás-előkészítés különböző formái közötti válasz- ti (pozitív fogalmi elemek). A Pp. 387. § (1) bekezdés sze- 27 tás tekintetében illeti meg a bírót.” Hazánkban a jogvi- rint az a), b), és c) pont szerinti fogalmi elemek megvaló- ta szükségleteire szabott eljárás csak annyiban valósul sulása esetén egy kivételt engedélyez a d) pontban írt meg, hogy az egymillió forint pertárgyértéket meg nem feltétel alól, az pedig a Pp. 127. § rendelkezése. Ettől az haladó ügy esetében a jogszabály előírja a kisértékű pe- egy esettől eltekintve, mind a négy fogalmi elemnek meg rek szabályainak alkalmazását, más alternatív eljárási kell valósulnia ahhoz, hogy a kisértékű perekre vonatko- módozatokat nem tesz lehetővé a bíró számára. zó elírások alkalmazhatóak legyenek. A Pp. 387. § (4) bekezdése pedig taxatíve felsorolja azo- kat az eseteket, amikor nem lehet a kisértékű perek sza- 4.1. A kisértékű perek fogAlmA bályait alkalmazni (negatív fogalmi elemek). Ezek a kö- vetkezők: hirdetményi kézbesítés esetén, ügygondnok A kisértékű perekre vonatkozó szabályokat jelenleg a kirendelése esetén, valamint ha a felek közösen előter- Pp. Hatodik Részének tizenhetedik fejezete tartalmazza. jesztett kérelmükben kérik a per általános szabályok Az eljárási szabályok bevezetése óta eltelt 7 évben kri- szerint elbírálást. A felek közös kérelme alapján az álta- tika érte magát a „kisértékű perek” megnevezést. A jo- lános szabályokra való áttérés engedélyezése – megíté- girodalom szerint az elnevezés dogmatikai szempontból lésem szerint – funkcionálhat perelhúzó eszközként. Ál- 28 pontatlan , helyette a kis perértékű perek megfogalma- láspontom szerint, amennyiben a jogalkotó célja olyan zást kellett volna alkalmazni. Egyesek szerint a „kisér- speciális eljárási szabályok megalkotása volt, ahol a felek ték” pejoratív tartalmat hordoz, mintha az ilyen típusú rendelkezési jogát a perhatékonyság érdekében bizo- ügyek – ezen keresztül a jogkeresők – nem lennének nyos fokig korlátozza, akkor nem indokolt ilyen „kiska- olyan jelentősek és fontosak, mint a többi per. További pu” engedélyezése még közös kérelem esetén sem. kritikai vélemény az, hogy egymillió forintos értékhatár 29 a magyarországi átlagjövedelmeket tekintve egyálta- lán nem tekinthető kis értéknek. A kritikákat cáfolni lát- 4.2. A tárgyAlás szik, hogy országosan 2010. évben a járásbíróságra érke- zett peres ügyek majdnem fele, 2011–2013 között pedig 4.2.1. A tárgyalás előkészítése, kitűzése a polgári ügyek harmada egymillió forint pertárgyérték 30 alatti, vagyis kisértékű per volt. Ezek a statisztikai ada- A per érdemi tárgyalásának előfeltétele a tárgyalás tok azt támasztják alá, hogy a jogalkotó a pertárgyérték alapos előkészítése, ami az általános szabályok értel- viszonyában helyesen határozta meg a kisértékű perek mében az eljáró bíró feladata. A kisértékű perekben ez esetében az egymillió forintot meg nem haladó pertár- kicsit másképp alakul. A kisértékű perek esetében az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban [FMHtv. 37. § (1) bek.] a köz- jegyző végzi el a tárgyalás előkészítésének első mozza- 26 Czoboly i. m. 137. 27 Czoboly i. m. 137. natát, jelesül a felhívja a jogosultat az FMHtv. 37. § (3) 28 Pallos i. m. 112. bekezdésében foglaltakra, és figyelmezteti az FMHtv. 29 Magyarországon 2013. évben a havi nettó átlagkereset 151 118 Ft 37. § (4) bekezdésében írt jogkövetkezményekre. Ezt 31 volt. Forrás: KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evko- követően amennyiben a közjegyzői aktanyomat és a zi/e_qli030.html felperes beadványa is megérkezett a bírósághoz, és 30 2010. évben 183 262 peres ügyből 73 515, 2011. évben 175 216 pe- nincs helye áttételnek, vagy nem kell a pert megszün- res ügyből 61 624, 2012. évben 156 228 peres ügyből 52 325 és 2013. évben 161 106 peres ügyből 51 792 1 millió forint pertárgyérték alatti ügy érkezett a járásbíróságokra. Forrás: A bírósági ügyforgalom 2013. évi főbb jellemzői http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ 31 Az FMHtv. 38. § (4) bekezdése szerint a közjegyzői aktanyomat tar- statisztikai_adatok/ugyforgalmi_elemzes_2013_eves.pdf és Szabados talmazza a fizetési meghagyásos eljárás iratanyagának tartalmát, vala- János: Kisértékű perek – a gyorsabb jobb? Maliáth György Tudományos mint az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának ké- Pályázat, 2014. 20. http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ pét; az a közjegyző aláírása nélkül is hiteles. Ha a bíróság annak techni- Mailath-palyazat-erdmenyek/MGyTP-P-B-3-Szabados_Janos-Kiserteku_ kai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot elektronikus úton is meg lehet perek_A_gyorsabb_jobb.pdf küldeni a bíróság részére. / / 60 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 61

