donság a francia közigazgatási jogban és a mostani ko- vábbá összhangba hozta a szabályozást a modern tech- 70 difikációs tendenciák közt hatalmas jogalkotói ered- nológiával is. Végül, a Törvénykönyv egységesítette mény, tekintettel a múlt árnyékaira. A CRPA lex genera- azon fogalmakat, amelyeket a közigazgatási szervek el- 68 lis, azon általános szabályokat rögzíti, amely az ügy- térőképp használtak. 71 felek és a közigazgatás közt egyes esetekben felmerül- A tanulmány a CRPA kialakulásának jelentősebb 69 hetnek. A CRPA legnagyobb érdeme, hogy harmoni- mérföldköveinek számbavétele után, a Törvénykönyv zálta az ügyfelek és a közigazgatás kapcsolataira vo- hatályát és szerkezetét mutatta be. Végül, a ReNEUAL natkozó jelentősebb törvényeket, az Államtanács ko- Modell-Szabályok francia kodifikációra gyakorolt ha- rábbi döntéseit és a legújabb jogalkalmazói eredménye- tását elemeztük. Megállapíthatjuk, hogy a CRPA egyedi ket, így például a hallgatás-beleegyezés szabályát. To- és a francia közigazgatási eljárási szabályok kodifiká- ciójának igen szerencsés kiindulópontja, de semmi- képp sem végállomása, ahogy erre Labetoulle is em- malista modelljét. Vasco Pereira da Silva az első modellbe sorolta Fran- lékeztet. 72 ciaországot is. Az elmúlt évek kodifikációjára tekintettel (CRPA) azon- ban – álláspontunk szerint – mára Franciaország az utóbbi modellbe tar- tozik. Lásd: Vasco Pereira da Silva: Functions and Purposes of the Ad- ministrative Procedure: new problems and new solution. In: Lisbon Mee- ting on Administrative Procedure: Functions and Purpuses of the Admi- nistrative Procedure: New Problemes and New solutions. Lisbon, Institute for Legal and Political Sciences, 2011. 73. Forrás: http://www.icjp.pt/si- tes/default/files/media/e-book_international_isbn.pdf. 68 Bénédicte Delaunay – Antoine Fouilleron – Jean-François Monte- ils – Jean-Luc Pissaloux – Luc Rouban – Didier Supplisson: Chronique de l’administration. Revue française d’administration publique, 2015. 70 Vialettes – Barrois de Sarigny (2016): i. m. 2421. 1113–1140. 71 Lásd például: A megsemmisítés és a visszavonás közti különbségek 69 Maud Vialettes – Cécile Barrois de Sarigny: Le projet d’un code tisztázását In: Bertrand Seiller: La sortie de vigueur des actes admi- des relations entre le public et les administrations. Actualité Juridique nistratifs. Revue Française de Droit Administratif, 2016. 58. Droit Administratif, 2014. 402. 72 Labetoulle: i. m. 1. közérdekŰ igényérvényesítés mAgyArországon i. – A gyAKorlAt tüKrébEn – GELEncSéR dÁnIEL doktorandusz (PPKE-JÁK) 1. Bevezető gondolAtok – A kutAtás jogvédelmi eszköz működését, a kereset benyújtásától módszeréről egészen a jogerős ítélet végrehajtásáig. A vizsgálat alap- jául hozzávetőlegesen kilencven, különböző jogterüle- A két részes tanulmány célja elsősorban – a popularis tet érintő jogeset szolgált. 2 actiok elvi és jogszabályi kereteinek rövid felvázolása A tanulmány első részében a közérdekű keresetek el- után – a közérdekű igényérvényesítési mechanizmusok méleti és jogszabályi hátterét vázoljuk fel, majd ezt kö- 1 gyakorlati működésének bemutatása. Általánosságban veti a keresetindítás anyagi jogi alapjainak, a kerese- megállapítható, hogy a közérdekű keresetek gyakorlata tindítók körének, az ügyek bíróság szerinti megoszlá- kevésbé ismert, ezzel foglalkozó empirikus kutatás nem sának bemutatása. A tanulmány első részében térünk lelhető fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közér- ki a perköltségviselésre, továbbá a peres felekkel, per- dekű perekben számos olyan jogalkalmazói probléma társasággal, beavatkozással kapcsolatos kérdésekre is. merül fel, amelyre szükséges lenne valamiféle megol- A tanulmány második részében foglalkozunk az előter- dást találni. E területre jellemző, hogy a jogalkotó az jeszthető keresetek dogmatikai megítélésével, a tár- anyagi jogi rendelkezéseken kívül elvétve alkot csak el- gyalással, valamint a bizonyítással összefüggő problé- járási természetű szabályokat, holott az eljárások álta- mákkal, a közérdekű perekben születő döntés tartal- lános szabályai sokszor igen nehezen alkalmazhatók. mával és érvényesülésével, továbbá a közérdekű per és A feldolgozott jogesetek segítségével bemutatjuk eme az egyedi ügy összefüggéseivel. Munkánk összegzésére szintén a tanulmány második részében vállalkozunk. 1 Az értekezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog és Államtudo- mányi karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén működő OTKA-K105559 azonosító számú „A csoportos keresetindítás összehasonlító értékelése” 2 Az említett ügyek közül a legkorábbi 2002-ben, a legutóbbi pedig c. projekt keretében készült. 2015-ben zárult le. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31
A tanulmány elkészítését alapos kutatómunka előzte gyonosabb, szakképzettebb nagyvállalatokkal szem- meg: ben a természetes személyek sikeres perindítási lehe- A kutatás első szakaszában törekedtünk arra, hogy tőségei elenyészőek. Jóllehet a jog számos más módon különböző forrásokból összegyűjtsük az elérhető jog- igyekszik a vázolt aszimmetrikus helyzetet kiegyenlí- eseteket, anyagokat. Ennek során áttekintettük a jogtá- teni (például jogi segítségnyújtás útján) szükségesnek rakban, kommentárokban felsorakoztatott döntéseket, látszott, hogy a jogalkotó a jóval kedvezőbb helyzetben az érdekvédelmi szervezetek és más közérdekű perlők lévő vállalatokkal szemben hatékony eszközt adjon a által közzétett határozatokat is. Az összegyűjtött jog- jogaikban megsértett jogalanyok számára. Ekként, a esetekből esetgyűjtemény készült a kutatócsoport tag- jogintézményt melynek jelentősége az idő múlásával jai számára. A kutatás során számos igen komoly jogal- Európában elhalványodni látszott, ismét életre hívták kalmazói problémát azonosítottunk. Ezekkel kapcso- a modern kor életjelenségei, amelyek a jogot időről idő- latban igyekeztünk jogelméletileg és dogmatikailag is re újabb megoldások létrehozására kényszerítik, az megalapozott, a jogalkalmazó számára is hasznosítha- évek során kialakult vezérmotívumok – így az egyenlő- tó megoldási javaslatokkal szolgálni. ség, mellérendeltség és magánjogi autonómia – stabil fenntartása végett. Ennek megfelelően, a magyar jog is 2. kísérletek A közérdekŰ kereset lehetőséget biztosít a közérdekű kereset benyújtására. 5 fogalMának definiálására A külön jogszabályban meghatározott szervezetek számára biztosított keresetindítási jog alkotmányos A közérdekű kereset fogalmát – az elemzett jogesetek alapja a – már korábban definiált – közérdek, vagy az, tükrében – akként határozhatjuk meg, hogy a közér- hogy ezekben az eljárásokban az erre feljogosított dekű kereset a magánjogi jogvitában érdekelt felek kö- szerv olyan mások általi jogvédelmet nem kezdemé- zött megbomlott egyensúly (fegyveregyenlőség) kiegyen- nyezhető magánjogi érdeket érvényesít, amely igényér- lítését és a hatékonyabb jogvédelmi hatás elérését célzó, vényesítés éppen az egyéb érdekvédelem akadálya minden esetben jogszabály által feljogosított szervezet vagy nehézsége folytán válik közérdekűvé. által alkalmazható, köz- vagy közösségi érdek elősegítése Kiemelten fontos rávilágítani arra, hogy közérdekből céljából biztosított jogvédelmi eszköz, melynek sikeres keresetet kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján, a érvényesítése esetén, valamennyi perben nem álló, de ér- jogszabályban definiált alanyi kör indíthat. Ez a felhatal- dekelt (materiális) félre kiterjedő hatályú döntést ered- mazás az anyagi jogi jogszabályokban található meg ményez. A fenti meghatározás – többé-kevésbé – kifeje- (részletesen lásd később). 6 3 zi a közérdekű igényérvényesítés jellemző vonásait. A közérdekből indult eljárás végeztével megszülető A következőkben eme definíciót igyekszünk kibontani. döntős elvileg „erga omnes” hatályú, ami azt jelenti, A definíció kiindulópontját a közérdek fogalma jelenti. hogy minden érdekeltre nézve hatályos, anélkül, hogy a A közérdek a társadalom egészének a közös érdeke, konkrét személy perben állt volna. Ez tipikusan előfor- mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok dulhat egy tömegesen alkalmazott blankettaszerződés együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes érvénytelenségének sikeres megtámadásakor. megegyezése a társadalom működési szabályairól, va- Ezen a ponton szükséges felhívni a figyelmet arra is, lamit az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok hogy a közérdekű keresetek a kollektív jogérvényesítés megoldásáról. A közérdek akár az egyénekben, akár a egy lehetséges válfaját adják. Az általunk tárgyalt közér- társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, dekű keresetindításon kívül hatékony jogvédelmi esz- a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, köz az ún. csoportos perlés intézménye. A magyar jog körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi be- eme jogintézményt jelenleg nem ismeri. A sokak szerint 4 hatástól érintett értékelés. A társadalom által hangoz- a mostaninál jelentősen hatékonyabb eljárásjogi konst- tatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegező- rukció bevezetésére azonban már nem kell sokáig vár- déseiből születik meg. ni, az 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozattal elrendelt A közérdekben feloldódó magánérdek felismerésén túl, polgári perjogi kodifikáció egyik célkitűzéseként sze- szükséges megállapítani, hogy a magánjog alapvetően repel az intézmény meghonosítása a magyar jogban is. az egyenlő, autonóm és mellérendelt jogalanyok dimenzi- ója, amely az egymással dinamikus jogviszonyokba lépő felek elvi egyensúlyán alapul. Az említett szimmetria a XIX. században az iparosodás, a kereskedelem és a ro- hamosan fejlődő információs technológia következté- 5 Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest ben sok esetben felborulni látszott. A jellemzően va- 2012. 210. o. 6 A Polgári Törvénykönyvön kívül számos törvényben találhatunk még felhatalmazást közérdekű kereset benyújtására. Ilyen jogszabály például: 3 Szükséges rávilágítani arra, hogy az intézmény nem új keletű, már a – 1997. évi CLV. törvény a Fogyasztóvédelemről; római jogban is ismert populares actio, az antik jogban lehetőséget adott – 1996. évi LVII. törvény a Tisztességtelen piaci magatartás és a ver- a közügyek érdekében történő fellépésre, az erre feljogosított állami sze- senykorlátozás tilalmáról; replők számára. A latin elnevezésben a ’populares’ az ’embereket’ vagy – 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról; másképpen a ’népet’ jelenti, míg az ’actio’ mai fogalmaink szerint a kere- – 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről; set megfelelője. Az elnevezés jól szimbolizálja a modern jogrendszerek- – 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályai- ben alkalmazott keresetet is. ról és 4 Bibó István: Válogatott tanulmányok, http://mek.oszk.hu/02000/ – 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség 02043/html/324.html (Letöltve: 2016.06.19.) előmozdításáról. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33
3. A közérdekŰ keresetindítás lépésről kozással terjesztettek elő, hogy az alkalmazott szerző- lépésre déses kikötés tisztességtelen, 9-et fogyasztóvédelmi 3.1. a Keresetindítás anyagi jogi alapjai aggályok alapján, 7-et környezetvédelmi okból, végül 18-at az egyenlő bánásmód megsértése miatt. Össze- Amint arra már fentebb utaltunk, közérdekű kerese- sen 5 esetben párhuzamosan, több jogszabály alapján tet több jogszabály alapján is elő lehet terjeszteni. Szin- is sor került a perindításra. Az alábbiakban a különbö- tén említettük, hogy kutatásunk során összesen 90 jog- ző pertípusokat vesszük sorra, a védett jogtárgy sze- esetet dolgoztunk fel. A 90 jogesetből 56-ot arra hivat- rint differenciálva. Ptk. Fv. törvény Környezetvédelmi Egyenlő Párhuzamos Összesen (ÁSZF) ügyek bánásmód hivatkozások megsértése 56 9 7 18 5 90 Az 1. táblázat az ügytípusok megoszlását szemlélteti 3.1.1. Keresetindítás a Polgári Törvénykönyv alapján szerződési feltétel érvénytelenségének két fő esetkörét állapítja meg. Az első esetben a tisztességtelen kikötés A közérdekű céllal előterjesztett keresetek meghatáro- általános szerződési feltételben szerepel, függetlenül zó része a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör- attól, hogy ezt a fogyasztóval szemben alkalmazzák-e, vény (a továbbiakban: Ptk.), illetve a Magyar Köztársaság avagy sem. A másik esetben a tisztességtelen kikötés a Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- fogyasztó és vállalkozó közötti szerződésben a vállal- vábbiakban: régi Ptk.) rendelkezésein alapul. Az általunk kozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem vizsgált 90 közérdekű keresetből összesen 56-ot a Ptk.- tárgyalt feltételben jelentkezik. Mindkét esetkör közös ra való hivatkozással terjesztettek elő. Az 56 esetből 5 al- vonása, hogy a feltételt az egyik (jellemzően erősebb kalommal párhuzamosan a később elemzett fogyasztó- gazdasági pozícióban lévő) fél a másik fél közreműkö- védelmi rendelkezésekre hivatkozással is pereltek. dése nélkül egyedileg, előre meghatározta, és azt a fe- A Ptk. a hatodik könyvben, a kötelmi jog körében, a lek egyedileg nem tárgyalták meg. A különbség pedig a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok két esetkör között az, hogy az általános szerződési fel- között, azon belül is a tisztességtelen szerződési felté- tételt az azt alkalmazó fél több szerződés megkötése telekre vonatkozó szerződések esetén ad lehetőséget céljából határozza meg. 7 közérdekű kereset benyújtására. A kiemelt jogvédel- A fentieknek megfelelően a Ptk. 6:105. §-a – össz- met az indokolja, hogy az általános szerződési feltétel hangban a régi Ptk. 209/B. §-ával, illetve a Ptké. II. 5. §- megkötésénél nem érvényesül a hagyományos szerző- ával – arra az esetre teszi lehetővé közérdekű kereset déskötési mechanizmus, hiányzik az alkufolyamat. A benyújtását, ha az általános szerződési feltétel fogyasz- Ptk. 6:77. § (1) bekezdése szerint általános szerződési tó és vállalkozás közötti szerződésben szerepel. A Ptk. feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet al- 6:106. §-a közérdekű keresetindításra ad lehetőséget kalmazója több szerződés megkötése céljából, egyolda- abban az esetben is, ha a tisztességtelen kikötés vállal- lúan a másik fél közreműködése nélkül, előre meghatá- kozások közötti szerződésben szerepel. A Ptk. az emlí- roz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. 8 tett esetkörökön kívül még egy esetben biztosít közér- A Ptk. – témánk szempontjából – a tisztességtelen dekű keresetindítási jogot a törvényben nevesített szervezetek számára. Ezt a lehetőséget a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésekben a késedelmi ka- mat mértékére, esedékességére vonatkozó általános 7 Ezen a ponton szükséges megjegyezni, hogy az Európai Unió fo- szerződési feltételekkel szemben biztosítja a törvény. gyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályalkotó tevékenysége egyre jelentősebbé válik. A hatályos magyar jogszabályok megfelelnek az Unió Az áttekintett jogesetek alapján kijelenthető, hogy a által előírt hatályos jogszabályok feltételeinek. E körben két jogszabályt legtöbb esetben az előzőekben elemzett esetkörökben szükséges megemlíteni, azok részletes ismertetését mellőzve. Elsőként kerül sor közérdekű kereset benyújtására. Tekintettel a Tanács 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről érdemel kiemelést, majd az Eu- arra, hogy szerződéses ügyekben a régi Ptk. és a Ptk. rópai Parlament és a Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó kése- alkalmazhatóságát alapvetően a szerződéskötés idő- delmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelv előírásai. pontja határozza meg, a leggyakoribb hivatkozási alap Összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelvé- a régi Ptk. 209/B. §-a. vel a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésé- re irányuló eljárásokról az erre feljogosított fogyasztóvédelmi hatósá- A támadott szerződések meglehetősen vegyes képet gok vagy fogyasztói szervezetek eljárást indíthatnak a bíróságon vagy a mutatnak. Gyakran előfordul, hogy a perben hitelügy- hatóságoknál a nemzeti vagy uniós fogyasztóvédelmi szabályokat sértő 9 let (jellemzően lízing vagy kölcsönszerződés) , hitel- gyakorlat megtiltása érdekében. 10 8 A közérdekű perekben gyakran az sem egyértelmű, hogy a táma- kártya üzletszabályzat érvényességét vagy valami- dott szövegrész egyáltalán általános szerződési feltételnek minősül-e. A 4. Pf.21.056/2012/3. számú ügyben az értékesített jegyek hátulján, il- letve a jegyértékesítő cég honlapján közzétett tájékoztatással mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy azok nem minősülnek általános szerződési 9 BDT 2002.604., BH 2014.153. vagy Pf.I.20.452/2007/3. szám. feltételnek, csupán a rendezvényről történő tájékoztatásnak. 10 Legfelsőbb Bíróság GFV.IX.30.405/2010/9. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33
lyen szolgáltatásra irányuló szerződés érvényességét 3.1.3. Keresetindítás a Gazdasági Versenyhivatal által 11 vitatja a felperes. Előfordul a fogyasztó csoportot lét- 12 rehozó szerződések megtámadása is. Rendkívül gya- A Tisztességtelen piaci magatartás és a versenykor- kori, hogy a felek ingatlanközvetítésre vonatkozó szer- látozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 92. § (1) ződés (megbízás) érvénytelenségének megállapítását bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal pert in- 13 kérik. Szintén gyakori hivatkozás az adásvételi ügyle- díthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesíté- tek valamely rendelkezésének, jellemzően szavatossá- se iránt, ha a vállalkozás e törvénybe ütköző tevékeny- gi, vagy más igényérvényesítést befolyásoló rendelke- sége vagy a fogyasztóvédelmi törvény alapján a Gazda- 14 zésének megtámadása. A gyakorlatban elvétve találni sági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő ma- olyan ügyet is, amelyben biztosítási szerződés általá- gatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei nos szerződési feltételeit támadja a fél. 15 alapján meghatározható körét érinti. További feltétel, hogy a perindításra a Gazdasági Versenyhivatal csak 3.1.2. Keresetindítás a fogyasztóvédelmi törvény alapján akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a versenyfel- ügyeleti eljárást már megindította. Ha a versenyfel- A Ptk. idézett rendelkezésein túlmenően vagyonjogi ügyeleti eljárás folyamatban van, a Gazdasági Verseny- ügyekben igen gyakori hivatkozási alapnak számít a fo- hivatal kérelmére a bíróság a per tárgyalását a ver- gyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továb- senyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggeszti. Szük- biakban: fogyasztóvédelmi törvény) 39. § (1) bekezdé- séges megjegyezni, hogy a közzétett esetjog körében se is, amely alapján jellemzően a Nemzeti Fogyasztóvé- mindössze egy ügyet találtunk, amely a Gazdasági Ver- delmi Hatóság (a továbbiakban: NFH), illetve egyéb ér- senyhivatal által benyújtott közérdekű kereseten ala- dekvédelmi szervezetek, egyesületek nyújthatnak be pult. kereseteket. Az általunk elemzett ügyek közül 9 a fo- gyasztóvédelmi törvény alapján indult, ebből 4 esetben 3.1.4. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek a Ptk. alapján is kérték az érvénytelenség megállapítá- Állami Felügyeletének keresetindítási jogosultsága sát a felperesek. 16 A kereset benyújtásának feltétele, hogy a jogszabályba A Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MBN) ütköző tevékenység a fogyasztók széles körét érintse, il- szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 164. § (1) bekezdése letve jelentős nagyságú hátrányt okozzon. Kiemelendő, szerint az MNB pert indíthat a fogyasztók jogainak hogy a keresetindításnak e körben kizárólag az a felté- megvédése érdekében. Ezt a jogkört korábban a Pénz- tele, hogy a jogsértés a fogyasztók széles körét érintse, ügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: illetve jelentős nagyságú hátrányt okozzon, nem szük- PSZÁF) gyakorolta. Az MNB akkor indíthat pert a fo- séges tehát például annak megállapítása, hogy a jogsér- gyasztók polgári jogainak érvényesítése iránt, ha vala- tés alapjául szolgáló szerződési feltétel tisztességte- mely pénzintézet a törvényben meghatározott jogsza- 17 len. A keresetindításhoz nem szükséges a sérelmet bályok rendelkezéseit megszegi, továbbá pert indíthat szenvedett fogyasztó kilétének ismerete sem. azzal szemben is, akinek tevékenységével kapcsolatban A gyakorlatot áttekintve megállapítható, hogy ezek- felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szer- ben az ügyekben a perindítást általában fogyasztóvé- ződési feltétel alkalmazása, ha a tisztességtelen tevé- delmi bírság előzi meg (ugyanakkor megjegyzendő, kenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei hogy a bírság kiszabása nem feltétele a keresetindítás- alapján meghatározható körét érinti. nak). A Vas Megyei Bíróság által tárgyalt ügyben példá- Bár közvetlenül az MNB által indított pert a közzétett ul a fogyasztóvédelmi hatóság 50 000 Ft. minőségvé- ítélkezési gyakorlat körében nem találtunk, a már emlí- delmi bírsággal sújtotta az alperest, mert az általa üze- tett jogelőd többször is sikerrel perelt különböző pénz- meltetett üzletben tartott ellenőrzés során hat darab, intézeteket. Így például a PSZÁF keresete alapján álla- 18 lejárt minőség-megőrzési idejű Mackó sajtot talált. pította meg az elsőfokú bíróság, hogy az érintett pénz- Egy másik esetben a közérdekű perindítást megelőző intézet Általános Hitelezési Feltételei, Üzletszabály- bírság alapja alkoholtartalmú italok jogszabálysértő zatai, Kondíciós Listája és kölcsönszerződései érvény- 19 21 reklámozása volt. E körben az is gyakori, hogy a ke- telenek. Megjegyzendő, hogy ezekben az ügyekben a reskedők nem tüntetik fel a fogyasztók számára kínált PSZÁF nem az e pontban elemzett törvény alapján, ha- termékek árait a csomagolásokon. 20 nem a Ptk. rendelkezései alapján indított közérdekű ke- resetet a szerződési feltételeket támasztó pénzintéze- tekkel szemben. 11 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. vagy Fővárosi Ítélő- tábla 14.Gf.40.605/2013/7. 12 Fővárosi Ítélőtábla 6.PF.21.059/2007/5. 3.1.5. Keresetindítás környezet- vagy állatvédelmi 13 Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.013/2008/4. okokból 14 Fővárosi Bíróság 15.G.42.362/2010/10., valamint Fővárosi Ítélőtáb- la 4.Pf.21.832/2011/4. 15 Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.523/2009/3. A már korábban említett iparosodás előrehaladtával 16 A párhuzamos keresetindításra lásd: Fővárosi Törvényszék párhuzamosan nőtt a környezetkárosító tevékenységek 15.G.40.741/2012/10. vagy Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.605/2013/7. száma is. Ezen a területen a közérdekű kereset megléte 17 Lásd például: Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. 18 Vas Megyei Bíróság 12.Pf.20.029/2008/2. 19 Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.587/2011/6. 20 Pest Megyei Bíróság 5.Pf.22519/2010/4. vagy Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.192/2011/4. 21 BH 2014.153. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35
különösen indokoltnak tűnik, mivel ellentétben az ember- tározott személyeknek abban az esetben, ha a jogsértés rel, a természet – esetleges károsodása esetén – nem képes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb cso- önmagát megvédeni. A közérdek itt lényegében a környe- portját érinti. A perindítás további feltétele, hogy az zet védelmével összefüggésben realizálódik, mivel vég- egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan eredményben mindenkinek érdeke az egészséges kör- tulajdonságon alapuljon, amely a személyiség lényegi nyezet megvédése és fenntartása. Az európai uniós sza- vonásának tekinthető, vagyis a személyiség lényegi vo- bályokkal, de különösen az Aarhusi Egyezménnyel össz- násához közvetlenül kapcsolódik. Ilyen például a vallá- hangban, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. si meggyőződés, etnikai vagy nemi hovatartozás. Eme törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi tv.) és a ter- szakasz alapján tehát polgári és munkajogi perek is in- mészet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továb- díthatók. A már korábban említett 18 elemzett ügyből biakban: természetvédelmi tv.) is biztosít lehetőséget 15 polgári és 3 munkaügyi tárgyú keresetet azonosí- közérdekű kereset benyújtására az ügyész, illetve az ér- tottunk. dekvédelmi szervezetek számára. A környezetvédelmi Az elemzett szakaszra hivatkozással számos esetben törvény 99. § (1) bekezdése szerint környezetveszélyez- indult polgári per például a roma és a halmozottan hát- tetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás rányos helyzetben lévő gyermekek jogellenes elkülöní- 25 esetén a szervezet a környezetvédelmi egyesület a kör- tése miatt. Munkaügyi tárgyú közérdekű per indult nyezet érdekében jogosult fellépni, és a környezethasz- már például arra hivatkozással, hogy az alperes a mun- náló ellen pert indítani. kavállalókat jogellenesen megkülönbözteti aszerint, A természetvédelmi törvény 60. § (2) bekezdése sze- hogy a munkavállalók érdekképviseleti szervezethez rint természeti érték, terület, valamint védett termé- tartoznak-e. 26 szeti terület veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, 3.1.7. Párhuzamos keresetek (keresethalmazatok) illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt is. Ugyanezen törvény 65. § (1) bekezdés b) pontja Amint az fentebb látható volt, a különböző jogszabá- keresetindítási jogot biztosít természetvédelmi célú lyok eltérő követelményeket támasztanak a sikeres egyesületek számára is. perlés feltételeként. Ezzel együtt az általunk elemzett A gyakorlatban az elemzett jogszabályi rendelkezé- ügyek közül több esetben előfordult, hogy a felperes két sek alapján történő keresetindításra is van példa. Az jogszabály alapján is keresetet indított. Ezekben az egyik ügyben például a felperesek módosított kerese- ügyekben ellentmondásos a bírói gyakorlat a tekintetben, tükben arra kérték kötelezni az alperest, hogy megfele- hogy a keresetek hogyan függnek össze, illetve, hogy egy- lő határidő tűzése mellett kezdeményezze egyes, a kere- általán együttesen elbírálhatók-e. setben pontosan megjelölt közlekedésrendészeti felada- 1. A Kúria egy 2009-ben indult eljárásban foglalko- 27 tok elvégzését, továbbá tiltsa el az alperest az M0-ás au- zott a fenti kérdésekkel. Az elemzett ügyben a PSZÁF tópálya észak-nyugati, a 11-es és 10-es út közötti szaka- mint felperes módosított keresetében az alperes 2009. 23 22 szának megépítésétől. Egy másik ügyben a megyei január 1-jétől hatályos Általános Hitelezési Feltételek főügyészség mint felperes keresetében a káros légszeny- és Kondíciós Lista, Kölcsönszerződés minta, valamint nyezéstől mint környezetveszélyeztető tevékenységtől az Általános Üzletszabályzat egyes, konkrétan megje- való eltiltásra kérte az alperes kötelezését. 24 lölt feltételei tisztességtelenségének megállapítását Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, állás- XXVIII. törvény 48. § (2) bekezdése szintén biztosít pontja szerint a felperes által megjelölt szerződési fel- közérdekű keresetindítási jogot azon civil szerveze- tételek nem tisztességtelenek. teknek, amelyek tevékenysége az állatok védelmére Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes per- irányul. lési jogosultsága a régi Ptk. 209/B. § (1) bekezdésén, valamint Ptké. II. 5. § b) pontján alapult. Az alperes fel- 3.1.6. Keresetindítás az egyenlő bánásmód lebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú követelményének megsértése miatt bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezései közül az érvénytelenséget megállapító, valamint a közleményt Az ember személyében esett jogsérelmek esetén ke- és annak közzétételére vonatkozó rendelkezést mellőz- rül alkalmazásra az egyenlő bánásmód és az esély- te, egyebekben megváltoztatta és a keresetet elutasí- egyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tör- totta. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság vény (a továbbiakban: EBtv.), amelynek 20. § (1) bekez- túlterjeszkedett a kereseten, mivel a felperes kizárólag dése alapján elsősorban civil szervezetek élnek a jog- az általa megjelölt szerződéses feltételek tisztességte- szabályban biztosított perindítási jogosultsággal. Az lenségének megállapítását kérte, ehhez képest az első- EBtv. az egyenlő bánásmód követelményének megsértése fokú bíróság azok érvénytelensége tárgyában hozta miatt perindítási jogot biztosít mind a személyiségi jogi, meg döntését. A másodfokú bíróság arra a végkövet- mind a munkajogi per tekintetében a törvényben megha- 25 Kúria Pfv.IV.20.068/2012/3., Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.936/ 22 Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.595/2007/4. 2008/4. vagy Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.361/2007/8. stb. 23 BH 2001.235. 26 Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.085/2010/3. vagy Kecskeméti 24 E témakörben lásd még: BH 2003.419., BH 2002.11., Legfelsőbb Bí- Munkaügyi Bíróság 2.M.722/2009/7. róság Pfv.VIII.21.857/2010/7., Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.066/2012/6. 27 BH 2014.153. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35
keztetésre jutott, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami dési feltétel alkalmazásától tiltsa el az alperest. Kérte Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továb- továbbá azt is, hogy – az érintett fogyasztók körének biakban: Psztv.) 116. § (1) és (3) bekezdése sem jogosít- meghatározása után – a bíróság kötelezze az alperest a ja fel a felperest az általános szerződési feltételek tisz- 2012. május 1. és 2012. november 17. között a fogyasz- tességtelenségének megállapítására irányuló kereset tók által megfizetett havi 14 224 forint ún. tranzakciós előterjesztésére. 28 költség visszafizetésére a fogyasztóvédelmi törvény 33 A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati ké- 38. § (3) bekezdésének megfelelően. Ebben az esetben relmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül he- jól kivehető tehát, hogy a felperes két különböző jogala- lyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenha- pon két keresetet terjesztett elő az alperes ellen. gyását kérte. Arra hivatkozott: a másodfokú bíróság fi- A felperes keresetét az eljáró bíróság megalapozott- gyelmen kívül hagyta, hogy a keresetét nem a Ptk. nak találta, a párhuzamosan előterjesztett keresetek- 209/B. § (1) bekezdésére, illetve a Ptk. 209/A. § (2) be- ről az alábbiak szerint foglalt állást: kezdésére alapította, hanem a 2010. évi CLVIII. tv. (a to- A bíróság megállapította, hogy a keresetben megje- vábbiakban: Psztv.) 116. § (1) és (3) bekezdésére. A lölt szerződési feltételek általános szerződési feltétel- Psztv. 116. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés ténye nek minősülnek, ezért a keresetben megjelölt alperes az volt, hogy az alperes tisztességtelen szerződési felté- által alkalmazott általános szerződési feltételek ér- teleket alkalmazott a fogyasztói szerződésekben, így vénytelenségének megállapítását a Ptk. 209/B. §-a e tény megállapítását a felperes jogszerűen kérheti a alapján a felperes keresetében kérheti. közérdekű igényérvényesítésre irányuló keresetében. 29 A bíróság a felperesnek a fogyasztóvédelmi törvény A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy a Ptk. 38. § (3) bekezdésén alapuló, tranzakciós költség visz- 209/B. §-ában, illetve a Psztv. 116. §-ában szabályozott szafizetésére vonatkozó és a 38. § (4) bekezdésén ala- közérdekű igényérvényesítés két különböző perfajta. 30 puló a fogyasztói kör azonosítására vonatkozó és a A felperes a per során ellentmondásosan nyilatkozott 38. § (6) bekezdésén alapuló a közlemény közzétételére a kereseti kérelméről: keresetlevelében a Psztv. vonatkozó kereseti kérelmét azért utasította el, mert e 116. §-ára és a Ptk. 209/B. §-ára is hivatkozott; az jogszabályi rendelkezések 2012. június 29-től hatályosak 5. sorszámú jegyzőkönyv szerint a tárgyaláson úgy a 2012. évi LV. törvény 24. §-a szerint, ugyanakkor a felpe- nyilatkozott, hogy csak a tisztességtelenség megállapí- res a keresetét 2012. május 4. napján terjesztette elő. 34 tását kéri; a felülvizsgálati kérelmében pedig annak az A bíróság tehát ebben az esetben úgy vélte, hogy – elsőfokú ítéletnek a helybenhagyását kérte, amely a ke- megfelelően hatályos jogszabályok megléte esetén – a resettel támadott szerződési feltételek érvénytelensé- két kereset egy perben történő elbírálhatósága adott. gét állapította meg. Az eljárt bíróságok anélkül hozták A magunk részéről a második megoldással értünk meg az ügy érdemében az ítéletüket, hogy a felperes ke- egyet. Mindenekelőtt szükséges figyelemmel lenni resetének jogcímét tisztázták volna: az előbb kifejtet- arra, hogy a különböző perfajták egymással nincsenek tek alapján más feltételek mellett, eltérő tartalmú kere- közvetlenül összefüggésben, így például a fogyasztóvé- seti kérelemmel terjeszthető elő a Psztv., illetve a Ptk. delmi törvény szerinti jogsértés megállapításához szerinti közérdekű kereset. 31 nincs szükség arra, hogy a bíróság külön kimondja a Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet ha- szerződési feltétel tisztességtelenségét. A különböző tályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljá- jogszabályok alapján benyújtott keresetek más-más fel- rásra, új határozat hozatalára utasította. A megismé- tételeket támasztanak a sikeres perlés megvalósításához. telt eljárásban az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt Amennyiben a bíróság a felperes keresetének helyt ad, tisztáznia kell a felperes kereseti kérelmét: e körben a különböző jogi alapon előterjesztett keresetek eltérő 35 határidő tűzésével fel kell hívnia a felperest, hogy jogkövetkezményeket nyitnak meg. Ezzel együtt meglá- egyértelműen nyilatkozzon arról, kereseti kérelmét a tásunk szerint alapvetően nincs eljárásjogi akadálya a Ptk. 209/B. §-ára, vagy a Psztv. 116. §-ára alapítja. keresetek sikeres összekapcsolásának. A bíróságnak A Kúria álláspontja szerint a két igény egy perben nem eltérő szempontokat kell figyelembe vennie a két kere- érvényesíthető, figyelemmel a korábban kifejtett eltérő set elbírálása esetén, ugyanakkor a keresetek egy per- tartalmú feltételekre, illetve kereseti kérelmekre. 32 ben elbírálhatók. A felperes egy perben több keresetet 2. A Kúria álláspontjától eltérő vélemények is fellel- is előterjeszthet, amelyek így – ebben az esetben is – hetők. A Fővárosi Törvényszék előtt indult ügyben a fel- tényleges tárgyi keresethalmazatot képeznek. Az eljá- peres keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, ró bíróság dönthet úgy, hogy különböző kérdésekben hogy az alperes által fogyasztói szerződések megköté- részítéletet hoz, ám álláspontunk szerint nem szorít- sénél alkalmazott a vezetékes telefonszolgáltatásra vo- hatja a felet arra, hogy válasszon, milyen alapon kívánja natkozó általános szerződési feltételei az alperessel követelését érvényesíteni. Más a helyzet akkor, ha a ke- szerződő valamennyi félre kiterjedően tisztességtele- reseti kérelmek egymással ellentétesek, ebben az eset- nek, továbbá kérte, hogy a bíróság az általános szerző- ben a keresetek vagylagosan előterjesztve látszólagos tárgyi keresethalmazatot képeznek. 28 BH 2014.153. 29 BH 2014.153. 30 BH 2014.153. 33 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. 31 BH 2014.153. 34 Lásd még: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.605/2013/7. 32 Lásd még: Kúria Gfv. VII. 30.211/2013. 35 Vö. pl. Ptk. 6:105. § (2) és fogyasztóvédelmi törvény 38. § (3) bek. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37
Praktikus okokból valóban célszerű lenne kizárni a stb.), az ügyész, illetve egyesületi formában működő párhuzamos igényérvényesítés lehetőségét, ugyanak- érdekvédelmi szervezetek. Természetesen, a jogszabá- kor ehhez törvényi szintű rendelkezésre van szükség. lyi felhatalmazással összhangban a fenti szervezetek- nek perbeli jogalanyisággal is rendelkezniük kell. A keresetindításra feljogosítottak köre viszonylag 3.2. a KeresetindítóK Köre tág, ugyanakkor van néhány olyan jogalany, amely ki- emelt jelentőséggel bír e körben. A legmeghatározóbb 3.2.1. A keresetindításra jogosultak köréről általában közérdekű perlő az ügyész. Amint az fentebb látható, a vizsgált esetek közül 24-ben az ügyész járt el felperesi A polgári peres eljárás sine qua non-ja, hogy a bíróság pozícióban. Szintén nagyon aktívak az érdekvédelmi a felek jogvitáját a polgári ügyekben csak és kizárólag szervezetek (a vizsgált ügyek közül 44-et érdekvédel- erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet a mi szervezet kezdeményezett), azonban figyelemmel Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a kell lenni arra, hogy ezek a szervezetek jellemzően bi- továbbiakban: Pp.) szerint – ha törvény eltérően nem zonyos kérdésekre specializálódnak, így egyenként ke- rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő vés keresetet nyújtanak be. [Pp. 3. § (1)]. Kivételesen azonban – eltekintve a jogsza- Az említetteken kívül általában jogosultak még kere- bály értelmében kizárólag meghatározott személyek setindításra külön állami szervek (például a miniszter), által érvényesíthető jogoktól – a jogvitában érdekelt fe- kormányhivatalok, a központi hivatal vezetője, gazda- lek mellett, illetőleg rajtuk kívül más személyek vagy sági és szakmai kamarák, érdekképviseleti szerveze- szervek is nyújthatnak be kereseti kérelmet. Ebben az tek, valamint az általa védett fogyasztói érdekek köré- esetben a perlési lehetőséget nem a jogvitában fennálló ben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület. érdekeltség, hanem a perlési lehetőséget biztosító jog- A keresetindításra jogosultak körét a Ptk. vonja meg a 36 szabályi felhatalmazás alapozza meg. Eme kivétel alá legtágabban, a többi törvény az ügyészen kívül még az tartoznak az általunk tárgyalt jogalanyok is, amelyek érdekvédelmi szervezeteket, egyéb állami szerveket, jellemzően állami szervezetek (hatóságok, miniszter különösen hatóságokat jogosítja fel a keresetindításra. Ügyész NFH Érdekvédelmi szervezet PSZÁF/MNB Egyéb (egyesület, alapítvány, szakszervezet) 24 14 44 5 3 A 2. táblázat a különböző felperesek arányát szemlélteti az elemzett ügyek alapján 3.2.2. Az ügyész 36 különböztetni a kizárólagos keresetindítási jogot, illetve a más személyek vagy szervek mellett biztosított kerese- tindítási jogot. Ez utóbbi esetben beszélhetünk közérdekű A közérdekű keresetek meghatározó hányadát – amint 37 már említettük – tehát az ügyész indítja. Az ügyészi ke- kereset indításról, amelyre – mint azt már többször leszö- resetindításra a fent elemzett jogszabályok mindegyike geztük – anyagi jogi jogszabályok jogosítják fel az lehetőséget ad. Az ügyész a polgári perben többféle funk- ügyészt. 39 ciót láthat el. A történelmi fejlődés során szerepe jelen- A perlési legitimáció igazolása az ügyész számára ál- tős változásokon ment keresztül, ám a közérdekű igé- talában nem problémás, ahhoz pedig hogy az ügyész a nyérvényesítés kapcsán betöltött funkciója mindvégig perben eljárhasson az ügyészi minőség igazolásán túl kiállta a történelmünk zivataros évtizedeinek megpró- másra nincs szükség. Az ügyész perindítási jogosultsá- 38 báltatásait a XIX. század második felében. Jelenleg az ga általában szintén egyértelmű. Ennek ellenére az ügyészi keresetindítás két esete különíthető el. Az első ügyész perindítási jogosultságát vizsgálta a bíróság az esetben a Pp. 9. § (1) bekezdése szerint az ügyész a felek alábbi, környezet veszélyeztetésével kapcsolatos ügy- 40 rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett kere- ben : setet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely Az ügyész felperes a keresetét arra alapította, hogy okból nem képes. Ezenkívül az ügyésznek külön jogsza- az alperessel szemben 1993-tól kezdve több esetben bályban meghatározott keresetindítási joga van. Ezek- környezetvédelmi bírságot szabtak ki, mert a kibocsá- ben az esetekben a Pp. 9. § (4) bekezdése alapján az tott szennyvíz szennyezőanyag-tartalma meghaladta ügyész a fél jogait gyakorolja. Az ügyésznek a külön jog- az előírt határértéket, és ezzel az alperes a Duna ma- szabályban biztosított keresetindítási jogánál meg kell gyarországi szakaszát szennyezte, a tisztításhoz szük- séges berendezésekkel nem rendelkezett. 41 36 Lásd: Legfelsőbb Bíróság Gfv. VI.31 778/1996 és Legfelsőbb Bíróság Pf.I.20.43161990. 37 Az ügyészi keresetindításról lásd: Csehi Zoltán: Kételyek és kérdé- 39 Az ügyész eljárásával kapcsolatban részletszabályokat tartalmaz a sek az ügyész közérdekű keresetindításának a jogáról. Iustum Aqum 3/2012. (I. 6.) Utasítás az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól. Salutare 2011/25–29. o. 40 Az elemzett ügyön kívül lásd még: Zala Megyei Bíróság 6.P.21.719/ 38 Az 1/1994. (I. 7.) AB határozat vázolja az ügyész szerepének a polgá- 2010/33. ri perben betöltött változását. 41 BH 2003.419. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37
A jogerős ítélet az ügyész keresetét (érdemben) eluta- 3.2.3. Az NFH és a fogyasztói érdekképviseleti sította. A döntés indokolása szerint az ügyész perindítá- szervezetek perbeli legitimációja si jogosultságát a környezetvédelmi törvény 109. §-ának (2) bekezdése alapján akkor lehet megállapítani, ha kör- A tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségi pe- nyezeti veszélyeztetés történt, amelynek tényét a Pp. rekben kiemelt szerepet játszik az NFH is. Ez a szerve- 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesnek kellett zet számos szerződéses ügyet vitt perre, majd nyert bizonyítania. A felperes azonban csak a környezetszeny- meg, honlapján néhány rövid összefoglaló is elérhető a nyezés tényét bizonyította, azonban ez nem azonos a lezárult ügyekből. 47 környezet veszélyeztetésével. A jogerős ítélet indokolása A fogyasztóvédelem területén az NFH-n kívül kiemelt szerint a környezeti veszélyeztetés bizonyítatlansága szerepet játszanak a különböző fogyasztói érdekek folytán a felperes keresete nem alapos. 42 képviseletét ellátó szervezetek. Ilyen szervezet például A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati ké- az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. A fogyasztói relemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül he- érdekek képviseletét ellátó szervezetek kapcsán a gya- lyezését és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát korlatban több legitimációs probléma merült fel. kérte. A Legfelsőbb Bíróság szerint a felülvizsgálati ké- Ilyen problémával foglalkozott a bíróság az alábbi relem alapos. A bíróságnak a jogvita kapcsán mindenek- ügyekben: előtt abban kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek 1. A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgá- van-e a Kvt. 109. §-ának (2) bekezdésén alapuló perindí- lati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényál- tási jogosultsága. Ennek megállapítására a környezeti lás szerint a felperes – mint fogyasztóvédelmi társadal- veszélyeztetés fennállása esetén van lehetőség. A má- mi szervezeteket tömörítő szövetség – módosított kere- sodfokú bíróság az ítélete indokolásában – lényegében setében kérte az alperes 2006. február 8-ától alkalma- a Kvt. egyes fogalmait értelmezve – téves következte- zott üzletszabályzatának a jegykezelési költségre vo- tésre jutott. A környezetszennyezés, a környezetkáro- natkozó általános szerződési feltétele érvénytelensé- sodás, illetőleg a környezetveszélyeztetés nem egy- gének megállapítását. Az alperes ellenkérelmében el- másra épülő, hanem együttesen értelmezendő fogal- sődlegesen a per megszüntetését kérte, vitatva, hogy a mak. A környezetveszélyeztetés pedig nem más, mint a felperes keresetindításra jogosult – a fogyasztói érde- környezet károsításának a lehetősége; nyilvánvalóan kek-képviseletét ellátó – társadalmi szervezet lenne. nem azonosítható a környezetkárosodással, amely be- Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy következett hátrányos eredményként kimutatható. A az alperes által 2006. február 6-át követően alkalma- környezetszennyezés nem a környezetveszélyeztetést zott jegykezelési költség fizetésére vonatkozó szerző- megelőző állapot, hanem mint fogalom önmagában je- dési feltétel valamennyi alperessel szerződő félre kiter- lenti mindazokat a körülményeket, amelyeken keresz- jedő hatállyal érvénytelen. Az alperes pergátló kifogá- tül a veszélyeztetés megvalósulhat. A felperes bizonyí- sát alaptalannak találta. Ezt a jogi álláspontját azzal in- totta, hogy az alperes által kibocsátott szennyvíz szeny- dokolta, hogy a felperes a fogyasztóvédelmi törvény nyezőanyag-tartalma több alkalommal meghaladta az 2. § h) pontja alapján fogyasztói érdekek képviseletét előírt határértéket. A határérték meghatározása nyil- ellátó társadalmi szervezetnek minősül, mert az egye- vánvalóan a környezet olyan mértékű terheléséhez iga- sülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: zodik, amelyen túl a környezetkárosítás már bekövet- Etv.) szerinti társadalmi szervezetek szövetsége. Nincs kezhet. Mindezek egybevetése folytán megállapítható, kellő indoka annak, hogy a törvény rendszerében kizáró- hogy az előírt határértéket meghaladó szennyező- lag a magánszemélyek által létrehozott társadalmi szer- anyag-tartalomnak a Dunába kerülésével a környezet vezet láthasson el fogyasztói érdekképviseletet. A társa- károsításának lehetősége, ezáltal pedig a környezetve- dalmi szervezetek szövetséget is létrehozhattak, e szö- szélyeztetés is megvalósult, amely a felperes perlési jo- vetség önálló szervezet, melynek működésére, illetve gosultságát megteremti. 43 jogképességére is a társadalmi szervezetekre vonatko- Az ügyészi fellépés egyre jellemzőbbé válik a tisztes- zó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A felperes ségtelenség jogcímén indított érvénytelenségi perek- alapszabályát vizsgálva az elsőfokú bíróság úgy foglalt 44 45 ben, valamint a fogyasztóvédelmi ügyekben is. A állást, hogy az abban megjelölt cél az érdekképviselet, környezetvédelmi ügyek jelentős része szintén ügyészi kiterjed a fogyasztó érdekeinek védelmére és nem 46 keresetindításon alapul. A személyiségvédelemmel szükséges az alapszabályban nevesíteni a perléssel összefüggő perekben az ügyészi fellépés nem jellemző, kapcsolatos feladatokat. A kifejtettek eredményeként a vizsgált ügyek körében ilyen ügy nem szerepel. arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes jo- gosult a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társa- dalmi szervezetként fellépni. 48 Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, 47 Lásd például: Fővárosi Bíróság 15.G.42.362/2010/10., valamint a 42 BH 2003.419. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.832/2011/4. 43 BH 2003.419. Tatabányai Törvényszék 4.P.21.470/2011/2. 44 Lásd például Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.556/2014/7/II. Csongrád Megyei Bíróság 2.P.20.985/2011/4. 45 Lásd például: Vas Megyei Bíróság 12.Pf.20.029/2008/2. Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.751/2011/4. 46 Lásd például: BH 2001.235. 48 BH 2010. 70. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39
elsődlegesen a per megszüntetését és az elsőfokú bíró- tani értelmezéssel a felperes céljaként nem határozha- ság ítéletének hatályon kívül helyezését kérve. tók meg, legfeljebb annak feladataként értelmezhetők. A másodfokú bíróság – helyt adva az alperes kérelmé- Ez utóbb beiktatott feladat azonban nem áll összhang- nek – a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéle- ban az alpontokban példálózóan felsorolt részfeladato- tét hatályon kívül helyezte. Határozatának indokolásá- kat megelőző összefoglaló kijelentéssel, mely szerint a ban kifejtette, hogy a Pp. 3. § (1) bekezdése értelmében felperes képviseli a szövetségben résztvevő társadalmi kereseti kérelmet – ha a törvény eltérően nem rendel- szervezetek érdekeit. kezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. Ilyen A kifejtett indokok miatt a másodfokú bíróság a felpe- törvényi eltérő rendelkezés egyrészt a fogyasztóvédel- res alapszabályának értelmezése útján arra a jogi kö- mi törvény 39. § (1) bekezdése, másrészt a Ptké. II. 5. § vetkeztetésre jutott, hogy a Ptké. II. 5. § e) pontja alkal- e) pontjában szabályozott keresetindítási felhatalma- mazása tekintetében sem minősül a felperes fogyasztói zás. Az előbbi a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek. 51 társadalmi szervezet számára teszi lehetővé a kereset Ezáltal sem a fogyasztóvédelmi törvény sem a Ptké. előterjesztését. A fogyasztóvédelmi törvény 2. § h) II. 5. § e) pontja alapján a felperes nem minősül kerese- pontja értelmében ilyennek egyrészt a magánszemé- tindításra jogosult szervezetnek. 52 lyek által az Etv. alapján létrejött társadalmi szerveze- 2. Egy másik, a Szegedi Törvényszéken indult ügyben tet, másrészt ezek szövetségét kell tekinteni, amennyi- a felek háztartási hulladék gyűjtésére vonatkozó szer- ben az alapszabályban meghatározott célja a fogyasz- ződést kötöttek. A felperes módosított keresetében tók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább kérte: a bíróság állapítsa meg, az alperes által alkalma- két éve működik, továbbá magánszemély tagjainak szá- zott szerződés 3. pontjában a díj összegének lakásszá- ma legalább 50 fő. 49 mokban való meghatározása, mint egyedileg meg nem A felperes keresetlevél benyújtásakor hatályos alap- tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen, és állapítsa szabályának vizsgálata alapján megállapította, hogy a meg a szerződési feltétel érvénytelenségét. Kereseti ér- felperes céljai között a fogyasztók érdekeinek védelmét velése szerint a szerződés 3. pontja egyedileg meg nem nem tüntette fel. A módosítás, valamint az ítélethoza- tárgyalt, tisztességtelen szerződési feltétel, mert a tal, de a fellebbezési tárgyalás között sem telt el két év, szolgáltató a díjat lakásszám alapján állapítja meg, nem továbbá nem vitásan a felperes magánszemély tagok- biztosít lehetőséget arra, hogy kevesebb edényzet után kal nem rendelkezik. Mindebből a másodfokú bíróság járó díjat fizessen az, aki kevesebb hulladékot termel. az alperes pergátló kifogásával egyezően azt a követ- A Szegedi Törvényszék a felperes érvelését megalapo- keztetést vonta le, hogy a felperes nem minősül a fo- zottnak találta. gyasztóvédelmi törvény 2. § h) pontja szerinti fogyasz- Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az alperes tói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet- annak részbeni megváltoztatásával a kereset egészé- nek, ezáltal a 39. § szerinti keresetindítási joggal sem ben történő elutasítását kérte. A másodfokon eljáró rendelkezik. 50 Szegedi Ítélőtábla a keresetet megalapozatlannak ítél- Továbbiakban a másodfokú bíróság a Ptké. II. 5. § e) te, ezért a felperes keresetét elutasította. Az érdemi pontjában foglaltakat értelmezve megállapította, hogy megalapozatlanságon túl a bíróság ebben az ügyben a közérdekű kereset előterjesztésére feljogosított szer- egy, témánk szempontjából fontos dologra világított rá vezetek között a fogyasztóvédelmi törvény 39. § (1) be- a legitimáció kapcsán. A Szegedi Ítélőtábla rámutatott, kezdésével azonos szóhasználat mellett jogosítja fel a hogy a régi Ptk. 209/B. § (1) bekezdése értelmében az fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szer- általános szerződési feltételként a fogyasztói szerző- vezeteket. A fogyasztóvédelmi törvény 2. § h) pontja dés részévé váló, tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) szerinti fogalommeghatározás kizárólag a fogyasztó- bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását védelmi törvény alkalmazásában irányadó. A Ptké. II. a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kér- 5. § e) pontja értelmezéséhez ezért nem lehet automati- heti a bíróságtól. A keresetindításra jogosultak körét a kusan erre támaszkodni. Az ott meghatározott legfőbb Ptké. II. 5. §-a határozza meg. Ezek közé tartozik az 5. § ismérv, nevezetesen, hogy az alapszabályban meghatá- e) pontja alapján a fogyasztói érdekek képviseletét ellá- rozott cél a fogyasztók érdekeinek védelme, a másodfo- tó társadalmi szervezet. Az ún. közérdekű perindításra kú bíróság megítélése szerint a közérdekű kereset be- való jogosult szempontjából tehát szükséges, hogy a tár- nyújtására vonatkozó felhatalmazás tekintetében is sadalmi szervezet a fogyasztói érdekek közvetlen védel- irányadó. A felperes módosított alapszabálya nem jelöli mét jelölje meg céljaként. Ebből pedig az következik, meg a felperes céljaként a fogyasztói érdekek védelmét, hogy nem jogosult közérdekű keresetindításra a fogyasz- hanem céljaként és feladataként azoknak a fogyasztóvé- tóvédelmi társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség, delmi szervezeteknek a tömörítését határozza meg, ame- ha alapszabálya a szervezet céljai között a fogyasztók ér- lyek tevékenysége a fogyasztók érdekében történik. Ezt dekeinek közvetlen védelmét nem tartalmazza, hanem követően az alapszabály a felperes céljáról nem, csupán célként csupán azoknak a társadalmi szervezeteknek a feladatairól rendelkezik. Az újonnan beiktatott rendel- tömörítését fogalmazza meg, amelyek a fogyasztók ér- kezések, így az, hogy a felperes a fogyasztók széles kö- dekeinek védelmében tevékenykednek. A felperes alap- rét érintő ügyekben peres eljárást kezdeményez, nyelv- szabályának hiányában nem állapítható meg, hogy a 49 BH 2010. 70. 51 BH 2010.70. 50 BH 2010. 70. 52 BH 2010.70. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39
felperes céljai között szerepel-e a fogyasztók érdekei- nek megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre nek közvetlen védelme, s ehhez képest rendelkezik-e jogosult szervezet már pert indított, vagy annak tár- keresetindítási joggal. 53 gyában már jogerős ítéletet hoztak. 58 3.2.4. Az esélyegyenlőség előmozdítása iránt pert indító civil szervezetek 3.3. hatásKör és illetéKesség Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében eljárást 3.3.1. Hatásköri szabályok és az ügyek megoszlása indítók között igen hangsúlyos szerepet játszanak a társadalmi szervezetek, így például az Esélyt a Hátrá- A közérdekből indított perek jellemzően bonyolul- 54 nyos Helyzetű Gyerekeknek alapítvány , amely rendkí- tabb, összetettebb jogviták. Erre tekintettel a közér- vül gyakran jár el felperesi pozícióban közérdekű pe- dekű perek meghatározó része a törvényszékeken in- 55 rekben. Megjegyzendő, hogy a társadalmi szerveze- dul. Ide tartoznak például a tisztességtelenségen ala- tek szerepe talán e területen a legmeghatározóbb. puló érvénytelenségi perek is. Az ilyen ügyek tárgyalá- sa komoly jártasságot igényel mind a tárgyaló bíró, 3.2.5. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli mind a jogi képviselők részéről. A Pp. 2006. január 1-jé- elutasítása a keresetindítási jog hiánya miatt től hatályos 23. § (1) bekezdés k) pontja egyértelműen a törvényszékek hatáskörébe utalja ezeket az ügyeket. Szükséges említést tenni arról, hogy – bár ez a pro- A fogyasztóvédelmi törvény alapján indult kereseteket fesszionális jogi szereplők jelenléte miatt kevésbé jel- a járásbíróságok tárgyalják. Ugyanakkor, ha a fél tisz- lemző – milyen következményei lehetnek, ha keresetin- tességtelen szerződési feltétel megállapítása iránt is pe- dításra nem jogosult fél terjeszt elő közérdekű kerese- rel, az ügyre a törvényszéknek van hatásköre. 59 tet. Ebben az esetben a Pp. szabályainak alkalmazásá- A személyiségi jogi pereket szintén a törvényszékek val a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdés g) pontja alap- tárgyalják. Ha az egyenlő bánásmód követelményének ján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a megsértése miatt munkaügyi pert indítanak, annak le- pert a 157. § a) pontja alapján meg kell szüntetni. folytatása a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a Bár a fenti következmények egyértelműnek tűnnek, a vizsgált ügyekben még munkaügyi bíróság) hatásköré- gyakorlatban az említett §-ok alkalmazása sem mindig be tartozik. következetes. A már korábban idézett környezetvédel- mi ügyben fellépő ügyész a környezetvédelmi törvény Közigazgatási és 109. §-ának (2) bekezdése alapján indított pert a kör- Járásbíróság Törvényszék Munkaügyi Bíróság 56 nyezetet szennyező alperes ellen. Az idézet szakasz akként rendelkezik, hogy „[k]örnyezeti veszélyeztetés 8 79 3 esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékeny- A 3. táblázat az ügyek fórumonkénti ségtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető te- megoszlását szemlélteti vékenységgel okozott kár megtérítése iránt.” Ez a szabály egyértelműen az ügyész perindítási jogosultságát te- 3.3.2. Illetékesség remti meg (keresetindítási jog), amely nem keverendő össze a kereshetőségi joggal. Ennek megfelelően meglá- Az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, tásunk szerint az említett bíróság nem csak azért járt el az illetékes bíróság jellemzően az alperes székhelye sze- helytelenül, mert megalapozatlanul utasította el ér- rinti bíróság. demben az ügyész keresetét, hanem azért is, mert a A Pp. 36. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szer- perlési jogosultság hiányában nem érdemi döntést, ha- vezet által tevékenysége körében kötött ügyletből ere- nem ’in limine litis’ elutasító vagy permegszüntető vég- dő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés zést kellett volna hozni. 57 helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. A Pp. 41. § Elutasítási okot jelent a Legfelsőbb Bíróság szerint az (5) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha az ál- az eset is, ha fogyasztói szerződésben alkalmazott álta- talános szerződési feltételek között illetékességi kikö- lános szerződési feltétel tisztességtelenségének megál- tés szerepel (ami egyébként az általános szerződési fel- lapítása iránt ugyanazon alperessel szemben a Ptk.- tételeket tartalmazó szerződésekben gyakori), a kikö- ban felsorolt szervezet pert indít, ugyanakkor az érin- tött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyalá- tett feltétel ugyanazon okból való tisztességtelenségé- son előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – a 29–40. § szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. A Kúria szerint a közérdekű kereset megindítására a 53 Ehhez lásd még: Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.369/2010/5. A hivatko- zott ügyben – a fentiekkel ellentétben – az elsőfokú bíróság úgy vélte, Ptké. II. 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivat- hogy a felperes rendelkezik perlési jogosultsággal. 54 http://cfcf.hu/jogi-ugyek/kozerdeku-perek (Letöltve: 2016. 06. 08.) 55 Ez az alapítvány több mint tíz ügyben lépett már fel keresetindító- ként, az egyik legmeghatározóbb közérdekű perlővé válva a közérdekű keresetek területén. Az általuk indított perek közül 9-et elemeztünk a 58 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- tanulmány elkészítését megelőzően. tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 4. pont. 56 BH 2003.419 59 Fővárosi Törvényszék 15.G.40.741/2012/10. vagy Fővárosi Ítélő- 57 Helyesen járt el a bíróság például az alábbi ügyben: BH 2010. 70. tábla 14.Gf.40.605/2013/7. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41
kozhatnak sem a Pp. 36. §-ának (2) bekezdése, sem a nél a költségek felmerültek. Ha például az ügyész kere- 60 Pp. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti illetékességre. setének a bíróság helyt ad, akkor az anyagi jogosult igényt tarthat a részvételével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére, a felszámítható egyéb per- 3.4. perköltség és költségkedvezmények költség azonban az államé lesz. Pervesztesség esetében A közérdekű perekben a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Ha azonban a pert megindító- 3.4.1. Perköltségviselés a közérdekű perekben nak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljá- rási cselekményei nem voltak összhangban, a költség A közérdekű perekben a költségviselésre a Pp. speciá- megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselek- lis szabályokat állapít meg. A Pp. 78. § (3) bekezdése sze- ménye folytán a költség felmerült. rint ugyanis, „[h]a a bíróság az ügyész illetőleg a külön Ha perbe valamely fél pernyertességének előmozdí- jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet tása érdekében harmadik személy beavatkozik, per- keresetét elutasította, a perköltség megfizetésére az álla- nyertességük esetén a beavatkozó költségeinek megté- 61 mot kell kötelezni.” Ellenben, ha a perindító felperes rítésére az ellenfelet kell kötelezni. Az általunk vizsgált 63 pernyertes lesz, költségeit elvileg az ellenfél viseli. esetekben két alkalommal ez is előfordult. Az előbbi szabály lényegében teljes költségmentes- A fenti szabályok nem érvényesülnek következetesen a 64 ségben részesíti az említett felpereseket. Ugyanakkor gyakorlatban. megjegyzendő, hogy dogmatikailag nem teljesen követ- A vizsgált ügyek közül 69 esetben volt megállapítha- kezetes ezt az esetet a személyes költségmentesség köré- tó a perköltségről való pontos rendelkezés (tekintettel be vonni, tekintettel arra, hogy utóbbi esetben a termé- arra, hogy néhány BH-ból az ítélet eme része kimarad). szetes személy fél rászorultsága alapozza meg a költ- A 69 ügyből 16 alkalommal utasította el a bíróság a fel- ségmentesség igénybevételét. peres keresetét, ebből 9 alkalommal helytelenül a fel- Elvileg nem kizárt, hogy a perindítóhoz az anyagi jogi perest kötelezte perköltségviselésre az állam helyett. 62 jogosult pertársként csatlakozik. Erre az esetre fogal- A bíróságok az alpereseket – helyesen – 20 alkalommal mazza meg a Pp. 82. § (3) bekezdése, hogy az ügyész, kötelezték perköltségviselésre, költségmentes alperes valamint a per megindítására, illetőleg az abban való nem volt. Az eljáró fórum 8 alkalommal mellőzte a költ- 65 fellépésre külön jogszabállyal feljogosított más sze- ségekről való döntést, illetve 9 alkalommal egyálta- mély vagy szervezet és a perben érvényesített igény jo- lán nem rendelkezett az ítéletben a költségekről. 66 gosultja közül a megítélt perköltség azt illeti meg, aki- Felperes pervesztes Alperes pervesztes A perköltségről Állam Felperes Alperes Nem ren- való döntést Nem állapítható meg delkezett viseli viseli ténylegesen Költségmentes mellőzte (helytelen) viseli 7 9 20 0 9 8 21 A 4. táblázat a perköltségviselés megoszlását szemlélteti Egy ügyben az I–II. rendű felperesek keresetükben lensége okán – a kikötés nyilvánosságra hozójával szer- azt kérték, hogy a régi Ptk. 209/A. § (2) bekezdése, ződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, valamint ál- 209/B. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a bíróság a lapítsa meg a Ptk. 205/A. § (1), (3) bekezdése, 207. §-a 2010. július 28-tól augusztus 1-jéig tartó, de végül el- alapján az alperes helytállási kötelezettségét a jegyek maradt fesztiválra szóló belépőjegyek hátoldalán fel- vételárának visszatérítésére vonatkozóan. Az elsőfokú tüntetett általános szerződési feltétel utólagos, az alpe- bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte res honlapján 2010. július 27-én és július 30-án megje- az I–II. rendű felpereseket, fizessenek meg egyetemle- lent módosításának semmisségét – annak tisztességte- gesen az alperesnek 125 000 forint perköltséget, egye- 60 61 62 6364 6566 Egy bekben akként rendelkezett, hogy a felperesek szemé- lyes illetékmentessége folytán le nem rótt 21 000 forint kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság az 60 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsola- I–II. rendű felpereseket a Pp. 78. § (1) bekezdése alap- tos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről, 3. pont. 61 Ennek megfelelően rendelkezett a perköltség viseléséről a bíróság ján kötelezte a perköltség megfizetésére. 67 az alábbi ügyben: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. vagy Fővárosi Fellebbezésükben az I–II. rendű felperesek elsődlege- Bíróság 15.G.40.386/2007/39 sen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset tel- 62 Ilyen jogesettel a vizsgálat során nem találkoztunk. jesítését és az alperes perköltségben való marasztalá- 63 Győri Ítélőtábla Pf.V.20.211/2014/5/I. és Zala Megyei Bíróság 6.P.21.719/2010/33. sát, másodlagosan az elsőfokú ítélet perköltség viselé- 64 Lásd például: Fővárosi Bíróság 29.P.22.021/2007/11., Fővárosi sére vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérték Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. vagy Fővárosi Bíróság 15.G.41.614/ 2006/9. 65 Lásd például: 4.G.40.147/2008/15. vagy 4.P.21.987/2009/6. 66 Lásd például: 14.Gf.40.556/2014/7/II. 67 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41
akként, hogy a perköltség viselésére az ítélőtábla az ál- a kereseti illetékről az I. és II. rendű felperes teljes sze- lamot kötelezze. A perköltség vonatkozásában a felpe- mélyes költségmentességére figyelemmel határozott.” 70 resek azt sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a Pp. 78. § (3) bekezdésében foglalta- kat. 68 3.5. a peres feleK, pertársaság, A másodfokú bíróság a fenti érvelésnek helyt adott. beAvAtkozás Indokolása szerint az elsőfokú ítélet perköltség viselé- sére vonatkozó rendelkezését a felperesek alappal sé- 3.5.1. Felek a közérdekű perben relmezték fellebbezésükben, mert a Pp. 78. §-ának (3) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ameny- A Pp. 48. §-a szerint, a polgári perben fél lehet az, akit nyiben a bíróság a külön jogszabállyal erre feljogosított a polgári jog szabályai szerint jogok illetnek, illetve kö- szervezet keresetét elutasítja, a perköltségek megfize- telezettségek terhelnek. A fél fogalmának meghatáro- tésére az államot kell kötelezni. Az ítélőtábla ezért mel- zása a jogirodalomban korábban vitás volt, ezzel kap- lőzte a felpereseket perköltség fizetésére kötelező – a csolatban két álláspont ismert. A materiális vagy anya- jogszabállyal ellentétes – elsőfokú ítéleti rendelkezést. gi jogi félfogalom szerint csak az lehet fél, aki a perbeli A Pp. 253. § (3) bekezdése alapján pedig felemelte 1990. jogviszonyban jogosítottként, illetve kötelezettként évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekez- szerepel, míg a processzuális vagy eljárásjogi félfogalom dés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 27 000 fo- szerint a felek: a felperes és az alperes, tehát, aki a kere- rintra az állam terhén maradó illeték összegét. 69 setével az eljárást megindítja, illetve akivel szemben az 71 eljárás megindul. A számunka releváns Pp. 64. § (3) 3.4.2. Költségkedvezmények a közérdekű perekben bekezdés szerint: az, akinek igénye érvényesítése céljá- ból az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogo- Kiemelést érdemelnek még a közérdekű perekben sított személy vagy szervezet pert indított, a perben igénybe vehető költségkedvezmények is, figyelemmel arra, félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a hogy az általunk elemzett összes jogesetben valamilyen per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az költségkedvezményben részesült valamelyik – jellemző- 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a en a perindító – fél. Az e körben igénybe vehető költség- felperes pertársaként az elsőfokú ítélet meghozatalát kedvezmény a teljes személyes illetékmentesség. megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a A jogalkotó további segítséget nyújt a közérdekű pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egy- igényérvényesítés lehetőségének sikeres kihasználásá- mástól eltérnek – az 51. § b) pontjára tekintettel törté- hoz, amikor mentesíti az illeték viselése alól a pert nő perbelépés esetét kivéve – a bíróság azokat a per megindító szervezeteket. Az illetékekről szóló 1990. egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezései A fenti rövid jogszabályi bevezető után le kell szögez- szerint ugyanis teljes személyes illetékmentességben ré- nünk: a közérdekű pert a jogszabályban erre feljogosí- szesül például a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a tott személy indítja (lásd korábban), a jogsértést elkö- költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület stb. [Itv. vető alperessel szemben. A közérdekű keresetet megin- 5. §]. Az illetékmentesség lényege, hogy a jogszabály- dító felperes mindig csak processzuális értelemben szá- ban említett félnek nem kell előlegeznie vagy viselnie mít félnek. Az alperesek köre tág, egészen a települési 72 az egyébként kötelezően előírt illetékeket. Ahogy azt önkormányzatoktól, a különböző szolgáltatókon ke- 74 73 már korábban láthattuk, a közérdekű perek nagy ré- resztül, a rendezvényszervező cégeken át a pénzin- 75 szét az ügyész, illetve valamilyen – jellemzően egyesü- tézetekig, számos jogalannyal szemben lehet pert in- leti formában működő – érdekvédelmi szervezet indít- dítani. ja. Az említett jogi entitások az Itv. 5. §-a alá tartoznak, Bár a felperes a köz érdekében lép fel, a bevezetőben így perindításuk illetékmentes. Más kérdés, hogy per- láthattuk, hogy a közérdek mindig magánérdekek soka- nyertességük esetén az ellenfelet kötelezni kell a le ságából tevődik össze, minden ügyben ott van az egyén, nem rótt illeték állam részére történő megfizetésére. akinek magánérdekét a perindítás védeni célozza. Ennek Megjegyzendő ugyanakkor, hogy néhány döntésben – megfelelően a Pp. idézett §-a lehetőséget biztosít arra, helytelenül – teljes személyes költségmentességről szól- hogy közérdekű perindítás esetén az anyagi jogosult is nak, illetékmentesség helyett, amely érdekvédelmi szer- részt vegyen a perben. Megjegyzendő ugyanakkor, vezetek esetén – ebben a relációban, figyelemmel a fen- hogy erre az esetre nem a 64. § (3) bekezdés első mon- tebb írtakra is – nyilvánvalóan nem tartható. A Főváro- data alkalmazható, mivel az anyagi jogi jogosultak au- si Törvényszék egy döntésében például az alábbiak sze- tomatikusan nem peres felek a közérdekű perekben. rint indokolja a perköltségről hozott döntését: „[a]z I. és A 64. § (3) bekezdésének második mondata azonban II. r. felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekez- irányadó lehet. Ez a rendelkezés álláspontunk szerint dése alapján köteles a perköltség megfizetésére, mely az alperest képviselő ügyvédnek a 32/2003. (VIII. 22.) 70 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. IM rendelet szerint megállapított a 4/A. § alapján áfát is 71 Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. Buda- tartalmazó ügyvédi munkadíjat tartalmazza. A bíróság pest 1939. 163. o. 72 Győri Ítélőtábla Pf.V.20.416/2010/3. 73 Fővárosi Bíróság 15.G.40.834/2010/9. 68 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. 74 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. 69 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/3. 75 BH 2014.153. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43
egyfelől magában foglalja azt a lehetőséget, hogy az ződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyen- anyagi jogi jogosult (materiális fél) a közérdekű perlő súly megbomlik, aránytalanság keletkezik, mivel egyik mellé lépjen pertársként. A jogalkotót tehát lehetőséget oldalról történik egy 30 vagy 60 másodpercnél rövi- biztosít arra, hogy megfelelő anyagi jogi jogalap (érde- debb időtartalmú szolgáltatás igénybevétel, míg a má- keltség) esetén a fél a perben részt vegyen (perbelépés sik oldalon a díjfizetési kötelezettség a használat idejé- a pertárs jogán). Ez a rendelkezés egy kissé ellentétes- től függetlenül 30 vagy 60 másodperc. Az I. r. és II. r. nek tűnik a képviseleti típusú közérdekű igényérvénye- felperes hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell lenni arra sítés Európában elterjedt modelljeivel, melyekben kizá- a tényre, hogy a mobiltelefonok használata oly mérték- rólag a jogszabályban erre felhatalmazott szerv léphet ben elterjedt, mely miatt a fogyasztók kénytelenek a fel félként. Ezzel együtt szükséges megjegyezni, hogy perbelihez hasonló szerződési feltételek elfogadására. az elemzett jogesetek közül egyik esetben sem vett részt A bíróság a felperesek keresetét nem találta megalapo- egyik materiális fél sem az ügyész, illetőleg az érdekvé- zottnak. 78 delmi szervezet mellett félként a perben. 2. Egy másik, a Fővárosi Törvényszék előtt indult Az is elképzelhető azonban, hogy a közérdekű perlő ügyben az I. és II. rendű felperes szintén általános szer- mellé más, közérdekű perlésre jogosult személy lép (a ke- ződési feltételek érvénytelenségének megállapítását reset benyújtásakor vagy a per folyamán). Ebben az kérték a bíróságtól. Ebben az ügyben az alperes, mint esetben felperesi oldalon pertársaság keletkezik. Kü- jegyforgalmazó és a perben nem álló A.Z.F. Kft., mint lönösen érdekvédelmi szervezetek esetén fordul elő Rendezvényszervező 2010. március 23. napján jegy- felperesi pertársaság „alakítása”. Viszonylag ritkán, de pénztári megállapodás megnevezésű szerződést kötött az is előfordul, hogy alperesi oldalon keletkezik per- a 2010. július 28. és augusztus 1-je között megrende- társaság. zésre kerülő rendezvényre szóló jegyek teljes körű Az elemzett jogesetek közül összesen 5 esetben talál- on-line jegyhálózati értékesítésével, továbbá a rendez- koztunk pertársasággal, ebből 3 felperesi, 2 alperesi vény alatti helyszíni értékesítéssel. 79 pertársaság volt. Utóbbi esetkörben meglátásunk sze- A szerződés 13. pontjában a felek abban állapodtak rint előfordulhat kényszerű alperesi pertársaság is, ki- meg, hogy elmaradt rendezvény esetén az alperes téríti fejezetten a közérdekű perléssel összefüggésben (lásd vissza a jegyvásárlóknak a jegy teljes vételárát azzal, alább). hogy a Rendezvényszervező köteles minden ezt meg- előzően elszámolásra került bevételt beleértve a szol- 3.5.2. Felperesi pertársaság a gyakorlatban gáltatási díjat is az alperesnek megtéríteni. 80 A belépőjegy hátoldalán többek között feltüntetésre Felperesi pertársaságra például szolgálhatnak az kerül, hogy: alábbi ügyek: „A rendezvény elmaradása esetén a jegyek kizárólag 1. Az első ügyben az I. és II. rendű felperes (két fo- a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghir- gyasztói érdekeket védő szervezet) az alperes mobil- detett dátumától számított 30 napos jogvesztő határ- szolgáltató ellen általános szerződési feltételek érvény- időn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyug- telensége iránt indított pert. Az I. r. és II. r. felperes kere- ta) ellenében válthatók vissza. A visszaváltás részletei- setében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes ről minden esetben tájékozódjon a weboldalon! A jegy Általános Üzletszabályzat Díjszabás Előfizetéses ügyfe- árán kívül nem léphet fel semmilyen egyéb követeléssel lek részére című 2. számú mellékletének 1.10. pontjába, vagy kártérítési igénnyel a rendezőkkel, vagy a jegyfor- illetve az Üzletszabályzat Díjszabás ügyfelek részére cí- galmazóval szemben. Egyéb esetekben jegyet nem cse- met viselő 2. számú mellékletének 2.1.2. pontjába fog- rélünk és nem váltunk vissza.” lalt általános szerződési feltételek semmisségét a kikö- Az alperes honlapján 2010. július 27. napján az alábbi tés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre tájékoztatást adta ki: kiterjedő a régi Ptk. 209/A. § (2), illetve 209/B. § (1) be- „Mi a teendő, ha elmarad egy koncert? kezdése alapján. 76 Abban az esetben, ha egy koncert elmaradásáról a A keresetet azzal indokolták, hogy az alperes az álta- rendezvény szervezője által is megerősített informáci- la nyújtott szolgáltatás időtartamát másodpercekben ót kapunk, a jegyvisszaváltást a lehető leggyorsabban méri, ehhez képest 30 másodperces vagy egy perces igyekszünk beindítani. Jegyvisszaváltás során a belé- időegységen alapuló számlázást ír elő azzal, hogy akár pőjegy teljes vételárát megtérítjük, de azon felül nem az 5 vagy 10, vagy 20 másodperces beszélgetésért is ke- áll módunkban kártérítést fizetnünk semmilyen indok- rekítve 30 másodperces, illetve egy percnek megfelelő kal (megváltott utazási költség, szállodafoglalás, egye- díjat kell fizetni. Továbbá az alperes üzleti ügyfelei vá- bek.) A jegyek, amennyiben a T. másképp nem rendel- laszthatják a jóval kedvezőbb másodperces alapú kezik a vásárlás helyszínén, a bejelentéstől, de maxi- számlázási egységet. 77 mum a koncert dátumától számított 30 napig válthatók Ezért az I. r. és II. r. felperes álláspontja szerint a tá- vissza. A T. minden esetben szerződésileg kötelezi a madott kikötések a fogyasztók szerződésből eredő jo- szervezőt, hogy a jegyvisszaváltás tényéről a nyilvános gosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indoko- médián keresztül tájékoztassa a jegytulajdonosokat. latlanul a másik fél hátrányára állapítják meg, és a szer- 78 Fővárosi Bíróság 15.G.40.834/2010/9. 76 Fővárosi Bíróság 15.G.40.834/2010/9. 79 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. 77 Fővárosi Bíróság 15.G.40.834/2010/9. 80 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43
Ezen felül a rendezvény elmaradásról a T. is folyamato- Az általános szerződési feltételek alkalmazását részük- san tájékoztatást nyújt a ... weboldalon. Mivel egy ren- re a II. r. alperes nemcsak ajánlja, de számukra kötele- dezvény elmaradása nem tervezhető folyamat, ezért zően elő is írja; ez azt jelenti, hogy a II. r. alperes által kérjük folyamatosan látogassa a T. weboldalát, hogy alkalmazásra ajánlott általános szerződési feltételek- minden hír időben eljuthasson Önhöz! Egyéb esetekben től az I. r., III. r., és a IV. r. alperesek nem térhetnek el. Az a T. jegyárat nem térít vissza.” általános szerződési feltételeket tartalmazó adásvételi Az alperes honlapján 2010. július 30. napján újabb tájé- szerződések 1.3.2. pontja szerint „[e]ladó a széria-ki- koztatást töltött fel, a fentihez hasonló szöveggel. A meg- vitelű gépjárműnél 4 héttel, a többletfelszereltséggel hirdetett rendezvény nem került megtartásra. 81 megrendelt gépjármű esetén legfeljebb nyolc héttel lép- A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság ál- heti túl a rögzített szállítási határidőt. Ezen határidők lapítsa meg, az alperes által alkalmazott általános szer- lejárta után a Vevőnek jogában áll – az Eladó által kitű- ződési feltétel utólagos módosításának semmisségét, zött póthatáridő eredménytelen eltelte után – a szerző- mert az a régi Ptk. 209/A. § (2) bekezdése és 209/B. § déstől jogkövetkezmény nélkül elállni.” (1) bekezdése alapján tisztességtelen, továbbá állapítsa A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság álla- meg az alperes helytállási kötelezettségét a jegyek vé- pítsa meg a szerződések 1.3.2. pontjának második mon- telárának visszatérítésére vonatkozóan a Ptk. 205/A. § datában foglalt általános szerződési feltétel tisztesség- (1)–(3) és 207. §-a alapján. telenség miatti érvénytelenségét, tiltsa el az I. r., III. r., A keresetet azzal indokolta, hogy az alperes jegyérté- és a IV. r. alperest annak alkalmazásától, a II. r. alperest kesítést végzett, saját jegyhálózatán keresztül a 2010. az alkalmazásra ajánlástól, kötelezze az alpereseket július 28. és augusztus 1-je között megrendezendő ren- arra, hogy a bíróság által meghatározott szövegű, az ér- dezvényre, mely rendezvény a későbbiekben elmaradt. vénytelenség megállapítására vonatkozó közleményt A felperes álláspontja szerint a jegy hátoldalán, illetve jelentessenek meg egy országos napilapban és az Inter- az alperes honlapján található tájékoztatás általános neten, saját honlapjukon, végül marasztalja az alpere- szerződési feltételnek minősül. Az alperes idővel a seket a kereseti illetékben. A bíróság a fenti feltétel ér- Fesztiválra értékesített jegyek hátoldalán, illetve hon- vénytelenségét megállapította. lapján szereplő tájékoztatást 2010. július 27. és 2010. 2. Egy másik ügyben az ügyész három alperessel július 30. napján tisztességtelenül megváltoztatta. A szemben indított pert. A tényállás szerint az I., II. és felperes álláspontja szerint a jegy hátoldalán is az alpe- III. r. alperes egyazon tevékenységgel foglalkozik, cég- res általános szerződési feltételei szerepeltek, melyek- csoportként ingatlanforgalmazást végez és eme tevé- kel megegyező tartalmú tájékoztatást adott ki az alpe- kenységi körön belül ingatlanforgalmazással foglalko- res saját honlapján, így a kért tájékoztatás egymást zó irodát működtet. Az alperesek irodái az alperesek erősítette, ezért azok a fogyasztó számára egyértelmű által előre meghatározott általános szerződési feltéte- jelzéssel bírtak. 82 leket tartalmazó megbízási szerződést és ahhoz kap- Az I. és II. rendű felperes keresetét a Fővárosi Tör- csolódó Melléklet az E.Cs.I. Kft.-vel kötött megbízási vényszék elutasította, indokolásában rámutatott, hogy szerződéshez szerződést alkalmaz a megbízókkal kö- a weboldalon és a jegyek hátoldalán szereplő tájékozta- tendő megbízási szerződés írásba foglalásakor. A felpe- tás nem minősül általános szerződési feltételnek. res keresetében kérte, hogy a bíróság a 2006. évi III. 3. Végül, egy környezetvédelmi ügyben összesen öt törvény 10. §-ával módosított, a Ptké. II. 5. §-a alapján felperes perelte az alperest. A felperesek arra kérték az alperessel szerződő minden félre kiterjedő hatállyal kötelezni az alperest, hogy megfelelő határidő tűzése állapítsa meg, hogy az alperes által alkalmazott megbí- mellett kezdeményezze egyes, a keresetükben ponto- zási szerződés 6. pontjának a) és b) pontjába foglalt san megjelölt forgalomszervezési és közlekedésrendé- rendelkezései, illetve a 6. pont utolsó bekezdésébe fog- szeti feladatok elvégzését a Budapest III., IV., XI. kerüle- lalt rendelkezések, mint általános szerződési feltételek ti önkormányzatoknál, valamint a Budapest Közleke- tisztességtelenek, ezért semmisek. A felperes keresetét dési Rt.-nél és a MÁV Rt.-nél. A bíróság a jelen pertársak a bíróság nem találta alaposnak. 84 keresetét is elutasította. 83 Témánk szempontjából ez az ügy azért lehet érdekes, mert itt – meglátásunk szerint – alperesi oldalon egyfaj- 3.5.3. Alperesi pertársaság a gyakorlatban ta kényszerű pertársaság keletkezett. Figyelemmel ugyanis arra, hogy mindegyik alperes ugyanazt a blan- Az elemzett jogesetek között alperesi pertársaságra is kettát használta (azaz valamennyi ügyfelükkel ugyan- találni példát. Ezekben az esetekben a jogsértést töb- azt a szerződést kötötték meg mindhárman), ahhoz, ben követik el, a felperes minden jogsértő ellen megin- hogy a feltétel érvénytelensége minden szerződő félre dítja a pert. kiterjedő hatállyal megállapítható legyen, mindhárom 1. A Zala Megyei Bíróság előtt indult ügyben az I. r., alperest perbe kell vonni. Ellenkező esetben nem bizto- III. r., és a IV. r. alperesek az általuk eladott S. márkájú sítható ugyanis, hogy a közérdekű keresetek esetén gépjárművek adásvételére létrejött szerződések meg- esszenciális elemként említett ’erga omnes’ hatály si- kötésekor általános szerződési feltételeket használnak. kerrel érvényesül. A Ptk. – kissé félreérthetően – ak- ként rendelkezik, hogy a bíróság az általános szerződé- 81 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. 82 Fővárosi Törvényszék 15.G.41.178/2011/8. 83 Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf.21.595/2007/4. 84 Fővárosi Bíróság 15.G.41.614/2006/9. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45
si feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával élőhelyének védelmét, a védett állatfaj fennmaradásá- szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja hoz szükséges természeti feltételeket az ívás időszaká- meg (…). Egy másik szerződő féllel szemben meghozott ban. E tevékenység eredményeként, a törvényben sze- ítélet alapján – véleményünk szerint – az alperes nem replő tilalom ellenére védett állatfajok egyedei nagy tagadhatja meg a perben nem álló szerződő partnere számban semmisültek meg, költőhelyük is károsodott. felé a teljesítést sikerrel, ennek megfelelően az anyagi A jogellenes magatartás és a károsodás bekövetkezése jogerő pozitív hatása nem érvényesülhet. között fennálló okozati kapcsolat meglétét pedig a szakértők megállapították. A felperes arra is rámuta- 3.5.4. Beavatkozás a közérdekű perekben tott, hogy az alperes a veszélyes üzemi felelősség alól kimenteni magát nem tudta. Olyan helyreállíthatatlan Beavatkozásra a közérdekű perekben – bár nem túl körülmény ugyanis, ami a vízszintcsökkentésnek az gyakran – de van példa. A vizsgálat során összesen adott időszakban való elvégzését indokolta, nem me- 2 olyan ügyet azonosítottunk, amelyben a felperes ol- rült fel, és ilyenre az alperes sem hivatkozott. 85 dalán harmadik személy a perbe beavatkozott. A be- A perben a beavatkozó a felperes pernyertességét kí- avatkozó minden esetben nem önálló beavatkozóként vánta előmozdítani. Ennek megfelelően kérte az alperes lépett fel, önkéntesen, nem a felek perbehívására. Mi- marasztalását. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a kö- előtt azonban a releváns esetek elemzésébe fognánk, vetelést mind jogalapjában, mind pedig összegszerűsé- fontos megjegyezni, hogy a közérdekű perindításra fel- gében megalapozottnak tartja. A felperes által felho- jogosított személyek – ha a per már folyamatban van – zott indokok mellett arra is utalt, hogy az alperes valós nem a Pp. 51. § (1) bekezdése szerinti beavatkozóként, ok nélkül jelentette be a Felügyelőséghez a vízleenge- hanem pertársként csatlakozhatnak a felpereshez. Ezt déssel kapcsolatos szándékát. A célja ugyanis nem más a Pp. 64. § (3) bekezdése lehetővé teszi (perbelépés a volt, mint az, hogy a jogszerűen halászati jogot gyakor- pertárs jogán). ló egyesületet onnét elűzze. Ezt támasztja alá, hogy az- 1. Az első említésre méltó, környezetvédelmi ügyben a óta sem végzett olyan munkát, mint amit a bejelentés felperes ügyész – módosított – keresetében kérte, hogy a okául korábban megjelölt. bíróság kötelezze az alperest 41 820 000 Ft kártérítés és A bíróság helyt adva a felperes érveinek a felperes kö- annak 2010. április 22. napjától számított törvényes vetelését teljes egészében megítélte. 86 mértékű késedelmi kamatának az állam javára történő 2. A Győri Ítélőtábla által jogerősen eldöntött ügyben megfizetésére. A keresetét az alábbiakra alapította: a beavatkozó szintén a felperes érdekeit kívánta előmoz- Mindenekelőtt utalt rá, hogy az ügyész keresetindítá- dítani. A felperes ügyész érvelése szerint tisztességte- si kompetenciájába az állam természetvédelmi érdeke- lennek minősül a támadott ingatlanközvetítésre irá- inek megsértése tartozik. Ebben a körben pedig a kere- nyuló szerződés számos pontja, így például az, amely setindítás joga a természetvédelmi törvény 60. § (2) szerint ha az adásvételi szerződés a megbízó vagy a bekezdése alapján a 81. § (2) bekezdésében meghatáro- vevő hibájából hiúsulna meg, a megbízást teljesítettnek zott valamennyi kárelem tekintetében fennáll. Ehhez kell tekinteni. A beavatkozó korábban az alperesi tár- képest az alperest a természetvédelmi törvény 81. § (1) saság jogelődjével szerződő fél volt. A beavatkozó ki- bekezdése szerint kártérítési felelősség terhelte. Az ál- emelte, hogy az alperes által kötött szerződések fo- tala üzemeltett víztározó vizének a békák szaporodási gyasztói szerződések, amelyek általános szerződési fel- időszakában történő leengedésével a természet védel- tételnek minősülnek. Az egyes kereseti kérelmeket mére vonatkozó jogszabályokat sértette meg. Az alpe- vizsgálva a törvényszék a felperes álláspontját minden- resi magatartás jogellenessége abban jelentkezett, ben osztotta. A másodfokon eljáró ítélőtábla a törvény- hogy nem biztosította a vadon élő szervezetek, a békák szék ítéletét részben megváltoztatta. 87 85 Zala Megyei Bíróság 6.P.21.719/2010/33. 86 Zala Megyei Bíróság 6.P.21.719/2010/33. 87 Győri Ítélőtábla Pf.V.20.211/2014/5/I. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 3 2016 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45
Search
Read the Text Version
- 1 - 15
Pages:
