Tóth Judit: Hogyan készül a bírósági tolmács?

FÓRUM HOGYAN KÉSZÜL A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS? TÓTH JUDIT egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Tolmácsolás a bíróságon. Szerk: Horváth Ildikó, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2017. 158. Nincs kész recept, csak a kétértelmű kérdésre kétféle Márta írásából értesülhettünk (2017), de itt lett volna a válasz: sok éven át képzik a jogi szövegekben jártasságot lehetőség, hogy megtudjuk: vajon használják-e az EULITA szerző tolmácsokat, azaz gyorstalpaló tanfolyamon biz- keretében elfogadott fordítási útmutatót vagy a külön- 1 tosan nem; másfelől a tolmács meglehetősen nehezen böző nyelvű szószedeteket? Vagy arról, hogy mi a véle- tud felkészülni egy-egy bírósági tárgyalási eseményre, ménye a 2010-ben a büntetőeljárásban a fordításhoz, mert nem kap hozzá megfelelő írásos anyagot, forgató- tolmácsoláshoz való jogot kibontó uniós irányelvről a 2 könyvet, szóbeli eligazítást, keresetlevelet, nem beszél- leendő tolmácsoknak. Hiszen az erős hivatkozási alap gethet a szereplőkkel. Ezért röviden csak azt jelenthetjük lehetne, ha munkájukat, a szükséges felkészülési igénye- ki, hogy a bírósági tolmácsok (fel)készítése kézműves és ket nem akarják kellő komolysággal hazánkban figye- kevéssé nagyipari módszerekkel érhető el. Ez a kép bon- lembe venni, miként erre a nemzetközi szakmai szerve- 3 takozik ki a recenzens számára. zet összefoglalójában is rámutatnak. Ilyen utalást nem A kötet két részben bontja ki a témát: az elsőben a bí- találtam a kötetben, pedig jelezték a dolgozatírók, hogy rósági tolmácsolás általános szakmai és etikai kérdéseit többféle szakmai háttéranyagot ismernek és használnak. tárgyalja a szerkesztő, aki egyben az ELTE BTK Fordító- A nemzetközileg kidolgozott szabványok lehetnének a és Tolmácsképző tanszékén oktat, valamint Németh Gab- kapaszkodók Magyarországon is, hogy a jogi szövegek riella, aki a kiadványt és a tolmács- és fordítóképzést is tolmácsolása szakmaként kapjon elismerést, ugyanis az támogató OFFI Zrt. vezetője. E minőségében elsősorban informális fordítás, amit barátoknak, családtagoknak a bírósági tolmácsolási munka etikai dilemmáit foglalja valaki megcsinál, az híján van a minőségi és a kompeten- össze. A kötet második felében pedig öt esettanulmányt ciák szerinti követelményeknek, valamint a szakmai olvashatunk, hogy e különös rész által megérthessük, etikai szabályzat szerinti magatartásnak. A jogi tolmá- milyen a tolmács és fordító nézőpontja egy büntetőjogi, csolás végfelhasználója kétféle csoportba sorolható: (a) munkaügyi, családjogi, menekültügyi és polgári peres az idegen nyelvi szolgáltató olyan emberekkel ért szót eljárásban. Az esetelemzők számot adnak az egyetemi és kommunikál, akik nem kellően jártasak ebben, miköz- képzésről is, a kiválasztott szakdolgozatok segítségével. ben jogi ügyben járnak el. A jogi környezetben megszó- Kiváló ötlet, ami akkor lett volna még sikeresebben meg- lalónak biztosítani kell a minősített jogi tolmácsok hasz- valósítható, ha a szerkesztő egy valóban teljesen kívül- nálatát annak érdekében, hogy elkerüljék az eljárások álló személy, aki kemény kézzel kiveszi a tartalmi és késedelmét és a kommunikációs