tetni [Pp. 318. § (1)–(2) bekezdései], akkor a bíróság ti- tást, ami tulajdonképpen a 389. §-ban megfogalmazott 35 zenöt napon belül tűz határnapot az ügy tárgyalására preklúziós szabályról való felvilágosításnak minősül. [Pp. 319. § (1) bekezdése]. Összegzésként elmondható, hogy a tárgyalás előké- A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az szítésekor a bíróság részére a közjegyzői aktanyomat első tárgyalási nap az iratoknak a bírósághoz való ér- és a felperesi előkészítő irat áll rendelkezésre, amiből kezését követően 45, illetve a fizetési meghagyás kibo- – érdemi alperesi ellentmondás hiányában – nem lehet csátása iránti kérelem hivatalbóli elutasítása, vagy a fi- a bizonyításra szoruló tényeket megállapítani, vagyis zetési meghagyásos eljárás megszüntetése esetén 60 pusztán a felperesi tényállítás és az általa hivatkozott napon belül megtartható legyen [Pp. 388. § (2) bekez- bizonyítási indítványok alapján kell a bíróságnak olyan dés]. Ez a 45, illetve 60 napos időtartam a Pp. 125. § (3) alkalmas tárgyalási időpontot kitűzni, ahol az ügy ér- bekezdésében írt 4 hónapos határidőhöz képest tényle- demben elbírálható. gesen rövidebb időtartamot jelent. Azonban lényeges Álláspontom szerint egy hosszabb tárgyalási előké- gyakorlati kérdés, hogy a bírósági ügyteher mellett ez a szítési szakasz biztosítása esetén a bíróságnak lehető- rövid határidő hogyan valósítható meg? Ha a legideáli- sége nyílna az alperes érdemi nyilatkozatának beszer- sabb esetet nézzük, amikor az iratok beérkezése után zésére, mely alapján a jogvita körvonalazódni tudna az eljáró bíró az új ügyben 1–5. napon intézkedni tud már a tárgyalás kitűzése előtt. (megtörténik a tárgyalás kitűzése), akkor is az első tár- gyalási napot az iratoknak a bíróságra való érkezését 4.2.2. Tárgyalás követő 40–44. napra kell kitűzni, ami tulajdonképpen 6 hat héttel későbbi időpontot jelent. Általában egy köze- A polgári peres eljárás leghosszabb szakaszát általá- pes ügyforgalmú bíróság bírái másfél-két hónapra elő- ban a bizonyítás jelenti, ezért a perelhúzódás megaka- re már megtöltött tárgyalási napokkal rendelkeznek, dályozása, illetve a kisértékű perek esetén az eljárás ahol utólag nehéz olyan tárgyalási időpontot találni, gyorsítása érdekében a jogalkotó alkalmazni rendeli a ami alkalmas arra, hogy az ügy egy érdemi tárgyaláson preklúziós szabályt a Pp. 389. § (2) bekezdésében írtak 36 be tudjon fejeződni. Mindezek alapján indokolt-e olyan szerint. „A preklúziós szabályok alkalmazása akkor eljárási határidők előírása, mely a gyakorlatban nehe- hatékony, ha a bíróság korai szakaszban megismerke- zen valósíthatók meg? A véleményem szerint nem. dik a peranyaggal és határidőt tűz a felek számára a tá- A merev eljárási keret és a szigorú, rövid eljárási ha- madó és védekező eszközeik előterjesztésére.” 37 táridők első ránézésre az időszerűség biztosítására al- A bizonyítási indítványok első tárgyaláson való elő- kalmas eszközök azonban, ha közelebbről megvizsgál- terjesztésének követelménye alól kivételeket tartal- juk, pont az ellenkező megállapításra jutunk. A merev maznak a Pp. 389. § (3)–(4) bekezdései keresetváltoz- eljárási szabályok nem adnak a bírónak megfelelő moz- tatás, viszontkereset-indítás és beszámítási kifogás gásteret ahhoz, hogy az ügy egyediségéhez igazodó el- előterjesztése esetén, hiszen ezek előterjesztése után járási szabályok alkalmazásával jusson el az érdemi újra feléled a bíróság Pp. 3. § (3) bekezdésében írt tájé- döntésig. A „rugalmasságot” tartalmazó eljárásrendre koztatási kötelezettsége, aminek következtében a bizo- jó példa az angol eljárásjog, ahol a bíró az elé került ügy nyítási eljárás e vonatkozásban is újraindul. bonyolultsága alapján három eljárási típus közül tudja További kivételszabály az (5) bekezdés, melynek ér- azt kiválasztani, ami a leginkább segíti az ügy időszerű telmében az ellenfél beleegyezésével a per folyamán 32 elbírálását. A rövid és merev eljárási határidők pedig bármikor elő lehet terjeszteni bizonyítási indítványt, csak a döntés gyorsaságára hatnak, és köztudott, hogy kivéve, ha azt a fél neki felróható módon elkésetten, a gyors döntés pedig nem mindig eredményez perhaté- vagy a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető konyságot. módon terjeszti elő. A felróhatóság és a rosszhiszemű A Pp. 387. § (1) bekezdés első fordulatának megfelelő- pervitel bírói mérlegelési körbe tartozik. A Pp. 389. § en az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni a (6) bekezdése az esetleges perújítások elkerülése vé- kisértékű perekre vonatkozó eljárásban akkor, ha a Pp. gett engedélyezi nóvum esetén a bizonyítási indítvány XXVII. fejezete eltérő szabályt nem állapít meg. A Pp. előterjesztését. 125. § (2) bekezdése tizenöt napos tárgyalási időközt A (7) bekezdés tartalmazza a jogkövetkezményt a bi- határoz meg, ami a sürgős esetben lerövidíthető. Figye- zonyítási indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló lemmel a XXVII. fejezetben írt feszes határidőkre és a határidő után benyújtott bizonyítási indítványok vo- postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az natkozásában, melyet a bíróság „köteles figyelmen kí- 33 időtényezőre (pl. az alperes csak a második értesítést követően veszi át a tárgyalásra szóló idézést) indokolt a tárgyalási időköz lerövidítése azért, hogy a tárgyalást rint bírálja el, ezzel összefüggésben a feleknek megjelenési és nyilatko- a kézbesítés szabályszerűtlensége miatt ne kelljen el- zattételi kötelezettségük van, valamint, hogy a bizonyítási indítványok halasztani (Pp. 135. §). előterjesztésére, a keresetváltoztatásra, a viszonkereset-indításra, és a beszámítási kifogás előterjesztésére vonatkozó határidő elmulasztása A bíróság a tárgyalásra szóló idézéshez mellékelni milyen jogkövetkezményekkel jár. 34 köteles a Pp. 388. § (1) bekezdésében írt tájékozta- 35 A preklúzió a feleket terhelő kötelezettség, ami támadási és védeke- 36 zési eszközök megfelelő időben történő előterjesztését jelenti. Ha má- sik oldalról közelítjük meg, akkor a preklúzió a felek rendelkezési jogá- nak korlátozását jelenti az időszerűség érdekében. 