Szalai Ákos: Társult perek: nyitott kérdések és joggazdaságtani elemzés

4. ZÁRSZÓ azon helyzet célszerű rendezését szolgálja, amikor a megfelelően teljesítő vállalkozótól a kifizetést a teljesí- A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy tése megtörténtének vitatására hivatkozással tagadják a jövőbeni szabályozásban az igényt érvényesítő nem meg, és így indít keresetet, ugyanakkor nehezíti a élvezheti a kiemelt ügyek soronkívüliségéből eredő jogérvényesítését a nem szerződés szerű teljesítés mi- előnyöket, ugyanakkor az új perrendtartás valamennyi att a vállalkozói díjat visszatartó megrendelő oldalán. peres eljárás gyorsabbá tételét tűzi ki célul. Nem fűz a Ehhez képest az új szabályozás a felek eljárási jogait ki- hatályba lépő jogszabály előzetes végrehajthatóságot a egyensúlyozottan állapítja meg. marasztaló határozathoz, illetve az ideiglenes intézke- E cikkben megfogalmazott vélemény nincs tekintet- dés elrendelésének speciális szabályaiból eredő elő- tel a peren kívüli eljárási szakra; az elterelés hatásának nyöket sem élvezheti a kérelmező. A jelenlegi különle- mérlegelése nélkül veszi számba a vonatkozó szabályo- ges eljárási rend arra alapozva tartalmaz szabályozást, zás rendelkezéseit. Ugyanakkor ez az elterelő hatás el- hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményével érhető bármely, a keresetindítást megelőzően beszer- a perben eldöntendő jog- és ténykérdések bizonyítása zett szakértői véleményre hivatkozással a jövőben is, olyannyira megalapozottnak tekinthető, hogy a felpe- az a felek között megegyezési alapként szolgálhat. res mielőbbi kifizetésének biztosítása az elsődleges Amennyiben pedig a peresítés jórészt annak hatására 41 42 cél . Ez azonban feltételezi a szakértői vélemény kellő marad el , hogy a perjogi szabályok a felek által előre megalapozottságát, amelynek a feltételei azonban – a tudottan is a kérelmezőnek kedveznek, úgy ez az ered- fent írtak szerint – nem biztosítottak, továbbá nem szá- mény más eszközökkel érendő el; a felek megegyezése mol a szakértő vélemény kiegészítésének, esetleges ilyen tényezők nyomására az eljárásjogi szabályozás megváltoztatásának a szükségességével. A szabályozás nem kívánt hatásának minősül. 41 Barta (2016) i. m. 35. 42 Uo. 37. TÁRSULT PEREK: NYITOTT KÉRDÉSEK ÉS JOGGAZDASÁGTANI ELEMZÉS SZALAI ÁKOS egyetemi docens (PPKE JÁK), tudományos munkatárs (MTA TK Jogtudományi Intézet)* A kollektív keresetek általában két cél szolgálnak. hogy a csoportot egységesen lehessen kezelni.) A köz- Egyrészt egyszerűsítik az egyébként párhuzamosan érdekből indított perek, a máshol bemutatott termino- 2 futó hasonló peres ügyek lezárását, másrészt segítik az lógia szerint, intézményi kollektív keresetnek számí- igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, hiszen lebon- tanak, vagyis csak felhatalmazott szervezet indíthatja, tanak olyan (nem jogi, hanem gazdasági, szociológiai) abban nemcsak a jogszerűtlenség megállapítása, ha- akadályokat, amelyek miatt bizonyos perek el sem in- nem konkrét jogorvoslat is kérhető, de anyagi jogerő- dulnának. Az ilyen perek lényege, hogy a sok hasonló hatása csak a csoport tagjaira terjed ki. (Ennyiben esetet összevonják, és – szemben a pertársasággal – egyébként eltér a Polgári Törvénykönyv 6:105. és azokban a különböző érintettek, felperesek „egy han- 6:106. §-ában szereplő közérdekű kereset fogalmától, 1 gon szólnak” , az ítélet pedig az együtt kezelt csoport amely nemcsak a csoport tagjai, hanem minden érintett minden tagja számára ítélt dolgot jelent. számára ítélt dolgot teremt – igaz, azt csak megállapí- A magyar Pp.-be két ilyen eljárási forma került, „Kol- tás érdekében –, pontosabban: a szerződés részévé váló lektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek” cím tisztességtelen általános szerződési feltétel érvényte- alatt: a közérdekből indított perek és a társult per. lenségének megállapítása érdekében – lehet indítani. (Eközben, természetesen, megmaradt a perek egyesíté- Aszerint az ügy véglegesen nem zárul le, a kártérítési sének lehetősége is, amely azonban nem biztosítja, igények külön perek tárgya kell, hogy legyen.) A társult per ezzel szemben egy egyéni kollektív kereset, amely- nek az indítására elvileg bárki jogosult – természete- * A tanulmány a K-105559. nyilvántartási számú OTKA kutatás kereté- sen, ha a kereset megfelel a törvény elvárásainak. ben készült. A tanulmány korábbi változataihoz fűzött kritikai megjegy- A következő oldalakon három fontos kérdéssel foglal- zései miatt a szerző köszönettel tartozik Horváth E. Írisznek. e-mail: sza- kozom – három olyan kérdéssel, amelyek meghatároz- [email protected] 1 Harsági Viktória: Kollektív igényérvényesítés. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás ko­ difikációjára. Budapest, HVG-ORAC, 2016. (továbbiakban: Harsági 2 Szalai Ákos: Kollektív keresetek a kontinensen – joggazdasági elem- [2016a]) 751. zés. Magyar jog, 63., 2016/4. 217–225. (továbbiakban: Szalai [2016]) / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_3 belív.indd 22 2017.11.03. 9:01:01

zák, hogy a most a polgári perrendtartásba került meg- 1. A TÁRSULT PER JELENTÉSE oldás a gyakorlatban mennyiben lesz alkalmazható, milyen akadályokba fog ütközni. Ezek: A társult per két legfontosabb hatása az, hogy az ab- (i) a jogi korlátok, ban részt vevő felpereseket egységesen kezeli a jog, (ii) a kollektív cselekvés problémájának feloldása – egymástól eltérő lépéseket nem tehetnek, illetve az, mindenekelőtt a jogi és a szociológiai lezárás hogy a per a számukra – de jogilag csak a csoporttagok (res iudicata) kérdése, és számára – ítélt dolgot eredményez. Ebben a pontban (iii) a képviseleti vagy – a joggazdaságtan terminoló- ezt a két hatást, illetve az ezeket megteremtő jogintéz- giája szerint – az ügynökprobléma. ményeket tekintem át. 3 A második és a harmadik kérdést ugyan máshol be- mutattam, de érdemes röviden összefoglalni itt a lénye- güket. A kollektív cselekvés problémája a potyázás: egy 1.1. EGYHANGÚSÁG – KÉPVISELET PROBLÉMA nagyobb csoport érdekében nem mindig éri meg pert indítani, hiszen ha a per sikeres, akkor a csoport tagjai Mint a bevezetőben láttuk, a kollektív keresetek lé- attól függetlenül élvezhetik a siker következményeit, nyege, hogy azokban a különböző érintettek nem kü- hogy esetleg nem vett rész abban – míg vesztes ügy ese- lön-külön jelennek meg felperesként, hanem őket egy tében az viseli a költséget, aki a pert elindítja. egységes csoport tagjainak tekintjük, és nevükben egy Az ügynökprobléma pedig abból ered, hogy a repre- kiemelt szereplő, az ún. reprezentatív felperes és a cso- zentatív csoporttag lépéseit tekinti a bíróság az összes port – kötelezően alkalmazandó – jogi képviselője jár el tag együttes lépésének. Neki azonban lehetnek olyan [589. §, 590. § (1) bek.]