Eljäräsjogi Szemle 2017/4. azám

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE KOVÁCS HELGA BARTKÓ RÓBERT A bírósági meghagyás Az anyanyelv használatához kibocsáthatósága jogszabályba ütköző való jog eróziója az illegális migráció kereseti kérelem esetén elleni küzdelemben 3. oldal 24. oldal HIDEG MILÁN ISTVÁN ANTALI DÁNIEL GÁBOR A bírósághoz fordulás joga a panasznap A vallomások megszerzésének tükrében – az új Pp. margójára egyik lehetséges módja: 7. oldal a felek általi kihallgatás 28. oldal RAINER LILLA Távol Európától – az észszerű időn belüli KIRÁLY ESZTER eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati A jogerő színeváltozása lehetőségek szűkülése az új büntetőeljárási törvényben 11. oldal 32. oldal MANHERTZ TAMÁS ISTVÁN A nemzetközi szerződések és az azt kihirdető normák alkotmánybíróságok által történő vizsgálata 17. oldal 4 II. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2017. december www.hvgorac.hu

/ tartalom contents Kovács Helga szerkesztőbizottság A bírósági meghagyás kibocsáthatósága jogszabályba ütköző elnöke: kereseti kérelem esetén The Possibility of the Lounch of a Default Judgement if the Petitum is darák Péter Against the Law 3 Főszerkesztő: Hideg Milán istván Harsági viktória A bírósághoz fordulás joga a panasznap tükrében – az új Pp. margójára Access to Justice in the Light of the Complaint Day – Remarks to the Margin szerkesztőbizottság: of the New Hungarian Civil Procedure Code 7 bárd Károly rainer Lilla belovics ervin Távol Európától – az észszerű időn belüli eljáráshoz kapcsolódó darák Péter jogorvoslati lehetőségek szűkülése erdei árpád Far From Europe – The Reduction of the Possible Remedies in connection Harsági viktória with the Right to Proceed in Reasonable Time 11 németh János Patyi andrás ManHertz tamás istván varga istván A nemzetközi szerződések és az azt kihirdető normák varga zs. andrás alkotmánybíróságok által történő vizsgálata Constituional Control of the International Contracts and Its Implementing Rules 17 bartKó róbert Az anyanyelv használatához való jog eróziója az illegális migráció elleni küzdelemben The Erosion of the Right to Use its Mother Tongue in the Fight Against Illegal Migration 24 antaLi dániel gábor A vallomások megszerzésének egyik lehetséges módja: a felek általi kihallgatás The Possible Mode for Acquire Statemens: Hearing by the Parties 28 KiráLy eszter A jogerő színeváltozása az új büntetőeljárási törvényben The Changes of the Res Iudicata in the New Criminal Procedure Code 32 impresszum eljárásjogi szemle AlApító: Harsági viktória tördelő: Máthé József előFizetés a kiadónál. A folyóirat előfizetési díja nyomtatott formában: KiAdjA: Hvg-orac Lap- és Könyvkiadó Kft. KorreKtor: P. berka antónia 8800 Ft. 1037 budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető. telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NyomtAtás: Multiszolg bt. Megjelenik évente 4-szer. Felelős kiadó: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője issn 2498-6062 (nyomtatott) issn 2498-6070 (online) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat Felelős szerkesztő: gábor zsolt publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a borítón: cambridge Magistrates’ courts beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu Műszaki szerkesztő: bors Kriszta a fotót készítette: Harsági viktória oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. borítón: bécs, igazságügyi Palota Fotózta: Harsági viktória Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu

A BÍRÓSÁGI MEGHAGYÁS KIBOCSÁTHATÓSÁGA JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZŐ KERESETI KÉRELEM ESETÉN KOVÁCS HELGA tanácselnök (Fővárosi Törvényszék) Kevesen vitatkoznának azzal a megállapítással, hogy való távolmaradása esetén mulasztási szankcióként egy kódexnek törvényhozástani szempontból nagy eré- alkalmazott meghagyás kibocsátásának – jogi környe- nye, ha szabályozása alkalmassá teszi, hogy hosszabb zete teljesen megváltozott. A bírósági meghagyásra időbeli távlatokban működőképes legyen. Az ehhez ha- ugyan a perindítást követően, azonban még a perfel­ sonló törvénykönyvek nem szabályoznak olyan kérdé- vételi szak előtt, nem pedig a per első tárgyalásán ke- seket, amelyek előfordulásával nem számolunk, így a rül sor. megoldásukat sincs értelme előre megfejteni, olyano- Az új Pp. 181. § (1) bekezdése arra az esetre írja elő a kat azonban annál inkább, amiknek felmerülésével a bírósági meghagyás kibocsátását, ha nincs helye az el- gyakorlat tapasztalatai szerint bizonyosan számolni le- járás megszüntetésének és az alperes elmulasztotta az het. Ha ehhez a jogalkotás által eleve feltételezett és írásbeli ellenkérelem előterjesztését, valamint beszá- egészséges mértékű bírói jogfejlesztés társul, a törvény mítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bí- hosszú ideig képes a jogviták rendezésében neki szánt róság visszautasítja. szerepét betölteni. A törvény következetlensége esetén A meghagyás kibocsátására az ellenkérelem előter- azonban a jogalkalmazás kényszerül olyan szerepbe, jesztésére szabott határidő letelte után, hivatalból, tár- amelyet nem szerencsés eljátszania, mert a jogalkalma- gyaláson kívüli formában kerül sor. A törvény szövegé- zás és jogalkotás határainak átlépése nem egyeztethe- ből egyértelműen következik, hogy a mulasztás ténye tő össze a bíróság alkotmányos helyzetével és az ilyen önmagában megalapozza a bírósági meghagyás kibo- tevékenység sokáig nem is védhető. csátásának feltételét, a bíróság az ügy további körül- ményeire tekintettel nem mérlegelheti a bírósági meg- hagyás kibocsátását. 1. A JOGTÖRTÉNETI VÍVMÁNYOK Ez a feltételrendszer kiélezte az ítélkezési gyakorlat- FIGYELEMBEVÉTELE ban korábban is megvolt problémát: mi a teendő akkor, ha a kereseti kérelemből egyértelműen megállapítható, A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tör- hogy az jogszabályba ütközik. 3 vény (a továbbiakban: új Pp.) már a preambulumában A bírósági meghagyást a III. Ppn. vezette be a régi világossá teszi, hogy olyan szabályozás megteremtése Pp.­be. A meghagyás kibocsátásának hat feltétele volt; volt a cél, amely a jogtörténeti, jogfejlődési vívmányo- az alperes szabályszerű idézése, az alperes első tárgya- kat – értékük elismeréseként – kellő súllyal figyelembe lásról távolmaradása, az írásbeli védekezés előterjesz- veszi. Hasonlóan az Alaptörvény Nemzeti hitvallásá- tésének elmulasztása, a felperes bírósági meghagyás ban foglalt gondolathoz, amely a történeti alkotmány kibocsátási kérelme, a keresetlevél idézés kibocsátása 4 vívmányainak hajt fejet, az új Pp. preambuluma első- nélküli, 130. § (1) bekezdés i) pontja szerinti elutasítá- ként említi a törvény alapköveként megjelenített ma- sának és a per megszüntetésének alkalmazhatatlansá- gyar perjogi hagyományokat. Ez nem puszta díszítő­ ga, valamint az a körülmény, hogy a kereseti követelés elem, maga a teljes szabályozás bizonyítja, hogy a jogal- a keresetlevélből kitűnően nem látszott aggályosnak. A kotás a perszerkezetnél és több intézménynél vissza- joggyakorlat az első öt esetet közvetlenül a régi Pp. nyúlt az 1911. évi I. törvénycikkhez (a továbbiakban: 136. § (1) és (2) bekezdésének szövegéből vezette le, a 1911. évi Pp.). Ennélfogva az új Pp.­ben visszaköszön az hatodikat pedig a miniszteri indokolás alapján megál- 5 osztott perszerkezet (az elsőfokú eljárás perindítást lapítható jogszabály­értelmezésből származtatta . Az követő részének perfelvételi és érdemi tárgyalási szak- aggályos fogalomkörébe tartozónak tekintette az ítél- 1 2 ra bontása), a perbeli hazugság tilalma , a kiigazítás kezési gyakorlat a követelés teljesítésének jogszabály- újraszabályozása. ba ütköző voltát is. Ennélfogva mindazon esetekben, Az új Pp. tartalmazza az 1952. évi III. törvénybe (a amelyekre a bíróságok nem alkalmazták a keresetlevél továbbiakban: régi Pp.) iktatott bírósági meghagyás intézményét, azzal azonban, hogy a régi Pp.­ből ismert 3 1972. évi 26. tvr. rendelkezés lényegének – az alperes első tárgyalásról 4 Pp. 130. § (1) bekezdés i) pont: a felperes követelése nyilvánvalóan alaptalan, vagy lehetetlen szolgáltatásra (megállapításra) irányul. 5 Varga Gyula: A tárgyalás. In. Szilbereky Jenő – Névai László: 1 Új Pp. 4. § (3) bekezdés. A polgári perrendtartás magyarázata – Első kötet. Budapest, Közgazda- 2 Új Pp. 354. §. sági és Jogi Könyvkiadó, 1976. 803. / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2017 4 3 EJSz2017_4 belív.indd 3 2018.01.29. 9:45:06

régi Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján történő, keresetet érdemben utasította el. Ennek a megoldásnak idézés kibocsátása nélküli elutasításának szabályát, a jogtörténeti hagyománya van. A fizetési meghagyás kérelemnek egy további szűrőn is át kellett jutnia; a előképéül szolgáló, 1563. évi LXXX. törvénycikkben meghagyás kibocsátását továbbra is akadályozta a ke- szereplő „bírói parancs” (meghagyás) egyoldalú kére- reseti kérelem aggályossága. A III. Ppn. törvényjavasla- lem nyomán kiadott határozat volt, amely gyakran tör- tának 23. §­ához fűzött miniszteri indokolás szerint, vénytelenséghez vezetett. Ha azonban a törvényesség amennyiben a bíróság a kereseti kérelmet (vagy annak kérdésében kétség támadt, csak kontradiktórius el- 10 egy részét) aggályosnak tartotta, nem bocsáthatta ki a járásban lehetett határozatot hozni . Az 1911. évi I. meghagyást a többi feltétel fennállása esetében sem, törvénycikk 443. § 4. pontja szerint a bíróságnak vég- hanem az ügyet tárgyalásra kellett kitűznie, hogy érde- zéssel kellett megtagadnia a mulasztás következmé- 6 mi bizonyítást folytathasson . A bíróságok nem folytat- nyének kimondását (t.i. az alperes perfelvételi tárgya- tak teljesen egységes gyakorlatot a kereseti kérelem lásról távolmaradása miatti makacssági ítélet hozata- jogszabályba ütköző jellege értékelését illetően. Előfor- lát), ha a kereseti kérelem a közölt kereset tartalma dult, hogy a 130. § szerinti jogkövetkezményt alkal- szerint nem volt megalapítva. A törvényjavaslat mi- mazták, vagyis nyilvánvalóan alaptalannak tartva a niszteri indokolása kiemelte, hogy bár a bíróság a per- keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították, nek ebben a szakában nem vizsgálhatta, hogy a kereset míg más esetekben a keresetlevelet ez okból nem tar- az előadott tényekkel kellőképpen megalapozott­e, eb- tották hiányosnak és a bírósági meghagyás kibocsátá- ből önmagában nem következett, hogy a keresetnek sának feltételei körében értékelték. Mindez nyilván helyt kell adnia. Példaként említi az indokolás a képte- összefüggött azzal a körülménnyel, hogy a „nyilvánva- lenség (lehetetlenség), törvénybe vagy közerkölcsbe ló” alaptalanság és az „aggályos” kérelem jelzői nem a ütközés, semmis jogügyletre alapítás eseteit, amelyek- perjogi terminológia részei, definíció hiányában tartal- nél ezek a jellemzők már a kereset tartalmából kitűn- 11 mi megítélésük szubjektív, a bíró értelmezésére ha- nek . Az eljárás egységes jellege, valamint az a körül- gyatkozó volt. E rendelkezések azonban együtt kétség- mény, hogy a bírósági meghagyásra kizárólag kérelem- telenül alkalmasak voltak arra, hogy megakadályozzák re, tárgyaláson kerülhetett sor, lehetővé tette, hogy a a törvénybe ütköző kérelmeknek megfelelő határozat- bíróság a meghagyás kibocsátásának elutasítását köve- hozatalt. tően rögtön áttérjen az ügy érdemi tárgyalására. Az új A III. Ppn. új rendelkezéseire tekintettel kiadott 400., Pp. azonban erre nem nyújt lehetőséget. majd későbbi elnevezése szerint PK 172. számú kollégiu- mi állásfoglalás a régi Pp. általános elveire és a törvényi célra hivatkozással adott olyan iránymutatást az ítélke- 2. A BÍRÓSÁGI MEGHAGYÁS AZ ÚJ PP. SZERINT zési gyakorlat számára, mely szerint a bíróság kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül is mellőzheti a bírósági Az új Pp. 181. §­a alapján a bírósági meghagyás hiva- meghagyás kibocsátását, ha a kereseti kérelmet vagy talból kibocsátása olyan időpontban történik, amikor az 7 annak meghatározott részét aggályosnak tartja . Az ál- alperes mulasztása folytán a jogvita keretei még nem lásfoglalás e részének indokolása a régi Pp. 1. §­ának és a meghatározottak, kizárólag a perfelvételre alkalmasnak 3. § (1) bekezdésének értelmezésén alapult. tartott keresetlevél áll rendelkezésre. A keresetlevél 8 A VIII. Ppn. 2. §­a azonban az 1. §­t akkori szövegével perfelvételre alkalmassága pedig azt jelenti, hogy nem hatályon kívül helyezte, a 3. § (1) bekezdésének szöve- szenved olyan hiányosságban, amely miatt – akár hiány- gét pedig módosította. Az újként megfogalmazott eljá- pótlási felhívás nélkül, akár eredménytelen hiánypótlás rási célt és alapelveket is szem előtt tartva a 2/2009. miatti – visszautasításának volna helye. Az új Pp. 176. § PJE jogegységi döntés indokolásában foglaltak szerint szerinti döntés tehát mindenképpen megelőzi az alperes az 1952. évi III. tv. hatályos szövegéből nem volt leve- ellenkérelem benyújtására szóló felhívását. Figyelem- zethető az az értelmezés, amely szerint a bíróságot ki- mel kell lenni továbbá arra is, hogy a keresetlevél 176. § fejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is megilleti (1) bekezdés j) pontja szerinti visszautasítása olyan ese- az a jog, hogy mellőzze a bírósági meghagyás kibocsá- tekre vonatkozik, amikor a keresetlevél egyáltalán nem 9 tását, ha annak törvényi feltételei fennállnak . A kere- tartalmazza a 170. § szerinti, vagy a törvényben előírt seti kérelem „aggályos” voltának fenntarthatatlansága egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kelléke- miatt tehát a 2017. december 31­ig hatályban volt régi ket, vagy a felperes nem csatolta a kötelezően előírt mel- 12 Pp. szerint is előállhatott a jelenlegivel azonos helyzet, lékleteket . A törvény megfogalmazása szerint tehát a amikor a bíróságnak olyan kereseti kérelem alapján visszautasítás jogkövetkezményéhez a 176. § (1) bekez- kellett a meghagyásról döntenie, amely jogszabályba dés j) pontjában felsorolt elemek hiánya vezet. A vissza- ütközött. A helyzetre kialakított általános megoldás utasítás alapjául szolgáló hiányok ténye azonban nem szerint ilyenkor a bíróság a meghagyás kibocsátására azonos azzal a helyzettel, amikor a keresetlevél a kötele- irányuló kérelmet pervezető végzéssel elutasította vagy mellőzte, majd az ügyet tárgyaláson elbírálva a Harsági Viktória: A magyar fizetési meghagyásos eljárás fejlődéstör- 10 ténetének áttekintése 1893-tól napjainkig. Iustum Aequum Salutare, VIII. 2012/3–4. 224. 6 Erre példa a BH 1979.11.373. sz. és a BH 1982.4.147. sz. eseti döntés. 11 Térfy Gyula (szerk.): A Polgári Perrendtartás Törvénye és Gyakorla- 7 2/2009. PJE jogegységi határozat, indokolás III. rész. ta, 1911: I. t.-c., 1912: LIV. t.-c. És 1925: VIII. t.-c. I. kötet. Budapest, Magyar 8 1999. évi CX. törvény. Törvények Grill­féle kiadása. Budapest 1927. 735. 9 2/2009. PJE jogegységi határozat 1.a) pontjához fűzött indokolás. 12 Új Pp. 176. §. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_4 belív.indd 4 2018.01.29. 9:45:06

ző elemeket tartalmazza ugyan, de a kereseti kérelem bocsáthat ki olyan bírósági meghagyást, amelynek tar- 16 érdemi vizsgálatát a tartalmi elemek hibája már előre talma jogszabályba ütközik . láthatóan akadályozza. A CKOT ezzel az állásfoglalással azt az érzékelhető A kereseti kérelem jogszabályba ütközése az új Pp. joghézagot kívánta kitölteni, amely a meghagyás kibo- 170. § (2) bekezdés a) pontja által megkövetelt, határo- csátásának megtagadására vonatkozó, direkt szabály 13 zott kereseti kérelemnek a (2) bekezdés b)–e) pontjai hiányából keletkezett. A kitöltés azonban nem az új Pp. szerinti elemeivel összefüggésében merülhet fel. A tör- törvényi céljának és alapelveinek mentén, hanem a más vény alapján viszont a keresetlevél érdemi részével törvényben (Bszi.) és az Alaptörvényben lévő alapelvi kapcsolatban hiánypótlásnak nincs helye. Amennyiben rendelkezésekkel történt, amely megoldás az eljárási például a b) pont szerint megjelölt jogalaphoz és a c) jog tartományában legalábbis kevéssé megszokott és pont szerinti tényelőadáshoz képest a d) pont alapján elbizonytalanítja a jogalkalmazás értelmezési határait. kifejtett jogi érvelés nyilvánvaló hibában szenved, mert Nem véletlen, hogy a testület ilyen megoldásra kény- az előadott tények még bizonyítottságuk esetén sem szerült. A jogszabályba ütköző kérelem teljesítése előli feleltethetőek meg az állított, alkalmazandó jognak, elzárkózás indoka annyira egyértelmű, hogy többnyire vagyis a kereset következetlen, a bíróságnak ezzel az fel sem merül ennek elvi helyessége. A szabály ugyanis eljárás későbbi szakában, a perfelvétel során kell szem- a római jogi reguláknál is általánosabb maximák köré- besítenie a felet. Ez érthető is, hiszen a kereset megala- be tartozik, a jogi gondolkodásban elfoglalt helye alap- pozottsága egyébként érdemi kérdés, és a perfelvétel ján jognak minősül, ezért természetszerűleg figyelem- idején a következetlenség kiküszöbölésére a bíróság be kell venni. Jellegéből következően – az esetkörök anyagi pervezetése körében kerülhet sor. szűkítése nélkül – egész jogterületeket áthat, érték- Az eljárás legkorábbi, perindítási szaka azonban az szempontot közvetít, de csak más normatív támpontok ellenkérelem előterjesztésekor fordul át perfelvétel- bevonásával lehet konkretizálni, közvetlenül nem 17 14 be , amiből az következik, hogy a bíróság az anyagi használható. Ennélfogva az ilyen és ehhez hasonló 18 pervezetésben megnyilvánuló pervezetési jogosítvá- maximák normaszövegbeni konkretizálása is kifeje- nyait azok tartalmától és formájától függetlenül csak zett ritkaságnak számít. akkor tudja gyakorolni, ha a jogvita – a kereseti kére- Ehhez képest a jogszabályok értelmezésre az Alap- lem és az érdemi ellenkérelem ismeretében – bizonyos törvény hatályba lépése után direkt szabályt ad a mértékben már körvonalazódott. 28. cikk. Ez alapján a jogszabályokat először saját értel- Mindennek következtében előfordulhat, hogy a befo- mezési tartományukban, annak összefüggéseiben kell gadott keresetlevél szerinti kérelem jogszabályba üt- áttekinteni, ha nincs közvetlenül alkalmazandó rész- közik annak ellenére is, hogy az új Pp. sokkal részlete- letszabály egy kérdéses helyzetre, akkor a törvény zettebb, cizelláltabb keresetlevél előterjesztését kíván- alapelvi rendelkezéseinek segítségével kell megkísérel- ja meg a régi Pp. követelményeihez képest. ni az értelmezést. Amennyiben pedig ez sem eredmé- nyes, a jog helyes alkalmazásához az Alaptörvény 28. cikkében szereplő, a közjónak és a józan észnek 3. MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK megfelelő jogszabályértelmezéssel kell eljutni. Ebben az esetben az új Pp. preambulumában foglalt törvényi Az új Pp. által felvetett jogértelmezési problémákat célhoz a jogalkotó már hozzárendelt egy értelmezési tárgyaló Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Ta- szempontot, a közjónak és a józan észnek megfelelést, nácskozása (a továbbiakban: CKOT) 2017. július 7­i ülé- tehát az Alaptörvény 28. cikkére hivatkozás nélkül is sén – kiindulva abból, hogy az új Pp. 181. § (1) bekezdé- közvetlenül érvényesülő alapelvi szabályt állított az új sének nyelvtani értelmezése alapján abban az esetben Pp. szabályainak az Alaptörvény­konform alkalmazá- is ki kellene bocsátani a bírósági meghagyást, ha a ke- sához. A probléma az alapelv hézagkitöltő funkciójából reset teljesítését jogszabály tiltja – úgy foglalt állást, ered, mert a praetor ius facere non potest elvet eljárási hogy ilyen tartamú – ítélet hatályú – határozat a bírósá- jogban különösen szigorú korlátok közé kell szorítani. 15 gok alkotmányos szerepével ellentétes lenne. A Bszi. A kiindulópont tehát az, hogy kereseti kérelem jog- 1. §­a alapján a bíróságok feladata az igazságszolgálta- szabályba ütközésének direkt jogkövetkezményét a Pp. tás, a 2. § (2) bekezdés alapján a bíróságok jogalkalma- nem szabályozza. Emellett figyelemmel kell lenni arra zási tevékenységük során a jogszabályok érvényesülé- is, hogy a bírósági meghagyás az új Pp. felfogásában az sét biztosítják. Az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdését érdemi ellenkérelem előterjesztésének elmulasztásá- és a 28. cikket is figyelembe véve ezért a bíróság nem hoz fűződő jogkövetkezmény, amelytől különbözik a kérelem jogszabályba ütköző volta, ami nem a mulasz- tás körében, hanem a felperes tartalmi szempontból fo- gyatékos rendelkező cselekményeként értékelendő. 13 A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni az érvényesíteni kí- Amennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, vánt jogot a jogalap megjelölése útján, az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, az érvényesíteni kívánt jog, a tényállás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonat- kozó jogi érvelést, valamint a releváns bizonyítékokat és bizonyítási in- 16 Jogértelmezési problémák a polgári perrendtartásról szóló 2016. dítványokat. évi CXXX. törvénnyel (Pp.) összefüggésben, 12. pont, CKOT 2017. július 7. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi 14 17 Pokol Béla: A jurisztokratikus állam. Budapest, Dialóg Campus Ki- CXXX. törvény magyarázata. Budapest, Wolters Kluwer, 2017. 281. adó, 2017. 103. 15 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tör- 18 Pl. a „Non omne quod licet honestum est.” – „Nem minden tisztessé- vény. ges, amit szabad” maximája. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2017_4 belív.indd 5 2018.01.29. 9:45:07

hogy az előbbi okból nem állnak fenn a meghagyás ki- len, mert anyagi jogi rendelkezést eljárási jogszabály bocsátásának feltételei, a korábban kialakított megol- általános jelleggel, előre nem látható, mérlegelést nem dást sem alkalmazhatja. A régi Pp. szerint a meghagyás engedő módon (ebben az esetben egy mulasztáshoz csak kérelemre volt kibocsátható, az új Pp. alapján erre kapcsolódóan) nem írhat felül. Ebben az összefüggés- hivatalból kerül sor, így a korábban pervezető jellegű ben az anyagi jogi rendelkezések alatt természetszerű- 19 határozat meghozatalának lehetősége fel sem merül. leg a kógens, nem pedig a diszpozitív szabályok érten- Az eljárás további részére pedig az eljárási törvény dők. A jogalkotói parancs tehát nem lehet olyan, hogy a semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az eljárás bíróság tudatosan, általa felismerten jogellenes (jog- megszüntetésének ilyen okból nincs helye, az az eljá- szabályba ütköző) döntést hozzon. rást megakasztó körülménynek sem tekinthető, mert A bíró helyzetét nehezíti, hogy az adott ügyben nincs hiánypótlásra nem kerülhet sor. Felmerülhet a 197. § lehetősége az eljárás felfüggesztése mellett az Alkot- olyan értelmezése, amely szerint a bíróság a jogvita ke- mánybírósághoz fordulni, mert az alaptörvény­ellenes- reteit meghatározottnak tekinti, mert a kereset érdemi ség nem a bírósági meghagyás kibocsátásáról rendel- vizsgálatát annak jogszabályba ütköző jellege eleve ki- kező 181. §­ból, hanem abból fakad, hogy a jogalkotó zárttá teszi, amely nem függ az érdemi ellenkérelemtől. elmulasztotta a helyzet rendezését jelentő norma meg- Ha a bíróság úgy ítéli meg a kereseti kérelem teljesíthe- alkotását. A jogalkotási mulasztásban megnyilvánuló tőségét, a perfelvételi tárgyalást a felek egyidejű tájé- Alaptörvény­ellenesség megállapítására irányuló kére- koztatásával [197. § (1) bekezdés b)–c) pont] mellőzi, lem azonban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi majd a perfelvételt végzéssel lezárja és kitűzi az érdemi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdés tárgyalást. A lezáró végzés pervezető jellegű, ahhoz a szerinti bírói kezdeményezésbe nem bújtatható, ebben 20 bíróság kötve van, ellene fellebbezésnek nincs helye. Az az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű . Az actio érdemi tárgyaláson a keresetet bizonyítási eljárás le- popularis megszüntetése után az utólagos normakont- folytatása nélkül kell elutasítani. Az alperes távollété- rollt kezdeményezők köre az Abtv. 24. § (1) bekezdésé- ben nem lesz alkalmazható a Pp. 223. § (3) bekezdése ben foglaltak szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekez- 21 szerint elviekben irányadó 190. § (2) bekezdés a) pont- dés e) pontja alapján öt személyi körre korlátozódik, jában foglalt szabály sem, miszerint a tárgyalásról tá- amelyekben az ügyben eljáró bíró nem szerepel (a vol maradó fél mulasztását úgy kell tekinteni, hogy a Kúria elnöke viszont igen). megjelent fél tényállítását, jogállítását, bizonyítékát Az 1911. évi Pp. 464. §­ból ismert, mulasztásos (ún. nem vitatja, kérelme teljesítését nem ellenzi, mert a makacssági) ítélethez visszanyúló Szakértői javaslat jogszabályba ütköző kereset teljesíthetősége nem az el- tartalmazott egy olyan jogi megoldást, amely alkalmas lenkérelemtől (így nem az el­ illetve beismerés vélelmé- lett volna a tárgyalt helyzet kezelésére. A javasolt nor- től) függ. A tárgyalásról távol maradó ítélet eléréséhez maszövegben a perfelvételi tárgyalást elmulasztó és ér- vezető út azonban korántsem problémamentes: ahhoz demi ellenkérelmet elő nem adó alperessel szemben a olyan kiterjesztő értelmezést kell adni a perfelvételi felperes kérelme alapján mulasztásos ítélet meghozata- tárgyalás mellőzéséről szóló 197. §­nak, amely már a lára került volna sor, kivéve azt az esetet, ha a bíróság a leg enyhébb megítélés szerint is a jogalkotás határait fe- pert megszünteti, vagy a keresetet annak következet- 22 szegeti, s a bíró tevékenysége lényegében jogértelme- lensége miatt elutasítja . A javaslat tehát a kereset kö- zésbe bújtatott új eljárási szabály alkotása lenne. Ez pe- vetkezetlenségét a perfelvételi tárgyaláson rendelte dig olyan mértékű kiterjesztő jogértelmezés, ami alkot- tisztázni azzal, hogy az eredménytelen bírói közrehatás mányjogi panasszal kétségkívül támadható. után a bíróság – mulasztási ítélet helyett – a keresetet A jogszabályba ütköző tartalmú bírósági meghagyás elutasíthatja. E megoldás is annak értelmezését igényel- hivatalból történő kibocsátása azt feltételezi, hogy a te volna, hogy a jogszabályba ütköző kereseti kérelem a jogalkotó ilyen esetre kifejezetten előírta a kibocsá- következetlen kereset fogalmába beleérthető­e, de a ki- tást, márpedig ilyen értelmezés mellett a szabály alap- alakított konstrukció korántsem vezetett volna alkot- törvény­ellenes. mányos aggályokhoz és eljárási akadályt sem támasz- Sérti elsőként a 25. cikket, mert az eljáró bírót a hiva- tott a törvényes határozat meghozatalával szemben. tásának elveivel teljes mértékben ütköző helyzetbe A bemutatott helyzetre kétségkívül a jogalkotás jelen- kényszeríti. Sérti továbbá a 28. cikket is, mert a jogsza- tene megnyugtató megoldást. Az ilyen rendelkezésnek bályokról feltételezendő, a józan észnek megfelelőség lehetőség szerint az eljárás minél korábbi szakaszában értelmezési követelménye sem tud érvényesülni. Ez az kellene érvényesülnie, így értelemszerűen felvetődik a értelmezés ütközik az R) cikk (2) bekezdésébe is: a jog- keresetlevél visszautasítási okainak ezzel bővítése. szabályok mindenkire, így a bíróságra is kötelezőek. Megjegyzendő, hogy valamennyi jogirodalmi utalás Ebből eredően a bíró nem teheti meg, hogy nyilvánvaló, egyértelmű jogellenességre vezető határozatot hoz, mert ezzel tudatosan félretenné a jogszabályok egyéb, 20 Pl.: 3135/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [19]–[20], 3238/ idevonatkozó rendelkezéseit. 2013. (XII. 21.) AB határozat, Indokolás [10] 21 24. cikk, e) pont: a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegye- Az anyagi jog és eljárásjog különbségén alapuló elvá- de, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kez- lasztás alapján az ilyen helyzet azért is megengedhetet- deményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. Varga István – Éles Tamás (szerk.): Szakértői javaslat az új polgári 22 perrendtartás kodifikációjára. Budapest, HVG­ORAC Kiadó, 2016. 330– 19 Varga: i. m. 807. 333. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_4 belív.indd 6 2018.01.29. 9:45:07