32 Czoboly i. m. 122. 36 A Pp. 389. § (2) bekezdése szerint a fél a bizonyítási indítványait leg- 33 A kézbesítési időtényezővel nem kell számolni ha a fél a Pp. 394/B. § később az első tárgyalási napon terjesztheti elő. Első tárgyalási napnak szerinti elektronikus kapcsolattartást választotta. minősül az is, amelyre az alperes érdemi ellenkérelmének előadása előtt 34 A bíróság az első tárgyalási napra szóló idézés mellett tájékoztatja a bíróság a tárgyalást elhalasztotta [Pp. 389. § (1) bekezdés]. továbbá a feleket arról, hogy a pert a kisértékű perek rendelkezési sze- 37 Czoboly i. m. 158. / / 62 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 63

vül hagyni”. Ez a kifejezés a felek jogait biztosító garan- 4.2.3. A tárgyalás elmulasztása ciális szabályok követelményének nem felel meg, mivel a figyelmem kívül hagyás ellen az érintett fél nem tud A Pp. 390. § (1) bekezdése a bírósági meghagyás kibo- tiltakozni, éppen ezért egységes a bírói gyakorlat ab- csátásról szól, e körben csak utalok a 2/2009. PJE hatá- ban, hogy az ítéletben ezt a „figyelmen kívül hagyást” rozatra, mely a bírósági meghagyás kibocsátásának fel- 40 röviden indokolni kell. 38 tételeit tartalmazza . Az időszerűség megvalósulására A kisértékű perek esetében érdekes kérdés lehet, a bírósági meghagyás kibocsátásának lehetősége pozi- hogy mikor kell a bíróságnak a feleket a Pp. 3. § (3) be- tívan hat, hiszen az ügy befejezését jelenti. kezdésében foglaltakról tájékoztatni. Az 1/2009. PK A 390. § (2) bekezdése értelmében a kisértékű pere- vélemény szerint a tájékoztatást a bíróságnak a fél ré- ket főszabály szerint legfeljebb két tárgyaláson be kell szére az eljárás olyan szakaszában kell megadnia, ami- fejezni. Ez a jogszabályi előírás megfelel a nemzetközi kor a bizonyítandó tények már ismertek, a tájékozta- elvárásoknak. 41 39 tásnak egyedinek és teljeskörűnek kell lennie. Az A 390. § (3) bekezdése a 137. § (1) bekezdés b) pontjában egyik lehetséges megoldás, hogy ha a felperesi előké- írt esetre a permegszüntetés következményét írja elő. szítő irat és az érdemi védekezést tartalmazó alperesi Következtetésként megállapítható, hogy a jogalkotó ellenkérelem is rendelkezésre áll a tárgyalás kitűzése- a tárgyalás elmulasztása miatt olyan jogkövetkezmé- kor, és a bizonyítandó tények egyértelműek, akkor a bí- nyek alkalmazását írja elő, melyek egyrészt a feleket a róság a bizonyításra vonatkozó tájékoztatást, a Pp. tárgyaláson való aktív jelenlétére ösztönözik, másrészt 389. § (2) bekezdése szerinti felhívást és a Pp. 389. § (7) a felek érdektelensége esetén az eljárás befejezését bekezdése szerinti figyelmeztetést a tárgyalásra szóló eredményezik. Ezek mindenképpen eredményesen be- idézésben teszi meg. Ennek előnye az, hogy a felek a tár- folyásolják a perhatékonyság megvalósulását. gyalásra már a bizonyítási eszközzel együtt jelennek meg, és így az ügy érdemben tárgyalható. Időszerűség 4.2.4. Keresetváltoztatás, viszontkereset, beszámítási szempontjából ez nagyon jó megoldás, azonban ehhez kifogás nélkülözhetetlen a tényállításokat tartalmazó felperesi előkészítő irat és az érdemi védekezést tárgyaló fize- A kisértékű perekben is van helye keresetváltozta- tési meghagyással szembeni alperes ellentmondás, tásnak, illetve jogosult az alperes viszontkereset vala- ugyanis a Pp. 388. § (2) bekezdésében írt rövid határ- mint beszámítási kifogás előterjesztésére azonban az idő nem alkalmas a peres felek közötti iratváltás lebo- általános szabályokhoz képest időben korlátozottan. nyolítása után a tárgyalás kitűzésére még a lerövidített A Pp. 391/A. § (1) bekezdése főszabályként kimondja, tárgyalási időköz mellet sem. hogy a felperes a keresetét egy ízben az első tárgyalá- Gyakoribb azonban az, hogy az alperes érdemi ellen- son változtathatja meg, ezt követően pedig csak az al- kérelmét az első tárgyalási napon adja elő. Ezt követő- peres hozzájárulásával. en tud a bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésében írt kötele- A főszabály alóli kivételeket fogalmaznak meg a zettségének eleget tenni. Amennyiben a bizonyítási el- 391/A. § (2)–(4) bekezdései, az (5) bekezdés pedig a járás a rendelkezésre álló bizonyítási eszközökkel le- jogkövetkezményt tartalmazza. A „figyelmem kívül folytatható, a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítá- hagyja” megfogalmazás sérti a felek rendelkezési elvét, sa után a bíróság érdemben dönt a kereseti kérelemről. és ellentmond a bíróságnak az ebből az elvből levezet- Ez a valóságban azonban kevesebbszer fordul elő. Sok- hető, teljes kereseti kérelemről való döntési kötelezett- 42 kal gyakoribb az az eset, amikor halasztani kell a tár- ségének. A helyes megfogalmazás a 391/B. § (4) be- gyalást bizonyítás kiegészítése céljából, ezért szüksé- kezdésében írt „érdemi tárgyalás nélkül végzéssel el- ges a folytatólagos tárgyalás kitűzése, melyet a 391. § utasítja” lenne. 