A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT JOGORVOSLAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 1 LICHTENSTEIN ANDRÁS tanársegéd (SZTE ÁJTK) 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 1 voslat a jogegység érdekében elnevezésű jogorvoslathoz és így – áttételesen a ma is hatályos törvényesség érde- A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat kében bejelentett jogorvoslathoz köthetők. olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárás- A Bp. által szabályozott perorvoslat a jogegység érde- nak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudo- kében határidő nélkül lehetővé tette a koronaügyész mányos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és számára, hogy a Kúria kivételével bármely büntetőbí- indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jog- róság törvénysértő jogerős határozatával vagy intéz- 3 intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén kedésével szemben a királyi Kúriához forduljon. A túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogor- Kúria a perorvoslatot tárgyaláson – illetve a törvény ál- voslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tal egyaránt ismert és elismert nyilvános ülésen intéz- tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen te el, ez alapján hozott határozatában pedig kimond- empirikus kutatás eredményeképpen levont következ- hatta, hogy a perorvoslattal támadott határozat vagy tetések ismertetése. Tekintettel arra, hogy az 1998. évi intézkedés a törvényt megsértette, ellenkező esetben a XIX. törvény és a 2017. évi XC. törvény a törvényesség perorvoslatot elutasította. A Bp. azt is rögzítette, hogy érdekében bejelentett jogorvoslatra vonatkozó rendel- a Kúria törvénysértést megállapító határozata a felek- kezései tartalmilag közel azonosak, vélelmezhető, hogy re érdemben jellemzően nincs hatással, ugyanakkor ki- a kutatási eredmények az új eljárási törvény alkalma- vételesen, a vádlott törvénysértő elítélése esetén lehe- zása során is hasznosíthatók. tővé tette a felmentését, a büntetés enyhítését, illetőleg szűk körben az ítélet megsemmisítését. 4 A jogegységi perorvoslat elnevezését az 1949. évi 2. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT XI. törvény változtatta szovjet mintára „perorvoslat a tör- JOGORVOSLAT ELMÉLETE vényesség érdekében” elnevezésre, valamint bővítette az azzal támadható határozatok körét a Kúria érdemi hatá- 2.1. A JOGEGYSÉGI PERORVOSLATTÓL rozataival azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben a A TÖRVÉNYESSÉGI ÓVÁSIG Kúria jogegységi tanácsa jár el. Részletezte továbbá a 5 Kúria által hozható határozatok szabályait: „ez elítéltre A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat hátrányos törvénysértés esetén a Kúria őt felmentheti, nem minden előzmény nélküli jogintézmény a magyar cselekményét enyhébben minősítheti, illetőleg bünteté- büntetőeljárás történetében, mai formáját azonban a sét enyhítheti.” E favor defensionis rendelkezés mellett büntetőeljárási jogszabályok folyamatos fejlődésének ugyanakkor – a megtámadott határozat jogerőre emel- eredményeképp érte el. Éppen ezért, a téma elméleti kedésétől számított egy éven belül és az elévülés bünte- megalapozásához elengedhetetlen a jogintézmény – és tő anyagi jogi korlátai között – lehetőséget biztosított a elődei történetének áttekintése. vádlott számára súlyosabb – törvénynek megfelelő – ha- A szakirodalomban helyenként a felülvizsgálattal ro- tározat meghozatalára, azaz reformatio in peius-ra is. konított külföldi példák – így a ma is hatályban lévő fran- A jogintézményt az 1951. évi III. törvény és az 1962. cia „megsemmisítés a törvényesség érdekében” (cassation évi 8. törvényerejű rendelet is megtartotta, majd több dans l’interet de la loi) vagy az osztrák „semmisségi pa- módosítást követően újfent változott az elnevezése – nasz a törvény megóvása érdekében” (Nichtigkeitsbe- ezúttal törvényességi óvásra, amelyet az 1973. évi schwerde zur Wahrung des Gesetzes) – valójában a 1896. I. törvény is átvett és amely 1992-ig képezte a hatályos 2 évi XXXIII. törvénycikk (Bp.) által is szabályozott peror- magyar büntető eljárásjog részét. 6 A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosítószámú, Az intelli- 1 gens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társa- 3 Bp. 441. §. dalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális 4 Bp. 442. §. gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támoga- 5 1949. évi XI. törvény 82. §. tásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfi- 6 Belovics Ervin: A rendkívüli jogorvoslatok. In: Belovics Ervin – nanszírozásában valósul meg. Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktualizált kiadás. Az új 2017. Herke Csongor – Fenyvesi Csaba– Tremmel Flórián: A büntető eljá- 2 évi büntetőeljárási törvény tankönyve. Budapest, HVG-ORAC Lap- és rásjog elmélete. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012. 354. Könyvkiadó Kft., 2017. 549. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_4_ belív.indd 31 2019.04.04. 15:26:12
