SZILÁGYI Norbert: A közbeszerzéssel kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata (2017)

Franciaország példáját alapul véve megállapítható, höz”: általuk jobban megismerhető egy adott történeti 61 hogy minél később kezd bele egy ország – főleg egy fej- korszakban az állam és a társadalom közti kapcsolat. lett alkotmányos állam – az általános közigazgatási el- Épp ezért is elengedhetetlen a modern államokban egy, járási jog tényleges szabályozásába, annál összetettebb a közigazgatási eljárások általános szabályairól szóló 60 és egyedibb lesz a megalkotásra kerülő jogszabály. kódex létezése; megfelelő szabályozása pedig talán az Összegzésképp kijelenthető, hogy a közigazgatási el- egyik legmeghatározóbb az állam működése szem- 62 járási törvénykönyvek hasonlatosak a „rosette-i kő- pontjából. kérdései – Current Issues of the National and EU Administrative Procedures (the ReNEUAL Model Rules.) Budapest, Pázmány Press, 2015. 437–449. 60 A CRPA több szempontból is egyedi, valódi lex generalis, Lásd pél- dául: a CRPA egyedi jogalkotási technikáját: Philippe Terneyre – Jean Gourdou: L’originalité du processus d’élaboration du code: le point de vue 61 Javier Barnes: Towards a third generation of administrative proce- d’universitaires membres du « cercle des experts » et de la La Commission dure. In: S. R. Ackerman – P. L. Lindseth: Comparative Administrative supérieure de la codification. RFDA, 2016. 9.; Daniel Labetoulle: Le code Law. Cheltenham, Edward Elgar, 2013. 339. des relations entre le public et l’administration. RFDA, 2016. 1. 62 Boros i. m. 1. A köZbesZerZéssel kApcsolAtos köZigAZgAtási perek gyAkorlAtA (2017) SZILÁGyI nORbERt bírósági titkár (Nyíregyházi Törvényszék) beveZető gondolAtok a Tanács 2014/24/EU számú irányelve szabályozza, ha- nem a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel ösz- A tanulmány elkészítésének vezérgondolata, hogy a szefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irány- tisztán polgári joggal foglalkozó szakemberek számára elv, míg a közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsola- bemutatásra kerüljön az a közjog és a magánjog hatá- tos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv. Ez utóbbi két rán lévő közbeszerzési jogterület, melynek ismerete a irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK közbeszerzési vonatkozású, de alapjaiban civilisztikai számú irányelve módosította, mely egységesítette a két természetű (közigazgatási és polgári jogi) perek vitelé- eljárásrendhez kapcsolódó jogorvoslat szabályait. 1, 2 hez – az egyre növekvő ügyszámokra figyelemmel – A tagállami jogalkotó feladata az olyan részletszabá- nélkülözhetetlenné válik. lyok kidolgozása, melyek igazodván az EU irányelvi Két külön tanulmány készült annak érdekében, hogy szekunder jogforrásaihoz, azt a célt szolgálják, hogy ha- a tételes hazai szabályozás szerinti öt speciális közbe- tékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendel- szerzési pertípus részletes bemutatása megtörténjen. kezésére, ami képes arra, hogy a jogsértő helyzet meg- Jelen tanulmány a közbeszerzési vonatkozású, de köz- szüntetésével, és az esetlegesen okozott károk megté- igazgatási bíróságok előtt zajló – közigazgatási és pol- rítésével reparálja a sérelmeket. gári jogi elemeket vegyesen tartalmazó – perek gya- A jogorvoslati fórumrendszer gyorsaságának a köve- korlatát mutatja be, míg a következő lapszámban köz- telménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljá- beszerzési vonatkozású, de a polgári bíróságok hatás- rás jogszerűsége még azelőtt helyreálljon, mielőtt a körébe tartozó perek szabályait elemző tanulmány ke- közbeszerzési eljárás lezáródna. A jogorvoslati fórum- rül megjelentetésre „A közbeszerzésekkel kapcsolatos rendszernek hatáskörrel kell rendelkeznie egyes ideig- polgári perek gyakorlata (2017)” címmel. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. de- 1. AlApvetések és sZAbályoZási célok cember 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbe- AZ eUrópAi Uniós irányelvek tükrében szerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások ha- tékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról; http://eur- lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32007L0066; (a továbbiakban: 2007/66/EK számú Együttes Irányelv), Preambulum (1), Megállapítható, hogy a hazai jogalkotó az európai (3), (4), (13), (18), (22), (24), (30), (34); 1–2. cikk uniós kötelezettségére figyelemmel az uniós szabá- 2 A szerződések érvénytelenségére irányuló egységes perek tapaszta- lyokkal egyezően szabályozza a közbeszerzésekkel latai, az érvénytelenséges új szabályai – Ppt előadás, Szerző: Dr. Szecskó kapcsolatos jogorvoslati kérdéseket. Ezen szabályokat József:http://kozbeszerzes.hu/data/documents/2015/05/19/k% C3%B6zbeszerz%C3%A9si_szerz%C5%91d%C3%A9sek_%C3% nem maga a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv A9rv%C3%A9nytelens%C3%A9g%C3%A9re_ir%C3%A1nyul%C3% hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és B3_egys%C3%A9ges_perek_tapasztalatai_kieg.pdf / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

lenes intézkedések megtételére, továbbá biztosítani tiszteletben tartó –, átlátható szerződéses körülmé- szükséges a gyors kártérítés lehetőségét a kárt szenve- nyek közé legyen szorítva. dett gazdasági szereplők részére. A jogorvoslati eljárások gyorsaságának alapelve mel- A hazai jogalkotás már az 1995. május 26. napján ki- lett rendkívül fontos a döntések eredményes végrehajt- hirdetett és 1995. november 1. napján hatályba lépett, a hatóságának a biztosítása is, mely előírás a 2007/66/EK 4 közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény megal- számú irányelvi rendelkezéseken alapul. kotásával felállította az önálló, független, és gyors eljá- Jelen esetben nem a klasszikus közigazgatási vagy bí- rásra képes – közbeszerzési jogorvoslatok lebonyolítá- rósági végrehajtási fogalomrendszert kell érteni a vég- sára hatáskörrel és országos illetékességgel rendelke- rehajthatóság fogalma alatt, hanem azt, hogy olyan sza- ző – testületet, a Közbeszerzési Döntőbizottságot. 3 bályozási környezetet kell teremteni, amely lehetősé- A Döntőbizottság közigazgatási szervként követke- get ad arra, hogy a jogszabályban feljogosított szervek zetesen a mindenkori államigazgatási/közigazgatási képesek legyen közbeszerzési eljárás eredményeként eljárási jogszabályokat mögöttes szabályrendszerként létrejövő – egyébként magánjogi jellegű – szerződések- alkalmazva – a Kbt. speciális szabályaira figyelemmel – be állami hatalommal – külön, és az általánoshoz ké- jár el a jogorvoslati eljárásokban. pest gyorsított eljárási cselekményekkel – beleavatkoz- Az eljárások gyorsaságát részben a rövid eljárási ha- ni akkor, ha ezen szerződés jogsértő közbeszerzési eljá- táridőknek és a speciális jogtechnikai szabályozások- rás eredményeként jött létre. nak köszönheti. Példálózóan az alábbiak kiemelhetők: A hatékonyságjavító irányelvi rendelkezések 2010. 15 napon belüli eljárásbefejezési kötelezettség; 5 napos január 1. napjával váltak a hazai szabályozás részévé, hiánypótlási határidő; a Döntőbizottság felhívása elle- amikor is a 2008. évi CVIII. törvénnyel módosításra ke- nére benyújtott beadványok, illetve félelőadások fi- rült a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tör- gyelmen kívül hagyásának kötelezettsége; 5–10–15 na- vény. A Kbt. normaszövegében a 306/A. §-ban, az 51. pos jogvesztő határidők a jogorvoslati kérelmek be- cím és a X. fejezet rendelkezései között került szabályo- nyújtására; 5–10 napos szerződéskötési moratórium zásra a kiegészült speciális közbeszerzési semmiségi (tilalmi időszak) alkalmazása az eljárást érdemben le- okok esetköre; az ún. „egységes perek” szabályai; a köz- záró döntések megküldésétől számítva; a jogorvoslati beszerzésekkel kapcsolatos „egyéb polgári perek”; va- kérelem benyújtásának egyik jogkövetkezménye, hogy lamint közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértések mi- a szerződéskötési tilalom veszi kezdetét, így a valódi és atti „érvénytelenségi perek” előírásai. 5 visszafordíthatatlan jogsértés – a szabálytalan szerző- Ezen jogintézmények, mind a hathatós végrehajtha- déskötés, mely közpénz kifizetési kötelezettséget te- tóság jogi feltételeit teremtették meg a hazai közbe- remt – nem következhet be… etc. szerzési jogban, azonban figyelemmel arra, hogy lénye- A közbeszerzés közjogi jellege ellenére lényegét te- ges közbeszerzési jogszabálysértés esetén a felek ma- kintve egy kiválasztási folyamatot meghatározó szabály- gánjogi jogviszonyába – szerződésébe – való beavatko- rendszer, amely nem önmagáért van jelen a jogágak zás szükséges, ezt a hatáskört a jogalkotó nem telepít- rendszerében, hanem végső célja az, hogy magánjogi hette máshoz, mint az igazságszolgáltatást végző bíró- 6 jogviszonyok, kötelmi jogi ügyletek – szerződések – jöj- ságokhoz. A bíróságok ilyen esetekben nem, vagy nem jenek létre a jogalanyok között. tisztán mint közigazgatási határozatot felülvizsgáló bí- A közbeszerzési törvény számos – és az evolúciója róságok jelennek meg a jogorvoslati fórumrendszer- folytán egy növekvő számú – olyan rendelkezést is tar- ben, hanem mint polgári bíróságok is, akik hatáskörük- talmaz, ami jogdogmatikailag sokkal inkább a polgári nél fogva jogosultak arra, hogy szerződések érvényte- jog területére tartozna, mintsem közbeszerzési jogi lenségét megállapítva alkalmazzák az érvénytelenség jog ágba. Ugyanakkor annak igénye, hogy egy helyen ke- jogkövetkezményeit, vagy akár közbeszerzési jogsér- rüljön szabályzásra minden, ami közbeszerzési jogi téssel okozott károk megtérítése érdekében – a jogelle- érintettségű, felülírja a tisztán jogdogmatikai elveken nesség vizsgálata nélkül – okozati összefüggés és a kár alapuló cizellált szabályozási modellt. összegének eredményes bizonyítása után döntsenek Hangsúlyozni szükséges a jogalkalmazók körében polgári jogi igények megtérítéséről. annak tényét, hogy közbeszerzési eljárások eredmé- Az elméleti bevezetőt követően a tételes hazai szabá- nyeként létrejövő szerződésekre vonatkozó szabályo- lyozás dogmatikáját követve azon jogintézmények kat nem kizárólagosan a Ptk. szabályai, illetve a felek részletes bemutatása történik meg, amelyek a közigaz- diszpozitív szerződéskötési akarata határozza meg, gatási bírósági szinten hozzájárulnak a hatékony és hanem a közbeszerzési törvény, az államháztartási és gyors jogorvoslati fórumrendszer gyakorlatbeli érvé- az adózás rendjéről szóló jogszabályok kógens rendel- nyesüléséhez. kezései, valamint támogatásból megvalósuló beszerzé- sek esetén a támogatást nyújtó szervek előírásai is. A magánjogi szerződéses kapcsolatokba egyre job- ban betörő kógens előírások kimondatlan célja az, hogy aki közpénzhez jut, annak a teljesítése csakis szigorú – 4 2007/66/EK számú Együttes Irányelv 1. cikk: 1–2. pontja; 2. cikk: esélyegyenlőséget, és versenyjogi elveket maximálisan 1–3. pontja. 5 2003. évi CXXIX. törvény 306/A. §.; 51. cím és a X. fejezet. 6 Kardkovács Kolos: Az eljárást lezáró szerződés megkötése. In: Fri- biczer Gabriella: Közbeszerzés. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti 3 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről 19. §. Tartalomszolgáltató Kft., 2007. 459–478., 472. / / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 49

2. A köZbesZerZési döntőbiZottság voslatnak nincs helye, azok a kézbesítéssel jogerőssé hAtároZAtánAk felülviZsgálAtA iránti válnak. 9 per – „klAssZikUs köZigAZgAtási per” A Döntőbizottság érdemi döntései a Ket. rendelkezései alapján a határozatok. A Kbt. kimondja, hogy a Döntőbi- 2.1. pertípus AlkAlmAzhAtóságA, zottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újra- hAtáskör, illetékesség felvételi eljárásnak nincs helye, ugyanakkor – ahogy fentebb már említésre került – az, akinek jogát vagy jo- A jogállamiság egyik klasszikus alapelve testesül gos érdekét a Döntőbizottság érdemi határozata sérti, 7 meg a Kbt. 169–172. §-ában lefektetett jogintézmény- továbbá mindazok akik a Kbt. 152. §-a alapján hivatal- ben, miszerint a rendes jogorvoslattal nem támadható bóli eljárás kezdeményezésére jogosultak, keresettel döntőbizottsági döntések (végzések, határozatok) bí- kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. 10 rósági felülvizsgálatára van lehetőség. Az eljárás kez- A Kbt. a rendes jogorvoslatok körét kizáró rendelke- deményezője – felperese – a Döntőbizottság és az ügy- zése megegyezik Ket. 100. § (1) bekezdése szerinti sza- felek viszonylatát tekintve mindig az ügyfél, illetve az a bályokkal, ugyanis a Közbeszerzési Hatóság – és az an- szereplő, akire nézve sérelmes a döntőbizottsági dön- nak keretében működő Döntőbizottság – a központi ál- tés. A per alperese mindig a Döntőbizottság. lamigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és A hatáskört az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. tör- Bíróság gyakorolja, mint valamennyi közigazgatási ha- vény 1. § (3) bekezdés a) pontja alapján autonóm állam- tározat felülvizsgálatára hatáskörrel rendelkező kü- igazgatási szerv. A Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja sze- lönbíróság. Az illetékességi szabályokat a polgári per- rint kizárt a fellebbezés, ha az elsőfokú döntést autonóm rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) közigaz- államigazgatási szerv hozta. Ilyen esetekben a döntés gatási perekben alkalmazandó speciális illetékességi bírósági felülvizsgálatának van helye a Ket. 100. § (2) szabályai tartalmazzák [326. § (14) bekezdés], mely bekezdésében foglalt rendelkezések érelmében. szerint a közbeszerzésekről szóló törvény alapján in- A felperes keresetében a jogerős közigazgatási hatá- dult közigazgatási perekben kizárólagosan illetékes a rozat felülvizsgálatát részben az általános szabályok- Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ha az kal egyezően jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. ajánlatkérő székhelye Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Aba- A keresete ilyenkor a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdése új-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagy- alapján a határozat hatályon kívül helyezésére, szük- kun-Szolnok, Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg me- ség esetén a közigazgatási határozatot hozó szerv új el- gye területén; illetve a Székesfehérvári Közigazgatási járásra kötelezésére, vagy a közigazgatási határozat és Munkaügyi Bíróság, ha az ajánlatkérő székhelye Bu- megváltoztatására is irányulhat. Azonban a Kbt. speci- dapesten, valamint Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sop- ális jogalapot is biztosít a felülvizsgálatot kérő jogo- ron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, sultnak, amikor kimondja, hogy jogszabálysértésen túl Veszprém vagy Zala megye területén található. Eltérő az is felülvizsgálati indokot alapoz meg, ha a felperes illetékességi szabályok alkalmazandóak akkor, ha a be- szerint a Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, szerzés a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről esetleg minősítette a történeti tényállást. A Kbt. ezzel szóló 2016. évi XXX. törvény hatálya alá tartozik, megnyitja a minősítési kérdésekben meghozott dönté- ugyanis ekkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi sekkel szembeni felülvizsgálati lehetőséget is. Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. 8 A bírósági eljárást a Pp. XX. fejezet szerinti – közigaz- gatási perekre irányadó – különleges eljárási szabályok 2.2. keresetindítási hAtáridő határozzák meg, melyek helyett várhatóan 2018. janu- ár 1. napjától a közigazgatási perrendtartásról szóló A keresetlevelet a közigazgatási határozat kézbesíté- törvény (Kp.) rendelkezései szerint kell majd folytatni sétől számított 15 napon belül lehet kizárólag a Döntő- a jogorvoslati eljárásokat. A Pp.-től eltérő speciális eljá- bizottsághoz benyújtani, vagy azt kizárólag a Döntőbi- rási rendelkezéseket maga a Kbt. határozza meg, így zottság részére postára adni. A Kbt. 170. § (2) bekezdé- amit a Kbt. speciálisan nem szabályoz, úgy a Pp. rendel- se szerinti jelenleg hatályos törvényszöveg egy régóta kezéseit kell mögöttes eljárásjogi jogszabályként vitás és egymásnak ellentmondó eltérő bírósági gya- irányadónak tekinteni. korlatnak a végére tett pontot. E bekezdés legfontosabb A külön jogorvoslattal közvetlenül támadható végzések változása a 2011-es Kbt.-hez képest a „vagy az ajánlott ellen – azok kézbesítésétől számított 8 napon belül a küldeményként postára adni” szövegrész beiktatása Döntőbizottságnál benyújtott, vagy postára adott jog- volt. A korábbi szabályozás szerint a „keresetlevelet a orvoslati kérelmekről a bíróság nemperes eljárásban, határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül soron kívül dönt. A bíróság számára a teljes reformató- kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet be- rius jogkör biztosított, így a végzéseket meg is változ- nyújtani” rendelkezést tartalmazta. tathatja. A bíróság végzéseivel szemben további jogor- A joggyakorlatban eltérő megítélés alá esett a meg- tartott keresetindítási határidő törvényi előírásoknak az értelmezése, miszerint a keresetlevélnek határidőn 7 2015. évi CXLIII. törvény – a közbeszerzésekről (a továbbiakban: Kbt.) 2017. január 1. napjától hatályos állapota szerint. 9 Kbt. 169. § (3) bek. 8 Pp. 326. § (14) bek. 10 Kbt. 170. § (1) bek. / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51

belül meg is kell érkeznie a Döntőbizottsághoz (anyagi tott, ha a keresetlevelet a Döntőbizottság részére pos- jogi határidő), vagy a fővárosi megengedőbb gyakorla- tán feladják. tot követve elegendő, ha a keresetlevelet határidőben A keresetlevél benyújtási helyének meghatározása postára adják a felek (eljárásjogi határidő). kógens, melyet a bírói gyakorlat is megfelelően alkal- A 4/2003. PJE határozat okfejtése nyomán a Kbt. ko- maz, miszerint azt kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet rábbi szabályozása szerinti szövegrész anyagi jogi tí- benyújtani joghatályosan. Eltérő benyújtási hely eseté- pusú határidőnek minősült egyes bíróságok jogértel- ben az iratot az eljárásjogi szabályok megtartásával át- mezése szerint, ugyanis a 4/2003. PJE határozat szerin- tenni köteles ugyan a Döntőbizottsághoz a téves cím- ti eljárásjogi jelleg nem következett a törvényi szabá- zett, azonban a keresetlevél elkésettsége esetén a fel- 11 lyozásból. Ezen logika egyenes következményeként az peres köteles viselni annak lehetséges következménye- a gyakorlat állt elő, hogy egyes bíróságok szerint a per- it. Jelen esetben tehát a Pp. 331. § -ának rendelkezései indítási határidő csak akkor volt megtartott, ha a kere- nem alkalmazhatóak. setlevél a döntőbizottsági határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül megérkezett a Döntőbizott- sághoz. Ennek elkésettsége esetén a bíróságok a kere- 2.3. ideiglenes intézkedések setlevelet idézés kibocsátása nélkül a Pp. 130. § (1) be- kezdés h) pontja alapján elutasították, vagy amennyi- Az ideiglenes intézkedések alkalmazásának legfőbb el- ben később – a per folyamán – észlelték a hibát, úgy a méleti problematikája a következőkből fakad. A Pp. ál- per megszüntetéséről rendelkeztek a Pp. 157. § a) pont- talános rendelkezései szabályozzák az ideiglenes intéz- ja szerint. Ezen gyakorlat felől csak akkor tekintettek kedés jogintézményét (Pp. 156. §). A Pp. 324. § (1) be- el, ha az elkésett kereseti kérelem egyben kimentési in- kezdése szerint az I–XIV. fejezet rendelkezéseit a köz- dokot is tartalmazott, miszerint a jogosult olyan ment- igazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben az hető helyzetben volt, ami megakadályozta őt a határ- e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt.- időben való intézkedés megtételére. ben a közigazgatási peres eljárásra előírt, a Pp. általá- A megengedőbb eljárásjogi határidő-számítás jogértel- nos és különleges szabályaihoz képest eltérő rendelke- mezési alapját az képezte, hogy a Kbt.-beli szabályozás a zés nincs, így kijelenthető, hogy elvben fennáll a Pp. Pp. 330. § (2) bekezdésétől csupán a benyújtás helyére 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedés jogintézmény al- vonatkozó eltérést szabályozott megítélésük szerint, így kalmazásának a lehetősége. a Pp. 330. § (2) bekezdése szerinti általános előírás alap- A gyakorlatbeli problémát az okozza, hogy a felpere- ján, miszerint postára adás esetén a határidő megtartott, sek ideiglenes intézkedésként kívánják a bírósági dön- a keresetleveleket sorra befogadták a bíróságok. tés meghozatalát arra vonatkozóan, hogy a bíróság tilt- Több döntés indokolása szerint a keresetlevél be- sa meg a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejö- nyújtása perbeli cselekmény, ekként rá a Pp. szabályai vő szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes az irányadóak, valamint a „bírósági eljárást megindító ajánlattevő között. Ilyenre akkor kerül sor, ha a döntő- keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról bizottsági eljárásban a kérelmező ügyfél olyan pozíció- szóló 4/2003. Polgári jogegységi határozat” eltérő jog- ban van, hogy nem nyertessége miatt indított jogorvos- szabályi előírásokra figyelemmel a perben nem alkal- lati eljárást, ahol számára nem született megnyugtató mazható, ugyanis a keresetlevél benyújtására a Pp. XX. döntés. Ekkor közigazgatási határozat felülvizsgálata fejezetében és a Kbt.-ben mint külön törvényben meg- céljából pert indít, és továbbra is akadályozni szeretné állapított eltérő szabályok vonatkoznak. az ajánlatkérő és a szerinte jogtalanul nyertes ajánlat- A 14/2010. (XI. 8.) KK véleményben a Kúria egyértel- tevő között a szerződés megkötését. műen állást foglalt a keresetindítási határidő eljárásjo- A Kbt. 131. § (7) bekezdése szerinti jogszabályi ren- gi jellegéről. A megfelelő helyre – amely jelen esetben a delkezések értelmében, ha jogorvoslati kérelmet (kére- Döntőbizottság – a határidő utolsó napján ajánlott kül- lemre induló eljárás) vagy jogorvoslati kezdeménye- deményként postára adott keresetlevél határidőben zést (hivatalból induló eljárás) nyújtanak be a Döntőbi- benyújtottnak volt tekintendő. A keresetindítási hatá- zottsághoz, akkor a közbeszerzés eredményeként meg- ridő eljárásjogi és nem anyagi jogi jellege felismerhető kötendő szerződést – vagy részekre történő ajánlatté- a Pp. 330. § (5) bekezdéséből is, amely a keresetlevél tel esetében a jogorvoslattal érintett részre vonatkozó benyújtására megállapított határidő elmulasztása ese- szerződést – a közbeszerzési ügy befejezését eredmé- tén az igazolási kérelem benyújtásának lehetőségét nyező határozat meghozataláig nem lehet megkötni. szabályozza (Főv. Tsz. 3.Kf.649.917/2013/4.). 12 Ezt a jogintézményt hívja a gyakorlat „szerződéskötési A jelenleg hatályos Kbt. 170. § (2) bekezdése meg- moratórium meghosszabbításának”. Ennek alapján a szüntette a jogbizonytalanságot azzal, hogy törvényi fenti esetben a szerződéskötést akadályozó félnek ked- szinten kimondta a Kbt.-ben, hogy a határidő megtar- vez a törvényi rendelkezés, de amint a Döntőbizottság érdemi jogerős határozatot hozott, megszűnik a szá- mára addig kedvező szerződéskötési tilalom. 11 4/2003. PJE határozat VI. pont; http://www.kuria-birosag.hu/hu/ Megjegyzendő, hogy a Döntőbizottság ideiglenes in- joghat/42003-szamu-pje-hatarozat; Kengyel Miklós: Magyar polgári el- tézkedésként arra irányuló kérelem esetén jogosult járásjog. Budapest, Osiris, 2000. 182., 226–227. Dezső Attila (szerk.): Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi arra, hogy végzéssel – a jogorvoslati eljárás ellenére – 12 CXLIII. törvényhez. A 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 2015. évi engedélyezze a szerződés megkötését [Kbt. 156. § (4) Online változat. a Wolters Kluwer Kft. JOGTÁR, 2016. december. (a továb- bekezdés 2. mondata]. biakban: Kommentár). / / 50 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 51

A közigazgatási perben azonban már nem a szerző- tételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési doku- dés megkötésének ideiglenes intézkedéssel való meg- mentumok, illetve ezek módosításának, valamint a tiltását kell kérelmezni – ha azt a joghatást szeretné el- 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta érni, hogy a közbeszerzés eredményét jelentő szerző- miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával dés ne köttessen meg –, hanem a Pp. 332. §-a alapján a összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképvise- közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggeszté- leti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiak- sét, amelyről a bíróságnak 8 napon belül döntenie kell. ban együtt: kérelmező.) (Főv. Ít. 3.Kpkf.50.292/2012/4.; Legfelsőbb Bíróság A gyakorlat szerint az ügyfélképesség a közbeszerzési Kpkf.VI.37.974/2001/2.). Amennyiben a határozat vég- eljárásban való részvételtől vagy annak lehetőségétől rehajtása felfüggesztésre kerül, úgy elvben a szerző- függ. A jogorvoslati eljárás során azt kell megítélni, hogy déskötési moratórium nem ér véget, így a szerződés a a kérelem tárgyává tett jogsértő magatartás, mulasztás nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között nem jöhet okoz-e a kérelmezőnek érdeksérelmet. Továbbá ez a létre anélkül, hogy az a Kbt. speciális semmisségi eset- megsértett érdek – az alapelvi rendelkezésekre is tekin- körébe ne ütközne. 13 tettel – jogosnak tekinthető-e. A saját ajánlat érvényte- lenné nyilvánítása miatt az érintett ajánlattevő ügyfél- képessége egyértelműen megállapítható. (D.201/9/ 2.4. keresetváltoztAtás 2016.). Ugyanakkor önmagában az a körülmény, hogy 16 a közbeszerzési eljárásban a kérelmező érvényes vagy A Pp. 335/A. § (1) bekezdése a közbeszerzésekkel érvénytelen ajánlatot tett, nem jelent automatikus jogo- kapcsolatos közigazgatási perekben is lehetővé teszi a sultságot az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés vitatásá- keresetváltoztatást, mely szerint a felperes a keresetét ra. Vizsgálni kell, hogy az ajánlatkérői döntés esetleges legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A ke- megsemmisítése a kérelmezőre jogi kihatással van-e, resetindítási határidőn belül a felperes bármilyen azaz kerülhet-e a kérelmező kedvezőbb jogi helyzetbe. egyéb rendelkezését is támadhatja az alperesi határo- Ha az eljárást lezáró döntés megsemmisítése közvetle- zatnak, de annak lejártát követen már csak az előadott nül és konkrétan nem érinti a kérelmező jogi érdekét, kereseti indokok körében változtathat. A keresetindí- úgy ügyfélképessége nem állapítható meg (D.1006/ tási határidőn túl előterjesztett kérelmek, változtatá- 14/2011.). 17 sok tiltott keresetváltoztatásnak minősülnek (Főv. Ít. A Kbt. 152. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Döntőbi- 4.Kf.27.634/2010/8.); (Kúria Kfv.III.37.208/2012/4.). 14 zottság hivatalból indított eljárását a következő szer- vezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a fel- adatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatar- 2.5. perbeli legitimáció tás vagy mulasztás jut tudomásukra: a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Szám- Közbeszerzési tárgyú közigazgatási perekben a bíró- vevőszék; c) a kormányzati ellenőrzési szerv; d) a helyi ság hivatalból köteles vizsgálni az aktív és passzív perbe- önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős li legitimáció kérdését. Felperes az a perbeli jog- és cse- szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok lekvőképességgel rendelkező személy lehet, aki jogosult biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illet- a perbeli igény érvényesítésére. A Pp. 327. § (1) bekezdé- ve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján se szerint a közigazgatási per indítására az jogosult, aki közreműködő szervezet; h) a Kormány által kijelölt a felülvizsgálandó határozat alapjául szolgáló eljárásban központi beszerző szerv; i) a Gazdasági Versenyhivatal; ügyfél volt, vagy kifejezetten a rá vonatkozó rendelke- j) az európai támogatásokat auditáló szerv; k) az állami zés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. Azt, hogy vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) az ügyész; m) a közigazgatási eljárásban kit illet meg az ügyfél jogállá- a közbeszerzésekért felelős miniszter. (E bekezdésben sa, a közbeszerzési perben a Kbt. speciális rendelkezései foglaltak a továbbiakban együtt: kezdeményezők.) alapján kell megítélni (Főv. Tsz. 3.Kf.650.070/2013/5.) 15 (Főv. Tsz. 3.Kf.650.009/2014/7.). Az ügyféli jogosultságot meghatározó speciális köz- 2.6. pertárgyérték, eljárási illeték beszerzési rendelkezések az alábbiak: A Kbt. 148. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbi- A pertárgy értékére vonatkozó rendelkezések az eljá- zottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. rási illeték meghatározása szempontjából bírnak jelen- A (2) bekezdés szerint kérelmet nyújthat be az aján- tőséggel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény latkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bár- (Itv.) 43. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási hatá- melyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös rozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre je- törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem lentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jo- adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalom- gos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy biztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, verseny- mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlat- 16 Közbeszerzési Döntőbizottság D.201/9/2016. számú határozata 13 Kommentár – 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 12–14. 14 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 17 Közbeszerzési Döntőbizottság D.1006/14/2011. számú határozata 15 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 5–6. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

üggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással – kivé- tai határozzák meg (Főv. Tsz. 3.Kf.650.176/2013/5., 19 ve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy Főv. Ít. 3.Kf.27.334/2010/7.). A közigazgatási per a közbeszerzéssel kapcsolatos – 30 000 forint. A 30 000 közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozik, forintos kereseti illeték tehát közbeszerzési közigazga- ennélfogva a közigazgatási döntéshez igazodik, így bí- tási perben nem alkalmazható, így az illeték vagy a róság magát a közigazgatási határozatot, annak tartal- meghatározható, vagy a meg nem határozható mát, a megállapított tényállást, a jogi indokolást vizs- pertárgy értékhez igazodik mind a kereseti, fellebbezé- gálja felül. Nem lehet része a bírósági felülvizsgálatnak si és felülvizsgálati eljárási illetékmértékre is figyelem- olyan tény, adat, körülmény, megállapítás, amely nem mel. (Itv. 39., 42., 46., 50. §) volt a közigazgatási eljárásban a hatósági vizsgálat tár- A per az illetéktörvény 62. § (1) bekezdés h) pontjára gya, vagy a vizsgálatnak része. tekintettel tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá esik. A fentiek szerint a közbeszerzési hatósághoz előter- jesztett jogorvoslati kérelem tartalma mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban kötőerővel bír (Kúria Kfv. 2.7. beAvAtkozók II.37.667/2013/15.). Azonban egy helyen dogmatikai- lag megengedőbb a szabályozás, ugyanis a kereseti ké- A közigazgatási jogviszony sajátos jellegéből adódó- relem kiterjedhet még a Döntőbizottság eljárási hibái- an, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ra, hiszen ezek nem lehettek tárgyai még a jogorvoslati olyan személyekre is kihathat, akik a közigazgatási el- kérelemnek. 20 járásban részt vettek, de a peres eljárás indulásakor A bíróság a kérelemhez kötöttség elvét szem előtt félként nem jelennek meg. A Pp. 332. § (5) bekezdése tartva elsősorban az iratok alapján, vagy szükségkép- szerint, ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügy- peni bizonyítás okán megtartott tárgyaláson előadot- fél szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehető- tak és beszerzett bizonyítékok alapján dönt. ségéről. A Kbt. 171. § (3) bekezdése értelmében az A határozatszerkesztés kapcsán a Fővárosi Törvény- ellen érdekű felet, valamint azon érdekelteket, akikre szék 3.Kf.650.176/2013/5. számú ítéletében szabato- nézve a Döntőbizottság határozata rendelkezést tar- san kifejtette, hogy az ítélet indokolásában szükségte- talmaz, a bíróság […] értesíti a beavatkozás lehetőségé- len az alperesi határozat egyes részeinek szó szerinti ről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézbesítését megismétlése, ugyanis az ítéleti tényállás nem lehet követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, azonos a közigazgatási eljárásban megállapított tényál- amely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs lással. Mindez annak az oka, hogy más az elbírálandó helye. Az értesítésen túl a közigazgatási bíróságnak to- kérdés. Az ítéleti indoklásban a közigazgatási határo- vábbi kötelezettsége nincs. A peres eljárásban az érte- zat lényegét, vagy annak releváns elemeit csak annyi- sítés ellenére részt nem vevő tekintetében a részvétel ban kell rögzíteni, amennyiben az a perben eldöntendő hiánya nem zárja ki azt, hogy rá nézve a bíróság refor- kérdés szempontjából szükséges, illetve elemzésre szo- matórius jogkörében eljárva döntést hozzon (Főv. Ít. rul. Az ítélet kapcsán ugyancsak kiemelendő, hogy 4.Kf.27.733/2006/6.). 18 szükségtelen a jogszabályok tételes szó szerinti ismer- tetése, sokkal inkább azok jogértelmezésére kell ki- emelt hangsúlyt fektetni, főleg ha a Döntőbizottság, il- 2.8. képviselet letve a felperesek előadásaiból arra kell következtetni, 21 hogy közöttük a jogértelmezés a vitás. A képviselet Pp. szerinti általános és közigazgatási Szintén a jogszabályok elemző bemutatását kell a bí- perekre alkalmazandó szabályai a közbeszerzéssel róságnak az ítéletében szerepeltetnie akkor is, ha azt kapcsolatos közigazgatási perekben is irányadóak, an- az egyszerű megállapítást teszi, hogy a Döntőbizottság nak ellenére, hogy a Kbt. 145. § (7) bekezdése egy spe- döntése helyes. A bírósági döntésnek ugyanis azt az ciális szabályt fogalmaz meg a Döntőbizottság előtti alapcélt kell érvényre juttatnia, hogy az abban szereplő jogorvoslati eljárásban, miszerint a felelős akkreditált döntés a felek számára érthető legyen és megnyugvást közbeszerzési szaktanácsadói, jogtanácsosi vagy ügy- hozzon. védi képviselet kötelező. Ugyanakkor ezen előírás a A Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság – Pp. közigazgatási perre már nem vonatkozik, így az általá- 338. § (1) bekezdésével egyezően – az ügy érdemében nos szabályok érvényesülnek. tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kéré- sére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fel- peres a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetle- 2.9. A bíróság döntései vélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A beavatkozó tárgyalás A közigazgatási perek legegyedibb sajátossága, hogy tartását a Pp. 338. § (3) bekezdése szerint kérheti. A a bíróság a közigazgatási szerv által megállapított tárgyaláson kívüli elbírálásra vonatkozó korlátként a tényálláson alapuló döntést bírálja felül, de ezen jogo- Pp. 338. § (5), (7) és (8) bekezdését megfelelően alkal- sítványa nem parttalan, ugyanis a felülbírálat terjedel- mazni kell, miszerint nem bírálható el tárgyaláson kí- mét a felperesi kereset és alperesi ellenkérelem korlá- 19 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 20 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 18 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 21 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. / / 52 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 53

vül az ügy, ha bizonyítás felvétele szükséges; ha a bíró- tározat kizárólag bírságról rendelkezzen, és egyéb ren- ság a per elbírálására már tárgyalást tűzött; illetőleg delkezéseket ne tartalmazzon. ha ügyészi intézkedés van folyamatban. A meghozható érdemi bírósági döntések második Szintén a jogorvoslat hatékonyságát segítő intézke- esetköre az, amikor a bíróság hatályon kívül helyező (új dés az, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bíróság- eljárásra kötelező) döntést hoz. Ilyen döntés esetén is hoz érkezését követő harminc napon belül kell megtar- kizárt a fellebbezés lehetősége a fentebb már hivatko- tani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatá- zott Kbt. 172. § (5) bekezdése alapján. sára, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határ- A Kbt. 172. § (4) bekezdése szerint a bíróság a Döntő- időn belül elbírálni. A határidők számításakor a hiány- bizottság határozatát kizárólag abban az esetben he- 22 pótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. lyezi hatályon kívül, ha a Döntőbizottság eljárása során A közigazgatási per bírósága alapvetően háromtípusú a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiha- érdemi döntést hozhat a per lezárásaként. tó szabályainak megsértésére került sor. A lényeges és Az egyik esetkör, amikor a bíróság elutasítja a kerese- az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértések tartal- tet, ezzel lényegében a Döntőbizottság határozatát mát a bírói gyakorlat már kimunkálta, és eszerint a helybenhagyja. A Pp. és a Kbt. vonatkozó rendelkezései mérce az oksági követelmény, azaz lényeges az eljárási értelmében ilyenkor a bíróság ítéletével szemben fel- szabálysértés, ha ennek hiányában más tartalmú dön- lebbezésnek nincs helye, azonban a bírósági ítélettel tés született volna, vagy az eljárás más eredményre ve- szemben a Pp. szerinti rendkívüli jogorvoslatként felül- zetett volna. vizsgálati eljárást lehet kezdeményezni a Kúria előtt. A joggyakorlat több problémát vetett fel annak kap- A fellebbezés kizártsága a Kbt. 172. § (5) bekezdése csán, amikor a Döntőbizottság érdemi befejező döntést rendelkezésén alapul, amikor is kimondja, hogy a „bíró- hozott eljárásjogi lezárás helyett, vagy éppen fordítva. ság határozata” ellen fellebbezésnek nincs helye, kivé- A jelenlegi bírói gyakorlat az ilyen eseteket lényeges el- ve, ha a bíróság a döntőbizottság határozatát megvál- járási hibának minősíti, és ebből fakadóan kasszációs toztatja. Ezen Kbt.-beli speciális szabályozás igazodik a jogkörében eljárva, alkalmazza a Kbt. 172. § (4) bekez- Pp. XX. fejezete szerinti − közigazgatási perekben al- dését, azaz hatályon kívül helyezi a közigazgatási dön- kalmazandó – főszabályához [Pp. 340. § (2) bek.], mi- tést, és új eljárásra utasítja a Döntőbizottságot. 24 ként minden olyan közigazgatási perben meghozott Egységes álláspontot követ a bírói gyakorlat annak „ítélet” ellen fellebbezésnek van helye, amikor a köz- megítélése kapcsán is, hogy tisztán eljárásjogi vagy igazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felül- anyagi jogi jogszabályok téves alkalmazása esetén is vizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási helye van-e kasszáció alkalmazásának. A törvény szó- úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíró- szerinti értelmezése nyújt ezen probléma feloldásában ság törvény alapján megváltoztathatja. Azaz bírósági segítséget. A Kbt. 172. § (4) bekezdése a „jogorvoslati ítélet ellen fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályai- a közigazgatási bíróság gyakorolja a reformatórius jog- nak megsértésére” rendeli alkalmazni a hatályon kívül körét, és a Döntőbizottsági határozatot megváltoztatja. helyezés intézményét, ebből pedig az következik, hogy A bírói gyakorlat az imént hivatkozott Kbt. 172. § (5) anyagi jogi szabályok téves alkalmazása esetén is helye bekezdése szerinti „bíróság határozata” fordulatot a bí- lehet hatályon kívül helyező döntésnek. róság „ítéletére” korlátozza csak a Pp. 340. § (1)–(2) be- Ezen probléma azonban egy újabb megoldandó jog- kezdése tartalmának egybevetésével, nem pedig vala- kérdést vet fel, miszerint kötelező-e alkalmazni a bíró- mennyi bírói végzésre, így a közigazgatási perben ho- ságnak a hatályon kívül helyezés intézményét, vagy ér- zott végzésekkel szemben a fellebbezések lényegében demben megváltoztathatja-e a döntőbizottsági határo- megengedettek a joggyakorlat alapján. 23 zatot. A „Kúria szerint nem helyes az az értelmezés, Fellebbezés hiányában felülvizsgálati eljárásnak le- hogy a közigazgatási bíróságot feltétlen megváltozta- het helye a Pp. 340/A. §-ában foglalt rendelkezés értel- tási kötelezettség terhelné anyagi vagy eljárásjogi jog- mében, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 340/A. § szabálysértés esetén.” 25 (2) bekezdés b) pontja a közbeszerzési ügyekben jogér- Közbeszerzési ügyben annak eldöntése, hogy a bíró- telmezési problémát vet fel. Egyes értelmezések alap- ság kasszációs jogkörben jár el, vagy a határozat meg- ján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a bírságot kiszabó változtatására lát lehetőséget, a bírói mérlegelés köré- határozatban megállapított fizetési kötelezettség az be tartozik, hiszen mindkét döntéstípus megfelelő esz- egymillió forintot nem haladja meg. A 3/2015. KMJE ha- köze a jogszabálysértés orvoslásának, amely a közigaz- tározat ezt a rendelkezést úgy értelmezte, hogy a Pp. gatási per rendeltetése (Főv. Tsz. 3.Kf.650.147/2013/6.). 26 340/A. § (2) bekezdés b) pontja csak azon ügyben zárja A Kúria joggyakorlatában előfordult olyan eset is, ki a felülvizsgálatot, amelyben a közigazgatási határo- amikor alacsonyabb szintű bíróság „részlegesen” he- zat kizárólag bírságot kiszabó rendelkezést tartalmaz, lyezte hatályon kívül a Döntőbizottság határozatát. és ennek összege legfeljebb egymillió forint. Részleges hatályon kívül helyezés elvben alkalmazha- Ennek értelmében a felülvizsgálat lényegében általá- tó, ha olyan egymástól elkülöníthető, és egymással ösz- nos jelleggel megengedett, ugyanis ritka, hogy egy ha- sze nem függő kérdésekben dönt a hatóság, amelyek 24 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 22 Kbt. 172. § (2) 25 Uo. 23 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat alapján. 26 Kommentár − 169–172. §-hoz fűzött magyarázat. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

akár külön határozat tárgyai is lehetnek. Ebből követ- 3. „A köZbesZerZési döntőbiZottság kezik, hogy dogmatikai értelemben nincs olyan, hogy hAtároZAtánAk felülviZsgálAtA „részleges hatályon kívül helyezés”, a rendelkező rész és A sZerZődés köZbesZerZési ilyen megfogalmazása egy több döntést tartalmazó ha- jogsértés miAtti érvénytelenségének tározat megváltoztatásának tekinthető. 27 megállApításA iránti egységes per” Megoldást jelenthetne ilyen vitatott esetekben az a – köZigAZgAtási típUsÚ per megközelítés, ha a bíróság az egész határozatot hatályon kívül helyezi, és azon részek tekintetében hozott döntés 3.1. A pertípus AlkAlmAzhAtóságA, kapcsán, amely a bíróság is szerint is megfelelő, olyan hAtáskör, illetékesség iránymutatást adhatna az indokolásban, hogy a közigaz- gatási szerv a korábbival azonos döntést hozzon. Az ún. egységes per fogalmát és magát a jogintéz- Az érdemi döntések harmadik esetköre az, ha a köz- ményt a jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítá- igazgatási perben eljáró bíróság a Kbt. 172. § (3) bekez- sáról szóló 2007/66/EK számú irányelvi rendelkezések dése alapján mérlegelési jogkörében eljárva úgy dönt, alapulvételével 2010. január 1. napjától tette a hazai hogy a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja, és a jogrendszer részévé a jogalkotó, amikor is a közbeszer- Kbt. 165. § (3), (6), (8) és (9) bekezdése szerinti jogkö- zésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 350. §-ának vetkezményeket alkalmazza, mely megváltoztatási jo- rendelkezéseként létrehozta az egységes per jogintéz- gosultsága kiterjed akár a közigazgatási eljárásban ki- ményét (2008. évi CVIII. törvény). szabott bírság összegének megváltoztatására is. 28 Ugyanezen hatálybalépési dátummal került beikta- A gyakorlat ismeri azt az esetet, amikor egyes kérelmi tásra a hazai közbeszerzési jogba a Ptk. rendelkezésein elemek tekintetében a bíróság elutasítja a keresetet, túli, speciális, csakis közbeszerzési jogban érvényesülő egyes esetekben pedig megváltoztatja azokat. A gyakor- kibővült semmisségi okrendszer. Az akkori Kbt. nor- lat szerint ez megváltoztatásnak minősül, így a Kbt. maszövegébe a 306/A. §-ban; az 51. cím és a X. fejezet 172. § (5) bekezdése szerint az egész „határozat” ellen rendelkezései közé kerültek beépítésre a speciális sem- lehetővé teszi a fellebbezést. A Kúria Kfv.III.37.795/ miségi okok. 2015/2. szám alatt meghozott határozatában mondta ki, A hatályos joganyag szerint (2015. évi CXLIII. tv. hogy amennyiben a bíróság a határozatot megváltoztat- 173. §) az egységes per lényegét tekintve egy közigaz- ja, úgy az ítélet egészével szemben van helye fellebbezés- gatási bíróságok előtt előforduló speciális pertípus, nek. Ez az értelmezés akkor is irányadó, ha adott esetben amelynek keretein belül az alperesi Döntőbizottság csak a bírság mértékét változtatja meg a bíróság, akkor közigazgatási határozatának bírósági felülvizsgálata is az egész ítélet ellen van helye fellebbezésnek. történik meg, mely kiegészül a Kbt. 137. § (1) bekezdés A Kúria és a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában is a)–c) pontjaiban deklarált érvénytelenségi okokra ala- kialakult az az álláspont, hogy a megváltoztatási jog- pított – közbeszerzési eljárás eredményeként megkö- kört a fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság és tött – szerződés érvénytelenségének megállapításával. a felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria is gyakorol- Az egységes per egyszerre egy közigazgatási per és hatja (Kfv.III.37.398/2015/11., Főv. Tsz. 3.Kf.649.898/ egy szerződés érvénytelenségének megállapítását is le- 2013/4.; 3.Kf.649.962/2013/). 29 hetővé tevő polgári per egyvelege. A jelenleg hatályos illetékességi szabályokra figye- A Kbt. 173. § (1) bekezdése szerint a kérelmező a Dön- lemmel, a Kecskeméti és a Székesfehérvári Közigazga- tőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a tási és Munkaügyi Bíróság ítéletei elleni fellebbezések határozat alapjául szolgáló szerződés – a 137. § (1) be- elbírálása a Kecskeméti és a Székesfehérvári Törvény- kezdésében meghatározott okok miatti – érvénytelen- szék másodfokú tanácsainak hatáskörébe tartozik. A ségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkez- Pp. 340. § (5) bekezdése értelmében a másodfokú bíró- ményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben ság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a fe- kérheti. A pert a Döntőbizottság, valamint a szerződő lek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. felek ellen kell megindítani; a keresetlevelet a határo- A Pp. 340. § (6) bekezdése értelmében tárgyalás tartá- zat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Dön- sát a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél tőbizottsághoz kell benyújtani, vagy ajánlott külde- csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmé- ményként postára adni. nek) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fel- Az eljárás a közigazgatási és munkaügyi bíróságok lebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől hatáskörébe tartozik, de az egységessége folytán az il- számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmu- letékességi szabályokra tekintettel alkalmazandó a Pp. lasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ezen rendelke- 326. § (14) bekezdése az előző pertípusnál már bemuta- zések estében is érvényesül a másodfokú eljárások tottak szerint. főszabálya, miszerint közigazgatási perben is másodfo- Az eljárás kezdeményezője a közigazgatási perekre kú bírói jogorvoslati fórumként a fellebbezés tárgyalá- irányadó sajátos szabályokra tekintettel mindig az son kívüli elbírálása az elsődleges. ügyfél, illetve az a szereplő, akire nézve sérelmes a dön- tőbizottsági döntés, de semmi esetre sem a Döntőbi- zottság. 27 Kúria Kfv.III.37.488/2013/5. sz. határozata alapján. Annak eldöntése, hogy „a Közbeszerzési Döntőbizott- 28 Mudráné Láng Erzsébet: A közbeszerzési eljárás a bírósági jogor- ság határozatának felülvizsgálata iránti per” indul-e, voslatok tükrében. Magyar közigazgatás, 2004/4. szám, 226–234.; 232. vagy „egységes per”, azt a keresetlevél tartalma dönti 29 Kommentár – 169–172. §-hoz fűzött magyarázat. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

el (a felperes döntése), miszerint tartalmaz-e a Kbt. bályban meghatározott minta szerinti hirdetményt 137. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési szerződés tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a semmisségének megállapítása iránti kereseti kérelmet, hirdetmény közzétételét követő naptól számított tize- avagy sem. Ha tartalmaz, akkor egységes per indul, ha dik napon belül. nem, akkor egyszerűen közigazgatási határozat bírósá- E pertípusban – egyezően a tisztán közigazgatási fe- gi felülvizsgálata iránti eljárás folyik, melynek leglé- lülvizsgálati perrel − a felperes az, akinek jogát vagy jo- nyegesebb szabályai fentebb már bemutatásra és elem- gos érdekét a Döntőbizottság határozata sérti vagy a zésre kerültek. hivatalbóli kezdeményező; azonban az alperesi pozíció- Ha érvénytelenség megállapítása iránti petitum is sze- ban többes alanyi kör érintett, ugyanis a per I. rendű repel a keresetben, akkor az előzőekben bemutatott alperese a Döntőbizottság, illetve további alperesek a rendelkezések kiegészülnek az alábbiakkal. közbeszerzési szerződést kötő felek. Egységes perben a közigazgatási bíróság kizárólag a A gyakorlatban ilyen perre akkor kerül sor, ha a Dön- Kbt. 137. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban taxatíve fel- tőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelmezőjének sorolt semmiségi okok alapján állapíthatja meg a szerző- vagy kezdeményezőjének jogorvoslati kérelme egész- dés érvénytelenségét, egyéb semmiségi okok megállapí- ben vagy részben elutasításra került – nem ért egyet tására – melyek a Ptk.-ban, de ha azok még a Kbt.-ben annak tartalmával –, ugyanakkor a korábbi alcímben kerültnek is nevesítésre − ezen pertípus nem alkalmaz- már tételesen kifejtett szerződéskötési moratóriumra ható. Ugyancsak nem lehetséges ezen per keretein be- vonatkozó szabályok alakulása folytán, azoknak meg- lül „egyéb polgári jogi igények” előterjesztése sem. felelően, vagy azokat megszegve, de a szerződés már [Kbt. 173. § (2) bek.] megköttetett. Ilyen esetben – a jogorvoslat gyorsaságá- Ezen egyéb – jelen perben nem megengedett – kere- nak és hatékonyságának okán – egységes per kereté- seti kérelmek előterjesztésére a Kbt.-ben rögzített ben kérheti a kérelmező a döntőbizottsági határozat fe- 177. § szerinti „közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb lülvizsgálatát, és a már megkötött szerződés semmis- polgári per” keretében van lehetőség. ségének megállapítását a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Az egységes per vitelére vonatkozó rendelkezések 3.2. speciális semmisségi rendszer megegyeznek az előző pertípus elemzése során kifej- tett rendelkezésekkel, azonban a semmisség megálla- A Kbt. 137. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint semmis a pításának feltételei elemzésre szorulnak. szerződés, ha azt A semmisség feltételeinek tényállásszerű megvizsgá- • a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kö- lása, és a jogkövetkezmények alkalmazása a bíróság tötték meg; feladata. • a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás ered- A Kbt. 137. § (3) bekezdése egy sajátos jogintézményt ményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn tartalmaz, miszerint a semmiségi ok ellenére megkö- a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának tött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövet- feltételei; vagy kezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerző- • a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó dést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szabályok [80. § (5) bekezdés, 115. § (2) bekezdés, érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos 131. § (6)–(8) bekezdés] megsértésével kötöttek köz érdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerző- szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt déshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetősé- különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszer- gétől, egyben olyan módon sértették meg a közbe- zési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges vál- szerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befo- tozásából vagy az érvénytelenségből következő kötele- lyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljá- zettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelke- rás megnyerésére. dően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez A Kbt. 141. § (8) bekezdésének második mondata sze- fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag ak- rint: kor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan követ- • amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzé- kezményekkel járna. si eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosí- Annak eldöntése tehát, hogy a szerződés teljesítésé- tás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis hez kiemelkedően fontos közérdek fűződik-e, vagy (meg nem engedett szerződésmódosítás esete). olyan gazdasági érdek, ami a szerződés érvénytelensé- A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint – a fentebb felso- gének kimondása esetén aránytalan következmények- rolt semmiségi okok fennállta ellenére – a szerződés kel járna, a bíróság mindenkori – az eset összes körül- nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le ményére figyelemmel alkalmazott – mérlegelési jogkö- hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljá- rébe tartozó kérdés. rást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével A Debreceni Ítélőtábla Gf. IV.30.358/2012/3. számú megállapodást (9–14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, döntésével felülbírált 7.G.15-11-040.152/19. számú nyír- hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás egyházi törvényszéki ítéletben például a bíróság nem ál- alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzé- lapított meg kiemelten fontos közérdeket a középiskolák sével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehe- számára leszállított taneszközök szállítására vonatkozó tősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogsza- szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

A Fővárosi Törvényszék 2.P.24/342/2015/17. számú Az imént említett 174. § (2) bekezdés szerinti 10%-os ítéletében fejtette ki, hogy maga az a tény, hogy az aján- bírságplafon alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a bí- latkérő alapító okirata alapján közfeladatot lát el, nem róság kimondja a semmisséget, alkalmazza az érvény- alapozza meg önmagában és automatikusan azt, hogy telenség jogkövetkezményét, és akként rendelkezik, minden szerződése érvényes. Az ajánlatkérő a per sze- hogy a gazdasági szereplő által elvégzett teljesítés el- rinti esetben okmányirodai irodahelyiségek takarítá- lenértékét kötelessége az ajánlatkérőnek megfizetnie. sát rendelte meg akként, hogy korábbi szerződésének A bírságmértékek a bírói gyakorlat vizsgálata során sorozatos hosszabbításával rendelt meg szolgáltatást, meglehetősen eltérőek, és pusztán statisztikailag lehet és ezáltal jogtalanul mellőzte a közbeszerzést. 30 irányadó zsinórmértéket megállapítani, mely számos – 70 fölötti – bírósági döntés vizsgálatát követően 2,75% mértéket mutatott a tanulmány megírásakor. 3.3. bírságolás Azaz a bíróságok meglehetősen visszafogottak a jogal- kotó által biztosított 15/10%-os bírságplafon keretei- Amennyiben a bíróság az egységes per keretében úgy hez képest akkor, amikor szankcionálnak. 31 ítéli meg, hogy alkalmazható az egyébként semmis szerződésnek a Kbt. 137. § (3) bekezdése szerinti érvé- nyessé nyilvánítása, akkor a Kbt. 174. § (2) bekezdése 3.4. A bíróság döntései szerint a bíróság – a polgári jogtól teljességgel idegen jogintézményt alkalmazva – bírságot köteles kiszabni. A bíróság az egységes perben az előző alcímben be- A bírságolás már eleve felveti annak problémáját, mutatott, és jelen alcímben részletezett szabályokra fi- hogy egy jogellenes cselekmény elkövetése folytán gyelemmel az alábbi döntéseket hozhatja: megindult közigazgatási eljárásban, ha egyszer már • Elutasíthatja a keresetet, mind a határozat felül- bírságot szabott ki a Döntőbizottság, összeegyeztethe- vizsgálata, mind a szerződés érvénytelensége köré- tő-e a jogállamiság elvével, hogy ismételten bírságot ben. szabjon ki a bíróság. • A Döntőbizottsági határozatot megváltoztathatja Az összeegyeztethetőség a jogalapok vizsgálata után – akár a bírság összegét is beleértve –, és alkalmaz- mondható ki. hatja a Kbt. 165. § (3), (6), (8), és (9) bekezdésében Tény az, hogy egyazon tényállás vezet mindkét bírság foglaltakat, és dönthet a szerződés érvénytelensé- kiszabásához, azonban a Döntőbizottság a közbeszer- géről. zési jogsértést tekinti a bírságolásának alapjaként, ad- • Ha a Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati dig a bíróság a szerződés érvényessé nyilvánítása okán eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabá- – ezen jogalapra hivatkozással – teszi ezt meg. A dupli- lyainak megsértése esetén a határozatot hatályon kált szankcionálás ugyanazt a védett jogi érdeket szol- kívül helyezheti, és ekkor az érvénytelenség kérdé- gálja, miszerint a legsúlyosabb közbeszerzési jogsérté- sében a pert megszünteti. sek elleni fellépés hatékony és elrettentő legyen, a jog- • Megállapíthatja a szerződés visszamenőleges érvé- orvoslat lehetősége valódi visszatartó erővel bírjon. nyességét, ekkor azonban bírságot köteles kiszabni Kiemelendő tehát, hogy a bíróság által kiszabandó [legfeljebb 10% vagy 15%, a minimális mérték bírság teljességgel független a Döntőbizottság által nincs meghatározva a Kbt. 174. § (2) bekezdése közbeszerzési jogsértés miatti kiszabott bírságtól, szerint]. ugyanis ez kifejezetten a semmis szerződés érvényessé A fellebbezhetőség kérdése igazodik a felülvizsgálati nyilvánítása miatti további szankció. per szabályaihoz, miszerint a kereset elutasítása, és ha- A Kbt. 174. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tályon kívül helyező döntés esetében nincs helye felleb- közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a bezésnek, ugyanakkor a határozat megváltoztatása, il- 137. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bír- letve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott ságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset ösz- ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. szes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerző- A fellebbezés teljessége, részlegessége, a felülvizsgá- dés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövet- lat, a perújítás, valamint a másodfokú eljárás kapcsán kezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgál- felmerülő jogértelmezési kérdésekre megfelelően irány- tatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbe- adóak az előzőekben már kifejtett rendelkezések. ni megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figye- lembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 10%-a. 3.5. pertárgyérték, eljárási illeték A bírság alapja „áfás” szerződés esetében a szerződés nettó értéke, abban az esetben viszont, ha az ajánlatké- Az egységes per közigazgatási per, ekként tárgyi ille- rővel szerződő gazdasági szereplő nem alanya az áfának, tékfeljegyzési jog hatálya alá esik [Itv. 62. § (1) bekezdés úgy a szerződés bruttó összege a bírság alapja, ekkor h) pont], ugyanakkor az Itv. 43. § (3) bekezdése megfe- ugyanis nem keletkezik áfabefizetési kötelezettsége a jogalanynak, így annak összege is a bevételét képezi. 31 A tanulmány alapját képező bírósági határozatok figyelembevétele mellett került meghatározásra saját kutatás eredményeként. 75 darab bírósági határozat elemzése szerinti megállapítás 2016. december 30. 30 Kommentár – 173–174. §-hoz fűzött magyarázatra hivatkozással. napján. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

lelően alkalmazandó, miszerint a 30 000 forintos kere- Megállapítható, hogy a hazai jogalkotó az európai uni- seti illeték közbeszerzési közigazgatási perben nem al- ós kötelezettségére figyelemmel, az uniós szabályokkal kalmazható, így az illeték vagy a meghatározható, vagy egyezően szabályozza a közbeszerzésekkel kap csolatos a meg nem határozható pertárgyértékhez igazodik. 32 jogorvoslati kérdéseket, melyek mind a gyorsaság és ha- tékonyság jegyében születtek. A speciális jogorvoslati fórumrendszer a bemutatott eszköztár felhasználásá- ZársZó val képes arra, hogy a gyorsaság és hatékony végrehajt- hatóság elveket érvényre juttassa a hazai jogszolgálta- Ezen tanulmányban – a bevezető gondolatoknak meg- tásban. A hazai jogalkalmazás és igazságszolgáltatás felelően – a hazai szabályozás szerinti öt speciális közbe- szereplőinek a felelőssége a jövőben az, hogy a szabá- szerzési pertípusból kettőnek a gyakorlatszempontú lyok helyes alkalmazásával az átláthatóság és a verseny elemző bemutatására került sor. Ezen perek a közigazga- tisztaságának alapelve érvényesüljön a közbeszerzési tási és munkaügyi bíróságok kizárólagos hatáskörébe jogban. tartoznak, ugyanakkor közigazgatási és polgári jogi ele- A következő lapszámban ugyanezen szerzőtől megje- meket vegyesen tartalmaznak. lenő tanulmány az öt speciális közbeszerzési pertípusból azon háromnak az elemzésére szorítkozik majd, ame- lyek lefolytatása a polgári bíróságok hatáskörébe tar- 32 tozik. Itv. 39., 42., 46., 50. § A kisértékŰ perek sZAbályAinAk mÚltjA, jelene és jövője A perhAtékonyság tükrében hAZánkbAn fEkEtE ZSuZSanna járásbírósági titkár (Szekszárdi Törvényszék) 1. beveZetés műség elvén keresztül jutunk el, hiszen a jóhiszeműség „lényegében a perhatékonyság elvének a felek oldalán A polgári igazságszolgáltatás működésének értékelé- való megjelenése, ami a felesleges többletköltségek oko- sekor a hatékonyság talán a legfontosabb vizsgálati szem- zásától és az eljárás elhúzásától való tartózkodás kötele- 1 pont. A hatékonyság a kívánt eredmény elérését jelenti. zettségét támasztja a felekkel szemben”. 5 A hatékonyság fogalmának három síkját különbözteti A perhatékonyság fogalmából következik, hogy annak meg a jogirodalom. „A társadalmi értelemben vett haté- egyik összetevője a perek észszerű időn belül való befe- konyság lényegében a jogsértések, káresemények számá- jezésének követelménye. Az Emberi Jogok Európai ban ölt testet, ugyanis egy per társadalmi hatékonyága Egyezménye 6. cikkének értelmezésére, mely az észsze- akkor, illetve abban érhető tetten, ha megváltozik a jog- rű időhatáron belül elbírálható perek emberi jogként alanyok magatartása, és ezáltal csökken a káresemé- való deklarálást mondta ki, az Európa Tanács Miniszteri 2 nyek, jogsértések száma.” A hatékonyság második síkja a Bizottsága egy 1984-ben elfogadott ajánlásában ki- felek oldalán jelenik meg, azaz az érdekeiken, hasznaikon mondta, hogy „rendes körülmények között a pert legfel- 3 alapuló hatékonyságot jelent. A hatékonyság harmad- jebb két tárgyaláson kell befejezni: az első esetlegesen sorban jelenti a perhatékonyságot, mely polgári eljárásjo- az előkészítő tárgyalás és a második folyamán történik gi alapelvként a perek észszerű időn belül való, lehető leg- a bizonyítás felvétele, a felek előadásai, és ha lehetséges, 4 kevesebb perköltség melletti befejezését irányozza elő. az ítélet meghozatala. A bírónak ügyelnie kell arra, hogy A perhatékonyság elvéhez a feleken keresztül a jóhisze- minden, a második tárgyalásra szükséges cselekményt elvégezzenek a megfelelő időben, elviekben minden ha- lasztás tilos, kivéve akkor, ha új tények vagy más rend- Nyilas Anna: A polgári per egyszerűsítésének és gyorsításának esz- kívüli és fontos körülmények merülnek fel.” 6 1 közei az európai jogrendszerekben, különös tekintettel a kis értékű köve- Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, telésekre vonatkozó eljárásokra. Doktori értekezés. Debrecen, 2011. 26. hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Horv%C3%A1th%20 bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötele- E.%20%C3%8Drisz%20-%20Dolgozat_kut.PDF Horváth E. Írisz: Ösztönzők és korlátok a kis értékű követelések per- zettségeit törvény által felállított, független és pártatlan 2 beli érvényesítése során hazánkban és egyes európai államokban. Doktori értekezés. Budapest, 2014. 14. https://jak.ppke.hu/uploads/articles/ 12332/file/Horv%C3%A1th%20E.%20%C3%8Drisz%20-%20Dolgo- zat_kut.PDF 5 Horváth i. m. 13. 3 Horváth i. m. 14. 6 R (84) 5 számú ajánlás az igazságszolgáltatás működését elősegítő 4 Horváth i. m. 14. polgári eljárásjogi irányelvekről 1.1. pont. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 1 2017 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59