43 értelmében – a 142. § (2) bekezdése szerinti 4 hónapos Főszabály szerint az alperes a felperes ellen viszont- időtartam helyett – 30 napon belül meg kell tartani. keresetet az első tárgyaláson indíthat, ezt követően (Erre a 30 napon belüli folytatólagos tárgyalásra is vo- csak a felperes hozzájárulásával (Pp. 391/B. §). natkozik a bíróságok leterheltségéről korábbi írt meg- Amennyiben a viszontkereset nem felel meg a kisér- állapításom). tékű perek fogalmának, vagy a per elhúzására irányul, Összegzésként megállapítható, hogy preklúzós sza- azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [Pp. 391/B. § bály alkalmazása képes megakadályozni a perek elhúzó- (4)–(5) bekezdései]. A kisértékű per fogalmi elemei kö- dását, azonban egyedüli eszközként nem képes a perha- zül csak egynek nem kell megvalósulnia, mégpedig a tékonyságot biztosítani. Álláspontom szerint a preklúzió pert megelőző fizetési meghagyásos eljárás létének. akkor képes hatásosan működni, ha az ügy alapos előké- Beszámítási kifogást a Pp. 391/C. § (1) bekezdése ér- szítése megtörtént a tárgyalást megelőzően. 40 2/2009 PJE határozat 1. pont: a) az alperes az első tárgyalási napot elmulasztja, b) az alperes írásbeli, érdemi védekezést nem terjeszt elő, c) a felperesnek van bírósági meghagyás kibocsátása iránti kérelme és d) nincs helye a per megszüntetésének). 41 Europien Commission for the Efficiency of Justice 2006.évi ajánlása Kiss Daisy − Németh János (szerk.): Nagykommentár a Polgári Per- 38 szerint egy tipikus eljárást két tárgyaláson be kell fejezni. i.m. 2016. évi rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez. Budapest, Complex Kiadó, CXXX. törvény indokolása 3. §. Budapest, 2015. 389. § 42 Kiss Daisy − Németh János (szerk): Nagykommentár a Polgári Per- 39 1/2009 (VI. 24.) PK vélemény a Polgári Perrendtartás tájékoztatási rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez. Budapest, Complex Kiadó, kötelezettségére vonatkozó szabályainak alkalmazásával kapcsolatos 2015. 391/A. § 4. pont. egyes kérdésekről 43 Kiss−Németh i. m. 391/A. § 4. pont. / / 62 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 63

telmében főszabály szerint az első tárgyaláson lehet előző fizetési meghagyásos eljárásban – már tudomás- előterjeszteni, a főszabály alóli kivételeket a (1) és (2) sal bír az eljárásról, a fizetési meghagyás és a felperesi bekezdés tartalmazza. tényelőadás birtokában tudomása van az érvényesíten- Összegzésként elmondható, hogy a jogalkotó főszabály dő követelés jogcíméről, összegéről, és a bizonyítási in- szerint az első tárgyalásra korlátozta a keresetváltozta- dítványokról is, éppen ezért elvárható tőle egy érdemi tás, a viszontkereset, és a beszámítási kifogás előterjesz- írásbeli irat. Az alperesi irat alapján a bíróság lényege- tésének időpontját az általános szabályok szerinti elsőfo- sen több információval rendelkezne az ügyről, és a tár- kú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztés idő- gyalás előkészítését is alaposabbá lehetne tenni. Ez pontja helyett. A jogalkotó célja a rendelkezési jog ilyen alapján a tárgyalás kitűzése is könnyebb lenne, hiszen a szempontú korlátozásával az volt, hogy az első tárgyalá- bíró már előzetesen tudná, hogy milyen eljárási esemé- son rögzüljön a jogvita tárgya, vagyis ne lehessen a pert nyekre számítson a tárgyaláson. Az alperesi irat másik elhúzni az esetleges keresetváltoztatással, viszontkere- pozitív előnye az lenne, hogy a bíróság a tárgyalásra settel avagy beszámítási kifogással. Perhatékonyság szóló idézésben már tájékoztatni tudná a feleket a Pp. szempontjából ez is kiemelendő szabályozási megoldás. 3. § (3) bekezdésében írtakról, és fel tudná hívni a bizo- nyítási indítványok előterjesztésére és azok nemtelje- 4.2.5. Határozatok sítése esetén a jogkövetkezményekre. A felek a tárgya- láson a bizonyítási eszközökkel tudnának megjelenni, A Pp. a 391/D. §-ban előírja, hogy az elsőfokú ítélet- vagyis a per egy tárgyaláson befejezhető lenne. nek az általános szabályokon túlmenően a fellebbezési Kritikával illettem a 45 napon belül megtartandó első tájékoztatóban milyen további tájékoztatást kell adnia. tárgyalási napot a bírósági ügyteherből kifolyólag. Véle- A bíróság tájékoztatása a fellebbezési jog korlátozására ményem szerint nem indokolt olyan eljárási határidő irányul, a fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről tájé- előírása, amit köztudottan nagyon nehéz megvalósítani. koztatja a feleket. A 30 napon belül megtartandó folytatólagos tárgyalást is az előbbiek miatt tartom nem megfelelő megoldásnak. 4.2.6. A fellebbezés, a fellebbezési eljárás Ez a harminc nap gyakorlatban például egy szakértői bi- zonyítás lefolytatása esetén kivitelezhetetlen. A fellebbezések számának csökkentését, ekként a pe- A túl feszes határidők kapcsán arra mutatnék rá is- rek elhúzódását a jogalkotó a fellebbezés jog korlátozá- mét, hogy a rövid határidők miatti gyors eljárás nem sával [392. § (1), és (4), (5) bekezdései], és főszabály sze- feltétlenül pozitív hatással van a perhatékonyságra. rint a fellebbezésnek a tárgyaláson kívüli elbírálásával A hatályos szabályok elemzése során nagyon jó meg- [393. § (2) bekezdése] kívánta elérni. A bírói gyakorlat oldásnak találtam a perhatékonyság előmozdítása ér- szerint a fellebbezésnek az előterjesztésekor kell ren- dekében a preklúziós szabályok alkalmazását. Általá- delkeznie a kötelező, speciális tartalmi elemekkel, a bí- nosan elfogadott eljárási technika az, hogy a jogalkotó róságnak emiatt nincs lehetősége arra, hogy a fellebbe- olyan szabályt alkot, mely a per egy bizonyos pontján zés e hiányainak pótlására a fél kérelme alapján további rögzíti a jogvita tárgyát, és csak kivételes esetben en- határidőt biztosítson (BDT 2016.3488.). A fellebbezési gedi meg a feleknek, hogy ezen módosítsanak. Ez a jog korlátozása a kisértékű perek esetében a más euró- megoldási módozat tud a perek időszerűségén javítani. pai államokban is alkalmazott technika, ekként alkal- A tárgyalás elmulasztása esetén alkalmazott jogkövet- mas eszköz a perhatékonyság megvalósítására. kezmények és a fellebbezési jog korlátozása is alkalmas eszközök az időszerűség javítására, vagyis a perelhú- zás megakadályozására. 4.3. A hAtályos szAbályozás értékelése Az összegzést egy nyitott kérdéssel szeretném zárni. A Pp. 138–141. §-ait megvizsgálva azt láthatjuk, hogy A jogalkotó a nemzetközi hatások és a XIX. századi per- ezek az eljárási szabályok is elsősorban az első tárgyalá- jogi intézmények alapján alkotta meg a kisértékű perekre son való érdemi döntés meghozatalát igyekeznek bizto- vonatkozó speciális eljárási szabályokat. A cél az egyszerű sítani. A Pp. 141. § (1) bekezdése előírja, hogy az első tár- megítélésű ügyek gyors és olcsó elintézése volt. Az elem- gyaláson érdemben határozni kell, ha a tényállás kide- zésem alapján arra a végső következtetésre jutottam, ríthető. Amennyiben az első tárgyaláson való befejezés hogy némely eljárási szabály nem a legmegfelelőbb volt. az általános eljárási szabályok szerint is lehetséges, ak- A feszes eljárási határidők előírása – álláspontom sze- kor indokolt-e speciális eljárási szabály alkalmazása? rint – nem a legmegfelelőbb eszköz, ugyanakkor a felek rendelkezési jogának korlátozása a preklúziós szabályok alkalmazásán keresztül perhatékonyságot fokozó tech- 5. A fiZetési meghAgyássAl indUlt nika. követelések érvényesítése A perhatékonyság szemszögéből vizsgálva kritikával AZ Új polgári perrendtArtásbAn illettem a tizenöt napos tárgyalás kitűzésére rendelke- zésre álló időt. Ez a határidő megítélésem szerint túl rö- Az alcímben szándékosan nem a kisértékű perek ki- vid ahhoz, hogy az alperest érdemi álláspontját tartal- fejezést használtam, hiszen a polgári perrendtartásról mazó írásbeli irat benyújtására fel lehessen hívni. Indo- szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) a kolt lenne a tárgyalás előkészítése szempontjából rövid kisértékű per fogalmát nem használja, nem állapít meg határidő tűzése mellett az alperesi irat beszerzése, hi- rá külön eljárási szabályokat, a keresetet az általános szen az tisztázza az esetlegesen még bizonyításra szo- szabályok szerint rendeli elbírálni a XVI. fejezetben ruló tényeket. Az alperestől – aki kötelezett volt a meg- foglalt eltérésékkel [új Pp. 255. § (3) bek.]. / / 64 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 65

Ahhoz, hogy ezt a jogalkotói döntést megértsük elő- változtatására, további bizonyítási indítványok előter- ször meg kell ismerni azokat az elvárásokat, aminek az jesztésére. A preklúzió célja, hogy egy bizonyos ponton új eljárási törvénynek meg kellett felelnie, illetve a jog- a bíróság és az ellenérdekű fél számára rögzítésre ke- alkotói célkitűzéseket, aminek megvalósítását ezen rüljön a jogvita tárgya, ami után már csak a bizonyítás jogszabállyal kívánták elérni. lefolytatása és az érdemi döntés meghozatala történik. A Kormány 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatában Ebből következik, hogy a preklúzió alkalmas eszköz a döntött egy új polgári perrendtartási törvény megalko- perelhúzás megakadályozására. 48 tásának szükségességéről, melynek célja az volt, hogy a A törvény a perorvoslati rendszert is megreformálta, XXI. századi differenciált jogvitákhoz megfelelő szabá- többek között szűkítette a fellebbezési jogot. A célja a 44 lyozási keretet tudjon nyújtani. Az új polgári perrend- jogorvoslati jog érvényesülése mellett a perelhúzás tartásról szóló törvény koncepcióját a Kormány 2015. ja- megakadályozása volt. nuár 14. napján fogadta el. Az Országgyűlés 2016. no- A törvény a jogérvényesítését segítő szabály beveze- vember 22. napján fogadta el a 2016. évi CXXX. törvényt, tése értelmében járásbírósági szinten bevezeti a for- ami 2018. január 1. napján fog hatályba lépni, szabályait manyomtatványok alkalmazását, melytől szintén olyan a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. pozitív hatás várható, hogy a beadványok hiányainak A hatályos szabályozástól lényegen eltérő, számos pótlása nem eredményez pertartam-növekedést. újítást, illetve a magyar perjogban hagyományokkal A Polgári és Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság rendelkező jogintézmények újjáélesztését tartalmazza Javaslata azt tartalmazta, hogy a felek kiléte, minősége a az új Polgári Perrendtartás, melynek legfőbb célkitűzé- pertárgy értéke nem indokolja eltérő eljárási rend kiala- 45 se a perhatékonyság rendszerszintű biztosítása és a kítását, helyette egységes eljárási rend megalkotása professzionális per megvalósítása. szükséges. Megállapította, hogy „az eljárások gyorsítá- Néhány gondolat erejéig azokat az újításokat ismer- sának kulcsa nem a sajátos perjogi szabályokban van, tetem, amelyeknek a perhatékonyság biztosítása szem- hanem a bírák személyes minőségében és a leterheltsé- pontjából kiemelkedő jelentőségük van. A perhaté- güket pozitívan befolyásolni képes szervezeti szabályo- konyságot többek között perkoncentrációval lehetsé- zásban, valamint a perek hatékony elintézését lehetővé 49 ges megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a bíróság a jog- tevő szabályokban rejlik.” A Javaslat szerint indokolt a vitát egyetlen, jól előkészített „főtárgyaláson” bírálja fizetési meghagyásos eljárások esetében a pertárgyér- el. A perkoncentráció a bírótól anyagi pervezetést kí- ték hárommillió forintra történő felemelése a pertárgy- ván meg, vagyis azt, hogy a bíróság tevőlegesen moz- érték szerinti bírósági statisztikára alapítottan, aminek 50 dítsa elő a felek peranyag-szolgáltatási kötelezettségé- a célja a járásbírósági szinten az ügyteher csökkentése. nek a megvalósulását. A felek eljárástámogatási kötele- Az új Pp. a XVI. fejezetben szabályozza a fizetési meg- zettsége az új Pp. értelmében igazmondási és kellő idő- hagyással összefüggő perek szabályait. A Kodifikációs ben történő peranyag-szolgáltatási kötelezettséget je- Bizottság a kisértékű perek hatályos szabályozásából lent. A perkoncentráció az osztott perszerkezet modell eredő gyakorlati problémáknak a joggyakorlat által ki- alkalmazásával érhető el. 46 alakított megoldásait is figyelembe vett a részletes eljá- A törvény az elsőfokú eljárásokra az osztott perszer- rási szabályok megalkotása során. kezeti modellt rendeli alkalmazni, melynek értelmében Az új Pp. 254. § (1) bekezdése tartalmazza a fizetési az elsőfokú eljárás mind funkciójában, mind időben meghagyásos eljárás fogalmát, mely a hatályos a Pp. egymástól elkülönült, két szakaszból áll. Az első, a per- 313. § (1) bekezdésében és a 387. § (1) bekezdésében felvételi szakasz, melynek célja a jogvita kereteinek ki- használt fogalmak összegzésétől annyiban tér el, hogy jelölése és tartalmának meghatározása, ahol az írásbe- fogalmi elemmé teszi „a fizetési meghagyásos eljárásról liség és a szóbeliség is szerepet kap. A perfelvételi sza- szóló 2009. évi L. törvényben szabályozott fizetési meg- kasz tulajdonképpen nem más, mint egy részletes és hagyásos eljárásban érvényesíthetőség” kitételt, illetve alapos tárgyalás-előkészítés, melyet végzés zár le, a pertárgyértéket hárommillió forintban határozza meg. melyben rögzítésre kerülnek a tényállítások, a jogállí- A „pertárgyérték” meghatározást is pontosította, hiszen tások és az indítványok. A perfelvételi szakaszban az a hatályos szabályozás „meg nem haladó követelésről” eljáró bírónak van némi mozgástere, vagyis s szabályo- beszél, mely fogalmi elemet a jogirodalom a pontatlansá- zás rugalmas, hiszen a jogvitához igazodóan tudja meg- ga miatt kritikával illetett. Az új Pp. a hatályos szabályo- határozni az előkészítés módját és menetét. Az érdemi zással egyezően tartotta fenn azt, hogy az érvényesíten- tárgyalási szakban a perfelvételi szakban azonosított dő követelésnek lejártnak kell lennie, és pénz fizetésére jogvita vonatkozásában kerül sor a bizonyítás lefolyta- kell irányulnia, azaz az érvényesítendő követelést a jog- tásra, majd a jogvita érdemi elbírálása következik. 47 cím vonatkozásában továbbra sem szűkítette le. A perhatékonyság megvalósításának másik eszköze a Az új Pp. 257. §-a előírja, hogy a felperesnek a közjegy- preklúzó alkalmazása, aminek értelmében a perfelvé- zői felhívás alapján a keresetlevél kellékeire vonatkozó teli szak lezárását követően – főszabály szerint – nincs szabályoknak megfelelő iratot (keresetet tartalmazó lehetőség a kereseti kérelem és az ellenkérelem meg- iratot) kell benyújtania közjegyzői iratban megjelölt bí- róságon a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon be- 44 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár. 45 A Polgári Perrendtarásról szóló törvény tervezete 2016. április 11-i 48 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár. állapot http://www.kormany.hu/download/c/4c/a0000/20160411%20 49 Az új Polgári Perrendtartás Koncepciója 38. http://www.kormany. Pp%20el%C5%91terjeszt%C3%A9s_honlapra.pdf#!DocumentBrowse hu/download/f/ca/30000/20150128%20Az%20%C3%BAj%20pol- 46 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár g%C3%A1ri%20perrendtart%C3%A1s%20koncepci%C3%B3ja.pdf 47 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár. 50 Az új Polgári Perrendtartás Koncepciója 30. / / 64 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 65

lül. Ezen szabállyal összhangba hozza a fizetési megha- szerű ítélkezés megvalósítása volt. A cél elérés érdeké- gyással indult perekre vonatkozó szabályokat a kereset- ben a perkoncentrációt megvalósító osztott perszerke- levéllel indult eljárások szabályaival. Járásbíróság hatás- zet, preklúziós szabályok, az anyagi pervezetés, a felek körébe tartozó per esetében a jogi képviselő nélkül eljá- eljárástámogatási kötelezettsége, járásbírósági szinten ró felperesnek formanyomtatvány használatát írja elő. 51 a formanyomtatványok bevezetése, a perorvoslatok kor- Az új Pp. a 258. § (1), (2) bekezdése az eljárás gyorsí- látozása kerül majd bevezetésre 2018. január 1. napjától. tása érdekében arról rendelkezik, hogy amennyiben a További nagyon fontos újítása, hogy a kisértékű pe- közjegyző vagy a fél nem a közjegyzői felhívásban sze- rekre vonatkozó jelenleg hatályos külön eljárási rendet relő bíróságnak küldte meg a fizetési meghagyásos el- nem fogja fenntartani, azaz egységes elsőfokú eljárás járás iratanyagát vagy a kerestet tartalmazó iratot, ak- lesz mind a fizetési meghagyással, mind pedig a kere- kor a bíróság – áttétel helyett – megküldés útján köteles setlevéllel indult eljárások esetében. Ezzel az új Pp. az irattovábbításra a közjegyzői felhívásban szerelő bí- – ahogy a törvény indokolása is tartalmazza – vissza- róság részére. Ez a megoldás lényegesen gyorsabb, nyúlt az 1911-es Plósz-féle perrendtartásban kialakí- mint a hatályos szabályos szerinti áttétel útján való el- tott eljárási rendhez. intézés. Az új Pp. 258. § (5) bekezdése feljogosítja a bí- Az új Pp. a kötelezően igénybe veendő fizetési megha- róságot az ellenmondás visszautasítására és az eljárás gyásos eljárás értékhatárát a hatályos egymillió forint- megszüntetésére, mely végzéshez a közjegyző a jogerő- ról hárommillió forintra emeli a perelterelés céljából a re emelkedést követően kötve van, és köteles a fizetési járásbíróságok tehermentesítésére. meghagyás jogerejével kapcsolatos intézkedések meg- A hatályos szabályokhoz képest a preklúzió a fizetési tételére. Ez a hatásköri összeütközés a gyakorlatban a meghagyással indult eljárásokban nem fog nagy újdon- hatályos szabályok szerint problémát jelentett, ezért ságot jelenteni, hiszen a hatályos szabályozás is tartal- indokolt volt ennek jogszabályi rendezése. Hasonló ha- maz preklúziós szabályokat, ami a korábbiakban kifej- tásköri problémát old fel az új Pp. 258. § (6) bekezdése, tettek alapján alkalmas eljárás gyorsító tényezőként amikor kimondja, hogy amennyiben az eljáró bíróság funkcionálni. azt észleli, hogy közjegyző nem bírált el a hatáskörébe Újdonságot jelent a perkoncentráció megvalósulását tartozó kérelmet, akkor a bíróság az eljárást a kérelem biztosítani hivatott osztott perszerkezeti modell és a 52 jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A hatásköri összeüt- bíróságoknak előírt anyagi pervezetési kötelezettség a közés rendezése a perek időszerűsége miatt feltétlenül fizetési meghagyással indult eljárások esetében. indokolt volt, hiszen a törvényi szintű rendezéstől a Mindezekből álláspontom szerint az következik, hogy gyakorlat egységessé és így gördülékennyé válik majd. az új Pp. megteremti az eljárásjogi környezetet a fizetési Az új Pp. 260. §-a szintén a hatályos szabályok alapján meghagyásos eljárással összefüggő perek észszerű időn felmerülő jogalkalmazási problémát – azt, hogy a kép- belül történő befejezéséhez. viseleti jog igazolásáig a bíróság kinek köteles az irato- kat kézbesíteni – rendez, amikor kimondja, hogy a bíró- 6. össZegZés ság az iratokat akkor a fizetési meghagyásban, az el- lentmondásban, vagy a keresetet tartalmazó iratban A hatályos és a jövőbeli eljárási szabályok vizsgálatá- feltüntetett jogi képviselőnek kézbesíti, ha képviseletei ból megállapítható, hogy a kisértékű perek elintézésére, jogosultsága nincs igazolva. 53 illetve a fizetési meghagyásos eljárással indult perek ér- Az új Pp. 261. §-a perköltség és költségkedvezmény demi elbírálására alapjaiban teljesen eltérő eljárási rend cím alatt rendelkezik arról, hogy a meg nem fizetett fize- került kialakításra, az előbbi esetében egy külön eljárás- tési meghagyásos eljárás díja tárgyában hozott határo- ról, utóbbi esetében perkoncentrációval és preklúziós zat ellen a Magyar Közjegyzői Kamara is fellebbezéssel szabályokkal operáló, általános szabályok szerinti eljá- élhet, amennyiben a bíróság elmulasztott róla rendel- rásról van szó. Értelemszerűen a hatályos szabályozás kezni 5 éven belül kérheti a határozat kiegészítését. 54 eredményeit ismerjük, és tudjuk értékelni a gyakorlati Az új Pp. 262. §-a a szabályszerűen perré alakult eljá- tapasztalok alapján. A jövőre vonatkozó szabályozás rásra a perfelvétel szabályait rendeli alkalmazni, ami- eredményességét csak prognosztizálni lehet a jelen pil- nek következtében a felperes által benyújtott keresetet lanatban. Érdemes lesz körülbelül 10 év múlva a két eljá- tartalmazó irat tulajdonképpen keresetlevélnek mi- rási rend eredményeit összehasonlítani. nősül. Ezen szakasz (2) bekezdése fenntartja a hatályos Az általam leírtak alapján egyelőre több érv szól az új Pp. 390. § (1) bekezdésében írt bírósági meghagyás ki- Pp. szabályozási rendje mellett, mint a hatályos szabá- bocsátásának a lehetőségét azzal, hogy amennyiben az lyozás mellett, kiemelve azt, hogy az új Pp. esetében gya- ellenkérelem érdemi védekezést vagy beszámítást tar- korlati tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. talmaz, akkor bírósági meghagyás kibocsátásának Szükséges a fizetési meghagyással indult eljárások fi- nincs lehetősége akkor sem, ha az alperes írásbeli el- gyelemmel kísérése, hiszen a járásbírósági szinten a lenkérelmet nem nyújtott be. 55 peres ügyek jelentős részét jelentik, az időszerűséget Összegzésként megállapítható, hogy az új Pp. egyik biztosító szabályozásuk éppen ezért kiemelten fontos legfőbb célkitűzése a perhatékonyság, ezen belül az idő- mind a felek, mind a bíróságok szempontjából. 51 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár, 257. §. 52 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár, 258. §. 53 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár, 260. §. 54 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár, 261. §. 55 2016. évi CXXX. törvény indokolása, Jogtár, 262. §. / 66 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1

