Varga Attila: Az alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségének feltételei

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI KERESETEK MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK FELTÉTELEI VARGA ATTILA alkotmánybíró, egyetemi docens (Sapientia EMTE Kolozsvár) Az alkotmánybíráskodás jogintézménye, mint alkot- Jelen tanulmányban, éppen azt kísérlem meg, hogy mányos hatáskör, és mint konkrét, de egyben sajátos kizárólag a törvények alkotmányossági ellenőrzésére bírói tevékenység is, szervesen kötődik az alkotmá- szorítkozva (és nem érintve a román Alkotmánybíró- nyosság, a törvényesség, a jogállamiság alapelveihez, ság egyéb feladat- és hatáskörét) bemutassam a romá- úgy is, mint ezek gyakorlati kifejezője, megvalósítója. niai alkotmánybírósági keresetek megengedhetőségé- A romániai, elsősorban politikai, de bizonyos mérték- nek a feltételeit. ben, még a jogi közbeszédben, illetve közgondolkodás- ban is elterjed szóhasználat szerint az Alkotmánybíró- A román Alkotmánybíróság feladat- ság a jogállamiság utolsó bástyája, esetenként ments- és hatásköre vára. Ez a talán költői kifejezés az alaptörvényben szi- gorúbb jogi terminusok szerint úgy jelenik meg, hogy Elöljáróban talán érdemes és szükséges is, megemlí- az Alkotmánybíróság az alkotmány felsőbbségének teni a román Alkotmánybíróság teljes hatásköri rend- biztosítója, őrzője. 1 szerét, úgy ahogyan azt kimerítő részletességgel maga 3 Mindez, természetesen sok egyéb mellett, jól mutatja az alkotmány szabályozza. az Alkotmánybíróság kiemelkedő, lényegében nélkü- Tekintettel, hogy a tanulmány témája a tulajdonkép- lözhetetlennek mondható helyét és szerepét egy de- peni normakontrollra, pontosabban a normakontrollt mokratikus alkotmányos, jogállami rendszerben. elindító megkeresésekre vonatkozik, ezért ezeket a fel- Az alkotmánybírósági megkeresések, évről évre nö- adat- és hatásköröket két csoportban foglaltam össze. vekvő tendenciát mutató száma is jelzi, hogy úgy az Egyrészt a törvények alkotmányossági ellenőrzését, arra illetékességgel rendelkező hatóságok, valamint az ennek különböző eseteit magában foglaló feladatokat, adott helyzetben lévő állampolgárok, mind előzetes, másrészt pedig az egyéb hatásköröket. mind utólagos normakontroll esetében meglehetősen A törvények alkotmányossági ellenőrzése (a tulaj- gyakran fordulnak az Alkotmánybírósághoz és kérik az donképpeni alkotmányos normakontroll) a következő adott törvény alkotmányossági ellenőrzését. hatáskörökben foglalható össze: Az alkotmánybírósági határozatok jelentős része a a) előzetes normakontroll, a parlament által elfoga- keresetek elutasítását tartalmazza, ami egyben jelzi a dott és kihirdetés előtt álló törvényekre vonatkozóan; szóban forgó törvények alkotmányosságát. b) a nemzetközi szerződések és egyezmények alkot- Ugyanakkor az alkotmánybírósági határozatokban mányosságának a vizsgálata; kimondott elutasítások, ugyancsak egy jelentős részé- c) utólagos normakontroll a parlamenti házszabályok nek az oka, a kereset megengedhetetlensége, követke- esetében; zésképpen nem érdektelen és nem tanulság nélküli d) utólagos normakontroll az elfogadott, kihirdetett, ezen elutasított keresetek megengedhetőségi feltétele- alkalmazott törvények, valamint törvényerejű kor- inek vizsgálata, felvázolása. mányrendeletek tekintetében. A Velencei Bizottság elvi jelentőségű megállapítása Az alkotmányban rögzített egyéb hatáskörök, felada- szerint is az alkotmánybíróságok hatáskörére és meg- tok, illetve eljárások pedig (melyek részben szintén al- keresésére vonatkozó világos szabályok beazonosítá- kotmányossági normakontrollt jelentenek) a követke- sának célja, végső soron az alkotmánybíróságoknak, zők: mint az alkotmány felsőbbsége biztosítója szerepének Az Alkotmánybíróság: megőrzése és erősítése. (…). A keresetek megengedhe- a) Megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos ter- tőségi feltételei pedig, mint normák, közrendi és impe- mészetű jogi konfliktusokat. ratív jellegűek, melyet sem a keresetet benyújtók, sem b) Őrködik az elnökválasztás eljárási szabályainak az Alkotmánybíróság nem hagyhat figyelmen kívül, hi- szen ezek az alkotmányossági normakontroll korlátai- ra vonatkozó alapvető közérdeket védik. 2 European Commission for Democracy trough Law (Venice Commission): The Protection of Fundamental Rights by the Constitutional Courts. Brioni, 1 A román Alkotmány 142 cikkének (1) bekezdése. 1995. szeptember 23–25. 147. http://www.venice.coe.int/webforms/ 2 Helga Seibert: Admissibilty requirements for constitutional documents/default.aspvx?pdffileCDL-STD(1995)015-e complaints and mechanism for avoiding an excessive case load. In: 3 Az Alkotmány 146. cikke. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

tiszteletben tartásán, és igazolja a választás eredmé- 8. A megkeresés feltételeinek egyfajta szűrőként kell nyét. működniük és utólagos normakontroll esetén a rendes c) Megállapítja az ügyvezető köztársasági elnöki bíróságoknak kell (kellene) alkalmazniuk. Ezt azonban tisztség betöltését előidéző körülmények létét. rendszerint elmulasztja, következésképpen az Alkot- d) Konzultatív véleményezést ad a köztársasági el- mánybíróság dönt a megkeresés, a kereset megenged- nök felfüggesztésére vonatkozó javaslatról. hetősége feltételeinek létéről, ami kötelező a bírósá- e) Őrködik a népszavazás megszervezésére és lebo- gokra nézve is, és megfellebbezhetetlen. 5 nyolítására vonatkozó eljárás tiszteletben tartásán és Az alkotmánybírósági megkeresések megengedhető- igazolja ennek eredményét. ségi feltételeinek az elemzése, alapvetően az előzetes és f) Ellenőrzi az állampolgári törvénykezdeményezés utólagos normakontroll eseteire, ezeken belül pedig a gyakorlása feltételeinek tiszteletben tartását. megkeresés jogosultjaira, a megkeresés tárgyára, vala- g) Határoz valamely politikai párt alkotmányosságát mint a megkeresés indokolásának szabályaira vonat- kifogásoló panasz ügyében. koznak. Természetesen utalásokkal a tipikus és a kivé- h) Más feladatot is ellát, amit az Alkotmánybíróság teles, sajátos helyzetekre is, az ezekre vonatkozó felté- megszervezéséről és működéséről szóló törvénye előír. telekre. Az alkotmánybíráskodás általános eljárási elvei és szabályai 1. A KERESET MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK FELTÉTELEI/HELYZETEI AZ ELŐZETES Ugyancsak, mielőtt az alkotmánybírósági keresetek NORMAKONTROLL ESETÉBEN megengedhetőségének feltételeit elemeznénk, minden- képpen érdemes néhány a romániai, egyébként európai A kereset jogosultjai modell szerinti alkotmánybíráskodást meghatározó, főként eljárásjogi elvet és szabályt megemlíteni. Ezeket Az előzetes normakontroll legfőbb eljárási szabályai alapvetően az alkotmány, valamint az Alkotmánybíró- szerint a törvénytervezetet a parlament két háza kell, 4 ság megszervezéséről és működéséről szóló törvény hogy elfogadja, minekután a két házelnök aláírja. A (a továbbiakban: a törvény) határoznak meg: Képviselőház és a Szenátus plénumaiban az ülésvezető 1. Az Alkotmánybíróság, az alkotmány felsőbbségé- elnökök bejelentik a tervezetek megszavazását, és ettől nek biztosítója, az alkotmányos igazságszolgáltatás ki- az időponttól számított öt napon belül lehet az Alkot- zárólagos hatáskörével rendelkező egyedüli hatóság. mánybíróságon megtámadni, alkotmányossági óvást 2. Az alkotmányossági normakontroll a törvényekre, benyújtani, ez által pedig a törvény előzetes alkotmá- a nemzetközi szerződésekre, a parlamenti házszabá- nyossági ellenőrzését kérni. lyokra és a törvényerejű kormányrendeletekre vonat- Az előzetes normakontroll jogosultjai, az alkotmány koznak. rendelkezései szerint a következők: a köztársasági el- 3. Az Alkotmánybíróság, a törvények alkotmányossá- nök, mint az alkotmányos rend garantálója, a parla- gának az ellenőrzését csak megkeresésre és nem hiva- ment két házelnöke, a kormány, a Legfelső Semmítő és talból végzi. A megkeresés feltételei – úgymint a meg- Ítélőszék elnöke, 50 képviselő, vagy 25 szenátor, és a keresés tárgya, alanya, formális, és eljárási szabályok – Nép Ügyvédje. 6 minden egyes feladatkörre külön-külön van megálla- Itt kell megjegyeznünk, hogy nincsen kereseti joguk a pítva. parlamenti frakcióknak. Az alkotmány tételesen neve- 4. A megkereséseket csak írásban, indokolással lehet síti a kereset jogosultjait, ahogyan a fentiekben felso- benyújtani. roltuk, és amelyek között a frakciók nem szerepelnek. 5. A normakontroll során az Alkotmánybíróság, csak Ugyanakkor, ezt egy alkotmánybírósági döntés is meg- a kifogásolt rendelkezéseket vizsgálja, ezeknek a meg- erősítette, melyben a keresetet éppen ezen okból ítélte felelését az alkotmányos rendelkezésekhez, tehát al- megengedhetetlennek, mert a frakciók (melyek alkot- kotmányosságukat, azt, nevezetesen, hogy megsértik-e mányossági óvást nyújtottak be) nem rendelkeznek ez- 7 az alkotmányos elveket, illetve előírásokat. zel a jogosultsággal. A konkrét úgy, már csak azért is 6. A Taláros Testület, a normakontroll során nem mó- említésre méltó, mert a szóban forgó törvény nem más, dosíthatja, és nem egészítheti ki a kifogásolt normaszö- mint Románia és a Magyar Köztársaság között megkö- veget, és még kevésbé az alkotmányos rendelkezése- tött alapszerződés ratifikációs törvénye, amit bizonyos ket. frakciók azzal támadtak meg, hogy a törvény a házsza- 7. Az előzetes normakontroll kiterjeszthető azokra a bályok rendelkezéseinek „súlyos megsértésével” lett el- megkeresésben nem, jelzett rendelkezésekre, amelyek fogadva. szerves összefüggésben vannak és elválaszthatatlanok a kifogásolt előírásoktól. Következésképpen a kiter- jesztett rendelkezésekről is megállapíthatja az alkot- mányellenességet. Ezen túlmenően azonban nem vizs- gálhat, más, nem kifogásolt törvényi rendelkezéseket. 5 Tudorel Toader – Marieta Safta: Ghid de admisibilitate la Curtea Constituțională a României. Bukarest, Editura Hamangiu, 2016. 10–13. 6 Az Alkotmány 146. cikkének (1) bekezdése a) pontja. 4 Az 1992. évi 42. sz. Törvény, Hivatalos Közlöny 1992/101. sz., és 7 Az Ab. 1996. évi 109-es számú Határozata, megjelent a Hivatalos újraközölve a Hivatalos Közlöny 2010/807. sz. Közlöny 1996/250. sz. / / 54 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 55

A kereset tárgyára vonatkozó feltételek egyszeri alkalommal visszaküldheti megjegyzéseivel a parlamentnek. A parlament köteles az elnök (vagy a Az előzetes normakontroll tehát, a parlament (értve törvény egészére, vagy bizonyos konkrét rendelkezé- alatta mindkét házat) által megszavazott, de még a köz- sekre vonatkozó) észrevételeit megvitatni, de nem kö- társasági elnök által ki nem hirdetett törvényekre vo- teles azok tartalmával egyetérteni. Következésképpen natkozik. Amennyiben csak az egyik ház szavazta meg amennyiben a köztársasági elnök konkrét cikkelyekre a törvénytervezetet, ez nem támadható meg az Alkot- vonatkozó észrevételeket tesz, a parlament ezeket mánybíróságnál, hiszen törvénykezdeményezést nem megvitatja, és belátása szerint módosíthat a szövege- vizsgál a Taláros Testület, illetve azzal, hogy az egyik ken, kizárólag az észrevételezett rendelkezéseken. ház megszavazta a törvénytervezetet, nem jelenti a tör- Ezek az új megfogalmazású szövegek ismételten előze- vényhozási eljárás befejeződését. Mindebből követke- tes alkotmányossági ellenőrzés alá kerülhetnek, ameny- zik, nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, nyiben az arra jogosultak alkotmányossági óvással él- hogy törvénytervezeteket vizsgáljon. nek. Ez esetben az ellenőrzés tárgya a parlament által Ez alól a szabály alól, csupán egyetlen kivétel létezik, újravizsgált és módosított változatban elfogadott tör- nevezetesen az alkotmánymódosító törvénykezdemé- vényi rendelkezések. Megjegyzendő, hogy amennyiben nyezés (függetlenül, hogy ki a kezdeményező), amely- a parlament az újra tárgyalás során más rendelkezé- nek alkotmányossági ellenőrzése kötelező. Ez egyben sekkel is foglalkozik és módosít, mint amiket a köztár- egy másik kivételes szabályt is jelent, ugyanis ebben az sasági elnök észrevételezett, ez a kiterjesztés az Alkot- egyetlen esetben az Alkotmánybíróság hivatalból (és mánybíróság értelmezésében alkotmányellenesnek nem megkeresésre) jár el. Erre az ellenőrzésre azért minősül, ugyanis egy, a törvényhozás által már meg- 8 van szükség, mert az alkotmány egy rendelkezése szavazott törvényről van szó. megtilt bizonyos alkotmányi előírások, értékek módo- sítását. A normakontroll a fenti esetben kizárólag en- A kereset indokolásának szabályai nek az alkotmánymódosítására vonatkozó tilalmak/ korlátok betartására vonatkoznak. Ezek a szabályok érvényesek bármilyen természetű A fentieket tekinthetjük az előzetes normakontroll is legyen a kereset, illetve alkotmányossági ellenőrzés tárgyára vonatkozó általános szabályoknak. Ugyanak- formája és függetlenül a kereset jogosultjától. kor említhetünk további két sajátosnak mondható ese- A törvény kimondja, hogy „A kereseteket írásos for- tet. mában és indokolással kell benyújtani.” Az Alkotmány- 1. A román jogforrási rendszerben jelentős helyet bíróság esetgyakorlata megállapította, hogy a kereset foglalnak el az ún. törvényerejű kormányrendeletek. kötelezően kell, hogy tartalmazza, a kifogásolt és bírált Ezeket az egyszerű vagy sürgősségi kormányrendele- normaszövegeket, meg kell jelölni azokat az alkotmá- teket a kormány fogadja el, az alkotmány által szabá- nyos rendelkezéseket, amelyeket a kereset szerzője lyozott törvényhozási felhatalmazás (delegált törvény- szerint megsértenek a kritizált törvényes előírások, vé- hozás) keretében. Mindkét esetben, legyen szó egysze- gül pedig mindezt meg kell indokolni, érveket kell felso- rű vagy sürgősségi kormányrendeletről, ezek az elfoga- rakoztatni az alkotmányossági kritika alátámasztásá- 9 dásuk és az azt követő közlésük (a köztársasági elnök ra. Ezen három elem hiányában a keresetet el lehet által történő kihirdetésre nincsen szükség) után azon- utasítani elfogadhatatlanság címén. nal hatályba lépnek és immáron, irányukba csak az utó- Megjegyzendő, hogy az, nem ok, az elutasításra, ha a lagos normakontroll lehetősége marad. kereset szerzője pontatlanul, tévesen jelöli meg akár a Ugyanakkor, mindkét típusú kormányrendeletet a kifogásolt normaszöveget, akár a véleménye szerint parlament törvényben el kell, hogy fogadjon, pontosab- megsértett alkotmányi rendelkezéseket. ban: vagy változtatás nélkül elfogadhatja, módosíthat- Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíró- ja vagy elutasíthatja. A kormányrendeletre vonatkozó ság tetszése szerint terjesztheti ki a normakontrollt a törvény azonban, mint bármilyen más törvény előzetes törvény bármely cikkére. Éppen ellenkezőleg, a tör- normakontrollnak vethető alá, és ez által, miközben az vény köti a Taláros Testületet, hogy csak annak a nor- Alkotmánybíróság, az elfogadási törvényt ellenőrzi mának az alkotmányosságát vizsgálhatja, amivel meg közvetett módon magát a kormányrendeletet is vizs- volt keresve. Ezen szabály alól csak egy kivételt ír elő a gálja. Az azonban igaz, hogy a kormányrendelet, egy törvény, nevezetesen, amikor kimondja, hogy az Alkot- hatályos, működő jogszabály. Ebben az esetben a nor- mánybíróság, csak a keresetben megjelölt rendelkezé- makontroll tárgya közvetlenül a kormányrendeletet jó- sek alkotmányosságáról, valamint azokról az előírá- váhagyó törvény, amelybe szervesen beépül maga a sokról dönt, amelyek nyilvánvalóan és szükségszerűen kormányrendelet, amit az Alkotmánybíróság közvetet- elválaszthatatlan összefüggésben vannak a kifogásol- ten vizsgál. takkal. 10 2. A másik sajátos helyzetet az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság, már csak azért sem terjeszt- esetgyakorlata fejlesztette ki. Ennek eljárásjogi előz- heti ki tetszése szerint a normakontrollt, mert az alkot- ménye, hogy az elfogadott törvényt, melyet a parlament mány és a törvény nem teszi lehetővé a Taláros Testület megküld a köztársasági elnöknek, kihirdetés végett számára a hivatalból történő eljárást. 9 Az Ab. 2011. évi 1.313. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2012/12. sz. 8 Az Alkotmány 152-es cikke. 10 A Törvény 18. cikkének (1) bekezdése. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

Az indokolás követelménye éppen a fentiekkel össze- ok, ha egyazon törvényben vannak egymásnak ellent- függésben, nem jelenti a bíróság megkeresésének, mint mondó rendelkezések, vagy egy törvénymódosítás so- alkotmányos alapjognak a leszűkítését vagy korlátozá- rán a módosított normaszövegek nincsenek koherens sát, ha ugyanis a keresetben nem lenne megjelölve, mely összhangban ugyannak a törvénynek az egyéb, nem alkotmányos rendelkezés sérül, akkor magának az Al- módosított előírásaival. kotmánybíróságnak kellene ezt megvizsgálnia, és akkor már nem kereset alapján, hanem hivatalból járna el. Az indokolás, pontosabban a keresetben megfogal- 2. A NORMAKONTROLL mazott érvelés azt kell, igazolja, hogy a szerzője szerint MEGENGEDHETŐSÉGÉNEK SAJÁTOS ESETEI a megjelölt, kifogásolt törvényszövegek az általa meg- jelölt alkotmányos rendelkezésekkel kerülnek ellent- Mielőtt a ténylegesen utólagos normakontrollnak, mondásba. Amennyiben a szerző a kifogásolt törvény- azaz a már hatályban lévő törvény bírósági jogvita so- szövegekkel, összefüggésben nem lévő alkotmányos rán felvetett, alkotmányossági kifogásra vonatkozó rendelkezésekre utal, ez oka lehet, a keresetnek, mint megengedhetőségi feltételeket vizsgálnánk, szükséges 11 megengedhetetlennek az elutasítására. Az alkot- néhány sajátos esetre is utalnunk. mánybírósági határozatokban megfogalmazott érv szerint, egyrészt az Alkotmánybíróság nem helyezheti 2.1. „KÉTSZERI ELŐZETES” NORMAKONTROLL magát a kereset szerzőjének szerepébe, hiszen ha ezt ESETE megtenné, ez azzal lenne egyenértékű, mintha a kere- seti jog alanya, jogosultja lenne, amit sem az alkotmány, Ez a „kétszeri” elnevezés, mely talán nem is a legpon- sem a törvény nem tesz számára lehetővé. tosabb, arra a helyzetre utal, amikor a Parlament, újra- További feltétel, hogy a kifogásolt törvényszöveget tárgyalja azt, a törvényt, amivel kapcsolatban, bizo- alkotmányos normához kell viszonyítani, és nem egy nyos cikkelyek vonatkozásában, előzetes normakont- másik törvényszöveghez. Az alkotmányossági ellenőr- roll keretében, az Alkotmánybíróság megállapította az zés természetéből adódóan, az Alkotmánybíróságnak alkotmányellenességet. Ilyenkor a törvényhozás fel- nem hatásköre a különböző törvényszövegek összeha- adata, hogy az alkotmányellenesnek minősített cikke- sonlítása, a közöttük lévő esetleges, vélt vagy valós el- lyeket, és ha szükséges a velük szoros összefüggésben lentmondások vizsgálata, egyáltalán a törvény értel- lévő egyéb rendelkezéseket az alkotmány előírásainak mezése, még kevésbé annak alkalmazása. megfelelően, az alkotmánybírósági határozat alapján Az első esetben az Alkotmánybíróság elvi álláspontja módosítsa. Amikor ez megtörtént, ezek, és csakis ezek szerint a különböző törvényszövegek közötti összehan- vonatkozásában lehetőség van újabb alkotmányossági golás, megfeleltetés kizárólag a parlament feladata és ellenőrzésre. amennyiben az alkotmányossági óvások ilyen termé- Az alkotmányossági normakontrollnak ezt a formáját szetű problémát vetnek fel, ezeket nem tekinti rele- lényegében az alkotmánybírósági esetgyakorlat terem- vánsnak az alkotmányossági normakontroll szempont- tette meg. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság, határo- jából. zatában azt is megállapította, hogy a normakontroll ez- A második esetben a törvény értelmezése és alkalma- úttal, nem kérhető és nem terjeszthető ki azokra a tör- zása a rendes bíróságok kizárólagos hatásköre. Követ- vényi rendelkezésekre, amelyek vonatkozásában az kezésképpen, ha a kereset nem alkotmányos problémát előző határozatban nem állapított meg alkotmányelle- vet fel, hanem az indokolás, különböző törvényi rendel- nességet, vagyis az alkotmányosnak nyilvánított elő- kezések közötti ellentmondásra, avagy a törvény értel- írásokra. 13 mezésére, annak alkalmazására vonatkozó kifogást fo- Következésképpen a szó tényleges, igazi értelmében galmaz meg, az Alkotmánybíróság következetes eset- nem kétszeri az ellenőrzés, hiszen, a parlament által, gyakorlata, ezeket, illetve ezen, részeit a keresetnek, éppen az alkotmánybírósági döntés miatt módosított, mint megengedhetetlent elutasítja. tehát az előzőhöz képes más tartalmú szöveg, ellenőr- Ugyanakkor az Alkotmánybíróság esetgyakorlata zéséről van szó. „kifejlesztett” egy a törvények minőségére vonatkozó el- vet, mely szerint a törvény világos, pontos, előrelátható 2.2. A PARLAMENTI HÁZSZABÁLYOK kell, legyen és megszabta ezen követelmények, kritéri- NORMAKONTROLLJA umrendszerét is. Ezzel kapcsolatosan csupán egyetlen észrevétel: az Alkotmánybíróság éppen e követelmé- Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az parlamenti nyek betartása miatt, alkotmányos értékűnek tekinti házszabályok alkotmányosságát, már csak azért is „a törvényhozási eljárási technika normáiról” szóló mert ezek olyan különleges törvényerejű jogszabályok, 12 törvény bizonyos előírásait, és ha ezeket sérti az amelyeket értelemszerűen a parlament fogad el, más- ellen őrzött jogszabály az alkotmányellenesség ezen az részt az alkotmányjog számára meghatározó jogforrá- alapon is megállapítható. Például alkotmányellenességi sok, hiszen alapvetően alkotmányjogi jogviszonyokat szabályoznak. A román kétkamarás parlament három házszabállyal 11 Az Ab. 2003. évi 465. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny, 2004/55. sz., vagy 2016. évi 141. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2016/395. sz. 12 2000. évi 24-es sz. Törvény a törvényhozási eljárási technika normáiról, újraközölve a Hivatalos Közlöny 2010/260. sz. 13 Az Ab. 2010. évi 975. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2010/568. sz. / / 56 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 57

rendelkezik, nevezetesen a Képviselőház, a Szenátus, kotmánybíróság érvelésében kijelentette, hogy a kere- és a két ház együttes üléseinek a szabályzataival. Te- set szerzőjének van perbéli minősége az ügyben, hiszen kintettel, hogy ezeket az államfő nem kell, hogy kihir- az alkotmánybíróság megkeresése, az egyetlen eljárási desse, és elfogadásuk pillanatában (már a Hivatalos (jogorvoslati) lehetősége a Szenátus elnökének, hogy Közlönyben történő megjelenésük előtt) hatályba is megtámadja a tisztségére vonatkozó szenátusi határo- lépnek, ezek alkotmányos ellenőrzésére csak ezek után zatot. Ilyen feltételek mellett, ha megállapítanák érin- kerülhet sor. 14 tett személynek, perbéli minőségének hiányát az, az Tehát hatályban lévő jogszabály normakontrolljáról igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés alkot- 17 18 beszélünk, ugyanakkor ezekkel kapcsolatos konkrét mányos alapjogának a megsértését jelentené. Ez pe- peres ügy nem keletkezhet, következésképpen az al- dig nemcsak azt mondja ki, hogy bárki fordulhat az kotmányossági ellenőrzés bár utólagos, de mégis, bizo- igazságszolgáltatáshoz alapjogainak és legitim érdeke- nyos értelemben absztrakt jellegű. inek a védelméért, hanem azt is, hogy ez jog (az igazság- A kereset jogosultjai: a házelnökök, valamint 50 kép- szolgáltatás megkeresésének joga) még törvény által viselő vagy 25 szenátor. Természetesen úgy a házelnö- sem korlátozható. kök, mint a képviselők és szenátorok vonatkozásában csak azon házszabályok ellen nyújthatnak be alkotmá- nyossági óvást, mely házaknak tagjai. Magyarán a 3. A TULAJDONKÉPPENI UTÓLAGOS Szenátus elnöke vagy 25 szenátor nem rendelkezik al- NORMAKONTROLL kotmányossági kereseti joggal, a képviselőház szabály- zatával kapcsolatosan és fordítva. A törvények alkotmányossági ellenőrzésének az utó- 15 Az Alkotmánybíróság egy határozatában, melyet lagos formája, az, amikor egy konkrét, rendes bíróság szenátorok által, képviselőházi szabályzat rendelkezé- előtt lévő jogvitában, perben felmerül az ügyben alkal- sei ellen megfogalmazott alkotmányossági óvás tár- mazandó törvénnyel kapcsolatosan az alkotmányossá- gyában hozott, és amelyet, mint megengedhetetlent el- gi kifogás. utasított, hangsúlyozta, hogy a fenti szabály a parla- Ez esetben tehát egy működő, hatályban lévő törvény ment házainak önállóságából, autonómiájából fakad, alkotmányosságának/alkotmányellenességének a vizs- mely három területre vonatkozik, nevezetesen sza- gálatáról van szó. bályzati, intézményi, és pénzügyi autonómiára. Az alkotmányossági kifogás, szoros összefüggésben kell, legyen az ügy megoldásával, illetve felvethető bár- 2.3. A PARLAMENTI HATÁROZATOK milyen tárgyú perben és a jogvita bármely szakaszá- ALKOTMÁNYOSSÁGI ELLENŐRZÉSE ban. A parlamenti határozatok, melyeket külön-külön és A kereset jogosultjai együttes ülésen is elfogadhat a két ház, alkotmányossá- gi ellenőrzés alatt állnak, de ez nem terjed ki a politikai Az utólagos normakontroll keretében, alkotmányos- megegyezésekre, amelyeket határozatban fogadott el a sági kifogással élhetnek, mindenekelőtt a felek bárme- törvényhozás. lyike, hivatalból kérheti az ügyet tárgyaló bíróság, va- Egy ügyben az Alkotmánybíróság, mint megengedhe- lamint az ügyész, azokban az ügyekben, amelyekben tetlent utasított el egy keresetet, melynek tárgya egy részt vesz. politikai megegyezés, amit a parlament határozatban A 2003-as alkotmánymódosítás alkalmával bővült ez fogadott el. 16 a kör a Nép Ügyvédjével, aki közvetlenül is kérheti az A parlamenti határozatok tárgyában, a kereset jogo- alkotmányos ellenőrzést egy már hatályban lévő tör- sultjai tekintetében, a házszabályokra vonatkozó sza- vény vagy törvényerejű kormányrendelet tekinteté- bályok érvényesek. ben. Ez mindenképpen egy sajátos helyzetnek tekinthe- Egy különlegesnek mondható helyzet, kapcsán az Al- tő, ugyanis ennek az eljárásnak nem előfeltétele a ren- kotmánybíróság a következőket állapította meg: az a des bíróság előtti peres ügy. Következésképpen a Nép képviselő vagy szenátor, akinek az adott törvényhozás- Ügyvédje által kezdeményezett ezen eljárás egy sajátos ban házelnöki minősége volt, alkotmányossági óvást utólagos, de bizonyos értelemben mégis absztrakt nor- nyújthat be azon határozat ellen, amely házelnöki tiszt- makontrollhoz vezet. Ennek sajátosságát és egyben ségének a megszűnésére vonatkozik. fontosságát, jól illusztrálja, egy múlt évi határozata az Az Alkotmánybíróság, egy határozatában megállapí- Alkotmánybíróságnak. totta, hogy megengedhető az a kereset, mely a konkrét A keresete a Nép Ügyvédje a Románia Kormányának 19 esetben a Szenátus elnöke, Mircea Geană, szenátor kez- megszervezéséről és működéséről szóló törvény kap- deményezett, azon szenátusi határozat ellen, mely csán nyújtotta be, és azt kifogásolta, hogy a miniszte- azonnali hatállyal megállapította, házbizottsági tagsá- rek kinevezésének feltételei között szerepelt, miszerint gának és házelnöki minőségének a megszűnését. Az Al- miniszter lehet az, aki egyebek mellett „nem szenve- 14 Varga Attila: Román alkotmányjog. Kolozsvár, Nemzeti Kisebbség- 17 Az Alkotmány 21. cikke. kutató Intézet, 2013. 95–96. 18 Az Ab. 2011. évi 1.630. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2012/84. sz. 15 Az Ab. 2009. évi 1.009. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2009/542. sz. 19 Románia Kormányának megszervezéséről és működéséről szóló 16 Az Ab. 2015. évi 260 Határozata, Hivatalos Közlöny 2015/318. sz. 2001. évi 90. sz. Törvény, megjelent a Hivatalos Közlöny 2001/164. sz. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

23 dett el büntetőjogi szankciót”. A Nép Ügyvédje, ezt az A törvény előírja, miszerint nem képezheti az utóla- egyébként 2001-es normaszöveget, túlzott általánossá- gos ellenőrzés keretében az alkotmányossági kifogás ga és pontatlansága miatt támadta meg az Alkotmány- tárgyát, azon törvényi rendelkezések, amelyekkel kap- bíróságnál. Véleménye szerint, ez a szövegrész úgy is csolatosan egy előző határozatban az Alkotmánybíró- értelmezhető (nyelvileg mindenképpen) hogy nem le- ság már megállapította az alkotmányellenességet. het miniszter az, aki az életében bármilyen büntetőjogi Amennyiben ilyen tárgyú keresetet nyújtanak be, az szankciót kapott, tehát ez egy életre szóló megbélyeg- Alkotmánybíróság, mint megengedhetetlent, el fogja zést jelentene. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett utasítani. megállapította, hogy ez az értelmezés nem lehetséges, Egyrészt teljesen indokolt, hogy amennyiben az Al- ugyanis, a Büntető Törvénykönyv szabályozza, azokat kotmánybíróság, valamely törvényes rendelkezés vo- az eseteket, mikor a büntetett előélet joghatásai meg- natkozásában, megállapította, a fellebbezés lehetősége szűnnek. Ezek a bűncselekmény büntetőjogi jellegének nélkül, mintegy jogerős formában az alkotmányelle- megszüntetése, az amnesztia és a rehabilitáció. Követ- nességet, és amely általános érvénnyel mindenkire kezésképpen, ha ezek a körülmények fennállnak a mi- nézve kötelező, ne lehessen újfent megtámadni. Más- niszteri kinevezés lehetséges. részt az alkotmány tételesen megfogalmazza, hogy az Végül is az Alkotmánybíróság, mondhatni salamoni alkotmányellenesnek minősített, hatályban lévő törvé- 20 döntést hozott. Azt elismerte, hogy a szöveg önmagá- nyi rendelkezések joghatásai, az Alkotmánybíróság ha- ban nem a legpontosabban fogalmaz, ugyanakkor a tározatának közlésétől számított 45 nap múlva meg- Btk. vonatkozó előírásaival összefüggésben kell értel- szűnnek, ha ebben az időkeretben a parlament vagy a mezni, és tekintve a szöveg címzettjeit, alkalmazóit kormány nem egyeztetik össze az alkotmány előírásai- (parlament, köztársasági elnök) ez nem okozhat gon- val, az alkotmányellenes rendelkezéseket. Ez alatt az dot. A szöveg pontosítása a törvényhozás kizárólagos idő alatt az alkotmányellenesnek megállapított rendel- hatásköre, ezt az Alkotmánybíróság nem teheti meg. kezések jog szerint felfüggesztődnek. Végül is a Taláros Testület, elemezve a megoldási lehe- A hatályon kívül helyező (abrogativ) törvényes ren- tőségeket, (ugyanis mindhárom felmerült) arra a kö- delkezések alkotmányossági ellenőrzés alatt állnak. Az vetkeztetésre jutott, hogy a keresetnek nem adhat Alkotmánybíróság több határozatában is megállapítot- helyt és nem állapíthatja meg a szöveg alkotmányelle- ta, hogy az utólagos alkotmányossági ellenőrzés eljárá- nességét, mert, ha ez, mint feltétel/követelmény meg- sa adott esetben vonatkozhat hatályon kívül helyező szűnik, a miniszteri kinevezéseknél, az elfogadhatatlan törvényes rendelkezésekre is. Másrészt elvi jelentőség- lenne. A keresetet, mint megalapozatlant sem kívánta gel fogalmazta meg, hogy abban az esetben, ha ezen elutasítani, hiszen a kritikának volt valós alapja. Végül rendelkezések vonatkozásában megállapításra kerül is, azzal hogy ez egy kimondottan és kizárólagosan tör- az alkotmányellenesség, akkor ezek joghatása megszű- vényhozási kérdés, ezért, mint megengedhetetlent uta- nik, illetve a hatályon kívül helyezett rendelkezések to- sította el. Nyilvánvaló, hogy a felvetett kérdésnek és a vábbra is joghatást fognak kifejtenek. rá adott alkotmánybírósági válasznak is hangsúlyos Az Alkotmánybíróság egy másik határozatában rész- 21 aktuálpolitikai kontextusa volt. letesen kifejtette, hogy ebben az esetben nem „a hatá- lyon kívül helyező rendelkezés hatályon kívül helyezé- A kereset tárgya séről” van szó, és még kevésbé az előző rendelkezésnek az újra hatályba helyezéséről, hiszen ilyen jogosultsá- Az utólagos ellenőrzés jellegéből adódóan a norma- ga, hatásköre az Alkotmánybíróságnak nincsen. Vala- kontroll kizárólag hatályban lévő törvényekre, vala- mely törvény hatályon kívül helyezése, avagy hatályba mint törvényerejű kormányrendeletekre vonatkozik. helyezése kizárólag törvényhozási hatáskör. Az alkotmánybírósági esetgyakorlat korábbi állás- Az említett esetekben, az alkotmánybírósági határo- pontját megváltoztatva, újraértelmezte a „hatályban zatok egy sajátos joghatásáról beszélhetünk, melynek 24 lévő törvény/kormányrendelet” kifejezést, olyan mó- jogalapja azon alkotmányi rendelkezés, mely szerint don, hogy nem állnak alkotmányossági ellenőrzés alatt az Alkotmánybíróság, az alkotmány felsőbbségének a azok a törvények és kormányrendeletek, amelyek biztosítója. ugyan hatályon kívül kerültek, de a kifogásolt rendel- Ezen eljárás fontosságát jól illusztrálja, az, az alkot- 25 22 kezések, továbbra is joghatást fejtenek ki. Természe- mánybírósági határozat mely alkotmányellenesnek tesen az alapelvi álláspont az, hogy a hatályon kívül he- minősítette azon rendelkezéseket, melyek hatályon kí- lyezett törvények normakontrollja nem megengedhető, vül helyeztek a Büntető törvénykönyv néhány rendelke- ha ezeknek nincsen semmilyen joghatásuk, a megkere- zését, egy a Btk. módosításáról és kiegészítéséről szóló 26 sés időpontjában. törvény keretében. A kifogásolt rendelkezések hatá- lyon kívül helyezték a becsületsértést és a rágalmazást, mint bűncselekményeket (dezinkriminálták). Az Alkot- 20 Az Ab. 2017. évi 304. sz. Határozata, megjelent a Hivatalos Közlöny 2017/520. sz. 21 A 2016-os novemberi parlamenti választások után nyertes Szociálde- 23 Az Alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló mokrata Párt alakíthatott kormányt, de éppen a kifogásolt törvényi ren- 1992/47-es sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése. delkezésre hivatkozva nem jelölhették, és a köztársasági elnök sem adott 24 Az Alkotmány 142. cikkének (2) bekezdése. volna kormányalakításra megbízást a nyertes párt elnökének, akit jogerő- 25 Az Ab. 2007. évi 62. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny 2007/104. sz. sen korábban választási bűncselekményért marasztalt el a bíróság. 26 A 2006. évi 278. sz., A Büntető törvénykönyv és más törvények mó- 22 Az Ab. 2011. évi 766. sz. Határozata, Hivatalos Közlöny, 2011/549. sz. dosításáról és kiegészítéséről szóló törvény. / / 58 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 59

mánybíróság határozatában azzal indokolta a rendelke- feltétele a minden vonatkozásában szabályos megkere- zések alkotmányellenességét, hogy ezen, hatályon kívül sés benyújtása. helyező (abrogatív) rendelkezések joghézagot hoztak Következésképpen az alkotmányossági normakont- létre az alkotmány rendelkezéseivel összeegyeztethe- roll elengedhetetlen, és mintegy előzetes kötelező eljá- tetlen módon, hiszen az alaptörvény az emberi méltósá- rása a keresetek megengedhetőségének a vizsgálata. got, mint alapértéket kell, biztosítsa. A Btk.-ban foglalt A megengedhetőségi feltételek jelentős része alkot- jogi védelem hiányában (melyet a hatályon kívül helyező mányban vagy törvényben rögzített, de maga az Alkot- norma idézett elő), a személyek méltósága, becsülete, jó mánybíróság, esetgyakorlata is kifejlesztett ilyen felté- hírneve, nem részesül semmilyen más, valós és megfele- teleket. Ezek szigorú betartása, nemcsak az Alkot- lő formájában a jogi védelemnek. mánybíróság, hatáskörének megfelelő működését biz- Összegzésképpen megállapítható, hogy az alkot- tosítja, de szélesebb összefüggésben fontos kelléke a mánybírósági hatáskörök szigorú tiszteletben tartásá- jogállamiságnak, valamint a törvények, vagy akár az nak, mondhatni az alkotmánybíráskodás hatékonysá- alkotmány tételes szövegein túlmutató alkotmányos- gának és a Taláros Testület jó működésének egyik elő- ság megerősödésének. A MAGÁNYOS ELKÖVETÉS ÉRTÉKELÉSE AZ EMBERCSEMPÉSZÉS ELLENI KÜZDELEMBEN – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOMÁROMI JÁRÁSI ÜGYÉSZSÉG GYAKORLATÁRA ZSIRAI VERONIKA ügyész, PhD-hallgató (Komáromi Járási Ügyészség, SZE Doktori Iskola) 1. BEVEZETÉS ség, ahol tervszerű, magasfokú konspirációt igénylő, munkamegosztáson alapuló tevékenység folyik. Ebből Az Európai Unióra és Magyarországra nehezedő következően az elkövetők kiépítik hazai és nemzetközi 2015. évben jelentkező migrációs nyomás hatására a kapcsolataikat, megteremtik az anyagi és technikai Magyar Kormány 2 015-ben jogi és fizikai határzár fel- erőforrásokat ahhoz, hogy gyorsan és hatósági ellenőr- állításáról döntött. A jogi értelemben vett határzár zéstől mentesen tudják végrehajtatni a szállításokat. több, a magyar belbiztonságot érintő jogszabály, köz- Azonban ahhoz, hogy a bűnszervezetben történő elkö- tük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. szá- vetést a terhelt terhére ítéleti bizonyossággal meg le- mú törvény – továbbiakban: Btk. – módosítását, így az hessen állapítani, bizonyítani kell a hosszabb időre embercsempészés bűncselekményének a szigorítását is szervezettséget, a tervszerűséget, a fokozott konspirá- eredményezte. A büntetési tételkeretek megemelésé- cióra való törekvést és a munkamegosztást, valamint nek célja általában a generális és a speciális prevención azt, hogy a terhelt tudata átfogta azt, hogy egy bűnszer- 1 keresztül a társadalom hatékonyabb védelme. A bünte- vezet tagjaként követi el a bűncselekményt. Azonban a tésnek, mind az elkövető, mind pedig a társadalom töb- bűnszervezetben elkövetés bizonyítása az ilyen bünte- bi tagjainak vonatkozásában a visszatartó erő hatásá- tő ügyekben nem minden esetben vezet eredményre. val kell bírnia, a büntetések egyértelmű prevenciós ha- Témám egy jogeset kritikai elemzésével annak bemu- tása azonban a bírói jogalkalmazás eszközén keresztül tatása, hogy az embercsempészés bűncselekményét jelentkezik érdemben. 2015. szeptember 15. napjától érintő szigorítások mi- Az embercsempészés bűncselekményét a büntető- kor és hogyan változtatták meg a Komáromi Járásbíró- ügyek jelentős számában bűnszervezet keretei között ság gyakorlatát akkor, amikor a bűnszervezetben tör- követik el, tekintettel arra, hogy az embercsempészés ténő elkövetést nem sikerült a terhelt terhére kétséget egy folyamat, melynek lényege az, hogy az előre meg- kizáróan megállapítani. tervezett útvonalon a lehető legrövidebb időn belül mi- nél több illegális migránsnak a kiinduló országból több tranzitországot érintve a célországba történő tovább jutásában nyújtsanak segítséget. Ennek megvalósítá- 1 Boross Zoltán: Az embercsempészés aktuális kihívásai. Ügyészek sához egy jól működő logisztikai rendszerre van szük- Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 70. / / 60 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 1 2018 1 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 61