2.2. A 9/1992. (I. 30.) AB HATÁROZAT a két feladat ellátáshoz szükséges feltételek egymást kölcsönösen kizárják. Míg a jogorvoslati funkció alkot- Az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) számú határo- mányos követelménye a felek alanyi joga a jogorvoslat- zatával ugyanis megállapította, hogy a törvényességi hoz, a törvényességi óvás kizárólagos jogosultjai a leg- óvás jogintézménye alkotmányellenes és ezért a törvé- főbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz a nyességi óvás emelésére vonatkozó jogszabályi rendel- feleknek nem csupán alanyi, hanem semmilyen joguk kezéseket – az 1973. évi I. törvényben és az 1952. évi nincsen arra, hogy az említett jogosultak ténylegesen III. törvényben egyaránt – 1992. december 31-i hatály- óvást emeljenek. A jogosultak diszkrecionális jogkörrel lyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság egyúttal rendelkeznek, azaz arról, hogy pontosan mely esetek- elrendelte mindazon büntetőeljárások felülvizsgálatát, ben emelnek óvást, a saját belátásuk szerint, maguk amelyekben a törvényességi óvás eredményeképp a döntenek. Az óvás eredményeképp született határoza- jogerős határozatnál a terhelt számára hátrányosabb tok pedig csak akkor hatályosak a felekre nézve, ha az döntést hoztak, feltéve, hogy az elítélt még nem mente- óvásra a megóvott határozat jogerőre emelkedésétől sült a hátrányos jogkövetkezmények alól. 7 számított egy éven belül kerül sor, amely eljárásjogi ha- Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, a táridő megtartása szintén kizárólag a jogosult belátá- jogállamiság elvére hivatkozással kezdeményezte a sától függ. A jogorvoslati funkciót biztosítani hivatott törvényességi óvás alkotmányellenességének megálla- formai garanciák bevezetését az Alkotmánybíróság ér- pítását. Kiváltképp alkotmányellenesnek tartotta, hogy velése szerint ugyanakkor éppen a jogegységi funkció a törvényességi óvás emelése diszkrecionális jog, amely zárja ki, hiszen az elvi iránymutatást szolgáló jogegysé- – nem gyakorlása esetén – lehetővé teszi törvénytelen gi döntéshez elengedhetetlenül szükséges az esetek ki- ítéletek hatályban maradását, illetve azt, hogy az arra választásának, azaz a szelekció jogának biztosítása, így jogosultak – a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság a két funkció egymással összeférhetetlen és egy jogin- elnöke – annak tárgyában indokolás nélküli határozat- tézményben nem megvalósítható. 10 tal döntsön. 8 Az Alkotmánybíróság harmadik – a jogorvoslati és Az Alkotmánybíróság a jogintézményt először jogtör- jogegységi funkciótól különböző – lehetőségként meg- téneti és jogösszehasonlító vizsgálatnak vetette alá. Ezt vizsgálta azt az esetkört is, amelyben az óvás az emlí- követően a törvényességi óvás gyakorlatának vizsgála- tettektől eltérő célként valójában kizárólag a törvé- tával megállapította, hogy „az elvileg csak rendkívüli nyesség biztosítására szolgálna, azonban a normaszö- esetben alkalmazható jogintézmény szinte harmadfokká veget és az annak tulajdonított tartalmat ebben az vált az egyfokú perorvoslati rendszer »biztonsági szele- esetben is ellentétesnek találta a jogállamiság elvének peként«, vagy egy másodszori fellebbvitel be nem vallott tartalmát alkotó jogbiztonság követelményével és a pótlékaként.” Így előtérbe került a gyakorlatban az egyé- jogerő intézményével. A jogállamiság nélkülözhetetlen ni jogvédelem ezen kivételes és eredetileg csupán kiegé- elemét képező jogbiztonság követelménye ugyanis – szítő jellegű eszköze, amelyet a törvényességi óvás iránti többek között – nem csak a normavilágosság követel- kérelmek, a ténylegesen megemelt óvások száma és a ményét, hanem az egyes jogintézmények működésének jogerősen befejezett ügyekhez viszonyított arányuk is kiszámíthatóságának követelményét is magában fog- igazolt. A gyakorlat áttekintése során megállapítást lalja. Ehhez pedig elengedhetetlen a szükséges eljárás- nyert az is, hogy a megtámadott határozat jogerőre jogi garanciák biztosítása, hiszen a jogintézmények emelkedésétől számított egy éven túl – azaz a ténylege- csak az eljárási normák betartásával működhetnek al- sen és elsődlegesen a jogegység biztosítása érdekében – kotmányosan. 11 emelt törvényességi óvások száma elenyésző, tehát a Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában törvényességi óvás gyakorlati alkalmazását tekintve a jogállamiság további részelemét képező jogerő intéz- – eredeti rendeltetésével ellentétesen – valójában jogor- ményét is érintette, tekintettel arra, hogy az alaki és voslati természetűnek minősült. 9 anyagi jogerő meghatározása ugyancsak alkotmányos Az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, követelmény, amelynek folytán a jogerős határozatok hogy a törvényességi óvás intézményében a jogegységi megváltoztathatatlanságához alapvető alkotmányos és jogorvoslati funkció együttesen van jelen, azonban érdek fűződik. A törvényességi óvás kapcsán Alkot- alkotmányos feltételei egyiknek sem biztosítottak, sőt mánybíróság úgy találta, hogy a jogintézmény – szem- ben például a perújítás esetében meghatározott novum esetkörével – nem felel meg a jogerő áttöréséhez szük- séges alkotmányossági feltételnek, mivel ismérvei nem 7 9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59. 8 Az indítvány a törvényességi óvás jogintézményének egészét – ide- elég pontosan meghatározottak: az Alkotmánybíróság értve az arra vonatkozó összes jogszabályt – támadta. Az Alkotmánybí- érvelése szerint a törvénysértés és a megalapozatlan- róság erre az összefüggésre tekintettel az indítványhoz egyesített két ság önmagukban is tágan értelmezhető, bizonytalan további – a cégbejegyzési, illetve polgári eljárásra vonatkozó indítványt, fogalmak, a törvényesség érdekében bejelentett jogor- és az alkotmányellenesség vizsgálatát a jogintézmény egészére nézve végezte el. Jelen tanulmány szempontjából elsősorban a határozat indo- voslat esetében azonban e kérdések – különös tekintet- kolásának büntető eljárásjogi tárgyú részei relevánsak. tel a jogerővel kapcsolatos – további, az alkotmánybíró- 9 Az Alkotmánybíróság nem kizárólag a normaszöveget, hanem annak sági határozat indokolásán kívül eső büntető eljárásjo- bírói gyakorlat által állandóan és egységesen tulajdonított tartalmát, azaz a joggyakorlati értelmezést is a vizsgálat körébe vonta – hasonlóan az 57/1991. (XI. 8.) AB határozatban kifejtettekkel – és ezeket együtte- sen vetette alá alkotmányossági vizsgálatnak. 9/1992. (I. 30.) AB határo- 10 Uo. 64. zat, ABH 1992, 63. 11 Uo. 65. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_4_ belív.indd 32 2019.04.04. 15:26:12
19 gi aggályokhoz vezettek, amelyekre jelen tanulmány jog-dogmatikai szempontból többek által vitatott és későbbi részében utalok. A törvényességi óvás alkot- ma is hatályban lévő jogegységi határozat gyakorlatilag mányellenességének megállapításának alapját ugyan- kibővítette a törvényesség érdekében bejelentett jogor- akkor elsősorban a már említett, az óvás emelésére jo- voslattal támadható határozatok körét, azonban az új gosultak diszkrecionális jogköre és az ezzel összefüggő Be. hatálybalépésével – annak megváltozott jogerőfelfo- 12 bizonytalanság képezték. gása okán – véleményem szerint a neki tulajdonított je- lentősége csökkent, tekintettel arra, hogy immáron a 2.3. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül he- BEJELENTETT JOGORVOSLAT – ÉS ANNAK lyező végzése ellen a Be. 627. § (1) bekezdése szerint fel- HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA lebbezésnek van helye. A megváltozott jogerőfelfogás további, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvos- Az ismertetett Alkotmánybírósági határozatot köve- latot érintő folyománya, hogy a hatályos normaszöveg tően az 1992. évi LXVI. törvény bevezette a felülvizsgá- szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jog- latot mint rendkívüli jogorvoslatot. Tekintettel arra, orvoslatot a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő ha- hogy ezt az eljárást már az ügyben érintett felek kezde- tározata és végleges nem ügydöntő végzése ellen is beje- 13 ményezhették , vele kapcsolatban nem merültek fel a lenthet [Be. 667. § (1) bekezdés]. korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot az Alkotmánybíróság döntését követően – a normaszö- 3. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT veg lényegét tekintve ma is hatályos formájában – az JOGORVOSLAT GYAKORLATA 2008–2018 1999. évi CX. törvény 94. §-a vezette be az 1973. évi I. törvénybe. A miniszteri indokolás szerint azért, mert A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat a gyakorlat azt mutatta, hogy előfordulnak olyan – sú- gyakorlatát tágabban a 2008–2018 közötti időszakban lyos – jogsértések, amelyek nem más módon kiküszö- vizsgáltam, amely vizsgálati időszak kiválasztásának bölhetők. Rendszerbeli helyét tekintve – habár Király objektív indoka, hogy a vizsgált tízéves periódus egyfe- 14 Tibor szerint nem sorolandó a rendkívüli perorvoslatok lől kellően tág ahhoz, hogy a jogintézmény alkalmazá- 15 közé – a széles körben elfogadott tudományos értel- sának legújabb gyakorlatára vonatkozó releváns ada- mezés szerint a rendkívüli perorvoslatok ultima ratió- tokat, tendenciákat megismerhessük; ugyanakkor ép- 16 ja , amelynek elsődleges célja a jogerős bírósági hatá- pen elég szűk ahhoz, hogy az e tárgyban hozott összes rozat más jogorvoslat útján fel nem tárható törvénysér- hozzáférhető határozatot áttekinthessük. A teljesség téseinek megállapítása, sajátossága pedig – azon túl- kedvéért megjegyzendő továbbá a vizsgálati időszak menően, hogy kizárólagos jogosultja a legfőbb ügyész –, megválasztásának azon praktikus indoka is, hogy a hogy tárgya csak a Kúrán kívüli bíróság által hozott, legtöbb, a kutatás szempontjából releváns adat – így más jogorvoslattal nem támadható jogerős és törvény- Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatók, a Legfőbb Ügyész sértő határozat lehet. 17 Országgyűlési Beszámolói, illetve az anonim határoza- A jogerős határozat fogalmát – mint a törvényesség tok tárában közzétett döntés – ebből az időszakból áll érdekében bejelenthető jogorvoslat kritériumát – a rendelkezésre. Kúria a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi indít- vány alapján eljárva a 2/2015. számú BJE határozatban 3.1. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN értelmezve megállapította, hogy a másodfokú bíróság el- BEJELENTETT JOGORVOSLAT sőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú ELŐFORDULÁSA – LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÁLTAL KÖZÖLT ADATOK jogerővel bír, így ellene a legfőbb ügyész a törvényesség 21 20 18 érdekében jogorvoslatot jelenthet be. Ez az eljárás- A 2012. és 2017. évi büntetőjogi szakterületre vonatkozó Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatókban – amelyek a törvényesség érdekében bejelentett jogor- voslat vonatkozásában a korábbi évekre vonatkozó 12 Uo. 66–67. 13 Belovics Ervin: A rendkívüli jogorvoslatok. In: Belovics Ervin – adatokat is tartalmazzák – közölt adatok az alábbi di- Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktualizált kiadás. Az új 2017. agramon ábrázolhatók. évi büntetőeljárási törvény tankönyve. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017. 549. 14 Uo. 549. 15 Ugyanis nem a felek, hanem csak a legfőbb ügyész által igénybe ve- 19 Vö.: Gácsi Anett Erzsébet: A 2/2015. számú BJE határozat margójá- hető jogi eszköz és elsődleges célja nem a felekre kiható határozat eléré- ra. Jogászvilág. 2015. szeptember 17. https://jogaszvilag.hu/szak- se, a büntetőeljárás során okozott jogsérelem orvoslása, hanem annak a ma/a-22015-szamu-bje-hatarozat-margojara/ (2018.12.30.), Király megállapítása, hogy a megtámadott határozat törvénysértő és hogy mi Eszter: A jogerő színeváltozása az új büntetőeljárási törvényben. Eljá- lett volna a törvényes határozat. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Buda- rásjogi Szemle, 2017/4. https://eljarasjog.hu/2017-evfolyam/a-jogero- pest, Osiris Kiadó, 2008. 783. szinevaltozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben/ (2018.12.30.) 16 Herke – Fenyvesi – Tremmel: i. m. 357., Gácsi Anett Erzsébet: A 20 Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató 2012. Büntetőjogi Szakterület, 2/2015. számú BJE határozat margójára. Jogászvilág. 2015. szeptember Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály. 60. http://ugyeszseg.hu/re- 17. https://jogaszvilag.hu/szakma/a-22015-szamu-bje-hatarozat- pository/mkudok7757.pdf (2018.12.30.) margojara/ (2017.12.30.) 21 Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató (Büntetőjogi Szakági Terület A Fantoly Zsanett – Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog. Dina- 17 2017. évi tevékenység, Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2018. 63. http:// mikus rész. Szeged, Iurisperitus Bt., 2014. 239. ugyeszseg.hu/pdf/statisztika/buntetojogi_szakterulet_2017.pdf 18 2/2015. számú BJE határozat. (2018.12.30.) / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_4_ belív.indd 33 2019.04.04. 15:26:12
Vélhetően az alkalmazott statisztikai módszerek kü- A legfőbb ügyész az ügyészség tevékenységére vo- lönbözőségére vezethető vissza az, hogy a legfőbb natkozó 2012. évi országgyűlési beszámolójában a ügyész országgyűlési beszámolóiban és statisztikai tá- törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal jékoztatókban közölt adatok egymástól némiképp el- kapcsolatos adat nem szerepel, így erről az évről ön- térnek: magában részletes információk nem állnak rendelke- 25 A legfőbb ügyész 2009. évre vonatkozó országgyűlési zésre , ugyanakkor a 2013. évi beszámoló részben beszámolója alapján a törvényesség érdekében jogor- utal a 2012. évi adatokra is: 2013-ban a törvényesség voslat bejelentése iránti kérelmek száma 75 volt, amely érdekében jogorvoslat bejelentése iránt 75 kérelmet a korábbi évekhez képest emelkedő tendenciát muta- terjesztettek elő volt (2012: 76), ebből a legfőbb tott (2008: 66). A beszámoló tanúsága szerint azonban ügyész jogorvoslati indítványt ténylegesen 8 esetben a jogintézmény alkalmazhatóságának törvényi korlátai nyújtott be (2012: 6). A beszámoló lezártáig a Kúria az mindösszesen 9 ügyben tették lehetővé a jogorvoslati általa elbírált mind az 5 ügyben helyt adott a Legfőbb 26 indítvány tényleges benyújtását (2008: 15). 22 Ügyészség indítványának. A törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentése 2014-ben 77 kérelem érkezett a legfőbb ügyész által a iránti kérelmek száma – 74 – lényegében 2010-ben sem törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslat iránt. változott. Az eljárások túlnyomórészt a vádlottak vagy Jogorvoslati indítvány benyújtására ebből ténylegesen védőik kérelmére indultak, a törvényi korlátok ugyanak- 9 esetben került sor. A Kúria az ezekből elbírált 7 ügy- kor ebben az évben is csupán 10 ügyben engedtek teret a ből 6 esetben adott helyt az indítványnak, 1 esetben jogorvoslati indítvány benyújtásának. A Legfelsőbb Bí- pedig elutasította azt. 27 róság ezek közül a beszámolási időszakban érdemben A törvényesség érdekében a legfőbb ügyész által be- 23 6 indítványt bírált el és valamennyinek helyt adott. jelenthető jogorvoslat iránti kérelmek száma 2015-ben A törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslat jelentősen emelkedett, 111 volt. Ezek benyújtására a iránti kérelmek száma 2011-ben csökkenő tendenciát törvénysértően elrendelt új eljárások mellett jellemző- mutatott, 55 ilyen kérelem érkezett. A beszámoló sze- en a bűnismétlés téves megállapítása vagy a külföldi rint ez részben azzal is magyarázható, hogy az ügyé- ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése szek által a kezdeményezők számára adott tájékoztatá- folytán került sor. Jogorvoslati indítvánnyal a legfőbb sok eredményeképp szélesebb körben ismertté váltak a ügyész 26 alkalommal élt, amelyek közül a beszámoló jogintézmény alkalmazásának korlátai. A beérkező ké- lezártáig a Kúria 11 jogorvoslati indítványt bírált el és relmek közül 7 esetben volt lehetőség jogorvoslati in- azoknak minden esetben helyt adott. A beszámoló ki- dítvány benyújtására, ebből a Legfelsőbb Bíróság a be- emeli, hogy 2015-ben – a 2/2015. számú BJE határoza- számoló lezártáig 4 ügyet bírált el és valamennyi eset- tot követően ez a rendkívüli jogorvoslat 5 olyan közér- 24 ben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának. deklődésre számot tartó, jelentős ügyet érintett, ame- 22 J/3 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszá- 25 J/10648 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség molója az ügyészség 2009. évi tevékenységéről. 22-23. http://ugyeszseg. 2012. évi tevékenységéről http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_be- hu/pdf/ogy_besz/ogy_beszamolo_2009.pdf (2018.12.30.) szamolo_2012.pdf (2018.12.30.) 23 J/2879 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 26 B/145 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2010. évi tevékenységéről. 23. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 2013. évi tevékenységéről. 25. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2010.pdf (2018.12.30.) beszamolo_2013.pdf (2018.12.30) 24 J/6851 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 27 B/4680 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2011. évi tevékenységéről. 21. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 2014. évi tevékenységéről. 23. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2011.pdf (2018.12.30.) beszamolo_2014.pdf (2018.12.30.) / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_4_ belív.indd 34 2019.04.04. 15:26:13
lyekkel kapcsolatban törvénysértően került sor az első- hető – jogorvoslati indítvány annak a kérdésnek a vizs- fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és új gálatára irányult, hogy a jogerős ítéletből kirekesztett, a eljárás elrendelésére. A 2016. évre vonatkozó adat, külföldi hatóság által szolgáltatott bizonyítékot valóban hogy ezek közül 4 esetben a Kúria helyt adott a jogor- törvénysértően, provokáció útján szerezték-e meg. A be- voslatnak, és megállapította, hogy törvénysértő volt a számoló tanúsága szerint azonban a kérdés eldöntése „a másodfokú bíróság döntése. A Legfőbb Ügyészség érté- Kúria érdemi vizsgálatot elutasító álláspontja miatt el- kelése szerint a bejelentett jogorvoslatok eredménye- maradt.” Nem osztotta a Kúria a legfőbb ügyész állás- ként „a Kúria olyan iránymutató döntéseket hozott, pontját abban a kérdésben sem, hogy a perújítási eljárás amelyek megakadályozhatják a jövőben, hogy hasonló, során törvénysértő magának a perújítási eljárásnak a az eljárást indokolatlanul meghosszabbító és az ered- megszüntetése, a jogerős alapítélet hatályon kívül helye- ményességét veszélyeztető határozatok szülessenek.” 28 zése és a büntetőeljárásnak az alapügyre kiterjedő meg- A kérelmek, illetve az alsóbb fokú ügyészségektől szüntetése helyett. 31 származó kezdeményezések száma 2016-ban az előző Jelen tanulmány kéziratának lezártakor a legfőbb évhez képest jelentősen nem változott, 112 volt. Jogor- ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2018. voslati indítvány benyújtására ténylegesen 16 esetben évi tevékenységéről még nem érhető el. került sor. A Kúria az adott időszakban összesen 24 jog- orvoslati indítványt bírált el, és azoknak minden eset- 3.2. AZ ANONIM HATÁROZATOK TÁRÁBAN ben helyt adott. A 2015-ös évhez hasonlóan 2016-ban is KÖZZÉTETT, TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN többször került erre sor a másodfokú bíróság törvény- BEJELENTETT JOGORVOSLAT sértő hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást el- EREDMÉNYEKÉPP SZÜLETETT rendelő határozatával kapcsolatban. A legfőbb ügyész HATÁROZATOK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA indítványaira a Kúria deklaratív jellegű határozatban állapította meg a törvénysértést, így csökkent a tör- A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat vénysértő, az eljárásokat indokolatlanul meghosszab- gyakorlatának vizsgálatának második lépéseként fel- bító hatályon kívül helyezések száma. Emellett tovább- kutattam és megvizsgáltam az anonim határozatok tá- ra is tipikusan a visszaesői minőség téves megállapítá- rában elérhető, 2008 és 2018 között született releváns, sa vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismé- összesen 44 darab határozatot. A határozatok áttekin- telt elismerése miatt került sor a törvényesség érdeké- tésének eredményeképp a törvényesség érdekében be- ben jogorvoslat bejelentésére. 2016-ban a legfőbb jelentett jogorvoslat 4 tipikus alkalmazási körét azono- ügyész a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban hozott sítottam a törvénysértésre okot adó körülmények sze- jogerős, feltételes szabadság kizártságát törvénysértő- rint: külföldi ítélettel kapcsolatos problémák (1), az el- en megállapító bírósági határozat ellen is nyújtott be a ítélt visszaesői minőségével kapcsolatos problémák törvényesség érdekében jogorvoslatot, amelynek a (2), tárgyalás mellőzésével kiszabott, eljárásjogi okból Kúria helyt adott. 29 törvénysértő büntetések (3), illetve egyéb (4). Az aláb- 2017-ben 28 esetben került sor törvényesség érdeké- biakban ezen esetkörök bővebb kifejtése olvasható. ben bejelentett jogorvoslatra. Emelkedett azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a külföldi ítélet tör- vénysértő elismerése vagy a bűnismétlés törvénysértő A törvénysértés oka megállapítása miatt volt szükség a rendkívüli jogorvos- lat igénybevételére, ugyanakkor csupán két esetben volt szükség törvénysértő hatályon kívül helyezés miatt jog- orvoslat bejelentésére a törvényesség érdekében. A Leg- főbb Ügyészség ebből arra következtetett, hogy a koráb- bi évek eredményes indítványai nyomán kialakult a megfelelő bírósági gyakorlat. A Kúria az évben 24 jogor- voslati indítványt bírált el – 22 esetben helyt adva a leg- főbb ügyészi indítványnak. A közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatban kiemeli a beszámoló, hogy „eredményes volt a röszkei zavargás miatt indított bűn- ügyben a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság íté- lete hatályon kívül helyezéséről hozott törvénysértő ha- 30 tározata elleni indítvány is.” A Kúria 2 esetben utasí- totta el a jogorvoslati indítványokat. Ezek közül az egyik – jelen tanulmány kéziratának lezártakor nem hozzáfér- 28 B/11709 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2015. évi tevékenységéről. 45. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2015.pdf (2018.12.30.) 29 B/17351 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2016. évi tevékenységéről. 42-43. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ 31 B/1258 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség ogy_beszamolo_2016.pdf (2018.12.30.) 2017. évi tevékenységéről. 69. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 30 Vö.: 48. lj. beszamolo_2017.pdf (2018.12.30.) / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_4_ belív.indd 35 2019.04.04. 15:26:13
3.2.1. Külföldi ítéletekkel kapcsolatos problémák számos jogkövetkezménnyel bírhat. Éppen ezért, ha a korábban eljárt bíróság ügydöntő határozatában nem, A legnépesebb esetkört – a 44 vizsgált határozat kö- vagy törvénysértően rendelkezett erről, az újabb bün- zül 20 ebbe a kategóriába tartozik – a külföldi ítéletek- tetőeljárásban nem alkalmazhatók a visszaesői minő- 34 kel kapcsolatos törvénysértések alkotják. ség jogkövetkezményei. Az eljárt bíróságok 10 eset- Ezeknek többségében – 12 ügyben – a törvénysértés- ben a terhelt többszörös visszaesői minőségét, míg egy hez a már korábban elismert külföldi ítélet ismételt el- esetben a különös visszaesői minőségét állapították 35 ismerése vezetett. Ezekben az ügyekben a Kúria megál- meg törvénysértően. További két esetben a határoza- lapította, hogy a bíróságok utóbb született végzései, toknak az elítélt erőszakos többszörös visszaesői mi- amelyekben a külföldi ítélet érvényét elismerték, tör- nőségét megállapító rendelkezése volt törvénysértő. Ez vénysértők, emiatt a határozatokat hatályon kívül he- utóbbi ügyek sajátossága, hogy a törvényesség érdeké- lyezte és a terheltekkel szemben a büntetőeljárást meg- ben bejelentett jogorvoslat eredményeképp hozott íté- szüntette. Ezen ügyek megoldását gyakorlatilag a ne bis letével a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett in idem elve és a res iudicata fogalma adja, lényegük pe- mindkét esetben enyhítette az elítélt szabadságvesztés dig, hogy az ítélt dolog tényére figyelemmel büntetőel- büntetését. járást nem lehet indítani, vagy a már megindult bünte- Megjegyzendő, hogy az új büntetőeljárási törvény a tőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét tárgyalt esetkört az egyszerűsített felülvizsgálat köré- 32 már jogerősen elbírálták. A törvénysértéshez jellem- be vonja: egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolyta- zően az vezetett, hogy a külföldi ítéletek érvényét egy tásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a tör- bíróság már jogerősen elismerte, vagyis a terheltek vény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, cselekményét jogerősen „elbírálta”, majd egy későbbi vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az el- végzéssel a bíróság az eljárás megszüntetése helyett az ítélt visszaesői minőségéről (Be. 671. § 16. pont). A jog- ítéletek érvényét ismételten elismerte. A Legfelsőbb Bí- alkotó ezáltal a törvényesség érdekében bejelentett róság, illetve a Kúria ezekben az ügyekben a megtáma- jogorvoslatétól eltérő, új jogcímet teremtett az elmu- dott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a külföl- lasztott vagy a törvénysértő visszaeső minőségre vo- 36 di ítélet érvényének elismerése érdekében indított natkozó rendelkezés korrekciójának lehetőségére, újabb eljárást az (1998. évi) Be. 6. § (3) bekezdésének d) egyúttal szűkítette a törvényesség érdekében bejelen- pontjára, és a Be. 267. § (1) bekezdésének b) pontjára is tett jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. figyelemmel megszüntette. További 9 eset a szabadságvesztés büntetés végre- 3.2.3. Tárgyalás mellőzése hajtásával, illetve annak átvételével volt kapcsolatos: ezekben vagy a feltételes szabadság törvénysértő kizá- A vizsgált határozatok harmadik csoportjában rása, tartama, vagy a kiszabott szabadságvesztés tar- – amelybe 5 ítélet tartozik – a törvénysértés oka a tár- tama volt a törvénysértés oka. Egy további esetben a gyalás mellőzésével, eljárásjogi okból törvénysértően külföldi ítélet érvényének elismerését tagadta meg tör- kiszabott büntetés volt. Ezen ügyekben a törvényesség vénysértően a bíróság. 33 érdekében bejelentett jogorvoslat alapján eljárt Legfel- A külföldi ítéletekkel kapcsolatos esetkör vonatkozá- sőbb Bíróság, illetve később a Kúra ellentmondásos sában ugyanakkor megjegyzendő, hogy az időközben gyakorlatot folytatott. bekövetkezett jogszabályi változások eredményeképp Az alapügyekben eljárt bíróságok három esetben tár- – az 1996. évi XXXVIII. törvény és a 2012. évi CLXXX. tör- gyalás mellőzésével közérdekű munka büntetést szab- vény 2018. január 1-jétől hatályos szövegének értelmé- tak ki – amelyre az akkor hatályban volt Be. nem bizto- ben az ilyen jellegű törvénysértések előfordulásának sított lehetőséget. valószínűsége csökken, így hasonló problémára hivat- A Legfelsőbb Bíróság ezek közül egy ügyben ítéletében kozással a jövőben vélhetően nem – vagy legalábbis ke- megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sér- vesebbszer – lesz szükség jogorvoslat bejelentésére a tett akkor, amikor tárgyalás mellőzésével közérdekű törvényesség érdekében. munkát szabott ki, ezért a határozatot hatályon kívül he- lyezte és az elsőfokú bíróságot a törvénysértés kiküszö- 3.2.2. Az elkövető visszaesői minősége bölése végett új eljárás lefolytatására utasította. 37 38 A további két – lényegüket tekintve azonos – eset- A vizsgált határozatok között a második legnépesebb ben – részben az időközben bekövetkezett jogszabályi csoportot – 44-ből 13 határozat – azon ügyek képezték, változás folytán – másként járt el a Legfelsőbb Bíróság: amelyekben az alapügyekben eljárt bíróságok nem a időközben ugyanis a 2009. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törvénynek megfelelően rendelkeztek az elítélt vissza- módosította a Be. 544. § (1) bekezdését és lehetőséget esői minőségéről. teremtett közérdekű munka kiszabására tárgyalás Az elkövető visszaesői minőségének a vele szemben mellőzésével. A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek indoko- folyatott újabb büntetőeljárásokban anyagi és eljárás- jogi szempontból is kiemelt jelentősége van, ugyanis 34 Polt Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. Buda- pest, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2018. 1320. 35 Bt.III.261/2013/3. szám, Bt.III.1.641/2017/12. 32 Kivéve az 1998. évi Be. Negyedik Részében, valamint a XXIX. Fejeze- 36 Polt: i. m. 1320. tének II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. 37 Bt.III.858/2008/3. szám. Bt.I.1.152/2008/3. szám. Bt.III.633/2009/4. szám, Bt.II.372/2009/3. szám. 33 38 / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_4_ belív.indd 36 2019.04.04. 15:26:14
lásában kifejtette, hogy az alapügyekben nem a közér- sek akár továbbra is előfordulhatnak, amely indokra te- dekű munka anyagi jogi feltételek hiányában történt kintettel kívánatos lenne a Kúria ez irányú joggyakor- kiszabása volt törvénysértő, hanem az, hogy arra tár- latának egységesítése. gyalás mellőzésével került sor. Tekintettel arra, hogy a Be. időközben hatályba lépett módosítása utóbbira is 3.2.4. Egyéb ok törvényi lehetőséget biztosított, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését in- A fenti kategóriákba nem sorolható ügyek közös vo- dokolatlannak tartotta és megállapította, hogy a meg- nása – azon túlmenően, hogy egyik említett csoportba támadott, a közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével sem tartoznak –, hogy jellemzően sajátos eljárásjogi kiszabó határozat törvénysértő. Mivel a törvénysér - problémák vezettek a törvénysértés megállapításához tés megállapítása nem érintette a kiszabott büntetés vagy közérdeklődésre számot tartó, nagy médianyilvá- – anyagi jogi, illetve a jogorvoslat elbírálásakor eljárás- nosságot kapott büntetőügyekben születtek. jogi – törvényességét, a megtámadott határozattal ki- Sajátos büntetőjogi probléma törvényesség érdeké- szabott és a jogorvoslati eljárás során végrehajtásában ben bejelentett jogorvoslati eljárásban történő megol- felfüggesztett közérdekű munka végrehajtása utóbb dására volt példa 2009-ben, amikor egy ügyben abban foganatosítható volt. 39 a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíró- Egy további ügyben, amelyben az első fokon eljárt bí- ságnak, hogy polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás róság tárgyalás mellőzésével, az ilyen eljárásban akkor miatt folyamatban volt büntetőügyben van-e helye pót- maximálisan kiszabható egy évet meg nem haladó sza- magánvádnak. A Legfelsőbb Bíróság – a legfőbb ügyé- badságvesztés helyett egy év hat hónap – végrehajtásá- szével ellentétes – álláspontja szerint nincs, így a törvé- ban felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki, a Leg- nyesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt 42 felsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapításá- végzésével elutasította. ra szorítkozott, azaz a határozatot nem helyezte hatá- Szintén a sajátos eljárásjogi probléma értelmezésére lyon kívül és nem is változtatta meg. Ítélete indokolásá- került sor 2011-ben két alkalommal, amikor a legfőbb ban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az ügyész távollévő terhelttel szemben folytatott eljárást alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama követő perújítási eljárásban hozott határozattal szem- és végrehajtásának felfüggesztése nem sért büntető ben jelentett be a törvényesség érdekében jogorvosla- anyagi jogszabályt. A törvénysértést az jelentette, hogy tot. A jogorvoslati indítvány szerint az alapügyben tá- az adott tartamú szabadságvesztés kiszabására tár- vollevő terhelttel szemben folytatott perújítási eljárás gyalás mellőzésével került sor. A Legfelsőbb Bíróság hi- eredményeként a bíróság a perújítást elutasítja, ha arra vatkozott a Be. 437. §-ára, amely szerint – amennyiben a meggyőződésre jut, hogy az alapügyben hozott hatá- a törvénysértést megállapította, valójában háromféle rozat minden részletében törvényes. A legfőbb ügyész döntési jogköre van. Ha megítélése szerint helye van szerint a perújítást elbíráló bíróság megsértette a Be. enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a alaptalan perújításra vonatkozó rendelkezését, amikor megtámadott határozatot megváltoztathatja (1), vagy a perújítás elutasítása helyett az alapügyben hozott íté- ennek érdekében hatályon kívül helyezheti (2). Utóbbi letet hatályon kívül helyezte és újabb, azzal azonos tar- esetben a megismételt eljárásban a bíróság sem köteles talmú ügydöntő határozatot hozott. A legfőbb ügyész enyhébb büntetést kiszabni, csupán súlyosabbat nem ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a tör- szabhat ki. Ha viszont a Legfelsőbb Bíróság megítélése vénysértést állapítsa meg, a megtámadott ítéletet he- szerint a kiszabott büntetés megfelelő mértékű és nem lyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új sért büntető anyagi jogszabályt, akkor álláspontja sze- eljárás lefolytatására. rint nem indokolt a hatályon kívül helyezés és a döntési A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényes- jogkör továbbadása, a Legfelsőbb Bíróság a jogorvos- ség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárás valódi latra okot adó törvénysértés megállapítására szorít- rendeltetése, hogy a felülvizsgálattal (és perújítással) kozhat. (3) Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíró- nem támadható határozatokban előforduló törvény- ság véleménye szerint ez utóbbiról volt szó, ezért meg- sértések esetén elvi iránymutatást adjon a joggyakor- 43 állapította, hogy a megtámadott határozat – eljárásjogi lat számára a követendő eljárásról. Ezen túlmenően okból – törvénysértő. 40 – a jogerő tiszteletben tartásához fűződő alkotmányos Hasonló másik ügyben azonban a Legfelsőbb Bíróság érdekre figyelemmel – legfeljebb a felülvizsgálattal – a törvénysértés megállapításán túl – a terhelttel szem- már nem támadható határozatokban megjelenő tör- ben tárgyalás mellőzésével kiszabott – törvénysértő – vénysértések orvoslását szolgálhatja, de a terhelt hát- büntetést enyhítette. 41 rányára szolgáló rendelkezést soha nem tartalmazhat. A tárgyalás mellőzésével kiszabott – eljárásjogi ok- Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíróság állás- ból – törvénysértő határozatok kapcsán megjegyzendő, pontja szerint a legfőbb ügyész – a törvénysértés megál- hogy habár a Be.-ben a korábbi, tárgyalás mellőzésé- lapítása mellett – nem azért indítványozta a perújítási vel folytatott eljárást a büntetővégzés meghozatalára eljárásban hozott új ügydöntő határozat hatályon kívül irányuló eljárás váltja fel, hasonló jellegű törvénysérté- helyezését, hogy a lefolytatandó új (perújítási) eljárás- Bt.III.633/2009/4. szám. Bt.III.66/2009/3. szám. 39 42 Bt.III.806/2010/5. szám. 40 43 Megjegyzendő, hogy ez az érvelés némiképp ellentétes az Alkot- Bt.I.819/2010/14. szám. 41 mánybíróság 9/1992. (I. 30.) határozatában kifejtettekkel. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_4_ belív.indd 37 2019.04.04. 15:26:14
