Magyar Jogi Nyelv 2017/2.

magyar jogi nyelv tartalom Tanulmányok Tóth Judit fórum Az akadálymentes Seresi Márta jogalkalmazói Láncos Petra Lea – Láncos Petra Lea kommunikációról 14 – Balogh Dorka Tolmácsolás az Európai Jog és nyelv konferencia Unió Bíróságán – a gyakorló Ződi Zsolt Białystokban 34 tolmácsok szemével 1 Jogi szövegtípusok 20 Balogh Dorka Horváth Ildikó Veress Emőd Recenzió A tolmácsoláshoz való jog Jogászképzés Tamás Dóra Mária és a bírósági tolmácsolás 8 Sziszüphosz egyetemén 30 Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át című kötetéről 37 I. évfolyam, 2. szám  2017. december

TARTALOM Tanulmányok SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: Seresi Márta – Láncos Petra Lea Szabó Miklós Tolmácsolás az Európai Unió Bíróságán – a gyakorló tolmácsok szemével 1 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Horváth Ildikó Dobos Csilla, A tolmácsoláshoz való jog és a bírósági tolmácsolás 8 Kurtán Zsuzsa, Láncos Petra Lea, Tóth Judit Szabó Miklós, Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról 14 Tamás Dóra, Ződi Zsolt Tóth Judit, Jogi szövegtípusok 20 Vinnai Edina Veress Emőd Jogászképzés Sziszüphosz egyetemén 30 Fórum Láncos Petra Lea – Balogh Dorka Jog és nyelv konferencia Białystokban 34 Balogh Dorka Recenzió Tamás Dóra Mária Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át című kötetéről 37 IMPRESSZUM MAGYAR JOGI NYELV A lapszám megjelenését támogatta: FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ELŐFIZETHETŐ: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél (OTKA, 112172) FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt Elő�izetési díj 2018-ra: 4800 Ft MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta Megjelenik évente két alkalommal, nyomtatott formában csak elő�izetőknek. KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. TÖRDELŐ: Máthé József 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.joginyelv.hu oldalon is elérhető. Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 KORREKTOR: Nagy Márton E-mail: [email protected] ISSN 2560-0249 Internet: www.hvgorac.hu NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. A Magyar Jogi Nyelv tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu B2tart.indd 2 2018.01.09. 15:15:49

TANULMÁNYOK TOLMÁCSOLÁS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁN – A GYAKORLÓ TOLMÁCSOK SZEMÉVEL SERESI MÁRTA 1 egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar LÁNCOS PETRA LEA 2 egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar 4 Az Európai Unió nyelvi sokszínűsége az uniós intézmé- vi rezsim a jogállamiság elvében (EUSz 2. cikk) foglalt nyek munkájában is megjelenik. Ez alól az Európai Unió jogbiztonság követelményéből fakad, miszerint az uniós Bírósága (EUB) sem kivétel. A tagállamok egyenlősége jogforrásoknak az érintett személyek, szervek számára zálogának tekintett, valamint a jogállamiság követelmé- hozzáférhetőnek, érthetőnek és világosnak kell lenniük nyeiből fakadó nyelvhasználati szabályok némi eltéréssel (Gazzola 2006; Schermers, Waelbroeck 2002). A lissza- az EUB tevékenységére is irányadók. Az uniós nyelvhasz- boni szerződésmódosítással az Alapjogi Charta 41. cik- nálati garanciáknak köszönhetően az Európai Unió Bí- kének (4) bekezdése emelte alapjogi szintre az uniós jog róságán a többi uniós intézményhez hasonlóan intenzív hatálya alá tartozó személyek információs jogait: „Min- fordítási és tolmácsolási munka zajlik. 12 denkinek lehetősége van arra, hogy a Szerződések nyel- Az Európai Unió Bíróságának ülésein folytatott tolmá- veinek valamelyikén írásban forduljon az Unió intézmé- csolás a bírósági tolmácsolás válfajába tartozik, azonban nyeihez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ.” a hazai bírósági tolmácsoláshoz képest sok eltérést is A hivatalos nyelvek köréből az intézmények belső kom- mutat. Ezek a sajátosságok az eljárás soknyelvűségéből, munikációjukra, munkájukra munkanyelveket jelölhet- az ehhez kapcsolódó közvetítő nyelv beiktatásával vég- nek ki eljárási szabályzataikban (1/58/EGK rendelet zett tolmácsolásból, azaz relé megoldásokból és a tolmá- 6. cikk). Habár az Európai Bizottság (angol, francia, né- csok rendelkezésére bocsátott technikai háttér jellem- met) és az Európai Bíróság (francia) is rendelkezik de zőiből fakadnak. Az alábbiakban a bírósági tolmácsolás- facto munkanyelvekkel, ezek a kikötések egyik intéz- nak ezt a speciális területét mutatjuk be elsősorban mény eljárási szabályzatában sem szerepelnek (Láncos gyakorlati szempontból, összehasonlítva azt a hazai bí- 2012). A tagállamok ugyanis hivatalos nyelvüket nem- rósági tapasztalatokkal, kiemelve e terület sajátossága- zeti identitásuk fontos elemének tekintik, ezért nem já- it és kihívásait. rulnának hozzá egy, az államnyelvüket mellőző intézmé- nyi eljárási szabályzathoz. Az Európai Unió Bírósága az Unió legfőbb igazságszol- AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÉS AZ ELJÁRÁS gáltatási szerve, mely – ha a nemzeti jogból keresnénk NYELVE analógiát – egy alkotmánybíróság és egy legfelsőbb bí- róság funkcióit tölti be az uniós jogrenddel kapcsolatban. Az uniós intézmények nyelvhasználati szabályait az A luxemburgi székhelyű intézmény két fórumból, a tag- 1/58/EGK rendelet szabályozza, amely jelenleg 24 hiva- államok nemzeti bíróságai által előterjesztett előzetes talos nyelvet rögzít. Az intézmények ezeken a nyelveken döntéshozatali kérelmek kapcsán és másodfokon eljáró kötelesek elkészíteni, illetve ezekre kötelesek lefordíta- Bíróságból, valamint a tagállamok, intézmények vagy ni az általános hatályú iratokat, ezeken a nyelveken je- magánfelek által benyújtott közvetlen keresetek ügyében lenik meg az Unió jogi közlönye (a Hivatalos Lap) és az első fokon eljáró Törvényszékből áll. Az Európai Unió uniós polgárokkal, a tagállamokkal, valamint a tagálla- Bírósága 2016-ban több mint 1400 ügyet zárt le, ezek mok joghatósága alá tartozó más személyekkel is ezen a pedig (az ír kivételével) valamelyik hivatalos nyelven, az 3 nyelven kommunikálnak az intézmények. Az uniós nyel- ún. „eljárás nyelvén” kerültek lefolytatásra. Az eljárás nyelvét kell használni a felek írásos beadványaiban és a tárgyaláson elhangzott felszólalásaik során, továbbá a Bíróság az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyvet, határoza- 1 Az Európai Unió akkreditált szabadúszó tolmácsa [FR (S), EN→HU], tot is ezen a nyelven készíti el. egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fordító- és Az Európai Unió Bíróságának honlapján található be- Tolmácsképző Tanszék (Budapest) mutatkozó szövegnek mindjárt a harmadik bekezdésé- 2 Az Európai Unió akkreditált szabadúszó tolmácsa [EN (S), DE→HU], kutató, Deutsches Forschungsinstitut für öffentliche Verwaltung (Speyer), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (Budapest). 3 A Tanács 1/58/EGK rendelete az intézmények nyelvhasználatról szó- 4 Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt vál- ló 2–5. cikkek. tozata (EUSz). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 1 MJNy_2017_2.indd 1 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK ben az szerepel, hogy az EUB többnyelvű intézmény, mely Szemben az Európai Unió Bíróságán dolgozó jogász- az „igazságszolgáltatás területén a világon egyedülálló nyelvész fordítókkal, akik elsősorban jogászok, akik for- szabályokat alkalmaz, mivel az Unió 23 hivatalos nyelve dítói tevékenységet végeznek, az EUB tolmácsai esetében lehet az eljárás nyelve. A Bíróságnak ugyanis teljes mér- egyáltalán nem jellemző, hogy jogi végzettséggel rendel- tékben tiszteletben kell tartania a többnyelvűség köve- kezzenek, és az intézmény sem biztosít semmilyen to- telményét, mivel a felekkel az eljárás nyelvén kell kom- vábbképzést vagy felkészítést a tolmácsainak (Künnecke 5 munikálnia.” Ehhez pedig az EUB-nak szakfordítókra, 2013). A felvételi vizsgán a jelentkezők tolmácskészsé- ún. jogász-nyelvészekre, és tolmácsokra van szüksége. geire fókuszálnak: az itt tolmácsolandó beszédek meg- Az EUB alkalmazottainak mintegy 45 százaléka nyelvi értéséhez jellemzően elégséges az általános tájékozott- szolgáltatásokat biztosít az intézmény számára: a 602 ság. A vizsgaszövegek szándékoltan nem tartalmaznak jogász-nyelvész mellett 74 állandó tolmácsa van. A tol- sem jogi, sem egyéb szakszókincset, de még uniós szak- mácsok jelenleg évente mintegy 650 tárgyaláson teljesí- zsargont sem. A vizsgán ugyanis a hangsúly nem a szó- tenek szolgálatot. szintű megfeleltetéseken van, hanem azon, hogy képes-e Az évente megrendezett nemzeti bíróképzések mellett a jelölt egy elhangzó beszéd gondolatmenetét, logikáját az Európai Unió Bíróságán dolgozó tolmácsok munkájá- megérteni, az eredeti nyelvi külsőségektől elszakadni, nak túlnyomó részét az eljárások szóbeli szakaszának, és az elemzett üzenetet a célnyelv nyelvi hagyományai- vagyis a tárgyalások tolmácsolása teszi ki. A tárgyalások nak és normáinak megfelelően átadni (Seleskovitch, – az eljárás írásbeli szakaszához hasonlóan – az eljárás Lederer 2002). Habár a vizsga „szóbeli” részén feltesznek nyelvén zajlanak. Az idevágó szabályokat az EUB eljárási egy uniós ismereti kérdést, a jogi, illetve jogi szaknyelvi szabályzata rögzíti (36–38. cikk). Eszerint, ha az alperes ismereteket nem tesztelik. Ezzel együtt explicit elvárás valamelyik tagállam, akkor az adott tagállam hivatalos a konferenciatolmácsok felé, hogy bármilyen szakterü- nyelve az eljárás nyelve (több hivatalos nyelv esetén a leten gyorsan kiismerjék magukat, és szerezzék meg a tagállam választ ezek közül); de a fél vagy a felek együttes feladatuk betöltéséhez szükséges, általában lexikai is- kérelmére más hivatalos nyelv használata is engedélyez- mereteket. hető. Jogorvoslati eljárásokban a megtámadott, felülvizs- Az EUB tolmácskabinjaiban tehát olyan emberek ülnek, gált határozat nyelve szerint alakul az eljárás nyelve. Vé- akik végzettségüknek, illetve szakmai tapasztalataiknak gül előzetes döntéshozatali eljárásokban az előterjesztő köszönhetően kiváló konferenciatolmácsok, és az elkép- bíróság nyelve lesz az eljárás nyelve azzal, hogy indokolt zelés az, hogy ennek köszönhetően remekül megállják esetben az alapeljárásban részt vevő fél kérheti más nyelv majd a helyüket tárgyalótermi tolmácsként is. Azonban használatának engedélyezését. A vonatkozó nyelvhasz- a tárgyalótermi tolmácsolás több szempontból is eltér a nálati kérelmekről a Bíróság elnöke, illetve az elnök dön- konferenciatolmácsolástól. Ez az Európai Unió Bírósá- tésétől függően a Bíróság határoz. Áttöri az eljárás nyelvi gának tolmácsai számára – így különösen a szabadúszó egységességét az a szabály is, hogy a tagállamok az elő- tolmácsok számára, akik az EUB állandó tolmácsaival zetes döntéshozatali eljárás során használhatják a saját szemben ritkán dolgoznak tárgyalótermi kontextusban – nyelvüket mind írásban, mind pedig szóban. Végül a bírák, speciális nehézséget jelenthet. illetve a főtanácsnokok a tárgyalás során az eljárás nyel- vétől eltérő uniós hivatalos nyelvet is használhatnak. E szabályozásnak köszönhetően a tárgyalásokon sok A TOLMÁCSOLÁS MEGSZERVEZÉSE esetben szinte alig lehet megállapítani az eljárás nyelvét. AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁN Így például a Magyarország kontra Szlovákia ügyben 6 (C-364/10) Szlovákia és a Bizottság szlovákul, Magyar- Tolmácsolásra a Bíróságon és a Törvényszéken elsősor- ország magyarul szólalt fel, a bírák és a főtanácsnok ban az eljárás szóbeli szakaszában, a tárgyaláson kerül franciául és angolul tettek fel kérdéseket. Az ügy nyelvi sor. A fentiekben írottaknak megfelelően ugyan a tár- igényei tehát messze túlmutathatnak a francia–eljárás gyalás az eljárás nyelvén zajlik, ez nem jelenti azt, hogy nyelve pároson, ennek köszönhetően komoly szervezési csupán az EUB munkanyelvén és az eljárás nyelvén zaj- feladatot jelent a kabin megfelelő nyelvi összeállítása. lana a tolmácsolás. Ezeken a nyelveken felül a bírák, a főtanácsnok, a beavatkozó tagállam(ok) és a felek által választott (és engedélyezett) hivatalos nyelvek is elhan- A TÁRGYALÁSOKON DOLGOZÓ TOLMÁCSOK gozhatnak a tárgyaláson. Az EUB Tolmácsolási Igazga- tósága méri fel a tárgyalás nyelvi igényeit és tervezi meg Az Európai Unió Bíróságának tárgyalásain a tolmácsolást a tárgyalásra rendelkezésre bocsátott kabinok nyelvi hivatásos tolmácsok végzik, aki sikeresen teljesítették a összetételét, vagyis a kijelölt tolmácsok által lefedett le- tolmácsoknak kiírt uniós versenyvizsgát, illetve szabad- hetséges tolmácsolási irányokat. A tárgyalás nyelvi igé- úszói tolmácsvizsgát tettek az uniós intézmények szer- nyeit az Igazgatóság az eljárás nyelvére, a beavatkozók, vezésében. bírák, főtanácsnok nyelvére vagy nyelvi készségeire, továbbá a lehetséges sajtóérdeklődésre, látogatócsopor- tokra tekintettel határozza meg. Az Európai Unió Bíróságán a tolmácsolás minden eset- 5 https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_6999/hu/ ben kizárólag szinkrontolmácsolást jelent. Vagyis a tol- 6 A Bíróság C-364/10. sz., Magyarország kontra Szlovákia ügyben 2012. október 16-án hozott ítélete ECLI:EU:C:2012:630. mácsok a tárgyalóterem szélén, körben elhelyezett, négy- / 2 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 2 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK személyes, üvegfalú kabinokban végzik munkájukat. A 20 perc tolmácsolás után jusson 10–20 perc pihenés min- kabinok bejárata az előtérből megközelíthető zárt folyo- denkinek. Mivel az előre megírt felszólalások felolvasása sóról nyílik, a tárgyalóteremből közvetlenül, továbbá után a tárgyalás második felében spontán reakciókra is chipkártya nélkül nem lehet ezekbe belépni. Minden sor kerül, célszerű úgy intézni a dolgot, hogy ugyanan- egyes hivatalos nyelvnek külön kabinja van, amelyben nak a személynek minden felszólalását ugyanaz a tolmács jellemzően kettő, három, esetleg négy tolmács ül. A tol- tolmácsolja, hiszen ő már jobban ismeri az illető beszéd- mácsokat rendszerint az anyanyelvük alapján sorolják a stílusát és gondolatmenetét. kabinokba, ugyanis az elv az, hogy minden tolmács az Ami a szabadúszó tolmácsokat illeti, ők nyelvkombi- anyanyelvére tolmácsoljon. A keleti bővítés után azonban nációjuktól és lakóhelyüktől függően változó gyakori- bizonyos nyelvek esetében muszáj volt kivételt tenni, sággal kapnak felkéréseket (ugyanis a Luxemburghoz hiszen kevés olyan tolmács volt, akinek az anyanyelve közelebb eső lakóhellyel rendelkező tolmácsoknak ke- angol vagy francia, de jól értette például a magyart. Ezért vesebb költségtérítést kell fizetni). A felkérések jellem- magyarról angolra, franciára sokszor magyar anyanyel- zően kettő, ritkábban három vagy több napra szólnak. vű tolmács dolgozik. Amikor valaki nem az anyanyelve A megbízás dátuma alapján az EUB hivatalos honlapján irányában tolmácsol, azt retúrnak (retour) nevezik. könnyen megkereshető a magyar vonatkozású ügy szá- Az Európai Unió intézményeiben a retúrozás viszony- ma és témája, de végleges információt csak a tárgyalás lag ritka, ezért általában nagyobb stresszt is jelent a tol- hetén lehet elérni a Bíróság belső oldalán. Itt megtalál- mácsoknak. Egyrészt mivel az uniós intézményekben ható az ügy száma, címe, illetve a tolmácscsapat össze- jellemzően anyanyelvükre dolgozó tolmácsok sokszor tétele. Ekkor derül ki az is, hogy a szabadúszó tolmácsot kijönnek a retúrozás gyakorlatából (ez a magyar szabad- a magyar vagy egy idegen nyelvű kabinba osztották be, piacon dolgozó kollégákra kevésbé áll), másrészt mivel retúrozni. tudják, hogy az idegen nyelvű teljesítményüket kollégá- A szabály az, hogy a szabadúszó tolmácsoknak egy tel- ik anyanyelvi nyelvhasználatával fogják összehasonlíta- jes nap felkészülési idő jár a megbízás(ok) előtt. Ez azt ni. A retúrozó tolmácsokat sokszor nem is az anyanyel- jelenti, hogy ha a tárgyalás délelőtt kezdődik, akkor elő- vük, hanem a célnyelvük szerinti kabinba osztják be. ző nap reggel, ha pedig délután, akkor előző nap 14:30-ig Amikor a tárgyalóteremben valaki X nyelven felszólal, kell a Bíróságra megérkezniük. Ennek megfelelően a a következő történik. Minden, az adott tárgyalásra ren- külföldről érkező tolmácsok már előző este Luxemburg- delkezésre állított nyelvi kabin letolmácsolja az elhang- ba repülnek – akár vasárnapi felkészülésre is, amennyi- zottakat a maga nyelvére: tehát a francia kabin franciá- ben a tárgyalást hétfőre tűzték ki. Ezután kerül sor az ra, az angol angolra stb. De mi történik, ha például a Európai Unió Bírósága részére végzett tolmácsolási mun- magyar kabin három kollégája közül egyik sem ért X ka valódi sajátosságára: az első munkanapot teljességé- nyelven? Ebben az esetben keresnek és beállítanak a ben kitevő helyszíni felkészülésre, melyhez kizárólag konzoljukon egy olyan kabint, amelynek munkatársai papíron átadott periratok, felszólalástervezetek állnak közül dolgozik valaki X-ről és ők értik a kabin nyelvét. rendelkezésre. A felkészülési napra azért van szükség, Például: az angol kabin tolmácsol X-ről angolra, a magyar mert az ügy ismerete és a szókincs részletes előkészíté- kabin pedig az angol változatot tolmácsolja tovább ma- se nélkül a tárgyalásra becsöppenő tolmácsok feladata gyarra. Ezt hívják úgy, hogy relézés (relais). A relézés gyakorlatilag teljesíthetetlen lenne. A periratokat azon- időveszteséggel jár és növeli a pontatlanságok esélyét ban azok terjedelme és elsősorban azok bizalmas jellege (ezért pl. a dupla relé kizárt), ugyanakkor segítségével miatt nem lehet előzetesen elektronikusan vagy postai jóval kisebb tolmácscsapat is elegendő egy-egy tárgya- úton a tolmácsok rendelkezésére bocsátani, csak meg- lásra, tehát teljes nyelvi kiosztás esetében sem kell fél- érkezésük után, a helyszínen (Künnecke 2013). Addig a ezer iránnyal számolni. tolmácsok az ügyről csupán a Hivatalos Lapban is meg- A csapatbeosztást feltüntető ún. team sheeten minden jelenő keresetlevélből tájékozódhatnak. tolmács pontosan látja, melyik kabinban ki ül, milyen nyelvekkel dolgozik, és honnan relézhet szükség esetén. Azonban a relézést, ha lehetséges, kerülni kell: ha van a A FELKÉSZÜLÉS FOLYAMATA kabinban olyan tolmács, aki dolgozik X-ből, nem adhatja át a mikrofont olyan kollégájának, aki csak reléből dol- A tolmácsok a titkárságra érkezésükkor egy vaskos dosz- gozna. sziét kapnak, amelyben több fontos irat is található. A Ez a munkarend eltér a belföldi szabadúszó-piacokon dossziéban megtalálható az összes perirat legalább az jellemző munkarendtől. Ott általában a tolmácsoknak ügy nyelvén és franciául. Tartalmazza még a tárgyalás két aktív nyelvük között kell oda-vissza dolgozniuk, és menetét leíró forgatókönyvet, a „Durée des plaidoiries”-t mivel a párban dolgozó tolmácsoknak rendszerint azo- amelyből pontosan kiderül, melyik fél, mikor, hány per- nos a nyelvkombinációjuk, 20, esetleg 30 percenként cig fog beszélni. Ez megkönnyíti a tolmácsok együttmű- váltanak. Ezzel szemben az EUB tárgyalásain a tolmácsok ködését, hiszen beoszthatják, ki melyik felet, felszólalást elsődlegesen aszerint osztják fel egymás között a beszé- fogja tolmácsolni. Másrészt a szigorú menetrend valós deket, hogy melyikük tudja az adott felszólalást relézés kiszámíthatóságot jelent, ami stresszcsökkentő tényező. nélkül megcsinálni. Ha több azonos nyelvű felszólalás A szinkrontolmácsolás ugyanis már önmagában is igen követi egymást, a tolmácsok igyekeznek úgy beoszta - magas szintű stresszel jár együtt: kutatások szerint a ni a munkát, hogy lehetőség szerint hozzávetőlegesen tolmácsokra nehezedő nyomás a repülőtéri forgalomirá- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 3 MJNy_2017_2.indd 3 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK nyítók által átélt stresszhez hasonló szintű (Zeier 1997). Végül van még egy része a tolmácsok felkészülésének. Emiatt már a tolmácshallgatók is fontosnak tartják, hogy Rendszerint az eljárás felei (legalábbis néhányan) már a képzésük alatt stresszhelyzeteknek legyenek kitéve, tárgyalás napja előtt rendelkezésre bocsátják felszólalá- hogy elsajátíthassák ezek kezelését (Seresi 2016). A tár- suk írott változatát, esetleg annak vázlatát és azt az érin- gyalótermi tolmácsolás azonban még a szinkrontolmá- tett tolmácsok megkapják a felkészülésükhöz. Ezzel a csolás esetében megszokottnál is magasabb szintű tolmácsok a feldolgozandó szövegek mennyiségének, stresszel jár, ami növeli a kiszámíthatóság értékét a tol- illetve a szakmával kapcsolatos filozófiájuk függvényé- mácsok szemében. Ezzel együtt a tolmácsoknak minden ben többféleképpen is eljárhatnak. eshetőségre fel kell készülniük és be kell tudniuk ugrani valamely kollégájuk helyett, amennyiben – ahogyan az egyre gyakrabban előfordul – valamely fél, bíró vagy fő- AZ ÍRÁSBAN MEGKAPOTT tanácsnok mégis más nyelven szólal meg, illetve ha hir- FELSZÓLALÁSTERVEZETEK KEZELÉSE telen rosszul lesz egy kolléga. Az egyetlen célzott segítség, amelyet a tolmácsok a jogi Bizonyított tény, hogy nehezebb felolvasott szöveget tol- kontextussal kapcsolatban kapnak, egy A4-es lap, ame- mácsolni, mint a spontán előadott, ún. oralizált beszédet. lyen a tolmács munkanyelvein megtalálhatók a bíróságon Ennek az az egyik oka, hogy az írott szövegek struktu- használt megszólítások, valamint a tárgyalást megnyitó ráltabbak, töményebbek. Ezeket a szövegeket hosszú és lezáró fordulatok. A tolmácsok számára irodát és in- órákon keresztül alkotják és csiszolgatják tökéletesre, ternetkapcsolattal rendelkező számítógépet, nyomtatót viszont a tolmácsnak 20 perc alatt kellene ugyanezt az biztosítanak a felkészüléshez, valamint az állandó állo- intellektuális teljesítményt végrehajtani. A csiszoltság- mányba tartozó kollégák is rendelkezésükre állnak, ha ból adódóan az írott szövegben sokkal kevesebb a redun- kérdésük lenne. dancia, a hezitálás vagy az újrakezdés, pedig pont ezek A tolmács feladata a felkészülés során három fő részből teszik lehetővé, hogy a tolmács némi időt nyerjen áll. Először is elmélyül az ügy tartalmában. Nagyon fontos, (Csernov 2004, Bóna 2009). Ezen túlmenően a felolvasott hogy megértse a felek által előadott érvelést. Így sokkal szöveget értelmezni is nehéz. Beszéd közben ugyanis az könnyebben tudja majd anticipálni, vagyis előre megjó- intonációnk is információt hordoz, a hangsúlyok és szü- solni, hogy a felszólaló felek merre tartanak érvelésük- netek segítenek az üzenet értelmezésében. A felolvasó ben, és elkerülhetők lesznek a kellemetlen félrefordítá- ember azonban jellemzően kevesebb szünetet tart, és sok. Az EUB-nak dolgozó szinkrontolmácsoknak saját nem feltétlenül ott, ahol a természetes beszédben tarta- beszédprodukciójukkal egy időben kell értelmezniük és nánk, így természetellenes szegmentálása megnehezíti tolmácsolniuk egy igencsak formalizált, legtöbbször elő- az amúgy is információban gazdag mondandója értelme- re megírt és jogi fordulatoktól hemzsegő szöveget, ez zését (Csernov 2004). pedig jelentős kognitív terhet jelent. Ezt a kognitív terhet Ráadásul az Európai Unió Bíróságán eljáró képviselők azonban komolyan csökkenti, és egyben a tolmácsolás nem professzionális előadók, így esetenként a szűkös minőségét is igencsak javítja, ha a tolmács eleve tisztá- időkeretben, gyors iramban, gyenge artikulációval, hang- ban van a beszélők szándékával, álláspontjával. súlyozás nélkül felolvasott felszólalásokat különösen A tolmácsok a felkészülésük során kiírják maguknak nehéz követni. Ehhez képest a felszólalások után feltett a hivatkozott jogszabályhelyeket, és kinyomtatják ezek kérdésekre már spontán válaszolnak a jogi képviselők szövegét munkanyelveiken. Így ha valamelyik fél ezeket – ezeket a szakaszokat a tolmácsoknak is könnyebb kö- szó szerint idézi, a tolmácsnak nem fordítania kell, ha- vetniük és célnyelvükre átültetniük. Hozzátesz a munka nem csak felolvasni a szóban forgó részletet. A nagyon nehézségéhez még az is, ha nem anyanyelvi beszélő a jogi tömören megfogalmazott jogszabályok szinkrontolmá- képviselő: az intézmények küldenek olyan jogászokat is csolása ugyanis igen nehéz feladat lenne, és sokkal ke- a Bíróságra, akik bár beszélik az ügy nyelvét, nyelvi pro- vésbé pontos, mint a már létező nyelvi változat idézése. dukciójuk sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanígy előre memorizálják a jogszabályok, idézett Abban minden tolmács egyetért, hogy ha már felolvas- ügyek számát, a felek, bírák, főtanácsnokok nevét is. sa a beszélő az előadását, akkor a legjobb, ha azt írásban Emellett a tolmács nyelvi szempontból is felkészül a tár- a tolmács rendelkezésére bocsátja. Még ha az utolsó pil- gyalásra. Ebben nagy segítségére van, hogy a kapott lanatban tesz is így, akkor is ki tudja nyerni a tolmács a dossziéban a dokumentumok több nyelven is megtalál- folyószövegből a jellemzően problémás számokat, tulaj- hatók, illetve rendelkezésére állnak a nyomtatott szótá- donneveket, illetve az első és utolsó bekezdés elolvasá- rak és az internetes források, terminológiagyűjtemények sával képet kaphat az érvelés gondolatmenetéről. Ha is (pl. IATE, Lithos). Minden ügynek megvan a sajátos azonban már korábban is megkapja az írott szöveget, szókincse, ezeket a tolmácsnak passzív nyelvein (ame- még több lehetősége lesz annak használatára. lyekből tolmácsolni képes) fel kell tudnia ismerni, aktív A leginkább „ortodox” hozzáállás azt kívánja meg, hogy nyelvein pedig (amelyekre tolmácsol) használnia kell. A a tolmács gondosan tanulmányozza át a szöveget, nézzen tárgyalás során is folyamatosan figyelnie kell a beszélők utána a problémás szavaknak, szakkifejezéseknek, húz- szó- és nyelvhasználatát, és ha észreveszi, hogy a beszé- za alá, vagy más módon emelje ki a számokat és tulaj- lők inkább egy másik kifejezést, egy másik szinonimát donneveket, majd a beszéd elhangzásakor kizárólag arra vagy megoldást használnak anyanyelvükön, a saját nyelv- koncentráljon, amit hall. Ez lenne a tulajdonképpeni tol- használatát is ehhez kell igazítania. mácsolás: a hallott információ elemzése, értelmezése, / 4 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 4 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK elválasztása a forrásnyelvi formától, és a nyelvtől füg- koncentráljanak munkájuk során, hanem nagymérték- getlenné vált gondolatmenet megfogalmazása a célnyel- ben támaszkodnak a megkapott írott szövegre is. Ennek ven (Seleskovitch, Lederer 2002). Klasszikusan ezt vár- egyik módja a blattolás, vagyis az írott szöveg szóbeli tol- ják el a konferenciatolmácstól, azonban a bírósági tol- mácsolása. Ilyenkor a tolmács, ahogy végigfut tekintete mácsolás esetében ez nem így van. a sorokon, már fordítja is szóban az ott szereplő gondo- Bírósági tolmácsolás esetében ugyanis az a kiinduló- latokat. Ebben az esetben nagy segítséget jelent, hogy a pont, hogy az értelmezés nem a tolmács, hanem a jogá- szöveg a maga teljességében ott van a tolmács előtt, szok feladata. Nem a tolmácsnak, hanem a jogi szakem- azonban ne feledjük el, hogy a felszólaló felek felszólalás- bereknek kell megfejteniük a beszéd üzenetét, a beszélő tervezetüket az utolsó pillanatban is módosíthatják, vagy szándékát. Ez ugyanis aktív szerepet feltételez a kom- előadásuk közben is elkalandozhatnak. Ezért ha a tol- munikációs folyamatban, míg ebben a kontextusban a mács a szinkronkabinban blattol, figyelmét megosztva tolmácsnak a jogászok és bírák inkább passzív szerepet folyamatosan figyelnie kell, hogy a felszólaló valóban a szánnak (Horváth 2013). E szerint a felfogás szerint a papíron szereplő szöveget mondja-e, és ha közbeszúr, tárgyalóteremben végzendő nyelvi közvetítés valójában megváltoztat valamit, hol tér vissza az eredeti szöveghez. fordítás, ami egy mechanikus, objektív és átlátható fel- Ebben a munkában a kabintársak is az épp dolgozó tol- adat, és a tolmács dolga csupán az, hogy szó szerint, af- mács segítségére lehetnek (Rohonyi 2015). féle „fordítógépként” adja vissza az elhangzottakat (Mor- A blattolásra előkészített szövegbe bele lehet írni a ris 1995). szakkifejezéseket, illetve nyilakkal, egyéb jelekkel jelez- E mellett az elvárás mellett az szól, hogy a tolmács leg- ni, melyik szó melyik bővítménye, vagy ha a két nyelv többször nem jogász, így nincsen meg a kellő háttere az közti különbség szórendváltoztatást kíván. Abban az üzenet értelmezéséhez (interpretálásához), valamint az, esetben pedig, ha a tolmács úgy érzi, túlságosan megter- hogy a jogi nyelvben sokszor valóban fontos a szószintű helő számára, hogy figyelmét három tényező, vagyis a megfeleltetés. A „szó szerinti” fordítás megkövetelésével hangzó szöveg, az írott változat és saját tolmácsolása tulajdonképpen azt az illúziót próbálja az igazságszolgál- között ossza meg, az alapelv az, hogy az írott szöveget tatás fenntartani, hogy az ítélkezés valójában nem több- félretéve munkája elsődleges forrására, vagyis a hangzó nyelvű, hanem egynyelvű környezetben zajlik, hiszen az információkra kell koncentrálnia (Rohonyi 2015). üzenet az egyik nyelvből a másikba hiánytalanul átvihe- Végül a legkevésbé „ortodox”, de mégis nagyon elter- tő, így a nyelvi különbségek irrelevánsak (Morris 1995). jedt megoldás a szöveg előzetes lefordítása. Ebben az eset- Ugyanakkor a „szó szerinti tolmácsolás” ideálja a va- ben a tolmács előre lefordítja a felszólalást, és annak lóságban nem megvalósítható. Egyrészt minden nyelv- elhangzása pillanatában tolmácsolás helyett egyszerűen ben megtalálhatók olyan állandósult kifejezések, ame- felolvassa a fordítását. Ennek a módszernek előnye, hogy lyek szó szerinti lefordításával a tolmács csak gátolná a ő is több idővel rendelkezik saját változatának megfo- megértést a felek között (Horváth 2013). Másrészt, ha a galmazására, és a felolvasás kétségkívül kevesebb kog- tolmács valamilyen kultúraspecifikus tartalom fordítá- nitív erőfeszítéssel és stresszel jár, mint a tolmácsolás. sára nem talál pontos célnyelvű megfelelőt, akkor ezt a Ez az eljárás jobban megfelel a szószerintiség követel- feleknek jeleznie kell. Ilyenkor ki kell lépnie „láthatatlan” ményének is. Hátránya azonban, hogy a sietve felolvasott közvetítői szerepéből (Csörgő 2013). fordított szöveg megértése nagyobb nehézséget jelent a A tolmácsolástudomány jelenlegi állása szerint a tol- tolmácsolást hallgató bíráknak, jogászoknak, illetve a mácsnak igenis értelmeznie kell az elhangzottakat, és fordításból továbbdolgozó többi tolmácskabinnak. Ezért meg kell állapítania a beszélők szándékát, hiszen csak a fordítást illik előre elküldeni a többi tolmácskollégának így lesz képes az elhangzott üzenetet közvetíteni, és ez- is, továbbá ahol lehet, „élővé” kell azt tenni a mondatok által elősegíteni a nélküle lehetetlen kommunikációt. A rövidítésével, a felszólalás előadásmódjával. Másrészt a szószerintiség követelménye jogi környezetben csupán blattoláshoz hasonlóan ebben az esetben is figyelni kell a szakkifejezésekkel, törvénycikkidézési szokásokkal a felszólaló spontán változtatásaira, közbeszúrásaira. stb. kapcsolatban merül fel, ezeket azonban saját belá- Ilyenkor az is előfordulhat, hogy a gondosan megírt for- tása szerinti sorrendben és hangsúllyal helyezheti el dítás stílusa és minősége észrevehetően eltér a váratlan nyelvi produkciójában annak érdekében, hogy az üzene- változtatás okozta stresszhelyzetben (az írott szöveg és tet a lehető leghűségesebben adja vissza. A tolmács ob- a szóbeli input közötti figyelemmegosztás miatt talán jektivitása és semlegessége ugyanis nem a szó szerinti még hiányosan is tolmácsolt) új részek színvonalától. fordításban nyilvánul meg, hanem abban, hogy nem hoz Sok tolmács elutasítja, hogy a felszólalásokat előre le- olyan döntéseket, amelyek érdemileg befolyásolhatják fordítsa, mivel úgy véli, ez összeegyeztethetetlen a tolmács az ügy kimenetelét. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne szóbeli és értelmező feladatával. Ők többek között azt hozhatna döntéseket szakterületével, a kommunikáció- vallják, hogy a tolmács elsődleges feladata a kommuniká- val kapcsolatosan (Horváth 2013). ció elősegítése, nem pedig a szó szerinti, értelmezés nél- Mivel azonban nagy a nyomás a „szó szerinti” megfe- küli ismétlés (Horváth 2013). Ugyanakkor felmerül a kér- leltetésre, valamint a bonyolult jogi nyelven megírt, és dés, vajon valóban megvalósulhat-e a tolmácsolás mint sokszor kifejezetten gyorsan felolvasott felszólalások kommunikációs aktus egy olyan helyzetben, ahol még az csupán hallás után történő szinkrontolmácsolása nagyon egy nyelvet beszélő felek között sem beszélhetünk valódi, emberpróbáló feladat, az EUB tolmácsai jellemzően nem kölcsönösségen alapuló kommunikációról. A közönségre elégednek meg azzal, hogy pusztán az elhangzottakra tekintet nélkül, hadarva felolvasott szövegeket sokszor / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 5 MJNy_2017_2.indd 5 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK azok anyanyelvi címzettjei sem tudják követni; de ha nincs tosan fordítsa a jogi nyelvezetet, és ne kendőzze el a lai- szó valódi kommunikációról, a tolmács sem tudja betölte- kusok bizonytalanságait vagy kétértelműségeit. Ha pél- ni a kommunikációt elősegítő feladatát (Jones 2014). dául – a konferenciatolmácsolás normáit követve – a lai- kusok vallomását az eredetinél koherensebben, pontosab- ban használt jogi terminológiával tolmácsolná, előfordul- ELTÉRÉSEK A NEMZETI BÍRÓSÁGOKON ÉS EZ EUB hatna, hogy tanácstalan ügyfelét akaratlanul is dörzsölt TÁRGYALÁSAIN VÉGZETT TOLMÁCSOLÁS KÖZÖTT fickóként tünteti fel (Kalina 2002). A felek aszimmetrikus nyelvhasználata és státusza etikai kérdéseket is felvet a A bírósági tolmácsolás valószínűleg egyidős az igazság- tolmács mozgásterével és lojalitásával kapcsolatosan, kü- szolgáltatás gyakorlatával (Horváth 2013). Azonban van lönösen, hogy a tolmácsnak egy erős intézmény és egy – néhány érdekes különbség a nemzeti bíróságokon vég- sokszor kiszolgáltatott – emberi lény között kell közvetí- zett tolmácsolás, és az EUB tolmácsainak munkája között. tenie, miközben nem veszítheti el a semlegességét (Morris A leginkább szembeszökő különbség a tolmácsolás 1995, Csörgő 2013, Farkasné Puklus 2016). módja. A nemzeti bíróságokon nem jellemző a kabin, mik- Az Európai Unió Bírósága esetén azonban nem szem- rofon és fejhallgató használatát igénylő szinkrontolmá- besülnek a tolmácsok ilyen dilemmákkal. Itt nem jelen- csolás. Itt a tolmácsok az elhangzott beszédszakaszokat nek meg magánszemélyek, jogászok értekeznek jogá- követő (konszekutív) módban tolmácsolják: vagy néhány szokkal. Így a tolmácsnak nem feladata, hogy hűen rep- mondatos egységekben (párbeszédes helyzetekben), vagy rodukálja a felek hezitálásait vagy nyelvbotlásait, sokkal hosszabb szakaszokban (perbeszédek esetén). Bizonyos inkább az az elvárás vele szemben – akárcsak a konfe- esetekben a tolmács egyetlen ügyfelének a fülébe súgja renciatolmácsokkal szemben –, hogy lehetőleg olyan a tolmácsolást, vagyis súgó szinkront (chuchotage) alkal- szabatosan adja elő a felszólalásokat, ahogy azt a felszó- maz. Ahogy azt a neve is mutatja, ebben a tolmácsolási laló szerette volna. Az iskolázott nyelvhasználat és szim- módban a tolmács szinkronban, vagyis a beszélővel egy metrikusabb társadalmi státusz következménye, hogy a időben tolmácsol, miközben nem segíti műszaki felsze- legtöbb esetben a tolmácsnak nem kell szlenggel, furcsa relés (kabin, fülhallgató, mikrofon), és így saját hangja őt dialektusokkal, szándékos félrevezetésekkel megküzde- is, a teremben tartózkodó többi embert is zavarja. Követ- nie, és általában az elhangzottak mögött sem bontakozik kezésképpen ez a tolmácsolási mód még a szinkrontol- ki emberi dráma. Ezzel szemben nagyon tömör, redun- mácsolásnál is megterhelőbb, de társadalmi megbecsült- danciától mentes felszólalásokat kell tolmácsolnia, ame- sége alacsonyabb. A nemzeti bíróságok előtt az is gyakran lyekben sok transzkódolást igénylő elem és jogi fogalom előfordul, hogy a tolmácsot az iratok ismertetésekor blat- található. Transzkódolásról akkor beszélünk, amikor a tolásra, vagyis írott szöveg szóbeli tolmácsolására kérik tolmács nem értelmezve, a nyelvi formától elvonatkoz- fel (Horváth 2013, Farkasné Puklus 2016). tatva tolmácsol, hanem egy adott nyelvi egységet értel- Ezzel szemben az EUB tolmácsai hivatalosan egyetlen mezés nélkül átvált egy másik nyelvi megfelelőjére. A tolmácsolási módot alkalmaznak: a szinkrontolmácsolást. számokat, tulajdonneveket, felsorolásokat, bizonyos A gyakorlatban azonban, ahogy azt már korábban is is- szakkifejezéseket stb. nem lehet „értelmezni”, ezeket mertettük, a tolmácsok élnek a szöveggel segített szink- csak transzkódolni lehet. Éppen ezért ezek az elemek rontolmácsolás lehetőségeivel, blattolnak, és bizonyos terhelik meg a legjobban a memóriát, hiszen reproduk- esetekben írásban előre lefordítanak teljes felszólalásokat. ciójukat nem könnyíti meg a történet logikai felépítésé- A második jellegzetes különbség a tolmácsolás körül- nek megértése. Így a csak transzkódolható elemek szok- ményeiben rejlik. A nemzeti bíróságok jellemzően egyet- tak a leggyakrabban elveszni a tolmácsolás során. len tolmáccsal dolgoznak, akinek nem mindig van lehe- Bár nem jellemző, hogy felkavaró emberi sorsokkal tősége úgy elhelyezkedni a tárgyalóteremben, hogy a találkozna az EUB tolmácsa, a tárgyalt ügyek azért érint- munkája szempontjából a lehető legjobban lásson és hall- hetnek nemzeti érdekeket, és nagyon sokszor a média jon. Sokszor semmilyen információ nem áll rendelkezés- figyelmének is középpontjában vannak. Ennek a figye- re a tolmácsolás előtt a felkészüléshez. Ezzel szemben az lemnek, továbbá a magas információsűrűségű felszóla- EUB tolmácsai légkondicionált, jó kilátást biztosító kabi- lásoknak, a legtöbb tolmács jogi képzetlenségének és a nokban dolgoznak, többfős csapatokban, és a felkészülé- retúrozáshoz kötődő negatív konnotációknak köszön- sükhöz külön fizetett munkanapot biztosítanak. hetően a kényelmesebb munkakörülmények között is Végül nagyon fontos különbség merül fel a felek státu- magas szintű stresszt élnek itt át a tolmácsok. Különösen, szát tekintve is. A nemzeti bíróságok esetén jellemzően ha a felszólaló jogászok nincsenek tekintettel a tolmácsok eltérő státuszú, hátterű, műveltségű emberek állnak egy- jelenlétére, és annak ellenére túlzott gyorsasággal ha- mással szemben. A bírák, jogászok magas társadalmi darják el felszólalásukat, hogy – nyelvtől függően – rajtuk presztízsű személyek, akik a művelt köznyelvet és a jogi kívül azt senki sem érti, ha a tolmácsok nem tudnak meg- nyelv fordulatait használják, míg a vádlottak, tanúk sok- felelő munkát végezni. A nemzeti bíróságok előtt szerzett szor kevésbé iskolázott, kiszolgáltatott, vagy éppen az tapasztalataik talán arra sarkallják őket, hogy minél ország jogi rendszerét nem ismerő személyek, akik nyelv- jobban kihasználják a kevés rendelkezésre álló időt. használatára jellemző lehet a hezitálás, szándékos kétér- Azonban ha tolmácsolás is van egy tárgyaláson, haszno- telműség vagy az érzelemmel telítettség. Ebben a helyzet- sabb stratégia kevesebbet, de azt világosabban és tagol- ben különösen fontos, hogy a tolmács hűen adja vissza az tabban elmondani, hiszen így jobban garantálható, hogy egyes felek nyelvhasználati sajátságait: pontosan, szaba- a címzettekhez valóban eljut az üzenet. / 6 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 6 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK Növeli a tolmácsokra nehezedő nyomást, hogy a felek, IRODALOM esetleg a bírák minden felmerülő kommunikációs prob- lémáért hajlamosak a tolmácsolást hibáztatni (Morris Bóna J. (2009): A gyors beszéd. Produkciós és percepciós 1995). Ennek stratégiai oka van: sok esetben a jogászok sajátosságok. Budapest: MTAK/Lexika Kiadó. egymással szemben udvarias gesztusnak szánják, ha a Csernov, G. V. (2004): Inference and Anticipation in Simoul- másik kommunikációs kompetenciájának megkérdője- taneous Interpreting. A probability-prediction model. lezése helyett a tolmácsolás minőségét kifogásolják („Le- Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing het, hogy a tolmácsolás nem volt megfelelő, de nem ér- Company. tettem az érvelését”). Ilyenkor a bírák, főtanácsnokok, Csörgő, Z. (2013): Kihez és mihez legyen lojális a bírósá- jogi képviselők az esetek túlnyomó többségében valójá- gi tolmács? Fordítástudomány. 15. évf. 2. szám. 51–71. ban nem a tolmácsolást kritizálják, hanem pontosítást Farkasné Puklus, M. (2016): Bírósági tolmácsolás – alap- szeretnének kérni valamelyik féltől. elvek és elvárások. Fordítástudomány. 18. évf. 2. szám. Végül meg kell említeni, hogy az uniós tolmácsolási meg- 40–52. bízások egyik legünnepélyesebb formája a bírósági tár- Gazzola, M. (2006): Managing Multilingualism in the Eu- gyalástolmácsolás. A tárgyalás körülményei, a bíróság ropean Union: Language Policy Evaluation for the Eu- tekintélye és az eljárás formalizáltsága is bénítóan hathat ropean Parliament. Language Policy. Vol. 5. No. 4. az egyébként tapasztalt tolmácsokra is. Sokan ezért a sza- Horváth, I. (2013): Bírósági tolmácsolás. Budapest: ELTE badúszók részéről egyáltalán nem is vállalnak az EUB Eötvös Kiadó. által felajánlott megbízást, és erre a Bíróság Tolmácsolási Jones, R. (2014): Interpreting: A communication profession Igazgatósága is tekintettel van: nem ajánl fel automatiku- in a world of non-communication. http://aiic.net/p/6990. san szerződést a szabad tolmácsoknak, hanem előzetesen (A letöltés időpontja: 2017. augusztus 2.) megkeresi őket, hogy vállalnák-e az adott tárgyalást. Kalina, S. (2002): Interpreters as professionals. Across Languages and Cultures Vol. 3. No.2. 169–187. Künnecke, M. (2013): Translation in the EU: Language ÖSSZEFOGLALÁS and Law in the EUʼs Judicial Labyrinth. Maastricht Jour- nal of European and Comparative Law. Vol. 20. No. 2. Habár az Európai Unió Bíróságán zajló tolmácsolás a bí- 243–260. rósági tolmácsolás kategóriájába tartozik, a hazai tár- Láncos P. L. (2012): Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az gyalótermi tapasztalatokhoz képest nagy eltérést mu- Európai Unióban. Doktori értekezés. tatnak mind a technikai, személyi feltételek, mind pedig Morris, R. (1995): The Moral Dilemmas of Court Inter- az alkalmazott tolmácsolási technikák. A hagyományos, preting. The Translator. Vol. 1. No. 1. 25–46. „kiállásos” tárgyalótermi tolmácsoláshoz képest az EUB- Rohonyi, B. (2015): Birkózás az írott szöveggel szinkron- on konferenciatolmácsolási körülmények között kell tolmácsolás közben 1. rész. Fordítástudomány. 17. évf. nehezen oralizálható, gyakran rohamtempóban, akár 2. szám. 23–37. húsz-harminc percen keresztül felolvasott szövegeket Schermers, G. H. – Waelbroeck F. D. (2002): Judicial áttenni célnyelvre. E nehézségeket enyhíti, hogy a kabin- Protection in the European Union. The Hague: Kluwer ban rendszerint megoszlik a tolmácsolási munka, így Law Publishing. szemben a hazai tárgyalótermi gyakorlattal, több kollé- Seleskovitch, D., Lederer, M. (2002): Pédagogie Raisonnée ga dolgozik felváltva a felszólalások, kérdések és válaszok de l’Interprétation. Paris: Didier Érudition. tolmácsolásán. További könnyebbség, hogy a hazai, egy- Seresi, M. (2016): Videokonferencia a konferenciatolmá- személyes, rövid szakaszos tolmácsolási helyzetekhez csolás oktatásában: a közvetítő médium hatása a tol- képest ritkábban kell a tolmácsnak nyelvi pozíciót vál- máccsal bővített kommunikációs helyzetre, valamint a tania, vagyis rendszerint csak egy irányba tolmácsol pedagógiai folyamatra. Doktori értekezés. egy-egy ügyben. Végül segítséget jelent az alapos felké- Zeier, H. (1997): Psychological stress research. Interpret- szülést segítő felkészülési nap, amely során a tolmácsok ing. Vol. 2. No. 1. 231–249. elmélyülhetnek a periratokban, kigyűjthetik a célnyelvi terminusokat, szükség esetén lefordíthatják az előre megkapott felszólalásokat. Hiányosságként említhető, FORRÁSOK hogy a jogász-nyelvészekkel szemben elvárt jogi szakis- meret a tolmácsok esetében nem követelmény, ilyen irá- Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek nyú felkészítést, képzést a pályafutásuk alatt nem kap- meghatározásáról szóló 1/58. tanácsi rendelet. nak. Mindezek alapján érdemes volna megfontolni az Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezet- uniós bírósági tolmácsok specializációját, illetve külön be foglalt változata (EUSz). uniós jogi és szaknyelvi kurzusok bevezetését az érdek- Az EU Alapjogi Chartája. lődő tolmácsok számára. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 7 MJNy_2017_2.indd 7 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS HORVÁTH ILDIKÓ 1 egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar 1. BEVEZETÉS (a) a legrövidebb időn belül és a legrészletesebb módon tájékoztassák az ellene felhozott vád természetéről A bírósági tolmácsolás a nemzetközi szakirodalomban és indokairól olyan nyelven, amelyet megért, igen sokat kutatott téma, a magyar tolmácsolástudomá- valamint ahhoz, hogy nyi kutatások azonban csak néhány éve indultak meg (e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, ezen a területen (Csörgő 2013; Farkasné Puklus 2016; vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet. Horváth 2013, 2014; Kállai–Mozsolits 2017). Ezzel pár- Ugyanezeket a jogokat fogalmazza meg az ENSZ Köz- gyűlése által 1966-ban elfogadott A polgári és politikai huzamosan indult el a magyarországi bírósági tolmács- képzés. Mindez illeszkedik a közösségi tolmácsolás tér- jogok nemzetközi egyezségokmánya is. Az Egyezségok- nyerésének nemzetközi tendenciájába. Az alábbiakban mány 14. cikk 3. pontja a jog előtti egyenlőség szellemé- a tolmácsoláshoz való jog kialakulásának kérdését mu- ben kimondja: tatom be. Ezt követően e tolmácsolási terület sajátossá- Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek teljes gait és a bírósági tolmácsolást mint szakmát írom le. és egyenlő joga van legalább a következő biztosítékokra: Végezetül kitérek a bírósági tolmácsolás magyarországi (a) a legrövidebb határidőn belül egy általa értett nyel- helyzetére. 1 ven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természetéről és okáról; […] (f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, ameny- 2. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG nyiben nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet; […]. A tolmácsoláshoz, illetve a fordításhoz való jog a II. vi- lágháborút követően nyert egyre nagyobb jelentőséget. 2.1. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG EURÓPÁN KÍVÜL E fejlődés során az első mérföldkövet a II. világháborút lezáró, a náci háborús bűnösök nürnbergi pere jelentet- A tolmácsoláshoz való jogot Európán kívül a világon több te. A pert 1945. október 18. és 1946. október 1. között helyen garantálják. Az Egyesült Államokban például az bonyolították le. A nürnbergi Nemzetközi Katonai Tör- 1978-as bírósági tolmácsolásról szóló törvény (Court vényszék Alapokmánya 16 (c) és 25. cikkei kimondják a Interpreters’ Act) garantálja a vádlott jogát a tolmácso- vádlottaknak a tolmácsoláshoz való jogát. A tokiói per, lásoz (Edwards 1995, Mikkelson 2000). Hasonló rendel- azaz a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék ál- kezések vannak érvényben Kanadában is. Amerikánál tal folytatott eljárásnak a tárgya a második világháború maradva meg kell említeni az Emberi Jogok Amerikai során a távol-keleti hadszíntereken elkövetett háborús Nyilatkozatát (1969), melyet az Amerikai Államok Szer- bűnök elkövetőinek az elítélése volt. A tokiói perre nem vezete szerződésként fogadott el 1978-ban, és melynek sokkal a nürnbergi után, 1946. május 5-től 1948. április 8. cikk 2. bekezdés (a) pontja mondja ki a vádlottaknak 6-ig került sor. A Távol-keleti Nemzetközi Katonai Tör- a tolmácsoláshoz és fordításhoz való ingyenes jogát. Ázsiában több állam aláírta ugyan A polgári és politikai vényszék Alapokmánya 9 (a) és (b) cikkei mondják ki a vádlottaknak a tolmácsoláshoz való jogát. jogok nemzetközi egyezségokmányát, a gyakorlatban A tolmácsoláshoz való jog történetének egyik sarokkö- azonban nem mindig jut érvényre a tolmácsoláshoz való ve az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye jog. Ausztráliában a bírósági tolmácsolás nem rendelke- (1950), melynek 6. cikke a tisztességes tárgyaláshoz való zik alkotmányos vagy törvényi garanciával, azonban jog részeként kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, korábbi ítéletek megemlítik a tolmácsolás szükségessé- hogy gét olyan peres felek esetén, akik nem beszélnek angolul. Afrikának az emberi jogi alapdokumentuma az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája (1986), mely- nek alapjául A polgári és politikai jogok nemzetközi egyez- 1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ségokmánya szolgál. Az Afrikai Chartának az európai és habilitált egyetemi docense, a Fordító- és Tolmácsképző tanszék ve- amerikai emberi jogi alapegyezményekhez hasonló a zetője. / 8 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 8 2018.01.09. 12:01:47

TANULMÁNYOK 2 szövegezése, mégsem tartalmaz utalást a tolmácsoláshoz említi meg először. Ez a törvény a jelnyelvet beszélőkre való jogra (Mikkelson 2000). és a jelnyelvi tolmácsolásra való jogra külön kitér. E törvény 6. § (1) bekezdése szerint a polgári peres el- 2.2. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG járásoknak a nyelve magyar, és a „magyar nyelv nem AZ EURÓPAI UNIÓBAN tudása miatt senkit hátrány nem érhet”. Ugyanezen pa- ragrafus (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy Az Európai Unió több nyelvpolitikai vonatkozású jogi A bírósági eljárásban – nemzetközi egyezményben aktust alkotott. A Római Szerződés 217. cikkében foglal- meghatározott körben – mindenki jogosult anyanyel- tak alapján az Európai Unió intézményeinek nyelvi sza- vét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. bályozása a Miniszterek Tanácsának döntése alapján A (3) bekezdés rendelkezik a tolmácsoláshoz való jogról: történik. Az Unió hivatalos és munkanyelve mindenkor A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az (1)– a tagállamok államnyelveinek valamelyike lehet. Ennek (2) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése érdeké- a helyzetnek a jogi alapját a Tanács 1958. április 15-ei ben szükséges. rendelete adta. Ez volt a Tanács 1. számú rendelete, ame- A 184. § a tolmácsról szól, és a fentieket megerősíti, majd lyet az új tagállamok csatlakozásával megfelelően mó- a (2) bekezdés kimondja, hogy dosítanak. A rendelet egyben az Európai Unió Nyelvi A hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács Chartája is. A hivatalos dokumentumok, a különböző közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihall- előírások, a jogi szövegek, illetve a bírósági ítéletek is gatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett minden közösségi nyelven megjelennek, a szerződések írásban is nyilatkozatot tehet. pedig minden hivatalos nyelven hitelesek. A (3) bekezdés pedig a tolmácsot szakértői státusszal ru- Az ír nyelv példája mutatja, hogy a bírósági eljárások- házza fel, és megállapítja, hogy a „tolmácsra a törvénynek nak az EU-ban is különös szerepe volt nyelvpolitikai a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően szempontból. Ugyanis Írország, amikor 1973-ban csat- alkalmazni”. lakozott az Európai Unióhoz, lemondott az ír nyelv mun- Jelenleg a büntetőeljárások során a tolmács alkalma- kanyelv-státuszáról, azonban a szerződéseket mindig zását A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény írja lefordították írre is, valamint az Európai Bírósághoz is elő. A 114. § (1) bekezdése szerint Magyarországon lehetett ír nyelven fordulni. 2005-től az ír is hivatalos Ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során munkanyelve az Európai Uniónak, az ír nyelvnek az eu- az anyanyelvét – törvénnyel kihirdetett nemzetközi rópai intézményekben való gyakorlati használatára szerződés alapján, az abban meghatározott körben –, 2021-ig, többször öt évre meghosszabbított derogáció regionális vagy nemzetiségi nyelvét kívánja használ- vonatkozik [a Tanács 920/2005/EK rendelete, a Tanács ni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv 1257/2010/EU rendelete, a Tanács (EU, Euratom) használata aránytalan nehézségbe ütközne, a ma- 2015/2264 rendelete]. Ennek gyakorlati okai vannak, gyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként mert kevés fordító, nyelvész és tolmács áll rendelke- megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján zésre. biztosítani. Az Európai Unió Bíróságának nyelvhasználatát annak A polgári peres eljárásokhoz hasonlóan a (2) bekezdés eljárási szabályzata határozza meg. E szerint „egy ügy- itt is a jelnyelvi tolmácsra vonatkozik, a (3) bekezdés höz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen kerese- pedig a büntetőeljárásban is szakértői státuszt ad a tol- tekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az Unió mácsnak. Továbbá kimondja, hogy „eseti tolmácsot”, azaz huszonhárom hivatalos nyelve közül” (37. cikk 1. pont). „kellő nyelvismerettel rendelkező más személyt” is ki A tolmácsolást a Tolmácsolási Igazgatóság szervezi. lehet rendelni. A (3) bekezdés utolsó mondata pedig a A tagállamok szintjén a tolmácsoláshoz való jog leg- következő: „Tolmácson a szakfordítót is érteni kell.” Lát- újabb eredménye az Európai Unióban, hogy az Európai hatjuk, hogy a magyar szabályozás elmarad az Európai Parlament elfogadta az Európai Parlament és a Tanács Unióétól, mert nem tesz különbséget az írásbeli és a szó- 2010/64/EU irányelvét (2010. október 20.) a büntetőeljá- beli nyelvi közvetítés, azaz a fordítás és a tolmácsolás rás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz között, illetve nem írja elő a megfelelő képesítést a bün- való jogról. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió minden tetőeljárások során alkalmazott tolmácsok számára. polgárának joga van az anyanyelvi tolmácsoláshoz és Egy másik olyan törvény, amely a tolmácsoláshoz való fordításhoz az ellene indított büntetőeljárás során. A jogot említi, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgál- tolmácsolás-fordítás a gyanúsítás tényének közlésétől az eljárás végéig jár, és kiterjed a kihallgatásra, az ügy- véddel folytatott beszélgetésre és a bírósági tárgyalásra is. Ezt az irányelvet a tagállamoknak 2013. október 27-ig kellett átültetniük saját jogrendszerükbe. 2 2018. január 1-jén lép hatályba az új Pp. (a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról). Ennek 18. címe (A tolmács és a fordító 2.3. A TOLMÁCSOLÁSHOZ VALÓ JOG részvétele a perben) alatt a 61. § – a 113. §-ban rögzített nyelvhasz- nálati jogokra hivatkozással – a jelenlegihez hasonló rendelkezéseket MAGYARORSZÁGON tartalmaz. A 62. § külön szól a fordításról: „Fordítás szükségessége esetén – jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nem- zetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű fordí- Magyarországon a polgári perekben a tolmácsoláshoz való tás alkalmazható. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessé- jogot A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ge tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni.” / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 9 MJNy_2017_2.indd 9 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK tatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény törvény 114. §-át, valamint a büntetések, az intézkedések, (Ket.). A 60. § (1) bekezdése szerint egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 12. § (1)–(2) használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, bekezdéseit]. Ez azt jelenti, hogy a tolmácsoláshoz való tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli jog Magyarországon is megerősödött. az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás egyéb A fentiekből jól kitűnik, hogy a tolmácsoláshoz való jog résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, szorosan összefügg a bírósági tolmácsolással. Ugyanis a kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet. tolmácsoláshoz való jog biztosításakor a cél az, hogy a Ez a törvény már árnyaltabban fogalmaz, hiszen csak büntetőeljárások illetve a polgári peres eljárások során akkor kell tolmácsot alkalmazni, ha arra valóban szükség a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és az alapvető em- van a kommunikáció érdekében. A (2) bekezdés itt is a beri valamint nyelvi jogokat garantálják. A tisztességes jelnyelvi tolmács biztosítására vonatkozik, a (3) bekez- tárgyalásoz való jog egyik alapelve a vádlott „jogi jelen- dés pedig a tolmácsot szakértőnek mondja ki. A (4) be- léte” a tárgyaláson. A jogi értelemben vett jelenlét pedig kezdés itt is megengedi, hogy feltételezi a „nyelvi jelenlétet” is (González 1994). A hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázásához – ha az más módon nem lehetséges – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet 3. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS MINT SZAKMA beszélő személyt tolmácsként vehet igénybe. Tehát nem teszi kötelezővé a megfelelő szakképesítéssel A 2010/64/EU irányelv tolmácsolási szakmatörténeti rendelkező szakember alkalmazását. Az „idegen nyelvet szempontból úttörő jelentőségű, mivel 5. cikkében rész- beszélő személy” meghatározás pedig elég tág. Viszont letesen kitér a tolmácsolás és fordítás minőségére. Az ugyanez a bekezdés előírja, hogy 5. cikk 2. pontja külön kiemeli, hogy „a tagállamok töre- A tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatni kell kednek arra, hogy létrehozzák a megfelelő képesítéssel a tolmács jogairól és kötelezettségeiről, és ennek té- (saját kiemelés) rendelkező független fordítók és tolmá- nyét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy csok nyilvántartását vagy nyilvántartásait”. Mindez nem- nyilatkozatát a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvé- csak általában véve a tolmácsolást és konkrétan a bírósá- ben rögzíteni kell. gi tolmácsolást ismeri el szakmaként, hanem nagy hang- A Ket. helyett 2018. január 1-jétől hatályba lép a 2016. évi súlyt helyez a képesítésre és a képzésre is. Ez utóbbi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.). szempont azért sem elhanyagolható, mert általános pa- Az Ákr. a tolmácsolásról a következőket írja elő, amelynek nasz a szakma részéről, hogy a bírósági tolmácsolást a értelmében a hatóság részéről is végezhető tolmácsolás: gyakorlatban igen gyakran nem megfelelően képzett tol- 73. § [A tolmács] mácsok, illetve nem bírósági tolmácsok végzik (Edwards (1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője 1995, Gamal 1998, Jacobsen 2012, Mikkelson 2000). által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem be- Annak ellenére tehát, hogy a tolmácsoláshoz való jog széli, tolmácsot kell alkalmazni. egyetemes elismerést nyert, számos országban nem tisz- (2) Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, va- tázott, hogy kik végezhetnek ilyen tolmácsolást, milyen lamint – ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetet- előképzettségre és tudásra van szükség ahhoz, hogy va- len – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen lakiből bírósági tolmács válhasson. Ennek az egyik káros nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető. (3) A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatko- következménye, hogy nagyon sok esetben bárki elvégez- zó rendelkezések irányadóak. heti ezt a feladatot, és ad hoc jelleggel történik a tolmácsok A törvény a jeltolmácsolásról [lásd 29. § (3) bekezdés], kiválasztása az alapján, hogy éppen ki beszéli a szükséges továbbá a nyelvhasználat általános szabályairól (lásd nyelveket, vagy ki állítja azt magáról, hogy ezeket a nyel- 20–21. §) is rendelkezik. veket ismeri (Berk-Seligson 2008, Mikkelson 2000). Ezenfelül Magyarországon a szabálysértésekről, a sza- A bírósági tolmácsolásban ezzel összefüggésben és bálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási ennek egyik okaként a nemzetközi szakirodalomban rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 67. § (1) bekezdése is gyakran emlegetett téma a bírósági tolmácsok képzésé- kimondja, hogy nek és folyamatos továbbképzésének a szüksége, illetve Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás so- leginkább annak akut hiánya. Többek között Edwards rán az anyanyelvét kívánja használni vagy e törvény (1995) és Mikkelson (1998) azzal érvelnek a képzés mel- szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmá- lett, hogy a jogi környezetben a tolmácsolás sokkal ösz- csot kell igénybe venni. szetettebb és nehezebb feladat, mint az emberi élet más Ez a törvény is előírja a jelnyelvi tolmács szükséges al- területein. kalmazását. A tolmács itt is szakértő, valamint a tolmá- Mikkelson (1998) szerint a bírósági tolmácsolás ösz- cson itt is fordítót is kell érteni. szetettsége abban áll, hogy az ezen a területen különbö- A magyarországi helyzettel kapcsolatban érdemes még ző kultúrák és nyelvek egy olyan rendszerben találkoz- megjegyezni, hogy a magyar országgyűlés 2013 novem- nak, amely mindig is meglehetősen rugalmatlan volt, és berében átültette az Európai Parlament és a Tanács amely lassan alkalmazkodik a változó társadalomhoz. 2010/64/EU irányelvét (2010. október 20.) a büntetőeljá- Ezért a bírósági tolmácsokat elismert szaktudással ren- rás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz delkező szakemberekként kell elfogadni, akik felelőssé- való jogról [lásd a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. get vállalnak munkájukért. / 10 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 10 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK 3.1. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS TUDÁSA ÉS KÉSZSÉGEI és B nyelvéről A nyelvére, tehát retour tolmácsolást is végez. Mindezt többféle módon teheti. A bírósági tolmá- A bírósági tolmácsolás egyik alapvető jellemzője a na- csolás során leggyakrabban alkalmazott tolmácsolási gyon specifikus téma, amelyet szükséges elsajátítani. módok a következők: rövid szakaszos konszekutív tol- Továbbá az is, hogy gyakran, ha nem is mindig szó sze- mácsolás, hosszú szakaszos konszekutív tolmácsolás, rinti értelemben, de mégis „élet-halál” a tét, amennyiben suttogószinkron (chuchotage), blattolás, szinkrontolmá- valamilyen pénzbeli büntetés vagy szabadságvesztés, csolás. Ez utóbbit a magyar bíróságokon nem alkalmaz- esetleg egy nemzetközi gyermekelhelyezés vagy mene- zák. Előfordul, hogy jogi kontextusban távtolmácsolásra kültügyi kérelem kérdése dől el. Tehát emberi sorsok kerül sor. Ilyenkor igen gyakori, hogy a videokonferen- forognak kockán. ciák helyett telefontolmácsolást alkalmaznak, például Ehhez még vegyük hozzá az olyan nyelven kívüli ténye- sürgős tanúkihallgatás esetén. zőket, mint az igen gyors beszéd, a többször megszakított Tolmácsolástechnikai szempontból a bírósági tolmá- beszédfolyam, és az esetlegesen felmerülhető témák igen csolás alapvető jellegzetessége, hogy a tolmács nem egy nagy száma, valamint az érzelmi túlfűtöttség. Egy másik tolmácsolási módban dolgozik. Továbbá az is, hogy a tényező, amely nehezíti a bírósági tolmácsolást, az az, módok között egy eseményen belül is gyakran, gyorsan hogy előzetes felkészülésre csak a legritkább esetben és hirtelen kell váltania. Megeshet, hogy a vádbeszédet van lehetőség hosszú szakaszos konszekutív módon, a kérdés-felelete- A bírósági tolmácsnak tehát igen sokrétű tudással kell ket rövid szakaszos konszekutív módon tolmácsolja. rendelkeznie. Elvárás a széles körű háttérismeret, hiszen Amikor az ügyfele nem aktív részvevője a kommuniká- igen változatos témákkal találkozik a munkája során. ciónak, hanem „csak” követi az eseményeket, akkor át- Továbbá rendelkeznie kell a bírósági tolmácsoláshoz váltanak suttogószinkronra, majd ezt követően blattol- szükséges jogi alapismeretekkel. Ez nem azt jelenti, hogy nia kell egy korábbi ítéletet, amelyet akkor lát először, képzett jogász, hiszen ő nem jogi szakemberként műkö- és így tovább. dik közre az igazságszolgáltatási eljárásokban, hanem Ahhoz, hogy mindez egy egésszé álljon össze, a háttér- kommunikációs szakemberként. Ez annyit tesz, hogy olyan tudáson, szaktudáson és a konkrét tolmácsolási készsé- jogi ismeretekre van szüksége, amelyek lehetővé teszik geken kívül olyan kognitív készségekre is szükség van, mint számára, hogy a jogi környezetben zajló kommunikációs a fejlett kognitív rugalmasság, a kreatív problémamegol- helyzetekben könnyen eligazodjon, és ezáltal zökkenő- dás és döntéshozatal, valamint a gyors információfeldol- mentesen elő tudja segíteni a különböző nyelvet beszélő gozás és lényeglátás készsége. A jó bírósági tolmács to- felek kommunikációját. Ennek értelmében a munkanyel- vábbá különösen jól tűri a stresszt, nyugodt, kiegyensú- veihez kötődő országok jogrendszerét, az igazságszol- lyozott egyéniség, aki érzelmeit képes kontrollálni. gáltatási eljárások menetét, az eljárások szereplőinek feladatát, egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelessé- 3.2. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCS FELADATA ÉS SZEREPE geit ismernie kell. Továbbá tisztában kell lennie a tár- gyalótermi protokoll szabályaival. A bírósági tolmács feladata, hogy a peres eljárások során A bírósági tolmácsoláshoz szükség van továbbá pszi- a különböző nyelveket beszélő felek közötti kommuni- chológiai alapismeretekre is, hiszen ebben a kontextusban kációt lehetővé tegye. Ehhez nemcsak nyelvi és kulturá- gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amikor bántalmazott lis akadályokat segít leküzdeni, hanem jogrendszerbeli emberekkel, nőkkel és gyermekekkel találkozunk, akik különbségeket is áthidalni. különleges bánásmódot igényelnek. A bírósági tolmács A fordítás- és tolmácsolástudománynak az egyik leg- ezenfelül erőszakos elkövetőkkel is találkozik munkája fontosabb témája a nyelvi és kulturális közvetítés meg- során; a velük való hatékony együttműködés sem feltét- határozása és leírása, valamint az, hogy mi a megfelelő lenül egyértelmű avatatlan személyek számára. fordítás, illetve tolmácsolás. Az, hogy mindez mit jelent, A bírósági tolmács kívánatos nyelvtudásával kapcso- mi a hű és hiánytalan célnyelvi megfelelője az adott for- latban elmondható, hogy kifogástalanul használják az rásnyelvi szövegnek, igen összetett fordítástudományi anyanyelvüket (A nyelv), illetve magas szinten ismerik kérdés, amely tekintélyes szakirodalommal rendelkezik. az adott idegen nyelvet (B nyelv), amelyre és amelyről Nagy vonalakban elmondható, hogy a nyelvi közvetítő tolmácsolnak. A kívánatos szaknyelvtudásukkal kapcso- feladata a forrásnyelvi üzenetnek a célnyelven való újra- latban megállapítható, hogy nemcsak a bírósági és ható- alkotása. Az üzenet jelentését egyrészt a nyelvi elemek sági eljárásokat ismerik, hanem azok nyelvhasználatát (nyelvtani struktúra, szavak, szószerkezetek stb.) más- és szakszókincsét is, valamint a bírósági és hatósági el- részt pedig a nyelven kívüli paralingvisztikai (hanghor- járások során használt szövegfajták jellegzetességeit. dozás, hangerősség, beszédritmus stb.), valamint a kom- A különböző műfajú bírósági és hatósági szakszövegek munikáció szituációs jellemzői (szereplők, helyszín) pontos, a kulturális különbségeket is figyelembe vevő tartalmazzák. tolmácsolása természetesen nem lehetséges a megfelelő A bírósági tolmács igen összetett helyzetben találja procedurális tudás, azaz tolmácsolási készségek, straté- magát a vele szemben támasztott elvárások, tehát a neki giák kialakítása nélkül. A bírósági tolmács feladata, hogy szánt szerep területén. Ugyanis az etikai kódexek kánon- a bírósági, illetve jogi kontextusban a forrásnyelvi be- ja és a peres eljárásokban részt vevő jogászok, bírák el- szédeket a célnyelvre tolmácsolja. A bírósági tolmács várásai értelmében a bírósági tolmács elsődleges felada- általában két irányban dolgozik. A nyelvéről B nyelvére ta, hogy a forrásnyelven elhangzottakat szó szerint / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 11 MJNy_2017_2.indd 11 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK mondja el a célnyelven (Jacobsen 2012, Mikkelson 2000, gáltatási folyamatban (Morris 1995, Mikkelson 2000), a Morris 1995). legtöbb országban ugyanis nem tisztázott, hogy kik vé- Morris (1995) ezt úgy fogalmazza meg, hogy a bírósági gezhetnek ilyen tolmácsolást, milyen előképzettségre és tolmács feladata a szó szerinti szóbeli fordítás, nem pedig tudásra van szükség ahhoz, hogy valakiből bírósági tol- a tolmácsolás (interpretálás), mivel jogi környezetben ha mács válhasson. valaki tolmácsol egy gondolatot, érvet vagy a beszéd üze- Ebből sajnos sokszor az következik, hogy a tolmácsolás netét, ez azt az érzést kelti, mintha azt értelmezné. Morris minősége valóban nem kielégítő sem nyelvileg, sem pe- angol nyelvű jogi rendszerekben végzett felmérése szerint dig szakmai etikai szempontból. Mindez pedig a tolmács a tolmácsokkal dolgozó jogi szakemberek a tolmácsoktól státuszát negatívan befolyásolja, még akkor is, ha az tör- azt várják el, hogy fordítsanak, tehát szó szerint adják vényileg definiált, mint például Magyarországon, ahol a vissza a forrásnyelven elhangzottakat. tolmács szakértői státusszal rendelkezik. Sajnos többen A fentiek értelmében a jogászok szerint a fordítás ob- azt is megállapítják, hogy a bírósági eljárásokban közre- jektív, mechanikus és átlátható folyamat, amely során a működő jogászok gyakran negatívan és bizalmatlanul tolmács csupán egyfajta szócső. A tolmácsolás (interp re- állnak a tolmácsoláshoz, a tolmácshoz (Morris 1995). A tálás), azaz értelmezés és magyarázás, tehát a beszéd hivatalos státusz ellenére a tolmácsolás felhasználói, je- üzenetének, a beszélői szándéknak a megfejtése nem a len esetben a jogászok és bírák esetleges negatív tapasz- tolmács, hanem a jogi szakember feladata. Ez számukra talataikat nem az egyes személyre vonatkoztatják, ha- aktív részvételt feltételez a kommunikációs folyamatban, nem az egész tolmács szakmára vetítik ki. Érthető, hogy amelyet a jogászok és a bírák, úgy tűnik maguknak szán- ez bizalmatlansághoz vezet a részükről. Különös prob- nak, és a tolmácstól elvárják, hogy passzív szereplő legyen lémát jelent ez az egy adott nyelvterületen kevésbé is- csupán. mert nyelvek esetében, mint például Magyarországon a Mindez szöges ellentétben áll a tolmácsolástudomány magyar és az afrikai nyelvek viszonylatában. Ilyen ese- mai állásával. Ezek szerint a tolmács feladata a nélküle tekben az is előfordul, hogy a nyelvet beszélő személy lehetetlen kommunikáció elősegítése. A tolmács a kom- összeférhetetlenség miatt nem lenne szabad, hogy nyel- munikációs folyamat aktív résztvevője, feladata pedig a vi közvetítőként közreműködjön az ügyben, mert vala- beszélő szándékának és az általa értelmezett üzenetnek milyen rokonsági kapcsolatban áll az érintett féllel, vagy a közvetítése a kommunikációs szituáció nyelvi és nem esetleg maga is érintett az ügyben. nyelvi elemeinek, valamint az addig megszerzett háttér- tudása és szakmai tapasztalata felhasználásával. Ez töb- bek között kreatív problémamegoldást és helyzetfelis- 4. BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS MAGYARORSZÁGON merést feltételez a tolmács részéről (Horváth 2015). Garre (1999) ezt nevezi dinamikus tolmácsolásnak, ami- Magyarországon jelenleg bármilyen, általános tolmács- kor is a tolmács nem csupán a szövegelemeket, hanem a képesítéssel lehet bíróságon tolmácsolni. A képesítést szövegen kívüli tényezőket is figyelembe veszi. kétféleképpen lehet megszerezni: tolmácsképzés elvégzé- Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy a bírósági tol- se után vagy tanfolyam elvégzése nélkül tolmácsképesítő mácsok vajon valóban szó szerint fordítják-e a forrásnyel- vizsga sikeres teljesítésével. Mindkét esetben jellemző, ven elhangzottakat, vagy „dinamikusabban” értelmezik hogy a jelentkezők arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a nyelvi közvetítői feladatukat és tolmácsolnak, azaz ér- rendelkeznek a tolmácsoláshoz szükséges alapvető nyel- telmeznek. Garre (1999) szerint a dániai rendszerben ez vi, kognitív és stresszkezelési készségekkel (bővebben a kérdés nem okoz a gyakorlatban problémát; Dániában lásd Horváth 2015), valamint általános műveltséggel és a a tolmácsok nem szó szerint fordítanak. Martin és Ortega szakma önálló végzéséhez szükséges gyakorlattal. Herráez (2009) pedig arról számolnak be egy spanyolor- A képzés nélkül letehető tolmácsvizsgákat a szakfor- szági esettanulmány példájával, hogy a kérdőíves felmé- dító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről résben részt vevő 19 bírósági tolmács aktívabb szerepet szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet szabályozza. E rende- vállal a tolmácsolás során, mint azt elvileg elvárnák tőlük. let értelmében letehető tolmácsvizsga, szaktolmácsvizsga A felmérés egy másik eredménye, hogy a tolmácsok tuda- és konferenciatolmács-vizsga. Csak a szaktolmácsvizsgák tában vannak annak, hogy milyen döntéseket hoznak ak- esetében lehet négy szakterület (társadalomtudományi, kor, amikor eltérnek a „szó szerinti fordítás” modelljétől. gazdasági, természettudományi, műszaki) közül válasz- Mindez azt látszik alátámasztani, hogy a tolmácsok tani. Láthatjuk, hogy ezek között nem szerepel a bírósá- bírósági környezetben sem működnek automata fordí- gi tolmácsolás szakterülete, pedig feltétlenül szükség tógépként, és hogy a szó szerinti tolmácsolás ideája a lenne ilyen vizsgákra is. valóságban, valós személyek közötti kommunikáció köz- Jelenleg Magyarországon az ELTE BTK Fordító- és Tol- vetítésekor nem működik (Mikkelson 1998). A bírósági mácsképző Tanszéke által akkreditáltatott és indított tolmácsok dilemmája tehát, hogy elfogadható-e számuk- bírósági és hatósági szakirányú továbbképzésen lehet ilyen ra, hogy elmagyarázzák-e a bíró számára a tanú válaszá- szakképesítést szerezni. Ez a képzés a bírósági tolmácso- nak kulturális implikációit (Morris 1995). Úgy tűnik, a láshoz szükséges tudást, tolmácsolási készségeket és jár- bírósági tolmácsok többnyire tisztában vannak azzal, a tasságot fedi le: kitér a nyelvi, kulturális, terminoló giai gyakorlatban hogyan oldják meg az ilyen dilemmákat. elemekre, másrészt pedig az igazságszolgáltatási, rend- Több szerző megjegyzi, hogy ez az egész kérdéskör őrségi eljárások, szakmai etikai, bírósági tárgyalótermi szorosan összefügg a tolmács státuszával az igazságszol- viselkedésbeli kérdésekre is, valamint fejleszti a tolmá- / 12 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 12 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK csok körében a bírósági tolmácsolás iránti szakmatudatot. Horváth, I. (2014): A tolmácsoláshoz való jogtól a bírósági A képzés végén teljesítendő képesítő vizsga a bírósági tolmácsképzésig. Fordítástudomány 16. évf. 1 szám. 5−16. tolmácsolás önálló végzéséhez szükséges gyakorlatot, Horváth, I. (2015): Bevezetés a tolmácsolás pszichológiá- valamint azt tanúsítja, hogy tulajdonosa ismeri a bírósági jába. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. tolmácsolás mint szakterület szövegfajtáit, szóhasznála- Jacobsen, B. (2012): The significance of interpreting tát és terminológiáját mind a forrás-, mind a célnyelven. modes for question–answer dialogues in court inter- Problémát jelent azonban, hogy Magyarországon nem preting. Interpreting 14. évf. 2. szám. 217–241. követelik meg a bíróságokon dolgozó tolmácsoktól, hogy Kállai, S. – Mozsolits, A. (2017): A bírósági tolmácsok ilyen szakirányú képesítéssel rendelkezzenek. rendezetlen szerepe. http://arsboni.hu/birosagi- További nehézség, hogy ugyan a bírósági tolmács szak- tolmacsok-rendezetlen-szerepe/ (utolsó megtekintés: értőnek minősül (Kállai és Mozsolits 2017), mégis a gya- 2017. május 23.) korlatban nehéz a szakértőket megillető jogokat, úgy- Martin, A. – Ortega Herráez, J. M. (2009): Court Inter- mint az ügyiratokba való betekintés, érvényesíteni. Eh- preters’ Self Perception. A Spanish Case Study. In: de hez szorosan kapcsolódik az a hiányosság is, hogy jelen- Pedro Ricoy, R., Perez, I., Wilson, Ch. (eds.) Interpreting leg Magyarországon nincs a bírósági tolmácsokat tömö- and Translating in Public Service Settings. Policy, Prac- rítő, a szakértőkéhez hasonló jegyzék. tice, Pedagogy. Manchester, UK & Kinderhook: St. Je- rome Publishing, 141–155. Mikkelson, H. (1998): Towards a redefinition of the court 5. KONKLÚZIÓ interpreter. Interpreting 3. évf. 1. szám. 21–45. Mikkelson, H. (2000): Introduction to Court Interpreting. A megfelelő végzettséggel, képesítéssel és szaktudással Manchester, UK & Northampton MA: St. Jerome Pub- rendelkező bírósági tolmácsok alkalmazása igen nagy lishing. horderejű kérdés, amely túlmutat a tolmácsolás pusztán Morris, R. (1995): The Moral Dilemmas of Court Interp- szakmai kérdésein. A szakszerű tolmácsolás ugyanis reting. The Translator 1. évf. 1. szám. 25–46. olyan előnyöket biztosít az állam és polgárai számára, mint a jogbiztonságot, az igazságszolgáltatás átlátható- ságát, az eljárás alá vont személyek tisztességes bánás- FORRÁSOK módhoz való jogának biztosítását, adatvédelmet. Ezen- felül elősegíti az eljárások gyorsítását a nem szakképzett A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések tolmácsolásból adódó akadályok kiküszöbölése által. és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.). IRODALOM Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966). Berk-Seligson, S. (2008): Judicial systems in contact: Ac- A Tanács 920/2005/EK rendelete. cess to justice and the right to interpreting/translation A Tanács 1257/2010/EU rendelete. services among the Quichua of Ecuador. Interpreting A Tanács (EU, Euratom) 2015/2264 rendelete. 10. évf. 1. szám. 9–33. Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek Csörgő, Z. (2013): Kihez és mihez legyen lojális a bírósá- meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet. gi tolmács? Fordítástudomány 15. évf. 2. szám. 51−71. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve Edwards, A. B. (1995): The Practice of Court Interpreting. (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe ve- Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing hető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról. Company. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános Farkasné Puklus, M. (2016): Bírósági tolmácsolás – alap- szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). elvek és elvárások. Fordítástudomány 18. évf. 2. szám. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.). 40−52. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Gamal, M. (1998): Court Interpreting. In: Baker, M. (ed.) (új Pp). Routledge Encyclopedia of Translation Studies. London/ A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a sza- New York: Routledge. 53–56. bálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi Garre, M. (1999): Human Rights in Translation. Legal con- II. törvény cepts in different languages. Koppenhága: Copenhagen Court Interpreters’ Act (1978). Business School Press. Emberi Jogok Amerikai Nyilatkozata (1969). González, R. D. (1994): The Federal Court Interpreter Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Certification Project: Defining World Class Standards szóló egyezmény (1950). for Court Interpretation. In: Proceedings of IJET 4, Bris- Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája (1986). bane: University of Queensland. Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (1957). Horváth, I. (2002): Nyelvi jogok és az Európai Unió nyelv- 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet a szakfordító és tolmácské- politikája. Fordítástudomány 4. évf. 1. szám. 15–48. pesítés megszerzésének feltételeiről. Horváth, I. (2013): Bírósági tolmácsolás. Budapest: Eöt- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtar- vös Kiadó. tásról (Ákr.). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 13 MJNy_2017_2.indd 13 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK AZ AKADÁLYMENTES JOGALKALMAZÓI KOMMUNIKÁCIÓRÓL TÓTH JUDIT egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar ETIKAI VAGY JOGI VÉTSÉG? mihez van joga, nem tud felelősen sem megbízást adni, sem a legális lehetőségek közül választani. A jogalkalmazók sokfélesége miatt, az általuk alkalma- Ám éppen azért, mert a négyféle szabályhalmaz más- zott és a rájuk vonatkozó szervezeti, etikai és általános más fogalmakkal dolgozik, a kommunikációs akadályok magatartási szabályok heterogének. Bár az egyes jogal- nem nyilvánvalóak, ahogyan az sem, hogy miért etikai kalmazói csoportokra hivatásrendi és etikai szabályza- vétség a szakmai zsargontól hemzsegő, pongyola vagy tok készültek, nem mindegyikben emelik ki, hogy mek- hiányos tájékoztatás. Az orvos-beteg kapcsolatban mára kora szerepe van a megrendelővel, panaszossal, ügyfél- jogi és etikai követelmény a beteg tájékozott beleegyezé- lel való kommunikációnak a jogalkalmazásban. A jogal- sének elérése, ám többeknek meglepő lehet, ha a jogalkal- kalmazók prés alatt végzik munkájukat, mert egyszerre mazók etikátlan magatartásának tekintjük a megértést, kell legalább négyféle normának eleget tenniük: (a) a érdek- és jogérvényesítést akadálypályává alakító kom- szűkebben vett szakterületükre vonatkozó szabályoknak munikációt. Ezt eddig Magyarországon nem fogalmazták (például az igazságügyi fegyverszakértőt kötik a fizika meg, pedig a nemzetközi színtéren nemcsak felismerték szabályai, a rendőrt a kriminalisztika szakmai előírásai); az ügyféllel való kommunikáció jelentőségét, de komoly (b) a tételes jogi előírásoknak (a példában az igazságügyi eredményeket is elértek ennek egyszerűbbé tételében. szakértőkről szóló vagy a rendőrségi, büntetőeljárási Az akadálymentes kommunikáció etikai és (még) nem törvényben szereplőknek); (c) az etikai normáknak (a teljes körű jogi követelmény, mert bár valamilyen módon szakértői kamarai szabályzat, a Rendőrség Etikai Sza- szerepel például az eljárási szabályok közt, de töredéke- bályzata szerintieknek legalább); (d) a szervezeti műkö- sen. Például a Közigazgatási eljárási kódex (Ket.) értel- désüket is keretbe foglaló közgazdasági, pénzügyi sza- mében az eljáró hatóság képviselőjére vonatkozó köte- bályoknak, például mert szűkös a költségvetés, s a vál- lezettség a hatáskör gyakorlásakor az egyszerűség és az lalkozói racionalitás is követelmény velük szemben. ügyféllel való együttműködés, az ügyféli jogokról való Ugyanakkor érzékeljük, hogy egyre több szakmai, gaz- tudomásszerzés és a joggyakorlásuk elősegítése [1. § (2) dasági, etikai előírás fokozatosan átkerült a jogba, az bekezdés, 5. § (1) bekezdés], az ügyfeleket megilleti az szinte bekebelezi a jogalkalmazói működésre vonatkozó anyanyelv használata, a tisztességes ügyintézéshez való tevékenység egészét, azaz etikai, szakmai és közgazda- jog [4. § (1) bekezdés]. Ez magában foglalja az akadály- sági kérdések sokasága válik egyben jogkérdéssé. Ezt a mentes kommunikációt, de ha szövegkötötten olvassuk, négy szférát és a heterogén jogalkalmazói közösséget akkor csak az alábbi részelemekre támaszkodhatunk egy további elvárás is összekapcsolja: az ügyfelekkel, [5. § (1a)–(4) bekezdése]: kérelmezőkkel, panaszosokkal akadályoktól mentesen ● a korlátozottan/semennyire sem cselekvőképes ügy- kell(ene) érintkezniük a szabályok alkalmazásakor. Az felet, egyéb eljárási résztvevőt, megfelelő légkör biz- „akadálymentesített kommunikáció” egyszerre tartozik tosítása mellett, korára, egészségi állapotára és ér- e négy halmazhoz, miközben a nyelv mint jelrendszer telmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megille- mindegyik szabályhalmaz alkalmazásának közege. A tő jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, vala- jogkereső ügyfél és a jogalkalmazás egyszerre követeli mint a lefolytatandó eljárási cselekményről a hiva- talnok, ám az átlagos ügyfelet már nem; meg a gazdaságosságot, a racionális pénzügyi terhelést, a jóhiszemű, pártatlan és jogszerű intézkedést, valamint ● a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet kell csak tájé- a konkrét ügyhöz igazodó természettudományos vagy koztatni az ügyre irányadó jogszabály rendelkezé- egyéb szakismeret alkalmazását, mégpedig úgy, hogy seiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő köte- minél kisebb kommunikációs szakadék legyen a jogal- lezettségekről, a kötelezettség elmulasztásának kalmazó (szakértő, közjegyző, ügyvéd, végrehajtó, köz- jogkövetkezményeiről, valamint a természetes sze- tisztviselő, bíró, ügyész) és az ügyfél között. Ha félreér- mély ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybe- tik az ügyfél kérését, ha nem adják meg a jogi szabályok- vételének feltételeiről, ám a laikusokból álló civil szervezetet már nem; ból következő eligazítást, ha nem tudja az ügyfél, hogy / 14 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 14 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK ● külön jogszabály kell ahhoz, hogy a bonyolult ügyek- mező kéziszótár), miközben beágyazódik a természetes ben az ügyfélnek, akár van jogi képviselője, akár nyelv közegébe. Ám néhány közbenső megoldással csök- nincs, tájékoztassák (a szabályokról, az eljárásról, a kenthető ez a folyamatos feszültség. Például a jogalkal- költségekről – de ezt már nem írták le); mazónak a környezetével és önmagával is tisztáznia kell: ● egyéb tájékozódási lehetőségekkel csak törvényi a jogi fogalmak abszolút pontossággal a nyelv révén nem korlátok között lehet élni (iratbetekintés, közmeghall- fogalmazhatók meg, a nyelvileg általánosan megfogal- gatás). mazott és közben egyedileg megjelenítendő tény, tény- Ha pedig az etikai követelményeket pásztázzuk, pél- állási elem logikai alárendelődéséből fakadó korlátozá- dául az Igazságügyi Szakértői Kamara kódexe (1) annyit sokat ismernie kell a jogi nyelvet használónak, a jogal- árul el a kommunikációról, hogy a szakértő köteles szak- kotónak és a jogalkalmazónak egyaránt. véleményét a magyar nyelv szabályai szerint olyan tar- A jog – akár a nyelv – komplex jelenség, mert véges szá- talmi egyértelműséggel megfogalmazni, hogy az a szak- mú összetevők (betűk és hangok, illetve a jogi tényállás- mai ismeretekkel nem rendelkező felek számára is ért- elemek) kombinációjából, végtelen számú kimeneti vál- hető legyen (28. §). Az ügyvédi kamarai etikai szabályzat tozat (mondatok, illetve történeti tényállások milliói) pedig annyival több, hogy rögzíti: realizálódhat, továbbá mindkettő sztochasztikus rend- ● az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolatában a szer, amelyekre csupán valószínűségi és szituatív meg- középpontban a bizalmi jelleg áll, amelynek kereté- állapítások tehetők, azaz nincs minden esetre kiterjedő ben fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülmé- törvényszerűség. A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés miben- nyét, tájékoztatni kell az ügyfelet az ügy kimenete- létével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasz- lének lehetséges változatairól, az alkalmazandó el- nálat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület, járásokról és a bizonyítékok beszerzésének szüksé- feladata a megismerés és a tudományok nyelvi szempont- gességéről (12/2. pont); ból történő megalapozása. Az analitikus filozófia hatá- ● az ügyvéd köteles elkerülni az indokolatlan késedel- sára a filozófiai problémák lehetséges megoldását a nyelv met a tájékoztatás elmulasztásával, a személyes kap- (logikai) elemzésében látták, ezért a nyelvfilozófiát min- csolattartás mellőzésével vagy más hasonló maga- den más filozófia alapjának tekintették (Szabó 2003). tartás tanúsításával (12/4. pont); (2) Hazánkban azonban a Wittgenstein nevéhez fűződő ● a határokon átnyúló európai ügyvédi eljárásban pe- 1930-as évekbeli nyelvfilozófiai fordulat a jogtudomány- dig a tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen ban nem következett be (Vinnai 2010): a jogászok úgy és gondosan kell teljesíteni, az ügy állásáról tájékoz- tekintettek a nyelvre, hogy az pusztán különböző jogi tatva az ügyfelet (3.1.2. pont), ide értve az észszerűen, céljaik elérésének eszköze, amin keresztül gondolataikat tisztességesen, szakszerűen és jogszerűen felszámí- kifejezhetik, de a nyelv egyébként semmilyen hatást nem tott díjak és előlegek teljes körű megismerését (3.4. gyakorol magára a gondolatra és annak megfogalmazó- pont). (3) jára, az emberre. Vagyis szerintük a tett és a szó mereven A példákból kitűnik, hogy a bizalom és a tájékoztatási szétválasztandó, a beszédaktusok és a konstatív-per for- kötelezettség kapcsolja össze a jogi és etikai szabályokat, matív kijelentések elméletétől (Austin 1990, Searle 2009) hogy számos alapjog érvényesüljön: így a tisztességes függetlenül. Interdiszciplináris kutatócsoport vizsgála- eljáráshoz való jog (amely nem korlátozható alapjog), az tával lehet a jog és nyelv kapcsolatát feltárni, a jogi nyelv emberi méltóság tisztelete, a tájékozott beleegyezés (ön- előíró természetét és valóságot alakító hatását figyelve. rendelkezési jog), a jogorvoslathoz való jog, a rendelte- Ha a bíró valakit elítél, az valós változásokat hordoz, el- tésszerű, jóhiszemű joggyakorlás, a joghoz férés, a bírói lentétben a köznapi kijelentéssel, amikor például a be- úthoz és a törvényes bírához való jog, a védelemhez, szélőnek nem tetsző dologról esik szó (Szabó 2015). képviselethez való jog és az egyenlő bánásmód. A jogi terminusalkotásnak három módja jött létre, bár középpontjában a fogalomalapú kifejezések alkotása áll (Bereczné 2012): (a) korábbi, esetleg már feledésbe is A JOGI NYELV AKADÁLYAI merült régi magyar szavak felelevenítése és új jelentés- sel való felruházása; (b) az alaktani tekintetben is ma- Az ügyféllel, kérelmezővel, panaszossal való írásbeli, gyarított latin szavak átvétele, illetve a használatban szóbeli kommunikáció hatékonyságát, minőségét két való rögzítése és (c) a tükörfordítás. körülmény nagyban megszabja: (a) az ügyfél/kérelmező/ Ezért van teli a jogi nyelv a köznapi beszédtől eltérő panaszos kora, neme, egészségi állapota, végzettsége, kifejezésekkel. A szaknyelvi fejlődést a nyelvújítás nagy- élettapasztalata; (b) a jogi nyelv sajátosságai. Az etikus ban segítette, és a hazai jogi szaknyelv a XIX. végére sta- jogalkalmazó tudatosan csökkenti a kommunikációs bilizálódott. akadályokat, hiszen a laikus ügyféllel nem azonos tudás- A jogi nyelv további sajátossága, hogy nem monolit sal, tapasztalattal, társadalmi háttérrel rendelkezve, tömb, vagyis rétegekre osztható: (a) a jogi norma nyel- nem azonos nyelvi regiszterben érintkeznek. vére; (b) a jogtudományi, szakirodalmi nyelvre (pl. jogi A normák világában a nyelv sajátos szemantikával, cikkek, tankönyvek, lexikonok sajátos megfogalmazásai), terminológiával, mondattannal (szintaxis) rendelkezik, (c) a jogalkalmazók nyelvére (az eljárási nyelvre), (d) a megjelenik benne a szórtság és a határozatlanság, hiszen jogász és a laikus közti kommunikáció nyelvére. a jog teli van értékelő elemmel (pl. könnyű testi sértés A köznyelvtől elkülönülő jogi szaknyelv a maga több- tartalmát maga a jog határozza meg, nem pedig az értel- rétegűségében is, azzal a sajátos vélelemmel él, hogy / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 15 MJNy_2017_2.indd 15 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK mindenkinek ismernie kell a jogszabályokat, és nem tisztviselők továbbképzése 2000-től Ausztráliában vagy mentesít a felelősség alól az ismeret hiánya. Tehát a szak- éppen Új-Zélandon, erre kiképzett állami felelőst is ki- nyelv minden érintkezéskor konfliktusba kerül a laikus nevezve. Kanadában létrejött az a nyelvi szolgáltatás, szövegértéssel. Ezt egy Arisztotelésznek tulajdonított, amely például az egészségügyi szövegek, kiadványok, ismert aforizma (4) frappánsan így foglalta össze: „a jog- dokumentumok akadálymentesítését végezte el (CPHA). alkotónak filozófusként kell gondolkodnia, de paraszt- Az Európai Unió a jogalkotási munkájába építette be ezt ként kell beszélnie”. Vagyis olyan egyszerűen, hogy azt a feladatsort, amelyet a nemzeti jogalkotásukba ered- a közember is megértse. Ha a szabályalkotónak ez nem ményesen integráltak a skandináv országok. Példaként, megy, akkor a jogalkalmazóra még nagyobb teher hárul. Svédországban már nem készülhet jogszabály megfelelő Sajnos a jogalkotás tudományos módszerekkel támoga- előzetes hatásvizsgálat, igazgatási teher számítása vagy tását, a jogalkotástant évtizedekig egyáltalán nem taní- nyelvi kontroll nélkül (6). A demokratizálódó Dél-Afri- tották a jogászképzésben, ahogyan máig sincs nyelvtu- kában, az utóbbi években, az alkotmányos párbeszéd dományi alapképzés és kommunikációs készségfejlesztés része a jogi, igazgatási jellegű akadálymentesítés a kom- sem a jogi karokon, néhány tiszteletet érdemlő kivételtől munikációban. Persze a jogi szövegek egyszerűsítését eltekintve. kritizálók ugyanakkor rámutattak, hogy a jogi nyelv és kommunikáció összes gondjára nem orvosság az egysze- rűsítés, a szövegek rövidítése. A PLAIN LANGUAGE MOVEMENT (A KÖZÉRTHETŐ NYELVÉRT MOZGALOM) A MINŐSÉGI JOGALKOTÁS Amerikai kormányzati tisztviselők kezdeményezésére vált mozgalommá, majd kutatási ágazattá. Kimble (2006, A jó, helyes és hatásos, az önkéntes jogkövetésre alkal- 2012), Brockmann (1989), Willerton (2015) könyvben mas norma alkotásához optimális tartalmat kell kiala- foglalja össze azt az USA-ban már az 1970-es évek óta kítani, amennyiben a jogalkotást és a kormányzást cél- folyó munkát, amely átterjedt más földrészekre. Nemzet- racionalizált tevékenységnek tekintjük. A jogalkotástan közi társaságok, folyóiratok alakultak, konferenciákon tudományos módszerek alkalmazásával, rendszerbe vitatják meg, nemzeti és nemzetközi szervezetek révén foglalva elősegítheti e célt, például a szabályozási hatás- (OECD, EU) az eredmények a szabályozásba is beépültek, vizsgálat (Regulatory Impact Assessment) hasznos eszköz azaz a mozgalom intézményesedett néhány évtized alatt a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok előkészí- (Willerton 2015). A lényeg abban foglalható össze: az tésében (Tóth 2011). A kérdést átfogóan megközelítve, egyszerű, világos, áttekinthető, azaz akadálymentesített a minőségi jogalkotás (Better Regulation) elnevezéssel a kommunikáció nemcsak technikai és szakmai színvonal közigazgatásban világszerte arra keresik a választ, hogy kérdése, hanem az ügyfél, a fogyasztó alapvető és embe- milyen módon lehet hatékonyan, praktikusan és kevésbé ri jogainak érvényesítését segíti, miközben a társadalmi bürokratikus szabályokat alkotni. Az OECD, az EU dön- igazságosságot, a demokratikus működést és az etikai tően gazdasági oldalról (versenyképesség, igazgatási követelményeket szolgálja. Nagy jelentősége van a kevés- kiadások csökkentése, belső piac zavartalan működése), sé iskolázott ügyfelekkel kapcsolatos kommunikációban, míg az Európa Tanács és a civil szervezetek a demokra- valamint a más szakterületen tevékenykedőkkel való tikus döntéshozatal érdekében fejlesztik a nyitott jogal- kommunikációban. Graves (2011) megerősítette, hogy a kotás lehetőségeit. kommunikáló etikailag felelős a vele kommunikáló közön- A minőségi jogalkotás vertikálisan a nemzeti jogalko- ség/megrendelő, ügyfél közösségért, éppen a kommuniká- tásra, a nemzetközi szerződések és az európai uniós ció formája és tartalma tekintetében: a technikai zsargon, normák hatékony tagállami alkalmazhatóságára össz- a bürokratikus nyelv gyakran elrejti az ügyfelek elől, hogy pontosít (ideértve az alkotmányos összhang parancsát, valójában milyen jogok illetik meg őket. Ezen az alapon a jogalkotási törvényt, a jogszabály-előkészítési szabá- tekintik már az akadálymentesített nyelvhasználati jogot lyokat, a szabályozási hatásvizsgálatra vonatkozó elő- új, önállósuló civil jognak, amelyet valamennyi jogalkal- írásokat, az adminisztratív terhek csökkentésének sza- mazónak tiszteletben kell tartania (5). 2010-ben Obama bályait, a jogszabály-szerkesztési követelményeket, a elnök alatt törvény született az Akadálymentesített Jog- jogharmonizációs célú jogalkotást és jogalkotási együtt- alkotásról (Plain Writing Act), évtizedekkel korábban e működést, valamint a nemzetközi szerződésekre vonat- célból kidolgoztak ágazati szabályokat például a banki kozó eljárási szabályokat). Horizontálisan (Drinóczi ügyletek, a fogyasztóvédelem, a szponzori tevékenység 2010) ide soroljuk (a) a jogalkotás tervezését (a jogalko- terén az egyszerűen megszövegezendő szabályozásról tási terveket, a jogalkotási program ütemezését a jogal- az USA-ban és az Egyesült Királyságban. kotási fázisok időigénye, egyeztetési igények alapján, Az 1990-es évektől az akadémiai világ és az ipari ku- hogy az komplex, szelektív és kellően stabil legyen); (b) tatás együttműködik az érthető normatív szövegezés az adminisztratív terhek csökkentését; (c) a hatáselem- tervezése és megvalósítása érdekében (pl. stíluskönyvek, zést és a jogalkotási konzultációkat (a társadalmi egyez- szószedetek, műszótárak, jogászoknak szóló kéziköny- tetést, a jogalkotók közötti párbeszédet, a szakmai szer- vek készültek a terminológia, a szókapcsolatok követke- vezetekkel való konzultációt, lobbizást, szakértők bevo- zetes és egyszerűsített alkalmazására, megfelelő min- nását, a grammatikai célú egyeztetést) a megfelelő kom- tákkal, hivatkozásokkal). Ezekre épül a jogászképzés, a munikációs eszközök használatával együtt (IKT haszná- / 16 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 16 2018.01.09. 12:01:48

TANULMÁNYOK lata és a digitális szakadék leküzdése); (d) a minőségi ségeit, majd kiiktatni a felesleges adminisztratív felada- jogszabályszerkesztést (pl. megfelelő kézikönyvek ki- tokat, azok költségmegtakarítása ily módon kiszámít- adását, a kodifikátorok képzését, a tapasztalatok átvé- ható (Standard Cost Model segítségével). Ha pedig keve- telét); (e) a jogszabályok alkalmazásának, beválásának sebb az igazgatási feladat, a szabály megfogalmazása és monitorozását; (f) a minőségirányítást és mérést (a jog- alkalmazása is egyszerűsödik. Bár nem voltak sem or- alkotási szabályok és az infrastruktúra időszakos átte- szágos, sem ágazati igazgatási adatok, költségszámok, kintését, karbantartását, javítását, költségszámítás al- mégis születtek megalapozatlan kormányhatározatok kalmazását); valamint (g) a jogrendszer és a szabályok az adminisztratív terhelés csökkentésére Magyarorszá- egyszerűsítését (a jog nyelvének, a jogalkotási eljárásnak gon (10), azonban valódi minőségi jogalkotási stratégia, az egyszerűsítését, a deregulációt, az egységes szerke- módszertan, képzés, minőségmérés és infrastruktúra zetű újraközlést a módosítások átvezetésével, a keresé- hiányában. si útmutatók kialakítását jogi nyilvántartásokban). Az Európai Unió értelmezésében a minőségi jogalkotás csökkenti az igazgatási terheket (munka, létszám, kiadás) AZ ETIKUS JOGALKALMAZÓ MIT TEHET? a köz- és a magán/piaci szférában egyaránt, továbbá erősíti a szubszidiaritást. Az Amszterdami Szerződés 39. Az akadálymentes kommunikáció csak hosszú, fáradsá- Nyilatkozata a közösségi jogalkotási tervezetek minő- gos munkával jön létre, amelynek kiindulópontja, hogy ségének javításáról szólt, és ennek nyomán 2002-ben a etikai okokból a jogalkalmazó nem a hosszú, drága eljá- Bizottság közleményt bocsátott ki a bevezetett jogalko- rásra buzdítja az ügyfelet, megrendelőt, hanem ellenke- tási formáról (együttszabályozás, önszabályozás), az új zőleg, arra tesz javaslatot, hogy az minél rövidebb, egy- integrált következmények becslésének rendszeréről, a szerűbb, költségkímélő legyen. Ezért már az ügy formá- konzultációs szabályokról és a szakértői vélemények al- lis elvállalása előtt konzultálni kell a jogkeresővel, hogy kalmazásáról. 2003-tól az Európai Parlament, a Tanács közösen tisztázzák az ügyfél, a megrendelő kéréseit, az és a Bizottság intézményközi megállapodása értelmében, eljárás költségeit, mert így lehet, valódi döntési helyzet- kötelező a hatásvizsgálat, hogy a joganyag egyszerűsöd- ben, elvetni a jogsértő és etikátlan megoldásokat. Néhány jön. A Bizottság 2005-től átfogóan kezeli a kérdést, így javaslat ehhez: számos dokumentumban (7) foglalta össze és alkalmaz- (a) Saját levelezését, tájékoztatóit (különösen a tarifa- za a hatásbecslést, az adminisztratív költségek értéke- számítás, a költségszámítás módjának és mértékének lési rendjét, a jogalkotási javaslatok átvizsgálásának magyarázatát tartalmazó), azaz kifejezetten az ügyfe- eredményeit, a szabályozási környezet egyszerűsítési leknek, megrendelőknek, érdeklődőknek szánt, gyakran stratégiáját. Megalapította a magas szintű nemzeti sza- használt, kinyomtatott szövegeket, más (nyelvészeti, jogi, bályozási szakértői csoportot, sőt hatásvizsgálati kézi- közgazdasági) szakemberrel közösen átnézi az egysze- könyvet adott ki. A Bizottság 2007-től határozza meg a rűsítés, akadálymentesítés érdekében. Ily módon példá- jogalkotás javításának éves célterületeit (pl. gazdasági ul lerövidíti a mondatokat, legfeljebb 10-12 szóból álló verseny, munkahelyteremtés, kisvállalkozások működé- mondatokra, a szöveget tipográfiailag tagolja, aktív igé- se) és mérhető eredményeit. 2013-tól már az intelligens ket használ még az alany nélküli mondatokban is. A „be- szabályozás (Smart Regulation) elnevezést használják, mutatásra került” helyett „bemutatták azt a bizonyítékot, jelezve, hogy a „kollektív bölcsesség” alapja a konzultáció miszerint…”, kerüli a funkcióigés szerkezeteket, és he- (8), és az fizikai erőnléthez hasonló mozaikszóval, a lyette szinonim igéket használ (pl. „szabadságvesztés REFIT (9) programnevet fogadták el. Ennek a kodifiká- kiszabását teszi indokolttá” helyett „a szabadságvesztés ciós kultúrát erősítő munkálatnak az eredménye példá- indokolt”). A latin vagy angol kifejezések helyett/mellett ul az, hogy 2010–2013 között 350 jogalkotási hatáselem- az akadémiai szótári kifejezés vagy körülírás, esetleg a zés készült egy-egy új uniós tervezet benyújtása előtt, szakkifejezés zárójeles, mellékletben vagy lábjegyzetben vagy kiszámították a szabályozási költségeket és hasz- álljon elkülönítve a szövegben. Kihúzza a redundáns ki- nokat/előnyöket (alacsony, közepes és magas beválás fejezéseket (pl. „és még hasonló vagy közel azonos jog- esetre szóló kiadások nagyságát a Cumulative Cost következmények”, vagy „a felek szabad és külső befolyás- Assessments módszerrel, ideértve az Európai Parlament tól mentes megállapodása” az ismétlés révén a laikus és a Tanács által támogatott módosító javaslatok költsé- olvasó félelmét, bizonytalanságát növeli, mert nem tud- geit/előnyeit is). A tagállamokat értékelik, felkerülnek ja, mik a hasonló jogkövetkezmények, van-e különbség az eredményjelző táblára, hogy az adott évre vonatkozó a szabad és a külső befolyástól mentes döntés között); kijelölt témákban miként haladtak előre. Például az Egye- (b) Alaposan átvizsgálja, korrigálja, azaz akadálymen- sült Királyságban 2013 óta minden köztisztviselőnél ott tesíti saját honlapját, ahol bőven van mód a háttérinformá- van a minőségi jogalkotás kézikönyve, egy külön minisz- ciók, hiperlinkek (pl. jogszabály szövegére, címekre hi- tériumi egységet is létrehoztak a minőségi jogalkotás és vatali honlapokra mutató jelzések) elhelyezésére; a dereguláció kormányzati koordinálására. Hasonlóan (c) Ha régi, elavult jogszabályt talál, jelzi annak újraal- komolyan veszik mindezt Hollandiában, Észtországban kotási igényét. Például javasolja az archaikus szavak cse- vagy Finnországban, ideértve az igazgatási terhek jog- réjét, a többértelmű megfogalmazás, a bonyolult mon- szabály egyszerűsítése révén való csökkentését. Igaz, datszerkezet, a zavaros terminológia korrekcióját. Ezt ehhez először fel kell mérni a tényleges igazgatási (pl. írja elő egyébként a jogalkotási törvény is az utólagos nyilvántartási, bejelentési, adatváltozási) feladatok költ- hatásvizsgálat és tartalmi felülvizsgálat részeként (11); / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 17 MJNy_2017_2.indd 17 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK (d) Szakértői véleményében, állásfoglalásában akadály- Brockmann, R. J. (1989): What is this collection about? mentesített kommunikációt alkalmaz, és megköveteli a In: Brockman, R. J. – Rook, F. (eds.) 1989. Technical com- világos és kellően konkrét, szakmai véleményezésre vo- munication and ethics. Washington, DC: Society for natkozó kérdéseket, mert egyértelmű kérdés hiányában Technical Communication. V–VI. nem lehet szakmai (jogi) álláspontot megfogalmazni; Drinóczi T. (2010): Minőségi jogalkotás és adminisztratív (e) A rossz/nem akadálymentesített kommunikáció terhek csökkentése Európában. Budapest: HVG-ORAC miatti panaszokat befogadja, az ügyfélnek jóvátételt ad, Kiadó. de legalább bocsánatot kér tőle, és a rossz gyakorlatot Graves, H. – Graves, R. (2011): A strategic guide to technical nd korrigálja; communication (2 ed.). Peterborough, ON: Broadview. (f) Egyéb lehetőség erre, ha önképzéssel bővíti ismere- Kimble, J. (2006): Lifting the Fog of Legalese: Essays on teit a jog és nyelv kapcsolatáról (pl. olvassa a Magyar Jogi Plain Language. Durham, North Carolina: Carolina Ac- Nyelv című lapot); (12) ademic Press. (g) Javasolja saját szakmai kamarájának a tagjai szá- Kimble, J. (2012): Writing for Dollars, Writing to Please: The mára útmutató vagy kézikönyv, szószedet, mintaszöve- Case for Plain Language in Business, Government, and Law. gek kidolgozását és az akadálymentesítésre irányuló Durham, North Carolina: Carolina Academic Press. képzés, forró dróton nyelvi tanácsadás/lektorálás meg- Searle, J. R. (2009): Beszédaktusok. (Ford.: Bárány T.) szervezését. Sürgeti olyan szakmai protokollok kidolgo- Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi In- zását, abban a megfelelő nyelvi kifejezések, fordulatok tézet – Gondolat Kiadó. és terminológia beépítését, amely általánosan használ- Szabó L. I. (2003): Wittgenstein a nyelv leíró és előíró ható a kamarai tagok és más jogalkalmazók számára. funkciójáról. Világosság 44. évf. 11–12. szám. 57–162. Erre jó példa az OBH stíluskönyve és az OFFI terminoló- Szabó M. (2015): A jogi nyelv erőtere. In: Szabó M. (szerk.) giai magyarázatokat és idegen nyelvi megfelelőt is tar- 2015. A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó. talmazó jogi szótára (Tamás 2017). 179–188. Tamás D. M. (2017): Bevezetés a jogi terminológiába a ter- minológus szemüvegén át. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. ÖSSZEGZÉSKÉNT (http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/tamas-dora- maria-bevezetes-a-jogi-terminologiaba-a-terminologus- Bőven van lehetősége az egyes jogalkalmazóknak, hogy szemuvegen-at/). nagyban megkönnyítsék a laikus ügyfelek, jogkeresők, Tóth J. (2011): Jogalkotástan. Egyetemi jegyzet. Budapest: megrendelők hozzáférését a jog adta védelemhez és ér- Budapesti Corvinus Egyetem, Közigazgatás-tudományi dekvédelemhez. Nem maradhat tétlen a jogalkalmazók Kar, Jogtudományi Tanszék. sokasága, ha a jogi nyelv a köznyelvet beszélők számára Vinnai E. (2010): A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése. kiszolgáltatottságot, félelmet gerjeszt, megértési és tény- Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica leges döntési lehetőségeket zár el éppen azoktól, akikért et Politica 28. évf. 1. szám. 145–171. az alapjogok és emberi jogok sokasága létrejött. Az igaz- Willerton, R. (2015): Plain Language and Ethical Action: ságügyi szakértő etikai vétséget követ el, ha „a Kamara A Dialogic Approach to Technical Content. New York: Etikai kódexében meghatározott magatartási szabályo- Routledge. kat szándékosan vagy gondatlanul megszegi”. Például azzal, ha szakértői tevékenysége során olyan körül- ményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben JEGYZETEK érinti, és noha arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, mégis köteles lenne az érintett körülményt, tényt a ha- (1) MISZK Etikai Kódex https://miszk.hu/files/170322_ tóságnak vagy a megbízónak jelezni, de ezt elmulasztja. etikaikodex_hcs_drbb.docx.pdf (2017.07.22.) Csak akkor mentesül, ha ez a ’kitanítás’ ellentétes lenne (2) Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásai- az eljárás jellegével. (13) Ez tartalmi, kommunikációs és ról szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított etikai feladat egyszerre. Hasonló megfogalmazást talá- 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat lunk a többi etikai szabályzatban, amelyből kiolvasható http://www.magyarugyvedikamara.hu/common/file- az ügyféllel való akadálymentes kommunikáció általános servlet/document/633/default/doc_url/az_ugyvedi_ jogalkalmazói követelménye, amelynek a teljesítése erő- hivatas_etikai_szabalyairol_es_elvarasairol_szolo_5.pdf feszítéseket igényel a jogi oktatástól, a szakmai szerve- (2017.07.22.) zetektől és a jogalkalmazóktól, jogalkotóktól közösen. (3) 1/2011. (VI. 17.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat kiegészítéséről az Európai Unió IRODALOM Ügyvédeinek Etikai Kódexével http://www.magyarugyvedikamara.hu/upload/pdf/ Austin, J. L. (1990): Tetten ért szavak. (Ford.: Pléh Cs.) etikai_mod.pdf (2017.07.22.) Budapest: Akadémiai Kiadó. (4) Ismertként idézik még hírlapi írásban is, például Bereczné Szép B. (2012): A szakfordítás szerepe a magyar Népszabadság http://nol.hu/archivum/archiv-439782- gazdasági jogi szakszókincs kialakításában. Doktori 248147 (2017.09.10.) disszertáció. Budapest: ELTE BTK. / 18 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 18 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK (5) Civil és szakmai szervezetként nemzetközi társa- tárcák számára, ideértve az igazgatási kiadások csök- ságot alakítottak világszerte a szakértők, ld. Plain kentését, a szabályozás egyszerűsítését és stabilitását. Language Association International (PLAIN) http:// A 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat a vállalkozói ad- plainlanguagenetwork.org/plain/who-we-are/ minisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egysze- (2017.07.23.) rű Állam című középtávú kormányzati programból ere- (5) Prime Minister’s Office Sweden http://selgesonum. dő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes ee/wp-content/uploads/2015/09/Anne-Marie- feladatok végrehajtásáról rendelkezett. A folyamat vé- Hasselrot-slaidid.pdf (2017.07.23.), továbbá Barbro gére tervezték csak a vállalkozói adminisztratív terhek Ehrenberg-Sundin (Senior Adviser, Ministry of Justice, csökkentését célzó irányelvi útmutatás, valamint a kap- Sweden): Plain language in Sweden, the results after 30 csolódó kötelezően kitöltendő adatlap bevezetését. years http://www.plainlanguage.gov/usingpl/world/ (11) 2010. évi CXXX. tv. 21. § (1) A miniszter folyama- world-sweden.cfm (2017.07.23.) tosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogsza- (7) Például Better Regulation Guidelines http:// bályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/toc_guide_ jogszabályok – a 17. § (2) bekezdésében meghatározott en.htm (2017.07.24.) szempontok szerinti – utólagos hatásvizsgálatát, ennek (8) Részletesen ld. https://www.eurofound.europa.eu/ során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt observatories/eurwork/industrial-relations-dictionary/ hatásokat a tényleges hatásokkal. (2) Az (1) bekezdés smart-regulation (2017.07.24.) szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott (9) A REFIT portál https://ec.europa.eu/info/law/law- rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önál- making-process/overview-law-making-process/ ló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet evaluating-and-improving-existing-laws/reducing- esetén a jegyző gondoskodik. 22. § (1) A jogalkalmazás burdens-and-simplifying-law/refit-platform_en és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelem- (2017.07.24.) be véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört (10) A 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat a piaci és érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökken- során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály ke- tését tűzte ki célul, hogy 4 év alatt, az akadályt jelentő retében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrend- normák kiiktatásával, 25%-kal csökkenjenek a cégek, szer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sé- gazdálkodók igazgatási kiadása és az adminisztratív relme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei terhek újratermelődését megelőzzék (pl. a felesleges en- számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat ered- gedélyezési eljárások kiiktatásával). „Az intézkedéscso- ményező szabályozással felváltható, d) a normatív tar- mag értelmében a vállalkozások 100 milliárd forintos bü- talom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként rokratikus tehertől mentesülnek és további célként egy 400 alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos milliárd forintos csomag elkészítését tűzi ki.” A 1133/2011. vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkö- (V. 2.) Korm. határozat 2011 szeptemberére tervezte a rébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányu- helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. ló középtávú kormányzati cselekvési program elkészí- (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról tését, garantálva a vállalkozások „árbevételhez viszo- az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank nyított adminisztrációs teherszintje” harmadára csök- elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkor- kentésével. A 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat a vál- mányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. lalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irá- (12) A lap elérhető a következő honlapon: http:// nyuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati hvgorac.hu/magyar_jogi_nyelv (2017.07.24.) program egyes feladatait 20 pontban foglalt feladatok a (13) Etikai Kódex 4. § https://miszk.hu/files/170322_ etikaikodex_hcs_drbb.docx.pdf (2017.07.22.) / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 19 MJNy_2017_2.indd 19 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK JOGI SZÖVEGTÍPUSOK 1 ZŐDI ZSOLT 2 egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar A SZÖVEGEK OSZTÁLYOZÁSÁNAK HASZNA DEFINÍCIÓK, KATEGÓRIÁK Bár a szövegnyelvészet egyik fontos területe a szövegek Mindenekelőtt néhány szót érdemes szólni arról, hogy mit típusainak leírása, osztályozása, és a jog maga is tulaj- is jelent a szövegtípus kategóriája, hiszen az egyes szöveg- donképpen szövegek sűrű masszája, a jogi szövegek cso- fajták elkülönítésére, csoportosítására nemcsak nagyon portosításával való foglalatosság mégsem mondható sokféle módszer lehetséges, hanem magára a csoportosí- különösen népszerű témának – legalábbis a jogászok tás végeredményére is többféle kifejezést szoktak hasz- körében bizonyosan nem. Pedig az efféle osztályozásnak nálni. A leggyakoribbak a szövegtípus, a műfaj (genre), a sok haszna lehetne. 12 nyelvi réteg, a stílus és a regiszter kategóriái. Először lenne egy didaktikai haszna. Az első éves jog- Ezek közül a legtágabb kategória a nyelvi réteg vagy hallgatók az egyetemre igen szerény jogra vonatkozó regiszter kategóriája: ebben a tekintetben a jogi nyelv előismeret-készlettel érkeznek. Kézenfekvő számukra a eléggé homogénnek látszik, és egy nyelvi regiszterbe – a jogot először mint szövegek halmazát felmutatni. És, mi- „hivatalos” szövegek regiszterébe – tartozik. Vannak, vel öt éven át az intézményes gyakorlatokkal alig-alig akik azt mondják (pl. Kurtán Zsuzsa – Kurtán 2017), hogy fognak érintkezni, hanem elsősorban szövegeket fognak ezen a főregiszteren belül a jogi nyelvnek alregiszterei olvasni és megtanulni, célszerű tisztázni, hogy mik is tu- is elkülöníthetők, én azonban ezekre az alregiszterekre lajdonképp ezek a szövegek. A jogi oktatás máig a jogászi inkább a lentebb taglalt „stílus” kategóriáját ajánlanám. szakma kapuőre (Bódig 2016), így szakmai és szaknyelvi Azonban már itt is érdemes rámutatni arra, hogy a jogi szocializációs funkciót is ellát. A jogi nyelvre, és ezen be- szövegek egyben a jogászi szakma szövegei is, így a szak- lül a jogi szövegek fajtáira történő reflexió ebben a kon- nyelvi szövegek nagy családjába is beletartoznak. Úgy textusban fontos része lehet ennek a szocializációnak. vélem, hogy ebben a tekintetben a hivatalos a tágabb, és Másodsorban, ahogy azt Douglas Biber (1989) bebizo- a jogi szaknyelvi minősítés a szűkebb kategória, egysze- nyította, szinte bármilyen összehasonlító nyelvészeti rűen azért, mert a hivatalos nyelvi regiszterben nemcsak elemzés hallgatólagos előfeltétele, hogy a szövegeket a jogászok beszélnek, hanem például minden tisztviselő, csoportokra osztjuk, és ezeket a csoportokat egymással aki az állammal kapcsolatba kerül. igyekszünk összehasonlítani. A legtöbb tipológia vala- A második kategória, amellyel gyakorta találkozha- milyen funkcionális különbségen alapszik. A leggyako- tunk, a stílus fogalma. Az alább röviden ismertetendő ribb az írásbeli és a szóbeli diskurzusok megkülönböz- Biber-tanulmány valójában a különböző műfajok stílus- tetése. A szövegnyelvészeti és a számítógépes szöveg- beli jellegzetességeit mutatja be, és igen sok osztályozás- nyelvészeti elemzésekhez tipológiák kellenek. ban szerepet játszik ez a szemlélet. Így jöhetett ki pl. Harmadsorban pedig azért érdemes a szövegek külön- Bibernél olyan eredmény, amely szerint az előre elkészí- böző típusaival foglalkozni, mert az egyes típusok leírá- tett beszédek és az általános fikciós irodalom egyaránt sa, a típusok egymással történő interakciója, az átmene- 50%-ban tartozhat „imaginatív narratív” klaszterbe. A tek nagyon sok olyan felismerést tesznek lehetővé, ame- stílus jóval szűkebb kategória, mint a nyelvi regiszter. A lyeket pusztán a jog belső szemléletéből nem tudnánk stílus esetén már komolyan szerepet játszhatnak bizo- kibontani. Ilyen felismeréseket – remélem – ez a tanul- nyos intézményes gyakorlatok, illetve magának a szöveg mány is tartalmaz. megalkotójának egyénisége, és nyelvhasználati jellegze- tességei. A stílus kategóriájával (amelyet már Cicero há- rom rétegre bontott: magas, közepes és alacsony stílus- ra) lehet a legjobban megragadni pl. egy felsőbírósági, egy rendőrségi vagy egy adóhatósági határozat indoko- lásában mutatkozó különbségeket. Úgy vélem, a stílussal 1 A tanulmány az OTKA 112172 A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére c. kutatás lehet a legjobban megragadni az érthető és az érthetet- keretében készült. len szövegek közötti különbségeket is. A stílus jól kutat- 2 Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, tudományos munka- ható számítógépes nyelvészeti eszközökkel. társ, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet. / 20 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 20 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Végezetül két kategóriánk maradt, a műfaj (genre) és a szó terjedelemben olyan öt dimenzió mentén elemezte, szövegtípus kategóriái. Ebben a tanulmányban ezt a két amely elsősorban nyelvészeti (grammatikai, lexikai, sze- fogalmat lényegében szinonimaként használom, akárcsak mantikai), méghozzá a számítógépes nyelvészet statisz- Gotti (2012). Ez vállaltan egy kevert kategória: egyszerre tikai eszközeivel is megragadható jellemzőket vett figye- tükröz funkcionális/pragmatikai és grammatikai/tartal- lembe. mi megfontolásokat. (Erre később visszatérek.) Ezek a Bár az egyes klaszterek mind az öt dimenzió figyelem- kategóriák egy nyelvi regiszteren belül létrejövő szövegek bevételével képződtek, mégis bizonyos klasztereknél különböző változatait írják le. A csoportosítás rengeteg- voltak „meghatározó” dimenziók. Akár azért, mert na- féle szempont szerint történhet (pl. szóbeli – írásbeli, vagy gyon a negatív tartományban tartózkodtak, akár azért, egyoldalú – többoldalú), és ezeknek a jogban is lehet je- mert nagyon a pozitívban. Fontos látni, hogy egyes mű- lentőségük. (Pl. írásbeli és szóbeli nyilatkozatok a bírósá- fajok többféle kategóriába is beleestek, így a szerző meg gon, írásbeli és szóbeli szerződések, vagy egyoldalú és is állapítja, hogy tiszta típusok nincsenek: mindenhol többoldalú szövegek pl. végrendelet és szerződés.) Előbb átmeneteket figyelhetünk meg. tehát szólnék a csoportosítás lehetőségeiről. A Biber-tanulmány két tanulsággal szolgált a jelen szö- veg megírásakor. Egyrészt a szövegeket értelmesen még- iscsak elsősorban a funkciójuk alapján lehet csoportok- A SZÖVEGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI ba sorolni (hiszen a nyolcas felosztása ilyen jellegű), és 3 a nyelvi jellegzetességek csak alátámasztják vagy gyen- Ahogy említettem, a jogi szövegek tipizálása nem örvend gítik ezeket a besorolásokat. túl nagy népszerűségnek a jogászok körében, és ez talán Másrészt fontos felismerés a tanulmányból az, hogy épp annak köszönhető, hogy a jogászok az egyes szöveg- egy szövegtípus még a legszigorúbb definíció szerint is típusok, műfajok különbségét adottnak, természetesnek mindig nyitott, átmeneti jellegű. Ugyanezt fogjuk tapasz- veszik. Másrészt mivel a jogon belül kevéssé lehet az talni a jogi szövegtípusok esetén is. egyéni stílust érvényesíteni, vagy a szövegtípus korláta- A Biber-féle osztályozáshoz hasonlít Joos (1961) kate- it átlépni, az átmeneteknek és a besorolási kérdéseknek gorizálása, aki már a jogi szövegek (műfajok) osztályo- talán kevésbé van jelentősége. Hiszen mindenki pontosan zását végezte el. Ehhez ő csak két dimenziót használt, a tudja, hogy mi a különbség egy jogszabály és egy bírósá- stílus és a mód dimenzióit. Előbbi a teljesen formálistól gi ítélet, egy jegyzőkönyv és egy jogi kommentár között. (a „rituális” rögzítettől – amikor a nem megfelelően el- Mielőtt azonban a szorosan vett jogi szövegcsoporto- mondott kifejezések akár érvénytelenséghez vezethet- sításokat áttekinteném, röviden rekapitulálom Biber nek – ez a jogban egyre ritkábban fordul elő) tartanak a híres tanulmányát, amelyben grammatikai és számító- teljesen informális, alkalmiig. Ezen a skálán négy foko- géppel is gyűjthető statisztikai jegyek alapján próbálta zatot különböztetett meg: a „rögzített”, a „formális”, a műfajokba sorolni az egyes szövegeket. „konzultatív” és az „alkalmi” stílusokat. A mód dimen- Biber célja vállaltan egy olyan csoportosítás felállítása zióban a két nagy kategória az írott és a beszélt, de a be- volt, amely elsősorban nyelvészeti szempontokat vesz fi- szélten belül a spontán és a komponált alkategóriákat is gyelembe. Így a feldolgozott szövegeket – összesen 23 megkülönböztette. Az osztályozásból az alábbi táblázat műfaj 481 szövegét – összességében csaknem 1 millió rajzolódik ki. Rögzített Formális Konzultatív Alkalmi Írott Végrendeletek Jogszabályok Szerződések Bírósági ítéletek Biztosítási Fellebbezés szabályzatok Komponált Házassági ceremónia Ügyvédi Laikusok vallomásai beszélt Esküdtszék keresztkérdések ítélethirdetése Szakértői vallomások Spontán beszélt Ügyvéd-laikus Folyosói párbeszéd beszélgetések Jogászok egymás közötti beszélgetései 1. táblázat Jogi szövegműfajok Joosnál (1961) Joos szerint ezek a kategóriák két nagy csoportot raj- 3 1. Intim interperszonális interakciók (pl. személyes beszélgetés), 2. információs interakciók (pl. üzleti telefonbeszélgetés), 3. tudomá- zolnak ki, az írott (és a komponált rögzített), valamint a nyos expozíciók (pl. tudományos cikk), 4. „tanult” expozíciók (pl. hi- szóbeli-informális csoportot. (Az ábrán körberajzoltam.) vatalos dokumentumok – ebbe a kategóriába esnek a jog szövegei is), Valójában ez a felosztás – hasonlóan a későbbiekhez is – 5. imaginatív narratívák (pl. regény), 6. általános narratív expozíciók a jognak valamiféle középpontot képzel, amelyhez ké- (pl. újsághír, tudósítás, humor), 7. szituatív jelentések (pl. sporthí- rek), 8. empatikus tudósítás (pl. interjú). / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 21 MJNy_2017_2.indd 21 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK pesti távolsággal lehet mérni az egyes műfajokat. A jog alábbi műfajokat: jogalkotási szövegek, amelyeknek sza- középpontjában a formális-ceremoniális írott szövegek bályozási funkciójuk van, mivel jogokat és kötelezettsé- állnak, míg legtávolabb a már a joginak is alig nevezhető geket telepítenek; jogi tankönyvek, amelyek fő funkciója folyosói beszélgetések. Amellett, hogy ez az osztályozás az informálás; ügyvéd-ügyfél kommunikáció, amelynek nagyon az angolszász jogi kultúrában gyökerezik (a kon- informatív és evaluatív funkciója egyaránt van; és jogá- tinensen alig vannak kötelezően elmondandó „varázs- szi érvelés, amelynek a meggyőzés a fő célja. szavak”, vagy ekkora jelentősége mondjuk a biztosítási Végül megemlítem Karcsay csaknem negyvenéves fel- szabályzatoknak), ez a felosztás igen kevéssé van tekin- osztását (Karcsay 1981: 334), aki a jogalkotás és a jog- tettel a jog tényleges működésére: a funkcionális szem- tudomány, valamint a jogalkalmazás nyelvét különböz- pontok igen gyengék benne. tette meg. Ez a felosztás elsősorban a nyelvi kifejezés Brenda Danet (1980) nagyhírű tanulmányában részben pontosságára, minőségére és a használt fogalmakra erre a felosztásra támaszkodik, amikor „játék-műfajokat” koncentrált, és az elképzelt, ideális „legjobb” jogi nyelv- (play genre) és „tény-műfajokat” (fact genre) különít el től való távolság alapján sorolta be az egyes rétegeket. a jogban. A játék műfajokban – amelyet Danet Huizinga Ehhez kapcsolódik egy másik felosztás (Szabó 2002: nyomán bont ki – mindig van egy olyan metaüzenet, hogy 116), amely szerint van a jogalkotás nyelve, a jogalkal- „ez csak játék”: ezekben az eljárásokban maga az eljárás mazás nyelve, a jogtudomány nyelve és jogi tájékoztatás a lényeg és nem a végeredmény, ezért a nyelv expresszív nyelve (pl. tárgyalótermi tudósítás) és a jogi „konyha- és poétikus funkciói kerülnek előtérbe, és ezekben foko- nyelv”. Eszerint a jogalkotás nyelve a jogi nyelven belül zottan érvényesül a jogi nyelv performatív ereje (Danet központi jelentőségű, minden más réteg ebből nyeri a 1980: 495). Bár a jog Huizingánál az „agonikus játékok” szókészletét, és bizonyos szempontból a szintaktikai és körébe tartozik – ami „vérre megy” –, ez a megkülönböz- stílusbeli jellegzetességeit is. Ez az elmélet tehát egyfaj- tetés arra mégis jó, hogy a jogkérdés specifikusan jogá- ta hierarchiát tükröz az egyes jogi nyelvi regiszterek szok diskurzusa alá tartozó megvitatását megkülönböz- között (hasonlóan Karcsay gondolatmenetéhez), ahol tessük a ténykérdések nem specifikusan jogi-jogászi legfelül a jogalkotás nyelvi rétege van, és ehhez képest ügyétől, ami a feszes-formalizált stílust is hígítja. A tény- ez alatt helyezkednek el a jogalkalmazás, a jogtudomány műfajok kevésbé formalizáltak, és a súlypontjuk nem az és a jogi magyarázat rétegei. Ez, akárcsak Karcsay elmé- eljáráson, hanem a végeredményen van: az igazság és a lete, egy rejtett normatív mozzanatot tartalmaz tehát. tények világáról szólnak. Bár Danet írásában nem világos Amit én is szívesen használok ebből az elméletből, az az, (maga is keveri), hogy itt műfajokról (genres), vagy a vi- hogy a jogban a jogszabályok nyelvének központi jelen- tarendezés módjairól van szó (dispute processing), az tősége van. látható, hogy az ő felosztása (is) eljárásjogi szempontú, és szinte csak az angolszász jogi kultúra kontextusában értelmezhető. A jogszabályok, amelyek a kontinentális JOGI SZÖVEGTÍPUSOK – A JAVASOLT jog kétségtelenül legfontosabb szövegei, ebben az elmé- OSZTÁLYOZÁS letben (is) marginális szerepet töltenek be. Tiersma híres könyvében (Tiersma 1999: 139) a jogi Kissé leegyszerűsítve, ezeket a jogi szövegtipológiákat szövegeket két nagy csoportba sorolja: az operatív és „is- egy koordinátarendszerben két tengely mentén helyez- mertető” (expository) dokumentumtípusokba. Az előbbi hetjük el. (Hasonlóan: Kurtán 2003: 82.) Az egyik ten- formálisabb és fő célja jogok és kötelezettségek telepítése gelyre azt a szempontot vetítjük, hogy az adott szöveg- (akár egyéni, akár csoportszinten), így nyelvezetük me- tipológia mennyire tükrözi a hagyományos nyelvészeti revebb, hivatalosabb, struktúrájuk kötött. Ebbe a kategó- szempontokat: a grammatikai, szintaktikai és a szövegek riába tartozik a jogszabály vagy a szerződés. A másik ka- belső rendezettségére (pl. struktúra) utaló formai meg- tegória szabadabb szövegű és szerkezetű, joghatással fontolásokat, illetve mennyire tekint el ezektől. A másik pedig nem, vagy csak halványan bíró szövegek, mint egy tengelyen a jog belső és külső szemléletét jelöljük. Van- bírói ítélet indokolása (opinion), vagy egy feljegyzés. nak olyan tipológiák, amelyek a jog sajátos belső szem- Az utolsó külföldi csoportosítási kísérlet, amelyet meg- pontjait, elsősorban is a kötelezés vagy a kötelező erő említek, Gottié (Gotti–Bhatia 2006), aki szerint a szöve- szempontját figyelembe veszik, és léteznek olyanok, geket az alábbi szempontok szerint lehet kategorizálni amelyek nem. Mivel jogi szövegek tipizálásáról van szó, (és mindez igaz a jogi szövegek kategorizálására is): a természetesen sem az X, sem az Y tengelyen nem képzel- kommunikatív cél, amelyet el akarnak érni; a kontextus hető el egy extrém negatív osztályozás, hiszen az a tipo- vagy a helyzet, amelyben alkalmazzák őket; a kommu- lógia, amelyik egyáltalán nem veszik figyelembe a jogi nikatív események vagy aktivitások, amelyekkel össze- szakma sajátos belső szempontjait, vagy egyáltalán nin- kacsolódnak; a szakmai viszonyok, amelyek ezekben az csen tekintettel nyelvészeti megfontolásokra, az nem eseményekben összekapcsolják az embereket; és a részt- lenne „jogi szövegtipológia”. A fentebbi osztályozások vevők háttértudása. Példálózó jelleggel említi meg az így néznek ki ebben a koordinátarendszerben. / 22 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 22 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Jog belső szemlélete Jogi– funkcio- Ződi nális Gotti Grammatikai dimenzió jellegzetességek Nyelvi Tiersma fontosak dimenzió Grammatikai jellegzetességek kevésbé Danet meghatározók Karcsay Jog külső szemlélete 1. ábra A jogi szövegtípusok csoportosítási lehetőségei és az egyes elméletek helye Én itt egy olyan jogi szövegtipológiát ajánlok, amely Az a feltevésem, hogy a jog „működése” lényegében gyengébben alapszik bizonyított nyelvészeti szempon- nem más jelent, mint azt, hogy a három szövegtípus foly- tokon, és ez a nyelvészeti szempont is elsősorban prag- tonosan egymásba alakul, egymásra felelget, részletei- matikai, ugyanakkor erősen figyelembe veszi a jogászok ben és egészében egymást használja, egymásra hivatko- saját belső tipizálását, a jog belső logikáját. Így a tipoló- zik. Egy sor példát fogok majd felhozni, amivel ezt igyek- giák tipológiájában valahol jobboldalt felül helyezkedik szem bizonyítani. el. A jogászok számára ezért ez a felosztás ismerősen fog Mindezzel persze nem szeretnék egyfajta „szövegszolip- csengeni: megkülönbözteti a jogforrásokat, a jog műkö- sziz mus” csapdájába esni, és azt sugallni, hogy a jog csak dési szövegeit és a jogot magyarázó szövegeket. szövegekből áll, és a szövegeken, a nyelven kívül nem A felosztás mögött két megfontolás húzódik meg. Egy- létezik semmi. Természetesen van egy valóságunk, felől jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy egy amelynek – legalábbis egy része – nyelv nélkül is létezik. szöveg a szűkebb értelemben vett jogrendszeren belül, Az emberek szeretnek és gyűlölnek, testi és lelki szük- a jogrendszer részeként született-e, vagy azon kívül (a ségleteket elégítenek ki, esznek, isznak, szerelmeskednek három kategóriából a magyarázó szövegek a jogon kívü- és zenét hallgatnak. De a szellemi életünk nagy része már li szövegek), másfelől pedig jelentőséget tulajdonít a fel- nyelvileg konstituált, a jog pedig nagyrészt felfogható világosodás óta a modern jogrendszerek egyik legfonto- olyan intézményes gyakorlatok sokaságának, amelyeket sabb jellegzetességének számító „jogalkotás” és „jogal- a nyelv képez le, közvetít. A jog maga felfogható egy olyan kalmazás” megkülönböztetésének. Kiindulópontom az fekete dobozként, amely körül nyelvi és nem nyelvi va- – és ezt az egyszerű kiindulópontot később majd igyek- lóság is kavarog, de amelyet úgy tudunk csak működés- szem finomítani –, hogy a jogrendszeren belül alapvető- be hozni, hogyha a nem-nyelvi valóságot is nyelvi formá- en kétféle szövegtípus létezik, a jogforrások és a jog mű- ban adjuk be neki. Bent azután nyelvi műveletek zajlanak ködési szövegei, míg a jogrendszeren kívüli jogi szöveg- – amelyeket fel lehet fogni szövegtípusok egymás közöt- típus a jogot magyarázó szövegek nagy családja. ti interakciójának –, és a végén egy nyelvi produktum lesz majd az output is: határozat, ítélet, törvény, szabály- zat, szerződés, amely persze kilépve újból a valóságba maga emberi cselekvésekké, vagy újabb (nem jogi) szö- Jogforrások vegekké alakul. Nem szeretném továbbá azt sem sugallni, hogy a jog működése csak ilyen módon fogható fel: a jogelmélet im- Jogrendszer Magyarázó már több mint 2000 éves története bizonyítja, hogy egy- szövegek mással versengő vagy egymást kiegészítő, és teljességgel Működési más szemüveget viselő vagy szemszöget érvényesítő szövegek Jogi szövegek magyarázatok egyszerre lehetnek érvényesek a joggal kapcsolatban. Még egy megjegyzést fontosnak tartok, mielőtt bele- vágnék az egyes jogi szövegtípusok ismertetésébe. A 2. ábra Jogi szövegtípusok jognak, illetve a jogi szövegeknek más nyelvi regiszte- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 23 MJNy_2017_2.indd 23 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK rekhez képest – nyelvészeti szempontból – van három a területek egyébként azok, amelyeket jogászjognak vagy nagyon fontos jellegzetességük. Az első kettőben többé- kódexjognak nevezhetünk, szemben azokkal a terüle- kevésbé osztoznak a többi szaknyelvvel. tekkel, amelyek mindenféle más szakmák szabályait in- Egyrészt, mivel a jog eljárási szempontból a legfejlet- kor porálják. Ez a sokszínűség – a funkcionális és szakmai tebb társadalmi gyakorlat (Horváth 1995), ennek a feszes alrendszerbeli, nevezzük szisztematikusnak – elsősor- eljárási fegyelemnek része az is, hogy a jogban keletkező ban a lexikonban jelentkezik. Ugyanakkor – szemben pl. szövegek mindenképpen belesorolhatók valamilyen szöveg- az orvosi szaknyelvvel, amely nehézkességét és érthe- típusba, és ezt a besorolást már a szöveg keletkezésekor tetlenségét fenntarthatja hosszabb távon is – a jogi szö- maga a szöveg alkotója elvégzi. A jogban elképzelhetetlen, vegeknek egy modern társadalomban érthetőnek kell hogy egy intézményes résztvevő valamilyen szöveget maradniuk. Részben azért, mert sem a hétköznapi em- „csak úgy” létrehozzon. A bíróság pl. nem tud semmilyen berek, sem azok a szakmák, amelyeknek a szabályait más formában, csak határozat formájában döntést hozni. inkorporálta, különben nem tudnák hozzáigazítani a Bármit tesz (megidéz valakit, elfogad egy indítványt vagy cselekvéseiket, részben pedig azért, mert ez a modern kirendel egy szakértőt), ezt csak végzés formájában tud- társadalomban súlyos legitimációs válságba taszítaná a ja megtenni. Ugyanez igaz más intézményes gyakorlatok- jogot és a jogászokat is. Ahogy ez egyébként az újkor haj- ra is: a jogban minden szöveg a homlokán hordja a saját nalán meg is történt, amikor Bentham szenvedélyesen besorolását. És a besorolás a szövegek nagyobb családjá- szemétnek és ürüléknek nevezte kora jogi nyelvét. ban is elhelyezi a szöveget, végső soron az itt tárgyalt (Bentham, idézi Mellinkoff 1963: 261) hármas felosztásban is. Ugyanakkor az önminősítés nem Mindezek a jellegzetességek (feszes tipológia, a jelen- jelenti azt, hogy azután egy szöveg ne kezdjen el a jog- tésért folytatott harc, valamint a jog funkcionális és rendszeren belül mozogni, részleteiben vagy egészben szisztematikus komplexitása) a háromféle alap szöveg- átkerülni más szövegekbe, és más típussá átalakulni. A típus egymáshoz képesti viszonyát és működését nem később emlegetett jogalkotási eljárás remek példa erre, befolyásolja. Nekem úgy tűnik, hogy a három szövegtípus amikor egy előterjesztésből (amely működési szöveg) interakciója épp a jog egyik jellegadó sajátossága. Ez azt jogforrás válik, vagy amikor egy AB határozat egyszerre is jelenti, hogy a szövegtípusok közötti interakciók meg- képes működési szövegként funkcionálni, de egyben az figyelésével és leírásával a jog működéséből valami na- indokolásával jogforrásként is viselkedni. gyon fontosat érthetünk meg. Másrészt a jogi szövegekben természetesen van egy Lássuk most először a három szövegtípus jellegzetes- sajátos szókincs, azonban ez a szókincs a három nagy ségeit. szövegtípus esetén nem tér el egymástól, a jogi szövegek nagy családja nagyjából ugyanazon a lexikai bázison nyugszik. Viszont az a jogi szakszövegek jellegzetessége A HÁROM SZÖVEGTÍPUS RÖVID LEÍRÁSA már, hogy ez a szókincs bizonyos területeken nem tér el radikálisan a hétköznapi szókincstől, és ahol eltér, az A JOGFORRÁSOK nem a jog, hanem a szabályozott terület miatt van. Ami a jogban radikálisan eltér a hétköznapi regisztertől, az A jogforrások (legislative texts, Mattila 2006: 81) két- a jelentésképzés és jelentéshasználat. Hasonlóan más ségkívül a jog legfontosabb szövegei. Három fontos jel- szaknyelvek szövegbázisához, a jog igyekszik kisajátí- legzetességük van. tani a jelentést: hol szűkíteni, hol éppenséggel bővíteni Az első, hogy általános megfogalmazásúak. Ez azt je- annak tartományát a hétköznapi jelentéshez képest, de lenti, hogy a dolgok, a személyek, a cselekvések és a tör- mindenképpen ad neki egy sajátos jogi jelentést. A je- ténések nagyobb osztályaira vonatkoznak. lentés manipulációja a jogban egyúttal azt is jelenti, hogy Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj] a jogi eljárásokban, amikor a szövegek egymásba alakí- (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelem- tása zajlik, az egyben bizonyos fogalmak jelentéstarto- díjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. mányainak kiterjesztéséért vagy leszűkítéséért folyó (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – harc is. különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatá- Harmadrészt a jog nyelvi erőfeszítéseinek igen komp- rozására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lex célja van – szemben pl. az orvosok egyféle törekvé- lősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sére- sével, ti. a gyógyítással. Ez lehet a jogviták eldöntése, de lemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül lehet valamilyen már létező társadalmi gyakorlat me- további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem derbe terelése, esetleg megtiltása, állami bevételek be- szükséges. szedése, vagy csak egyszerű koordináció. Ráadásul a jog (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülmé- ezeket a funkciókat különböző társadalmi alrendszerek- nyeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő ben viszi végbe: ezek nyelvét veszi kölcsön, amikor sza- jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a bályoz, konfliktust dönt el, koordinál vagy tilt. Van per- sértettre és környezetére gyakorolt hatására – te- sze olyan szeglete is a jognak, amely az emberek „hét- kintettel, egy összegben határozza meg. köznapi” életét, és nem valamilyen speciális alrendszer Az idézetben az általános kategóriák csak úgy hem- működését célozza, és ennek a „hétköznapi jognak” a zsegnek: „aki”, „személyiségi jog”, „nem vagyoni sérelem”, nyelve is nagyon hasonlít a hétköznapi nyelvre – csak „kimentés”, „hátrány” „eset körülményei” „felróhatóság esetleg a fentebbi, jelentésért folyó harc dúl benne. Ezek mértéke”. / 24 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 24 2018.01.09. 12:01:49

TANULMÁNYOK Második jellegzetességük, hogy előre tekintők, azaz a szélsőséges esetei) találunk hivatkozást legalább egy jövőben történő helyzeteket akarnak szabályozni. A sza- jogforrásra, illetve jogforráshelyre, egy jogforrás vala- bályozás szándéka vagy előzetes, már a megalkotás előtt mely darabjára. is ismert, vagy legalább a keletkezést közvetlenül köve- A jogforrásokon belül megkülönböztethetünk elsődle- ti, mint a precedensjog esetében. ges és másodlagos jogforrásokat. Elsődleges a kontinen- Végül a jogforrások jellegzetessége, hogy rendszerint tális jogrendszerekben a jogszabály. Másodlagos a bírói valamilyen mértékű kötelező erővel rendelkeznek, vagy jog, vagy a jogszabálynak nem minősülő mindenféle ál- ha ilyennel formálisan nem is rendelkeznek, valamilyen lami aktusok, mint jelenleg az ún. közjogi szervezetsza- mértékben önként követik őket, és ez a követés tudatos, bályozó eszközök. A precendesjogokban a bírói ítéletek amelyet rendszerint a jogforrásra történő explicit hivat- (egy része) is elsődleges jogforrásnak minősül. Az elsőd- kozás is megerősít. leges és a másodlagos jogforrások megkülönböztetése Mindhárom jellemző folytonos, átmeneti jellegű, de elsősorban a jogforrások harmadik jellegzetességén alap- elmondható, hogy akármelyik teljes hiánya megszünte- szik: azon, hogy a kötelező erő még a modern jogrendsze- ti a jogi szöveg jogforrási jellegét. Ilyen szempontból – a rekben sem „diszkrét” paraméter. Vannak egyértelműen fokozatiság szempontjából – nézve a skála két végpont- kötelező és egyértelműen nem kötelező szövegek a jog- ján a modern kódexek állnak, mint magasan absztrahált, ban, de van egy szürke zóna is, mint amilyen a kontinen- tudatosan a jövőbeli viszonyokra tekintettel alkotott és tális jogrendszerekben a magyar szóval újabban ismét eleve az általános – mindenkire kiterjedő – kötelezés döntvénynek nevezett, bírósági iránymutatásokból és szándékával alkotott jogforrások, míg a másik végponton korábbi ítéletek átszerkesztett és összefoglalóval ellátott a bírói jogban ismeretes precedensek helyezkednek el. verzióiból álló szöveghalmaz, amely nem kötelező ugyan, Itt az a helyzet, hogy például az első tényező (általános- de a bíróságok szinte egyöntetűen követik. ság) adott esetben teljesen hiányozhat egy precedensnél A kontinentális jogrendszerekben a jogforrási szöve- a meghozatala pillanatában, de ilyenkor még a precedens gek paradigmatikus, „ideáltipikus” esete a kódex, amely valójában nem is jogforrás, hanem működési szöveg. Ab- a jogforrási szövegek mindhárom jellegzetességét egye- ban a pillanatban válik azzá, amikor egy magyarázó síti: magasan absztrahált, a dolgok és a viszonyok, a cse- metaszöveg vagy metaszövegek – Amerikában a „case lekedetek és az emberek nagy osztályaira, vagy csaknem reporter” által megalkotott „head note”, vagy „syllabus”, „mindenre” vonatkozik, eleve a (jövőre vonatkozó) sza- Angliában pedig a későbbi precedensek, vagy a magya- bályozás szándékával született, és általánosan kötelező rázó műfajok, legelőször a „case note” (jogeset-ismerte- jellegű. tés), később monográfiák és (tan)könyvek – elkezdik a 4 precedensből „ledesztillálni” a „lényeget”. A szabály A MŰKÖDÉSI SZÖVEGEK megalkotásával, vagy ahogy Tiersma találóan nevezi ezt a folyamatot: a textualizálással (Tiersma 2007) a prece- A működési szövegek egyedi ügyekben keletkeznek, eze- dens jogforrási jelleget ölt. A második jellemzőre ugyan- ket rendezik el. Ahogy az elnevezésük is mutatja, a jog 5 ez igaz, bár ez a jellemző szorosan összefügg az elsővel, való életbe történő „átmenetele” (Savigny 1840: 206) amennyiben a jövőbe tekintő megfogalmazásnak egy ezekkel a szövegekkel valósul meg, így pragmatikai szem- minimális mértékben általánosnak is kell lennie. Ugyan- pontból ezek a szövegek legtöbbször klasszikus beszéd- akkor ez az általánosság lehet egészen szűk hatókörű is, aktusok (Austin 1990): parancsok, kötelezések, ígéretek, tehát vonatkozhat a valóság vagy a cselekedetek egy jogosítások, és ezen aktusok halmazai egy szövegbe zár- egészen szűk körére is; a lényeg, hogy egyértelmű, hogy va. Ilyen egy jogvita eldöntése, egy jogforrás által előírt nemcsak egy konkrét ügy eldöntéséről van szó. Végül a eljárás (pl. egy engedélyezési eljárás) lefolytatása utáni harmadik elem szintén összefügg az előző kettővel: a döntés, de a működési szövegek közé soroljuk azokat a jogforrások vagy eleve a jövőbeli szabályozás szándéká- szövegeket is, amelyekben a „jogalanyok” (az egyszerű val születtek, és valamilyen formális felhatalmazás (pl. állampolgároktól a hatalmas cégekig) megállapodnak az Alkotmány) kimondja a kötelező erejüket, vagy vala- valamiben, kölcsönös ígéreteket tesznek. Minden, konkrét milyen íratlan szabály alapján követik őket. Minden eset- személyekre jogokat és kötelezettségeket keletkeztető, ben megmutatja a jogforrás jogforrási jellegét az az egy- vagy jogilag releváns tényeket rögzítő szöveg ilyen. Itt a szerű tény, hogy a később ismertetendő működési szö- konkrét személy fontos, hiszen kötelezést a jogforrások vegek hivatkoznak a jogforrásokra, amikor egyedi ügye- is tartalmaznak, de csak általánosat, az emberek egy ket intéznek el. osztályára, vagy egy jogrendszerbeli szerepkörre (pl. A jogforrási szövegeken nyugszik a jog teljes épülete. „miniszterelnök”) vonatkozóan. A jog működését ilyen szövegekre alapozzák a jogi al- A működési szövegeknek három fő jellemzője van. rendszer működtetői. A működési szövegekben csaknem Először is, a működési szövegek, éles ellentétben a jog- kivétel nélkül (és a kivételek is a működési szövegek forrásokkal, mindig egyediek, mindig egy adott ügyhöz, tényhelyzethez, problémához, feladathoz, eseménysor- hoz kapcsolódnak. Ezért az általános kategóriák helyett 4 Ferguson (1990: 214) vitatja ezt, és azt mondja, hogy a bírói ítélet a meghozatala pillanatában jogforrás: „Az ítélet végső soron nem a múlt rögzítése, [hiszen] a múltat szelektíven használja, a normális értelmezésére vagy ritkábban a lehetséges normalitás előírására.” 5 „…a szabályoknak az életbe át kell menniük…” / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 25 MJNy_2017_2.indd 25 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK konkrét földrajzi helyek, személyek, pozícióbirtokosok kus központi magyarázó műfaj a kontinensen a kommen- stb. jelennek meg bennük. Az „aki” Kovács János lesz, a tár, a common law jogrendszerekben pedig a case note „személyiségi jog megsértése” egy gyalázkodó komment (Tessuto 2012: 12 és Bódig 2016: 93), ennél távolabbi és így tovább. A leggyakrabban személyek és szerveze- körben helyezkedik el a tankönyv, és még távolabb a jogi tek, földrajzi helyek, időpontok és konkrétan megnevez- szakcikk és a jogi monográfia. hető tárgyak azonosítják ezt az adott ügyet. A kommentár az előképeivel együtt csaknem ezer éve Másodszor, a működési szövegek célja – kevés kivétel- létező műfaj: a Firenzében fellelt Digesta-példány nyomán től eltekintve, amelyek csak konkrét tényeket akarnak kifejlődött jogtudomány, és ennek központi szövegtípusa, rögzíteni, mint a jegyzőkönyvek – általában jogok és kö- a glossza örököse. Jelenlegi formájában német nyelvterü- telezettségek telepítése ezekre a konkrét (természetes letről származik, a hatalmas német polgári törvény- vagy jogi) személyekre. könyvhöz már a keletkezése pillanatában (1900) kiadott Harmadszor, a működési szövegek általában jogforrási Staudinger-féle kommentár volt az első, amely a törvény- felhatalmazásra hivatkoznak, onnét nyerik jogi erejüket. helyek, az egyes paragrafusok rendelkezései alá szúrta Ez alól még a magánszerződések világa sem kivétel, mert be a gyakorlati magyarázatot, alkalmazási útmutatót. bár ebben a szférában a „mindent szabad, amit nem tilos” Ezután többféle változata alakult ki (ún. rövidkommentár elve érvényesül, mégis, a szerződések jogi támogatottsá- és nagykommentár), de az alapkoncepció nem változott ga, kikényszeríthetősége a jogrendszer szabályaiból fakad. szinte semmit ebben a több mint száz, még tágabban (Ezenfelül azért a legtöbb szerződés ténylegesen hivatko- csaknem ezer évben: a jogforrási szövegek (jellemzően zik jogszabályokra.) Így amikor egy ilyen szöveg nyomán a jogi kódexek) paragrafusai közé írt kommentárok olyan vita keletkezik, a bíróság már jogforrási szövegekre fog metaszöve gek, amelyek elsősorban a jogrendszer többi hivatkozni az ítéletében a vita eldöntésekor. szövegével összefüggésben elemzik az adott rendelkezés A működési szövegeket alapvetően két csoportra lehet tartalmát. Ez lehet az adott kódex vagy külső jogszabá- osztani: olyan szövegekre, amelyeket magánfelek hoznak lyok más rendelkezéseivel történő összevetés, vagy a létre a szerződési szabadságukkal élve („jogkövetési működési szövegek, a jogalkotás során keletkezett elő- szövegek”, pl. szerződések, végrendeletek), és olyan szö- készítő, majd a jogalkalmazás során keletkező szövegek vegekre, amelyeket az állam szervei hoznak létre a jog- (bírói ítéletek) kontextusában történő vizsgálat. alkalmazás (jogérvényesítés, jogkikényszerítés) során. Később, a szövegek egymásba alakulásának folyamatát Míg az előbbiekben nem szükségszerűen találunk a jog- leíró részben ismertetem majd, hogyan is lépnek ezek a forrásokra történő hivatkozásokat a fentebb már jelzett szövegek interakcióba a jogrendszeren belüli szövegek- ok miatt, az utóbbiban épp ezzel ellentétes a helyzet: csak kel, itt most legyen elég annyi, hogy ennek a legbelső az a szöveg lehet érvényes, joghatást kiváltó, amelyben magyarázó szövegtípusnak nagyon fontos szerepe van, van jogforrásra történő hivatkozás. Ebben a tényben mert ez rendszerezi, ülepíti, szűri a jogforrások szöve- tükröződik a szöveg szintjén a jogállam egyik legfonto- geit a működési szövegeket is figyelve, és ebben a kettős sabb elve: hogy az állam szerveinek a jog alá vetetten, a figyelemben szövi azt a fogalmi hálót, amelyet a jogászok jogszabályoknak megfelelően kell működniük. büszkén emlegetnek „jogdogmatikai rendszerként”. A működési szöveg paradigmatikus esete a kontinen- sen a határozat (ítélet) és a szerződés. A jogrendszer egyszerre szabályozza az állam működését és az állam- A HÁROM SZÖVEGTÍPUS MŰKÖDÉSE A JOGBAN polgárok cselekedeteit (ha úgy tetszik, a polgári társa- dalom és a politikai állam működését), így a két szféra Meglehetősen merész, bár egyáltalán nem előzmények működése a jogban két különböző működési szöveggel nélküli (Szabó 2010c) tézisem az, hogy a jogrendszer valósul meg. A „jogalkalmazási szövegek” és a „jogköve- működése nem más, mint e három szövegfajta folytonos tési szövegek” ugyanezt a megkülönböztetést fejezik ki. egymásba alakulásának folyamata. A következő oldali sematikus (és kissé kaotikus) ábra A MAGYARÁZÓ SZÖVEGEK próbálja bemutatni, hogy mit is értek az alatt, hogy a jog működése szövegek egymásba alakítása. A dobozok szö- A magyarázó szövegek általában nem részei szorosan vegek, a nyilak szimbolizálják azt, amikor a szövegek egy- véve a jogrendszernek, bár bizonyos magyarázó szöve- mást használják, és/vagy egymást hivatkozzák. A nyilak gekre a működési szövegek olykor hivatkoznak érvként. kiindulópontja a használt szöveg, a nyíl hegye a használó A magyarázó szövegek metaszövegek: a jogforrásokról szövegre mutat, és terjedelmi korlátok miatt nem ábrá- és a működési szövegekről szóló szövegek, ezeket ma- zoltam minden lehetséges kapcsolatot, és az alábbiakban gyarázó, feldolgozó, a jogi szakma, vagy más szakmák, is csak néhány fontos összefüggésre koncentrálok. esetleg a joghallgatók vagy a laikusok számára a jogrend- szer „belső szövegeit” közvetítő szövegek. A magyarázó JOGALKOTÁSI FOLYAMAT szövegek mintegy „koncentrikus körökben” veszik körbe a jogrendszer szövegeit. Már maga a jogalkotási folyamat is ilyen szövegátalakí tási A legközelebb azok a magyarázó szövegek vannak a erőfeszítés. A jogalkotással kapcsolatos igények (szabá- jogrendszerhez, amelyeknek a fő feladata a jogászok lyozni kellene valamit) a joghoz képest külső szövegek munkájának segítése, vagy épp a jövő jogászainak meg- formájában jelentkeznek. Politikai programok és beszé- ismertetése az adott jogrendszerrel. A két paradigmati- dek, ígéretek és nyilatkozatok vagy újságcikkek, think- / 26 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 26 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK Újságcikkek Politikai Politikai döntések kommentárok szövegei Politikai döntés Törvény Jogszabály elfogadása Jogszabály- Kommentár tervezetek Rendelet- Szakcikk alkotás Hatóságok határozatai Döntvénytár Végrehajtási Bíróságok rendelet Jogalkalmazás ítéletei Jogalkalmazási útmutatók Jogforrások Működési szövegek Magyarázó szövegek Jogrendszer Tényállás - leírások Laikus történetek 3. ábra Szövegek interakciója a jogrendszerben tankek tanulmányai stb. formájában. Ezek az igények az- pozni minden döntést, cselekedetet, szöveget, és ezekre után egyszer csak átlépik a jogrendszer határát – rendsze- explicite kell elég gyakran hivatkozni, szintén teljesül: rint egy „átmeneti”, a jogrendszer határán található szöveg hiszen a jogalkotási eljárás formailag az Alaptörvényen, formájában. Ilyen átmeneti szöveg például a nagy kódexek a Házszabályon, tartalmilag pedig a jogalkotási törvényen esetén a szabályozási koncepció, vagy egy magánkezde- és az Alaptörvényen nyugszik. Itt lehet látni, hogy igaza ményezésű jogszabálytervezet szövege. (Ezeket a jogrend- volt Kelsennek, aki a jogalkotási és a jogalkalmazási fo- szer határán található szövegeket nem ábrázoltam.) lyamatot nem látta élesen elválaszthatónak (Kelsen 1988). Egy kormányhatározat vagy a jogszabálytervezet szö- A jogalkotási eljárás végén, a jogszabályszöveg kihir- vegének a benyújtásával azután a szöveg formálisan is detésével egy nagyon fontos határkőhöz érkezünk: ez az bekerül a jogrendszeren belülre. Ez egy nagyon fontos az időpillanat, amikor a működési szövegek halmazából pillanat, mert ettől kezdve kell a szövegátalakítások so- a kitüntetett szöveg, a jogszabályszöveg-tervezet jogfor- rán tekintettel lenni a jogrendszer többi szövegére: a jog rássá változik, minden más szövegből pedig magyarázó fogalomrendszerét kell használni, és annak szövegeire szöveg lesz. kell explicite hivatkozni, azaz itt már tekintettel kell len- ni az intertextualitás és a koherencia (szövegnyelvészet- JOGALKALMAZÁSI FOLYAMAT ből jól ismert) fogalmaira, amelyek a jogalkotásban kö- vetelményként vannak jelen. A bírói eljárásban is szépen látható, hogy folyamatosan A jogalkotási folyamatban is működési szövegek keletkez- szövegmunkálatok zajlanak: az életbeli történést először nek. Ez egy jogász számára talán lehet furcsa: hogyan le- rögzítő vallomások, vagy nyomozati jegyzőkönyvek, egy hetnek a jogalkotási folyamat szövegei működési szövegek, polgári eljárás keresetlevelében leírtak stb., mind szö- amelyek jellemzőjeként azt láttuk korábban, hogy egyedi vegként jelennek meg. Itt is létezik egy kitüntetett pilla- ügyeket rendeznek el, jogokat és kötelezettségeket telepí- nat, amikor a szöveg belép a jogrendszerbe, hivatalos tenek, és mindig kell hogy legyen jogszabályi alapjuk, azaz formát vesz fel: pl. amikor a sértett vagy a terhelt vallo- a jogforrásokra hivatkozva alapozzák meg magukat? másából jegyzőkönyv készül – jogeset születik (Szabó Úgy, hogy mindez igaz a jogalkotási eljárásra is. A jog- 2010b, Vinnai 2010) –, akkor a hivatalossá válásnak, a alkotási eljárás mindig egy meghatározott jogforrási szö- jogrendszerbe történő belépésnek épp az a jellegzetes- veg létrehozatalára irányuló eljárás. Igaz, hogy a második sége, hogy megtörténnek az első hivatkozások a jogfor- követelmény nem, vagy nem a megszokott módon teljesül, rások megfelelő helyeire, nyelvileg pedig a jogforrások mert a végeredmény szöveg maga a jogforrás mint doku- szókészletét kezdik el használni. Hiszen az ügyet úgy kell mentum nem telepít konkrét, megnevezett személyre jo- a jogszabályok alapján eldönteni, hogy eközben bizonyít- gokat és kötelezettségeket, de az igaz, hogy a jogalkotási juk, hogy „(a) történeti tényállás lényegében a bűncse- eljárásban is az eljárás résztvevőinek szorosan körbeha- lekmény ún. absztrakt törvényi tényállása alanyi és tár- tárolt jogai és kötelezettségei vannak. Végül az, hogy eb- gyi oldalán rögzített ismérvek konkrét megnyilvánulása ben az eljárásban is folyamatosan jogforrásokra kell ala- az elbírálandó cselekményben” (Kúria 2015). Minden / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 27 MJNy_2017_2.indd 27 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK működési szöveg folytonosan a jogforrások szövegére alkalmazási folyamathoz, mindezek nélkülük is elkép- referál, míg megszületik a határozat, a működési szöve- zelhetők. Mégis, a modern jogrendszerekben a magya- gek paradigmatikus formája, amely az eljárás résztvevői rázó szövegek belső, a jogrendszerhez legközelebb eső számára egyedileg határoz meg jogokat és kötelezettsé- fajtái többféle funkciót is betöltenek a jogrendszer mű- geket. A határozattal nem zárul le szükségképpen az ködésében. Egyfelől a magyarázó szövegek ezen belső eljárás, mert egyfelől még jöhet egy fellebbviteli szakasz, típusai nem mások, mint a jogforrások és a működési egészen a rendkívüli perorvoslatokig, esetleg végrehaj- szövegek reziduumai, maradékai. A jogszabályok alko- tási cselekmények sora; egészen addig, míg az ügy való- tása során felgyűlt anyagok, a jogszabály indokolása, a ban teljesen a feledés homályába nem vész (a felek telje- döntvények indokolása és így tovább, mind magyarázó sítik a kötelezettségeket, a szankciók lezárulnak). szöveggé változnak át, amikor a jogforrást, illetve az íté- Ugyanakkor, bizonyos határozatoknak, működési szö- letet kihirdetik, azaz a születés kitüntetett pillanata el- vegeknek más utóéletük lesz: vannak olyan fontos ügyek, múlt. Másrészt ezek a szövegek később nagyon fontos amelyekben a felsőbíróságok egyes ítéletei döntvénnyé kontroll-, illetve koherenciateremtő funkcióval bírnak. válnak. Ilyenkor ezeket a szövegeket megszerkesztik, A jogi eljárásokban ugyanis nemcsak az történik, hogy rövidítik, az esetleges elemeket eltávolítják belőlük, és az adott ügy történetére rávetítik a jogforrási szöveget, egy elvi összefoglalást írnak hozzájuk. Mindezzel, de fő- hanem a történetet és a jogforrás szövegét egymáshoz ként ezzel az elvi összefoglalással – ahogy már korábban csiszolják, egymásra tekintettel konstruálják meg. A csi- említettem – a döntvény átalakul másodlagos jogforrási szolásnak pedig igen fontos eszköze – mondhatni az a szöveggé: a jövőre vonatkozó általánosított és – legalább- szerszám, amellyel összecsiszolják a történetet a jogfor- is az alsóbíróságokra nézve – de facto kötelező erejű rással – a magyarázó szövegek sokaságába zárt dogma- szöveggé. De igen érdekes módon szigorú értelemben tika. Harmadrészt, mindezek miatt a magyarázó szöve- csak a döntvény fejléce (elvi összefoglalása) lesz jogfor- gek a látszattal ellentétben igen fontos szerepet töltenek rás – a maradék szöveg egyfajta magyarázó szöveggé be a modern jogrendszerek működésében, valami olyas- alakul át, amelyet azután a többi magyarázó szöveg (pl. félét, mint egy gép működésében az olaj: az egész szer- a kommentárok) felhasználnak alapanyagukként. kezet puha tartozékai, de olyan tartozékok, amely nélkül Ugyanez bizonyos mértékig igaz az Alkotmánybíróság a szerkezet maga nem lenne képes a működésre, megáll- (AB) határozataira is. Az AB határozatai egyfajta átme- na, megszorulna, besülne. neti kategóriát képeznek a jogforrások, a működési szö- Ahogy korábban említettem, a magyarázó szövegeket vegek és a magyarázó szövegek között. Amikor megszü- egyfelől lehet a jogtól való távolságuk alapján osztályoz- letik az AB határozat, akkor a végeredmény hasonló lesz ni (a joghoz közel eső szakmai szövegek, azután az isme- a jogalkotási szövegekéhez. Maga a határozat egy műkö- retterjesztés szövegei, a jogi blogok, a tárgyalótermi tu- dési szöveg, egyedi ügyet eldöntő szöveg. Amennyiben dósítások, majd a jogtól távolodva egészen a bulvárhíre- alkotmányellenesnek minősít és kiiktat a jogrendszerből kig, amelyeknek már sem a szókincse, sem a grammati- egy jogforrásdarabkát, ebben a részében maga is jogfor- kája nem emlékeztet a jogi szövegekére). Másrészt azon- rási szöveg lesz. Az indokolás pedig igen fontos magya- ban – ahogy azt fentebb is jeleztem – a jogi szövegek fel- rázó szövegtípussá alakul át, amelyet azután a működé- oszthatók úgy is, hogy a jogi frontvonal (a jogalkotók és si szövegek is átvesznek. a jogalkalmazók: a jogrendszer formális szereplői) vagy Igen érdekes és rendkívül tanulságos azoknak a szö- a második vonal (MacCormick 2007, idézi Bódig 2016: 95) vegeknek a státusza, amelyek a jogalkotás és a jogalkal- hozta-e létre őket. Másképp megfogalmazva: primeren a mazás, így a jogforrások és a működési szövegek között, működési szövegek reziduumairól van-e szó, vagy egy mintegy félúton helyezkednek el. Olyan szövegekre gon- szerző tudományos teljesítményeként születtek. A két dolok, amelyek nem hivatalos jogszabályok, de emberek magyarázó szövegtípus között egyébként van egy szürke nagyobb csoportjaira terjednek mégis ki, rájuk jogokat zóna, amely a jog és a jogtudomány egyik igen fontos, és kötelezettségeket telepítenek. Legtöbbször ezek szer- mondhatni jellegadó sajátossága: ez a kommentár, amely- vezetek olyan belső szabályzatai (SzMSz, alapszabály, ről fentebb már ejtettem néhány szót. A kommentár mint etikai kódex, kollektív szerződés stb.), melyek a szerve- ún. közvetítő műfaj valahol a tudomány és a joggyakorlat zetbe belépők számára általános szabályokként funkci- határán helyezkedik el. A kommentár a joggyakorlat szö- onálnak, akárcsak a jogszabályszövegek, így lehetne őket vegeit dolgozza fel, végzi el az első szisztematizálást, de jogforrásoknak is tekinteni; ugyanakkor, mivel formailag azután az általa létrehozott felosztásokat, csoportosítá- ezek nem jogszabályok, működési szövegként is felfog- sokat, rendszerezéseket, metakoncepciókat mind a ma- hatók. Ha nyelvi szempontból nézzük őket, akkor inkább gasabb absztrakciós szintű „valódi” jogtudomány (pl. a a jogforrások közé tartoznak: hiszen nem X vagy Y sze- monográfiák) átvehetik, mind a joggyakorlat is „vissza- mélyre telepítenek jogokat, hanem általában azokra, akik veheti” és használhatja. Tehát nemcsak arról van szó, hogy csatlakoznak az adott szervezethez. a kommentárok magyarázzák a jogszabályok szövegét (azaz didaktikai, vagy csak egyszerűen tudományos okok- A MAGYARÁZÓ SZÖVEGEK SZEREPE ból fogalmi rendszereket alkotnak, felbontanak kategó- A JOGRENDSZERBEN riákra, vagy általánosítanak az egyediből, összenéznek jogszabályi rendelkezéseket, célszerűségi vagy érték- A magyarázó szövegek nem részei a jogrendszernek, nem szempontok alapján értékelnek egyes rendelkezéseket), tartoznak hozzá szorosan sem a jogalkotási, sem a jog- hanem van egy visszafelé irányuló folyamat is, azaz mind / 28 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 28 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK a jogalkotási folyamatban, mind pedig a jogalkalmazás Joos, M. (1961): The Five Clocks: A Linguistic Excursion into során a magyarázó szövegeket a jogforrások szövegei, the Five Styles of English Usage. New York: Harcourt, illetve az ítéletek explicite használják, idézik, vagy imp- Brace and World. licite használják ezek kategóriarendszerét, fogalmi háló- Karcsay S. (1981): Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny. 36. ját. Különösen érdekes formája ennek a használatnak az, évf. 4. sz. 325–338. amikor meg sem tudjuk jelölni a konkrét magyarázó szö- Kelsen, H. (1988): Tiszta jogtan [ford.: Bibó István] Bu- vegforrást, hanem csak a magyarázó szövegek valamifé- dapest: Bibó szakkollégium. le közös tudáskincset képviselő változatára tudunk utal- Kúria (2015): „A büntető határozatok szerkesztése” című ni, a „népi dogmatikára” (Ződi 2016). joggyakorlat-elemző csoport megállapításai. 5. számú A reziduális magyarázó szövegeket korábban már em- melléklet – Vizsgálati megállapítások az alsóbb fokú bí- lítettem: ilyenek a jogalkotási folyamatban keletkezett róságok határozatai körében http://www.kuria- mindenféle anyagok, és ilyenek pl. az egyes határozatok birosag.hu/sites/default/files/joggyak/5_melleklet. indokolásai is. De más bírósági eljárások esetén pl. az pdf 13. EJEB vagy az EU bíróság gyakorlatában ilyen magyarázó Kurtán Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Budapest: szöveggé átalakulni képes szöveg a főtanácsnoki indít- Nemzeti Tankönyvkiadó. vány is. A reziduális, működési szövegek maradványaiból Kurtán Zs. (2017): Értelmező magyarázatok nyelvhasz- létrejött szövegek szintén megérnének egy mélyebb nálati jellemzői a jogban. Porta Lingua 2017. 16. évf. 1. elemzést; erre azonban ez a tanulmány nem keríthet sort. sz. 383–396. Mattila, H. E. S. (2006): Comparative Legal Lingustics. Ashgate, Burlington. IRODALOM Mellinkoff, D. (1963): The Language of the Law. New York: Little and Brown Company. Austin, J. L. (1990): Tetten ért szavak. [ford.: Pléh Csaba] MacCormick, N. (2007): Institutions of Law: An Essay in Budapest: Akadémiai Kiadó. Legal Theory. Oxford: Oxford University Press. Biber, D. (1989): A typology of English texts. Linguistics Savigny, F. C. (1840): System des heutigen römischen Vol. 27 iss. 1. 3–43. Rechts. I. kötet. Berlin: Veit. Bódig M. (2016): A jogtudomány módszertani karaktere Szabó M. (2002): Kommunikáció általában és a jogban. és a dogmatikai tudomány eszméje. In: Bódig M. – Ződi Miskolc: Bíbor. Zs. (szerk.) 86–109. Szabó M. (szerk.) (2010a): Nyelvében a jog. Nyelvhaszná- Bódig M. – Ződi Zs. (szerk.) (2016): A jogtudomány helye lat a jogi eljárásban. Miskolc: Bíbor. szerep és haszna; tudománymódszertani és tudomány- Szabó M. (2010b): Jogeset születik. In: Szabó M. (szerk.) elméleti írások. Budapest: MTA TK Jogtudományi Inté- 2010a. 261–288. zet – Opten Informatikai Kft. Szabó M. (2010c): Nyelvi átfordítások a jogban. In: Szabó Crystal, D. (1969): Investigating English Style. London: M. (szerk.) (2010a): 9–28. Longman. Tessuto, G. (2012): Investigating English Legal Genres in Danet, B. (1980): Language of the Legal Process. Law and Academic and Professional Contexts. Newcastle upon Society Review Vol.14 iss. 3, 445–564. Tyne: Cambridge Scholars Publishing. Ewald, W. (1995): Comparative Jurisprudence: What was Tiersma, P. M. (1999): Legal Language. Chicago IL: Uni- it like to try a rat? University of Pennsylvania Law versity of Chicago Press. Review. Vol. 143 iss. 2. 1889–2148. Tiersma, P. M. (2007): The Textualization of Precedent. Ferguson, R. A. (1990): The Judicial Opinion as Literary Notre Dame Law Review. Vol. 82 iss. 3. 1187–1278. Genre. Yale Journal of Law & the Humanities. Vol. 2 iss. Tiersma, P. M. – Solan, Lawrence M. (2012): The Oxford 1. 201–219. Handbook of Language and Law. Oxford: Oxford Uni- Gotti, M. (2012): Text and Genre. In: Tiersma P. – Solan versity Press. 52–66. L. M. (eds.) 2012. 52–66. Vinnai E. (2010): A diskurzus kötött rendje: Kihallgatás Gotti, M. – Bhatia, V. K. (eds.) (2006): Explorations in és jegyzőkönyvezés a magyar büntetőeljárásban. In: specialized genres. Frankfurt, Oxford: Peter Lang. Szabó M. (2010a): 153–191. Horváth B. (1995): Jogszociológia. A jog társadalom- és Ződi Zs. (2016): Jogirodalomra történő hivatkozás a bí- történelem-elméletének problémái [ford.: Zsidai Ágnes] róságok ítéleteiben. A jogtudomány és a „népi dogma- Budapest: Osiris. tika”. In: Bódig M. – Ződi Zs. (szerk.) 2016. 239–257. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 29 MJNy_2017_2.indd 29 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK JOGÁSZKÉPZÉS SZISZÜPHOSZ EGYETEMÉN VERESS EMŐD egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jogtudományi Intézet lépked lefelé ez az ő ideje s nem az isteneké (Markó Béla: Boldog Sziszüphosz) 1. „Azok a törvényszékek és járásbíróságok, amelyeknek körzetében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a Az erdélyi jogászképzésben radikális törésvonal a román lakosság legalább 30%-a nem románajkú, hanem egy Victor Babeș Egyetem és a Bolyai Egyetem 1959-es egye- más közös nyelvet beszél, kötelesek: sítése: az összevonás a magyar nyelvű jogászképzés vé- a) az illető körzet 30%-át kitevő lakosság tagjai gét jelentette. A magyar jogi szaknyelv és jogi kultúra által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott folytonossága Erdélyben megtört. Ennek a hatásai az bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekről egész kisebbségi magyar társadalmat érintik és mind- román nyelvű fordítást követelhetnének; máig meghatározóak. (1) b) a beadványok felett ugyanazon nyelven hatá- Elsősorban az egyetemegyesítés egyenesen vezetett a rozni; magyar jogi szaknyelv fokozatos eltűnéséhez. A jogi c) a felet saját anyanyelvén meghallgatni.” szaknyelv visszaszorulásának a következménye többek A 9. § és 12. §-ok szerint, a bíráknak ismerniük kell az között az is, hogy a rendszerváltás után törvénybe foglalt illető nemzetiségek nyelvét is. A szabályozás elfogadta (például a közigazgatásban történő) anyanyelvhasználati azt, hogy „a román állam hivatalos nyelve a román nyelv”, jogok jelentős részben papíron maradtak, mert hiányzott és a Nemzetiségi Statútum koncepciója szerint semmilyen és még mindig hiányzik az a jogászi réteg, amely (nyelvi) konfliktus és feszültség nincs a román nyelv hivatalos tartalommal tudja megtölteni ezeket a jogokat. Az egye- jellege és a széles körű hivatalos kisebbségi nyelvhasz- temi tanulmányaikat román nyelven végzett, gyakorló nálat között. Romániában viszont már rég, a hatvanas– magyar jogászok egymás között keveréknyelven, beszé- hetvenes évektől nem folynak magyar nyelven bírósági dükbe román szakszavakat tűzdelve beszélnek egymás- tárgyalások, függetlenül a nemzetiségi arányoktól. sal, mert a magyar jogi szaknyelvet gyakorlatilag elsor- Ehhez a fent vázolt kedvezőtlen helyzethez a Bolyai vasztották. Egyetem jogászképzésének 1959-es megszüntetése dön- Másodsorban az egyetemegyesítés azt is lehetővé tet- tő módon, meghatározóan járult hozzá. te, hogy a jogi végzettséggel és a megfelelő, magas fokú A rendszerváltás után a Babeş-Bolyai Tudományegye- képzettséggel rendelkező, magyar anyanyelvű, ám 1959 tem keretei között, az egyéb szakterületeken fokozato- után már román nyelven tanuló jogászok számát, kont- san elért eredmények ellenére, a jogászképzés kereteit roll alatt és minimális szinten lehessen tartani. Ennek a nem lehetett megfelelően újraalakítani, pedig több pró- következménye, hogy a bírói és ügyészi karban ma már bálkozás is történt. Ilyen körülmények között, nem túl alig, messze a román–magyar népességarány alatt talál- támogató hangulatban kellett a Sapientia EMTE kétnyel- hatók magyar anyanyelvűek. Ezt a helyzetet a rendszer- vű, román–magyar jogászképzését megtervezni, elindí- váltás után sem sikerült befolyásolni. A 2011-es nép- tani, szakmailag és tudományosan megalapozni. számlálás adatai szerint, a bírói-ügyészi karban a ma- Érdekességként jegyzem meg, hogy számos pozitív pél- gyarok részaránya 1,2%, az ügyvédi karban 2,2%, (2) da van a kisebbségi nyelvű vagy kétnyelvű jogászképzésre. mialatt a romániai magyarok az összlakosság 6,5%-át A kanadai Université de Moncton a New Brunswick tarto- képezik. Az évtizedek alatt kialakult alulreprezentáltság mány körülbelül 250 ezres lélekszámú francia anyanyelvű orvoslása komoly erőfeszítéseket tesz szükségessé és kisebbségének felsőoktatási intézménye. Az itt elindított időigényes. Nyilván, a jogászképzés teljes kontrollja ki- francia nyelvű jogászképzés, három évtized alatt, igen je- emelkedő fontosságú bármely diktatúrának, különösen, lentős változásokat hozott a kisebbség társadalmi, gazda- ha az erőteljes nacionalista jegyeket is hordoz, mint a sági helyzetében, politikai képviseletének minőségében és szovjet típusú diktatúra román változata. erejében. A legalább részben anyanyelvű jogászképzés Harmadsorban pedig gyorsan feledésbe merültek a újraindítása Erdélyben kulcsfontosságú és remélem, hogy (formálisan hatályon kívül soha nem helyezett) 1945-ös hatásai tíz-tizenöt éves távlatban már érződni fognak. Nemzetiségi Statútum (1945. évi 86. törvény) kisebbség- Észszerű nemzetiségi cél, hogy a magyar nyelv regioná- barát rendelkezései. A Nemzetiségi Statútum fontos elő- lisan hivatalos nyelv szerepet nyerhessen Erdélyben, több írásai, vagyis a 8. § szerint: európai állam pozitív gyakorlatának megfelelően (3), de / 30 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 30 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK ennek nemcsak a politikai, hanem a szaknyelvi feltételeit lon szimuláció a világ megváltozásáról, hogy valóban is meg kell teremteni. Svájcban az egységes magánjogot nincs még egyszer nemzetiségi elnyomás. Meg bizo- például német, francia és olasz nyelven is alkalmazzák. nyítás: a hatalom részese nem elnyomott. Tehát befo- Nyilván a szakmai többnyelvűség jelentős erőfeszítést gadás a hatalomba, hogy bizonyítani lehessen. E komp- igényel, de az erdélyi magyarságnak – számarányából kö- romisszumra, álszimbiózisra hovatovább nincs már vetkezően is – meg kellene legyen az a vitalitása, hogy ezt szükség” (Poszler 2016: 60–61). a kétnyelvűséget mint értéket kezelje. Erdélyben nem 1956 után és következményeként a baloldali romániai/ olyan jövőt képzelünk el magunknak, amely a magyar jogi erdélyi román–magyar kompromisszum megbukott, en- szaknyelv és jogi kultúra feladásával jár. (4) nek egyik hangsúlyos jele és bizonyítéka volt az egyetem- egyesítés. 1959-ben újra a szakadékba zuhant a szikla, a 2. Bolyai, s ezzel megszűnt „az utolsó megmaradt, reprezen- tatív, kisebbségi szellemi központ” (Poszler 2016: 62). A Bolyait feloldották a román egyetemben, a magyar Poszler György (1931–2015) irodalomtörténész, esztéta nyelvű jogászképzést, amelynek jellegénél fogva hosszú a Bolyai Egyetemet Sziszüphosz egyetemének nevezte távon kiemelkedő volt (lehetett?) a rendszerellenes po- (Poszler 2016). Nem csoda. Örkény István is jelezte (a tenciálja, megszüntették. Tóték című drámájának bevezetőjében: Levél a nézőhöz), hogy a magyar sors mindig tele volt sziszüphoszi hely- zetekkel, korszakokkal. 3. „A hajdani, tizennégy évet élt kolozsvári Bolyai Egye- temről van szó. Ahogy felépítik és lerombolják. Felgör- Akármennyire közhely, sajnos minduntalan meg kell is- getik a sziklát a hegytetőre. Legördül a szikla a hegy- mételni, hogy az anyanyelvű oktatás a leghatékonyabb. tetőről. Rövid történetében a felgörgetés-legördülés A Bolyai Tudományegyetem jogászképzése 1945–1959 ritmusa pontosan követhető. Engem is a pillanat érde- között teljes egészében magyar nyelven zajlott. A Bolyai, kel. Amikor visszamegy a hegy alá a legördült kőért. az adott körülményekhez képest, rendkívül magas szín- Hogy újra elkezdjen mindent. Mert minden felgördítés vonalon képzett jogász szakembereket, bírókat, ügyé- után azt hiheti, vége. Ott marad fenn a szikla. Ilyenkor szeket, ügyvédeket a román igazságszolgáltatási rend- lehet – egy pillanatig – boldog.” (Poszler 2016: 45) szer számára. A magyarázat egyszerű: az alapos, komoly, anyanyelven megszerzett jogi szaktudásra könnyebben A szikla első zuhanása a Ferenc József Egyetem folyto- rá lehet építeni a nyelvi, szaknyelvi kompetenciákat. Vi- nosságának megszakítása, épületeinek és gyűjteményei- szont a román nyelven, felületesen és részlegesen meg- nek elvétele, a frissen alapított Bolyai perifériára való szorítása volt. Poszler szerint ezzel „jön létre Sziszüphosz szerzett szaktudást elmélyíteni sokkal nehezebb. egyeteme sziszüphoszi voltának első lépcsője. Az első fel- Ezt a tapasztalatot valahogyan hasznosítani kellett a Sapientia EMTE keretében zajló kétnyelvű jogászképzés- gördítés és – legördülés” (Poszler 2016: 49). De utána ben. Például a polgári jog általános részének román nyel- rögtön újrakezdődik a szikla emberfeletti erőfeszítéssel vű oktatása során tapasztaltuk, hogy az első éves magyar visszajuttatása a hegytetőre. A konszolidáció, az egye- anyanyelvű hallgatók jelentős nehézségekkel szembesül- temi munka beindítása. De hiába: a következő, második nek a román nyelvű tananyag megértése, megfelelő elsa- zuhanása a sziklának nem sokat várat magára. Az egye- játítása során. A szaknyelv és a jogi gondolkodás absztrakt temet marxista egyetemmé alakították, a nagyra becsült, jellegének „sokkhatása” a román anyanyelvű hallgatókat a hallgatók által csodált, a Ferenc József Egyetemről itt is érinti, ezért ez korántsem meglepő. A kérdés az, hogy maradt magyarországi tanárokat (Buza László, Bónis segítségül lehet-e hívni a megértéshez az anyanyelvet György) hazaküldték, az oktatás tartalmát átalakították és megreformálták. Ismét Poszler Györgyöt idézve: „Kár olyan körülmények között, ha az előadások és a vizsgák szépíteni. ’45 és ’48 között a hegytetőre lassan-kínosan román nyelven zajlanak? A Bolyain e tárgy oktatása is, másodszor is felgördített szikla a hegytetőről ’48–’49-ben mint minden tárgyé, magyar nyelven zajlott. A szovjet gyorsan-hirtelen másodszor legördült” (Poszler 2016: 59). típusú diktatúra idején, 1958-ban született meg a román polgári jog általános részének utolsó magyar nyelvű fel- Ezt követte a tanári kar egy részének, köztük a hithű dolgozása. Fekete György (1911–2002) könyve (Fekete kommunista tanároknak (például Demeter Jánosnak) a 1958) – amennyiben az akkor kötelező ideológiai terhet meghurcoltatása. (5) A harmadik, utolsó felgördítés köz- félresöpörjük – alapos és pontos munka. Az ideológiai el- ben, ahogy Poszler helyesen állapította meg, köteleződés kötelező volt. A kötet első mondata a kom- „az egyetemen kívül, az egyetem körül a történelemben munizmus iránti kötelező hálaadás: „A Szovjetunió fegy- megváltozik valami. Véget ér egy korszak. A román veres erői szétzúzták a német és japán fasiszta sereget és hatalom és a magyar kisebbség, legalábbis a magyar ezzel lehetővé tették azt, hogy egy sor európai és ázsiai kisebbség egy része közötti furcsa kompromisszum. állam örökre kiszakadjon az imperializmus láncaiból.” Az egyik oldalon illúzió a világ megváltozásáról. Hogy A levéltári források tanúsága szerint azonban Fekete sohasem lesz még egyszer nemzetiségi elnyomás. Meg Györgyöt megrótták, hogy előadásain nem fektet az ide- félelem: hogy mégis lehet nemzetiségi elnyomás. Tehát ológiára elég hangsúlyt, csak a polgári jogot ismerteti, beépülni a hatalomba, hogy ne lehessen. A másik olda- mellőzi a polgári jog osztálytartalmának bemutatását. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 31 MJNy_2017_2.indd 31 2018.01.09. 12:01:50

TANULMÁNYOK Az önálló Bolyai Tudományegyetem 1959-es megszün- egyszerűen megmagyarázható: a magyar jogi szaknyelv tetése után, 2016-ig nem került sor a román polgári jog ismeretének a hiánya valóban azt az érzést kelti, hogy általános részét tárgyaló magyar nyelvű tankönyv ki- ezen a téren komoly gondok és nehézségek, áthidalha- adására. Ahogy jeleztem, a Sapientia EMTE-n a polgári tatlan különbségek vannak. Ha valaki csak a hatályos jogi tárgyak oktatása románul történik, hasonlóképpen magyar Polgári törvénykönyvet állítja párhuzamba a a büntetőjogi, eljárásjogi tárgyak oktatásához. Ugyan- hatályos román Polgári törvénykönyvvel, valóban nem akkor a részletes, négyszáz oldalas román nyelvű polgá- kínálkoznak azonnal és automatikusan a megfelelő és ri jogi tankönyvünk (Lupan et al. 2012) mellé 2016-ban megnyugtató nyelvi megoldások. összeállítottam egy rövid, vázlatos magyar nyelvű pol- A 2016-ban készült jegyzet megírásakor a román pol- gári jog általános rész jegyzetet (Veress 2016, Veress gári jog magyarázatára a magyar magánjog számos 2017), amely – reményeim szerint – segíteni tud a pol- jelentős tudósának (például Szladits Károlynak és gári jog általános részének elsajátításában. E kis jegyzet Kolosváry Bálintnak, a 2017-es kiadás előkészítésekor semmiképpen nem hivatott pótolni a román nyelvű kö- pedig Szászy Istvánnak) a munkáit is felhasználtam. Meg- tetbe foglalt, sokkal részletesebb információk elsajátí- lepve állapítottam meg, hogy e segítség igen jelentős: a tását, viszont mind a jogi információk megértésében, magyar jogi terminológia, az eltérések ellenére is, a pol- mind a román–magyar jogi szakterminológia megfelelő gári jog konvergenciájának (Eörsi 1975: 342–343) követ- feldolgozásában hasznos segédeszköz. A polgári jog ál- kezményeként (7) igenis alkalmas a román polgári jog talános részének alapos elsajátítása nélkülözhetetlen a intézményeinek maximális precizitású leírására. Ám az későbbi polgári jogi diszciplínák tanulása során, a pol- a megjegyzés mindenképpen szükséges, hogy e feladat gári jogi ismeretek alapját, keretét képezi. Ezért láttam elvégzése nem lehetséges a klasszikus (második világhá- szükségesnek e kötet összeállítását. Ugyanakkor kizá- ború előtti) magyar magánjog terminológiájának az is- rólag az általános rész keretében tárgyalunk részletesen merete és felhasználása nélkül. Például az 1900-as ma- olyan nagy gyakorlati jelentőséggel bíró jogintézménye- gyar polgári törvénykönyv javaslata, vagy még inkább az ket, mint az érvénytelenség vagy az elévülés, tehát ez 1928-as magánjogi törvényjavaslat, koncepciójában és nem csak elméleti jelentőségű, bevezető tárgy. A polgári szövegében is, közelebb áll a mai román Polgári törvény- jogi stúdiumok már az első pillanattól kezdve gyakorla- könyvhöz, mint a hatályos magyar Polgári törvénykönyv. ti jelentőséggel bírnak. A későbbiekben, más polgári jogi Ugyanis a XIX. század végén, a XX. század első felében a tárgyaknál csak visszautalunk az általános rész tanulá- magyar jogban, osztrák közvetítéssel ugyan, de érvénye- sa során megszerzett ismeretekre. sült a francia hatás, ezért a klasszikus magyar jogi nyelv E polgári jogi jegyzet a román–magyar jogi terminológia a testvérpárja a modern, szintén francia hatásra formá- oktatásának a Sapientia EMTE kétnyelvű, román-magyar lódott román jogi nyelvnek. Később a magyar magánjog jogászképzésének keretében kidolgozott új módszerét is más utat járt be, sokkal inkább a német modell irányába útjára indítja: nem egyszerűen szavakat, román–magyar mozdult el, innen a koncepcionális eltérések. De a lényeg, szópárokat tanítunk, hanem egyszerre dolgozunk román hogy a jelzett aggály alaptalannak bizonyult, mivel ren- és magyar nyelvű jogtudományi szakszövegekkel. Mindezt delkezésre állnak az eddig hiányolt nyelvi eszközök. azért, hogy az egyetemi hallgatók a valós román és magyar szakmai kétnyelvűség kompetenciáit szerezzék meg. E módszer nem váltja ki – a munkaerőpiaci körülmények és 4. a szakvizsga rendszer által megkövetelt – román nyelvű oktatást, hanem azzal párhuzamosan az anyanyelvi ok- A Bolyai Egyetem jogászképzésének 1959-es megszünte- tatás előnyeit is „csatasorba állítja” a hallgatók alaposabb tése oda vezetett, hogy a jogtudósoknak, egyetemi okta- felkészítése mellett. tóknak két nemzedéke, amely a szaknyelv és a jogi kultúra Másik érdekessége ennek a 2016-ban készült jegyzet- folytonossághoz szükséges, hiányzik. Ezért beszélhetünk nek, hogy nagyon is épít Fekete György 1958-as kötetére. a szerves fejlődés megszakadásáról, ennek a fentiekben Ugyanígy a tervezett további, magyar nyelvű „párhuza- bemutatott negatív következményeiről, és végül – szeren- mos” jegyzetek (6) szintén felhasználják a Bolyai egyko- csére – az újrakezdésről, noha a szaknyelvi és kulturális ri tankönyveit, egyetemi jegyzeteit. Szakmai téren, úgy törés a feladat nehézségét jelentősen meg is növeli. látszik, hogy összefonódnak a szálak, és a folytonosság 2016. október 20-án több olyan jogász járt Kolozsváron, aggasztó hiánya ellenére is látszik, hogy vannak gyöke- akiknek egy életszakasza a Bolyaihoz kötődött. (8) Egyi- rek, az újrakezdésnek megvannak az alapjai. (Szemben kük, dr. Lőrincz Ernő 1927-ben született, a Bolyai hallga- például a már említett Université de Moncton példájával, tója, majd oktatója volt: a munkajog tárgyfelelőse 1957-ig, ahol ezek az alapok hiányoztak, ugyanis ott nem francia amikor a szakmailag egyébként teljesen megfelelő oktatót típusú jogot kezdtek el francia nyelven oktatni – mint az 1956-os események alatt tanúsított magatartása miatt például Québec tartomány esetében –, hanem az angol- eltávolították az egyetemről. 1958-ban Bukarestben, a szász commom law francia nyelvű oktatását kezdték el, Tudományos Könyvkiadónál megjelent kötetét (címe: és ennek francia terminológiáját dolgozták ki sikerrel). A munkaviszonyok szabályozása Erdélyben 1840 és 1918 Jogászi körökben gyakran merül fel, hogy mennyire között) a cenzúra betiltotta. A hatvanas években Magyar- lehetséges – a magyar és a román jogrendszer eltérései- országra költözött, jelenleg is ott él. Ha nem szakad meg nek a következtében – a magyar nyelv használata a ro- az egyetemen szakmai karrierje a jelzett módon, éppen a mán jog oktatása során. A komoly aggály felmerülése rendszerváltás környékén vonult volna nyugdíjba. / 32 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 32 2018.01.09. 12:01:51

TANULMÁNYOK Müller Vilmos a Bolyain szerzett jogász diplomát. Bíró Fekete Gy. (1958): Polgári jog. Általános rész, személyek lett, a bíráskodást lelkiismereti okokból abbahagyta, és és dologi jogok, Tanügyi Sokszorosító, Kolozsvár. egyéb választása nem lévén, sportújságíró lett. Később IPUMS-International: Minnesota Population Center. állami vállalatok vezetőségében dolgozott; csak a rend- Integrated Public Use Microdata Series. International. szerváltás után tért vissza a jogászi pályához, közjegyző Version 6.4 [dataset]. Minneapolis, MN: University of Min- lett. Buzeskó György is a Bolyain diplomázott, majd bíró nesota, 2015, http://doi.org/10.18128/D020.V6.4. Adat- lett a kolozsvári bíróságon, a törvényszéken és végül az bázis forrása: Nemzeti Statisztikai Intézet, Románia. ítélőtáblán. Pályáját komoly szakmai elismerés kísérte. Lőrincz E. (1958): A munkaviszonyok szabályozása Erdély- Mindkettőjüknek, frissen végzettként, pontosan az egye- ben 1840 és 1918 között, Bukarest: Tudományos Könyv- temegyesítés előtt volt esélye elnyerni a tanársegédi kiadó kinevezést. Így épült volna a folytonosság, így lehetett Lupan E. – Pantilimon R.-Á. – Sztranyiczki Sz. – Veress E. volna Müller Vilmosból és Buzeskó Györgyből egyetemi (2012): Drept civil. Partea generală conform noului Cod tanár. Az egyetemegyesítés miatt oktatói alkalmazásuk civil, Bukarest: C. H. Beck elmaradt, és évtizedeket tölthettek volna, egészen a rend- Poszler Gy. (2016): Az erdélyi magyarság száz évéről. Bi- szerváltásig, nyugdíjazásukig az oktatásban. Lőrincz zonytalan remények és tétova kételyek, Korunk – Komp- Ernő, Müller Vilmos, Buzeskó György és mások mellett Press, Kolozsvár. pedig felnevelkedhetett volna a másik hiányzó nemze- Veress E. – Kokoly Zs. (2016): Jogászképzés a Bolyai Tu- dék, amelynek tagjai, a rendszerváltás környékén már dományegyetemen 1945–1959, Sapientia EMTE – Forum adjunktusi, docensi fokozattal rendelkeznek. Ez pedig Iuris, Kolozsvár. nem volt lehetséges: a Babeș-Bolyaira a Bolyai jogász Veress E. (2016): Román polgári jog. Általános rész, Sapi- oktatóinak egy részét bár átvették, nekik is román nyel- entia EMTE – Forum Iuris, Kolozsvár. ven kellett oktatni, és szakmai előrehaladásuk lelassult, Veress E. (2017): Román polgári jog. Általános rész. 2. bő- leállt, és új magyar oktatókat pedig (Sipos István kivé- vített és aktualizált kiadás, Forum Iuris, Kolozsvár. telével) egyáltalán nem alkalmaztak. Így alakult ki az erdélyi magyar jogtudósok két nemzedékének hiánya. Most újra görgetjük felfele a jogászképzés szikláját. JEGYZETEK Albert Camus szerint: (1) A jelen tanulmány a kolozsvári Korunk folyóirat „Otthagyom Sziszüphoszt a hegy lábánál! Minden em- 2017/1. számában megjelent „Jogászképzés Sziszüphosz ber megtalálja a maga terhét. De Sziszüphosz a felsőbb- egyetemén és a hiányzó (két) nemzedék” című cikk bő- rendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és sziklákat vített változata. emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van. A gazdátlanná (2) IPUMS-International, 2015. https://international. vált világ neki se nem meddő, se nem kicsi. A kő minden ipums.org/international/sda.shtml (2017.08.22.) egyes darabja, a sötétlő hegy minden egyes ércszilánk- (3) Még a nem túl kisebbségbarát francia jogrend is ja külön kis világ a számára. A csúcsokért vívott küz- elismeri, hogy a regionális nyelvek Franciaország kultu- delem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak rális örökségének a részei (Alkotmány, 75-1. cikk). kell elképzelnünk Sziszüphoszt” (Camus 1990: 317). (4) Az erdélyi jogi kultúra érdekes dokumentálása a most folyó projektünk, az Erdély jogtörténete c. egyetemi Esterházy Péter is Camus-t idézi: tankönyv kiadása (a kötet megjelenése 2018-ra várható). „a magaslatok felé törő küzdelem egymaga elég ahhoz, (5) Demeter János öccse, Demeter Béla 1952-ben rab- hogy megtöltse az emberi szívet, ennek a kőnek, a Szi- kórházban, a börtönben elszenvedett kínzásoknak kö- szüphoszénak minden szemcséje ennek az éjszakába szönhetően halt meg. Az egykori hallgatók közlése szerint merült hegységnek minden ásványszilánkja egymagá- börtönből való szabadulása után Demeter János előadá- ban egy világ…” (Esterházy 1986: 167). sait csak felolvasta, nem mert többet szabadon beszélni. (6) E koncepció jegyében több polgári jogi, büntetőjogi Ezúttal fennmarad, fennmaradhat a szikla a tetőn. Ta- és eljárásjogi, magyar nyelvű jegyzet fog elkészülni a kö- lán lejár, lejárhat Sziszüphosz büntetése, vagy csak a zeljövőben, hogy a hallgatók szakmai fejlődését segítse. küzdelem abszurd boldogságát érezzük az újrakezdés (7) A konvergencia a jogrendszerek, jogintézmények, – szerény és törékeny – eredményei láttán? jogi ideológiák, jogi módszerek egymáshoz való közele- désének, esetleg megközelítőleg egyformává válásának a folyamata. A konvergencia dinamikus jelenség; stati- IRODALOM kusan a hasonlóság, a megegyezés felel meg neki. A kon- vergencia fejlettebb foka a tudatos harmonizáció (ez a Camus, A. (1990): Sziszüphosz mítosza – válogatott esszék, jelenség zajlik az Európai Unió keretei között, többek tanulmányok, Magvető, Budapest. között a polgári jog egyes részterületei esetében is). Eörsi Gy. (1975): Összehasonlító polgári jog: jogtípusok, (8) 2016. október 20-án került sor a Jogászképzés a jogcsoportok és a jogfejlődés útjai, Akadémiai Kiadó, Bolyai Tudományegyetemen 1945–1959 c. film és könyv Budapest. (újra)bemutatójára, ahol a bemutatót követő beszélgetés Esterházy P. (1986): Bevezetés a szépirodalomba, Magve- vendége volt dr. Lőrincz Ernő egykori oktató, valamint tő, Budapest. Müller Vilmos és Buzeskó György egykori hallgató. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 33 MJNy_2017_2.indd 33 2018.01.09. 12:01:51

FÓRUM JOG ÉS NYELV KONFERENCIA BIAŁYSTOKBAN LÁNCOS PETRA LEA egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar BALOGH DORKA jogi és gazdasági szakfordító-tolmács, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar Idén harmadik alkalommal, június 8. és 9. között került elmélet bemutatását követően az előadás második ré- megrendezésre a Language and Law – Traditions, Trends szében hangsúlyos szerepet kaptak a módszertani szem- and Perspectives (Jog és nyelv – hagyományok, irányzatok pontok is, amikor az előadó egy esettanulmánnyal szem- és kilátások) konferencia Lazar Markovics Zamenhof, az léltette, hogy miként gyűrűzhetnek tovább a jogszabályi eszperantó nyelv megalkotójának szülővárosában, a fes- rendelkezések további jogi műfajokban egyrészt a szak- tői szépségű Białystokban. Lengyelország egyik legna- mai kommunikáció síkján, másrészt akadémiai közeg- gyobb városa, a podlasiei vajdaság keleti felén elterülő ben, a szövegek oktatási célú felhasználása esetén. egyetemváros több karnak is otthont ad. Az Uniwersytetu Gotti (University of Bergamo) előadásában a globali- w Białymstoku jogi karán rendezett konferencián több záció jogi szövegekre gyakorolt hatásáról beszélt, és ar- világhírű nyelvész mellett három előadó képviselte a ról, hogy a jog napjainkban egyre inkább nemzetközi magyar tudományt. Az alábbiakban a konferencián el- jelleget ölt. A globalizációs folyamatok ellenére azonban hangzott előadásokból válogatunk. az egyes nemzeti jogrendszerek továbbra is makacsul Az első napon a nyitóbeszédeket Vijay Kumar Bhatia őrzik nemzeti sajátosságaikat, amelyeket az eltérő ítél- és Maurizio Gotti professzorok tartották. kezési és jogalkotási hagyományok mellett nyelvi és szo- Bhatia (University of Hong Kong) előadásában (Recon- ciokulturális tényezők is erőteljesen meghatároznak. ceptualising Teaching of Legal Communication: Insights Gotti szerint ez a legtöbb problémát a nemzetközi keres- from Critical Genre Theory – A jogi kommunikáció taní- kedelmi jogban okozza, ahol angol nyelven szövegezik tásának újraértelmezése kritikai műfajelméleti megkö- meg a nem angol anyanyelvű országok által megalkotott zelítésben) legjellemzőbb kutatási területét, a műfajel- jogszabályokat. Ugyanakkor a globalizációs folyamat méletet bővítette ki újabb aspektusokkal. Arra hívta fel térhódításával párhuzamosan egyre elterjedtebb az a a figyelmet, hogy a jogi műfajelemzés túlzott mértékben gyakorlat, hogy a jogi szövegekben széles szemantikai a műfajok szövegtani jelenségeire fókuszált és viszonylag skálát lefedő általános fogalmakat használnak, ami sok kevés figyelmet fordítottak a kutatók a metaszövegre és esetben a pontos jelentés elmosódásához és értelmezési a jogi kommunikáció tágabb, társadalmi-pragmatikai problémákhoz vezet. A továbbiakban az előadó a norma- vetületeire, pedig a jogi szövegek közismert sajátossága, tív diskurzus eltérő kulturális, nyelvi és jogi környeze- 1 az inter textua litás mellett a jogi kommunikáció inter- tekben való konkrét megjelenési formáit vizsgálta és disz kurzivitása is meghatározó tényező a jogi szövegek mutatta be, amihez a legtöbb példát a nemzetközi elemzésében. Az interdiszkurzivitás Bhatia értelmezé- választottbírósági eljárások jogi hátteréből merítette. sében azt jelenti, hogy a műfajt használó szakmai közös- Az első napon hangzott el Láncos Petra Lea (Pázmány ség párbeszédes folyamataiban, illetve szakmai gyakor- Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar) latában olyan változatok jelennek meg, amelyek a szak- The Challenges Posed by Multilingual EU Law (A soknyel- mai szövegkörnyezeten belül a műfaji szabályok kevere- vű uniós jog támasztotta kihívások) című előadása, mely- dését és elhajlítását, valamint más műfajok elemeinek ben az előadó a többnyelvű uniós joggal összefüggő prob- (szakkifejezéseinek) beágyazódását okozzák. Ennek lémákat és intézményi megoldásokat vette számba. Az megfelelően egy adott jogi műfaj számos más jogi műfaj- uniós jog sajátossága, hogy jogi aktusait huszonnégy nak lehet a forrása, a kommunikáció kontextusától füg- hivatalos nyelv hordozza. Már a jogszabályok tárgyalása gően. Az interdiszkurzivitás jelensége ezért lehetőséget során is több nyelvi buktató merül fel: a küldöttek nyel- teremt arra, hogy a jogászi gyakorlatot annak minden vi készségei, a használt fogalmak nemzeti beágyazott- megnyilvánulási formájában tanulmányozhassuk. Az sága, a szándékosan homályos szövegezés mind a jogi aktusok egyértelműsége és egységes alkalmazása ellen hathat. Emellett a terminológiai következetlenségek, fordítási hibák és az uniós jog autonóm fogalmainak fel 1 Az intertextualitás a jogi szövegek azon jellegzetességére utal, hogy nem ismerése is veszélyeztetik az uniós jog hatékony bár önálló szövegként is megállják a helyüket, más szövegekkel is érvényesülését. Habár intézményközi együttműködés szoros összefüggésben állnak, példaként elég csak a jogszabályok ke- keretében létrejött a nyílt hozzáférésű IATE terminoló- reszthivatkozásaira vagy terminológiájára gondolni. / 34 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 34 2018.01.09. 12:01:51

FÓRUM 2 giai adatbázis, az egyes intézmények fordítási főigazga- korpuszt öt kronológiai egységre bontotta és ezeket tóságai, köztük az Európai Unió Bíróságának fordítói kulcsszóelemzésnek vetette alá. A kutatás eredménye- továbbra is saját terminológiai adatbázisokat építenek ként megállapítható, hogy a XIX. századi, első időszakban (CuriaTerm, VJM). Ennek oka, hogy a IATE-t nem jogász- a határozatokban leggyakrabban előforduló kifejezések nyelvészek gondozzák, így az adatbázisban szereplő jogi a „jog”, „jogosultság”, „jogosult” és a „mi” (mint svájci terminusokkal az Európai Unió Bíróságának fordítói sok nép). Ehhez képest, a XXI. századra eső utolsó, ötödik esetben nem értenek egyet. A párhuzamosan épülő és időszakban a leggyakoribb kifejezések a „cikk”, „bekez- használt adatbázisoknak köszönhetően az uniós foga- dés”, „versenyjog”, „környezetvédelmi jog” voltak. El- lomhasználat a szakpolitikai ciklus különböző lépcsőin mondható, hogy a korai időszakban több hivatkozás eltérően alakul, tovább erősítvén az uniós jogi termino- történt jogelvekre, közérdekre, majd a jogalkotás lógia fragmentációját. előrehaladtával, a szabályozás sűrűsödésével a jogalapok Szintén az első napon került sor Balogh Dorka (Páz- hivatkozása vált általánossá a bírói határozatokban. mány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Abegg az empirikus nyelvészet eszközével nyert adatok- Kar) előadására The Role of Genres and Text Selection in ra építve további jogelméleti kutatással kívánja igazolni Legal Translator Training (Műfajok és szövegválasztás a a közigazgatási jog fragmentációjának hipotézisét. jogi szakfordítóképzésben) címmel. Az előadó módszer- Halina Sierocka (University of Białystok) Using Blended tani megközelítésben ismertette a jogi szakfordító- Learning in ELP (English for Legal Purposes) Classroom: képzésben felhasznált szövegek kiválasztásának és rang- A Look at Students’ Perspective (A vegyes oktatással kap- sorolásának lehetséges szempontjait, és hangsúlyozta a csolatos tapasztalatok a jogi szaknyelvi órákon a hallga- műfaj-kompetencia elsajátításának jelentőségét a jogi tók szemszögéből) című előadásában egy olyan empiri- szakfordításban. Rámutatott, hogy a műfajok szövege- kus kutatás eredményeit ismertette, amely a technika zési hagyományainak figyelmen kívül hagyása jobban fejlődésével párhuzamosan egyre inkább tért hódító új befolyásolja a szöveg egészének minőségét, mint a nyel- oktatási módszerek hatékonyságát vizsgálta a jogi szak- vi, nyelvhelyességi hibák. Mivel az eltérő műfajok eltérő nyelvi kurzusok kapcsán. Az új módszerek közül első- fordítói stratégiákat tesznek szükségessé, a jogi szakfor- sorban a vegyes oktatásra (blended learning) fókuszál- dítás oktatása során is célszerű az egyes műfajokat el- va némileg meglepő eredményekről hallhatott a közön- különíteni és összevetni azok forrás- és célnyelvi sajá- ség: a kérdőíves kutatás adatai szerint ugyanis a hallga- tosságait. A műfaj-kompetencia a műfajok eltérő szöveg- tók nagy többsége előnyben részesítette a hagyományos, struktúrájának felismerését és produkcióját lehetővé osztálytermi keretek között folyó szaknyelvi oktatást, tevő nyelvi és nem nyelvi képességek összessége, olyan ami óvatosságra intheti az oktatókat az úgynevezett IKT- pragmatikai tudás, amely meghaladja a nyelv morfoló- eszközök túlzott mértékű használatát illetően. giai vagy lexikai szintjét (vagyis a szóképzéssel és a szó- A konferencia második napján a nyitóbeszédet John kinccsel kapcsolatos ismereteket), és amelynek hiányá- Olsson igazságügyi nyelvészeti szakértő tartotta, aki az ban sérülhet a szöveg funkciója. Az ismertetett szem- angol és amerikai bíróságoknak nyújtott mintegy ötszáz pontok alapján az előadó rangsorolta a jogi szakfordító- ügyben igazságügyi szakértői támogatást. Emberölési, képzésben felhasználható szövegeket és az egyes szöve- adócsalási, hamis tanúzási ügyekben igyekezett levelek, gekhez társítható feladattípusokat is bemutatott. sms-ek, vallomások, búcsúlevelek alapján megállapítani, Andreas Abegg (Zürichi Alkalmazott Tudományok hogy valóban az állítólagos szerző írta-e őket, vagy ha- Egyeteme) The Justification of Administrative Law – A mis írásokról van szó, ahol a valódi szerző próbálja imi- Diachronic Study of Argumentation and Legitimation in tálni az áldozatot vagy valaki mást. Elemzésének közép- Swiss Administrative Legal Texts (A közigazgatási jog iga- pontjában a nyelvészet azon tézise áll, hogy minden zolása – Svájci közigazgatási jogi szövegekben foglalt nyelvi aktus a szerző identitását fejezi ki, aki pedig ezt érvelések és indokolások diakronikus vizsgálata) című meghamisítja, a szerző identitásának elemeit (nem, kor, előadásában a közigazgatási jog fragmentációját elemző származás, foglalkozás, temperamentum stb.) próbálja kutatását mutatta be. Abegg empirikus nyelvészeti elem- imitálni – általában kevés sikerrel. Elsősorban regisz- zéssel igyekezett feltérképezni a svájci közigazgatási jog terbeli, formázási sajátosságok alapján, a vélt és valós történeti fejlődését, választ keresve arra, hogy más jog- szerző részéről rendelkezésére álló minták alapján tu- 3 ágakhoz hasonlóan a közigazgatási jog is a fragmentáció dott hozzájárulni a valós szerző kilétének megállapítá- folyamatán ment-e keresztül. Ehhez egy több ezer doku- sához és ezáltal a bűncselekmény felderítéséhez. mentumból álló korpuszt állított össze a svájci szövet- A jogi szaknyelv oktatásának módszertana a második ségi közigazgatási bíróság határozataiból. Abegg az napon is több előadás témája volt, melyek közül hármat 1875–2012-ig tartó vizsgált időszak határozatait átfogó volt alkalmunk meghallgatni. Štěpánka Bilová (Masaryk University Language Cent- re, Csehország) előadásában (Individual and Collaborative Vocabulary Building Strategies in Legal English Classes – 2 A IATE a világ legnagyobb, uniós intézményközi összefogással létre- Egyéni és társas szókincsfejlesztési stratégiák a jogi an- hozott terminológiai adatbázisa, melynek célja az uniós terminoló- gia-használat egységesítése. gol szaknyelvi órákon) a jogászok számára tartott angol 3 A fragmentáció folyamatában a jogi szabályozás egyre speciálisabb jogi szaknyelvi kurzusokon alkalmazható szókincsépítő területeket érint, mely megnehezíti az adott jogterület egységes alap- technikákat és online eszközöket szemléltette. Tapasz- elvek mentén történő működtetését, illetve az egyes normák egymás- hoz való viszonyának megítélését. talatai szerint a szókincsfejlesztés egyik alapkövetelmé- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 35 MJNy_2017_2.indd 35 2018.01.09. 12:01:51

FÓRUM nye, hogy a hallgatók megismerjék azokat a tanulási nításának szisztematikus megközelítése) című előadá- stratégiákat, amelyekkel a későbbiekben autonóm mó- sában azt az általa kidolgozott módszert és tananyagot don is fejleszthetik szaknyelvi tudásukat. A jogi szak- mutatta be, amellyel az angol jogi szaknyelv rendszerbe nyelvet oktató tanár feladatai közé tartozik annak tuda- ágyazottan sajátítható el, és amely a jogi szakfordítók tosítása a hallgatókban, hogy működő szaknyelvi tudás- számára is segítség lehet jogi szövegek angolra fordítá- ra nem a listázott szavak biflázásával tehetnek szert, sakor. A módszer a jogi nyelvhasználat sajátosságai felől hanem a szókincsnek a jogi diskurzus jellegzetes szitu- közelítve fejleszti a jogi nyelv ismeretét, ezen belül első- ációiban való megismerésével és begyakorlásával. sorban a szintaxis, a főnévi és igei szerkezetek, az ok- Tania Blaževic (University of Split, Horvátország) a jogi okozati összefüggések, a feltételes mód és a hivatkozás szaknyelvoktatást mint a jogász hallgatók elhelyezkedé- eszköztárát ismerteti, valamint a jogi fogalmakat és az si esélyei növelésének egyik lehetséges eszközét mutat- egyes jogi területek sajátos terminológiáját tisztázza. Az ta be, felsorolva mindazokat a készségeket, amelyek fej- előadó által kidolgozott anyag nyomtatott és online ver- lesztésére a szaknyelvi órák lehetőséget teremtenek. zióban is elérhető lesz a közeljövőben. Hangsúlyozta, hogy ellentétben az általános nyelvi órák- A szakmai eszmecserét remek társasági programok kal, ahol alapértelmezett esetben mind a négy nyelvi is kiegészítették, így a kétnapos konferencia minden alapkészség (írás, olvasás, beszéd, hallás utáni szöveg- tekintetben teljesítette azt a küldetését, hogy feltárja a értés) fejlesztendő, a szaknyelvi órákon az oktatóknak jog és a nyelv diszciplínáinak kapcsolódási pontjait, és lehetőségük van a hallgatók igényeire épülő szükséglet- hidat építsen a jog és a nyelv területén dolgozó, kutató, elemzés útján meghatározni a fejleszteni kívánt készsé- oktató szakemberek között. A következő jog és nyelv geket, ami a hallgatók motivációját is növeli. konferencia két év múlva, 2019-ben kerül megrendezés- Szabó László jogi szakfordító és tolmács A Systematic re Białystokban. Approach to Teaching Legal English (A jogi szaknyelv ta- A jog tudományA tudománytörténeti és -elméleti írások, gyakorlati tanácsokkal Szerzők: Aczél-Partos Adrienn, Armin von Bogdandy, Cserne Péter, Fekete Balázs, Fleck Zoltán, Földi András, gajduschek györgy, győrfi tamás, Harold j. Berman, Horváth Attila, jakab András, Kovács Péter, menyhárd Attila, michael Stolleis, nagy Ferenc, nótári tamás, Pap András László, Stipta István, Szabó miklós, Szeidl ágnes, Varju márton SzerkeSztők: jakab András, menyhárd Attila ez a kötet egy többrétű és sokéves kutatási projekt eredménye, amelynek célja ára: 10 000 Ft hármas volt. egyrészt a jogtudomány általános módszertani problémáit és meg- közelítési módjait kívántuk bemutatni. Önálló fejezetek szólnak a jogdogmatikai, az empirikus szociológiai, a politikai filozófiai és a de lege ferenda megközelítésekről. Másrészt a magyar jogtudomány helyzetével kívántunk számot vetni és ennek fényében azonosítani a legfontosabb teendőket. ennek érdekében részletesen foglal- kozunk a magyar jogtudomány egyes területeinek történetével a kezdetektől napjainkig, amelyről sporadiku- san születtek ugyan elemzések a rendszerváltás után, de átfogó képet nem kaphattunk a helyzetről. Harmad- részt szükségesnek láttuk, hogy a pályakezdő jogtudományi kutatók számára készüljön egy olyan iránymutató összegzés, amely rendszerezetten bemutatja a jogtudományi pályához szükséges legfontosabb információ- kat. A könyv ezért alkalmas a doktori képzésben történő használatra, hiszen a hallgatók a tapasztalatok szerint kifejezetten igénylik és kérik az ilyen jellegű útmutatásokat, de eddig ehhez hasonló kötet nem állt rendelkezésükre. reményeink szerint ezért ez a munka hasznos minden olyan – akár szenior, akár junior – magyar jogtudós számára, aki szeretné jobban megérteni szakmája módszertani és intézményi problémáit, valamint reflektál- ni akar saját tevékenysége mércéire és hasznosságára. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAx: (36-1) 349-7600 TeLeFOn: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / 36 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 36 2018.01.09. 12:01:51

FÓRUM RECENZIÓ TAMÁS DÓRA MÁRIA BEVEZETÉS A JOGI TERMINOLÓGIÁBA A TERMINOLÓGUS SZEMÜVEGÉN ÁT CÍMŰ KÖTETÉRŐL Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017. 203 oldal BALOGH DORKA jogi és gazdasági szakfordító-tolmács, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar Tamás Dóra Mária „Bevezetés a jogi terminológiába a abban bízva, hogy a kötet forgatásával az olvasó-fordító terminológus szemüvegén át” című munkája nagyívű a jogi terminusokra jellemző problémák felismerése mel- vállalkozás, hiszen a szerző nem kevesebbet vállalt, mint lett a terminológiai szemléletmódban való gondolkodás- hogy összegyűjtse a magyar jogi szaknyelv jellemzően módot is elsajátítja, amire a nyelv természetes változása problémás terminusait, és azokat táblázatos formában, miatt minden fordítónak szüksége lehet. magyar nyelvű definícióval ellátva és kontextusba ágyaz- A szerző maga is hangsúlyozza a kötet kísérleti jellegét, va rendszerezze, majd megfelelőiket négy nyelven: an- amivel egyet kell értenünk: a kiadvány egyidejűleg mód- golul, németül, franciául és olaszul is feltüntesse. A kötet szertani és gyakorlati jellegéből adódóan átmenetet ké- központi részét képező táblázatos formájú jogi terminus- pez a jogi bevezető kurzusok, illetve a jogi szakfordítás gyűjtemény a fordítói gyakorlatból vett szakmai taná- oktatása és a fordítói gyakorlat között, ezért forgatása csokkal is kiegészül. Újszerű az a megközelítés, amellyel a kezdő jogi fordítók és tolmácsok mellett azoknak is a szerző az egyes szócikkek gyakorlati alkalmazási le- hasznára válhat, akik szakfordítást oktatnak vagy szak- hetőségei mellett a terminusok használatának elméleti fordítókat mentorálnak. hátterét is bemutatja. A kiadvány több szempontból is hiánypótló, egyrészt, A jogi terminológia fordítása köztudottan a szakfordí- mert nagyon kevés az olyan jogi terminológiai adatbázis, tók előtt álló kihívások egyik legnagyobbika, mivel a amely magyar nyelven is elérhető, másrészt pedig, mert nyelvi jel mögött álló fogalom tartalma nem csupán jog- a terminológia fiatal tudományterületnek számít, ezért családonként vagy jogáganként, de sok esetben orszá- a terminológiai szemléletű gondolkodásmód még a gya- gonként, vagy akár jogszabályonként is eltérhet. A nyom- korló szakfordítók körében sem elterjedt, holott minden tatott (szak)szótárak napja leáldozóban van, az elérhető szakfordítónak szüksége lenne a terminológiával kap- jogi szótárak nem tudják megfelelő rendszerességgel és csolatos elméleti ismeretekre. Bár a szakfordítók mun- következetességgel kezelni a fenti problémát, a lexiko - kájuk során sokszor kénytelenek felölteni a terminológus g ráfiának nem is lehet feladata a megfeleltetések mögött szerepét, a számtalan egyéni ötlet káoszt eredményezhet, álló ekvivalencia mértékének leírása – nyomtatott ki- ezért az ideális megoldást tudatos nyelvpolitikai irány- adásban ezt már a terjedelmi korlátok sem tennék lehe- vonalak mentén dolgozó terminológusok által összeállí- tővé az egyes szócikkekhez kapcsolódó magyarázatok tott és folyamatosan aktualizált terminológiai adatbázi- sokasága miatt. A jogi fordításban a leghatékonyabb se- sok jelentenék, amihez Tamás Dóra Mária munkája – gítséget a terminológiai gyűjtemények nyújthatják, ame- amely az OFFI Zrt. és az ELTE BTK FTT munkatársainak lyek nemcsak nyelvi, hanem fogalmi és pragmatikai in- lektorként való bevonásával készült – megfelelő kiindu- formációkat is tartalmaznak (Fóris 2014). lópont lehet. Az OFFI Zrt. már elindított egy kezdemé- Jelen kötet egyik nagy előnye éppen az, hogy a kivá- nyezést, amely IUSTerm néven egy jogi és közigazgatási lasztott terminusok esetében a szerző „nemzetközi ki- terminológiai adatbázis létrehozását célozza meg. tekintés” címszó alatt kísérletet tesz az azonos nyelvű, A kiadvány szerkezetét tekintve három fő részből áll: de különböző jogrendekhez vagy tárgykörökhöz tartozó szakmai-elméleti bevezető a jogi terminológiáról, a szó- jogintézmények megnevezéseinek rendszerezésére és cikkek gyűjteménye és a függelék (vagy más néven irat- országkódokkal (az angol nyelvű terminusok esetében gyűjtemény). ez legtöbbször az Egyesült Királyság és az USA jelölését A szakmai-elméleti bevezető, ami valójában egy átfogó jelenti) való elkülönítésére. A kiválasztott terminusokat tanulmány „a jogi terminológiáról a terminológus sze- illetően a kötet előszavában a szerző leszögezi, hogy nem mével”, bemutatja és indokolja azokat az alapvetéseket, törekedett teljes körű leírásra, célja inkább az volt, hogy amelyekre a kötetben alkalmazott modern terminoló - összegyűjtse, és magyar nyelven definiálja azokat a jogi giai megközelítés támaszkodik. A jogi szaknyelv jelleg- terminusokat, amelyek nyelvi megfeleltetése a fordítók zetességeinek leírása mellett példákkal illusztrálva tár- számára a legnagyobb kihívást jelenti, és közben az eset- gyalja a terminológiai definíció fogalmát, a lexikográfia leges csapdákra is felhívja a figyelmet. Mindezt az alcím- és a terminológia közötti különbségeket, az angol nyelv ben is hangsúlyozott terminológusi nézőpontból teszi, használatának terminológiai vonatkozásait, és az Euró- / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 37 MJNy_2017_2.indd 37 2018.01.09. 12:01:51

FÓRUM pai Unió sajátos fogalomrendszerét. Felsorolja azokat a Kezdő jogi szakfordítók szemszögéből vizsgálva a kiad- forrásokat, amelyek támpontot adhatnak a fogalmak vány tartalmát, feltétlenül a javára írandó, hogy módsze- nyelvek közötti megfeleltetéséhez, majd bemutatja az res és kereshető formában prezentálja azokat a problé- egyes fogalmak közötti ekvivalencia különböző szintje- mákat, amelyek többségével a jogi fordító munkája során it és a kötetben alkalmazott terminológiai megközelítés találkozik. A fordítók a problémás kifejezésekre sokszor alapján javasolt fordítói eljárásokat (teljes ekvivalencia az online szakmai közösségek segítségével (pl. ProZ.com) esetén egyszerű behelyettesítés, részleges ekvivalencia próbálják megtalálni a helyes megfelelőt, ez azonban a esetén funkcionális ekvivalens alkalmazása, az ekviva- jogi fordítás legidőigényesebb része. A kötet használa- lencia hiánya esetén terminusjelölt alkotása). tával a fordító tehát időt takaríthat meg, ami minden- A szócikkek gyűjteménye a szakfordítók szemszögéből képpen nagyon nagy segítség a számára. További előny- nézve a kiadvány legközvetlenebbül hasznosítható része, ként könyvelhető el, hogy a szócikkekhez kapcsolt „vi- mivel szisztematikusan tárgyalja azokat a jogi terminu- gyázat” rész tudatosítja a kezdő fordítókban az egyes sokat, amelyek felkutatása és azonosítása nagyon sok terminusok fordításával járó veszélyeket, amelyeken a időt vesz igénybe a fordítás során. A szócikkek táblázatos jogi szaktudás hiányában nagyon könnyű átsiklani. formában való rendszerezése szerencsés megoldás, mi- A szerző az előszóban kifejti, hogy elsődleges célja nem vel átláthatóvá, a tárgymutató segítségével pedig köny- a kétnyelvű fogalmi összehasonlítás teljes folyamatának nyen kereshetővé teszi azokat. bemutatása volt, hanem sokkal inkább a jogi fogalmak A szócikkek a következő elemeket tartalmazzák: a ter- magyar nyelvű definiálása és egymástól való elhatáro- minus; a terminus tárgyköri besorolása; a magyar jogi lása. Azonban, vagy éppen ezért – mivel a kiadvány egyik fogalmat jelölő terminus magyar nyelvű definíciója; a fő célcsoportját a nyelvi közvetítők képezik –, a kötetben fordítói gyakorlatból vett tanácsok; „lásd még” címszó bemutatott és alkalmazott terminológiai megközelítés alatt utalás a könyvben megtalálható kapcsolódó szó- módszertana kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy a szak- cikkekre; a terminus használatát szemléltető magyar mailag kiválóan megalapozott elméleti háttér milyen nyelvű kontextus; a dokumentumtípus, amiben a termi- mértékben nyújt hatékony gyakorlati segítséget a kezdő nus fellelhető – többek között a függelékben szereplő fordítóknak. A kötetben alkalmazott módszer a részleges iratmintákban; jogi és nyelvi források; és a nemzetközi ekvivalencia esetén (abban az esetben, ha a különbség kitekintés, amelyben az idegen nyelvi megfeleltetések nem jelentős) a „funkcionális ekvivalens”, vagyis az ana- alapján használatra javasolt terminusokat találjuk négy lóg fogalmat jelölő terminus használatát, az ekvivalencia idegen nyelven. Az idegen nyelvű ekvivalensek esetében hiánya esetén pedig „terminusjelölt” használatát java- a leíró szemlélet jegyében több lehetséges variáció is solja, mely utóbbi a kötetben leírtak szerint szűkebb ér- szerepel, amelyeket a szerző a kötetben alkalmazott ter- telmezésben szóképzést, tágabb értelemben fordítói minológiai megközelítés alapján csoportosít. harmonizációt jelent. Bár a szerző a bevezetőben kifejti, Mivel a jogi fordítás alapja a szaktárgyi tudás, a defi- hogy a részleges ekvivalencia esetén mérlegelnie érde- níciók leginkább a jogi végzettséggel nem rendelkező mes a fordítónak, hogy a funkcionális ekvivalenst, vagy fordítók számára jelentenek nagy segítséget a terminu- a terminusjelöltet alkalmazza-e (megemlítve a fordítás- sok által jelölt fogalmak tisztázásában. A szerző számos tudományban használt honosító és idegenítő stratégiá- esetben törekszik a definíciók hétköznapi, közérthető kat is, amelyek más nézőpontból közelítik meg a kérdést), nyelven való megfogalmazására, de még így is sok a jog- nem tárgyalja részletesen azokat a körülményeket, ame- szabályból vett idézet, ami a nem jogász számára kissé lyek a kezdő fordítóknak további kapaszkodókat nyújt- nehézkessé teheti az értelmezést. Mindazonáltal a hatnak annak eldöntésében, hogy az egyes esetekben szócikkgyűjtemény igényes és elmélyült kutatómunkáról terminusjelöltek kidolgozásán belül milyen további stra- tanúskodik, rengeteg hasznos információt foglal össze, tégiákat lehet és érdemes alkalmazni. A kezdő fordítók- és gyakorlati szempontból a kötet legértékesebb részét nak tehát e kötet forgatásakor is célszerű szem előtt alkotja. tartaniuk egyrészt a részleges ekvivalencia és az ekvi- Az iratgyűjtemény olyan iratmintákat tartalmaz, ame- valencia hiánya esetén alkalmazandó további lehetősé- lyek tanulmányozása mind szakfordítóknak, mind szak- geket a terminusjelöltek kidolgozására: kölcsönzés vagy fordítást oktatóknak hasznos lehet, mivel rávilágít arra, tükörfordítás, a célnyelven alkotott új megnevezés, vagy hogy az egyes jogi műfajok mennyire eltérő szövegezési a magyarázó körülírás (Somssich 2007, De Groot 1990: hagyománnyal rendelkeznek a különböző jogrendszerek- 125, Arntz, Picht és Mayer 2004: 156, idézi Fischer 2012 ben. Mivel azonban hasonló iratminták többnyire az in- és Tamás 2014), másrészt a fordítói döntéseket befolyá- ternetről is letölthetők, a kezdő fordító szemszögéből soló tényezőket: a fordítás célja, célközönsége, és a prag- nézve szerencsés volna, ha a dokumentumok mintafor- matikai tényezők, köztük a szöveg típusa (normatív szö- dítása is szerepelne a függelékben, vagy – amennyiben veg esetében például a legfontosabb szempont az azonos ez hozzáférhetetlenség miatt nem lehetséges – az erede- joghatás elérése, amely esetben a funkcionális ekvivalens ti mintadokumentumok szövegében ki lennének emelve használata megtévesztő lehet). Fordítóknak további a problémát okozó kifejezések. Ezt az indokolhatja, hogy hasznos támpontokat adhat azoknak a körülményeknek néhány jogi műfaj (például az olasz vagy az amerikai cég- a bemutatása, amelyek segítenek eldönteni, hogy egy kivonatok) sok olyan fordulatot tartalmaz, amelyeket sem adott kontextusban egy lexikai egység terminusként vi- szótárakban, sem online kereséssel nem lehet megtalál- selkedik-e, illetve hogy mikor válik egy terminusjelölt ni, leginkább nyelvészeti elemzéssel értelmezhetőek. terminussá, mivel e döntések határozzák meg a fordítói / 38 | MAGYAR JOGI NYELV 2017 2 MJNy_2017_2.indd 38 2018.01.09. 12:01:52

FÓRUM szabadság mértékét (Fischer 2012, Klaudy 2007). Erre ben a megfeleltetések köre tovább bővíthető (pl. a hatás- jó példa lehet a magyar bíróságok nevének idegen nyelvű kör további megfelelője lehet a subject-matter jurisdiction/ megfeleltetése. Mivel a magyar bíróságoknak van angol jurisdiction ratione materiae, amennyiben az eljárás tár- nyelvű hivatalos megnevezésük (lásd a kiadványban gya szerinti hatáskörre utal). A szerződéstípusoknál a megjelölt források alatt: birosag.hu), a kezdő fordítóban szerződések és a felek megnevezése csak magyarul sze- felmerülhet a kérdés, hogy a kötetben a leíró szemlélet repel, pedig kezdő fordítóknak nagy segítséget jelentene jegyében megadott többféle változat közül milyen fordí- ezeknek az angol nyelvű megfelelője, még akkor is, ha az tási kontextusban melyiket érdemes használni. elsődleges cél a magyar jogi terminológiai bemutatása. A kiadvány a szerző által a bevezetőben bemutatott A fent leírtakat összegezve, Tamás Dóra Mária köteté- terminológiai megközelítést mindvégig konzekvensen vel olyan egyedi műfajú munka született, amelynek ott alkalmazza, a fenti észrevételek gyakorlati nézőpontból a helye mindazok virtuális (vagy hagyományos) köny- egészíthetnék ki azt a fordítástudomány szakirodalmá- vespolcán, akik jogi szakfordítással foglalkoznak, vagy ban tárgyalt további eljárásokkal, amelyek ismertetésé- egyszerűen csak szeretnének a jogi terminológia kérdé- re a kötet online verziója talán lehetőséget teremthet. seivel mélyebb ismeretséget kötni. A kezdeményezés már A kötet a jogi szakfordítást oktatók számára is jól hasz- önmagában is elismerést érdemel, mert egyike az első nálható forrás lehet mind az elméleti bevezető, mind a lépéseknek azon az úton, amelynek végső célja egy na- szócikkek, mind pedig az iratgyűjtemény tekintetében. gyobb volumenű (akár több kutatócsoport vagy szellemi Mivel a szócikkek a fogalmakat csupán magyar nyelven műhely bevonásával megvalósuló) együttműködés ke- definiálják, azok adott kontextusban való idegen nyelvi retében egy folyamatosan bővülő, magyar nyelven is meghatározása és a magyar fogalommal való összeveté- elérhető jogi terminológiai adatbázis létrehozása. A szer- se feladatként is kiadható a hallgatóknak, a hallgatók ző invenciózus és igényes munkája mellett külön említést kutatómunkája pedig több módszerrel is feldolgozható érdemel a szakmai és nyelvi lektorok hozzájárulása, akik az aktuális kurzus és az oktatók igényei szerint. A kiad- neve és szakmai tapasztalata eleve garanciát jelent a ki- vány inkább a nem jogászoknak szóló fordítóképzésben advány magas minőségére. lehet hasznos segédlet, a jogi végzettségű hallgatók kép- zésében pedig jól kiegészíthető további szak- és tanköny- vekkel. IRODALOM A szócikkek idegen nyelvű megfelelői a szerző által összegyűjtött, majd a szakmai és nyelvi lektorok által Arntz, R. – Picht, H. – Mayer, F. (2004): Einführung in die kiegészített és helyesnek ítélt összes megoldást tartal- Terminologiearbeit. (Studien zu Sprache und Technik, mazzák, aminek az eredménye egy rendkívül alapos és Bd. 2). Hildesheim: Olms. részletes gyűjtemény. Ilyen léptékű munka esetében le- De Groot, G.-R. (1990): Die relative Äkvivalenz juristischer hetetlen vállalkozás a teljességre törekedni, ezt felismer- Begriffe und deren Folge für mehrsprachige Wörterbü- vén a szerző az előszó végén meg is említi, hogy szívesen cher. In: Thelen, M., Lewandowska-Tomaszczyk, B. (eds.) veszi az észrevételeket és a javaslatokat. Az alábbiakban Translation and Meaning. Part I. Maastricht: Rijkshoge- ezért néhány észrevétel következik az angol nyelvi meg- school Maastricht. 122–128. 1 feleltetések kapcsán . A lakóhely angol nyelvű megfele- Fischer M. 2012. Elméleti és módszertani adalék a ter- lője a kötetben a residence, míg a domicile, ami bevett minológia oktatásához I. Terminológiaelméleti alap- ekvivalensnek számít, nincs feltüntetve. A semmisség- kérdések a fordításban. 14 Fordítástudomány (2012/2) érvénytelenség körében érdemes lenne megadni az 5–29. unenforceable, a kártalanítás-kártérítés témakörénél Fóris Á. (2014): Van-e szükség magyar nyelvújításra nap- pedig az indemnification kifejezéseket, mivel ezek a leg- jainkban? A terminológia és a fordítás nyelvújítási vo- több polgári jogi szerződésben megtalálhatóak. A natkozásai. 1 Glossa Iuridica (2014/1) 49–59. litigants magyar nyelvi megfelelőjeként feltüntetett felek Klaudy K. (2007): Az EU-szakszövegek fordításának ok- inkább a kötelmi jogban használatos kifejezés, helyette tatása, In: Klaudy Kinga (szerk.): Nyelv és fordítás. Vá- javasolható a peres felek. Kérdéses lehet a jogszabály legal logatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest: normként való megfeleltetése, és néhány szócikk eseté- Tinta Könyvkiadó, 2007. 242–252. Somssich R. (2007): Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai ma- gánjogra. Doktori értekezés. 1 A bekezdésben foglalt észrevételekhez való hozzájárulásért köszönet Tamás D. M. (2014): Gazdasági szakszövegek fordításának illeti dr. Szabó Noémi Évát, a PPKE JÁK jogi szakfordító szakjogász terminológiai kérdései. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. képzésének hallgatóját. / MAGYAR JOGI NYELV | 2017 2 39 MJNy_2017_2.indd 39 2018.01.09. 12:01:52

www.munkajogilap.hu ELŐFIZETHETŐ NYOMTATOTT ÉS ONLINE* KIADÁSBAN IS! www.hvgorac.hu/munkajog * Az online előfizetéssel 1 évig hozzáférhet a munkajogilap.hu teljes tartalmához. Elérheti az aktuális évfolyam megjelenő lapszámainak teljes tartalmán kívül az archív lapszámokban publikált írásokat is. A hazai munkajogász társadalom és a munkajoggal foglalkozó szakemberek számára indítottuk el új folyóiratunkat. Az írások fókuszában a versenyszféra munkajoga mellett a közszféra munkajoga, a munkaügyi kapcsolatok, a nemzetközi munkajogi trendek, valamint a HR-es szakemberek érdeklődésére számot tartó kérdések állnak. Az olvasó a lapban egyaránt talál majd tudományos (az „Értekezések” rovatban), az ítélkezési gyakorlatot elem- ző („Ítélkezési gyakorlat”), a tág értelemben vett munka világának kérdéseit feldolgozó („A munka világa”), jogértelmezési kérdéseket kifejtő („Jogmagyarázat”), valamint munkajogi híreket tartalmazó („Jogélet”) cikkeket. Szerkesztőbizottság: Berke Gyula, Dudás Katalin, Fodor T. Gábor, Gyulavári Tamás, Horváth István, Kun Attila, Lőrincz György, Pál Lajos Főszerkesztő: Petrovics Zoltán 1037 Budapest, Montevideo u. 14. +36 1 340 2304 +36 1 349 7600 [email protected] www.hvgorac.hu | www.munkajogilap.hu MJNy_2017_2.indd 40 2018.01.09. 12:01:53



Tisztelt Olvasónk! Ha a magyar nyelv közügy, a magyar jogi nyelv kétszeresen is az – hiszen a köz- ügyek intézését szolgálja. Ennek tudatá- ban és ennek vállalásával indítottuk útjára ezt a folyóiratot: tudományos igénnyel és elkötelezettséggel, nyelvészek és jogászok együttműködésével vizsgálni, értékelni, hogy miként szolgálja célját mindannyiunk közös eszköze. Nem nyelvtisztító hevület mozgatja a lap szerkesztőit – azt másra hagyjuk –, hanem az, hogy tudatos refle- xió tárgyává tegyük politikai közössé- günk médiumát, s feltárjuk történetét, szaknyelvi sajátosságait, használatának területeit és módjait, közös ügyeink intézésére való alkalmasságát vagy éppen alkalmatlanságát. Folyóiratunk 2018-ban már nem részesül támogatásban, így a jövőben pénzügyi- leg is a saját lábára kell állnia. Az ingyenes terjesztést a 2018. évi lapszámokra kény- telenek vagyunk megszűntetni. Amennyiben érdekesnek tartja a lapban megjelenő írásokat, úgy a jövőben számí- tunk Önre előfizetőként. Ehhez elég a lapban található megrendelőszelvényt visz- szaküldenie a lent található címre. A www.hvgorac.hu oldalon a Folyóiratok menü alatt megtalálja a Magyar Jogi Nyelvet – itt előfizethet online. Az [email protected] címre is írhat, vagy keressen minket a központi telefonszámainkon (1/340-2304 és 340-2305)! A folyóirat előfizetési díja 2018-ra 4800 Ft (áfával), amely jövőre is két lapszámot foglal magában. Reméljük, hogy 2018-ban is izgalmas írásokkal szolgálhatunk Önnek, esetleg segít- hetjük szakmai munkáját. Üdvözlettel: a HVG-ORAC Kiadó HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) 349-7600 TeleFon: (36-1) 340-2304 • [email protected] • www.hvgorac.hu