tényként kezeli, hogy az új Pp. 176. § (1) bekezdésébe szól az a körülmény is, hogy a vonatkozó AB határozat­ azért nem kerülhet a jogszabályba ütköző kereset telje­ nál közel húsz évvel később elfogadott Abtv. 55. §­a kife­ sítése, mert a régi Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontját (a kö­ jezetten tartalmaz hasonló rendelkezést, amely alapján vetelés teljesítésének nyilvánvaló alaptalansága miatti az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról okot) az Alkotmánybíróság 59/1993. (XI. 29.) AB határo­ szóló döntésre sor kerülhet. Az 55. § (4) bekezdés e) zatával megsemmisítette. Az Alaptörvény hatályba lépé­ pontja szerint ilyennek minősül az az eset, ha az indít­ se után azonban ez a határozat – különös tekintettel vány nyilvánvalóan alaptalan. arra, hogy a negyedik módosítás alapján az Alaptörvény A bírósági meghagyás ismertetett új szabályozása il­ hatályba lépése előtt meghozott határozatok hatályukat leszkedik a perkoncentráció alapelvi követelményéhez, vesztették – a teljes egészében megváltozott jogi kör­ a tárgyaláson kívül, hivatalból kibocsátás kétségtele­ nyezet miatt nem tekinthető feltétel nélkül mérvadónak, nül eljárást gyorsító törvényi rendelkezés. A szabályok és az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség azonban akkor tudnának megfelelően érvényesülni, ha vagy a régi Alkotmány és az Alaptörvény adott szaka­ a keresetlevél befogadhatóságának feltételei olyan kö­ szainak tartalmi egyezősége, mint az ilyen esetekben a vetkezetességgel épülnének egymásra, hogy a bírósági korábbi döntésekre hivatkozáshoz rendszerint felhívott meghagyás csak a valóban teljesíthető, megfelelően szempont, fel sem merül. A hatályát vesztett döntésre hi­ megalapozott és törvénybe nem ütköző tartalmú kere­ vatkozás mindezek alapján valószínűtlen lenne. Emellett seti kérelmek esetében lenne kibocsátandó. A BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS JOGA A PANASZNAP TÜKRÉBEN – AZ ÚJ PP. MARGÓJÁRA 1 HIDEG MILÁN ISTVÁN PhD hallgató (KRE ÁJK) 1. BEVEZETÉS érvényesíteni kívánt jogot, valamint az anyagi jogi kifo­ 3 gást, hogy a jogalap beazonosítható legyen. E beadvá­ A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör­ nyokat a félnek jogszabályban meghatározott, erre vényt kereken hatvanöt évi szolgálat után hatályon kí­ rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie, vül helyezte a 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: amelyre panasznapon is sor kerülhet, így ez esetben a Pp.), amely azonban jelentős hagyatékot örökölt jog­ panasznapi beadványoknak sem kell jogi indokolást 4 elődjétől. E hagyatékhoz tartozik a bírósági panasznap tartalmazniuk. A Pp. a panasznap során felvett felleb- intézménye is, amelyen csupán csekély változtatásokat bezésekre is külön kitér, amely során rögzíti, hogy a fel­ hajtott végre az új jogszabály. 1 lebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltünteté­ 5 A panasznap fő célkitűzése nem változott, ugyanis a se során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás. Pp. 111. §­a kimondja, hogy a bíróság köteles a jogi kép­ Összességében a panasznap feladata változatlan: a viselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kö­ bíróságok a nyilvános félfogadási napon lehetőséget telezettségeiről, indokolt esetben a támogató perben biztosítanak az ügyfeleknek kérelmük jegyzőkönyvbe történő részvételéről, valamint a pártfogó ügyvédi vételére egy a bíróság alkalmazásában álló ügyintéző képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges által. Ha az ügyfél által előadott kérelem nem bírósági tájékoztatással ellátni, amely szabály lényegében meg­ útra tartozik, a kérelmet az ügyintézői szerepet betöltő egyezik a Pp. hatálybalépése előtti szabályozással. 2 fogalmazó, titkár vagy bíró nem foglalhatja jegyző­ Az új törvény a tekintetben hoz változást, hogy a fél­ könyvbe; ebben az esetben az ügyfelet a szükséges tájé­ nek a keresetlevélben, viszontkereset-levélben, beszá- koztatással el kell látni, a megfelelő hatóság felé „útba mítást tartalmazó iratban, illetve az írásbeli ellenké- indítani”. Mindezek alapján elmondható, hogy a pa­ relmében nem kell feltüntetnie a jogalapot, a jogi érve- nasznap lehetőséget biztosít az ügyfeleknek kérelmük lést és a jogszabályhelyet, csupán úgy kell megjelölnie az jegyzőkönyvbe mondására, illetve általános útbaigazítá- si kötelezettséget ró a bíróságra. A panasznapot ért jogirodalmi kritikák elsősorban az 1 E tanulmánnyal szeretnék hálás szívvel gondolni Kengyel Miklós intézmény állampárti időkhöz kötődő jellegével, az Tanár Úrra, aki témavezetőként három éven át segített és készített fel a ügyintéző és az ügyvéd egymáshoz hasonló tevékeny­ tudományos munkára; e tanulmány megírása során is számtalan tanács­ ségével, valamint a fogadónapot tartó fogalmazók rö­ csal látott el. Emlékét mindvégig őrizni fogom. 2 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. § (2) bekez­ dése szerint a bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselője – perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a támogató perben való részvéte­ 3 Pp. 247. § (1) és (2) bek. léről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehető­ 4 Pp. 246. § (1) és (2) bek. ségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. 5 Pp. 388. §. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2017_4 belív.indd 7 2018.01.29. 9:45:07

vid gyakorlati idejével kapcsolatban jelentek meg. E bí- korábbi, állampárti időkből maradt vissza”, de célsze- rálatokat célszerű vizsgálat tárgyává tenni, hiszen rűnek tartom elvégezni a mondat szövegkörnyezethez amennyiben igaznak, vagy épp alaptalannak bizonyul- való viszonyának elemzését is. A rendszertani értelme- nak, mindenképp lényeges kérdéseket járnak körül a zés eredményeképp a kifogásolt állítás elsősorban nem bírósághoz fordulás jogának érvényesülése terén. a panasznap kialakulásának történetére, hanem arra utal, hogy a fogadónap szerepe az addigiakhoz képest az állampárti időkben átalakult, és a bíróság „túlzott 2. A PANASZNAP HATÉKONYSÁGÁNAK aktivitásának” köszönhetően rossz irányt vett. Pokol VIZSGÁLATA Béla elemzésében a panasznap olyan intézmény, amely során a bíróság hatalma könnyen túlmutathat az igaz- 2.1. AZ ÁLLAMPÁRTI IDŐK PANASZNAPRA ságszolgáltatás keretein, és magában rejti a bírói ön- GYAKOROLT HATÁSA kény és túlzott szerepvállalás veszélyét. Véleményem szerint mai jogrendszerünk magától ér- Pokol Béla szerint a bírósági panasznap a korábbi, ál- tetődő korlátok közé szorítja a panasznapi ügyintéző lampárti időkből visszamaradt intézmény, amikor is a hatáskörét, aki kizárólag eljárásjogi kérdésekben adhat bíró a felek és ügyvédeik fölött állva közvetlenül az ál- tanácsot az ügyfél részére, így a fogadónap nem tekint- lamhatalmat testesítette meg, így a pervitel során a hető olyan eszköznek, amely már jellegénél fogva visz- 6 legszélesebb körben volt kitanítási kötelezettsége még szaélésszerű hatalomgyakorlásra lenne alkalmas. A az olyan felek részére is, akiket jogász képviselt. Ennek történeti módszer mindig segítséget nyújthat annak szellemében evidens módon merült fel, hogy „szabad megértésében, hogy milyen társadalmi, gazdasági, jog- idejükben” a bírák segítsék a felek bírósághoz fordulá- politikai stb. érdekek vezettek adott intézmény létre- sát, és erre alakult ki a panasznap, amely során a bíró- jöttéhez, viszont sokkal fontosabb, hogy előítéletek nél- ság a szóban előterjesztett kérelmeket jegyzőkönyvbe kül próbáljuk vizsgálat tárgyává tenni a panasznapot, s foglalta, ha az ügy bírósági hatáskörbe tartozott. 7 ennek fényében fogalmazzunk meg előremutató javas- 8 Király Lilla széles körű tanulmányában megcáfolja latokat a további fejlődés érdekében. Pokol Béla állítását, álláspontja szerint a panasznap nem az állampárti időkből eredeztethető. A fogadónap gyökerei egészen az 1893. évi XVIII. törvénycikkre 2.2. A PANASZNAPI ÜGYINTÉZŐ ÉS A JOGI nyúlnak vissza, amely lehetővé tette az ügyfél számára, KÉPVISELŐ TEVÉKENYSÉGE hogy keresetét a perre illetékes bíróságnál jegyzőkönyv- be mondhassa, egyúttal a bíróságra általános útbaiga- A rendszerváltást követően érdekes kérdés merült fel zítási kötelezettséget is rótt. A panasznap intézményé- a panasznappal kapcsolatban, amelyre az Alkotmány- nek további kibontakozásában a liberálkapitalista ala- bíróságnak kellett választ adnia: Dr. Martin Zoltán, a pokon nyugvó, de a szociális polgári per gondolataival Pécsi Városi Bíróság bírája indítványt terjesztett elő a 9 is átitatott 1911. évi polgári perrendtartás vállalt jelen- 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás (régi Büsz.) 4. §­a tős szerepet, miután a jegyzőkönyvbe foglalást a tár- alkotmányellenességének megállapítása és megsemmi- gyaláson kívül előadható szóbeli kérelmekre és nyilat- sítése céljából. Indítványát azzal indokolta, hogy a bíró- kozatokra is lehetővé tette. Az 1952. évi III. törvény a ságok feladata kizárólag az igazságszolgáltatás, ezen per megindítását megelőző kérelmekre is kiterjesztet- felül más jellegű tevékenység végzésére a bíróságokat te a panasznap „tárgyi hatályát”, továbbá változást ho- utasítani nem szabad, különösen olyan tevékenységre, zott a tekintetben, hogy az ügyfelek számára kérelmeik amely összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás- jegyzőkönyvbe mondására bármely járásbíróságnál, sal; előfordult ugyanis, hogy a panasznapot tartó bíró- vagy a perre illetékes törvényszéknél is lehetőséget biz- nak a rá szignált ügyben kellett tájékoztatást adnia, tosított. avagy különféle kérelmeket, esetleg fellebbezést jegy- Király Lilla tanulmányában feltehetőleg a nyelvtani zőkönyvbe foglalnia, ez a tevékenység viszont az ügy- és a történeti értelmezés módszereivel vizsgálta Pokol véd tevékenységéhez hasonló, így a panasznap alkot- Béla azon állítását, miszerint „a bírósági panasznap a mányossága megkérdőjelezhető. Az Alkotmánybíróság 1481/B/1992/61. számú hatá- rozatában az indítványt elutasította és arra az állás- pontra jutott, hogy a panasznapi ügyintézés – elősegít- 6 A polgári eljárásjog fejlődéstörténete során a szociális polgári pertí- pus vezette be a bíróság kitanítási kötelezettségét. A rendszer a „szociá- lisan gyengébbek” jogait kívánta megvédeni, ezért megerősítette a bíró pozícióját, akinek kötelessége volt az, hogy a jogban járatlan vagy ügy- 9 A régi Büsz. 4. §­a a következő rendelkezéseket tartalmazza: véddel nem rendelkező felet a szükséges felvilágosítással ellássa. Lásd „4. § (1) Bírósági útra tartozó ügyben a szóban előterjesztett kérelme- erről bővebben: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, ket (pl. költségmentesség iránti kérelem, keresetlevél, panasz, feljelen- Osiris Kiadó, 2014. 54. tés stb.) a bíróság elnöke által kijelölt bíró, közjegyző, titkár vagy fogal- 7 Pokol Béla: Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest, Rejtjel Kiadó, mazó foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvnek az ügy alapos és gyors 2003. 61. http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/ elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmaznia kell. 10681/ssoar­2003­pokol­jogszociologiai_vizsgalodasok.pdf?sequence=1 (2) Ha az elintézése más bíróság hatáskörébe vagy illetékessége alá [letöltés ideje: 2017. 01. 25.] tartozik, illetőleg ha a kérelem más bíróság előtt folyamatban lévő ügyre 8 Király Lilla: A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig. Doktori Érteke- vonatkozik, a jegyzőkönyvet a lajstromozás után haladéktalanul meg zés. Pécs, PTE ÁJK, 2011. 132. http://ajk.pte.hu/files/file/doktori­isko- kell küldeni az elintézésre illetékes bíróságnak. la/kiraly­lilla/kiraly­lilla­vedes­ertekezes.pdf [letöltés ideje: 2017. 01. (3) Ha a fél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a 25.] féllel közölni kell, hogy a kérelem elintézésre melyik hatóság jogosult.” / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_4 belív.indd 8 2018.01.29. 9:45:07

ve a bírósághoz fordulás jogát – megfelel a tágabb érte- az ügyintéző szerepét, így biztosított az 1481/B/1992/ lemben vett igazságszolgáltatás fogalmának, de ennek 61. számú határozatban meghatározott tisztességes, ellenére nem célszerű, ha a bíró tartja a panasznapot. 10 pártatlan eljárás követelménye. Az indítvány elutasítását követően Dr. Martin Zoltán Ami az ügyintéző eljárásának az ügyvédi tevékeny- „A jus murmurandi alapján a panasznapról” címmel séghez való hasonlóságát illeti, a Pp. 111. §­a értelmé- 11 cikket írt , amelyben megemlíti, hogy „nem találkozott ben a panasznapi ügyintézés igénybevételére csak ak- olyan bíró kollégával, aki az Alkotmánybíróság dönté- kor nyílik lehetőség, ha az ügyfél jogi képviselővel nem sével egyetértett volna”. A panasznap legfőbb problé- rendelkezik, ennyiben az ügyintéző képes „helyettesí- májaként azt jelölte meg, hogy az akkor hatályos 1952. teni” az ügyvéd munkáját. Ebből kifolyólag azonban évi III. törvény 121. § (1) bekezdésének c) és e) pontjai nem lehet levonni azt a konzekvenciát, hogy a panasz- szerint a keresetlevél elmaradhatatlan kelléke az érvé- napi ügyintéző tevékenysége az ügyvéd tevékenységé- nyesíteni kívánt jog meghatározása és a döntésre irá- vel lenne egyenértékű. Tevékenységük annyiban ha- nyuló határozott kereseti kérelem megfogalmazása. E sonló, hogy bírósági útra tartozó kérelmeket fogalmaz- szabály alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nak meg, de míg az ügyvéd ügyfele érdekében cselek- bíró (titkár, fogalmazó) a panasznapon is a legjobb szik, addig a panasznapi ügyintéző elfogulatlan az ügy- szakmai tudása szerint köteles eljárni, az érvényesíteni féllel, ekképp állásfoglalást, esélylatolgatást, véleményt 13 kívánt jogot pedig jogszabályra hivatkozással köteles nem adhat a számára. Az ügyintézőnek oly módon kell megjelölni, ekképp az elkészült keresetlevél, kérelem pártatlan magatartást tanúsítania, mintha az ügyfél stb. kétségtelenül tartalmazza a panasznapi ügyintéző melletti széken az ellenérdekű fél is helyet foglalna. Ez jogi álláspontját. Véleménye szerint a nemzetközi jogi egy nehéz feladat, amely során az ügyintézői szerepet normák és az Alkotmány a bírósághoz fordulást jogát betöltő fogalmazónak annyiban kimerül a szerepe, rögzítik, nem pedig a keresetlevél bíró általi megírásá- hogy az igénybe vehető jogi eljárásokat ismerteti az hoz való alapjogot, ilyen jog ugyanis nem létezik, legfel- ügyféllel, de egyik megoldás választására sem buzdítja jebb az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatában. az ügyfelet. Ha ellenkezőleg cselekedne, az állásfogla- Összegzésképp a szerző arra a következtetésre jut, lás, véleményadás mezejére lépne. Emellett a Pp. 247. § hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy (1) és (2) bekezdései értelmében a panasznap során fel- szakképzett „jogsegítők” lássák el a panasznapot, mert vett keresetlevélben, viszontkereset-levélben, beszá- a jelenlegi rendszer csupán félmegoldásként szolgálhat. mítást tartalmazó iratban, illetve az írásbeli ellenkére- Kengyel Miklós szerint a fogadónap Alkotmánybíró- lemben nem kell az ügyintézőnek feltüntetnie a jogala- ság általi „megmentésében” az is közrehatott, hogy a pot, a jogi érvelést és a jogszabályhelyet, szemben a jogi rendszerváltást követően más intézmény híján csak to- képviselő által benyújtott beadvánnyal, amelynek to- vább rontotta volna a joghoz jutás esélyegyenlőségét a vábbra is szükséges jogi indokolást tartalmaznia. 14 panasznap megszüntetése. Az ügyfélfogadás életben Amennyiben az ügyfél bizonytalan, azaz kérelmét az tartását praktikus okok indokolták, ugyanis a volt szo- ügyintéző tájékoztatása után sem tudja határozott for- cialista országokban először az igazságszolgáltatás mába önteni, az előadását nem célszerű jegyzőkönyvbe jogállami működéséhez szükséges garanciákat kellett foglalni. Ez esetben tájékoztatni kell arról, hogy milyen megteremteni, amelyek közé a bírósághoz fordulás joga utakon tud kizárólag az ő érdekeit szem előtt tartó jo- is tartozik. 12 gászi segítséget igénybe venni, amellyel kapcsolatban Az alkotmánybírák döntése óta közel huszonöt esz- ügyvéd közbenjárását tartom indokoltnak. A panasz- tendő telt el, amely elegendő időt biztosított arra, hogy napi ügyintéző azonban név szerint nem javasolhat a magyar jogrendszerben kialakításra kerüljenek azok ügyvédet, hiszen e magatartásával sértené a bíróság az intézmények, amelyek a joghoz jutás esélyegyenlő- pártatlanságának követelményét. ségét megfelelően biztosítják. Kiépült a Jogi Segítség- Álláspontom szerint a közjegyző név szerinti ajánlásá- nyújtó Szolgálat és az Áldozatsegítő Szolgálat rendsze- nak szabadságát azonban lehetővé kell tenni olyan ese- re, a technikai fejlődésnek köszönhetően megjelentek a tekben, amelyek a közjegyző közhatalmi tevékenységét postai, a telefonos, az online és az e­mailes jogsegély- (fizetési meghagyás, európai fizetési meghagyás, vég- szolgálatok, az ügyfeleket pályázati eljárás során nyert rehajtási eljárások, bejegyzett élettársi kapcsolat meg- támogatásokból segítik ingyenesen a különböző alapít- szüntetése) érintik. Ilyenkor legcélszerűbb a bíróság- ványok. A „színes paletta” ellenére azonban a panasz- hoz, vagy az ügyfél lakóhelyéhez, munkahelyéhez leg- nap továbbra is stabil eleme maradt a rendszernek. közelebb található közjegyzői irodát tanácsolni. Az Az intézmény állandósulásában elengedhetetlen ér- ajánlás megengedhetősége mellett kultúrtörténeti, jog- demei vannak a bírósági szervezetnek, amely eleget politikai érveket is lehet említeni: a 123/1973. (IK 1974. tett az Alkotmánybíróság által kifejtett kritériumok- 1.) IM utasítás (régi Büsz.) 4. § (1) bekezdése szerint a nak: nem jellemző, hogy a félfogadásban bíró töltené be bíróság elnöke a panasznapi feladatok teljesítésére a bíró, a titkár és fogalmazó mellett a közjegyzőt is kije- lölhette. Az ajánlás tilalmát pedig olyan okiratok szer- 10 Keyha Judit: Bírósági ügyintézők kézikönyve. Budapest, Complex Ki- adó, 2010. 398. Martin Zoltán: A jus murmurandi alapján a panasznapról. Bírák 11 Lapja, 1993/3–4. szám http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/ 13 A Zalaegerszegi Törvényszék Panasznapi Tájékoztatója http://zala- birak_lapja/BL.1993.III.3–4. sz..pdf egerszegitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/ Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga a polgári 12 panasznap_tajekoztato_1es.pdf [letöltés ideje: 2017. 01. 25.] perben. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 357. 14 Pp. 170. § (2) bekezdés b) és d) pont, 170. § (3) bekezdés a) pont. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2017_4 belív.indd 9 2018.01.29. 9:45:07

kesztésében látom indokoltnak, amelyeket ügyvéd is lehetőség van a panasznapot követően a jegyzőkönyv készíthet: ajándékozási szerződés, adásvételi szerző- felvétele során vétett hibák megbeszélésére is. dés, bérleti szerződés stb. A fogalmazók mellett az ügyfélfogadásban gyakran bírósági titkárok is részt vesznek, sőt a kisebb bírósá- gokon – fogalmazói létszám hiányában – egyedül a tit- 2.3. AZ ÜGYINTÉZŐKÉNT ELJÁRÓ FIATAL károkra hárul e feladat teljesítése. A titkárok többéves FOGALMAZÓK gyakorlattal rendelkező, szakvizsgázott jogászok, így szakmai tudásuk nem kérdőjelezhető meg. Mivel az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének Mindent egybevetve megállapítható, hogy a bírósági értelmében a bírák nem tartanak panasznapot, így e szervezet által működtetett panasznap körültekintő feladat a fogalmazókra, illetve a titkárokra hárul. A fo- metodikán alapul. Véleményem szerint azonban a ki- galmazók túlnyomórészt pályájuk elején álló, fiatal jo- sebb létszámú bíróságokon az ügyintézői feladatokat gászok, akik rövid szakmai gyakorlattal és kevés ta- ellátó fogalmazókat célszerű lenne pályájuk kezdetén pasztalattal rendelkeznek. Király Lilla szerint a pa- polgári ügyszakban foglalkoztatni, tekintettel arra, nasznap komplex feladatok megoldására nem alkal- hogy a panasznap során előforduló jogviták döntően mas, amely kapcsán a fogalmazók tapasztalatlansága polgári természetűek. A nagyobb bíróságokon, ahol a csak a kisebbik problémát jelenti. Elsődleges hibának fogalmazói létszám bőségesen biztosítja a panasziro- azt tekinti, hogy a nyilvános félfogadási nap egyszerű- dák polgári eljárásjogban való jártasságát, felesleges ez en kevés teret enged egy­egy komolyabb jogi probléma a kitétel. utáni kutatásra, a különböző megoldások körüljárásá- ra, és közülük a leghatékonyabb jogi eszköz kiválasztá- sára. A heti néhány órás fogadónap alatt a fogalmazók a 3. KONKLÚZIÓ felkészülési idő minimuma mellett azonnal teljesítik a sorban állók jogi kéréseit, és ez általában nem hasonlít- A panasznap intézménye elengedhetetlen a bíróság- 15 ható össze a megfizetett ügyvéd munkájával. hoz fordulás jogának megfelelő érvényesítése céljából, Kétségtelen tény, hogy a bírósági fogalmazók fiatal jo- hiszen a jogi segítségnyújtásban közreműködő más gászok. Véleményem szerint azonban a bírósági szerve- szervek nem biztosíthatják maradéktalanul a bíróság- zet képes arra, hogy kezelje ezt a „problémát”: attól füg- hoz fordulás jogának érvényesülését, tekintettel arra, getlenül, hogy a bírák nem vesznek részt az ügyintézés- hogy ezen intézmények a bírósági szervezeten kívül he- ben, a fogalmazók segítséget kaphatnak tőlük egy­egy lyezkednek el. Az a veszély, amelyet Pokol Béla és Mar- olyan jegyzőkönyv felvétele során, amivel addigi gya- tin Zoltán észrevett a fogadónap intézménye mögött, a korlatuk során még nem találkoztak. A bírákon kívül a ma hatályos jogszabályok tükrében nem áll fenn, fogalmazók más igazságügyi alkalmazottak (lajstrom­ ugyanis a panasznapi ügyintézők hatásköre pontosan iroda munkatársai, végrehajtási ügyintézők), vagy akár körülhatárolt. Az ügyintézők csak eljárásjogi kérdések- egymás segítségére is számíthatnak. Arról sem szabad ben adhatnak tájékoztatást, az ügyfelek anyagi jogi megfeledkezni, hogy a fogalmazók egyetemi diplomával kérdéseire nem válaszolhatnak. rendelkező jogászok, akik közül a jövő bírái kerülnek ki. Ugyanakkor a panasznapi ügyfélfogadás összetett Emellett a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és kép- feladat. A jogviták sokszínűsége mellett az ügyfelek el- zéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 2. § (1) és (2) térő habitusát, hozzáállását is megfelelően kezelnie bekezdései a képzés céljaként tűzik ki, hogy a fogalmazó kell az ügyintézőnek. Mindez olyan képességek meglé- a bírósági ügyviteli, az anyagi jogi és az eljárásjogi sza- tét feltételezi a fogalmazótól, amelyeket később, bíróvá bályok gyakorlatának alkalmazása mellett alakítsa ki a válása során is tud kamatoztatni. A bírák jogállásáról bírótól megkívánt, ítélkezéshez szükséges képessége- és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény ket, továbbá ismerje meg a bírói hivatás etikai normáit. V. melléklete tartalmazza mindazon kompetenciákat, Mindezek céljából a 3. § (2) bekezdése a bíróságok szá- amelyeket a „bírójelölt” vonatkozásában a pályázati el- mára kötelezően előírja, hogy a fogalmazók három éves járás során vizsgálni kell. Ide tartozik többek között a joggyakorlati idejük alatt első és másodfokon a különbö- döntési és együttműködési képesség, a fegyelmezett- ző ügyszakokban megfelelő tapasztalatot szerezzenek, ség, a felelősségtudat, a határozottság, az igényesség, a határozattervezeteket készítsenek és önállóan tartsanak kreativitás, a magabiztosság és az önállóság. Ennek ügyfélfogadást. megfelelően a panasznap a bíróvá válás „főpróbájának” A színvonalas képzés folyamatosan biztosítja a fogal- tekinthető, amely során világossá válhat, hányadán áll mazók szakmai fejlődését. A bírák figyelemmel kísérik a fogalmazó a felsorolt tulajdonságokkal. és osztályozzák a fogalmazók munkáját, így frissen vég- Mindezekre tekintettel, ha a fogalmazó lelkiismere- zett jogászként hivatásuk iránti elkötelezettségükön tesen végzi ügyfélfogadási tevékenységét, személyisé- túl is érdekeltek abban, hogy az ügyfélfogadás során gében kibontakozhatnak a szükséges kompetenciák, felvett jegyzőkönyveiket legjobb szakmai tudásuk sze- tisztességes és bölcs bíró válhat belőle. Hiszen egy bíró rint készítsék el, amelyek végső soron – lévén bírósági nem lehet híján jeles emberi tulajdonságoknak: „Aki jo- eljárásokhoz kapcsolódnak – a bírákhoz kerülnek, így gász és csak jogász, bizony szegény legény.” 16 15 Király i. m. 181–182. 16 Az idézet Luther Mártontól származik. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_4 belív.indd 10 2018.01.29. 9:45:07

TÁVOL EURÓPÁTÓL – AZ ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜLI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK SZŰKÜLÉSE RAINER LILLA PhD hallgató (KRE ÁJK) Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2015. 1. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK 1 október 16­án jogerőre emelkedett pilot judgment­ben HATÁSKÖRE az észszerű időn túl elhúzódó eljárások jogorvoslati rendszerének átalakítására vonatkozó kötelezettséget Az emberi jogok és alapvető jogok nemzetközi védel- 2 írt elő Magyarország számára. Az EJEB az ítéletben – me kiemelkedő jelentőségű kérdéskör, miután az alap- azon túl, hogy a konkrét ügyben megállapította az ész- jogok olyan „alapvető jogosultságok, melyek az emberi szerű időn belüli elbírálásra vonatkozó követelmény lét legalapvetőbb értékei, az emberi méltóság és a sze- 4 megsértését, és kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek – mélyi integritás biztosítására irányulnak.” általánosságban is deklarálta, hogy eljárások elhúzó- A második világháborút követően Európa első, igazi dása vonatkozásában a Magyarországgal szemben nagy nemzetközi szervezete az 1949­ben Strasbourg- megállapított jogsértések alapján egy visszatérő prob- ban létrehozott Európa Tanács, a világ „leghatékonyabb 5 léma van, az az Emberi Jogok Európai Egyezményével emberi jogi rezsimje”, célja pedig az emberi jogok védel- (EJEE) ellentétes gyakorlat alapján áll fenn. Így az EJEB me a csatlakozó tagállamokban, és ennek révén a tagálla- előírta Magyarországnak, hogy haladéktalanul, de leg- mok ösztönzése az alapjogok hatékony érvényesülésé- később az ítélet véglegessé válásától számított egy nek biztosítására. Az Európa Tanács égisze alatt 1950­ éven belül – azaz 2016 októberéig – olyan jogorvoslatot ben, Rómában elfogadott Emberi Jogok Európai Egyez- vagy jogorvoslat­együttest vezessen be a nemzeti jog- ménye (EJEE) 6. cikke polgári és büntetőügyek tekinte- rendszerébe, amely megfelel az EJEE követelményei- tében deklarálja a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ál- 3 nek, és az EJEB esetjogában lefektetett elvekkel össz- talános és fundamentális jogként rögzíti, hogy minden- hangban valóban hatékonyan képes kezelni a túlzottan kinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létreho- hosszú eljárások kérdését, az eljárás elhúzódása miatti zott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyil- egyezménysértéseket. vánosan és észszerű időn belül tárgyalja, és hozzon ha- A strasbourgi fórum által a kötelezettség teljesítésé- tározatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyá- re előírt határidő 2016 októberében lejárt, Magyaror- ban, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak meg­ szág azonban mindezidáig nem teljesítette a pilot judg- alapozottságát illetően. mentben foglaltakat, és nem alakította át az észszerű Az Egyezmény keretjellegű megállapodás, a benne időn túl elhúzódó eljárások miatti igényérvényesítésé- rögzített alapjogok – így a 6. cikk 1. bekezdésében sza- re vonatkozó jogorvoslati rendszert. Az EJEB elvárásai bályozott észszerű időn belüli elbírálás, valamint a 13. teljesítésének elmulasztása következtében érdemes cikkben rögzített hatékony jogorvoslathoz való jog – megvizsgálni, hogy az új polgári perrendtartás 2018. értelmezésére, a jelentéstartalom kifejtésére és a gya- január 1­jei hatálybalépése mennyiben érinti az ész- korlatban történő implementációjára a strasbourgi szerű időn túl elhúzódó eljárások miatti igényérvénye- székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) eset- sítést, illetve, hogy az új eljárási kódex hatálybalépésé- jogában kerül sor, amely az Egyezményt az egyes jogok vel közelebb jut­e a jogalkotó a hatékony jogorvoslati tartalmát folyamatosan bővítve értelmezi és alkalmaz- rendszer kialakítására vonatkozó előírás megvalósítá- za. Az EJEB esetjoga olyan jogtömeget alkot, amelyet a sához. tagállamok hatóságai kötelesek figyelembe venni egy- részt az előttük levő eljárások elbírálása során, de ak- kor is, amikor a jövőbeli jogsértések megelőzésére új 6 szabályozást vezetnek be, „erga omnes” hatályt adva 7 ezzel az EJEB ítéleteinek. Az EJEE­ben garantált jogok – ideális esetben – a tagállamok előtt is hivatkozhatók, és a tagállami döntés alapjául szolgálhatnak. 1 Az EJEB az eljárási szabályzatának 61. cikkében 2011 óta szabályo- zott pilot judgment eljárást abban az esetben alkalmazza, ha egy adott nemzeti jogrendszerben rendszerszintűnek tekintett hiányosságot ész- lel, és ezzel összefüggésben nagyszámú kérelem van (vagy feltételezhe- 4 Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, tő, hogy lesz) a plénum előtt. A pilot judgment eljárás során az EJEB meg- HVG­ORAC Lap­ és Könyvkiadó Kft., 2014. 333. határozza a jogrendszer hiányosságát, és – a többi hasonló jellegű ügy 5 Helen Keller – Alec Stone Sweet (szerk.): A Europe of Rights. The elbírálásának felfüggesztése mellett – határidő szabásával előírja az Impact of the ECHR on National Legal Systems. Oxford – New York, Oxford adott tagállamnak, hogy milyen intézkedéseket tegyen a jogrendszeré- University Press, 2008. 3. ben. Ha a tagállam az előírt kötelezettségének eleget tesz, az EJEB törli 6 Luzius Wildhaber: A constitutional future for the European Court of az ügylajstromból a még folyamatban levő ügyeket, ennek elmulasztása Human Rights? Human Rights Law Journal, Vol. 23. No. 507. (2002), 162. esetén viszont folytatja a felfüggesztett eljárások elbírálását. 7 Déborah Forst: The execution of judgments of the European Court of 2 Gazsó v. Hungary (48322/12.) Human Rights. Limits and ways ahead. ICL Journal, Vienna Journal on In- 3 Gazsó v. Hungary (48322/12.) §38. ternational Constitution Law, 2013/3. 4. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2017_4 belív.indd 11 2018.01.29. 9:45:07