hibákat; (b) olyan em- irodalmi ismétléseket, ugyanakkor rábírja a szerzőket, berek, akik nem kommunikálnak kellőképpen az adott hogy a nemzetközi kitekintést, összehasonlítást erősít- jogi környezetben használt idegen nyelven, de a jogi ügy sék fel. Ugyanis a magyarra és a magyarról fordítás szak- megoldása érdekében ez szükséges. Ők csak akkor fér- mai nehézségeinél nem valamilyen hungarikumról van hetnek hozzá a tisztességes eljáráshoz, ha a kellően jó szó. A jogi szövegek tolmácsolása, fordítása világszerte, minőségű jogi tolmácsolási szolgáltatásokat intézmé- sőt az EU-ban különösen sok gazdasági, emberi jogi, nyesen biztosítják számukra (Katschinka 2017). Ez a szakmai és intézményi figyelmet kap. Például jó lett vol- kiindulópont, és a kötet írásai is igazodnak egy közös na a dolgozatokból megtudni, hogy az EULITA olyan szerkezethez, miszerint áttekintik az eljárásban a feleket nemzetközi nonprofit szervezet, amelyben a jogi tolmá- csok, fordítók szakmai és etikai kérdésekről nem csak rendszeresen vitatkoznak, de olyan segédanyagokat is készítenek, amelyek a képzésben és a jogi szövegek át- 1 Vadamecum for users of legal transaltions; Útmutató jogi fordítások ültetésében egyaránt hasznosíthatók. Sajnos a teljes jogú felhasználói számára http://eulita.eu/wp/wp-content/uploads/ files/QUALETRA-Vademecum_HU.pdf tagsági feltételeknek megfelelő magyar tagja nincs az 2 Directive 2010/64/EU of the European Parliament and the Council of antwerpeni székhelyű szervezetnek, csak a társult tagok 20 October 2010 on the right to interpretation and translation in közt tevékenykedik az OFFI (feltehetőleg a tolmácsok criminal proceedings hiteles listájának hiánya miatt), valamint egy tolmácsnő 3 Legal Interpreting and Translation in the EU: Justice, Freedom and Security through Language http://eulita.eu/wp/relevant- (Kovács Tímea). Erről a szervezetről Farkasné Puklus documents/ / 44 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 44 2018.06.11. 9:07:16

FÓRUM és szövegalkotási stratégiájukat, a partnerek célját, ér- – kerüli, hogy felhívja magára a figyelmet, mert köz- zelmi kötődését, a tolmácsolási eseményt, annak szer- vetítő és nem eljárási szereplő; kezetét, az etikai dilemmákat, valamint utalnak a hasz- – szakértő a nyelvi (és kulturális) közvetítésben, és nált nyelvi segédeszközökre, a terminológiai gyűjtemé- ennek megfelelően, kiegyensúlyozottan, felelősen, nyekre, mindezt a tolmácsolás elméleti szakirodalmára integritását és az adatokat megőrizve tevékenykedik. és saját tapasztalataikra támaszkodva. Németh Gabriella rámutat, hogy az igazságügybe vetett Horváth Ildikó kiemelte a tisztességes tárgyaláshoz társadalmi bizalom érdekében be kell tartani a szakmai való jog (amely a fair eljáráshoz való jogon belül helyez- és etikai követelményeket a bíróságon is tevékenykedő kedik el) és a nyelvi jogok jelentőségét, bár érdekes lett tolmácsoknak. Ám az etikai elvárások ellenőrzése, szank- volna továbbgondolni: milyen a kapcsolat az uniós pol- cionálása és a bírósági eljárásban is közreműködő tol- gárok mozgási szabadsága, a diszkrimináció tilalma és mácsok, fordítók minőségbiztosítása, felelősségi rend- a kisebbségek identitáshoz való joga között, amely egy- szere és a fogyasztóvédelem nagyban függ attól, hogy szerre jelenik meg a bírósági tolmács munkájában. Ma- milyen a hitelességet szavatoló tolmácsrendszer. Ma még gyarország ugyanis részese a Regionális vagy Kisebbsé- nincs eskütételen alapuló és a bekerülési feltételek meg- 4 gi Nyelvek Kartájának (1992) , de ez a kötetben egyálta- létét tanúsító hatósági nyilvántartás, amely a döntően lán nem kap külön figyelmet, noha a tolmácsok, fordítók közszolgálati modellnek felel meg, de nincs a piaci tol- felkészítését és jogi nyelvi ismereteit még jobban próbá- mács- és fordítói szolgáltatási modellnek eleget tevő ka- ra teszi a kisebbségi nyelvi kommunikáció, hiszen lehet- marai felvételi és minőség-ellenőrzési szisztéma sem. Az 7 nek regionális, dialektusban jelentkező eltérések a stan- ásatag szabály a fordítás állami és (informális) piaci dardizált (európai) nyelvekhez képest. A kisebbségi keverékét tartja fenn, de nincs például megfelelő etikai, jogvédelem is érzékelte, hogy nincs megfelelően kikép- panaszkezelési eljárás vagy felelősségbiztosítás az ilyen zett ilyen nyelvi szakember az igazságszolgáltatásban, szerződéses feladatok ellátását vállalókkal szemben. Ki- mert nincs ilyen tolmácsolásra igény – ami ha lenne, ak- dolgozott az OFFI természetesen számos minőségi kö- kor vajon lenne egyből kisebbségi nyelvet értő bírósági vetelményt, de azok csak az általa alkalmazott, illetve 5 tolmács? A bírósági tolmácsolásban annak valamennyi vele szerződésben állókra vonatkoznak. Így egy tolmács 6 formája (szinkron , konszekutív, fülbe súgásos, blattolós) elleni panaszt is maga az OFFI bírálja el, nem pedig az alkalmazandó, miként ezt az esettanulmányok megerő- OFFI felügyeletét (alapító tulajdonosként) ellátó igazság- sítik, illetve jelzik, hogy alig fordul elő a két vagy ennél ügyi tárca. A mai rendszer tehát torzó, hiába az erőfeszí- több tolmács egyidejű munkavégzése, azaz a tolmácsolás tés az önkéntesen betartható Etikai Kódex megalkotá- iránya gyakran változik az egyetlen tolmács számára a sára, a mentori programra, a tanácsadást végző Minősí- több szereplő közti kommunikációban. tő Testület felállítására, ha hiányzik a fedezet a közbiza- Az írás összefoglalja a bírósági tolmácsolás jellemzőit lomhoz és a mögötte álló pártatlansághoz, összeférhe- és alapelveit, amelyből megfogalmazható, melyek a jó tetlenséghez és szakszerűséghez. Végre koherens mo- tolmács sajátosságai: dellt kellene kialakítani a jogi szabályozás segítségével. – tisztában van a szerepével, miszerint a jogi követ- Az állami fordításügy és a hatósági tolmácsolás régóta kezmények az általa tolmácsoltak alapján dőlnek el; vár erre, figyelemmel a nemzetközi megoldásokra. Azaz – nem élezi, hanem tompítja, feloldja és kezeli a sze- a mai megoldás megtartásával, a hiteles fordítás közfel- replők érdekkülönbségéből eredő konfliktusokat; adatát továbbra is állami cég látná el, de a jogi környezet – képes egyidejűleg akár több irányba figyelni, mert rendezése mellett. A másik lehetőség egy szakmai ka- egyszerre többen is beszélnek, de neki az eljárásban mara létrehozása, ha a kamarákra vonatkozó szabályo- releváns nyilatkozatot, beszédet kell tolmácsolnia; zás a szolgáltatást igénybe vevők, megrendelők érdeke- – megoldja a gyors tempó- és nyelvváltásokat, eltérő it, jogi igényeit kellően érvényesíteni tudja. A harmadik nyelvi regiszterek közti ugrálást a beszélők megszó- lehetőség, a két megoldás kiegészítéseként, hogy bizo- lalásai, kulturális és szituációs háttere alapján; nyos fordítási és tolmácsolási feladatokat visszainteg- – semlegesen és torzításmentesen adja vissza a cél- ráljanak a központi közigazgatásba (Kisfaludy 2011). nyelven az elhangzottakat, támaszkodva helyzetfel- Már az első, Jakab Enikő tollából származó esettanul- ismerő képességére és szakmai, valamint életbeli mány bemutatja az összes tipikus gondot, amely a bírósá- tapasztalataira; gi eljárásban a tolmácsokra nehezedik. Nevezetesen, hogy – nem élhetnek azzal a jogukkal, amelyet a perjog biz- tosít számukra, ha egyszer szakértői pozícióban 8 vannak. Azaz nem kapnak lehetőséget, hogy előze- tesen átnézzék a per, a tárgyalás anyagait a bírósági 4 Kihirdette az 1999. évi XL. törvény. A Kartában foglalt egyes nyelv- használati jogokat a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén, majd 2008-ban a roma/beás nyelvre terjesztette ki Magyar- ország. 5 A Magyar Köztársaság kormányának ötödik jelentése az Európa Ta- 7 24/1986.(VI.26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról. nács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája megerősí- 8 A fordító és a szakértő helyzete összevethető, mert mindkettő saját tésével vállalt kötelezettségeinek a végrehajtásáról. 2011. december, laborjában, munkakörnyezetében, kellő felkészülési idővel készíti el Budapest, 120. a szakmai anyagot, azaz egy szakmai szöveg fordítását vagy szakvé- 6 A bíróságokon a kihangosított szinkron még felbukkan, de a valódi, leményét. Ehhez képest a tolmács a helyszínen végzi a munkáját, és az tolmácsfülkében teljesített tolmácsolás a hazai gyakorlatban csak a előzetes felkészülés részlegességével vagy még azzal sem rendelke- tankönyvekben szerepel. zik, így eleve hibás a szabályozásnak ez az elgondolása. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 45 MJNy_2018_1.indd 45 2018.06.11. 9:07:17

FÓRUM dossziéban, a történeti és a jogi tényállás megisme- és programok helyszíni használatához a sürgetett mun- rése és kellő közvetítése, terminológiai átadása ér- kafelület, környezet biztosításával. dekében (a hűtlen kezelés és az ezzel okozott kár- Benkőházi Szilvia és Szabó Orsolya egy spicces társaság igény ügyének bemutatásával erre kiváló példát garázdaságát tárgyaló büntetőeljárást követett nyomon. hozott fel); A francia és az angol nyelv alapos ismeretén kívül, pszi- – nem tehet fel a tolmács önállóan kérdéseket, a bírói chológiai képességüket is hasznosítani kellett, bár be- szerepfelfogás, pervezetés keretein belül tud csak számolójuk szerint a bíró a verbális és nonverbális kom- tisztázó (visszakérdező, megerősítő) szóbeli reagá- munikáció irányítására, a tagolt beszédre és a világos lásokat kérni és kapni; megfogalmazásra egyáltalán nem állt készen. Előzetes – egyszerre többen beszélnek, nincs tolmácsfülke, felkészülés hiányában komoly nehézséget okozott, hogy megfelelő hangosítás vagy akusztikai feltétel a fi- még a legfontosabb törvénykönyvek sincsenek lektorál- gyelmes, követhető és hibamentes munkához; tan, hitelesen lefordítva. Ezért az eljárási és anyagi jogi – rosszak az egyéb munkafeltételek, mert nincs a tol- finomságokat fejből kellett a tolmácsnak prezentálnia. mács számára megfelelően kijelölt, a munkájához Vajon mit hozna fel mentségére az igazságügyi tárca, szükséges körülmény biztosítva (szék, írófelület, net- miért nem gondoskodik arról, hogy a bíróságokon a pol- kapcsolat, számítógép, világítás, légcsere, és teljesen gári, a büntető, a közigazgatási, adózási szabályok, a főbb vagy részben hiányzik a szereplőkkel való vizuális európai nyelveken, autentikus fordításban rendelkezés- és auditív kontaktus megteremtésére alkalmas kör- re álljanak? Ha már néhány fontos kódex minőségi for- nyezet). dítása elkészült, akkor ezt hol és hogyan teszik közzé? Röviden úgy foglalható össze, hogy a bíróságot terve- Hogyan lehet ezt helyben elérhetővé tenni? Senkinek sem zők, a bírák, a pénzügyi és logisztikai potentátok, vala- jutott eszébe ezt igényelni? Hol maradnak a főbb eljárá- mint a perjogi szabályozás előkészítői még mindig nem si protokollok, ügymenetek legalább vázlatos rajzai, for- vették észre, hogy szükség van tolmácsokra a tisztessé- dításai egy bírósági ügyiratból? Ez ugyanolyan talány, ges eljárásban. Ad hoc megoldásokat, egyszeri ötleteket mint ahogy a tolmácsnak, hogy nem a Csemegi-kódexből, követnek, mert úgyis kivételes a magyarul nem tudó hanem a szovjet jogból származik a garázdaság megfo- ügyfél, és hátha nem fájdul meg a dereka a tolmácsnak, galmazása. De miért maradt velünk még újabb három tud sötétben is jegyzetelni, hangzavarban figyelni órá- évtizede a garázdaság vétsége, azaz a kirívóan közös- kon át. A Jakab Enikő által feldolgozott ügy tanulsága, ségellenes magatartás? A régi közjogunk ismerte a bot- hogy a nyelvi és kulturális közvetítés a felek közt meg- rányos részegséget, a megbotránkoztató verekedést, de nehezül, ha a tolmács az éppen alkalmazott és az ügyfél egy kihalt éjszakai utcán egy jármű tükrének lecsavará- által (némileg) ismert jogrendszerben használt jogi fo- sa és egy szóváltás miért kelt a közösségben riadalmat galmak nagyban eltérnek egymástól – ahogyan a (va- és válik súlyosan közösségellenessé? Nem-szovjet vád- gyon)kezelésről szóló ügy bemutatásából láthatjuk. lottként az amerikai és francia fiatal nem értette ponto- Tóth Gabriella is nagy alapossággal mutatta be az általa san a vádat, de mindenkinek intő példát szolgáltatott az követett polgári perben a szótárak, szószedetek, sőt szak- eset az élethosszig tartó (nyelv)tanulás fontosságáról – a irodalmi források alapján a jogintézmények célnyelvi és (nyelvi) esélyegyenlőség érdekében is. forrásnyelvi eltérését. Ahogyan mindenki, ő is a Lamm A menedéket kérelmező közigazgatási határozatot Vanda szerkesztette jogi lexikonra, valamint Beleznay felülvizsgáló bírósági eljárásában Müller Ákos rácsodál- Kinga, Csörgő Zoltán, Szabari Krisztina, Tamás Dóra és kozott, hogy a tolmácsnak több különböző nyelvválto- 9 Horváth Ildikó elméleti írásaira mint alapvetésre támasz- zattal kellett találkoznia. Ezek csoportosítására több kodott. A terminológiai adatbázisok ezt a háttérmunkát modell született, és Csörgő Zoltánt idézve, a Löffler-féle rövidíthetik le, akárcsak a többi fordítói segédeszköz, hi- nyelvi valóság szisztémáját alkalmazva használta a szen a tolmács legfőbb gondja a tárgyaláson a beszédfor- nyelvváltozatok (lektusok) megkülönböztetését: dulatok és események előre megjósolhatatlansága. Ez a – idiolektusok (egyénre jellemző nyelvhasználat); „bármi megtörténhet” érzés olyan szorongást idéz elő, – szociolektusok (társadalmi változatok), így idetar- amit még a komoly, emberi és szakmai, nyelvi rutinnal tozik a szaknyelv, szleng, az elkülönülésre törekvők rendelkezők sem tudnak leküzdeni, legfeljebb csak tom- nyelve (tolvajnyelv, rendőri zsargon), mert közös pítani. Ezért is lenne a bírósági eljárásokat vezénylők, bennük, hogy valamilyen információt eltitkol a töb- szervezők kötelessége a megfelelő munkakörnyezet és az biek elől. A jogi szaknyelv is ilyen, alig érthető a kí- előzetes felkészülés biztosítása a tolmács(ok) számára. vülállók számára és ha zsargont használnak, azzal Például egy terminológiai adatbázis tud arra válaszolni, sok információt elzárnak a laikusoktól; hogy tartalmilag és hangalak szempontjából miben kü- – az areális/regionális nyelvváltozatok földrajzi egy- lönbözik a felbontás a felmondástól, a határozat a végzés- ségenként eltérhetnek (dialektusok, nemzeti szten- től – mégpedig lehetőséget adva az említett segédeszközök derdek, kisebbségi nyelvek); – szituolektusok (az adott helyzetre jellemző interak- ciós nyelvhasználati mintázatok a beszélő célja, kö- zege és a szöveghez való viszonya alapján); – funkciolektusok (a nyelvhasználat funkciója szerin- 9 A szerzők és a hivatkozott művek csak csekély mértékben térnek el az ti változat, a köznyelvtől az irodalmi vagy publicisz- egyes dolgozatok irodalomjegyzékében, ezért az írás végén egy ösz- szesített forráslistát adunk meg. tikai nyelvig); / 46 | MAGYAR JOGI NYELV 2018 1 MJNy_2018_1.indd 46 2018.06.11. 9:07:17

FÓRUM – mediolektusok (a kommunikációs közeg alapján meg- rendszere közti közlekedést meggyorsítva. Esetleg ezt különböztethető változat a beszélt, az írott vagy ép- maga a bíró és a jogi képviselők is használhatnák, hogy pen az elektronikus médiában használt digilektusok); egy megállapodást, egyezséget, megoldást jobban lehes- – és nem mellőzhető a nemek és életkorok szerinti sen magyarázni, előkészíteni a megfelelő (jogi, igazga- nyelvváltozat sem. tási, pénzügyi) szokásokra utalva. A francia nyelven tolmácsolónak egyszerre kellett le- A kötet – követve az OFFI más, hasonló kiadványainak fordítani, közvetíteni, értelmezni a tárgyaláson elhang- sorát – nagy haszonnal forgatható a leendő jogászok, tol- zottakat a vádlott számára, míg az általa mondottakat mácsok és fordítók számára, és e pályákon régebben dol- mintegy megszűrni, a jogi rendszerbe illeszkedősen gozók is rádöbbenhetnek: a hályogkovács módszer egy- továbbítani. Ugyanis az ENSZ több dokumentumának szer-másszor segíthet, de nem intézményesülhet. A bíró- egyidejű alkalmazására van szükség (pl. Emberi Jogok sági és tágabban a jogi eljárások tolmácsa, fordítója több Egyetemes Nyilatkozata, ENSZ Alapokmánya, Polgári és szakterületen szerez tudást és rutint, magabiztosan mo- Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Mene- zog eltérő jogi, szociális, értékrendek és nyelvi rendszerek kültek Jogállásáról szóló Egyezménye), nem csak az eu- között. Ezt a mozgást – ahogy a turistáknál és menekül- rópai emberi jogi szabályokra (különösen az Emberi teknél az államhatárok, vámhatárok, pénzügyi, jogi rezsi- Jogok Európai Egyezményére és az EU releváns, mene- mek és a kulturális tilalomfák – állandóan nehezítik, de a külőkre vonatkozó irányelveire), amelyek szóhasznála- bíróság nem kapott arra hatalmat, hogy ezt a közvetítést ta és absztrakciós szintje eltér a bíróság előtt álló ember akadálypályává, megalázó munkává vagy a tisztességes konkrét történetétől. Ráadásul, hatalmas az informáci- eljáráshoz való jog karikatúrájává változtassa. ós aszimmetria a felek között, amit maga a tolmács nem, csak a bíró tud – ha akar – ellensúlyozni megfelelő ma- gyarázattal, visszakérdezéssel, megerősítő kommuni- IRODALOM kációval. Mindez logikai, nyelvi, kulturális és társadalmi közvetítő aktív szerepét igényli, nem pedig passzív ma- Csörgő, Z. 2013: Kihez és mihez legyen lojális a bírósági gatartást az egyébként feltűnést nem kereső tolmácsok- tolmács? Fordítástudomány 15. évf. 2. szám. 51−71. tól. Ezért jó választás egy elefántcsontparti menekült Farkasné Puklus, M. 2016: Bírósági tolmácsolás – alap- ügyének elemzése révén bemutatni ezt a nehéz és szép elvek és elvárások. Fordítástudomány 18. évf. 2. szám. hivatást. 40−52. Kádas-Kemler Beáta a szülői felügyelet gyakorlásának Farkasné Puklus, M. 2017: EULITA konferencia Bécsben: igen felzaklató, érzelmileg is nehezen uralható rendjét a jogi tolmácsolás és fordítás sokrétűsége. Magyar Jogi mutatja be a bírósági tolmács szemszögéből. Újabb bizo- Nyelv, 1. évf. 1. szám. 37–40. nyítékot adott arra, hogy az emberek nemzetközi ván- Horváth, I. 2013. Bírósági tolmácsolás. Budapest: ELTE dorlása növekedésével a bírósági ügyfelek közt is emel- Eötvös Kiadó. kedik a magyarul nem beszélő, tolmácsolást, fordítást Katschinka, Liese 2017: DIS 20228 – An ISO Standard on igénylők köre. A vegyes házasságok gyakorisága a kü- Legal Interpreting (Vienna, 31 March 2017, EULITA lönböző személyes joggal rendelkező házastársak bon- conference) tóperét és többes állampolgárságú gyermekek elhelye- Kisfaludy Z. 2011: A magyar állami fordításügy aktuális zési ügyét hozza a bírák elé, és akár a mediátorok bevo- kérdései. Közjogi Szemle. 4. évf. 3. szám. 52–58. násának elterjedését is magával hozhatja. Ez a nyelvi Klaudy, K. 2013: Bevezetés a fordítás elméletébe. Buda- hitelességen kívül a sokféle értelmi megnyilvánulások, pest: Scholastica. nyelvi regiszterek közti eligazodást (pl. intim vagy éppen Lamm, V. – Peschka, V. (szerk.) 2000: Jogi lexikon. Buda- obszcén közlések, indulatos vagy vulgáris kijelentések, pest: KJK-KERSZÖV, Jogi és Üzleti Kiadó. szidalmak közvetítését) igényli a tolmácstól. Milyen jó Szabari, K. 2002: Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás lenne, ha a tárgyalóteremben az EUR-Lex, az Európai elméletébe és gyakorlatába. Budapest, Scholastica. Igazságügyi Portál, netán az IM terminológiai adatbázi- Tamás, D. M. 2017: Bevezetés a jogi terminológiába a ter- sa egy kattintással böngészhető lenne, a felek eltérő jog- minológus szemüvegén át. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. / MAGYAR JOGI NYELV | 2018 1 47 MJNy_2018_1.indd 47 2018.06.11. 9:07:17