várható megjelenés: 2017. június Az Ákr. és A kp. kommentÁr megvÁsÁrolhAtó külön-külön kézikönyvként Az ÁltAlÁnos közigAzgAtÁsi renDtArtÁs mAgyArÁzAtA  2018. január 1-jén hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, rövidítve az „Ákr.”.  Az új kódex feladata, hogy a megszámlálhatatlan módosításon átesett és emiatt koherenciáját vesztett Ket. helyébe lépjen.  A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bírái alkotják, kiegészülve az új szabályozás előkészítésében fontos szerepet betöltő IM főosz- tályvezetővel és a NMHH jogi igazgatójával. Ára: 9000 Ft A közigAzgAtÁsi perrenDtArtÁs mAgyArÁzAtA  A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, ugyanis kikerül a Pp.-ből, és külön kódexben kerül szabályozásra. Az Országgyűlés 2017. február 21-én elfogadta a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, rövidítve a „Kp.”-t.  A Kp. létrehozza a közigazgatási perjog önálló és egyedi szabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezet be.  A kommentár szerzői csapatának gerincét a Kúria közigazgatási bírái alkotják, ki- egészülve egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval. VAGY Ára: 9000 Ft előfizethető egyben „A közigAzgAtÁsi eljÁrÁs szAbÁlyAi” kApcsos kommentÁrként. A közigAzgAtÁsi eljÁrÁs szAbÁlyAi  A kapcsos kommentár egyben tartalmazza a közigazgatási eljárás két szakaszát: a hatósági és a bírósági eljárást.  A kiadó a jövőben előfizetés keretében pótlapcsomagokkal aktua- lizálja a kommentárt.  A kommentár szerkesztője Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető. Ára: 16 000 Ft –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu

A polgári perrendtArtás és A kApcsolódó jogszAbályok kommentárjA i–ii. Szerzők: bacher gusztáv, baranyi bertold, bodoki gábor, böszörményiné kovács katalin, burai-kovács jános, döme Attila, ébner Vilmos, éless tamás, Faludi gábor, Farkas Attila, goldea zsuzsanna, Aleku mónika, Harsági Viktória, juhász csaba, juhász lászló, juhász linda, kapa mátyás, káposznyák Aliz, király miklós, köblös Adél,kövesné kósa zsuzsanna, kőrös András, lázár-kocsis edina, légrádi istván, máté Viktor, mikó ádám, okányi zsolt, orosz árpád, osztovits András, paksi gábor, parlagi mátyás, prokopovitsch lászló, rák Viktor, reviczky renáta, ribai csilla, szécsényi-nagy kristóf, szőcs tibor, tálné molnár erika, timár kinga, tóth ádám, Varga istván, Virág csaba, Völcsey balázs ára: 15 000 Ft SzerkeSztő: Varga istván megjelenés: lektor: németh jános 2017. szeptember könyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény előkészítését az első pillanattól meghatá- rozóan befolyásoló kodifikációs téma- és munkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kétkötetes kommentárban minden témakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (elte ÁJk Polgári eljárásjogi tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi kodifikációs Főbizottság tudományos titkára irányítja. A kötet lektora Németh János professzor emeritus, a Főbizottság elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igényeknek meg- felelő kommentár szülessen. A kommentár a Pp-n kívül szabályozott perek, valamint a választottbírósági eljárás, mint a polgá- ri per elsődleges alternatívájának, magyarázatát is tartalmazza. Az olvasó továbbá a polgári perben alkalmazandó nemzetközi jogi és európai uniós jogszabályok, a jogsegély-szerződések, a joghatósági- és jogsegély-rendeletek, valamint a sui generis európai uniós eljárások lényegre törő, rendszerbe foglalt magyarázatát is megtalálja a kötetben. Az új pp. irAtmintAtárA beadványtervezetek az új pp. minden eljárási cselekményéhez, összesen 437 iratminta Szerzők: belcsák róbert, gelencsér dániel, jójárt eszter, kőrös András, lászló András dániel, orosz árpád, parlagi mátyás, reviczky renáta, turbucz zoltán SzerkeSztő: Varga istván A SzerkeSztő muNkAtÁrSA: gelencsér dániel Az új Pp. a professzionális pervitel megteremtése érdekében nagyban épít a polgári per sze- replőinek aktív, szakszerű közreműködésére, a jogi képviselőkkel szemben a jelenleginél maga- sabb követelményeket állít fel. Az új törvény az eddiginél jóval bonyolultabb szabályozást vezet ára: 9000 Ft be, továbbá számos olyan – első ránézésre nehezen észlelhető – részletszabályt tartalmaz, amely megnehezíti a befogadható beadványok elkészítését. Az alapjaiban megváltozó jogi kör- megjelenés: 2017. június nyezet a jogi képviselőket vélhetően komoly kihívások elé fogja állítani, melyek leküzdésében segítséget nyújthat ez a bírói, ügyvédi, közjegyzői és a tudományos szféra kiemelkedő képviselői által készített iratmintatár. A kötetet Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Polgári Perjogi kodifikációs Főbizottság tudományos titkára szerkesztette. A kézikönyv a megszokott iratmintatárakhoz képest részletesebben, a peres eljárás teljes folyamatát végigkövetve jeleníti meg az egyes iratmintákat. A határon átnyúló ügyek számának dinamikus növekedésére figyelemmel az összeállítás tartal- maz európai uniós, illetve nemzetközi jogi aktusok alapján készült mintákat is. A legjellemzőbb iratoknál – például a kereset- levélnél, fellebbezésnél – a kiadvány több alternatívát is kínál, a beadványok előtt – az új szabályok gyakorlati alkalmazását elősegítendő – jól használható gyorstáblázatot, továbbá beadványszerkesztést segítő útmutatót is tartalmaz. A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja és Az új pp. iratmintatára együttes megrendelés esetén: 20 000 Ft –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu