MICZÁN Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltételeiről II.

vetelés határozott összegének vagy mennyiségének tálybalépésével a beszámítás önálló eljárásjogi jogin- megjelölését.) tézmény lett, és a korábban kialakult elvek átgondolás- Álláspontom szerint egy eshetőlegesen előterjesztett ra szorulnak. beszámítás nem felelhet meg a Pp. 170. § (2) bekezdés A beszámítás előterjesztése a Pp. 242. § (1) bekezdé- a) pontjában írtaknak, hiszen eshetőlegesen nem lehet- sére figyelemmel nem minősül önálló eljárás indításá- séges az ellenfél követelésének elismerése. nak, így a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése nem illetékköteles. A beszámításról – annak kérelem jellege miatt [Pp. 342. § (1) bekezdés] is – minden eset- 5. ÖSSZEGZÉS ben az ítélet rendelkező részében kell határoznia a bí- róságnak. A beszámítás anyagi jogi, valamint eljárásjo- A bevezetőben feltett kérdésekre adott válaszok gi sajátosságaira tekintettel a feltételes beszámítás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Pp. ha- nem értelmezhető. A POLGÁRI PERBELI SZÜKSÉGHELYZETEK ESETEIRŐL, FELTÉTELEIRŐL II. 1 MICZÁN PÉTER doktorjelölt (ELTE-ÁJK) BEVEZETÉS 1 1. AZ ÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN LÉVŐ FÉL AZON ESETEKBEN VALÓ VÉDELEMRE Jelen tanulmány „A polgári perbeli szükséghelyzetek ÉRDEMTELENNEK TEKINTÉSÉNEK KRITIKÁJA, 2 eseteiről, feltételeiről I.” c. tanulmányom folytatása. AMIKOR KORÁBBAN RENDELKEZETT E tanulmányban a polgári perbeli szükséghelyzetek A SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓVAL, DE ATTÓL eseteivel, feltételeivel kapcsolatos további kérdéseket ÖNHIBÁJÁBÓL ELESETT elemzem, így különösen (i) az állítási szükséghelyzet- ben lévő fél azon esetekben való védelemre érdemte- A Pp. hatályos szövege az állítási szükséghelyzet lennek tekintését, amikor korábban rendelkezett a fennállási feltételei között nevesíti azon elvárást [184. § szükséges információval, de attól önhibájából elesett, (1) bek. b) pont], hogy a fél igazolja, hogy az információ (ii) a szükséghelyzetekre vonatkozó szabályozásbeli nemcsak megszerzése, hanem megtartása érdekében gondossági elvárás szintjét, (iii) a tényállítás bizonyítá- szükséges intézkedéseket is megtette. Ha ezt nem teszi, sa fél számára való lehetetlenségének megállapítható- vagy akár kizárólag ezt ellenvalószínűsíti az ellenér- ságát, (iv) az állított tények fenn nem állásának a bizo- dekű fél, a szükséghelyzet fennállása nem állapítható nyítását. Vizsgálom továbbá (v) az állítási, bizonyítási meg. Ilyen elvárás (megtartási kötelezettség) – nem kötelezettség teljesítésének meghiúsítását, (vi) egyes, a nyilvánvaló okból – a bizonyítási szükséghelyzet köré- valószínűsítéssel és igazolással kapcsolatos bizonyí- ben nem kerül nevesítésre. táselméleti kérdéseket, (vii) a jogsértő bizonyítási eszkö- Az állítási szükséghelyzet körében tehát az erre hi- zökkel kapcsolatos szükséghelyzeti sajátosságokat, vatkozó félnek azt is igazolnia kell, hogy az adott infor- (viii) egyéb különös méltánylást érdemlő ok, mint kiegé- máció megtartása érdekében szükséges intézkedéseket szítő szükséghelyzeti eset megnyithatóságát, (ix) a bí- megtette. Ezen elvárással kapcsolatban az új Pp. Szak- 4 3 rósági adat- és iratátadásra kötelezés általános és sajá- értői Javaslata, az új Pp. miniszteri indokolása, vagy az 5 tos eseteit, és végül (x) a jelentősebb idő elmúlását köve- új Pp. Magyarázata aggályt nem említ, vagy arra vo- tő perindítás esetén az ellenérdekű fél helyzetét. natkozóan részletesebb magyarázatot nem ajánl fel. 3 Ld.: Döme Attila – Dzsula Mariann – Gáspárné Barabány Judit – Kovács János – Légrádi István – Papp Zsuzsanna – Parlagi Mátyás – Po- meisl András – Tóth Endre – Vogyicska Petra – Varga István – Zaicsek Károly: IX. fejezet In: Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Ja- 1 A tanulmány lezárásának napja: 2018. február 14. vaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára Budapest, HVG-ORAC Itt is szeretném megköszönni Dr. Döme Attila kúriai bíró úrnak, hogy Lap- és Könyvkiadó 2016. (a továbbiakban: Szakértői Javaslat) 370–371. a perbeli szükséghelyzetek jobb megértéséhez értékes szóbeli és írásbe- 4 Ld.: T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról li segítséget nyújtott. (http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf; utolsó letöltés Ld.: Miczán Péter: A polgári perbeli szükséghelyzetek eseteiről, feltéte- 2 napja: 2018. január 17, a továbbiakban: Miniszteri Indokolás), 243–244. leiről I. In: Eljárásjogi Szemle 2018/1. megjelenés alatt. 5 Ld.: Zsitva Ágnes: XII. fejezet: Perfelvételi Szakasz In: Wopera Zsu- / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_2_ belív.indd 13 2018.09.20. 10:48:50

Az ezzel kapcsolatban felmerülő gondossági szintre 2. A SZÜKSÉGHELYZETEKRE VONATKOZÓ vonatkozó kérdések lent, önálló pontban kerülnek be- SZABÁLYOZÁSBELI GONDOSSÁGI ELVÁRÁS mutatásra. Itt elég azzal az esettel foglalkozni, amikor a SZINTJÉNEK BIZONYTALANSÁGA fél önhibájából kerül ki az információ birtokából végleg. Összehasonlításképpen hangsúlyozandó, hogy a Pp. A perbeli felelősségre továbbra sem tartalmaz a Pp. (165. §) szerint teljesen irreleváns, hogy a bíróságnak fel- általános gondossági mércét. A Pp. és a Ptk. tárgyi ha- róható-e az irat elvesztése, megsemmisülése, az ilyen tálya alapján pedig megállapítható, hogy utóbbi nem iratok pótlására az ügyben eljárt bíró, illetve az elnök in- mögöttes szabálya az előbbinek, így annak általános tézkedik. Ennek keretében szükség szerint elrendeli a gondossági mércéje sem alkalmazható a perjogi viszo- megfelelőnek tartott orvoslást. Ha az elveszett vagy nyokban, legfeljebb a jóhiszemű eljárás elvének közve- megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős títésével. Ezen értelmezés azonban nem tekinthető el- és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mel- fogadottnak. lőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles A hatályos szabályozás [Pp. 184. § (1) bek. b) pont] kiadmányát vagy másolatát kell beszerezni. E rendelke- szerint az állítási szükséghelyzetre hivatkozó félnek zéseket kell alkalmazni az eljárási cselekmény anyagá- igazolnia kell, hogy az információ megszerzése és meg- nak felvétel formájában történő őrzése esetén is. tartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette. Ebből kitűnik, hogy a jogalkotó kettős mércét alkal- A Szakértői Javaslat azt javasolta igazolni, hogy ezek 7 maz attól függően, hogy a bíróság vagy a felek veszítik érdekében megtett mindent, ami tőle elvárható. el az iratokat, náluk semmisül meg az információ. Előb- Kérdés, hogy vajon ez csak jogtechnikai átfogalma- biek vonatkozásában igen komoly perhátrányt alkal- zás vagy érdemi különbség. Meglátásom szerint a szük- maz, utóbbi esetén semmilyen hátrányos jogkövetkez- séges intézkedés objektív mérce, amennyiben független mény alkalmazását nem látja indokoltnak. az adott fél körülményeitől. Míg a tőle elvárhatóság a Erre is tekintettel, meglátásom szerint az adat meg- polgári anyagi jogtól idegen, büntetőjogias (Btk. 8. §), tartásának elmulasztása esetén a polgári perjognak szubjektív felelősségre emlékeztet. 8 nem szabadna ilyen aránytalanul súlyos jogkövetkez- Kérdés, hogy azon jogalkotói elvárás, hogy az új per- ményt alkalmaznia, mert e mulasztás önmagában nem jogi szabályozás koncepcionális, elvi szinten is álljon tekinthető olyan súlyúnak, hogy az egyéb feltételeket összhangban az új Ptk. társadalmi modelljével – „ami a illetően fennálló szükséghelyzet megállapítása iránti hatályos perjogi szabályozástól sok tekintetben eltérő kérelmet a bíróság elutasítsa, amely adott esetben a szemléletet kíván meg, mind a perstruktúra, mind felek pervesztést fogja eredményezni. E kizáró ok kimondá- és a bíróság közötti felelősség-megosztás terén” – nem sa mögött vélhetően az a jogalkotói megfontolás áll, értelmezhető-e akként, mint amely a Ptk. gondossági hogy mindenkitől elvárható, hogy jövőbeli igényeinek szintjének megfelelő elvárást támasztja a polgári jogvi- érvényesítéséhez szükséges adatokat őrizze meg, ami szony feleinek perbeli eljárása vonatkozásában is, ha a pedig számára rendelkezésre áll, annak átadásával ne Pp. eltérően nem rendelkezik. Az imént említett szub- zaklassa a másik felet. Ugyanakkor a másik fél számára jektív mérce ugyanis szélesebb kimentési lehetőséget az ily módon ellenfél önhibájából felé történő ismételt tenne lehetővé a fél számára, amely a gazdaságbeli bi- vagy első, de elkerülhető információ átadás költsége zalom jogalkotói erősítési szándékával ellentétesen – össztársadalmi szinten – jóval alacsonyabb, mintha hathatna. Jóllehet e kérdés megválaszolása nem lehet a ezen esetekben az anyagi igazsággal ellentétben per- tanulmány feladata, az megemlítendő, hogy Vékás az vesztességre kerül sor az adatokkal hanyagul eljáró fél anyagi jogi elvárható magatartás elvének és a felróha- 9 terhére. Továbbá az ilyen elkerülhető adatszolgáltatási tóságnak a magyarázata körében utal arra, hogy a Ptk. igények tömegessé válásával szemben megfelelő garan- által fenntartott az adott helyzetben általában elvárha- ciák is alkalmazhatóak, mint például a másik féllel tó magatartást (eljárást) megkövetelő alapelvi tétel ak- szembeni enyhébb hátrányt jelentő adatátadás – iga- kor érvényesül, ha a Ptk. szigorúbb mércét nem állít fel. zolt, vagy esetleg jogszabályban meghatározott, igazo- Úgy látta, hogy a bírói gyakorlat viszonylag szilárd ala- lást nem igénylő, észszerű mértékű – költségei megtérí- pokat alakított ki ezen elv alkalmazásához és bizonyí- tésére kötelezés lehetővé tétele. 