egyértelműen az EJEE 6. cikkében megfogalmazott 2. AZ ÉSZSZERŰ IDŐN BELÜLI ELJÁRÁSRA alapelv: az eredetileg méltányos elégtételt biztosító VONATKOZÓ ALAPELV HAZAI kártérítés 2003. július 1­jei bevezetéséről rendelkező SZABÁLYOZÁSA 1999. évi CX. törvény indokolása alapján a jogalkotó célja a perrendtartás elveinek összhangba hozása a A tagállamok belső jogában az alapjogok a legmaga- nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségekkel, sabb szintű normák között helyezkednek el, mely nor- rögzítve, hogy a jogalkotó a (2) bekezdés tekintetében 8 mákhoz az egész belső jogrend igazodik. Az alapjogi vé- a rendelkezés megalkotásakor az EJEB eseti döntéseit delmi rendszer nemzetközi alapdokumentumokba fog- is figyelembe véve utal azokra a szempontokra, ame- lalását követően azok nemzeti jogrendszerbe való át- lyek a per észszerű időn belül történő befejezésének emelése a demokratikus jogállam alapvető jellemzője. megítélésekor relevánsak. 9 Magyarország az EJEE­t annak hazai törvénnyel való kihirdetésével a belső jog részévé tette. Az észszerű időn belül eljárásra vonatkozó alapelvet rögzíti az Alaptör- 2.2. AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS 10 11 vény, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény is. Az új Pp. kodifikációja során koncepcionális döntés született arról, hogy az észszerű időn belüli eljárásra 2.1. A JOGÉRVÉNYESÍTÉSRE VONATKOZÓ, 2017. vonatkozó alapelv, valamint az ennek megsértése ese- DECEMBER 31-IG HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS tére szabályozott sérelemdíj a 2018. január 1­jétől ha- tályba lépő új polgári perrendtartásban már nem fog 14 A bíróság főszabályként szubjektív alapú, felróható- szerepelni, miután a jogalkotó az új Pp. a koncepciója ságtól függő felelőssége alóli kivételként került – dog- alapján az intézményt nem az eljárási kódexben, hanem matikailag helytelenül, anyagi jogi szabályként az eljá- más jogforrás keretei között kívánta szabályozni. Az rási kódexben – a bíróságok feladataként szabályozás- Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat indokolá- 15 ra a 2017. december 31­ig hatályos, a Polgári perrend- sa alapján a bíróság irányában megfogalmazott köte- tartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 2. § (3) lezettségek megjelennek nemzetközi dokumentumok- 12 bekezdésében a tisztességes eljáráshoz, valamint a ban és az Alaptörvényben, illetve alapelvi szinten a tör- perek észszerű időn belül való befejeződéséhez fűződő, vényben a közrehatási tevékenység rögzítésével. Ezen objektív felelősségen alapuló sérelemdíj, mint kártérí- megfontolás alapján az alapelv eljárási törvényben való tés iránti igény. Az alapjog rögzítésén túl ez a rendelke- rögzítése – figyelemmel arra, hogy azt az Alaptörvény zés hivatott biztosítani a félnek az eljárás észszerű időn is tartalmazza – nem szükséges, és ennek megfelelően a belüli befejezéséhez való jogának sérelme esetén a kár- polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény térítés jellegű sérelemdíjat, melynek elbírálásakor ki­ (új Pp.) sem tartalmazza a régi Pp. 2. §­ának rendelke- egészítő jelleggel feltétlenül szükséges a Ptk. anyagi zéseit – sem az alapelvet, sem a megsértése esetére biz- 13 jogi szabályainak alkalmazása. A rendelkezés forrása tosítandó kártérítésre vonatkozó szabályozást. 8 Blutman i. m. 333. 2.3. AZ ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA MIATT KIFOGÁS 9 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4­én kelt Egyezmény és az Az eljárás elhúzódásával szembeni jogorvoslat lénye- ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. 10 Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése: Mindenkinek joga van ahhoz, gében kétféleképpen jogorvoslati lehetőséget jelent: hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és köte- egyrészt a folyamatban levő eljárások felgyorsítását, a lezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztes- sérelem megelőzését célzó eljárás elhúzódása miatti ki- séges és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. fogást, másrészt pedig az utólagos, a már elhúzódott el- 11 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tör- vény (Bjt.) 37. § (3) bekezdése alapján a bíró a rábízott ügyet annak mun- járások vonatkozásában kártérítést nyújtó jogorvosla- kaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott észszerű tot érintő szabályozást. határidőn belül köteles elbírálni. A régi Pp. 114/A. §­ában rögzítettek alapján a szabá- 12 A régi Pp. 2. § (1) bekezdése alapján a bíróságnak az a feladata, hogy lyozás lényege, hogy ha adott eljárási cselekmény lefoly- a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. tatására, elvégzésére, vagy adott határozat meghozata- (2) A per befejezésének észszerű időtartama a jogvita tárgyát és ter- lára vonatkozó törvényi határidőt a bíróság az eljárása mészetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is fi- során elmulasztja betartani, vagy az eljárás folyamán a gyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per észszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az észsze- illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. rű időtartam, amely elegendő lett volt arra, hogy a bíró- (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a ság egy adott eljárási cselekményt elvégezzen, akkor azt fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – sérelemdíjra tarthat ezt sérelmező fél (eljárásban részt vevő személy, beavat- igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a kozó, ügyész) az eljárás elhúzódása miatti kifogással az fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szer- ződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint követel- heti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve 14 Az új Pp. koncepciója: http://www.kormany.hu/hu/dok?page= a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személy- 2&source=5&type=402#!DocumentBrowse nek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható. 15 T/11900 törvényjavaslat http://www.parlament.hu/irom40/ 13 BDT 2008.1811. 11900/11900.pdf / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_4 belív.indd 12 2018.01.29. 9:45:08

20 eljárás folytatását, adott cselekmény elvégzését, határo- dása miatti kifogás, olyan lényegi változást azonban, zat meghozatalát rövid időn belül elérhesse. amely az eljárások felgyorsítására az intézményt alkal- 16 Az EJEB több ítéletében is elemezte a régi Pp. massá tenné, az új szabályozás nem hozott. A régi Pp.­ 114/A. §­ában foglalt szabályozást, és valamennyi ilyen ben foglaltakhoz képest szűkült a kérelem benyújtásá- 21 esetben arra az eredményre jutott, hogy a magyar jog- ra jogosultak köre, ezen túl azonban érdemi változást rendszerben az eljárás elhúzódása miatti kifogás – bár az új kódex nem vezetett be – mind a kérelem benyújtá- az egyes elmulasztott eljárási cselekmények megtételét sának feltételei, mind pedig az elbírálás rendje és ha- orvosolhatja, és benyújtása esetén alkalmas lehet arra, tárideje változatlan maradt. Ennek alapján feltételez- hogy az eljárásnak a benyújtáskori szakaszában a foly- hető, hogy a tartalmilag a korábbival megegyező, új kó- tatását elérje – nem tekinthető valóban hatékony jogor- dexben megjelenő szabályozás sem lesz alkalmas arra, voslatnak, a kifogás előterjesztésének esetén sem ga- hogy az eljárás egészét észszerű időn belüli keretek rantálható az, hogy az eljárás egésze észszerű időn be- közé szorítsa. lüli marad. Az EJEB esetjoga alapján az eljárás felgyor- Figyelemmel arra, hogy a bíróságnak kifogás nélkül is sítására alkalmas jogorvoslat hatékonysága függ attól, kötelezettsége a perek észszerű időn belül való befejezé- hogy az mennyiben gyakorol szignifikáns hatást az el- se, és ennek elmulasztása kifogás előterjesztése nélkül is járás egészének hosszára. A hazai szabályozás viszont kötelezettségszegés a bíróság, és jogsérelem a fél olda- 22 csak egyes konkrét, határidőben vagy észszerű időtar- lán – az eljárás elhúzódása miatti hatékony jogorvos- tamon belül el nem végzett eljárási cselekmények meg- latnak elsődlegesen az felel meg, ha maga az állam nyújt tételét célozhatja, de nem eredményezheti az egész el- kártérítést a már bekövetkezett jogsértésekért. járás észszerű időn belüli lefolytatását – ehhez arra lenne szükség, hogy a fél valamennyi, határidőben el nem végzett eljárási cselekmény esetében külön­külön 3. A PILOT JUDGMENTBEN ELŐÍRT kifogásolja annak elhúzódását, a kifogást elbíráló bíró- KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ ság pedig rövid időn belül határozzon arról. TÖREKVÉSEK A magyar bíróságok is több esetben jutottak arra a következtetésre, hogy a kifogás nem jelent hatékony A pilot judgment alapján az állam – az EJEB ítéletei- jogorvoslati eszközt az eljárás elhúzódásának kezelé- nek végrehajtását az EJEE 46. cikk 2. bekezdése alapján 17 18 sére. A következetes bírói gyakorlat szerint a kifo- ellenőrző Miniszteri Bizottság monitoring tevékenysé- gás csak akkor lehet alapos, ha az ügyben eljáró bíróság ge mellett – szabadon választhatja meg azokat az esz- mulasztása vagy késedelme a kifogás elbírálásakor közöket, amelyekkel a kötelezettségének eleget tesz, még fennáll, és ez indokolja, hogy a kifogást elbíráló bí- feltéve, hogy a jogorvoslat(ok) elméletileg és gyakorla- róság a szükséges intézkedések megtételére hívja fel a tilag is megfelel(nek) a Bíróság által lefektetett kritéri- 19 23 mulasztó bíróságot, azaz az eljárás elhúzódása miatti umoknak. Így az EJEB által a jogorvoslati rendszer át- kifogást, mint alaptalant el kell utasítani, ha a kifogás alakítására kötelezett tagállam bevezethet megelőző előterjesztésekor a mulasztás, illetve a késedelem már vagy kártérítési jogorvoslatot, vagy ezen jogorvoslatok 24 nem áll fenn. A kifogás előterjesztése és annak elbírálá- kombinációját azzal, hogy a szabályozás kialakítása sa között adott esetben jelentős idő telhet el, amely során az Egyezmény rendelkezéseit, az EJEB esetjogát, 25 alatt a mulasztás orvosolható, és így a kifogás célja, az valamint a Miniszteri Tanács ajánlásait figyelembe eljárás folytatása elérhető – viszont ebben az esetben is kell venni. a törvényi határidőben való eljárás már a kifogás elő- terjesztésekor sem tudott érvényesülni. Ennek követ- keztében a kifogás intézményének biztosítása nem al- 3.1. AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS TÖRVÉNYALKOTÁSI kalmas az elérni kívánt cél megvalósítására, miután az PROGRAMBA VALÓ BEILLESZTÉSE eljárási törvényi határidőknek megfelelő folyamatos- ságra vonatkozó követelmény már annak benyújtása- A pilot judgmentben foglalt kötelezettség előírásának kor is sérül. korábbi jele volt, hogy az EJEB ítéleteinek végrehajtója, Mindezek alapján a régi Pp.­ben szabályozott eljárás az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ugyanezen kö- elhúzódása miatti kifogás nem alkalmas arra, hogy az telezettséget – határidő meghatározása nélkül – már a eljárás egészének az észszerű időtartamon belül tartá- 2012. márciusi 1136. számú ülésén hozott határozat- sát biztosítja, viszont az eljárás meghosszabbodását ban előírta Magyarországnak, és ugyanezen jelzés ke- eredményezheti a kifogás elbírálásának időtartamával. rült megfogalmazásra az EJEB eljárása során több ügy- Az új Pp.­ben is szabályozásra került az eljárás elhúzó- 16 Bartha v. Magyarország (33486/07.) §18., Barna v. Hungary (no.2.) 20 Új Pp. 157–158. §. (35364/09.) §15. 21 A régi Pp. alapján a fél, a beavatkozó és az ügyész terjeszthetett elő 17 Székesfehérvári Törvényszék 25.P.21.867/2011., Fővárosi Ítélőtáb- eljárás elhúzódása miatti kifogást, az új Pp. alapján viszont csak a fél. la 3.Pf.21.101/2012/6., Kúria Pfv.III.20.444/2013/16, a Fővárosi Ítélő- 22 Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog. Budapest, HVG­ORAC, 2015. 556. tábla 2006. szeptember 4. napján tartott tanácselnöki értekezletéről ké- 23 Sürmeli v. Germany (75529/01.) §97–101., McFarlane v. Ireland szült Emlékeztető. (31333/06.) §108. Vogyicska Petra: A bírósági jogkörben okozott kár gyakorlata a pol- 18 24 McFarlane v. Ireland (31333/06.) §108. gári eljárásban. Magyar Jog, 2015/3. 169. 25 Committee of Ministers in May 2004 of Recommendation (2004t)6 19 ÍH 2006/4/164., Fővárosi Ítélőtábla 15.Gpkf.44.474/2006/3. on the improvement of domestic remedies / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2017_4 belív.indd 13 2018.01.29. 9:45:08

26 ben is. Ugyanakkor, ezekben az esetekben a jogrend- ről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §­át a Pt- szer hiányosságának megállapításán túl a szabályozás ké.­ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. átalakítására vonatkozóan határidő nem került kikö- A tervezet általánosságban kívánta meghatározni a tésre, a magyar állam pedig ez ügyben – számon kérhe- sérelemdíj mértékének megítélése során figyelembe tő kötelezettsége nem lévén – intézkedést nem tett. veendő szempontokat annak rögzítésével, hogy a bíró- Miután viszont a pilot judgmentben határidő is meg- sági eljárás befejezésének észszerű időtartama az ügy szabásra került, a magyar állam tervbe vette a pilot tárgyát és természetét, az eljárás lefolytatásának egye- judgment­ben foglalt elvárásoknak való megfelelést di körülményeit figyelembe véve határozható meg, ide- annyiban, hogy a kormány a 2016. évi őszi jogalkotási értve különösen az ügy típusát és bonyolultságát, az el- 27 programja alapján – az Országgyűléshez való 2016. járás egy vagy több bírósági szinten történő lefolytatá- októberi benyújtással, és 2016. novemberi elfogadás ­ sát, az eljárásban megtett intézkedések, illetve eljárási sal – külön törvényt kívánt megalkotni a bírósági eljá- cselekmények elvégzésének ügytípusra jellemző idő- rások elhúzódása miatti igényérvényesítésről. Tör- igényét, valamint a sérelmet szenvedett személynek a vénytervezet, a jogorvoslati rendszer kialakítására vo- sérelmezett eljáráshoz való viszonyát. Előírásra került natkozó bármilyen javaslat azonban ekkor, 2016 őszén volna, hogy a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében meghatáro- nem került előterjesztésre. zott szempontok mellett vizsgálni kell az eljárás kése- delmének időbeli mértékét – annak rögzítése nélkül, hogy egy konkrét időtartamon túl az eljárás további 3.2. A JOGORVOSLAT LÉTREHOZÁSÁRA vizsgálat nélkül észszerű időn túlinak tekinthető. IRÁNYULÓ TÖRVÉNYJAVASLAT A korábbi szabályozáshoz képest kikerült volna az a rendelkezés a jogorvoslati rendszerből, hogy nem hi- A kormány 2017 szeptemberében az ügyvédi tevé- vatkozhat a per észszerű időn belül történő befejezésé- kenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalé- nek követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve pésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazság- mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájá- ügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben rult, ehelyett az ilyen fél is érvényesíthetne igényt, de kívánta rendezni a jogorvoslatra vonatkozó új szabá- nem lenne értékelhető a bíróság terhére az az időtar- lyozást. A tervezet alapján a szabályozás a Polgári Tör- tam, amely a sérelmet szenvedett személy önhibájára vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépé- vezethető vissza. A régi Pp.­beli szabályozással egyező- sével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezé- en került volna rögzítésre a tervezet szerint az, hogy ha sekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvénybe került volna a bíróság az észszerű időn belüli befejezéséhez való jog beépítésre, azaz az igényérvényesítési lehetőségét és megsértésével kárt okoz, köteles azt a szerződésen kí- annak részletszabályozását a Ptké. tartalmazta volna. vül okozott károkért való felelősség szabályai szerint 28 A közigazgatási egyeztetésre bocsátott tervezetből megtéríteni, valamint, hogy a sérelemdíj és a kártérítés még az Országgyűléshez való benyújtást megelőzően megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt kikerült ez a rendelkezést, azt a benyújtott T/17563 személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt 29 törvényjavaslat nem tartalmazta. felróható. A tervezett módosítás visszavonásának oka feltehető- A régi Pp. „a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem or- 30 leg az volt, hogy a tervezetre érkezett észrevételek alap- vosolható” fordulatával egyezően szabályozta volna a ján az előterjesztő észlelte, hogy sem a szabályozás elhe- tervezet azt a rendelkezést, hogy nem jár sérelemdíj, il- lyezése, sem a tartalma nem megfelelő. Egyrészt a Ptké. letve kártérítés, ha a bírósági eljárás észszerű időn be- nem adekvát jogforrás igényérvényesítés szabályozásá- lüli befejezéséhez való jog megsértéséből eredő sére- ra, ami pedig még ennél is lényegesebb, hogy az előter- lem, illetve kár rendes jogorvoslattal orvosolható lett jesztett javaslat érdemben nem módosított a régi Pp. 2. § volna. Ez a régi Pp. alapján kialakult bírói gyakorlatban (3) bekezdésében foglaltakon – amelyről a Gazsó­ítélet- visszás jogértelmezéshez vezetett, mivel erre a rendel- ben EJEB megállapította, hogy nem hatékony. kezésre hivatkozással a hazai judikatúra azt az elvi té- A javaslat a Ptké. 8/A. §­ában szabályozta volna az telt alakította ki, hogy igényt érvényesíteni csak érdem- 31 igényérvényesítésre vonatkozó alapelvet, azaz hogy a ben jogerősen befejezett ügyben lehet, a sérelemdíj bírósági eljárás tisztességes lefolytatásához, és észsze- iránti igény kizárólag a per jogerős befejezése után ter- 32 rű időn belüli befejezéséhez való jog sérelme esetén a jeszthető elő, a civilisztikai kollégiumvezetők az or- sérelmet szenvedett személy – az alapvető jogait ért sé- szágos tanácskozásukon ezt kifejezetten rögzítették 33 relemre hivatkozással – sérelemdíjra tarthat igényt. is. Így a gyakorlat alakította elvek alapján a jogorvos- Rögzítésre került volna, hogy az igény elbírálása során lat igénybevétele előfeltételként került előírásra attól a sérelemdíj iránti igényekre a Polgári Törvénykönyv- függetlenül, hogy azzal az eljárás elhúzódása nem orvo- solható. Így a régi Pp. alapján kialakult bírói gyakorlat 26 Bartha v. Hungary (33486/07.) §19., Argola Trade Kft. v. Hungary (8034/07.) §20., Barta és Drajkó v. Hungary (35729/12.) §41. 30 Régi Pp. 2. § (3) bekezdése 27 http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/tvalkpr_ 31 Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.315/2015/7/II. 2016osz.pdf/8c4ed677­5fed­4b0e­9a3a­b20c2e1af040 32 Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.971/2010/5., Győri Ítélőtábla Pf.V.20.072/ 28 A tervezett szabályozás a javaslat 83. §­ában található http://www. 2015/14/I. kormany.hu/download/2/bb/21000/Honlapra_%C3%9Cttv_m%C3% 33 Emlékeztető a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. május 18–19. B3dos%C3%ADt%C3%B3_507_0908.pdf napján tartott országos tanácskozásáról. Kúriai döntések, 2015/7. 774. 29 http://www.parlament.hu/irom40/17563/17563.pdf (X.3. pont). / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_4 belív.indd 14 2018.01.29. 9:45:08

paradox és ambivalens eredményhez vezetett, amely Bár az EJEE alapján a tagállamok felelőssége magukra következtében az alapjog sérelme nem állapítható meg nézve kötelezőnek tekinteni az EJEB végleges ítéletét 36 olyan folyamatban levő eljárásban, amelyben az észsze- azon ügyekben, amelyben félként szerepelnek, az íté- rű időn belüli elbírálás követelménye már egyértelmű, letben foglalt kötelezések elmulasztása esetére az EJEE hogy nem teljesíthető, miután az eltelt időtartam már a nem szabályoz konkrét, materiális jogkövetkezményt. befejezés előtt is meghaladja az észszerűt. A szabályo- Az ítéletben foglaltak végrehajtását az EJEE 46. cikkének zást a tervezet tartalmában változatlanul átvette volna 2. bekezdése alapján az Európa Tanács Miniszteri Bizott- 37 azzal, hogy sérelemdíjat, kártérítést nem érvényesíthet sága ellenőrzi, amelynek hatásköre nemcsak az egyedi a fél, ha az észszerű időn túli eljárás miatti sérelme ren- ügy rendelkezéseire, valamint a megítélt összeg kifizeté- des jogorvoslattal orvosolható lett volna – holott, ha sének ellenőrzésére terjed ki, hanem az általános jelleg- 38 már az eljárás ilyen mértékben elhúzódott, akkor gel előírt rendelkezések kontrolljára is. Amennyiben a egyértelmű, hogy az alapeljárást időben tovább növelő Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy a tagállam azt jogorvoslati eljárásban nem lesz érvényesíthető. megtagadja, akkor a 4. bekezdés értelmében az EJEB­től Az igényeket változatlanul a bírósággal szemben kel- kérheti annak eldöntését, hogy a tagállam valóban elmu- lett volna érvényesíteni a tervezet alapján, azaz az eljá- lasztotta­e az őt terhelő kötelezettség teljesítését. Ennek rás alperese az alapjog sérelmét okozó bíróság. Szűkí- megállapítása esetén a Miniszteri Bizottság határoz a tette volna a fél igényérvényesítési lehetőségét egy- tagállammal szemben meghozandó intézkedésekről. részt annak előírása, hogy a sérelemdíj, illetve kártérí- A teljesítés elmulasztásának elsősorban diplomáciai tés iránti igény a sérelmezett eljárás jogerős befejezé- szankciói lehetnek, a Miniszteri Bizottság határozatokat sétől számított 6 hónapon belül érvényesíthető, más- hozhat és közleményeket adhat ki a nyomásgyakorlás részt, hogy a tervezet szerint az igényérvényesítés elő- érdekében. Ennek eredménytelensége esetén, teoretiku- feltételeként került volna rögzítésre az, hogy az igénylő san lehetőség van a tagállamnak az Európa Tanácsban az eljárás elhúzódása miatt kifogást nyújtson be a sé- való képviseleti jogának felfüggesztésére, és a szerve- relmezett eljárásban – amelyről a 2.3. pontban kifejtet- zetből való kiléptetésére, ilyen drasztikus lépése azon- tek szerint nemcsak az EJEB, hanem a hazai bíróságok ban eddig nem került sor, és jelenleg Magyarországgal is megállapították, hogy az eljárás elhúzódásának meg- szemben sem tapasztalható a kötelezettség elmulasztá- akadályozására nem alkalmas. sa tekintetében bármilyen lépés a Miniszteri Biztosság Végig nézve a tervezett szabályozást, az állapítható részéről. Az EJEB ítéleteinek végrehajtását vizsgáló 39 meg, hogy az érdemi változást a régi Pp.­vel szabályozott szerv referense a 2017. évi jelentésében rögzítette, jogorvoslati formához, és az az alapján kialakult bírói hogy a Miniszteri Bizottság 2016 decemberében sajná- gyakorlathoz képest nem hozott volna – azzal, hogy bár lattal vette tudomásul, hogy a határidő nem került be- az eljárás elhúzódásához hozzájáruló fél is érvényesít- tartásra, és információt kért az illetékes hatóságoktól a hette volna igényét, de csak hat hónapon belül, és csak tervezett szabályozásról. A magyar hatóságok akcióter- akkor, ha az eljárás elhúzódása miatti kifogás benyújtá- vet nyújtotta be a Miniszteri Bizottság részére 2017 feb- sát, mint előfeltételt teljesíti. A kártérítés összegszerűsé- ruárjában, és biztosították a referenst, hogy a kormány a gére vonatkozó szabályt nem tartalmazott a tervezet, az jogorvoslati lehetőségek fejlesztésére törekszik. változatlanul a bírói mérlegelés tárgya lett volna. Mindazonáltal, a tervezet még az Országgyűlés általi tárgyalást megelőzően visszavonásra került. 5. IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN 4. A PILOT JUDGMENTBEN FOGLALT KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE A régi Pp.­ben szabályozott, sérelemdíj iránti igény­ ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI érvényesítési lehetőség a régi Pp. 2017. december 31­i hatályon kívül helyezésével megszűnik, az új Pp. pedig A fentiek alapján Magyarország sem határidőben, sem sem az észszerű időn belüli eljárásra vonatkozó alapel- a határidő lejártát követő bő egy éven belül nem teljesí- vet, sem az annak megsértése esetén alkalmazandó tette a pilot judgmentben a hatékony jogorvoslati rend- jogorvoslati lehetőséget nem tartalmazza. Miután a szer megalkotására vonatkozó kötelezettségét, és nem 2018. január 1­jét követően érkezett kereset esetében 34 alkotott új szabályozást. A jelen kézirat lezárásakor nem a régi, hanem az új Pp. lesz alkalmazandó, új sza- nincs olyan nyilvánosságra hozott tervezet, amely a jog- bályozás hiányában az igényérvényesítőnek a már meg- orvoslati lehetőség létrehozására irányulna, és – figye- alkotott szabályozások alapján lesz csak lehetősége az lemmel az Országgyűlés 2017 őszi, nyilvánosságra ho- észszerű időn túl elhúzódó eljárások miatti követelését 35 zott ülésszak munkarendjére – feltételezhető, hogy az érvényesíteni. új Pp. hatálybalépését megelőzően ilyen nem is kerül megalkotásra és elfogadásra. 36 EJEE 46. cikk 1. bekezdés. 37 Az 1994. május 11­én elfogadott 11. Kiegészítő Jegyzőkönyvben rögzített módosítások alapján. 34 2017. december 10. 38 Venice Commission: Can excessive length of proceedings be remedied? 35 http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/munkarend_ Council of Europe Publishing, 2007. 23. 2017_osz_OGY_dontese.pdf/458a7917­36a8­4458­ae1c­422400a698e0 39 http://website­pace.net/documents/19838/3115031/AS­JUR­ amely alapján az Országgyűlés 2017. december 13­án ülésezik utoljára. 2017­15­EN.pdf/18891586­7d6c­4297­b5f7­4077636db28e / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2017_4 belív.indd 15 2018.01.29. 9:45:08

5.1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELŐTTI miatti keresetet terjeszthet elő, amely szubjektív fele- IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS lősségen alapul, azaz egyrészt vizsgálandó a kártérítés általános, négyes feltételének – jogellenesség, felróha- A tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos, an- tóság, a károkozás és az okozati összefüggés – fennállá- nak lényegi tartalmát érintő követelmények teljesülé- sa, valamint a bírósági jogkörben okozott kártérítés sének vizsgálata, és a jogszabályi környezet alkot- speciális kritériumai: a bírósági jogkörben eljárás, va- mányjogilag aggályos tartalma alapvető alkotmányjogi lamint a rendes jogorvoslatok kimerítése követelmé- 40 jelentőségű kérdésnek minősül. Az Alaptörvény ha- nye, az igényérvényesítés pedig csak ezek igazolása tálybalépésével immáron az Alkotmánybíróság felada- esetén lehet eredményes. tai közé tartozik a bírói döntések alaptörvény-ellenes- ségének vizsgálata is, amellyel egyidejűleg jelentkezik a tisztességes eljárás megkövetelte gyakorlati szem- 6. ÖSSZEGZÉS pontok meghatározásának igénye is. 41 Az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jogot A régi Pp. 2. § (3) bekezdésének deklarált céljára fi- 42 az Alaptörvény explicit módon rögzíti, így sérelme el- gyelemmel, a rendelkezést bevető módosítás indokolá- 43 méletben alkotmányjogi panasz tárgyát képezheti. sa alapján a régi Pp. 2. § (3) bekezdése szerinti igény Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság számára nem áll esetében egy felróhatóságtól független, objektív szank- 46 rendelkezésre olyan törvényi lehetőség, melynek révén cióról, illetve felelősségi alakzatról van szó. Az objek- az alapjog sérelmét ténylegesen orvosolni tudja, mi­ tív szankció­jelleg a bírói gyakorlatban nem realizáló- után nincs hatásköre kártérítés vagy sérelemdíj meg- dott maradéktalanul, mivel – ahogy az a civilisztikai ítélésére, az Alkotmánybíróság számára biztosított kollégiumvezetők országos értekezletén is megállapí- kasszáció eszköze pedig csak az eljárás további elhúzó- tásra került – „a bíróság a felelősség alól – annak objek- dását eredményezné. Az Alkotmánybíróság ezen okból tív jellege ellenére – kimentheti magát.” 47 nem tud valódi jogorvoslati funkciót betölteni, az A régi Pp. elméletben, a jogszabály­szöveg alapján ob- egyetlen lehetősége a szignalizáció, amellyel jelezheti jektív felelősségen alapuló szabályozását, és az az alap- az érintett bíróság felé az ügyek észszerű határidőn be- ján kialakult gyakorlatot az EJEB úgy értékelte, hogy az lüli elbírálásának követelményét. nem tekinthető hatékony jogorvoslati lehetőségnek, és előírta Magyarországnak, hogy legkésőbb a Gazsó­ügy- ben hozott pilot judgment véglegessé válásától számí- 5.2. IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS A POLGÁRI tott egy éven belül, azaz 2016 októberéig hatékony jog- TÖRVÉNYKÖNYV ALAPJÁN orvoslatot vagy jogorvoslat­együttest vezessen be a nemzeti jogrendszerébe. Az állam ezen kötelezettségé- A Ptk. 2:5. §­ában szabályozott objektív felelősségi nek nem tett eleget, a szabályozás megalkotásának el- 44 forma, a sérelemdíj rendelkezései – külön, utaló sza- mulasztása miatt pedig 2018. január 1­jét követően az a bály hiányában – az észszerű időn belüli eljárásjog való helyzet áll elő, hogy nemhogy nem került létrehozásra jog megsértése miatti igényérvényesítése esetén nem egy, az EJEB követelményeinek megfelelő jogorvoslat, alkalmazhatóak, miután az igazságszolgáltatási alap- hanem a régi Pp.­beli jogorvoslati lehetőség hatályon jog nem tekinthető személyiségi jognak. kívül helyezésével a sérelmet szenvedett fél csak a fel- Más lehetőség hiányában így a fél a Ptk. 6:549. §­ában róhatósági alapú, bírósági jogkörben okozott kártérí- 45 szabályozott bírósági jogkörben okozott kártérítés tés jogcímén terjeszthet elő keresetet. Mindez tehát azt jelenti, hogy a hazai jogorvoslati le- hetőségek viszonylatában bekövetkező változások 40 19/2015 (VI. 15.) AB határozat [32]. kapcsán az EJEB által Magyarország számára megfo- 41 7/2013 (III. 1.) AB határozat [29]. galmazott cél tekintetében nem pusztán stagnáló hely- 42 Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése. 43 3174/2013. (IX. 17.) AB végzés [18]. zetről beszélhetünk, hanem határozottan és egyértel- 44 Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj] műen visszalépés történt. Ez pedig amellett, hogy az (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet igazságszolgáltatás társadalmi megítélése szempontjá- az őt ért nem vagyoni sérelemért. ból aggályos folyamatokat eredményez, egyben azt is (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sére- lemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a jelenti, hogy a hazai jogorvoslati rendszer immár nem kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelem- csak jogalkalmazói, de jogalkotói szinten is kétségtele- díjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekö- nül egyre távolodik Európától. vetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különö- sen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintet- tel, egy összegben határozza meg. 45 Ptk. 6:549. § [Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végre- hajtói jogkörben okozott kárért] (1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelős- ségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya- tében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési kereset- it kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkör- nek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése. ben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár 46 A 2013. évi CCLII. törvény 85. §­ához fűzött indokolás. esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt 47 Emlékeztető a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. május 18–19. bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell napján tartott országos tanácskozásáról, Kúriai döntések, 2015/7. 775. o. érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekinte- (X.8. pont) / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_4 belív.indd 16 2018.01.29. 9:45:08

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉS AZ AZT KIHIRDETŐ NORMÁK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATA MANHERTZ TAMÁS ISTVÁN PhD hallgató (PPKE JÁK), bírósági fogalmazó (Fővárosi Törvényszék) 1. BEVEZETÉS indítvány érkezik a testületekhez, amelyből meghatá- rozó jelentőségű joggyakorlat nem származik. A nemzetközi szerződések egy adott ország alkotmá- Ebben a tekintetben Tóth Judit és Legény Krisztián az 1 nyával összhangban kell legyenek , és ez az állítás for- alkotmánybíróságok négy típusát különbözteti meg: dítva is megállja a helyét. A nemzetközi szerződések a 1. Olyan államok, ahol az alkotmánybíróságoknak a nemzetközi jog alanyai közül a szerződéskötési képes- nemzetközi szerződések felülvizsgálatára nincsen séggel rendelkezők által kötött akár írásbeli, akár szó- hatásköre: ilyen például Csehország, Olaszország, beli megállapodás, elnevezésétől függetlenül, amely- vagy Szlovákia; nek célja, hogy nemzetközi jellegű jogokat és kötele- 2. Olyan országok alkotmányai, amelyek csak az elő- 2 zettségeket keletkeztessen. Az ilyen típusú szerződé- zetes normakontrollt ismerik: ilyen például Fran- sek, illetve a kihirdető jogszabályok alkotmányosságá- ciaország, illetve Bulgária; nak felülvizsgálata leginkább az előzetes és az utólagos 3. Csak az utólagos normakontroll ismeretes (Auszt- normakontroll hatáskörben jelenik meg. ria); Az előzetes normakontroll iránti eljárást a ratifikáci- 4. Vannak olyan alkotmánybíróságok, amelyek mind ót megelőzően lehet kezdeményezni, és ennek segítsé- előzetes, mind utólagos normakontroll keretében gével kiküszöbölhető az a probléma, hogy a nemzetközi vizsgálják a nemzetközi szerződések alkotmány- jog szerint kötelező szerződés alkotmányossági okok konformitását: Lengyelország, Magyarország. 7 miatt esetleg ne legyen alkalmazható. Ha ugyanis egy Az alábbiakban Ausztria, Németország, Franciaor- már hatályba lépett nemzetközi szerződés alkotmány- szág, Spanyolország, Lengyelország, illetve Magyaror- ellenessége kerülne megállapításra, nemzetközi jogi szág alkotmányos szabályrendszerét dolgozom fel. szempontból komoly hátrányt szenvedne az adott or- 3 szág. Ennek következtében az előzetes normakontroll 2. AUSZTRIA a legmegfelelőbb eljárás a nemzetközi szerződést ra- tifikáló belső jogszabályok, illetve maguk a nemzetközi 4 szerződések felülvizsgálata vonatkozásában. Az előze- Hans Kelsen osztrák alkotmányjogász, jogfilozófus tes és az utólagos kontroll azért fontos, mivel egy or- elméleti megalapozása nagy hatást gyakorolt az alkot- szág nemzetközi irányú kötelezettsége a nemzetközi és mánybíráskodásra: a jogtudós pozitivista elmélete ala- a belső jog összhangjának megteremtése: az államok pozta meg annak lehetőségét, hogy egy teljesen függet- ugyanis nem hivatkozhatnak saját belső jogukra nem- len szerv a törvényhozó által meghozott jogszabályok 5 zetközi kötelezettségük megsértése esetén. A nemzet- alkotmányosságát felülvizsgálja, amely szerv az alkot- közi szerződések felülvizsgálata önmagában nézve mánybíróság lett. Ezzel létrejött az alkotmánybírásko- azonban egy olyan speciális hatásköre az alkotmánybí- dás centralizált ‒ osztrák ‒ modellje. Ebben a tekintet- róságoknak, amely nem kellő bizonyossággal tud ala- ben nagy segítségére volt a normapiramis ‒ más néven pot szolgáltatni az alkotmánybíráskodás melletti érve- joglépcső ‒ elmélete, amelyből jelen tanulmány szem- 6 lésnek , mivel általában rendkívül kevés ilyen irányú pontjából az a fontos megállapítása vezethető le, hogy a nemzetközi joggal ellentétben álló belső jogszabály ér- vénytelen. Ennek következtében Kelsen a nemzetközi 1 Ahogy azt Molnár Tamás is megfogalmazza: Alkotmányjogilag a jog vonatkozásában a monista szemléletmódot képvi- nemzetközi normák sem kerülhetik meg egy ország alkotmányos kereteit. selte: Hegellel szemben a nemzetközi jog primátusát Molnár Tamás: A szuverenitást érő kihívások hatása a nemzetközi jog és a hirdette a belső jog felett. Ennek az elképzelésnek Nyu- belső jog viszonyára, különös tekintettel a belső jogok „nemzetköziesedésé- gat­Európában a II. világháború után, Kelet­Európában nek” a hatalommegosztásra gyakorolt hatására. dfk­otka.sze.hu/images/ Szuv­kötet%20T%20-%2004%201%20Molnár%20Tamás.pdf 158. pedig a rendszerváltást követően volt igazán eredmé- 2 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2011. 85. nye, mivel a nemzeti alkotmányok deklarálták a nem- 3 Georg Brunner: Az új alkotmánybíráskodás Kelet-Európában. In: zetközi jog ‒ főként az emberi jogokat érintő dokumen- Ádám Antal: Alkotmányfejlődés és jogállami gyakorlat. Budapest, Hanns 8 tumok ‒ elsődlegességét. Seidel Alapítvány, 1994. 163­164. Wilhelm Karl Geck: Judicial Review of Statutes: A Comparative Sur- 4 Az osztrák alkotmány ennek ellenére meglehetősen vey of Present Institutions and Practices. Cornell Law Review, Vol. 51, szűkszavúan beszél a nemzetközi jogot érintő normák 1966, 272. Verfassungsgerichtshof által történő felülvizsgálatáról: 5 A szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés 27. cikk. Magyarországon az 1987. évi 12. tvr. hirdette ki. Maurice Adams – Gerhard van der Schyff: Constitutional Review by 6 the Judiciary in the Netherlands. A Matter of Politics, Democracy or Com- 7 Tóth Judit – Legény Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog. Buda- pensating Strategy? http://www.zaoerv.de/66_2006/66_2006_2_a_399_ pest, Complex Kiadó, 2006. 242. 414.pdf 401. 8 Kovács (2011): i. m. 61–62. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2017_4 belív.indd 17 2018.01.29. 9:45:08

„Az Alkotmánybíróság valamely külön szövetségi tör- mánybíróság a nemzetközi jog és a belső jog összhang- vény rendelkezései alapján dönt a nemzetközi jog meg- ját: ha bírósági alapeljárás során kétséges, hogy a nem- 9 sértésével kapcsolatban.” Ez az Alkotmánybíróság gya- zetközi jog valamely szabálya a szövetségi, belső jog ré- korlatán is tükröződik: e tárgykörre irányuló indítvány szét képezi­e, illetve az közvetlenül jogokat és köte­ 1987 óta nem érkezett a Verfassungsgerichtshof­hoz. lezettségeket keletkeztet-e az egyének számára, az Ami az osztrák állam által megkötött államszerződé- alapügyben eljáró bíróság a Bundesverfassungsgeri- seket illeti, azok jogszerűségéről is az alkotmánybíró- cht­hez fordul, amely szerv érdemben elbírálja az indít- 16 10 ság dönt. Az államszerződések a nemzetközi jogi érte- ványt. Ezt megelőzően az alkotmánybíróság lehetősé- lemben vett nemzetközi szerződésekkel szemben olyan get kell adjon a Bundestagnak, a Bundesratnak, illetve megállapodások, amelyeket a szövetségi kormány hoz- a Szövetségi Kormánynak, hogy meghatározott határ- zájárulása és a Szövetségi elnök felhatalmazása alapján időn belül állásfoglalásukat terjesszék elő. Ezen alkot- egy tartomány köthet meg Ausztriával határos orszá- mányos szervek az Alkotmánybíróság eljárásának bár- 17 gokkal, vagy annak egyes részeivel, és azokban az mely szakaszában csatlakozhatnak az eljáráshoz. Ez a 11 ügyekben, amelyek önálló hatáskörükbe tartoznak. A hatáskör egyben a jogrend egységének védelmére is kérelmezőt és azt a közigazgatási hatóságot, amely szolgál. 18 megkötötte a szerződést, a tárgyalásra idézni kell. Ha a A Grundgesetz dualista­transzformációs rendszert Szövetségi Elnök írta alá a vitatott államszerződést, a alkalmaz, amely eredetileg úgy rendelkezett, hogy az Szövetségi Kormány képviseli azt az álláspontot, hogy előzetes normakontrollra nincs lehetőség, a Bundes- a szerződés létrejötte indokolt volt. Amennyiben bíró- verfassungsgericht viszont kiterjesztette hatáskörét a sági eljárás során merül fel ez a kérdés, az alapeljárás- nemzetközi szerződések ratifikáció előtti ellenőrzésé- ban részt vevő feleket is idézni kell. 12 re. Az alkotmánybíróság először 1952­ben gyakorolta e Amennyiben az ilyen tárgyú szerződéseket az alkot- hatáskör­kiterjesztést, a későbbiekben pedig olyan mánybíróság – részben vagy egészben – törvény-, vagy gyakorlatot alakított ki, amelynek értelmében az ún. alkotmányellenesnek minősíti – ennek a határozatból becikkelyezési törvény közvetlenül absztrakt norma- 13 ki kell derülnie –, a határozat kihirdetésének napjától kontroll, valamint alkotmányjogi panasz tárgya lehet, kezdve a végrehajtásukért felelős szervek nem alkal- így egy nemzetközi szerződést is vizsgálhat az alkot- mazhatják, ha a Verfassungsgerichtshof nem jelölt meg mánybíróság. 19 határidőt, amelyen belül az államszerződés továbbra is Az 1955 májusában született ún. Saar­ügyben hozott alkalmazandó. Ez a határidő egy vagy két év lehet. Ha a határozattól kezdve a Szövetségi Alkotmánybíróság törvény­, vagy alkotmányellenesnek minősített állam- tisztában van a nemzetközi viszonyokkal összefüggő szerződés végrehajtásához jogszabályok (törvény vagy alkotmányjogi kihívások jelentőségével – köztük az Eu- rendelet) kibocsátása szükséges, a rendelet útján való rópai Gazdasági Közösség létrehozatalával, amely kö- végrehajtásra vonatkozó jóváhagyó határozat vagy zösségi jog fokozatosan vált egyre jelentősebbé –, és a utasítás hatályát veszti. 14 bírói önkorlátozás számos adekvát formáját fejlesztet- Az alkotmánybíróság határozatát az államszerződést te ki. A nemzetközi szerződések alkotmányossága fe- aláíró közigazgatási hatóság számára kézbesíteni kell. lülvizsgálatának hatásköre ismeretes tehát Németor- Ha a Szövetségi elnök kötötte meg a szerződést, a dön- szágban. Ha egy szerződésnek többféle értelmezése le- tést a Szövetségi Kormánynak is szükséges kézbesíte- hetséges, az Alaptörvény megköveteli, hogy az az értel- ni. Ha a Nemzeti Tanács már ratifikálta az államszerző- mezés kerüljön alkalmazásra, amelyik a legfőbb belső dést, azt a Szövetségi Kancellár számára is el kell kül- jogszabállyal összhangban van. 20 deni; amennyiben tartományi törvényhozás ratifikálta Az Európai Gazdasági Közösség 1950­ben, nemzetkö- a szerződést, a Land kormányzóját is értesíteni kell az zi szerződéssel történő létrejöttét követően a Bundes- 15 Alkotmánybíróság határozatáról. verfassungsgericht az Internationales Handelsge- Az államszerződések jogszerűségét megkérdőjelező sellschaft ügy vonatkozásában fejtette ki álláspontját a előterjesztések száma az utóbbi évtized során átlagban német nemzeti alkotmány és a formálódó európai jog 2­3 volt – kivételes volt ebben a tekintetben 2008, ami- viszonyának kérdésében. Az ún. Solange I. döntésében kor is 8 ilyen indítvány érkezett a Verfassungsgerichts- hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg Európai Közös- hof­hoz. ségben nincs a nép által közvetlenül választott, demok- ratikusan legitimált parlament, és amíg a Közösség nem rendelkezik emberi jogi katalógussal, a német al- 3. NÉMETORSZÁG kotmányban biztosított alapjogi garanciák elsőbbséget élveznek a közösségi joggal szemben. A Bundesverfas- A német Alaptörvény értelmében utólagos konkrét sungsgericht ezen álláspontját 1986­ban, a Solange II. normakontroll indítvány keretében vizsgálja az Alkot- 16 Német Alaptörvény (Grundgesetz – GG) 100. cikk (2) bekezdés, Né- 9 Ausztria alkotmánya 145. cikk. met Alkotmánybíróságról szóló törvény (BVerfGG) 13. § 12. pont 10 Ausztria alkotmánya 140/A. cikk. 17 Német Alkotmánybíróságról szóló törvény (BVerfGG) 83. § (2) be- 11 Ausztria alkotmánya 16. cikk (1)–(2) bekezdés. kezdés. 12 Osztrák Alkotmánybíróságról szóló törvény 66. § 1. pont. 18 Rudolf Streinz: The Role of the German Federal Constitutional Court 13 Osztrák Alkotmánybíróságról szóló törvény 66. § 2. pont. Law and Politics. Ritsumeikan Law Review, No 31, 2014, 101. 14 Ausztria alkotmánya 140/A. cikk. 19 4/1997. (I. 22.) AB határozat, indokolás, II. rész, 7. pont. 15 Osztrák Alkotmánybíróságról szóló törvény 66. § 3. pont. 20 Streinz (2014): i. m. 109–110. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_4 belív.indd 18 2018.01.29. 9:45:09

döntésével vizsgálta felül, mivel akkor már valamennyi jesztés érkezik az Alkotmánytanácshoz, haladéktala- tagállam részesévé vált az Emberi Jogok Európai Egyez- nul értesítenie kell erről a köztársasági elnököt, a mi- ményének. A döntés értelmében az alkotmánybíróság niszterelnököt, illetve a Nemzetgyűlés és a Szenátus el- 26 nem vizsgálja a közösségi jog német alkotmányban ga- nökét. Az alkotmány ezen szabályát a Tanács számos rantált alapjogokkal való összhangját, amíg az alapjo- esetben alkalmazta, például a Maastrichti és az Amsz- gok védelmének megfelelő mechanizmusa érvényesül a terdami Szerződés tekintetében. A Conseil Constitu- 21 Közösségben. Az Európai Unión belül 2009­ben tör- tionnel mindkét szerződés vonatkozásában arra a kö- tént meghatározó jelentőségű változás, nevezetesen a vetkeztetésre jutott, hogy bizonyos rendelkezései az Lisszaboni Szerződés hatályba lépése. A Szövetségi Al- alkotmányba ütköznek. Ezek később módosításra ke- 27 kotmánybíróság e Szerződés rendelkezéseit is értel- rültek, így már a belső jog részét képezik. Ez a szabá- mezte, amelynek során megállapította, hogy a szövet- lyozás azt tükrözi, hogy a francia alkotmányjog a szer- 28 ségi alkotmánybíróság mindig megvizsgálja, hogy az ződések joga fölé helyezi magát , noha a szabályszerű- európai egyesülés szerveinek normái a szubszidiaritás en megerősített nemzetközi szerződés a kihirdetés elvének, valamint a Szerződés 5. cikk (3) bekezdésében után a törvénynél magasabb szinten helyezkedik el. 29 foglalt feltételeknek megfelel­e. Ennek keretében a Az alkotmány ez utóbbi rendelkezését az Alkotmány- vizsgálat tárgya, hogy az uniós aktus megsértette­e az tanács egy 1975­ben meghozott határozatában értel- alkotmányidentitás érinthetetlen magvát, az örökké- mezte, amelyben a törvényhozó által elfogadott, abor- valósági klauzulák valamelyikét. E felülvizsgálat nélkül tuszt lehetővé tévő jogszabályt vizsgálta felül. Az indít- ugyanis a Szerződés 4. cikk (2) bekezdése is sérülhet. ványozó parlamenti képviselők azt kifogásolták, hogy a Németország tehát e módszerrel tudja garantálni az törvény az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. 22 uniós és a belső jog összhangját. cikkébe ütközik, amely akként rendelkezik, hogy min- A Német Alkotmánybíróság legutóbb pedig megismé- den embert megilleti az élethez való jog. A Tanács sze- telte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének rint egy törvény az alkotmánnyal kell összhangban le- normaszövege és a joggyakorlat – az alkotmányjog gyen, de ez nem azonosítható a szerződéssel való ösz- szintjén – zsinórmértékül szolgál a Grundgesetz­ben szeegyeztethetőséggel. Más szavakkal, az a tény, hogy meghatározott alapvető jogok és jogelvek értelmezése- egy nemzetközi szerződés magasabb szintű, mint egy kor, kivéve, ha ez az Alaptörvény alapjogvédelmi szint- törvény, nem jelenti azt, hogy a szerződés az alkotmány 30 jét csökkentené, amely nem célja az Egyezménynek. szintjére kerülne. Az viszont már egy másik kérdés, Más határozatok bizonytalanul a nemzetközi jog el- hogy az Alkotmánytanács az abortusz alkotmányos sőbbségéről rendelkeztek. 23 voltának elismerésével a természetjog elveibe ütköző határozatot hozott. Ha azonban a Conseil Constitutionnel arra a követ- 4. FRANCIAORSZÁG keztetésre jut, hogy a szerződés ellentétes a hazai jog- forrásokkal, alkotmánymódosítás nélkül a nemzetközi 31 Franciaországban a rendesbíróságok ugyan vizsgál- szerződés megerősítésére nem kerülhet sor. Az Alkot- hatják a nemzetközi jog és a nemzeti jogszabályok között mánytanács vizsgálata ebből következően kizárólag a felmerülő esetleges ellentéteket – amelynek keretében a priori lehet. Ha ugyanis egy nemzetközi szerződést már törvényi előírásokat figyelmen kívül hagyhatja –, vi- ratifikáltak, vagy az erre vonatkozó belső jogszabályt a szont a nemzetközi megállapodások alkotmányosságát törvényhozó elfogadta, a Tanács már nem ellenőrizheti 32 24 kizárólag az Alkotmánytanács ellenőrizheti. a szerződés alkotmánykonformitását. A nemzetközi jogszabályok belső jogrendbe impliká- Az Alkotmánytanács másik fontos határozata a Nem- 25 lásának koordinálása esetében a jóváhagyáshoz kö- zetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998. július 18­án tött nemzetközi kötelezettségvállalást a közjogi méltó- aláírt Római Szerződés ratifikációjára vonatkozik: a ságok egyike – a köztársasági elnök, a miniszterelnök, Conseil Constitutionnel az Alkotmány 54. cikkének ér- a Nemzetgyűlés elnöke, és a Szenátus elnöke – az Alkot- telmezésekor arra a következtetésre jutott, hogy a mánytanács elé utalhatja, hogy ellenőrizze, összhang- Szerződés rendelkezései nem minősülnek alkotmány- ban vannak­e a nemzetközi egyezményben foglaltak az ellenesnek, de szükségesnek találta az Alkotmány sza- 33 Alkotmánnyal. 1980 óta már parlamenti képviselők is bályainak e tárgykört érintő módosítását. kezdeményezhetik a Conseil Constitutionnel ezen eljá- rását: 60 képviselő vagy 60 szenátor is indítványozási jogot kapott. Abban az esetben, ha ilyen irányú előter- Szabó Marcel – Láncos Petra Lea – Gyeney Laura: Az Európai Unió 21 26 Francia Alkotmánytanácsról szóló törvény 18. cikk. jogi fundamentumai. Budapest, Szent István Társulat, 2014. 96–97. 27 Michel Troper: Judicial Review and International Law. https://law. 22 A 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [44] pontja hivatkozik a wustl.edu/harris/conferences/constitutionalconf/TroperMichelPre- Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2009. június 30. napján kelt BVerfG, sentation.pdf, 2. 2 BvE 2/08. számú határozatára. 28 Peters (2009): i. m. 190. Anne Peters: Supremacy Lost: International Law Meets Domestic 23 29 Francia Alkotmány (1958) 55. cikk. Constitutional Law. ICL Journal, Vol. 3, 3/2009, 179. 30 Michel Troper: Judicial Review and International Law. 2–3. Xavier Philippe: Constitutional Review in France: The Extended Role 24 31 Francia Alkotmány (1958) 54. cikk. of the Conseil Constitutionnel Through The New Priority Preliminary Ru- 32 Michel Troper: Judicial Review and International Law. 2. lings Procedure (QPC). Annales, 2012/4. szám, 70. 33 Decision 98­408 DC of January 1999: Treaty laying down the Statute 25 Francia Alkotmány (1958) 54. cikk. of the International Criminal Court, 41–42. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2017_4 belív.indd 19 2018.01.29. 9:45:09

5. SPANYOLORSZÁG ványt egy öt bíróból álló tanács bírálja el. Az eljáráson 42 részt vesz a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az 43 A nemzetközi normák és a belső jogrend viszonyának államügyész, illetve a Szejm képviselője. Az alkot- kontrollálása vonatkozásában az alkotmánybíróság – a mánybíróság a vizsgálat során nemcsak a szerződés francia Alkotmánytanácshoz hasonlóan – a még meg tartalmát, hanem a nemzetközi egyezményhez való nem erősített szerződéses rendelkezések alkotmá- csatlakozásra vonatkozó hatásköri szabályokat, vala- 44 nyosságát ellenőrizheti. A vizsgálatot a kormány vagy a mint az eljárási rendelkezések betartását is ellenőrzi. parlament valamelyik kamarája kezdeményezheti, Ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, amíg a nemzetközi szerződést az ország nem ratifikál- hogy a kifogásolt nemzetközi szerződés alkotmányba 34 ta. A nemzetközi szerződések alkotmányosságának ütközik, az azon alapuló joghatályos bírósági ítélet, jog- vizsgálatára vonatkozó hatáskör gyakorlásának mód- erőre emelkedett közigazgatási határozat vagy más 35 ját a 38/2007. határozat pontosította , tisztázva a döntés ellen perújításnak, illetve a határozat vagy más szerződés alkotmányossági felülvizsgálata eljárása döntés megsemmisítésének van helye. 45 megindulásának feltételeit. 36 Fontos határozata a Tribunał Konstytucyjny­nak az Az előterjesztés beérkezését követően a Tribunal Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés, mint Constitucional egy hónapos határidőt tűz az indítvá- nemzetközi szerződés lengyel alkotmánnyal, illetve a nyozó és a hatáskörrel rendelkező szervek számára, lengyel alkotmánybírósági törvénnyel való összhangjá- hogy a kérdés vonatkozásában fejtsék ki véleményüket. nak vizsgálata. A határozatban az alkotmánybíróság Bizonyos feltételek teljesülése esetén ez az egy hónapos kifejtette, hogy Lengyelország Európai Unióhoz való határidő meghosszabbodhat: ha az ügy megítélése bo- csatlakozása nem csorbította a lengyel jogrendszeren nyolult, és emiatt természetes vagy jogi személyek, az belüli felsőbbségét, mivel a csatlakozás érvényessége állami vagy az Autonóm Közösségek szerveinek részle- és hatékonysága az alkotmányos elemek teljesülésétől 46 tesebb információkat tartalmazó nyilatkozata szüksé- függ. Ennek következtében az alkotmánybíróság al- 47 ges, az eredeti határidőt az Alkotmánybíróság meg- kotmányosnak minősítette a szerződést . Ennek kö- hosszabbíthatja, de ennek tartama a harminc napot vetkeztében Lengyelország azon tíz ország egyike lett, 37 nem haladhatja meg. Ezen határidők lejártát követő amely 2004 májusában az Európai Unióhoz csatlako- egy hónap elteltével az alkotmánybíróság döntést hoz zott. 2011­ben az ingatlantulajdon kezelését szabályo- az Alkotmány 95. cikkében foglalt rendelkezés értel- zó törvény alkotmányellenességét mondta ki a Tribu- mében, a Tribunal Constitucional határozata pedig nał Konstytucyjny, amely a KGST­t létrehozó Varsói mindenkire nézve kötelező erejű. 38 Szerződést követő államosítással kisajátított, magán- 48 tulajdont érintő kártalanításról rendelkezett. Egy másik határozatában az alkotmánybíróság az Alkot- 6. LENGYELORSZÁG mány különös jelentőségét hangsúlyozta, mivel az „a Lengyel Köztársaság legfőbb törvénye”, amely kötelező A lengyel alkotmány alapján az Alkotmánybíróság erővel rendelkezik minden nemzetközi szerződés te- dönt a törvények és nemzetközi szerződések alkotmá- kintetében. Ez a megállapítás olyan ratifikált nemzet- 39 nyossága tárgyában. Ez viszont nem volt mindig így: közi szerződésekre is megfelelően alkalmazandó, ame- az Alkotmánytanács megalakulása kezdetén még nem lyek meghatározott ügykörökben hatásköröket ruház- rendelkezett a nemzetközi szerződések felülvizsgála- nak át, ennek következtében helyénvaló, hogy az alkot- tának hatáskörével. Ennek hátterében az állt, hogy ab- mánybíróság az Európai Unió rendeletei szabályainak 49 ban az időben a nemzetközi és a belső jog egymáshoz Alkotmánnyal való összhangját felülvizsgálja. 40 fűződő kapcsolata nem volt tisztázott. A bizonytalan A lengyel Alkotmánybíróság azonban nemcsak a állapot rendeződését követően azonban a nemzetközi nemzetközi szerződéseket vizsgálhatja felül, hanem a szerződések is alkotmányossági vizsgálat tárgyai le- belső jog nemzetközi szerződésekkel való összhangját hetnek. Ennek keretében a Tribunał Konstytucyjny el- is ellenőrizheti. Erre tekintettel minősítette alkot- járását bíróság is kezdeményezheti, amennyiben a ra- mányellenesnek, valamint a Polgári és Politikai Jogok tifikált nemzetközi egyezmény alkotmányossága vo- Nemzetközi Egyezségokmányába ütközőnek a statári- natkozásában meghozott alkotmánybírósági határozat umot szabályozó, 1981­ben elfogadott rendeletet. 50 41 az alapügy eldöntését döntően befolyásolja. Az indít- 42 Lengyel Alkotmánybíróságról szóló törvény 42. cikk (2) bekezdés. 34 Spanyol Alkotmány 95. cikk. 43 Lengyel Alkotmánybíróságról szóló törvény 28. cikk (1) bekezdés 7. Enrique Guillén López: Judicial Review in Spain: The Constitutional 35 pont. Court. Loyola of Los Angeles Law Review, Vol. 41: 529, 2008, 543. 44 Lengyel Alkotmánybíróságról szóló törvény 43. cikk. 36 Vö. 38/2007. (II. 15.) Alkotmánybíróság teljes ülésének határozata. 45 Lengyel Alkotmány 190. cikk (4) bekezdés. 37 Spanyol Alkotmánybíróságról szóló törvény 78. cikk (3) bekezdés. 46 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [39]. 38 Spanyol Alkotmánybíróságról szóló törvény 78. cikk (2) bekezdés. 47 Judgment of 11th May 2005, K 18/04: Poland’s Membership in the 39 Lengyel Alkotmány 188. cikk a) pont; Lengyel Alkotmánybíróságról European Union (the Accession Treaty) szóló törvény 3. cikk (1) bekezdés 1–2. pont. 48 Judgment of 13th June 2011, SK 41/09. Matthias Hartwig: The Institutionalization of the Rule of Law: The 40 49 A 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [39] pontja hivatkozik a Establishment of Constitutional Courts in the Eastern European Countries. Lengyel Alkotmánybíróság 2011. november 16. napján kelt, SK 45/09. American University International Law Review, Vol. 7, 1992, 454. számú ügyben hozott határozatára. 41 Lengyel Alkotmány 193. cikk. 50 Judgment of 16th March 2011, K 35/08. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_4 belív.indd 20 2018.01.29. 9:45:09

7. MAGYARORSZÁG tett norma nemzetközi szerződésbe ütközése játszik szerepet: a nemzetközi szerződések ratifikálását meg- Magyarországon a nemzetközi szerződésekről, vala- előzően az Országgyűlés, az államfő és a kormány ren- 55 mint a nemzetközi és a belső jog viszonyáról a rend- delkezett előterjesztési jogosultsággal. Törvénnyel szerváltozás során átdolgozott Alkotmány rendelke- való kihirdetést követően pedig már az alkotmányos- zett érdemben először: „A Magyar Köztársaság jog- sági szempontok is előtérbe kerülnek, ennek tükrében rendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elis- az Alkotmánybíróság hivatalból (ex officio) is lefolytat- mert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi hatta az eljárást. Az utólagos normakontroll vonatko- jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.” 51 zásában a vizsgálat tárgya a nemzetközi szerződést ki- E jogszabályhely első fordulatából egyfelől arra lehet hirdető jogszabály, amelynek nemzetközi szerződéssel következtetni, hogy vannak olyan nemzetközi jogi sza- való összhangját vizsgálja az AB. 56 bályok, amelyek attól függetlenül kötelező erejűek Ma- Az Alkotmánybíróság gyakorlata a nemzetközi szer- gyarországra nézve, hogy azt belső norma kihirdette­e, ződések utólagos felülvizsgálata tekintetében átalaku- vagy sem, másfelől e szabályokat is a belső jogrendszer láson ment keresztül: a 30/1990. (XII. 15.) AB határo- fogadja el, ennek következtében ilyenkor is az Alkot- zatban a testület amellett foglalt állást, hogy a nemzet- 52 mány alatti normaösszességről van szó. Sólyom László közi szerződést kihirdető norma alkotmányossági ebben a tekintetben az alábbi véleményét fogalmazta szempontú ellenőrzése lehetséges. Ebben a határozat- meg: „Különleges helyet biztosít azonban az Alkotmány- ban a német Bundesverfassungsgericht gyakorlata tük- bíróság a nemzetközi jog általánosan elismert szabálya- röződik, mivel az Alkotmánybíróság a klasszikus dua- inak. Ezeket maga az Alkotmány 7. § (1) bekezdése teszi lista álláspontot képviselte annak megállapításával, a magyar jogrend részévé, s a hierarchiában kétségtele- hogy a nemzetközi szerződést és a kihirdetéséről szóló 57 nül a törvények felett állnak. De nem az Alkotmány fe- jogszabályt két külön normának tekinti. Ezzel szem- lett. Bármilyen különleges státust is biztosított az Al- ben a 61/B/1992. AB határozat azt deklarálta, hogy kotmánybíróság az általánosan elismert szabályoknak, erre a kontrollra már nincs hatásköre. Ez utóbbi hatá- s mintegy »megnyitotta« a magyar jogrendet e szabá- rozatban kvázi­monista szemléletet fogalmazott meg lyok közvetlen érvényesülése előtt a 7. § révén, sőt írta az AB: a nemzetközi szerződést és a beiktató jogsza- elő, hogy még az Alkotmányt is úgy kell értelmezni, bályt egy egységnek tekinti. A ratifikáló norma nem hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai csupán egy belső jogforrás, hanem egy nemzetközi 58 érvényesülhessenek, kifejezetten fenntartotta, hogy az szerződés magyar jogforrásban történő megjelenése. Alkotmány ezek felett áll, s hogy az Alkotmánybíróság A feszültséget a 4/1997. (I. 22.) AB határozat oldotta fel, éppen ezért jogosult minden, belső joggá vált nemzetkö- amely határozat egyfajta vegyes álláspontot dolgozott zi norma alkotmányossági vizsgálatára.” 53 ki, azzal, hogy nem különbözteti meg a két jogszabályt, Az Alkotmánybíróság a fenti jogszabályhelyet leg- hanem egy norma létezik, nevezetesen „a kihirdető jog- 59 részletesebben az 53/1993. (X. 13.) AB határozatban szabály részévé vált nemzetközi szerződés.” A határo- értelmezte. Ennek keretében először a nemzetközi jog zat hatáskört teremtett, mivel a nemzetközi szerződést általánosan elismert szabályait vizsgálta, amelyek a kihirdető jogszabály a posteriori vizsgálatát is lehetővé 60 transzformáció szempontjából nem az Alkotmány ré- tette , amelynek következtében az előzetes és utólagos szei, hanem ún. „vállalt kötelezettségek”, így a belső normakontroll egymást kiegészítő hatásköröknek te- 61 nemzeti jog szerves részét képezik, amelyeknek érvé- kintendők. nyesülniük kell. Nem zárható ki viszont, hogy ilyen sza- Az Alkotmánybíróság pedig – nemcsak indítványra, bályokat nemzetközi egyezmények is meghatározza- hanem hivatalból is – teljes ülésen határozott ilyen tí- nak, és azok tekintetében átültetés történjen. Másrészt pusú kérdésről. 62 a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek és a belső Amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányelle- jog összhangjára vonatkozó megállapításokat tett az nességet állapított meg, az alábbi jogkövetkezmények 63 AB az Alkotmány 7. § (1) bekezdése értelmében „az Al- érvényesültek : kotmány, a nemzetközi jogból származó, szerződéssel, 1. Előzetes normakontroll lefolytatása esetén a nem- vagy közvetlenül az Alkotmánnyal vállalt kötelezettsé- zetközi szerződés mindaddig nem erősíthető meg, gek, valamint a belső jog összhangját követeli meg; az összhang biztosításában figyelemmel kell lenni mind­ egyikük sajátosságaira.” 54 55 Holló András: Az Alkotmánybíróság. Alkotmánybíráskodás Magyar- Az Alkotmánybíróság mind előzetes, mind utólagos országon. Budapest, Útmutató Kiadó, 1997. 48.; Vö. 7/2005. (III. 31.) AB normakontroll iránti indítvány alapján is lefolytathatta határozat; 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 1. § a) és c) pont, 21. § (1) az eljárást, mivel a magyar jogrendszer a nemzetközi és (3) bekezdés. 56 Holló (1997): i. m. 50. szerződéseket jogszabály elfogadásával implementálja 57 Blutman László: A nemzetközi jog érvényesülése a magyar jogban. a belső jogba. Előzetes normakontroll esetén az érin- Szeged, MTA doktori értekezés, 2015. 138. 58 Blutman (2015): i. m. 138–139. 59 Blutman (2015): i. m. 139. 51 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 7. § (1) bekezdés. 60 Balogh­Békesi Nóra: Az Európai Unióban való tagságunk alkotmányos Balogh­Békesi Nóra: Az Európai Unióban való tagságunk alkotmányos 52 összefüggései az esetjog tükrében. Budapest, Pázmány Press, 2015. 36. összefüggései az esetjog tükrében. Budapest, Pázmány Press, 2015. 22. 61 Jakab András: Az Alkotmány kommentárja. I. kötet. Budapest, Szá- 53 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. zadvég Kiadó, 2009. 1121–1122. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 438. 62 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 30. § (1) bekezdés b) és d) pont. 54 53/1993. (X. 13.) AB határozat, indokolás III. rész. 63 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 44–47. §. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2017_4 belív.indd 21 2018.01.29. 9:45:09

amíg a szerződést megkötő személy (szerv) az al- ha e jog biztosítására irányuló kötelezettség teljesíté- kotmányellenességet meg nem szünteti. 64 sét szolgálja, az Alaptörvény Q) cikkéből az is követke- 2. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nem- zik, hogy az Alkotmánybíróságnak tartózkodnia kell az zetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos adott jogszabály (vagy jogszabályi rendelkezés) olyan vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, illetőleg értelmezésétől, amelynek elkerülhetetlen következmé- a közjogi szervezetszabályozó eszköz a nemzetkö- nye a vállalt nemzetközi jogi kötelezettség megsértése zi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szer- és Magyarország sorozatos elmarasztalása lenne a Bí- ződéssel ellentétes jogszabályt, illetőleg közjogi róság előtt.” 68 szervezetszabályozó eszközt teljesen vagy rész- A 6/2014. (II. 26.) AB határozat akként rendelkezett, ben megsemmisíti. hogy „Az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből egye- 3. Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzet- bek között az következik, hogy a nemzetközi jog és ma- közi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely gyar jog összhangjának biztosítása nemcsak jogalkotói magasabb szintű, mint a nemzetközi szerződést ki- feladat, hanem valamennyi állami szervnek kötelezett- hirdető jogszabály, akkor az ellentét feloldása érde- sége, amikor a jogszabályokat értelmezni kell. Ez azt je- kében – a körülmények mérlegelése alapján, határ­ lenti, hogy az alkalmazandó jogszabályt a nemzetközi idő megjelölésével – felhívja a nemzetközi szerző- jogra is figyelemmel, azzal összhangban kell értelmez- 69 dést kötő szerv vagy személy, illetőleg a jogalkotó ni.” Kovács Péter szerint „az Alkotmánybíróságnak a szerv figyelmét erre a tényre. Ilyenkor azonban igen nemzetközi joggal való konformitást [...] ex officio vizs- kevés biztosíték van arra, hogy a meglévő ellentét gálnia kell minden olyan esetben, amikor prima facie feloldásra kerül, viszont ha az ütközés alkotmá- világos a kapcsolat a vizsgált jogszabály és Magyaror- nyossági problémát is előidéz, a kifogásolt nemzet- szág nemzetközi kötelezettségei között.” 70 közi szerződés utólagos normakontroll tárgya le- Az AB azonban 2016­ban bevezette az alkotmányos 65 het, és így meg is semmisíthető. identitás ‒ alkotmányos önazonosság ‒ fogalmát, amely 4. Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a nem statikus és zárt értékek jegyzéke. Példálózó jelleg- jogalkotó szerv a nemzetközi szerződésből szár- gel viszont több, általánosan elfogadott alkotmányos mazó jogalkotói feladatát elmulasztotta, a mulasz- alapértéket tartalmaz, nevezetesen „a szabadságjogok, tást elkövető szervet – határidő tűzésével – felhív- a hatalommegosztás, a köztársasági államforma, a köz- ja feladatának teljesítésére. jogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvé- A 2012­ben hatályba lépett Alaptörvény a régi Alkot- nyes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jog- mányhoz hasonlóan rendelkezett a nemzetközi jog és a egyenlőség, a bírói hatalom elismerése, a velünk élő belső jog viszonyáról: nemzetiségek védelme. Egyebek mellett ezek történeti „Q) cikk (2) Magyarország nemzetközi jogi kötele- alkotmányunk olyan vívmányai, amelyeken az Alaptör- 71 zettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzet- vény és általa a magyar jogrendszer nyugszik. ” Az Al- közi jog és a magyar jog összhangját. kotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányos (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általá- identitás olyan alapvető érték, amelyet nem az Alaptör- nosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrá- vény hozott létre, azt az Alaptörvény csupán elismeri. sai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a Az alkotmányos önazonosságról ennek következtében 72 magyar jogrendszer részévé.” Ez a megfogalmazás va- nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani. Varga lamelyest konkrétabb, pontosabb képet ad a nemzetkö- Zs. András szerint a határozat nem fejtette ki, hogy e zi és a belső jog egymáshoz fűződő viszonyáról, mint az doktrínának milyen jogi alapjai vannak. Az alkotmány- 66 Alkotmány.” bíró felelevenítette azon jogszabályokat, amelyek a fen- Az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határo- ti alkotmányos értékeket deklarálták, nevezetesen az zatában, illetve a 6/2014. (II. 26.) AB határozatában ér- Aranybullát, a Tripartitumot, a tordai törvényeket, a telmezte az Alaptörvény Q) cikkében, valamint az Abtv. Pragmatica Sanctiót, az 1848. évi áprilisi törvényeket, 32. §­ában foglalt rendelkezéseket. valamint a kiegyezés törvényeit. Hozzátette, hogy az Az előbbi határozat az Alaptörvény átmeneti rendel- alkotmányos identitásról nemcsak nemzetközi szerző- kezéseivel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt bírálta déssel, hanem az Alaptörvény módosításával sem lehet 73 el, de kitért a hivatalbóli eljárás megindulására is: „Az, lemondani. hogy gyakorolja­e az ex officio eljárás jogát, az a saját Az Alaptörvény hatályba lépésével a tény, miszerint döntésétől függ, amelynek meghozatala során az eset előzetes és utólagos normakontroll előterjesztésével is körülményeit, a kérdéses kollízió súlyát és következ- az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, nem változott. 67 ményeit egyaránt figyelembe veszi.” Az Alaptörvény Az előzetes normakontroll indítványozói köre viszont Q) cikke tekintetében pedig az alábbi megállapításokat eltérést mutat a korábbi szabályozáshoz képest: a köz- tette: „Abban az esetben, ha egy adott hazai jogszabály azonos tartalmú az Egyezményben, vagy annak vala- melyik kiegészítő jegyzőkönyvében foglalt joggal, vagy 68 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [28]. 69 6/2014. (II. 26.) AB határozat, indokolás [39]. 70 41/2005. (X. 27.) AB határozat, Kovács Péter alkotmánybíró párhu- zamos véleménye. 64 Holló (1997): i. m. 48. 71 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [65]. 65 Jakab (2009): i. m. 1155. 72 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [67]. 66 Kovács (2011): i. m. 75. 73 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [112], Varga Zs. András 67 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, indokolás [26]. alkotmánybíró párhuzamos indokolása. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_4 belív.indd 22 2018.01.29. 9:45:09

társasági elnök, a kormány, illetve az országgyűlési ta a konkrét normakontroll kiemelt alakzata, a nemzet- képviselők egynegyede kezdeményezheti az Alkot- közi joggal ellentétes belső norma megsemmisíthető a 78 mánybíróság eljárását (a régi Abtv. értelmében maga az jogforrási hierarchiára tekintet nélkül. Azonban, ha a Országgyűlés rendelkezett indítványozási jogosultság- nemzetközi szerződést kihirdető belső jogszabály el- gal). További probléma volt, hogy az a priori felülvizs- lentétes olyan normával, amellyel az Alaptörvény sze- gálat nem terjedt ki a belső jogba átültetendő vala- rint nem lehet ellentétes, az ellentét megszüntetése ér- 74 mennyi nemzetközi szerződésre. A 2011. évi CCI. tör- dekében felhívja a kormányt vagy a törvényhozót, hogy vény azonban jelentős módosításokat eszközölt az új meghatározott határidőn belül tegye meg a szükséges 79 Abtv. nemzetközi joggal összefüggő hatáskörén: az or- intézkedéseket a probléma orvoslására. szággyűlési képviselők egynegyede már nem terjeszt- Ami az Alkotmánybíróság jogszabály nemzetközi het elő ilyen irányú indítványt, ugyanakkor az előbb szerződésbe ütközés megállapítására vonatkozó hatás- említett hiányosságot pótolta annak következtében, körének ügyforgalmát illeti, hasonló következtetésre hogy a törvénymódosítás már egyértelműen rögzítette juthatunk, mint Ausztriában, nevezetesen évente 1­2 a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerző- ilyen irányú indítvány érkezik, és az ilyen ügyek befeje- 80 dések előzetes normakontrolljának lehetőségét. Így va- zése tekintetében is ezek az adatok mutatkoznak. lamennyi, a belső jogba implikált nemzetközi szerző- 75 dést kihirdető norma felülvizsgálhatóvá vált. A 2011­ ben elfogadott alkotmánybírósági törvény érdemi vál- 8. ÖSSZEGZÉS tozást nem eszközölt az eljárás menetében a régi Abtv.­ hez képest, csupán annyi kiegészítést tesz, hogy az A nemzetközi jogból származó fontos kötelezettsége alapügyben eljáró bíró is az Alkotmánybírósághoz for- egy országnak a megkötött és ratifikált nemzetközi dulhat, amennyiben az előtte lévő egyedi ügyben olyan szerződések teljesítése, a nemzeti jog ahhoz történő jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi igazítása. E folyamathoz viszont elengedhetetlenül 76 szerződésbe ütközését észleli. Ha az Alkotmánybíró- szükséges egy kölcsönös ellenőrzési rendszer kiépíté- ság szerint a kifogásolt jogszabály vagy annak rendel- se, amelynek segítségével összehangolható a nemzet- kezése nemzetközi szerződésbe ütközik, megsemmisít- közi jog és a belső jog szabályrendszere. Ezt a feladat- heti a belső normát. 77 kört – amely, mint láthattuk, nem minden állam jog- Azzal, hogy az utólagos normakontroll indítványozói rendszerében érhető tetten – az alkotmánybíróságok köre jelentősen leszűkült, megnőtt a bírói kezdeménye- látják el, előzetes, illetve utólagos normakontroll kere- zések jelentősége a nemzetközi és a magyar jog össz- tében. Emiatt az alkotmánybíróságok nemzetközi szer- hangja biztosítása érdekében. Elhatárolva a két hatás- ződéseket érintő hatáskörének – legyen szó maga a kört egymástól, ha a konkrét normakontroll alapján in- szerződés, vagy az azt kihirdető norma felülvizsgála- duló eljárás lefolytatását követően arra a megállapítás- ta – gyakorlatban történő érdemi alkalmazása önálló- ra jut az Alkotmánybíróság, hogy a kifogásolt norma an nem gyakran fordul elő. alkotmányellenes, megszünteti azt. Mindezek ellenére nem juthatunk arra a következte- A norma megszüntetése másként érvényesül a nem- tésre, hogy hiábavaló egy ilyen hatáskörrel felruházni zetközi szerződés vizsgálatakor. A nemzetközi szerző- egy alkotmánybíróságot, hiszen amennyiben ellentét désbe ütköző belső normát az Alkotmánybíróság abban merül fel a nemzetközi és a nemzeti jog között, ennek az esetben semmisítheti meg, amennyiben alacsonyabb orvoslására szükséges egy olyan intézmény létrehoza- jogforrási szintű, mint a szerződést beiktató szabály. tala, amely ezt feloldja, és e feladat ellátására az alkot- Ha viszont a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgála- mánybíróság tűnik a legmegfelelőbbnek. Sulyok Gábor: A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának alaptörvé- 74 nyi szabályozása. Jog – Állam – Politika, 2012/1. szám (2012a), 34–35. Vö. Sulyok Gábor: Visszatérés a nemzetközi jog és a belső jog viszo- 75 nyának alaptörvényi szabályozásához. Jog – Állam – Politika, 2012/4. szám, 151–157. 76 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról 32. § (2) bekezdés. Blutman László szerint a jogszabályokból nem vezethető le egyértel- műen, hogy a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára vonatkozó hatáskör önálló eljárásnak minősül­e, vagy a konkrét normakontroll el- járás egy speciális formája. In: Blutman László: A nemzetközi szerződé- sek joghatásai az alkotmánybírósági eljárásban. Jogelméleti Szemle, 78 Blutman (2013): i. m. 23. 2013/4. szám, 23. 79 Sulyok (2012a): i. m. 38–39. 77 Magyarország Alaptörvénye 24. cikk (3) bekezdés c) pont. 80 A 2013. január 1. és 2017. június 30. közötti intervallumban. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2017_4 belív.indd 23 2018.01.29. 9:45:09

AZ ANYANYELV HASZNÁLATÁHOZ VALÓ JOG ERÓZIÓJA AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ELLENI KÜZDELEMBEN BARTKÓ RÓBERT PHD. LL.M. egyetemi docens (SZE-DFÁJK) 1. BEVEZETÉS két pillére volt, egyrészt a büntető anyagi jogi, más- részt pedig a büntető eljárási jogi. Előbbi lényegét rész- 5 A nemzetközi, főként az Európai Uniót érintő migráci- ben új büntetőjogi tényállások megalkotása és ezzel ós nyomás az elmúlt két évtizedben egyre intenzívebbé összefüggésben a Btk. Általános Részének – főként a vált, melynek keretei között Európa államai egyre na- büntetéskiszabással kapcsolatos rendelkezéseinek –, gyobb számban kényszerültek a fejlődő világ országai- részben pedig a migrációhoz kapcsolódó már meglévő 1 ból érkező migránsokat fogadni . Addig, amíg 2009 és tényállások szigorítása adta, utóbbi esetében pedig egy 2010 között évente nagyságrendileg 100 000 volt a tag- új külön eljárás került a Büntetőeljárásról szóló 1998. állami határokon tetten ért illegális bevándorlók szá- évi XIX. törvénybe (a továbbiakban: Be.) beemelésre, 2 ma , ez a szám 2014­re 276 113 főre emelkedett össz­ mely a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miat- európai szinten, ami több, mint 138%­os emelkedést je- ti büntetőeljárásokra vonatkozó speciális szabályokat 3 lent a korábbi években mért adatokhoz képest . Szintén foglalta össze. Megállapítható, hogy az új külön eljárás tényszerűen rögzíthető, hogy az elmúlt két évben az ille- rendelkezései több tekintetben is, főként a büntetőeljá- gálisan az Európai Unió területére lépő bevándorlók rás alapelvei, valamint hazánk európai kötelezettség- száma csak tovább növekedett, 2015 és 2017 között pél- vállalásai szempontjából problémásnak tekinthetők, da nélküli szintre. melyek közül a tanulmány kiemelten egy alapelv, az Az illegális migrációt, mint jelenséget az egyes tagálla- anyanyelv használatának jogával kapcsolatos generális mok eltérően határozzák meg, így arra saját belső joguk- princípiummal összefüggésben kívánja a bevezetett el- ban is eltérő válaszokat adnak. Van ahol szabálysértés- járási rendelkezéseket elemezni. ként tekintenek rá, máshol pedig közigazgatási jogi vála- A nyelvi jogok, mint alapjogok védelmét számos or- 6 szokat adnak a problémára. Ugyanakkor a kriminalizá- szág, így az Európai Unió tagállamai is szabályozzák , lás nem elterjedt válasz az Európai Unióban. A nyu- eljárási jogrendjeik alapvető értékévé tették. Nincs ez gat­európai államokban jellemzően a jogellenes határát- másként hazánkban sem, ahol más eljárási jogág mel- lépést, valamint a jogellenes belföldi tartózkodást nem is lett a büntetőeljárási jogban is megjelenik ezen jog vé- 4 tekintik bűncselekménynek . A politikai párbeszéd so- delme. Minthogy az új Büntetőeljárási törvény, a 2017. rán mégis gyakran minősítik az illegális bevándorlást évi XC. tv. (a továbbiakban: új Be.) elfogadásra került, és olyan jelenségként, amely veszélyezteti az állami szuve- 2018. július 1­jével hatályba is lép, elemző vizsgálatunk renitást, valamint a közbiztonságot is, mely miatt az nemcsak a jelenleg hatályos, hanem a jövőre hatályba egyes államoknak joguk van határaikat megvédeni. lépő új eljárásjogi kódex vonatkozó rendelkezéseit is a A fenti megállapítást követte Magyarország Kormá- vizsgálat fókuszába helyezi. nya is, amikor a 2014­től folyamatosan erősödő migrá- ciós nyomással szemben a jog eszközével kívánta fel- venni a küzdelmet. 2015­ben, amikor a legnagyobb volt 2. AZ ELJÁRÁSJOGI PROBLÉMA HÁTTERE hazánkon a migrációs nyomás, a Magyar Kormány az illegális bevándorlás megfékezését tűzte ki jogpolitikai A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény célként. A cél megvalósítása érdekében 2015. szeptem- illegális bevándorlással összefüggő módosítását követő- ber 04­én került elfogadásra a 2015 évi CXL. törvény, en sok büntetőeljárás került lefolytatásra határzárral 7 amely több területen, több jogszabályt érintően jelen- kapcsolatos bűncselekmény miatt. Az alábbi táblázat jól tős változásokat vezetett be már 2015. szeptember 15. mutatja, hogy 2015. szeptember 15. napjától kezdődően napjától kezdődően. A köznyelvben „fizikai és jogi ha- a hatóságoknak hány alkalommal kellett a speciális kü- tárzárként” elhíresült védelmi rendszer egyik fontos lön eljárási szabályokat alkalmazniuk, amely bár orszá- eleme a felmerült problémára történő büntetőjogi meg- gos szinten nem tekinthető kiemelten magasnak, ugyan- oldások kidolgozása volt. Az illegális migráció megfé- akkor, ha azt vesszük alapul, hogy erősen lehatárolt ezen kezése érdekében bevezetett büntetőjogi reformnak 5 Ezen bűncselekmények az alábbiak voltak: határzár tiltott átlépése Anna Triandafyllidou – Thanos Maroukis: Migrants muggling: Irreg- 1 (Btk. 352/A. §), határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a ha- ular migration from Asia and Africa to Europe. London, Springer, 2012, 1. tárzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §). Neve- Christal Morehouse – Michael Blomfield: Irregular migration in 2 zett módosítás az embercsempészés tényállását is módosította, mely Europe. Washington DC, Migration Policy Institute, 2011, 8. azonban nem képezi jelen tanulmány tárgyát. 3 European Union Terrorism Situation and Trend Report 2016. 6 Láncos Petra Lea: Részvételi jogok és a nyelvi sokszínűség az EU-ban. E. Guild (et. al.): Irregular Migration, Trafficking and Smuggling of Hu- 4 Miskolci Jogi Szemle, 4. évf. 2./2009. 117. man Beeings: Policy Dilemmas in the EU. CEPS Paperback, 22 February 7 Forrás: http://www.police.hu/hu/a­rendorsegrol/statisztikak/bu- 2016. 24. nugyi­statisztikak / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_4 belív.indd 24 2018.01.29. 9:45:09

11 eljárások területi eloszlása – illetve az ezen bűncselek- E körben az uniós jogalkotási folyamat összhangban mények elbírálására kizárólagos illetékességgel bíró bí- állt az egyes nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek- 12 róságok száma is csekélynek mondható –, a számok min- kel is. Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorla- denképpen alátámasztják a tanulmány által említésre tában inkább a váddal kapcsolatos tájékoztatással, illet- kerülő eljárásjogi probléma súlyát. ve a „haladéktalan tájékoztatás” értelmezésével kapcso- latosan találkozhatunk eseti döntésekkel, az uniós jogal- 1. számú táblázat: a határzárral kapcsolatos kotási folyamat eredménye ennél a szintnél jóval mé- bűncselekmények miatti külön eljárások száma lyebben határozza meg az egyes tagállami hatóságok kö- 2015. szeptember 15. és 2017. október 15. között telezettségét . 13 Az ismertetett előkészítő folyamatok eredményekép- 2015 2016 2017 pen született meg az Unió 2010/64/EU Irányelve (a to- határzár tiltott átlépése 914 2843 21 vábbiakban: Irányelv), mely 2010. október 26. napján ke- 14 határzár megrongálása 22 1543 518 rült kihirdetésre az Unió Hivatalos Lapjában . Az Irány- elv rögzíti, hogy a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való A regisztrált bűncselekmények száma jól mutatja, jogot észszerű határidőben, bizonyos minőségi követel- hogy a kritikai elemzésünk tárgyát képező külön eljá- ményeknek megfelelően biztosítani kell az érintettek rási szabályok viszonylag nagy számban kerültek a ha- számára. Tulajdonképpen az Irányelv az anyanyelv hasz- tóságok által alkalmazásra. A 2016­os év kiugró adatai nálatának jogát három területen érinti: a minőségi tol- a nyugat­balkáni migrációs útvonal szlovén–horvát, mácsoláshoz való jog, a minőségi fordításhoz való jog, 8 majd horvát–szerb lezárására vezethetők vissza azzal, valamint az ehhez kapcsolódó strukturális kötelezettsé- 15 hogy a számadatok 2017­es csökkenése egyértelműen gek terén . Jelen tanulmányunk szempontjából az Irány- az ún. balkáni migrációs útvonal teljes lezárásának, il- elv 3. cikkében szabályozott lényeges iratok fordításá- letve az új, Nyugat­Európát más irányból megközelítő hoz való jog érdemel kiemelést. A 3. cikk (1) bekezdése útvonalak kialakulásának köszönhető. Ugyanakkor a rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a bünte- vizsgálat tárgyát képező probléma a fizikai határzár tőeljárás hivatalos nyelvét nem értő terhelteknek, hogy esetleges bővítésével területi szinten is kiszélesedhet a észszerű határidőben megkaphassák azoknak az iratok- jövőben hazánkban is. nak a fordítását, amelyek eljárási jogaik gyakorlása Az anyanyelv használatának joga fundamentális elve a szempontjából lényegesek. Az Irányelv 3. cikk (2) bekez- magyar büntetőeljárásnak, mely alapján az eljárás során dése kiemeli, hogy ilyen „lényeges iratnak” minősül a mindenki eljárási jogállásától függetlenül saját anya- szabadságelvonással kapcsolatos határozat, valamint a nyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés- vád, illetve az ügyben született bármilyen ítélet. Így az ben meghatározott körben regionális vagy kisebbségi Irányelv maga emel ki olyan releváns eljárásjogi doku- nyelvét, vagy az általa értett más nyelvet mind írásban, mentumokat, melyek fordítása a tisztességes eljáráshoz 16 9 mind pedig szóban szabadon használhatja . Ennek pedig való jog biztosítása szempontjából nem mellőzhető . fontos eleme, hogy ha a törvény eltérően nem rendelke- A fentiekkel összefüggésben megállapítható, hogy a zik, csak azon kézbesítendő okiratok lefordításától te- Be. 9. §­ában rögzített anyanyelv használatának joga kinthetnek el a büntetőügyekben eljáró hatóságok, ame- szélesebb körben biztosítja mind személyi, mind pedig lyek esetében az érintett ezen jogáról lemondott. Az anyanyelv használatának joga kiemelten védett jog az uniós jogrendszerben is. Az Európai Tanács már az 1999. 11 Ezen folyamat szerves része természetesen a tisztességes eljárás- október 15–16­i tamperei értekezletét követően megfo- hoz való jogot uniós szintű alapjogként definiáló Alapjogi Charta is, mely galmazta azt az igényt, hogy az Unió tagállamai közötti a 47. cikkelyében foglalkozik az említett alapjoggal. A Charta az anya- nyelv használatának jogát ehelyütt külön nem említi, ugyanakkor az igazságügyi együttműködés sarokköve kell, hogy legyen szerves része figyelembe véve az irányadó jogértelmezést is, a tisztessé- a büntető és polgári ügyekben hozott határozatok köl- ges eljáráshoz való jognak. A rendelkezés tekintetében lásd bővebben az csönös elismerésének elve. Ezzel összefüggésben a Ta- Európai Unió Alapjogi Chartáját (2012/C 326/02). Megjelent: HL C326/ nács 2000. november 29­én intézkedési tervet fogadott 391 2012.10.26. 12 Így például az anyanyelv használatának joga megjelenik az Emberi 10 el , amely a fenti elv büntetőügyekben való érvényesíté- Jogok Európai Egyezményének 6. cikkében is, ami ezen jogot a tisztes­ sének céljából került megfogalmazásra. Minthogy az séges eljárás tartalmi elemeként rögzíti. Illetve közvetve az 1976. évi Unió álláspontja szerint a kölcsönös elismerés záloga, 8. tvr.­el kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségok- mányának 14. cikk (3) bekezdésében is a váddal kapcsolatos hatóságo- hogy a tagállamok megbízzanak egymás büntető igaz- kat terhelő tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatosan. Megjegyezzük ságszolgáltatási rendszerében, a minimumkövetelmé- azonban, hogy az uniós irányelv szigorúbb szabályokat állít fel az írásbe- nyek rögzítése elengedhetetlenné vált. Ezen követelmé- li fordítási kötelezettséggel összefüggésben. 13 E körben lásd: Grád András: Büntetőjogi és büntetőeljárási kérdések nyek rendszerében pedig az anyanyelv használatának az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Romániai Magyar joga kiemelten fontos alapjogként nyert értelmezést. Jogtudományi Közlöny, 4. 2006/3. szám, 72–73. 14 HL L280, 2010.10.26. Az Irányelv átültetésére az egyes tagállamok 2013. október 27. napjáig kaptak határidőt. Balázs Réka – Gyurkó Szilvia – Németh Barbara: Büntetőeljárás 15 8 Hautzinger Zoltán: Idegen a büntetőjogban. Pécs, AndAnn Kft., alá vont fiatalkorúak eljárási jogainak érvényesülése az Európai Unióban. 2016. 113. Ügyészek Lapja, XXIV. évf. 2017/3–4., 106–107. 9 Lásd Be. 9. § (2) bekezdés. 16 E körben kivételt is csak annyiban teremt az Irányelv, amennyiben 10 2001/C12/02 Programme of measures to implement the principle of előírja, hogy a tényleges iratfordítástól csak akkor lehet eltérni, ha egy- mutual recognition of decisions in criminal matters. HL C12, 2001.1.15. részt biztosítható azok szóbeli fordítása is, és az nem sérti a tisztességes 10–19. eljárást [Irányelv 3. cikk (7) bekezdés]. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2017_4 belív.indd 25 2018.01.29. 9:45:10

tárgyi hatályát érintően e jog érvényesülését az Irány- na előidézni, ha a nagy számú, és eltérő nyelvet beszélő elvben meghatározottnál a hazai büntetőeljárásban, terheltek vonatkozásában a fordítási szabályt alkal- 22 bár a gyakorlatban alkalmanként előfordulnak problé- mazni kellene . 17 mák . Személyi hatályát tekintve ugyanis „mindenki- A magunk részéről a fenti indokokkal nem tudunk 23 ről” és nem csak a terheltről beszél a jogszabály, illetve egyet érteni . A vád fordítása a bírósági eljárás tárgyá- tárgyát nemcsak az ún. „lényeges iratok”, hanem a min- nak megismerése, a hatékony védelemhez való jog érvé- den kézbesítendő hivatalos irat képezi. Garanciális sza- nyesülése, míg az ügydöntő határozat fordítása a bíróság bályként – egyben az Irányelvvel összhangban – a tör- jogi álláspontjának megismerése, a jogorvoslati lehető- 18 vény a Be. 219. § (3) bekezdésében , valamint a 262. § ség pontos kimerítése, illetve a problémamentes végre- 24 19 (6) bekezdésében elvi éllel rögzíti a terhelt vonatko- hajthatóság szempontjából nélkülözhetetlen . Emellett zásában az írásbeli fordítási kötelezettséget a vádirat pedig a hivatkozott kivételt teremtő szabály nemcsak tö- és az ügydöntő határozat rá vonatkozó része tekinteté- meges bevándorlás okozta válsághelyzetben, hanem ben. Ezt erősíti meg tulajdonképpen a Kúria 1/2013­as ezen „időszakon” kívül elkövetett határzár elleni bűn- számú büntető elvi döntése is, amelyben a legfőbb bírói cselekmény miatt indított eljárásban is alkalmazandó. fórum akként foglalt állást, hogy a nem magyar anya- Azt pedig csak megjegyezzük, hogy az eltérő nyelvet be- nyelvű terheltnek írásban szükséges lefordítani a bün- szélő terheltek mellé tolmácsot mindenképpen igénybe tetőügy lényeges iratait, különösen a szabadságelvo- kell vennie a hatóságoknak, amely szintén alkalmas le- násról szóló határozatot, a vádiratot és minden ügy- het arra, hogy több tolmács egyidejű alkalmazása esetén 20 döntő határozatot . Tulajdonképpen az új Be. ezeket a akár a bírósági eljárásban is nehezen átlátható perjogi garanciális szabályokat megtartja az általános szabá- helyzeteket generáljon. 21 lyok között . Azaz az általános előírások mentén a ma- Az anyanyelv használatához való jog, valamint az gyar jog és a kialakult gyakorlat az Irányelv 3. cikk (7) Irányelv alapján biztosítandó fordításhoz való jog a bekezdésében foglalt kivételt sem alkalmazza, a fordí- tisztességes eljárás részei, így azok háttérbe szorítása tással kapcsolatos hatósági kötelezettséget az írásbeli- pusztán az eljárás gyorsítása okán nem indokolható. séghez kapcsolja. Láttuk azonban, hogy az Irányelv 3. cikkelyének (7) be- Az általunk a tanulmány elején említett eljárásjogi kezdése ismer a főszabály alól – nevezetesen a lényeges probléma ugyanakkor nem az általános eljárás szabály- iratok írásbeli fordításához való joga alól – kivételt, rendszerében, hanem az ún. külön eljárásként értékelt amennyiben nem zárja ki a szóbeli fordítás lehetőségét határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti eljárá- sem, ha ez nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jo- sok szabályok között érthető tetten, tekintettel arra, got. Jelenleg ezen szabályba „kapaszkodva” a kötelező hogy ezek speciális szabályok az általánoshoz képest, tolmács jelenléte mellett szóban történik meg a tárgya- így ez előbbieket kell alkalmazni, amennyiben az illegá- láson a vád és az ügydöntő határozat fordítása a terhel- 25 lis migrációval összefüggésben megalkotott határzárral tek felé . Ugyanakkor a tisztességes eljárás olyan ese- kapcsolatos bűncselekmény miatt járnak el a hatóságok. tekben – amikor például nem bíróság elé állítás mellett A továbbiakban ezen problémát mutatjuk be. folyik le az eljárás – nem tud érvényesülni, hiszen a ter- helt a vád kézbesítése ellenére csak a tárgyaláson ke- rülhet abba a helyzetbe, hogy megismerje annak tartal- 3. AZ ELJÁRÁSJOGI PROBLÉMA MIBENLÉTE mát, illetve a határozat végrehajtását is eredményeseb- ben szolgálná annak írásbeli fordítása. Azaz a gyakor- A Be. 542/K. §­a értelmében sem a vádirat, sem pedig latban az a szabály, hogy a jogalkotó expressis verbis az ügydöntő határozat kötelező fordítására vonatkozó kizárja az írásbeli fordítás lehetőségét, anomáliákat általános szabály a határzárral kapcsolatos bűncselek- tud teremteni. Emellett pedig a szóbeli fordítás lehető- mény miatt folyamatban lévő eljárásban nem alkalmaz- ségével az Irányelv pusztán csak egy kivételt állapít ható. E körben a jogalkotói indokolás arra utal, hogy „az meg, amely azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti jo- eljárás minél gyorsabb befejezése érdekében bizonyos gok a főszabályként megjelölt írásbeli fordítási kötele- fordítási szabályok alkalmazására nincs lehetőség.” zettséget adott büntetőeljárásban kizáró rendelkezé- Azaz a jogalkotó a kivételt az eljárás gyorsítása érdeké- seket alkalmazhatnának. A főszabály hiányában ugyan- ben alkotta meg. A szabály indokolt volta mellett érvel is a kivétel is értelmezhetetlen. Bérces Viktor is, aki szerint főként tömeges bevándor- Vélhetően a magyar jogalkotó is felismerte ezt a prob- lás okozta válsághelyzetben kaotikus állapotokat tud- Bérces Viktor: A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonat- 22 E. Cape: Effective criminal defence in Europe. Executive Summary and 17 kozó eljárási szabályokról – de lege ferenda. Eljárásjogi Szemle, 2/2017. Recommendations. Antwerp–Oxford–Portland, Intersentia, 2010. 8. szám, 49. 18 A Be. 219. § (3) bekezdése alapján, ha a vádlott a magyar nyelvet nem 23 E körben lásd: Bartkó Róbert: The principle of fair trial with special ismeri, a vádirat rá vonatkozó részét anyanyelvére, regionális vagy ki- reference to the temporal scope of the Hungarian Act on Criminal Procedu- sebbségi nyelvére, illetve kérésére az általa értett és az eljárásban ko- re. In. Daniela Cickanova – Ivana Hapcova – Vladislav Micatek (eds.): Bra- rábban már használt nyelvre le kell fordítani, és azt így kell a bírósághoz tislaw Legal Forum 2015. Collection of Papers from the International benyújtani. Academic Conference Bratislava Legal Forum, 2015, 574. 19 A Be. 262. § (6) bekezdése tulajdonképpen a fenti szabályt ismétli 24 A kritikai észrevételekkel kapcsolatosan lásd bővebben: Bartkó meg immáron az ítélet és az ügydöntő végzések tekintetében. Róbert: Észrevételek a határzárral kapcsolatos bűncselekmények 20 Lásd 1/2013. Büntető elvi döntés II. pontja. szabályozásához. Ügyészek Lapja, 2/2016. szám, 5–15. 21 Lásd az új Be. 8. § (3) bekezdése, 78. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 25 http://birosag.hu/media/aktualis/gyakori­kerdesek­es­valaszok­ 423. § (2) bekezdése, valamint a 455. § (6) bekezdése. rendkivuli­migracios­ugyekkel­kapcsolatban­0 / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_4 belív.indd 26 2018.01.29. 9:45:10

lémát akkor, amikor az új Be. kodifikációs munkálatai kozásában értelemszerűen az általános szabályok az zajlottak, hiszen a jelenlegi megközelítést már nem tar- irányadók. A nyelvhasználattal kapcsolatos jog részle- totta tartható álláspontnak akkor, amikor a nyelvhasz- teit a jogalkotó az új Be.­ben immáron nem az alapelvek nálattal kapcsolatos rendelkezést megalkotta a határ- között, hanem az eljárási cselekményeket általánosság- zárral kapcsolatos bűncselekmények miatti eljárási ban szabályozó negyedik részben elemzi, ahol a 78. § szabályok között. Az új Be. 833. §­a foglalkozik a felve- (8) bekezdésben teszi lehetővé a törvény eltérő rendel- tett kérdéssel, és a következőképpen rendelkezik: „A kezése hiányában a fordításról való lemondást a cím- terhelt a vádirat, illetve az ítélet lefordításáról lemond- zett számára. Azonban, mint ahogyan már a korábbiak- hat.” Látható tehát, hogy az új jogszabályi környezet- ban is utaltunk, az új Be. 455. § (6) bekezdése alapján az ben a jogalkotó már a terhelt kezébe helyezi annak a le- ügydöntő végzés fordítása kötelező. Azaz amennyiben hetőségét, hogy eldöntse, élni kíván­e a fordításhoz az új Be. a jelenleg ismert szabályokkal lép majd hatály- való jogával vagy sem. Ezzel a módosítással – a vizsgált ba, akkor a határzárral kapcsolatos bűncselekmények szempontból legalább is – a jogszabály már inkább miatti eljárási szabályok kapcsán azt láthatjuk, hogy az megfeleltethető az Irányelv szellemiségének, különö- ügydöntő végzések, valamint az egyéb terheltnek köte- 26 sen annak 3. cikk (8) bekezdésének . Ugyanakkor ál- lezően kézbesítendő iratok fordítása kötelező lesz, míg láspontunk szerint az új Be. fent említett szabálya nem az ítéletek esetében a terhelt ezen jogáról lemondhat. következetes, nem koherens, hiszen különbséget tesz a Teljesen indokolatlan a különbségtétel, melyet minden- fordításhoz való jog szempontjából a külön eljárás képpen fel kell majd a jogalkotónak a szabály módosítá- szintjén az ügydöntő határozatok között azok típusa sával oldania. A könnyebb átláthatóság kedvéért az alapján. A szabály ugyanis csak ítéletről beszél, az ügy- alábbi táblázatban foglaljuk össze a fentiekben elem- döntő végzéseket azonban mellőzi. Így ügydöntő végzé- zett jogi probléma természetét, kifejezetten a terhelt sek, valamint egyéb kézbesítendő határozatok vonat- személyére fókuszálva: 2. számú táblázat Be. új Be. Általános szabály Valamennyi kézbesítendő irat fordítá- Valamennyi kézbesítendő irat fordítá- sa kötelező, kivéve, ha erről a jogáról sa kötelező, kivéve, ha erről a jogáról a terhelt lemondott. Nem mondhat le a terhelt lemondott. Nem mondhat azonban ezen jogáról a vád, valamint le ezen jogról a vád, valamint az ügy- az ügydöntő határozat tekintetében. döntő határozat vonatkozásában. Speciális szabály határzárral kap- Nem kell lefordítani a vádat, valamint A vád, valamint az ítélet fordításáról csolatos bűncselekmények esetén az ügydöntő határozatot, minden más lemondhat a terhelt. Az ügydöntő vég- kézbesítendő irat tekintetében pedig zések fordítása pedig kötelező, ezen az általános szabályok szerint illeti jogról a terhelt le sem mondhat. meg a lemondás joga. 4. AZ ELJÁRÁSJOGI PROBLÉMA FELOLDÁSA né, hogy ezekben a külön eljárásokban is a nyelvhasz- – DE LEGE FERENDA nálattal kapcsolatos általános szabályok lennének megfelelően irányadók, így a garanciális jelentőségű Az említett eljárásjogi probléma feloldása mind a je- dokumentumok fordítása írásban a terheltek számára lenleg hatályos, mind pedig az új Be. vonatkozásában a kötelező lenne a jövőben. A másik lehetséges megoldás nyelvhasználat jogával kapcsolatos speciális szabály – amennyiben a jogalkotó a 2015­ben kialakított jogpo- újra gondolásával történhetne meg. Jelenleg azt láthat- litikai álláspontját fenntartja – a szabály anomáliáktól juk, hogy egyre csökkenő tendenciát követ a határzár- mentes megfogalmazása lehetne, amely alapján a jogal- ral kapcsolatos bűncselekmények miatti külön eljárá- kotó mind a jelenleg hatályos, mind pedig a 2018­ban sok száma hazánkban, köszönhetően a migrációs útvo- hatályba lévő kódexben egyértelműsítené, hogy a ter- nalak átrendeződésének. Minthogy az eljárások száma helt lemondhat a vád, valamint az ügydöntő határoza- jelentősen lecsökkent, így a fordítással összefüggésben tok tekintetében az írásban történő fordításhoz való jo- az állam terhén maradó bűnügyi költség mértéke is ala- gáról. Álláspontunk szerint nem szerencsés a jelenlegi- csonyabb lett ezen esetekben, így megfontolásra lenne hez hasonlóan csak fordításról beszélni, hiszen ez épp- érdemes elsődlegesen magának a kivételt teremtő sza- úgy a szóbeli és az írásbeli fordítás jogát is magában bálynak a hatályon kívül helyezése mindkét eljárásjogi ötvözi, az pedig teljesen egyértelmű, hogy a tisztessé- törvényszövegben. Ezzel a jogalkotó egyértelművé ten- ges eljárás elvével ütközne, ha szóban sem kellene a ter- helt számára ezeket a lényeges okiratokat lefordítani. A 26 Az Irányelv a hivatkozott rendelkezésben szabályozza a terhelt azon fentiek alapján az Irányelvvel is összhangban álló, és el- jogát, hogy a lényeges iratok írásbeli fordításának jogáról lemondhas- lentmondásoktól mentes szabályozás mindkét kódex- son. Természetesen a lemondásnak önkéntesnek, és a vele járó eljárási ben a következő lehetne: „A terhelt a vád, valamint az következményekre történt pontos kioktatást követően megtettnek kell ítélet és az ügydöntő végzés írásban történő lefordításá- lennie, melyre a gyakorlatnak az új Be. hatályba lépését követően termé- szetesen ügyelnie kell majd. ról lemondhat”. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2017_4 belív.indd 27 2018.01.29. 9:45:10

Jelenleg nem tudni, hogy a migrációs útvonalak rö­ eljárásjogi törvény –, hogy a jogalkotó egyértelmű, ano­ vid­ és középtávon hogyan alakulnak majd át, hazánk máliáktól mentes, hazánk nemzetközi kötelezettség- ismételten tranzit országgá válhat­e, vagy sem. Azaz vállalásait is figyelembe vevő normaszöveget alkosson, jelen pillanatban nehéz azt megjósolni, hogy a jövőben amely nemcsak a jogalkalmazók, de az eljárással érin­ milyen számban kell majd a magyar hatóságoknak tett személyek számára is világos helyzetet tud terem­ – követve a legalitás elvét – eljárniuk határzárral kap­ teni. Bízunk ezért abban, hogy a tanulmányban jelzett csolatos bűncselekmény miatt, és abból hány esetben ellentmondásokat a jogalkotó a közeljövőben felismeri, lesz majd az anyanyelv használatához való jog érvénye­ és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdeké­ 27 sülésének komoly szerepe . Ettől függetlenül azonban ben, hogy nemcsak a hatályos, hanem a jövőre hatályba Magyarország egy demokratikus jogállam, ahol fontos lépő eljárásjogi törvény is immáron a helyes, az Uniós – különösen egy olyan törvény esetében, mint a büntető elvárásoknak, és a hazai büntető eljárásjogi hagyomá­ nyoknak is egyaránt megfelelő normaszöveget tartal­ mazza az anyanyelv használatának jogával kapcsolato­ 27 Ehelyütt fontos ugyanis kiemelni, hogy a nevezett bűncselekmé­ san a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti nyek mindegyike delictum commune, azaz akár uniós állampolgár által is külön eljárási szabályok között. elkövethetők. A VALLOMÁSOK MEGSZERZÉSÉNEK EGYIK LEHETSÉGES MÓDJA: A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS ANTALI DÁNIEL GÁBOR alügyész (Békéscsabai Járási Ügyészség) 1. BEVEZETÉS LXXXIX. törvény 23. §­a által bevezetett kiemelt jelen­ tőségű ügyek külön eljárás is, amely az utóbb történt A jog és így a perjog egyik legfőbb feladatának a társa­ hatályon kívül helyezésekből adódóan átmeneti időre dalmi kihívásokra, illetve elvárásokra való minél gyor- ugyan, de előtérbe helyezte és kibővítette az eljárásban sabb és megfelelőbb válaszadást tekinthetjük. A bünte­ részt vevők felek általi kihallgatását. tőeljárási jog területére ezt akként fordíthatnánk le, hogy a törvényhozónak a kodifikáció során meg kell te­ remtenie az összhangot a kiszámíthatóság és a rugal­ 2. A BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDSZEREK TÍPUSAI masság, a hatékonyság és a jogbiztonság, valamint a gyorsaság és a megalapozottság között. Ennek érdeké­ Mielőtt a felek általi kihallgatással kapcsolatos elmé­ ben törekednie kell arra, hogy a jogintézmények minél leti és gyakorlati kérdésekre rátérnék, szükségesnek szélesebb körét bocsássa a jogalkalmazó rendelkezésé­ vélem a jogintézmény gyökereinek bemutatását. Jogtu­ re. E követelménynek felel meg a törvényhozás azáltal, dományunk a büntető igazságszolgáltatás három típu­ hogy az általános perrendi szabályok mellett – az eljárás sát különbözteti meg: a vádelvű (akkuzatórius), a nyo­ gyorsítása érdekében – megteremtette többek között a mozóelvű (inkvizitórius), illetőleg a kettő elemeit ma­ bíróság elé állítás jogintézményét, avagy lehetővé tette, gába olvasztó, vegyes eljárási rendszert. hogy a tanút a bíróság helyett a felek hallgassák ki. A vádelvű eljárási rendszer lényegét tekintve egy­ A felek általi kihallgatás lehetősége a büntetőeljárás­ mással szembenálló egyenlő jogú felek jogvitája. Az el­ ról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) járás a sértett kezdeményezésére indul, és valójában 295. §­a alapján 2003. július 1. napja óta de iure létező egy szakasza van: a bírósági rész, ahol az ügy érdem­ 1 jogintézményük. Mégis a normahely alkalmazásával ben eldől. Az eljárás során az egyes feladatok (vád, vé­ 2 kapcsolatban végzett empirikus kutatások rámutat­ delem és ítélkezés) egymástól világosan elkülönülnek. tak arra, hogy a jogintézmény de facto nem vagy alig A bíró szerepe passzív, a felek által végzett bizonyítás működik. Közvetetten, de ezen a helyzeten igyekezett ellenőrzéséről, a törvényesség betartatásáról, vagyis változtatni az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást arról gondoskodik, hogy a vád és a védelem alanyai al- érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi kalmazkodjanak a bizonyítás formai szabályaihoz. A vádelvű rendszerben a bizonyítás szabadabb, annak megválasztása és teljesítése a felek dolga. Főszabály­ ként a vád tanúit először a vádló, a védelem tanúit elő­ 1 A felek általi kihallgatás jogintézményét ugyanakkor nem a Be. ve­ ször a védelem alanyai hallgatják ki, amelyet a másik fél zette be először a magyar büntető perjogba, hanem a bűnvádi perrend­ tartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk. keresztkérdései követnek. A bizonyítás körében kieme­ Fantoly Zsanett: A keresztkérdezés és a felek általi kihallgatás a bün- 2 lendő a vádlott szerepe, akinek testamentuma külön bi­ tetőeljárásban. Jogtudományi Közlöny, 2008/10., 507. [a továbbiakban: zonyítási eszközként nem szerepel e modellben, hisz Fantoly (2008a)] / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_4 belív.indd 28 2018.01.29. 9:45:10

megilleti a hallgatás joga, amennyiben azonban vallo- hetnek a tanúhoz, azzal a kikötéssel, hogy az első kér- mást tesz, igazmondási kötelezettség terheli. 3 dés joga minden esetben az indítványozót illeti meg. 7 A nyomozóelvű eljárásban ezzel szemben az officiali- Ha a hatályos szabályozást megvizsgáljuk könnyen tás az elsődleges: a bűnüldöző hatóság nincs kötve a fe- felismerhető, hogy annak bevezetésével a jogalkotó cél- lek indítványaihoz, annál kevésbé sem, mivel ebben az zott lépéseket kívánt tenni az akkuzatórius eljárás eljárásban nincsenek eljárásjogi értelemben vett felek, egyik legismertebb elemének a kontinentális eljárás- a funkciómegosztás nem érvényesül, az eljáró hatóság ban történő meghonosítására. A kiemelt jelentőségű egyesíti a bűnüldözés, a védekezés és az ítélkezés funk- ügyek külön eljárás megteremtésével és a kógens sza- cióit. Az eljárásban fokozott jelentőséggel bír az előké- bályozással – még ha csak időlegesen is – de a jogalkotó szítő szakasz, amely nem pusztán az adatgyűjtést szol- az eljárások időszerűségének a javítására törekedett. gálja, hanem a bizonyítást is. A bírósági szakasz „álper”, Látni kell azonban azt is, hogy a magyar szabályozás amely a bűnösség vélelmére épül, a terhelt nem alanya, több lényeges pontban eltér az angolszász módszertől. csupán tárgya az eljárásnak. A bíró aktív szerepet ját- Egyrészt a szabályozás nem tesz különbséget az indít- szik: meghatározza az eljárás irányát és módját, mivel ványozó és a keresztkérdező kérdéseinek természete legfőbb feladata az objektív igazság megállapítása, és között, másrészt a bírót nem zárja el a tényállás tisztá- ebben nem kötik a felek indítványai, ezektől függetle- zása érdekében feltett kérdések elöl, harmadrészt a nül, ezeken túlmenően is keresi az igazságot. Végül fon- tanú szavahihetőségét érintő, netán életvezetési prob- tos jellemező, hogy a nyomozóelvű rendszer bizonyítá- lémáit firtató szuggesztív kérdések feltevését kirekesz- 8 si eljárása kötött. 4 ti az eljárásból. Végül és álláspontom szerint ez a legje- A vegyes rendszer az akkuzatórius és az inkvizitóri- lentősebb eltérés, a korábbi szabályozás nem volt te- us rendszerek egyesítéséből jött létre és mindkét rend- kintettel a terheltnek a kontinentális és az angolszász szerből átvette a megfelelőnek tartott elemeket és azo- jogrendszerben betöltött eltérő eljárási helyzetére, az kat igyekezett optimalizálni. Törekedett a közérdek és igazmondási kötelezettség hiányából adódóan a vallo- a magánérdek egyensúlyának fenntartására. Nyomoza- mása sajátos megítélésére. ti szakban inkább az inkvizitórius elemeket, a tárgya- lás során inkább az akkuzatórius elemeket építette be. Az eljárási funkciók elkülönülnek, de olykor a bíró vagy 4. PRO ET CONTRA, AVAGY ELMÉLETI az ügyész is ellát védelmi feladatokat. A bizonyítási ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEK A FELEK ÁLTALI rendszer szabad, bár vannak bizonyítási tilalmak és KIHALLGATÁS KAPCSÁN módszerbeli kötöttségek. A terhelt az eljárás alanya, akinek ügyféli jogosítványai vannak, de a nyomozás so- Az egyik legfőbb közjogi érv a felek általi kikérdezés rán ezek korlátozottak. A terhelti vallomás bizonyítási bevezetése mellett a bírói pártatlanság biztosítása. eszköz, ugyanakkor megilleti a hallgatás joga. 5 Eszerint a felek általi kihallgatás jobban garantálja a pártatlanság objektív mérce szerinti érvényesülését, mint a bírói kikérdezés, amely könnyen azt a benyo- 3. A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS mást keltheti a vádlottban, hogy a bíró az ügyész mel- BÜNTETŐELJÁRÁSBELI SZABÁLYAI lett második vádlóként lép fel. A magyar Alkotmánybí- 9 róság a nemzetközi emberi jogi szervezetek joggyakor- Amint azt az előzőekben már említettem, a felek álta- latát adaptálva, a bírói függetlenség és pártatlanság li kihallgatás intézményét jelenkori eljárásjogunkba a megítélése tekintetében a kettős teszt intézményét al- 2003. július 1. napján hatályba lépő Be., azon belül is az kalmazza. Eszerint a pártatlan bírósághoz való alkot- 6 azt a kihirdetést követően módosító törvények hozták mányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előíté- be. A Be. 295. § (1) bekezdése értelmében az ügyész, a letmentesség és elfogulatlanság követelményét tá- vádlott és a védő indítványára a tanács elnöke jogosult masztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a dönteni arról, hogy a tanút a kihallgatását kérő eljárási bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembe- szereplő hallgassa ki. Az egyenes kérdezést követően ni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcso- lehetőség van rá, hogy az ellenérdekű fél kérdéseket te- latos objektív követelmény: el kell kerülni minden gyen fel (keresztkérdezés), illetőleg a sértett kérdések olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártat- feltevését indítványozza. Jelentékeny szabály, hogy a lansága tekintetében. [67/1995. (XII. 7.) AB határozat tanács elnöke és a bíróság tagjai a kihallgatás során a (ABH 1995, 346)] Ugyanebben a határozatában az Al- jelzett sorrendtől független, bármikor kérdést intéz- kotmánybíróság hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott ún. kettős tesztre, ami a szubjektív teszt keretében az eljáró bíró személyes ma- gatartását, vagyis azt vizsgálja, hogy volt­e az eljárás Fantoly Zsanett: A büntető eljárási (tárgyalási) rendszerek és a bün- során olyan megnyilvánulása, amelyből a pártatlansá- 3 tetőeljárás korszerűsítése. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica gának hiányára lehet következtetni. Az objektív meg- et politica, 2008, 1–17., 132–134. [a továbbiakban Fantoly (2008b)] 4 Fantoly (2008b): i. m. 134–136. 5 Uo. 136–137. 6 Ezzel összefüggésben lásd a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. 7 Be. 295. § (1) és (3) bekezdései. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 173. §­át, valamint a 8 Drávecz Péter – Havrán Ákos: A felek általi kikérdezés létjogosultsá- büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosí- ga és gyakorlati nehézségei. Ügyészek Lapja, 2011/5. 43. tásáról szóló 2003. évi II. törvény 68. §­át. 9 Fantoly (2008a): i. m. 506. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2017_4 belív.indd 29 2018.01.29. 9:45:10

közelítés pedig annak vizsgálata, hogy volt­e objektíve Álláspontom szerint egy ritkábban hangsúlyozott, igazolható oka a pártatlanság hiánya feltételezésének, ám annál jelentősebb érv a felek általi kihallgatás jog­ vagyis az adott szabályozás biztosítja­e a pártatlanság intézménye mellett, a bizonyítási eljárás lefolytatási követelményét, (…). [166/2011. (XII. 20.) AB határozat módjának a gazdagodása. Amennyiben ugyanis a tár- (ABH 2011, 545, 558)] A felek általi kihallgatás kapcsán gyalás során olyan tanú kihallgatása válik indokolttá, álláspontom szerint mind a teszt szubjektív, mind ob- aki az eljárás korábbi szakaszában még nem tett vallo- jektív mércéje különös jelentőséggel bír. mást, úgy – az ügyész vagy a védelem erre vonatkozó Az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensei- indítványa esetén – a tanú felek általi kikérdezése cél- 14 10 ből kiindulva a bírói pártatlanság akkor valósul meg, ravezetőnek tűnhet. A kihallgatási taktikák ugyanis ha a szabályozás kellő garanciát biztosít minden kétely rendkívül változatos képet mutatnak, legyen szó akár a 15 16 kizárásához. Ha akárcsak Magyarország Alaptörvénye terhelt, akár a tanúk kikérdezéséről. Annak eldönté- (2011. április 25.) 26. cikkének (1) bekezdését, a bírák se, hogy a vallomástétel során a kihallgatandó személy jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. számára az ügyész vagy a bíróság lehetőséget biztosít- törvény rendelkezéseit vagy a Be. alapelveit és a bíró- son nyilatkozata összefoglaló jellegű előadására, avagy sággal kapcsolatos normáit megvizsgáljuk, látható, célszerűbb a kihallgatást állandó kérdésfeltevés mel- hogy a magyar szabályozás, így a kihallgatás mikéntje lett lefolytatni, a terhelti, illetőleg tanúvallomás jelle- is, összhangban áll a nemzetközi és hazai emberi jogi gét és esetlegesen tartalmát is jelentékenyen befolyá- 17 standardekkel. Mindezekre, valamint arra is tekintet- soló tényezőnek számít. Tekintettel arra, hogy a le- tel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi mű- folytatott bizonyítás eredményéhez mind a vádlónak, ködése során sem Magyarországot, sem más európai mind a védelemnek érdeke fűződik, így célszerűnek országot a kihallgatás módjának megválasztása miatt mutatkozik, hogy a kihallgatást – a saját megfontolása- nem marasztalta el, a felek általi kikérdezés kapcsán a iknak megfelelően – az azt indítványozó eljárási sze- szubjektív tesztről kell röviden említést tennem. replők végezzék el. A tárgyaláson ugyanis nincs lehető- Vitán felül áll, hogy a bíróság tagjainak pártatlansá- ség arra, hogy az ügyész vagy a védő tiltakozzon a ta­ gát elsődlegesen az eljárás során tett megnyilvánulása- nács elnöki kihallgatás vonalvezetése ellen azon a cí- ik alapján lehet és kell megítélni. Ebből adódóan minél men, hogy az keresztezi az ő kihallgatási elképzelése- 18 aktívabb a bíró, illetve minél hangsúlyosabb szerepet it, ily módon tehát a Be. 295. §­ában foglalt jogintéz- játszik a bizonyítási eljárás levezetésében, annál több- mény lehetőséget biztosít kihallgatástaktikai szem- ször van lehetőség a bíró függetlenségének, elfogulat- pontok figyelembe vételére is. lanságának a mérlegre tételére. Ugyanakkor megítélé- A felek általi kihallgatás jogintézményének bevezeté- sem szerint az eljárás tisztességes volta nem a kérdező se ellen szóló érvek listája legalább olyan hosszú, mint személyétől, hanem a kérdésfeltevés mikéntjétől és leg- az alkalmazását támogató indokoké, a terjedelmi korlá- 11 inkább tartalmától függ. Ebből adódóan úgy vélem, tok miatt azonban dolgozatomban csak egyre szeret- hogy az eljárás akkor is fair­nek tekinthető, ha a terhel- nék kitérni. ti védekezésben vagy a tanúk elmondásában mutatko- A korábbiakban már említettem, hogy a kiemelt jelen- zó ellentmondásokat a tárgyilagosság keretei között a tőségű eljárás normáinak megteremtésével és ezen bíró és nem az ügyész vagy a védő tisztázza. Ezzel ügyekben a felek általi kihallgatás kógens szabályozásá- szemben sérti a tisztességes eljárás és közvetve a bírói val a jogalkotó vélelmezhető célja a büntető igazságszol- pártatlanság követelményét is, ha a bíró teret enged gáltatás gyorsítása volt. Bár az egyes vélemények meg- 19 akár az ügyész, akár a védő által feltett és a Be. 290. § oszlanak a jogintézmény eredményességéről, azonban (3) bekezdésébe ütköző tiltott kérdésnek. a bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel folytatott infor- További gyakori érv a jogintézmény mellett, hogy a mális eszmecserék során az érintettek arról számoltak felek szerepe jelentőségének a növelésével az érdemi be, hogy a kihallgatás ezen formája végső soron az eljá- tárgyalási készségek fejlesztése szükségképpen együtt rás időszerűségének a romlásához vezetett és ennek ve- jár. A felelősségteljesebb feladatkör ugyanis sokoldalú- szélye a jövőben is fennáll. Ennek okai azonban nem ki- an képzett és egyben felkészült jogászi réteget igényel, zárólag a jogintézményben keresendők, hanem az eljárá- amely mindenképpen a szakma presztízsének emelésé- si pozíciót betöltő jogászi kar szocializációjában és a kér- 12 vel jár. A tárgyalási készségek szerepének hangsúlyo- sabbá válása pedig együtt jár a jogi szaktudás előtérbe kerülésével, hisz a kérdezés képességének felértékelő- 14 Mészár Róza: A kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai. In: Be- dése jelentős terheket ró mind a jogtudományi képzést legi József – Berkes György (szerk.): Büntetőeljárás jog. Kommentár a folytató egyetemekre, mind a hivatást gyakorló ügyész- gyakorlat számára, Budapest, HVG­ORAC Kiadó, 2012. október 30., 826. ségi alkalmazottakra, illetőleg ügyvédekre. 13 15 Ld. Bócz Endre: A gyanúsított kihallgatásának amerikai taktikájáról. Bűnügyi Szemle, 2001/2. 22–36. Ld. Neuherz Pál: A sértett, a tanú és a gyanúsított kihallgatásának 16 gyakorlati kérdései. Bűnügyi Szemle, 1997/9. 108–113. vagy Alföldi 10 L. Fey v. Austria (Application no.14396/88) Judgment of 24 February Ágnes Dóra: A vallomások megszerzésének nehézségei a büntetőeljárás- 1993, 16 EHRR (1993) 387 vagy Huseyn and others v. Azerbaijan (Appli- ban. Magyar Jog, 2011/12. 741–745. cation no. 35485/05, 35680/05, 36085/05, 45553/05) Judgment of 26 17 Ld. Boros János: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig. Tö- July 2011 rekvések a mai kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 11 Fedor Anett: Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Ma- 2003/2. 275–292. gyar Jog, 2014/7–8. 450. 18 Alföldi (2011): i. m. 743. 12 Fantoly (2008a): i. m. 506. 19 Háger Tamás: Védelem a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben. Ügy- 13 Drávecz–Havrán (2011): i. m. 46. védek lapja, 2013/5. 16. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_4 belív.indd 30 2018.01.29. 9:45:10

dezéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataiban, illetve lyos szabályokból adódóan jelenleg sem az ügyész, sem felkészítésében is. A továbbra is általánosnak tekinthető a védelem kezében nincs olyan eszköz, amivel a bírósá- eljárási rendben ugyanis a kihallgatást végző – aktív – got a felek általi kikérdezés alkalmazására rászoríthat- bíróság mellett az ügyész, illetőleg a védő mindenképp ná. A Be. 295. §­ának alkalmazására irányuló indítvány passzívabb szerepet tölt be és bár a kérdezés joga nem elutasításáról döntő végzés – a Be. 295. § (3) bekezdésé- korlátozott, a kérdésfeltevés volumene mindenképpen ből következően – külön fellebbezéssel ugyanis nem tá- csekélyebb. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a kihallga- madható. Emellett a jogalkotó a bíróság számára mérle- tás irányításához szokott bírák sok esetben a kérdezést gelési szempontokat sem határozott meg, amely alap- átveszik az eljáró ügyésztől, avagy védőtől, illetőleg – a ján legalább egy egységesebb jogalkalmazói gyakorla- Be. 290. § (3) bekezdésében foglalt tilalom ellenére – már tot ki lehetne alakítani. Mindezekre tekintettel megfon- feltett kérdést ismételnek meg, ily módon pedig a jogin- tolandónak tartanám, ha a törvényhozás olyan esetkö- tézmény értelmét veszti, valamint a processzus indoko- röket határozna meg, amikor a bíróság az indítvány latlanul meghosszabbodik. alapján köteles lenne a keresztkérdezést biztosítani. Így visszaszorítanám a szabad bírói mérlegelést, ameny- nyiben a felek általi kihallgatás alkalmazásával mind az 5. A FELEK ÁLTALI KIHALLGATÁS ügyész, mind a vádlott, mind a védő egyet ért. Ugyanak- ÚJRAGONDOLÁSA kor megtiltanám a felek általi kikérdezés alkalmazását, amennyiben a tanú a 18. életévét nem töltötte még be, A kiemelt jelentőségű ügyek külön eljárás legutóbb illetőleg ha az ügyben különleges bánásmódot igénylő történt módosításának köszönhetően a perjogi kó- sértett vesz részt. A Be. 462. § (1) bekezdéséből adódó- dexünk jelenleg csak a tanú felek általi kihallgatását te- an ugyanis a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás- szi lehetővé. A kiemelt ügyek újraszabása során sajná- ban a tanú kihallgatását is a tanács elnöke foganatosít- latosan a jogalkotó nem fordított figyelmet a szabályo- ja. Az általános szabályoktól való eltérés részben azzal zás felülvizsgálatára, ily módon az általános perrendi is magyarázható, hogy a fiatalkorúakkal szembeni bün- normák értelmében csak a tanú keresztkérdezésére tetőeljárásokban nagyobb részt kiskorú vagy fiatal fel- van mód. Ebből következően mindenképpen indokolt- nőtt személyek vesznek részt. Ebből adódóan pedig ál- nak tartanám a vádlott kihallgatására vonatkozó eljá- láspontom szerint indokolt lenne ezt az elvet az általá- rási szabályok kiegészítését és a felek általi kikérdezés nos eljárásrend kapcsán is érvényre juttatni. lehetőségének a megteremtését. A negyedik módosítást érdemlő kérdésnek az általá- A Be. 295. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmé- nos perrendi szabályok és a külön eljárások egymáshoz ben a tanú kihallgatását az a fél kezdi meg, aki őt úgy- való viszonyának újragondolását tartom. A bíróság elé mond az eljárásba bevonta, vagyis akinek az indítvá- állítás [Be. 523. § (1) bekezdés] és a fiatalkorúak elleni nyára a bíróság a tárgyalásra tanúként megidézte. Sajá- büntetőeljárás [Be. 462. § (1) bekezdése] vonatkozó tos és jogértelmezéssel fel nem oldható joghézagot te- rendelkezései értelmében ugyanis a tárgyaláson a vád- remtett ugyanakkor a jogalkotó, amikor nem alkotott lottat és a tanút az eljáró bíró (tanács elnöke) hallgatja kisegítő szabályt azon esetre, amikor a tanú kihallgatá- ki, amelytől a nyelvtani értelmezés alapján törvénye- sát nem a felek, hanem a bíróság tartotta szükségesnek. sen eltérni nem lehet. Magam sem kívánom vitatni, A magyar büntetőeljárási jog ugyanis figyelemmel a hogy a szabályozás mellett számtalan megalapozott ér- funkciómegosztás elvére, ha korlátozott körben is, de vet (kihallgatott személy kímélete, eljárás gyorsítása) lehetővé teszi, hogy a bíróság a tárgyaláson hivatalból lehetne felhozni, mégis túlontúl merevnek érzem a Be. bizonyítást folytasson le. A tényállás alapos és hiányta- jelzett rendelkezéseit. Mint előadásom elején is utaltam lan tisztázása érdekében, tehát akár tanút is idézhet. rá, a jogalkotónak a jogintézmény megalkotása során A Be. 295. §­a egyszerű nyelvtani értelmezése alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy azt lehetőség szerint ilyen esetben is kérhető a tanú felek általi kihallgatása, minél szélesebb körben lehessen alkalmazni. Ennek ugyanakkor az már nem dönthető el, hogy a kérdezés megfelelően úgy gondolom, hogy a bíróság elé állítás és jogával először ki élhet. Mivel elvben a bíróság a vádló a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás esetén szükségte- szerepét nem veheti át és indítvány hiányában olyan ta- len elvi éllel kizárni a felek általi kihallgatás alkalmazá- nút nem idézhet, akitől a vád bizonyítása várható, ezért sát. Ehelyett az általános perrendi normákat kellene logikusnak tűnhet, hogy a kérdezés elsőbbsége a védőt akként módosítani, hogy azok az indokok, amelyek a je- vagy a terheltet illeti meg. Ugyanakkor az sem hagyható lenlegi speciális szabályozást indukálták, továbbra is figyelmen kívül, hogy az ügyészség feladata az Alaptör- érvényesíthetők legyenek. vény 29. cikk (1) bekezdése szerint – többek között – a bűncselekmények és más jogsértő cselekmények üldö- zése, vagyis ha azt észleli, miszerint a bíróság által idé- 6. ÖSSZEGZÉS zett tanú kihallgatásától olyan bizonyíték várható, ami a terhelt ártatlanságát igazolja, akkor a Be. 28. § (4) be- Dolgozatomban igyekeztem röviden áttekinteni a fe- kezdéséből is következően, indokolt, hogy a tanút elő- lek általi kihallgatás hatályos szabályozását, illetőleg be- ször ő hallgassa ki. Mindezekre tekintettel a jelzett jog­ mutatni a jogintézménnyel kapcsolatos főbb elméleti és értelmezési kétség feloldása érdekében a Be. 295. §­át gyakorlati kérdéseket. Összegzésként elmondható, hogy egy további bekezdéssel szükséges kiegészíteni. a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő jogászi kar További problematikus pontnak tartom, hogy a hatá- továbbra is idegenkedik a kikérdezés ezen módjának al- / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2017_4 belív.indd 31 2018.01.29. 9:45:10

kalmazásától, amelyen – az utóbb történt jogszabályvál­ gatást átengedni a feleknek vagy célszerűbb lenne azt az tozásra figyelemmel – a kiemelt büntetőeljárások meg­ olyan egyszerűbb megítélésű ügyekben alkalmazni, teremtése és a kógens szabályozás sem segített. Mind­ mint amelyekben a terhelt bíróság elé állítható vagy a azonáltal el kell ismerni, hogy a felek általi kihallgatás tárgyalás mellőzése alkalmazása lehetséges, az azonban jogintézményére szüksége van büntetőeljárásunknak. nem kérdéses, hogy az indítványozás lehetővé tételével a Ugyan viták tárgyat képezheti, hogy célszerű­e a kihall­ bizonyítás során új lehetőségek nyílnak meg. A JOGERŐ SZÍNEVÁLTOZÁSA AZ ÚJ BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNYBEN KIRÁLY ESZTER egyetemi tanársegéd (ELTE ÁJK) „Dixitque Deus: Fiat lux. Et facta est lux.” 1. BEVEZETÉS 2. A JOGERŐ SZEREPVÁLTOZÁSA A jogerő nagymúltú – már a római jogban ismert – in­ Elsőként azt vizsgálom, hogy vajon változik­e az új tézménye az európai vegyes rendszerű büntetőeljárás­ törvénnyel a jogerő szerepe a büntetőeljárásban. Ehhez ban alapintézménynek számít. Ennek ellenére a hazai azt kell megnézni, változik­e a büntetőeljárási célki­ kodifikált büntető eljárásjog 1896­ban kezdődő törté­ tűzés, amit eddig (legalábbis elvileg) az anyagi igazság netének első százhúsz évében egyik eljárási kódexben elérése jelentett. A válasz erre nemleges – ugyancsak sem található kísérlet a jogerőfogalom meghatározásá­ elvileg. A miniszteri indokolás fennkölt megfogalmazá­ ra. A 2017. június 13­án megszavazott új büntetőeljárá­ sa szerint: „A magyar igazságszerető és igazságkereső si kódex (a 2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.) nép, az anyagi igazságon alapuló büntetőjogi felelős­ az első, amely a jogerő fogalmát meghatározásra érde­ ségre vonás pedig alapértéke a jelenleg hatályos eljárá­ mesnek tekinti. Mindez természetesen nem jelenti azt, si törvényünknek.” Ezeket az értékeket pedig – az Indo­ hogy az elméletben ne kristályosodott volna ki a foga­ kolás állítása szerint – az új törvény meg kívánja őrizni. lom tartalma, és nem alakultak ki a jogerő jellegzetes­ Gyakorlatilag azonban ennek több tényező is ellent­ ségeire vonatozó tanok és nézetek. Tény azonban, hogy mondani látszik. Ezekből csak néhányat emelek ki. a „kodifikálatlanság” kiváló táptalaja volt a jogerő elté­ rő értelmezéseinek. Balgaság lenne viszont azt gondol­ ni, hogy a kodifikálás önmagában érték – jót s jól, ebben 2.1. A FUNKCIÓMEGOSZTÁS ELVE állna a nagy titok. Kérdés azonban, hogy ebben a titok­ ban az új kódex kodifikátorai beavatottak­e. Az új törvényben az 5. §­ba foglalt funkciómegosztás Dolgozatomban az új büntetőeljárási kódex jogerőfel­ elve („A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélke­ fogását veszem vizsgálat alá. Ehhez mindenekelőtt az zés elkülönül.”), ha nem is valósul meg tisztán, minden­ új törvénynek közvetlenül a jogerőre vonatkozó rendel­ esetre erőteljesebben érvényesül, mint a hatályos Be.­ kezéseit kell górcső alá vennem, s összevetnem a koráb­ ben. Ez a bizonyítás tárgyára és a megalapozatlanság bi szabályozással (illetve annak hiányával). A vizsgáló­ következményeire vonatkozó szabályok együttes vizs­ dásom kiterjed továbbá olyan, a jogerőhöz távolabbról gálatából olvasható ki. Az előbbiek közül a 163. § (2) kapcsolódó intézményekre is, amelyek ugyan csupán bekezdése kimondja, hogy a büntetőeljárásban a bíró­ közvetett, de jelentős hatást gyakorolnak a jogerővel ság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését va­ kapcsolatosan szükségszerűen kialakítandó új dogma­ lósághű tényállásra alapozza. Érdekes összevetni ezt a tikára és elméletre. kijelentő módú megfogalmazást a hatályos Be. 75. § (1) Az új büntetőeljárási törvényről szóló T/13972. sz. bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a bizonyítás törvényjavaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) fűzött során „a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak miniszteri indokolásból az derül ki, hogy a jogalkotó megfelelő tisztázására kell törekedni”. Ezzel a hatályos nem kívánt paradigmaváltást végrehajtani a jogerő törvény – ahogyan arra Elek Balázs rátapint – lényegé­ 1 szabályozása terén. Deklarált célja volt viszont a jog­ ben „elismeri, hogy ez nem mindig lehetséges” . Az új erővel kapcsolatos értelmezési nehézségek elhárítása a Be. viszont ezek alapján az anyagi igazság elvét mond­ kodifikáció során. A következőkben ezért arra is kité­ hatni kategorikusan deklarálja. rek, hogy mekkora a változás valódi mértéke, s megfe­ Az anyagi igazság elve azonban ténylegesen nem le­ lelő válaszok születtek­e a gyakorlati kihívásokra. 1 Elek Balázs: Jogerő a büntetőeljárásban. Debrecen, Debreceni Egye­ tem Állam­ és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, 2012. 42. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_4 belív.indd 32 2018.01.29. 9:45:10

het abszolút – ezt már Angyal Pál is megállapította – hi- Az, hogy az új törvényben mindezek ellenére mégis szen előfordulhat, hogy „annak teljes következetesség- megerősödni látszik az eljárási feladatok megosz tásnak gel való érvényesítése sokkal nagyobb kárral járna, elve, a megalapozatlanság következményeit taglaló sza- mint amennyi haszon az egyénre, társadalomra és ál- bályokból olvasható ki. Az 593. § (4) bekezdése ugyanis lamra a teljes igazság megvalósításából származha- megtiltja a megalapozatlanság következményeinek az al- 2 tik”. Angyal olyan példákat hoz erre, mint a (magán) kalmazását akkor, ha a megalapozatlanság nyilvánvaló- indítvány, felhatalmazás vagy kívánat hiánya; a főma- an a 164. § (1) bekezdésében foglalt, a bizonyítékok feltá- gánvád intézménye (aminek a mai magánvád feleltet- rására, valamint a bizonyítási eszközök rendelkezésre hető meg); a büntethetőség Btk.­ban foglalt akadályai, bocsátására és beszerzésének indítványozására irányu- mint az elévülés vagy a kegyelem; a büntetőparancs in- ló vádlói kötelezettség elmulasztására vezethető vissza. tézménye; vagy a perorvoslatok igénybevételének bizo- Úgy látszik, a jogalkotó megfogadta a Kúria joggyakorlat nyos korlátok közé szorítása. 3 elemző csoportjának 2012­ben, a bíróságok büntető- Az Angyal Pál által említetteken kívül a mindenkori el- ügyekben folytatott hatályon kívül helyezési gyakorla- járás törvény akkor és azóta is számtalan „törést” enge- tának elemzésekor megfogalmazott tanácsát, amely sür- dett az anyagi igazság elvén. Elég, ha a tisztességes eljárás gette a különbségtételt megalapozatlanság következmé- elvére vagy a bizonyítás szabályaira gondolunk. Az új Be. nyei esetében aszerint, hogy az ügyész vagy a bíró hibá- ez utóbbi körébe tartozó rendelkezéseit megvizsgálva lát- jából marad el valamennyi releváns bizonyíték beszer- hatjuk, hogy a 163. § (3) bekezdése a bíróság kötelezettsé- zése és megvizsgálása. 5 gévé teszi a tényállás tisztázását „a vád keretein belül”. Eb- Az 592. § a megalapozatlanságnak két típusa között ből viszont az látszik, hogy – ahogyan a korábbi eljárási tesz különbséget. Az (1) bekezdés a teljes megalapozat- törvényeinkben is így volt, és van ma is – a klasszikus lanság eseteit határozza meg: „a) az elsőfokú bíróság (inkvizitórius rendszeri) értelmében vett anyagi igazság- nem állapított meg tényállást vagy b) a tényállás teljes nak csupán a vád által bekeretezett szelete lehet az alapja egészében felderítetlen”. A (2) bekezdésben a részleges a bíróság által megállapítandó tényállásnak. Az, hogy mit megalapozatlanságot eredményező okok szerepelnek: is jelent ez a „tisztázás”, s ennek keretében mit jogosult és „a) az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapítot- mit köteles megtenni a bíróság, a 164. §­ból derül ki. ta meg, b) a tényállás részben felderítetlen, c) a megál- A 164. § (1) bekezdése a bizonyítási teher szabályát lapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott rögzíti. Eszerint a vád bizonyításához szükséges tények bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, d) az elsőfo- feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási kú bíróság a megállapított tényekből további tényre eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésé- helytelenül következtetett”. nek indítványozása a vádlót terheli. Ezt egészíti ki a (2) Ezek közül az (1) bekezdés b), valamint a (2) bekez- bekezdés, amely arról rendelkezik, hogy a bíróság a dés b) pontjában megállapított megalapozatlanság ve- tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alap- zethető vissza az esetleges ügyészi passzivitásra. Ezek- ján szerez be. Mindkét bekezdés – a kijelentő mód al- ben az esetekben „a bíróság a vád tárgyává tett cselek- kalmazása miatt félreérthetetlenül – kógens szabályt ménynek a minősítése vagy a lehetséges szankció al- tartalmaz. Ebből a nyelvtani értelmezés alapján az kö- kalmazása szempontjából releváns tényekről nem a 6 vetkeznék, hogy indítvány hiányában a bíróságnak bi- szükséges mértékű bizonyítást folytatta” . Ahogyan 4 zonyíték beszerzésére nincs módja. Háger Tamás is hangsúlyozza, a felderítetlenség egy- Ezen a ponton azt mondhatnánk, az új Be. kilép a ha- ben a bíróság tényállástisztázási kötelezettségének a 7 tályos törvény bizonytalanságából, és a funkciómeg- megsértését is jelenti. (A hiányzó vagy hiányos tényál- osztás tisztább érvényre juttatása mellett teszi le a lás, a tényállás iratellenessége, illetőleg a helytelen voksát. A (3) bekezdés megfogalmazása azonban ahe- ténybeli következtetés nyilvánvalóan a bíróság által a lyett, hogy a kört bezárná, sokkal inkább zavart kelt. tényállás megállapítása körében elkövetett tévedés kö- Kimondja ugyanis, hogy indítvány hiányában a bíróság vetkezménye.) bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köte- Mivel az 593. § (4) bekezdése nem részletezi, kérdés, les. Ezzel visszalép a hatályos törvény szintjére: nem hogy mely megalapozatlansági esetekre vonatkozó mi- tiltja ugyanis meg a bíróság számára ügyészi (vagy vé- lyen következmények alkalmazását tiltja meg a törvény. dői) indítvány hiányában a bizonyítást, csupán annyit A miniszteri indokolás csupán annyit mond, hogy a tör- mond, hogy nem köteles a tényállás minden áron való vény „[a] bizonyítási eszközök indítványra való beszer- tisztázására. Ez a megfogalmazás (jogalkotói szándék- zésével összhangban (...) a megalapozatlanság követ- kal vagy szándékon kívül) ismételten jogbizonytalan- kezményeinek alkalmazása alól ad felmentést arra az ságot eredményez: a passzívabb, a felek bizonyításban esetre, ha a megalapozatlanság nyilvánvalóan e kötele- betöltött szerepét fontosabbnak tartó bírót a tartózko- zettség elmulasztására vezethető vissza”. Ez semmivel dásában ugyan megerősíti, az aktívabb, inkvizitóriu- nem több, mint a törvényszöveg kissé „lazább” formába sabb felfogású kollégáját viszont nem tartja vissza a öntött megismétlése. tényállás „önszorgalomból” történő felderítésétől. 5 A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzése – Bünte- 2 Angyal Pál: A magyar büntetőeljárásjog tankönyve, I. kötet. Buda- tő ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 43. (http://www.kuria­birosag.hu/ pest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.­T., 1915. 270. sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2012iimod2_2.pdf) 3 Uo. 270–271. 6 Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2008. 524. 4 A törvény pontatlanul fogalmaz: helyesebb lenne ennél a rendelke- 7 Háger Tamás: A megalapozatlanság kiküszöböléséhez vezető folya- zésnél bizonyítási eszközről beszélni. mat a másodfokú büntetőperben. Jogelméleti Szemle, 2013/2. 32. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2017_4 belív.indd 33 2018.01.29. 9:45:11

A teljes megalapozatlanság orvoslására a 610. § az el- bíróságnak, immáron nemcsak a terhelt javára [593. § sőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a (1) bekezdés b) pont: felmentés, eljárásmegszüntetés], bíróság új eljárásra utasítását írja elő a másodfokú bíró- hanem a terhelt terhére is [593. § (1) bekezdés c) pont: 9 ság számára. A hatályos törvényhez kapcsolódó bírói felmentett terhelt bűnösségének a megállapítása]. gyakorlat ezt az orvoslási módot előszeretettel alkal- Az iratok tartalma, valamint a ténybeli következtetés mazta azokban az esetekben is, amikor a megalapozat- alapján történő orvoslás nyilvánvalóan az elsőfokú bíró- lanság (jellemzően a felmentő ítéletek esetében) nem a ság tényállás­megállapítás során elkövetett hibájának a bíró hibájából állt elő, hanem nyilvánvalóan az ügyészi kiküszöbölését jelenti – erre nem vonatkozhat az 593. § inaktivitás következtében nem került sor minden rele- (4) bekezdésben foglalt tilalom. Az ügyészi indítványra váns bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására. Aho- felvett bizonyítás útján történő tényállás­kiegészítés, il- gyan a Kúria joggyakorlat­elemző csoportjának már hi- letve – helyesbítés, valamint eltérő tényállás megállapí- vatkozott összefoglaló véleményében olvasható, „az tásával felmentés helyett bűnösség megállapítása lehet ítélkezésben meglehetősen nagy a bizonytalanság azon tehát az a megalapozatlansági következmény, ami tilal- a téren, hogy hatályon kívül helyezési okot jelent­e, ha a mazott, merthogy ez az ügyészi tétlenség utólagos, má- bíróság a vádat alátámasztó bizonyítékot nem szerzett sodfokú eljárásban történő korrigálását jelentené. be vagy nem vizsgált.” Helyesen állapítja meg a véle- Ha így áll a helyzet, vagyis a fent említett okokból és mény, hogy mivel a 75. § szabályai állnak összhangban esetekben a megalapozatlan ítéleteket nem lehet hatá- a hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezések- lyon kívül helyezni, illetve nem lehet a megalapozatlan- kel, a hatályos szabályozás „rákényszeríti a bírót arra, ságot kiküszöbölni, valóban a funkciómegosztás elvé- hogy a Be. 75. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére az nek a megerősödését, valamint azt jelenti, hogy az ügyész helyett szerezze be azokat a bizonyítékokat, ügyész felelőssége megnő. Nem lenne ugyanis szeren- amelyek a vádat erősítik, ugyanis szintén a Be. 75. § (1) csés, ha tömegével emelkednének jogerőre olyan ítéle- bekezdése írja elő a tényállás alapos, hiánytalan és a tek, amelyek az ügyész inaktivitásának köszönhetően 8 valóságnak megfelelő tisztázását.” nem kellőképpen felderített és bizonyított, tehát meg- A bizonytalanság különös annak fényében, hogy a Be. alapozatlan tényálláson alapulnának. 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett novelláris módosí- Az új Be. 610. §­a előírja, hogy teljes megalapozatlan- tásakor kiadott 1/2007­es BK vélemény III. 2. pontjá- ság esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésé- ban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: „A Be. 75. §­a (1) vel hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és bekezdésének kiegészítését a Be. 1. §­a szerinti alapve- az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Az 1998. évi tő rendelkezéssel összhangban kell értelmezni.” Arra XIX. törvény (a továbbiakban: hatályos Be.) szabályaiból az esetre, ha az eljárás adatai a vádat (esetleg) alátá- is ez olvasható ki a teljes megalapozatlanság kezelésére: masztó további bizonyítási eszközök létezésére utal- a 376. § (1) bekezdése kimondja, hogy a másodfokú bíró- hatnak, a Legfelsőbb Bíróság úgy vélte, hogy „[h]a ezek ság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, beszerzésére az ügyész nem tett indítványt, a bíróság és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tör- erre nem is hívhatja fel, mert ezzel a felhívással, a Be. 1. vény által biztosított módokon (iratok tartalmának §­át megsértve, vádlói funkciót gyakorolna.” Leszögez- megállapítása, helyes ténybeli következtetés, illetve bi- te, hogy „a Be. Novella szerinti kiegészítés nem azt je- zonyítás felvétele útján) ki nem küszöbölhető megalapo- lenti, hogy a bíróság a vádló indítványa hiányában ter- zatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés ki- helő bizonyítékot nem szerezhet be, illetve nem vizs- szabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen gálhat meg, hanem csupán azt, hogy erre nem köteles. befolyásolta. A rendelkezésből (és a bírói gyakorlatból) Ebből pedig az fakad, hogy erre nem is kötelezhető, tőle nem számon kérhető.” 9 A másodfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége, illetve eltérő tényál- Az új Be. megalkotói – üdvözlendő módon – fel akar- lás megállapítási lehetősége érdekesen alakult a különböző eljárási tör- ták számolni ezt a funkciómegosztás elvét semmibe vények tükrében. Az 1973. évi I. törvény és a hatályos Be. a 2006­os mó- vevő tendenciát. dosításáig a másodfokú bíróság számára eltérő tényállás megállapítását A részleges megalapozatlanság következménye az kizárólag a terhelt javára (bűnösség megállapítása helyett felmentés vagy az eljárás megszüntetése) kizárólag felvett bizonyítás útján enged- 593. § (1) bekezdése alapján az, hogy azt a másodfokú te meg. A 2006. évi LI. törvénnyel bevezetett módosítás óta ez már az bíróság kiküszöböli. Erre három eszköze van a másod- iratok alapján és ténybeli következtetés útján is megtehető. Az új Be. – fokú bíróságnak: az ügyiratok valódi tartalmának a nyilvánvalóan a hatályon kívül helyezések számát visszaszorításától megállapítása, a helyes ténybeli következtetés levoná- várt eljárásgyorsító törekvéseknek köszönhetően – immáron a terhelt terhére is engedi mindezt. Az eltérő tényállás megállapítására akkor ke- sa, valamint bizonyítás felvétele. Ezek segítségével az rül sor, ha „a felülbíráló bíróságnak az iratok tartalma, következtetés 593. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hiányos tényál- vagy bizonyítás felvétele nyomán azért kell változtatnia a tényálláson, lást kiegészíti (a megalapozatlanság első és második mert helytelennek bizonyul az alsóbb fokú bíróság ’gondolatrendszere’, azaz meg kell bontani azt a koherens meggyőződést, amely az alsóbb esetének orvoslása), illetve helyesbíti (a megalapozat- lanság harmadik és negyedik esetének orvoslása). Elté- fokú bíróságban a bizonyítékok hitelt érdemlőségről való döntés alapján kialakult”. (A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzé- rő tényállás megállapítására is van módja a másodfokú se – Büntető ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 31. o.; http://www.ku- ria­birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_ 2012iimod2_2.pdf) A favor defensionis elvéből következően mindez ki- zárólag a terhelt érdekében, tehát felementés vagy eljárás­megszüntetés 8 A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának elemzése – Bün- esetén viselhető el. Az új Be. által alkalmazott megoldás – a Kúriával tető ügyek 2012. Összefoglaló vélemény. 43–44. (http://www.kuria­bi- egyetértő álláspontom szerint – nem kívánt mértékben eljelentéktelení- rosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2012ii- ti az elsőfokú bíróság mint ténybíróság szabad mérlegelésének és megy- mod2_2.pdf) győződésének a szerepét. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_4 belív.indd 34 2018.01.29. 9:45:11

kiolvasható, hogy a hiányos vagy részben felderített gyát, de az már igen, hogy a büntetőeljárás tárgyát képe- tényállást ki lehet egészíteni, az iratellenes vagy helyte- ző cselekmények közül melyek elkövetését ismeri el a len ténybeli következtetéseket tartalmazó tényállást le- terhelt, s ezekért „cserébe” melyek miatt mellőzik a fele- het helyesbíteni. Ha azonban az elsőfokú bíróság nem ál- lősségre vonását [lásd 411. § (1) bekezdés c) pont; illető- lapított meg tényállást, vagy az egyáltalán nincs felde- leg a (3) bekezdés]. Ilyenkor az ügyészség a 424. § szerint rítve, a hiányzó tényállást pótolni, illetőleg felderíteni az egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel másodfokon nem lehet. Mivel a megalapozatlanság vádat, és a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíró- ilyenkor nem küszöbölhető ki, a tényállás ezekben az ság az egyezséget hagyja jóvá, az egyezség tartalmával esetekben alkalmatlan a felülbírálatra, így nincs más egyező milyen szankciót alkalmazzon, és milyen egyéb orvoslási mód, mint a hatályon kívül helyezés. rendelkezést hozzon. Az egyezség alapján folytatott bí- A hatályos Be. ezen rendelkezése azonban nemcsak a rósági eljárásban a bíróság a terhelt kihallgatása és az teljes megalapozatlanság esetére vonatkozik. Irányadó ügy iratai alapján a tárgyalás előkészítése során tartott akkor is, ha a megalapozatlanság részleges, tehát a előkészítő ülésen dönt az egyezség jóváhagyásáról, és 352. § (1) bekezdése alapján elvileg kiküszöbölhető len- nem folytat le kiterjedt és közvetlen bizonyítást a tár- ne – ám gyakorlatilag ez valamilyen okból mégsem si- gyaláson. Ezáltal a törvény továbbmegy azon a hatályos kerül. Ilyenkor ugyanis, ha a megalapozatlanság lénye- Be. által megkezdett úton, amely letért az anyagi igaz- ges kihatással van a bűnösség megállapítására, vagy a sághoz elvezető hagyományos, a tárgyaláson a bíró által szankció alkalmazására, szintén hatályon kívül kell he- közvetlenül felvett bizonyítás által kikövezett útról. lyezni az ítéletet. Az új Be. viszont nem rendelkezik ar- ról, mi a teendő ilyen esetben. Az 593. § (1) bekezdésé- ben használt kijelentő mód („a másodfokú bíróság az 2.3. A BIZONYÍTÁS SZÜKSÉGTELENSÉGE ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli”) arról árulkodik, hogy a jogalkotó számításon kívül hagyja A bizonyítás tárgyának szabályozása körében az új azt a lehetőséget, hogy a kiküszöbölésre esetleg nincs Be. bevezet egy olyan rendelkezést, amelynek célja mód. Abból a tényből pedig, hogy a 610. § kizárólag a ugyancsak az eljárás gyorsítása. A 163. § (4) bekezdés teljes megalapozatlanság esetére ír elő hatályon kívül c) pontja szerint nem kell bizonyítani azokat a tényeket, helyezést, az a szomorú következtetés adódhat, hogy a amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott másodfokú bíróság az ugyan csak részleges, de általa ki ügyben, együttesen elfogadja. Ebben az esetben tulaj- nem küszöbölhető megalapozatlansággal nem tud mit donképpen arról van szó, hogy azokat a tényeket, me- kezdeni, és az ítéletre – miközben annak a megalapo- lyeket a felek nem vitatnak, amelyeket egyezően fogad- zatlanságát ő maga állapította meg – kénytelen hely- nak el, a bíróság bizonyítás nélkül valónak ismer el. benhagyó végzéssel az áldását adni. Ami az ilyen szabályok mentén megállapított tényállást Nem tudni, mi áll e szabályozás hátterében: az eljárás illeti, az megfelelhet az anyagi igazságnak, de az is elő- elhúzódásának elkerülése érdekében a hatályon kívül fordulhat, hogy nem. Így pedig legfeljebb az illúzióját helyezések számának radikális csökkentésére irányuló keltheti az anyagi igazságnak. elhibázott jogalkotói szándék, vagy pedig közönséges Minden deklaráció ellenére tehát az új Be. szabályait jogalkotói tévedés. Akármelyik esettel is állunk szem- végignézve az látható, hogy a hatályos Be.­vel megin- ben, a rendelkezések hatása ugyanaz: a törvény tovább dult, az anyagi felől az alaki igazság irányába történő bővíti azon esetek lehetőségét, amikor megalapozatlan, elmozdulás tovább folytatódik – véleményem szerint az tehát ténybelileg téves vagy hiányos, tehát semmi esetre eddigieknél jóval erősebben. Mindez pedig alapvetően sem az anyagi igazságon alapuló ítéletek emelkedhetnek a büntetőeljárások felgyorsításáért, a büntető felelős- jogerőre. Míg azonban a funkciómegosztás következete- ségre vonást hatékonyabbá tételéért – ha a gyorsabb el- 10 sebb érvényre juttatása legitimálható cél, melynek érde- járás egyben hatékonyabb eljárást is jelent. Ez alapve- kében talán feláldozható azon elvárás, hogy kizárólag a tő hatással van a jogerőfelfogásra, amennyiben a jog- ténybelileg korrekt ítéletek emelkedjenek jogerőre, ad- erőre úgy tekintünk, mint az igazság (igazságosság, dig az ügyek elintézésének a gyorsítása érdekében a ma- törvényesség) és a jogbiztonság iránti igény között gam részéről nem tartom elfogadhatónak a jogerő tar- egyensúlyt teremtő tényezőre. talmi hatásainak („pro veritate habetur”) a vélelem felől a Az anyagi igazság koncepciójának a feladása a jogerő fikció irányába történő elmozdítását. jelentőségét felértékeli. A jogerőről ugyanis azt mond- hatjuk, hogy a büntetőeljárásban a bizonyítás eredmé- nyeképpen fellelhetőnek tartott igazságot – ami egyelő- 2.2. AZ ELJÁRÁSBAN KÖTHETŐ EGYEZSÉG re még csupán „jogi véleménynek” tekinthető – a jogerő teszi jogi ténnyé, a jogerő kapcsol hozzá jogi hatásokat. A funkciómegosztás erősödésén kívül kihatással van- Abban az esetben viszont, ha a büntetőeljárásban tulaj- nak az eljárásban keresendő igazság természetére az el- donképpen a bizonyítás kiiktatásával, terhelti beisme- járásban köthető egyezség kiszélesedő lehetőségei. Az rés, a felek általi vitatás hiánya, illetve egyezségek ré- ügyészség és a terhelt már a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatko- zásában a bűnösség beismeréséről és ennek következ- 10 Az eljárás hatékonyságát sokféleképpen lehet felfogni. Erre vonat- ményeiről (lásd LXV. fejezet). A tényállás és a minősítés kozóan lásd például Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca avagy A ugyan a törvény szerint nem képezheti egyezkedés tár- büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának korlátai. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2017_4 belív.indd 35 2018.01.29. 9:45:11

14 vén jutunk el az „igazsághoz”, nagy szükség van a jog- másutt már kifejtett álláspontom szerint téves – értel- erőre mint vélelmező tényre, hogy mindezt jogi igaz- mezés mellett, miszerint az anyagi jogerő kizárólag a sággá szilárdítsa. Egyet lehet érteni Király Tiborral, büntető anyagi jogi kérdések érdemi eldöntéséhez amikor azt állítja, hogy a „jogi igazság” kifejezés vissza- fűződhet. Ez abból a felfogásból táplálkozik, miszerint az élés az „igazság” kifejezéssel, amennyiben hamisságot alaki jogerőn a rendes jogorvoslattal történő megtámad- 11 is takarhat. Érdemes azonban – mintegy kiegészítés- hatatlanság értendő, az erre ráépülő anyagi jogerő pedig képpen – figyelembe venni Erdei Árpád álláspontját, a büntetőjogi főkérdés eldöntése által az anyagi jog terü- aki az igazsághoz kapcsolt „jogi” jelzőt úgy értelmezi, letén érvényesülő többlethatásokat jelenti. mint ami azt fejezi ki, hogy a bíróság ítéletében foglal- Már Móra Mihály felhívta rá a figyelmet, hogy az ala- tak a jogerő által válnak érvényessé, ahhoz fűződik az ki és anyagi jelzők mint „jogi műszavak” használata fél- igazságuk elismerése. A jelző tehát arra utal, hogy „a revezető: azt a látszatot kelti ugyanis, hogy az alaki jog- 12 jog által ’igazságnak’ elfogadott minőségről van szó” . erő eljárásjogi, az anyagi jogerő pedig anyagi jogi hatá- sokat jelent. Az anyagi jogerő elnevezés alapja a civi- lisztikai eredetű elképzelés, hogy a jogerőre emelke- 3. JOGERŐ KONTRA VÉGLEGESSÉG dett ítélet alakítja ki a magatartás büntethetőségére vonatkozó anyagi jogi helyzetet: az állami büntető- A hatályos Be. a jogerőről szóló részt, fejezetet nem igényre nézve az elítélés teremtő, a felmentés pedig tartalmaz. Kizárólag a végrehajthatóságra vonatkozó- pusztító erővel hat. Rámutatott, hogy valójában az ala- an találunk benne kifejezett és részletesebb szabályo- ki jogerő előfeltétele mind processzuális, mind anyagi zást az 588–589. §§­iban. Kimondja, hogy az ítélet a jog- jogi hatásoknak, az anyagi jogerő pedig anyagi jogi és 15 erőre emelkedést követően válik végrehajthatóvá, a eljárásjogi hatásokat is magában foglal. Móra Mihály- végzéseknél viszont a főszabály a jogerőre tekintet nél- nak igaza van: az alaki és anyagi jelzők alkalmazása a küli végrehajthatóság, s rögzíti a jogerőre emelkedés jogerő nemeinek a megkülönböztetésére még a legma- időpontját az egyes határozattípusok esetében. Azt, gasabb bírói fórumot is megtévesztette. hogy a büntetőeljárásban mit is jelent a jogerő, mi a tar- Az anyagi és alaki jogerő mibenlétéről a büntető eljá- talma, milyen hatásokkal jár, nem a törvényből tudjuk rásjog tudományában eddig folytatott elméleti viták, és tehát, hanem az elmélet dolgozta ki. az ezeket hasznosító gyakorlat olykor félreérthető kö- A jogerő az általános felfogás szerint a bírói határo- vetkeztetései egyszerű módon elkerülhetők lennének. zatnak a jog által megállapított tulajdonsága, amely az Ehhez mindössze az alaki és anyagi jogerő elméleti ka- ügy lezárását eredményezi. A jogerős határozat rendes tegóriáinak az újragondolására lenne szükség, mivel az jogorvoslattal többé már nem támadható, véglegessé vá- inkább zavarokat okoz, semmint eligazít. Helyette a lik, tehát nem lehet megváltoztatni, és végrehajtható jogerő formális és tartalmi hatásait lenne érdemes meg- lesz. A benne foglaltak nemcsak a címzettekre, hanem különböztetni. A formális hatások függetlenek a határo- mindenki másra nézve is kötelezőek, irányadóak, bizo- zat tartalmától, mindössze azt jelzik, hogy a határozat 13 nyító erejük van és igaznak tekintendők. A jogerő ne- az adott eljárásban végleges és rendes jogorvoslati esz- meinek szokásos megkülönböztetése: abszolút és rela- közökkel nem támadható. A tartalmi hatások ezzel tív, teljes és részleges, alaki és anyagi. Ezek közül az szemben a határozat elemeinek, egyes részeinek a saját- utolsó okozza a legtöbb problémát. jai. Amit a határozat tartalmaz, az válik ítélt dologgá, és Az Indokolás azt állítja, hogy az új Be. „25 éves hiányt ahhoz tapadnak az egyes jogerőhatások. Az anyagi jog­ igyekszik pótolni (…) a jogerőfogalom következetes al- erő kifejezés tehát valójában nem az anyagi jogra utal, kalmazásával, annak anyagi jogerőként való meghatá- hanem a jogerőből fakadó tartalmi hatásokra, amelyek rozásával”. Hivatkozik a 9/1992. (I. 30.) AB határozat- lehetnek eljárásjogiak és lehetnek anyagi jogiak. ra, miszerint „a jogerő intézménye, alaki és anyagi jog- A kodifikátorok azonban másképpen gondolták, fél- erőként való pontos meghatározottsága a jogállamiság retéve ezzel az évszázados dogmatikai hagyományo- részeként alkotmányos követelmény”. kat. Az új törvény alapján anyagi jogerőre kizárólag az Az új Be. megalkotói a megoldást abban látták, hogy a ügydöntő határozatok képesek. A törvény szövege rög- jogerő fogalma alá kizárólag az anyagi jogerőt (és az ez- zíti az (anyagi) jogerő tartalmát, azaz, hogy milyen ha- zel járó jogerőhatásokat) vonták, amit a törvény kizáró- tásokkal jár. A 456. § (1) bekezdése tartalmazza a végle- lag az ügydöntő határozatok sajátjának tulajdonít. Ezzel gességet („A bíróság jogerős ügydöntő határozata vég- az új kódex lándzsát tör amellett a – már az 1/2007. BK leges”), a kötelező erőt („mindenkire kötelező döntést véleményben és a 2/2015. BJE határozatban megjelenő, s tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelős- ségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról”), a megtámadhatatlanságot és megváltoztat- 11 Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. Budapest, Közgazdasági hatatlanságot („Az ügydöntő határozat a jogerőre emel- és Jogi Könyvkiadó, 1972. 222. 12 Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. kedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 51. Erről lásd bővebben például: Angyal Pál: A magyar büntetőeljárás- 13 jog tankönyve, II. kötet. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.­T., 1917. 239–242.; Móra Mihály – Kocsis Mihály: A magyar büntető eljárási 14 Király Eszter: A törvényes vád miatti megszüntető végzés „jogerőt- jog. Budapest, Tankönyvkiadó, 1961. 392–404.; Király (2008) i. m. 559– lenedésének” igaz története. In: Fazekas Marianna (szerk): Jogi Tanulmá- 562.; Elek (2012): i. m. 117–187.; Erdei Árpád – Hack Péter – Holé Kata- nyok 2014. Budapest, ELTE ÁJK Állam­ és Jogtudományi Doktori Iskola, lin – Király Eszter – Koósné Mohácsi Barbara: Büntetőeljárási jog II. 2014. 167–179. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015. 113–124. 15 Móra – Kocsis (1961): i. m. 394. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_4 belív.indd 36 2018.01.29. 9:45:11

vagy különleges eljárás eredményeként változtatható folytán eljáró bíróság felülbírál. Többet annyiban mond meg.”), a ne bis in idem hatást [4. § (3) bekezdés: „Bünte- az új törvény, hogy deklarálja, amennyiben a határozat- tőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőel- nak van olyan rendelkezése, amely nem esik felülbírálat járást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét alá, abban a részében az ügydöntő határozat jogerőre már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvos- emelkedik. Eme deklaráció – bár a hatályos és korábbi el- lati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.”; járási törvények szabályaiból ezt az elmélet és a gyakor- 456. § (2) bekezdés: „Ha az ügydöntő határozat jogerő- lat kiolvasta – tulajdonképpen elősegíti a normavilágos- re emelkedik, az abban elbírált cselekmény miatt a ter- ság követelményének megvalósulását, tehát üdvözlendő. helttel szemben újabb büntetőeljárás nem folytatha- Éles dogmatikai váltás az új törvényben, hogy a bíró- tó.”], és a végrehajtandóságot [456. § (3) bekezdés: „Az ság nem ügydöntő határozatait kizárólag alaki jogerő- ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően vel ruházza fel. A félreértések elkerülésére ezen hatá- kell a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézke- rozatok esetében nem is használja a jogerő kifejezést, dés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat tel- hanem bevezeti a „véglegessé válás” kategóriáját. Ennek jesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak tartalma egyrészt a rendes jogorvoslattal megtámad- be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az eljárás meg- hatatlanság és a megváltoztathatatlanság – általános szüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények.”]. szabályként, tehát ha a törvény eltérően nem rendelke- Ha már az Indokolás a jogerőfogalom pontos megha- zik [460. § (1) bekezdés]. A végrehajtandóság (teljesí- tározottságának a fontosságát emlegeti, talán érdemes tendőség) – ugyancsak általános szabályként – elválik a lett volna a teljesség kedvéért említést tenni a jogerős véglegessé válástól, arra tekintet nélkül érvényesül, ki- határozat bizonyító erejéről, illetve arról is, hogy a jog­ véve, ha a törvény a fellebbezés halasztó hatályát ki- erő megteremti a határozatban foglaltak igazságának, mondja, vagy a határozatot hozó, illetve a fellebbezést igazságosságának és törvényességének a vélelmét (res elbíráló bíróság függeszti fel azt. 18 iudicata pro veritate habetur). Üdvözölte a jogerővel kapcsolatos újításokat Elek Ba- Más kérdés, hogy vajon mennyire van helye és értel- lázs, aki a hatályos törvény kapcsán kijelentette, hogy me elméleti fogalmak és definíciók törvénybe foglalá- „jelenleg a jogerőről egységes definíciót nem lehet adni, 16 sának. A törvények normákból épülnek fel, amelyek mert mást és mást takar az ügydöntő, valamint a nem sajátos szerkezetének a tudományos fogalommeghatá- ügydöntő, de fellebbezéssel támadható határozatok rozás nem bizonyosan felel meg. Előfordulhat ezért, jogereje”. Szerinte „a fogalom által felölelt pontos tarta- hogy az ilyen módszerrel folytatott jogalkotás több bajt lom meghatározásában nincs egyetértés, és az sem vi- okoz, mint amennyi előnnyel jár – lásd a törvényes vád lágos, hogy miért jelölünk eltérő jogintézményeket 19 tudományos fogalmának a hatályos eljárási törvénybe ugyanazon kifejezéssel”. iktatását. A próbálkozás kudarca és ennek okai szak- Pontosan emiatt nem bizonyos, hogy szerencsés a mai körökben jól ismertek. Maga az új Be. is bizonyítja, „véglegessé válás” (amely tartalmilag az alaki jogerő- hogy a kodifikátorok osztották a törvényi fogalom bí- nek feleltethető meg) mint önálló kategória bevezetése, rálóinak a véleményét: az új törvényből kimaradt. 17 tekintve, hogy a jogerő hatásai között elsőként említi a Az ügydöntő határozatok esetében a törvény a törvény a véglegességet. A 460. § (1) bekezdése szerinti 457. §­ban szabályozza a részjogerő intézményét: a hatá- véglegesség tartalmának viszont a megtámadhatatlan- lyos Be. 346. § (4) bekezdésével egyezően kimondja, hogy ságot és megváltoztathatatlanságot jelöli meg. Ez ép- a fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedé- penhogy nem az Elek Balázs által elismerőleg említett sét abban a részében függeszti fel, amelyet a fellebbezés „fogalmi tisztánlátásról” és „letisztult jogi gondolko- dásról” tanúskodik. Az új Be. a hatályos törvény egy, a gyakorlat által 16 Az Indokolás által a 9/1992. (I. 30.) AB határozatból kiragadott az többször számon kért, eltérő bírói gyakorlatot eredmé- alaki és anyagi jogerő pontos meghatározottságának alkotmányos köve- 20 nyező hiányosságát pótolja a jogerősítési záradék telményéről szóló mondat a kontextusába visszahelyezve más értelmet nyer. A szöveg a határozatban ugyanis így folytatódik: „Az Alkotmány- (459. §) mellett a véglegesítési záradék (462. §) beveze- nak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott tése annak érdekében, hogy a jogerő ténye, ideje és ter- jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jedelme mellett immáron a nem ügydöntő végzések jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához véglegessé válása beálltának ténye és ideje is egyértel- alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható műen megállapítható legyen. meg egy bírósági határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé vált határozat megtámadására milyen feltételek alap- ján van lehetőség, s hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jog- erős határozat már semmiféle jogorvoslattal nem támadható. A jogbiz- tonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés sze- mélyi és tárgyi keretei között – irányadóvá váljék mind az eljárásban 18 Az Alaptörvényben biztosított jogorvoslati jog szempontjából ked- résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. vezőbb lenne a fordított megközelítés, vagyis, ha a véglegességhez Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a fűződne a végrehajtandóság, ami alól a törvény engedhetne kevés kivé- határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.” Mindebből – állás- telt. A fellebbezés ellenére végrehajtott határozat a jogorvoslat haté- pontom szerint – nem az következik, hogy az Alkotmánybíróság a jogerő konysága iránti bizalmat nem fokozza. definíciójának törvénybe foglalását írta volna elő alkotmányos követel- 19 Elek Balázs: A jogerő újraszabályozása a készülő büntetőeljárási tör- ményként, hanem azt, hogy a jogerő tartalma a jogszabályi rendelkezé- vényben. Fundamentum, 2016/2–4. 77–78. sekből egyértelműen megállapítható legyen. 20 Erről lásd bővebben Kardos Sándor – Háger Tamás: A bírói határozat Erről a kérdésről lásd bővebben: Koósné Mohácsi Barbara: A vád 17 végrehajthatósága, a határozat jogerősítő záradékkal való ellátása. Debre- „törvényessége” az új büntetőeljárási törvény tervezetében. Fundamen- ceni Jogi Műhely, 2011/2.; Ficsór Gabriella: A záradékkal kapcsolatos kü- tum, 2016/2–4. 84–93. lönvéleményem. Kézirat, Debrecen, 2012.; Elek (2012): i. m. 230–236. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 2017 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2017_4 belív.indd 37 2018.01.29. 9:45:11

4. „JOGERŐVESZTETT” BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK végzéssé fokozta le az eljárásmegszüntető végzést, ha annak alapjául a következő okok szolgáltak: Ezen a ponton érdemes egy rövid kitérőt tenni, és át- „a) a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a Btk. 3. § (3) nézni, hogyan csoportosítja a bírósági döntéseket az új bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik, törvény (449–451. §). Három kategóriába sorolja őket. b) a magánindítvány hiányzik és az a 381. § (4) bekez- A bíróság döntései lehetnek: a) ügydöntő határozatok; dése alapján már nem pótolható, b) nem ügydöntő végzések; és c) határozati formát nem c) a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy igénylő bírósági intézkedések. d) a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 422. § Ügydöntő határozat az ítélet (ami lehet bűnösséget (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a megállapító vagy felmentő) és az ügydöntő végzés (ami vád érdemi elbírálásra alkalmatlan.” az eljárást megszüntető ügydöntő végzést vagy a bünte- E szabályozási mód következtében a nem ügydöntő tővégzést takarja). végzéssel történő eljárásmegszüntetés – minthogy a Nem ügydöntő végzés az új törvény szerint kétféle le- nem ügydöntő végzés nem jogerős, csupán végleges – het. Nem pervezető, de nem is ügydöntő végzések (példá- nem váltja ki a res iudicata és ne bis in idem hatást. Nem ul a bíró kizárása, védő kirendelése, zárt tárgyalás elren- érvényesül tehát a 4. § (3) bekezdése, miszerint „[b]ünte- delése tárgyában hozott végzések), melyeknek az 579. § tőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljá- (2) bekezdése alapján két típusa létezik: vannak olya- rást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már nok, amelyek fellebbezéssel támadhatók (ez a főszabály), jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati el- s vannak, amelyeknél a törvény a fellebbezés lehetőségét járások és egyes különleges eljárások esetét”. Mivel nincs kizárja (ez a kivétel). A pervezető végzéseknek a 449. § (4) szó jogerős elbírálásról, nincs eljárási akadály, amelyet bekezdése szerinti meghatározása: „az ügy bíróságra ér- legfeljebb rendkívüli jogorvoslat útján lehetne áttörni. kezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási Az újabb büntetőeljárás szabadon megindítható. cselekmény előkészítésére irányuló vagy elvégzése ér- A problémát az eljárásmegszüntetési okok közötti kö- dekében hozott nem ügydöntő végzés” (például az ügy vetkezetes differenciálás hiányában látom. Érthetetlen, tárgyalásra utalása; tárgyalás kitűzése, elhalasztása, el- miért gondolja a jogalkotó, hogy az ügyészi vádelejtés, napolása; tárgyalásra idézés, értesítés; ügyek egyesíté- vagy az opportunitás alkalmazása „érdemi” döntést je- se, elkülönítése; vádtól eltérő minősítés megállapítása; lent a vádról, ami jogerőre érdemessé teszi a határoza- bizonyítási indítvány tárgyában történő döntés). Ezek tot, ezzel szemben, ha a megszüntetés oka az, hogy a vád ellen az 580. § (1) bekezdés d) pont szerint nincs helye az ügyész oldalán felmerülő hiba folytán a minimális fellebbezésnek, csak az ügydöntő határozat elleni felleb- törvényességi kritériumoknak sem felel meg, miért biz- bezésben sérelmezhetők [580. § (3) bekezdés]. tosít – az anyagi jogerő hiánya folytán – újbóli eljárásin- A határozati formát nem igénylő bírósági intézkedé- dítási lehetőséget. Ezzel a lépéssel továbbra is fenntartja sekkel szemben nincs helye fellebbezésnek [580. § (1) azon aggályokat, melyeket a 33/2013. (XI. 22.) AB hatá- bekezdés e) pont], de az ügydöntő határozat elleni fel- rozatban Lévay Miklós is megfogalmazott a különvéle- lebbezésben sérelmezhetők [580. § (3) bekezdés]. ményében: önmagában attól, hogy a törvény kimondja, a A jogerő kérdéséhez kapcsolódva egy változásra ér- vád törvényességi elemeinek a hiánya nem eredményez demes kitérni. A jogalkotó az eljárást megszüntető vég- jogerős eljárásmegszüntetést, a tisztességes eljárás elve, zéseket két csoportra osztotta. Ügydöntő, ennélfogva a funkciómegosztás és a bírói pártatlanság továbbra is 21 (anyagi) jogerőre képesek az eljárásmegszüntető vég- veszélyben van. Még szerencse, hogy legalább – némi- zések a következő, az 567. § (1) bekezdésében foglalt leg következetlenül ugyan – a 845. § (2) bekezdés c) esetekben: pontja értelmében a kártalanítás továbbra is biztosított „a) halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben megha- az ilyen megszüntetés esetére is. tározott egyéb okból a vádlott büntethetősége meg- szűnt, 5. ÖSSZEGZÉS b) a cselekményt jogerősen elbírálták, c) az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy A jogerő a büntetőeljárás olyan alapintézménye, amely- pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magán- nek számos leágazása és kapcsolódó területe van. Ahhoz, vádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel, hogy egy kódex jogerőfelfogásáról teljes képet kapjunk, d) a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tag- úgyszólván valamennyi szabályát vizsgálat alá kell venni, államaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló mert mindegyikben lehetnek olyan elemek, amelyek ár- törvényben meghatározott konzultációs eljárás ered- nyalhatják az összképet. Dolgozatomban természetsze- ménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága rűleg nem állt módomban az új eljárási törvény minden folytatja le, szakaszát áttekinteni. Figyelmemet azokra a változó sza- e) az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság bályokra irányítottam, amelyek a büntetőeljárásban elé- alá, vagy rendő igazság természetének a megváltozásán keresztül f) olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, a jogerő szerepváltozását vetítik előre. Ezenkívül arra kí- amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú vántam rávilágítani, hogy a jogerő törvényi meghatáro- bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempont- zásának és fogalmának a tudatos átalakítása miképpen jából nincs jelentősége.” okozta annak „színeváltozását”. Az 567. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a jogal- kotó (nem tudni, milyen alapon) kiemelte, és (anyagi) jogerőre képes ügydöntő határozatból nem ügydöntő 21 Erről lásd bővebben Király E. (2014): i. m. / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2017 4 EJSz2017_4 belív.indd 38 2018.01.29. 9:45:11

A büntetőeljárási törvény mAgyArázAtA Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény magyarázata a kodifikációs bizottság korábbi tagjaitól Szerzők: bánáti jános, belovics ervin, erdei árpád, Farkas ákos, Kónya istván SzerkeSztők: belovics ervin, erdei árpád A büntető anyagi jog és a büntetés-végrehajtási jog megújítását követően az azokat összekötő láncszem, a büntetőeljárási jog új alapokra helyezése is szükségessé vált. Az eljárások időszerű befejezése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékony ára: 15 000 Ft működése iránti társadalmi igény mellett az újrakodifikálást az is indokolta, hogy az elfogadása óta több mint száz módosításon átesett jelenlegi Be. időközben jelentős megjelenés: mértékben inkoherenssé vált. 2018 első negyedéve A 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény magyarázatára vállalkoztak a kodifikáció indulásakor meghatározó szerepet betöltő kodifikációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke; Belovics ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; erdei Árpád professor emeritus; Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint kónya István büntetőbíró, a kúria elnökhelyettese. Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jogintézménye vonatkozásában lényeges, több esetben koncepcionális újdonságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabá- lyozásról a tárgyalótermekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrend tagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarázatok tudományos megalapozottságára is. A KözigAzgAtási eljárás szAbályAi i–ii. Kommentár a gyakorlat számára Negyedik kiadás SzerkeSztő: Petrik Ferenc Lektorok: Dán judit, naszladi georgina, Orbán szabolcs Szerzők: Hajas barnabás, Horváth e. Írisz, Huszárné Oláh éva, Kalas tibor, Kárpáti magdolna, Kurucz Krisztina, lapsánszky András, marosi ildikó, márton gizella, mudráné láng erzsébet, Petrik Ferenc, ára: 16 000 Ft rothermel erika, sugár tamás, tóth Kincső Az országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg (az Alkotmánybíróság a törvényjavaslat eredeti verzióját januárban alaptörvény-ellenesnek minősítette, így az országgyűlés a második körben már a korrigált változatot fogadta el). A két törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. kiadónk 2017. szeptember 21-én jelentette meg a kommentár új, negyedik kiadását (mely egyébként tartalmazza a 2017. május 16-án elfogadott, az álta- lános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépé- sével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény rendelkezéseinek magyarázatát is). A nagy érdeklődésre tekintettel most jelentős kedvezménnyel, 16 000 Ft-os áron fizethető elő a kommentár új kiadása. A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a kúria közigazgatási-Mun- kaügyi kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). A kommentár szerkesztője ezúttal is Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu

A polgári perrendtArtás és A kApcsolódó jogszAbályok kommentárjA i–ii. Szerzők: bacher gusztáv, baranyi bertold, bodoki gábor, böszörményiné kovács katalin, burai-kovács jános, döme Attila, ébner Vilmos, éless tamás, Faludi gábor, Farkas Attila, goldea zsuzsanna, Aleku mónika, Harsági Viktória, juhász csaba, juhász lászló, juhász linda, kapa mátyás, káposznyák Aliz, király miklós, köblös Adél, kövesné kósa zsuzsanna, kőrös András, lázár-kocsis edina, légrádi istván, máté Viktor, mikó ádám, okányi zsolt, orosz árpád, osztovits András, paksi gábor, parlagi mátyás, prokopovitsch lászló, rák Viktor, reviczky renáta, ribai csilla, szécsényi-nagy kristóf, szőcs tibor, tálné molnár erika, timár kinga, tóth ádám, Varga istván, Virág csaba, Völcsey balázs SzerkeSztő: Varga istván ára: 15 000 Ft lektor: németh jános Az i. kötet megjelenése: 2018. február könyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény A ii. kötet megjelenése: előkészítését az első pillanattól meghatározóan befolyásoló kodifikációs téma- és 2018. első negyedév vége munkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kétkötetes kommentárban minden témakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (elte ÁJk Polgári eljárásjogi tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi kodifikációs Főbizottság tudományos titkára irányítja. A kötet lektora Németh János professzor eme- ritus, a Főbizottság elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igényeknek megfelelő kommentár szülessen. A kommentár a Pp-n kívül szabályozott perek, valamint a választottbírósági eljárás, mint a polgári per elsődleges alternatívájának, magyarázatát is tartalmazza. Az olvasó továbbá a polgári perben alkalma- zandó nemzetközi jogi és európai uniós jogszabályok, a jogsegély-szerződések, a joghatósági- és jogsegély-rendeletek, valamint a sui generis európai uniós eljárások lényegre törő, rendszerbe foglalt magyarázatát is megtalálja a kötetben. Az új pp. irAtmintAtárA beadványtervezetek az új pp. minden eljárási cselekményéhez, összesen 388 iratminta Szerzők: belcsák róbert Ferenc, gelencsér dániel, kőrös András, lászló András dániel, orosz árpád, parlagi mátyás, reviczky renáta, turbucz zoltán SzerkeSztő: Varga istván A SzerkeSztő muNkAtÁrSA: gelencsér dániel megjelent! Az új Pp. a professzionális pervitel megteremtése érdekében nagyban épít a polgári per szereplőinek aktív, szakszerű közreműködésére, a jogi képviselőkkel szemben a jelenle- ginél magasabb követelményeket állít fel. Az új törvény az eddiginél jóval bonyolultabb ára: 15 000 Ft szabályozást vezet be, továbbá számos olyan – első ránézésre nehezen észlelhető – rész- letszabályt tartalmaz, amely megnehezíti a befogadható beadványok elkészítését. Az alap- jaiban megváltozó jogi környezet a jogi képviselőket vélhetően komoly kihívások elé fogja állítani, melyek leküzdésé- ben segítséget nyújthat ez a bírói, ügyvédi, közjegyzői és a tudományos szféra kiemelkedő képviselői által készített iratmintatár. A kötetet Varga István tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Polgári Perjogi kodifikációs Főbizottság tudományos titkára szerkesztette. A kézikönyv a megszokott iratmintatárakhoz képest részletesebben, a peres eljárás teljes folyamatát végigkövetve jeleníti meg az egyes iratmintákat. A szerzők figyelemmel voltak az új részletszabályokra is: minden minta a teljesség igényével tartalmazza az új Pp.-vel egy időben hatályba lépő, releváns változásokat, így például az új illeték-, illetve költségmentes- ségi szabályokra történő hivatkozásokat. A határon átnyúló ügyek számának dinamikus növekedésére figyelemmel az összeállítás tartalmaz európai uniós, illetve nemzetközi jogi aktusok alapján készült mintákat is. A legjellemzőbb iratok- nál – például a keresetlevélnél, fellebbezésnél – a kiadvány több alternatívát is kínál, emellett minden beadványhoz az új szabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő gyorstáblázat is tartozik. A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja és –5% Az új pp. iratmintatára együttes ára: 25 000 Ft WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu