Eljárásjogi Szemle 2018/3. szám

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALEKU MÓNIKA A Pp. jogalkalmazói tapasztalatai – egy speciális perbeli résztvevő szemszögéből 1. oldal NAGYNÉ SÁNDOR ILDIKÓ Külföldi jog alkalmazása a polgári perben – kártérítési peres kitekintéssel 9. oldal SCHMIDT RICHÁRD Járt utat a járatlanért … Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel 17. oldal ANTALI DÁNIEL GÁBOR Az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog és az új büntetőeljárási törvény külön eljárásai 22. oldal SZABÓ ZSOLT TIBOR Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák 30. oldal MAG. KOREN STEFÁN A szlovéniai magyar kisebbség nyelvhasználati joga és a bírósági védelemhez való jog vizsgálata egy konkrét jogeset kapcsán 36. oldal 3 III. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2018. szeptember www.hvgorac.hu

/ TARTALOM CONTENTS ALEKU Mónika SZERKESZTŐBIZOTTSÁG A Pp. jogalkalmazói tapasztalatai ELNÖKE: – egy speciális perbeli résztvevő szemszögéből Judicial Experiences of the New Hungarian Civil Procedure Code Darák Péter (From an Aspect of a Special Procedural Party) 1 FŐSZERKESZTŐ: NAGYNÉ SÁNDOR Ildikó Harsági Viktória Külföldi jog alkalmazása a polgári perben – kártérítési peres kitekintéssel SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Applying Foreign Law in Private Law Matters with a Vision for Cases Concerning Private Damages 9 Bárd Károly Belovics Ervin SCHMIDT Richárd Darák Péter Járt utat a járatlanért … Erdei Árpád Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről Harsági Viktória a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel Németh János Don’t Go Off The Beaten Path… Patyi András Some Remarks about the Concept of the Retrial in the Arbitrational Cases with International Prospective 17 Varga István Varga Zs. András ANTALI Dániel Gábor Az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog és az új büntetőeljárási törvény külön eljárásai The Right to the Reasonable Time of Procedure and the New Hungarian Criminal Procedure Code 22 SZABÓ Zsolt Tibor Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák Fastness, Efficiency, Economical Litigation, Consensus vs. Guarantees 30 MAG. KOREN Stefán A szlovéniai magyar kisebbség nyelvhasználati joga és a bírósági védelemhez való jog vizsgálata egy konkrét jogeset kapcsán The Right of the Hungarian Minorities in Slovenia to Use Their Own Language and the Examination of the Right to Court Protection in a Current Case (group and repeated discrimination) 36 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: P. Berka Antónia 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető. Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a A borítón a bécsi Igazságügyi Palota beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta tárgyalóterme látható.Fotózta: Harsági Viktória oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu EJSz2018_3_B2.indd 2 2018.12.04. 10:30:03

A PP. JOGALKALMAZÓI TAPASZTALATAI – egy speciális perbeli résztvevő szemszögéből ALEKU MÓNIKA osztályvezető ügyész (Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség) 1. BEVEZETÉS Mindezek ellenére az uralkodó – és a jogalkotó által is kodifikált – jogirodalmi álláspont az, hogy közérdekű A 2018. január 1-jén hatályba lépett polgári perrend- per alatt a jogosultak széles körét érintő pereket értjük, tartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiak- amelyek nem kizárólag az ügyész által kezdeményez- ban: Pp.) a korábban hatályban volt polgári perrend- hetők. A hatályos Pp. által bevezetett közérdekből indí- tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: tott per és az anyagi jogi szabályokban biztosított ügyé- rPp.) rendelkezéseihez képest részletesebb szabályo- szi közérdekű keresetek azonban a korábbinál is tá­ kat állapít meg a keresetlevél alaki és tartalmi kellékei volabb kerültek egymástól, annak ellenére, hogy az tekintetében. A célul kitűzött perkoncentráció a haté- ügyész, mint speciális perbeli jogalany nem a saját jogát kony és gyors eljárás lefolytathatósága érdekében fo- érvényesíti és hatáskörei mindig a közérdek védelmét kozottabb elvárást fogalmaz meg a keresetlevelet elő- szolgálják. A közösségi érdek érvényesítésének miként- terjesztő felperessel, tehát az ügyésszel szemben is. je, illetve ennek az egyéni érdekérvényesítéshez, így a Az ügyész perbeli részvételét illetően a Pp. megalko- fél rendelkezési jogához való viszonya, valamint az tásakor széles körű egyetértés alakult ki, csupán a sza- ügyész ebbéli szerepe régóta vitatott téma a magyar bályozás mikéntjét illetően voltak eltérő álláspontok. polgári eljárásjogban, amely vita végére – véleményem Így utalok például a fellépő ügyész terminológiai és tar- szerint – a Pp. megalkotása sem tett pontot. 1 talmi megújításáról szóló elgondolásra , vagy arra az elképzelésre, amely szerint nem kizárt a meglehetősen sokféle ügyészi keresetet a továbbiakban dogmatikai- 2. A CÉGBEJEGYZÉST, VÁLTOZÁSBEJEGYZÉST lag közérdekű keresetnek tekinteni, de akkor ennek ELRENDELŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL 2 egyértelmű szabályozása szükséges . A közérdek fogal- HELYEZÉSE IRÁNTI PERES TAPASZTALATOK mi tisztázatlansága miatt az ügyészi keresetek csopor- tosítása körében valóban felmerülhet egy olyan értel- Az ügyészi perek egyik jellemző fajtája a cégnyilvá- mezés, amely szerint minden ügyészi kereset közér- nosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról dekű kereset. Az ügyész által indítható összes per köz­ szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65– érdekű pernek minősítése az ún. általános – ténylege- 68. § -aiban szabályozott speciális pertípus: a cégbe- 4 sen egyetlen, a jogai védelmére nem képes személy ja- vára történő – ügyészi perindítással sincs ellentétben, mivel a jogvédelmi képtelenség védelme olyan közér- 4 65. § (1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) 3 dek, amelyről az államnak gondoskodnia kell . A bűn- végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van cselekmény útján létrejött szerződések érvényteleníté- kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogsza- sét célzó perek is vitathatatlanul közérdekű perek. bályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést Ugyan tömeges, kollektív igényérvényesítésről ebben tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a az esetben sincs szó, mert mindössze a szerződést kötő cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint il- letékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő vég- felek érintettek a perrel, azonban kétségtelenül közér- zés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. dekű cél a bűncselekmény útján létrejött szerződések (2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől polgári jogi orvoslása. számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jog- vesztéssel jár. (3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabály- sértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. 66. § (1) Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés 1 Aleku Mónika – Goldea Zsuzsanna: Az ügyész részvétele a perben. In: vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabá- megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot lyok kommentárja I/III. Budapest, HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft., megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. 2018. 257.; Aleku Mónika – Goldea Zsuzsanna: Az ügyész. In: Varga Ist- (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, ván – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbí- kodifikációjára Budapest, HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft. és Magyar róságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze Közlöny Lap­ és Könyvkiadó Kft., 2016. 131. be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve – indokolt esetben – 2 Tamáné Nagy Erzsébet: A Pp. tartalmának és terjedelmének egyes hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, kérdései. Magyar Jog 2013/9. 550. illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések 3 Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) számú határozata. megtételére. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2018 3 1 EJSz2018_3_ belív.indd 1 2018.12.05. 9:57:27

jegyzést, változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon bálysértés kiküszöbölése figyelemmel, a forgalom biz- kívül helyezése iránti per. „A cégbejegyzés (változásbe- tonságára. A (változás)bejegyző végzés, illetőleg az ab- jegyzés) az állam közhatalmi aktusa, amelynek egyik ban foglalt jogsértő adat hatályon kívül helyezésére joghatásaként változás következik be a magánjogi vi- csak akkor kerülhet sor, ha a jogszabálysértés nem kü- szonyokban: új jogalany jön létre, illetve annak stá- szöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának nem tuszát érintő változások következnek be. Ennek a köz- tesz eleget. „[A]z eljárás célja, hogy a jogszabálysér ­ hatalmi aktusnak a megtörténte mélyrehatóan befo- tő állapot a végzés hatályon kívül helyezése nélkül lyásolja a bejegyzés alapjául szolgáló magánjogi jogvi- megszüntetésre kerüljön. Kétségtelen azonban, hogy 5 szonyokban érvényesíthető jogokat;” . amennyiben a hiba súlyos és más módon nem elhárít- A Ctv. hivatkozott szakaszai sajátos utólagos peres ható, úgy a hibát a cégbejegyző (változásbejegyző) vég- 7 jogorvoslatot biztosítanak a fellebbezéssel nem támad- zés hatályon kívül helyezése útján kell kiküszöbölni.” . ható, jogsértő végzésekkel szemben, szigorúan megha- A jogirodalom az ilyen típusú pert kontroll pernek tározva tehát a keresetindításra jogosultak körét, az hívja. Eszerint, „ha a cégbíróság kérelem alapján indult igényérvényesítés jogvesztő határidejét, a per tárgyát, eljárásban cégbejegyzést, változásbejegyzést vagy cé- és az eljárás lefolytatásának kötelező menetét. Az get törlő végzést hoz, és annak »tartalma« jogszabály- ügyész részére biztosított keresetindítási jog nyilván- sértő, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló ira- valóan a cégnyilvántartás közhitelességéhez fűződő tok jogszabálysértők, egy úgynevezett kontroll perben 8 6 közérdekből ered . Ezen per elsődleges célja a jogsza- kiküszöbölhető a jogsértés, egy »másik bíróság« által” . A per tárgya nem társasági jogvita, hanem a cégbíróság eljárása, illetve döntésének ’felülvizsgálata’. (3) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése A Pp. hatálybalépését követő egyik sajnálatos ügyé- iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíró- szi jogalkalmazói tapasztalat, hogy a Ctv. 65. §­ának (1) ság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kí- bekezdésén alapuló ügyészi keresetleveleket az elsőfo- 9 vül helyezi és a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy kú bíróságok visszautasították . A Ctv. 65–68. §­ainak az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés felhívását ugyanis keresethalmazatként értékelték, il- alkalmazását is kezdeményezheti. letve a keresetlevél visszautasítását elsődlegesen a bí- 67. § Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogsza- bálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegy- rósági ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kere- zékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítá- seti kérelem hiányára , valamint az érvényesíteni kí- 10 sa mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenn- vánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti ösz- tartja. szefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés hiányára 68. § (1) Ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) 11 végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, il- alapították . A visszautasító bírói álláspont lényege, letve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő hogy a Ctv. 65–68. §­aira figyelemmel előterjesztett érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvényte- ügyészi keresetek látszólagos tárgyi keresethalmazat- lenségi ok kiküszöbölését. (2) Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában nak (eshetőleges vagy vagylagos keresetnek) minősül- fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbí- nek, valamint a keresetlevélben alkalmazott formai róságot a szükséges intézkedések megtételére. megoldások sem felelnek meg a Pp. rendelkezéseinek. (3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a válto- zásbejegyzési végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosítását az ítélethozatalt követő 2.1. A LÁTSZÓLAGOS TÁRGYI meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet KERESETHALMAZAT későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében emellett felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdé- sében foglalt intézkedések megtételére. Álláspontom szerint a keresethalmazati minősítés (4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helye- téves jogi megítélésen alapul. „Ebben az esetben a tör- zésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak téneti tényállás által felhívott több lehetséges törvényi a 69. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén tényállásból adódó lehetséges jogkövetkezmények, igé- van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéle- nyek egymással feloldhatatlan ellentétben állnak, egy- tében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában mást kizárják, így az egyik jogszabályi rendelkezés a fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbí- másik rendelkezést kiszorítja, mivel csak egy jogkövet- róságot a szükséges intézkedések megtételére. Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvé- 5 nyes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, ELTE Jogi Kari Tankönyvek, 2013. 489. sa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meg- 6 Megjegyzendő, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról határozott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Az és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. tör- Ütv. 27. § (5) bekezdésének d) pontja szerint törvény perindításra jogo- vény 19. §­ának (4) bekezdése már törvényi vélelemként kezeli azt, hogy síthatja az ügyészt különösen a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett az állami nyilvántartás hibája a közérdek sérelmét jelenti, és így az adatokkal összefüggésben. Az Ütv. 27. § (6) bekezdése értelmében, ha ügyész eljárás kezdeményezési jogához kétség sem férhet. Álláspontom törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vé- szerint a vélelem indirekt módon a cégnyilvántartás esetén is levezethe- lelmezni kell. Az ügyész a Ctv. 65. §­a alapján benyújtott keresetével tehát tő az alábbiak szerint: Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikkének (1) alkotmányos és törvényes feladatának tesz eleget. bekezdése biztosítja a bírósághoz fordulás jogát. Az Alaptörvény 29. cik- 7 Éless i. m. 490. ke alapján a legfőbb ügyész és az ügyészség a fő vádemelési és vádképvi- 8 Gál Judit – Pálinkásné Mika Ágnes: Társasági jogi perek. Budapest, seleti funkció mellett a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft., 2007. 192. törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 9 Például 30.G.40.140/2018/2. számú végzés, 33.G.40.232/2018/4. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) számú végzés. 1. §­ának (2) bekezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme 10 Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont. érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betart- 11 Pp. 170. § (2) bekezdés d) pont. / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_3_ belív.indd 2 2018.12.05. 9:57:27

kezmény alkalmazható. Ezért ezen esetet törvényi kon- 2.2. A PETÍTUM kurenciának szokás nevezni.[(…)]Utóbbi[ak] azonban nem képezhet[nek] halmazatot, mivel a törvényi egy- A Pp. 170. §-ának (4) bekezdése alapján keresethal- ségre figyelemmel nem igényérvényesítésről, hanem az mazat esetén a keresetlevél érdemi részében foglalta- irányadó jog helyes kiválasztásáról van szó, egyik jog- kat keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a kerese- szabály a másik alkalmazását szükségszerűen kizár- tek egymáshoz való viszonyát és – egymással eshetőle- 12 ja[(…)]” . ges viszonyban álló több kereset esetén – az elbírálás Örvendetes módon az eddig ismert másodfokú bírói kért sorrendjét is. Erre, valamint az előző pontban ír- joggyakorlat az ügyészi értelmezéssel egyező a tekin- takra figyelemmel az elsőfokú bírói joggyakorlat az tetben, hogy a Ctv. 66–68. §­ai szerinti kérelmek nem ügyészi keresetleveleknek a bíróság ítéleti rendelkezé- minősülnek látszólagos tárgyi keresethalmazatnak. sére irányuló határozott kereseti kérelmének hiányára Így például „Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor kere- alapozta visszautasításait. sethalmazatot állapított meg, a keresetlevél a perben A bevezetésben is már említésre került, hogy a rPp. alkalmazandó jogkövetkezményeket alperes intézke- rendelkezéseihez képest a Pp. részletesebb szabályo- déseitől vagy azok elmaradásától függően sorolta fel, a kat állapít meg a keresetlevél alaki és tartalmi kellékei- jogszabályi megfogalmazás figyelembevételével. A fel- re. A miniszteri indokolás értelmében a gyors és haté- peres az egyedi törvényi szabályozás alapján speciális kony eljárás érdekében az eljárásnak a lehető legkon- pert indított, mellyel kapcsolatban az elsőfokú bíróság centráltabbnak kell lenni ahhoz, hogy a jogvita tartal- tévesen utalt elsődleges és másodlagos kereseti kére- ma minél hamarabb tisztázódjon. Erre is tekintettel az lemre és arra, hogy az elbírálás kért sorrendjét is meg eljárást megindító keresetlevél alapvető kellékeit ille- 13 kellett volna határozni.” Egy másik ítélőtáblai döntés tően a rPp.­hez képest pontosabb és fokozott az elvárás. értelmében „[a] vagylagos, illetőleg eshetőleges kereset A szabályozás a törvényszékre, mint általános hatáskö- fogalma a Ctv. 66. §­ával összefüggésben azonban nem rű bíróságra és a fél jogi képviseletére építő, professzi- is értelmezhető, mivel a bíróságnak erre irányuló kere- onális pervitel követelményéhez igazodik. A Pp. a kere- seti kérelem nélkül is törvényi kötelezettsége a Ctv. setlevél tartalmi követelményeit úgy határozza meg, 66. §­ában írt eljárás lefolytatása, feltéve, hogy a kere- hogy a bíróság és az alperes számára valamennyi anya- set megalapozott. A kereset pedig már abban az eset- gi- és eljárásjogi adat a kereset tárgyalhatóságához ben megalapozott, ha a változásbejegyző végzés vagy a azonnal rendelkezésre álljon, így szükségtelen legyen meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, és a minden – jelentős idő­ és költségvonzattal járó – hiány- bíróság megteszi a jogszabálysértő állapot megszünte- pótlási és egyéb tevékenység. „Összességében elmond- téséhez szükséges intézkedést. Ebből következően a bí- ható, hogy az új Pp. a keresetlevélre nem pusztán idéző- róság döntésének Ctv. 66. § (2) és (3) bekezdése szerin- levélként tekint, hanem azt érdemi előkészítő irat funk- ti tartalma már nem a kereset megalapozottságától, cióval látja el és a perkoncentráció szolgálatába állít- 16 hanem a bíróság felhívásának eredményétől függ. Már- ja.” A Kúriai Döntések 2018/7. számában közzétett, az pedig az eshetőleges kereset lényegi eleme, hogy a fel- új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultá- peres a sorrendben előbb előterjesztett kereseti kérel- ciós testület 2018. február 16­án tartott ülésén elfoga- me alaptalansága esetére terjeszt elő másik keresetet dott 34. sorszámú állásfoglalás is rögzíti: „A keresetle- 14 vagy még további kereseteket.” További egy ügyben vél tagolása és kötelező tartalmi elemei tekintetében a pedig rögzítette az ítélőtábla, hogy „[m]ivel ezen kere- Pp. 170. §­a szigorú követelményeket támaszt. [(…)]A seti kérelmek e pertípus szigorúan meghatározott eljá- miniszteri indokolás által hangsúlyozott professzioná- rási rendjéből következően, másként, mint az alperes lis pervitel, valamint a perkoncentráció és a felek eljá- teljesítésétől függően, nem terjeszthetőek elő, nem áll rástámogatási kötelezettségének alapelve [Pp. 3. §, 4. § fenn a keresetlevél visszautasításának az elsőfokú bí- (1) bek.] is alátámasztja azt az álláspontot, hogy a Pp. róság végzésében megjelölt indoka.” 15 alapján ebben a tekintetben is a korábbiaknál lényege- A másodfokú bírói jogértelmezés szerint a Ctv. 65– sen nagyobb odafigyelés és precizitás várható el a fe- 68. §­ainak hatálya alá tartozó bejegyző (változásbe- lektől, illetve a jogi képviselőktől az eljárás során.” jegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per ke- A fentiekben hivatkozott másodfokú döntések is ki- resetlevelében a Ctv. rendelkezéseire figyelemmel elő­ emelik, hogy a korábbi szabályozáshoz képest a Pp.­ben adott kérelmek csupán a Ctv. ilyen perek eljárási rend- kétségkívül többletelem, hogy a bíróság ítéleti rendel- jét meghatározó szabályainak figyelmen kívül hagyása kezésére irányuló határozott kereseti kérelmet szük- mellett tűnhetnek vagylagosan, eshetőlegesen előter- séges előterjeszteni. E követelménynek – általánosság- jesztett kereseti kérelmeknek. ban – a felperes azzal tesz eleget, ha alapossága esetén a keresetével egyező tartalmú ítéleti rendelkező rész vagy bírósági meghagyás hozható. A kereseti kérelmet tehát olyan tartalommal kell a felperesnek megfogal- maznia, amilyen ítéleti rendelkezést elérni kíván. A konkrét ügyekben az ügyészi keresetek tekintetében a Pp. 170. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti vissza- 12 Ébner Vilmos: Keresetlevél. In: i. m. Varga (szerk.) (2018) 677., 685. 13 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.291/2018/2. számú végzése. 14 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.705/2018/3. számú végzése. 16 Pákozdi Zita: A perindítás és a keresetlevél szabályai az új Pp.-ben. 15 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.799/2018/2. számú végzése. Jogtudományi Közlöny, 2017. 07–08., 350. / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_3_ belív.indd 3 2018.12.05. 9:57:27

utasítást azonban – figyelemmel az előzőekre is – meg- zéseihez képest részletesebb – szabályainak és az an- alapozatlannak minősítették. Az egyik, már hivatko- nak nyomán kialakuló szigorú bírói gyakorlatnak igye- zott ügyben az ítélőtáblai érvelés szerint: „Az adott pe- kezett ebben az ügyben is megfelelni a keresetlevél ala- res eljárás azonban a Ctv. 65–68. §­ainak hatálya alá ki és tartalmi kellékei körében, ezért csatolta is a szó- tartozó cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése ban forgó mellékleteket. Amint azt egy korábbi ítélő- 21 iránti per, így a jelen keresetlevélben előadott kérelmek táblai döntés is rögzíti: „Ezen szabályok sem értel- csupán a Ctv. ilyen perek eljárási rendjét meghatározó mezhetők, alkalmazhatóak azonban csupán önmaguk- szabályainak figyelmen kívül hagyása mellett tűnhet- ban akkor, ha a keresetlevél benyújtása egy olyan pe- 17 nek nem határozott kereseti kérelmeknek.” rindítást szolgál, amely per eljárási rendjét törvény A kialakulóban lévő másodfokú bírói gyakorlat már meghatározza. Ez esetben a Pp. szabályainak ugyanakkor kiemeli, hogy – a Ctv. 65. §­ának (1) bekez- együttes értelmezése szükséges az adott perre vonat- dése szerinti perindítások tekintetében is – a határo- kozó sajátos eljárási szabályokkal, tekintet nélkül arra, zott kereseti kérelmet félreérthetetlen módon szüksé- hogy létezik­e kifejezett, a Pp. szabályai alkalmazásától ges előterjeszteni, valamint az alapul szolgáló jogsza- eltérést engedő szabály. Ebbe a körbe vonható a Pp. bí- bályi rendelkezések megjelölése nélkül kell megfogal- rósági eljárásra vonatkozó általános szabályainak és a mazni, mellőzve az olyan indítványokat, amelyek meg- Ctv. cégbejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon tételére a bíróság a Ctv. alapján a törvény erejénél fogva kívül helyezése iránti perre vonatkozó speciális szabá- köteles. Amennyiben az ügyész „ezen indítványok meg- lyainak a viszonya is.” tételét mégis elengedhetetlennek tartja, úgy egyértel- Tekintettel arra, hogy a keresetlevél érdemi részében 18 művé kell tenni ezek eljárásjogi helyét, szerepét.” feltüntetett, kötelezően csatolandó bizonyítékok köre „Még egy ilyen sajátos, jogorvoslatot biztosító, konkrét és a Pp. 322. §-ának (1) bekezdése szerint beszerezni eljárási szabályokkal körülhatárolt perben [(…is)] a Ctv. indítványozott cégiratok tartalmilag megegyeznek, vé- szabályait a lehetőségekhez képest meg kell feleltetni a leményem szerint az ügy elintézését a melléklet esetle- 19 Pp. rendelkezéseinek” . ges tényleges hiánya sem akadályozta volna. Ebben a perben egyébként is kizárólag olyan jogszabálysértés- 2.3. A KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ re lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak az eljárá- BIZONYÍTÉKOK sa során észlelnie kellett volna. A részletesebb és szigo- rúbb szabályokat a jogalkotó éppen a célul kitűzött per- Egy másik céges peres ügyben az ügyész keresetleve- koncentráció, a hatékony és gyors eljárás lefolytatható- lének a Pp. 176. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerinti sága érdekében alkotta. Így az elsőfokú bíróság feltét- visszautasításra az elsőfokú bíróság indokolása szerint len visszautasítása a Pp. 3. §-ában írt perkoncentráció azért került sor, mert felperes a Pp. 171. §­a (1) bekez- elvének sérelmét is felveti, melynek értelmében a bíró- désének b) pontjában előírtak ellenére keresetlevelé- ságnak is – és nemcsak a feleknek – törekedniük kell hez nem csatolta az érdemi részben hivatkozott bizo- arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges vala- nyítékokat. Elvonatkoztatva a konkrét ügytől, amely- mennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon ren- ben az ügyészi fellebbezés részletesen kifejtette, hogy a delkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson el- vonatkozó törvényi előírások megtartásával járt el, és a bírálható legyen. keresetlevél mellékleteként a keresetlevél érdemi ré- Mindemellett „[a] keresetlevél funkciójáról vallott szében megjelölt bizonyítékokat elektronikus úton jogalkotói felfogás, és az anyagi pervezetés keresetle- megküldte a bíróságnak, így feltehetően adminisztra- vélre vonatkozó szabályából az következik [(…)], hogy 20 tív tévedésről van szó , az alábbiakra kívánok rámu- amennyiben a hiányosság gondos pervitel ellenére tatni. fennálló menthető figyelmetlenségből adódik [(…)], úgy A cégbejegyző végzés vagy az annak meghozatala hiánypótlás rendelendő el, visszautasításnak csak fel- 22 alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése a cég- tételesen van helye.” Jelen ügyben a hiánypótlás el- nyilvántartás iratainak beszerzése és áttanulmányo- rendelésére a Pp. 176. § (2) bekezdésének e) pontjába zása útján állapítható meg, ezért ezen perekben a cég- ütköző módon nem került sor. Ezt az értelmezést tá- nyilvántartás iratai valójában magának a peres eljárás- masztja alá a Pp. 115. §-a szerinti hiánypótlás elrende- nak a felülvizsgálni kért tárgyát képezik. A felperes ke- lésének általános főszabálya is, mivel a Pp. 176. § (2) resetlevelének mind az érdemi, mind a Mellékletek el- bekezdésének e) pontjára figyelemmel a Pp. nem ren- nevezésű részéből nyilvánvaló volt az is, hogy a kereset delkezik eltérően ebben a körben. valamennyi melléklete részét képezi a cégnyilvántar- tás iratainak, amelyek beszerzésére az ügyész egyéb- 2.4. RÉSZÖSSZEGZÉS ként indítványt is tett, mivel a keresetben állított ok- irati hiányosság valójában csak a cégiratok beszerzésé- Álláspontom szerint az előzőekben bemutatott kere- vel igazolható. Ügyész felperes a Pp. – a rPp. rendelke- setlevél visszautasítások Magyarország Alaptörvényé- ben biztosított jogot és feladatot is sértenek. Így sértik a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogát, valamint az ügyészség – 29. cikke sze- 17 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.799/2018/2. számú végzése. 18 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.705/2018/3. számú végzése. 19 Uo. 20 Jelen cikk leadásakor a másodfokú döntés még nem áll a szerző ren- 21 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gpkf.43.705/2018/3. számú végzése. delkezésére. 22 Ébner i. m. 744–745. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_3_ belív.indd 4 2018.12.05. 9:57:27

rinti – alkotmányos feladatellátását az alábbiak okán. hogy a tömegesen jelentkező igényeket egy eljárásban, Az Alaptörvény 29. cikke alapján a legfőbb ügyész és az a felek sokaságából adódó nehézségeket kezelő módon ügyészség a fő vádemelési és vádképviseleti funkció bírálják el a bíróságok. [(…)] Amit az anyagi jog megad, mellett a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény azt az eljárásjog el nem veheti: szükséges biztosítani a vagy törvény által meghatározott további feladat- és többes perlekedés lehetőségét, az alanyi keresethalma- 24 hatásköröket gyakorol. Az ügyészségről szóló 2011. évi zatot.” A kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. §­ának (2) be- perek XLII. fejezete a közérdekből indított per, amely a kezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme magyar jogban korábban ugyan létező, de a különféle érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy jogszabályokban elszórtan, koordinálatlanul megtalál- mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok meg- ható szabályaihoz rendel közös eljárásjogi szabályokat, 25 sértése esetén – törvényben meghatározott esetekben illetve gyűjti azokat egy helyre . „Ezek korábbi szabá- és módon – fellép a törvényesség érdekében. Az Ütv. lyainkban számos helyen, elszórva jelentkeztek, leg- 27. § (5) bekezdésének d) pontja szerint törvény perin- többször csak a perindító személye által meghatáro- dításra jogosíthatja az ügyészt különösen a közhiteles zott módon, lényeges eljárásjogi tartalom nélkül, vagy nyilvántartásba bejegyzett adatokkal összefüggésben. szétszórt tartalommal. Ezeket a törvény egységesítette Az Ütv. 27. § (6) bekezdése értelmében, ha törvény az és a legfontosabbnak tartott kérdéseket (perindítás, ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűsé- ítélet tartalma, anyagi jogerő, elévülés stb.) általános, gét vélelmezni kell. A Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján be- közös szabályok alá vonta.” 26 nyújtott keresetével az ügyész azt a jogot érvényesíti, A szabályozás történelmi gyökerei római jogi alapok- amelyet számára a közérdek védelme érdekében ezen ra nyúlnak vissza, az actio popularisra. A jogalkalma- rendelkezés biztosít. Tehát alkotmányos és törvényes zók ma is ezt a terminus technikust használják írásban feladatának igyekszik eleget tenni, amelyet a visszauta- és szóban, a tárgyalótermekben egyaránt. A populus la- sító elsőfokú bírói gyakorlat meglehetősen megnehezít. tin kifejezés jelentése nép, ezért az actio popularis kife- „A bírósághoz fordulás és az érdemi elbírálás bizto- jezés arra is utal, hogy az a nép, mint legfőbb szuvereni- sítja mind az állam közjogi, mind az egyén magánjogi tás részére biztosított igényérvényesítési eszköz. Az érdekét. Alkotmánykonform értelmezés mellett a jog- actio popularis tehát – az ókori római gyökerekkel alanyok elsődleges alapjoga a bírósághoz fordulás és a egyezően – a közérdek érvényesülésének biztosítására jogvita érdemi elbírálásához fűződő jog, melyhez a tisz- hivatott azokban az esetekben, amikor az egyéni igény­ tességes eljáráshoz fűzött követelmény szorosan kap- érvényesítés lehetősége önmagában nem elégséges va- csolható, de az az észszerű időn belüli elbírálással lamely okból. A jelenkori értelemben használt actio po- együtt csupán másodlagos, avagy a jellegadó alapjogot pularis lényege, hogy a törvény által perindításra feljo- tovább részletező elvárás. Ezért a jogvédelmi igényt gosított a közérdek fokozott védelme érdekében jár el. korlátozó, kizáró perakadályok – így a formai és tartal- A jogalkotó a keresetindításra felhatalmazó anyagi jogi mi hiányosságok miattiak is – csak kivételesek és ará- szabályban meghatározza a perindításra feljogosított nyosak kell hogy legyenek, észszerű igazoló oknak kell által kérhető jogkövetkezményeket is (például: megál- fennállnia arra, hogy a bírósághoz való fordulás jogát lapítás, eltiltás, kártérítés), így az ilyen típusú kereset és az elbírálását kizárják, időlegesen megakasszák. A petituma, valamint az ilyen perben hozott ítélet hatálya perrend és az értelmezést igénylő rendelkezés tartal- az anyagi jog által meghatározott. Az ilyen perekben mának meghatározásakor ezért nem azt kell a bírósá- nem egyéni igényérvényesítés történik, hanem az ál- gok elé feladatul tűzni és nem abból kell kiindulni, hogy lam, a társadalom, a közösség érdekének védelme való- a felekkel, a felperessel szemben minél több olyan aka- sul meg. A perindításra felhatalmazott, így például az dályt állítsanak fel, melynek eredményeként a bírói út ügyész nem az egyes jogosultak nevében indít peres el- igénybevételétől elesnek, így a tisztességes elbírálás és járást, hanem a közérdek jegyében. Az érintett jogosul- időszerűség kérdése fel sem merülhet, avagy teljesíté- tak az eljárásban nem vesznek részt, sokszor nem is sük esetén az eljárás elhúzódik – ezáltal a per haté- tudnak a perindításról, a gyakorlatban az ügyész telje- konysága akként csökken – anélkül, hogy a feltétlen sen függetlenül jár el tőlük. Ezekben a perekben az visszautasításból bármiféle indokolható előny, avagy ügyész, mint speciális perbeli jogalany nem a saját jogát ezáltal kiküszöbölhető hátrány állna elő a bíróság, érvényesíti, hatáskörei a közérdek védelmét szolgálják. 23 avagy az alperes (ellenérdekű fél) terhére. ” Nem képviseleti formában, hanem önálló perbeli jogok- kal és kötelességekkel, és – eltérően más perindításra feljogosított jogalanyoktól – az igazságszolgáltatás 3. A KÖZÉRDEKBŐL INDÍTOTT PER közreműködőjeként jár el. Az ilyen típusú ügyekben ho- TAPASZTALATAI zott ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ez azt jelenti, hogy minden érintettre kiterjed az ítélet, annak ellené- A Pp. egyik jelentős újdonsága a kollektív igényérvé- re, hogy ez a személy nem áll perben. nyesítés átfogó jellegű szabályozásának bevezetése. „A külföldi mintákból is építkező, európai és hazai szak- mai nyomásra alkotott eljárási rend lehetővé teszi, 24 Udvary Sándor: A közérdekű és társult perek a polgári perrendtar- tásban. Jogtudományi Közlöny, 2018. 5., 221. 25 Harsági Viktória: Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek i. m. Varga (szerk.) (2018) 2004. 23 Ébner i. m. 734–735. 26 Udvary i. m. 222. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_3_ belív.indd 5 2018.12.05. 9:57:27

Az újonnan bevezetett közérdekből indított pernek anyagi jogosult indítja a pert, de nem tartoznak a köz­ 30 ügyészi jogalkalmazói tapasztalata egyelőre nincs, an- érdekből indított perek hatálya alá.” nak ellenére, hogy „a legmeghatározóbb közérdekű A jogalkotó, illetve a jogirodalom – egy kivétellel – 27 perlő az ügyész” . Ennek oka véleményem szerint az ennek magyarázatára nem tér ki. Mindössze a Varga-fé- alábbi, elsősorban jogalkotói anomáliákra vezethető le kommentárban olvasható az, hogy „[e]nnek oka vél- vissza. hetően abban keresendő, hogy ezeknél nem azonosít- hatóak az anyagi jogosultak, vagy nem (közvetlenül) az 3.1. KÖVETKEZETLENSÉGEK A FELHATALMAZÓ anyagi jogi jogosultak javára történik az igény érvénye- TÖRVÉNYBEN sítése, a Pp. XLII. fejezetét pedig inkább ezekre az ese- 31 tekre modellezték [vö. Pp. 577. §, 578. § (1) bek.]” . A miniszteri indokolás alapján a közérdekű perindí- Véleményem szerint az okok egy része a Pp. 574– 33 32 tás fogalmának sokrétűsége miatt nem lehet olyan ösz- 575. § ­aira vezethető vissza . Konkrétan tehát arra, szefoglaló perjogi tartalmi leírását adni, mely alapján hogy a keresetlevél alaki és tartalmi kellékeire nézve egyértelműen eldönthető lenne, hogy a definíció alá az előzőekben már bemutatott, a rPp. rendelkezéseihez esik az adott felhatalmazás vagy sem. Ezért a jogbiz- képest is részletesebb szabályokon túl (Pp. 170. §), a tonságot jobban szolgálja, ha a külön jogszabály – a per- közérdekből indított per keresetlevelének további kö- lési felhatalmazás megadásával egyidejűleg – rendeli telező elemeket kell tartalmaznia. Ezek az előírások, alkalmazni a Pp. e fejezetének rendelkezéseit. „A jogal- valamint az azokhoz kapcsolódó speciális eljárás meg- kalmazónak így egyszerű dolga lesz: csak akkor kell e szüntetési okok is elvi gátját képezhették annak, hogy fejezet szabályai szerint eljárniuk, ha a perlési felhatal- mazást adó külön jogszabály kifejezetten így rendelke- zik. Az ehhez szükséges módosításokat a Pp. hatályba- 30 Udvary i. m.222. lépése miatt szükséges jogszabályváltozásokat tartal- 31 Harsági i. m. 2007. 28 mazó törvény fogja elvégezni.” 32 574. § [Perindítás] A Pp. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények (1) A keresetlevélnek – a 170. §­ban meghatározottakon túl – tartal- maznia kell a közérdekű perrel érintett jogosultakat, és azt, hogy milyen módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény azonban módon kell igazolniuk az egyedi jogosultaknak az érintett jogosulti cso- számos, hagyományosan az actio popularisok körébe porthoz való tartozásukat ahhoz, hogy az ítélet alapján javukra teljesí- sorolt per kapcsán végül nem rendelt utaló szabályt a tés történhessen, illetve az ítélet rájuk alkalmazható legyen. (2) Az érintett jogosultakat azoknak a tényeknek és körülményeknek Pp. közérdekből indított per szabályainak alkalmazá- az előadásával kell meghatározni, amelyek révén a jogosultak érintett 29 sára . „Maradtak tehát olyan perek, amelyek megindí- csoportja behatárolható, illetve a jogosultak azonos módon való érin- tásánál a közérdek védelme adja az okot, s nem a (vélt) tettsége megállapítható. (3) A perben megállapítás iránti kereset akkor is előterjeszthető, ha az egységes marasztalás nem lehetséges, mert az érintett jogosultak vo- natkozásában a marasztalás összege, illetve az ezt megalapozó tények nem azonosak, azonban a megállapítani kért jog tekintetében fennáll az azonosság. 27 Gelencsér Dániel: Közérdekű igényérvényesítés Magyarországon 575. § [Az eljárás megszüntetése] I.­a gyakorlat tükrében. Eljárásjogi Szemle 2016/3. 37. Ha a jogosulti érintettség azonossága nem áll fenn, az eljárást hivatal- 28 Wallacher Lajos: A közérdekből indított per. In: Wopera Zsuzsa ból meg kell szüntetni. Az eljárást akkor is hivatalból meg kell szüntetni, (szerk.) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény ma- ha az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás igazolásának módja gyarázata, Budapest, Wolters Kluwer, 2017. 634. nem határozható meg egységesen, illetve nincs olyan egységes igazolási 29 „Nem található a Pp. közérdekű perekre vonatkozó szabályainak al- mód, amely a bíróság álláspontja szerint alkalmas az érintett jogosulti kalmazhatóságára vonatkozó utalás olyan klasszikus területein az actio csoporthoz való tartozás bizonyítására. popularisnak, mint pl. a természetvédelem, illetve az állatvédelem terü- 33 Az általános szabályokban meghatározottakon túl (Pp. 170. §) a letén ismert eltiltási, kártérítési perek (vö. a természet védelméről szóló köz érdekből indított per keresetlevelében meg kell jelölni a közérdekű 1996. évi LIII. törvény 60. §, az állatok védelméről és kíméletéről szóló perrel érintett jogosultakat, és azt, hogy milyen módon kell igazolniuk 1998. évi XXVIII. törvény 44. §). De hiányzik efféle utalás az egyenlő bá- az egyedi jogosultaknak az érintett jogosulti csoporthoz való tartozásu- násmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. kat. Az érintett jogosultakat azoknak a tényeknek és körülményeknek az törvény (Ebktv.) 14. § (1) bekezdésében szabályozott perekre vonatkozó előadásával kell meghatározni, amelyek révén a jogosultak érintett cso- szabályok közül is, melyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság indíthat – a portja behatárolható, illetve a jogosultak azonos módon való érintettsé- köz érdekű igényérvényesítés joga alapján – a jogaikban sértett szemé- ge megállapítható. Amennyiben a jogosulti érintettség azonossága nem lyek és csoportok jogainak védelmében. Ugyanez mondható el a 20. § (1) áll fenn, az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Az eljárást akkor is hi- bekezdésében szabályozott perekről is, melyeket az ügyész, az Egyenlő vatalból meg kell szüntetni, ha az érintett jogosulti csoporthoz való tar- Bánásmód Hatóság vagy a civil és érdekképviseleti szervezet indíthat tozás igazolásának módja nem határozható meg egységesen, illetve (az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt személyiségi nincs olyan egységes igazolási mód, amely a bíróság álláspontja szerint jog érvényesítése iránt, munkaügyi perként), ha az egyenlő bánásmód alkalmas az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás bizonyítására. követelmény megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 2003. Érdekes következtetésekre juthatunk a miniszteri indokolás szövegéből évi CXXV. törvény 8. §­ában meghatározott valamely okon alapult, amely is, melynek értelmében „[a] törvény két speciális eljárás megszüntetési az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy an- esetet teremt, melyekhez nem kapcsolódik keresetlevél visszautasítási nak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, na- szabály. Ennek oka az, hogy az azonos érintettség jellegét tekintve nem gyobb csoportját érinti.”; „A közérdekű perek anyagi jogban szabályo- perelőfeltétel (annál is inkább, mert előfordulhat olyan közérdekű per is, zott további eseteinél nem találunk ilyen felhatalmazásokat. Így pl. amely mögött nem is áll tényleges jogosulti csoport, akik marasztalási ugyan a Ptk. 6:105. §­a által szabályozott – a fogyasztó és a vállalkozás igénnyel léphetnének fel), inkább érdemi vita tárgya, és bizonyítást kí- közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési fel- vánhat. Ugyanakkor ilyenkor az igények közérdekű keresetbe foglalása, tétel érvénytelenségének megállapítása iránti – pert és hagyományosan aggregálása a célszerűtlen és sikertelen, nem pedig maga az igény alap- az actio popularisok közé szokás sorolni, a törvény által is közérdekű talan, ebből következően az érdemi, ítélettel való elutasítás nem indo- keresetnek neveztetett, mégsem találunk a Ptk. 6:106. §­ához hasonlóan kolt. Az eljárás megszüntetésnek értelemszerűen akkor van helye, ha az felhatalmazást a Pp. e fejezetének alkalmazására. A két szakasz egymás- általános szabályok által megengedett kereset-pontosítás vagy változta- mellettisége is arra utal, hogy ez a különbségtétel tudatos, ám ennek oka tás után sem teljesülnek az előírt feltételek. Az ilyen célú változtatás a 2017. évi CXXIX. törvényből nem derül ki.” Harsági i. m. 2006–2007. speciális esete a megállapítási keresetre való áttérés.” / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_3_ belív.indd 6 2018.12.05. 9:57:27

számos, a jogosultak széles körét érintő közérdekű típus azonosság lehetséges. A törvény ennek ellenére az ügyészi keresettípus a közérdekből indított per hatálya „azonosság” szót használja, mert ennek valamilyen alá kerüljön. A keresetlevél ezen speciális tartalmi ele- gyengítő, mérséklő jelzővel (pl. alapvető azonosság) meinek, illetve az azokhoz kapcsolt eljárás megszünte- való kiegészítése téves értelmezésekhez vezethetne, tési szabályoknak esetleges formális vagy félre értel- ugyanis az azonosság követelménye csak azokra az mezése számos ügyészi kereset kiüresítéséhez vezet- egyedi körülményekre nézve nem áll fenn, melyek hetett volna. Az eddig ismert és az előzőekben bemuta- szükségképpen csak különbözőek lehetnek. tott keresetlevél befogadás elsőfokú bírói gyakorlata A csoporthoz tartozás igazolásának módja fontos megalapozni látszik a fenti aggályokat. Ez azonban ah- kérdés a közérdekű perekben. Ezen múlik ugyanis az, hoz az anomáliához vezetett, hogy a tipikusnak tekin- hogy az egyes jogosultak miként tudnak hozzájutni ah- tett ügyészi actio popularisok jelentős hányada – így hoz, amit a bíróság ítélete megítélt számukra. Ez főkép- például a tisztességtelen általalános szerződési felté- pen akkor releváns kérdés, ha a jogszabály az adott tellel kapcsolatos, a Ptk. által is közérdekű keresetnek köz érdekű perben marasztalási kereset előterjesztését aposztrofált ügyészi perindítás – a Pp. relációjában is megengedi, de megállapítási keresetek esetében is kér- nem minősül közérdekű pernek. déses lehet, hogy kire terjed ki az ítélet (ami pl. attól füg- Ebből következően pedig az igazságszolgáltatás erő- ghet, hogy a vállalkozás melyik ÁSZF-je alapján szerző- forrásainak jogalkotó által meghirdetett kímélete és dött a fogyasztó).” hatékonnyá tétele a gyakorlatban, például az anyagi Egy szakirodalmi álláspont szerint „[t]ehát ha a jogi jogerőhatás (Pp. 578. §) érvényesülése révén, az ügyek minősítés szempontjából például annak van jelentősé- túlnyomó többségében eleve kizárt. Ebben a körben te- ge, hogy egy vállalkozás melyik blanketta szerződési tí- hát minden maradt a régiben, nem alkalmazhatóak a pusának alkalmazásával szerződtek a fogyasztók, és a közérdekből indított per speciális szabályai. A változás kérdéses blankettát a vállalkozás egy éven át alkalmaz- csupán annyiban ragadható meg, hogy az ügyész, aki- ta, akkor a szerződéskötési időpontoknak ezen az éven nek a korábbi perindításaiban is jelentős energiákat belülinek kell lenniük az azonos érintettség megállapí- kellett arra fordítania, hogy a közérdek érvényesítője- tásához, de nem kell ténylegesen ugyanazon napra es- ként egyáltalán elfogadtassa magát a polgári perben, niük. [(…)] Így például ha a felperes egy blanketta szer- most egyfajta skizofrén állapotba került. Az ügyész ződés valamely kikötése semmisségének megállapí- ugyanis olyan közérdekű igényérvényesítő – a fogyasz- tás[á]t kéri, akkor a keresetlevelében kell előadnia azt, 34 tóvédelmi törvény alapján indított perei kivételével –, hogy mi ennek a kikötésnek a szövege (tartalma), mely akinek peres eljárására a Pp. közérdekből indított per szerződésekben, mikor alkalmazta azokat az alperes, (XLII. Fejezet) szabályai nem vonatkoztathatók. illetve melyek azok az egyéb tények, melyeket a sem- misség megállapítása körében a felperes figyelembe 3.2. KÖVETKEZETLENSÉGEK veendőnek tart.(…) ” . 35 AZ ÉRTELMEZÉSBEN Egy másik tanulmány azt rögzíti, hogy a „közérdek- ből indított perek mögöttes szabályozási anyaga ket- A jogalkalmazást általában jelentős mértékben ori- tős: egyrészt a Pp. általános szabályai alkalmazandók, entáló és segítő olyan értelmezések, mint például a jog- ha a XLII. fejezet különös szabályt nem ad. De nem lehet alkotói indokolás vagy a kommentárokba foglalt jogiro- megfeledkezni az anyagi jogi felhatalmazást adó sza- dalmi álláspontok a fenti anomália feloldásában, illetve bályról sem, ami pl. erga omnes hatályt adhat a bíróság a közérdekből indított per keresetlevelének megfelelő ítéletének. Ilyen pl. a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése, ami megszerkesztésében nem nyújtanak megfelelő tám- alapján a tisztességtelen szerződési feltétel érvényte- pontot a jogalkalmazónak. A felhozott példák többsége lensége valamennyi szerződő félre ki fog terjedni, te- 36 ugyanis éppen a Ptk. 6:105. §­a szerinti közérdekű ke- kintet nélkül a perben állásukra [(…)]”. resetről szól, holott az a fentiek értelmében nem tarto- Véleményem szerint a fenti anomália jogalkotói felol- zik közérdekből indított per hatálya alá. dása, valamint a gyakorlatban létező actio popularisok A miniszteri indokolás szerint például „[a] közérdekű közérdekből indított per hatálya alá vonása lenne szük- per kulcsfogalma a jogosultak érintettségének azonos- séges és indokolt, amely tehát a szabályozás megfelelő sága. Az azonos érintettség azonos jellegű érvényesí- módosításával érhető el. Maradéktalanul egyetértek a tett jogot feltételez, továbbá a jogot megalapozó tények közérdekből indított perre is egyértelműen vonatkoz- lényegi azonosságát. Teljes tényazonosság azért nem tatható, rendkívül széles körben folytatott kutatások- szükséges, mert pl. valószínűleg nem azonos a szerző- kal is igazolt azon jogirodalmi állásponttal, mely sze- déskötés napja, ugyanakkor a szerződés tartalma egy- rint „[(…)] az új törvénnyel jelenleg szűk területre sza- beesik. Ugyanígy a teljes jogazonosság sem állhat fenn, bott kollektív jogérvényesítési rendszer kereteit tágí- de a közérdekű perben érvényesítendő jogi igénynek tani kellene és a szabályozást – [(…)] joggazdaságtani azonos jellegűnek, lényegét, forrását tekintve egyfor- szempontokra is figyelemmel – újragondolni. Ez lehető- mának kell lennie (pl. mindegyiknek hasonló tényeken vé tenné, hogy a hatályos magyar szabályozás alapján alapuló fogyasztói jogsértésből kell erednie). Az egye- megfelelő eljárásjogi eszköz hiányában nehezen tár- diség szintjén az azonosság fogalmilag kizárt, viszont a gyalható ügyek, vagy sokszor emiatt meg sem induló 34 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §­ának (5) 35 Wallacher i. m. 635–636. bekezdés. 36 Udrvary i. m. 223. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_3_ belív.indd 7 2018.12.05. 9:57:28

perek tekintetében az elengedhetetlenül szükséges el- „[(…A)]z ügyész polgári eljárásbeli szerepe általában járásjogi mechanizmusok megszülessenek.” 37 összefügg azzal a fő feladattal, melyet az állam jellegé- 41 nek megfelelően az ügyészségre ruháznak.” Az ügyész polgári eljárásjogi részvételének célja az ügyészség fel- 4. ZÁRSZÓ adatából és az adott eljárástípus céljából tevődik össze. Ma is helytállónak tartom azt a szakirodalmi álláspon- A közérdekű, illetve az egyéb kollektív igényérvénye- tot, hogy a törvényesség érvényesítése a polgári ítélke- sítési mechanizmusok szabályozása jól megfér egy- zésben is elengedhetetlen, amelynek nem lehet kizáró- mással, „kollektíven”, egymást kiegészítve segíthet vá- lagos garanciája a bírói függetlenség, ebben az ügyész- laszt adni a XXI. század új igényeinek érvényesítésére. nek is fontos szerepet kell betöltenie. Az ügyész polgári „[(…A)] magánérdek és közérdek kettőssége vagy a eljárásbeli részvételének alapja az alkotmányosság vé- »magánügy«­et képező jogvitába való be nem avatko- delme, más szerv által nem védett állami érdek érvé- zást, vagy a »közérdek”­ből való beleszólást teszi szük- nyesítése, a törvényesség biztosításának elősegítése, 38 42 ségessé.” „Már korábbi magánjogunk is ismerte az összességében a közérdek lehet. anyagi jogosulttól elváló perindítót, amire Magyary ek- Fentiekből következik, hogy a jogállamiság kiépítése ként utal: »A polgári per útján a felperes rendszerint sa- során a jogalkotó az ügyészi közreműködést illetően ját magánjogi érdekét érvényesíti az alperes ellen. De afelé tendált, hogy az szolgálja és kiegészíti a törvényes- ez, mint már kiemeltük, nem áll kivétel nélkül. Különö- ség biztosítását és a közérdek védelmét az igazságszol- sen akkor fordul elő ez a kivétel, midőn az állami érde- gáltatás rendszerében. Az ügyész különféle eljárás kez- kek képviseletében valamely hivatalos közeg lép fel fel- deményezési jogosultságaival közreműködik a törvé- 39 peres gyanánt.« A más jogán való perindítás a szocia- nyességi garanciarendszer egyes részeinek összekap- lista perjog idején szélesedett, majd a jogállami köve- csolásában, valamint pótolja annak hiányosságait. Eb- telményeknek megfelelően az Alkotmánybíróság szű- ben a rendszerben véleményem szerint – annak ellené- kítette. Ugyanakkor a modern állam számos ponton re, hogy az eljárásban, illetve a perben az ügyészt is avatkozik be a magánjogi viszonyokba a közérdek vé- mindössze azok a jogok illetik meg, mint a perben fél- delme érdekében, így az utóbbi években ismét emel- ként eljárókat, többletjogosultságai tehát nincsenek – kedni látszik azoknak a személyeknek a köre, akik az mégiscsak együttműködésre kellene törekedni egy- anyagi jogosult helyett, de rájuk kihatóan érvényesít- mással, és elősegíteni a perfelvételt. A Pp. első részében 43 hetnek speciális igényeket. Nem is feltétlenül a nemzeti rögzített perkoncentráció (Pp. 3. § ), az eljárástámoga- 44 állam beavatkozási éhsége teremti ezeket a perindítási tási kötelezettség [Pp. 4. § (1) ] és a bíróság közrehatá- 45 lehetőségeket, hanem szupranacionális nyomás is lehet si tevékenysége (6. § ) „alapelvek” is ezt támasztják alá. az alapja.” 40 Napjainkra leszögezhető, hogy a perbeli ügyészi rész- vételnek, illetve az azt megalapozó külön törvényeknek alkotmányos alapja a közérdek védelme, amelyet az ál- lamnak biztosítania kell. A szabályozásból az is követ- 41 Szilbereky i. m. 5. kezik, hogy az ügyészség valamennyi – büntetőjogi és 42 Sallós István: Az ügyész szerepe a polgári eljárásban, Magyar Jog közérdekvédelmi – feladatköre a jog­, és a közérdek vé- 1991/1. 36–37. delmét szolgálja. 43 3. § [A perkoncentráció elve] A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meg- hozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálha- Harsági Viktória: Európai válaszok a kollektív igényérvényesítés 37 tó legyen. szükségességének kérdésére – Főbb európai modellek és a hazai szabályo- 44 4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége] zás kialakítása. Budapest, Pázmány Press, 2018. 141. (1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását 38 Szilbereky Jenő: Az ügyész részvétele a polgári eljárásban, Buda- és befejezését. pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1961.6. 45 6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége] 39 Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog, Buda- A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvény- pest, Franklin Társulat, Budapest, 1939, 163. ben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek 40 Udrvary i. m. 223. eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_3_ belív.indd 8 2018.12.05. 9:57:28

KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSA A POLGÁRI PERBEN – kártérítési peres kitekintéssel NAGYNÉ SÁNDOR ILDIKÓ bírósági titkár (Szombathelyi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS zettsége tekintetében határozza meg az alkalmazandó jogot. A nemzeti bíróság által alkalmazandó jog sok esetben Külföldi jog alkalmazására – joghatóság fennállása nem azonos az eljáró bíróság jogával. Nemzetközi ma- esetén – többszintű szabályozás alapján kerülhet sor. gánjogi tényállások elbírálása esetén gyakran kerül sor Joghatóság alatt a bíróságnak azt a jogi felhatalma- külföldi jog alkalmazására. A nemzetközi magánjog zottságát értjük, amelynek alapján nemzetközi magán- tárgyát az olyan külföldi elemet tartalmazó tényállá- jogi tényállások esetében eljárhat. Azt, hogy valamely sok képezik, amelyek belső viszonylatban a tágabb ér- állam bíróságának van­e joghatósága, részben nemzet- telemben vett magánjog (polgári jog) területéhez tar- közi egyezmények, részben az illető állam belső jogsza- toznak. 1 bályai, az Európai Unió államai közötti viszonylatban Külföldi jog alkalmazására főszabály szerint külföldi pedig uniós rendeletek határozzák meg. elem léte esetén kerülhet sor. A nemzetközi magánjogi A joghatóság eljárásjogi jellegű fogalom, megállapítá- tényállás lényege, hogy az adott jogviszonyban szerep- sa a nemzetközi magánjogi tényállás anyagi jogi megí- lő külföldi elem (személy, tárgy, jog) két vagy több ál- télése (az alkalmazandó anyagi jog meghatározása) lam jogszabályainak alkalmazására teremt elvi lehető- szempontjából nem ad eligazítást. Azt, hogy a jogható- 2 séget , a törvény azonban kollíziós normáival meghatá- ság megléte esetén mely állam anyagi jogszabályait kell rozza az alkalmazandó jogot. alkalmazni, a fórum nemzetközi kollíziós magánjogi Nemzetközi magánjogi deliktuális tényállás valósul normái, kapcsoló szabályai döntik el. 5 meg, amennyiben a károkozó és a károsult nem ugyan- A fórum által alkalmazandó kollíziós szabályok nem annak az államnak az állampolgárai, vagy lakóhelyük, rendelik minden esetben a külföldi jog alkalmazását, de illetve székhelyük különböző államokban van. a joghatóság megléte sem vonja automatikusan maga A 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmj. tv.) után a fórum jogának alkalmazását. A Kúria elődjének nem alkalmazható tisztán belföldi tényállásokra. Nem ítéletében kimondta, hogy (EBH 2006/1520. sz.) a fel- minősül nemzetközi magánjogi tényállásnak, amikor peres a pert magyar bíróság előtt indította, de ez a vá- magyar állampolgár károsult szintén magyar állampol- lasztás „csupán a joghatóság választását jelentette”, és gár által külföldön okozott kárai megtérítése iránt ér- „nem jelenti egyúttal azt is, hogy a magyar jog alkalma- vényesít igényt a károkozó magyar székhelyű biztosí- zását” kötötték volna ki a felek. Például, amennyiben a tóval a magyar jog szerint kötött felelősségbiztosítási felek – szerződésben – meghatározott külföldi állam jo- szerződése alapján. Ilyenkor nemzetközi magánjogi gának alkalmazását kötik ki, a szerződés létrejöttének szempontból releváns külföldi elem nincs, ezért az al- alaki és tartalmi érvényessége kérdésében, a jogható- kalmazandó jog meghatározására nem az Nmj. tv. ren- sággal rendelkező magyar bíróság a magyar jog szabá- 3 delkezései az irányadóak. A magyar jogalanyok között lyai alapján nem dönthet. 6 a magyar jog szabályai szerint létrejött kötelező gép- Külföldi elem észlelése esetén a szerződésen kívüli járműfelelősség­biztosítási szerződés részletes szabá- kötelmekre vonatkozóan elsősorban a szerződésen kí- lyait a kötelező gépjármű­felelősségbiztosításról szóló vüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. törvény) határozza meg. 2007. augusztus 20. napjától hatályos, az Európai Par- A Kgfb. törvény 13. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, lament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. júli- hogy a biztosított által külföldön okozott károkért a us 11.) („Róma II.”) (a továbbiakban: Róma II. rendelet), biztosító, függetlenül a károsult állampolgárságától, ezt követően Magyarország által kötött két­ vagy több- annak az államnak a felelősségbiztosítási szabályai oldalú nemzetközi szerződések, előzőek hiányában pe- szerint köteles helytállni, ahol a káresemény bekövet- dig a nemzeti kollíziós szabályok (az 1979. július 1. nap- 4 kezett. Ezen rendelkezés a biztosító helyállási kötele- jától hatályos nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet [a továbbiakban: Nmj. tvr.], majd 2018. január 1­jét követően pedig az Nmj. tv.) ha- Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gaz- 1 dasági kapcsolatok joga. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 19. 2 EBH 2004/1047. számú határozat. 3 Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2006/2. számú határozata. 4 Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.20.291/2007/3., Pfv.III.22.059/2016/5. szá- 5 Mádl, Vékás i. m. [131] széljegyszám. mú határozatai. 6 Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.21.815/2009/6. számú határozata. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_3_ belív.indd 9 2018.12.05. 9:57:28

tározzák meg a magyar bíróság által alkalmazandó jog kor rugalmas szabályokba foglalása. A törvény a nem- megállapítására vonatkozó szabályokat. zetközi magánjogi szabályozás jogterületének korsze- Elsősorban tehát azt kell vizsgálnia a bíróságnak, rű elvi alapjait teremti meg, mindemellett a Nmj. tvr. 7 hogy van-e olyan európai uniós közvetlen vagy közve- által meghatározott célkitűzést sem veszíti szem elől. 8 tett szabály a nemzetközi magánjogban, ami az alkal- A törvény ún. kapcsolóelvek mentén meghatározza, mazandó jog kérdését egyértelműen eldönti. Ezt köve- hogy nemzetközi elemmel bíró magánjogi természetű tően – amennyiben az első kérdésre nemleges választ jogviszonyokban a több, szóba jöhető állam joga közül kap – a bíróság a többoldalú nemzetközi egyezménye- melyiket kell alkalmazni. ket veszi számba. Majd mindezek hiányában lesz lehe- A törvénynek a jogalkotó álláspontját közvetítő rész- tőség a magyar nemzetközi magánjog kollíziós szabá- letszabályai alapján tudjuk eldönteni, hogy mi tekint- lyainak alkalmazására. hető lényeges külföldi elemnek. A törvény kapcsoló sza- A személyek, az áruk és szolgáltatások, a tőke és a bályai döntik el, hogy melyik külföldi elemnek van munkaerő szabad áramlásának európai uniós elve ér- olyan súlya az adott ügyben, hogy arra tekintettel a jog- vényesülése folytán egyre több esetben kerülnek olyan hatósággal rendelkező magyar bíróságnak külföldi jo- helyzetbe a magyar bíróságok, amikor valamely külföl- got kell alkalmaznia. 9 di elem révén nem nemzeti jogukat, hanem más tagál- Rendelkezik arról, hogy a magyar bíróságok mely lam, illetve harmadik állam jogát kell alkalmazniuk. joghatósági okok és milyen eljárási szabályok alapján Drasztikusan megnőtt a határon átnyúló személyi és járnak el. vagyoni forgalom, megemelkedett a nemzetközi vonat- kozású peres ügyek száma, és az ügyek is összetettebbé váltak. 3. A JOGALKALMAZÁS SORÁN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK 2. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK 3.1. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁRÓL VALÓ SZÜKSÉGESSÉGE, KÖTELEZETTSÉGE A DÖNTÉS PERBEN A nemzetközi magánjogi tényállás közvetett rendezé- A Róma II. rendeletnek a tárgyi hatályáról szóló sének döntő mozzanata a tényállás és az alkalmazandó 1. cikke kimondja, hogy a rendeletet a polgári és keres- jogrendszer közötti összeköttetés létrehozása, melyet kedelmi ügyek területét érintő olyan szerződésen kívü- kapcsolóelv teremt meg. Ilyen kapcsolóelv például a la- li kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több kóhelye (lex domicilii), a jogi személy székhelye, vagy a állam jogához kapcsolódnak. A Róma II. rendelet uni- kár bekövetkezésének helye (lex loci damni), vagy a jog- verzálisan alkalmazandó, rendelkezéseit a tagállami sértés elkövetésének helye (lex loci delicti commissi). fórumoknak minden külföldi elemet tartalmazó szer- A minősítés problémájának lényegét az alkalmazásra ződésen kívüli kötelemre irányadó jog meghatározásá- kerülő kapcsoló szabály tényállásában szereplő anyagi 10 nál alkalmazniuk kell, függetlenül attól, hogy kollíziós jogi intézménynek értelmezése képezi. A minősítés a normái egy tagállam jogát vagy harmadik állam jogát kapcsolás tárgyát képező jogi fogalom értelmezése, tekintik­e irányadónak. Nem alkalmazandó a rendelet aminek körében a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az adó­, vám­ vagy közigazgatási ügyek, illetve az álla- a felmerülő kérdés melyik jogi fogalom körébe tartozik. mi közhatalom gyakorlása során megtett intézkedé- Az egyes jogrendszerek ugyanis ugyanazokat a jelensé- sekkel és elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami geket különbözőképpen minősítik. Az elbírálandó felelősségre. A rendelet nem terjed ki egyebek között a tényállásra, pontosabban a megválaszolandó jogkér- családi kapcsolatokból, a házassági vagyonjogból, a désre illő kollíziós kapcsoló szabály kiválasztását és a társasági jogból, vagy a magánélet és a személyiségi jo- tényállásra alkalmazását nevezzük minősítésnek. (Pél- gok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi dául a kár összegének számítása az angol és a skót jog- viszonyokra. ban eljárásjogi, míg a kontinentális jogrendszerekben A rendelet szabályozza a jogellenes károkozási és jog- többnyire anyagi jogi kérdésnek minősül.) alap nélküli gazdagodási kötelmek mellett a megbízás A nemzetközi magánjogban az autonóm minősítés ér- nélküli ügyvitelből és a culpa in contrahendóból szár- vényesül, melyet az egységes uniós kollíziós jog alkal- mazó kötelmi következmények kollíziós jogi kezelését, mazása során is követni kell. Az autonóm minősítés so- sőt kimondja „az esetleg felmerülő egyéb szerződésen rán a nemzeti jogban is ismert vagy korábban ismeret- kívüli kötelmi viszonyokra” való alkalmazását is. A Róma II. rendelet alkalmazhatóságának hiányában 7 Az Nmj. tvr. 1. §­a szerint a törvény célja a békés nemzetközi kapcso- az Nmj. tv. alapján jár el a magyar bíróság. Az Nmj. tv. latok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy melyik állam jo- szubszidiárius, károkozás esetén a Róma II. alkalmazá- gát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jog vagy munkajogi jogvi- sa megelőzi, ha annak hatálya alá tartozó jogviszonyról szonyban külföldi személy, vagyontár vagy jog szerepel, és több állam van szó. Az Nmj. tv. rendelkezései külföldi elemet tar- joga lenne alkalmazható. Célként tűzte ki továbbá annak meghatározá- sát, hogy milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni talmazó magánjogi jogviszonyokban alkalmazandók. külföldi elemet tartalmazó jogvitában. Az Nmj. tv. célja a nemzetközi magánjog uniós, illetve 8 Nmj. tv. miniszteri indokolása. nemzetközi megállapodások által le nem fedett aspek- 9 Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Budapest, HVG­ORAC tusainak egységes, korszerű, egyértelmű és ugyanak- Kiadó, 2017. 29–30. 10 Mádl, Vékás i. m. [109] széljegyszám. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_3_ belív.indd 10 2018.12.05. 9:57:28

15 len jogintézményeket az uniós jogban szabályozott, il- Az Európai Uniós Bírósága C­350/14. számú ügyben letve az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában ki- hozott ítéletében kimondta, hogy a Róma II. rendelet 4. alakított tartalommal és kritériumok szerint kell minő- cikkének (1) bekezdését a közúti balesetből eredő szer- síteni. A nemzeti jogban követett minősítésre csak uni- ződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog ós minősítés hiányában vagy a nemzeti jog szerinti ér- meghatározása céljából úgy kell értelmezni, hogy az el- telmezésre vonatkozó kifejezett utalás esetében van járó bíróság helye szerinti tagállamban bekövetkezett lehetőség. ilyen balesetben elhunyt személy másik tagállamban A magyar bíróságnak – tekintettel az Európai Uniós lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozóit ért, az el- tagságra – elsődlegesen az uniós jog alkalmazhatósá- hunyt halálához kapcsolódó károk e rendelkezés értel- gának kérdésében kell döntenie. mében e baleset „közvetett következményeinek” te- A Róma II. rendelet bizonyos kivételektől eltekintve kintendők. biztosítja a felek számára a jogválasztás szabadságát a Az alapügyben felmerült az a kérdés, hogy a bíróság- szerződésen kívüli kötelmi viszonyok esetében. Jogvá- nak melyik tagállam jogát kell alkalmaznia a hozzátar- lasztásra főszabály szerint a kár bekövetkezése után tozók kárigényére – a káresemény helye szerinti tagál- van lehetőség. A jogválasztásnak kifejezettnek kell len- lam jogát, vagy a károsultak állandó lakóhelye szerinti nie, vagy annak az eset körülményeiből kellő bizonyos- tagállam jogát – abban az esetben, ha román állampol- sággal megállapíthatónak kell lennie, és harmadik sze- gár apa, illetve olasz állampolgár anya és nagyanya kí- mélyek jogait nem sértheti [14. cikk (1) bekezdés]. vánja érvényesíteni vagyoni és nem vagyoni kárigényét Jogválasztás hiányában a Róma II. rendelet egy apró- az olasz bíróság előtt, Olaszországban elhunyt, román lékos rendszert hozott létre a deliktuális felelősség kér- állampolgárságú gyermeke (unokája) vonatkozásában. désében alkalmazandó jog meghatározása érdekében. A Bíróság kiemelte, hogy a Róma II. rendet 2. cikke ér- A rendszer egy általános (4. cikk) és több speciális telmében „a kár magában foglalja a jogellenes károko- szabályból áll. Az általános szabály 3 rétegből tevődik zásból származó valamennyi következményt”. Utalt rá, 11 össze: a kár bekövetkezési helye szerinti ország , a kö- hogy a Róma II. rendelet preambulumának (17) bekez- 12 zös szokásos tartózkodási hely joga , végül pedig a ki- dése szerint személyi sérülés vagy anyagi kár esetén a 13 térítő klauzula azon ország jogának alkalmazása ér- kár bekövetkezésének helye szerinti ország az, ahol a dekében, amellyel a deliktum nyilvánvalóan szorosabb sérülést elszenvedték, vagy ahol az anyagi kár tényle- kapcsolatot mutat. gesen bekövetkezett. Ennek értelmében amennyiben A speciális szabályok az 5–9. cikkekben kerültek fel- azonosítható a közvetlen kár, a baleset közvetett követ- sorolásra: termékfelelősség, tisztességtelen verseny és kezményeitől függetlenül e közvetlen kár bekövetkezé- szabad versenyt korlátozó cselekmények, környezeti sének helye képezi az alkalmazandó jog meghatározása károk, szellemi tulajdonjogok megsértése és szervezett szempontjából releváns kapcsoló tényezőt. fellépés címeken. Ezen rendelkezéssel a Róma II. rendelet – a preambu- Az objektív kapcsoló szabályok körében a Róma II. lum (16) bekezdésében foglalt, az alkalmazandó jog ki- rendelet differenciált, főszabályra és kivételre épülő számíthatóságának biztosítására irányuló célkitűzés szabályrendszert vezetett be. megvalósulása érdekében – kizárja, hogy a jogellenes Az alkalmazandó jogot a kár bekövetkezésének helye károkozást különböző jogszabályok hatálya alá tartozó szerint kell meghatározni, függetlenül attól, hogy an- több részre bonthassák aszerint, hogy a közvetlen ká- nak közvetett következményei mely országban jelentek rosulton kívüli személyeket hol éri kár. 16 meg. Ennek megfelelően személyi sérülés vagy anyagi A Róma II. rendelet alkalmazása valószínűleg vagy a kár esetén a kár bekövetkezésének helye szerinti or- baleset helye szerinti vagy a balesetben érintett felek szág az, ahol a sérülést elszenvedték, vagy ahol az anya- közös állandó lakóhelye szerinti jog alkalmazásához gi kár ténylegesen bekövetkezett. 14 vezetne. Kivételes esetben egyéb jog alkalmazását is eredményezheti, amennyiben olyan államban hatályos jogról van szó, amely nyilvánvalóan szorosabban kap- csolódik a fennálló szerződésen kívüli kötelezettség- 11 Róma II. rendelet 4. Cikk (1) bekezdés: „Ha e rendelet másképp nem hez, mint akár a baleset helye szerinti, akár a közös ál- rendelkezik, a jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi landó lakóhely szerinti állam. Ezen szabálycsoport adja viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetke- zik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó a kollíziós szabályok rugalmas keretét. esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett kö- A szabályozás célja, hogy az egységes, alkalmazan- vetkezményei mely országban vagy országokban következnek be.” 12 Róma II. rendelet 4. Cikk (2) bekezdés: „Ha azonban a károkozásért dó jogra vonatkozó szabályok a bírósági határozatok felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy szokásos tar- kiszámíthatóságát erősítsék, és hogy biztosítsák tózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az a kár okozó és a károsult érdekei közötti észszerű országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell al- egyensúlyt. Szükséges ez azért, mert a jogbiztonság kalmazni.” 13 Róma II. rendelet 4. Cikk (3) bekezdés: „Amennyiben az eset vala- követelménye és az egyedi ügyekben az igazságtétel mennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdés- ben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkal- mazni. Egy másik országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így 15 Florian Lazar kontra Allianz SpA ügyben hozott ítélet, ECLI:EU: például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogelle- 2015:802 nes károkozáshoz.” 16 Elérhető: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur= 14 Nagy i. m. 157–161. C,T,F&num=350/14&td=ALL / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_3_ belív.indd 11 2018.12.05. 9:57:28

iránti igény a jog érvényesülésén alapuló térség alap- sekor már meglévő másik jogviszonnyal, akkor a szer- vető elemei. 17 ződésen kívüli jogviszonyra is az arra a másik jogvi- Amennyiben Magyarország és az érintett más ország szonyra irányadó jogot kell alkalmazni. 20 között nemzetközi szerződés van hatályban, az alkal- Az Nmj. tvr. 5. § (1) bekezdésében írta elő, hogy a bí- mazandó jog meghatározása ez alapján történik. 18 róság vagy más hatóság a külföldi jog felől hivatalból Az uniós rendelkezések és nemzetközi szerződés al- tájékozódik, a külföldi jog alkalmazásának mikéntjéről kalmazhatósága hiányában a magyar nemzetközi ma- azonban nem rendelkezett. A hivatkozott jogszabály- gánjog szabályai alapján kell eljárni. hely alapján viszont a jogalkalmazó a külföldi jog alkal- Az Nmj. tv. 4. § (1) bekezdése alapján a minősítés mazását is hivatalbóli kötelezettségnek tekintette. főszabály szerint a magyar jog szerint történik. Ez alóli A Szegedi Ítélőtábla álláspontja szerint a feleknek kivétel, amikor a magyar jog az adott jogintézményt csupán lehetőségük van arra, hogy megjelöljék, állás- nem ismeri vagy, ha a magyar jog ugyan ismeri az adott pontjuk szerint a jogviszonyban melyik jogot kell alkal- jogintézményt, de annak funkciója vagy célja eltér a mazni. Azonban az alkalmazandó külföldi jog meghatá- külföldi jogban betöltött céljától, funkciójától. 19 rozásának kötelezettsége alapvetően nem hárítható a Az Nmj. tv. a szerződésen kívüli kötelmi jogviszo- felekre, az eljáró bíróságnak ex officio kell a kérdésben nyokban lehetővé teszi a felek számára a jogválasztást, előzetesen állást foglalnia. 21 amelynek kifejezettnek vagy az ügy körülményeiből A kialakult bírói gyakorlat a kodifikáció során tör­ egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. A felek vényerőre emelkedett. Az Nmj. tv. 7. §­a előírja a külföl- utólagos jogválasztása harmadik személy már fennálló di jog hivatalbóli alkalmazásának kötelezettségét, ami jogait nem sértheti. (Nmj. tv. 10. §) a kontinentális jogrendszerekben uralkodó álláspon- Jogválasztás hiányában azon állam jogát rendeli al- toknak felel meg. kalmazni a törvény, amelynek területén a kötelem ke- letkeztető jogi tény hatása bekövetkezett. 3.2. A KÜLFÖLDI JOG TARTALMÁNAK A Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.352/2007/4. számú hatá- MEGÁLLAPÍTÁSA rozatban megfogalmazott jogalkalmazói álláspont sze- rint is ez a jogértelmezés felel meg az egyenlő elbánás A magyar jogban és jogalkalmazásban a külföldi jog elvének, mert így a káresemény helye szerinti jog kerül nem tény­, hanem jogkérdés. Ebből következően a ma- alkalmazásra a káreseményben résztvevő valamennyi gyar bíróságoknak hivatalból kell alkalmazniuk a kül- személy felelősségének megítélésekor. földi jogot és viselniük annak megismerésével kapcso- A törvénybe foglalt ún. általános kitérítő klauzula latos terheket. A külföldi jog tartalmának megismerése alapján az eljáró bíróság kivételesen mellőzheti a jog- szükségszerűen jelentős időt és anyagi forrásokat vesz szabály által kijelölt jog alkalmazását. Ez a megoldás le- igénybe. hetővé teszi az ügyek egyediesített, rugalmasabb keze- A magyar jog az officialitás elvét követi. Az Nmj. tv. lését, előmozdítva az igazságosabb és méltányosabb 8. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a külföldi jog döntést [Nmj. tv. 10. § (1) bekezdés]. tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg. Hatályon Az Nmj. tv. szerződésen kívüli kötelmekre vonatkozó kívül helyezte, újabb tárgyalásra és újabb határozat ho- rendelkezései nem tartalmaznak speciális szabályt a zatalára utasította a Kúria elődje (Pf.III.20.474/1992.) kitérő klauzulát illetően, az általános szabály alkalma- az elsőfokú bíróságot, mivel az „tévedett a felek jogvi- zandó. Ugyanakkor a törvény a 62. §-ában szabályozza szonyára alkalmazandó anyagi jog tekintetében, és a járulékos kapcsolás szabályát. Az általános objektív ezért ítélete olyan mértékben megalapozatlan, hogy ér- kapcsoló szabálya alóli kivételként egy új kollíziós sza- demi felülbírálatra nem alkalmas”. A Legfelsőbb Bíró- bályt is vezet be, amely lehetőséget teremt az egymás- ság Pf.III.20 998/1995. számú határozata szerint az el- sal összefüggő szerződésen kívüli kötelmi és más jogvi- rendelt új bizonyítási eljárásnak „ki kell terjednie az al- szonyok egységes anyagi jog szerinti megítélésére. Elő- kalmazandó anyagi jog megismerésére és az annak írja, hogy abban az esetben, ha az elbírálandó szerződé- alapján szükségessé váló bizonyítás felvételére”. 22 sen kívüli kötelmi viszony szorosan összefügg egy, a A bírósági gyakorlat következetes abban a kérdés- felek között a szerződésen kívüli jogviszony keletkezé- ben, hogy az alkalmazandó külföldi jog beszerzésének elmulasztása olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú tárgyalás megismétlését teszi szüksé- 17 Gombos Katalin: A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban. gessé. 23 Budapest, Wolters Kluwer Kft., 2014. 38. 18 Magyarország és más államok között hatályos, a polgári ügyekben Az Nmj. tv. 8. § (2) bekezdése akként rendelkezik, történő igazságügyi együttműködés területén alkalmazandó uniós és hogy a külföldi jog tartalmának megállapításához a bí- nemzetközi jogforrások listája: http://igazsagugyiinformaciok. róság bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a kor many.hu/dow nload/e/1d/e0000/%C3% A1llamok %20% felek előterjesztéseit, szakvéleményt vagy az igazság- C3% A9s%20eg ye z m%C3% A9 nyek %20 t %C3% A1j%C3% A9 koztat%C3%B3%202015%20%20%C3%A1prilis.pdf 19 Nmj. tv. 4. § (2) bekezdés: „A magyar jogban ismeretlen jogintéz- mény minősítését a jogintézményt szabályozó külföldi jog alapján kell elvégezni, különös tekintettel annak a külföldi jogban betöltött funkció- jára és céljára.” A (3) bekezdés: „Ha a külföldi jogintézmény a magyar 20 Az Nmj. tv. miniszteri indokolása jogban nem ismeretlen, de funkciója vagy célja eltér attól, amit a külföldi 21 Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.136/2008/8. számú határozata. jogban betölt, akkor a minősítés során a külföldi jogra is figyelemmel 22 Mádl, Vékás i. m. 78. kell lenni.” 23 Legfelsőbb Bíróság Pf.VI.26.608/2001/6. számú határozata. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_3_ belív.indd 12 2018.12.05. 9:57:28

