VÖLCSEY Balázs: A beszámítás új perjogi fogalma

A BESZÁMÍTÁS ÚJ PERJOGI FOGALMA 1 VÖLCSEY BALÁZS bírósági titkár (Fővárosi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS dicata kizárta a beszámított ellenkövetelés ismételt pe- resítését. Ha azonban a kereset elutasítására nem az A 2018. január 1. napján hatályba lépő a polgári per- előterjesztett beszámítási kifogás miatt került sor, úgy rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a további- az ítélet anyagi jogereje nem gátolta azt, hogy az alpe- akban: Pp.) számos koncepcionális dogmatikai válto- res igényét peres úton érvényesítse. 5 zást eredményezett, amelyek a Pp. talaján álló, a jövő- Ezzel kapcsolatban kiemelendő, ha a bíróság a beszá- ben kialakuló ítélkezési gyakorlatot is nagymértékben mítási kifogásnak az ellenkövetelés fenn nem állása mi- befolyásolhatják. Ezen változások közül is kiemelendő- att, vagy bírói úton történő érvényesíthetőségének ki- ek a beszámítást érintő rendelkezések, az új perjogi kó- zártsága miatt nem adott helyt, úgy az ellenkövetelésre dex következtében ugyanis a beszámításról az eljárás- már nem terjed ki az anyagi jogerő, hiszen a Pp. 229. § jogban eddig kijegecesedett elvek újragondolandóak, (3) bekezdése egyértelműen „beszámított ellenkövete- 1 esetlegesen megváltoztatandóak. lést” kíván meg. Ellenkező következtetés ahhoz vezet- Tanulmányomban a beszámítás eljárásjogi sajátossá- ne, hogy egy, a régi Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja gait kívánom elemezni, figyelemmel az anyagi jogi (pol- alapján nem érvényesíthető követelésre is kiterjedne 6 gári jogi) jellegzetességeire is. A beszámítás eljárásjogi az anyagi jogerő. A Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjában sajátosságait az alábbi három kérdés segítségével lehet írt esetben pedig az érvényesíteni kívánt jog (igény) el a leginkább megragadni, így az általános anyagi jogi és sem juthatna a perjogi szabályok alapján az ítéletig, hi- eljárásjogi áttekintést követően ezen kérdéseket és a szen vagy a keresetlevelet kellett volna a bíróságnak lehetséges válaszokat vizsgálom. idézés kibocsátása nélkül elutasítania, vagy a perindí- – Kell-e illetéket leróni a beszámítást tartalmazó irat tás hatályának beálltát követően [Pp. 128. §] a per meg- előterjesztése során? szüntetésének kellett volna megtörténnie [Pp. 157. § a) – A beszámításról az ítélet rendelkező részében vagy pont]. Az esetben, ha a bíróság egy bírói úton nem érvé- az indokolásában kell határozni? nyesíthető követelés tárgyában mégis ítéletet hozna, – Előterjeszthető-e feltételesen a beszámítás? ahhoz „tényleges” anyagi jogerő nem, csak ún. látszat- jogerő fűződne. Ezeket Farkas József nem létező, non existens ítéletnek nevezi (sententia nulla). 7 2. BESZÁMÍTÁS RÉGI PP. -BEN A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör- 2 vény (Pp.) 360. § (1) bekezdése az anyagi jogerőhatás A régi Pp. 229. § (3) bekezdése alapján az ítélet anyagi objektív oldalát akként definiálja, hogy a keresettel és jogereje kiterjed – a beszámítás erejéig – az ítéletben az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbí- beszámított ellenkövetelésre is. Figyelemmel arra, rált beszámítással érvényesített jog tárgyában hozott 4 3 hogy mind a jogirodalom , mind a joggyakorlat egysé- ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból ges álláspontja szerint a beszámításról az ítélet indoko- származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ide- lásában kell számot adnia a bíróságnak, így a régi Pp. értve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet in- 229. § (3) bekezdéséből levezethető volt azon értelme- díthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egy- zés, hogy a res iudicata tárgyi terjedelme – beszámítás mással szemben egyébként vitássá tehessék. A Pp. esetén – kiterjed az ítélet indokolására is. Ez a megálla- emellett nem tartja fenn a régi Pp. 229. § (3) bekezdésé- pítás akként értelmezendő, ha a bíróság az alperes be- ben foglaltakat. számítási kifogásának helyt adott, ez esetben a res iu- Látható, hogy a régi Pp. 229. § (3) bekezdése pusztán az ítéletben beszámított ellenkövetelés esetén szabá- lyozta az anyagi jogerő biztosítását, addig a Pp. 360. § (1) bekezdése már az érdemben elbírált beszámítás kap- 1 A szerző ezúton mond köszönetet dr. Parlagi Mátyásnak a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégium vezetőhelyettesének az észrevételeiért és javaslataiért. A tanulmányban megfogalmazott véleményért a szak- mai felelősség a szerzőt terheli 2 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5 Novák István: A részleges jogerő a polgári peres eljárásban. Budapest, Kiss Daisy: A polgári per titkai – Kérdések és válaszok a Polgári per- 3 Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1961. 32. rendtartás Általános Részéből, második (átdolgozott) kiadás, Budapest, 6 Farkas József: A jogerő a magyar polgári peres eljárásban. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2009. 442. Akadémiai Kiadó, 1976. 76. 4 3/2000. PJE 7 Farkas: i. m. 124. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_2_ belív.indd 5 2018.09.20. 10:48:49

csán is megfogalmazza a res iudicata hatás érvényesü- a beszámítás a magánjog önálló fogalma, nem eljárásjo- lését. gi jogintézmény. Így a beszámítási kifogás előterjeszté- Ennek a változtatásnak komoly jelentősége van, séhez nem kapcsolódnak a perindítás joghatásai, nem ugyanis érzékelteti azt, hogy a 2018. január 1. napján eredményez perfüggőséget, nem eszköze az eljárás 13 hatályba lépett perjogi kódex a beszámítást önálló eljá- megindításának. Ugyanakkor a régi Pp. 213. § (2) be- rásjogi intézménynek tekinti. 8 kezdésében megjelent a „beszámítási kifogás” termino- Annak érdekében, hogy a fenti módosítás jelentősége, lógia, hiszen itt a beszámítás eljárásjogi érvényesítésé- és az anyagi jogerő tárgyi terjedelmére gyakorolt hatá- nek módja a lényeges. sa egyértelmű legyen, indokolt megvizsgálni a beszá- A régi Ptk. 296. § (1) bekezdése értelmében a kötele- mítás természetét és az eljárásjogi szabályozását. zett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogo- sulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyi- 3. ANYAGI JOGI ÁTTEKINTÉS latkozattal tartozásába beszámíthatja. A magánjogi kódex tehát a beszámítást egy címzett, A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyoldalú jognyilatkozatnak tekintette, amelyet a köte- (régi Ptk.) 296–297. §-a a beszámítást önálló jogintéz- lezett akár peren kívül, akár bírósági eljárás során ményként ismerte. Hangsúlyozandó, hogy a régi Ptk. (azaz peres eljárás keretében is) előterjeszthetett. A bí- hatálya alatt a beszámítás nem egyezett meg a teljesí- rói gyakorlat is a kötelem megszüntetése egy különle- téssel, illetve annak egy különös formájával, ugyanis a ges eseteként tekintett rá, ugyanis: „A beszámítás a kö- régi Ptk. XXIV. fejezete a „A teljesítés és a beszámítás” telezett olyan, a jogosulthoz intézett nyilatkozata, címet viselte, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a beszá- amellyel bejelenti, hogy a maga kötelezettségét nem mítás és a teljesítés két különböző anyagi jogi jogintéz- teljesíti, viszont a jogosult vele szemben fennálló, azo- mény (BDT 2003.806.; BDT 2003.796.). (A beszámítást nos értékű, egynemű és lejárt tartozását nem követeli. a kötelem megszűnése egyik eseteként értelmezte a A beszámítás a teljesítés hatályával megszünteti a kö- 9 jog irodalom. ) A joggyakorlat is ezt alkalmazta, így pél- telezettel szemben fennálló követelést” (BH 2015.281.). dául a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának Perjogi kérdéseket elemzett a GKT 1/1973. sz. állás- 1/2008. (V. 19.) PK véleménye a PK 10. számú állásfog- foglalás is, amely szerint a viszontkereset és a beszámí- lalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon tás nem azonos fogalmak, a beszámítás a polgári anya- megszüntetésének egyes kérdéseiről III. pontjának in- gi jog intézménye, ezzel szemben a viszontkereset a dokolásában a beszámítást a kötelem megszüntetése polgári perjoghoz tartozik. A beszámítás (mint anyagi egyik módjának tartotta. 10 jogi jogintézmény) eljárásjogilag kifogásként, beszámí- Ismeretes olyan álláspont is, amely szerint a beszá- tási kifogásként jelenhet meg, de ettől a beszámítás mítás „két egymással szemben álló kölcsönös követelés nem veszíti el anyagi jogi jellegét, pusztán a kifogás az megszüntetése azzal, hogy az egyiket a másikkal és vi- a forma, amely révén perjogilag értelmezhetővé válik. 11 szont kiegyenlítettnek tekintjük.” Ennek indoka, hogy Azaz a beszámítás egy kétarcú jogintézmény, anyagi a beszámított ellenkövetelés valójában kioltja az egyéb- jogi feltételeire és következményeire a régi Ptk.-t, míg 12 ként jogalappal bíró alanyi jogot. Megjegyzendő, hogy eljárásjogi vonatkozásaira (kifogásként történő előter- már a régi Ptk. hatálya alatt is született olyan eseti dön- jesztése) a régi Pp.-t kellett alkalmazni. A beszámítás- tés, amely teljesítésnek minősítette a beszámítást [BH nak a következménye pedig, hogy annak erejéig a köte- 2002.407.; A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának lezettségek megszűnnek (éppen ezért is tekintették a 1/2011. (VI. 15.) PK véleménye a fedezetelvonó szerző- kötelem megszűnése egyik esetének a beszámítást) a dés egyes jogalkalmazási kérdéseiről 5. pontjának in- kölcsönös beszámíthatóság állapotának kialakulására dokolása.] visszaható hatállyal. A követelések csak annyiban Lényeges továbbá, hogy a Ptk. egyértelműen „beszá- szűnnek meg, amennyiben azok fedik egymást. 14 mítás” terminológiával jelölte a jogintézményt, ennek Lényeges, hogy a régi Ptk. nem tartalmazott arra vo- megfelelően egészen 2000. január 1. napjáig a régi Pp. a natkozó rendelkezést, miszerint a feltételhez között 229. § (3) bekezdésében csak a „beszámítás” terminus beszámítás hatálytalan lett volna, ebből pedig osztható technicust használta, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az az álláspont, mely azt sem zárta ki, hogy a per során feltételhez kötötten terjessze elő az arra hivatkozó fél a beszámítási kifogást. 15 Zsitva Ágnes: Perfelvételi szak. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári A fentebb írtak a régi Ptk. hatálya alatt fogalmazód- 8 perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, Budapest, tak meg, ezzel szemben a Polgári Törvénykönyvről szó- Wolters Kluwer, 2017. 315. ló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyértelműen a teljesítés 9 Harmathy Attila: A teljesítés és a beszámítás. In: Gellért György egy speciális eseteként tekint a beszámításra, hiszen a (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Budapest, KJK Kiadó, 1992. 711. 10 Az ingatlan közös tulajdona megszüntetésének egyes kérdéseiről szóló 1/2017. (IX. 11.) PK vélemény ugyanakkor már nem foglalkozik a 13 Éless Tamás: Perbeli beszámítási kifogás? Gondolatok a beszámítás- beszámítás kérdésével. ról a 3/2000 Polgári Jogegységi Határozat kapcsán. In: Kiss Daisy – Var- 11 Kolosváry Bálint: Magánjog. Budapest, Studium, 1938. 188. idézi: ga István (szerk.): Magister artis boni et aequi – Studia in honorem Né- Gárdos István: A beszámításra alkalmas követelések esedékessége. Polgá- meth János, Budapest, ELTE Eötvös, 2003. 191. ri jog 2017. évi 3. szám. 2. 14 Gárdos: i. m. 2. Bíró György – Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog – Általános 12 15 Éless Tamás: A perbeli beszámítás lehetséges szabályozása Magyar tanok., negyedik, átdolgozott kiadás, Miskolc, Novotni, 2006. 176. Jog 2017. évi 5. szám 257. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_2_ belív.indd 6 2018.09.20. 10:48:49

„Kötelem teljesítése” cím alatt helyezi el a beszámítás lező azon a személy vonatkozásában, akivel szemben a tartalmazó X. Fejezetet. A Ptk. 6:49. § (1) bekezdése ak- követelése áll fenn. 18 19 ként rendelkezik, hogy a kötelezett pénztartozását úgy Így egyetérthetünk azon jogirodalmi állásponttal , is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló le- miszerint a beszámítás fogalmi lényege kizárja azon- járt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatko- ban a feltételes beszámítás lehetőségét. A teljesítés lé- zattal a pénztartozásába beszámítja. A Ptk. alatt is csak nyege ugyanis abból fakad, hogy teljesíteni csak egy a címzett, egyoldalú jognyilatkozat (beszámítási nyi- fennálló követelést lehet, így a felfüggesztő feltételhez latkozat) minősül beszámításnak. kötött beszámítás – tartalmában azt jelentené –, hogy a Ehhez hasonlóan a beszámítás nem egyenlő a vissza- kötelezett a beszámítási nyilatkozat útján történő tel- tartással sem, utóbbi viszont a kötelezett pénzkövete- jesítését egy bizonytalan jövőbeli eseménytől tenné lésével nem egynemű, a vele szembeni beszámításra függővé. Ezt viszont kizárja a Ptk. 6:49. § (1) bekezdésé- nem alkalmas igények kapcsán kerülhet sor, a megala- nek azon fordulata, hogy a kötelezett pénztartozását is pozottsága esetében sem szünteti meg a kötelezett kö- teljesítheti beszámítás útján. Azaz, ha a kötelezett meg- vetelését, hanem csupán időlegesen kizárja annak ér- teszi a beszámítási nyilatkozatát az egyben a vele szem- vényesítését. 16 ben fennálló pénzkövetelés elismerését is jelenti. (A bí- A beszámítás kapcsán mind anyagi jogi, mind eljárás- rói gyakorlatban fellelhető ugyanis olyan döntés, amely jogi szempontból az egyik legfontosabb kérdés, vajon szerint „a beszámítás közlése – függetlenül attól, hogy lehetséges-e feltételes hatállyal beszámítási nyilatko- peren kívül vagy perben történik – nemcsak a követe- zatot tenni, illetve beszámítást előterjeszteni. lés megszűnésére vezet, hanem az általa érintett ösz- 20 Jelen pontban az vizsgálom, az új Ptk. alatt lehet-e szegű tartozás elismerését is jelenti. ) Ezzel összefüg- anyagi jogi értelemben feltételes hatállyal beszámítási gésben pedig nem értelmezhető, hogy a kötelezett a be- nyilatkozatot tenni. A kérdés eljárásjogi oldalára a 4/c. számítási nyilatkozatát feltételesen tegye meg, azaz pontban kísérlek meg válaszolni. csak feltételesen ismeri el a jogosult vele szemben fenn- A Ptk. 6:9. §-ának és a Ptk. 6:116. § (1) bekezdésének álló követelését. együttes értelmezéséből levezethető az a következte- Mindezek hangsúlyozása azért is releváns, mert a tés, hogy – legalábbis anyagi jogi értelemben – lehetsé- régi Ptk. 296. § (1) bekezdése a kötelem megszűnési ges a feltételhez kötött beszámítást tartalmazó nyilat- okaként és nem a teljesítés egyik speciális eseteként kozat, ebből pedig a contrario az következik, hogy az rendezte a beszámítást. nem hatálytalan. A Ptk. 6:9. §-a akként rendelkezik, Fentiek alapján megállapítható, hogy a beszámítás lé- hogy a jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és nyegéből fakadóan anyagi jogi értelemben kizárt a felté- hatálytalanságára – ha e törvény eltérően nem rendel- telhez között beszámítási nyilatkozat. Mindebből azon- kezik – a szerződés általános szabályait kell megfelelő- ban nem következik ab ovo, hogy perjogilag is kizárt a en alkalmazni. A szerződések általános szabályai kö- feltételhez kötötten előterjesztett beszámítás. zött pedig a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése szabályozza a felfüggesztő feltételt akként, hogy ha a felek a szerző- dés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli esemény- 4. BESZÁMÍTÁS A PP.-BEN től tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekö- vetkeztével áll be. Így a nyelvtani és a rendszertani ér- A Pp. – a régi Pp.-hez képest – koncepcionálisan elté- telmezésből az következhet, hogy a kötelezett felfüg- rő alapokra helyezi a beszámítást, egyértelműen és gesztő feltételhez is kötheti (köthetné) a beszámítási deklaráltan önálló eljárásjogi jogintézménynek tekinti, nyilatkozatának hatályát. amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy külön per- Vizsgálandó azonban a beszámításnak a valódi jelen- felvételi iratot „szentel” a beszámításnak (vö.: beszámí- tése, dogmatikai tartalma. Ulpianus ezt akként fogal- tást tartalmazó irat), hanem a Pp. 360. § (1) bekezdése mazta meg, hogy „a beszámítás a tartozások és követe- érdemben megváltoztatja ezzel összefüggésben az lések egymás közti kiegyenlítése, amikor a felek köl- anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét. 17 csönösen hitelezők s egyben adósok is.” Lényegében A Pp. – hasonlóan a keresethez, illetve a viszontkere- ugyanezt fejezi ki azon megközelítés, amely a beszámí- sethez – megkülönbözteti azt a beadványt, amely az tás lényegét abban ragadja meg, hogy az nem más mint anyagi jogi jogintézményt „hordozza”. Ez a beszámítás „annak a természetes igénynek az elismerése,” annyi- esetén a beszámítást tartalmazó irat, amely egyben per- ban, amennyiben a két követelés fedezi egymást, így az felvételi iratnak is minősül. A perjogi kódex szabályozási adósnak nem kell teljesítenie olyan szolgáltatást, logikája is ennek mentén épül fel: a Pp. 209. §-a – címéből amellyel megegyező szolgáltatásra hitelezőjével szem- is fakadóan – nem a beadványt, hanem a beadvány tar- ben követelése áll fenn. Az adós ugyanis egyúttal hite- talmát képező jogot, a beszámítást szabályozza, akként, hogy a beszámítást a felperes követelésével szembeni el- lenkövetelésnek tekinti [Pp. 209. § (1) bekezdése]. A beszámítást tartalmazó beadványra vonatkozó 16 A Kúria Polgári Kollégiumának 1/2012. (V. 21.) PK véleménye a hi- bás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről (10. pont indokolása) Bíró György: A kötelem teljesítése. In: Wellmann György (szerk.): Az 17 18 Gárdos: i. m. 4. új Ptk. magyarázata V/VI. – Polgári jog – kötelmi jog. Budapest, HVG-ORAC 19 Éless (2016): i. m. 258. Kiadó, 2013. 87. 20 BDT 2007.1539. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_2_ belív.indd 7 2018.09.20. 10:48:49

szabályokat pedig a „Beszámítást tartalmazó irat” alcí- kérelmet nyújt be. Ha azonban az alperes beszámítást met viselő Pp. 210–211. §-ok rendezik. tartalmazó iratot is vagy pusztán beszámítást tartal- Mindebből az következik, hogy a beszámítás nem ré- mazó iratot terjeszt elő, úgy már csak a Pp. 187. § a) sze az érdemi védekezésnek, hanem attól minőségileg vagy b) pontjában írt perfelvételi módokat rendelheti el különböző, eltérő alperesi eszköz. Éppen ezért az írás- a bíróság. Ennek indoka pedig, hogy a beszámítást tar- beli ellenkérelem részeként szabályozott érdemi véde- talmazó iratban az alperes egy ellenkövetelést érvé- kezés során rögzíti a törvény, hogy az érdemi védeke- nyesít, azaz ebben a perfelvételi iratban is megjelenik zés nem tartalmazhat beszámítást [Pp. 199. § (2) be- egy érvényesíteni kívánt jog, amelynek elbírálása indo- kezdés ba) alpont]. kolttá teszi a perfelvételi tárgyalás tartását. Kiemeli a Fentiekből levezethető az az összetett értelmezési törvényjavaslat indokolása is, hogy „a beszámítás ese- kérdéseket tartalmazó szabályozási környezet, amely tében azonban az alperes egy, a vele szemben érvénye- szerint a Pp. 209. § (1) bekezdése a beszámítást ellenkö- sített kereseti követeléshez képest önálló, saját (esetleg vetelésnek tekinti, ugyanakkor a 7. § (1) bekezdésének 1. mástól engedményezéssel szerzett) anyagi jogi igényt pontjában, az értelmező rendelkezések között meghatá- érvényesít a perben, amely anyagi jogi igényének per- rozott anyagi jogi kifogás fogalmához is tartozik. Anyagi bevitelét bejelentő nyilatkozata eljárásjogilag a kerese- jogi kifogás ugyanis a keresettel – ideértve a viszontke- ti vagy viszontkereseti igény perbevitelét bejelentő resetet és beszámítást is – érvényesített jog érvényesít- nyilatkozathoz hasonlatos.” 24 hetőségét kizáró, megszüntető vagy gátló anyagi jogi Ezt követően felmerül a kérdés, ha a beszámítás el- rendelkezésre történő hivatkozás. Az anyagi jogi kifogás lenkövetelés, mi a különbség a beszámítás útján érvé- egy ellenjog, egy olyan hatalmasság, amellyel az ellenfél nyesíteni kívánt jog, illetve a viszontkereset útján érvé- rendelkezik, és önállóan is érvényesíthet. 21 nyesíteni kívánt jog között. Indokolható az a megközelítés, hogy a Pp. szabályo- A Pp. 204. § (1) bekezdésének első mondata szerint zási rendszerében a beszámításnak nem az anyagi jogi – fő szabályként – csak a keresettel érvényesíteni kívánt kifogás, hanem az ellenkövetelés jellege a meghatáro- joggal azonos jogviszony esetén lehetséges viszontke- zó. Ennek legkézenfekvőbb megnyilvánulása a Pp. reset indítása, illetve speciális rendelkezésként bizto- 209. § (9) bekezdése, amely szerint a beszámításra – e sítja a törvény más jogviszonyból eredő jog iránt vi- törvény eltérő rendelkezése hiányában – a keresetre szontkereset előterjesztését, ha a kereset tekintetében vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Kiemelendő to- a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy vábbá, hogy „a beszámítás elbírálása és elbírálhatósága a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától. azonban lényegét tekintve semmiben nem különbözik a Ezt követően vizsgálandó, mit jelent a perjogi kódex- keresettel vagy viszontkeresettel érvényesített anyagi ben a jogviszony azonossága. A keresetben megfogal- jogi igénytől, hiszen ahhoz ugyanúgy kell ténybeli és mazott anyagi jogi jogviszony jelenti egyrészt a kereset jogi alap, határozott kérelem, bizonyítékok.” 22 tárgyát, másrészt a felek életviszonyának jogilag rele- 25 Azaz az alperesnek a beszámítást tartalmazó iratban váns tényeit, mint azok összességét is. is egyértelműen, kétséget kizáróan kell meghatároznia A tételes jog nem ad eligazítást a jogviszony fogalmát kérelmét. Az már a beszámítás – anyagi jogi – termé- illetően, ha azonban elfogadjuk azt, hogy „a kereset tár- szetéből következik, hogy a petitum részeként a bíró- gya az érvényesíteni kívánt anyagi jog, anyagi jogi kö- 26 ság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelem vetelés vagy más jog (jogviszony)” , úgy a téma szem- [Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont] a beszámított ellenkö- pontjából vizsgálandó, vajon megegyezik-e a Pp. 170. § vetelés határozott összegének vagy mennyiségének (2) bekezdésének b) pontjában írt érvényesíteni kívánt megjelölése. 23 joggal. A jogalap már semmiképp sem tartozik a jogvi- Releváns továbbá, hogy a fenti értelmezési logikát szony definíciós eleméhez, az csak az a mód, ahogyan a követve a beszámítás már nem „beszámítási kifo- jogi képviselővel eljáró felperesnek az érvényesíteni kí- gás”-ként jelentkezik, hanem egyfajta kérelemként, hi- vánt jogot meg kell határoznia. Az Értelmező rendelke- szen – a Pp. 209. § (9) bekezdése alapján – a beszámí- zések nem az „érvényesíteni kívánt jog”-ot, hanem a tásra a keresetre, míg a Pp. 210. § (1) bekezdése szerint „keresettel érvényesített jog”-ot határozzák meg, ak- a beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevélre vonat- ként, hogy az megfelel annak az alanyi jognak, amely- kozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A nek érvényesítését anyagi jogi jogszabály biztosítja keresetlevélnek pedig kérelmet kell magában foglalnia, [Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont]. a kérelem tartalmát pedig az anyagi jogi rendelkezések Egy gyakorlati példán keresztül mindez azt jelenti, 27 töltik meg. hogy nem minősülhet érvényesíteni kívánt jognak Alátámasztja továbbá a beszámítás ellenkövetelés (keresettel érvényesített jognak) például „kártérítés”, jellegét az, hogy a Pp. 187. § (1) bekezdése a három per- hiszen a kárkötelemnek többféle alakzata is ismert a felvételi mód alkalmazását csak az esetben engedi meg, Ptk.-ban. Ezzel szemben érvényesíteni kívánt jognak ha az alperes a keresettel szemben „csak” írásbeli ellen- 24 Uo. 345. Légrádi István – Virág Csaba – Völcsey Balázs: Értelmező rendelke- Éless Tamás: Perfelvételi szak In: Varga István (szerk.): A polgári 21 25 zések In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. Budapest, jogszabályok kommentárja. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2018. 35. HVG-ORAC Kiadó, 2018. 868. 22 T/11990. sz. törvényjavaslat a polgári perrendtartásról (a további- 26 Kiss: i. m. 420. akban: törvényjavaslat) 345. o. 27 Jelen tanulmányban nem foglalkozom az érvényesíteni kívánt jog és 23 Zsitva: i. m. 318. a jogcímhez kötöttség problémájával. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_2_ belív.indd 8 2018.09.20. 10:48:49

minősül, ha a felperes kereseti kérelmét a veszélyes ben további tárgyalásra van szükség [Pp. 341. § (2) be- üzemi felelősségre alapítja. 28 kezdés első mondat]. A Pp. 341. § (2) bekezdés pedig Mindezek alapján azonban nem juthatunk arra a kö- normatív erőre emeli a 3/2000 PJE indokolásában kifej- vetkeztetésre, hogy a Pp. rendszerében a jogviszony tetteket, amikor is akként rendelkezik, hogy a részíté- megegyezik az érvényesíteni kívánt joggal. A Pp. 173. § let a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a vi- (1) bekezdése értelmében több kereset eredhet ugyan- szontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez ké- abból a jogviszonyból, azaz a jogviszony nem lehet azo- pest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartha- nos az érvényesíteni kívánt joggal. A Pp. 173. § (2) be- tó vagy megfelelően megváltoztatható. Ez a kívánalom kezdése a) pontja pedig egyértelműen rögzíti, hogy lát- már a kodifikáció első szakaszában is megfogalmazó- 32 szólagos tárgyi keresethalmazat akkor terjeszthető dott. (Terminológiailag pontosabb lett volna, ha a tör- elő, ha a keresetek ugyanabból a jogviszonyból ered- vény csak a „fenntartás” kifejezést használja, hiszen a nek. Így például A és B között létrejön egy szerződéses perjogi rendszerben csak a rendkívüli perorvoslat so- jogviszony. A szerződésszegése miatt B késedelem cí- rán eljáró bíróságnak van lehetősége hatályában fenn- 33 mén érvényesíti igényét A-val szemben. Azaz a szerző- tartani egy határozatot. Nem biztos ugyanis, hogy a déses jogviszonyt követően alakul ki az érvényesíteni részítélet az eljárás végén meghozott ítélet időpontjá- kívánt jog. Egy másik példában: A és B között az előbbi ban már jogerőre emelkedett.) szerződés kapcsán annak módosítása miatt merül fel További következménye a beszámítás (beszámítást jogvita, és a felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot tartalmazó irat) megváltozott perjogi felfogásának, a Ptk. XXVII. Fejezet (A szerződés módosítása) által hogy ahhoz hozzá kell tartoznia a kimerítési kötele- 34 – mint jogalap – kell megjelölnie. zettségnek. Ez abból is ered, hogy a beszámításra a Azaz a felek közötti szerződéses jogviszony azonos- keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [vö.: sága mellett, abból több kereset is létrejöhet. Pp. 209. § (9) bekezdés], és a Pp. 341. § (1) bekezdése A viszontkereset és a beszámítás kapcsán a jogviszo- értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjed- nyok tekintetében történő korlátozás indoka, hogy a nie a perben érvényesített valamennyi kereseti kére- per a felperes jogvédelmi eszköze, így a felperes az lemre. Jóllehet a Pp. 341. § (1) bekezdése nem a kerese- adott jogviszonyból eredő saját jogai védelmében indít- tet, hanem a kereseti kérelmet, mint a kereset tartal- ja a pert, így a keresettel érvényesíteni kívánt jogtól el- mát jelöli meg, a Pp. 209. § (9) bekezdésének, valamint térő jogviszony esetén nem indokolt biztosítani a vi- a Pp. 210. § (1) bekezdésének együttes értelmezése szontkereset indítását, az ugyanis a perek elhúzódásá- alapján – elfogadható az az érvelés, hogy – a beszámí- hoz vezethet. 29 tásra is irányadóak a Pp. 341. § (1) bekezdésében fog- Beszámítás útján ezzel szemben a keresethez képest laltak. Kimerítési kötelezettséggel áll összefüggésben eltérő jogviszonyból fakadó követelés is érvényesíthe- az is, hogy a bíróság visszautasíthatja a beszámítást tő, ugyanis a beszámítás kapcsán továbbra sem feltétel tartalmazó iratot, ha azt az érdekelt fél elkésetten, azaz a beszámítani kívánt követelés és a tartozásra irány- nem a Pp. 209. § (1) bekezdésének megfelelően terjesz- adó jogviszonyok azonossága. 30 tette elő [Pp. 211. §-a alapján alkalmazandó Pp. 206. § Továbbá a beszámítás útján továbbá elévült követe- (1) bekezdés a) pont]. 35 lést is lehet érvényesíteni; a Ptk. 6:50. § (1) bekezdése Abból következően pedig, hogy a beszámítást a per- alapján az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, jogi kódex ellenkövetelésnek (és nem az érdemi véde- ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a kezés egy lehetséges módjának) tekinti a következő pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még kérdések merülnek fel: nem következett be. 4.1. Kell-e illetéket leróni a beszámítást tartalmazó Mindezek alapján megállapítható, hogy a beszámítás irat előterjesztése során? perjogilag (!) – szemben a Pp. 7. § (1) bekezdésnek 1. 4.2. A beszámításról az ítélet rendelkező részében pontjával, illetve a Pp. 199. § (2) bekezdés ba) alpontjá- vagy az indokolásában kell határozni? val – nem anyagi jogi kifogás, hanem ellenkövetelés. Az 4.3. Előterjeszthető-e feltételesen a beszámítás? anyagi jogi kifogások ugyanis csak a keresettel érvénye- síteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredhetnek. 31 4.1. KELL-E ILLETÉKET LERÓNI A BESZÁMÍTÁST Azáltal pedig, hogy a beszámítást tartalmazó irat ré- TARTALMAZÓ IRAT ELŐTERJESZTÉSE vén a beszámítás önálló eljárásjogi jogintézményként SORÁN? jelenik meg a perjog rendszerében, eltérően ítélendő meg a 3/2000. PJE is. Így ugyanis már lehetséges, hogy A régi Pp. hatálya alatt a kérdésre a válasz egyszerű a kereseti kérelem és a beszámítás eldöntése érdeké- volt: nem. (Ezzel szemben a régi Pp. 147. § (1) bekezdé- se alapján előterjesztett viszontkereset már illetékkö- teles beadványnak minősült). Mindez összefüggött az- 28 Fentieket alátámasztja az is, hogy a járásbíróság hatáskörébe tarto- zó jogi képviselővel nem rendelkező félnek a Pp. 247. § (1) bekezdésében írtak értelmében a jogalapot nem kell feltüntetni, pusztán annyit vár a 32 Varga István – Szabó Imre – Zaicsek Károly: A határozati és a per- jogalkotó, hogy az érvényesíteni kívánt jog akként kerüljön megjelölés- orvoslati fejezetek egyes kodifikációs kérdései. In: Németh János – Varga re, hogy a jogalap beazonosítható legyen [Pp. 247. § (2) bekezdés]. István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. HVG-ORAC Kiadó, 29 Zsitva: i. m. 312. Bp. 2014. 571. Vékás Lajos: Beszámítás. In: Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvény- 30 33 Éless (2003): i. m. 198. könyv magyarázatokkal. Budapest, Wolters Kluwer, 2013. 539. 34 Éless (2003): i. m. 196. 31 Zsitva: i. m. 315. 35 Éless (2003): i. m. 197. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_2_ belív.indd 9 2018.09.20. 10:48:49

zal is, hogy a beszámítást az érdemi védekezéshez tar- ellenkövetelés beszámításának, amelynek keresetként tozó eszköznek tekintették, éppen ezért eljárásjogilag történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága mindezt a beszámítási kifogás útján lehetett becsator- alá, vagy – vagyonjogi követelés kivételével – hatásköré- názni. Azáltal azonban, hogy a Pp. 209. § (1) bekezdése be, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna [Pp. egyértelműen ellenkövetelésnek nevezi a beszámítást 209. § (2) bekezdés a) pont]. Azáltal pedig, hogy a tör- és a törvény rendszertani értelmezéséből is az követ- vény szerint a bíróságnak mindezeket vizsgálnia kell azt kezik, hogy a beszámítás ellenkövetelés, nem irányadó- juttatja kifejezésre, hogy a beszámítást tartalmazó irat 38 ak feltétlenül a régi Pp. során kialakult elvek. egy eljárást megindító kérelemnek (iratnak) minősül. Azáltal, hogy a Pp. 209. § (9) bekezdése a beszámítás- Ha pedig eljárást megindító (kezdeményező) irat a be- ra a keresetre vonatkozó szabályokat, míg a beszámí- számítást tartalmazó irat, úgy az Itv. 74. § (1) bekezdése tást tartalmazó iratra a keresetlevélre vonatkozó sza- alapján annak előterjesztése bírósági illeték megfizeté- bályokat rendeli alkalmazni, azt engedi valószínűsíte- sének kötelezettségét jelenti. ni, hogy a beszámítás tartalmazó irat illetékköteles be- Ezt erősíti a Pp. 211. §-a is, amely szerint a beszámí- advány. tást tartalmazó iratot visszautasítja a bíróság a Pp. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben. egyértelműen nem rendezi ezt a kérdést, azonban a „Bí- A Pp. 206. § (1) bekezdés b) pontja pedig visszautal a rósági eljárási illetéke” címet viselő IV. Fejezetében a Pp. 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt keresetlevél 39. § akként rendelkezik, hogy az illeték alapja az eljá- visszautasítási okokra, így felhívja az illetékfizetési kö- rás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló érté- telezettség elmulasztását szankcionáló Pp. 176. § (1) ke. Mindebből az következik, hogy az a beadvány ille- bekezdés k) pontját is. tékköteles, amely egy (külön) eljárást indít meg. A Pp. a XV. Fejezetében még tovább megy, erőteljeseb- Az Itv. 74. § (1) bekezdése pedig deklarálja, hogy az ben kifejezi, hogy a beszámítást tartalmazó irat illeték- illetéket az eljárást kezdeményező iraton kell megfizet- köteles. A Pp. 248. § (3) bekezdése szerint a bíróság – a ni. Az Itv. csak ezt a terminológiát használja, a viszont- mulasztás következményére történő figyelmeztetés kereset-levél kifejezés nem is szerepel a jogszabályban, mellett – hiánypótlásra hívja fel a felet, ha a beszámí- míg a keresetlevél mindössze egy helyen, az Itv. 58. § tást tartalmazó irat visszautasításának lenne helye a (2) bekezdésében, de ezen szabálynak a beszámítás 176. § (1) bekezdés j) vagy k) pontjában foglalt valamely szempontjából nincs relevanciája. ok fennállása miatt. Azaz itt kifejezetten említi az ille- A Pp. rendszerében tehát a viszontkereset és a beszá- tékfizetést rendező Pp. 176. § (1) bekezdés k) pontját. A mítás között az egyik legnagyobb különbség, hogy a vi- hiánypótlás nem teljesítésének jogkövetkezménye pe- szontkereset-levél előterjesztésével egy önálló eljárás dig a beszámítást tartalmazó irat visszautasítása [Pp. indul. A törvényjavaslat indokolása szerint a törvény a 248. § (3) bekezdés]. viszontkereset előterjesztésére és tárgyalására a kere- Mindezek ellenére álláspontom szerint arra a követ- setlevéllel és a kereset tárgyalásával lényegében azonos keztetésre kell jutnunk, hogy a beszámítást tartalmazó szabályozást tartalmaz, mivel úgy tekinti, hogy a vi- irat előterjesztése nem illetékköteles. Hangsúlyozandó szontkeresetet tartalmazó viszontkereset-levéllel az al- e körben a viszontkereset és a beszámítás közötti leg- 36 peres „viszont-pert” indít. Ezzel szemben a beszámítás- főbb különbség, azaz, hogy a beszámítás előterjesztése hoz sajátos eljárásjogi jellege folytán perindítási jogha- nem eredményez perfüggőséget, valamint a Pp. 242. § tások nem fűződnek, ebből levezethető az az érvelés, (1) bekezdésének értelmezése, amely szerint az eljárás hogy a beszámítást tartalmazó irat benyújtása nem részbeni megszüntetése a kereset, illetve a viszontke- eredményez quasi önálló eljárást. Érdekesség ugyanak- reset vonatkozásában értelmezhető csak. Azáltal, hogy kor, hogy ugyanezen szakaszhoz kapcsolódó indokolás a Pp. 242. § (1) bekezdése során nem rendelkezik a be- azt is rögzíti, hogy „a beszámítás esetében azonban az számításról, azt jelenti, hogy a beszámítás tartalmazó alperes egy, a vele szemben érvényesített kereseti köve- irat előterjesztését a törvény nem tekinti külön eljárást teléshez képest, önálló, saját anyagi jogi igényt érvénye- megindító iratnak. 39 sít a perben, amely anyagi jogi igényének perbevitelét bejelentő nyilatkozata eljárásjogilag a kereseti vagy vi- 4.2. A BESZÁMÍTÁSRÓL AZ ÍTÉLET RENDELKEZŐ szontkereseti igény perbevitelét bejelentő nyilatkozat- RÉSZÉBEN VAGY AZ INDOKOLÁSÁBAN KELL hoz hasonlatos” [törvényjavaslat 345–346. o.] 37 HATÁROZNI? Fentiek alapján ezzel szemben levezethető az az értel- mezés is, hogy a beszámítást tartalmazó irat előterjesz- Mint korábban utaltam rá, a régi Pp. 220. § (1) bekez- tése is egy önálló igényérvényesítésnek minősül. Kérdés dése kapcsán mind a jogirodalom, mind a joggyakorlat az, vajon ez az önálló igényérvényesítés szükségszerűen egységesen azt az álláspontot képviselte, hogy a bíró- egy önálló, külön illetékfizetési kötelezettséggel járó el- ságnak a beszámítási kifogásról az ítélet indokolásában járást jelent-e. Erősíti azt az érvet, hogy a beszámítást kell döntenie. Ez akként történt, hogy a beszámítási ki- tartalmazó irat előterjesztése által a fél egy önálló eljá- rást indít, hogy a követeléssel szemben nincs helye olyan Éless Tamás: Perfelvételi szak In: Varga István (szerk.): A polgári 38 perrendtartás és kapcsolódó jogszabályok kommentárja. Budapest, HVG- 36 Uo. 344. ORAC Kiadó, 2018. 879. 37 Dr. Parlagi Mátyás által 2018. február 20. napján a Gárdos Mosonyi 39 Dr. Parlagi Mátyás által 2018. február 20. napján a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda által rendezett előadáson elhangzottak. Tomori Ügyvédi Iroda által rendezett előadáson elhangzottak. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_2_ belív.indd 10 2018.09.20. 10:48:49

fogás alapossága esetén az ítélet rendelkező része az al- – kereset-és ellenkérelem-változtatás elutasítása az peresi marasztalást ennek megfelelően tartalmazta, és érdemi tárgyalási szakban [Pp. 219. § (1) bekezdés]. a jogi indokolásból vált egyértelművé, hogy az alperesi A fenti értelmezést nem zárja ki a Pp. 346. § (3) be- beszámítási kifogás megalapozott volt, míg annak alap- kezdése sem, amely szerint a rendelkező rész tartal- talansága esetén a rendelkező rész ezt külön nem emel- mazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést. A tör- 40 te ki, csak a jogi indokolásból vált megállapíthatóvá. vényjavaslat indokolása szerint a rendelkező részben Ez a gyakorlat megfelelt azon jogértelmezésnek, hogy jelenik meg a bíróság érdemi döntése. a beszámítás egy anyagi jogi jogintézmény, amelyet el- Ez alapján vizsgálandó, vajon a beszámítás elutasítá- járásjogilag beszámítási kifogás formájában lehet érvé- sa érdemi döntésnek minősül-e, vagy sem. Igenlő vá- nyesíteni. Egy kifogásról pedig nem határozhat a bíró- lasz esetén fenntartható az a megközelítés, hogy a ren- ság a rendelkező részben, hiszen a bíróság az ítéletet az delkező részben dönt a bíróság az elutasításról, míg ügy érdemében hozza [régi Pp. 212. § (1) bekezdés], egy nemleges válasz esetén továbbra is az indokolásra tar- kifogás pedig nem tartozhat az ügy érdemére. tozik ez a kérdéskör. A Pp. azonban koncepcionálisan eltérő alapokra he- Ezen pont kapcsán is a Pp. 209. § (9) bekezdésére kell lyezi a beszámítást, önálló eljárásjogi jogintézménynek visszautalni. Ha ugyanis a beszámításra – fő szabály- (egy speciális ellenkövetelésnek) tekinti, külön perfel- ként – a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkal- vételi iratban biztosítja annak előterjesztését. mazni, úgy irányadó az is, hogy a keresetről való döntés Az ítéletben elfoglalt helye kapcsán is kiemelendő a az ügy érdemében történő határozathozatalt jelent. Pp. 209. § (9) bekezdése, amely értelmében a beszámí- Ettől eltérő szabályt a beszámítás kapcsán a Pp. 209– tásra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmaz- 212. §-ai nem tartalmaznak, azaz a beszámításról törté- ni. Mindebből, és a beszámítás új eljárásjogi felfogásá- nő rendelkezés is a bíróság érdemi döntésének számít. ból következően elfogadhatónak tartom azt az értelme- Hangsúlyozandó, a Pp. 342. § (1) bekezdése akként zést, hogy a beszámításról a rendelkező részben kifeje- rendelkezik, hogy az érdemi döntés nem terjedhet túl a zetten határozni kell. kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási Mindez a gyakorlatban változásként csak akkor jelent- kérelmen, vagyis a törvény már egyértelműen kérelem- kezik, ha a bíróság a beszámítást elutasítja. Helyt adás nek nevezi a beszámítást. A Pp. rendszerében tehát az esetén ugyanis a keresetre, illetve az – esetleges – vi- érdemi döntés keretét a kereseti kérelem, az ellenkére- szontkeresetre vonatkozó rendelkezés mutatja meg a be- lem és a beszámítási kérelem határozza meg. Azaz a be- számítás bíróság részéről történő „elfogadását.” A beszá- számításról történő rendelkezés is a bíróság érdemi mítás elutasítása esetén azonban – kiemelve és utalva a döntésének minősül, így annak csak a rendelkező rész- Pp. 209. § (9) bekezdésére – már a rendelkező résznek az ben lehet helye. 41 alábbi tartalmú mondatot kellene magában foglalnia: Mindebből következik, hogy a beszámításról történő „A bíróság az alperes beszámítását elutasítja.” döntéshozatal a rendelkező részben kap helyet. Az „elutasítani” kifejezés alkalmazása tudatos, hi- szen a Pp. rendszerében egy kérelmet érdemben eluta- 4.3. ELŐTERJESZTHETŐ-E FELTÉTELESEN sít, míg alaki okokból visszautasít a bíróság. A beszámí- A BESZÁMÍTÁS? tás pedig – mint ahogy azt korábban vizsgáltam – tar- talmában egy alperesi ellenkövetelés megalapozottsá- A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, gát állító és érvényesítő határozott kérelem. A kérelem- milyen esetekben fordulhat elő, hogy az alperes feltéte- ről a bíróságnak pedig döntenie kell, és ennek „színte- lesen terjeszt elő beszámítást. Ez csak az írásbeli ellen- re” csak a rendelkező rész lehet. Ezt sugallja a Pp. 209. § kérelemmel együtt értelmezhető, azaz az alperes el- (2) bekezdés b) pontja is, amely szerint a követeléssel sődlegesen írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő (az abban szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításá- foglaltakat kívánja érvényre juttatni), míg annak siker- nak, amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert telensége esetén, másodlagosan beszámítással kíván indított, és abban a perben a perindítás joghatása már élni. Azért csak az írásbeli ellenkérelemmel való vi- beállt vagy azt jogerősen elutasították. Ez is azt jelzi, szonyt kell vizsgálni, mert a keresetről történő rendel- hogy a beszámítás valójában egy kérelem, hiszen csak kezést csak az írásbeli ellenkérelem, illetve a beszámí- egy kérelmet lehet elutasítani. tást tartalmazó irat határozza meg. A viszontkereset (a Figyelemreméltó az is, hogy a Pp. 209–212. §-ai csak a „viszont-per” jellegénél fogva) quasi önálló életet él a beszámítást tartalmazó irat visszautasítását szabályoz- keresethez képest, azaz – a keresetről történő rendel- zák, egyértelműsítve, hogy ezt a bíróságnak külön alak- szerű végzésben kell megtennie. A törvény az elutasítás formájáról azonban nem rendelkezik. Mindez azért is re- 40 Uo. 392. 41 Mindebből következik, hogy nem osztom azon jogirodalmi álláspon- leváns, mert, ha a Pp. valamely kérelem elutasítását kü- tot, amely szerint a beszámításról való döntés nem jelenik meg külön a lön végzésben tartja szükségesnek, úgy azt kifejezetten rendelkező részben. (Aszódi László: A határozatok In: Wopera Zsuzsa kimondja azt adott jogintézménynél, így például: (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magya- – keresethez csatlakozás iránti kérelem elutasítása rázata, Budapest, Wolters Kluwer 2017. 450.). Az általam írtakkal ellen- tétes álláspontot képvisel a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Ér- [Pp. 40. § (3) bekezdés]; tekezletének 2017. július 7. napján meghozott 16. számú állásfoglalása, – eljárás szünetelését követően a folytatás iránti ké- azonban meglátásom szerint az állásfoglalás nem mérlegelte kellő súly- relem elutasítása [Pp. 121. § (4) bekezdés, valamint Pp. lyal a beszámítás megváltozott eljárásjogi természetét (részletesen l.: 168. § (5) bekezdés]; http://www.lb.hu/sites/default/files/sajto/ckot_07_lezarva.pdf – utol- só megtekintés: 2018. július 21.) / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_2_ belív.indd 11 2018.09.20. 10:48:50

kezés során – nem értelmezhető az, hogy az alperes el- „pusztán” alaki védekezéssel él, azaz csak az eljárás sődlegesen beszámítást, míg másodlagosan viszontke- megszüntetését kéri. Megfontolandó az az érvelés, resetet terjeszt elő. hogy ez esetben már lehetséges eshetőleges viszony- A régi Pp. alkalmazása során a jogirodalomban meg- ban írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartal- fogalmazódott azon álláspont, amely szerint beszámí- mazó irat, az ugyanis értelmezhető, hogy a fél elsődle- tási kifogást lehet feltételesen is emelni. Erre akkor ke- gesen az eljárás megszüntetését kéri, ám kérelme si- rülhet sor, ha az alperes tagadja a felperes követelésé- kertelensége esetén az ellenféllel szemben fennálló el- nek fennálltát, és csak arra az esetre él a beszámítási lenkövetelését be kívánja számítani. Mindez azonban kifogással, ha a bíróság jogosnak találja a felperes köve- ténylegesen egy feltételes teljesítést (elismerést) jelen- 42 tését. Megjegyzem, ekkor még a régi Ptk. szerint a be- tene, anyagi jogilag azonban ez – a korábban írtak sze- számítás nem a teljesítés egy speciális módja volt, ha- rint – nem lehetséges. Vélhetően azonban eljárásjogilag nem a szerződés (kötelem) megszűnésének egyik kü- sem érvényesülhet ez a megoldás. A Pp. 209. § (9) be- lönleges esete. kezdése értelmében a beszámításra – eltérő rendelke- A Pp. hatálybalépését követően a válaszhoz a kiindu- zés hiányában – a keresetre vonatkozó szabályokat kell lópont lehet az a fenti kérdéskör, vajon anyagi jogilag alkalmazni. Feltételes kereset pedig nem értelmezhető. lehetséges-e feltételes tartalommal beszámítási nyilat- A Pp. 173. § (2) bekezdése a látszólagos tárgyi kereset- kozatot tenni vagy sem. A következtetésem szerint halmazat körében az eshetőleges viszonyt több kereset nem. Felvetődik a kérdés, vajon akkor ez a megállapítás vonatkozásában engedi meg. A Pp. nem biztosítja an- automatikusan áttranszformálható-e az eljárásjog te- nak lehetőségét, hogy egy kereset feltételes tartalom- rületére? mal kerüljön előterjesztésre, az ilyen kereset ugyanis A Pp. 209. § (1) bekezdésének második mondata alap- nem felelhet meg a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában ján, ha az alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve viszont- írt követelményeknek. kereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartal- Fentiek alapján feltételes beszámítás sem előterjesz- mazó iratot legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjesz- tése nem kerülhet sor. Azaz mind eljárásjogilag, mind teni. E szabály nem határozza meg az egyidejűleg elő- anyagi jogilag igazolható az az álláspont, hogy a beszá- terjesztett beszámítást tartalmazó irat az írásbeli el- mítás feltételesen nem terjeszthető elő. Mindezeket lenkérelem kapcsolatát. azonban kifejezett törvényi rendelkezés támasztja alá, A Pp. 209. § (1)–(3) bekezdése rögzíti az írásbeli el- a Pp. 209. § (3) bekezdése egyértelműen csak a több be- lenkérelem tartalmi elemeit, így a (2) bekezdésében ki- számítás egymáshoz való viszonyát rendezi. mondja, hogy az ellenkérelem érdemi részében – ha az- Kérdéses, vajon miként kell eljárásjogilag kezelni, ha zal a fél a perben védekezni kíván – fel kell tüntetni: a fél, a fentiek ellenére mégis egymással eshetőleges vi- – az alaki védekezést és az szonyban álló – alaki és/vagy érdemi védekezést tar- – érdemi védekezést. talmazó – írásbeli ellenkérelmet és beszámítást tartal- Mindebből az következik, hogy az írásbeli ellenkérel- mazó iratot terjeszt elő. met előterjesztő félnek az alaki és az érdemi védeke- Ez esetben a Pp. 211. §-a alapján alkalmazandó Pp. zést egyszerre kell előadnia, arra nincs lehetősége, 206. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell hogy e két védekezési módot vagylagosan terjessze elő, vizsgálni, azaz a bíróságnak a beszámítást tartalmazó azaz, ha a félnek az alaki védekezés mellett érdemi vé- iratot vissza kell utasítania. dekezése is van, úgy azt is elő kell adnia írásbeli ellen- A Pp. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vi- 43 kérelmében. Ha a fél „csak” alaki védekezést terjeszt szontkereset-levél visszautasításának van helye, ha elő, úgy az érdemi védekezésre a Pp. 203. § (2) bekezdé- azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésé- sében írt eljárásjogi vélelmet kell alkalmazni. vel terjesztette elő. Utalva az előbb kifejtettekre kife- Mindezek alapján – figyelemmel arra, hogy a beszá- jezett tételes perjogi rendelkezés nem tiltja az eshető- mítás tartalmában a felperesi követelés elismerését je- leges előterjesztést, így az a) pont nem látszik alkal- lenti – eldönthető, lehetséges-e eshetőlegesen írásbeli mazhatónak. ellenkérelmet és beszámítást tartalmazó iratot előter- A Pp. 206. § (1) bekezdés b) pontja alapján a viszont- jeszteni. Ha az alperes érdemi védekezéssel is élni kí- keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a keresetlevél ván, úgy ezáltal írásbeli ellenkérelmében elő kell adni a visszautasításának a Pp. 176. § (1) és (2) bekezdésében beszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifo- foglalt valamely oka áll fenn. gást, valamint a kereseti kérelem vitatott részét [Pp. A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja pedig visszautal a 199. § (2) bekezdés ba)–bb) alpontok]. Így az alperes vi- Pp. 170. § (1) bekezdésében írt kötelező tartalmi ele- tatja a felperesi tényállításokat, jogállítások, illetve ké- mek nélkülözhetetlenségére. A Pp. 170. § (2) bekezdé- relmet (kérelmeket). Éppen a vitatás miatt fogalmilag sének a) pontja szerint a keresetlevél érdemi részében kizárt, hogy egymással eshetőleges viszonyban elbírál- fel kell tüntetni a bíróság ítéleti rendelkezésére irányu- ható legyen egy – érdemi védekezést magában foglaló – ló határozott kérelmet. Azaz vizsgálandó, vajon az es- írásbeli ellenkérelem, valamint egy beszámítást tartal- hetőleges viszonyban előterjesztett beszámítást tar- mazó irat. talmazó iratba foglalt beszámítás megfelel-e a Pp. Eltérő következtetésre juthatunk azonban, ha a fél 170. § (2) bekezdés a) pontjában írtaknak, figyelemmel a Pp. 209. § (9) bekezdésére is. (Szükséges továbbá visz- szautalni arra, hogy a beszámítás esetén a határozott 42 Kiss: i. m. 441. kérelem azt jelenti, hogy tartalmaznia kell az ellenkö- 43 Zsitva: i. m. 302. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_2_ belív.indd 12 2018.09.20. 10:48:50

vetelés határozott összegének vagy mennyiségének tálybalépésével a beszámítás önálló eljárásjogi jogin- megjelölését.) tézmény lett, és a korábban kialakult elvek átgondolás- Álláspontom szerint egy eshetőlegesen előterjesztett ra szorulnak. beszámítás nem felelhet meg a Pp. 170. § (2) bekezdés A beszámítás előterjesztése a Pp. 242. § (1) bekezdé- a) pontjában írtaknak, hiszen eshetőlegesen nem lehet- sére figyelemmel nem minősül önálló eljárás indításá- séges az ellenfél követelésének elismerése. nak, így a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése nem illetékköteles. A beszámításról – annak kérelem jellege miatt [Pp. 342. § (1) bekezdés] is – minden eset- 5. ÖSSZEGZÉS ben az ítélet rendelkező részében kell határoznia a bí- róságnak. A beszámítás anyagi jogi, valamint eljárásjo- A bevezetőben feltett kérdésekre adott válaszok gi sajátosságaira tekintettel a feltételes beszámítás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Pp. ha- nem értelmezhető. A POLGÁRI PERBELI SZÜKSÉGHELYZETEK ESETEIRŐL, FELTÉTELEIRŐL II. 1 MICZÁN PÉTER doktorjelölt (ELTE-ÁJK) BEVEZETÉS 1 1. AZ ÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN LÉVŐ FÉL AZON ESETEKBEN VALÓ VÉDELEMRE Jelen tanulmány „A polgári perbeli szükséghelyzetek ÉRDEMTELENNEK TEKINTÉSÉNEK KRITIKÁJA, 2 eseteiről, feltételeiről I.” c. tanulmányom folytatása. AMIKOR KORÁBBAN RENDELKEZETT E tanulmányban a polgári perbeli szükséghelyzetek A SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓVAL, DE ATTÓL eseteivel, feltételeivel kapcsolatos további kérdéseket ÖNHIBÁJÁBÓL ELESETT elemzem, így különösen (i) az állítási szükséghelyzet- ben lévő fél azon esetekben való védelemre érdemte- A Pp. hatályos szövege az állítási szükséghelyzet lennek tekintését, amikor korábban rendelkezett a fennállási feltételei között nevesíti azon elvárást [184. § szükséges információval, de attól önhibájából elesett, (1) bek. b) pont], hogy a fél igazolja, hogy az információ (ii) a szükséghelyzetekre vonatkozó szabályozásbeli nemcsak megszerzése, hanem megtartása érdekében gondossági elvárás szintjét, (iii) a tényállítás bizonyítá- szükséges intézkedéseket is megtette. Ha ezt nem teszi, sa fél számára való lehetetlenségének megállapítható- vagy akár kizárólag ezt ellenvalószínűsíti az ellenér- ságát, (iv) az állított tények fenn nem állásának a bizo- dekű fél, a szükséghelyzet fennállása nem állapítható nyítását. Vizsgálom továbbá (v) az állítási, bizonyítási meg. Ilyen elvárás (megtartási kötelezettség) – nem kötelezettség teljesítésének meghiúsítását, (vi) egyes, a nyilvánvaló okból – a bizonyítási szükséghelyzet köré- valószínűsítéssel és igazolással kapcsolatos bizonyí- ben nem kerül nevesítésre. táselméleti kérdéseket, (vii) a jogsértő bizonyítási eszkö- Az állítási szükséghelyzet körében tehát az erre hi- zökkel kapcsolatos szükséghelyzeti sajátosságokat, vatkozó félnek azt is igazolnia kell, hogy az adott infor- (viii) egyéb különös méltánylást érdemlő ok, mint kiegé- máció megtartása érdekében szükséges intézkedéseket szítő szükséghelyzeti eset megnyithatóságát, (ix) a bí- megtette. Ezen elvárással kapcsolatban az új Pp. Szak- 4 3 rósági adat- és iratátadásra kötelezés általános és sajá- értői Javaslata, az új Pp. miniszteri indokolása, vagy az 5 tos eseteit, és végül (x) a jelentősebb idő elmúlását köve- új Pp. Magyarázata aggályt nem említ, vagy arra vo- tő perindítás esetén az ellenérdekű fél helyzetét. natkozóan részletesebb magyarázatot nem ajánl fel. 3 Ld.: Döme Attila – Dzsula Mariann – Gáspárné Barabány Judit – Kovács János – Légrádi István – Papp Zsuzsanna – Parlagi Mátyás – Po- meisl András – Tóth Endre – Vogyicska Petra – Varga István – Zaicsek Károly: IX. fejezet In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Ja- 1 A tanulmány lezárásának napja: 2018. február 14. vaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára Budapest, HVG-ORAC Itt is szeretném megköszönni Dr. Döme Attila kúriai bíró úrnak, hogy Lap- és Könyvkiadó 2016. (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) 370–371. a perbeli szükséghelyzetek jobb megértéséhez értékes szóbeli és írásbe- 4 Ld.: T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról li segítséget nyújtott. (http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf; utolsó letöltés Ld.: Miczán Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltéte- 2 napja: 2018. január 17, a továbbiakban: Miniszteri Indokolás), 243–244. leiről I. In: Eljárásjogi Szemle 2018/1. megjelenés alatt. 5 Ld.: Zsitva Ágnes: XII. fejezet: Perfelvételi Szakasz In: Wopera Zsu- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_2_ belív.indd 13 2018.09.20. 10:48:50