ban a terheltre kedvezőbb döntés szülessen, hanem ki- került sor egy terrorcselekmény miatt indult büntető- 48 zárólag annak érdekében, hogy ugyanazt a döntést és eljárás volt. Habár a határozat – a tanulmány kézira- jogkövetkezményeit ne a perújítás eredményeként meg- tának lezártakor nem lévén elérhető az anonim határo- hozott határozat, hanem a perújítással megtámadott ha- zatok tárában – nem képezte a vizsgálat tárgyát, tény, tározat tartalmazza, és a perújítást a bíróság utasítsa el. hogy a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jog- A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint a törvény erre orvoslatot alaposnak találta és megállapította, hogy az azonban nem biztosít lehetőséget, így a törvénysértés ügyben másodfokon eljárt bíróság hatályon kívül he- megállapítását meghaladóan egyebekben a legfőbb lyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító hatá- ügyész indítványának nem adott helyt és a jogorvoslati rozata törvénysértő. 49 indítvánnyal megtámadott jogerős határozatot nem he- lyezte hatályon kívül az új perújítási eljárás lefolytatása 44 érdekében. Az ügy sajátossága, hogy így a perújítási el- 4. ÖSSZEGZÉS járásban eljárt bíróság – törvénysértő – ítélete továbbra is végrehajtható, míg az általa jogerősen hatályon kívül A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat el- helyezett korábbi ítélethez érvényesen semmilyen jog- sődleges célja azon, jogerős bírósági határozatokban következmény nem kapcsolódhat. előforduló, esetenként súlyos törvénysértések orvosol- Ugyanezen a napon másik – az ügy lényegét tekintve hatóságának biztosítása, amelyek más rendkívüli per- azonos tényállással rendelkező – ügyben a Legfelsőbb orvoslattal nem támadhatók és így nem is kiküszöböl- Bíróság eljárásjogi szempontból azonos tartalmú hatá- hetők. rozatot hozott. 45 A történeti fejlődés áttekintésével és a vonatkozó jog- Az egyéb kategóriába sorolt határozatok további al- gyakorlat elemzésével megállapítható, hogy az e jogor- csoportjának közös jellemzője – azon túl, hogy ezek is voslattal támadható határozatok köre a jogalkotás ered- minden esetben kivétel nélkül sajátos büntetőjog-értel- ményeképp fokozatosan szűkül. Az empirikus vizsgálat mezési kérdéseket érintenek –, hogy jelentős köz- és során azonosított négy ügytípus közül kettő (a külföldi médiaérdeklődésre számot tartó ügyekben születtek. A ítéletekkel kapcsolatos és az elkövető visszaesői minő- legfőbb ügyész például 2015-ben többek között a Por- ségét érintő) esetében jogszabálymódosítások folytán tik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ellen indult már feltehetőleg nem – legalábbis kevesebbszer – lesz büntetőügyekben „indokolatlan másodfokú hatályon szükség az igénybevételére. Ez azt is jelenti, hogy a jogal- kívül helyező végzések” miatt élt jogorvoslattal a tör- kotó figyelemmel kíséri a vonatkozó joggyakorlatot, rea- 46 vényesség érdekében. Jelen empirikus vizsgálat tár- gál az esetenként előforduló büntetőjogi anomáliákra és gyát ezek közül egy, emberölés miatt indult büntetőügy azok kiküszöbölése érdekében akár jogszabálymódosí- képezte, amelynek kapcsán a legfőbb ügyész indítvá- tással járó erőfeszítéseket is tesz. nyában a részességre vonatkozó anyagi jogi, illetve a Ez a tendencia üdvözlendő és kifejezetten kívánatos, jogerővel kapcsolatos eljárásjogi problémákra hívta fel egyúttal azt is jelzi, hogy a törvényesség érdekében be- a figyelmet. A törvényesség érdekében bejelentett jog- jelentett jogorvoslat – áttételesen – hozzájárul a jogfej- orvoslat azonban nem vezetett eredményre, az indít- lődéshez, valamint igazolja annak ultima ratio jellegű ványt a Kúria végzésével elutasította. 47 rendkívüli perorvoslati létjogosultságát is. A legutóbbi, szintén nagy érdeklődésre számot tartó ügy, amelyben törvényességi jogorvoslat bejelentésére 48 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Legfőbb Ügyészség és a Kúria egyaránt indokoltnak látták önálló sajtóközlemények kiadását: 44 Bt.II.55/2011/2. szám. http://ugyeszseg.hu/legfobb-ugyeszi-jogorvoslati-inditvany-a-kuria- 45 Bt.II.1.176/2010/3. szám. hoz-a-terrorcselekmeny-ugyeben-a-szegedi-itelotabla-hatalyon-ki- http://ugyeszseg.hu/legfobb-ugyeszi-jogorvoslati-inditvany-a-ku- vul-helyezo-vegzese-ellen/; http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato- 46 riahoz-a-terrorcselekmeny-ugyeben-a-szegedi-itelotabla-hatalyon-ki- kuria-btiii13112017-szamu-jelentos-ugyben-hozott-hatarozatarol vul-helyezo-vegzese-ellen/ 49 http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-btiii13112017-szamu- 47 Bt.II.1592/2014/12. szám. jelentos-ugyben-hozott-hatarozatarol / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_4_ belív.indd 38 2019.04.04. 15:26:14
FÜGGELÉK Összefoglaló táblázat az anonim határozatok tárából 2008–2018 időszakban megvizsgált 44 db törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat eredményeképp született határozatról A törvénysértés oka Tárgyalás mellőzésével Külföldi ítélettel Az elítélt visszaesői kiszabott, eljárásjogi Egyéb ok kapcsolatos probléma minősége okból törvénysértő büntetés Bt.I.716/2009/3. szám Bt.II.869/2008/3. szám Bt.III.858/2008/3. szám Bt.III.66/2009/3. szám Bt.I.1.152/2008/3. szám Bt.I.892/2010/3. szám Bt.III.633/2009/4. szám Bt.I.1136/2008/3. szám Bt.I.546/2010/3. szám Bt.II.870/2012/4. szám Bt.II.372/2009/3. szám Bt.II.55/2011/2. szám Bt.I.925/2011/3. szám Bt.II.1613/2012/3. szám Bt.III.806/2010/5. szám Bt.II.1.176/2010/3. szám Bt.III.419/2011/3. szám Bt.I.370/2013/3. szám Bt.I.819/2010/14. szám Bt.II.1592/2014/12. szám Bt.III.915/2010/3. szám Bt.I.1273/2012/3. szám Bt.I.415/2017/4. szám Bt.I.1.108/2010/3. szám Bt.III.261/2013/3. szám Bt.I.654/2012/5. szám Bt.II.445/2015/5. szám Bt.I.1455/2011/3. szám Bt.II.1987/2015/6. szám Bt.I.1447/2011/3. szám Bt.I.606/2017/3. szám Bt.II.1530/2012/9. szám Bt.I.1216/2017/3. szám Bt.III.593/2014/6. szám Bt.II.1837/2016/3. szám Bt.I.1753/2015/3. szám Bt.III.1.641/2017/12. szám Bt.II.524/2016/5. szám Bt.I.1734/2015/5. szám Bt.II.29/2016/3. szám Bt.II.324/2017/4. szám Bt.II.1243/2016/3. szám Bt.I.677/2017/3. szám Bt.I.75/2018/11. szám Forrás: a szerző saját gyűjtése. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_4_ belív.indd 39 2019.04.04. 15:26:14
Search
Read the Text Version
- 1 - 9
Pages: