Petrasovszky Anna: A latin nyelv és az európai jogfejlődés

NYELVTÖRTÉNET A LATIN NYELV ÉS AZ EURÓPAI JOGFEJLŐDÉS PETRASOVSZKY ANNA egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar BEVEZETŐ GONDOLATOK szerekben is tetten érhető, sőt ott még nagyobb elősze- retettel használatos? (Macleod 1998: 235, 251) Ezekre a A latin nyelv a jogtudomány valamennyi részterületén kérdésekre egy összetettebb kutatás során kaphatunk és ezenfelül a generációkon átívelő oktatásában sajátos, választ, hiszen a latin nyelv a római kortól kezdve a mo- és egyben változó szerepet töltött és tölt be napjainkban dern korig végigkíséri a jogtudomány és jogi kultúra is. E klasszikus nyelv szerepvállalását korszakonként és fejlődését. Ám annak ismeretében, hogy a latin nyelv a a jogtudomány területétől függően hol domináns, hol középkortól kezdve az egyes nemzeti és egyéb partiku- pedig visszaszoruló pozíció jellemezte, de nem zárhatjuk láris jogok különbözősége ellenére a jogegységesítés ki annak a lehetőségét sem, hogy célszerűsége folytán a egyik leghatékonyabb eszköze volt, érdemes lenne e jel- jövőben reneszánszáról, újjáéledéséről beszéljünk. Nyel- legzetes vonását megvizsgálni és kiaknázni a 21. száza- vi jellegén túl rendkívül összetett kapcsolat fedezhető di globális világban igényként jelentkező jogi integráció fel a latin és a jogtudomány, illetve a legtágabb értelem- érdekében. ben vett jog között, amelyre jelen gondolatébresztőnek szánt írás csak utalni képes. Feltárásához a maga teljes- ségében hosszas előtanulmány, számos tudományterület A LATIN NYELV SZEREPÉNEK RÖVID, speciális elemzőmunkája szükséges, nem beszélve a több ÁLTALÁNOS SZEMPONTÚ ÁTTEKINTÉSE évszázadra visszanyúló latin nyelven írott jogi literatú- AZ EURÓPAI JOGFEJLŐDÉSBEN ra feldolgozásáról, amelynek híján a feladat megoldása nem lenne teljes. A RÓMAI BIRODALOM JOGI LATINSÁGA A latin nyelv és a jog kapcsolatát, hatását a jogra – nyel- vi mivoltából adódóan – vizsgálhatjuk nyelvészeti szem- A jog tudománnyá válásának, európai fejlődésének hor- pontból. A nyelvészeti megközelítést azonban árnyalja a dozóközege és alakító tényezője az elmúlt több mint két lingvisztika számos részterülete, illetve a nyelvészethez és fél évezredben a latin nyelv volt. A Kr. e. 5. században társult tudományterületek, amelyek mind-mind eltérő kihelyezett XII táblás törvényektől kezdve a Kr. u. 529- aspektusokból tárhatják fel e rendkívül bonyolult kap- ben elkészült Corpus Iuris Civilisig terjedő mintegy ezer csolat jellegét. De árnyalhatja az a szemléletmódbeli kü- esztendőben – a saját nyelvi logikájával, szóképzésével, lönbség is, hogy a latin nyelvre nyelvi eszközként, avagy terminológiájának megalkotásával – maga is hatással egy speciális, jogot alakító faktorként tekintünk. Érdekes volt a jogi gondolkodásra és a tételes szabályozásra, meg- eredményeket kaphatunk a jogi latinság grammatikai, határozóan befolyásolva a további európai jogfejlődést. lexikai, szemantikai, sőt pszicholingvisztikai és retorikai Ekkor alakult ki – a Principátus korától kezdve – a közjog elemzéséből, amely az írott jogi nyelvezeten túl annak és magánjog különválasztásának szemléletmódja, a köz- alkalmazását is vizsgálat tárgyává teheti. jog Salus reipublicae suprema lex esto vezéreszményén A latin nyelv jogfejlődésben betöltött szerepét elemez- alapuló gyakorlása, létrejött a későbbi jogfejlődés ter- hetjük jogtörténeti, jogelméleti illetve eszmetörténeti mékeny táptalajául szolgáló, aprólékosan kidolgozott megközelítésből is, amely számos kérdésre keresheti a római magánjog. De a hatalmassá nőtt birodalomba in- választ. Például hogy a latin nyelv struktúrája hatással tegrált, valamint a szomszédos számtalan, saját jogszo- volt-e a jogrendszer jelenleg ismert struktúrájára? Fo- kásokkal, tételes jogi előírásokkal rendelkező népre te- galmi készletével hogyan formálta az Európában alkal- kintettel a római jogtudósok jog-összehason lítás sal és a mazott partikuláris jogok közötti kapcsolatot? A jogál- diplomáciai kapcsolatok jogi formáinak kidolgozásával lamiság eszmei fejlődésében nyomon követett latin írás- kimunkálták a ius gentium területét is, mely a későbbi beliség kultúrahordozó, kultúraközvetítő funkciója korok nemzetközi jogának formálódása során is hivat- hogyan teremtette meg az európai jogi civilizációt? Vég- kozási pontként szolgált (Fellmeth, Horwitz 2009: vii–xi). ső soron minek köszönhető az, hogy napjainkban a jog- Mindennek a latin nyelv volt az alapja. tudomány latin terminológiájának használata a konti- Történt ez annak ellenére, hogy a hódításai révén sok- nentális jogrendszerek mellett az angolszász jogrend- nyelvűvé vált Római Birodalom nyelvpolitikájában ru- / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 1 MJNy_2019_1.indd 1 2019.06.26. 10:01:27

NYELVTÖRTÉNET galmasnak, megengedőnek mutatkozott. Bár a görög működésétől datálhatjuk. „A római joggal élő középkori kultúra addigra már meghatározó befolyással, kisugár- lakosság és az egyház szükségleteit az Institutiones, a zással rendelkezett a mediterrán térségben – s a biroda- Codex és az Epitome kezdetleges kivonatai, glosszái elé- lomban a hivatalos írásbeliségre és szóbeliségre a gö- gítették ki, amelyek a grammatika és a retorika tanítása rög–latin kétnyelvűség volt a jellemző –, az erős római nyomán jöttek létre” (Bónis 1972: 20). A 12. századra jogi hagyományok miatt a birodalom jogrendszerének kialakult egységes európai írásbeliség azoknak a kle- és jogtudományának nyelve a latin maradt. rikusoknak, azaz írástudóknak köszönhető, akik „a Nem volt ez persze mindenütt egyeduralkodó, a görög dictamen-iskolákban a latin szavak, kifejezések értelmét nyelv hatása, érvényesülése – különösen a hellenista bi- tanulták meg először. A dictator fejében ott kellett lennie rodalomrészben – még a joggyakorlatba is benyomult. a jogi formulák tárházának. Ez a rendszerezés, a kifeje- Így például Valerius Maximus és Quintilianus Kr. e. 131-ből zések előírt hangzata különösen alkalmassá tette a kor származó beszámolója szerint P. Licinius Crassus konzul írástudóját a jogászi funkciók ellátására is” (Bónis 1972: nemcsak hogy görög nyelven ítélkezett, hanem „ki-ki 20). Az ars dictandi-iskolákban az antik irodalom egyéb abban a görög dialektusban kapta meg tőle az ítéletet, művei mellett a Corpus Iurist is tanulmányozták, így az amelyikben törvényszékénél a beterjesztést tette” (Ada- egyes római jogi fordulatok és tételek átkerültek a kö- mik 2006: 44). A görög nyelv a római közigazgatásba is zépkori írásbeliségbe. beszüremkedett. Bár a diplomácia nyelve a Nyugatrómai A fentiek mellett kialakuló, szintén jogi ismereteket Birodalom bukásáig a latin volt, az alsó és középszintű átadó ars notaria a közjegyzői mesterség végzésére ké- közigazgatásban a görög maradt a hivatalos nyelv a ke- szített fel. A királyi jegyzők (notarii regales), illetve a leti tartományokban. A nyugati birodalomrész bukása palota jegyzői (notarii sacri palatii) közhitelű hatósági után, amikor a birodalom erre a hellenista vidékre hú- személyek voltak. A bírói és a jegyzői funkciót gyakran zódott vissza, a görög nyelv természetszerűen az állam- együtt gyakorolták, a hiteles magánokirat kiállítását szervezet magasabb régiójában is egyeduralkodóvá vált: eredetileg fiktív per előzte meg. A notáriusok szakkép- míg II. Theodosius császár dekrétumait latin és görög zése erősen gyakorlati jellegű volt, ami elkülönítette e nyelven is közzétette, addig a latin nyelv a 6. századra a képzést az artes egyéb kurzusaitól. Először Irnerius gyűj- birodalom maradék, keleti tartományaiból szinte telje- tötte össze a formulákat a notáriusok számára, ami sen kiszorult. A volt nyugati tartományokban azonban Formularium tabellionum cum glossis eadditionibus saeculi – melyekre a barbár királyságok rátelepültek – a görög XIII ineuntis címmel olvasható (Kantorowicz, Buckland hatás megszűntével, és a nagyrészt latin nyelvű egyházi 1938: 36; Bónis 1972: 24.). A notáriusok oktatásában értelmiség által átmentett római kultúra révén a jogtu- fontos szerepet játszó formuláskönyvek megszerkesztői domány latin nyelvűsége folytatódott. a jogi absztrakció eszközével éltek, az egyes oklevelekből az egyedi sajátosságokat kiiktatva általános érvényű A LATIN NYELV SZEREPE A KÖZÉPKORI szabályszerűségeket határoztak meg (Calasso 1954: 244; JOGFEJLESZTÉSBEN Bónis 1972: 24). Irnerius műveit a glosszátor-iskola meghatározó ter- Amikor a Nyugatrómai Birodalom bukását követő több mékeinek tartjuk, aki mint a grammatika mestere, első- évszázados visszaesés után Európa gazdasági fejlődése ként fordult a Digesta teljes szövegéhez, és tömör glosz- – jelentős részben a tengeri kereskedelem fellendülése száival megindította annak átfogó feldolgozását. A kö- révén – a 12. században ismét virágzásnak indult, a meg- zépkori európai jogtudomány megalapozóinak a glosz- újult viszonyok jogi szabályozásához kéznél volt a latin szátorok műveit tekintjük, melyek közül az összes addi- nyelvű római jogtudomány és joggyakorlat hagyománya. gi glosszátor műveit összefoglaló Accurisus munkássága A kibontakozó „kommunális mozgalom által átformált emelkedik ki különösen (Kantorowicz, Buckland 1938: oktatás már nagy városi gócpontokban létesített iskolá- 36). „A glosszátorok sajátos tanítási módszert vezettek kat a polgárság erejére támaszkodva” (Bónis 1972: 14). be, a szöveget minden ízében elemző mos Italicust. A Az új iskolákban a jogászi feladatokhoz szükséges isme- glosszátori iskolákban az oktatás elsősorban az adott reteket az artes liberales keretén belül ókori retorika szöveg magyarázatát, exegézisét jelentette. A glossza az néven oktatták, amely azonban már kizárólag a levele- egyes lex magyarázatát nyújtotta, amelyet a jogtanár a zésre vonatkozó ismeretek elsajátítását jelentette. Ebből leírás és továbbadás céljából jegyez példányára. Ebből a 12. századra a retorika segédtudományaként önálló alakul ki fokozatosan a legális rendben haladó folyama- tudományág, az ars dictandi, azaz a fogalmazás művésze­ tos magyarázat (apparatus), az egyes glosszákból álló te alakult ki (Camargo 1991: 27). A latin nyelvű jogi ok- sorozat. A szintézis irányába mutat az egyező és az el- levelek szerkesztéséhez a grammatikai ismereteken túl lentétes forráshelyekre való utalás a glosszában (concor­ a dictamen, azaz a latin nyelvű levélírás bevett gyakor- dantiae, contraria)” (Bónis 1972: 38–39). latában való jártasságra volt szükség. Így az ars dictandi A kommentátorok a 13. század elején a glosszátorok a jogi ismeretek közvetítőjeként szolgáló latin nyelvű által felhalmozott ismeretanyagra építették fel sajátos grammatikát és retorikát is magában foglalta. A korszak- módszertanukat, hogy jogtanításuknak köszönhetően ban nem egyedülálló életútként Irnerius, a bolognai „még szabadabban szolgálhassák a professzorok, diplo- glosszátoriskola megalapítója az ars dictandi tanárából maták, választott bírák és konzulensek a commune ér- vált jogtudóssá (Bónis 1972: 14–15). dekeit” (Bónis 1972: 41). Így a jogtudomány művelését Az európai jogtudomány kezdetét a bolognai iskola egyre inkább az élő, a gyakorlatban jól használható jog / 2 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 2 2019.06.26. 10:01:27

NYELVTÖRTÉNET szolgálatába igyekeztek állítani. A kommentátoriskola A TERMÉSZETJOG LATINSÁGA megalapítójának, Cino da Pistoiónak és tanítványának, Bartolus de Saxoferratónak a munkásságában már jelen- A latin nyelvű római jog a keresztény irodalmi tradíció- tős helyet foglalnak el a gyakorlati esetekben adott vé- nak is része volt, amely a kánonjogot és a teológiát is át- lemények. Bartolus jogi szakvéleményeit később tíz kö- fogta (Stein 2005: 125). E téren is nyelvi kettősség mu- tetben adták ki. Tekintélye, hírneve a jogászok körében tatkozott, hiszen amíg a latin nyelv a vallási tematikán még évszázadokig tartott, amit híven tükrözött a nemo túl a jogi témák kifejtésének is fő eszköze volt, addig a iurista nisi bartolista elvet valló nézet (Stein 2005: 112– görög nyelvű középkori bizánci irodalom főleg a vallási 114). Műveire Spanyolországban az 1500-as évek elejéig témákra szorítkozott. a törvény erejénél fogva szubszidiárius jogforrásokként A 16. századra az Újvilág meghódítása eredményeként tekintettek (Bónis 1972: 45.). új jelenségekre kellett jogi választ adni. A gyarmatokon A kommentátorok számára már nem a római jog volt élő bennszülöttek jogállásának kérdése irányította a fi- az egyetlen jogrendszer, az élő joghoz való igazodás arra gyelmet az emberi méltóság nemcsak teológiai, hanem késztette őket, hogy vegyék figyelembe a helyi szabályo- már jogi megítélésére. A latin nyelvű keresztény iroda- zást is, így jutottak el addig a tételig, hogy a közösség a lomból kifejlődő természetjog az embert megillető jogo- maga területén olyan jogalkotó hatalom, mint a császár, kat már nemcsak teológiai szempontból vizsgálta, hanem és a ius commune csak másodsorban jöhet szóba (Stelling- az emberi természet elemzését is fókuszba állította. A Michaud 1955: 55–59). A hatalmat gyakorló feudális urak protestantizmus szellemisége pedig felszínre hozta a jogviszonyainak figyelembevétele vezetett el a hűbérjo- nemzeti önrendelkezésen, más szóval a társadalmi szer- gi szokások (Libri Feudorum) tanításához és kommentá- ződésen alapuló állami lét (civitas est maxima societas) lásához (Heirbaut 2018: 528–533). A 14–15. századi jog- természetének vizsgálatát, a nemzetállamok közötti tudósok koruk és környezetük gazdasági szükségletei- kapcsolatok rendezését. Hugo Grotius 1625-ben Párizs- nek megfelelően a civiljog rendszeréből egészen új, ma ban kiadta három könyvben taglalt művét De iure belli is élő jogágakat alakítottak és dolgoztak ki. „Felhasznál- ac pacis libri III. címmel (A háború és béke jogáról). A há- va a kánonjog elemeit, már Bodin előtt kifejtették az ál- ború jogát a ius gentium, a béke jogát pedig a ius privatum lami szuverenitás jegyeit, a törvényhozás és a statútu- és ius publicum vagy más néven, de összetettebb megkö- mok elméletét, diadalra vitték a lex posterior derogat zelítésből ius extrasociale, illetve ius sociale fejezetcímek priori elvét, és koruk igényeire szabva alkalmazták a alatt egészen az 1830-as évéig, a történeti jogi iskola római közigazgatási jogot” (Bónis 1972: 47). Munkássá- népszerűbbé válásáig a természetjogászok latin nyelven gukból született meg a büntetőjog, az eljárásjog és a ke- tárgyalták. A természetjogi iskola módszere a teológiá- reskedelmi jog mint önálló jogág. A cégjog, az osztott ban alkalmazott módszert fejlesztette tovább, az ott ki- tulajdon elmélete, bizonyos családjogi intézmények, így dolgozott axiómajellegű alapelveket segítségül híva 1 a szerzeményi közösség kidolgozása a római birtoktan, (Stein 2005: 131) , a jogi absztrakciót szinte matematikai tulajdonjog, családjog gyakorlati célokat szolgáló kom- precizitással párosította. A korszak természetjogászai mentálásán alapult (Bónis 1972: 49). A 12. századtól ki- – mint például Gottfried Wilhelm Leibniz és Christian alakuló és általánossá váló módszer, a mos Italicus, a Wolff – egyben remek matematikusok is voltak, ami meg- forrást nyelvtanilag, jogilag a gyakorlati alkalmazás felelt a felvilágosodás rációt előtérbe helyező szemléle- szempontjából, összefüggéseinek megmutatásával és az tének, amely ezáltal is a jogtudomány racionalitását volt ellenvetések feloldásával szinte alkotóelemeire bontotta hivatott alátámasztani. fel . Ezzel szemben az Orléans és Montpellier egyeteme- „A természetjog szabályait kétféle úton lehetett kidol- in alkalmazott mos Gallicus az általános elveket kereste, gozni: a priori, tisztán fogalmi módszerrel, az alapvető és ezekből vezette le egy adott jogeset megoldását. A elvekből való logikus levezetés útján, vagy a posteriori, humanizmus korszakával a jogtudomány újjászületése amikor a civilizált nemzetek gyakorlatában mindenütt is megindult. A humanisták kritizálták a bartolista irány- ugyanolyan módon alkalmazott szabályok tapasztalati zat dogmatikussá válását. „A francia humanista irány tételként jelennek meg” (Stein 2005: 132). A természet- megalapítója, Jacques de Cujas élesen bírálta a kommen- jog érdeme, hogy sajátos módszertanával kidolgozta tátorokat. Támadta a jogászok rossz szakmai latinságát”, azokat az individuális szabadságjogokat, amelyek ma is ezzel a jogtudomány figyelmét ismét az eredeti források az emberi jogok alapját jelentik, továbbá ezeknek a kö- vizsgálatára irányította. A mos Gallicus iura docendi az zösségben való kiteljesítését, aminek az állami lét, a köz- oktatást újból a filozófiához közelítette (Bónis 1972: 51). hatalom természetének leírását köszönhetjük. Mindezzel A kritikák ellenére a kommentátoriskola érdeme elvi- a római jogi latin terminológiát a modern életviszonyok- tathatatlan. Azáltal, hogy a klasszikus római jogot a kor hoz igazítva fejlesztette tovább. Szelekcióval, illetve az- gyakorlati igényeihez dolgozta át, és Európa legkülönfé- lébb országaiból érkező diákokat tanított a jogtudomány nyelvére, a római jogot egész Európa anyajogává tette. A 1 Ilyen axióma például az emberi méltóság, függetlenség, szabadság glosszátorok és kommentátorok munkássága tette az alapulvétele, amelyből a természetjog valamennyi jogintézményét le- általuk feldolgozott jogrendszert minden országban köz- vezeti. Ld. Szibenliszt M. 1820: Institutiones juris naturalis conscriptae per Michaelem Szibenliszt, Jus naturae extrasociale complectens, Tomus ismertté, egyes területeken pedig kötelezővé (Bónis I, Jaurini: Typis Leopoldi Streibig. 47. és Zeiller, F., Egger F. MDCCCXIX. 1972: 55). Jus naturae privatum, Editio Germanica tertia Latine reddita a Francis­ co Nobili de Egger, Viennae: apud Car, Ferdinandum Beck, 55. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 3 MJNy_2019_1.indd 3 2019.06.26. 10:01:28

NYELVTÖRTÉNET által, hogy a régi fogalmakat az immáron modernnek nemzeti jogrendszerek eltérő nyelvezetéből fakadó kom- tekinthető jogtudományban használatos jelentéssel ru- munikációs nehézségek, valamint az angolszász és kon- házta fel, a természetjog olyan magán- és közjogi, vala- tinentális jogrendszerek közötti különbözőség közepet- mint a nemzetközi jog terén használt terminológiát ho- te a latin jogi terminológia még ma is a köztük lévő ösz- zott létre latin nyelven, ami bizonyos fogalmak tisztázá- szekötő kapcsot jelenti. Megkönnyíti a jogi fogalmak sára, megragadására ma is alkalmas. Csak néhány példa: minél egyértelműbb, pontosabb megragadását, kommu- libertates szabadságjogok, ius subsistentiae önfenntartás nikálását. Egy jogintézmény latin nyelven történő meg- joga, ius liberae cogitationis et liberae communicationis nevezése lerövidíti azt a megértési folyamatot, amely idearum a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága, egy jogintézmény kibontásához, joghatásainak feltérké- jura conservatione bonae existimationis a jó hírnévhez pezéséhez szükséges. Elég például a kárfelelősség kér- fűződő jogok, securitas iurum jogbiztonság, ius sanitatem désében a vis maior kifejezést használni, vagy egy bizo- curandi egészségügyi ellátáshoz való jog, resarctio damni nyos jogügylet kapcsán a negotium gestum fennforgásá- kártalanítás, dominium eminens kisajátítási jog stb. A ra utalni, máris eltekinthetünk a körülményesebb ma- modern korokra alkalmazhatóságát jól illusztrálja az a gyarázatoktól. tény, hogy az 1811-es Osztrák Polgári Törvénykönyv A latin nyelv a jogtudományban egészen a 19. századig – amely módosításokkal ugyan, de 1916-ig hatályban lingua francaként, azaz közvetítő nyelvként funkcionált. volt – szerzői maguk is természetjogászok voltak. A tör- Bár az egyes nemzeti nyelvekre történő áttérésre a jog- vénykönyv magánjogi rendszerét természetjogi műve- tudomány művelése terén jelentős vívmányként tekin- ikben vagy eredetileg is latin nyelven dolgozták ki, vagy tünk, a globalizálódó gazdasági élet, a nemzetközi kap- műveiket latin nyelvre fordították a jogtudomány és jogi csolatok új kihívásai a jogi nyelv egységesítésének irá- oktatás számára. 2 nyába hatnak. Jelenleg a nemzeti nyelvek egyike sem A természetjogi államtannak köszönhetjük a modern képes teljes mértékben ilyen lingua franca szerepet be- államokra jellemző közjogi jogintézmények latin termi- tölteni, mert azok jogi terminológiája sajátos, nagymér- nológiáját, így például: constitutio alkotmány, potestas tékben kötődik az adott nemzet lokális jogi kultúrájához. executiva végrehajtó hatalom, regimen kormányzat, kor- A mindennapi élethelyzetben közvetítő nyelvként hasz- mányzás, imperium közhatalom, maiestates állami jog- nált angol nyelv alkalmazása – melynek szókincse egyéb- körök, potestates jogkörök, hatáskörök, ius circa bona ként jelentős mértékben latin gyökerű – eltérő jogrend- civitatis állami vagyonkezelői jogkör, ius politiae rendé- szerbeli mivolta miatt a kontinentális jogban nem prob- szeti jogkör, ius inspecitionis felügyeleti jogkör, civilis lémamentes (Tamás 2017: 17). Az angolszász jogfejlődés nexus állampolgári jogviszony, forma imperii államforma, a kontinentálistól eltérő utat járt be, az eltérő logikai forma regiminis kormányforma, bona nationalia nemze- megközelítés pedig kihat annak nyelvi kifejezésmódjára ti vagyon, quiescens (officialis) nyugállományú stb. (Mar- is. Ezzel szemben – bár holtnyelvi jellegéből adódóan a tini 1779, Zeiller–Egger 1819, Szibenliszt 1820, Szibenliszt latin már nyilvánvalóan nem lehet kizárólagos közege a 1821, Brezanóczy 1824, Virozsil 1839). jogi diskurzusoknak – a latin terminológia mindkét jog- A természetjog a jog működésének azon elveit igyeke- rendszerben használatos. Az angolszász jogrendszerben zett feltárni, amelyek univerzális jelleggel a leghatéko- a precedensekre való hivatkozás kifejezetten kedvez a nyabb társadalomszervező, konfliktuskezelő eszközök- latin terminológia használatának, hiszen a rég bevált ként képesek funkcionálni, melyek nélkül egy társadalom eljárásmódban eredetileg használt latin szó annak hite- egyáltalán nem, vagy nem működhet hatékonyan. Ennek lességét támasztja alá (Macleod 1998: 251), a latin ter- a jogi nyelvezete a latin, a terminológiája pedig a jogi minológia használat már maga is egyfajta precedens. mechanizmusok univerzális jellegéből adódóan a jogegy- Ebből adódóan a latin nyelv a két jogrendszer között ma ségesítés irányába hat. is közvetítő szerepet játszik. Bár logikájukban, egy adott jogi probléma megközelítési módjában eltérés mutatko- zik a common law és a kontinentális jogrendszerek kö- A LATIN NYELV JELENLEGI HELYZETE zött, az alapvető jogintézmények, eljárások, alapelvek lényegükben azonosak. Ezeknek pedig precízen kidolgo- A latin nyelvfordulatok, latin nyelvű jogi szakszókincs zott, pontosan és egyértelműen használható latin defi- használata a fentebb vázolt történeti jogfejlődés követ- níciójuk van. Gondoljunk csak a fentiekben már felsorolt keztében még sok esetben ma is használatos. A latin szó- példákra, vagy a possessióra, a proprietasra, a ne bis in használat gyakorisága természetesen eltérő a beszélt és idem elvére, a res iudicata pro veritate accipitur, a nullum írott jogi szaknyelvben, de kultúrtörténeti okokból a crimen, nulla poena sine lege elvekre, amelyeket mindkét laikusok közötti diskurzusban is előfordul. Az egyes jogrendszer, és annak valamennyi nemzeti joga ismer. A jogásztársadalommal szemben gyakran fogalmazó- dik meg az a vád, hogy a latin szakzsargon használata kasztosít, a jogi diskurzust kívülállók számára érthetet- lenné teszi, ezáltal mintegy misztifikálódik, sőt egyene- 2 Az Osztrák Polgári Törvénykönyv szerzői közül a latin nyelven írt művek: Karl Anton Martini: Positiones de iure civitatis in usum auditorii sen gyanússá válik a jogászi praxis. Természetesen a Vindobonensis, Vindobonae, Typis Ioann. Thom. nobilis de Trattern, 1779. szakmai nyelvezet a jogászok egymás közötti párbeszé- vagy Franz von Zeiller – Franz von Egger: Francisci Nobilis de Zeiller, Jus naturae privatum, Editio Germanica tertia Latine reddita a Francisco dét, megértését segíti elő, a laikusokkal való nyelvi kom- Nobili de Egger, Viennae, apud Car, Ferdinandum Beck, MDCCCXIX. munikációt azonban nem terhelheti. A jogász szakmán / 4 | MAGYAR JOGI NYELV 2019 1 MJNy_2019_1.indd 4 2019.06.26. 10:01:28

NYELVTÖRTÉNET belüli alkalmazása – amint erre e tanulmány igyekezett Mattila, Heikki E. S. (2013): Comparative Legal Linquistics, rámutatni – hatékonyabbá, pontosabbá teszi a jogalkal- Language of Law, Latin and Modern Lingua Francas. 2nd mazást. E cél eléréséhez viszont az szükséges, hogy meg- Edition, London, New York: Routledge. forduljon az a tendencia, ami napjainkban a latin nyelv- Ristikivi, M. (2005): Latin: The Common Legal Language nek a jogi oktatásból történő kiszorulásának irányába of Europe. Juridica International Vol. 10 iss. 1. 199–251. hat. A magyar állam- és jogtudományi karok jogászkép- https://www.juridicainternational.eu/public/pdf/ zésében már nem jelenik meg kifejezetten a latin nyelv, ji_2005_1_199.pdf (2019-05-04). helyette már csak szaknyelvi ismeretek elsajátítását Stein P. (2005): A római jog Európa történetében. Buda- irányozzák elő a képzési kimeneti követelmények. A pest: Osiris. szaknyelv megválasztását az adott felsőoktatási intéz- Stelling–Michaud S. (1955): L’Université de Bologne et la mény belátására bízzák, így adott esetben más nyelvvel pénétration des droits romain et canonique en Suisse aux is helyettesíthető. XIII. et XIV. siècles, Travaux D’humanisme et renaissance A kérdésfeltevés azonban talán nem indokolatlan: a XVII. Genève: Droz. modern nyelvi képzés mellett bölcs dolog-e elhagyni a Szibenliszt M. (1820): Institutiones juris naturalis con­ történelmi fejlődés során lingua francaként már jól be- scriptae per Michaelem Szibenliszt, Jus naturae extra­ vált, az európai jogrendszerekben ma is élő közös jogi sociale complectens. Tomus I. Jaurini: Typis Leopoldi örökséget létrehozó, évezredes múltú latin jogi nyelvet? Streibig. (Ristikivi 2005: 199–202, Mattila 2013: 162–163) Szibenliszt M. (1821): Institutiones juris naturalis conscriptae per Michaelem Szibenliszt Jus naturae sociale complectens. Tomus II. Jaurini: Typis Leopoldi Streibig. IRODALOM Tamás, D. M. (2017): Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át. Budapest: ELTE Eötvös Adamik B. (2006): Nyelvpolitika a Római Birodalomban, Kiadó. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Buda- pest: Tinta Könyvkiadó. Bónis Gy. (1972): A jogtudó értelmiség a középkori Nyu­ FORRÁSOK gat- és Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó. Calasso Fr. (1954): Medioevo del diritto. Vol. 1. Le fonti, Brezanóczy Adami (1824): Juris Naturae. Pestini: Typis Milano: Giuffré. Ludovici Landerer de Füskút Camargo M. (1991): Ars dictaminis, Ars dictandi, Typologie Martini, K. A. (1779): Positiones de iure civitatis in usum Des Sources Du Moyen Age Occidental. Turnhout: Brepols auditorii Vindobonensis. Vindobonae: Typis Ioann. Fellmeth A. X. – Horwitz M. (2009): Guide to Latin in In­ Thom. nobilis de Trattern ternational Law. Oxford: The University Press. Szibenliszt M. (1820): Institutiones juris naturalis Heirbaut D. (2018): Feudal Law, In: Pihlajamäki H., conscriptae per Michaelem Szibenliszt, Jus naturae Dubber M. D. – Godfey M. (eds.) The Oxford Handbook extrasociale complectens. Tomus I. Jaurini: Typis Leo- of European Legal History. Oxford: The University Press poldi Streibig. Kantorowicz H. – Buckland W. W. (1938): Studies in the Szibenliszt M. (1821): Institutiones juris naturalis Gossators of the Roman Law. Cambridge: The University conscriptae per Michaelem Szibenliszt Jus naturae sociale Press. complectens. Tomus II. Jaurini: Typis Leopoldi Streibig. Macleod P. R. (1998): Latin in Legal Writing, An Inquiry Virozsil A. (1839): Epitome Juris Naturae, seu universae into the Use of Latin in the Modern Legal Word. Boston doctrinae juris philosophicae. Pesthini: Typis Josephi College Law Review. Vol. 39 iss. 1. 235–251. http:// Beimel. lawdigitalcommons.bc.edu/bclr/vol39/iss1/6 (2019- Zeiller, F. – Egger F. MDCCCXIX. (1819): Jus naturae 05-03). privatum, Editio Germanica tertia Latine reddita a Fran­ cisco Nobili de Egger, Wien: Beck. / MAGYAR JOGI NYELV | 2019 1 5 MJNy_2019_1.indd 5 2019.06.26. 10:01:28