ügyért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter) él, amelyekben a perbeli fél kötelessége a külföldi jog erre vonatkozó tájékoztatását. 24 bizonyítása. 28 A külföldi jog tartalmának megismerése során a bíró- A külföldi jog egyszerűbb bizonyítását jogsegély- ság hagyatkozhat saját ismereteire, igénybe veheti kül- egyezmények útján is biztosíthatják az államok. Az Eu- földi jogban jártas szakértő közreműködését, figyelem- rópa Tanács égisze alatt (elsősorban a Tanács tagálla- mel lehet a felek előadásaira, előterjesztett bizonyíté- mai számára) 1968-ban Európai Egyezményt fogadtak kaikra. el Londonban a külföldi jogról történő tájékoztatás köl- Az Nmj. tvr. hatálya alatt – mára már meghaladott – csönös előmozdítására. 29 ítélőtáblai határozat alapult azon az állásponton, mi- Az Egyezmény célja a nemzetközi kölcsönös jogse- szerint a bíróságnak a külföldi jog tartalmát hivatalból gélynyújtási rendszer megteremtése, ennek révén pe- kell megállapítania, ezért nem alapíthatja a külföldi jog dig az igazságügyi hatóságok számára a külföldi jogról tartalmát kizárólag a felperes előadására. A külföldi jog való tájékozódás megkönnyítése. Az Egyezmény alap- hivatalbóli megállapításának kötelezettsége alól az ján a szerződő felek polgári jogi és kereskedelmi jogi sem ad felmentést, ha a felek között az alkalmazandó jogszabályaikról, eljárásukról és az igazságügyi szer- jog kérdésében nincs vita. 25 vezetükről tájékoztatják egymást. (A Strasbourgban, Ezzel párhuzamosan a Kúria kifejtette az Nmj. tvr. 5. § 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő (1) bekezdése kapcsán, hogy a bíróságnak hivatalból kell Jegyzőkönyve ezt a törekvést kiterjesztette a büntető a külföldi jog megismerése érdekében eljárnia. 26 anyagi­, és eljárásjogra, valamint a büntetőügyekben Remélhetőleg a bírósági gyakorlat az Nmj. tv. alapján eljáró igazságügyi szervezetre.) Ez alapján a szerződő szakít ezzel a megszorító értelmezéssel, amit az új nor- államok felállítanak vagy kijelölnek egy önálló testüle- maszöveg is indokol. 27 tet az Egyezmény szerinti megkeresésekre adandó tá- Az Nmj. tv. indokolása szerint a külföldi jog tartalmá- jékoztatások érdekében. nak bizonyítását illetően a bírónak szabad mozgástere Az Európai Unió tagállamai létrehozták az Európai 30 van. Figyelembe veheti például a felek által külföldről Igazságügyi Hálózatot más tagállam jogának megis- beszerzett törvénybizonyítványt, hiteles forrásból merése, annak megkönnyítése érdekében. A rendszer- származó jogszabályokat, kommentárokat. rel kapcsolattartó pontokat alakítottak ki a tagálla- A bizonyítási eszközök területén az egyes jogrend- mokban, melyek közreműködnek a tagállami jog meg- szerek más­más megoldást választanak. Az Egyesült ismerése, információ megosztása területén. A Hálóza- Királyságban és az USA­ban szakértő­tanú szóbeli meg- ton keresztül lehetőség van mind az elektronikus, mind hallgatása a legelterjedtebb módszer. Franciaország- a postai úton történő megkeresésre. ban a külföldi jogszabályokra kiterjedő írásos szakvé- lemény képezi a kiindulópontot a bizonyításhoz. A né- 3.3. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSA met bíróságok is elsősorban egyetemi (tudományos in- tézeti) írásbeli szakvéleményt kérnek a külföldi jog tar- A külföldi joggal kapcsolatos jogintézmények megis- talmáról. Számos külföldi országban (Ausztria, Német- merése, szokatlan vagy ismeretlen bírói gyakorlat al- ország, Svédország stb.) hatósági szervek, elsősorban kalmazása a külföldi jog alkalmazásnak velejárója. az igazságügyért felelős minisztérium nyújt segítséget A iura novit curia vélelmét nem lehet a külföldi jog- a bíróságnak a külföldi jog hatályos tartalmának meg- szabályokkal kapcsolatban felállítani. állapításához. Emellett több jogrendszer lehetővé teszi, Annak ellenére, hogy az alkalmazandó jog egyértel- hogy a bíróság – más eszközök mellett – a felek segítsé- műen megállapítható, előfordulhat szokatlan eljárási gét is igénybe vegye. A külföldi jog bizonyításával kap- cselekmények foganatosítása, a külföldi jog tartalmá- csolatos eszközök kombinált alkalmazására van törvé- nak esetleges téves értelmezése vagy figyelmen kívül nyi lehetőség az Nmj. tv. 8. § (2) bekezdése alapján. hagyása. 31 Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a miniszter tájékoz- A külföldi jog alkalmazása során a bíróságnak nem tatása nem köti a bíróságot a külföldi jog hatályos tar- mindig elegendő a külföldi jogról kapott minisztériumi talmának megállapításában. tájékoztatás, szükséges a teljes joganyag összefüggésé- Az a körülmény, hogy a külföldi jog ismerete a bírótól ben, rendszerben való ismerete. nem várható el, és emiatt az érdekelt fél a megfelelő jog- A deliktuális felelősség körében a legfontosabb kér- szabályok tartalmának megállapításához segítséget dések a szerződésen kívüli viszonyok és a kár fogalma. nyújthat, nem jelenti azt, hogy a szó valódi értelmében Mivel ezen fogalmak tagállamonként eltérőek, az uniós bizonyítási teherről lehetne beszélni. Ilyen értelmű bi- zonyítási teher még azokban a jogrendszerekben sem 28 Mádl, Vékás i. m. 80. 29 EURÓPAI EGYEZMÉNY A KÜLFÖLDI JOGRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS- RÓL, London, 1968. június 7., Magyarországon kihirdette: 40/1992. (X. 20.) Korm. rendelet a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, London- 24 Érdemes összevetni a fenti rendelkezést az Nmj. tvr 5. §­ának ren- ban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint Stras- delkezéseivel: „[…] szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a bourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegy- fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti.” (2) bekez- zőkönyv kihirdetéséről dés: „A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az 30 2001/470/EK tanácsi határozat: https://e-justice.europa.eu/con- Igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.” tent_european_judicial_atlas_in_civil_matters-321-hu.do 25 Debreceni Ítélőtábla Gf.4.30.112/2006/5. számú határozata. 31 Bóka János: Jogharmonizációs dilemmák a külföldi jog tartalmának 26 Kúria Gfv.VI.30.248/2015/10. számú határozata. megállapításával kapcsolatban. Iustum Aequum Salutare X.2014.2., 23– 27 Nagy i. m. [62] széljegyszám. 33. 27. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_3_ belív.indd 13 2018.12.05. 9:57:28

kollíziós szabályok meghatározzák azok autonóm fo- kártérítési igény vonatkozásában hasonló mértékű jog- galmát. sérelem miatt eltérő összegeket kellene megállapítani A Róma II. rendelet szerint a károkozó magatartás ma- az egyes károsultak javára attól függően, hogy melyik gában foglalja a valószínűleg bekövetkező károsodást államban, milyen gazdasági, vagyoni körülmények kö- okozó eseményeket is, a kár fogalma pedig magában fog- zött élnek. 33 lalja a jogellenes károkozásból, a jogalap nélküli gazda- Emellett, amennyiben a perben a bíróság a külföldi godásból, a megbízás nélküli ügyvitelből, illetve a culpa jog alkalmazása mellett foglal állást, azt valamennyi in contranhendóból származó valamennyi következ- érvényesített követelés tekintetében teszi. Nincs lehe- ményt, továbbá a valószínűleg bekövetkező károkat is. 32 tőség arra, hogy például az érvényesített vagyoni és Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a jogvi- nem vagyoni kártérítési igény tekintetében külön­kü- tára irányadó jog alkalmazása maga után vonja egyben lön határozza meg az alkalmazandó jogot. A bírósági az adott állam bírói gyakorlatának alkalmazását is. A perben csak egységes jogalkalmazásra kerülhet sor, külföldi jogot a bíróságnak oly módon kell alkalmaznia, mely követelmény levezethető a 34/1992. (VI. 1.) AB 34 ahogyan azt a külföldi bíróságok teszik. határozatból , illetve a Polgári Törvénykönyv egysé- Az Nmj. tv. 7. §­ához fűzött miniszteri indokolása is ges kártérítés elvéből. ezt erősíti meg, amikor kifejti, hogy a külföldi jog helyes alkalmazása csak akkor biztosított, ha a külföldi jog 3.4. A KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK rendelkezéseit a külföldi jog kontextusában vizsgáljuk, MELLŐZÉSE figyelemmel annak külföldi jogalkalmazási gyakorlatá- ra is. A kollíziós szabály által kijelölt külföldi jog alkalma- A bíróság megkeresheti a Londoni egyezmény alap- zásának mellőzésére több okból is sor kerülhet. Ezek ján a külföldi hatóságot annak érdekében, hogy a vonat- egy részét az Nmj. tv. szabályozza, más részük – mint kozó jogszabályoknak a kártérítési felelősségre, a fele- például a család kapcsolás – nem került be az új tör- lősség módjára, az elszenvedett károk megtérítésére, a vénybe. kártérítési összeg megállapítására vonatkozó részletes Az Nmj. tv. szerint a külföldi jog alkalmazásának mel- szabályokat közölje. A megkeresett hatóság a válaszá- lőzésére közrendbe ütközés esetén csak akkor kerülhet ban részletes tájékoztatást ad az alkalmazandó jogsza- sor, ha a közrend sérelme másként nem hárítható el. A bályokról, mellékletként rendszerint csatolja a vonat- közrend védelme érdekében a jogrendszerek kétszintű kozó rendelkezéseket. A hivatkozott jogszabályhelyek védelmi rendszert alakítanak ki. A jogalkalmazás terü- alkalmazásának elméletét és a kialakult bírói gyakorla- letén megakadályozzák azon külföldi jogszabály alkal- tot is bemutathatja, akár felhívva és kivonatolva a je- mazását, mely sérti a közrendet, illetve az államok ha- lentősebb bírósági döntéseket. tóságai elutasítják azon külföldi bíróságok által hozott A Fővárosi Ítélőtábla Pf.6.20.672/2006/3. számú íté- határozatok elismerését és végrehajtását is, melyet letének tényállása szerint az amerikai állampolgárságú adott esetben a közrendjüket sértő külföldi jogszabály és ott élő károsultak Magyarországon dolgozó gyerme- alkalmazásával hoztak meg. 35 ke közlekedési balesetben életét vesztette Magyaror- Ha a felek a jogviszonyra irányadó jog kikerülése cél- szágon. A baleset idején hatályos Nmj. tvr. 32. § (1)–(3) jából mesterséges kapcsolatot hoznak létre egy másik 36 bekezdéseire figyelemmel megállapította, hogy a ma- jogrendszerrel, csalárd kapcsolásról van szó. Ilyen gyar jog az irányadó a jogvita elbírálásánál, a nem va- esetben a jogalkalmazó rendszerint megtagadja a csa- gyoni kártérítés megítélése során. Kimondta, hogy a bí- lárd kapcsolás jogi hatását és más kapcsoló szabály al- róságnak arra kell törekednie a nem vagyoni kártérítés kalmazását írja elő. Ezen jogalkotói szándékot fejezte 37 összegének meghatározásánál, hogy a károkozás ide- ki korábban az Nmj. tvr. szabályozása is. Az Nmj. tv. a jén fennálló értékviszonyoknak megfelelő olyan mér- család kapcsolást többek között azért nem szabályoz- tékű pénzbeli ellentételezést állapítson meg, amely al- za, mert a nemzetközi magánjognak vannak más, konk- kalmas a károsultak által elszenvedett károsodás meg- rétabb eljárásjogi és anyagi jog eszközei a jogviszonyt közelítő kompenzálására. Nincs arra jogi lehetőség, rosszhiszeműen más jog alá terelő magatartások keze- 38 hogy két, azonos jellegű és súlyú nem vagyoni hátrányt lésére . Ilyen például a gyengébb pozícióban lévő félre elszenvedett károsult aszerint részesüljön eltérő mér- tékű nem vagyoni kártérítésben, hogy milyen jövedel- 33 Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.136/2008/8. számú határozata. mi- vagyoni viszonyok között él. A nem vagyoni kárté- 34 34/1992. (VI. 1.) AB határozat: „[…] a kártérítési rendszert a káro- rítés mértékét a károkozáskori, a károkozás helye sze- sult szempontjából egységes rendszerként kell kezelni és e rendszeren rinti érték- és életviszonyok alapulvételével kell meg- belül a jogi szabályozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy a ká- határozni. rosult véletlenszerű körülmények miatt kerülhessen előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe.” Ellentétes ítélkezési gyakorlat azt eredményezné, 35 Nmj. tv. 102. § (4) bekezdés a) pont: „Nem ismerhető el a külföldi ha- hogy a magyar bíróság előtt érvényesített nem vagyoni tározat, ha a) annak elismerése a magyar közrendbe ütközne.” 36 Mádl, Vékás i. m. 81. 37 Nmj. tvr. 8. § (1) bekezdés: „Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jo- 32 https://books.google.hu/books?id=7OqOBAAAQBAJ&pg=PT57& got, amely a felek által – az egyébként irányadó jogszabály megkerülése lpg=PT57&dq=r%C3%B3ma+II+rendelet+alkalmaz%C3%A1sa& céljából – mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez source=bl&ots=6HS7jAJGc5&sig=7D5LpeRN7WbEy_xKs8xPcjZQ kapcsolódik (csalárd kapcsolás).” (2) bekezdés: „Csalárd kapcsolás ese- 8lw&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiowejwnfDZAhXEDpoKHeUHDCI4 tében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell ChDoAQgxMAI#v=onepage&q=r%C3%B3ma%20II%20rendelet%20 alkalmazni.” alkalmaz%C3%A1sa&f=false) 38 Mádl, Vékás i. m. 81. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_3_ belív.indd 14 2018.12.05. 9:57:29

vonatkozó joghatósági megállapodások, jogválasztás- gok ténybeli kérdésként kezelik, és nem vizsgálják felül sal kapcsolatos korlátozások, a kitérítő klauzula vagy a külföldi jogszabályok alkalmazását, a fellebbezés le- éppen a külföldi határozatok elismerését és végrehaj- hetősége általában kizárt amiatt, hogy a bíróság nem tását kizáró szabályok. alkalmazott külföldi jogot, vagy tévesen alkalmazta, Joghézag keletkezik, ha például a külföldi jogi norma esetleg értelmezte azt. Egyes nézetek szerint ez a gya- hiányzik, tartalma nem állapítható meg, ezért nem is- korlat csökkenti a nemzetközi magánjogi tényállások mert, vagy éppen a közrendi klauzula zárja ki annak al- kollíziós jogi rendezésének helyességét, és nem segíti a kalmazhatóságát. Ilyen helyzetben a jogalkalmazónak bírói gyakorlat egységességét sem. Egyre több ország először a külföldi jogrendszerből kell kitöltenie a jog- bíróságainak álláspontja változik, egyre több kérdés- hézagot, analógia vagy más megfelelő módszer segítsé- ben engednek fellebbezési jogot a külföldi jogszabályok gével. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy másik jog- alkalmazásával kapcsolatban. rendszert kell keresnie, amikor az ún. kisegítő jogot Emellett egyes jogrendszerekben a fellebbezési jog fogja alkalmazni. általános, mint például a magyar bírói gyakorlat sze- 41 A korábbi szabályozással ellentétben a külföldi jog rint is. A fellebbezés lehetősége a bíróság valamennyi tartalmának megállapítását az Nmj. tv. észszerű időhöz döntésével szemben megillető, általános jogorvoslati köti. Amennyiben a külföldi jog tartalma észszerű időn jog, a törvényben foglalta kizárások kivételével. belül nem állapítható meg, a lex fori (saját hazai jog) al- kalmazandó. 39 Az Nmj. tv. a szabályozást azzal egészíti ki, hogy 4. EURÓPAI UNIÓS KITEKINTÉS amennyiben az ügy körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ügy az e törvény szerint irányadó jognál lénye- Az uniós nemzetközi magánjog jelenleg nem alkot tel- gesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, kivé- jes és koherens rendszert; e szabályrendszer szinte telesen ezt a másik jogot („szomszédos jog”) lehet al- egyik vonatkozó részterületet sem fedi le teljesen. kalmazni [Nmj. tv. 10. § (1) bekezdés]. A jelenlegi helyzetben a közlekedési balesetekből származó követelések legnagyobb részét a sértettek és 3.5. JOGORVOSLAT a biztosítók közvetlenül egymás között, peren kívül 42 rendezik. A gépjármű­biztosítási irányelv szabályai a Vizsgálandó, hogy milyen körben vehető igénybe jog- károsultnak kedveznek ebben a helyzetben: elismeri, orvoslat a bíróság határozatával szemben a külföldi jog hogy pozíciója a gyengébb, és olyan rendszert hoz létre, alkalmazásával kapcsolatban. Van­e lehetőség a bíró- melyben a követelést a lakóhelye szerinti államból, sa- ság határozatának felülvizsgálatára például azon ok- ját anyanyelvén tudja benyújtani. ból, hogy a bíróság a kollíziós normát hibásan alkal- Ezek az érvek azonban a károsult és a baleset okozója mazta, a külföldi jog tartalmát tévesen állapította meg közötti viszonyban nem alkalmazhatók, a felek azonos vagy éppen azért, mert a külföldi jogot helytelenül al- jogokkal rendelkeznek ezen viszonyban. 43 kalmazta. A témával foglalkozó szakirodalomban felmerült, A külföldi jog alkalmazásával felmerülő problémák hogy „elérkezett a külföldi jog alkalmazására vonatko- 44 ismertetése során nyilvánvalóan kirajzolódott, hogy zó szabályok európai szintű egységesítésnek ideje”. azok jelentős részét az eljárás időtartamának növeke- Az Európai Unió nemzetközi magánjogi jogalkotásában dése teszi ki. Az Európai Tanács 1950. november 04. folyamatos bővülés figyelhető meg, a jogviszonyok napján elfogadott, emberi jogok és alapvető szabadsá- újabb területeire terjed ki a kollíziós szabályok egysé- gok védelméről szóló Egyezményében biztosított jogok gesítése. A harmonizáció túlléphet a szigorú értelem- és szabadságok megsértése miatt az Európai Emberi ben vett kollíziós szabályok megfogalmazásán, például Jogi Bírósághoz lehet fordulni. Az Egyezmény 6. cikk 1. a nemzetközi magánjog általános részének kodifikáció- pontja írja elő az ügyek észszerű időn belül történő el- jával. 45 bírálását. Az eljárás hosszának észszerűségét ugyan- A jogharmonizációs törekvések két fő akadálya a akkor az ügy egyedi körülményeinek függvényében nemzeti jogi megoldások eltérése, illetve a külföldi jog kell megítélni, figyelemmel kell lenni az eset bonyolult- megismerésének nehézségei. Ezen probléma megoldás- ságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatar- ként azonban a nemzetek közötti megfelelő informáci- tására. Vizsgálni kell a bíróság eljárását is, főként a ós rendszer kiépítése szolgálhatna. körben, hogy miként járt el a külföldi jog tartalmának Az Európai Unió az Amszterdami Szerződéssel eszkö- beszerzése, a külföldi bírói gyakorlat megismerése ér- zölt módosítás alapján, az Európai Közösséget létreho- dekében. 40 A legtöbb ország gyakorlatában a fellebbezési bírósá- 41 Mádl, Vékás i. m. 80. 42 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/26/EK IRÁNYELVE 39 Nmj. tv. 8. § (3) bekezdés: „Ha a külföldi jog tartalma észszerű időn (2000. május 16.) a tagállamok gépjármű­felelősségbiztosításra vonat- belül nem állapítható meg, akkor a magyar jogot kell alkalmazni.” kozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 40 http://w w w.mabie.hu/attachments/article/126/K%C3% 88/357/EGK irányelveinek módosításáról (Negyedik gépjármű­biztosí- BClf%C3%B6ldi%20elemet%20tartalmaz%C3%B3%20polg%C3%A- tási irányelv) 1ri%20peres%20elj%C3%A1r%C3%A1sok%20elh%C3%BAz%C3%B- 43 http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/20130 3d%C3%A1s%C3%A1nak%20okai%20%C3%A9s%20megold%C3%A- 1/20130110ATT58881/20130110ATT58881HU.pdf 1si%20javaslatok%20.pdf – Külföldi elemet tartalmazó polgári peres 44 Bóka i. m. 23–33. eljárások elhúzódásának okai és megoldási javaslatok 45 Mádl, Vékás i. m. 81. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_3_ belív.indd 15 2018.12.05. 9:57:29

zó Szerződés 65. cikkében – jelenleg: az Európai Unió gánjogi szabályai a jogi kultúrához, a kialakult gyakor- Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) lathoz igazodnak és csak végső szempontként jöhet szá- 81. cikke – megjelölt területeken rendeletek útján egy- mításba az Európa szerte egységes szabályozás kérdése. ségesítette a tagállamok vonatkozó belső szabályozá- Külföldi jog megismerésének körében segítséget je- sát. Ezáltal jelentősen szűkült a nemzeti jogalkotó moz- lenthetne, ha a Igazságügy Minisztériummal történő gástere és az autonóm belső kollíziós jogi szabályok ha- együttműködés során külön a bíróság számára felállí- tóköre. 46 tott részleg foglalkozna a bíróság (külföldi jogot alkal- Egyes szerzők szerint a legális definíciók megfogal- mazó más hatóságok) ügyeivel, illetve az alkalmazandó mazása a nemzetközi magánjogi jogegységesítés egy jog szerinti állammal való kapcsolattartással. Egy ilyen lehetséges eszköze. 47 rendszer meggyorsíthatná az adott eljárást azáltal, Jelenleg nincs általánosan elfogadott álláspont a kül- hogy a külföldi jog tartalma mielőbb megismerhetővé földi jog hivatalból történő alkalmazása tekintetében. válna. Így olyan jogrendszerekben, amelyek a külföldi jog al- Szintén az eljárás időtartamát rövidíthetné egy olyan kalmazását eljárásjogi kérdésnek tekintik, a bíróságok rendszer, mely az Európai Unió tagállamai közötti kom- nem kötelesek a külföldi jogot alkalmazni, hacsak a fe- munikáció gyorsítását szolgálja. A szakirodalom állás- lek erre nem hivatkoznak. Az olyan jogrendszerekben, pontja szerint ezt a bíróságok közötti elektronikus amelyek a külföldi jog alkalmazását anyagi kérdésnek kommunikáció útján érhetnénk el. Ehhez mindenek tekintik, ahol a bíróságok nem mérlegelhetnek, kötele- előtt megfelelő szabályozás és technikai feltételrend- ző a bíróság számára hivatalból alkalmazni a külföldi szer kiépítésére lenne szükség. jogot, akkor is, ha a felek nem hivatkoznak arra. Segítséget jelenthetne az eljáró bírók számára az al- Ez a kérdés is egységes szabályozásra vár, annak ér- kalmazandó jog magyarázata, jogesetmegoldással dekében, hogy a felek bármely állam előtti peres eljá- együtt. A folyton fejlődő és módosuló jogszabályok és rásban ugyanazokkal a feltételekkel hivatkozhassanak bírói gyakorlat mellett azonban ez állandóan megújuló a külföldi jog alkalmazásának kötelezettségére, ugyan- jogszabálygyűjtemény útján lenne megoldható, ami is- azok a kötelezettségek terheljék őket. mételten az elektronikai rendszer kiépítésének szüksé- gessége felé mutat. Fontos ugyanakkor az eljáró bírók tudásának folya- 5. ÖSSZEGZÉS matos fejlesztése, bővítése is, ami nem csak oktatás, de rendszeresen frissülő elektronikus tartalmak útján is A dolgozatban részletezett, a külföldi jog perben törté- biztosítható. nő alkalmazása során felmerülő problémák többek kö- Egyes álláspontok szerint az is megoldást jelenthet- zött abból is adódnak, hogy a vonatkozó szabályozás ne, ha adott országon belül jogszabály által kijelölt bí- nem egységes. Az Európai Uniós szabályok csak a nem- róság foglalkozna a külföldi jog alkalmazásával járó zetközi kollíziós magánjog egy részét fedik le, az e kör- ügyekkel. Azonban ez a megoldás a bírósági rendszer ben szabályozatlanul maradó kérdéseket a tagállamok újragondolásának szükségességét hozná magával. nemzeti szinten rendezik. Adott állam nemzetközi ma- Ilyen bírósági rendszer felállítása mellett is a szüksé- ges speciális ismeret megszerzése idő­ és munkaigé- nyes feladat, ez kizárólag az államon belüli ügyelosztás módosulását eredményezné. 46 PE462.492 Belső Politikák Főigazgatósága „C” Tematikus Főosztály: A tagállami és a nemzeti szabályozások kiolvasható Állampolgári Jogok és Alkotmányos ügyek, Jogi ügyek, Az alkalmazandó jog megválasztása határokon átnyúló közúti közlekedési balesetek ese- célja egy egyszerű, hatékony rendszer kiépítése a kül- tén: a Róma II. rendelet, a Hágai Egyezmény és a Gépjármű­biztosítási földi elemet tartalmazó ügyek rendezése érdekében, irányelv, Összefoglaló azonban a szabályozási rendszer fejlesztése még a to- 47 Gombos Katalin: A határon átnyúló elemeket tartalmazó jogviták vábbiakban is szükségesnek mutatkozik. bírói gyakorlata. Iustum Aequum Salutare, X. 2014. 2. 15–22. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_3_ belív.indd 16 2018.12.05. 9:57:29

JÁRT UTAT A JÁRATLANÉRT . . . Gondolatok az eljárásújítás jogintézményéről a választottbíráskodásban, nemzetközi kitekintéssel SCHMIDT RICHÁRD LL.M ügyvéd 1. BEVEZETÉS ló mintatörvényt (továbbiakban: Modelltörvény) kö- vette, a választottbírósági ítélettel szemben egyedüli A 2018. január 1. napján hatályba lépett választottbí- jogorvoslatként az érvénytelenítési pert tette lehetővé. ráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiak- Ezen túlmenően a régi Vbtv. 55. §­a kizárólag a Modell- ban: Vbtv.) egyik, ha nem legnagyobb újítása az eljárás­ törvény által szabályozott érvénytelenítési okokat tar- újítás intézményének bevezetése volt. A jogalkotó az új talmazta, melyek gyakorlatilag a külföldi választottbí- jogintézményt előzetes hatástanulmány, illetve tudo- rósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló mányos vitában kiérlelt vélemények nélkül vezette be, 1958. évi New York­i Egyezmény V. cikkében szabályo- mely a tárgykörrel foglalkozó szakemberek többségé- zott ítélet elismerés, illetve végrehajtás megtagadási 1 nek megdöbbenését váltotta ki. A törvényjavaslat in- okok tükörképei: i) választottbírósági szerződést meg- dokolása szerint az új szabályozás egyik fő célja az kötő fél jog­, illetve cselekvőképességének hiánya; ii) volt, hogy a megreformált hazai választottbírósági választottbírósági szerződés érvénytelensége; iii) eljá- rendszer a külföldi választottbíróságok valódi alterna- rásról, bírókijelölésről való értesítés hiánya, illetve a tívája lehessen, és a magyar gazdasági szereplők kül- fél képtelensége ügyének előterjesztésére; iv) válasz- földi partnereikkel kötött szerződésekben nagyobb tottbírósági szerződésen túlterjeszkedő ítélet; v) vá- eséllyel tudják elérni a hazai állandó választottbíróság lasztottbírósági eljárás szabálytalansága; vi) arbitrabi- kikötését. litás hiánya; vii) közrendbe ütközés. A jelen írás célja – a jogösszehasonlítás módszerét is Mivel a választottbírósági ítélet érvénytelenítési lis- segítségül hívva – annak vizsgálata, hogy valóban elő- tából hiányoztak a magyar jogban ismert „klasszikus” segíti-e az új jogintézmény a fenti jogalkotói cél eléré- perújítási okok („novum”, „crimen”, és „res iudicata”) a sét. Erre figyelemmel az első részben röviden bemuta- gyakorlat részéről érezhető volt az a törekvés, hogy tásra kerül a Vbtv. hatálybalépését megelőző bírói gya- ezeket valamelyik fenti érvénytelenítési okba burkolva korlat, majd az eljárásújítás Vbtv. szerinti szabályozá- próbálta felhívni. Erre a legalkalmasabbnak a régi sa. Ezt követően egyes – a szerző által önkényesen kivá- Vbtv. 55. § (2) bek. b) pontjában szabályozott „közrend” lasztott – európai országok választottbíráskodásról generálklauzulája tűnt. Ami a „res iudicata” esetét ille- 2 szóló szabályait vesszük górcső alá a tekintetben, hogy ti, a Kúria egy 2009­ben, hozott döntésében engedett a egyáltalán lehetővé teszik­e a választottbírósági eljá- kísértésnek, és megállapította, hogy a közrend sérel- rás jogerős lezárását követő újra nyitását és ha igen, mére alapított érvénytelenítési perben vizsgálható, milyen feltételekkel. Az egyes külföldi szabályozások hogy a válaszottbírósági ítélet helyesen alkalmazza-e bemutatását és rendszerezését követően elemezzük, az anyagi jogerő jogintézményét, mint a közrend ré- hogy ezekhez képest a magyar megoldás hol helyezke- szét. A Kúria egyébként 2015­ben egy másik ügy kap- dik el. Ezt követően rámutatunk a módosítás által fel- csán megerősítette a res iudicata vonatkozásában ko- 3 vetett további kérdésekre, bizonytalanságokra, végül rábban elfoglalt álláspontját. Megjegyezzük, hogy megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy meny- ezen joggyakorlat nem volt teljesen összeegyeztethető nyire reális, hogy az eljárásújítás az új Vbtv. kapcsán a jogtudomány részéről Burián László, valamint Vékás megfogalmazott jogalkotói cél teljesülését előmozdítja. Lajos álláspontjával , mely szerint a közrendbe ütkö- 4 zés, mint választottbírósági ítélet érvénytelenítési ok eleve csak nemzetközi tényállások esetén lenne értel- 2. A SZABÁLYOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE mezhető, míg a fenti ügyekben hozott döntések tisztán belföldi természetű jogvitákban születtek. A másik két Mivel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. klasszikus perújítási ok vonatkozásában a rendes bíró- törvény (régi Vbtv.) jogorvoslati rendszere teljes mér- tékben az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985­ben kiadott 2 EH 2009.1969. 3 BH 2015.14. nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szó- 4 Burián László. Ld. Burián László: Gondolatok a közrend szerepéről. Magister artis boni et aequi Studia in Honorem Németh János. Budapest, 2003. 120. Vékás Lajos: A közrend sérelme a választottbírósági ítéletek 1 Varga István: A választottbírósági eljárásjog megújulása – Új tör- esetében. Arbitrando et curriculum bene diligendo. Ünnepi kötet Horváth vény, új szabályzat. Eljárásjogi Szemle 2018/1. 7. Éva 70. születésnapja alkalmából. Budapest 2014. 233. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_3_ belív.indd 17 2018.12.05. 9:57:29

ságok álláspontja már nem volt ilyen egyértelmű. Ami a olyan tényre vagy bizonyítékra való hivatkozással kér- „crimen”­t illeti, egy 2008­ban zárult érvénytelenítési heti, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem ér- 5 ügyben az elsőfokú ítélet indokolásában ugyan felme- vényesített, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá rült, hogy elvileg a körend sérelmével járhat, ha a vá- kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Az el- lasztottbíróság olyan bizonyítékokat mérlegel, melyek járás kezdeményezésének objektív határideje 1 év, me- általa is felismerhetően bűncselekmény elkövetése út- lyet a választottbírósági ítélet fél általi átvételétől kell ján jöttek létre, azonban ez utóbbi körülményt alátá- számítani. A törvény 50. § (1)–(4) bekezdései a megen- masztó bizonyítékok az ügyben nem álltak rendelke- gedhetőségről való döntés szabályait tartalmazzák. Az zésre, és végül a választottbírósági ítéletet más alapon eljárásújítás megengedhetőségéről való döntést a vá- érvénytelenítették. A „novum” kapcsán a Kúria még lasztottbírósági tanács hatáskörébe utalja, melynek e ugyanebben az évben hozott eseti döntésében – mely- tárgyban hozott végzése ellen további jogorvoslati le- nek alapjául szolgáló érvénytelenítési perben a felperes hetőség nincs. A törvény rendes bíróság általi válasz- többek között a választottbíróság által tévesen figye- tottbíró kijelöléssel rendezi az akadályozott választott- lembe vett színlelt szerződésre, illetőleg hamisított ok- bíró pótlását, valamint előírja a felek személyes meg- 6 iratra hivatkozott – eltérő álláspontot foglalt el. A hallgatását az eljárásújítás megengedhetősége tárgyá- Kúria ezen utóbbi döntésében ugyanis elvi éllel szögez- ban. A megengedhetőség körében elutasítási okok i) a te le, hogy nem állapítható meg a választottbírósági íté- kérelem elkésettsége, ii) a felhozott érvek alkalmatlan- let terhére a közrendbe ütközés olyan utóbb felmerült sága a kedvezőbb határozatra, illetve iii) az önhiba a tények vagy bizonyítékok alapján, amelyek „a válasz- tény, bizonyíték alapeljárásban való érvényesítésének tottbírósági eljárás során nem kerültek szóba, ame- elmulasztása kapcsán. A Vbtv. 51. §­a lehetővé teszi a lyekre való hivatkozás nem történt”, kiemelve, hogy a végrehajtás felfüggesztését, ha az eljárás sikere való- közrendbe ütközés nem töltheti be a választottbírósági színűnek mutatkozik, míg az 52. § kijelöli a megismételt eljárás keretében nem ismert perújítás funkcióját. Ezen eljárás kereteit, melyet értelemszerűen az eljárásújítási elvi jelentőségűként közzétett döntés nyomán indult kérelem határoz meg, végül rendelkezik az eljárásújí- szakmai vitában két álláspont rajzolódott ki: Kiss Gá- tásban hozható határozatról, mely vagy a választottbí- bor szerint – jogtörténeti és nemzetközi példák alap- rósági ítélet hatályban való fenntartása, vagy annak ján – helyesebb a közrend fogalmát tágan értelmezni és hatályon kívül helyezése és új határozat hozatala lehet. abba a választottbírósági eljárásban elkövetett csalás A Vbtv. szabályozását a polgári perrendtartásban sza- 7 eseteit beleérteni , míg Murányi Katalin jogalkotói lé- bályozott perújítással összehasonlítva megállapítható, pést sürgetett és a választottbírósági ítélet érvénytele- hogy az eljárásújítás a jogerő áttörését jóval szűkebb nítési okainak kiegészítését javasolta bizonyos perújí- körben és jóval rövidebb határidőben engedi válasz- 8 tási okokkal. A jogalkotó végül az utóbbi álláspont, te- tottbírósági ítéleteknél, mint a rendes bírósági ítéletek hát a normatív szabályozás mellett döntött. esetében. Kérdésként merül fel, hogy indokolt volt­e a vála- szottbírósági ítéletek ellen ezen új típusú, az érvényte- 3. AZ ELJÁRÁSÚJÍTÁS SZABÁLYAI lenítési pereknél több, de a klasszikus perújításhoz ké- A VBTV. SZERINT pest kevesebb beavatkozást nyújtó, „sui generis” jogor- voslat bevezetése? A kérdés megválaszolásához érde- Az eljárásújítást – melynek már az elnevezése is jelzi, mes egy kis nemzetközi kitérőt tenni. hogy nem összekeverendő a rendes bírósági ítéletek el- len igénybe vehető klasszikus perújítással – a Vbtv. a IX. Fejezetében szabályozza, és mindössze öt szakaszt 4. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK szentel ezen merőben új jogintézménynek. A Vbtv. AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSHOZ 48. §­a rögzíti, hogy az alapeljárás szabályai megfelelő- en irányadók eljárásújítás esetén is. A Vbtv. 49. §­a defi- Az összehasonlítás keretében [14] európai ország vá- 9 niálja tulajdonképpen az új jogintézmény lényegét. A laszottbírósági eljárási szabályait vettük górcső alá . szakasz rögtön egy „opt­out” klauzulát tartalmaz, le- Az összehasonlítás tárgyául szolgáló országok listájá- szögezve, hogy a eljárásújítás szabályai csak akkor al- nak szűkítését a terjedelmi megfontolásokon kívül kalmazhatók, ha a felek nem állapodtak meg eltérően, több ok is indokolta. A szűkítés elsődleges indoka az mely rendelkezés a Vbtv. 2. §-a alapján azt eredménye- volt, hogy a magyar jogrendszertől alapjaikban és tör- zi, hogy a felek érvényesen kizárhatják az eljárásújítás ténelmi fejlődésükben is jelentősen eltérő külföldi jog- lehetőségét választottbírósági szerződésükben. Ha a rendszerekkel való összehasonlítás (pl. angolszász felek nem zárták ki az eljárásújítás lehetőségét, azt a fél rendszerek, arab, ázsiai országok stb.) kevés olyan eredményt hozhat, melyből a gyakorlat számára is hasznos következtetés vonható le. A történelmi jogfej- 5 Gfv.XI.30.520/2007/3. lődés hasonlósága miatt ezért elsősorban olyan római– 6 EBH 2008.1796. szám alatt közzétett döntés. germán jogcsaládba tartozó jogrendszerekre koncent- 7 Kiss Gábor: A választottbírósági eljárások és a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése iránti perek egyes eljárásjogi vonatkozásai III. Céghírnök 2009/10. 13–14. 8 Murányi Katalin: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok 9 A vizsgált jogrendszerek a következők: Franciaország, Svájc, Spa- működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges nyolország, Ausztria Csehország, Belgium, Lengyelország, Horvátor- jogszabály módosításokról. Magyar Jog, 2011/6., 343. szág, Németország, Dánia, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_3_ belív.indd 18 2018.12.05. 9:57:29

12 ráltunk, melyek a magyar magánjogi jogfejlődés szem- 2008. évben elfogadott svájci polgári perrendtartás pontjából – akár elméletben, akár a gyakorlatban is – szabályozza, addig a nemzetközi választottbírósági el- korábban mintaként szolgáltak (Ausztria, Francior- járások az 1987­től hatályos nemzetközi magánjogi 13 szág, Svájc), illetve azon országokra, melyek a Modell- törvényben nyertek szabályozást. A svájci polgári 10 törvény útját járják . Végül az összehasonlító lista szű- perrendtartás 396. cikke a hazai választottbírósági íté- 14 kítését indokolta azon körülmény is, hogy a magyar letek elleni „révision” jogintézményét a rendes bírósá- külkereskedelem nagy része európai partnerekkel zaj- gi ítéletek elleni igénybe vehető perújítással azonos lik, így a magyar állandó választottbíráskodás mint al- tartalommal szabályozza (328. cikk). Perújítási okok a ternatíva is feltehetően ezen országok választottbíró- következők: i) lényeges tény, bizonyíték, melyet a fél sági eljárásaival kapcsolatban fog felmerülni a gyakor- nem tudott érvényesítni, kivéve új tényeket; ii) bünte- latban. A kiválasztott országok a „klasszikus perújítási tőeljárásban megállapítják, hogy az ítéletet befolyásol- okok” szabályozása szempontjából az alábbi csoportba ták, ha büntetőeljárásra nincs lehetőség, ezen okot rendezhetők: másként is lehet bizonyítani; iii) ha a követelés bíróság A) Azon jogrendszerek, melyek a választottbírósági előtti elismerése, visszavonása, vagy a bírói egyezség ítélet ellen a perújítást önálló jogorvoslatként te- érvénytelen; iv) az Emberi Jogok Európai Egyezményé- szik lehetővé, olyan okok alapján, melyek gyakor- nek megsértése esetén, ha az Emberi Jogok Európai Bí- latilag megegyeznek a rendes bírósági ítélet elleni rósága („EJEB”) megállapítja, hogy a kompenzáció nem perújítási okokkal (Franciaország, Svájc, Spanyol- elég és perújítás szükséges a sérelem orvoslásához. A ország); perújításra 3 hónapos szubjektív, illetve 10 éves objek- B) Azon jogrendszerek, melyek a Modelltörvény ér- tív határidőn belül van lehetőség, melynek megenged- vénytelenítési okait bővítik ki olyan okokkal, me- hetőségéről a rendes bíróság dönt, az esetleges új eljá- lyek megegyeznek a rendes bírósági ítélet elleni rást viszont a választottbíróság folytatja le. A nemzet- per újítási okokkal, vagy annál valamivel szűkebbek közi választottbírósági ítéletek vonatkozásában a sváj- (Ausztria, Csehország, Belgium, Lengyelország,); ci nemzetközi magánjogi kódex kezdetben nem tartal- C) Azon jogrendszerek, melyek a választottbírósági mazott perújítási okokat, azonban ezt a joggyakorlat ítélet elleni perújítási okokat nem szabályozzák kifejlesztette, és a fenti i) és ii) pont alatti eseteket a (Németország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia, Észtor- nemzetközi válaszottbírósági ítéletek vonatkozásában szág, Litvánia, Horvátország) is alkalmazza. 15 4.1. A CSOPORT – PERÚJÍTÁS ÖNÁLLÓ 4.1.3. Spanyolország JOGORVOSLATKÉNT MEGENGEDETT 16 A spanyol választottbírósági törvény a spanyol pol- 4.1.1. Franciaország gári perrendtartás 510. szakaszára utalással azon 17 per újítási okok felhívását teszi lehetővé választottbíró- A Francia polgári perrendtartás 1502. cikke a rendes sági ítélet ellen, mint rendes bírósági ítéletekkel szem- bírósági ítéletekkel azonos okokból teszi lehetővé a „ré- ben: i) lényeges új dokumentum kerül elő, melyet a fél 11 vision” jogintézményét a választottbírósági ítéletek vis maior, vagy a másik fél miatt nem tudott felhasznál- ellen. A polgári perrendtartás 595. cikke alapján perújí- ni; ii) büntetőeljárás megállapította, hogy a perben fel- tási okok i) a fél csalárd eljárása; ii) döntő dokumentu- használt bizonyíték hamis volt; iii) hamis tanúzásért el- mok visszatartása az ellenfél fél által; iii) a vizsgált do- ítélték a tanút, szakértőt iv) vesztegetés, megtévesztés, kumentumokat ítélettel hamisnak nyilvánítják; iv) a fenyegetés útján megnyert ügy; v) EJEB ítélete. A per­ tanúvallomásokat ítélettel hamisnak nyilvánítják. A újításra 3 hónapos szubjektív, illetve 5 éves objektív ha- választottbírósági ítélet elleni perújításra 2 hónapos táridő alatt van lehetőség. szubjektív határidő áll rendelkezésre. Az 1503. cikk szerint a perújításra a választottbírósági ítéletet hozó 4.2. B CSOPORT – PERÚJÍTÁSI OKOK tanács rendelkezik hatáskörrel, kivéve, ha nem tud ösz- AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉSI OKOK KÖZÖTT szeülni, ilyenkor a fellebbviteli bíróság (Cour d’Appel) tárgyalja az ügyet. 4.2.1. Ausztria 4.1.2. Svájc Az osztrák polgári perrendtartás 611. § (2) bek. 18 6. pontja érvénytelenítési okként utal a rendes bírósági Svájc szabályozása annyiban sajátos, hogy dualista rendszert követ a választottbírósági eljárásokkal kap- csolatban. Míg a hazai választottbírósági eljárásokat a 12 2008. december 19-i törvény a svájci polgári perrendtartásról. 13 1987. december 17-i törvény a svájci nemzetközi magánjogról. 14 A svájci jog „révision” jogintézménye szintén a magyar perújítással mutat rokonságot. 10 A Modelltörvényt elfogadó jogrendszerek teljes listája itt érhető el: 15 Bernhard Berger – Franz Kellerhals: International and Domestic http://www.uncitral.org/uncitral/en/uncitral_texts/arbitration/ Arbitration in Switzerland. Berne, Stämpfli Publishers 2015. 690–693. 1985Model_arbitration_status.html 16 2003.december 23-i 60. sz. spanyol törvény a választottbírásko- 11 A „révision” szó szerinti fordításban felülvizsgálatot jelent, de a dásról. francia jog „révision” jogintézmény jellegében és a jogrendszerben elfog- 17 2000. január 7-i 1.sz. spanyol törvény a polgári perrendtartásról. lalt helye alapján a magyar perújítással mutat rokonságot. 18 1895. augusztus 1-jei törvény az osztrák polgári perrendtartásról. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_3_ belív.indd 19 2018.12.05. 9:57:29

ítéletek elleni perújítást szabályozó 530. § (1) bek 1–5. let elleni klasszikus érvénytelenítési okokat teszik le- pontjaira, melyek az alábbi esetekben teszik lehetővé az hetővé, ugyanakkor nem szabályozzák az azok elleni választottbíróságí ítélet érvénytelenítését: i) hamisított perújítást sem önálló jogintézményként, sem úgy, hogy bizonyíték; ii) hamis vallomás (tanú, szakértő, fél); iii) az a perújítási okokat a választottbírósági ítélet elleni ér- ellenfél, vagy képviselőjének bűncselekménye útján ho- vénytelenítési perek okai közé „bújtatnák”. Ebbe a cso- zott választottbírósági ítélet; iv) bíró hivatali bűncselek- portba tartoznak a vizsgált országok közül az alábbiak: ménye; v) az ítélet alapjául szolgáló büntető ítélet hatá- Németország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, lyon kívül helyezése. A rendes bírósági ítélet elleni pe- Litvánia és Horvátország. Horvátország, mely valójá- rújítási okok ennél tágabbak, mivel azok között a fentie- ban a B és C csoport határán helyezkedik el, külön emlí- ken kívül még a „novum” és a „res iudicata” is szerepel. tést érdemel, így az alábbiakban részletesen csak ezen A érvénytelenítési per a fenti i)–v) okokra hivatkozással ország megoldását ismertetjük. 1 hónapos szubjektív és 10 éves objektív határidőben in- dítható meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. 4.3.1. Horvátország 4.2.2. Csehország A horvát választottbíráskodásról szóló törvény fősza- 23 bályként nem szabályozza a klasszikus perújítási okokat, Csehországban a választottbíráskodásról szóló tör- azonban kivételként – belföldi választottbíráskodás ese- 19 vény 31. cikk g) pontja – a cseh polgári perrendtar- tén – pont fordított megoldást alkalmaz, mint a magyar 20 tás perújítási okokat szabályozó 228. cikkére utalás- Vbtv. A horvát választottbíráskodásról szóló törvény 36. sal – szintén érvénytelenítési okként szabályozza az (5) cikke ugyanis egy olyan „opt­in” klauzulát tartalmaz, olyan tény, döntés, bizonyíték felmerülését, melyet a fél mely alapján a felek választottbírósági szerződésbe fog- hibáján kívül nem tudott érvényesíteni. A keresetindí- lalt kifejezett megállapodása esetén lehetőség van a vá- tásra 3 hónapos objektív határidőn belül van lehetőség lasztottbírósági ítélet érvénytelenítésére olyan tény, il- a rendes bíróság előtt. letve bizonyíték alapján, melyet a fél önhibáján kívül nem tudott érvényesíteni az alapeljárásban, de rá nézve ked- 4.2.3. Belgium vezőbb határozatot eredményezett volna. A választottbí- rósági ítélet érvénytelenítés 3 hónapos objektív hatá- 21 A belga polgári perrendtartás 1717. (3) b) iii) cikke ridőn belül kérhető ebben az esetben is, csakúgy, mint a szerint érvényteleníteni lehet a választottbírósági íté- klasszikus érvénytelenítési okok esetében. letet csalárdság esetén. Keresetindításra 3 hónap ob- jektív határidő áll rendelkezésre. A belga polgári per- 4.4. A VBTV. MEGOLDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE rendtartás 1133. cikke szerint a rendes bírósági ítéle- tek elleni perújítási okok ennél bővebbek, magukban 4.4.1. Nemzetközi összehasonlításban foglalják a csalás, a másik fél által visszatartott tények, a hamisnak bizonyult tanúvallomás, szakértői véle- A fenti nem teljes körű összehasonlítás alapján első mény, a res iudicata eseteit. ránézésre megállapítható, hogy találó Varga István megfogalmazása, aki az új magyar szabályozást „nega- 4.2.4. Lengyelország tív értelemben unikális”­nak aposztrofálja , hiszen a 24 Vbtv. az eljárásújítás bevezetésével a Modelltörvény ál- 22 A lengyel polgári perrendtartás 1206. (1) cikk 5–6 tal „járt útról” letérve egy olyan új útra tévedt, mely pontjai a választottbírósági ítéletek elleni indítható ér- nem jellemző sem a nagyobb kontinentális választott- vénytelenítési per okaként határozzák meg i) a bűncse- bíráskodási központokra (Franciaország, Svájc, Auszt- lekményen, vagy hamis, illetve hamisított dokumentu- ria), sem a Modelltörvényt követő egyéb európai orszá- mokon alapuló választottbírósági ítéletet, valamint ii) a gokra, feltehetően nem véletlenül. res iudicata esetét. Ezekben az esetekben az érvénytele- Az a jogalkotói megoldás ugyanis érthető, amely a nítési per – szemben a Modelltörvényben meghatáro- rendes bírósági ítéletekkel azonos feltételekkel engedi zott okok esetén irányadó 3 hónapos szubjektív határ- a perújítást a választottbírósági ítéletek ellen. Erre pél- idővel – 5 éves objektív határidőn belül indítható meg. da az ICC Nemzetközi Választottbíróságának székhe- lyet adó Franciaország, illetve a nemzetközi választott- 4.3. C CSOPORT – NINCSENEK PERÚJÍTÁSI OKOK bíráskodások egy másik kedvelt helye Svájc. Ezek a sza- SZABÁLYOZVA bályozások alkalmasak lehetnek arra, hogy a válasz- tottbíráskodás „belföldi” felhasználóit szólítsák meg, és A vizsgált jogrendszerek harmadik csoportját azon körükben népszerűsítsék a rendes bírósági úttal szem- országok képezik, melyek a Modelltörvény szellemét ben a választottbírósági utat, az eljárás gyorsasága „vegytiszta” formában követve a választottbírósági íté- mellett a választottbírósági ítéletek teljes körű utóla- gos korrekcióját biztosítva. Szintén érthetők azon nemzeti szabályozások, melyek a Modelltörvény érvénytelenítési okait bővítik néhány 19 216/1994. számú cseh törvény választottbírósági eljárásról és a vá- lasztottbírósági ítéletek végrehajtásáról. 20 1963/99. sz. cseh törvény a polgári perrendtartásról. 21 1967. október 10-i belga törvény. 23 A 88/2001 számú horvát törvény a választottbíráskosásról. 22 1964. november 17-i lengyel törvény a polgári perrendtartásról. 24 Varga István i. m. 8. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_3_ belív.indd 20 2018.12.05. 9:57:29

további okkal, melyek között szerepel valamennyi per­ ként leszögezhető, hogy Murányi Katalin fent idézett újítási ok, (pl. Csehország) vagy legalább azok a perújí- álláspontjával egyetértve a választottbírósági ítélet el- tási okok, melyek igazán súlyos jogsértés esetén lehető- leni perújítási okok normatív szabályozása önmagában séget adnak az utólagos korrekcióra (Ausztria, Belgium nem tekinthető rossz iránynak, különösen ha figyelem- Lengyelország). Ezek a nemzeti szabályozások viszony- be vesszük, hogy a közrend, mint kivétel jelenik meg lag rövid határidőn – jellemzően 1­3 hónapon – belül te- mind a New York­i Egyezményben, mind a Modelltör- szik lehetővé a választottbírósági ítélet utólagos kor- vényben, így annak a bírói gyakorlat általi kiterjesztő rekcióját, mely legalább időben illeszkedik a Modelltör- értelmezése legfeljebb szükségmegoldás, de nem lehet vény által az érvénytelenítési per megindítására java- helyes sem logikai, sem dogmatikai szempontból. Egy solt 3 hónapos határidőbe, illetve kivételesen, pl. bűn- újonnan bevezetett jogintézménytől azonban minimá- cselekmény esetén védhető az ennél hosszabb objektív lisan elvárható lenne, hogy az elmélet és gyakorlat kö- határidő is (Ausztria, Lengyelország). Végül érthető a zötti évtizedes szembenállást feloldja, illetve több gya- Modelltörvény „vegytiszta” megoldását átvevő nemzeti korlati problémát old meg, mint amit felvet. Ezek az el- szabályozás is, mely csak az érvénytelenítést teszi lehe- várások azonban az eljárásújítás kapcsán sajnos nem tővé választottbírósági ítéletekkel szemben (Pl. Német- teljesülnek. ország, Szlovénia, Szlovákia). Ezen utóbbi szabályozás Az eljárásújítás a klasszikus perújítási okok közül vitathatatlan előnye a külföldi felhasználók számára csak a „novum” esetkörét szabályozza, így a „res iudica- szóló azon üzenet, hogy az általuk ismert, megszokott ta” esete a korábbi – és az elmélet által kritizált – bírói szabályok, és kiszámítható keretek között pereskedhet- gyakorlat alapján továbbra is a „közrend” sérelmére nek idegen országban. Az a hazai jogalkotói megközelí- való hivatkozással lesz felhívható érvénytelenítési ok- tés azonban nem igazán érthető, amely egy olyan „sui ként, tisztán belföldi szituációkban is. A közrend foga- generis” perorvoslatot vezet be a választottbírósági íté- lom tisztázásának elszalasztása mellett az új szabályo- letek utólagos korrekciója céljából, mely (i) az egyéb- zás a hasonló helyzeteket is eltérően kezeli azáltal, ként követett Modelltörvény szabályozási logikája alól e hogy míg a” res iudicata” esetét 60 napos határidőn be- vonatkozásban kivételt enged, továbbá (ii) nem ismert a lül lehet érvényesíteni addig a másik klasszikus perújí- mértékadó európai gyakorlatban, s mégis célul tűzi ki a tási okot, a „novum” esetét a választottbírósági ítélet hazai választottbíráskodás nemzetközi versenyképes- közlésétől számított 1 éven belül. Ezen túlmenően a ségének fejlesztését.A tapasztalatok szerint „különu- „novum” fogalmát vizsgálva szembetűnő, hogy míg tas” nemzeti megoldásokat a nemzetközi felhasználók rendes bírósági ítéletek esetében nem csak az új tény, általában inkább óvatosan, kétkedve szokták szemlélni, illetve bizonyíték, hanem az alapügyben el nem bírált melyre jó példa Belgium választottbírósági reformja a bírósági, vagy hatósági határozat is képezhet perújítási 27 ’80­as években. A belga polgári perrendtartás 1985. évi okot , addig az eljárásújításra ezen utóbbi esetekben módosítása ugyanis kötelező szabályként kizárta a vá- úgy tűnik nincs lehetőség. Nagy kérdés, hogy a bírói lasztottbírósági ítéletek elleni érvénytelenítési per gyakorlat ezt az eltérést vajon miként értékeli majd, és megindításának lehetőségét abban az esetben, ha a fe- egy váratlanul előkerült hatósági, bírósági határozat lek nem rendelkeztek belgiumi illetőséggel. Noha a bel- alapján lehetőséget biztosít­e eljárásújításra a tény, il- ga jogalkotás ettől a reformtól azt várta, hogy vonzani letve bizonyíték fogalmának „tág” értelmezésével, vagy fogja Belgiumba a nemzetközi ügyfélkört, akik egyfokú a két normaszöveg összevetésével inkább a megszorító eljárásban, rendes bírósági felülvizsgálat lehetősége értelmezést fogadja el. További kérdés, hogy amennyi- nélkül remélhetik ügyük gyors és végleges elbírálását, ben a jogalkotó szerint a választottbírósági ítéletek az innovatívnak szánt szabályozás a gyakorlatban ke- utólagos korrekciója körében szabályozási hiány volt a vés kivételtől eltekintve inkább elriasztotta a külföldi „novum”, nehezen érthető, hogy a „crimen” esetkörét ügyfeleket attól, hogy Belgiumot válasszák választott- miért nem tekintette ugyanilyen hiánynak, különös te- 25 bíráskodás helyeként . A belga jogalkotó bő egy évti- kintettel arra a körülményre, hogy ez utóbbi klasszikus zeddel később 1998­ban korrigálta a tévedést és az ér- perújítási ok kapcsán nem beszélhetünk olyan kifor- vénytelenítési perről való lemondás kérdését a felek rott bírói gyakorlatról, mely annyira egyértelműen a privát autonómiájába utalta. közrend körébe sorolta volna ezen esetkört, mint a „res iudicata” esetét. Végül, de nem utolsósorban érdemes 4.4.2. Hazai szempontból néhány szót ejteni az eljárásújítás hatályba léptetésé- ről, mely szintén a kellően át nem gondolt jogalkotói Az eljárásújítást a hazai jogrendszer keretében vizs- hozzáállást tükrözi. A Vbtv. 65. § (1) bekezdésével a gálva elsődlegesen megállapítható, hogy ezen „sui ge- jogalkotó az eljárásújítást akként léptette hatályba, neris” perorvoslat a háború előtti magánjogunk jogtör- hogy azt a 2018. január 1. napját követően indult vá- téneti hagyományaiból nem vezethető le, mely nem lasztottbírósági eljárásokban is alkalmazni kell. Fenti- meglepően a máig érvényben lévő osztrák mintát kö- ek alapján az a helyzet állt elő, hogy mindazon gazdasá- 26 vette. Figyelmünket a jelenkorra fordítva kiindulás- gi szereplők jogvitájában is alkalmazandó lesz az eljá- 25 Bernard Hanotiau – Guy Block: The Law of 19 May 1998 Amending 784. cikk 8. pontja a rendes bírósági ítélet elleni perújítási okokat a vá- Belgian Arbitration Legislation. Arbitration International 15/1999. lasztottbírósági ítéletek esetében érvénytelenítési okként szabályozta. 97–99. 27 Ld. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 393. § 26 A Plósz-féle polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk a) bekezdését. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_3_ belív.indd 21 2018.12.05. 9:57:29

rásújítás, akik 2018. január 1. napja előtt kötöttek vá­ resztül tart fenn egy bizonytalan állapotot.A fentiek lasztottbírósági szerződést, és adott esetben éppen a alapján a szerző álláspontja szerint az alábbi javaslatok jogorvoslatok szűkebb köre miatt, a gyorsabb és végle­ fogalmazhatók meg az eljárásújítással kapcsolatban de ges döntésben bízva választották a rendes bírósági út lege ferenda: helyett a választottbírósági utat. Ezen esetekben az új 1. A „járatlan út” elhagyása, az eljárásújítás, mint sui Vbtv. gyakorlatilag jogszabállyal történő szerződésmó­ generis perorvoslatnak a magyar jogrendszerből dosítással egyenértékű, mely értelmetlen beavatkozás történő mielőbbi kivezetése. a felek privát autonómiájába. Az érintett felek számára 2. A választottbíráskodás kapcsán a klasszikus per- sovány vigasz, hogy elvileg utólag is módosíthatják a újítási okok közül egyetlen esetkör ötletszerű ki­ választottbírósági szerződésüket, kizárva az eljárás­ emelése helyett egy olyan teljes körű szabályozást újítás lehetőségét, mivel egy jogvita kialakulását köve­ nyújtani, mely összhangban áll az elméleti szerzők tően az egymással vitában álló felek már nagyon kevés álláspontjával és a nemzetközi gyakorlattal. kérdésben értenek egyet, és feltehetően az eljárásújí ­ 3. A teljes körű szabályozás jegyében a „res iudicata” tás kizárása nem lesz ezek között. és „crimen” esetkörét a választottbírósági ítélet el­ len indítható érvénytelenségi per okai között kel- lene kötelező jelleggel szabályozni. Ezzel a „res iu­ 5. ÖSSZEGZÉS dicata” esete kivezethető lenne a „közrend” fogal­ mából, mellyel egy lépést tennénk ezen fogalom A fentiek alapján nehezen látható, hogy a Vbtv. által tisztázásának irányába. A „crimen” érvénytelení­ bevezetett eljárásújítás hogyan segítené a jogalkotó ál- tési okként történő szabályozására pedig számos tal kitűzött célt, nevezetesen a magyar választottbírás­ példa van a nemzetközi gyakorlatban, így annak kodás nemzetközi versenyképességének fejlesztését. konkrét szabályozása a külföldi felhasználói kör Amikor nemzetközi ügyletek során a felek vitarendezé­ számára nem elriasztó jellegű. si fórumot választanak, elsősorban az eljárás gyorsasá­ 4. Ami pedig a „novum” esetkörét illeti, érdemes len­ ga, költsége és kiszámíthatósága képezik azokat az ne megfontolni a horvát szabályozást, mely a ma­ alapvető szempontokat, melyeket döntés előtt figye­ gyar alapállás ellenpontjaként a felek magán auto- lembe vesznek. Ezek tükrében nehéz válaszolni arra a nómiáját tiszteletben tartva egy „opt­in” klauzula kérdésre is, hogy egy külföldi fél számára miért lenne a keretében, kifejezett ilyen irányú választás esetén magyar választottbíráskodás mellett szóló érv, hogy a teszi lehetővé az új tényre, illetve bizonyítékra ala­ választottbírósági ítélet ellen rendelkezésre áll egy pított érvénytelenítési pert a választottbírósági olyan rendkívüli perorvoslat, mely (i) egyrészről nem ítéletek ellen. Ezen utóbbi – a felek választása ese­ illeszkedik a nemzetközi gyakorlatba, (ii) másrészről a tén alkalmazandó – esetkört pedig érdemes lenne hazai perorvoslati rendszerbe, (iii) harmadrészről a kiegészíteni az alapügyben el nem bírált új bírósá­ gazdasági életben szokatlanul hosszú ideig, 1 éven ke­ gi, vagy egyéb hatósági határozattal is. AZ ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜLI TÁRGYALÁSHOZ VALÓ JOG ÉS AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY KÜLÖN ELJÁRÁSAI ANTALI DÁNIEL GÁBOR alügyész (Békéscsabai Járási Ügyészség) 1. BEVEZETÉS az igazságszolgáltatás tekintélyét. Emiatt az eljárás 1 időszerűsége alapvető jogállami követelmény. A bünte­ Mai büntető igazságszolgáltatásunk egyik kardinális tő igazságszolgáltatás gyorsítása azonban nem járhat a és bizonyos szempontból vitatott területe az eljárás el­ tisztességes eljárás sérelmével, vagyis a hatékonyság húzódásának kérdése. Az igazságszolgáltatás a „legna­ nem állhat szemben a jogbiztonsággal. Ez némiképp el- gyobb bűnt” azzal valósítja meg, ha az elkövetett bűn­ lentmondásosnak hat, hisz a jogbiztonság a jogállami­ cselekményre csak évekkel később ad választ. A kése­ ság szerves része. A jogállamiság azonban nemcsak az delem veszélyezteti az eljárás sikerét, a kiszabott bün­ tetés, az alkalmazott intézkedés várhatóan képtelen lesz a megfelelő eredményt elérni, értelmét, hatékony­ 1 La�tár István: A fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárások idősze­ ságát veszti, vagyis rontja a nevelő hatást, és csökkenti rűségének vizsgálatáról. Ügyészek Lapja, 15. évf., 2008/4., 5. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_3_ belív.indd 22 2018.12.05. 9:57:30

elkövetett bűncselekmények minél eredményesebb ül- vagy sem, hanem az eljárás egészét vizsgálva bírálható 3 dözését követeli meg, hanem elvárja az államtól, hogy e el, hogy az alapjog sérült­e. Az Alkotmánybíróság a tevékenysége során tisztelje az alapvető jogokat és biz- 6/1998. (III. 11.) AB határozatában megállapította, tosítsa védelmüket. hogy a fair eljárás olyan minőség, amelyet az eljárás Az államnak a nemzetközi egyezményekből és a bel- egészének és körülményeinek figyelembevételével le- ső, alkotmányos normákból következően egyensúlyt het csupán megítélni. Ezért az eljárás lehet fair egyes kell teremtenie a tisztességes eljáráshoz való jog egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes rész- vetületei, így többek között a fegyverek egyenlőségé- letszabály betartása dacára méltánytalan, igazságta- nek elve, valamint az észszerű időn belüli tárgyaláshoz lan vagy nem tisztességes. [ABH 1998, 91., 95.] Az Al- való jog megvalósítása között. A normák megalkotása kotmánybíróság számos határozatában pontosította, során figyelemmel kell lennie az eljárás minél gyorsabb hogy konkrét esetben mi értendő tisztességes eljárás- 4 befejezése iránti össztársadalmi és természetesen ter- hoz való jogon. Bár munkám célja nem az Alkotmány- helti igényre, ez azonban nem járhat olyan megoldások bíróság gyakorlatának aprólékos bemutatása, e még- bevezetésével, amelyek miatt az eljárás már nem mi- sem lehet említést nélkül hagyni a 9/1992. (I. 30.) (ABH nősülne tisztességesnek. 1992, 59.) és a 11/1992. (III. 5.) AB határozatokban Az állam széles körű szabadsággal rendelkezik mind (ABH 1992, 77.) kifejtetteket. Az Alkotmánybíróság a jogi keretek kialakítása, mind az intézmények létre- döntéseiben ugyanis rámutatott arra, hogy a büntető- hozása területén, de számításba kell vennie az eljárás jogi garanciákat főszabályként abszolút érvényűnek te- időszerűségét érintő különböző tényezőket. Ide tarto- kinti, amelyekkel szemben más alapjog vagy alkotmá- zik az igazságszolgáltatásban részt vevő állami szervek nyos cél nem mérlegelhető. Ahogy az ártatlanság vélel- strukturális felépítése, külső és belső igazgatása, az ap- me nem, úgy az elévülés bekövetkezése sem tehető vi- parátus létszáma, szakképzettsége, a büntető igazság- szonylagossá. A büntetőjogi garanciák abszolút érvé- szolgáltatást kiszolgáló intézmények helyzete, a bünte- nye azzal indokolható, hogy a garancia egy mérlegelés tőeljárás rendszere, a kógens és diszpozitív normák eredményeként születik, további mérlegelésnek tehát aránya vagy éppen a külön eljárások léte. már nem lehet helye. 5 Az észszerű időben való tárgyaláshoz való jog gya- korlata kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy az Alkot- 2. A BÜNTETŐELJÁRÁS IDŐTARTAMÁNAK mánybíróság eddigi működése során kifejezetten e jog ALAPJOGI VONATKOZÁSAI sérelme miatt jogszabályt vagy bírói döntést még nem semmisített meg. Ennek okát pedig az Alkotmánybíró- 2.1. A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG ság egyik döntésének indokolásában találjuk. E szerint MINT ALAPJOG az Alaptv. védelmének legfőbb szerveként Az Alkot- mánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog részele- Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptv.) mét képező észszerű időn belül való elbírálás alaptör- XXVIII. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a tisztessé- vényi rendelkezéshez kapcsolódó alapjogvédelmi fel- ges eljáráshoz való jogról: mindenkinek joga van ahhoz, adatát nem tudja hatékonyan ellátni. Nem áll az Alkot- hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben mánybíróság rendelkezésére olyan törvényi jogkövet- a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, füg- kezmény, amelynek alkalmazása révén ennek a speciá- getlen és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tár- lis, Alaptv.­ben biztosított rendelkezésnek (alapjogi gyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. Ha részlete- részjogosítványnak) a sérelmét orvosolni tudná. Az sebben szemügyre vesszük az Alaptv. szövegét látható, észszerű időn belül való elbíráláshoz fűződő alaptörvé- hogy az alkotmányozó hatalom mit tekint a fair eljárás nyi rendelkezés sérelme sok esetben önmagában nem legjelentékenyebb elemeinek. Eszerint a tisztességes eljá- teszi a meghozott bírósági döntést alaptörvény-elle- ráshoz való jog magában foglalja a nyilvánosság elvét, a nessé, mivel az indítványozó jogát nem a bírói döntés bírósághoz való jogot, a törvény által felállított bíróság maga sérti, hanem az azt megelőző eljárás elhúzódása, követelményét, a pártatlan igazságszolgáltatás princípi- ezért az Alkotmánybíróság a döntést nem semmisíti umát, illetőleg az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való meg, és az észszerű idő követelményének sérelmét csu- jogot. E cikk lényegében megegyezik a Magyar Köztársa- pán jelezni képes [3024/2016. (II. 23.) AB határozat ság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (további- (ABH 2016, 843, 846­847)]. akban: Alk.) 57. §­a (1) bekezdésével, a hatályos alapnor- A testület érvkészletében és a határozatok indokolá- 6 ma mindössze az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való sában azonban megjelenik az e jogra való hivatkozás. jog kifejezett deklarálásával egészíti ki a szabályozást. 2 Ennek bizonyítéka, hogy az Alkotmánybíróság szerint A felsorolásból adódóan a tisztességes eljáráshoz az államnak a társadalommal szembeni alkotmányos való jog sajátossága, hogy annak kereteit garanciák so- kasága tölti ki tartalommal. Ennek legfőbb eredménye, hogy az esetek döntő többségében általában nem egyi- 3 Róth Erika: Az eljárási jogok. A tisztességes eljáráshoz való jog. In: kük betartása vagy be nem tartása fogja eldönteni, Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok, Budapest, Osi- ris Kiadó, 2008. 703. hogy az eljáró hatóságok tisztességesen jártak-e el 4 Ld. 58/1995. (IX. 15.) AB határozat [ABH 1995, 289.] 5 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdeti Magyarországon. Bu- dapest, Osiris Kiadó, 2001. 544. 2 Az Alk. 57. §­a (5) bekezdése ugyan utalt az észszerű időn belüli elbírá- 6 Ld. 67/1995. (XII. 17.) AB határozat [ABH 1995, 346.], 49/1998. (XI. lás követelményére, de arról csak a jogorvoslati joggal összefüggésben szólt. 27.) AB határozat [ABH 1998, 372.] / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_3_ belív.indd 23 2018.12.05. 9:57:30

kötelezettsége a büntető igény késedelem nélküli érvé- nek 1. pontja, mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzet- 8 nyesítése. Az Alk. nem rendelkezik kifejezetten a bün- közi Egyezségokmánya (továbbiakban PPJE) 14. cikké- tető igény észszerű időn belül való elbírálásának köve- nek c. pontja, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájá- telményeiről. A testület az egyszerűsítését szolgáló nak 47. cikke önállóan nevesítette, nevesíti azt. Az Em- jog intézmények alkotmányossági vizsgálata kapcsán beri Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) 9 azonban megfogalmazta, hogy a büntetőeljárás szabá- pedig kiterjedt gyakorlattal rendelkezik az EJEE jel- lyozásával szemben a jogállamiság normatív tartalmá- zett cikkének értelmezése kapcsán. ból és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alap- A Bíróság megállapította, hogy nem kizárólag – sőt jogból levezethető alkotmányos követelmény az állami nem is alapvetően – az eljárás időtartama dönti el, hogy büntető igény megfelelő időn belüli érvényesítése és el- az észszerű időtartamon belüli tárgyalás követelmé- bírálása. Ezekben a döntésekben hangsúlyt kapott az a nye teljesült­e. Ennek eldöntéséhez az ügy összes kö- tapasztalat, hogy a büntető igény elbírálásának elhúzó- rülménye mérlegelendő, így az ügy ténybeli és jogi bo- dása károsan befolyásolja a büntető igazságszolgálta- nyolultsága, a felek felróható perbeli magatartása, ille- tás működését és tekintélyét. A büntetőeljárás késedel- tőleg az érintett állam közhatalmi szerveinek az eljárás me jelentősen megnehezíti a bűncselekmény elköveté- elhúzódásával kapcsolatban tett vagy elmulasztott in- 10 sének és az elkövető kilétének bizonyítását, kedvezőt- tézkedései. Amennyiben az eljáró hatóságoknál nin- len hatással van a sértett jogaira és érdekeire, továbbá csenek indokolatlan üresjáratok, bonyolult ügyben, sok arra a nemkívánatos következményre vezet, hogy idő- vádlott vagy vádpont szerepel az eljárásban, az időtar- ben igen távolra kerül egymástól a bűncselekmény el- tama alapján hosszúnak tűnő eljárás sem sérti feltétle- követése és a büntetés megállapítása. [14/2004. (V. 7.) nül az EJEE­ben foglaltakat. Nem menthetik ki magukat AB határozat, ABH 2004, 241., 254.] viszont a részes államok azzal, hogy a hatóságok részé- Ha az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog sé- ről eljáró személyek hibája, tévedése okozta a késedel- relme megsemmisítést még nem is eredményezett, de met, sőt olyan körülményre sem lehet eredményesen az Alkotmánybíróság a 49/1998. (XI. 27.) AB határoza- hivatkozni, mint az igazságszolgáltatás átszervezésé- tában (ABH 1998, 372.) a gyorsítással szemben az al- ből, jogszabályváltozásokból eredő problémák, az eljá- kotmányos garanciák mellett tette le a voksát. A döntés ró bírók személyében bekövetkezett akár többszöri szerint a testület egyrészről a büntető felelősségre vo- változás. Ennek a „sikertelenségnek” az az oka, hogy az nás egyszerűsítéséhez és gyorsításához fűződő alkot- egyezményhez való csatlakozás az államokat arra köte- mányos érdekeket, másrészről az alkotmányban kifeje- lezi, hogy igazságszolgáltatási apparátusukat egyez- zetten biztosított, a büntető igény érvényesítése esetén ménykonform módon alakítsák ki és működtessék. Eb- az egyéneket megillető alapvető jogokat és az egyéb ga- ből adódóan a bepanaszolt állam felelős azért is, ha az ranciális eljárási szabályok megtartásához fűződő ér- eljárás részt vevőit nem szorította rá kötelezettségeik dekeket mérlegelte. Ez alapján arra a következtetésre időben történő teljesítésére. 11 jutott, hogy az előbbiek aránytalan és indokolatlan el- Sajnálatos módon a Bírósághoz benyújtott kérelmek sőbbséget kaptak az utóbbiakkal szemben, amikor a többségében az EJEE 6. cikk 1. pontjának megsértésére törvényalkotó a vétségi eljárásban eljárás-ökonómiai hivatkoznak, amelyet – a Magyarországot sújtó ítéletek megfontolásokból csupán egyetlen esetre korlátozta a számára figyelemmel – a Bíróság általában alaposnak 12 relatív eljárási szabálysértés miatti kasszáció lehetősé- talál. Emiatt az eljárás gyorsításának kérdése tovább- gét (ABH 1998, 379). ra is állandó napirenden szerepel mind a politika, mind A testület a 2/2017. (II. 10.) AB határozatban alkot- a szakma asztalán. mányos követelményt is megfogalmazott, amikor is az egyedi döntésekkel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán kimondta, hogy ha a bíróság a terhelt- tel szemben alkalmazott büntetőjogi jogkövetkez- ményt az eljárás elhúzódása miatt enyhíti, akkor e 8 Az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómá- tényt, valamint az enyhítés mértékét az indokolásnak ban, 1950. november 4­én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc ki­ egészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény. rögzítenie kell (ABH 2017, 31, 31). 9 Ld. Baggetta v. Italy (10256/83, Judgement of 25, June 1987), Scopel- liti v. Italy (15511/89, Judgement of 23 November 1993), Mitap and Müf- 2.2. AZ ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜLI TÁRGYALÁSHOZ tüoglu v. Turkey (15530/89, 15531/89, Judgement, 25 March 1996], Pé- VALÓ JOG lissier and Sassi v. France (25444/94, Judgement, 25 March 1999) 10 Nagy Anita: A tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Euró- pai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös te- Említettem, hogy a hatályos Alaptv. kiegészítette az kintettel az észszerű határidő követelményére. Debreceni Jogi Műhely, Alk. korábbi normaszöveget, e módosítás azonban 2011/8. [http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2011/tisz- tesseges_eljarashoz_valo_jog_esszeru_hatarido_kovetelmenye/ (utolsó alapvetően szimbolikusnak tekinthető, hisz az ész­ megnyitás: 2018. szeptember 29.)] szerű időn belüli tárgyaláshoz való jogot jogrendsze- 11 Róth i. m. 712–713. rünk eddig is ismerte, mivel mind az Emberi Jogok 12 Ld. Bodon v. Hungary (16412/05, Judgement, 30 October 2007), 7 Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 6. cikké- Kálovits v. Hungary (26958/04, Judgement, 30 October 2007), Sárközi v. Hungary (40354/04, Judgement, 27 November 2007), Kulcsár v. Hungary (37778/04, Judgement, 24 January 2008), Győző Nagy v. Hungary (38891/06, Judgement, 30 March 2010), Medgyes and Rusz v. Hungary 7 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1996. december (14308/07, Judgement, 8 June 2010), Hesz v. Hungary (39382/06, Judge- 16­án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmá- ment, 30 November 2010) és Potapenko v. Hungary (32318/05, Judge- nya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet ment, 01 February 2011). / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_3_ belív.indd 24 2018.12.05. 9:57:30

3. A BE. ÉS AZ ELJÁRÁS IDŐSZERŰVÉ 4.1. BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS TÉTELÉNEK ESZKÖZEI A bíróság elé állítást bár különböző elnevezéssel, de A büntető igazságszolgáltatás elhúzódásának szá- valamennyi modern jogrendszer büntetőeljárás jogi 16 mos veszélyforrása van, amelyek más és más garanciák kódexe ismeri. Az általános perrendi szabályoktól megteremtését várják el a jogalkotótól. A törvényho- való eltérés jogpolitikai indoka az eljárás gyorsítására, zásnak kezelnie kell a terhelt, a védő, illetőleg az eljárá- egyszerűsítésére, észszerűsítésére és a költségkímé- si szereplők meg nem jelenésének eseteit, az elővezeté- lésre való törekvés. E célok elérése azonban bizonyos sek teljesítésének elmulasztását, az eljárásban részt garanciák korlátozását, így a védelemhez való jog érvé- vevő állami intézmények hanyagságait, a szakvélemé- nyesülése szempontjából jelentékeny előkészítő szak 17 13 nyek, megkeresések teljesítésének késedelmét. A kü- hiányát, vagy épp a szóbeli vádemelést eredményezi. lönböző veszélyforrásokra változatos megoldásokat A tárgyalás előkészítése során a bíróságnak számos kell keresni, ezért a büntetőeljárásról szóló 2017. évi olyan feladata van, amelyek garanciális jelentőséggel XC. törvény (a továbbiakban: Be.) is számtalan olyan bírnak a tisztességes eljárás védelme kapcsán. Az EJEE jog intézményt ismer, amelyek elsődlegesen vagy átté- 6. cikke szabályozza a fair eljárás alapvető standardjeit, telesen, de az eljárás időszerűségének biztosítását szol- amelyek közül a 3. pont a)–c) alpontjai relevánsak tanul- gálják. Ide sorolhatók a határidők alkalmazása, a so- mányommal összefüggésben. A Konvenció e körben rög- ronkívüliség, az elhúzódás miatti kifogás, a kényszer­ zíti a vádról történő megfelelő tájékoztatás, a védekezés- intézkedések, az elterelést szolgáló eszközök, illetve a hez szükséges idő és lehetőség biztosításának kötele- külön eljárások. zettségét, illetőleg a személyes vagy képviselő útján tör- ténő védekezés megteremtésének feladatát. A magyar jogalkotó az első két követelménynek a tárgyalás előké- 4. KÜLÖN ELJÁRÁSOK A MAGYAR szítése során oly módon felel meg, hogy az általános per- BÜNTETŐELJÁRÁS JOGI KÓDEXBEN rendben a bíróság feladatává teszi a vádirat kézbesíté- sét, illetőleg a bizonyítási indítványok megtételére való Az általános perrend mellett a Be. ismer olyan alterna- felhívást. Mindemellett a bíróság a vádirat közlésével tív eljárási formákat, az ún. külön eljárásokat, amelyek- egyidejűleg tájékoztatja a vádlottat eljárási jogosultsá- nek részbeni rendeltetése az eljárás gyorsítása. A külön gairól, így a védő meghatalmazásának lehetőségéről. Bí- eljárások létének oka azonban nem mindig az észszerű róság elé állítás esetén az előkészítő szak hiányzik, a bí- időn belüli tárgyaláshoz való jog biztosítása, hisz a ma- róság feladatait az ügyészség teljesíti. Emellett bíróság gánvádas, a pótmagánvádas, a katonai vagy a fiatalkorú- elé állítás esetén vádirat nem készül, az ügyészség szó- akkal kapcsolatos perrend különös voltát az állam bün- ban emel vádat és azt egy feljegyzésben rögzíti. Önmagá- tetőigényének átengedése és az elkövetői kör sajátossá- ban ugyan a szóbeli vádemelés még nem jelentené a vé- ga alapozza meg. Emiatt munkám szempontjából a bíró- delemhez való jog sérelmet, azonban a 25/1991. (V. 18.) ság elé állítás, a büntetővégzés meghozatalára irányuló, AB határozatra tekintettel a vád pontos ismerete a ter- a távollévő terhelttel szembeni eljárás, az egyezség és az helt alapvető joga, ezért a jogintézmény alkalmazása kö- eljárás a határzárral kapcsolatos bűncselekmények ese- rültekintést igényel. Az Alkotmánybíróság a jelzett hatá- tén processzusok bírnak jelentőséggel. rozatában leszögezte, hogy mivel a vádiratban foglaltak A külön eljárások létükből, rendeltetésükből adódóan képezik a bíróság eljárásának és ítélkezésének ténybeli mindig is magukban hordozták azt a megnyugtatóan alapját és jelölik meg a vád által felhasználni kívánt bizo- aligha feloldható dilemmát, hogy meddig lehet elmenni a nyítási eszközöket, a vádirat „birtoklása” alapvető fon- gyorsítás és az egyszerűsítés útján az alapvető garanci- tosságú a tárgyalásra felkészüléshez mind a terhelt, ák sérelme nélkül. Mi az egyébként szükségszerűen fel- mind a védő számára. [25/1991. (V. 18.) AB határozat, merülő egyszerűsítés ára és ez nem túl magas­e a remélt ABH 1991, 414, 416.] 14 eredményhez képest. A törvény úgy próbálja feloldani A tárgyalás előkészítésének hiánya és a szóbeli vád­ ezt az ellentmondást, hogy egyrészt szigorúan meghatá- emelés, tehát a védelemhez való jog szempontjából je- rozza és korlátozza az egyszerűsítés feltételeit és ese- lentékeny részjogosultságokat korlátoznak, ezért a bí- tükben bizonyos ellensúlyokat igyekszik építeni a rend- róság elé állítás alkalmazását szigorú keretek közé kell szerbe. Egyetértve Tarr Ágnes gondolataival és némi- szorítani. E feltételeket részben a Be. 723. és 724. §-ai képp puritánul azt is mondhatnánk, hogy olyan eljáráso- tartalmazzák és előírják, hogy a terheltet tíz évnél nem kat kell kialakítani, amelyek esetében a törvény által fel- súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetén le- állított garanciák kizárják az ügyészi önkény lehetősé- het bíróság elé állítani, ha az ügy megítélése egyszerű, gét, de biztosítják, hogy egy enyhébb megítélésű ügyben a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a vádlott beis- 15 a lehető leghamarabb döntés születhessen. merő vallomást tett vagy tetten érték. A jelzett kritéri- umok feltételül szabása mögött egyértelműen az az elvi megállapítás húzódik, hogy egy egyszerűbb megítélésű Nagy Anita: A büntetőügyek elhúzódásának okai. Publicationes Uni- 13 versitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica. 2008. Tomus 26/2. 521. 14 Bánáti János et al.: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft., 2003, 459. 16 Ld. Nagy Anita: Összehasonlító büntető­eljárásjog, különös tekin- 15 Tarr Ágnes: A büntetőeljárás egyszerűsítésének alkotmányjogi tettel a külön eljárásokra. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sec- kérdései, különös tekintettel az úgynevezett külön eljárásokra. Collectio tio Juridica et Politica, 2009, Tomus 27/2. 429. Iuridica Universitatis Debreceniensis, 5. évf. 2005/5. 238. 17 Ld. 25/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 414. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_3_ belív.indd 25 2018.12.05. 9:57:30

ügyben a védekezéshez való felkészüléshez nincs szük- 4.2. ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL ség annyi időre mint egy bonyolultabb ügyben, kivált- SZEMBEN képp, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a ter- helt beismerte a bűncselekmény elkövetését vagy a A védelemhez való jog egyik jelentékeny eleme, hogy közben tetten érték. Természetesen önmagában e kö- az eljárás során a terhelt részére biztosítani kell a véde- vetelmények a jogkorlátozást még kellőképpen nem el- kezés lehetőségét, amely történhet akár személyesen, lensúlyoznák, ezért további garanciákra, így a védő kö- akár védő igénybevételével. E jog érvényesülését – a vé- telező részvételére van szükség. dekezés kötelezettségének előírása nélkül – a Be. pél- Az előbbiekben az EJEE­re koncentrálva azt vizsgál- dául akként biztosítja, hogy a terhelt tárgyaláson való tam, hogy vajon a Be. hatályos szabályai valóban elég- részvételét – főszabályként – kötelezővé teszi, a távol- séges garanciát jelentenek az eljárás tisztességes voltá- maradás joga pedig garanciákhoz, így megfelelő tájé- nak megóvásához. Még ha röviden is, de értékelnem koztatás, kézbesítési megbízott nevezése, abszolút ha- kell azonban a bíróság elé állítás határidejének a szabá- tályon kívül helyezési okhoz van kötve. lyozását is. A bíróság elé állítás lényege akként foglal- Az Alkotmánybíróság a már említett 14/2004. (V. 7.) ható össze, hogy a bűncselekmény elkövetését rögtön, AB határozatában elvi jellegű megállapításokat tett. A de legalábbis minél hamarabb felelősségre vonás kö- testület határozatában leszögezte, hogy a terhelt távol- vesse. Minél távolabb esik egymástól a két időpont an- létében történő eljárás és határozathozatal lehetősége nál kevésbé szükségeltetik a gyorsított eljárás igénybe- – mint jogintézmény – nem alkotmányellenes, nem el- vétele. A jogalkotó többször is észlelte a problémát és a lentétes az Alk. 2. § (1) bekezdésében normatívan meg- jogintézmény kiterjesztése érdekében folyamatosan határozott jogállamiság és az alkotmányos büntetőjog tágította a kereteket. A módosítások eredménye pedig követelményeivel. […] Az Alkotmánybíróság több hatá- az lett, hogy a bíróság elé állítást abban az esetben is rozatában következetesen képviselte azt az álláspontot, alkalmazni lehet, ha – a kihallgatás időpontjából követ- hogy a büntető igény érvényesítésének kockázata az ál- kezően – az elkövetés és a tárgyalás között akár évek is lamot terheli. A büntető igény elévülési szabályai visz- elteltek. Ennek oka pedig az, hogy bár a Be. 385. § (1) szamenőleges módosítására irányuló törvényhozói tö- bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz a nyomozó rekvések kapcsán állapította meg az Alkotmánybíró- hatóság és az ügyész számára a gyanúsított kihallgatá- ság, hogy nem hárítható az elkövetőre annak terhe, sa tekintetében, de a bizonyítékok rendelkezésre állá- hogy az állam mulasztása miatt a büntetőeljárás ideális sának megítélése jelentős mozgásteret biztosít a jogal- célja, az igazságos és rendeltetését betöltő büntetés ki- kalmazónak, ezáltal bizonytalanná téve a felelősségre szabása nem teljesülhet. [14/2004. (V. 7.) AB határozat, vonás konkrét időpontját. Tagadhatatlan, hogy a jogal- ABH 2004, 241, 253–255] A terhelt távollétében folyta- kotó szabad választásának körébe tartozik a határidő tott eljárás alkotmányossági megítélése szempontjából kezdőidőpontjának és tartamának meghatározása, fontos sajátossága, hogy az eljárás egyes szakaszaiban hisz ez a körülmény a tisztességes eljárás sérelmével vagy az egész eljárás folyamán hiányzik a tisztességes nem jár. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a bíróság elé eljárás és a védelemhez való jog egyik lényeges eleme: a állítást kiszámíthatóbb keretek közé kellene szorítani. terhelt személyes joggyakorlásának és személyes véde- Egyetértek, tehát Hevér Tibor azon megállapításával, kezésének lehetősége. Ennek ellensúlyozására a külön hogy a kezdőnapnak egy bizonytalan időpontban bekö- eljárásra való áttéréstől kezdve kötelező a védő közre- vetkező eljárási aktushoz (a gyanúsított kihallgatásá- működése, az eljárás jogerős befejezése előtt kérelemre hoz) rendelése nem feltétlenül szolgálja az időszerűség az elsőfokú tárgyalás megismétlése az eljárás jogerős – ebben az eljárástípusban immanens módon érvénye- befejezése után – kérelemre – perújítás elrendelése. 18 sítendő – követelményét. Mindazonáltal ahhoz, hogy az eljárás tisztességes minő- A hatályos Be. a korábbi, a büntetőeljárásról szóló sége megmaradjon, továbbá a védelem jogának szük- 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) szabá- ségképpeni korlátozása pedig arányos legyen, a terhelt lyozásához képest számtalan pozitív változást hozott. távollétében történő eljárás szabályaiban a kivételesség Így egyrészt tettenérés esetén a bíróság elé állítást már és az átmenetiség követelményeinek kell érvényesülni- nem a kihallgatás, hanem az elkövetés időpontjához ük. [14/2004. (V. 7.) AB határozat, ABH 2004, 241, 258] köti, másrészt a határidőt is lerövidítette. Előrelépés- A jelzett ügyben a testület megállapította, hogy a tisz- nek tekinthető, hogy végre nem csak legfőbb ügyészi tességes eljáráshoz és a védelemhez való jogból az kö- utasítás, hanem az eljárási törvény maga rögzíti a fel- vetkezik, hogy a büntető hatóságok csak akkor lehetnek jegyzés tartalmi elemeit és pontosabban határozza feljogosítva az ilyen eljárásra, ha olyan adatok birtoká- meg az ügyészség kötelezettségeit a tárgyalás előkészí- ban vannak, amelyekből megalapozottan lehet követ- tése során. keztetni a terhelt rosszhiszemű, az igazságszolgáltatás elkerülését célzó magatartására. [14/2004. (V. 7.) AB határozat, ABH 2004, 241, 259] A testület később újra foglalkozott a külön eljárással és a korábbi döntésére támaszkodva a külföldön ismert helyen lévő terhelttel kapcsolatos eljárás normáit a 166/2011. (XII. 20.) AB 18 Hevér Tibor: Rendhagyó nyomozási bíró? A bíróság elé állítás jelene határozatában alkotmányellenesnek találta (ABH 2011, és jövője. Debreceni Jogi Műhely, 2012/2. [http://www.debrecenijogimu- 545). Bár más okokból és összefüggések alapján, de a hely.hu/archivum/2_2012/rendhagyo_nyomozasi_biro/ (utolsó meg- távollévő terhelttel kapcsolatos eljárás szabályait az nyitás: 2018. szeptember 29.)] / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_3_ belív.indd 26 2018.12.05. 9:57:30

Alaptv.­nek megfelelőnek találta a 22/2014. (VII. 15.) AB gyalásról lemondás a büntetőeljárás bírósági szakaszá- határozatában, amikor is a másodfokú eljárás speciali- nak egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló olyan jogin- tásait mérlegelte (ABH 2014, 611). tézmény, amelyben az állam lehetőséget teremt a bün- A testület döntéseit figyelembe véve, a hatályos eljá- tetőeljárás alá vont személy rendelkezési jogának érvé- rási normák már részben összhangban állnak a jelzett nyesülésére a bírósági eljárás formájának megválasz- alkotmányos követelményekkel. A Be. a távollévő ter- tásában. A terhelt nem az ellene emelt vádnak a törvény helttel szembeni eljárás két típusát különbözteti meg: által felállított független és pártatlan bíróság általi az egyik esetben a jogintézmény alkalmazására akkor nyilvános elbírálásáról mond le, hanem csupán arról, van mód, ha a terhelt rosszhiszeműen kivonta magát az hogy a bíróság az ellene emelt vádról a kontradiktórius eljárás alól és a hatóság elé állítása nem vezetett ered- tárgyalás keretében lefolytatott teljes körű bizonyítás 19 ményre, míg a másik esetben a terhelt külföldön is- alapján, az általa közvetlenül megvizsgált bizonyítékok mert helyen tartózkodik, azonban a nemzetközi, illetve egyenként és összességükben történő értékelése után európai bűnügyi együttműködés intézményei nem ve- döntsön. A testület kimondta, hogy a tárgyalásról le- 20 zethetnek, nem vezettek eredményre. A kivételesség mondás jogintézménye – figyelemmel a nyilvános tár- mellett az átmenetiséget is biztosítja a jogalkotó azál- gyalás alkotmányos joga tekintetében az alkotmányos tal, hogy a Be. 751. és 752. §­ai a bizonyítási eljárás önrendelkezési jog eljárási vetületét képező rendelke- megnyitását, a vádlott kihallgatását, illetve eljárási zési jog elismerésére, valamint e rendelkezési jog gya- cselekmények elvégzését írják elő. korlását övező, a tisztességes eljáráshoz való jogot biz- A Be. hatályos szabályozása az Alaptv.­nek megfelelő- tosító eljárási garanciákra – nem sérti az Alkotmány en szabályozza azon esetet, amikor a terhelt rosszhi- 57. § (1) bekezdésének második fordulatát. (…) A tár- szeműen kivonta magát az eljárás alól és részvétele gyaláshoz való jog alkotmányos alapjogáról, ezen belül ezért nem biztosítható. Kritikával illethető azonban a a bíróság által közvetlenül felvett teljes körű bizonyí- kódex másik megoldása, mivel az továbbra is ellentét- táshoz való jogról le lehet mondani; a lemondásnak ben áll a tisztességes eljáráshoz való joggal. Ahogy nincs az Alkotmányból levezethető akadálya, azaz ugyanis az Alkotmánybíróság a 166/2011. (XII. 20.) AB nincs indok arra, hogy az alkotmányos alapjog tekinte- határozatában megfogalmazta: a szabályozás csak ab- tében a terhelt rendelkezési joga eleve kizárt legyen. A ban az esetben egyeztethető össze az EJEE­vel, ha a kül- terhelt tárgyaláshoz való joga nem tartozik az olyan ab- földön ismert helyen tartózkodó terhelt szökésben van, szolút alkotmányos eljárási jogok közé, mint az ártat- azaz tudatosan vonja ki magát az igazságszolgáltatás lanság vélelme vagy a tisztességes eljáráshoz való jog. alól, illetve ha egyértelműen lemondott a tárgyaláson [422/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1316, 1317– való részvételi jogáról, és ha a szökésben lévő terhelt 1318] Az Alkotmánybíróság emellett a tárgyalásról ellen távollétében kimondott ítélettel szemben perújí- való lemondást az emberi méltósághoz való jogból kö- tásnak van helye, elfogatása esetén (ABH 2011, 545, vetkező alkotmányos önrendelkezési szabadság eljárá- 573). A Be. 755. §-a azonban az európai vagy nemzetkö- si vetületének titulálta. A bírói út igénybevétele ugyan- zi együttműködés hiányát, visszás működését is eljárá- is az igény jogosultja számára jogi lehetőség, s egyedül si alapnak tekinti, ami nem felel meg a kivételesség kö- ő jogosult eldönteni, élni kíván­e ezzel az alaptörvény- vetelményének. ben biztosított jogával. Ezzel az indokkal találta alkot- mányellenesnek az Alkotmánybíróság – az 1/1994. (I. 4.3. EGYEZSÉG 7.) AB határozatában (ABH 1994, 29.) – a polgári eljá- rásban az ügyész általános perindítási, fellépési, felleb- A korábbi tárgyalásról lemondás, jelenlegi nevén bezési és a jogerős ítélet felülvizsgálatára irányuló ál- egyezség egy, a gyakorlatban kevésbé alkalmazott jog­ talános indítványozási jogát. 22 intézménye büntető eljárásjogunknak. Az egyezség in- Fontos még a Bíróság gyakorlatára is utalni, amely tézménye, amely több­kevesebb hasonlóságot mutat az szerint a bírósági eljáráshoz való jogból következik, amerikai vádalku (plea bargaining) egyik típusával hogy az egyén a bíróság döntését követelheti meg má- 21 (sentence bargaining) az eljárás gyorsítását oly mó- sokkal szembeni jogvitája esetén. A bíróság döntéséhez don biztosítja, hogy a terhelt beismeréséért cserébe el- való jogosultság az érintett személyt arra is feljogosít- tekint a költséges és hosszadalmas tárgyalástól. ja, hogy e jogról lemondjon, a lemondásnak viszont Az egyezség alapján folyó eljárást a bírósági tárgya- semmiféle kényszerelemet nem szabad tartalmaznia. lás hiánya különbözteti meg az általános perrendtől, a Így például a strasbourgi gyakorlat szerint, ha a bírói út bíróság nyilvános ülésen dönt arról, hogy a vádlott kö- igénybevétele a jogosult számára komoly joghátrány- vetett­e el bűncselekményt. A tárgyaláshoz való jog nyal járt volna, a lemondás nem egyeztethető össze az azonban a tisztességes eljáráshoz való jog egyik leg- egyezmény követelményeivel. 23 főbb garanciális eleme. Az Alkotmánybíróság a Az egyezség elődjének, a tárgyalásról lemondás elvi 422/B/1999. AB határozatában kimondta, hogy a tár- alapjainak vizsgálatán túlmenően az Alkotmánybíró- ság áttekintette az eljárás tisztességes voltát garantáló részletszabályokat, amelyeket alkotmány konformnak 19 Be. CI. Fejezet. 20 Be. CII. Fejezet. 21 Ld. Bóka János: ’To delay justice, is injustice’ – Az észszerű időtar- tam követelményének összehasonlító vizsgálata. in: Badó Attila (szerk.): 22 Róth i. m. 705. A bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és a politika. Összehasonlító 23 Róth i. m. 705., illetve l. Deweer v. Belgium (6903/75, Judgment of jogi tanulmányok. Budapest, Gondolat Kiadó, 2011. 142. 27 February 1980) / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_3_ belív.indd 27 2018.12.05. 9:57:30

tekintett. E körben ki kell emelni a testületnek azt a fűződő érdek már a vádlott oldalán szűnik meg. Kérdé- megállapítását, hogy az eljárás tisztességességét bizto- ses, hogy miért ismerje be a bűnösségét a terhelt már az sító részgaranciák között felértékelődnek azok – az előkészítő ülésen, ha ezt később, az eljárás elhúzódása ügyészség alkotmányos szerepén alapuló – törvényi esetén is megteheti, amikor a beismerés mellett már az rendelkezések is, amelyek az ügyészt a közvádlói funk- időmúlásra is hivatkozhat. További problémát okoz az cióban is kötelezik a terhelt érdekeinek védelmére is, hogy ha a terhelt a bűnösségét beismeri, de a tárgya- [422/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1316, 1321]. lásról nem mond le, az eljárást ugyanúgy az általános 24 A magyar „vádalku” intézményének is immanens fel- szabályok szerint kell lefolytatni, amikor is a fellebbe- tétele, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beis- zési jog sem korlátozott. merje, de az ilyen tartalmú vallomás önkéntességének és hitelt érdemlőségének megítélése nemcsak a bíró- 4.4. BÜNTETŐVÉGZÉS MEGHOZATALÁRA ságtól, de az ügyésztől is körültekintést igényel. Az IRÁNYULÓ ELJÁRÁS Alaptv. ugyan az ügyészségre alapvetően, mint az ál- lam büntetőigényének érvényesítőjére tekint, azonban Az egyezséghez hasonlóan a büntetővégzés megho- az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme e zatalára irányuló eljárás esetén a bíróság nem tárgya- szervezetnek is alkotmányos kötelezettsége. láson dönt a terhelt büntetőjogi felelősségről. Amíg A Be. újításai közül talán az egyik legfontosabb az, azonban egyezség esetén a bíróság nyilvános ülésen hogy az egyezséget már az ügyészség és a védő is kez- határoz, azaz a terhelttel személyesen is találkozik, deményezheti. A hatályos rendelkezéseket értékelve büntetővégzés meghozatalakor ez hiányzik. Jelenté- azonban sajnos azt kell mondanom, hogy a bizakodás keny különbség, hogy míg az eljárásnak az egyezség ellenére az egyezség alkalmazása sem lesz elterjed- szabályai szerinti lefolytatásához a terhelt és az ügyész tebb, mint a tárgyalásról való lemondás volt. Az igazi egyetértése szükség, addig a bíróság az ügyész indítvá- problémát az egyezség, mint külön eljárásnak az általá- nyának hiányában hivatalból, tárgyalás mellőzésével is nos perrendhez fűződő – konkurens – viszonya adja. A hozhat döntést. Be. 499. §­ának (2) bekezdéséből következően az álta- Az Alkotmánybíróság a 67/1995. (XII. 7.) AB határoza- lános szabályok szerint a bíróságnak valamennyi bün- tában a tárgyalás mellőzésének szabályait a pártatlan tetőügyben előkészítő ülést kell tartania. Az előkészítő bírósághoz való joggal való összefüggésben is vizsgálta. ülés azzal tudja az eljárás gyorsítását szolgálni, hogy le- A testület kimondta, hogy nem sérti a pártatlan bíróság- hetővé teszi, hogy a vádlott a bűnösség beismerésével a hoz való alkotmányos alapjogot az, hogy a „tárgyalás költséges és hosszadalmas eljárás alól szabaduljon. A mellőzése” külön eljárásban az iratok alapján büntetést külön eljárás és az előkészítő ülés esetében is azonos, kiszabó bíró folytatja le az elsőfokú tárgyalást, ha a felek hogy az eljárás gyorsítása a terhelt beismerő vallomá- az iratok alapján hozott határozatban nem nyugszanak sától és a tárgyalásról való lemondástól függ. Van azon- meg és a tárgyalás tartását kérik [67/1995. (XII. 7.) AB ban egy rendkívül jelentős különbség a két eljárásrend határozat, ABH 1995, 346, 347]. A testület bár döntésé- között. Mégpedig az, hogy a Btk. 83. §­ának (1) bekez- ben a jogintézmény történeti előzményeivel és a nemzet- dése kizárólag az egyezség alkalmazása esetén bizto- közi vonatkozásaival is foglalkozott, azonban azt más sítja az enyhébb szankciókat. összefüggésben nem értelmezte. A terhelt valóban érdekelt a külön eljárás indítványo- Nyilvánvaló, hogy a büntetővégzés meghozatalára zásában, azonban kétséges, hogy ugyanez az ügyészség irányuló eljárás intézményének az Alaptv.-nyel való oldalán is fennáll-e. A nyomozó hatóságnak és az összhangja önmagában az Alkotmánybíróságnak a tár- ügyésznek továbbra is teljes körű nyomozást kell le- gyalásról lemondás kapcsán részletezett megállapítá- folytatnia, amely után felmerül a kérdés, hogy miért ál- sai alapján nem ítélhető meg, de az abban foglaltak se- lapodjon meg az ügyész és biztosítsa ezzel az enyhébb gítségül szolgálhatnak. A testület az idézett döntése ér- joghátrány alkalmazását, ha legfeljebb a másod­ vagy telmében a tárgyaláshoz való jog nem tekinthető ab- harmadfokú eljárást tudja megspórolni? Az eddigi jog­ szolút jellegű jognak, ezért amennyiben a korlátozás gyakorlatból kiindulva kétséges, hogy megváltozik­e szükséges és arányos, úgy az alkotmányosnak is tekint- az ügyészségnek e külön eljáráshoz fűződő viszonya. hető. A teszt alkalmazása szempontjából a szükséges- Abban az esetben pedig, ha az ügyészség az egyezséget séget az eljárás időszerűségéhez fűződő jog alapozza nem fogadja el és vádat emel, akkor a gyorsításhoz meg, míg az arányosság a jogintézmény kivételessége és az átmenetisége kapcsán ítélhető meg. A Be. 740. §­a értelmében a bíróság kizárólag egyszerű megítélésű 24 A névválasztás talán nem túl szerencsés, mivel a jogtudomány kép- ügyben a beismerő és az adott ügyben fogva nem lévő viselői között eddig is vita folyt arról, hogy a konszenzuális elemeket terhelttel szemben hozhat határozatot, de döntésében magában foglaló tárgyalásról lemondást, illetve további jogintézménye- végrehajtandó szabadságvesztést vagy elzárást nem ket lehet-e például a vádalku kifejezéssel illetni. E körben lásd Herke alkalmazhat. Emellett kérelemre vagy sikertelen kéz- Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Monográfia, Pécs, 2008, 127., 25 Szilvágyi Attila: Vádalku jellegű jogintézmények a büntetőeljárásban. besítés esetén – hivatalból – tárgyalást kell tartania. In: Kahler Frigyes (szerk.): Büntetőjogi tanulmányok V. Veszprém,MTA Veszprémi Területi Bizottsága, 2004. 104–108., Déry Kinga: Vádalku vagy amit annak neveznek. Collega. Szakmai folyóirat joghallgatók szá- mára. 1998/5. 10., Bócz Endre: Az ún. vádalkuról. Belügyi szemle, 33. évf. 25 A kézbesítési vélelem problematikáját az Alkotmánybíróság a 1995/10. 10., vagy Pápai­Tarr Ágnes: Vádalku – az amerikai és a magyar 46/2003. (X. 16.) AB határozatban (ABH 2003, 488.) vizsgálta és a jogin- valóság. Jogelméleti szemle, 2011/1, 10. [http://jesz.ajk.elte.hu/papai45. tézményt az eljárások észszerű időn belüli befejezésével is összefüggés- html (utolsó megnyitás: 2018. szeptember 29.)] be hozta. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_3_ belív.indd 28 2018.12.05. 9:57:30

A tárgyalás tartására irányuló kérelem nem minősül ben ugyanis a határzárral kapcsolatos bűncselekmé- fellebbezésnek és a továbbiakban az eljárásban súlyosí- nyek miatt folytatott eljárásokban a vádirat és a bíró- tási tilalom is beállhat. Emiatt büntetővégzéssel csak ság határozatának fordítása iránt nem kellett intézked- meghatározott körben lehet a terhelt felelősségéről ni. Bár a korábbi szabályozás nem ütközött sem az döntést hozni azzal a kitétellel, hogy ha a felek a döntés- Alaptv.­be, sem az EJEE vagy a PPJE vonatkozó alpont- sel nem értenek egyet anélkül kérhetik a tárgyalás tar- jába, hisz a vádról való tájékoztatás nincs írásbeli for- 27 tását, hogy azzal a későbbi fellebbezési joguk elenyész- mához kötve , de mégis üdvözlendő, hogy a jogalkotó ne. Utalnom kell arra is, hogy a tárgyalás tartása iránti átgondolta a szabályozást és a Be. 833. §-a már a terhelt kérelem – a határidőn túlmenően – sem alaki, sem tar- jogaként határozza meg azt, hogy a vádirat vagy az íté- talmi feltételhez nincs kötve, így bármely okból sérel- let lefordításáról lemond-e. 28 mezi a terhelt vagy védője a döntést, a bíróság köteles tárgyalást tűzni. A Be. 745. § (3) bekezdése bár lehető- vé teszi az indítványozó felhívását a kérelem indokolá- 6. ÖSSZEGZÉS sára, de ennek elmulasztása következménnyel nem jár. A Be. lényegében elődjének megfelelően szabályozza Tanulmányom bevezetőjében úgy fogalmaztam, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, így a hatékonyság nem állhat szemben a jogbiztonsággal, valamennyi garanciát megtart. A szabályozásban azon- vagyis az eljárási garanciák csorbulása nem engedhető ban pozitív nóvumokat is felismerhetünk, amelyek úgy meg pusztán a statisztikai adatok javítása végett. Azon- képesek szolgálni az eljárási időszerűségét, hogy köz- ban a kifejtettek alapján az is megállapítható, hogy az ben további jogkorlátozással nem járnak. Így már más időszerűség érdekében lehetőség van egyes eljárási jo- ügyben fogva lévő terhelttel szemben is hozható tár- gosultságok korlátozására, ha az szükségesnek és ará- gyalás mellőzésével döntés, illetve három évnél nem nyosnak nevezhető. Az előzőekben bemutatott külön súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselek- eljárások számtalan tanulságos példát szolgáltatnak a mények esetén beismerés hiányában is születhet bün- kényes egyensúly megtalálásának nehézségéről. Az ál- tetővégzés. A szabadlábon lévő terhelt kitétel feleslege- talánostól való eltérés egyaránt eredményezhet ész- sen korlátozta a jogintézmény alkalmazási körét, a be- szerű és rapid eljárást, azonban nyilvánvalóan jelenté- ismerés kapcsán pedig megjegyzendő, hogy az ügynek keny alkotmányossági buktatókat is rejt magában. A továbbra is egyszerű megítélésűnek kell lennie. Egy tárgyalás előkészítő szakának hiánya, a vádlott távollé- büntetőügy pedig egyszerű lehet akkor is, ha a terhelt te, a tárgyalás elmaradása olyan kihívások, amelyeket tagadta felelősségét és bonyolult lehet akkor is, ha beis- úgy kell kezelnie a jogalkotónak, hogy közben az eljárás merő vallomást tesz. tisztességes jellege is megmaradjon. Teljes megelégedésről azért nem beszélhetünk, mert 4.5. ELJÁRÁS A HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS hiába állnak rendelkezésre a külön eljárások, alkalma- BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉN zásuk a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság be- látásán és akaratán is múlik. Emiatt az észszerű időn E külön eljárás bevezetését – hasonlatosan a korábbi belüli tárgyaláshoz való jog garantálása szempontjából kiemelt jelentőségű büntetőügyekhez – számtalan legalább akkora, ha nem nagyobb jelentősége van a 26 szakmai kritika fogadta. Úgy vélem nem alaptalanul. nyomozó hatóság tagjai, az ügyészek és a bírák felkészí- A kritikák közül egyet kívánok kiemelni: a védelemhez tésének és képzésének, a szervezési és vezetői teendők való gyakorlása szempontjából jelentőséggel bíró megfelelő ellátásának, mint az alkotmánykonform sza- nyelvhasználat kérdését. A régiBe. 542/K. §­a értelmé- bályozás megteremtésének. 26 Ld. Bérces Viktor: A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda. Eljárásjogi Szemle, 2. évf. 2017/2. 45–51., illetve Bartkó Róbert: Észrevételek a határzárral kapcsolatos bűncselekmények szabályozásához. Ügyészek Lapja, 23. évf. 27 Róth i. m. 724. 2016/2. 5–14. 28 Ld. 25/1991. (V. 18.) AB határozat (ABH 1991, 414.). / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_3_ belív.indd 29 2018.12.05. 9:57:30

GYORSASÁG, HATÉKONYSÁG, PERGAZDASÁGOSSÁG, KONSZENZUS KONTRA GARANCIÁK SZABÓ ZSOLT TIBOR Ph.D. hallgató (ELTE-ÁJK) 1. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS hogy az eljárási cselekményeket végző szerv csupán az ügyészt kéthavonta tájékoztatni köteles, így alapvető- Talán nem túlzás kijelenti, hogy a jogalkotó a terhelti en teljesen önálló. 6 beismerés elérése érdekében egy olyan szabályrend- A Be. 348. § (3) bek. – amely a felderítés fogalmát szert alakított ki, amely úgymond rábírja – természete- definiálja – abban különbözik a Be. 340. § (1) bekezdés- sen kényszertől mentesen – a büntetőeljárás hatálya ben foglalt előkészítő eljárás definíciójától, hogy előbbi 7 alatt lévő személyt a vádhatósággal történő együttmű- már tartalmazza a gyanú főnevet. Habár tény és való, ködésre. Az előkészítő eljárás és a leplezett eszközök hogy a gyanúnak a mai napig nincs a jogirodalomban alkalmazása céljai – álláspontom szerint – egy olyan bi- szereplő fogalmon kívül jogszabályban meghatározott zonyítási anyag összegyűjtése, amelynek a terhelttel és tételes jogi definíciója, a törvényből kiolvasható, hogy a védővel történő megismertetésével ne igazán merül- míg az előkészítő eljárásban jó esetben csak „sanda 8 jön fel a bizonyítási eljárás lefolytatásának esetlegessé- gyanú”­ról beszélhetünk, a felderítésben már a nyomo- ge a terhelti oldalról. A leplezett eszközök továbbra is zó hatóság rendelkezésére állnak a gyanút megalapozó szinte korlátlanul igénybe vehetők lényegében. 1 adatok, majd a felderítést céljaként rögzíti, hogy a gya- Az előkészítő eljárás egyik sajátossága, hogy a megin- nú szintjéről el kell érni a megalapozott gyanú szintjét, dításához és a teljes körű lefolytatásához nincs szükség hogy azt követően a felderítés tovább haladhasson a gyanú fennállásának, csak a gyanú fennállhatósága le- vizsgálati részbe. A Be. a gyanú „fogalmának” új testbe 2 hetőségének. A jogalkotó egyáltalán nem burkolt célja öntésével mindenhol és mindenkivel szemben gyanút az előkészítő eljárással az, hogy megállapításra kerül- vél felfedezni, értelmezhetetlenné tette a szükségesség jön, fennáll­e a gyanú avagy sem. Annak a kérdésnek a és az arányosság követelményét, kiüresítette a leple- megválaszolása elmaradt, hogy mi a titkos információ- zett eszközök alkalmazása indokoltságát, megszüntet- 3 gyűjtés jogállami alapja, amikor a gyanúok hiányzik. A te a hatalom önkényes alkalmazásával szembeni ellen- büntetőeljárásról szóló T/13972. számú javaslat (a to- őrizhetőség lehetőségét, így felmerül annak a kérdése vábbiakban: Javaslat) a Büntetőeljárásról szóló 2017. is, hogy kizárólag a büntetőjogi igény legitimálhatja­e a 9 évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 339–340. §­hoz bűnüldözést. fűzött indokolásában két bűncselekmény kategória el- A vizsgálatot – és így az egész nyomozati szakot lezá- leni eredményesebb fellépéssel, a korrupcióval és a ter- ró – döntés joga az ügyész kezében van, aki vagy vádat rorizmussal kívánja (többek között) igazolni az előké- emel, vagy megszünteti az eljárást. Kadlót Erzsébet 4 szítő eljárás létalapját. A jogalkotó az előkészítő eljá- arra hívja fel nyomatékosan a figyelmet, hogy az ügyész rás életre hívásával is nyomatékosítani kívánja a bün- a vizsgálat során már csak szükség esetén szerez be bi- tetőeljárás tárgyalási szakától a nyomozati (pre)szaká- zonyítási eszközt, azaz foganatosít bizonyítási eljárási hoz történő hangsúlyeltolódást, hangsúlyáthelyezést, cselekményt, ezért nem fog különösebb meglepetést ahol a preszak nemcsak az előkészítő eljárást jelenti, okozni, ha a védőügyvéd az üggyel először itt fog talál- 5 hanem a titkos nyomozás szürke zónáját is. Megjegy- kozni. Ezt követően – az esetek döntő többségében – a 10 zendő, az előkészítő eljárás nem szükségszerű szaka a védőnek (indítványára) az eljárás ügyiratait átadják, büntetőeljárásnak. Ha arra nem kerül sor, maga a bün- feltéve, ha a nyomozó hatóság a terheltet gyanúsított- tetőeljárás a nyomozással kezdődik, annak is első ré- ként már kihallgatta. szével, a felderítéssel. Nem elhanyagolható tény az sem, 6 Kiss Anna: Változó szerepek az új Be.­ben, Belügyi Szemle, 2018/5. 8. 7 Fantoly Zsanett szerint törvényes megoldás lenne, ha a jogalkotó el- 1 Tóth Mihály: Néhány megjegyzés az új büntetőeljárási törvényhez, járásjogi jogalanyisággal (önálló jogi státusszal) ruházná fel azt a sze- Belügyi Szemle, 2018/3. 62. mélyt, aki gyanúsítható. In.: Fantoly Zsanett: A büntetőeljárás célja, Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktua- 2 avagy anyagi igazság kontra elégedett ügyfelek. In.: Fantoly Zsanett lizált kiadás. Budapest, HVG­ORAC Kiadó, 2017. 246. (szerk.): Úton a bírói meggyőződés felé, Debrecen, Printart­Press Kft., 3 Bárándy Gergely – Enyedi Krisztián: Leplezett eszközök és titkos 2015. 106–107. információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára, Bün- 8 Német Noémi: Gondolatok a gyanú fokozatairól, Belügyi Szemle, tetőjogi Szemle, 2018/1. 104. 2018/3. 99–100. 4 Javaslat 428–429. 9 Finszter Géza – Korinek László: Az eltűnt gyanú nyomában, Belügyi 5 Kadlót Erzsébet: A hatékony védelemhez való jog újragondolása, Szemle, 2018/3. 120–121. Ügyvédek Lapja, 2017/6. 26. 10 Kadlót: i. m. 27. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_3_ belív.indd 30 2018.12.05. 9:57:31

A jogalkotó – tekintettel az előkészítő eljárásra és a feljelentés elutasítását követőn megnyílik a lehetősége felderítési részre – azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy előkészítő eljárás lefolytatásának. a Be. 352. § (1) bekezdésben kimondta, az ügyiratok Az rBe. 172/A. § (1) bek. alapján a nyomozó hatóság a megismerését folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy a feljelentés kiegészítése körében a 178. § (1) bekezdésben védőnek és a terheltnek legalább egy hónap álljon ren- foglalt adatszerző tevékenységet folytathatott (adatbá- delkezésére a vádemelés előtt a felkészülésre. zisokból adatokat kérhetett, helyszínt megtekinthetett, Tagadhatatlan, hogy a Büntetőeljárásról szóló 1998. szaktanácsadót vehetett igénybe, felvilágosítást kérhe- évi XIX. törvényhez (a továbbiakban: rBe.) képest a Be. tett), a Be. 380. § (1)–(2) bek. értelmében a nyomozó ha- az ügyiratok megismerésének jogát jobban kívánja kö- tóság a feljelentést kiegészítése során a feljelentőtől fel- rülbástyázni, ez látszik a Be. 100. § (6) bekezdésből, világosítás adását, iratok, adatok rendelkezésre bocsá- amikor is a nyomozó hatóságnak határozatot kell hoz- tását kérheti. Azaz, mind az rBe., mind pedig a Be. hivat- nia az iratmegismerési jog korlátozásáról, a határoza- kozott jogszabályhelyei alapján a nyomozó hatóságnak a tában pontosan indokolnia kell a korlátozás okát, a vé- feljelentés kiegészítése körében viszonylag korlátozot- delem részéről előterjesztett indítvány elutasítása jog- tak (voltak) a lehetőségei, értem ez alatt azokat az igény- 11 orvoslattal támadható. A Be. 352. § (1) bek. viszont be vehető eszközöket, amelyek – többek között – a felje- csupán akkor teszi lehetővé, hogy a terhelt és a védő a lentésben szereplő, az abban megjelölt elkövető büntető- büntetőeljárásban keletkezett valamennyi iratot meg- jogi felelősségre vonását megalapozó körülmények feltá- ismerje, utalva a bizonyítási anyag esetlegesen folya- rásában segítséget nyújthatnak. matosan bővülő és táguló körére, kiemelve példának Ezzel szemben az előkészítő eljárásban már a leple- okáért az igazságügyi szakértők később keletkezett vé- zett eszközök alkalmazása is a nyomozó hatóság kezé- leményeit, amikor az ügyész a vádemelés előtt áll lega- ben van, ugyanis a Javaslat indokolása szerint az előké- lább egy hónappal. szítő eljárásban minden olyan leplezett eszköz igénybe Az meghatározatlan maradt, hogy a védőnek – tekin- vehető, amelyek alkalmazhatósága még nem tételezi fel tettel arra, hogy az iratmegismerési jog érvényesítése a gyanú fennállását, az pedig igencsak elenyésző garan- indítványra történik – honnan lesz arról tudomása, cia, hogy az előkészítő eljárás felügyeletét az ügyészség hogy az ügyész mikor tervezi a vádemelést. A Be. olyan látja el, tekintettel a nyomozó hatóság és az ügyészség kötelezettséget nem ró az ügyészre, hogy a vádemelést azonos érdekére. 13 megelőzően – összhangban a 352. § (1) bekezdésével – A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök egyik tájékoztatási kötelezettsége lenne a terhelt és a védő esete a Be. 231. § e) pontjában foglalt lehallgatás. A Be. irányába, miszerint adott naptól kezdődő harmincadik 234. § (1)–(4) bekezdései tételesen meghatározzák – ál- napon a vádemelésre sor fog kerülni, kívánnak­e élni az talánosságban –, hogy milyen esetekben alkalmazható iratmegismerésre irányuló indítványtételi jogukkal? leplezett eszköz. Példának okáért, a Büntető Törvény- Az iratmegismerési jognak különösen nagy szerepe könyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § (3) bek. sze- van a Be.­ben, tekintettel már a nyomozati szakban rint nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett lopás megköthető egyezség intézményére, valamint az előké- esetében helye van az előkészítő eljárás során lehallga- szítő ülésre. Az rBe. 43. § (2) bekezdés b) pontjában ter- tásnak, ha a nyomozó hatóság a feljelentő feljelentését helti jogként – helytelenül – megfogalmazott szövege- elutasította. A Be. XLI. Fejezete – mint garancia – tartal- zés miatt (a terheltet érintő iratokba betekinthet) az is mazza a leplezett eszközök alkalmazása eredményé- előfordult, hogy még a tárgyalási szakban – fenti tétel- nek felhasználását. re való hivatkozással – a védekezéshez való jog korláto- A Be. 252. § (1) bek. főszabályként rögzíti, hogy bírói 12 zás alá kerüljön. Továbbá üdvözlendő korszerűsítés, engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának hogy papíralapúságot lassan kezdi felváltani a techni- eredménye csak az érintett személlyel szemben és an- ka, így az ügyész vagy a büntetőbíróság már elektroni- nak a bűncselekménynek a bizonyítására használható kus úton is átadhatja a védelem részére az ügy iratait fel, amely miatt el lett rendelve a titkos információgyűj- teljes terjedelmükben. tés. Ugyanezen paragrafus (2)–(3) bekezdései, valamint Az előkészítő eljárás elrendelésének egyik feltételé- a 253. § (1)–(2) bek. már a főszabály alóli kivételekről ből jól kiolvasható, hogy a jogalkotó még inkább ra- rendelkeznek, amelyek összefoglalva a következők: gaszkodik a büntetőjogi felelősségre vonás igényéhez. – olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasznál- Míg az rBe. kapcsolódó rendelkezései értelmében, ha a ható az eredmény, amelyet ugyan nem jelöltek meg nyomozóhatóság szükségesnek találta, a feljelentés ki- az engedélyben, de erre a bűncselekményre is fenn- egészítésére hívta fel a feljelentőt, majd ha a kiegészí- állnak az elrendelhetőség feltételei, mindez azzal a tett feljelentést alapján sem volt megállapítható a bűn- személlyel szemben, akivel szemben az engedélyt cselekmény gyanúja, úgy az illetékes szerv a feljelen- megadták (más bűncselekmény, amelyet a jogalko- tést határozatával elutasította. Ezzel szemben a Be. tó „egyenrangúként” kezel az eredeti bűncselek- 340. § (3) bek.­nek b) pontja arról rendelkezik, hogy a ménnyel); – az engedélyben szereplő bűncselekmény bizonyítá- sára az eredmény minden elkövetővel szemben is felhasználható (tettestársak, részesek); 11 Javaslat 371. 12 Bánáti János: Megújuló büntetőeljárás, újszerű védői feladatok, In.: Barabás Andrea Tünde – Vókó György (szerk.): A bonis bona discere. Ün- nepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapjára, Budapest, OKRI, Pázmány 13 Hack Péter – Horváth Georgina: A büntetőeljárásról szóló új tör- Press, 2017. 159. vényről, Jogtudományi Közlöny, 2018/6. 297. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_3_ belív.indd 31 2018.12.05. 9:57:31

– engedélyben nem szereplő személy, engedélyben Az rBe.-hez képest a Be. bírói engedélyhez kötött lep- nem szereplő bűncselekmény vonatkozásában, ha a lezett eszközök alkalmazásának eredménye felhasz- Be. 253. § (1) bekezdésében foglalt deliktum-taxá- nálhatóságáról rendelkező szakaszok nemigen változ- ció tartalmazza az adott bűncselekményt és az tak, az érintett témakörhöz már az rBe. hatálya alatt is egyéb (az engedélyezési eljáráshoz tapadó) feltéte- sok kifogást emelt a szakirodalom. Az megállapítható, lek fennállnak. hogy az eredmény felhasználhatósága abszolút nem A „sanda gyanú” törvénybe iktatásával – amely egy gyengült, azonban tapasztalható a kvázi korlátozás sejtés, a valószínűség szintjét el nem érő feltételezés, nélküli titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés a ami jobb esetben hiányos feltételezésekből összeállt in- nyomozati szakban. formáció megfelelő mennyiségű és minőségű adat nél- 14 kül – a Be. 343. § (1) bek. lehetővé teszi, hogy bírói en- gedélyhez kötött leplezett eszközöket azzal szemben is 2. AZ EGYEZSÉG lehessen alkalmazni, aki közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart a bűncselekmény elkövetőjeként szóba Az egyezségről mint új jogintézményről több Szerző jöhető személlyel. A (2)–(3) bekezdések meghatároz- is erőteljesen hangoztatja, hogy az eljárás főalanyaitól zák azt a személyi kört, akikkel szemben még akkor a Be. megkövetel egyfajta felfogás­, és hozzáállásbeli sem alkalmazható a leplezett eszköz, ha közvetlenül paradigmaváltást, ami egy nulladik követelmény a tár- vagy közvetve (megalapozottan feltehetően) kapcsola- gyalásról lemondás helyébe lépő „alkudozás” sikerének tot tart a szóba jöhető elkövetővel. előmozdításához, azaz a feleknek kvázi bízniuk kell 16 Figyelemmel az engedélyes leplezett eszközök [231. § egymásban. Kiemelést érdemel, hogy kölcsönös bizal- a)–e) pontok] eredményének felhasználásáról szóló sza- mon alapuló magatartás tanúsítását mennyire erősíti bályokra, valamint az előkészítő eljárás céljára, végeze- az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkal- tül a Be. 343. § (1) bek. b) pontjára, a következő kérdés mazása, figyelembe véve azt is, hogy a bíróságtól nem- merül fel: tartalmaz­e a Be. olyan garanciális szakaszt, csak az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga, szakaszokat, amelyek elébe mennek – példának oká- hanem maga az Alaptörvény és a Be. alaprendelkezései ért – annak a teljesen életszerű helyzetnek, amikor az is megkövetelik a pártatlanságot és a függetlenséget, előkészítő eljárásban a bűncselekmény elkövetőjeként míg az ügyésszel szembeni elvárás legfeljebb egy rela- szóba hozható személy ellen alkalmazott bírói enge- tív objektivitási mérce. 17 délyhez kötött leplezett eszköz (pl. lehallgatás) során a A Be. alapvetően három kategóriába osztja azokat az nyomozó hatóság olyan személyről szerez a „sanda gya- intézményeket, amelyeknek alapja a terhelt beismerő nú”­hoz elegendő információt, akiről csupán megalapo- vallomása. A Be. 404. § (1) bek. értelmében az ügyész zottan feltehető, hogy közvetve tart kapcsolatot a megy- bármikor közölheti a terhelttel, hogy milyen határozat gyanúsítható személlyel. Itt megjegyzendő, hogy csak meghozatalára, intézkedés alkalmazására lát lehetősé- jobb esetben beszélhetünk „sanda gyanú”­ról, illetve a get. Ez a Fejezet inkább arra koncentrál, hogy az ügyész bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett diszkrecionális jogára tekintettel az eljárást még az eszközök alkalmazhatósági szabályai kevésbé garanci- előkészítő ülésre se utalja, hiszen példának okáért, ha a álisak mint a bírói engedélyhez kötöttek. közvetítői eljárás eredményesen zárul, az eljárást meg Fenti esetben még csak nem is arról beszélünk, hogy a kell szüntetni. Az I. típusú együttműködés esete a nyo- kapcsolattartóval szemben már alkalmazásra került a mozati szakban megköthető egyezség, amelynek meg- leplezett eszköz (ha nincs kizáró ok), hanem arról, hogy kötése esetén az ügyész csak a bíróság jogerősítése ér- az előkészítő eljárásban a nyomozó hatóság tudomására dekében terjeszt elő (az egyezségben foglaltaknak jutott hivatalból, hogy a Be. 343. § (1) bek. b) pontjában megfelelő, azzal egyező) vádiratot. Már akár az előké- szereplő személy is bűncselekmény elkövetésével össze- szítő ülésen is befejezhető a büntetőeljárás. A II. típusú függésbe hozható, így az előkészítő eljárás – vele szem- együttműködési eset alapja pedig az előkészítő ülésen 18 beni – elrendelésének feltétele elviekben fennállhat. történő beismerő vallomás. Az ügyészi intézkedés Ellentételezéseként – pozitívumként – kiemelést ér- vagy határozat kilátásba helyezése a terhelt beleegye- demel a Be. 215. § (8) bek., amely szerint az igénybe vett zését, hozzájárulását, az I. típusú együttműködés titkosan együttműködő személy (fedett nyomozó) nem az aktív, együttműködő részvételét, míg a II. típusú valósíthat meg bűncselekmény elkövetésére irányuló felbujtást. A (8) bek. c) pontjának második fordulatá- hoz azonban szintén sok kérdőjel intézhető, többek kö- zött az, hogy az agent provocateur – habár felbujtása Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga tiltott – az adott bűncselekmény elkövetését végrehaj- Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018.; Szabó Zsolt Tibor: A korrupciós bűncselekmények egyes anyagi tani kívánó személy tevékeny magatartását támogat- jogi kérdései, In: Fazekas Marianna (szerk.): Jogtudományi előadások az hatja, akár úgyis, hogy csak terminológiai értelemben ELTE-ÁJK Doktori iskoláinak konferenciáján, Budapest, ELTE­ÁJK Doktori nem követ el felbujtást. 15 Iskola, 2018. Bánáti János: Védői szemmel a büntetőeljárási törvényről, Belügyi 16 Szemle, 2018/3. 88. 17 Lásd Magyarország Alaptörvénye 29. cikk (1) bek. 14 Horgos Lívia: A büntetőeljárási gyanú fogalmának új felfogása egy 18 Gácsi Anett Erzsébet: A terhelti együttműködés rendszere az új jogeset tükrében, Magyar Jog, 2018/4. 245. büntetőeljárási törvényben. In: Karsai Krisztina (szerk.): Ünnepi kötet 15 E témakörhöz lásd pl. Soós László: A megbízhatósági vizsgálat ered- dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, SZTE­ÁJK, ményének büntetőjogi megítélése a Kúria gyakorlatában In.: Molnár 2018. 280–284. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_3_ belív.indd 32 2018.12.05. 9:57:31

együttműködés a belenyugvását, tudomásulvételét kí- irreleváns kérdés, hogy a terhelt és a védő mikor kezde- vánja meg. 19 ményezi az egyezségi tárgyalás lefolytatását. A Be. 502. § (1) bek. úgy rendelkezik, hogy az ügyész A Be. LXV. Fejezet az egyezség a bűnösség beismeré- a vád ismertetését követően, a vádat alátámasztó bizo- séről címmel rendelkezik az I. típusú egyezség részlet- nyítékok megjelölése után indítványt tehet a büntetés szabályairól. Az egyezség kizárólag az elkövetett bűn- vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára. cselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről Itt a következőkre kívánom felhívni a figyelmet. Az (ami egy beismerő nyilatkozat és egy beismerő – törté- ügyész a büntetés, intézkedés mértékére, tartalmára in- neti ténybeli – vallomás [a Be. megfogalmazásából kö- dítványt tehet, a konkrétan szám­, és mértékszerűsített vetkezően]), illetve annak következményéről, tehát a büntetéskiszabási indítványát nem köteles előterjeszte- büntetés (és/vagy intézkedés) neméről, mértékéről, ni, ez csak lehetőség. A jogalkotó célja világos, azonban tartalmáról szólhat. ezt a garanciális bekezdést pontosabban kellett volna Tekintettel arra, hogy nem folyhat tárgyalás magáról megfogalmaznia. Értelemszerűen, a terhelt (a kivételek- a történeti tényállásról, ezért a történeti tényállás től eltekintve) csak úgy tesz beismerő vallomást az elő- Btk.­beli törvényi tényállásának való minősítéséről készítő ülésen, ha pontosan tisztában van azzal, hogy az sem lehet alkudozni. A magyar büntető anyagi jogban ügyész pl. az indítványozott szabadságvesztés büntetés számos olyan bűncselekmény található, amelyek jogi vonatkozásában hány hónapban, évben gondolkodik. minősítése a kialakult bírói gyakorlatban sem egysé- Szintén meg kell jegyezni, hogy az ügyész lépéselőny- ges, nem is beszélve arról, hogy több és adott bűncse- ben van, hiszen az esetlegesen előterjesztett konkrét in- lekmények halmazatának megítélése sem mindig egy- dítványában a büntetés, intézkedés mértékét hozzá szerű, továbbá a büntethetőséget kizáró okok közül is tudja igazítani egy olyan mértékhez, amely az adott eljá- több jogintézmény (mint például a jogos védelem, a vég- ró bíró büntetéskiszabási gyakorlatával kapcsolatban szükség, a jogszabály engedélye) kellő hozzáértést és kialakult tapasztalatán alapul, gondolok itt a kisebb te- megfontolást igényel. lepüléseken található, kis létszámú járásbíróságok és Annak nincs törvényi akadálya, hogy a védő – akár az ügyészségek viszonyára. Végezetül Bánáti János szavait egyezségi tárgyaláson, akár előzetesen, írásban – ki- idézve, az ügyész már – adott esetben – az előkészítő el- fejthesse álláspontját a jogi minősítéssel kapcsolatban, járásban felügyel, a nyomozati szakban már irányít, azonban az ügyész már egy konkrét, kidolgozott javas- nyomoz, nyomoztat, megvizsgálja és értékeli a leplezett lattal fog előállni, amit vagy el lehet fogadni, vagy el le- eszközökből beszerzett bizonyítékokat, minden olyan het utasítani, a Btk.­beli minősítés megváltoztathatat- eljárási cselekmények jelen lehet, ahol kíván (ellentét- lan. A Be. LXV. Fejezet nem írja elő, hogy mikor lehet 20 ben a védővel), miközben az ügyvéd a vádemelést kezdeményezni az egyezség megkötését, így nem szük- megelőzően (legalább) harminc nappal teljes terjedel- séges megtörténnie a terhelt első gyanúsítottkénti ki- mében megkaphatja a bizonyítási anyagot. Az elmúlt hallgatásának, azt megelőzően is, bármikor helye van a években közkedveltté vált költségvetési csalás tárgyú kezdeményezésnek a nyomozati szakban, ha vele a gya- büntetőeljárásokban nem mindegy, hogy az eljárás núsítást már közölték. egyik szereplője az évek alatt folyamatban lévő büntető- A Javaslat indokolása és maga a Be. sem tiltja annak ügyben mindvégig naprakész volt, míg az eljárás másik lehetőségét, hogy sikertelen egyezségi tárgyalást köve- 22 alanyának harminc nap áll rendelkezésére a több tíz- tően újra helye legyen az egyezség megkötésének, bár ezer oldalnyi anyagot tanulmányozni, köztük igazság- magától értetődően ez igencsak ellentmondó lenne. Az ügyi könyvszakértői szakvéleményekkel, revizori véle- egyezség nincs semmilyen formasághoz kötve, csak ak- ményekkel, több száz oldalas bankszámlakivonatokkal, kor van helye a jegyzőkönyvbe foglalásnak, ha az pláne akkor, ha a terheltek Közösségi beszerzésben is egyezség létrejött, ebben az esetben az ügyész, a védő érintettek, utalva a releváns EU­s jogszabályokra. és a terhelt együttesen írja alá az okiratot, valamint ar- A védői megújuló kötelezettségek körét a megfelelő ról sem szól a Be., hogy az egyezség megkötésének tájékoztatás nyújtása, a terhelttel időben történő kap- mennyi idő alatt kell befejeződnie, tekintettel arra, csolatfelvétel, valamint a fokozott ügybeli felkészültség hogy a Be. 408. § (1) bek. „az egyeztetést folytathat”-ról is jelenti. A védőnek – kifejezetten a kirendelt védő- rendelkezik, ami nem utal arra, hogy az első egyezteté- nek – különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie arra, si tárgyaláson már meg kell születnie a döntésnek. hogy védencének milyen tanácsot nyújt, ha felmerül az Fentiek alapján két kérdés is felmerül. Mit ért ponto- egyezség megkötésének esetlegessége, nem lehet most san a jogalkotó a Be. 410. § (2) bek. b) pontjának utolsó már automatikusan abból kiindulni, hogy tagadva a fordulata alatt, azaz „a bűnösségét beismeri, és ennek ér- bűncselekmény elkövetését a terhelt vallomást (egyelő- dekében vallomást tesz” alatt. A bűnösség beismerése 21 re és a továbbiakban) nem kívánt tenni, illetve az sem egy egyoldalú nyilatkozat, amelyben a terhelt elismeri bűnösségét, míg a vallomást tesz kitétel alatt megköve- telhető lenne a beismerő nyilatkozaton túl egy átfogó, 19 Gácsi Anett Erzsébet: Quo vadis fegyverek egyenlőségének elve? In.: tényfeltáró vallomás is (amely nem csak a személyi kö- Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege duce, comite familia. Ünne- rülményekre korlátozódik)? Az előkészítő ülés szabá- pi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának lyai úgy szólnak, hogy a terheltnek bűnösséget beisme- 60. évfordulójára, Szeged, Iurisperitus Bt., 2017. 131. Kiss Anna: Megismerés a büntetőeljárás egyes szakaszaiban, Ügyé- 20 szek Lapja, 2016/3–4. 56–60. 21 Békés Ádám: A beismerő vallomásról és az egyezség lehetőségéről – pro és kontra, Ügyvédek Lapja, 2017/6. 38–39. 22 Javaslat 453–456. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_3_ belív.indd 33 2018.12.05. 9:57:31

rő nyilatkozatot kell tennie, és ha a bíróság nem látja ször vagy folytatólagosan kihallgatott tanúvallomások, akadályát, a vádlottat kihallgatja a büntetéskiszabási szembesítések, bizonyítási kísérlet miatt a terhelt és vé- körülményekre. A Be. 504. § (3) bek. értelmében a bíró- dője által előzőleg javasolt törvényi minősítés utólag be- ság a terhelt beismerő nyilatkozatát fogadja el végzésé- igazolódik. Álláspontom szerint, ez a jogszabályi merev- vel, nem pedig a bűnösségre is kiterjedő beismerő val- ség okozhat kontraproduktívitást. 25 lomását. Részletes vallomásra nem kerülhet sor, hiszen Véleményem szerint a Be. 734. § (1) bek. e) pontja is az az szembe menne az előkészítő ülés lényegével, azzal, egyezség intézményét gyengíti. Ha és amennyiben az hogy beismerő vallomás tételekor a bíróság nem fog bi- egyezség a nyomozati szakban létrejött, úgy a Be. zonyítási eljárást lefolytatni. 23 XCIX. Fejezet szerinti külön eljárásnak van helye, amely- A létre nem jött egyezséghez a jogalkotó olyan garan- nek lényege, hogy a bíróság az egyezség megvizsgálását ciákat fűz, mint a „titoktartás”, a formakényszertől követően – ha a törvényi feltételek fennállnak és nincs a mentesség. Az ügyészég még csak tájékoztatni sem tá- jóváhagyás megtagadására vezető ok – a bíróság az elő- jékoztathatja az illetékes bíróságot arról, hogy sorra készítő ülésén rendes jogorvoslattal megfellebbezhe- került egy egyezség megkötésére irányuló tárgyalás, tetlen végzésében az egyezséget jóváhagyja. A hivatko- valamint a formamentesség pont azt biztosítja, hogy ne zott e) pont szerint meg kell tagadnia a bíróságnak a jó- maradjon nyoma az egyeztetésnek. A Be. viszont magá- váhagyást, ha megállapíthatónak látszik a vádtól eltérő ra az ügyészre semmilyen kötelezettséget – ismétel- minősítés. Ez azt jelenti, hogy azt az egyezséget, ame- ten – nem ró a sikertelen egyezségi tárgyaláson elhang- lyet a terhelt, a védő és az ügyész kölcsönösen elfogad- zottakkal kapcsolatban, azaz adott esetben a terhelt tak, a bíróság „felbonthatja”, még akkor is, ha az egyez- akár olyan információkat is előadhat, amely az egy ségben szereplő minősítés a terhelt javára írható, és úgy helyben ragadt nyomozást előrébb viheti önmaga ter- is, hogy a Be. 163. § (4) bek. c) pontja értelmében fősza- hére. Tekintettel az előbb idézett előkészítő üléshez bály az, hogy nem kell bizonyítást lefolytatni arra a kapcsolódó szakaszhoz, pontosabban kiindulva abból, tényre nézve, amelynek valóságát mindhárom fél elfo- nem gondolom, hogy a jogalkotó az előkészítő ülésen gadta. Értelemszerűen, nem lehet egy tény valósága és nem, az egyezségi tárgyaláson pedig megkövetelné a egy jogi minősítés helyessége közé egyenlőségjelet ten- részletes beismerő vallomást a beismerő nyilatkozaton ni, és feltételezhetően a jogalkotó az e) pontot garancia- túlmenően. Tekintettel arra, hogy egyezség megkötése ként iktatta a taxációba, azonban ennek ellenére az fe- során kötelező a védelem, a védőügyvéd garantálni lek egyezségbe vetett bizalmát rombolhatja olykor, tudja, hogy védence ne adhasson elő olyan releváns té- azért is, mert a vád és a védelem között nincs vita, ami nyeket, amelyekre még a törvény sem kötelezi őt. A miatt nincs szükség alaposabb garanciákkal körülöve- 26 konszenzuális rendszer korlátja, hogy a garanciák sé- zett bizonyítási eljárás lefolytatására. Valamint az relmével nem járhat, el kell fogadni az alaki igazságot, a mindenképpen a terhelt terhére értékelhető, hogy egy beismerést rendelkezésre álló objektív bizonyítékok- olyan bíróság előtt kell a vádlottak padján ülnie a továb- nak is alá kell támasztaniuk. 24 biakban az eljárás a bűnösség be nem ismerése esetén A második kérdés pedig az egyezségi tárgyalás tar- alkalmazandó 506–508. §­ai alapján (ha a súlyosabb talmáról szól. A jogalkotó szem előtt tartotta, hogy az minősítést már nem kívánja beismerni), amely bíróság a ügyész mint a Vádhatóság képviselője az Állam bünte- beismerésére alapított egyezséget nem hagyta jóvá. tőjogi igényének érvényesítőjeként ne kezdjen arról is Álláspontom szerint ebben az esetben (és akkor is, ha vitázni, hogy vajon anyagi jogilag helyes­e a tényállás a bíróság a terhelt előkészítő ülésen tett beismerő vallo- minősítése. Ezt az érvét talán még el is lehet fogadni, mását nem fogadja el) az eljáró bírótól az ügy elfogulat- hangsúlyozom, annak nincs akadálya – tekintettel a kö- lan megítélése esetlegesen megkérdőjelezhető lenne, mi- tetlenségre –, hogy szóba kerüljön egy dogmatikai érv­ vel a jóváhagyás megtagadása, illetve a beismerő vallo- ütköztetés. más el nem fogadása esetén a bíróság az (rBe. értelmé- A jogalkotó azonban nem volt figyelemmel egy teljesen ben vett) általános szabályok szerint folytatja le a tár- természetes helyzetre, még pedig arra, hogy a nyomoza- gyalási szakot. Bár az rBe. kialakult gyakorlata szerint a ti szak kezdetén beminősített tényállás – a nyomozás bíró kizárása fel sem merült, ha a vádlott a tárgyalási előre menetele közben beszerzett bizonyítékok miatt – szakban a beismerő vallomását visszavonta, hiszen eb- akár hónapról­hónapra is változhat. Az sem ritka eset, ben az esetben, ha az egyéb rendelkezésre álló bizonyí- hogy az ügyész a bizonyítási eljárás lezárását követő tékok alátámasztják a terhelt beismerő (majd vissza- perbeszédén módosítja a vádat, amely miatt – adott eset- vont) vallomását, azt azok alapján figyelembe lehet ven- ben – a bíróságnak a bizonyítási eljárást ismételten meg ni, azonban a bizonyítási eljárásban minden körülmény- kell nyitnia. Mivel semmiféle megkötés nincs arra nézve, től független beismerő vallomás és az I. és II. típusú hogy a védő és a terhelt mikor indítványozhatja a Be. együttműködés során tett beismerő vallomás között óri- LXV. Fejezetben foglaltakat, életszerű, ha az egyezség ási a különbség. Ahogyan a jogalkotó – szemléletváltás- létre nem jötte okán folytatott nyomozati szakban elő- ként – kimondta, hogy a bíróságot nem terheli az ügyész 23 Varga Zoltán: Kötetlen tárgyalás vagy sarokba szorított védelem? Ügyvédek Lapja, 2018/4. 28. 25 Székely György László: Az ügyész szerepe és helye a nyomozás új Békés Ádám: Az egyezség (valóban) új lehetőségei a magyar büntető- koncepciójában, a vádemelés előtti elterelés új intézményei, Ügyészek 24 eljárásban. In: Barabás Andrea Tünde – Vókó György (szerk.): A bonis Lapja, 2016/3–4. 70. bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapjára, Budapest, 26 Hack Péter: A büntetőeljárás újításának esélyei, Belügyi Szemle, OKRI, Pázmány Press, 2017. 30. 2018/3. 77. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_3_ belív.indd 34 2018.12.05. 9:57:31

által indítványozni elfelejtett bizonyítási eljárásból faka- dés elősegítésének van szerepe, hanem annak is, hogy a dó hiányosság, ami adott esetben az rBe. szerint megala- bíróság a hozzá érkezett vádról döntsön. A Be. 484. § pozatlansághoz, így hatályon kívül helyezéshez és új el- (1) bek. e) pontja szerint a bíróság megvizsgálja, hogy járásra utasításhoz vezetett, úgy talán az egyezségi tár- szükséges­e a vádirat hiányosságainak pótlása iránt gyalásban részt vevők felekre kellett volna szintén hárí- megkeresni az ügyészséget. Ez nem egy külön – vád alá tani (meghagyni) a felelősséget, illetve a kockázatot a helyezési – eljárás, hanem a tárgyalás érdemi előkészí- történeti tényállás helyes minősítését illetően. tésének (önálló) része, pontosabban az a tárgyalás ér- Figyelembe kell venni azt is, hogy a Be. egyezség intéz- demi előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, ménye a vegyes modellt követi, a bíróság csak az egyez- arra azonban sor kerülhet, hogy a bíróság – miután az 27 ség törvényességét vizsgálhatja. A létre jött egyezséget ügyészég a bíróság felhívására sem pótolta a vádirat hi- – jóváhagyásra – az ügyész vádiratában terjeszti a bíró- ányosságait – az eljárást a Be. 492. § (1) bek. d) vagy e) ság elé, aki ítélet hatályú végzésével jogerősíti azt, ezért pontjára alapítva megszüntesse. 33 értelemszerűen a Be. 422. § (1) bek. ugyanúgy alkalma- A Be. 565. § (2) bek. és az 521. § (3)–(4) bekezdései ki- zandó. Ebből kifolyólag – annak ellenére, hogy a jogalko- emelten tanúsítják a jogalkotó előkészítő ülésen megte- tó az rBe. 2. § (2) bekezdését a törvényes vádról kiiktat- hető terhelti beismerő vallomáshoz fűzött érdekét. Előb- ta – a törvényes vád egyik eleme a vád tárgyává tett cse- bi bekezdés szerint a bíróság nem szabhat ki hátrányo- lekmény Btk. szerinti minősítése, amelytől a bíróság a sabb büntetést, nem alkalmazhat hátrányosabb intézke- Be. 495. § (1) bek. alapján eltérhet. A Javaslat indokolása dést, mint amelyet az ügyész vádiratában indítványo- értelmében az, hogy a bíróság nincs kötve az ügyész zott arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen beis- egyezség jóváhagyására irányuló indítványához egy ga- merő vallomást tenne. Ebben az esetben a bűnösség kér- 28 rancia. Ezt a garanciát nem lehet kizárólag a terheltet désére, a tényállás megalapozottságára bizonyítás nem védő garanciaként értékelni, hiszen az állam büntetőigé- folytatható le a továbbiakban. Ha és amennyiben azon- nyét azonosan védi. A Kúria szerint a vád a terhelt szá- ban, ha a korlátozottan lefolytatott bizonyítás eredmé- mára biztosíték, mivel az abban foglalt tényállás megha- nyéhez képest a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádirat- tározza az ítélet kereteit, és a bizonyítási eljárást, továb- ban szereplő jogi minősítés nem megfelelő a történeti bá kimondja, hogy a törvényes vád miatti eljárás meg- tényálláshoz mértén, úgy a beismerő vallomás elfoga- 29 szüntetés az ügyészre nézve quasi­szankció. A Kúria dásról szóló végzését hatályon kívül helyezi arra alapít- azt is rögzíti, hogy „a vádban előadott tényállás helyes mi- va, hogy a nyilatkozat elfogadásának nem lett volna he- nősítése a vádló feladata. Ha azonban tévedett, a helytelen lye. Ilyenkor a Be. 521. § (3) bek. teljes egészében meg- vagy hiányos minősítés miatt a vád nem lesz nem-törvé- semmisíti azokat a joghatásokat, és az azokhoz fűződő nyessé, hanem csak egyszerűen fogyatékossá vagy hiá- jogkövetkezményeket, amelyek kapcsolatban állnak a 30 nyossá,” ezért a vád nemhogy anyagi, de alaki értelem- beismerés tényével. A jogalkotó tehát nem tette lehetővé ben sem lesz törvénytelen. 31 – abszolút helyesen –, hogy a bíróság a terhelt és az Minderre tekintettel a Be. 734. § (1) bek. e) pontja – je- ügyész előkészítő ülésen kialakult „kapcsolatára” alapí- len megfogalmazásában – felvet problémákat, utalva tott döntést megváltoztathassa, hanem csak és kizáró- arra is, hogy a Be. még inkább nyomatékosítja a funkció- lag a hatályon kívül helyezésnek van helye, a hatályon megosztás elvét, azt, hogy a vádló hiányosságaiért az kívül helyezés törvényi jogkövetkezményeivel együtt. első fokon eljárt bíróságot a másodfok nem vonhatja fe- A bíróság – mint ahogyan említettem – kötve van a lelősségre (gondolok itt a tényállás­tisztázási kötelezett- vádiratban szereplő büntetés vagy intézkedés nemé- ségre), valamint arra, hogy a jogalkotó az alaki igazságot hez, mértékéhez, azonban a Be. 504. § (2) bek. c) pontja helyezte előtérbe az anyagi igazsággal szemben. 32 mondja ki közvetve, hogy magához a vádiratban foglalt Btk.­beli minősítést a bíróságnak nem kell elfogadnia. A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának 3. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS egyik konjunktív feltétele, hogy a beismerő nyilatkozat az egyértelműsége mellett az eljárás ügyiratain alapul- A jogalkotó a konszenzus mellett az előkészítő ülésre jon, azok alátámasszák a nyilatkozatot. Álláspontom is nagy hangsúlyt helyezett. A pergazdaságosság, a per- szerint ha a bíróság nem ért egyet a vádiratban foglalt koncentráció mellett nem csak a II. típusú együttműkö- anyagi jogi minősítéssel, úgy a törvény erejénél fogva nem is fogadhatja el a bűnösséget beismerő nyilatkoza- tot, tekintettel arra, hogy egy emberölés kísérletéhez és egy közvetlen életveszélyt okozó testi sértéshez 27 Fantoly Zsanett: Konszenzuális elemel az új büntetőeljárási tör- vényben. In.: Dobák Imre – Hautzinger Zoltán (szerk.): Szakmaiság, sze- más­más büntetéskiszabási indítványok kapcsolódnak, rénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére, Buda- így a beismerés eleve nem lehet egyértelmű, ha az egy pest, Dialóg Campus, 2018. 191. olyan bűncselekményre irányul, amelyet tévesen tar- 28 Javaslat 475–476. 29 Kúria. BK. Joggyakorlat­elemző Csoport. A vád törvényességének talmaz a vádirat, továbbá ha az ügy iratai inkább a bíró- vizsgálata. Összefoglaló vélemény. 2013.E1.II.E.1/4. 11, 23. ság álláspontját bizonyítják nyomatékosabban, eleve 30 Uo. 49. 31 Király Eszter: A törvényes vád hiánya miatt megszüntető végzés „jogerőtlenedésének” tanulságos története, In.: Fazekas Marianna (szerk.): Jogtudományi előadások az ELTE-ÁJK Doktori iskoláinak jubileu- 33 Belovics Ervin: Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. mi konferenciáján, Budapest, ELTE­ÁJK Doktori Iskola, 2014. 171–172. In: Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi 32 Koósné Mohácsi Barbara: A vád „törvényessége” az új büntetőeljá- kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány rási törvény tervezetében, Fundamentum, 2016/2–4. 88–90. Press, Kúria, 2018. 40–41. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_3_ belív.indd 35 2018.12.05. 9:57:31

nem beszélhetünk a nyilatkozat ügyiratokkal alátá­ még úgy is, hogy az rBe.­n sem volt ez annyira ismeretlen masztott voltáról, pontosan az iratellenesség miatt. intézmény. A jogalkotó – első olvasatra – minden olyan Belovics Ervin a fentiek fókuszmondatát azzal is felmerülő eljárásjogi „körülményre” gondolt, amellyel a megerősíti, hogy a Be. 736. § (3) bek. értelmében a bíró­ jogalkalmazók szembesülhetnek a büntetőeljárás során. ság nem térhet el ítéletében a vádban foglalt minősítés­ Az I. típusú együttműködést követő külön eljárásról től a CXIX. Fejezet szerinti (eljárás egyezség esetén) kü­ szintén elmondható általánosságban az, ami az előké­ lön eljárásban. A Be. 731. § (1) bekezdése rendelkezik szítő ülésről. A terhelt tisztességes eljárásához való arról, hogy a CXIX. Fejezet szerint külön eljárásra a bí­ joga alapvetően biztosított, a dolgozatomban felvetett rósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfe- kérdések megválaszolása szintén a gyakorlattól várha- lelően alkalmazni, az e Fejezetben foglalt eltérések­ tó. A vádemelést megelőzően folytatott egyezés megkö­ 34 kel. Tekintettel arra, hogy a CXIX. Fejezetben foglalt tésére irányuló – formátlan, alakiságtól mentes – eljá­ 736. § (3) bek. eltérően rendelkezik (azaz konkrétan ki­ rással, tárgyalással azonban több kérdés is felmerül, mondja a jogi minősítéshez való kötöttséget), így ebből ami esetlegesen a terhelt bizalmatlanságát keltheti. Eb- arra lehet következtetni, hogy a bíróságot – a bírósági ben a kérdéskörben inkább a statisztikai adatok lesz- eljárás általános szabályai és az elsőfokú bírósági tár­ nek mérvadók, amely számok közül nemcsak az lesz re­ gyalás szabályai – nem kötik. leváns, hogy hány eljárást kezdeményeztek (és milyen arányban), hanem az is, hogy hány tárgyalás ért véget bírósági jóváhagyással, hány tárgyalás fulladt kudarc­ 4. ÖSSZEGZÉS ba, illetve hány eljárás hiúsult meg azért, mert a terhelt a beismerő vallomását a bíróság előtt nem erősítette „A büntető ügynek a sorsától emberek sorsa függ… meg. Ezt követően empirikus kutatásokra is szükség A büntető eljárás olyan hatalom, amely embereket töröl- lesz annak érdekében, hogy a megkötött, majd jóvá nem het ki az élők sorából, megfoszthatja őket szabadságuk- hagyott, megkötött, majd a terhelt által „felbontott” tól, vagyonuktól, becsületüktől (…).” 35 egyezségek mögött milyen okok fognak állni. Az előkészítő eljárás nemcsak, hogy a védelem véde­ Király Tibor klasszikus mondatait ismételten fel kell kezését teszi képtelenné (hiszen még a gyanúsítható hívni, hiszen a Be. hatályba lépése óta még csak fél év személynek sincs tudomása az ellen folyó titkos eljárás- sem telt el, és a jogalkotó több olyan jogintézményt is ról), hanem alapvetően vet fel alkotmányossági kérdé­ létrehozott, amelyekhez kapcsolt garanciális kérdések seket, amelyek igazolásához – álláspontom szerint – jelenleg még nem dönthetők el. Jelen tanulmányban fel­ nem elegendő az állam büntető igénye érvényesítésé­ vetett kérdések, aggályok igazolása, cáfolata az elkö­ hez fűzött társadalmi érdek. Nem kívánom megismé­ vetkezendő évek jogalkalmazói gyakorlatától függ, il­ telni az 1. pontban foglaltakat, de szintén sokat fog el­ letve arra vár. árulni az a statisztika, hogy a büntetőeljárások hány Álláspontom szerint az előkészítő ülésre már régóta százaléka kezdődött előkészítő eljárással, illetve hány szüksége volt a magyar büntető igazságszolgáltatásnak, olyan személy került terheltként büntetőeljárás hatá­ lya alá, amelynek kiinduló pontja az előkészítő eljárás­ ban a bűncselekmény elkövetőjével szóba jöhető köz­ 34 Belovics: i. m. 48–49. vetlen vagy közvetett kapcsolattartás volt. Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben, Budapest, KJK, 35 1962. 121. A SZLOVÉNIAI MAGYAR KISEBBSÉG NYELVHASZNÁLATI JOGA ÉS A BÍRÓSÁGI VÉDELEMHEZ VALÓ JOG VIZSGÁLATA EGY KONKRÉT JOGESET KAPCSÁN (csoportos és ismételt hátrányos megkülönböztetés) MAG. KOREN STEFÁN Titkár a Főtitkárságon a Szlovén parlamentben, DMNÖK tanács tagja (2014–2018) 1. BEVEZETÉS te közzé legújabb – Szlovénia országjelentésére reflek­ 1 táló – szakértői véleményét. Eszerint Szlovénia to- Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt felügyelő tanácsadó bizottsága (Advisory Committee on the Framework Convention for 1 Council of Europe, Advisory Committee ont he Framework Conven­ tion for the Protection National Minoritie (2018): Fourth Opinion on Slo­ the Protection National Minoritie) 2018 januárjában tet- venia – adopted on 21 June 2017 Published on 25 January 2018. 3., 11. és / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_3_ belív.indd 36 2018.12.05. 9:57:31

vábbra is magas szintű védelmet nyújt a nemzeti ki- sonlóképpen rendelkezik, midőn biztosítja mindenki sebbségek számára az alkotmányban és a jogszabá- számára azt a jogot, hogy „jogairól és kötelességeiről lyokban biztosított kereteknek megfelelően, mind az […] törvénnyel létrehozott bíróság döntsön”, illetve olasz, mind pedig a magyar kisebbségek számára bizto- rögzíti azt is, hogy „csak a törvénnyel és a bírósági sít bizonyos fokú autonómiát, valamint a kollektív jo- rend által előre meghatározott szabályok szerint kije- 5 gok széles körét, melyet az autonóm közösségek, illetve lölt bíró ítélkezhet”. a magánszemélyek gyakorolhatnak. A többnemzeti- Ugyan a bírósághoz való fordulás joga bizonyos kor- ségű területeken a kisebbségi jogok megfelelő védel- látozás alá vethető, ám a korlátozás nem lehet olyan met élveznek, függetlenül attól, hogy hány kisebbség- mértékű, mely kiüresítené ezen jogot. A kérelmek be- hez tartozó személy él az adott helyen. A szakértői véle- nyújtására, az eljárási részvételre vonatkozó előírások mény ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a végrehaj- nem zárhatják el a jogalanyokat attól, hogy bírósághoz tás során mutatkoznak hiányosságok, így például a forduljanak, jogorvoslattal éljenek, miként nem akadá- nyilvános nyelvhasználat tekintetében, és a kisebbségi lyozhatják meg őket abban sem, hogy az üggyel kapcso- nyelven folyó oktatás minősége is hagy kívánnivalót latos minden információt megismerjenek, és azokra re- 6 maga után. A tanácsadó bizottság problémaként azo- agáljanak. Sérül a „tisztességesség szubjektív érzete”, nosította a kisebbséghez tartozó emberek számának és nyilvánvalóan csorbul a bírósághoz való fordulás csökkenését és elöregedését, valamint azt, hogy a ren- joga akkor, ha a résztvevő felek nem értik (vagy nem ér- delkezésre álló források meglehetősen szűkösek. A tik teljes mértékben) az eljárás nyelvét, és az elhang- szakvélemény kiemelte, hogy ugyan a kormányzat tesz zottakra nem tudnak megfelelő nyilatkozatot tenni. 7 erőfeszítéseket a kétnyelvűség megerősítésére, az eredmények azonban helyi szinten még nem különö- sebben mutatkoznak, a kisebbségek képviselői szerint 3. SZLOVÉNIA ÉS A NYELVI KARTA pedig még lehetne tovább javítani a helyzeten. 2 Jelen tanulmány egy konkrét jogeset bemutatásával A Szlovén Köztársaság 1995­ben, illetve 1998­ban arra keresi a választ, hogy a szlovéniai magyar kisebb- ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló ségek nyelvhasználati jogai a gyakorlatban miként ér- Keret egyezményt, 1997­ben a Regionális vagy Kisebb- vényesülnek a bírósági eljárásban. ségi Nyelvek Európai Kartáját, vállalásait maradéktala- nul átültette alkotmányába és nemzeti jogszabályaiba. 8 Tárgyalt témámhoz igazodóan a Nyelvi Karta 9. cik- 2. AZ ANYANYELV HASZNÁLATÁHOZ VALÓ JOG kére térek ki ehelyütt. A Nyelvi Karta azon intézkedé- MINT A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁSHOZ VALÓ sek listáját tartalmazza, melyek alkalmasnak mutat- JOG SINE QUA NON-JA koznak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használa- tának támogatására. A részes államok – „á la carte” mó- Az anyanyelv identitásunk egyik legmeghatározóbb don – ezen intézkedések közül választhatnak. eleme, és ez a megállapítás különös jelentőséggel bír ak- A 9. cikk a polgári eljárások, a büntetőeljárások, vala- kor, ha az anyaországon kívül élő magyarok szemszögé- mint a közigazgatási bírósági eljárások vonatkozásában ből vizsgáljuk a kérdést. Egyes etnikumok, mint amilyen fogalmaz meg garanciákat. Az eljárást a regionális vagy a zsidó, a roma, a skót, vagy éppen a walesi, a nyelvcseré- kisebbségi nyelven kell lefolytatni, ha azt a felek bárme- től függetlenül képesek megtartani kulturális, etnikai lyike kéri, kérelem hiányában gondoskodni kell az ösz- önazonosságukat, ezzel szemben azok a külhoni magya- szes irat és bizonyíték regionális vagy kisebbségi nyelv- rok – fejti ki Lanstyák István nyelvész –, „akik feladják re történő lefordításáról, az ilyen nyelven beszélő fél szá- 3 nyelvüket, egyben megszűnnek magyarok lenni”. mára pedig tolmácsot kell kirendelni. A részes államok Az anyanyelv használatához való jognak ugyanakkor vállalást tesznek arra nézve, hogy egyetlen dokumentu- vannak praktikus vetületei is. Az a személy, aki nem mot sem minősítenek érvénytelennek pusztán arra hi- fejtheti ki gondolatait anyanyelvén, jogai gyakorlásá- vatkozással, hogy az regionális vagy kisebbségi nyelven ban is korlátozva van. íródott. A részes államok kötelezik magukat arra, hogy Az Emberi Jogok Európai Egyezménye megfogalmaz- „a legfontosabb állami törvényszövegeket” lefordítják a za a tisztességes eljárás követelményét, a 6. cikk 1. be- regionális vagy kisebbségi nyelvre, és a fordítást elérhe- kezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga van arra, tővé teszik mindenki számára, továbbá lefordítják azo- hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen […] tárgyalja, és hoz- zon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei 5 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 23. cikk. 4 tárgyában”. A Szlovén Köztársaság Alkotmánya is ha- 6 Emberi Jogok Európai Bírósága (2013): Kézikönyv a 6. cikkről. a tisztességes eljáráshoz való jog (polgári jogi ág). 13–14. https://www. echr.coe.int/Documents/Guide_Art_6_HUN.pdf 7 Török Dániel Viktor: Tisztességesség a polgári jellegű ügyek elbírá- 70. pontok. https://rm.coe.int/fourth-opinion-on-slovenia-adopted-on- lása során. 238–250. 248. Doktori Műhelytanulmányok 2015. http:// 21-june-2017/16807843c7 dfk­online.sze.hu/images/egyedi/doktori/doktori%20m%C5%B1hely- 2 Council of Europe i. m. 3., 11. és 70. pontok. tanulm%C3%A1nyok%202015/t%C3%B6r%C3%B6k.pdf 3 Lanstyák István: A magyar nyelv jelene és jövője Szlovákiában. In: 8 Olaszországgal az Ozimói Szerződés. A SZK Hivatalos Lapja, 1992. Lanstyák István – Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlová- 40. 127—128. Magyarországgal: Egyezmény a Magyar Köztársaságban kiában. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2002. 12–18. élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar 4 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómá- nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról. A SZK Hivatalos Lapja, ban, 1950. november 4­én kelt Egyezmény. NSZ, 6/93 / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_3_ belív.indd 37 2018.12.05. 9:57:32

kat a „másként nem hozzáférhető” törvényszövegeket is, den második magyar nemzetiségűnek szlovén ajkú volt 13 melyek „különösen érintik e nyelvek használóit”. 9 a házastársa. Ez, és a magyar nyelv alacsony presztíz- se is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nyelv használata a mindennapi érintkezésben is egyre inkább visszaszo- 4. MAGYAR KISEBBSÉG SZLOVÉNIÁBAN rul. Egy ugyancsak 2008­as felmérés szerint a magyar– szlovén családban élő gyermekek nyolcvan százaléka Szlovénia 1991 óta független állam, azt megelőzően szlovénnek vallotta magát. 14 Jugoszlávia tagköztársasága volt, 1918­ig az Osztrák– Magyar Monarchia része. Napjainkban az ország lakos- ságának a 83 százaléka vallja magát szlovénnek, rajtuk 5. AZ ŐSHONOS KISEBBSÉGEK JOGAI kívül azonban több etnikum él itt, a magyarok és ola- szok mellett albánok, bosnyákok, horvátok, monteneg- „Szlovénia valamennyi állampolgárának állama” – róiak, macedónok, szerbek. deklarálja az Alkotmány 3. cikke. Az 5. cikk hitet tesz az A kisebbségek létszámát meghatározni soha nem emberi jogok és alapvető szabadságok védelme mellett, egyszerű feladat, hiszen az ezzel kapcsolatos kérdések „védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti 15 meglehetősen érzékenynek számítanak. Hitelesnek te- közösség jogait”. A 11. cikk értelmében a hivatalos kinthető adatokkal csak a 2002. évi népszámlálás szol- nyelv a szlovén, és „azon községek területén, ahol az gál, eszerint a 1,9 millió szlovén állampolgárból mint- olasz vagy a magyar nemzeti közösség él, az olasz, illet- egy hatezer vallotta magát magyarnak (0,3 százalék), ve a magyar nyelv is hivatalos nyelv”. 16 alig több mint kétezer olasznak (0,1 százalék). 10 A szlovén Alkotmány a kisebbségvédelem terén két A szlovén alkotmány őshonos kisebbségként két elvet követ. Egyrészt az emberi jogok és alapvető sza- nemzetiséget ismer el, a magyart és az olaszt. 11 badságok vonatkozásában biztosítja a formális egyen- A magyarlakta települések az ország északkeleti ré- jogúságot, nemzetiségre, nyelvre, és más hasonló sze- 17 szén, a szlovén–magyar határ mentén találhatók, egy mélyi körülményekre tekintet nélkül. Másrészt, kü- mintegy ötven kilométer hosszú, három, helyenként tíz lönjogokat biztosít a nemzeti közösségek számára. A kilométer széles sávban, két nagyobb tömbben, Lendva, különjogoknak három csoportját szokás megkülönböz- illetve Muraszombat központtal. Muravidék etnikailag tetni, ezek az alapvető jogok, az úgynevezett kompen- mindig is sokszínű terület volt, a trianoni döntés alap- zációs jogok, valamint a nemzeti közösségekhez tarto- 18 ján került Jugoszláviához, majd az 1991­ben független- zók döntési jogai. Az alapvető jogok a nemzeti kisebb- né váló Szlovéniához. ségek valamennyi tagját megilletik. Szabadon kinyilvá- A magyar közösség fogyása és asszimilálódása meg- níthatják nemzetükhöz, nemzeti közösségükhöz való állíthatatlan folyamatnak tűnik. Lélekszámuk 1991 és tartozásukat, ápolhatják és kifejezhetik kultúrájukat, 2002 között a negyedével csökkent. Szakemberek sze- használhatják saját nyelvüket, írásmódjukat, mind ma- rint a népességfogyás okai összetettek. Az egyik ténye- gánviszonyokban, mind pedig – „törvényben meghatá- ző az, hogy Muravidék a gazdaság, az infrastruktúra, a rozott módon” – „az állami és közszolgálatot végző más 19 szociális körülmények szempontjából jóval fejletle- szervek eljárásaiban”. Az Alkotmány 63. cikke értel- nebb, mint Szlovénia más területei. Kevés a munkalehe- mében tilos mindenféle – így többek között nemzeti, tőség, a megfelelő minőségű úthálózat és a képzett vallási alapon nyugvó – „egyenlőtlenségre való buzdí- munkaerő hiánya miatt elmaradnak a beruházások. 12 tás”, „gyűlölet és türelmetlenség szítása”. 20 A magyar közösségben az elöregedés erőteljesebb, A 64. cikk az őshonos nemzeti közösségek külön joga- mint a szlovén társadalom egészében, a 2002. évi nép- inak katalógusát tartalmazza. E nemzeti közösségek, számlálás azt mutatta, hogy a magyar nemzetiségűek és a közösségek tagjai korlátozásoktól mentesen hasz- közel egyharmada hatvan éven felüli. Jelentős a kiván- nálhatják nemzeti szimbólumaikat, nemzeti identitá- dorlás is, sokan költöznek el a főváros környékére, még suk, kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében többen Magyarországra, Nyugat­Európába. A termé- szervezeteket hozhatnak létre, ilyen célzattal folytat- szetes népességfogyás és a migráció mellett az asszimi- hatnak tevékenységet a könyvkiadás, a tömegmédia te- láció is aggodalomra ad okot. A szülők szívesebben ad- rületén. Kapcsolatot tarthatnak fenn anyanemzetük- ják gyermekeiket szlovén nyelvű tanintézménybe, úgy kel, anyaországukkal. Joguk van a saját nyelvükön való ítélik meg ugyanis, hogy gyermekük boldogulását in- kább az biztosítja, ha tanulmányaikat a többségi nyel- ven folytatják. Számottevő a vegyes házasságok száma, 13 Kovács i. m. 89. 2008­as adatok szerint az ötven év alattiak közül min- 14 Göncz László: Muravidéki helyzetkép a múlt és a jelen tükrében. Fedinec Csilla (szerk.) (2008): Értékek, dimenziók a magyarságkutatás- ban. Budapest, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, 2008. 84–102. 98. 9 Nyelvi Karta 9. cikk 3. bekezdés. 15 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 5. cikk (1) bekezdés 10 POPIS 2002: Population by ethnic affiliation, Slovenia, Census 1953, 16 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 11. cikk. 1961, 1971, 1981, 1991 and 2002 1). http://www.stat.si/popis2002/en/ 17 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 14. cikk. rezultati/rezultati_red.asp?ter=SLO&st=7 18 Kolláth Anna: A Szlovéniai kisebbségek nyelvi jogai a törvények és 11 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 11. cikk a rendeletek tükrében. In: Nádor Orsolya – Szarka László (szerk.): Nyel- 12 Kovács Attila: A 2011-es szlovén népszámlálás és a Muravidék két- vi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet­Közép­Európában, (Magyar nyelvű területe. Naptár 2012. A szlovéniai magyarok évkönyve. Lendva, kisebbségi könyvtár). Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest. 190–203. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoz- 19 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 61–62. cikkek. tatási Intézet, 2011. 74–93. 75–81. 20 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 63. cikk. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_3_ belív.indd 38 2018.12.05. 9:57:32

neveléshez és oktatáshoz, a kétnyelvű területeken pe- tosítja az anyanyelv használatát. Az alkotmányos alap- dig – külön törvényben szabályozottak szerint – kötele- jog tartalmát az egyes eljárási törvények bontják ki, a to- ző a kéttannyelvű oktatás. Az állam biztosítja az ősho- vábbiakban ezek főbb rendelkezéseit tekintem át. nos nemzeti közösségeket anyagi és erkölcsi támogatá- sa felől, és lehetővé teszi számukra kisebbségi önkor- 6.1. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLAT mányzatok felállítását. Mind az olasz, mind a magyar A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN közösség képviselőt delegálhat a helyi önkormányzat képviselő­testületébe és az Országgyűlésbe. 21 A közigazgatásról szóló törvény 4. szakasza kimondja, A szlovén szabályozás specialitása a többi, magyar hogy az igazgatási eljárások nyelve elsődlegesen a szlo- ajkú kisebbséggel rendelkező országhoz képest az, vén (1. bekezdés), a kétnyelvű területeken pedig a szlo- hogy itt a kisebbségi jogok gyakorlása független az vén mellett az adott kisebbség nyelve is használható adott nemzetiség lélekszámától vagy a teljes lakossá- (2. bekezdés). A másodfokú eljárásban hozott határoza- gon belüli arányától; ezeket a jogokat ugyanis minden tot azon a nyelven kell megszövegezni, melyen az elsőfo- 22 nemzetiségileg vegyesen lakott területen biztosítják. kú eljárás folyt (3. bekezdés). Amennyiben az ügyfél nem Ez egyúttal azonban azt is jelenti, hogy a különjogok az bírja sem a szlovén, sem a kisebbségi nyelvet, úgy tolmá- őshonos magyar és olasz nemzeti közösséget illetik csot és fordítót kell bevonni (4. bekezdés). 28 meg, és e jogok gyakorlása ahhoz a területhez kapcso- A köztisztviselőkről szóló törvény kimondja, hogy ha lódik, ahol az adott kisebbség tagjai élnek. Emiatt gyak- egy munkakör betöltéséhez a törvény nyelvtudást ha- ran illetik kritikával a szlovén kisebbségvédelmi rend- tároz meg feltételként, akkor a kétnyelvű területen szert, mondván, a vegyes etnikumú területek tulajdon- csak az a jelölt vehető fel, aki tud magyarul, illetve szlo- 23 képpen rezervátumként funkcionálnak. Tény ugyan- vénül (17. §). Azoknál a közigazgatási szerveknél pedig, is, hogy az a magyar, aki elhagyja a magyarlakta terüle- melyeknél hivatalos nyelv a magyar vagy az olasz, csak tet, „az úgynevezett ’kollektív jogok’ szolgáltatta elő- olyan köztisztviselő tölthet be ügyintézői feladatkört, nyökből nem részesül, a bevándorlókkal azonos elbírá- aki szóban és írásban is tudja használni az adott ki- lás alá esik nyelvi szempontból”. 24 sebbségi nyelvet (79. §). 29 Az Alkotmány rögzíti, hogy „a Szlovéniában érvényes A kétnyelvű községekben élő, illetve a nemzetiségi jogi okmányokban szabályozott emberi jogokat vagy nyelvet használó állampolgárok okmányait legalább alapvető szabadságjogokat nem lehet korlátozni arra két nyelven kell kiállítani, függetlenül attól, hogy az il- való hivatkozással, hogy az alkotmány ezeket nem is- lető a nemzetiséghez tartozónak vallja magát vagy sem. 25 meri el, vagy kisebb mértékben ismeri el”. A kisebbsé- A „legalább kétnyelvű” kitétel alatt azt kell érteni, hogy gi jogok legfőbb hazai forrása tehát az Alkotmány, a a személyi igazolvány és az útlevél egyúttal angol nyel- részletszabályokat pedig az önkormányzati alapszabá- vű is, ellenben a többi személyi irat (mint amilyen a jo- lyok, statútumok tartalmazzák. A kétnyelvű területek gosítvány, a forgalmi engedély, a társadalombiztosítási – „a kisebbségi és nyelvi jogok formális biztosítása kártya) csak szlovén és nemzetiségi nyelvű. 30 szempontjából” – lényegileg autonóm területnek te- 26 kinthetők. Klasszikus értelemben vett kisebbségi au- 6.2. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLAT tonómiáról azonban nem beszélhetünk, ugyanis a nem- A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN zeti közösségek tanácsai kötelesek döntéseik meghoza- tala előtt konzultálni a területi önkormányzati tanács- A bírósági eljárásokban történő nyelvhasználat alap- csal vagy az illetékes állami szervvel. 27 vető szabályait a bíróságokról szóló törvényben talál- juk, ezek a szabályok egyaránt alkalmazandók polgári, közigazgatási, munkaügyi és büntető perekben. Az 6. A KISEBBSÉGEK NYELVHASZNÁLATI JOGAI A egyes eljárási törvények további részletszabályokat ál- KÖZIGAZGATÁSI ÉS BÍRÓSÁGI lapíthatnak meg. 31 ELJÁRÁSOKBAN Mindig az eljáró bíróság köteles biztosítani, hogy az előtte folyó eljárásokban a szlovén nyelvvel azonos fel- A szlovén alkotmány az őshonos kisebbségek tagjai tételek mellett lehessen használni a magyar, illetve az 32 számára a közigazgatási és bírósági eljárásokban is biz- olasz nyelvet (60. §). Ha az eljárásban csak egyetlen fél van (például közigazgatási perben), akkor az eljárás egy nyelven folytatható. Ugyancsak ez a helyzet akkor, 21 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 64. cikk. 22 Koren Stefan: Magyar hivatalos nyelv használata a kétnyelvű terü- leten Szlovéniában a Barbara – szillogika – logika alapján. 2017. 09. 26. 28 http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO3225, Az http://www.jogiforum.hu/publikaciok/946 SZK Hivatalos Lapja, 67/94. 23 Kolláth i. m. 198. 29 http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO4827# 24 Vörös Ottó: Nyelvtörvények és nyelvhasználati valóság. In: Kontra 30 Kolláth i. m. 192. Miklós – Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények. Buda- 31 17/1996. sz. törvény. Normaszövegét lásd: www:minelres.lv, Slove- pest, Teleki László Alapítvány, 2002. 53–60. 55. http://mek.oszk. nia and European standards for protection of National Minorities hu/12100/12123/ (Austrian Institute of East and Southeast European Studies, Institute for 25 A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 15. cikk. Ethnic Studies, Slovenija Informacijsko Dokumentacijski Center Sveta 26 Göncz László: A magyar nemzeti közösség nyelvi jogai és nyelvhasz- Evrope, Ljubljana, 2002. 46–47. nálata Szlovéniában. In: Eplényi Kata – Kántor Zoltán (szerk.) (2012): 32 Bírósági Ügyrend–Sodni red (Uradni list RS, št. 17/95, 35/98, 91/98, Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívá- 22/00, 113/00, 62/01, 88/01, 102/01, 22/02, 15/03, 75/04, 138/04, sai. Budapest, Lucidus Kiadó, 2012. 103–121. 105. 74/05, 5/07, 82/07, 16/08, 93/08, 110/08, 117/08, 22/10, 48/11, 15/15 in 27 Göncz 2012, 106. 87/16)– érvényes és használva – 2017. 01. 01­ig. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_3_ belív.indd 39 2018.12.05. 9:57:32

ha ugyan több fél van a perben, de az adott nemzetiségi területen élők anyanyelvükön fordulhatnak a bíróság- nyelvet mindannyian értik és beszélik [61. § (1) bekez- hoz, függetlenül attól, hogy az eljárásban milyen minő- dés]. Minden ezektől eltérő esetben az eljárás kétnyel- ségben (terhelt, sértett, tanú, egyéb közreműködő) vű, a nemzeti közösség tagja választása szerint hasz- vesznek részt [7. § (1) bekezdés]. A kétnyelvű területen nálhatja a szlovén nyelvet vagy a saját anyanyelvét, a működő bíróság nemzetiségi nyelven bocsátja ki az idé- bíróság pedig – mind szóban, mind írásban – a fél által zést, nemzetiségi nyelven szerkeszti meg és hirdeti ki választott nyelven köteles reagálni. 33 határozatait [9. § (1) bekezdés]. Az eljárás nyelvét főszabály szerint a benyújtott kere- set vagy kérelem nyelve határozza meg, ám a fél később 6.2.3. A kisebbségi nyelvhasználatból eredő költségek is választhat nyelvet [61. § (3) bekezdés]. Ha az eljárás viselése egynyelvű, úgy a jegyzőkönyvet, a pervezető végzése- ket, közbenső határozatokat is az adott nyelven kell Az eljárási költségek viselésének kérdését a bírósá- megszövegezni [63. § (1) bekezdés]. Ha egy, a perben gokról szóló törvény rendezi. A nemzetiségi nyelvek közreműködő személy (tanú, szakértő) nem beszéli a használatából adódó költségeket az állam állja, erre kérdéses nemzetiségi nyelvet, úgy tolmácsot és fordítót egy külön fejezet van elkülönítve a bíróságok költség- kell kirendelni, és az illető nyilatkozatát lefordítva kell vetésében. A felek nem kötelezhetők az ilyen költségek jegyzőkönyvbe foglalni [63. § (2) bekezdés]. Ha a felek előlegezésére, viselésére (67. §). egyike csak a szlovén nyelvet ismeri, úgy az eljárást Az Igazságügyi Minisztérium jelöli ki azokat a bírákat mindenképpen két nyelven kell lefolytatni, és minden és bírósági alkalmazottakat, akik eljárhatnak a kétnyel- perbeli nyilatkozatot, tanúvallomást, szakvéleményt le vű eljárásokban [68. § (1) bekezdés]. Kétnyelvű eljárás- kell fordítani szlovénra, illetve az érintett nemzetiségi ban csak az a bíró járhat el, aki megfelel az alábbi feltéte- nyelvre, továbbá a jegyzőkönyvet is két nyelven kell ve- lek valamelyikének: a) egyetemi diplomával rendelkezik zetni [61. § (2) bekezdés, 64. §]. A kétnyelvű eljárások- magyar vagy olasz nyelvből, b) részt vett és megfelelő ban a bíróság hivatalból intézkedik az iratok fordításá- eredménnyel levizsgázott a minisztérium által szerve- ról, a költségeket is az állam előlegezi meg, és az állam zett nyelvi kurzuson, c) szerepel az állandó bírósági tol- is állja azokat, a kisebbségi nyelvhasználat folytán elő- mácsok jegyzékében (és értelemszerűen megfelel az álló költségek ugyanis nem terhelhetők a felekre [66. § igazságügyi tolmácsokkal szemben támasztott, törvény- (1) bekezdés]. ben meghatározott kritériumoknak) [68. § (3) bekezdés]. A bíróság ügydöntő határozatát minden esetben két Abban az esetben, ha a kétnyelvű területen működő nyelven kell megszerkeszteni, és így is kell kihirdetni. bíróságon nincsen egyetlen olyan bíró sem, aki teljesí- Ezeket a szabályokat kell alkalmazni első és másodfo- teni tudná e feltételek valamelyikét, úgy hivatásos bí- kon, valamint a legfelsőbb bíróság előtti eljárásokban is rósági tolmácsot kell bevonni [68. § (3) bekezdés]. Ezek [66. § (2) bekezdés]. 34 a rendelkezések kizárólag az egyesbírói eljárásokban alkalmazandók, ha ugyanis a bíróság tanácsban jár el, 6.2.1. Polgári perrendtartás akkor mindenképpen tolmácsot és fordítót kell kiren- delni, vagyis nem elvárás, hogy a tanács tagjai beszél- A polgári perrendtartás egyetlen szakasza foglalkozik jék a nemzetiségi nyelvet. csak a kisebbségi nyelvhasználat kérdésével. Eszerint a felek és az eljárásba bevont más személyek (tanúk, szak- 6.3. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLLÁSPONTJA értők, egyéb közreműködők) választásuk szerint szlo- A NYELVHASZNÁLATI JOGOKRÓL vén vagy az adott bíróság által használt nemzetiségi nyelven tehetik meg szóbeli és írásbeli nyilatkozataikat A szlovén Alkotmánybíróság több alkalommal is fog- 35 [104. §]. Ezen túlmenően a bíróságokról szóló törvény lalkozott a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogá- rendelkezéseit kell alkalmazni a polgári peres és nempe- val, az alábbiakban a releváns határozatok legfonto- 36 res eljárásokban, valamint a végrehajtási eljárásban. sabb megállapításait ismertetem. Kiindulási pontként e határozatok leszögezik, hogy a 6.2.2. Büntetőeljárási törvény bíróságoknak munkájuk során állandóan szem előtt kell tartaniuk az emberi jogokra és alapvető szabadsá- A büntetőeljárási törvény garanciarendszere széle- gokra vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat, sebb körű, mint a polgári perrendtartásé. Ezek közül a vagyis az emberi jogokra vonatkozó alkotmányos hatá- legfontosabb az, hogy a terheltet minden esetben anya- rozatokat közvetlenül alkalmazandó jognak kell tekin- 37 nyelvén kell tájékoztatni az ellene felhozott gyanúról, teni [Up­32/94. számú ügy]. az ellene emelt vádról, letartóztatásának okairól [4. § (1) bekezdés]. Azon bíróságokon, melyek hivatalos nyelve a szlovén mellett a magyar vagy az olasz, az eljá- 36 A fejezet a Magyar hivatalos nyelv használata a kétnyelvű területen rás – a törvényben felsorolt esetekben – a nemzetiségi Szlovéniában a Barbara – szillogika – logika alapján címen publikált írá- nyelven is lefolytatható [6. § (1) bekezdés]. A kétnyelvű som alapján készült. Koren Stefan (2017): Magyar hivatalos nyelv használata a kétnyelvű területen Szlovéniában a Barbara – szillogika – logika alapján. 2017. 09. 26. http://www.jogiforum.hu/publikaciok/946 33 Koren 2017 i. m. 37 Lovro Šturm és mások, Kommentár a Szlovén Köztársaság Alkot- 34 Kolláth i. m. 193. mányához, FPDEŠ 2002, 194. old. Az emberi jogokra vonatkozó alkotmá- 35 26/1999. sz. törvény. nyos határozatok közvetlenül alkalmazandó jog. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2018_3_ belív.indd 40 2018.12.05. 9:57:32

Az Alkotmánybíróság határozataiban következete- nyelvhasználattal kapcsolatos jogait úgy kell szabá- sen arra az álláspontra helyezkedik, hogy az Alkot- lyoznia, hogy meghatározza e nyelvek, tehát az olasz és mány 11., 62. és 64. cikkeit együtt, egymásra tekintet- a magyar nyelv közvetlen használatának módját” [Up­ tel szükséges értelmezni. A 11. cikk azt mondja ki, hogy 404/05. sz. határozat]. 43 a kétnyelvű községek területén a magyar, illetve az olasz éppen olyan hivatalos nyelv, mint a szlovén. A 62. cikk által garantált jog mindenkit megillet, nemzetiségi 7. NYELVHASZNÁLATI JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE hovatartozástól függetlenül mindenki jogosult saját – VIZSGÁLAT EGY KONKRÉT JOGESET nyelvét és írásmódját használni – a törvényben szabá- ALAPJÁN lyozottak szerint – az állami és különféle közszolgálati eljárásokban. A 64. cikk különjogokat biztosít az ősho- A továbbiakban egy konkrét jogeseten keresztül mu- nos nemzeti közösségek és tagjaik számára [U­I­ tatom be, miként érvényesülnek a gyakorlatban a ki- 38 283/94. sz. határozat]. A különjogok a pozitív véde- sebbségi nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásban. lem eszközei, melyek a kisebbségek javára pozitív A vizsgált ügy tárgya egy munkaviszony megszünteté- diszkriminációt biztosítanak, és ezt a többségi társada- sének érvénytelensége miatt indított peres eljárás. lom tagjai elfogadják. Például, az Alkotmány a 64. § (1) bekezdésében a nemzeti közösségeknek és tagjaiknak 7.1. AZ ÜGY ISMERTETÉSE biztosítja a jogot, hogy nemzeti azonosságtudatuk meg- őrzése érdekében szervezeteket alapítsanak; ez külön Felperes szlovén állampolgár, az őshonos magyar jognak tekintendő az Alkotmány 42. §­a által biztosí- nemzeti közösség tagja, Dobronak községben él. Dob- tott gyülekezési és egyesülési joghoz képest. Ebből pe- ronak község Alapszabályzata (Statútuma) értelmében dig az következik, hogy a nemzeti közösségek és tagjaik a község nemzetiségileg vegyesen lakott terület, az ön- esetében a gyülekezési és egyesülési jogot tágabban kormányzat ennek megfelelően köteles biztosítani a kell értelmezni, mint más egyéneknél: olyan jogként, magyar nemzeti közösséghez tartozó polgárok számá- 39 mely a nemzeti azonosságtudat megőrzését szolgálja. ra az alkotmányos alapjogokat. A településen a szlovén „Ez az intézményi keret a két nemzeti közösség és tag- és a magyar is hivatalos nyelv, egymással egyenrangú- jaik azonosságtudata megőrzésének és a társadalmi ak (Alapszabályzat 86. cikke). életbe való egyenjogú bekapcsolódásának előfeltétele” – Felperes a Dobronaki Községi Önkormányzat községi 40 fejti ki a testület [U­I­218/04. sz. határozat]. Az Alkot- titkáraként (igazgatási vezetőjeként) dolgozott 2006. mány 64. cikke ugyan kifejezetten nem rendelkezik ar- július 4. napjáig, amikor is munkaviszonyát a munkál- ról, hogy a nemzeti közösségek tagjait is megilleti a saját tatója – Dobronak község polgármestere – rendkívüli nyelv használatának joga az állami szervek előtti eljárá- felmondással megszüntette. A munkáltató nem tartot- sokban, de ez levezethető a 11. és 62. cikkekből. Azon ta be azokat a törvényi előírásokat, melyek a rendkívü- községek területén, ahol e közösségek élnek, nyelvük hi- li felmondás határidejére vonatkoznak, emellett pedig vatalos nyelv, ezért „az állami szerveknek, a helyi önkor- a rendkívüli felmondást tartalmazó okiratot szlovén mányzatok szerveinek és a közhatalommal rendelkező nyelven adta át felperesnek, magyar nyelvű fordítást szerveknek kötelességük e közösségek tagjaival az ügy- nem mellékelt. Felperes a munkaviszony megszünteté- vitelt azok nyelvén végezni” [Up­404/05. sz. határozat]. 41 sének érvénytelenségére hivatkozással fordult bíró- Tárgyalt témám szempontjából kiemelt jelentőséggel sághoz, keresetében kihangsúlyozta azt is, hogy a fel- bír az a megállapítás, mely szerint a kétnyelvű területe- mondás pusztán azon az alapon is jogszerűtlen, hogy ken a nemzeti közösségek nyelve – mivel alkotmányos azt a kétnyelvű területen élő, az őshonos magyar nem- védelmet élvez – nem tekinthető idegen nyelvnek, a bí- zeti közösséghez tartozó munkavállalónak kizárólag rósági és közigazgatási eljárásokban „az olasz és a ma- szlovén nyelven kézbesítették. gyar nyelv nem használható (a szlovén melletti) fordí- Felperes érti és beszéli a szlovén nyelvet is, keresetét 42 tásként” [Up­404/05. sz. határozat]. Az Alkotmánybí- szlovén nyelven terjesztette elő, mert az akkori ügy- róság határozott álláspontja az, hogy „az államnak tisz- védje nem beszélte a hivatalos magyar nyelvet, és – élve teletben kell tartania az őshonos nemzetiségek alkot- a bíróságokról szóló törvényben biztosított jogával – az mányos jogállását és jogait”, és „e nemzeti közösségek első tárgyalásra szóló idézés kézhezvétele után kérel- mezte azt a bíróságtól, hogy anyanyelvén folytassák le az eljárást. Az elsőfokú bíróság a tárgyalást elnapolta, és új tárgyalási nap kitűzése mellett úgy döntött, hogy 38 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság 1998. 2. 12. napján kelt U­I­ 283/94 sz. határozata, az SZK Hivatalos Lapja 20/98. sz. és OdlUS VII, 26; az eljárást a továbbiakban tolmács, illetve fordító bevo- 1998. 10. 22. napján kelt U­I­94/96 sz. határozata, az SZK Hivatalos Lapja násával kétnyelvűen folytatja le. Az elsőfokú bíróság 77/98. sz. és OdlUS VII, 196; és U­I­296/94 sz. határozata.; Koren 2017, i. m. ezen eljárása ellentétes a szlovén Alkotmánybíróság 39 M. Orehar Ivanc v L. Šturm (ur.), Komentar Ustave Republike Slo- jogértelmezésével, mely szerint – miként arra az előbbi venije, Fakulteta za podiplomske državne in evropske študije, Ljubljana 2002, str. 622. fejezetben rámutattam – a kétnyelvű területeken a ma- 40 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság U­I­ 218/04 sz. határozata. gyar a szlovénnel egyenrangú hivatalos nyelvnek te- Koren 2017, i. m. kintendő, s mint ilyet, közvetlenül kell használni a bíró- 41 Hivatkozási alap az Alkotmánybíróság 2007. 6. 21. napján kelt Up­ 404/05 sz. határozata. Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 64/07. sz. és OdlUS XVI, 101 42 Alkotmánybíróság 2007. 6. 21. napján kelt Up-404/05 sz. határoza- 43 Alkotmánybíróság 2007. 6. 21. napján kelt Up-404/05 sz. határoza- ta. Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 64/07. sz. és OdlUS XVI, 101 ta. Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 64/07. sz. és OdlUS XVI, 101 / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2018_3_ belív.indd 41 2018.12.05. 9:57:32

sági, illetve közigazgatási eljárásokban, nem szabad tárgyalás elhalasztása mellett tolmácsot kirendelni fordításra szorítani. felperes részére. A megismételt eljárásban már végig Felperes keresetét mind az elsőfokú, mind a másod- jelen volt a tárgyalásokon a tolmács, ám mind a jegyző- fokú bíróság elutasította. További jogorvoslat folytán a könyveket, mind a határozatokat (így az ítéletet is) Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy, mely 2012. de- változatlanul szlovén nyelven szerkesztették és küld- cember 10­én kelt határozatában megállapította, hogy ték meg felperesnek. Ez az eljárás azért is törvénysér- lényeges eljárási szabálysértés történt, hatályon kívül tő, a bíróságokról szóló törvény – miként azt a fentiek- helyezte mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítéletet, a ben láthattuk – világosan kimondja: ha több fél van a másodfokú bíróságot felhívta arra, hogy fordíttassa le perben, és az adott nemzetiségi nyelvet mindannyian magyar nyelvre az ítéletét, s küldje azt meg felperes- értik és beszélik, akkor egy nyelven, vagyis a nemzeti- nek, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárásra és új hatá- ségi nyelven kell lefolytatni az eljárást [61. § (1) bekez- rozat meghozatalára utasította. A megismételt eljárás- dés]. Márpedig, felperes a magyar nemzeti közösség ban az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a Legfel- tagja, alperes pedig a polgármester által képviselt két- sőbb Bíróság által meghatározott szempontokat, a ke- nyelvű Dobronak község, mely köteles a szlovén mel- resetet pedig újfent elutasította. lett a magyar nyelvet is használni. Vagyis, a vizsgált Felperes fellebbezésének a másodfokú bíróság helyt esetben mind felperes, mind alperes érti és beszéli a adott, kimondta, hogy a munkáltatói rendkívüli fel- magyar nyelvet, ezért a bírósági törvény 61. § (1) be- mondás – a határidők be nem tartása miatt – jogszerűt- kezdése alapján a polgári pert az elejétől a végéig ma- len volt, a járulékos kérdések (elmaradt munkabér, gyar nyelven kellett volna lefolytatni. büntetőkamat, perköltség) elbírálására pedig vissza- A Legfelsőbb Bíróság, midőn másodjára is elé került küldte az ügyet az elsőfokú bíróságnak. Alperes felleb- az ügy, úgy foglalt állást, hogy az iratokat le kell fordíta- bezése folytán újból a Legfelsőbb Bíróság elé került az ni magyarra, és azokat meg kell küldeni a felperesnek. ügy, mely helyben hagyta az ítéletnek a rendkívüli fel- Ugyan a Legfelsőbb Bíróság összesen három ízben fog- mondás jogszerűtlenségét kimondó részét, a járulékos lalkozott az üggyel, ám egyszer sem nyilvánított véle- kereseti kérelmek elbírálására pedig az elsőfokú bíró- ményt abban a kérdésben, hogy sérültek­e az eljárás- ságot hívta fel. ban a kétnyelvű községben élő, őshonos nemzeti ki- sebbséghez tartozó felperes nyelvhasználati jogai, il- 7.2. AZ ELJÁRÁS ÉRTÉKELÉSE – CSOPORTOS letve követtek-e el eljárási szabálysértést az eljáró bí- HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS róságok. Sem a Legfelsőbb Bíróság, sem az alsóbb fokú bíróságok nem foglalkoztak azzal sem, hogy az ügyben A teljes munkaügyi per több mint tíz éven át tartott, eljáró bírók nem az Alkotmány 23. cikke, illetve a Bíró- ezen idő alatt kétszer is végigjárta a munkaügyi bírósá- sági Ügyrend alapján kinevezett – kétnyelvű eljárások gi fórumrendszert, a Legfelsőbb Bíróság három ízben is vezetésére jogosult – bírók. döntést hozott, ám egyik bíróság sem foglalkozott ér- A jogerős ítélet végül a felperesnek adott igazat, az demben felperes azon felvetésével, miszerint a felmon- már más kérdés, hogy a rendkívüli felmondás jogsze- dást önmagában jogszerűtlenné és érvénytelenné teszi rűtlenségét kizárólag abban látta, hogy a munkáltató az a körülmény, hogy azt csak szlovén nyelven közölték nem tartotta be a felmondásra vonatkozó törvényi ha- a felperessel. táridőket, arra a kérdésre ki sem tért, hogy a munkálta- Felperes azért volt kénytelen keresetét szlovén nyel- tó eljárása a magyar nyelvű tájékoztatás elmaradása ven benyújtani, mert magyar nyelven tudó ügyvéd nin- miatt is jogsértő volt. csen. Felperes az első tárgyalást megelőzően kérte, A Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezke- hogy az eljárást magyar nyelven folytassák le, és ezt a dett, hogy alperes a rendkívüli felmondás közlésekor kérelmét – jogi érvekkel alátámasztva – szóban és írás- „nem közszolgálat végzésének keretében döntött, ha- ban több ízben is megismételte. A bíróságok vagy nem nem mint a felperes munkaadója”, vagyis az ügy elbírá- is reagáltak érdemben ezen kérelmére, vagy pedig arra lásakor a munkaviszonyról szóló törvényt kell alkal- hivatkozással hagyták figyelmen kívül, hogy felperes mazni. Márpedig, a munkaviszonyról szóló törvény ak- szlovén anyanyelvű jogi képviselő segítségével indítot- ként rendelkezik, hogy a felmondást tartalmazó tájé- ta a pert, így a magyar nyelvű eljárás mellőzésével jogai koztatás kézbesítésére a polgári perrendtartás szabá- nem sérültek. Tény tehát, hogy a kereset benyújtásakor lyai alkalmazandók [88. cikk 6. pont]. A polgári per- valóban szlovén nyelvű ügyvéd járt el felperes érdeké- rendtartás szerint pedig az iratokat (határozatokat, ben, ám ez nem felperes választásán múlott, hanem a értesítéseket, idézéseket) olyan nyelven kell megszer- magyarul tudó ügyvédek hiányán. Ráadásul a szlovén keszteni és a feleknek megküldeni, amely nyelv hivata- 44 anyanyelvű ügyvéd a megbízását rövid idő elteltével losnak minősül a perbíróság előtt folyó eljárásban. felmondta, ettől kezdve felperes saját magát képviselte A polgári és büntetőügyekben irányadó kézbesítési a perben, illetve esetenként vette csak igénybe jogi kép- szabályokról szóló igazságügy­miniszteri rendelet kü- viselő segítségét. lön is megerősíti, hogy a kétnyelvű területeken a szlo- Felperes az első kúriai döntésig szlovén nyelven nyújtotta be beadványait, ezt követően azonban – mintegy taktikát váltva – magyar nyelvre váltott, 44 „Pravilnik o ovojnici za vročanje po pošti v pravdnem in kazenskem mind szóban, mind pedig írásban. Mivel az eljáró (első- postopku” érvényesült 2006­ban, mikor az említet ügy tárgyalva volt, fokú) bíró nem tudott magyarul, ezért kénytelen volt a megjelent a szlovén közlönyben, 2003. VIII. 1­jén, 75/2003 szám alatt (Uradni list RS, št. 75/2003 z dne 1. 8. 2003). / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_3_ belív.indd 42 2018.12.05. 9:57:32

47 vén mellett az adott nemzeti közösség nyelvén is fel kell egy kétnyelvű eljárást. Tíz évre visszamenőleg lekér- tüntetni a borítékon a szöveget [15. cikk]. A vizsgált tem az illetékes bíróságoktól a nyilvántartásokat, és ügyben eljárt bíróságok tehát figyelmen kívül hagyták ezek alapján megállapítható, hogy sem a Maribori Mun- ezeket a rendelkezéseket, ám ezen túlmenően maguk is kaügyi Bíróság Muraszombati Kirendeltségén, sem a jogszabálysértést követtek el. Muraszombatban működő kerületi bíróságokon nin- A polgári perrendtartás értelmében a bíróság köteles csenek évi rendelettel kinevezett, a magyar nyelvet el- 48 a feleket tájékoztatni a nyelvhasználati jogukról, és várt szinten értő és beszélő bírók. Ezzel szemben a jegyzőkönyvbe foglaltan nyilatkoztatni kell őket, hogy Koperben székelő elsőfokú bíróságokon – az Alkot- kívánják­e nemzeti nyelvüket használni az eljárásban, mánynak és a Bírósági Ügyrendben írtaknak megfele- vagy pedig lemondanak e jogukról. A vizsgált ügyben a lően – minden évben rendelettel nevezik ki az olasz– bíróságok nem tettek eleget e tájékoztatási kötelezett- szlovén kétnyelvű bírókat. A szlovén állam nem képez ségüknek, így a felek nyelvhasználatra vonatkozó nyi- magyarul is tárgyaló bírókat, az Igazságügyi Miniszté- latkozatait sem vették jegyzőkönyvbe. rium pedig – miként az a fentebb idézett levélből kide- A Bírósági Ügyrend tartalmazza a bíróságok ügyme- rül – ennek okaként a pénzhiányt jelöli meg. Megítélé- 45 netéről vonatkozó részletszabályokat. A Bírósági sem szerint Szlovéniában a magyar nemzeti közösség Ügyrend is rögzíti, hogy amennyiben a felek közül lega- tagjait csoportos hátrányos megkülönböztetés éri emi- lább egy a szlovén nyelvet, legalább egy pedig a nemze- att, hiszen az olasz nemzeti közösség által lakott terü- tiségi nyelvet használja, úgy az eljárást két nyelven kell leteken nem jelent gondot a kétnyelvű bírók kijelölése. lefolytatni, ha pedig a felek lemondanak a nemzetiségi Álláspontom az, hogy a tárgyalt polgári peres ügyben nyelv használatáról, úgy azt jegyzőkönyvbe kell foglal- nem törvényes bírói tanács járt el, a bírói tanács ugyan- ni [61. cikk 2. és 5. bekezdések]. is nem a törvények szerint lett megalakítva, tagjai nem A Bírósági Ügyrend mondja ki azt is, hogy az „Igaz- beszéltek magyarul, és nem rendelkeztek a kétnyelvű ságügyi Minisztérium gondoskodik a bírók és a bírósá- eljárások lefolytatásához szükséges képzettséggel. gi személyzet kétnyelvű eljárásokkal kapcsolatos kép- Mindez felveti a szlovén állam felelősségét is, hiszen a zéséről” [68. cikk 1. bekezdés], továbbá „kétnyelvű eljá- fentebb már hivatkozott, köztisztviselőkről szóló tör- rást csak olyan bíró vagy bírósági munkatárs folytat- vény egyértelműen kimondja: ha egy közszolgálati hat, aki rendelkezik a Szlovén Köztársaságban szerzett munkakör betöltéséhez feltételként az idegen nyelv is- szakmai végzettséggel magyar vagy olasz nyelvből, il- merete van előírva, úgy a kétnyelvű területen az adott letve ezzel egyenértékű tanulmányokat végzett külföl- munkakörre csak olyan jelölt vehető fel, aki megfelelő dön, vagy államilag elismert felsőfokú bizonyítvánnyal szinten ismeri az adott nemzeti közösség nyelvét. rendelkezik szlovén vagy magyar nyelvből, vagy ha a Az olasz–szlovén területen működő Koperi Kerületi két nyelv közül az egyikből szerepel az állandó bírósági Bíróság megfelel ezeknek a feltételeknek, azok a bírók tolmácsok listáján” [68. cikk 2. bekezdés]. ugyanis, akik a kétnyelvű eljárásokat vezetik, értik és A fenti jogszabályi rendelkezéseket áttekintve le- használják az olasz nyelvet. A magyar­szlovén terüle- vonhatjuk a következtetést, hogy a vizsgált ügyben el- ten működő bíróságokon ezzel szemben – megfelelő járt bíróságok sorozatos eljárási szabálysértéseket nyelvtudással rendelkező bírók hiányában – az eljárá- követtek el. Az eset kapcsán megkeresését intéztem sok tolmács és fordító bevonásával folynak. Ebben a az Igazságügyi Minisztériumhoz, válaszlevelükből pe- megközelítésben tehát lényegi hátrányos különbség dig az derül ki, hogy a Muraszombati Kerületi Bírósá- mutatkozik az olasz és a magyar nemzeti közösség gon nincsen sem bíró, sem bírósági munkatárs, aki a helyzete között. A vizsgált ügyben az elsőfokú bíró­ fenti nyelvi követelmények bármelyikének megfelel- ság ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne. Az Igazságügyi igazgatás elnökasszonya a 060­ mindez nem jelenti azt, hogy „emiatt a Muraszombati 292/2013/5 számú, 2013. augusztus 22. napján kelt Bíróságon folytatott kétnyelvű eljárás törvényellenes tájékoztatásában ekként fogalmazott: „Az oktatási vagy alkotmányellenes lenne”, hiszen a Bírósági Rend központ (Center za izobraževanje), mely az Igazság- 68. szakaszának 3. bekezdése alapján – nemzeti nyelvet ügyi Minisztérium irányítása alatt működik, az elmúlt beszélő bíró hiányában – tolmács bevonásával is lefoly- években nem szervezett kiképzést a bírók és az alkal- tatható az eljárás. mazottak számára azokon a bíróságokon, ahol két- nyelvűen (szlovén–magyar) kell levezetni a különböző tárgyalásokat. Éspedig a pénz forrásának hiánya vé- 8. ÖSSZEGZÉS get. Az érintett bíróságok sem tettek ilyen javaslatot 46 az oktatási központ felé.” Szlovénia alkotmányában és törvényeiben példaér- Vagyis, a magyar nemzeti közösség által lakott terü- tékű módon biztosítja az őshonos nemzeti közössége- leten működő elsőfokú bíróságon nincsen olyan bíró, ket megillető jogokat, így a nyelvhasználati jogokat is. aki beszéli a magyar nyelvet, aki képes lenne levezetni Az alkotmányos jogok és különjogok maradéktalan ér- vényesülésének azonban gátját képezi az, hogy a rész- 45 Bírósági Ügyrend = Sodni red (SR), (Szlovén közlöny, Uradni list RS, št. 17/1995; 35/1998; 91/1998; 22/2000; 31/2000; 113/2000; 62/2001; 47 A Muraszombati Kerületi Bíróság hivatalos levele, Elnöki Hivatal, 102/2001; 88/2001; 22/2002; 15/2003; 75/2004; 138/2004; 74/2005; Su230112/2010, 2010. 06. 03. 5/2007; 82/2007; 16/2008; 93/2008; 110/2008; 117/2008; 22/2010 48 Az évi kirendeléseket (illetve a magyar nyelvű bírák kirendelésének 46 A szerző fordítása. hiányát) igazoló dokumentumok a birtokomban vannak. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_3_ belív.indd 43 2018.12.05. 9:57:32

letszabályok kidolgozása elmaradt, vagy nem az Alkot­ Mindebből pedig az következik, hogy a magyar nem­ mánnyal összhangban történt meg. Így nem létezik zeti közösség jogkereső tagjai nem élhetnek maradék­ olyan jogszabály, mely kötelezően előírná a kétnyelvű talanul alkotmányos jogaikkal, álláspontjukat csak tol­ területen működő közigazgatási, igazságszolgáltatási mács közreműködésével fejthetik ki anyanyelvükön. szerveknél foglalkoztatott személyek számára a nem- Peres és nemperes ügyeikben nem magyarul beszélő zeti közösség nyelvének ismeretét. bíró dönt: a magyarok lakta területen az állam anya­ Az Alkotmányban foglaltak alapján Szlovéniában a nyelvüket, vagyis a magyart idegen nyelvként kezeli magyar és az olasz kisebbség egyaránt őshonos nemze­ (tehát mint például a németet, spanyolt, franciát). ti közösségnek minősül, jogaik és szabadságaik azono­ Mindez pedig arra vezet, hogy a magyar nemzeti kö­ sak. A gyakorlatban azonban ez nem minden vonatko- zösség tagjait érintően csorbul a bírósághoz való fordu­ zásban van így. A fentebb vizsgált peres ügy nem egye­ lás joga, hiszen az érintett felek nem értik (vagy nem di, ugyanis jelen sorok írása idején (2018 júliusa) a ma­ értik megfelelően) az eljárás nyelvét, és az elhangzot­ gyar–szlovén területen található bíróságok közül takra nem tudnak olyan nyilatkozatot tenni, mely érde­ ugyan a Lendvai Járásbíróság van egy olyan bíró, aki keiket a legjobban szolgálná. Összességében tehát a érti és beszéli a magyar nyelvet, ám a Muraszombati tisztességes eljáráshoz való jog sérül. Kerületi Bíróságon egyetlen bíró sem felel meg ezen el­ Ezen sorok írása, a következő párbeszédet keltette fel várásoknak. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a kétnyel­ bennem: vű tárgyalások ellátására nincsenek a bírók évi rende­ „PÓLOSZ: lettel kirendelve, mintha a magyar nyelv nem is lenne Inkább elszenvedni kívánnál tehát igazságtalansá- ezen a területen hivatalos nyelv, és nem tartozna a fel­ got, mint cselekedni? adatkörükbe a kétnyelvű tárgyalások lefolytatása. Még SZÓKRATÉSZ: ha nincs is olyan bíró, aki beszéli a hivatalos magyar Nem kívánnám én egyiket sem; de szükségszerű vá­ nyelvet, akkor is az lenne az Alkotmánynak és a Bírósá­ lasztás esetén inkább elszenvedném az igazságtalansá- gi Ügyrendnek megfelelő megoldás, ha az évi kirendelt­ got, mintsem megtenném” (469b­c). 49 séggel lenne kiírva olyan bíró, bírósági munkatárs, aki elvégezte a kétnyelvű tárgyalások vezetésére jogosító képzést. Ezek a feltételek azonban a magyar-szlovén te- 49 Platón: Gorgiász. Szókratész és Pólosz párbeszéde. In: Platón ösz- rületen nem valósulnak, ez pedig – megítélésem sze­ szes művei kommentárokkal. Gorgiasz (Péterfy Jenő ford. átdolgozta rint – alkotmányellenes helyzetet eredményez. Horváth Judit), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK KOMMENTÁRJA I–III. SZERKESZTŐ: Varga István „Jó szívvel és teljes szakmai meggyőződésemmel ajánlom a polgári perjog területén tevé- kenykedő kollégáknak és minden, minőségi törvénymagyarázattal dolgozni kívánó jogásznak kenykedő kollégáknak és minden, minőségi törvénymagyarázattal dolgozni kívánó jogásznak a HVG-ORAC Kiadó háromkötetes Pp.-kommentárját. Az új Pp. megalkotásának előkészíté- sében meghatározó szerepet vállalt személyekből álló szerzői kör – személyes tapasztalataim alapján – a legmagasabb szakmai minőséget garantálja.” Prof. em. Dr. Németh János a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke Könyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény előkészí- tését az első pillanattól meghatározóan befolyásoló kodifikációs téma- és munkabi- zottsági elnökök és tagok tollából. A kommentárban minden témakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkára irányította. I–III. kötet ára: A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati 20 000 Ft jogalkalmazói igényeknek megfelelő kommentár szülessen. Az első és a második kötet szakaszonként haladva ismerteti az új Pp. szabályait. A harmadik kötet a Pp.-n kívüli magyar jogszabályokat (kiemelten a választottbírósági eljárást), valamint a nemzetközi és uniós normákat (jogsegély-szerződéseket, joghatósági- és jogse- gély-rendeleteket, valamint a sui generis európai uniós eljárásokat) dolgozza fel. A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I–III. és –5% Az új Pp. iratmintatára együttes ára: 30 000 Ft WEBES VÁSÁRLÁS www.hvgorac.hu HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.ujpp.hu / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 3 2018 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | PB EJSz2018_3_ belív.indd 44 2018.12.05. 9:57:33

Ptk.-kommentár 2018. évi kiadás – Az új és módosult jogszabályokra figyelemmel, a bírói gyakorlat feldolgozásával Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás A SOROZAT FŐSZERKESZTŐJE: Petrik Ferenc ny. kollégiumvezető  POLGÁRI JOG I/VI. BEVEZETŐ ÉS ZÁRÓ Megjelent! RENDELKEZÉSEK, Kéziratlezárás: 2018. szeptember 1. AZ EMBER MINT JOGALANY, ÖRÖKLÉSI JOG  POLGÁRI JOG V/VI. SZERZŐK: KÖTELMI JOG Kecskés László, Kőrös András, Makai Katalin, Első és Második Rész Orosz Árpád, Osztovits András, Petrik Ferenc SZERZŐK: SZERKESZTŐ: Bíró György, Cseh Attila, Farkas Attila László, Wellmann György, a Kúria Polgári Fuglinszky Ádám, Kisfaludi András, Molnár Ambrus, Kollégiumának vezetője Petrik Béla, Pomeisl András, Vékás Lajos, Ára: 4000 Ft Wellmann György  POLGÁRI JOG II/VI. SZERKESZTŐ: Wellmann György, a Kúria Polgári A JOGI SZEMÉLY Kollégiumának vezetője SZERZŐK: Ára: 6000 Ft Boóc Ádám, Gadó Gábor, Gál Judit,  POLGÁRI JOG VI/VI. Pázmándi Kinga, Sándor Péter, Sándor Tamás, Sárközy Tamás, Török Gábor, Zsohár András KÖTELMI JOG Harmadik, Negyedik, Ötödik SZERKESZTŐ: Sárközy Tamás egyetemi tanár és Hatodik Rész Ára: 8000 Ft SZERZŐK: Bartal Géza, Darázs Lénárd, Farkas Attila László,  POLGÁRI JOG III/VI. Gáspár Mónika, Harmathy Attila, Havasi Péter, Kiss Mária, CSALÁDJOG Kovács László, Kőrös András, Miczán Péter, Murányi Katalin, Osztovits András, Petrik Béla, Petrik Ferenc, Pomeisl András, SZERZŐK: Simonné Gombos Katalin, Szeibert Orsolya, Szentiványi Iván, Boros Zsuzsa, Katonáné Pehr Erika, Takáts Péter Kőrös András, Makai Katalin, Szeibert Orsolya SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Wellmann György, a Kúria Polgári Kőrös András, a Kúria családjogi Kollégiumának vezetője tanácsának ny. elnöke Ára: 8000 Ft Ára: 6000 Ft  POLGÁRI JOG IV/VI. DOLOGI JOG Díszdobozban SZERZŐK: Petrik Ferenc, Pomeisl András a hat kötet: SZERKESZTŐ: 30 000 Ft Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Ára: 4000 Ft www.hvgorac.hu • www.ptk2013.hu (30-1) 340-2304 [email protected]

PTK.-ÚJDONSÁGOK SZEMINÁRIUM JANUÁR 10-ÉN Négy év után újra megjelent a Ptk.-kommentár. Mi történt az elmúlt négy évben? Melyek az új és módosult jogszabályok? Hogyan alakult a bírói gyakorlat? A Ptk.-kommentár szerzői szemináriumon ismertetik az újdonságokat. A SZEMINÁRIUM MODERÁTORA: Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője ELŐADÁSOK A Ptk. magyarázata Kéziratlezárás: 2018. szeptember 1. Ptk. Második Könyv Szerkesztők: Kőrös András, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Wellmann György Cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés Terjedelem: 6 kötetben 3078 B5 oldal egyes gyakorlati kérdései Kőrös András, a Kúria családjogi tanácsának ny. elnöke A sérelemdíj gyakorlata és problémái Böszörményiné Kovács Katalin kúriai tanácselnök Ptk. Harmadik Könyv A jogi személyekre vonatkozó szabályozás gyakorlata 2019. január 10., 9 óra Sárközy Tamás egyetemi tanár Ptk. Negyedik Könyv Hotel Benczúr A szülői felügyelet és a gyermektartás egyes kérdései (1068 Budapest, Benczúr u. 35.) Makai Katalin ny. kúriai tanácselnök Ptk. Ötödik Könyv 29 000 Ft/fő A Ptk. dologi jogi könyvének bírói gyakorlata és aktuális kérdései Pomeisl András kúriai főtanácsadó Ptk. Hatodik Könyv JELENTKEZÉSÉT LEADHATJA: A szerződésszegéssel okozott kár a Ptk.-ban a www.hvgorac.hu Szeminárium (elméleti és gyakorlati kérdések) aloldalán: Fuglinszky Ádám egyetemi tanár, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék hvgorac.hu/ptkszeminarium2019 Ptk. Hetedik Könyv vagy Az új Ptk. öröklési jogi könyvének bírói gyakorlata és aktuális kérdései a [email protected] Orosz Árpád kollégiumvezető-helyettes, Kúria Polgári Kollégiuma e-mail címen.