. egyéni érdekei, amelyek eltérnek a csoport többi tagjá- Korlátlan képviseleti jog. A képviseleti jog nemcsak nak (a tagok többségének, átlagának) céljaitól. Adott azt jelenti, hogy a képviselők a tagok helyett egyben te- esetben kifejezetten ellentétesek is lehetnek azokkal. Az szik meg a nyilatkozatokat, hanem azt is, hogy akkor is irodalom alapvetően három fontos eszközt azonosít az eljárhatnak, ha – az előbb említett ügynökprobléma mi- ilyen problémák kezelésére: a kivonulást, a tiltakozást és att – a reprezentatív csoporttag döntései hátrányosak a a külső ellenőrzést. A kivonulás lényege, hogy azok a ta- csoporttagok (vagy azok egy része) számára. A képvi- gok, akik felismerik, hogy a reprezentatív tagok, a szer- seleti jog a perben gyakorlatilag korlátlan, mivel vezet, illetve a jogi képviselő döntései sértik az ő érdekei- 1. a reprezentatív csoporttag „nyilatkozatainak, per- ket, elhagyhatják a csoportot – vagy eleve nem csatla- beli cselekményeinek érvényességét és hatályos- koznak ahhoz. A tiltakozás esetén nem az a válasz, hogy ságát” a csoporttagok és a reprezentatív felperes kivonják magukat az ítélet hatálya alól, hanem az, hogy szerződésben kifelé érvényesen nem korlátozhat- megpróbálják rábírni a közösség nevében fellépő sze- ják [598. § (1) bek.]; replőt döntései megváltoztatására. A külső ellenőrzés 2. minden más olyan korlát, amellyel a reprezentatív pedig tipikusan a bíróságot jelenti, amennyiben az ilyen, csoporttagot a képviselettel felruházó ún. társulá- a többieket képviselő személy döntéseit felügyeli, és ha si szerződésben a felek megpróbálnák utóbbi lépé- úgy véli, hogy azokat nem a csoport, hanem a saját egyé- seit a csoporttagok érdekeihez kötni, az adott per- ni érdekei motiválják, akkor azokat figyelmen kívül ben figyelmen kívül marad, hiszen az 586. § (4) be- hagyja; adott esetben kezdeményezi a közösség nevében kezdése értelmében a bíróságnak nem feladata el- fellépő személyének megváltoztatását stb. lenőrizni, hogy a reprezentatív felperes a társult Az írás először a társult per definícióját igyekszik meg- perlési szerződésnek megfelelően jár-e el a perben. adni, azokat az elemeket emeli ki a magyar szabályozás- Vagyis amennyiben a reprezentatív felperes döntési ból, amelyek megváltoztatása, elhagyása esetén nem be- körét a csoporttagok a vele (és egymással) kötött szer- szélhetnénk kollektív keresetről. Ebben a pontban tár- ződésben (például a törvény által megkövetelt társult gyalom a kollektív cselekvés problémára, illetve az ügy- perlési szerződésben) ki is kötnének, a bíróság az adott nökproblémára adott alapvető válaszokat. (Utóbbi ese- perben a korlátozást figyelmen kívül fogja hagyni. tén annak hiányát.) A második fejezetben azok a jogi fel- Amennyiben a reprezentatív csoporttag szembekerül a tételek szerepelnek, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, csoport (vagy azon belül egy kisebbség) akaratával, ak- hogy ilyen per indulhasson. A harmadik fejezet a kollek- kor vele szemben csak szerződésszegés címén egy má- tív keresetek kapcsán mindig létfontosságú kérdéssel, a sodlagos – szerződésszegés miatt indított – perben le- csoport kialakulásával, az oda való be- és az onnan tör- het eljárni, de az az alapperbeli döntést nem írhatja fe- ténő kilépés lehetőségével foglalkozik – már csak azért lül. Akkor sem, ha az alapper a reprezentatív felperes és is, mert ez mind a kollektív cselekvési, mind az ügynök- az alperes közötti egyezséggel zárult – feltéve, hogy az probléma szempontjából kulcsfontosságú. A negyedik perbeli egyezség volt. 4 fejezet pedig a magyar szabályozás sajátos elemével, a Egyezségek. Ez utóbbi pont különösen fontos lehet perek elindításához megkövetelt társult perlési szerző- (gyakorlati problémákat okozhat) az egyezések esetén. déssel, és annak alapvető szabályaival foglalkozik. A bíróság az egyezség tartalmát sem veti össze azzal, Szalai Ákos: Kollektív keresetek joggazdaságtana. Iustum Aequum 3 4 A peren kívüli egyezség jogi helyzete első látásra meglehetősen bi- Salutare X. 2014/1.163–181. (továbbiakban: Szalai IAS), Szalai Ákos: zonytalan – ezért ez a képviselettel kapcsolatos szabályozás mind a két Kollektív keresetek szabályozási kérdései – joggazdaságtani elemzés. döntéshozót (az alperest és a reprezentatív felperest is) arra ösztönzi, Magyar Jog, 61 2014/12. 706–712. (továbbiakban: Szalai MJ) hogy inkább perbeli egyezséget kössenek. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_3 belív.indd 23 2017.11.03. 9:01:01

hogy a felperes csoport milyen feltételekkel tette lehe- bírósági kontroll elérhetetlenné válik a magyar társult tővé a reprezentatív felperesnek az egyezségkötést. perek esetén. E mögött az indoklás értelmében azt a (Ennek meghatározása egyébként a társult perlési célt kell látnunk, hogy így akarta megóvni a jogalkotó a szerződés kötelező pontja, és mint ilyen a bíróság előtt rendszert attól a konfliktustól, amelybe a bíróság ak- ismert.) Az egyezség a reprezentatív felperes egyéb kor kerülne, ha úgy kellene pártatlannak lennie a felpe- döntéseihez képest különösen fontos kérdés: ez az a res és az alperes közötti mérlegelésben, hogy eközben a döntés, amely – természetesen – a legközvetlenebb ha- felperes oldalán fellépő fél egyes döntéseit joga lenne tást gyakorolja az ügy kimenetelére, egyben ez az a felülbírálni. döntés, amely kapcsán a legkevésbé ismerheti fel egy- Ugyanakkor a szerződés feltételeinek betartását a egy csoporttag, ha a képviselő a saját érdekeit a csoport per bírósága már nem ellenőrzi, vagyis nem kíséri fi- érdekei elé helyezte. Tipikus technikái az ilyen csak az gyelemmel azt, hogy a reprezentatív felperes betartja-e „ügynök” érdekében álló egyezségekre azok, amikor a szerződést. Ez a feladat idegen lenne a per bíróságá- ‒ az alperes átvállalja a perköltséget, illetve a repre- nak szokásos szerepétől, vitás helyzetekben pedig a zentatív felperes egyéb költségeit (ennek címén fi- társult per kereteit szétfeszítené a felperesek és repre- zet egy viszonylag magas összeget a képviselőnek); zentatív felperes közötti szerződéses jogvita eldöntése. ez ráadásul első ránézésre nagyon kedvező is a cso- Az sem elhanyagolható szempont, hogy a reprezentatív porttagok számára, hiszen, ha nincs ilyen címen felperes pervitele helyessége feletti őrködés az alperes- külön összeg az egyezségben, akkor az ilyen költsé- ben a bíróság elfogultságának látszatát is kelthetné, il- get a tagoknak maguknak kellene összeadni; letve a bíróságot esetleg arra kényszerítené, hogy a per ‒ a jogi képviselő vállalja, hogy a csoporton kívüli érdemét illetően álláspontját idő előtt feltárja. A per bí- érintettek ügyében is fel fog lépni az alperessel rósága ezért nem gyakorolhat kontrollt a reprezentatív szemben; felperes pervitele felett, sem a társult perlési szerződés ‒ nem pénzbeli kompenzációban állapodnak meg – betartatása céljából, sem célszerűségi vagy egyéb szak- például az alperes kuponokat ad a felpereseknek, mai szempontból. 6 amelyek értékét nehéz felbecsülni; Külföldi példák. Az egyhangúságból fakadó ügynök- ‒ vagy egyszerűen „baráti megegyezést” köt, amely- konfliktusok bírósági kezelése nem lehetetlen – talá- ben alacsony összegben állapodnak meg – a repre- lunk is erre példát más országokban. Az Egyesült Álla- zentatív csoporttag ezzel csökkentheti a saját erő- mokban például ismerünk olyan ügyeket, amelyekben a feszítését (nem harcol a magasabb összegért), és bíróság megtagadta a csoport képviselőjétől (a magyar egyben biztosíthatja a maga sikerét (hiszen általá- terminológia szerint a reprezentatív felperestől) azt a ban már maga az igény elfogadása, és egy kisebb jogot, hogy utasíthassa a jogi képviselőt. Olyan ítéletet összegű kifizetés is az ő sikerének tűnik). 5 is ismerünk, amely szerint, mivel a jogi képviselő nem a A képviseleti probléma tárgyalásakor nem feledkez- „reprezentatív felperes”, hanem a csoport egészének hetünk el arról, hogy a magyar jogrendszer a képviselet képviseletében jár el, éppen ezért utóbbi utasítási, fel- problémájától csak a bíróságokat kívánja megóvni. mondási joga roppant korlátozott. Gyakorlatilag bírói Amint a per véget ér, amikor a döntés értelmében pél- ellenjegyzéshez kötött. 7 dául kártérítés-fizetésre kellene sort keríteni, akkor a Sőt míg a magyar rendszerben a perbeli egyezségeket felperesek már nem közösen lépnek fel, az alperes nem nem vizsgálhatja a bíróság, az egyezségek felülvizs- egységes csoportként számolhat velük, hanem egyesé- gálata, „engedélyezése” sok más jogrendszerben kife- vel kell a kifizetéseket teljesíteni – nincs lehetőség arra, jezetten kötelessége is a bíróságnak. A legismertebb 8 hogy közös számlára fizessen, amelyről (más országok- ilyen megoldás a holland WCAM-rendszer , amelyben ban szokásos módon) a képviselő, reprezentatív felpe- pert nem is lehet indítani, hanem kifejezetten csak már res osztaná szét a pénzt. Ennek az 590. § (2) bekezdésé- megkötött egyezségek bírósági jóváhagyását lehet csak ben szereplő szabálynak az okaként az Indoklás a „visz- kérni. De például az Európai Bizottság 2013/396/EU szaélési lehetőségek” csökkentésével érvel. Ez ugyanis számú az uniós jog által biztosított jogok megsértése te­ – adott esetben – valóban az ügynökprobléma egyik kintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre megjelenési formáját hozhatja magával. irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok Indokok az ellenőrzés hiánya mellett. Ezen szabályo- közös elveiről szóló ajánlása (továbbiakban EU Ajánlás) zás értelmében a magyar jogban gyakorlatilag sui gene­ 28. pontja is a bíróságok feladatává teszi a megállapo- ris és nem a felek akaratából jön létre a képviseleti jog dások tartalmi vizsgálatát. – hasonlóan ahhoz, ahogyan a társasági jogban sem a Vagyis más – a magyarhoz hasonló, európai, konti- társaság alapítói döntenek arról, hogy milyen döntési nentális jogcsaládhoz tartozó – jogrendszerek is felis- jogokat adnak át a társasági vezető tisztségviselőinek, merik, hogy a csoporttagok védelme az ilyen perekben hanem azt a törvény definiálja. A társasági jogban akkor is elengedhetetlen, ha első ránézésre a bíróság azonban speciális eljárásokon keresztül a képviseleti semlegességét veszélyezteti. jog kifelé is érvényes módon korlátozható, itt azonban erre nincs lehetőség. Ezzel a jogpolitikai döntéssel az ügynökprobléma egyik legfontosabb kezelési módja a 6 Indoklás az 586. §-hoz 7 A joggyakorlatot bemutatja: John C. Coffee Jr.: Class Action Accoun- tability: Reconciling Exit, Voice, and Loyalty in Representative Litiga- tion. Columbia Law Review 100, (2000) 406–416. 5 Szalai IAS i. m. 179. 8 Lásd Szalai (2016) i. m. 223. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_3 belív.indd 24 2017.11.03. 9:01:01

1.2. RES IUDICATA – KOLLEKTÍV CSELEKVÉSI heti a „várjuk ki, hogy mit hoz az ítélet, ne vállaljuk a PROBLÉMA perköltséget, a kockázatot” stratégiát. Perköltségek. A res iudicata hatás ilyen jogi korlátozá- A társult perekben hozott ítéletek anyagi jogerőha- sa ösztönzi a perindítást, csökkenti az igazságszolgál- tással csak azokra nézve rendelkeznek, akik a csoport tatáshoz való hozzáférés akadályait. De az ilyen korlá- tagjai: vagy már a keresetindításkor azok voltak, vagy a tok ereje erősen függ a perköltségek finanszírozásától. csoporttagság változtatására rendelkezésre álló időn És erről a Pp. nem rendelkezik. Pontosabban csak any- belül (és a meghatározott eljárásokon keresztül) abba nyit mond ki, hogy alapesetben a reprezentatív felpe- beléptek, és az ún. összekapcsolást, vagyis azt, hogy a rest kell kötelezni, illetve jogosítani [590. § (3) bek.]. Ez csoporthoz tartoznak, bizonyítani tudják [591. § (3) azonban nyilvánvalóan csak a kiinduló helyzet: alig va- bek.]. Nincs anyagi jogerőhatás a csoporton túl. Sőt nyi- laki fogja felvállalni a perindítást, ha ezt a kockázatot tott csoport sincs; vagyis olyan, amelyben csak a cso- neki kell viselnie. Az esetek többségében a reprezenta- porttagság feltételeit rögzítenék, és az ítélethez a ké- tív felperes meg fogja osztani a kockázatot másokkal. A sőbbiekben mások is „csatlakozhatnának”. (Ilyen meg- legnyilvánvalóbb megoldás, hogy a képviselt csoport- oldás lenne az, ha egy tömeges károkozás károsultjai- tagokkal osztja azt meg – például a társulási perhez nak az ítélet – például egy képlet alapján – meghatáro- egyébként is kötelező szerződésben. De elképzelhető az zott kompenzációt írna elő; és ezt azok is kérhetnék, is, hogy (különösen nagyobb ügyek esetében) kialakul- akiknek a kára a per időpontjában még nem is létezett, nak piaci finanszírozási formák is, amikor a csoportta- vagy nem volt bizonyítható.) 9 gokat nem terheli perköltség – közvetlenül legalábbis. Klubjószág­teremtés: a perindítást ösztönző hatás. A megoldás lényege, hogy fellép egy olyan finanszírozó, 10 Mint máshol megmutattam , ez a magyar jogban meg- amely pervesztés esetére átvállalja a perköltséget – jelenő zárt jelleg az, amit a közgazdaságtan klubjó- cserébe természetesen azért, hogy pernyerés esetén az szág-jellegnek nevez. Ez segíti elő elsősorban a perek egyébként viselendő várható költségeket meghaladó 12 indítását, lévén kizárja, hogy a perben, a csoportban összegre lesz jogosult. (Ezen mechanizmusok elérhe- szerepet nem vállaló, a per érdekében áldozatot nem tetlensége, kockázatos volta még inkább ösztönzi a rep- vállaló, „potyázó” érintettek részesülhessenek az ítélet rezentatív felperest arra, hogy a pert egyezséggel zár- előnyeiből. Amennyiben a csoporton kívül maradók ké- ják le, ne várják meg az ítéletet – különösen olyan sőbb pert indítanak az alperes ellen, akkor abban nem egyezséggel, amelyben az alperes vállalja az ő költségei hivatkozhatnak arra, hogy az ügyük már eldöntetett. megtérítését.) A társult perek elterjedését minden or- Nem jogi res iudicata hatás. Látni kell azonban, hogy a szágban – így természetesen várhatóan hazánkban is – csoport lezárásával a perrendtartás csak jogi értelem- nagyban befolyásolja az ilyen kockázatmegosztási, fi- ben zárja ki azt, hogy a csoporton kívüliek – hozzájáru- nanszírozási formák megjelenése. (Érdemes kiemelni, lás nélkül – részesülhessenek a per előnyeiből. Ugyan- hogy míg a Pp. a kérdést nem rendezi, addig például az akkor ettől még kialakulhatnak a „szociológiai res iudi- EU Ajánlás 15–16. bekezdése foglalkozik a megenged- 11 cata” mechanizmusai. Ilyen lehet az, ha a bíróságok a hető perköltség-finanszírozási formák kérdésével.) következő perekben nehezen térnek el az előző dönté- sektől – még ha jogilag nem is kötöttek hozzá. Erősíthe- ti ezt az, ha az eredeti csoportban részt nem vevő érin- 2. A TÁRSULT PEREK FELTÉTELEI tettek például ugyanazt a jogi képviselőt bízzák meg – ő értelemszerűen hasonló perstratégiát fog követni, sőt Annak természetesen, hogy valami kollektív kereset- az előző ítéletet ismerve, kifejezetten arra hivatkozva ként kerüljön bíróságra, megvannak a jogi feltételei. fog fellépni. (Az előbb látott gyakori egyezségbeli kikö- Ebben a pontban ezeket tekintem át. Ilyen feltétel a té- tés, vagyis, hogy az adott jogi képviselő megpróbálja a mák köre, az igények homogenitása, a csoport létszá- csoporton kívülieket is megszervezni, épp ezt szolgál- ma, a képviselet megfelelő formája. Mielőtt azonban ja – és az alperes általában nem véletlenül támogatja a hozzáfognánk, érdemes azonban átgondolni, hogy képviselőt ebben.) amennyiben a jog nem teszi lehetővé valamely ügy tár- Másik oldalról ezen okok (és a perköltségek elkerülé- sult (vagy közérdekből indított) perként induljon el, ak- se, vagy az ítélet – szemében – kedvező volta) miatt az kor milyen megoldásokkal érhetik el a csoporttagok a alperes is várhatóan sokszor hajlik majd arra, hogy a fenti két fontos hatást, vagyis az egyhangúságot és a csoporton kívüli tagok számára is „érvényesnek tekint- zárt klubjószág jelleget (res iudicata hatást). Ilyenkor se” a döntést: az újonnan fellépő érintettek számára marad az engedményezés. eleve az ítéletnek megfelelő egyezséget ajánljon. Ezek a nem jogi res iudicata hatást teremtő gyakorlati mecha- nizmusok viszont erősíthetik a potenciális csoportta- 2.1. ALTERNATÍV TECHNIKA: ENGEDMÉNYEZÉS gok, az érintettek között potyázási hajlamot, ösztönöz- Amikor a feltételek nem teljesülnek, és szeretnének egységesen fellépni, egy hangon szólni, akkor megtehe- tik, hogy a csoport tagjainak igényeit a „reprezentatív 9 A kollektív keresete irodalmában ez a probléma, mint a későbbi káro- sultak kezelésének kérdése jelenik meg. Ez merült fel például a Ortiz v. Fibreboard Corp (119 S. Ct. 2295 [1999]) ügyben. Lásd Szalai IAS i. m. 179. 10 Szalai IAS i. m. 167–171. 11 Szalai IAS i. m. 168. 12 Ilyen finanszírozási formákról lásd Szalai MJ i. m. 710. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_3 belív.indd 25 2017.11.03. 9:01:02

csoporttagra” engedményezik, és azokért ő perel. a kereseteket jórészt nem fogyasztói szerződés Vagyis ekkor is el lehet érni a kvázi-kollektív keresetek megszegésére, hanem termékfelelősségre hivat- előnyeit. Ennek azonban a tranzakciós költségei – az kozna, engedményezés tető alá hozása stb. – lényegesen maga- ‒ hátrányos megkülönböztetés miatti perek, ha azok sabbak, mint a törvénybe foglalt két kollektív kereset nem sértenek munkaszerződést – például egy okta- költségei. Vagyis bár elméletileg ezekben az esetekben tási program, egy intézmény (iskola, egészségügyi is indulhatnak kollektív perek, de a magasabb költsé- intézmény stb.) felvételi politikája ellen indulnának, gek miatt szinte biztos lesznek olyanok, akik ezzel az ‒ a befektetési csalások, értékpapírcsalások elleni alternatívával nem élnek – vagyis maradnak az egyéni perek, kereseteknél; esetleg azok problémái miatt a perek el is ‒ a társasági jogi keretek között induló kisebbségvé- maradnak. delmi esetek, ‒ azon versenyjogi esetek (például kartelljogi ese- tek), amit nem fogyasztókkal kötött (fogyasztói), 2.2. TÉMÁK hanem más vállalkozásokkal kötött szerződéseket érintenek. A magyar törvény egyik fontos ismérve az, hogy a pe- Implicit kizárás. Érdemes kiemelni, hogy az ügykör rek lehetséges tárgyát viszonylag szűk körben határoz- korlátozására sok országban implicit megoldásokat (is) za meg. A 583. § (2) bekezdése szerint társult per csak alkalmaznak – ezek azonban a magyar gyakorlatban három témában indítható: (i) fogyasztói szerződésből hiányoznak. Az ilyen implicit korlátok általában abból eredő követelés érvényesítése céljából, (ii) munkaügyi származnak, hogy a jogrendszer nem teszi lehetővé perben, vagy (iii) előre nem látható környezetterhelés – vagy nagyon megnehezíti – az ügyek végső lezárását: által közvetlenül okozott egészségkárosodás, vagy va- kollektív keresetek során csak a felelősség megállapítá- gyoni kárigények esetén. Ez az esetkör átfedésben van sáig lehet eljutni, a kártérítési igényeket külön perek- 13 a közérdekű perek témáival. Épp ezért a törvény az ben, vagy megállapodásokban – már a felelősség isme- 578. § (3)–(4) bekezdésében rendezi, hogy a közérdekű retében – kell kezelni. Ilyen megoldást találunk Fran- 15 kereset nem felsőbbrendű – már csak azért sem lehet, ciaországban, vagy Olaszországban. De Gerhard Wag- hiszen annak hatálya alól is ki lehet lépni. A közérdekű ner értelmezése szerint az angol representative action perben hozott ítéletéről a reprezentatív felperes ugyan- rendszerében sem lehetséges (gyakorlatilag) a kártérí- 16 úgy nyilatkozhat, mint bármelyik más – társult perben tési ügyek kezelése. A magyar rendszer azonban a felperesi csoport tagjaiként – részt nem vevő érintett. végső lezárás igényével született. Ezt a nyilatkozatot a reprezentatív felperes a társult perben teszi meg – vagyis az összes csoporttagra érvé- nyes. A reprezentatív felperes kérheti (de például az al- 2.3. HOMOGENITÁS peres már nem) azt is, hogy a társult pert a közérdekű per jogerős befejezéséig függesszék fel. Természetesen, minden jogrendszerben fontos felté- Kimaradó esetkör. Bár más országokban is ismerünk tele az ilyen perek elindításának az, hogy a csoportta- arra példákat, hogy az egyéni kollektív keresetek ügy- gok igénye valóban kollektív, „azonos” legyen. Különbö- 14 körét explicit formában korlátozza a jogrendszer , és ző jogrendszerek különböző tesztek alapján, többé ezzel az adott jogrendszerben meglevő alternatívák vagy kevésbé a bíróság diszkrecionális döntésére bíz- (mint láttuk a magyarban ilyen az engedményezés) felé zák ennek megítélését. tereli a potenciális felpereseket, de a magyar korláto- Az 585. § (1) bekezdés [különösen annak c)–f) pontja] zás mindenképpen túl szigorúnak (bár nem szokatlan- szerint a magyar jog akkor tekint egy csoportot homo- nak) tűnik. Több olyan híres „társult per” is sorolható, génnek, ha három feltétel teljesül: (i) a csoport tagjai- amely a magyar jog szerint nem indulhatna el. Például nak olyan jogát érinti, amely tartalmában azonos vala- nem indulhatnának el a magyar jog szerint: mennyi felperes vonatkozásában (reprezentatív jog), ‒ az azbesztperek (az építőiparban használt azbeszt (ii) az azt megalapozó tények azonosak (reprezentatív miatti a lakók későbbi egészségkárosodása miatt), tények) [585. § (1) bek. d) pont] és (iii) a célszerű az a dohánygyárak, gyógyszergyárak elleni (gyógy- esetet társult perként lefolytatni. Utóbbi, a célszerűség szerek káros hatásai – esetleg nem is a közvetlen alatt az 585. § 1. bekezdés f) pontja alapján azt érthet- fogyasztók, hanem a leszármazottaikra gyakorolt jük, hogy a reprezentatív jog, a reprezentatív tények és káros hatások miatt indított) perek, mert ezekben az – előző pontban látott – összekapcsolás kérdésében való döntés idő-, illetve munkaigénye nem „olyan jelen- tős […], melyre tekintettel a társult per hatékonysági előnyei feltehetően elenyésznének”. 13 A közérdekből indított pereknél ilyen tételes lista nincs, ott az 571. § A magyar jog tehát mind az első két pont kapcsán, más törvényekre bízza, hogy mely esetekben hatalmaznak fel valamilyen szervezetet ilyen kereset indításával. mind a célszerűség kérdésében a bírósági gyakorlattól 14 Ilyen például az olasz fogyasztóvédelmi rendszer. Erről lásd: Elisa- várja a pontos definíció, teszt kidolgozását. Egyértelmű betta Silvestri: Class Actions in Italy: Great Expectations, Big Disap- pointment. In: Viktória Harsági – C. H. Van Rhee (eds.): Multi­Party Red­ ress Mechanisms in Europe: Squeaking Mice? Cambridge–Antwerp–Port- land: Intersentia, 2014., Eleonora Rajneri – Cristina Poncibò: Italy 15 Szalai [2016] i. m. 221., 223. (Country report – British Institute of International and Comparative 16 Gerhard Wagner: Collective Redress – Categories of Loss and Legis- Law http://www.collectiveredress.org/collective-redress/) lative Options. Law Quarterly Review, 127 (2011) 73–74. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_3 belív.indd 26 2017.11.03. 9:01:02

ez a célszerűségnél: a gyakorlat dönt majd arról, hogy ha ezeket a pereket valamiképpen „centralizálja” a jog- mikor „jelentős” az idő- és munkaigény. A reprezentatív szabály: egy adott bírósághoz (vagy legalább olyan bí- jogok és tények azonosságánál pedig maga az Indoklás rósági szinthez) telepíti, ahol ez az ellenállás várhatóan is jelzi, hogy a fogalmat a gyakorlatban pontosítani kell kisebb lesz, ahol az ilyen perekkel kapcsolatos szakér- 20 majd – szét kell majd választani az ügy központi és nem telem koncentrálható. (Tegyük hozzá: ha ez megtör- központi, a fontosabb és az apróbb kérdéseit. ténik, vagy megtörtént volna, akkor sok olyan elemet, Ez viszont nem zárja ki, hogy a per központi kérdése mindenekelőtt a bíróság ellenőrzési funkcióját is a szempontjából nem létfontosságú kérdésekben az azo- rendszerben lehetett volna hagyni, amely most – talán nosság ne legyen teljes, másképpen, a társult per felpe- – épp azért került ki, hogy a bíróságok idegenkedését reseinek igénye tekintetében apróbb, az ügy lényegét csökkentse ezen új performától.) nem érintő kivételek, mint pl. összegszerű eltérések a Homogenitásvizsgálat és a végleges lezárás közötti marasztalásban, fennmaradhatnak. 17 kapcsolat. A magyar joggyakorlatban a homogenitás A bíróság diszkrecionális jogköre: standardok és tételes feltétele, más jogrendszerekhez képest, várhatóan szi- szabályok. A magyar jogrendszerben tehát ezen fogal- gorúbb lesz. Ez egyenesen következik abból, hogy a ma- mak („azonosság”, „célszerűség”) pontos jelentését a gyar társult perek a végleges lezárást tűzik ki célul, 21 joggyakorlat fogja kialakítani. Joggazdaságtani érte- nem egyszerűen csak megállapítással záródó perek. lemben ez ún. standard jellegű – és nem tételes – szabá- Mit értsünk ilyen szigorú homogenitásteszten? Jól is- 22 lyozás. Ez más országokban is így van: a homogenitás- mert példa erre a nemzetközi irodalomban például, vizsgálat során mindig jelentős mozgásteret, diszkre- hogy a dohánygyárak elleni kártérítési perben egysé- 18 cionális döntési kört hagynak a bíróságoknak. Azért ges csoportnak lehet-e tekinteni az aktív és a passzív alakul ez így, mert a kérdés szinte állatorvosi lóként dohányosokat. Egy megállapító perben – ahol például a mutatja mindazokat a jegyeket, amikor érdemes (haté- dohányzás káros egészségügyi hatásainak (az okozati kony) standardokkal és nem tételes szabályokkal ren- összefüggésnek) a megállapítása a tét, ott vélhetően dezni egy kérést. 19 nyugodtan lehetnének egy csoport. Ha már a konkrét A standardok ugyan bizonytalanságot okoznak – ke- kártérítési összeg is kérdés, akkor több érv szól amel- vésbé megismerhetőek, az egyes bíróságok gyakorlatai lett, hogy nem. Mivel a magyar rendszer az utóbbit vár- között könnyen kialakulhatnak eltérések –, de ezek te- ja el a társult perektől, így vélhetően nehezebb lesz bi- remtenek alkalmat arra, hogy olyan szempontokat is zonyítani a reprezentatív jog és a reprezentatív tények esetileg mérlegeljen a bíróság, amelyeket egy általános „azonosságát”. szabályban megfogalmazni csak nagyon nehezen lehet- Homogenitásvizsgálat és bírósági konfliktuskezelés kö­ ne. Természetesen, idővel a jogbizonytalanság a stan- zötti összefüggés. Az „egységesség”, „egyhangúság” kap- dardok esetén is csökkenhet: kialakulnak kazuisztikus csán az előző fejezetben látott dilemma, vagyis, hogy a megoldások, vagy éppen adott esetben viszonylag pon- bíróság foglalkozik-e (milyen esetekben) a reprezentatív tosan előre jelezhető kimenetelt adó tesztek. Bármi- felperes és a csoporttagok közötti konfliktussal, szoro- lyen jól előre is jelezhetőek, pontosak is ezek a tesztek, san összefügg azzal, hogy a homogenitásnak mennyire mivel nem tételes szabályokban, törvényekben szere- szigorú a tesztje. A szigorúbb homogenitásvizsgálat pelnek, így lényegesen rugalmasabbak, könnyebben ugyanis (implicit módon) az ilyen csoporton belüli változtathatóak, amennyiben az élet azt megköveteli. konfliktusok esélyét csökkenti. A nemzetközi összeha- (Ilyen változás oka lehet például az, ha a technológia, a sonlítások alapján megfogalmazható a (durva) összefüg- 23 bizonyítási lehetőségek változása miatt változik az, gés : ha egy jogrendszerben szigorúbbak a homogeni- hogy mekkora költséggel jár a társult per és az alterna- tásvizsgálat kritériumai, nehezebb egy ügyet kollektív tív megoldások működtetése, vagyis az, hogy mikor keresetként elindítani, ott kisebb a belső konfliktus esé- „célszerű” ezt a performát előnyben részesíteni.) lye. Ahol a bíróságok felvállalják ezen konfliktusok keze- Ugyanakkor, mivel a standardokkal a döntés egyér- lését, ott általában könnyebben engedélyezik a perindí- telműen a bíróságok kezébe csúszik, így ezzel egy olyan tást – és könnyebb kézzel hagyják a későbbi konfliktu- elem, olyan veszély is beépül a rendszerbe, mely miatt éppen az optimális alá csökkenthet az ilyen perek szá- ma. Lehet ugyanis, hogy a társult perek menedzselésé- 20 Ez szerepelt a Szakértői Javaslatban. Harsági Viktória: Társult per- ben kevesebb ismerettel rendelkező bíróságok igen szi- lés. In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új pol­ gorú feltételekhez kötik majd azt, hogy adott esetet az gári perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVG-ORAC, 2016. (további- akban: Harsági [2016b]) 768. azonosság és a célszerűség alapján is megfelelőnek mi- 21 Amikre a közérdekű pereknél maga a törvény is lehetőséget ad: ott a nősítsenek. Ezért lehet, hogy nem lett volna hátrányos, 574. § (3) bekezdése szerint lehetőség van nem teljes lezárást adó, hanem csak (például egy szerződési passzus tisztességtelenségét, vagy egy káro- kozó magatartás felróhatóságát) megállapító döntéssel záródó perre, azt kimondó ítéletre. A konkrét érintettek, sértettek jogorvoslatáról egyéni 17 Indoklás az 590. §-hoz. perekben születne döntés – már a megállapító ítéletből kiindulva. 18 Például az Egyesült Államokban az 1990-es, 2000-es években fontos 22 Az egyik leggyakrabban hivatkozott eset a Castano v. American To- fordulatként értelmezik, hogy a bíróságok a korábbinál tartózkodób- bacco Co. (84 F.3d 734, 743 [5th Cir. 1996]) ügy, amelyben a bíróság ki- bakká váltak: a közös kérdés kifejezést elkezdték szűkebben értelmezni. mondta, hogy a dohánygyártók elleni perben a láncdohányosok és az al- (Lásd Szalai MJ i. m. 711.) kalmi dohányosok igénye nem azonos. Lásd például: Guido Calabresi: Louis Kaplow: Rules versus Standards: An Economic Analysis. Duke 19 Class actions in the U.S. experience: the legal perspective. In. J. G. Back- Law Journal 42 (1992) 557–629., Barbara Luppi – Francesco Parisi: Rules haus – A. Cassone – G. B. Ramello (eds.): The Law and Economics of Class versus Standards. In: Francesco Parisi (ed.): Production Of Legal Rules. Actions in Europe. Cheltham: Edward Elgar, 2012, 19. Cheltenham: Edward Elgar, 2011. 43–53. 23 Szalai [2016] i. m. alapján. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_3 belív.indd 27 2017.11.03. 9:01:02

sok kezelését a bírságokra. Ha egy rendszerből – mint a útján kvázi társultper induljon. Ha – például a létszám- magyar – hiányzik ez a bírósági konfliktuskezelés (vagy korláttal – a kisebb csoportokat elzárjuk a társult per- csak gyenge), ott a konfliktusok kezelésére elsősorban a től, akkor e felé és a pertársaságként indított perek felé kemény homogenitásvizsgálat marad. tereljük őket. (Sőt bizonyos esetekben kötelező is lesz úgy fellépniük.) Márpedig az engedményezés lényege- sen nagyobb terhet ró a csoporttagokra (akadályozhat- 2.4. CSOPORTNAGYSÁG ja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést), a per- társaság pedig emellett lényegesen nagyobb terhet ró a Az 583. § (1) bekezdése értelmében társult per csak bíróságokra is – hiszen ott az egyes felperesek önállóan akkor indítható, ha legalább tízfős (homogén) a csoport. járnak el, nem kezelhetőek egységesen. A szabályozás egyértelműnek tűnik, bár gyakorlati problémaként merülhet fel, hogy mi történik akkor, ha a csoport létszáma a per során csökken ezen létszám alá. 2.5. EGYÉB FELTÉTELEK: KÉPVISELŐ SZEMÉLYE Joggazdaságtani szempontból azonban érdekes prob- lémát vet fel: miért szükséges ez a korlát? Nem minden A per akkor indítható el, (i) ha van egy meghatározott jogrendszer ismeri ugyanis. (Az amerikai class action csoporttag (reprezentatív felperes), aki a csoportot vagy az olasz kollektív keresetek esetében sincs ilyen egyedül eljárva képviseli, (ii) ha megnevezik a helyette- korlát.) Két érvet lehet ugyanis mellette felhozni, de a ma- sét is, aki a reprezentatív felperes halála, jogutódlása gyar esetben mindkettő erősen vitathatónak tűnik. Az vagy jogutód nélküli megszűnése esetén azonnal a he- egyik az, hogy ezzel akarjuk megóvni a jogrendszert az lyébe lép [584. § (1) bek. b) pont], és (iii) ha van jogi ilyen társult perek elszaporodásától és az ezekből fakadó képviselő [582. § (2) bek.]. problémákból. A másik érv általában az, hogy a csoport- A perköltségek csökkentése: az egyhangúság biztosítá­ szervezési kötelezettség biztosítja azt, hogy az eljáró sa. A reprezentatív felperes megnevezése első látásra képviselők valóban az érintettek érdekét képviseljék – a nyilvánvalóan a perköltségek csökkentését szolgálja: a csoport létszáma implicit módon bizonyítja, hogy való- bíróság tudhatja, hogy ki az, aki a csoport nevében el- ban áll a reprezentatív felperes mögött egy valós csoport. jár. A helyettes pedig az ügy zökkenőmentes (minél Joggazdaságtani (ir)racionalitás: perköltségek csök­ könnyebb) folytatását szolgálja a reprezentatív felpe- kentése? A perek elszaporodása, az ezzel járó konfliktu- res kiesése esetén. sok és költségek kezelhetetlenül nagyra növése első- Az ügynökprobléma csökkentése: jogi képviselet. Mint az sorban azokban az országokban fontos, ahol a bíróság előző fejezetben láttuk, a képviselő és a képviselt közötti jelentős szerepet játszik a csoporton belüli, illetve az konfliktus vizsgálatától, kezelésétől a magyar rendszer ügynökproblémából fakadó konfliktusok kezelésében. elzárja a bíróságot. A kötelező jogi képviselet szolgálhat- A nem homogén igények menedzselése ugyanis való- ja ezt a célt is (természetesen a bírósági munka egysze- ban jelentős problémát jelenthet. A magyar jogrendszer rűsítése mellett): a jogi képviselő fölötti kamarai kont- viszont ezt a feladatot nem terheli az eljáró bíróságok- roll miatt a csoport érdekeivel ellentétes magánérdekű ra. Éppen ezért a társult perek sem jelentenek annyival döntései kockázatosabbak. Van ugyanis még egy szerve- több problémát, mint ezen „konfliktusmenedzselést” is zet, amely felléphet vele szemben, amennyiben a helyze- 25 elváró országokban. A bíróságokat sem kell a perek tével visszaél. Ez egyben a reprezentatív csoporttag ilyen korlátozásával megvédeni tőlük. döntései fölötti kontrollt is jelent – hiszen a jogi képvi- Joggazdaságtani (ir)racionalitás: ügynökprobléma kor­ selőnek a csoport és nem csak a reprezentatív csoport- látozása? Ha van egy jól megragadható, megszervezett tag érdekében kell majd eljárnia. csoport a reprezentatív felperes, az „ügynök” mögött, akkor nagyobb az esély arra, hogy ez a csoport valami- képpen ellenőrizni is fogja annak lépéseit. Ugyanakkor 3. BELÉPÉS, KILÉPÉS ez az „ellenőrzés érv” csak akkor igazán fontos, ha egy ítélet nemcsak az adott csoport számára zárja le az Mint a bevezetőben említettem, az ügynökprobléma ügyet, hanem miden érintett számára res iudicatát egyik legegyszerűbb kezelési módja, ha lehetővé tesz- eredményez. Nem véletlenül ilyen szabályokat más or- szük azon érintettek számára a csoport elhagyását, szágokban tipikusan olyan esetekben látunk, amikor – akik elégedetlenek azokkal a lépésekkel, amelyeket az hasonlóan a Ptk.-ban szereplő közérdekű keresetek fo- érdekükben eljárók tesznek, illetve azzal az eredmény- galmához – különböző szervezetek törvényi felhatal- nyel, amelyet ennek révén elérnek. A ki- és belépés le- mazást kapnak arra, hogy például megállapítási kerese- hetővé teszi, hogy eldönthessék, vonatkozzon-e rájuk teket indítsanak, amelyek az ügyet minden érintett szá- az ítélet (vagy az egyezség). 24 mára eldöntik. A társult per azonban nem ilyen: a ha- Az 587. § (1) bekezdés roppant szigorú feltételekhez tása csak a csoporttagokra terjed ki. köti azt, hogy a csoport kezdeti összetétele módosul- Joggazdaságtani (ir)racionalitás: bonyolultabb megol­ hat-e. Egyrészt határidőt szab ehhez: a perfelvételi sza- dás felé terel. Láttuk az első alfejezetben: a társult per kasz végéig meg kell ezt tenni. Másrészt ezen határidőn akadályozása nem zárja ki azt, hogy engedményezés belül is csak akkor kerülhet erre sor, ha a bíróság meg- 24 Szalai [2016] i. m. 219–221. alapján. 25 Indoklás az 586. §-hoz. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_3 belív.indd 28 2017.11.03. 9:01:02

ítélése szerint „a belépések, illetve a kilépések követ- tettem: a gyakorlatban könnyen lehet, hogy a bírósági keztében nem áll be olyan változás a társult per enge- döntés egyezségi alapot jelent majd azok számára is, délyezéséről való döntésre hatással bíró körülmények- akik nem tagjai a csoportnak. A perköltségeket elkerü- ben, mely a korábbi perfelvételi cselekmények megis- lendő, az alperes tehet nekik ennek megfelelő egyezségi métlését vagy tartalmuk jelentős módosítását tenné ajánlatot, a csoport ügyvédje (megfelelő érdekeltség szükségessé”. Harmadrészt, az ilyen ki- és belépéseket esetén) próbálhatja őket egy ilyen „második hullámba”, be is kell jelenteni a bíróságon, amelynek további eljá- „egyezségi körbe” bevonni stb. rási korlátai vannak: a reprezentatív felperesnek egy Ha ilyen mechanizmusok a gyakorlatban valóban alkalommal, összesítetten kell kérnie azt. megjelennek majd, akkor annak épp az lesz a következ- A szűk határidő problémái. A meglehetősen korai záró ménye, hogy a bíróság kevésbé ismeri majd a döntései határidő gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csoporttagok- következményeit. Ugyanis, ha az ilyen tagok a per során nak éppen arra nem lesz joguk, hogy a ki- és belépéssel hivatalosan is csatlakozhatnának a csoporthoz, akkor a jutalmazzák, illetve büntessék a csoportképviselőt. bíróság a döntésekor ezt az információt is figyelembe Épp akkor nem fognak már tudni így reagálni, amikor vehetné. A szabályozás azonban ezt az információt, kiderül, hogy a képviselők lépései ellentétesek az ő ér- vagyis, hogy kikre terjed majd ki a gyakorlatban a dön- dekeikkel. A perfelvételi szakaszban ez még nem (vagy tés hatása, elérhetetlenné teszi. csak lényegesen kisebb eséllyel) fog kiderülni. A kilépési lehetőség kizárása. Mivel csak viszonylag je- lentős költséggel módosítható a csoporttagok köre, így a 4. TÁRSULT PERLÉSI SZERZŐDÉS csoport kapui roppant korán bezárulnak. Ezek nemcsak a belépést, hanem a kilépést is akadályozzák. Különösen Társult per csak akkor indítható, ha a csoport tagjai fontos korlát lesz itt az, hogy mint az Indoklás is kiemeli: társult perlési szerződést kötnek. Nem elég az, hogy az engedélyt meg kell tagadni, ha emiatt 10 fő alá csök- mindegyikük meghatalmazza a reprezentatív felperest 26 kenne a csoport létszáma. Vagyis egy kisebb csoport a képviselettel – ez volt a Szakértői Javaslat álláspont- 29 esetében a képviselőket ilyen módon szinte lehetetlen ja. A társult perlési szerződéssel szemben komoly tar- lesz büntetni – még akkor sem lesz erre mód, ha már talmi követelményeket állít a törvény; azt mellékelni is ilyen korai szakaszban kiderülne, hogy a döntéseik el- kell a keresetlevélhez, viszont a betartását, vagyis azt, lentétesek a csoporttagok érdekeivel, céljaival. Kilépésre hogy a reprezentatív felperes annak keretei között csak akkor kerülhet sor, ha a csoporttag „helyettest” hoz jár-e el, a bíróság nem ellenőrzi. Vagyis a szerződés – olyan embert, akit nem zavar a képviselő magatartása. csak azt a célt szolgálja, hogy a reprezentatív felperes- (Vagy – rosszabb esetben – aki nem tud arról.) sel szemben később szerződésszegés címén felléphes- Az alperes védelme: szükséges? A lezárás mellett az In- senek az elégedetlen csoporttagok. doklás az alperes védelmére hivatkozva érvel: emiatt Maga az Indoklás is jelzi, hogy meglehetősen „rend- 27 ismerteti a perbeli kitettségét, kockázatát. Ugyanak- hagyó”, hogy a perrendtartásban szerződési szabályok 30 kor érdekes, hogy ugyanez az érv nem merül fel a köz- szerepeljenek. Nemcsak annyiban rendhagyó a szabá- érdekű perek esetében: ott az ítélet ismeretében dönt- lyozás, hogy ebben a törvényben szerepel, hanem – leg- het az érintett csoporttag arról, hogy a döntés az ő alábbis első látásra, úgy tűnik – annyiban is, hogy a ügyét is lezárja-e. Ezek szerint ott nem szempont az szerződési jog megoldásaitól eltérő módszereket alkal- ügyfél perbeli kitettségének, kockázatának ismerete… maz. A társult perlési szerződés szabályozási techniká- Tegyük hozzá, hogy más országok gyakorlata is azt ja, szabályozási elvei meglehetősen szokatlanok: csak bizonyítja (amit a közgazdaságtani modellek is állíta- kógens szabályokról és kötelező tartalmi elemekről nak): az alperesek számára a későbbi ki- és belépés esé- szól; diszpozitív megoldásokat nem ad. Ezt – a szerző- lye önmagában nem jelent problémát. Mint minden koc- dési jog közgazdaságtani elemzése számára furcsa mó- kázattal, ezzel is könnyedén számolnak. Tény, hogy a don – úgy indokolja, hogy nem akarja a felek szerződési csoport zártsága, különösen a nagyobb száma növeli a szabadságát azzal korlátozni. megegyezési hajlandóságot. Illetve azt is tudjuk, hogy a A törvény a felek belső jogviszonyának rendezése te- per lezárása lényegesen többet ér a számukra (és ezért kintetében a felek szerződési szabadságát tiszteletben az egyezséget is gyakran ahhoz kötik), ha viszonylag tartja, és diszpozitív szabályokat sem tartalmaz, annak nagy csoportot érint. 28 érdekében, hogy a felek kifejezett megegyezéssel ren- Nem eljárásjogi alternatívák. A perrendtartás szabá- dezzenek minden lényeges kérdést, azaz maguk alakít- lyozása csak a perjogi következményeket kezeli. Tudni sák ki a szerződés kikötéseit. 31 kell azonban, hogy bár az anyagi jogerőhatás azokra nem terjed ki, akik a perfelvételi szakasz végén nem tagjai a csoportnak, de a gyakorlatban a „csoporthoz” 4.1. KÓGENS SZABÁLYOK ők is csatlakozhatnak. (Esetleg a tagok ki is léphetnek, de ennek itt most kisebb a jelentősége.) Mint az első fe- A társult per tartalmát meghatározó 586. § egy kó- jezetben a szociológiai res iudicata hatás kapcsán emlí- gens szabályt tartalmaz: a felperesek számára meg- 26 Indoklás az 587–589. §-hoz. 29 Harsági [2016b] i. m. 773. 27 Indoklás az 587–589. §-hoz. 30 Indoklás az 586. §-hoz. 28 Szalai MJ i. m. 707. 31 Indoklás az 586. §-hoz. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_3 belív.indd 29 2017.11.03. 9:01:02

ítélt, vagy az egyezségben megállapított pénzösszeg selő már lehet érdekelt abban (különösen, ha olyan az al- követelésarányos elosztását. A törvény más pontjain peressel kötött megállapodás), hogy a károsultak ne igé- két további kógens szabályt találunk. Az 590. § (2) be- nyeljék azt, köthetik például a kifizetést meglehetősen kezdése értelmében a felek nem állapodhatnak meg ab- bonyolult igazolási, adminisztrációs rendszerhez. 34 ban, hogy közös számlára kérik a fizetést, amelyet – Ugyanakkor, mint fent is említettem, ez a szabály vi- egyébként, vélhetően – a reprezentatív felperes, vagy a szont azt is jelenti, hogy az ügy végleges (a kifizetéseket jogi képviselő osztana szét, mindenkinek közvetlen fi- is magában foglaló) lezárása megnehezedhet. Így lesz zetést kell kérnie. Kógens szabályként tekinthetünk a ez, ha a csoporttagokkal a teljes per során kapcsolat- jogi képviselő kötelező alkalmazására is. Utóbbit a per ban levő képviselő egyszerűbben menedzselné egy kö- feltételei között láttuk, ezért koncentráljunk most a zös számláról a kifizetéseket, mint az alperes – akire a másik kettőre! mostani szabályozás az adminisztrációt terheli. Ráadá- Követelésarányos elosztás: a perlés (lehetséges komoly) sul, ez csak az esetleges kártérítés oldala: ha a repre- akadálya. Az, hogy a kapott összeget követelésarányo- zentatív felperesnek költségigénye is lesz a tagokkal san kell elosztani, igen komolyan korlátozza a felek szemben, akkor a közös számla kizárása még tovább szerződési szabadságát – sőt adott esetben a csoport- bonyolítja az eljárást. Ugyanis közös számla esetén – szervezést és így a perindítást is veszélyeztetheti. Ki- nettó, a költségekkel csökkentett kifizetések révén – veszi ugyanis ez a rendszerből annak a lehetőségét, egy lépésben megoldható lenne az, ami most két fizeté- hogy a felek az „érdekeltségüktől” eltérő, azt meghala- si hullámot generál: először az alperes fizeti ki a „brut- dó kifizetésekkel próbáljanak a csoport tagjai közé tó összeget” a csoporttagoknak, akik utána egyesével vonzani új tagokat (akik akár a személyük, akár csak a megfizetik a költségeket a reprezentatív felperesnek. csoport létszáma miatt fontosak lennének). Tudjuk, hogy a társasági jogban is bevett, hogy a fontos erőfor- rásokat, például információt, kockázattűrő képességet 4.2. KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEK hozó speciális tagoknak ilyen módon, a „többi befekte- – DISZPOZITÍV SZABÁLYOK NÉLKÜL 32 tőtől” eltérő kifizetéseket, jogokat ajánlhatnak. Erre itt nincs lehetőség – legalábbis a társult perlési szerző- Az Indoklás – a bevétel elosztása mellett – a szerződés- dés keretében nincs. ben szabályozandó két másik legfontosabb további kor- Persze, ha a felek ezt akarják, akkor vélhetően külön- látot (i) a finanszírozás kérdéseinek és (ii) a reprezenta- böző „szindikátusi” megállapodások révén (vagyis a tív felperes perviteli korlátainak megállapításában lát- 35 társult perlési szerződés melletti egyéb szerződésben) ja. Ezeket a korlátokat fogalmazzák meg az 586. § (1) kell ezt elérniük. Ha pedig ilyenek létrejönnek, akkor az bekezdés e)–k) és m)–n) pontjai. Azzal azonban, hogy várhatóan nem könnyíti, hanem nehezíti majd a másod- ezeket csak kötelezően megválaszolandó kérdésként és lagos – már a társult pert követő, a reprezentatív képvi- nem diszpozitív szabályként fogalmazza meg a törvény, selő szerződésszegését vizsgáló – perek eldöntését. Ha jelentősen nehezíti az ilyen szerződések megkötését. pedig azok eldöntése nehezebbé válik, azok kiszámít- Diszpozitív szabályok hiánya: a tranzakciós költségek hatatlanabbak lesznek, akkor ez tovább nehezíti az növelése – a perlés nehezítése. A diszpozitív szabályok 36 ügynökprobléma kezelését. alapesetben – az Indoklás érvelésével szemben – nem A másik lehetőség, hogy nem a kapott összeg szétosz- korlátozzák a felek döntési jogait, hanem éppen hogy tásában, hanem a rájuk terhelt perköltség csökkentése elősegítik a szerződések létrejöttét. Csökkentik a tranz- révén próbálják ösztönözni az ilyen tagokat. Ez azon- akciós költségeket, rendeznek olyan problémákat, ame- ban szintén csak a rendszer nehezebb áttekinthetősé- lyeket a feleknek (ha nem akarnak róla előzetes tárgya- gét okozza: egyszerűbb lenne, ha hagynánk a kifizeté- lásokat folytatni, a diszpozitív szabálytól eltérően ren- sek eltérítését a követelések arányától. A mostani rend- delkezni) innentől nem kell. 37 szerben a bíróság a kifizetések oldalán az arányosságot Diszpozitív szabályok révén való szabályozás. Termé- köteles vizsgálni, míg a másik – nehezebben megfigyel- szetesen, annyiban igaza van az Indoklásnak, hogy a hető, magasabb tranzakciós költséget okozó – oldalon diszpozitív szabályok is befolyásolják a felek döntéseit – 38 viszont a felek szabadon alakíthatják a viszonyaikat. ragadósak, ahogy az irodalom nevezi : sokan akkor sem Közös számla kizárása. A közös számla kizárása az In- térnek el tőlük, ha más szabály jobb lenne az ő speciális doklás szerint „a visszaélések kizárása érdekében” szük- helyzetükben. De nem tilos eltérniük – a szabályok léte 33 séges. Ilyen visszaélések például azok, amikor ún. visz- pedig megkönnyíti a szerződéskötést, a perindítást. szatérítendő alapokban állapodnak meg. Ez esetben az alapba fizetett összegből finanszírozzák a károsultak kártérítését, viszont ha a károsultak közül valaki vagy 34 Szalai IAS i. m. 179. 35 Indoklás az 586. §-hoz. valakik nem igénylik azt, akkor a maradvány visszajár. 36 Indoklás az 586. §-hoz. Adott esetben a reprezentatív felperes, vagy a jogi képvi- 37 Magyarul például: Robert Cooter – Thomas Ulen: Jog és közgazda­ ságtan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. 227–235. 38 Daniel Kahneman – Jack L. Knetch – Richard H. Thaler: The En- dowment Effect, Loss Aversion, and Status Quo Bias, 5 Journal of Econom­ 32 Jonathan R. Macey: Corporate Social Responsibility: A Law & Econo- ic Perspectoves (1991) 193–206., Russell Korobkin: Inertia and Prefe- mics Perspective. 17 Chapman Law Review (2014) 344. Stephen M. rence in Contract Negotiations: The Psychological Power of Default Bainbridge: Corporate Law. New York, NY, Foundation Press, 2009. Rules and Form Terms. 51 Vanderbilt Law Review (1998) 1583–1651., 419–441. Russell Korobkin: The Status Quo Bias and Contract Default Rules, 83 33 Indoklás az 590. §-hoz. Cornell Law Rebview (1998) 608–687. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_3 belív.indd 30 2017.11.03. 9:01:02

Sok jogrendszer éppen azért is használja ezeket a előírásokat, első látásra valóban egyszerűsítik a szerző- megoldásokat arra, hogy a feleket bizonyos megoldások déskötést: nincs ilyen tájékoztatási kötelezettség. felé tereljen. Például, ha a perköltségek elosztására sze- Ugyanakkor, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy repelne egy diszpozitív szabály – ahogyan a Szakértői nemcsak a jogszabályoktól, hanem a „szokásos szerző- 39 javaslatban szerepelt –, akkor az sok csoportnál, aki a dési gyakorlattól való eltérés” is megalapozza ezt a tájé- mai szabályok szerint más megoldást talál, okozhatja, koztatási kötelezettséget. Fogalmazhatnánk úgy: ilyen hogy azt a szabályt választják, függetlenül attól, hogy kiemelt szabályok vélhetően ugyanúgy lesznek, csak eltérhetnek tőlük (és sok a helyzetet felmérő csoport el azokat diszpozitív szabályok hiányában nem a jogszabá- is fog térni tőle). lyokból, hanem a „szokásokból” lehet megismerni. Tisztességtelenség: kiszámíthatatlan feltételek. Ameny- nyiben a társult perlési szerződés ÁSZF-nek számít, ak- 4.3. ÁSZF kor a tisztességtelenség miatti érvénytelenség gyakorla- tilag egy új kógens szabályt jelent. Olyan kógens szabá- A társult perlési szerződés kapcsán fontos gyakorlati lyokat, amelyek csak lassan, a másodlagos perekben (hi- probléma lesz, hogy azt ÁSZF-nek lehet-e tekinteni. szen magában a perben a társult perlési szerződés nem Maga az Indoklás is mintha abból indulna ki, hogy igen. játszik szerepet) alakul majd ki. Feltevése szerint azt a reprezentatív felperes és jogi képviselő dolgozza majd ki. A társult perlési szerződés módosítására csak vala- ÖSSZEFOGLALÓ mennyi társult tag teljes konszenzusa esetén van mód, melyre – a gyakorlati nehézségek miatt – vélhetően rit- Az írás a magyar társult per szabályozását tekintette kán fog sor kerülni. Emiatt a szerződés megkötése, a ren­ át, fő kérdése az volt, hogy a gyakorlatban milyen prob- delkezések kialakítása tekintetében a reprezentatív fel­ lémák akadályozhatják (esetleg?, várhatóan?) az elter- perest és jogi képviselőjét igen nagy felelősség terheli. 40 jedését. Láttuk, hogy a magyar gyakorlatban a kollek- Amennyiben a társult perlési szerződés általános tív cselekvés probléma viszonylag könnyen leküzdhető szerződési feltétellel kötött szerződésnek minősül lesz – úgy tűnik. Ezzel szemben az ügynökprobléma ke- majd, akkor annak tartalmát tekintve roppant fontos zelésére alig maradt hatásos eszköz. Az ügynökproblé- korlátot jelent, hogy ma – a bevezetőben felidézett – három megoldása közül 1. a Ptk. 6:78. § (2) bekezdése szerint külön tájékoz- a kilépés meglehetősen nehézkesen alkalmazható, és a tatni kell majd a csoporttagokat minden olyan fel- bírósági ellenőrzés sem lesz része a magyar gyakorlat- tételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól nak. Elvileg marad a harmadik a tiltakozás – illetve a vagy a szokásos szerződési gyakorlattól; és hogy másodlagos perekkel való fenyegetés. De ezek hatásos- 2. ebben az esetben külön vizsgálandó a szerződés sága nyilvánvalóan lényegesen elmarad a két másik egyes kikötéseinek tisztességessége (Ptk. 6:102., eszköz (hiányzó) ereje mögött. 6:103. §). A magyar szabályozásba több olyan jogi akadály is ke- Diszpozitív szabályok szerepe ÁSZF esetén. A Ptk. 6:78. § rült, amelyek (talán feleslegesen) nehezítik az ilyen pe- (2) bekezdése értelmében a diszpozitív szabályok (mivel rek elindítását. Idesorolható a perek tárgyának megkö- jogszabályban meghatározott feltételt jelentenek) való- tése, a csoportnagyság előírása, a csoporttagok szabad ban korlátozzák némileg a magánautonómiát: azoktól cserélődésének (a be- és kilépés) erőteljes korlátozása, csak külön tájékoztatás révén lehet eltérni. E tekintet- illetve a társult perlési szerződés kötelezettsége, amely a ben az, hogy a Pp. nem fogalmaz meg ilyen diszpozitív bírósági kikényszerítés hiányában az adott perben nem is hatásos eszköz, illetve várható ÁSZF jellege és a disz- pozitív szabályok hiánya miatt meglehetősen nehezen 39 Harsági [2016b] i. m. 781. 40 Indokolás az 586. §-hoz. (magas tranzakciós költséggel) hozható csak létre. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 3 2017 3 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_3 belív.indd 31 2017.11.03. 9:01:02