6 totta, hogy az elvárhatósági mérce tipizált követelmé- nye rugalmas és árnyalt jogalkalmazást tesz lehetővé, jóllehet meglátása szerint alkalmanként feleslegesen zsanna (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hivatkoznak erre a bírósági ítéletek, amely azok leérté- magyarázata Budapest, Wolters Kluwer 2017. (a továbbiakban: a Pp. Ma- kelődésére vezet(het). Hangsúlyozza, hogy a kódex fo- gyarázata) 280–287. 6 A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekinteté- galomhasználata terén a Ptk. azt a változást vezette be, ben történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint hogy az „adott helyzetben általában elvárható” formu- a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló általános adatvé- lában megfogalmazott tipizált követelményszintet a fe- delmi rendelet e körben is mintaként szolgálhat. Ennek 12. cikk (5) be- lelősségi tényállásokban kifejezetten azonosítja a felró- kezdése szerint ugyanis egyes információkat és tájékoztatást és intézke- dést díjmentesen kell biztosítania az adatkezelőnek az érintett számára. Ha azonban az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés 7 Ld.: Szakértői Javaslat: 369–370., 374–375. meghozatalával járó adminisztratív költségekre észszerű összegű díjat 8 Ld.: Miniszter Indokolás: 234. számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézke- 9 Ld.: Vékás Lajos In: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár dést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bi- a Polgári Törvénykönyvhöz 2. kötet Wolters Kluwer Budapest 2014. 1. kö- zonyítása az adatkezelőt terheli. tet 51–52. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_2_ belív.indd 14 2018.09.20. 10:48:50

hatóság fogalmával. Fontos megállapítása, hogy a Ptk. sen túl – legfeljebb a tisztességes eljárás méltányosság több más olyan konkrét szabályt tartalmaz, amely nem felé hajló értelmezése alapján megfontolandó, hogy a felelősséget állapít meg, de amelynek tartalmát szintén perjogi felelősség általános mércéje körében az objekti- „az adott helyzetben általában elvárható” magatartás vitás kívánatos jelenlétét a magánjoghoz hasonlóan követelménye tölti ki tartalommal. Így kell felfogni pl. enyhítse az adott helyzetben való elvárhatóság, amely mindazokat a nyitott magánjogi normákat, amelyek „el- kellő mértékben engedné mérlegelni a fél egyedi körül- várható” vagy „megfelelő” magatartást (eljárást) írnak ményeit is. Ez tehát az intézkedések szükséges mérték- elő, és más (rendszerint szigorúbb) követelményt nem nek való megfelelőségének, az ellenbizonyítás elvárha- támasztanak. tóságának, és a bizonyítás meghiúsítás felróhatóságá- A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] szerint a fél bizonyítási nak értelmezése körében is megfontolandó. Ez irreális szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a tényál- elvárást nem támasztana a felekkel szemben, de a visz- lítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellen- szaélések előtt szélesebb teret nyitó individuális kimen- érdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állá- téseket is korlátozná. sának a bizonyítása. Erre tekintettel észszerűen vethe- tő fel a kérdés, hogy mikor állapítható meg a nevezett esetben az elvárhatóság beállta. Itt is az elvárhatósági 3. A TÉNYÁLLÍTÁS BIZONYÍTÁSÁNAK mérce, szint a bizonytalan, azzal, hogy az írott jog a (ÉS ÁLLÍTÁSÁNAK) LEHETETLENSÉGÉVEL konkrét személytől való elvárhatóságra utal. KAPCSOLATOS KÉRDŐJELEK Az ellenérdekű fél méltányos érdekeit nemcsak a visz- szaéléstől kell védeni, hanem a szükséghelyzet miatt A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] a bizonyítási szükség- pervesztességi kockázat méltánytalan reá telepítésétől helyzet önálló eseteként szabályozza azt, amikor a is. A szükséghelyzetek közül kizárólag a bizonyítás kö- tényállítás bizonyítása a fél számára nem lehetséges, de rében nevesíti a Pp. [265. § (2) bek. c) pont] szükség- az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn helyzeti esetként, amikor a bizonyítás sikerességét az nem állásának a bizonyítása, de erre mégsem kerül sor. ellenérdekű fél neki felróhatóan meghiúsította. A Szak- A fél számára fennálló lehetetlenség lehet szubjektív 10 értői Javaslat kifejezetten azt várta volna el a mente- és objektív jellegű is. Kérdés, hogy az anyagi jogi szer- süléshez, hogy az ellenérdekű fél igazolja, hogy azok fe- ződés teljesítés lehetetlenüléséhez mennyire hasonló- letti rendelkezési hatalmát az ellenőrzési körén kívül eső an fogható fel e perbeli cselekmény megtételi lehetet- okból vesztette el, vagy a bizonyítás sikerességének lenség. Így ez lehet-e továbbá jogszabályból, fizikai vagy meghiúsítása neki nem felróható. Azaz a Szakértői Ja- gazdasági akadályból fakadó, részleges vagy teljes, idő- vaslat szigorúbb gondossági mércét mondott volna ki az leges vagy végleges. A jogalkotó ennek határai megvo- ellenérdekű féllel szemben, nem egyszerűen az adott nását (is) a bírói gyakorlatra bízta. helyzetben általában, vagy tőle való elvárhatósággal, A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] általi külön kimondásá- hanem az anyagi jogban pl. a veszélyes üzemi felelősség nak szükségessége azért tűnik első ránézésre vitatha- vonatkozásában ismeretes hasonló, az ún. casus minor- tónak, mert az elsődleges szükséghelyzetet megalapo- ra is kiterjedő felelősséget eredményező emelt szintű zó élethelyzet –, hogy a fél bizonyítási indítványához 11 gondosságot várt volna el. Erről részletesebben a bi- nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű zonyítás meghiúsításra vonatkozó pontban esik szó. fél rendelkezik, és a fél igazolja, hogy az ezek megszer- Álláspontom szerint e körben megnehezíti a vizsgála- zéséhez szükséges intézkedéseket megtette – ezt lefed- tot, hogy a polgári eljárásjogi felelősség- és szankciótan ni látszik. Meglátásom szerint azonban nem zárható ki 12 egyes jogtudományi kísérletek ellenére legalábbis megnyugtatóan, hogy teljes lenne a peres gyakorlatban szabályozottságát illetően elmarad a magánjogétól, az átfedés a két eset között, ahogy logikailag két, eltérő amelynek talán egyik legfőbb indoka, hogy a gyakorlat részekkel is bíró halmazról beszélhetünk, ezért támo- ennek jogszabályi kibontakoztatását nem igényelte. gatható a külön esetként való nevesítés. Ez azért érde- Mindezért – a fenti kodifikációs teleológiai értelmezé- melt külön megjegyzést, mert az állítási szükséghely- zetben ilyen eset nevesítésére nem került sor. Miköz- 13 ben a Szakértői Javaslat indokolása szerint ezen eset 10 Ld.: Szakértői Javaslat: 377. is az állítási szükséghelyzet bizonyítási megfelelője, 11 Lábady utal rá, hogy a bíróság szerint fokozott veszéllyel jár az a te- amely sokszor nem is választható szét az a) pontbeli vékenység, amelynek a folytatása során fellépő, viszonylag csekély mér- esettől, azzal együttesen jelentkezik. E szerint továbbá tékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakít- ezen, második esetkör felölel olyan bizonyítási szituá- hat ki; továbbá fokozottan veszélyes a tevékenység akkor is, ha folytató- jának csekélyebb mértékű vétkessége súlyos kárveszéllyel fenyegető ciókat is, amikor nemcsak a bizonyítandó tény, hanem a helyzetet teremt, valamint, ha egyszerre nagyobb számú személy életét, pótolhatatlan bizonyítási eszköz is ismert a bizonyító testi épségét, egészségét vagy vagyonát fenyegető kárveszélyt idéz elő fél előtt, csak az éppen az ellenérdekelt fél rendelkezési (BDT 2012.2661.). Erről részletesebben ld.: Lábady Tamás In: Vékás – hatalma alatt áll, utóbbi pedig tagadja ezt. Gárdos (szerk.): i. m. 2. kötet 2268–2273. E körben még érdekesség, hogy a Szakértői Javaslat a bizonyítási szükséghelyzet körében az elle- Erre tekintettel vethető fel a kérdés, hogy nem vol- nőrzési kör fogalmának értelmezésekor az Ptk. anyagi jogi szabályaihoz na-e észszerű, szükséges az állítási szükséghelyzet te- nyúl vissza. Ld.: Szakértői Javaslat: 377. Ld. pl.: Novák István munkáit, különösen A polgári eljárásjogi fele- kintetében is hasonló többletgaranciát kimondani. 12 lősség jogi természete In: Jogtudományi Közlöny, 1982. 8. 601-608., Papp Zsuzsanna: Gondolatok a polgári eljárásjogi felelősségről ELTE-ÁJK Buda- pest 1989, Újlaki László: A fél polgári eljárásjogi felelősségének elméleti vázlata és megjelenési formái ELTE-ÁJK Budapest, 1990. 13 Ld.: Szakértői Javaslat: 376. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_2_ belív.indd 15 2018.09.20. 10:48:50

Meglátásom szerint e kérdésre is a válasz igenlő, itt is rendelkezett és észszerűen nem is rendelkezhetett az szükséges lett volna a két szükséghelyzet feltételeinek adott tényállítást cáfoló tényekkel, vagy már nem ren- azonos meghatározása. Az állítási szükséghelyzetben delkezik azokkal, mert azoktól fel nem róható módon lévő fél vonatkozásában is előfordulhat az e pontban elesett. vizsgált élethelyzet, amely körében a fél szintén véde- Emellett az állítandó tények fenn nem állásának lemben lett volna részesítendő. ellen érdekű féltől elvárható állításának sajátos értéke- lése az állítási szükséghelyzet körében hasonlóan szük- séges, ezért hiányolható kimondásának elmaradása, 4. AZ ÁLLÍTOTT TÉNYEK FENN NEM ÁLLÁSÁNAK pótlása de lege ferenda megfontolandó. Az állítási szük- A BIZONYÍTÁSA séghelyzet jogkövetkezménye ezen esetben való kétsé- ges alkalmazhatósága meglátásom szerint annak – kü- A Pp. [265. § (2) bek. b) pont] alapján a bizonyítási lön tanulmányban részletezett – finomhangolását teszi szükséghelyzet azon eleme is önálló vizsgálatot igé- szükségessé, nem pedig a perjogi védelem elvonását nyel, amely szerint az ellenérdekű féltől elvárható len- ezen szükséghelyzeti esetkörben, e jogkövetkezmény ne az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása. kizárólagos fenntartása mellett. A jogalkotó vélhetően azért telepít feltételesen negatív bizonyítási terhet az ellenérdekű félre e körben, ahe- lyett, hogy közvetlenül megfordítaná a bizonyítási ter- 5. AZ ÁLLÍTÁSI, ILLETVE BIZONYÍTÁSI het, hogy a Pp. 4. § (2)–(4) bekezdésében biztosított ön- KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK terhelési jog érvényesülését a lehető legteljesebben le- MEGHIÚSÍTÁSA hetővé tegye. Továbbá az sem hagyható figyelmen kí- vül, hogy ebbe az élethelyzetbe nyilván akkor kerülhet- 5.1. AZ 1911-ES PP. BIZONYÍTÁS MEGHIÚSÍTÁSÁRA nek a felek, ha az ellenérdekű fél az adott tényállítás bi- VONATKOZÓ SZABÁLYAI zonyítás nélküli megállapíthatóságát (Pp. 266. §) – va- lahogyan, tipikusan vitatással – megakadályozta. Az 1911-es Pp. (269. §-a) szerint is a bizonyítás azt a 14 Kengyel utal rá, hogy a bizonyítás tárgyát a per el- felet terhelte, akinek érdekében áll, hogy a bíróság az ál- döntése szempontjából jelentős, azaz releváns vagy bi- lított tényt valónak tekintse. Így azokat a tényeket, zonyítandó tények képezik. Kiemeli, hogy a bizonyítás amelyek a jog megalapítására szolgálnak, annak a fél- tárgyát alkotó tények nemcsak pozitív, hanem negatív nek kellett bizonyítania, aki a jogot érvényesíteni akar- tények is lehetnek, sőt valamely tény lehetetlensége is le- ta, ellenben azokat a tényeket, amelyek az érvényesített het a bizonyítás tárgya. jog létrejöttét kizárják, vagy a jogot megszüntetik, an- 15 A Szakértői Javaslat e pontot akként fogalmazta nak a félnek kellett bizonyítania, aki a jog érvényesítését meg, hogy az ellenérdekelt féltől elvárható lenne a ellenezte. tényállítás valós voltát kizáró tények fennállásának a Az 1911-es Pp. (327. §-a) szerint, ha az okirat felmuta- bizonyítása. tására kötelezett fél tagadta, hogy az okirat a birtoká- 18 Erre tekintettel kiemelt jelentőséggel bír, hogy min ban van, a bíróság eskü alatt hallgathatta ki (373. §) a alapulhat a negatív bizonyítás elvárhatósága. Arra le- tagadás valóságának, valamint az okirat hollétének és het logikusan következtetni, hogy ezek körébe az ellen- annak a körülménynek a kiderítése végett, hogy az ok- érdekű félnél keletkezett, illetve a később birtokába ke- iratot nem szándékosan semmisítette-e meg vagy tette rült adatok tartoznak, valamint azok, amelyek elvár- hasznavehetetlenné. 16 ható magatartással való eljárása mellett az ellenérdekű Ha a fél azt az okiratot, amely beismerése vagy a bizo- fél birtokába kerülhettek. Főleg utóbbi adatkörben vár- nyítás eredménye szerint birtokában volt, fel nem mutat- 17 ható a közvetett bizonyítékok szerepének megnöveke- ta, valamint ha az eskü alatti vallomást megtagadta, dése. Tehát az ezen b) pontos szükséghelyzetre hivat- vagy ha a vallomásából vagy egyébként kitűnt, hogy az kozó fél elsődlegesen azt köteles valószínűsíteni, hogy okiratot szándékosan megsemmisítette vagy hasznave- az ellenérdekű fél rendelkezett vagy elvárható maga- hetetlenné tette, a bíróság ennek a körülménynek a befo- tartás mellett rendelkezhetett az adott tényállítást cá- lyását a per eldöntésére, valamint azt, hogy a féltől vagy foló tényekkel. Ezzel szemben az ellenérdekű félnek pe- az ellenféltől felmutatott másolat vagy az okirat tartal- dig azt kell elsődlegesen valószínűsítenie, hogy nem mára előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, a bizo- 19 nyítékok okszerű mérlegelésével (270. § ) ítélte meg. Szükség esetében a bíróság a feleket az okirat tartal- 20 14 Ld.: Kengyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog Budapest, Osiris Ki- mára nézve eskü alatt kihallgathatta. (373. §) adó 2012. 280. 15 Ld.: Szakértői Javaslat: 374. 16 Például, amelyre vonatkozóan az ellenérdekű féllel szemben az adat (ismert) birtokosának közlési (tájékoztatási), okirat átadási, egyéb 18 Ennek modern perbeli helyét illetően különösen ld.: Kengyel: i. m. 299. tárgy birtokátruházási kötelezettsége áll fenn. 19 E szerint a bíróság a tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tár- 17 Kengyel utal rá, hogy a közvetlen bizonyítás esetében az észlelt bizo- gyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítéli meg. nyítékokról egyszeri következtetéssel lehet eljutni a bizonyítandó tény- Azok az okok, a melyek a bíróság meggyőződését előidézték, úgyszintén hez, míg a közvetett bizonyítás esetében kétszeri vagy többszöri logikai azok, a melyek miatt a bíróság a bizonyítást elégtelennek tartja vagy a fél műveletre van szükség. A közvetett bizonyítás egyik módja lehet kizáró ajánlotta bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadandók. Tör- következtetés is, amikor valamely bizonyított tény fennállása kizárja va- vényes bizonyítási szabályokhoz a bíróság meggyőződésének alkotásá- lamilyen más, a perben bizonyítandó tény fennállását.Ld.: Kengyel: i. m. ban csak az e törvényben kijelölt esetekben van kötve. 285. 20 E szerint az a fél, aki vagyont, ennek egyes alkotó részeit, adósságot / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_2_ belív.indd 16 2018.09.20. 10:48:50

Ezzel lényegileg egyezően az 1911-es Pp. (342. §-a) ki- kor a bíróság szabad bizonyítás mérlegelési jogkörében mondta, hogy a bíróság annak a körülménynek az ügy (freie Beweiswürdigung) a ZPO 286. §-a szerint bizonyí- eldöntésére való befolyását, hogy valamelyik fél a szemle tás-könnyítéseket (Beweiserleichterungen) biztosíthat, 23 tárgyát a szemle határnapján fel nem mutatja vagy a azok közé értve a bizonyítási teher megfordítását is. A szemlét másként meggátolja, a 270. § szerint ítélt meg. Ha polgári peres bírói gyakorlat aszerint sorolja be a bizo- a fél a szemle tárgyának birtokát tagadta, a bíróság eskü nyítás-könnyítéseket, hogy az ellenérdekű fél a felróha- alatt hallgathatta ki (373. §) a tagadás valódiságának, va- tóság fokának (Grad des Verschuldens) figyelembevétele lamint a tárgy hollétének és annak a körülménynek a ki- mellett a félnek a bizonyítási kötelezettség meghiúsítá- derítése végett, hogy a szemle tárgyát nem szándékosan sa milyen mértékben tudható be. Ez vezethet például az semmisítette-e meg vagy tette hasznavehetetlenné. állítási kötelezettség könnyítéséhez is, közvetett, vagy látszat bizonyíték (Anscheinbeweis) elfogadásához vagy 5.2. A NÉMET súlyosabb esetekben bizonyítási teher megfordításához BEWEISVEREITELUNGGRUNDSATZRÓL is. Ha a bizonyítás az egyik fél számára kötelezettség- RÖVIDEN szegés nélkül kizárólag érdekkörében fakadó okból, kö- rülményekből nehezedik el, egyedi esetekben akkor is A német polgári perjogban a bizonyítás meghiúsítás sértheti a BGB 242. §-a szerinti jóhiszeműség és tisztes- (Beweisvereitelung) akkor következik be, ha a fél egy el- ség elvét, ha a számára kedvező bizonyítási teherre hi- járásban felróhatóan (schuldhaft) megakadályozza, vatkozik. Így például, amikor egy számára rendelke- vagy elnehezíti a bizonyítás felvételét egy az eljárás zésre álló biztosítási szerződésről mikrofilmet készít szempontjából lényeges (prozesserheblich) körülmény- és utána megsemmisíti és ezzel az ellenérdekű fél szá- ről. Ez megtörténhet úgy is, hogy egy perben vizsgálan- mára annak bizonyítását lehetetlenné teszi, hogy az dó dolgot megsemmisít, átalakít, körülményt megszün- azon szereplő aláírás valódi. 24 tet, vagy úgy, hogy pl. nem nevezi meg a perben lénye- A német bírói gyakorlat szerint azonban nem állapít- ges körülménnyel tudomással bíró tanú adatait. A fel- ható meg a bizonyítás meghiúsítása akkor, ha valaki a róható magatartás (Verschulden) nem a bizonyítási esz- hozzájárulását a jogellenesen megszerzett bizonyítási köz megsemmisítésére vagy átalakítására, hanem a bi- eszköz felhasználásához megtagadja, és ezen bizonyítási zonyítási funkció, lehetőség meghiúsítására irányul. eszköz megszerzésére az információs önrendelkezéshez Ha a polgári perben a bizonyításra kötelezett (Bewei- fűződő alapjog sérelmével került sor. Erről van szó pél- spflichtige) valósítja meg a bizonyítás meghiúsítását, dául a titkos apaság megállapításához szükséges vizsgá- 25 ezt – a magyar joghoz hasonlóan – külön szükségtelen latok esetében. A magyar jog helyesen, ettől eltérően a értékelni, szankcionálni. A peranyagszolgáltatási elv jogsértő bizonyítási eszközök keretében is elismeri a (Beibringungsgrundsatz) szerint ugyanis minden félnek szükséghelyzet fennállását [Pp. 269. § (5) bek.]. 26 azon tényeket kell előadnia, és adott esetben bizonyíta- ni, amelynek bíróság általi elfogadása érdekében áll. 5.3. AZ ÚJ PP.-BEN A SZÜKSÉGHELYZETI Ennek hiányában e fél pervesztes lesz függetlenül attól, SZABÁLYOZÁS ÉRTÉKELÉSE AZ 1911-ES hogy tényállításra vagy annak bizonyítására való kép- ÉS A NÉMET SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN telenségét maga okozta vagy sem. Más a helyzet akkor, ha az ellenérdekű fél akadályozta Meglátásom szerint helyesen biztosít szélesebb védel- meg a bizonyítást. A ZPO bár érzékelte e problémát, azt met a magyar jog a németnél a tekintetben, hogy az in- egységesen nem kezelte, pusztán az okiratok megsemmi- formáció szolgáltatás megtagadása esetén akár a 265. § sítése körében (444. §). Ennek vonatkozásában kimond- (2) bek. c) vagy akár a b) pontja alapján lehetővé teszi a ta, hogy ha egy okiratot az egyik fél azzal a szándékkal, hogy annak használati lehetőségét az ellenérdekű féltől elvonja, megsemmisíti vagy felhasználásra alkalmat- Kommentar zur Zivilprozessordnung mit Gerichtsverfassungsgesetz und lanná teszi, úgy az ellenérdekű fél állításai az okirat ki- Nebengesetzen (online), 5. Kiadás 2016., (444. §); https://beck-online. 21 állításáról és tartalmáról bizonyítottnak tekintendőek. beck.de/NJW/2006/Heft 7 (Seite 401-464) / Rechtsprechung / Zivilgeri- chte / BGH: Fahrlässige Beweisvereitelung durch Käufer eines Geb- A német bírói gyakorlat azonban a ZPO egyes rendelke- zéseiből és a jóhiszeműség és tisztesség (Treu und Glau- rauchtwagens 23 Ld.: BGH NJW 2002, 825 (827); BGH NJW 2004., 222. – idézi: Thomas ben) elvéből levezette a bizonyítás meghiúsítás doktrí- Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (138., 287., 444. §); https:// náját. Eszerint a bizonyítás meghiúsítása áll be, ha egy beck-online.beck.de/ NJW / 2002 / Heft 11 (Seite 777–848) / Rechtsp- fél a vele szemben bizonyításra köteles fél számára felró- rechung / Zivilgerichte / BGH: Nachweis des Schadens bei nicht erfolgter Herausgabe von Unterlagen des Steuerberaters 22 hatóan megnehezíti vagy lehetetlenné teszi azt. Ilyen- 24 Ld.: BGH, Urteil vom 21. 6. 2000 – IV ZR 157/99, NJW-RR 2000., 1471. – idézi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (282. §); §); https://beck-online.beck.de/ NZV / 2001 / Heft 1 (Seite 1-56) / Haf- tungs- und Versicherungsrecht / BGH: Beweislast für die Fälschung der vagy bizonyító eszközt köteles felfedezni, erre az ellenfél kérelmére a Unterschrift auf Versicherungsantrag szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. 25 Ld.: BGH, Urteil vom 12. 1. 2005 – XII ZR 227/03, NJW 2005., 497. – idé- 21 Ld.: § 444 Folgen der Beseitigung einer Urkunde – Ist eine Urkunde zi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): i. m. (640 II. §); https:// von einer Partei in der Absicht, ihre Benutzung dem Gegner zu entziehen, beck-online.beck.de/ NJW / 2005 / Heft 8 (Seite 465–528) / Rechtsp- beseitigt oder zur Benutzung untauglich gemacht, so können die Be- rechung / Zivilgerichte / Bundesgerichthof / BGH: Verwertbarkeit einer hauptungen des Gegners über die Beschaffenheit und den Inhalt der Ur- heimlichen DNA-Analyse im Vaterschaftsanfechtungsverfahren kunde als bewiesen angesehen werden. 26 Erről részletesebben ld. pl.: Tobias Krautstrunk: Beweisvereitel- 22 Ld.: BGH, Urteil vom 23. 11. 2005 – VIII ZR 43/05, NJW 2006., 434 ung de amissione instrumentorum bis zur Verletzung prozessualer Mitwir- (436) – idézi: Thomas Rauscher – Wolfgang Krüger (szerk.): Münchener kungspflichten, Verlag Dr. Kovac Hamburg 2005. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_2_ belív.indd 17 2018.09.20. 10:48:51

szükséghelyzet megállapítását. E megállapítást persze pítását. Utóbbira az anyagi pervezetése körében akár árnyalhatja, ha a bírói gyakorlat arra a következtetésre sort is keríthet (Pp. 237. §), ha a tényállítás bíróságban jut, hogy az önterheléstől való tartózkodási jog gyakor- kétséget ébresztő jellegét annak – bírói közrehatást lása nem eredményezheti a c) pont megállapítását, de igénylő – hibájaként értékeljük. ekkor is megállhat a b) pontos eset, mert az védekezést Kérdés, hogy nem lett volna-e szerencsésebb a bíró- és nem önterhelést vár el. ságnak mérlegelést adni az általa valósként elfogadható- Kérdés, hogy a magyar perjogban hogyan értelmezhe- nak tartott tény megállapítására, hasonlóan a Pp. [279. § tő a bizonyítás sikerességének felróható meghiúsítása, (3) bek.] bizonytalan tartozás megállapítására bíróság- a jogalkotó a meghiúsítás alatt a bizonyítási kötelezett- nak adott felhatalmazásához. Meglátásom szerint e kér- ség teljesítésének lehetetlenné tételére utalt-e, amely le- désre a válasz igenlő. Így a bíróság számára átláthatóbb het szubjektív, objektív, fizikai, jogi, gazdasági akadály- helyzetet teremthetett volna egy olyan szabályozás, ból fakadó, részleges vagy teljes, időleges vagy végle- amely szerint, ha a szükséghelyzetben lévő fél által bizo- ges? Meglátásom szerint e körben is ezen distinkciók nyítandó tényre vonatkozó az állítás valósága tekinteté- megtétele, illetve elfogadása megfontolandó a joggya- ben a bíróságnak kételye merül fel, és a valós állítás a korlatban. A meghiúsítás mindenképp annak eredmé- rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható nye alapján minősítendő, az arra vezető magatartások, meg, a bíróság a per összes körülményeinek mérlegelésé- okiratok megsemmisítése, használhatatlanná tétele, vel belátása szerint – lényegében becsléssel – határozhatná tanú adatainak elhallgatása közömbösnek tekinthető- meg a valósként elfogadható tényt. E kiegészítés, ha a ek akkor, ha más módon azok rendelkezésre állíthatóak fenti értelmezés a bírói jogban nem kerül elfogadásra, je- a fél által és azok tekintetében az ellenérdekű felet lentősen emelhetné anyagi igazságosság jogintézmény megillette a főszabály szerint fennálló önterheléstől általi perbeli érvényesítésének esélyét. való tartózkodási joga. A meghiúsítás sajátos értékelése az állítási szükség- Kérdés továbbá, hogy hogyan értelmezendő e körben helyzet körében a bizonyítási szükséghelyzethez ha- a felróhatóság, hiszen a fentiek alapján az is elég mél- sonlóan szükségesnek nevezhető, ezért a fentiek tükré- tánytalannak tűnik, ha a felróhatóság alól ki tudja ben hiányolható szabályozásának elmaradása, pótlása ugyan menteni magát a fél annak bizonyításával, hogy de lege ferenda megfontolandó. az adat megőrzése az adott körülmények között tőle A Pp. [321. § (2) bek.] önállóan kezeli azon meghiúsítási nem volt elvárható [ezzel adott esetben akár a 265. § cselekményt – anélkül, hogy azt így nevezné –, amikor a (2) bek. egyik pontja sem lesz megállapítható], ezért a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredeti ténylegesen szükséghelyzetben lévő fél nem minősül- okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordo- hetne jogi értelemben szükséghelyzetben lévőnek. A 2. zó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánok- pontban említettek szükségtelen ismétlése nélkül meg- iratnak vagy közokiratnak minősül, és az ellen érdekű fél fontolandó, hogy a felróhatóság alóli mentesüléshez a az ellenbizonyítás során a birtokában lévő eredeti okira- bírói gyakorlat a veszélyes üzem anyagi jogi felelőssé- tot nem bocsátja rendelkezésre. Ennek a szankciója az, géhez hasonlóan a meghiúsulás elháríthatatlan ok álta- hogy a bíróság ezt az ellenérdekű fél terhére értékeli. li előidézését, és az ok az ellenérdekű fél érdekkörén Nem nyilvánvaló, de valószínű, hogy ez egyben azt is je- (tevékenységén, működésén) kívüli jellegét várja el. Ez lenti, hogy az ellenérdekű fél el is veszti a 321. § (1) be- 27 tételes jogi felhatalmazás nélkül nem tűnik valószínű- kezdésbeli kifogásolási jogát, azaz az okirat tartalma nek, mégis méltányosnak nevezhető e tekintetben is a csak akkor nem lesz valósnak elfogadható, ha a bíróság- német megoldás jogalkotó általi követése, amely ebben nak a tekintetben egyébként kételye merül fel (ami a bi- az esetben a felróhatóság hiányában, de érdekkörben zonyítási szükséghelyzet általános jogkövetkezménye). felmerülés kockázatát az ellenérdekű félre telepíti. Mindez összességében jelentős előrelépésnek tekinthe- Kérdés továbbá, hogy a lehetetlenülés eltérő esetkö- tő az 1911-es szabályokhoz képest. reire vonatkozóan nem lett volna-e szükség kifinomul- tabb jogkövetkezmény kimondására ahhoz képest, hogy a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a 6. A VALÓSZÍNŰSÍTÉSSEL ÉS AZ IGAZOLÁSSAL bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében KAPCSOLATOS BIZONYÍTÁSELMÉLETI kételye nem merül fel. Hiszen – ha semmilyen megfog- KÉRDÉSEK ható bizonyíték nem áll rendelkezésre – egy elkerülhe- tetlenül levegőbe lőtt(nek tűnő) ténymegállapítás te- 6.1. A BIZONYÍTÁS FOGALMA kintetében a bíróságnak nyilván felmerülhet kételye, 28 emiatt akár a szükséghelyzet ténybeli fennállása elle- Kengyel utal rá, hogy már a bizonyítás fogalma is a nére jogilag mégsem kerülhet az megállapításra, ha a hazai eljárásjog-tudomány legvitatottabb kérdései közé bíróság nem korrigálja a féllel együttműködve megálla- 28 A processzuális irányzat szerint a bizonyítás jogilag szabályozott tevé- 27 Ilyet mond ki a Pp. például 93. § (1) bekezdése c) pontjában, amely kenység, mindenekelőtt a fél eljárási cselekménye, amellyel a bíróságot ál- szerint a perköltségviselés általános szabályai (83–92. §) alkalmazása lításának valóságáról akarja meggyőzni. Ez alapján a bizonyítás fogalma során nem lehet figyelembe venni a perköltségnek azt a részét, amely a kiszélesedett a bizonyítás előkészítésére, foganatosítására s a bizonyíté- bírósági szervezet érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok kok mérlegelésére egyaránt. A bíróság, a felek és a per egyéb résztvevői következtében merült fel. Ilyen költségek okozása tekintetében a bíróság azon perbeli cselekményeinek az összessége, amelyek arra irányulnak, a Pp. szerint veszélyes üzemhez hasonlóan magas elvárhatósági mérce hogy a per eldöntéséhez szükséges tények fenn- vagy fenn nem állása te- szerint felel, jóllehet a szankció súlyát a 93. § (3) bekezdése alapján jog- kintetében a bíróság meggyőződést szerezzen. Erről, valamint a logikai és szabályban meghatározott módon az állam viseli. megismerési irányzatokról részletesebben ld.: Kengyel: i. m. 275–277. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_2_ belív.indd 18 2018.09.20. 10:48:51

tartozik. Meglátása szerint a polgári perbeli bizonyítás tással felérő eredményt ér el, hanem a konkrét történeti lényegét a processzuális bizonyításelmélet fejezi ki a tények előadása alól is mentesül, miközben végleges jogvé- legjobban, amely a felek bizonyítással kapcsolatos eljá- delmet kaphat. Ennek ellenére azért tartotta indokoltnak rási cselekményeinek ugyanolyan jelentőséget tulajdo- e kisebb fokú meggyőzés eszközének alkalmazását meg- nít, mint a bíróság tevékenységének. A processzuális követelni az érdekelt féltől, mert nem tartotta elvárható- felfogás helyességét igazolta a Pp. 1995. évi, majd 1999. nak bizonyító értékű eszközök megszerzését, ha a fél még évi módosítása is, amikor visszaszorult a hivatalbóli- a bizonyítandó tény megismerésére is képtelen. Így a ság, megszűnt az igazság kiderítésének a kötelezettsé- jog intézmény nem volna alkalmazható, továbbá a per fő- ge, és a „tiszta” tárgyalási elv jutott érvényre. E megál- tárgyára vonatkozó bizonyítás helyett a jogvita lényegé- lapítások igazak az új Pp. vonatkozásában is, amely hez nem is tartozó mozzanatokra irányuló körülményes ezek tekintetében lényeges változtatást nem hozott. bizonyításba hajszolná a feleket, ami a jogintézményt oly Azaz a bizonyítás, mint eljárási cselekmény továbbra is mértékben elnehezíthetné, hogy azáltal veszélybe kerül- a bíróság és a felek (esetlegesen a per egyéb résztvevő- ne az alkalmazhatósága. inek) tevékenysége. A felek feladata az, hogy a per kon- A fegyverek egyenlőségének, a felek perbeli esélyegyen- centrált lefolytatása érdekében a peranyagát jóhisze- lőségi elvárásának megfelelni látszik, hogy mind a szük- műen rendelkezésre bocsássák, amelynek megvalósu- séghelyzetre hivatkozó fél, mind az ellenérdekű fél szá- lásában a bíróság közrehat (Pp. 3–6. §§-ok). A bíróság mára azonos módon, elsősorban valószínűsítéssel van le- az általa megismert bizonyító tényekről (bizonyítékok- hetősége e körben eljárási jogainak érvényesítésére. ról) a bizonyítandó tényekre következtet, amely során meggyőződést kell szereznie utóbbi tények fennállásá- 6.3. AZ IGAZOLÁS MINT SAJÁTOS BIZONYÍTÁS ról vagy ennek hiányáról. 33 A Szakértői Javaslat szerint ahol a féltől alaposabb 6.2. VALÓSZÍNŰSÍTÉS ELHATÁROLÁSA – bizonyítást jelentő – meggyőzési mód várható el, mert A BIZONYÍTÁSTÓL a saját szükséges cselekményeinek elvégéséről kell meggyőznie a bíróságot, ott a Szakértői Javaslat, az 29 Kengyel megkülönbözteti a valószínűségen alapuló alapján pedig a Pp. is igazolási kötelezettséggel terhelte bizonyítástól az ún. valószínűsítést. Utóbbit nem tartja a felet. A Szakértői Javaslat az igazolást a bizonyítás bizonyításnak, csupán egy ahhoz hasonló tevékenység- – könnyű es gyors, mérlegelést nem igénylő, kétséget 34 nek, amely nem a bíró meggyőzésére, hanem egy tény hátra nem hagyó – sajátos módjának tartja. Ennek ki- vagy körülmény fennállásának (vagy fenn nem állásá- mondását azzal indokolta, hogy a szükséghelyzet eljá- nak) a hihetővé tételére irányul. Úgy látta, hogy mivel a rásjogi kedvezményével élni kívánó féltől elvárható, valószínűsítés nem eredményezhet bizonyosságot, ezért hogy az ennek megnyitásához szükséges saját maga- nem szolgálhat a per eldöntése szempontjából releváns tartását ilyen módon bizonyítsa. tények megállapítására. Meglátásom szerint e megálla- pítást a Pp. szükséghelyzeti szabályozása jelentősen 6.4. A VALÓSZÍNŰSÍTÉS ÉS AZ IGAZOLÁS árnyalja, amely döntően valószínűsítésen alapul és a RENDJE, TELJESÍTÉSE szükséghelyzetben lévő fél – emiatt nyilván az ellenér- 35 dekű fél – pernyertességi esélye szempontjából (is) A Szakértői Javaslat utal arra, hogy egymást logikai- alapvető jelentőségű. Jóllehet a szükséghelyzetek köré- lag kizáró tények nem lehetnek egyforma bizonyosságú- ben történő valószínűsítés alapján is bizonyos eljárási ak, mert akkor egyik sem tekinthető valószínűnek a má- jogok, illetve lehetőségek nyílnak meg, vagy a tényállás sikkal szemben. Ha pedig a tényre vonatkozó meggyőző- megállapítására kerül sor. dés mértéke nem haladja meg a kétségek mértékét, nem E körben is a valószínűsítésre azért kerülhet sor, lehet szó meggyőződésről, így az sem állapítható meg, mert azt a törvény kifejezetten előírja. A Miniszteri In- hogy a szükséghelyzetre hivatkozó fél valószínűsített 31 30 dokolás és az alapján a Pp. Magyarázata szerint az volna. A gyakorlatban ez akként jelentkezik, hogy a állítási szükséghelyzet fennállásnak megállapíthatósá- szükséghelyzetet állító fél a szükséghelyzet fennállását gához nem elég az arra való puszta hivatkozás, de nem megpróbálja valószínűsíteni, az ellenérdekelt fél pedig is várható el annak bizonyítása. A törvény részben va- önként, vagy bírói felhívásra ellen valószínűsít. lószínűsítésre, részben igazolásra kötelezi a felet a ré- A szükséghelyzetek vonatkozásában a valószínűsítés széről kívánt eljárási joghatás beállásához. és igazolás ahol ez észszerű a rendes bizonyítás során A Szakértői Javaslat a valószínűsítést az alacsonyabb alkalmazható perbeli cselekmények által valósul meg. Ez 32 fokú bírói bizonyosság kialakulásának eléréséhez szük- alapján kérdés például, hogy a bizonyítás szabályai e séges meggyőzési módnak tekinti. Hangsúlyozza, hogy körben milyen mértékben alkalmazhatóak. Pl. a bíró- ez esetben végkifejletében az eddig ismert perjogi való- ság a fél által előterjesztett valószínűsítésre irányuló színűsítésekhez képest jóval nagyobb jelentőségű kér- indítványhoz, a valószínűsítés körében hozott határo- désről van szó. A valószínűsítéssel a fél nem csak bizonyí- zatához kötve van-e [276. § (3) bek.], kell-e egyáltalán 29 Ld.: Kengyel: i. m. 283–284. 33 Ld.: Szakértői Javaslat: 372–373. 30 Ld.: Miniszteri Indokolás: 335. 34 Az egységes jogértelmezés érdekében ennek megjelenítése a nor- 31 Ld.: Zsitva: i. m. 285. maszövegben is megfontolandó. 32 Ld.: Szakértői Javaslat: 372. 35 Ld.: Szakértői Javaslat: 373. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_2_ belív.indd 19 2018.09.20. 10:48:51

határozatot hoznia e körben. A bíróság mellőzheti-e a 6.6. ÁTFORDULHAT-E A VALÓSZÍNŰSÍTÉSI valószínűsítés elrendelését, és ha igen milyen feltéte- ELJÁRÁSRÉSZ BIZONYÍTÁSSÁ? lekkel? 36 Kengyel utal rá, hogy a Pp. 1999. évi módosítása Fontos részkérdés, hogy a bíróság jogosult, illetve kö- után nyitva maradt a kérdés, hogy milyen szintet kell el- teles-e akár bizonyítást is lefolytatni, ha a szükséghely- érnie a bírói meggyőződésnek valamely tény valóságá- zetre hivatkozó fél bizonyítási indítványokat is előter- nak vagy valótlanságának a megállapításához. Kiemeli, jeszt a szükséghelyzet egyes tényállási elemei bekövet- hogy a bíróság meggyőződésének – a korábbi felfogás- keztének bizonyítása érdekében. Erre különösen az el- sal ellentétben – nem kell a bizonyosság fokáig terjednie lenérdekű fél rosszhiszemű ellenvalószínűsítése esetén még a bizonyítás körében sem, mivel a jogvita pártatlan kerülhet sor, de akkor is helye lehet(ne), ha a bíróság- eldöntéséhez nincs szükség arra, hogy a bíróság a té- nak minden szükséghelyzet fennállási feltétel megva- nyeket – az objektív igazság követelményének megfele- lósulása ellenére további kételye maradna annak tény- lően – úgy állapítsa meg, ahogy azok a valóságban meg- leges fennállását illetően a Pp. 184. § (2) és 265. § (3) történtek. Úgy látta, hogy a polgári jogviták természeté- bekezdéseivel összhangban. Meglátásom szerint a Pp. vel, valamint a polgári bíróság rendelkezésére álló esz- alkotójának egyértelmű akarata volt átfogóan orvosol- közökkel összhangban a tények valóságának vagy va- ni az állítási szükséghelyzetben lévő felek perbeli hely- lótlanságának a megállapításához a valószínűség maga- zetét, hogy ne veszítsék el olyan információ hiánya mi- sabb foka is elegendő. A bírósági gyakorlatra vár annak a att a pert, amellyel a másik fél rendelkezik. E célt nyil- kimunkálása, hogy a bizonyosság milyen fokát kell elérni vánvalóan sérthetné, ha az ellenérdekű fél viszonylag a bizonyítandó tények valóságának vagy valótlanságá- csekély erőfeszítés mellett meg tudná hiúsítani a jogal- nak a megállapításához. Az új Pp. ezen nem változta- kotói cél megvalósulását. Mindezért az alpontot indító tott, továbbra sem mondott ki a bizonyosság fokával kérdésre személyes álláspontom szerint a válasz igen- szembeni elvárást, az így továbbra is a bírói gyakorlat- lő, ha a felek valamelyike azt indítványozza az igazolás- ra vár. Ehhez képest kérdés, hogy milyen mértékű való- nál szélesebb körű bizonyítási cselekmények megtéte- színűség elérése esetén tekinthető teljesítettnek a felek lét, bizonyítási módok alkalmazását is lehetővé kell valószínűsítésre, illetve ellenvalószínűsítésre irányuló tenni, különösen a szükséghelyzetek jogkövetkezmé- 37 cselekménye, különösen a lenti alpontban bemuta- nyének az eljárás végkimenetelére gyakorolt lényeges tott, csökkentett mértékű valószínűsítés lehetőségére. joghatása miatt. 38 6.5. ÉSZSZERŰ MÉRTÉKŰ(RE CSÖKKENTETT) 6.7. A BÍRÓSÁG MÉRLEGELÉSI JOGÁNAK VALÓSZÍNŰSÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME VALÓSZÍNŰSÍTÉS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Fontos hangsúlyozni, hogy egyes tények fennállásá- ÉS A JOGKÖVETKEZMÉNY ALKALMAZÁSA nak hihetővé, valószínűvé tétele körében is értelendő a KÖRÉBEN valószínűség foka. Egyes esetekben ezt sem könnyű tel- 39 jesíteni. A valószínűsítési kötelezettség mértékének Gátos és Juhász a régi Pp. 212. §-ához fűzött – itt is teljesíthetőségét garantálja például az Szjt. 94/A. § (8) irányadó – magyarázata szerint ítéletet akkor hoz a bí- bekezdése, amely szerint, ha a szerzői jog megsértése róság, amikor a perbeli jogvita vagy annak egy része miatt indított perben az egyik fél tényállításait már el- érdemi elbírálásra alkalmas. Azt, hogy ez mikor követ- várható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyí- kezik be, a tárgyalás adataihoz és a bizonyítás-felvétel tó fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a) a birtoká- eredményéhez képest belátása szerint dönti el a bíró- ban lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatásá- ság a tényállás megállapítási szabadságának törvényi 40 ra, valamint a szemle lehetővé tételére; b) kereskedel- (Pp. 263. §) keretei között. A Miniszteri Indokolás és 41 mi mértékű [Szjt. 94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, az alapján a Pp. Magyarázata szerint a törvény e jog- pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a következmény alkalmazására az állított tény valóságát birtokában lévő ilyen iratok bemutatására. illető alapos kétely esetén nem kötelezi a bíróságot. Arra tekintettel, hogy a szükséghelyzetben lévő fél Az érdemi tárgyalás szabályai között a bizonyítás differentia specificája, hogy egyes szükséges informáci- eredményének mérlegelése körében a Pp. (279. §) ki- ók nem állnak rendelkezésére, az objektív valószínűsí- mondja, hogy a bíróság a perben jelentős tényeket a fe- tési kötelezettség az elvárható mértékűre történő bírói lek tényállításainak és perben tanúsított magatartásá- értelmezésbeli – ennek hiányában jogalkotói – enyhíté- nak, valamint a per tárgyalása során megismert bizo- se a jogintézmény célja elérésének garantálása érdeké- ben megfontolandó. 38 Meglátásom szerint ennek a Szakértői Javaslat fent idézett megállapí- tása azért nem mond ellent, mert annak a körében arra adtak magyaráza- tot a szerzők, hogy általában miért nem bizonyítási kötelezettség került 36 Ld.: Kengyel: i. m. 282. előírásra, amely meglátásom szerint sem indokolt. E lehetőség kivételes 37 Utal rá, hogy az európai országok többségében a bizonyítottság álta- alkalmazhatósága ettől, az említettek szerint eltérően kezelendő. lánosan elfogadott mércéje a valószínűség magas foka, amely egyfelől az 39 Ld.: Gátos György – Juhász László In: Kiss Daisy – Németh János objektív körülményeken, másfelől a bíró szubjektív értékelésén, illetve (szerk.): Nagykommentár a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. mérlegelésén alapszik. Ettől a szinttől – az európai országok gyakorlata törvényhez Wolters Kluwer Új Jogtár/Adatbázisok/KJK-Kommentárok, szerint – mindkét irányban lehetséges az eltérés. Ld.: Nagel, Heirich – modulok/Polgári Jog/, Frissítve: 2017. november 9. Bajons, Ena-Marlis: Beweis – Preuve – Evidence – Grundzüge des zivilpro- 40 Ld.: Miniszteri Indokolás: 335. zessualen Beweisrechts in Europa. Baden-Baden, 2003. 41 Ld. pl.: Zsitva: i. m. 285. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_2_ belív.indd 20 2018.09.20. 10:48:51

nyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, ges bizonyításra, de csak jogsértő bizonyítási eszköz egyenként és összességében történő értékelése alapján a útján, és ez a bizonyításban ellenérdekelt fél hozzájáru- meggyőződése szerint állapítja meg. A kérdés az, hogy e lásának hiányában nem használható fel. A bizonyítási rendelkezés mennyire alkalmazható a felek valószínű- eszköz ilyenkor szintén a bizonyításban ellenérdekelt sítése eredményének bírósági mérlegelésére. Meglátá- fél rendelkezési hatalma alatt áll. som szerint mivel a valószínűsítés eljárási cselekmé- A jogsértő bizonyítási eszközök vonatkozásában a 43 nyei a bizonyítás körében ismert bizonyítási indítvá- Miniszteri Indokolás és az alapján a Pp. Magyaráza- 44 nyok előterjesztésével, illetve bizonyítási eszközök ta utal rá, hogy a jogsértő bizonyítási eszközök fel- rendelkezésre bocsátásával valósulnak meg, ezek köré- használhatóságáról a szakirodalomban három elmé- 45 ben a bíróság a felek valószínűsítésének, ellenvaló- let alakult ki. Ezek közül pedig a joggyakorlat és a színűsítésének eredményét a Pp. 279. §-ának analóg al- szakirodalom a jogsértő bizonyítási eszköz felhasznál- kalmazásával állapíthatja meg. Egy igen fontos, követ- hatóságát illetően a viszonossági – vagy erősebb érdek – kező pontban bemutatott különbséggel. elv mellett tette le voksát. A Pp. a bírósági joggyakorlat- ban kialakított elveket rögzítette normaszinten az Al- 46 kotmánybíróság jogértelmezésével összhangban. En- 7. A KÉTSÉGET NEM ÉBRESZTŐ TÉNYÁLLÍTÁS, nek megfelelően a bizonyítási eszközök felhasználható- MINT A SZÜKSÉGHELYZET ságának egy abszolút és három relatív kizáró okát álla- JOGKÖVETKEZMÉNYÉNEK ALKALMAZÁSI pította meg. A relatívakat a viszonossági teszt alapján a FELTÉTELE bíróság kivételesen figyelembe veheti, ha azt a jogsére- lem sajátossága és mértéke, a jogsérelemmel érintett Az imént említett kivétel tehát az, hogy a jogalkotó jogi érdek, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére feljogosította a bíróságot arra, hogyha a peranyag alap- gyakorolt hatása, a rendelkezésre álló egyéb bizonyíté- ján az okszerű következtetés a szükséghelyzet fennál- kok súlya, és az eset összes körülményei alapján indo- lása is volna, mégis el tudjon tekinteni a szükséghely- koltnak látja [269. § (4) bek.]. Ehhez képest, ha a bizo- zettel érintett tényállítás, illetve bizonyítandó tény va- nyítási eszközt e teszt vagy abszolút tilalom alá eső jel- lósnak való elfogadásától, ha annak tekintetében kéte- lege alapján nem látná figyelembe vehetőnek, akkor is lye merül fel. Azaz a szükséghelyzet fennállása esetén valósnak fogadhatja el az azzal bizonyítandó tényt, ha a sem érhető el a jogkövetkezmény, ha fél nem tesz kétsé- perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizo- get nem ébresztő módon tényállítást. E bírói mérlegelé- nyítani nem képes, és a bizonyítandó tény tekintetében si jog külön biztosítása tehát arra vonatkozó garancia, alapos kételye nem merül fel. 47 hogy a szükséghelyzetben lévő fél ne állítson nyilván- A Miniszteri Indokolás és az alapján a Pp. Magyaráza- 48 valóan valótlan tényt, erre teremt ellenösztönzőt. Erre ta utal rá, hogy a fentiek a kialakult bírósági joggyakor- pedig azért volt szükség, mert külön a szükséghelyzet lattól a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkal- tényállása e körülményt a szükséghelyzet feltételei kö- mazhatóságában térnek el, de a bírósági joggyakorlat zött – logikailag helyesen – nem tette értékelhetővé. Így fogja megtölteni ezeket tartalommal remélhetőleg figye- a bíróság contra legem kényszerült volna a fél egyéb- lemmel az Alkotmánybíróság döntéseire és a külföldi bí- ként teljesített valószínűsítési és igazolási kötelezett- rói gyakorlatra. A Miniszteri Indokolás kifejezetten em- ségét nem (megfelelően) teljesítettnek tekinteni, ha líti, hogy a polgári perbeli felhasználhatóság nem ered- egyébként a szükséghelyzetben lévő fél tényállítását ményezi a bizonyítási eszköz előterjesztésének jogsze- nem tartotta volna valósnak. Ettől függetlenül e megol- rűvé válását, a polgári perbeli igazságszolgáltatás haté- dás módosítása a 6.5. alpontban említettek szerint kony működéséhez és e tekintetben az anyagi igazság megfontolandó. lehetőség szerinti minél teljesebb érvényre juttatásához fűződő érdek nem zárja ki, hogy az emiatti egyéb jogág által szabályozott felelősségét megállapítsák a bizonyí- 8. A JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ tási eszközt benyújtó peres félnek. HIÁNYÁBAN A PERBEN JELENTŐS TÉNY E kérdéskör a jelen tanulmányban különösebb problé- BIZONYÍTHATATLANSÁGÁRÓL mát nem vet fel. Azt vélhetően a bizonyítás meghiúsításá- 8.1. A JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS FELÉPÍTÉSE 43 Ld.: Miniszteri Indokolás: 367–368. 44 Ld.: Nagy: i. m. 379–380. A Miniszteri Indokolás szerint (uo.) az első elmélet szerint a szabad 45 A bizonyítási szükséghelyzet negyedik esetkörét je- bizonyítás elvéből az következik, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad, lentik a perben jelentős tény – egyes bizonyítási eszkö- így a jogsértő bizonyítékok felhasználhatók; a második elmélet szerint abszolút értelemben tilos a jogsértő bizonyítási eszközöket felhasználni a zök jogsértő jellege miatti – bizonyíthatatlansága alap- polgári perben. A legelterjedtebb – és nemzetközi szinten is elfogadott ján valónak való elfogadásuk jogalkotó általi megenge- – harmadik álláspont az ún. viszonossági elv, mely értelmében minden dése. Hangsúlyozandó, hogy ezzel a jogalkotó közvetett esetben mérlegelni kell, hogy melyik érdek a fontosabb: a fél bizonyítás- 42 felhasználásukat teszi lehetővé. A Szakértői Javaslat hoz fűződő méltányolható magánérdeke, vagy az ellenérdekű fél személyi- ségi jogainak védelme; e mérlegelés során figyelembe kell venni azt is, utal rá, hogy ezen esetekben a fél képes lenne a szüksé- hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen súlyú jogellenessé- get valósít meg. 46 Ld.: 3104/2014. (IV. 11.) AB végzés 19. pontját. 47 Ld.: Miniszteri Indokolás: 38. 42 Ld.: Szakértői Javaslat: 394. skk. 48 Ld.: Nagy: i. m. 382–383. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_2_ belív.indd 21 2018.09.20. 10:48:51

tól azért kellett megkülönböztetni, mert a jogsértő bizo- Az utolsó esetben azonban a jogsértést az adat bíró- nyítási eszköz e jellegével sérelmet szenvedő fél jogait az ság elé terjesztése valósítaná meg, amely miatt indo- eszköz felhasználása tovább sértette volna, amely miatt kolt lehet a szükséghelyzetben lévő féllel szembeni fél nem lett volna nyilvánvalóan felróható számára, ha a fel- feljogosítása az átadás megtagadására. E körülmény te- használáshoz való hozzájárulását nem adja meg, amely hát jelenleg nem értékelhető, mert a tételes jog nem te- pedig a meghiúsítás fogalmi eleme. Így a Pp. [269. § (5) szi lehetővé kifejezetten. A bírói kétely alapjául sem bek.] elegánsan kikerüli a hozzájárulás bíróság általi pót- szolgálhat, mert annak a szükséghelyzettel érintett lását, illetve a jogsértő eszköz tényleges perbeli felhasz- tényállítás tekintetében kell felmerülnie, nem az alap- nálását, ha a perben jelentős tényt a bizonyító fél más jául szolgáló információ jogsértő jellegét illetően. Nem módon bizonyítani nem képes, azt a bíróság tehát valós- nyilvánvaló, hogy az anyagi igazságosság ilyen esetek- nak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem ben is feltétlenül érvényesítendő. Erre tekintettel az merül fel. Hangsúlyozandó, hogy ezen esetkör önálló, első tanulmányban a szükséghelyzetekre való rosszhi- emiatt a bizonyítási szükséghelyzet szabályaira való szemű hivatkozással szembeni garanciák körében tett utalás már közvetlenül a jogkövetkezményre vonatkozó cizelláltabb megközelítésre vonatkozó javaslatok fon- 265. § (3) bekezdésre vonatkozik. tolhatóak meg. Meglátásom szerint ezen aggályok kellő A szabályozás talán mégis annyiban illethető kritiká- súlyúaknak tekinthetőek, hogy előnyt élvezhessenek a val, hogy még az abszolút kizáró okok tekintetében is jogintézmény könnyű és gyors alkalmazhatóságához lehetővé teszi a bizonyítási szükséghelyzet alkalmazá- fűzött elvárásokkal szemben. sát, ahol fennállhat az a kockázat, hogy ha a sérelmet szenvedő fél tart attól, hogy nem fog tudni a bíróságban alapos kételyt támasztani – pl. mert egyéb kizáró ok, 9. EGYÉB KÜLÖNÖS MÉLTÁNYLÁST ÉRDEMLŐ vagy az annak körében mérlegelhető további szempont OK, MINT KIEGÉSZÍTŐ SZÜKSÉGHELYZETI nem került nevesítésre – a bizonyítandó tény valósá- ESET MEGNYITÁSA gát illetően, úgy ténylegesen mégis be kell (belső, nem jogi kényszer alapján) csatolnia a jogsértő bizonyítási A jogintézmény előre teljesen nem látható alkalmazá- eszközt, illetve hozzá kell járulnia annak perbeli fel- si irányaira tekintettel megfontolandónak tűnik a szük- használásához. Nyilván perjogpolitikai értékválasztás, séghelyzetben lévő fél védelme érdekében egy nyitott, hogy a jogsértő eszköz ilyen jellege lehet-e olyan mér- generálklauzula szerű hivatkozási alapot teremteni. tékben társadalomra veszélyes, társadalmi értékítélet Ilyet mond ki a Pp. [103. § (1) bek. d) pont] például – a szerint elítélendő, amelynek nemcsak a bizonyítási esz- felek helyzetére potenciálisan szintén jelentős hatást közre, hanem a társadalom felé közvetítendő generális gyakorolni képes – ideiglenes intézkedések önálló, elren- prevenció érdekében, az általa bizonyítandó tényre is delhetőségi feltételei között. E szerint tehát a fél szük- kiterjedő perjogi hatását is levonja a jogalkotó. séghelyzetben állása akkor is megállapítható volna, ha valószínűsíti, hogy egyéb, különös méltánylást érdemlő 8.2. ÉRTÉKELENDŐ AZ ÁLLÍTÁSI ok miatt nem tudja teljesíteni állítási illetve bizonyítási SZÜKSÉGHELYZET KÖRÉBEN, kötelezettségét. Ez méltányos kivételt tudna tenni az in- HOGY A HIÁNYZÓ ADAT ELŐADÁSA formációval való ellenérdekű fél általi kizárólagos ren- JOGSÉRTÉST VALÓSÍTANA MEG, VAGY delkezés merev feltétele alól, ugyanakkor az ellenér- JOGSÉRTŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZBŐL dekű félre való teljes kockázat áthárítás elkerülése ér- SZÁRMAZNA? dekében igényelné azon megszorítást, hogy az ellen- érdekű féltől ugyanakkor elvárható az állított tények Mivel a jogsértő bizonyítási eszköz kérdése kizárólag fenn nem állásának az állítása, illetve bizonyítása. a bizonyítási szükséghelyzetek körében került szabá- Ilyen önálló pont a bizonyítási szükséghelyzetek kö- lyozásra, felvethető a kérdés, hogy logikailag kizárt-e rében akkor lehet fölösleges, ha a jelenleg a bizonyítási az ilyen bizonyítási eszközökkel kapcsolatos olyan szükséghelyzet esetkörei között szabályozott az adott esetkör, amely releváns volna az állítási szükséghely- tényállítás bizonyításának a fél számára való lehetet- zet vonatkozásában? Azaz, értékelendő-e az állítási lensége [265. § (2) bek. b) pont] körébe azon eseteket is szükséghelyzet fennállásának elbírálása során az, hogy beleértjük, amikor a szükséghelyzetben lévő fél adott a határozott tények állításához szükséges információt információtól önhibájából esett el és ezért vált számára – amellyel kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és lehetetlenné a tényállítás bizonyítása. Nem nyilvánva- amelynek megszerzése és megtartása érdekében szük- ló, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja e részfeltételt séges intézkedéseket a fél megtette – élethez és testi tartalommal megtölteni akkor sem, ha a Pp. maga e kör- épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló ben nem várja el a szükséghelyzetben lévő féltől az ön- fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő, az hiba, vagy felróhatóság hiányát. egyéb jogsértő módon keletkezett, vagy jogsértő mó- Az állítási szükséghelyzet körében azonban „az infor- don szerezték meg, vagy különösen amelynek a bíróság máció megszerzése és megtartása érdekében szüksé- elé terjesztése személyiségi jogot (ide értve üzleti és ges intézkedések” elvárása miatt méltányosságból egyéb magántitokhoz való jogot) sértene. Az első há- szükségesnek tűnik a különös méltánylást érdemlő ok rom esetben a jogsértés már megtörtént, így a fenti esetén, önhiba fennállásakor is elérhetővé tenni a szük- perjogpolitikai értékválasztásra vonatkozó kérdésfel- séghelyzet jogkövetkezményét, ha a megtartási kötele- tevés irányadó azok vonatkozásában is. zettség továbbra is a szövegben marad. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_2_ belív.indd 22 2018.09.20. 10:48:51

10. A BÍRÓSÁGI ADAT-, ILLETVE IRATÁTADÁSRA Továbbá [Pp. 320. § (2) és (3) bek.] a bíróság a bizo- KÖTELEZÉS TELJESÍTÉSÉNEK nyító fél kérelmére az ellenérdekű felet arra is kötelez- ELMARADÁSA, MINT SAJÁTOS heti, hogy a birtokában lévő olyan okiratot bocsásson SZÜKSÉGHELYZETI FELTÉTEL rendelkezésre, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötele- 10.1. A BÍRÓI ADATÁTADÁSRA KÖTELEZÉS zettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha AZ ÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy VONATKOZÁSÁBAN – HIÁNYZÓ NEVESÍTÉS az rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogvi- A BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET KÖRÉBEN szonnyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. Ha az ok- irat olyan személy birtokában van, aki a perben nem A szükséghelyzet megállapításának feltételeként vesz részt, a bíróság a szemlére vonatkozó szabályok [184. § (1) bek. c) pont] került szabályozásra a bírói alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt. adatátadásra kötelezés teljesítésének elmaradása, ami Kérdés, hogy ezen esetek mögött a bizonyítási szük- érdekes módon hiányzik a bizonyítási szükséghelyzet séghelyzet általános feltételeinek is kell-e teljesülnie? feltételei közül. Meglátásom szerint ez következetlen- Meglátásom szerint: nem. A Pp. nem is utal erre, más- ségként értékelhető, mert azonos szükség van mindkét részt olyan eseteket mond ki, amelyek önálló kivételt esetben ezen negatív feltétel megemlítésére, vagy elha- jelenthetnek a jóhiszeműség elvének megfelelően az el- gyására. Megemlítése annyiban tekinthető fölösleges- lenérdekű fél Pp. 4. §-ában biztosított önterheléstől nek, hogy kimondása hiányában is azonos joghatást tud való tartózkodási joga alól. Ilyen esetekben az adatok, elérni vele az ellenérdekű fél, hiszen a szükséges infor- okiratok átadása olyan mértékben magától értetődően máció megadásával megszűnik a érintett információ következik a perjogi és az anyagi jogi jóhiszemű eljárás tekintetében a hiány, mint szükséghelyzeti alapfeltétel. illetve jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő el- Ha pedig a megadásra ösztönzés érdekében a jogalkotó járási kötelezettségből, hogy egyéb, általános szükség- szabályozott lehetőséget kívánt biztosítani erre az el- helyzetbeli feltétel beállását a jogalkotó nem tartotta len érdekű fél számára, úgy mindkét szükséghelyzeti tí- szükségesnek. pusban indokolt lett volna ennek nevesítése. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor az sem, hogy a Pp. ezen adatszolgáltatási kötelezettségei telje- 10.2. AZ EGYES BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK sítésének elmaradása nem eredményezi a bizonyítási VONATKOZÁSÁBAN SAJÁTOS ESETEKBEN szükséghelyzet általános jogkövetkezményének az al- BEKÖVETKEZHETŐ BIZONYÍTÁSI kalmazhatóságát sem. Az egyetlen, e két kötelezettség SZÜKSÉGHELYZETEK TEKINTETÉBEN nem teljesítéséhez kapcsolódható jogkövetkezmény SZABÁLYOZOTT ADAT-, ILLETVE (pénzbírság) akkor lehet alkalmazható, hogyha azzal IRATÁTADÁSI KÖTELEZETTSÉG kapcsolatban utóbb bebizonyosodik, hogy az ellenér- dekű fél valótlanul állította e tekintetben ismereteinek Az egyes bizonyítási eszközök vonatkozásában a sa- hiányát, vagy képtelenségét az okirat rendelkezésre játos adatátadási, tájékoztatási kötelezettség kimondá- bocsátására [Pp. 4. § (4) bek.]. sából arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó tudato- Azaz e két szabály jelentősége abban áll, hogy eny- san – de még mindig nem nyilvánvaló okból – tekintett hébb feltételek mellett teszik elérhetővé a bizonyítási el a fenti alpontban hiányolt általános bírói adatátadás- szükséghelyzet nevesítetlen, elő-jogkövetkezményé- ra kötelezés szabályozásától a bizonyítási szükséghely- nek, a bizonyítási eszköz közül kettő vonatkozásában 49 zet vonatkozásában. az adat-, illetve a fizikai átadásra kötelezést, kikénysze- Ennek megfelelően a Pp. (286. §) lehetővé teszi a bí- rítésükre azonban minden további feltétel nélkül a róság számára, hogy a bizonyító fél kérelmére az ellen- szükséghelyzet jogkövetkezménye nem érhető el. felet is kötelezze a tanú nevének és idézhető címének a Hiányolható, hogy szemle tárgy birtokosának tanú- bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az val megegyező adatai vonatkozásában e kedvezmény általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie Pp. 286. §-ában foglalt feltételek szerinti biztosítása el- kell. E körben Pp. azért nem említi a bizonyítási szük- maradt. séghelyzetet külön, mert a bizonyítási szükséghelyzet azon sajátos esetéről van szó, ami az állítási szükség- helyzet elő-jogkövetkezményének, vagy egyik feltételé- 11. A KORÁBBAN ELISMERT, ELLENÉRDEKŰ nek, a közvetett adatátadásra kötelezésnek felel meg, FELET VÉDŐ, IDŐMÚLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ csak e körben a tanú vonatkozásában közvetlenül is ki- BIZONYÍTÁS ELNEHEZÜLÉS MIATTI mondásra került. BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZET HIÁNYA 50 Sántha és Németh az 1952-es Pp. 3. §-ának magya- rázata körében utalt arra, hogy akkor átfordulhat a bi- 49 Ennek ellenére az de facto így is fennáll, amikor a bíró jelzi anyagi zonyítási teher, ha valamely igényt indokolatlanul kése- pervezetése körében az ellenérdekű félnek, hogy mérlegelése alapján delmesen érvényesítenek, de a késedelem nem vonja fennáll a bizonyítási szükséghelyzet és nincs kétsége a bizonyítandó tény valóságát illetően, ekkor az ellenérdekű fél kényszerítve érezheti magát, ha nem lehet biztos abban, hogy a bíróság azt fogja valós tényként elfogadni, mint amelyről az általa szolgáltatandó adat meggyőzhetné a 50 Ld.: Sántha Ágnes – Németh János In: Kiss Daisy – Németh János bíróságot. (szerk.): i. m. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_2_ belív.indd 23 2018.09.20. 10:48:51

maga után az igény elenyészését vagy az elévülést. hoz hasonlóan iratmegőrzési, nyilvántartási kötele- Hangsúlyozza, hogy elsősorban a munkaügyi viták el- zettség terhelné a velük szembeni polgári igények el- bírálása során érvényesült korábban az az elv is, amely évülési idejének lejártáig. Nyilvánvaló ugyanakkor, szerint, ha a késedelem nem is volt indokolatlan, de hogy a felelős jogalanytól elvárható, hogy esetleges vé- olyan, hosszabb idő után való jogérvényesítésről volt szó, dekezéséhez szükséges adatait, bizonyítékait őrizze amelynél fogva az időmúlás folytán az ellenfélre a bizo- meg, elképzelhetőek olyan körülmények, amelyek mel- nyítás feltűnően méltánytalan terhet rótt volna: ekkor is lett ez alól már a fentiek szerint felmentést adott a bírói átfordult a bizonyítás terhe a késedelmes jogérvényesítő- gyakorlat. Erre tekintettel megfontolandó, hogy a bíró- 51 re. Nem tartották kizártnak – tényállástól függően – a ság kapjon felhatalmazást a jogalkotótól ezen eset szük- vázolt elv alkalmazását munkaügyi viták körén kívül is. séghelyzetet kizáró negatív feltételként való értékelésére. Ezen esetben tehát a szükséghelyzetben lévő féllel Ez a jogszabály egységes értelmezését, alkalmazását is szembeni ellenérdekű fél méltányos érdekei védelmé- segítené. nek terjedelme a kérdés. Azaz, hogy terjedjen-e ki a perjog általi védelem azon esetekre is, amikor bár a vele szembeni igény nem évült el, olyan hosszú idő telt ÖSSZEGZÉS el keletkezése óta, hogy az adott esetben az ellenér- dekű féltől már nem várható el a méltányosság alapján A fenti pontokban megfogalmazott részkövetkezte- az, hogy megőrizze az azzal kapcsolatos bizonyítékait, tések szükségtelen ismétlése nélkül összefoglalóan az azokra és a vele szembeni tényállításhoz szükséges megállapítható, hogy a szükséghelyzetek szabályozása információkat. alapos kodifikációs előkészítő munkán alapuló, jelen- Meglátásom szerint a méltányosság ezt megkívánja, tős előrelépésnek tekinthető az anyagi igazságosság nem nyilvánvaló ugyanis, hogy a feleket pl. az adójog- polgári perbeli érvényesítése felé, feltételei, esetkörei (és jogkövetkezménye) azonban mindkét fél méltányo- landó érdekének védelmében a jogintézményben rejlő társadalmi hasznok maximalizálása érdekében újra- 51 Ld.: Legfelsőbb Bíróság 1993-ban, a 287. sz. kollégiumi állásfoglalás- sal hatályon kívül helyezett PK 185. sz. állásfoglalását. gondolandóak. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁSJOGOT ÉRINTŐ ESETJOGA 2017-BEN 1 HORVÁTH E. ÍRISZ PhD adjunktus (PPKE JÁK) delkezések egységes értelmezésének elősegítése cél- 1. BEVEZETÉS 1 jából. Az elmúlt csaknem fél évszázadban számos ítéleté- 2 A tagállamok számára 1971 óta adott a lehetőség, ben értelmezte az EU Bírósága az egyes jogforrásokat hogy az európai polgári eljárásjog jogforrásai, kezdet- és – úgy tűnik – a tagállamok előszeretettel veszik is ben a különböző egyezmények, aztán az Amszterdami igénybe ezt, hiszen évről évre újabb rendelkezéseket Szerződésnek köszönhetően megszületett másodla- kell megvizsgálnia az EU Bíróságának: az ügyek szá- gos jogforrások kapcsán az Európai Bírósághoz, majd ma nem csökken, hanem viszonylag konstans módon a névváltoztatás után az Európai Unió Bíróságához (a évi 20 és 25 között mozog a polgári eljárásjogi tárgyú továbbiakban: EU Bírósága) forduljanak az egyes ren- másodlagos jogforrásokat érintő ítéletek száma. A jelen tanulmány egy sorozat második tagja, mely- nek egyetlen célja, hogy – az előző évihez hasonlóan – 1 A beszámoló tanulmány megírásához az ötletet Rolf Wagner e témá- bemutassa az egyes jogforrásokhoz kapcsolódóan ban született írása adta. Ld. Rolf Wagner: Aktuelle Vorabentscheidung- sersuchen zur justiziellen Zusammenarbeit in Zivilsachen. GPR – Ze- 2017-ben született ítéleteket, ezzel is könnyítve a itschrift für Privatrecht der Europäischen Union, 2016/5. 241–244., az Eu- téma iránt érdeklődők munkáját. Az ítéletek az egyes rópai Unió Bíróságának 2016. évi ítéleteiről ld. Horváth E. Írisz: Az Euró- jogforrásokhoz kapcsolódóan az ítélettel érintett ren- pai Unió Bíróságának európai polgári eljárásjogot érintő esetjoga 2016- delkezések sorrendjében kerülnek bemutatásra. ban. Eljárásjogi Szemle, 2017/2. 15–22. 2 A Brüsszeli Egyezményhez (a polgári és kereskedelmi ügyekben irány- adó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szó- ló Brüsszelben 1968. szeptember 27-én kelt egyezmény) csatolt 1971-es értelmezési jegyzőkönyv tette lehetővé, hogy tagállamok az Egyezmény rendelkezéseinek értelmezését kérhessék az Európai Bíróságtól. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 2 2018 2 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_2_ belív.indd 24 2018.09.20. 10:48:52