Varga Zs. András: Az egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezések eljárási feltételei

AZ EGYEDI NORMAKONTROLL IRÁNTI BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉSEK ELJÁRÁSI FELTÉTELEI Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK) 1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZEREPVÁLTOZÁSA mint ahogy a rendes bíróság sem fogható fel negatív AZ ALAPTÖRVÉNY RENDSZERÉBEN bűn elkövetőként, negatív szerződéskötőként vagy ne- gatív közigazgatási hatóságként. Nehezen támadható- Az Alaptörvény államszervezetre gyakorolt hatásá- nak látszik Bragyova András felfogása, aki egészen vi- nak egyik nem vitatott eleme az Alkotmánybíróság sze- lágosan kimunkálta, hogy a normakontrollt végző álla- repének megváltozása. Míg a rendszerváltozástól az mi szervnek miért kell szükségszerűen bírósági jellem- Alaptörvényig az Alkotmánybíróság elsősorban nor- zőkkel rendelkeznie, függetlenül attól, hogy mi a tény- 6 makontroll-eljárásokat folytatott (habár az alkot- leges elnevezése. Magyarországon ráadásul az elneve- mányjogi panasz és a hatásköri összeütközés egyik zés sem okozhat gondot, hiszen az Alkotmánybíróság ese tének feloldása már akkor is a jogalkalmazási kont- nevében hordozza, hogy „bíróság”. rolleljárás volt), mégpedig actio popularis alapján, az Az Alaptörvény rendszere az igazságszolgáltatás te- Alaptörvény hatálybalépését követően az alkotmány- kintetében sok és fontos újdonságot hozott. Az még jogi panasz alapján folytatott eljárások váltak megha- nem lenne dogmatikai értelemben jelentős változás, 1 tározóvá . Ez a nem jelentéktelen körülmény felvetette hogy a Legfelsőbb Bíróság helyére a jogtörténetünkből egyfelől az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok vi- ismert hagyományos elnevezéssel a Kúria lépett, az vi- szonyának kérdését, másfelől felértékelte az eljárási szont igen, hogy a Kúria nemcsak a Legfelsőbb Bíróság szabályok, köztük az indítványok érdemi elbírálható- feladatait vette át, de az ideiglenes Alkotmány Alkot- ságát biztosító eljárási szabályok jelentőségét. mánybíróságától is örökölt feladatot, nevezetesen az Ami az első kérdést illeti, az Alaptörvény egyik előz- önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgála- ményének tekinthető, a Salamon László által vezetett tát. Mondhatjuk, hogy ezzel a normakontroll megosz- Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság számára készült lott az Alkotmánybíróság és a Kúria között, de a megol- 3 2 szakértői anyag , és a határozattervezet az elfogadott dás ennél bonyolultabb gyökerű: legalább ennyire he- Alaptörvény szerkezeti leírásához képest koherens lyes ugyanis azt mondani, hogy a Kúriának ezzel a ha- megoldást javasolt. Az államszervezet leírása azokban táskörével feléledt a több mint fél évszázados Királyi 4 a 3+1 hatalmi ág (a „+1” a constanti értelemben felfo- Közigazgatási Bíróság hagyománya. 7 gott neutrális köztársasági elnök lett volna) következe- Az új igazságszolgáltatási rendszer dogmatikai szem- tes rendszerére épült, azon belül egyetlen csoportba, az pontból legfontosabb kérdését a bírósági szervezetről igazságszolgáltatás fejezetbe kerültek volna az Alkot- szóló új törvény (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok mánybíróság, a rendes bíróságok és az ügyészség. Az szervezetéről és igazgatásáról, a továbbiakban: Bszi.) Alaptörvény rendszere nem ezt a struktúrát követi, 6. §-a veti fel, amely szerint a bíróság határozata min- ami a kérdés megválaszolását nem könnyítette meg. denkire kötelező. Csakhogy az új alkotmánybírósági Kelsenre visszavezetett hagyományként szokás mon- törvény (2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróság- dani, hogy az Alkotmánybíróság „negatív törvényho- ról, a továbbiakban: Abtv.) – az Alaptörvény 24. cikk (2) 5 zó” , de álláspontunk szerint ez félrevezető jellemzés, bekezdés d) pontjában írt rendelkezésével összhang- ban – a 27. §-ában úgy rendelkezik, hogy az alaptör- vény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben 1 2012-ben: 25 utólagos normakontroll, 65 bírói kezdeményezés, 728 érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panaszt alkotmányjogi panasz; 2013-ban 13 utólagos normakontroll, 49 bírói nyújthat be, az Alkotmánybíróság pedig, ha az alaptör- kezdeményezés, 199 alkotmányjogi panasz; 2014-ben 3 utólagos norma- vény-ellenességet megállapítja, akkor – a 43. § szerint kontroll, 54 bírói kezdeményezés, 333 alkotmányjogi panasz; 2015 első 9 hónapjában: 4 utólagos normakontroll, 42 bírói kezdeményezés, 212 – a felülvizsgált rendes bírósági döntést megsemmisíti. alkotmányjogi panasz érkezett. Forrás: http://mkab.hu/dokumentu- Sőt a bírói döntést megsemmisítő alkotmánybírósági mok/statisztika/2015 (2016. január 4.) 2 Patyi András – Szalay Péter – Varga Zs. András: Magyarország al- döntés eljárási jogkövetkezményei tekintetében a bíró- kotmányának szabályozási elvei. Szakértői változat. Pázmány Law sági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendel- Working Papers, Nr. 2011/31., http://www.plwp.eu/evfolyamok/ 2011/107-2011-31 (2016. január 4.) 3 H/2057 számon az Országgyűlés elé terjesztett határozati javaslat. http://www.parlament.hu/irom39/02057/02057.pdf (2016. január 4.) Verwaltungsakten durch die ordentlichen Gerichte. Walter de Gruyter C Co., 4 Lásd Trócsányi László: Alaptanok. In: Trócsányi László – Schanda Berlin und Leipzig, 1929, 54. és Paczolay Péter: Alkotmánybíráskodás a Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyar- politika és a jog határán. In: Paczolay Péter (szerk.): Alkotmánybíráskodás ország alkotmányos intézményei. Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2012, 74., – alkotmányértelmezés. Budapest, ELTE, 1995. 20−21. Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Budapest, MTA, 1939. 6 Bragyova András: Az Alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, KJK 169–175. – MTA ÁJTI, 1994. 5 Lásd erről: Hans Kelsen: Wesen und Entwicklung der Staatsgerichts- 7 Lásd Patyi András: Közigazgatási bíráskodás de constitutione feren- barkeit. In: Heinrich Triepel – Hans Kelsen – Max Layer – Ernst von Hip- da. In: Varga Zs. András – Fröhlich Johanna: Közérdekvédelem − A köz- pel: Wesen und Entwicklung der Staatsgerichtsbarkeit. Überprüfung von igazgatási bíráskodás múltja és jövője. Budapest, PKE JÁK, 2010, 33−55. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 ESz2016_1 folyamatos.indd 4 2016.03.30. 9:15:11

kezései az irányadóak, és a szükség szerint lefolytatan- Ha az eljárásfajtákat tovább vizsgáljuk, azt találjuk, dó (újabb rendes) bírósági eljárásban az alkotmányjogi hogy néhány közülük absztrakt, azaz nem a jogalkal- kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint mazás során, közvetlen érintettség alapján felmerült kell eljárni. A 39. § értelmében pedig az Alkotmánybíró- okból indul (előzetes normakontroll, utólagos norma- ság döntése mindenkire nézve kötelező. kontroll közjogi kezdeményezésre, az Alaptörvény ér- A Bszi. 6. §-a és az Abtv. 39. §-a értelmében van tehát telmezése, az Országgyűlés népszavazás elrendelésé- két mindenkire kötelező döntésfajta, amelyekről külö- vel összefüggő határozatának vizsgálata), míg mások nösebb spekuláció nélkül kiderül, hogy valójában csak esetén az érintettség vizsgálata lényeges eljárási felté- egyikük, mégpedig az Alkotmánybíróságé a valóban tel. Az előbbiek esetén főszabályként a kezdeményezés- kötelező, a rendes bíróságét ugyanis az Alkotmánybí- re jogosultság (a speciális alanyiság) és a kezdeménye- róság nem egyszerűen felülvizsgálhatja, hanem meg is zési határidő, valamint az indítvány értelmezhetősége semmisítheti. Leegyszerűsítve: a rendes bíróságok íté- vizsgálandó. Ezek viszonylag egyszerűen megválaszol- lete mindenkire kötelező, kivéve az Alkotmánybíróságot. ható kérdések, ezért ebben a dolgozatban figyelmen kí- Minthogy azonban ezt a kivételt a Bszi. nem tartalmaz- vül hagyjuk őket. Szintén figyelmen kívül hagyjuk a za, az ellentmondás csak akkor oldható fel, ha az Alkot- csak speciális alany kezdeményezésére folytatható to- mánybíróságot valódi bíróságnak tekintjük. Az persze vábbi eljárásokat (az Országgyűlés vallási tevékenysé- minden vitán felül áll, hogy az AB nem „rendes” bíró- get végző szervezet elismerésével összefüggő döntésé- ság, a „rendes” bíróságok feje a Kúria, viszont az AB fö- nek vizsgálata, az alaptörvény-ellenesen működő kép- lötte áll, mint a legfelsőbb igazságszolgáltatási szint viselő-testület feloszlatásával és a vallási közösség (tulajdonképpen mint alkotmányos semmítőszék). Ezt alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény a megközelítést tükrözi az Alkotmánybíróság kialakí- adása, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztá- tott és következetes gyakorlata. sa, valamint a hatásköri összeütközés feloldása). A fennmaradt, személyes érintettség esetén kezde- ményezhető eljárásfajták, az Alaptörvény 24. cikk (2) 2. AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK JELENTŐSÉGE bekezdés b)–e) pontjaiban írt – egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az Alap- A két intézmény kapcsolatánál kevésbé látványos, vi- törvény összhangjának vizsgálata bírói kezdemé- szont legalább annyira lényeges az eljárási szabályok nyezés (Abtv. 25. §), jelentőségének növekedése, amely lassan, esetenként – egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az Alap- felismert és kimondott összetevőkből építkező gyakor- törvény összhangjának vizsgálata alkotmányjogi lathoz vezetett. Ennek alapja az egyes alkotmánybíró- panasz alapján [Abtv. 26. § (1) bekezdés], sági eljárások kezdeményezésére jogosultak és azok – bírói döntés és az Alaptörvény összhangjának vizs- célja közötti összefüggés. gálata alkotmányjogi panasz alapján (Abtv. 27. §). Ha az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdéséből indu- Ezt egészíti ki az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt ki- lunk ki, kétfajta eljárási célt látunk: egyfelől a norma- vételes alkotmányjogi panasz, amely jogszabály és az kontrollt [az a)–c) és az e) pontban], másrészt az egyedi Alaptörvény összhangjának vizsgálatára irányul, és bírói döntés fölötti alkotmányossági felülvizsgálatot [a amely akkor kezdeményezhető, ha a jogszabály alap- d) pontban]. Az f) pontban megjelölt eljárás (nemzetkö- törvény-ellenessége közvetlenül, bírói döntés nélkül zi szerződésbe ütközés vizsgálata) nem önálló eljárás- okoz jogsérelmet és nincs a jogsérelem orvoslására fajta, hanem csak az egyes eljárásokban vizsgált jogsér- szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehető- tés más (nemzetközi szerződésbe ütközés az Alaptör- ségeit az indítványozó már kimerítette. vénnyel való összhang megsértése helyett). Az f) pont Mind a négy eljárásfajtára jellemző tehát, hogy csak a tehát eljárási szempontból csak megkettőzi a többi eljá- közvetlen érintettség esetén folytatható (ez még a bírói rásfajtát, de más sajátossággal nem bír. Ezt erősíti az kezdeményezésre is igaz, habár abban az esetben a Abtv. 32. §-a, amely szerint a nemzetközi szerződésbe tényleges kezdeményező nem az érintett, a bíró viszont ütközést egyfelől az alaptörvény-ellenesség vizsgálatát rá tekintettel fordul az Alkotmánybírósághoz). Az eljá- kezdeményezni jogosultak indítványára, másfelől bár- rások célja jelentősen különbözik. A két szélső pont a mely eljárása során hivatalból végzi az Alkotmánybíró- közvetlen panasz, amely csak normakontrollra irányul ság. A g) pont arra hatalmazza fel az Országgyűlést, (hiszen bírói döntés hiányában kezdeményezhető), va- hogy magában az Alaptörvényben, illetve sarkalatos lamint a bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz, törvényben további feladatokat határozzon meg az Al- amelyben nem kell (nem is szabad) az alkalmazott jog- kotmánybíróság számára. Ilyenek az Abtv. 33–36. és szabály alaptörvény-ellenességére hivatkozni. A másik 38. §-aiban írt eljárásfajták: az Országgyűlés népszava- két eljárás esetén ugyanilyen sajátosságokat látunk: a zás elrendelésével összefüggő határozatának, vallási bírói kezdeményezés csak normakontrollra irányul, tevékenységet végző szervezet elismerésével összefüg- habár konkrét eljárással összefüggésben, míg a jogsza- gő döntésének vizsgálata, az alaptörvény-ellenesen bályt támadó alkotmányjogi panasz bizonyos értelem- működő képviselő-testület feloszlatásával és a vallási ben ennek a fordítottja: konkrét bírói döntés ellen irá- közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő nyul, de valójában normakontrollt kell indítványozni. vélemény adása, a köztársasági elnök tisztségtől való Ezeknek a sajátosságoknak a következménye az eljá- megfosztása, a hatásköri összeütközés feloldása, illetve rási feltételek bonyolultsága, amit a három alkotmány- az Alaptörvény értelmezése. jogi panasz esetén az önálló eljárási szakasz, a panasz / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 ESz2016_1 folyamatos.indd 5 2016.03.30. 9:15:11

befogadhatóságának vizsgálata is jelez. Az Alaptör- lényeges eltérést mutat, ugyanis megkettőzi a kezdemé- vényből, illetve az Abtv.-ből következő befogadási nyezést: „Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi (vagy általában: eljárási) feltételek összefüggéseit az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, Alkotmánybíróságnak kellett meghatároznia. Az egyes amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alap- panaszokra vonatkozó sajátos feltételek is egyre in- törvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megál- kább felismerhetők, ezek azonban kívül esnek a címben lapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az ígért, most vizsgálandó kérdéskörön, ezért elegendő a Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az legfontosabb meglátásokat rögzíteni. Az Alkotmánybí- Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy róságnak az ideiglenes Alkotmány alapján, illetve az jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének Alaptörvény alapján folytatott tevékenysége egybe- megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogsza- hangzó abban a tekintetben, hogy bály alkalmazásának kizárását”. Míg tehát a bírói kezde- 1. elsődleges alapjogvédő állami intézménynek a ményezés egyik fajtája (jogszabály vagy jogszabályi rendes bíróságokat tekinti; 8 rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása) 2. az alkotmányjogi panasz jogorvoslat, még ha rend- nem mutat új jegyeket, a másik eset, a már alaptör- kívül sajátos is; 9 vény-ellenesnek minősített jogszabály alkalmazásának 3. az alkotmányjogi panasz benyújtójának alanyi kizárására irányuló indítvány egyfajta felülbiztosítás. joga van ahhoz, hogy ügyében az Alkotmánybíró- Ugyanakkor ez utóbbi az eljárási feltételek szempontjá- ság határozzon; 10 ból csak speciális eset – az erre hivatkozó bírónak meg 4. az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényen alapu- kell jelölnie a korábbi alkotmánybírósági határozatot is. ló joga van ahhoz, hogy az alkotmányellenes bíró- Jóval lényegesebb eltérés az, ami a korábbi szabá- sági ítéletet megsemmisítse, lyozáshoz képest első olvasatra nem látszik, de amit 5. a jogsérelemnek ezért az Alkotmánybíróság eljárá- az alkotmánybírósági eljárások új rendszere vont sa folytán kell orvosolhatónak lennie, különben a maga után. Az egyik ilyen új körülmény az actio popu- panasz a jogorvoslati jellegét veszítené el, ami lé- laris megszűnése. Jogszabály és az Alaptörvény össz- nyegi elem, mert ez különbözteti meg az utólagos hangja utólagos vizsgálatának kezdeményezése már normakontrolltól. nem „bárki” alanyi joga, hanem vagy egyfajta közjogi per, vagy pedig az érintett személyes jogvédelmének eszköze. 3. AZ EGYEDI NORMAKONTROLL Az első eset a kormány, az országgyűlési képviselők (BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS) ÁLTALÁBAN egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett eljárás. A vizsgált kérdések fokozatos szűkítése során elér- Ennek sajátossága, hogy absztrakt, a kezdeményezésre tünk az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjá- jogosult nem személyes érintettsége, hanem közjogi ban, illetve az Abtv. 25. §-ában szabályozott eljárásfaj- tisztsége (a képviselők esetén ötven egybehangzó ál- tához, az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály és az láspont) folytán jogosult a normakontrollt kezdemé- Alaptörvény összhangjának bírói kezdeményezés alap- nyezni. A második esethez a bírói kezdeményezés és az ján folytatott vizsgálatához. Ilyen eljárás az ideiglenes alkotmányjogi panasz tartozik. Mindennek következ- 11 Alkotmány hatálya alatt is ismert volt. A régi Abtv. az ménye az, hogy egyetlen eljárásfajta, így a bírói kezde- egyébként actio polpularis alapján folytatható utólagos ményezés sem csempészheti vissza az actio popularist, normakontroll egyik eseteként tette lehetővé a vagyis csak a személyes jogsérelmet okozó (alkotmány- 38. §-ban, hogy bíró – saját eljárásának felfüggesztése jogi panasz esetén) vagy alkalmazandó (bírói kezdemé- mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményez- nyezés esetén) jogszabály vizsgálata kezdeményezhe- ze, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során tő. Ez az a körülmény, amely az eljárási feltételek tüze- olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó tes vizsgálatát és szigorú megkövetelését elkerülhetet- eszközt kellett alkalmaznia, amelynek alkotmányelle- lenné teszi. A bírói kezdeményezés további sajátossága nességét észlelte (a bíró ilyen eljárását a felek is kérhet- az alkotmányjogi panaszhoz képest, hogy a bíró jogi ték, ami a bírót nem kötötte). szakismerettel rendelkezik, ezért a lege artis indítvány Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése ettől lénye- megkövetelése bizonyos értelemben evidencia. gét tekintve látszólag nem tér el: az Alkotmánybíróság A másik sajátosság, ami a bírói kezdeményezéseket a „bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb ki- korábbi szabályozáshoz képest felértékeli, az immár a lencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben al- bírói döntéssel szemben is igénybe vehető alkotmány- kalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való össz- jogi panasz. Az Alaptörvény rendszerében az alkot- hangját”. Az Abtv. szabálya már első megközelítésre is mányjogi panasz eredményeként a bíróság döntését az Alkotmánybíróság megsemmisítheti, vagy – az Alkot- mánybírósági eljárás következményeként – a Kúria 8 Ezt azóta az Alaptörvény 28. cikke is alátámasztja. dönthet perújítás engedélyezéséről. A bírónak tehát 9 Ezt először az 57/1991. (XI. 8) AB határozat jelentette ki, majd a több okból is figyelnie kell az általa alkalmazandó jog- 3367/2012. (XII. 15.) AB végzés fenntartotta, és a 6/2013. (III. 1.) AB ha- szabályok és az Alaptörvény összhangjára. Mindenek- tározat megerősítette. 10 Ezzel teljesedett ki az alanyi jogvédelem intézményrendszere, l. előtt ez következik az Alaptörvény 28. cikkéből, misze- Cservák Csaba: Az alapjogvédelem komplex intézményrendszere Ma- rint a „bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok gyarországon. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2015/3. szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel 11 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 ESz2016_1 folyamatos.indd 6 2016.03.30. 9:15:11

15 összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabá- ti” . Ennek során nemcsak az eljárásait kezdeményező lyok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan indítványok jogalapját – a jogszabályok vagy bírói dön- észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdasá- tések és az Alaptörvény, illetve nemzetközi szerződé- gos célt szolgálnak”. Ezért az Alaptörvénnyel való össz- sek összhangját – köteles vizsgálni, de – amint erre más hangot hivatalból kell vizsgálnia a bírónak még akkor döntésében rámutatott – nem mellőzheti annak vizsgá- is, ha ezt az összhangot egyébként vélelmezi. latát sem, hogy az egyes indítványok formája és tartal- Különös figyelmet kell fordítania erre, ha eljárásában ma megfelel-e az Alaptörvényben szabályozott típus- valamely fél kéri az alkalmazandó jogszabály és az kényszernek, továbbá a 24. cikk (9) bekezdésének fel- Alaptörvény összhangjának vizsgálatára irányuló al- hatalmazása alapján elfogadott Abtv.-ből, illetve a kotmánybírósági eljárás kezdeményezését. Ha ugyanis 24. cikk (2) bekezdésének g) pontjának felhatalmazása ennek nem tesz eleget a bíró – amihez természetesen alapján más sarkalatos törvényből következő feltéte- 16 joga van, és konkrét esetekben nyilván oka is –, a fél az leknek . indítványát maga ismételheti meg, immár alkotmány- Az ABV rögzítette, hogy az „Alkotmánybíróság dön- jogi panasz formájában. Megjegyzést érdemel ugyan- téseinek kiszámíthatósága, végső soron az Alaptörvény akkor az is, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztő- védelme nemcsak azt követeli meg, hogy érdemi dönté- jével szemben a bíró indítványozási joga tágabb: míg a sei következetesek legyenek, hanem azt is, hogy az eljá- panasz jogvédelmi eszköz, ezért csak alapjog sérelme rást kezdeményező indítványokkal szemben az Alap- miatt vehető igénybe, a bíró az Alaptörvény más, nem törvény és a jogszabályok által elvárt, az indítványok alapjogi természetű rendelkezésének megsértése miatt érdemi elbírálásra alkalmasságát meghatározó feltéte- 17 is fordulhat az Alkotmánybírósághoz. lek értelmezése világos és teljesíthető legyen.” A bírói kezdeményezésekkel szemben támasztható Az Alaptörvény 24. cikkében az Alkotmánybíróságra formai és tartalmi követelményeket az Alkotmánybíró- bízott feladatból, és az eljárásaira vonatkozó típus- 12 ság esetről esetre állapította meg , majd ezeket a kényszerből következően az Alkotmánybírósághoz in- III/1825/2014. számú ügyben hozott 3058/2015. (III. tézett indítványokkal szemben három általános – 31.) AB végzés (a továbbiakban: ABV) össze is foglalta. mindegyik eljárásfajtára, nem kizárólag a bírói kezde- [Ilyen elvi jellegű, a későbbiekben zsinórmértékül ményezésekre irányadó – követelményt állapított meg: használható döntést az Alkotmánybíróság korábban is – Conditio generale ratione personae (általános alanyi hozott, ilyen volt az Alkotmány értelmezésére irányuló feltétel): mivel az egyes eljárások indítványozására indítvány követelményrendszere a 31/1990. (XII. 18.) jogosultak köre eltér egymástól, minden eljárásfaj- 13 AB határozatban .] A továbbiakban az ABV feltétel- tát csak az arra feljogosított indítványozó kezde- rendszerét mutatjuk be. 14 ményezhet, ami önmagában is megköveteli, hogy az egyes indítványok típusa azonosítható legyen, az eljárásfajták ne keveredjenek. Ez a feltétel a 4. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI FELTÉTELEK 31/1990. (XII. 18.) AB határozatban rögzített elv al- kalmazása a bírói kezdeményezésre. Az Alkotmánybíróság az eljárási feltételek meghatá- – Conditio generale claritatis (általános világossági rozását az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésére alapí- követelmény): eszerint az indítványozók jogosult- totta. Megállapította, hogy a rendelkezés a)–g) pontjai sága és az eljárási feltételek különbözősége nem ki- felsorolják az Alkotmánybíróság eljárásait (a hatáskö- zárólag formális követelmény, hanem azt az indít- rébe tartozó ügyeket), ezért – szemben a korábbi Alkot- ványok tartalmának is tükröznie kell. Az egyes in- mánnyal, amely csak az utólagos normakontrollt sza- dítványok nem rejthetnek más indítványokat, nem bályozta – az alkotmánybírósági eljárások típuskény- szolgálhatnak sem az indítványozásra jogosultak szerének tiszteletben tartása közvetlen és megkerül- körének burkolt kitágítására, sem olyan más eljá- hetetlen alkotmányos követelmény. Az Alkotmánybíró- rásfajta leplezésére, amelynek kezdeményezésére ság, a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően, „az Alap- az indítványozó nem jogosult. Ez a feltétel végső so- törvény védelmének legfőbb szerveként alkotmányos ron szintén a 31/1990. (XII. 18.) AB határozaton kötelezettségeit hatáskörei gyakorlása folytán teljesí- nyugszik, de a világosság követelményének okát is megjelöli. – Conditio generale potestatis (általános hatásköri kö- vetelmény): ennek alapján az indítvány érdemi el- 12 Így a 3230/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3111/2014. (IV. 17.) AB vég- bírálása nem vezethet arra, hogy az Alkotmánybí- zés, 3112/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, 3242/2014. (IX. 22.) AB végzés. róság átvegye más alkotmányos – jogalkotó vagy 13 „Ugyanakkor az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutat rá: […] jogalkalmazó – intézmény feladatait. Ebből fakadó alkotmányértelmezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az indítvány – az követelmény, hogy az indítványok az Alaptörvény- AB tv. 21. § (6) bekezdésében meghatározott szervek és személyek vala- ben meghatározott célokra irányuljanak és az Al- melyikétől származik – nem általánosságban, hanem valamely konkrét al- kotmányjogi probléma aspektusából kezdeményezi az Alkotmány ugyan- kotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérelmet tar- csak konkrétan megjelölt rendelkezésének értelmezését, […] az adott al- talmazzanak. kotmányjogi probléma közvetlenül – más jogszabály közbejötte nélkül – levezethető az Alkotmányból. […] A kifejtettek szerint tehát az Alkot- mánybíróság hivatkozott hatáskörét megszorítván kell értelmezni.” 14 A feltételrendszer bemutatása – figyelemmel arra, hogy a szerző 15 3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7]. volt az előadó alkotmánybíró – a határozat szövegéhez képest csak ki- 16 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [7]. sebb módosításokra, átszerkesztésre, magyarázatokra szorítkozik. 17 ABV Indokolás [10]. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 ESz2016_1 folyamatos.indd 7 2016.03.30. 9:15:11

23 A továbbiakban az Alkotmánybíróság a három általá- kezményre , vagy olyan jogkövetkezmény alkal- nos követelményt a bírói kezdeményezésekre vonat- mazását kéri – mulasztással előidézett alaptörvé- koztatta, illetve kiegészítette azokat az erre az eljárás- nyesség fennállásának megállapítását –, amelynek fajtára jellemző sajátos követelményekkel, melyek na- kezdeményezésére nem jogosult, mivel a mulasztás gyobbrészt a korábban már hivatkozott határozatok- megállapítása az Abtv. szerint (szemben a korábbi ból és végzésekből is kiolvashatók. Ezek tehát már nem szabályozással!) nem indítványfajta, hanem az Al- kizárólag az Alaptörvényből következnek, hanem az kotmánybíróság mérlegelésén alapuló lehetséges 24 Abtv. 25. §-ában a bírói kezdeményezésre vonatkozó jogkövetkezmény . különös szabályokon, és az Abtv. 51–52. §-aiban az in- A két feltétellel összefüggésben hangsúlyozta az Al- dítványokra vonatkozó további formai és tartalmi fel- kotmánybíróság, hogy a határozottság követelményé- tételeken alapulnak. nek minden támadott jogszabály vagy jogszabályi ren- Két, egymással összefüggő tárgyi feltétel (conditiones delkezés és az Alaptörvény minden felhívott rendelke- speciales ratione materiae) nem kizárólag a bírói kezde- zése vonatkozásában külön-külön teljesülnie kell, mi- ményezésekre vonatkozik, hanem minden más indít- vel az Abtv. 52. §-ának (2) bekezdése értelmében „az ványfajtára is, azok sajátosságainak megfelelően. Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat – a tör- 18 – Certa applicatio (határozott indítvány ): a feltétel vényben taxatíve felsorolt kivételekkel – kizárólag a 25 közvetlenül az Abtv. 52. §-ának (1) bekezdésén ala- megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik” . pul. Az indítvány akkor határozott, ha az 52. § (1b) Ennek különös súlya van: a kérelemnek az Abtv. 52. §-án bekezdésben felsorolt feltételeknek következete- alapuló határozottsága olyan feltétel, amely az indítvá- sen eleget tesz, így pontosan és egyértelműen meg- nyozót terheli, de az Alkotmánybíróságot is köti: nem jelöli az indítvány indokait, az indítvány által táma- alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amelyet az indít- dott jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, az ványozó nem kért. Alaptörvény vagy nemzetközi szerződés megsér- tett rendelkezését. Az indítványnak indokolnia kell továbbá, hogy a sérelmezett jogszabály vagy jog- 5. A EGYEDI NORMAKONTROLL szabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptör- (BÍRÓI KEZDEMÉNYEZÉS) vény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi RÉSZLETES ELJÁRÁSI FELTÉTELEI szerződéssel, továbbá kifejezett kérelmet kell tar- talmaznia a támadott jogszabály vagy jogszabályi A következő feltételek már az egyedi normakontroll rendelkezés alaptörvény-ellenességének megálla- sajátosságaiból következnek. Az Abtv. 25. §-ának (1) pítására és alkalmazása tilalmának kimondására. bekezdése értelmében a bíró akkor fordulhat az Alkot- Korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság megál- mánybírósághoz, ha az előtte folyamatban levő egyedi lapította már, hogy nem alkalmas az indítvány az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaz- érdemi elbírálásra, ha félreérthetően jelöli meg az nia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérül- amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíró- 19 ni vél , vagy pusztán megjelöli azt, de nem indokol- ság már megállapította. A fentiek értelmében az Alkot- ja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vo- mánybíróságnak az Alaptörvény és az Abtv. rendelke- natkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendel- zéseit együttes és összefüggő feltételrendszerként kell kezésével miért ellentétes a támadott jogszabály értelmeznie, amikor mindenekelőtt arról dönt, hogy a 20 26 vagy jogszabályi rendelkezés . Az elégtelen indo- bírói indítvány érdemben elbírálható-e . Az indítvány- kolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, nak tehát az Alaptörvényből közvetlenül eredő általá- ha a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendel- nos eljárási feltételeken túl az Abtv. rendelkezései sze- kezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése kö- rinti különös feltételeknek is eleget kell tennie. Ezek az 21 zött nem állapítható meg összefüggés , vagy az al- ABV szerint az alábbiak: 22 kotmányjogi értelemben nem releváns . – Conditio specialis ratione personae (különös alanyi – Petitum certum (határozott kérelem): a feltétel tu- feltétel): a feltétel azon alapul, hogy az Abtv. lajdonképpen a határozott indítvány része. Az ABV 51. §-ának (1) bekezdése értelmében az Alkot- megállapítása szerint ugyanis nem alkalmas az in- mánybíróság az Alaptörvény, valamint az Abtv. sze- dítvány érdemi elbírálásra akkor sem, ha nem tar- rint arra jogosult indítványa alapján jár el. Az Alap- talmaz világos kérelmet az alkalmazandó jogkövet- törvény 24. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az- zal egybehangzóan az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdé- se értelmében egyedi normakontroll-eljárást csak 18 Az ABV ezt határozott kérelemnek nevezi, viszont a következőkben bíró kezdeményezhet, az Abtv. 1. § b) pontja szerint tárgyalandó petitumot is kérelemnek nevezi. Ebben a cikkben a bizto- pedig bírón a bírósági titkárt is érteni kell, ha tör- sabb elhatárolás érdekében ezért a certa applicatio határozott indít- vény rendelkezése alapján az egyesbíró hatásköré- ványt, vagyis tágabb feltételrendszert, míg a certum petitum a szűkebb értelemben vett határozott kérelmet jelöli. 19 3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, Indokolás [5]. 20 3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, 3226/2013. (XII. 12.) AB végzés. 23 3175/2014. (VI. 18.) AB végzés, 3001/2015. (I. 12.) AB határozat. 21 3269/2012. (X. 4.) AB határozat, 12/2014. (IV. 10.) AB határozat, 24 3230/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3238/2013. (XII. 21.) AB végzés, 3025/2014. (II. 17.) AB határozat, 37/2013. (XII. 5.) AB határozat, 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat. 3074/2013. (III. 14.) AB határozat. 25 3136/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [7]. 22 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat. 26 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [6]. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 ESz2016_1 folyamatos.indd 8 2016.03.30. 9:15:12

ben bírósági titkár eljárhat. Ezeket a feltételeket az gesztésre került) üggyel nem áll összefüggésben, 52. § (4)–(6) bekezdései azzal egészítik ki, hogy az annak elbírálása során nyilvánvalóan nem kerül al- eljárás feltételeinek fennállását az indítványozó- kalmazásra, akkor érdemi alkotmányossági vizs- nak kell igazolnia, ennek megfelelően az indítvány- gálatnak nincs helye […] A bírói kezdeményezés ban meg kell jelölni az indítványozót azonosító ada- mint normakontroll »egyedi vagy konkrét« jellege tokat, illetve az indítvány mellékleteként meg kell az absztrakt utólagos normakontrollhoz képest küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a do- annyiban szűkebb, hogy az indítványozó bíró csak kumentumokat is, amelyek az indítványban foglal- az ügyben alkalmazott jogszabályt támadhatja meg takat igazolják. Az ABV lényeges megállapítása – és részletesen meg kell indokolnia, hogy valóban mert az Abtv.-ből következik, de félreérthető –, kell azt az adott ügyben alkalmaznia. Csak ezzel hogy: „nem elegendő önmagában az, hogy az indít- biztosítható ugyanis a kezdeményezés egyedi – 31 ványt a bíró aláírja, hanem az indítványnak tartal- konkrét – normakontroll jellege” . Kijelenthetjük, mi szempontból is teljes egészében az indítványo- hogy ez a feltétel a bíró által kezdeményezett egye- 27 zása jogosult bírótól kell származnia” . di normakontroll differentia specificája. Itt muta- – Conditio specialis claritatis (különös világossági kö- tott rá az Alkotmánybíróság arra is, hogy az egyedi vetelmény): ez a követelmény az előzőnek a kifejté- normakontroll-eljárás – szemben az alkotmányjogi se. Az ABV itt rögzíti azt a követelményt, amelyre panasz folytán indult eljárásokkal – nem csak Alap- korábban már utaltunk, miszerint az Alkotmánybí- törvényben biztosított jog, hanem az Alaptörvény róság korábban más összefüggésben, a támadható más rendelkezésének sérelmére is alapítható. jogszabály vonatkozásában kifejtette, hogy az – Conditio specialis ratione temporis (különös időbeni „Abtv. nem teszi lehetővé a bíró számára, hogy utó- feltétel): ez az egyetlen feltétel, amely tekintetében lagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen, a az ABV nem korábbi határozatára hivatkozott, ha- 28 bírói kezdeményezés nem actio popularis” , amely nem amelyet új követelményként határozott meg. megállapítás az indítvány tartalmára is vonatko- Eszerint az ügy egyediségéből következő feltétel, zik. Mivel az egyedi normakontroll-eljárás nem ke- hogy „a bíró indítványának nemcsak absztrakt jogi veredhet az Abtv. 26. §-ának (2) bekezdésében sza- érvelést kell tartalmaznia, hanem a bíró által az bályozott közvetlen alkotmányjogi panaszra indu- előtte folyamatban lévő ügyben megállapított ló eljárással, az „indítványozó jogosultsága ezért tényállást is, amelyben az Alaptörvény vagy nem- nem ruházható át a felekre vagy más személyre, il- zetközi szerződés sérelme megvalósult”. A feltétel letve nem osztható meg velük az általuk készített megfogalmazását – amely lényegében azt jelenti, irat indítványhoz csatolása által, hanem a bírónak hogy az indítványozó bíró saját eljárásának megha- magának kell megjelölnie az indítványozási jogo- tározott szakaszban, a bizonyítási eljárás legalább sultságát alátámasztó körülményeket, illetve telje- részleges lefolytatását követően fordulhat csak az sítenie az indítvánnyal szemben az Alaptörvény és Alkotmánybírósághoz –, a végzés meg is magyaráz- 29 az Abtv. által támasztott összes követelményt” . ta. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy – az – Conditio specialis ratione materiae (különös tárgyi Abtv. 52. §-ának (6) bekezdése következtében – sa- feltétel): az egyedi normakontroll-eljárásnak az ját eljárásában nincs lehetősége bizonyítás lefoly- Abtv. 25. § (1) bekezdésén alapuló két ikerfeltétele, tatása, hanem az indítványra és mellékleteire kell hogy a bírói kezdeményezés ténybeli alapja a bíró alapoznia vizsgálatát és döntését. Ebből követke- előtt folyamatban lévő egyedi ügy legyen, a kezde- zően az indítványozó bíró által megállapított ményezés pedig az ebben az ügyben alkalmazandó tényállás hiányában, „az eljárás elveszítené egyedi 32 30 jogszabály vizsgálatára irányuljon . Az Alkot- alapját, és absztrakt normakontrollá válna” . mánybíróság itt hosszan idézte egyik korábbi dön- Végül az ABV kitért a hiányzó feltételek esetleges tését, ezzel is jelezve, hogy ez a követelmény meg- pótlására is. Utalt arra, hogy az érdemi elbíráláshoz hi- kerülhetetlen: „eljáró bíró tehát csak azon jogsza- ányzó általános vagy különös feltételek biztosítását bály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény- megkísérelheti hiánypótlás útján, a hiánypótlás teljesí- ellenességének megállapítására tehet indítványt, tésének elmulasztása pedig az érdemi elbírálás akadá- 33 melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten lya . Mulasztás esetén, miként akkor is, ha az eljárási alkalmaznia kell(ene). Ebből következően alapvető feltételek hiánya nem orvosolható hiánypótlás útján, az feltétel a támadott norma és a folyamatban lévő Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 55. §-a alap- egyedi ügy közötti közvetlen összefüggés. Ameny- ján érdemi tárgyalás nélkül, vagy ha az eljárási aka- nyiben a bírói kezdeményezés olyan jogszabályt dályt az indítvány érdemi vizsgálata során állapítja vagy jogszabályi rendelkezést támad meg az Alkot- meg, az Abtv. 64. §-a alapján végzéssel visszautasítja. mánybíróság előtt, mely az előtte folyamatban lévő Szintén visszautasításnak van helye, ha az indítvány (az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüg- tárgyára vonatkozóan az Alkotmánybíróság már ho- zott döntést és a körülmények nem változtak meg alap- 27 ABV Indokolás [17]. 28 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [5]. 31 3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [5]–[7]. 29 ABV Indokolás [18]. 32 ABV Indokolás [23]. 30 3111/2014. (IV. 17.) AB végzés, 3112/2014. (IV. 17.) AB végzés, 33 3094/2013. (IV. 19.) AB végzés, 3139/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3242/2014. (IX. 22.) AB végzés. 3140/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3141/2012. (VII. 26.) AB végzés. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 ESz2016_1 folyamatos.indd 9 2016.03.30. 9:15:12

34 vetően , vagy ha az eljárás okafogyottá vált, mert a tá- delkezéseket és perbeli cselekményeket. Ezt az intézke- madott jogszabály hatályát veszítette és alkalmazási dési tilalmat nem oldja fel a 155/B. § (3) bekezdése sem, 35 tilalom kimondásának sincs helye . Utóbbi esetben az amely arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság el- Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság a visszauta- járásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel hatá- sítás helyett az eljárását végzéssel megszüntetheti. roz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti [sőt a (4) Ezzel összefüggésben szükségesnek tartjuk megje- bekezdés szerint ez a felfüggesztő végzés nem is felleb- gyezni, hogy a bírói kezdeményezés esetén a hiánypót- bezhető]. Álláspontunk szerint (amelyet az Alkotmány- lás lehetősége korlátozott, mégpedig a Pp. szabályai kö- bíróság eljárása nem tükröz) bírói kezdeményezés ese- vetkeztében. A hatályos Pp. 155. § (2) bekezdése szerint tén az Alkotmánybíróság csak olyan hiánypótlást ren- a felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendel- delhet el, amelyet a kezdeményező bíró a felfüggesztés kezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli hatálya alatt is teljesíthet, de a bíró nem hívható fel sem cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, ille- a végzése (azaz indítványa) kiegészítésére, sem a hiány- tőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói ren- zó tényállás megállapítására. 3197/2014 (VII. 15.) AB határozat. 34 3108/2013. (V. 17.) AB végzés. 35 AZ ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA ÉS A TERHELTI VALLOMÁSTÉTEL MEGTAGADÁSÁNAK JOGA BELOVICS ERVIN egyetemi tanár (PPKE JÁK) BEVEZETÉS kapcsolódóan a hallgatási jog elismerésének szükséges- sége már a XI. század elején megfogalmazódott. A terhelt központi szereplője a büntetőeljárásnak, hi- 1.1. A common law sajátosságai szen az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak ab- ban a kérdésben kell állást foglalniuk, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében megálla- Angliában a középkor elején az egyházi és a világi bí- pítható-e a büntetőjogi felelőssége. „A terheltnek a bün- róságok egyidejűleg folytattak ítélkező tevékenységet tetőeljárásban kettős jogállása van. Egyfelől procesz- ráadásul – ami a rendszert, ha lehet még bonyolultabbá szuális jogosultságok alanya, a tárgyaláson ügyfél; tette – az egyházi bíróságok polgári ügyekben is eljár- másfelől vallomásával bizonyítási eszközt szolgáltató hattak. alany és kényszerítő intézkedések passzív alanya is. A XIII. századtól a világi bíróságok által eljárás alá Ennek megfelelően a terhelt vallomásának is kettős vont személynek alanyi jogává vált az ártatlanságát bi- szerepe van. Egyfelől tartalmazhatja a terhelt védeke- zonyító eskü letétele, és egyre inkább elfogadott lett az zését, másfelől bizonyítékokat szolgáltat.” 1 a gyakorlat, amelynek alapján a vádlottnak nem kellett Az, hogy a terheltet a vallomástétellel kapcsolatban önmagát terhelő adatokat szolgáltatnia. milyen kötelezettségek terhelik, avagy, hogy milyen jo- A XIV. Lateráni Zsinat döntését követően az egyházi gosultságok illetik meg ebben a körben, régóta alapkér- bíróságok gyakorlatában a klasszikus inkvizitórius dése a büntetőeljárási jognak. modell vált uralkodóvá, amelynek lényege szerint a bűncselekménnyel gyanúsítható személynek a feltett kérdésekre válaszolnia kellett és az általa elmondottak 1. JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK bizonyítékként felhasználhatóak voltak. A terheltnek először esküt kellett tennie, de már az eskütétel megta- A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy gadását a bűnösség bizonyítékának tekintették. vonatkozásában az önvádra kötelezés tilalma és ehhez Angliában az egyházi és a világi hatalom küzdelme természetesen kiterjedt az egyházi és a common law bíróságokra is. Ennek keretében egyre jelentősebb mértékben került sor az egyházi bíróságok hatásköré- 1 Király Tibor: Büntetőeljárási jog 4. Átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris Kiadó. 2008. 294. nek a visszaszorítására, illetve az inkvizíciós eljárások / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2016 1 2016 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 ESz2016_1 folyamatos.indd 10 2016.03.30. 9:15:12