Eljárásjogi Szemle 2018/4. lapszám

ELJÁRÁSJOGI SZEMLE GYEKICZKY TAMÁS Klasszikus tudásszociológiai modellek a jogrendszerről és a bírósági eljárásokról 1. oldal SZIGETI KRISZTINA A bírói jogértelmezés és a hetedik alaptörvény-módosítás 9. oldal KECSKEMÉTI ÁGNES Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, valamint annak összefüggései a közjegyző előtti egyezségi eljárással és a perhatékonyság elősegítése 18. oldal SZABÓ ZSOLT TIBOR Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák II. 23. oldal LICHTENSTEIN ANDRÁS A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata 31. oldal MELLES MARCELL A közigazgatási perrendtartás alkalmazása a választási jogvitákban 41. oldal 4 III. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK 2018. december www.hvgorac.hu

/ TARTALOM CONTENTS GYEKICZKY Tamás SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Klasszikus tudásszociológiai modellek a jogrendszerről és a bírósági ELNÖKE: eljárásokról Classical Models from the Area of Sociology of Knowledge about Darák Péter the Judicial System and the Court Procedures 1 FŐSZERKESZTŐ: SZIGETI Krisztina Harsági Viktória A bírói jogértelmezés és a hetedik alaptörvény-módosítás Judicial Interpretation and the Seventh Amendment of the SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Fundamental Law of Hungary 9 Bárd Károly KECSKEMÉTI Ágnes Belovics Ervin Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, valamint Darák Péter annak összefüggései a közjegyző előtti egyezségi eljárással Erdei Árpád és a perhatékonyság elősegítése Harsági Viktória The Appointment of an Expert in a Notary Procedure and its Correlation Németh János with the Settlement Negotiation Before a Notary and the Promotion of Patyi András the Effective Litigation Proceduress 18 Varga István Varga Zs. András SZABÓ Zsolt Tibor Gyorsaság, hatékonyság, pergazdaságosság, konszenzus kontra garanciák II. Fastness, Efficiency, Economical Litigation, Consensus vs. Guarantees II. 23 LICHTENSTEIN András A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete és gyakorlata The Theory and Practice of the Extraordinary Recourses in favour of Legality 31 MELLES Marcell A közigazgatási perrendtartás alkalmazása a választási jogvitákban The Application of the Code of Administrative Litigation in the area of Election Disputes 41 IMPRESSZUM ELJÁRÁSJOGI SZEMLE ALAPÍTÓ: Harsági Viktória TÖRDELŐ: Máthé József ELŐFIZETÉS a kiadónál. A folyóirat előfi zetési díja nyomtatott formában: KIADJA: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. KORREKTOR: P. Berka Antónia 8800 Ft. 1037 Budapest, Montevideo u. 14. A folyóirat a www.eljarasjog.hu oldalon is elérhető. Telefon: (1) 340-2304, 340-2305 NYOMTATÁS: Multiszolg Bt. Megjelenik évente 4-szer. FELELŐS KIADÓ: Frank Ádám, a kft. ügyvezetője ISSN 2498-6062 (Nyomtatott) ISSN 2498-6070 (Online) Tájékoztatjuk tisztelt Szerzőinket, hogy a folyóirat FELELŐS SZERKESZTŐ: Gábor Zsolt publikációs felhívását, szerkesztési szabályait és a A borítón a Justizpalast Wien látható. beküldendő szerzői adatlapot a www.eljarasjog.hu MŰSZAKI SZERKESZTŐ: Bors Kriszta oldalon a „Szerzőknek” menü alatt találja. Az Eljárásjogi Szemle tanulmányai kutathatóak a Jogkódex Szakcikk Adatbázisában is. www.jogkodex.hu EJSz2018_4_B2.indd 2 2019.04.04. 15:29:52

KLASSZIKUS TUDÁSSZOCIOLÓGIAI MODELLEK A JOGRENDSZERRŐL ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKRÓL GYEKICZKY TAMÁS bíró, habilitált főiskolai tanár, PhD (FKMB) 1. RÖVIDEN A TUDÁSSZOCIOLÓGIÁRÓL Nem áll szándékunkban végigkövetni a felvetődő filo lógiai és elmélettörténeti szálakat, elvarrásokat, el- Először a tudásszociológia tárgyát kell meghatároz- hallgatásokat, azonban az olvasónak mindenképpen el- nunk, mielőtt belevágnánk izgalmasnak ígérkező felfe- igazítást kell adni a tanulmány tárgyáról. Tulajdonkép- dező utunkba. Erre kényszerít bennünket az illem és a pen mivel foglalkozik akkor a tudásszociológia, és mit szokás, különösen akkor, amikor olvasóként más tudo- keres a peres eljárások vizsgálatánál? mányágak művelőire számíthatunk. Válaszunk abból a megfigyelhető, és a szakirodalom Milyen tudás képezi a szociológia tárgyát, és miként által rögzített tényből indul ki, hogy az emberi gondol- lehet meghatározni a tudásszociológiai elemzés prob- kodás mindig ’valaminek a tudására’ mutat rá, azaz a tu- lémáit? Hogyan lehet magát a tudást definiálni, hiszen a dat sajátossága (Husserltől kölcsönözhető kifejezéssel) 5 tudás valaminek az ismerete, vagy a gyakorlati – tech- ’tárgyi intencionalitása’ . A tudás ebben az értelemben nikai műveletekben való jártasság, az eligazodni ké- mindig tárgyi tudás, és nem üres mező. Funkcionális pesség, de tudás a járás, az észlelés, a kooperáció is. működés, a megismerés olyan térhódítása, amely látás- A tudásszociológia tárgya – talán a fenti kérdések módot generál, kategóriarendszert teremt, végül sike- 1 miatt – a mai napig bizonytalan. Robert K. Merton a res cselekvésekhez vezet. A látásmód és a kategória- XX. század negyvenes éveinek végén például olyan szi- rendszer mindig ’valaminek’ a meglátása, felismerése, gorú kritériumokat állított fel, amelyeken átszűrve a és / majd e rögzített ’valaminek’ a gondolkodás kereté- durkheimi tudásszociológiai hagyatékot, negligálnunk be, rendjébe történő transzformatív felvétele. A tudás- 2 kellene azt. Karácsony András a tudásszociológiáról szociológia e megismerési dinamikának a leírási kere- 3 írt összefoglaló ismertetőjében úgy érvelt, miszerint te, amely fókuszába emeli, és problémaként tematizálja „nem egyszer s mindenkorra adott a tudásszociológia a tudományos és az emberi érdeklődés tárgykiválasz- tárgya, … már magának a tárgykörnek a kijelölésében fel- tásának mechanizmusát, azért, hogy ezen keresztül lelhetők a differenciák.”. Mások a tudásszociológia „fel- (vagy segítségével) bemutassa az emberi társadalom puhító hatásáról” értekeztek, amely leárnyékolja a tár- tudásrendjének működési folyamatait. 6 sadalmi intézményrendszerre fókuszáló „kemény” A szociológia mentén tevékenykedő társtudományok megismerést. 4 már régen a tudás makro-, és mikro társadalmi műkö- A tisztánlátást zavarja közéletünket és értelmiségi déséről írnak, a nélkül, hogy belebonyolódtak volna a gondolkodásunkat súlyosan érintő álmarxista materi- tudás definiálásába vagy arculatának meghatározásá- alizmus hagyatéka, ahol a tudás valami lényegnélküli- ba. Az emberi tőke elmélet – Teodor W. Schultztól kezd- ként, másodlagosként, járulékként, az emberi anyagi ve Gary S. Beckerig – fontosabbnak tartotta a tudás valóságot kísérő és követő, alapjaiban komolytalan, az gazdasági produktivitását elemezni, mint annak a bon- idealista ellenfelek harci munícióját tartalmazó szelle- colgatását, mi is voltaképpen a piaci hasznot hajtó tu- 7 mi produktumként értelmeződött. dás. Az emberi megismerést hivatalból kutató pszi- chológia pedig inkább a tudás megszerzésének folya- matára, átadására, a másik emberrel történő közlésre volt kíváncsi, semmint a platonikus kérdés újravizsgá- Robert K. Merton: The Sociology of Knowledge. Im: Social Theory 1 latára. 8 and Social Structure. XII. fejezet. New York, The Free Press, 1949. Merton egy sémát állított fel a tudásszociológiai kutatások számára, amelynek vezérfonalként kell irányítania a vizsgálatokat. 2 „A tudásszociológia léte természetesen nem elnevezés kérdése. Lé- 5 Edmund Husserl: Előadások az időről. Budapest, Atlantisz, 2002. 92. tezésének minimálisan szükséges feltétele, hogy a fejtegetésekben és a 6 Definíciónk nem pontos, inkább csak munkafogalom. Ellenben tanul- kutatási gyakorlatban meghatározható legyen egy központi probléma, mányunkban e meghatározás nézőpontjából járunk el a tudásszociológi- érdeklődési irány, sajátos megközelítési mód, mint kikristályosodási ai modellek bemutatásakor. pont. A tudatra, tudásra vonatkozó durkheimi állítások esetében ez a 7 Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tőkébe. Budapest, Köz- probléma hiányzik.” Némedi Dénes: Durkheim. Tudás és társadalom. Bu- gazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983. Theodore W. Schultz: In Menschen dapest, Áron Kiadó, 1996. 136. investieren. Die Ökonomik der Bevölkerungsqualitӓt. Tübingen, J.C.B.Mohr 3 Karácsony András: Bevezetés a tudásszociológiába. Budapest, Osi- (Paul Siebeck), 1986. Gary S. Becker: Ökonomische Erklӓrung menschli- ris–Századvég, 1995. 8. chen Verhaltens. Tübingen, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck), 1993. 4 Pokol Béla: Szociológiaelmélet: Társadalomtudományi trilógia I., Bu- 8 „A pszichikum mint konstruktív vagy reflexív problémamegoldó dapest, Századvég Kiadó, 2004. http://nbn-resolving.de/urn:nbn:- gondolkodás az a társadalmilag megszerzett eszköz, mechanizmus, vagy de:0168-ssoar-104289. 12. apparátus, amelynek segítségével az ember megoldja a környezeti alkal- / ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 2018 4 1 EJSz2018_4_ belív.indd 1 2019.04.04. 15:26:07

A tudásszociológia kibontakozása a társadalmi intéz- csillan a bírósági eljárásjogokon kívüli jogterületeken ményeket vizsgálók számára nem kis riadalmat keltett. (pl. a „ne ölj” parancsa a büntetőjogban). Erre az eljá- Félelmük egyrészt felesleges, másfelől indokolt volt. Fe- rásjogokban nem igen található példa. Esetleg erőlte- lesleges volt, mert a tudásszociológia nem tagadja a tár- tetten, közvetetten, direkt politikai (jogalkotói) nyo- sadalom intézményeinek vizsgálati szükségességét, másra kerül be az eljárási kódexekbe egy-egy szabály bár az kétségtelen, nem elégszik meg a gondolkodás és (pl. anyanyelvhasználat joga). A bírósági eljárásjogok a tudás viszonyaitól letisztított intézményszociológiai konstitutív természete egyértelmű, közmegegyezés eredményekkel. Mivel azonban a legtöbb szervezet-, és szerűen bizonyított. Az eljárásjog a jognak az a sajátos intézményszociológiai elemzés a tudásszociológia szín- területe, ahol a szabályozott magatartások a való élet- relépése előtt elválasztotta egymástól a vizsgált intéz- től a legtávolabb állnak, de leginkább nincs semmilyen ményeket és az adott intézménybe ágyazott tudást, a kapcsolat közöttük. tudásszociológia által keltett riadalom egy kicsit érthe- Nem könnyű feladat a tudásszociológia terméséből tő. A tudás folyamatainak leírása nélkül végzett vizsgá- válogatni. Maradva a kezdeteknél, a klasszikusokig latok tévedéséért így is nagy árat kellett fizetni, mivel a (XIX–XX. század fordulója, eleje), a német és a francia tudás nélkülivé tett szervezet bemutatása számos ve- szociológiai hagyományokhoz nyúlunk vissza. A két zérelhetetlen szervezeti modernizációt eredménye- nemzeti szociológia gondolkodás és látásmódja eltér zett, s néha úgy tűnt, jobb lett volna az egészhez hozzá egymástól, ám a tudásszociológia kérdéseinek felveté- sem kezdeni. A félreértés abban állt, hogy a szervezeti, se, a jog világának megértése közös vállalkozásuk. Max 10 intézményes mező nem két különböző alkotórész kong- Scheler, Karl Mannheim és Émile Durkheim műveinek lomerátuma – azaz szervezeti technikák, érdekek az rendszerébe visszük be az olvasót. Írásunkban, remél- egyik oldalon és a szervezeten belül működő tudások jük, számos továbbgondolásra érdemes tanúságot talál és értékek a másik oldalon –, hanem egy és ugyanazon a joggal foglalkozó közönség, természetesen ki-ki a folyamat két, csak analitikus módon megkülönböztet- maga álláspontja és szakmai pozíciója szerint értékeli hető elemének vegyülete. Az intézményes szervezeti majd mindezt. Lesznek, akik kritikusan szemlélve meg- viszonyok egyúttal tudásviszonyok, tudásobjektiváci- haladott nézeteket olvasnak ki sorainkból, mások talán ók, de a tudás intézményesítésének folyamata szintén egy új, korszerűbb gondolkodásra irányuló inspirációt létrehozta a saját szervezeti-technikai megoldásait, sőt fedeznek fel. Igazából tanulmányunk ezen utóbbi cso- végső soron érdekeket generált. Az intézmények át portnak szól. vannak szőve, át vannak itatva a tudás letörölhetetlen lenyomatával, egybesütve és egybeégve látják el az in- tézményesült tudás működtetésének társadalmi fel- 2. A MODELLEK adatát. Michel Foucault írta: „A tudás nemcsak a bizonyí- tásokban él, hanem élhet a fikciókban, az elmélkedések- Max Schelert a tudományos világ a tudásszociológia ben, az elbeszélésekben, az intézményes szabályokban, a megalapozójaként tartja számon. Nevéhez fűződik a politikai döntésekben.” terminológia megszületése, a tisztán tudásszociológiai 9 Tanulmányunk tehát arról szól, hogy a tudásszocioló- gondolkodásmód elindítása. Munkáiban külön vizsgá- gia klasszikusai miként közelítették meg, és írták le, lati irány a jog működésének megértése, a jog rendsze- avagy tematizálták a jog, az igazságszolgáltatás, a bíró- rének, mint az emberi történelmet irányító szellemi, sági eljárások világát. A tudásszociológiai érdeklődés kulturális folyamat egyik megjelenési ágának bemuta- adva volt, egyfelől a jog mindig titokzatos tere, másfelől tása. Scheler előtt nem volt szokás a jogot, mint társa- a bírósági eljárások semmire vissza nem vezethető au- dalmi tudásformát leírni, ráadásul mindezt a történeti tonóm szabályai keltették fel a figyelmet. A jog ugyanis folyamatba ágyazva előadni. A jog eredetileg a nép azon minden korban adottság, az emberi társadalom szük- lelkületéből származott – írta –, amely a mítoszok, a ha- ségképpeni velejárója, hasonlóan a művészethez, a val- gyományok és a mondák világában rejtőzött, ám Babi- láshoz avagy a tudományhoz. Nem lehetséges a társa- lon és Róma népénél más, egyéb feltételek irányították dalom egészének, összességének (totalitásának) leírá- a keletkezés pillanatát. Babilon és Róma esetében már sa a vizsgálat pillanatában működő jogi rendszer fi- a jog megszületésekor adva volt az elemi természettu- gyelmen kívül hagyásával. domány, a filozófia, a tiszta logika, így a jogi-logikai A bírósági rendszer még érdekesebb, különösen egy gondolkodás ott jelent meg, ahol működött a görög ere- bölcselő számára. Olyan rituálék, normák, szavak és detű tiszta matematika. Ennek köszönhetően alakult ki beszédek keresztezik az eljárásokban elinduló útját, a jogtudomány egysége, logikája, rendszere, a jog szo- melyek sehol, még a jogi rendszer más területein sem ciális karaktere. A történetileg kialakult (jogi) logikai találhatóak. Sőt, a nyelvi és a logikai elszakadás teljes, miközben az erkölcs egy-egy szabálya (normája) fel-fel- 10 Scheler értékelésére lásd: Vajda Mihály: A fenomenológia leleple- zett titka. (Max Scheler, mint fenomenológus) I. m.: Vajda Mihály: A mí- mazkodásának a tapasztalás során felmerülő különböző problémáit, tosz és a ráció határán. Budapest, Gondolat Kiadó, 1969. 276. Karl Mann- amelyek meggátolják a magatartásának harmonikus alakulását; ez csak heim Mannheim Károlyként a XX. sz. eleji Budapest filozófiai életének akkor mehet végbe, ha megoldotta mindezeket a problémákat.” George nagyra becsült alkotója. Emigrációja után Karl Mannheimként publikált H. Mead: A pszichikum, az én és a társadalom. Budapest, Gondolat Könyv- és így ismerte meg a szociológia világa. Életművéről vö.: Gregory kiadó. 1973. 386. Baum: Truth Beyond Relativism: Karl Mannheim’s Sociology of Knowledge, 9 Michel Foucault: A tudás archeológiája. Budapest, Atlantisz, 2001. The Marquette Lecture, Marquette University Press, 1977., Bálint Bal- 235. la: Karl Mannheim, Hamburg, Reinhold Krämer, 2007. / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_4_ belív.indd 2 2019.04.04. 15:26:07

gondolkodás ellenére a jog pozitív értelemtartalmát, tanulmányában arról írt, hogy Weber éppen a jogi fo- valamint a javak jogi eloszlására kivetített uralkodó galmak kulturális tárgyi világba való beilleszkedésé- társadalmi ethoszt, a politikai uralkodó rétegek és cso- nek problémáját ugrotta át. A jogi fogalmak ugyanis ré- portok szociális hatalomgyakorlásra irányuló akarat- szei a kulturális tárgyi világnak, mivel szellemi tartal- 13 tartalma határozta meg. mak és csak a gondolati tételezés által léteznek. We- Álláspontja kritika volt Jehring jogtanával szemben. ber az állami intézmények erőszakszervezetének lát- Scheler különösen Jehringnek a bírói ítélet társadalmi ható alakzatához kapcsolja a jogot, ami nem ment fel az természetére vonatkozó felfogását vitatta. A modern alól, hogy megfejtsük a jogi fogalmak szellemi tartal- jogban – vélte – nem a bírói ítélet, hanem a törvények és mának titkát. 14 a törvények alkotói határozzák meg a jogi célokat, egy- Weber azonban Mannheim szerint alapvetően indivi- 15 úttal a jogi gondolkodás logikai motivációit, ergo a jog- dualista állásponton áll, ezért a jog nem a nominalista nak e vonása élteti tovább a római jog intézményeit. A nézőpontból, hanem csak a csoport / közösségi állás- római uralmi technikák a politikai uralmi kapitalizmus pontból elemezhető és érthető meg. Maga az individua- korában éppúgy nem működnek, ahogy a római uralmi lista álláspont történeti nézőpont – írta Mannheim –, 16 viszonyok sem. így – tesszük hozzá – a meghaladása is. Scheler – szem előtt tartva egy etikai rendszer kidol- A szövegekből körvonalazódó mannheimi jogelmélet gozását – a jog számos kérdésével etikai munkájában alapvetően tudásszociológiai ihletettségű, a gondolko- 11 foglalkozott. Megközelítési módszerének köszönhe- dás (és társadalom) története, valamint a jogi jelensé- tően a jogi szabályozásra mint a társadalmi és jogi ak- gek – mint szellemi képződmények – irányából építke- torok együttműködésének, kapcsolódási rendszerének zik. Társadalomtörténetileg akkor lesz izgalmas a jogi mozgatójára tekintett, ahol a jog a felelősség biztosítá- fogalmak (jogelméletek) története – írta Mannheim –, sában, az államtól elkülönült magatartási rendszerek amikor a polgárság a saját gondolkodási hagyományait szabályozásában játszik szerepet. Amíg az állam a szel- megtagadva a konzervativizmus talaján szembeszállt a 17 lemi javak mellett más, attól eltérő törekvéseket képvi- természetjoggal. A konzervativizmust a természetjog sel (uralom, hatalom, pozitív jog kialakítása, népjólét) elleni küzdelem tette egységessé, történetileg pedig Sa- addig a jog – még pozitív jogként is – megmarad a szel- vigny és a történeti – jogi iskola végezte el a kritika napi 18 lemi eredet talaján. A hatalom és a jólét vitális jellegű, a munkáját, megteremtve a jogi formalizmust , a jog fo- 19 12 jog értékei tisztán szellemi természetűek. galmának a törvényhozóhoz kötését. Scheler egy, a társadalmi stabilitást biztosító, a szel- Adam Müller tanításának elemzése során Mannheim lemi értékekre és magasabb eszmékre épülő intézmé- a bírói gondolkodás különböző típusának történeti – 20 nyesített jogrendet tekintett az ideális etikai értékálla- tudásszociológiai jellemzőit fejtegette. Gondolatme- potokat hordozó társadalom számára elfogadhatónak. nete a jogi gondolkodáson belüli fordulatot mutatta be, Tudományelméleti módszertana miatt a reálszociológi- ami nem volt más, mint a természetjogra épülő gondol- ai folyamatok bemutatását mellőzte, de rámutatott a kodási és ítélkezési sablonok átalakulása. Amíg a ter- jogi rendszer kettős természetére, a szellemi bázison működő intézményes rend létére. Karl Mannheim tudásszociológiájának jogra vonatko- 13 „A jog, az erkölcs, a kultúra, a művészet stb. a tudomány számára, zó üzenete összetett és bonyolult filozófiai – szociológi- mint már megjegyeztem, csak annyit jelent, amennyit a tudás mindenko- ai környezetben kereshető. Gondolkodásának főbb ri állása mellett a már kidolgozott fogalmak – továbbá az egész fogalom- rendszer – belülről megragadtak…” Mannheim Károly: A kúlturaszocio- axiómáit érintve, ki kell emelnünk a tudás léthez kö- lógiai megismerés sajátosságairól. In.: Mannheim Károly: A gondolkodás töttségének tanát, a tudás csoport bázisú szerveződé- struktúrái. Kultúraszociológiai tanulmányok. Budapest, Atlantisz Kiadó, sét, a társadalmi gondolkodásmódok pluralitását, az 1995. 45–46. 14 Mannheim Károly: A kultúra és a kultúra megismerhetőségének szo- ideológia és az utópia gondolkodási (és kategória) rend- ciológiai elmélete (konjunktív és diszjunktív gondolkodás). Mannheim szereinek visszafordíthatatlan kiépülését. Az erkölcs, i. m. (1995.) 233. az életformák, a jog, a művészet, a vallás szellemi kép- 15 „Mármost ebben a rögzített „axiomatiká”-ban számos olyan mozzanat ződmények – írta –, kapcsolódnak a tudáshordozó cso- van, amely sajátosan a Max Weber-féle szociológiához tapad, többek között Weber szélsőséges nominalizmusa, amely csak az egyént ismeri el szocio- portok világnézetéhez, ami integratív erő, a világról lógiai realitásnak és semmilyen csoportképződést, a társadalom semmi- való gondolkodás módja, sajátos beállítódási rendszer. lyen formáját... sem fogadja el realitásnak....” Mannheim Károly: A kultúra- A mannheimi tudásszociológia mindezek ellenére szociológiai megismerés sajátosságairól. Mannheim i. m. (1995.) 47. 16 „A polgári gondolkodás, amelynek konstrukciós középpontja a jogi nem tartalmaz szisztematikusan kifejtett jogelméletet. szint, az államot teszi meg a történelem hordozójává.” Mannheim Ká- Mannheim számára a jogelmélet és jogszociológia terü- roly: A konzervativizmus. Tanulmány a tudás szociológiájáról. Budapest, letén a nagy inspirátor Max Weber, aki – sokszor – vita- Cserépfalvi, 1994. 36. partnere. E sajátos helyzetnek köszönhetően a mann- 17 Uo. 84. 18 „A formalizálás maga is léthelyzetek kifejeződése, és a formalizálás heimi álláspont e vitából „visszafelé” olvasva érthető. irányultsága maga is e léthelyzet függvénye…. Ide tartozik ama megfi- Mannheim a „Gondolkodás struktúrái” c. kötet egyik gyelés is, hogy az igazságszolgáltatás akkor lép a formalizált jog, a konk- rétan mérlegelő, minőségileg a helyzet és a jogérzék alapján ítélő „ká- di-bíráskodás” helyébe, amikor az érintkezés egzisztenciálisan megkö- veteli a jog kiszámíthatóságát; e pillanattól kezdve az emberek nem mél- 11 Max Scheler: A formalizmus az etikában és a materiális értéketika. tányosak szeretnének lenni, hanem helyesen osztályozni, előre adott, Budapest, Gondolat Kiadó, 1979. Különösen a VI. B. 4. d) alfejezet, a Sze- formalizált kategóriák alá sorolni az esetet.„ Mannheim Károly: A tudás- mélyfogalmunk viszonya a perszonalista etika egyéb formáihoz és az 5. fe- szociológia. Mannheim: i. m. (1994.) 337. jezet. 19 Mannheim: i. m. (1994.) 142–154. 12 Uo. 813. 20 Uo. 128–132. / / 2 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 3 EJSz2018_4_ belív.indd 3 2019.04.04. 15:26:08

mészetjogi gondolkodás, generalizáló gondolkodás- Mannheim azonban egy harmadik, nem tudományos ként, az általános (törvény) és az egyedi eset megfelel- tudásszociológiai paradigmarendszert is leírt, a jog hét- tetésével dolgozott, addig az új gondolkodási stílus a köznapi szemléletét. A hétköznapi gondolkodásban a jog- különöst, mint a totalitás belső vonatkozását ragadja ra vonatkozó ismert és bevett fogalmak eltérő értelmet meg. A bírói döntés e fordulat szemléltetésének prototí- kapnak, mivel pl. az érvelés „[… (a »perlekedés« értelmé- pusa. A racionalizmus (a természetjog) a tisztán gon- ben) ugyan fogalmiságokból összetevődő folyamat, de to- dolkodó, elméleti és szemlélődő emberből indult ki, a tális értelmét tekintve elméleten kívüli, mert egy átfo- passzív, döntéseket nem hozó azokat csak igenlő vagy góbb beállítódásnak, a jog átélésének a függvénye. Már- tagadó emberből. Az élő gondolkodást képviselő ember most a jog eredeti átélésében az érvényesség mozzanatot 25 döntéseket hoz, ítél és közvetít. A dinamikus szintézis (a foganatosítják ugyan, de nem megismerik.]” konzervativizmussal összefonódó történeti – jogi isko- Nem megismerés, hanem érvényesség. A jogviták so- la) a kontemplatív, szemlélődő emberkép áttörését hoz- rán, a jog hétköznapi szemléleténél maradók a jog jelen- za magával, a gondolkodás élő funkcióba lép. 21 ségét „[…jóllehet megragadják, de nem vizsgálják, s 26 Mannheim a történeti iskola jogi fogalmait – jóllehet végképp nem megismerik”]. A jogi élet mindennapjai azok szellemi képződmények – nem tekintette önálló nem a jog megismeréséről szólnak, ennek megfelelő te- lábakon álló és önkényes gondolkodási rendszernek, repe a jogtudomány lenne. A hétköznapi jogi élet sze- hanem a konzervatív gondolkodási stílus részének. E ku- replőinek gondolkodása a jog »belülről« való megraga- tatói meglátás módszertani implikációkat is takar, de dása, ám ez nem adekvát és nem immanens vizsgáló- Mannheim üzenete egyértelmű: a jog és a jogfejlődés, a dás. A tudományhoz – írta –, hozzátartozik ugyanis a jogról való gondolkodás nem közömbös az eszmék és a távolságtartás. „Van olyan távolság, amelyből az érvé- nagy tudásrendszerek története számára. A gondolkodá- nyesség mozzanat még látható (jogfilozófia) és van si stílus vizsgálata pedig kulcsot ad megértéséhez. olyan, amelyben már eltűnik.” 27 Mannheim kultúraszociológiájában a jogot és a jogi Akkor, amikor a távolságtartó megismerés az érvé- gondolkodást szellemi (kulturális) fejleményként (ob- nyesség kérdését feladja, a jogi jelenségek egészét [„.. az jektivációként, intézményként) ábrázolta. „[..a kultúra- élet és átélés totalitásával való összefonódottságában 28 szociológia az a tudomány, amely a kultúra nevű alapje- és elkötelezettségében mutatja be.”] A jogi beállító- lenséget a szociológia fogalmi síkjáról szemléli.]” – ír- dásból azonban sohasem lehet meglátni, hogy a beállí- 22 ta. A módszertani következmény azonban egyértel- tódás kialakulása már megelőzte a jogi jelenséget; [„..a mű, különbséget kell tenni a jog tudománya és a szocio- jogi beállítódás jellege nem megragadható, ha már ér- lógiai szemléletmód jogfelfogása között. „Ha a ’jog’-ról, telemtartalmához igazodunk, ha már beléptünk érvé- 29 ’jogrend’-ről, ’jogtétel’-ről beszélünk, különösen szigo- nyességi szférájába.”] Ki kell lépni belőle, a tudomány rúan ügyelnünk kell a jog és a szociológiai szemlélet- távolságtartó módszerével – a jogtudomány avagy a mód megkülönböztetésére. A jogtudomány arra keres kultúraszociológia eszközeivel – kell közeledni a jogi választ, hogy mi tekinthető fogalmilag jognak. Azaz: ha jelenséghez. A kultúra szociológiai szemlélete egy nem logikailag helyesen járunk el, milyen jelentést – ez pe- immanens vizsgálódás, egy olyan látásmód végigvitele, dig annyit tesz milyen normatív értelmet – kell tulajdo- amely [„…feltárja minden kulturális képződmény funk- 30 nítanunk egy jogi normaként fellépő nyelvi alaknak. A cionalitását.”] Márpedig a jog szellemi képződmény, szociológia viszont azt kérdezi, hogy mi történik egy kultúraszociológiai objektum, gondolkodási forma. közösségen belül ténylegesen azért, mert fennáll annak Amit Mannheim ajánl, az a jogi jelenségnek – mint az esélye, hogy a közösségi cselekvésben részt vevő em- kultúraszociológiai és szellemi tárgyaknak –, több síkú berek – közülük is elsősorban azok, akiknek a kezében megközelítése, megismerése, leírása, ahol mindegyik 31 ténylegesen befolyás összpontosul, vagyis akiknek tár- megismerési sík más és más eredményekre vezet. Lé- sadalmilag releváns befolyásuk van a közösségi cselek- tezik azonban egy sajátos, csakis a szellemi képződmé- vésre – szubjektíve érvényesnek tekintenek valamilyen nyekre vonatkoztatható megismerési módszer is, ez rendet, és gyakorlatilag is ekként cselekednek, azaz pedig a ’genetikus szemléletmód’. A ’genetikus interp- hozzá igazítják saját cselekvésüket.” 23 retáció’, amely lehet értelem-, vagy eszmetörténeti-ge- A két terület terjedelme és nagysága eltérő, mint netikus interpretáció, nem a keletkezésre irányul, ha- ahogy hozadéka is. „...a jogi szemléletmód a szociológi- nem egy értelmi tartalom szellemi eredetét kívánja ainál többet ragad meg a »jog« alapjelenségének sajá- megragadni. Tipikusan ilyen – írta Mannheim – a ter- tosságaiból. A jogi jogfogalom a jogélmény alapján jön mészetjog, amely a jogi tartalmakat visszavezetve egy létre, ami mintegy előtte jár. De éppen a jog jelenségé- nek van meg az a tulajdonsága, hogy már az eredeti át- éltség tartalmazza a »kellés mozzanatát«. A kellés ezen mozzanatát azonban teljesen megőrzi a már elméleti 25 Uo. 51. 24 beállítódással dolgozó »jogi szemlélet.«” 26 Uo. 52. 27 Uo. 28 Uo. 29 Uo. 21 Uo. 131–132. 30 Uo. Mannheim Károly: A kultúraszociológiai megismerés sajátosságai- 22 31 „Meg kellett mutatnunk, hogy a szellemi tartalmakkal kapcsolatban ról. Mannheim i. m. (1995.) 47. különböző beállítódások léteznek, mert csakis belőlük vezethető le a 23 Uo. 47– 48. végső különbség a kulturális képződmények immanens és szociológiai 24 Uo. 49. szemlélete között.” Uo. 53. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_4_ belív.indd 4 2019.04.04. 15:26:08

ideáltipikus rendre, a szellemi eredet problémaköre a társadalmi tudásformák jogra vonatkozó interpretá- körül épült fel. ciója. Mannheim számára ugyanis – még egyszer ki- Mannheim módszertani végkövetkeztetése végül el- emeljük – a jog rendszere nem pusztán a jogintézmé- vezet az intézményekhez, a szellemi tartalmak mögötti nyek világa, hanem gondolkodási mód, a valóság feldol- rendszerekhez. Úgy véljük Mannheim nem Webert he- gozásának és elsajátításának aktív értelmezési síkja. lyettesítő, hanem kiegészítő jogszociológiai – jogelméle- Az aktorok, a szereplők, a jogi hivatásrendnek, mint ti rendszert épített fel, tudásszociológiai (illetve kultú- csoportok és csoporttagok, éppen a jog értelmezésén, raszociológiai) megközelítéssel. Rávezet bennünket a feldolgozásán, tudásformáinak termelésén keresztül jog jelenségének, mint szellemi tartalomnak, gondolko- kapcsolódnak egymáshoz, egy szellemi (és tudásszo- dási formának a megértésére. A szellemi realitásokról ciológiai) hálózat tagjaivá válva. A sem kizárt, hogy a – írta – [„…mindig csak annyit tudunk, amennyire fo- jog intézményesített tudásának termelőiként a jog nor- galmukat megalkottuk. Ezek azonban nem egyszerűen máinak immanens világképén keresztül a jog realitásá- leíró fogalmak, azaz tartalmukat nemcsak közvetlenül nak stratégiáját határozzák meg (jogalkotók). az elmélet-előtti jelenség határozza meg, hanem e tar- Émilie Durkheim – a bemutatandó másik modell kidol- talom mindenkor a legszorosabban összefügg az egész gozója – a francia szociológia klasszikusa. Szociológiá- fogalmi rendszerezés és a benne rögzített problemati- ját a szakmai közvélemény sokáig nem tekintette tu- ka állásával.”] 32 dásszociológiának, és az életműnek a jog és a jogrend- Mannheimnek a jogi jelenségeket újszerűen megkö- szer működésére vonatkozó eredményeit is elhanya- zelítő szociológiája mellett meg kell említenünk a tudá- golták. Magyarországon Némedi Dénes érdeme, hogy sok termelőjéről, a szociológiai csoportról írott elemzé- Durkheimre ma már tudásszociológusként is tekinthe- 34 seit is. A csoportnak, mint a gondolkodást teremtő és tünk , s műveinek ismerete pedig nélkülözhetetlenné termelő egységnek középpontba állítása ugyanis ter- vált a jog tudásszociológiai megközelítésében. mékeny módszertani kiindulópont lehet a jogászi gon- Durkheim a tudás társadalmi természetéről 1911- dolkodás, különösen a bírói gondolkodás megértésé- ben Bolognában tartott előadásában kifejtette, hogy az ben. A csoport korábbi homogén tartalmát (pl. Scheler értékek, a gondolatok, az eszmények társadalmi meg- fogalmi rendszerét) Mannheim felbontotta, ezáltal le- határozottságát úgy kell érteni, miszerint az ember ál- hetővé tette a csoportnak – mint (tudás) szociológiai tal használt fogalmak az ember gondolkodásának konst- képződménynek –, és a csoporttagoknak – mint tudás- rukciói. A fogalom már eleve kifejez valamit, ezért meg- szociológiai alanyoknak – a pontos vizsgálatát. Az spórolható annak az útnak a vizsgálata, amelyben a fo- 35 elemzés egy nagyon gazdag társadalmi viszony és galom elnyeri tartalmát. Csak az ember tud a valósá- struktúrarendszert mutatott be a csoport működésé- gon túlmenően, tapasztalatával nem egyező eszménye- 33 nek rendszerében, hálózatában. ket képezni, s ezekhez aztán valóságként (társadalmi A mannheimi tudásszociológia talán nem annyira a tényekként) igazodni. „Az alapvető társadalmi jelensé- szakmai gondolkodás, hanem a csoportok (és tagjai) ál- gek, a vallás, az erkölcs, a jog, a gazdaság, az esztétika talános tudásszociológiai pozíciójának leírásához nyújt nem egyebek, mint értékrendszerek, következéskép: kiindulópontot. Ennek ellenére a szakmai gondolkodás eszmények.” 36 szociológiai tartalma Mannheim alapján feltölthető, és A későbbi társadalomtörténeti munkáiban kiemelten leírható a jogi tudás előállítása aktív szereplőinek, hangsúlyozott ’kollektív tudat’ álláspontja szerint avagy a jogi valóságot alakító domináns csoportok (bí- olyan tudásrendszer, amely világos, reflektált ismere- rói csoport) tudáspozíciójának jellegzetessége. Elemez- teket hordoz, és a tudat közösségeként működik. A kol- hető a csoport és tagjainak tudásszociológiai kapcsola- lektív tudat mellett megkülönböztette az adott társa- ta, a csoportok önértelmezéseinek környezeti irányult- dalom tudati rendszerének összességét (a társadalmi sága, a beállítódások, az egyéni jog értelmezés és jog tudatot), amely – különösen a fejlett társadalmakban – megértés folyamatainak szerkezete. ihletője és hordozója számos kollektív társadalmi ma- Mannheim törekedett arra, hogy egy olyan szocioló- gatartásnak. „A bíráskodás, a kormányzás, a tudomány, giát dolgozzon ki, amelynek tárgya a gondolkodás reál- az ipar funkciói, egyszóval minden speciális funkció folyamata, az, ahogy az emberek gondolkodnak. A jogi pszichikai jellegű, hiszen mindezek reprezentációk és élet szereplői nagy részének – például a bírónak – gon- akciók rendszerei, ugyanakkor nyilvánvalóan kívül es- dolkodási stílusa nem a tudományos megismerésből ered, ezért a tudományos vizsgálatok módszertani út- mutatója e sajátos gondolkodási szerkezetek elemzése- kor szóba sem jöhet. Mannheim egyébként élesen elvá- 34 Némedi Dénes: Durkheim. Tudás és társadalom. Áron Kiadó, Buda- lasztotta a jog tudományát, a jog szociológiájától, és a pest, 1996. 231. 35 Durkheim már az Öngyilkosság c. könyvében a következőket írta: tudomány előtti jogi gondolkodástól. A tudásszocioló- [„…minden belső élet kívülről kapja nyersanyagát. Csak tárgyakra tu- gia egy olyan látásmód, ami képes visszacsatolni a „hét- dunk gondolni, vagy arról a módról gondolkodhatunk, ahogyan gondol- köznapi gondolkodásra”, általa vizsgálhatóvá válik a juk őket. Nem elmélkedhetünk a tudatunkról a tiszta meghatározatlan- különböző társadalmi csoportok jogértelmezése, avagy ság állapotában; ebben a formában a tudat elgondolhatatlan. A tudat csak úgy határozódhat meg, ha valami más által ölt alakot, mint ami ő.”] Émile Durkheim: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 265. 32 Uo. 46. 36 Émile Durkheim: Tényítéletek és értékítéletek. I. m.: Émilie Durkhe- 33 Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia. 1890 – 1945. Budapest, Napvi- im: A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Buda- lág Kiadó, 2005. 312. pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 217. / / 4 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 5 EJSz2018_4_ belív.indd 5 2019.04.04. 15:26:08

nek a közös tudaton.” Durkheim aztán inkább kollek- megfosztani valamitől, vagyonától, becsületétől, életé- 37 tív reprezentáció fogalmát használta a kollektív tudat től, szabadságától. Ezek a represszív szankciók, a bünte- helyett, mivel e fogalom tartalma a kollektív tudatnál tőjogra tartoznak, és a mechanikus szolidaritáson gazdagabb. A kollektív reprezentáció önmagában ta- nyugvó társadalmak tartozékai. A szankciók másik tí- golt, anyagi vagy szellemi szubsztrátumot hordozó pusa az eredeti állapot, a [„természetes alakjukban rendszer, benne az anyagi tények maguk is reprezentá- megzavart viszonyok helyreállítását”] célozza meg. E ciók. A reprezentációk különböző formái hatnak egy- szankciók az organikus szolidaritású társadalmak jogi másra, saját törvényeik szerint kombinálódnak, rendszeréhez tartoznak. 40 szubsztrátumukkal a függés és függetlenség viszonyá- A mechanikus szolidaritású társadalom (Durkheim ban állnak. A kollektív reprezentációk az egyéni pszi- pontos megfogalmazása: mechanikai avagy hasonlósá- chikumtól függetlenek, viszont alapját képezik az em- gon alapuló szolidaritás) megfelelő jogtípusa a büntető- beri – egyéni gondolkodás kategóriáinak, a világ felfo- jog. A mechanikus szolidaritás megszakítása bűntett, így gásának logikai és megismerő formáinak. Marcel Maus- az elkövetőt mindig büntetni kell. Igaz, néha azok a csele- sal írt közös tanulmányában gazdag etnográfiai anya- kedetek is bűntettnek minősülnek, melyek ártalmasnak gon bizonyította be, hogy [„…az osztályozási mintákat látszanak, vagy annak tűnnek a csoport számára. a legközelebbi és a legalapvetőbb társadalomszervezet Durkheim jogszociológiai elképzelései e ponton köz- nyújtotta… Az első logikai kategóriák társadalmi kate- vetlen tudásszociológiai elemzéssé változnak. A szank- góriák voltak, a dolgok első osztályai pedig valójában cióval sújtott magatartás a kollektív tudatot, a kollek- emberek osztályai, amelyekbe ezeket a dolgokat beso- tív és közös tudati integrációt (a kollektív reprezentáci- rolták. … A dolgok csoportjai úgy rendeződnek, aho- ót) támadja, így „… [egy cselekedet akkor bűn, ha sérti a 41 38 gyan az emberek csoportjai egymásba ékelődnek…”] kollektív tudat erős és határozott állapotait.]” A devi- Durkheim jogfelfogásának koordinátáit e tudásszocio- ancia a kollektív tudat által biztosított társadalmi in- lógiai alapvetések jelölték ki. A jog típusai egyrészt iga- tegráció sérelmét okozza, s mivel a jog és az erkölcs zodnak a társadalom – gondolkodási stílust magában harmonizál egymással, a deviancia szembe feszül a tár- 42 hordozó – két nagy társadalomtípushoz, a mechanikus sadalom erkölcsi normáival is. szolidaritás (a kollektív tudat színtere), valamint az or- A hatalom elsődleges célja és feladata a kollektív hie- ganikus társadalom (a társadalmi tudat tere) világához. delmek, hagyományok, gyakorlatok tiszteletben tartá- Közös vonásuk azonban, hogy mindkét társadalomban a sának biztosítása, „[…azaz védelmezze a közös tudatot 43 jog a társadalmi szolidaritás szimbóluma. A társadalmi minden belső és külső ellenséggel szemben.]” A közös élet, ha tartós, határozott formákat vesz fel, megszerve- tudatban lévő kollektív erő „átszáll” erre az irányító ha- ződik és joggá alakul. A folyamatban a jog [„nem más, talomra, osztozik és részesedik a kollektív tudat hatal- mint maga ez a szervezettség, legszilárdabb és legponto- mában, ereje az egyéni tudatok feletti hatalmából ered. 39 sabb formájában.”] A társadalom általános élete sem- E jogrendszerben a bíró mozgástere szűk, feladata, mire sem terjedhet ki anélkül, hogy a jogi élet ne terjed- hogy az egyedi esetre alkalmazza az általános rendel- jen ki ugyanakkor és ugyanolyan mértékben. kezéseket, de a büntetést az esetleges, és egyéni maga- Normális esetben a jog harmonizál az erkölcsi szabá- tartások mellett valamennyi „hibás” cselekedetre már lyozással. Az erkölcs a jog alapját képezi, kizárólag az előre meghatározta a társadalom. A joggyakorlat ha- erkölcsre épülő társadalmi szolidaritási formák má- gyományai szerint a bíró kiszabhatja a büntetést, de sodlagosak. A jog különböző típusai pontosan fejezik ki nem térhetett el a korábban alkalmazott büntetési mó- a társadalmi szolidaritás állapotát és fajtáját, ezért, ha doktól. Sőt, a bírói hatalom megnyilvánulásaként a bíró megkeressük a jog különböző változatait, megtaláljuk a minősítheti a vádlotti magatartást, de – írta Durkhe- társadalmi szolidaritás releváns típusát. im – e minősítésnek nincs igazából jelentősége. A meg- A durkheimi tétel következtében a jogrendszer társa- torlás a társadalom reakciója, mégpedig néha heves re- dalmi szolidaritás szerinti tipizálása kiszorítja az ösz- akciója a kollektív tudat (erkölcsi és jogi normái) meg- szes többi jogágazati felosztást. Értelmét veszíti a ma- sértésére. Szankció a társadalmi integráció bomlasztá- gánjog – közjog, a családjog – polgári jog megkülönböz- sa miatt, jóllehet külön testület (a bírói szervezet) köz- tetése, amit Durkheim korának jogtudománya egyéb- vetítette a társadalom reakcióját. ként használt és alapvető felosztásnak tekintett. Hang- A mechanikus szolidaritású társadalmakban a bűn- súlyozzuk, a felosztás mögött az a meggondolás áll, mi- hődés nem kapcsolódik szorosan az elkövető személyes szerint a jog szankcionált magatartásokat tartalmaz, életéhez. Valami ’szent’ dolgot akarnak megbosszulni, ezeket fogja egybe, e magatartások pedig az adott tár- néha tértől és időtől elvonatkoztatott reprezentációk sadalmi szolidaritás szintjét fejezik ki. sérelmét. „[…a büntetőjognak nemcsak az eredete lé- A normasértés szankciói két csoportra bonthatók. Az nyegileg vallási, hanem mindig megőrződik benne bizo- első csoportba tartozók „fájdalmat okoznak”, státuszá- nyos vallási jelleg: a cselekmények, amelyeket büntet, ban az érintett személyt kisebbítik, céljuk a személyt 40 Uo. 84. 37 Émile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról. Budapest, Osi- 41 Uo. 95. ris Kiadó, 2001. 94–95. 42 „A bűn nem egyszerűen az érdekek mégoly súlyos megsértése, ha- 38 Émile Durkheim – Marcel Mauss: Az osztályozás néhány elemi for- nem egy valamiképpen transzcendens tekintély elleni támadás. Márpe- mája. Adalékok a kollektív képezetek tanulmányozásához. Durkheim dig tapasztalatilag nincs az egyén fölött álló erkölcsi erő, kivéve a kollek- i. m. (1978) 328–329. tív erőt.” Uo. 99. 39 Durkheim: i. m. (2001), 80. 43 Durkheim egy „irányító hatalomról” írt. Uo. 98. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_4_ belív.indd 6 2019.04.04. 15:26:08

valamely transzcendens lény vagy fogalom elleni táma- gáltatás gépezetében. „A különböző igazságszolgálta- 44 dásnak tűnnek.]” tási szabályok csak számos funkció – a bírák, a külön- Illuzórikus kollektív tudati reprezentációk állnak a böző védőügyvédek, az esküdtek, a felperesek és az al- büntetőjog központjában. Szükségszerűek, mert közös- peresek stb. funkciói – együttműködésének köszönhe- ségi eredetűek és védik a közösséget. A közösség meg- tően alkalmazhatók; az eljárásjog rögzíti, hogyan kell követeli a tudati reprezentációkkal való hasonulást, egymással kapcsolatba lépniük és működniük. Egyen- ennek megtagadása, vagy felborítása büntetést von ként megmondja milyennek kell lenniük és mi a szere- 48 maga után. A büntetés a közös tudat teljes vitalitásának pük a szerv általános életében.” megőrzését vállalta magára, a társadalmi kohézió sér- A kooperatív viszonyokat szabályozó normáknak tetlenségének garantálását, ezért tartoznak ehhez a csak restitutív szankciói vannak. A kollektív tudat ha- jogtípushoz a fájdalmat okozó büntetések. tása alól ’kicsúsznak’ ugyan, mivel specializáltak, s így A jog másik típusa az organikus szolidaritás társadal- egyre kevesebb számú ember látja át a teljességüket, mához kötődik. A bíró nem a represszió eszköze, ha- ám e szabályok „[…nem rendelkeznek azzal a magasabb nem ő az, aki helyreállítja az eredeti állapot. A pervesz- rendű erővel, azzal a transzcendentális hatalommal, 49 tes felet nem szégyenítik meg, becsületén nem ejtenek amely engesztelést igényel, ha megsértik.]” A szabály- foltot, a (restitutív) szankciók voltaképpen közömbö- sértés nem érinti a társadalom közös lelkét, sőt néha sek, mert sem az egyéni érzületnek, sem a kollektív tu- még az egyes csoportokét sem, így a normasértés mér- datnak nem részei (vagy csak nagyon gyengén kapcso- sékelt reakciókat vált ki. lódnak hozzá). A restitutív jog specializálódott szerve- Durkheim – álláspontunk szerint – a jogi jelenségek zeteket hoz létre, konzuli, munkaügyi, közigazgatási bí- tudásszociológiai szekularizációját hajtotta végre, ami- róságokat, s „[…még a legáltalánosabb része, a polgári kor a jog két típusát elemezte. A mechanikus szolidari- jogi is csak speciális hivatalnokok, bírák, ügyvédek, tás társadalmában a kollektív tudat, mint a közösség stb. révén működik, akiket egy egészen sajátos kultúra mindenütt jelenlévő, mindent meghatározó tudása állt 45 tesz alkalmassá erre a szerepre.]” a jogi rendszer mögött. A jogellenes cselekedet a kollek- A restitutív szabályok nagyrészt kívül esnek a kollek- tív tudat ellen irányul, a kollektív tudat ezért transz- tív tudaton, ám a kollektív érdekeltségük nem vonható cendens, mindenre kiterjedő hatalomnak tekinthető. kétségbe. A kollektív érdekeltség elsődleges biztosíté- Az organikus szolidaritás társadalmában a jog – töb- ka maga a jog, hiszen a jog e társadalomban „[…elsődle- bedmagával együtt – kiszorul a kollektív tudat terrénu- gesen társadalmi dolog, és más a célja, nem a panaszte- mából, társadalmivá válik, viszonya a társadalom rész- vők érdeke. A bíró, aki egy válási keresetlevelet vizsgál, területeivel már nem a homogenitás, a mindenre kiter- nem azt igyekszik megállapítani, hogy kívánatos-e a jedő azonosság. Kapcsolata a heterogén viszonyok kö- szétválás a házasfelek számára, hanem azt, hogy a fel- zött alakuló partikuláris kapcsolódás, s e kapcsolatok hozott okok beleillenek-e a törvény valamelyik kategó- fő kérdése a jog érvényessége. A szerződéses (kötelmi) 46 riájába.]” viszonyokon felépülő jogi rendszer nem nélkülözheti a A jog által szabályozott jogviszonyok megalapozásá- társadalmiság mozzanatát, mivel a szerződésen alapu- hoz és módosításához szükséges a társadalom akciója, ló jog sokféle tapasztalat összefoglalása; előrelátása pusztán az érdekeltek egyetértése elégtelen. A szerző- annak, amit egyénileg nem tudunk szabályozni. A szer- désnek kötelező ereje van a felek számára, de a kötelező ződéses viszonyba lépéskor felvállaljuk a társadalmi- erőt a társadalom biztosítja, így minden szerződés fel- ság kötelékét, olyan kötelezettségek teljesítését is, 50 tételezi, hogy a társadalom kész beavatkozni a szerző- amelyre nem szerződtünk – írta Durkheim. A társa- dés betartása érdekében. „A társadalom jelen van tehát dalom és az egyén kooperációjában kimutatható így minden olyan viszonyban, amelyet a restitutív jog hatá- egy szándékos és egy nem-szándékos, egy intencionált roz meg, még azokban is, amelyek a legtökéletesebben és egy nem-intencionált tudati mozzanat. A helyzet pa- magánjellegűnek látszanak, és jelenléte attól még, hogy radoxona, hogy a társadalomból fakadó másodlagos legalábbis rendes állapotában nem érződik, nem kevés- mozzanatok ereje néha erősebb, mint a kooperációba bé lényegi.” 47 lépéskor felvállalt elkötelezés súlya. A restitutív szankciókkal járó szabályok kiesnek a Durkheim a társadalom jogi szabályozásának alapját, közös tudat köréből, mert az általuk szabályozott vi- a társadalmi integráció tudásszociológiai alapját, prob- szonyok nem érintenek mindenkit azonos módon. A lémáit feszegette. Életművében e kérdésekre több vá- szabályok lehetnek negatívak, azaz tartózkodásra laszt adott, így például az „Öngyilkosság” c. művében kényszerítők, és pozitívak, az együttműködés szerve- felerősítette, és a modern társadalomra is kiterjesztet- zésére összpontosítók. te a kollektív tudat (a szabályozási, vagy egyén fölötti Figyelmünket végezetül az eljárásjogra fordítjuk. társadalmi sík) hatalmát. A szabályozás hatalmát ezu- Durkheim szerint az eljárásjog – akár büntető-, polgári tán az államnak adta, mivel az állam maga is a kollektív 51 vagy kereskedelmi eljárásról van szó – az eljárásban gondolkodás szerve. E minőségében pedig a tudásszo- részt vevő felek szolidaritását biztosítja az igazságszol- ciológia tárgya. 44 Uo. 113. 48 Uo. 136. 45 Uo. 124. 49 Uo. 137. 46 Uo. 50 Durkheim: i. m. (2001), 219. 47 Uo. 125. 51 Némedi: (1996) i. m. 121. / / 6 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 7 EJSz2018_4_ belív.indd 7 2019.04.04. 15:26:08

3. KÖVETKEZTETÉSEK XX. század végének generális törvényszerűségévé. Tud- 54 va azt, hogy a jogi gondolkodás kategóriarendszere, logi- Nem a leírtak összefoglalása nehéz feladat, hanem kai és fogalmi készlete éppúgy osztozik az emberi gon- meggyőzni az olvasót arról, nem poros, százötven évvel dolkodás tulajdonságaiban, mint bármilyen nagy szim- ezelőtti történeteket olvasott. A bemutatott gondolatok bolikus reprezentáció (művészet, vallás, tudomány) való- utóhatása ugyanis két irányba ágazik el, az egyik a tár- ságértelmezési és -feldolgozási rendszere, semmi okunk sadalomtörténet futópadja, a másik az időközben fel- nincs feltételezni, hogy a jogi gondolkodás kivétel lenne a épült tudásszociológia piramisa. hatalom tudása (Foucault) és az uralom fogalmi beégeté- Ami az utóbbi vonulatot illeti, a megismert modellek sének (Bourdieu) trendjei alól. Közvetlen és totális hatá- számos ponton megkerülhetetlen tételeket állítottak fel. sában a bírósági eljárások terepe az, ahol a direkt legiti- A jogi élet és a jogi rendszer elemzésénél maradva, rög- máció fogalmi és kategoriális szinten megtörténik, és e 55 tön a jogtudományok és a szociológiai látásmód differen- tényt más, nem tudásszociológiai vizsgálatok igazolták. ciált kettősségének tényét, ami több későbbi szerzőnél A modellek és utómunkálataik hipotézisként szolgál- 52 visszaköszön. Egy ilyen hangsúlyos tételt kimondani hatnak egy nagyobb terjedelmű vizsgálatban, s a korrekt- csakis a tudásszociológiai látásmód alapján lehetett, ne- ség követelményének teszünk eleget, amikor elismerjük a vezetesen a gondolkodási, és megközelítési síkok auto- klasszikus tudásszociológia művelőinek érdemét. Számos nómiáinak, a különböző értelmezési és értékelési lehe- probléma vetíthető vissza a kezdetekre, így például a jog- tőségek egyenlőségének talaján. A jog érvényességének nak a társadalmi integrációt a gondolkodás, a tudás kate- és leírásának problémai nem azonos gondolkodási beál- góriái által, avagy közvetlen magatartás szabályozási me- lítottság tárgyai, ezért sem éri meg az egyik kategoriális chanizmusaival biztosító funkcióinak kérdése. Mannhe- irányultságát számon kérni a másikon. im azon gondolata, miszerint a mindenkori tudás a min- A tudásszociológia kezdeti modelljei rávilágítottak arra denkori társadalmi létállapothoz kötődik, egy, a jogi je- is, létezik egy tudományon kívüli, ám nem kevésbé fontos lenségeket a tudásszociológia álláspontjáról vizsgáló jogértelmezési keret, a hétköznapi gondolkodás, a min- szemléletmód számára egyenértékű azzal, hogy a jogi tu- dennapi élet jogra vonatkozó reflexív síkja. A jogi rendszer dást, a jogról szóló tudást, a jog tudását, a jog ismeretét, mozgásának pontos ábrázolásakor nem tekinthetünk el észlelését és a jogi gondolkodást magát bekössük a min- ettől, mint ahogy azoknak a mechanizmusoknak a vizsgá- denkori konkrét létviszonyok adott realitásába. Mert ek- latától sem, ahol a különböző megközelítési és értelmezési kor derül ki, hogy jogi gondolkodás különböző módozata- rendszerek egymással találkoznak, nevezetesen a bírói el- iban és formáiban megbúvó stratégiák, illúziók, refor- járás folyamatának tudásszociológiai átvilágításától. mok, tervek és jövőre irányuló intenciók éppúgy annak a A klasszikusok hitet tettek a mellett, hogy a jogi je- reális társadalmi állapotnak a termékei, mind a jog lenségek részei a társadalom kulturális világának, an- ’legbrutálisabb’ szabályai. Természetesen megfordítva is nak szimbolikus tárgyai (vagy éppen tudati reprezen- igaz, a létimmanens, az adott létre – valóságra – vissza- tációi), és e minőségükben a művészet, tudomány, azaz mutató és abból építkező tudások működhetnek csak a az ember alkotta szimbolikus tudásrendszerek mellett jog tudásszociológiailag feltérképezhető rendszerében. van a társadalomtörténeti helyük. Kísérletezett ezzel a 53 tétellel a XX. század marxista filozófiája is, de mód- szertani és gondolkodási kiindulópontja miatt (az absztrakt munka modell és a szellemi jelenségek, mint visszatükröződési formák) nem tudott máig ható ered- 54 „Lehet, hogy le kell számolnunk egy egész hagyománnyal, amelynek ményeket felmutatni. A tudásszociológia ellenben, alapján azt képzeljük, csak ott lehet tudás, ahol felfüggesztjük a hatalmi vi- amely a szimbolikus valóságot valóságként kezeli és az szonyokat, s hogy csak parancsain, következményein és érdekein kívül fej- intézményeket nem választja le a szimbolikus világról, lődhet ki. … Talán le kell számolnunk azzal a hitünkkel, hogy a hatalom őrültté tesz, a hatalomról való lemondásnak ezzel szemben az az egyik fel- képes megértetni, hogy a társadalmak története a jogi tétele, hogy bölccsé váljék az ember. Ismerjük el inkább, hogy a hatalom jelenségek nélkül éppúgy elképzelhetetlenek, mint mű- kitermeli a tudást (és nem egyszerűen azért részesíti előnyben, mivel a tu- vészet vagy tudomány nélkül. dás kiszolgálja vagy, mert hasznosságánál fogva alkalmazza); hogy hata- lom és tudás közvetlenül feltételezi egymást; hogy nincs hatalmi viszony Igazságtalanok lennénk, ha nem utalnánk pár szóval anélkül, hogy ne képződne a tudás korrelatív területe, s nincs olyan tudás azokra a klasszikus tételekre, amelyeket az utókor aktí- sem, amely ne feltételezne, egyszersmind ne képezne hatalmi viszonyokat. van továbbépített. Talán az elsők között kell megemlíte- A „hatalom–tudás” ezen viszonyait nem a megismerés valamely alanyából kiindulva kell elemezni, amely a hatalom rendszeréhez viszonyítva vagy nünk a gondolkodás kategóriarendszerének (a valóság szabad, vagy nem; hanem épp ellenkezőleg, figyelembe kell venni, hogy a felfogásának, érzékelésének és észlelésének) társadalmi megismerő alany, a megismerendő tárgy és a megismerés módozatai mind meghatározottságának durkheimi – maussi tételét, amit lényegileg benne foglaltatnak a hatalom-tudásban és ennek történelmi át- alakulásaiban, s ez utóbbiak hatásai. Egyszóval nem a megismerés alanyá- a hatalom terének, illetve a szimbolikus uralom fennma- nak tevékenysége hozza létre a hatalom szemszögéből hasznos vagy csökö- radásának és újratermelésének vizsgálatával Michel nyös tudást, hanem a hatalom–tudás s a hatalom–tudást át- meg átszövő és Foucault és Pierre Bourdieu bontakoztatott ki és tett a alkotó folyamatok és harcok határozzák meg a megismerés formáit és le- hetséges területeit.” Michel Foucault: Felügyelet és Büntetés. A börtön tör- ténete. Gondolat, Budapest, 1990. 40, és „[…a szimbolikus erőszak valójá- ban kényszer, és ez a kényszer úgy jön létre, hogy az elnyomott kénytelen urának elismerni elnyomóját, mivel csakis olyan megismerési eszközökkel Jean Piaget: Az erkölcs és a jog kapcsolata. In: Jean Piaget: Szocioló- 52 tudja elgondolni önmagát is meg az urát is, amelyek egyben az uráé is, és giai tanulmányok. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. 175. Max Weber: A gazda- amelyek nem egyebek, mint az, uralmi viszony bensővé tett formái. …] sági és a társadalmi rend fogalma. I. m.: Gazdaság és Társadalom. 2/1. Bu- Pierre Bourdieu: Férfiuralom. I. m.: Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, dapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1992. 7. feminizmusról. (Szerk.: Hadas Miklós) Budapest, Replika Kör, 1994. 23. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. II. kötet. Szisztemati- 53 55 Niklas Luhmann: Legitimation durch Verfahren. Frankfurt am Main, kus fejezetek. 208–231. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. Suhrkamp Verlag, 1983. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_4_ belív.indd 8 2019.04.04. 15:26:08

A BÍRÓI JOGÉRTELMEZÉS ÉS A HETEDIK ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS SZIGETI KRISZTINA bíró, PhD-hallgató (PPKE) 1. BEVEZETÉS teljesebben feltárjuk a törvényhozó eredeti szándékát, és az értelmezés során csak olyan célokat szabad figye- Az Alaptörvény Hetedik Módosítása – általánosan lembe vennünk, amelyek a törvényhozó céljai voltak. 3 4 használt kifejezéssel élve – az objektív mellett a szubjek- Pokol Béla 2000-ben a teleológiai értelmezésnek há- tív teleológiai értelmezési módot is alkotmányos rangra rom fajtáját különböztette meg: 1) az alkotmányos emelte. A bíróságnak a jogszabály-értelmezés során nem alapjogok/alapelvek fényében való értelmezést, 2) a jog 5 csak a törvény, hanem a jogalkotó célját is vizsgálnia mögötti etikai értékek fényében való értelmezést és szükséges, amennyiben felmerül az alkotmány-konfor- 3) a jogszabály céljai szerinti értelmezést. Esetében az mitás követelménye. A módosítás indokolása pedig azt alkotmányos alapjogok, mint kiindulópont teljesen ra- hangsúlyozza, hogy a két módszer közül az utóbbit kell cionális csoportosítási szempont, hiszen ő világít rá előnyben részesíteni. Ebben a cikkben röviden áttekint- arra, hogy az alapjogok megerősödése, az európai kon- jük a magyar jogtudomány képviselőinek álláspontjait a tinensen működő, elkülönült Alkotmánybíróságok (a teleologikus módszer vonatkozásában és a bíróságok ál- továbbiakban: AB) és a német AB által a valódi alkot- tal gyakran alkalmazott értelmezési módokat. A bírói mányjogi panasz iránt tanúsított aktivizmus eredmé- jog értelmezés korábbi jellemző aspektusaiból kiindulva nyezte azt, hogy a jog hagyományos szerkezetéből ki- az is átgondoljuk, hogy várható-e és milyen irányban el- került az alapjogok rétege , és immár negyedik réteg- 6 mozdulás a bírói érvelésekben, ha a jogalkotói cél feltá- ként – dogmatikával és eseti ítélkezéssel is megerősít- rása lesz a meghatározó módszer. ve – betörjön az organikus fejlődéssel létrejött jogi szerkezetbe és átalakítsa a jog komplex szerkezetét, tendenciaszerűen átstrukturálja a többi réteg lassan és 2. A TELEOLÓGIA ÉRTELMEZÉS lépésről lépésre összecsiszolt kapcsolatát. Ugyanak- 7 kor Pokol is alkalmazza a jogszabály célja és a jogalkotó 1840-ben Friedrich Carl von Savigny még csak négy akarata-szándéka szerinti értelmezési módszert. 8 elemet különböztetett meg az értelmezésben: a nyelv- A hagyományosnak, vagy inkább általánosabban el- tanit, a logikait, a történetit és a rendszertanit. Rudolf terjedtnek tekinthető csoportosítás szerint a teleológi- 1 von Jhering nevéhez fűződik egy további elem: a teleolo- ai értelmezés magában foglalja az objektív, vagyis a jog gikus értelmezés, amely feltételezi, hogy a jogszabály anyagát annak célja szerinti értelmezését, valamint a (normatív aktus) értelmes és igazságos célra törek- szubjektív, vagyis a jogalkotó akarata, szándéka, illetve 2 szik. Mára már lényegesen differenciáltabb fogalom- célja szerinti értelmezést. mal állunk szemben, ezért a magyar jogtudomány se- gítségével tisztázzuk, mit jelent a XXI. században a tele- 2.1. A JOGSZABÁLY CÉLJA ológiai értelmezés. A szocialista időszakban Szabó Imre szerint a teleolo- Amiben konszenzus tapasztalható a magyar jogtudo- gikus értelmezés lényege a célszemlélet volt, amely a mány terén, hogy a céltételező értelmezésnek biztosan törvényt elszakítja a keletkezésétől és annak körülmé- része a jogszabály célját szem előtt tartó értelmezés, va- nyeitől, sőt a törvényhozó akaratától is az által, hogy az lamint az is, hogy ez az értelmezendő jogszabály szöve- értelmezés elvévé egy felvett, kitűzött, külső célt tesz. géből állapítandó meg, és amelyben meghatározó szere- Szerinte a jogalkotói akarat mindig meghatározott cél el- pet tölt be a jogszabály preambuluma. Az objektív teleo- érésére irányul, amelyben – a korabeli ideológiától át- itatva – szerepet játszik a változtatás oka, a változtatás 3 Szabó Imre: A jogszabályok értelmezése. Budapest, KJK. 1960. 105, idejének társadalmi-gazdasági körülményei, a régi és az 201, 213. új jog szembeállítása. Ebből következően tekinti törté- 4 Pokol Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000, 85. neti módszernek, amely arra irányul, hogy a lehető leg- 5 Pokol szerint ez az európai országokban nem jellemző, bár előfordul, hogy „az alkotmányos alapjogok/alapelvek oly tágan vannak megfogal- mazva, hogy ezekre hivatkozva lényegében puszta igazságossági meg- fontolások jelentik az értelmezés alapját.” Pokol Béla: Jogelmélet: Társa- Savigny, Friedrich Carl von: Das System des heutigen Römischen 1 dalomtudományi trilógia II. Budapest, Századvég Kiadó, 2005. 181. Rechts. Berlin: Veit 1840. 213–214. 6 Pokol (2005): i. m. 63. 2 Jakab András: A szocializmus jogdogmatikai hagyatéka. Jogelméleti 7 Pokol (2005): i. m. 68. Szemle, 2003/4. szám. http://jesz.ajk.elte.hu/jakab15.html 2019. 01. 18. 8 Pokol (2005): i. m. 181–183. / / 8 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 9 EJSz2018_4_ belív.indd 9 2019.04.04. 15:26:08

lógia lényegét Jakab András úgy határozta meg, hogy a szereplői által képviselt alternatívák szintetizálásával módszer „a normát objektív (értsd: nem a tényleges jog- elért törvényhozói akarat fejeződik ki, éppen ezért ez az alkotó eredeti szubjektív, hanem a szövegből magából akarat összetett dolog: „Jelenti a kényszert, szükségle- következő objektív) célja fényében értelmezi. Az objek- tet, mely a jogszabály létrehozására sarkallta, és jelenti 17 tív célt vagy kifejezetten a szövegből (például címből, azt a célt, amit a megalkotott törvénnyel elérni kívánt.” preambulumból), vagy közvetve a szöveg alapján (mint Jakab András szerint a jogalkotóé a legerősebb legitimá- egy feltett szerzőnek a szöveg alapján feltételezett szán- ció arra, hogy saját szándékát/akaratát, esetleg célját 9 dékát) határozhatjuk meg.” Tóth J. Zoltán megfogalma- értelmezze, így szubjektív teleológiai módszernek te- zásában „[…] a bíró a jogszabály objektív célján, társa- kinti az értelmezés ezen módját. Mivel általában testü- dalmi rendeltetésén alapuló jelentését tárja fel, amihez leti döntésekről van szó, megkérdőjelezhetőnek tartja, leggyakrabban a törvény címét, preambulumát vagy a hogy „[…] létezik-e egyáltalán empirikusan a „törvény- törvény szövegében benne rejlő azon társadalmi funkci- hozó szándéka”, lehet-e amellett érvelni, hogy annak 18 ót veszi alapul, amelyet a jogszabály betölteni hiva- ereje van?” Tóth J. Zoltán szerint általánosságban a 11 10 tott.” Varga Zs. András ezt a módszert textuálisnak ‘törvényhozó szándékára’, a „jogalkotó (‘nyilvánvaló’ nevezi, az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésből és a T) vagy ‘feltehető’) akaratára” való hivatkozással a törté- 12 cikkből eredezteti. Kiinduló pontja szerint „egy jogsza- neti értelmezés révén azt kísérlik meg megállapítani, bályt nyilvánvalóan szükséges saját szöveg-kontextu- hogy mi volt a jogalkotó szubjektív akarata, a törvény- 19 sán belül értelmezni, a jogszabályok rendelkezésétől az hozó belső szándéka az adott jogi normával. Varga Zs. értelmezés nem vagy csak kivételesen – az Alaptörvény- András egyértelműen az originalista módszerbe tarto- nyel való összhang érdekében – szakadhat el.” Botos zónak tekinti a jogalkotói célt, a szubjektív teleológiát. 20 13 Viktor szerint a módszer a jogszabály funkcionális elem- Tóth J. kiemeli, hogy a történeti és a teleologikus ér- zésére való leszűkítés, amelyben az össztársadalmi cél telmezés a gyakorlatban gyakran egybeolvad, mivel a áll a középpontban. „Mivel ez a cél az idő múlásával las- jogalkotó szándéka – mint jogszabályi cél – sokszor ép- sabban változik, mint a jogalkotó (politikai) akarat, a bí- pen a törvényszövegben kap egyértelmű kifejezést, ez rói értelmezés is adekvátabb lehet. Kisebb a veszélye an- utóbbinak a genezise viszont általában a törvényhozó 21 nak, hogy a megfogalmazott cél transzformálása az al- explicite kifejezésre juttatni kívánt akarata. Pokol 14 kalmazás időpontjára, hibás értelmezéshez vezet.” egyenesen úgy fogalmaz, hogy tulajdonképpen ide so- Az objektivitást a jogi szöveg önállósága, a megalko- rolható az összes értelmezési fajta. A ‚Hogyan értette a tójától függetlenedett léte és hatása adja. Jakab karak- jogalkotó?’ kérdés kiterjedhet az általa használt sza- terisztikus álláspontja szerint a jogalkotó a leírt szöve- vakra hétköznapi és technikai értelemben is, a kontex- gen keresztül beszél, nem pedig a feltételezett szándé- tuális beágyazottság fokára, a számba vett vagy fel sem kán keresztül. A hangsúlyt arra helyezi, hogy az alkot- merült joglogikai formulákra, az adott jogág elveinek 22 mányos jogállamban a jog uralmának kell megvalósul- szem előtt tartására, és így tovább. A történeti és a te- nia, nem az éppen aktuális jogalkotók szándékának, te- leológiai érvelések „egymásba csúszására” Tóth J. mel- 15 hát az objektivitás a mérce. lett Blutman László is felhívja a figyelmet, amelynek kézzel fogható okát abban ragadja meg, hogy a történe- 2.2. A JOGALKOTÓI SZÁNDÉK ti értelmezés az értelmezendő szabályozás indokait és céljait (ratio legis) próbálja feltárni. Ebben a relációban Megoszlanak a jogirodalmi megközelítések a jogalko- a történeti értelmezés – az írott és íratlan tényanyagok tó akaratát szem előtt tartó értelmezés besorolása te- vizsgálata révén – szorosan kapcsolódhat, sőt össze is kintetében. Botos Viktor rendszerezése szerint ez a folyhat a teleologikus értelmezéssel, már csak abból módszer a történeti értelmezéshez (Interpretatio His- okból is, hogy az értelmezés egy folyamat, nem szűkít- 23 torica) tartozik, és „[…] a jogalkotó társadalmi, gazdasá- hető le a jogszabály céljára, az kiterjed az indokára is. gi, de legfőképpen politikai kényszerek, egyezségek ál- A jogalkotói szándék vagy cél megállapítására az idé- tal kiformált időleges szándékát emeli a vizsgálat kö- zett szerzők egyöntetűen felhasználandónak tartják a 16 zéppontjába.” Meglátása szerint a politikai környezet törvény-előkészítési anyagokat. Ezek a dokumentu- által formált, diffúz érdekek egyeztetésével, a politika mok sokfélék lehetnek: jogszabálytervezetek, szöveg- módosítások, parlamenti viták, szakmai viták, médiá- ban megjelenő publikációk, vélemények, és tág érte- lemben az adott kérdés körül kialakult társadalmi pár- 9 Jakab András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében. Jogese- 24 beszéd, a törvényjavaslat indokolása, a kormány kon- tek Magyarázata 2011/4. 86. Tóth J. Zoltán: A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi értelmezés a ma- 10 gyar felsőbírósági gyakorlatban. MTA Law Working Papers, 2015/17, 8. 11 A textualizmusról és az originalizmusról lásd részletesen Tóth J. Zoltán: A dinamista alkotmányosság és a neoformalista tendenciák. Jogel- 17 Botos: i. m. uo. méleti Szemle, 2002/4. http://jesz.ajk.elte.hu/toth12.html 2019. 01.31. 18 Jakab (2011): 91. Varga Zs. András: Törvényjavaslatok indokolása – az Alaptörvény hete- Tóth J. Zoltán: A magyar bírói érvelés jellege. Jogértelmezés és jogi ér- 12 19 dik módosításának 8. cikkéről. Pázmány Law Working Papers. 2018/13 3. velés a magyar felsőbíróságok gyakorlatában. Iustum Aequum Salutare, 13 Varga Zs. (2018): i. m. 5. XIII. 2017./2. 126–127. Botos Viktor: A bírói jogértelmezés útjai a Legfelsőbb Bíróság gyakor- 14 20 Varga Zs. (2018): i. m. 3. latában (munkajogi BH-k elemzése) Jogelméleti Szemle, 2000/3. szám 21 Tóth J. (2017): i. m. 136. http://jesz.ajk.elte.hu/botos3.html 22 Pokol (2005): i. m. 182. 15 Jakab (2011): i. m. 90–91. 23 Blutman László: Hat tévhit a jogértelmezésben. JeMa 2015/3. 90. 16 Botos: i. m. uo. 24 Botos: i. m. uo. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_4_ belív.indd 10 2019.04.04. 15:26:09

cepciója, de mindenképpen nyilvánosan hozzáférhető- Az alkotmányjogi szabály nem deklarálja a bírói alap- nek kell lennie. Nálunk ilyen anyagok a Magyar Köz- jogvédelmet, hanem általános módszerként alkot- lönyben közzétett kormányhatározat, a javaslatot elő- mány-konform értelmezést ír elő. Ez a projektszerű terjesztő miniszteri indokolás, mint parlamenti iro- megközelítés hatékonyabbnak, célravezetőbbnek tű- mány, és a nyilvános parlamenti viták is olvashatóak nik, hiszen az egyedi ügyekben megvalósuló általános írott formában. jogvédelem részévé teszi azt. Nem túlzás kijelenteni, Míg a törvény célja vizsgálatának egy konkrét idő- hogy munkamódszerré tette, amelyhez az Alkotmány- pontban rögzített állapot a kiinduló pontja, és egyben a bíróság (a továbbiakban: AB) – alkotmányőri minősé- tárgya is, addig a jogalkotói szándék esetében Botos az gében – megfogalmazta azokat a szempontokat, ame- időtényezőre, az idő múlására hívja fel a figyelmet. A lyek szerint ezt a módszert célszerű alkalmazni. törvényhozói akarat és a bírói döntés között eltelt idő Az AB a bírói érveléssel, jogértelmezéssel a valódi al- miatt alapvetően kétféle felfogás érvényesül. Az egyik kotmányjogi panaszok során találkozik. Itt behatárolt megközelítés figyelmen kívül hagyja a jogszabály meg- mozgástere van az AB-nak, hiszen kizárólag az alapjo- születésekori és az alkalmazáskori társadalmi viszony- gok, és a védelmüket szolgáló alapjogi bíráskodás ter- rendszer közötti eltérést, az akkori akaratot mereven rénumában vizsgálódhat. Ez a speciális jogintézmény 25 alkalmazhatja a későbbi helyzetre is. A másik felfogás és az AB Alaptörvényt értelmező feladata egyben de- a jogszabály megszületése óta eltelt időben végbement terminálja a kiinduló pontját is: azt vizsgálja, hogy al- társadalmi változásokra tekintettel azt kérdezi, hogy „a kotmány-konform-e a döntés. A hangsúlyt a 28. cikk megváltozott körülmények miatt a jogalkotó a döntés első mondatából erre helyezi, a középpontba a bírósá- időpontjában hogyan szabályozná ugyanazt a vi- gok alkotmányt értelmező tevékenységét állítja. 26 szonyt.” Tesz egy olyan megszorítást, hogy csak a dön- Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés gyakorlati tés időpontjához képest nemrég alkotott jogszabályok átültetése terén az AB elismerte, hogy a jogértelmezés kapcsán megengedett a jogalkotói akarat figyelembe- komplex feladat, nem nélkülözi a szintaktikai (nyelvta- vétele az értelmezés során, hiszen az írott norma meg- ni), a rendszertani módszerek szempontjait sem, azon- születése óta valószínűleg nem következett be jelentős ban „[…] az irányadó jogi normákat […] nemcsak egy- változás a politikai viszonyokban és a társadalmi struk- másra tekintettel, hanem a jogalkotó céljára és az Alap- 27 túrában. Kétséges azonban, hogy a jelenlegi gyorsan törvényre figyelemmel is értékelni kell a konkrét ügy- 29 és folyamatosan változó, tehát stabilnak kevésbé tekint- ben.” Ennek a módját is meghatározta az AB: a bíró- hető szabályozási környezetben ez a korlát mennyire ságnak a döntése szempontjait, indokait kellő részle- 30 érvényesül, mennyire célszerű figyelembe venni. tességgel kell bemutatnia az indokolásában. A követ- A jogalkotói szándék esetében már többféle elneve- kező lépés, hogy ha a bíróság több lehetséges és elfo- zéssel találkozunk, mint például történeti, szubjektív gadható következtetésre jut, akkor az alkotmánnyal 31 teleologikus vagy originalista módszer. E diverzitás összhangban lévő értelmezést kell alkalmazni. Az az mellett is egyöntetű a módszer alapgondolata: a jogal- elvárás, hogy az alaptörvénynek megfelelő értelmezés 32 kotói szándékot/akaratot/célt kell meghatározni. Így nem térhet el az AB által kifejtettől, lehet az AB akti- tehát – a módszer megnevezésének eltérősége mellett vizmusának is az eredménye, de nem szabad megfeled- is – egyöntetű a tudományos kritérium. keznünk arról, hogy határozatai erga omnes érvényes- séggel rendelkeznek. Elvileg kétféle módon lehet a tartalom feltárása alkot- 3. AZ ALKOTMÁNY-KONFORMITÁS mány-konform: 1.) az értelmezés során a bíróság meg- vizsgálja a jogszabály célját és az így kialakított ered- A 2012-ben hatályba lépő Alaptörvény utat nyitott az ményt összeveti az alaptörvénnyel; 2.) az értelmezés so- alkotmány bírói értelmezésének, még pedig kétirányú- rán igénybe vett módszertől függetlenül csak annak an. Egyfelől az Alaptörvénnyel való összhang követel- eredménye vizsgálandó, még pedig abból a szempontból, ménye az alkotmányt tekinti bázisnak. Ahhoz – ponto- hogy az az Alaptörvénynek megfelel-e. Ez utóbbi esetben sabban az abban megfogalmazott alapjogokhoz, alkot- tehát sem a (szubjektív, illetve objektív) teleológiai mód- mányos elvekhez, értékekhez és államcélokhoz – ké- szer, sem más értelmezési mód nem játszik szerepet, pest kell az adott jogszabály tartalmát meghatározni, csak az alkotmány-konformitás megléte. Az AB rendsze- hiszen ezek alakultak át belső jogi normává. Másrészt a rint arra hegyezi ki végkövetkeztetését, hogy csak az ér- 33 szöveg tartalmát a jogszabály társadalmi céljának fi- telmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. gyelembevételével kell meghatározni, amelynek meg- Olyan döntést még nem hozott az AB, amelyben azt állapítására a preambulumot, a törvény címét, a szabá- mondta volna ki, hogy az alkotmány megsértésére kizá- lyozott tárgykört, a szövegben rejlő társadalmi funkci- rólag a teleológiai értelmezés mellőzése vezetett. Ebből 28 ót lehet felhasználni. arra következtetünk, hogy a teleológiai értelmezés és az alkotmány-konformitás két külön módszer. 29 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [81] pont. 25 Botos: i. m. uo. 30 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [82] pont. 26 Ugyanezt a felosztás alkalmazza Jakab is, utalva az amerikai alkot- 31 Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása. 3/2015 (II. 2.) mányjogi irodalomra és a francia iskolákra is. Jakab (2011): i. m. 90. AB határozat Indokolás [35] pontja. 27 Botos: i. m. uo. 32 6/2018. (VI. 27.) AB határozat, Indokolás [28] pont. 28 Tóth J. (2017): i. m. 126–127. 33 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13] pont. / / 10 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 11 EJSz2018_4_ belív.indd 11 2019.04.04. 15:26:09

Az AB kifejezetten bátorította a bírákat az autentikus jogrendszer része, így alapvető jellemvonása, hogy a alaptörvény-értelmezésre abban az esetben, ha azt ő jog elsődleges forrása az írott jog, a törvény. A jogi nor- maga még nem tette meg. A követendő módszerbe ter- mák megfogalmazása absztrakt módon történik, a jo- mészetesen beletartozik, hogy ez nem vezethet a jog- gászok fő feladata pedig a jogi normák értelmezése és a szabályok félretételéhez, és az is, az erga omnes hatály jogesetnek az elvont jogszabály alá rendelése (szub- 40 folytán, hogy amennyiben létezik AB értelmezés, akkor szumpció). Erre leginkább a társas együttélés konflik- azt a rendes bíróságoknak követniük kell. Ahogy arra tusai során van szükség, amelyhez az állam a bíróságot, Ződi Zsolt is rámutatott, a kontinentális jog hagyomá- mint vitarendező fórumot biztosítja. A konfliktuskeze- nya szerint „a jogalkalmazás folyamatában a jogszabá- lésnek ez a módja, tehát a bíróság eljárása döntés-ori- lyok szövegével semmilyen módon nem lehetséges entált, amely folyamatnak szerves része a jogértelme- szembemenni. Azokat lehet értelmezni, de félretolni zés. Ennek révén jut el a bíróság a döntés kialakításá- 34 sosem”. Az AB annyiban tett további megszorítást, hoz és indokolásához. A bírósági tevékenységnek meg- hogy ha a bíróságok „[…] az Alkotmánybíróság autenti- vannak a saját általánosan alkalmazott érvelési mód- kus alaptörvény-értelmezését figyelmen kívül hagyják, szerei, amelyek közül az Alaptörvény 28. cikkében akkor ez önmagában okot adhat az ilyen rendes bírósá- meghatározott módszer csupán az egyik. 35 gi döntés alkotmánybírósági megsemmisítésére.” A magánjogi jogesetek jelentős többségében az imp- A valódi alkotmányjog panasz léte önmagában is külső lementáció folytán nem merül fel közvetlenül az a kér- kontrollként tud működni: látens módon befolyásolhatja dés, hogy az alkotmányjogi fogalomrendszert szüksé- a jogalkalmazót az a tény, hogy az AB egy későbbi idő- ges-e az adott ügy eldöntésébe, vagy az ítélet indokolá- pontban a meghozott döntést megvizsgálhatja és meg- sába beemelni. 36 semmisítheti, hogyha alkotmányellenesnek találja azt . Azt az AB is kihangsúlyozta, hogy „a magánjogban Csink Lóránt ezt azzal az analógiával érzékelteti, hogy közvetetten, az Alaptörvényben szereplő alapvető jo- „ha egy hatóság vagy bíróság tudja, hogy határozata a gok és alkotmányos értékek [I. cikk (1) és (3) bekezdés] jogorvoslat rendszerén keresztül felülvizsgálható, akkor átsugárzása folytán, a magánjogi normák értelmezése már az elsőfokú határozatban igyekszik figyelembe ven- útján” érvényesülnek, és azt is elismerte, hogy „[…] az ni a másodfokú szerv érvkészletét, gyakorlatát.” 37 alkotmány-törvény érvényesülésével együtt a polgári A hatás nem áll meg ezen a ponton, az AB törvényi fel- jogviszonyok azonban továbbra is polgáriak marad- 41 hatalmazással bír arra, hogyha a jogszabály által előírt nak.” A közvetett hatály érvényesüléséről és az AB ak- feltételek az alkotmányjogi panaszügyben fennáll- tív hozzáállásáról már számot adtunk, ezek – vélemé- 38 nak, bármely bírósági ügyben a bírói érdemi döntés, nyünk szerint – igen intenzíven gyakorolnak befolyást illetve a bírósági eljárást befejező egyéb döntés alap- a jogalkalmazói gondolkodásmódra. törvény-ellenességét megvizsgálja, még pedig úgy, Az alapjogias szemlélet mindent átitató hatása mel- hogy „a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptör- lett sem szakítható ki a bíróság az általános jogvédelmi vénnyel való összhangját vizsgálja: azt, hogy a jogsza- feladatából, amely az elé vitt jogviták elbírálását jelen- bály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben ti. A viszonyítási pontja ez marad. Az értelmezés bázi- biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre jut- sát a Kúria úgy fogalmazta meg, hogy „A bíróságnak 39 tatta-e.” mindig az adott jogviszony elbírálására irányadó anya- gi jogszabály szövegéből kiindulva kell a jogvitát eldön- teni, ezeket az anyagi jogszabályokat kell az Alaptör- 4. A BÍRÓSÁGOK JOGÉRTELMEZÉSE vény 28. cikke fényében értelmezni.” Az értelmezés 42 végső korlátját is kijelölte, az AB-val egyező módon: „Az Egyáltalán miért fontos, hogy a jogalkalmazó értel- értelmezési szabály sem ad lehetőséget a perben vitás mezésével foglalkozzunk? A magyar jog a kontinentális jogosultságokra, kötelezettségekre közvetlenül irány- 43 adó tételes jogi normák alkalmazásának mellőzésére. Ződi Zsolt: A korábbi esetekre történő hivatkozások mintázatai a ma- 34 4.1. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK gyar bíróságok ítéleteiben. MTA Law Working Papers, Budapest 2014/01 55. http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2014_01_Zodi_Zsolt. Az igazságszolgáltatási feladata körében a bíróság a pdf. 2019.01.26. 35 3/2015. (II. 2.) AB határozat Indokolás [53] jogszabályokat szükségszerűen értelmezi, hiszen a Orbán Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi pana- 36 döntésének indokát kell adnia, jogi érveit fel kell sora- szok tapasztalatai. Pázmány Law Working Papers, 2016/20. 14–15. koztatnia lépésről lépésre. Tevékenységének egyik leg- http://www.plwp.eu/evfolyamok/2016/178-orban-endre-a-biroi-dont- esek-ellen-benyujtott-alkotmanyjogi-panaszok-tapasztalatai-nr- fontosabb funkciója éppen a normaszöveg hozzáigazí- 44 2016-20 2019.01.15. tása a megváltozott életviszonyokhoz. Konkrétan a 37 Csink Lóránt: A hatáskör-korlátozás hatása a hatalom megosztásá- ra. In: Berkes Lilla – Csink Lóránt (szerk.): Az ombudsmani rendszer és az törvényi tényállás és az adott jogviszony egymásnak alkotmánybíráskodás átalakulása. Tanulmányok az alapjogvédelem köré- ből. Pázmány Press, Budapest, 2015. 83–84. 38 Az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet indíthatja meg az 40 Szilágyi Péter: Jogi alaptan. www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ta- eljárást, ki kell merítenie a jogorvoslati lehetőségeket, vagy ilyen nem áll mop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/ch09s03.html 2019.01.05. rendelkezésre. Abtv. 26. § (1)–(2) bekezdése. 41 8/2014. (III. 20.) AB határozat Indokolás [56] 39 3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [18], fenntartva 14/2015. (V. 42 BH 2013.287. (Pfv.II.20.068/2017/9.) 26.) AB határozat, Indoklás [51]; 30/2015. (X. 15.) AB határozat, Indoko- 43 Kúria Mfv. 10.272/2015/4. számú ítélete. lás [54]. lásd még 3173/2015. (IX. 23.) AB határozat, Indokolás [53], 44 Chronowski Nóra: Az alkotmánykonform értelmezés és az alaptör- megerősítve 3241/2017. (X. 10.) AB határozat, Indokolás [36]. vény. Közjogi Szemle 2017/4. 12. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_4_ belív.indd 12 2019.04.04. 15:26:09

való megfeleltetése. Ennek során a törvényszöveg kog- Izgalmas kérdés, hogy az egyes értelmezési módok nitív jelentés-tartalmán túl az abban foglalt rendelke- mennyire gyakoriak a bírói jogalkalmazásban. Az al- zést, annak további szövegkörnyezetét, a szöveget ma- kalmazott módszerek leginkább a megvilágosító célú gában foglaló jogintézményt, a törvényben elfoglalt he- magyarázatokból állapíthatóak meg. Egy 2009–2011- 52 lyét, más jogintézményekkel való, jogi értelemben vett ben végzett célvizsgálat eredménye azt mutatta ki, hagyományos kapcsolatát is vizsgálja. hogy a vizsgált döntéseknél a nyelvtani értelmezésen 45 Állítsunk fel egy hipotetikus példát! Egy vételárhát- belül a jogi szakmai (dogmatikai) értelmezés 2/3 ralék iránti igény esetében a kötelezetti késedelem jog- arányban domináns, ezen belül is a tág értelemben fel- 53 következményéről van szó. Ez egyfelől szakmai termi- fogott kontextuális értelmezés 45%-ot tesz ki. Jelen- 54 46 nológián alapuló nyelvtani szemantikai értelmezés , tős a hétköznapi kifejezések szemantikai érvekkel mert vételárhátralékról leggyakrabban az adásvételi való meghatározása is, amely mintegy 1/3 arányban 55 szerződés esetében lehet szó egy magánjogi jogvi- van jelen. A bírói jog szerinti értelmezés is közel egy- 47 szonyban. Az már viszont jogi dogmatikai értelmezés, harmados gyakoriságú, amelyen belül mindhárom vál- 56 hogy az elmaradt vételárhoz a késedelem, mint a szer- faja egymáshoz viszonyítva hasonló arányt képvisel. 57 ződésszegés egyik típusa tartozik, a még fennálló vétel- A logikai maximára hivatkozó értelmezés mintegy árrész megfizetés iránti igény pedig az elállás, a saját 18%. Ezek a leginkább alkalmazott módszerek voltak. szolgáltatás arányos visszatartása, a kártérítés mellett A felsőbírósági érvelésekben az új alkotmányt megelő- az egyik jogkövetkezmény. Az adásvételi szerződés és zően is jelen volt a teleológiai érvelés, közel 8%-ban for- annak vevői megszegése azonban a Ptk.-n belül más- dult elő 2011-ben. Az érvelési technikák közül nem hi- más szerkezeti egységes belül helyezkedik el, tehát ösz- ányzott az alkotmányos alapjogokra, alapelvekre, alap- szekapcsolásuk egy szűkebb értelemben vett kontextu- értékekre, alkotmánybírósági határozatokra alapozó 58 48 ális értelmezést fejez ki. Amennyiben a kötelezet- érvelés , ami tekinthető egyfajta alkotmány-konform ti-vevői késedelemre, vagy annak jogkövetkezményei- jogszabály-értelmezésnek. El kell azonban ismerni, re lenne speciális szabály, akkor „a lex specialis derogat hogy igen kis mértékben voltak kimutathatóak, keve- 59 legi generali” elve alkalmazásával (ez szintén szűk ér- sebb, mint 1,5%-ban. telemben vett kontextuális, illetve a Savigny-féle inter- A kutatás azt is feltárta, hogy az (objektív) teleológiai 49 pretatio systematica módszert jelenti) meg kellene ál- értelmezéshez társítható megfogalmazások igen variá- lapítani, hogy az egyedi ügyre melyik szabályt kell al- bilisak voltak: „[…] így a bíróságok hivatkoznak egy jogi kalmazni, amely már logikai értelmezést kíván meg. Az rendelkezés, egy jogszabály vagy egy egész jogintéz- adásvétel jogviszonyában meghatározó elem a birtok- mény céljára, funkciójára, értelmére, rendeltetésére, a ba adás ténye. Ha ez vitatott, és a birtokba vétel meg- célok elhatárolására, a jogintézmény belső tartalmára, történhet jelképesen, mondjuk kulcsátadással is, szö- létrehozatalának, illetve létezésének (jogpolitikai vagy 50 vegértelmezési logikai maximákkal lenne megállapít- egyéb) indokaira, kívánalmaira, azok ‘jogi természeté- ható, hogy a konkrét esetben megtörtént-e a birtokba re’, az általuk védeni kívánt (speciális, partikuláris) ér- adás. Az érvelésben esetleg felhasználható lenne a jog- dekekre, illetve – többször is – mindezek ‘nyilvánvaló- 51 intézmény története is, abból a szempontból, hogy a ságára’.” 60 birtokba adás egyes esetei miért fogadhatóak el jelké- pesen, visszanyúlva egészen a római kor longa manu al- kalmazási területeire. A példával azt kívántuk érzékel- tetni, hogy egy egyszerű ügyben felmerülő értelmezési 52 2009-ben és 2011-ben Tóth J. Zoltán empirikus jogszociológiai kuta- folyamat is komplex, egyes lépéseiben a legkülönfélébb tást folytatott a felsőbírósági döntések értelmezési módszereire vonatko- értelmezési módszerek alkalmazását teszi lehetővé és zóan. Ennek eredményeit közlő publikációkon alapszik ismertetésünk. 53 Amikor a bíróság egy adott (akár törvényben, akár rendeletben ta- szükségessé. lálható) rendelkezés jelentését más (vagy az adott jogszabályon belüli, vagy más jogszabályban levő) konkrét rendelkezések alapján, azokkal egybevetve, azokra tekintettel, azokkal összhangban állapítja meg. Tóth J. (2017): i. m. 122. 45 A bíróságok által használt értelmezési módszereket a cikk második 54 A nyelvtani módszer jelentéstani alfaja, amely az értelmezendő nor- fejezetében idézett szerzők mind tanulmányozták. Az esetleges eltéré- ma szavainak, kifejezéseinek egy adott nyelven belüli általánosan elfo- seket kizárandó, a cikkben Tóth J. Zoltán cikksorozatát vettük alapul az gadott jelentését tárja fel. Tóth J. (2017): i. m. 122. egyes módszerek beazonosításához. 55 Tóth J. Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy a bírói joggal kapcsola- 46 A kérdéses norma szavainak, kifejezéseinek egy adott nyelven belü- tosan nem szerencsés a „precedens” kifejezés használata, mert az a com- li általánosan elfogadott jelentését tárjuk fel. Tóth J. (2017): i. m. 122. mon law jogrendszerekre jellemző, jogi normaként funkcionáló bírói íté- 47 Ez a szavak speciális, a jogászok által egyöntetűen elfogadott és elis- let képzetét kelti fel, ehelyett az egyedi ítéletekre alkalmazható fogalom- mert jogi jelentésének felhasználása a konkrét esetben felvetődött inter- ként az „eseti bírói döntés” kifejezést célszerű használni. Tóth J. (2017): pretációs probléma megoldása végett. Tóth J. (2017): i. m. 123. i. m. 125. 48 Szűkebb értelemben akkor beszélünk kontextuális értelmezésről, 56 Hivatkozás 1.) az ítélkezési gyakorlatra, 2.) a korábbi felsőbírósági ha egy jogi norma értelmét azon rendeltetése alapján próbáljuk feltárni, eseti döntésekre; 3.) az absztrakt bírói normákra. ami pusztán annak a jogi normák rendszerében elfoglalt helyéből követ- 57 Jellemzője, hogy leginkább célzatosan, mégpedig akkor alkalmaz- kezik. Tóth J. (2017): i. m. 123. zuk, ha a szöveg egyértelmű szó (vagy inkább betű) szerinti jelentésével 49 Egy jogi rendelkezés értelmére az alapján vonható le következtetés, szemben álló (genezisét tekintve pusztán intuitíve helyesnek érzett) ér- hogy az hol helyezkedik a jogi normák rendszerében, milyen típusú, ren- telmezési eredményre szeretnénk eljutni. Tóth J. (2017): i. m. 133. deltetésű jogi normák veszik azt körül. 58 Tóth J. (2015): i. m. 230., 233. 50 Argumentum a minori ad maius; argumentum a maiori ad minus; 59 A 2014-ben publikált tanulmányokból megállapítható, hogy az Al- argumentum ad absurdum; argumentum a contrario és argumentum a kotmány puszta meghivatkozását kizárták, mert ezek nem feltétlenül simili. tartalmaznak érvelést. Tóth J. 2014. 484. 51 Itt kizárólag a jogtörténeti szempontokra hivatkozunk. 60 Tóth J. (2017): i. m. 134. / / 12 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 13 EJSz2018_4_ belív.indd 13 2019.04.04. 15:26:09

4.2. A JOGALKOTÓI SZÁNDÉK JELENLÉTE vénytelenségi okok kapcsolata, a termőföld hasznosítás A BÍRÓI DÖNTÉSEKBEN és értékesítés esetében előbb a Tft., majd az Fftv. elővá- 65 sárlási jogosultjainak sorrendje, a jogalkotónak a jogal- A bíróságokat nem csupán az alapjogi érvelés, az al- kotással, vagy annak elmaradásával okozott kár eseté- 66 kotmányos érvek mellőzése, vagy a tőlük való távolság- ben a Ptk. tárgyi hatálya vagy a különélő szülő és a tartás miatt érte kritika az Alaptörvényt megelőzően, gyermek közötti kapcsolattartás esetében a kapcsolat- hanem az általuk használt értelmezési módszerek tartás jogintézményének jogági, emberi jogi és személyi- 67 szűk körűsége és az újszerű eszközöktől való tartózko- ségi jogi minősége , az elhatárolással egyetemben. 61 dás miatt is. Az új alkotmány azonban lezárta azt a A jelenlét mellett az is fontos tényező, hogyan van je- kérdést, hogy a bíróságok értelmezhetik-e az alkot- len a jogalkotó szándékának vizsgálata a bírósági dön- mányt és milyen módszerekkel, de azt is eldöntötte, tésekben. Ez, hasonlóan az AB határozatokra történő hogy a teleologikus módszer általában is, és az Alaptör- hivatkozásokhoz, nagyon vegyes képet mutat. Kevés vénnyel kapcsolatban pedig kiemelten fontos módszer. olyan döntés van, amelyben a jogalkotói szándék vizs- 62 Pokol 2005-ben közölt elemzése szerint elenyésző a gálata központi, a jogvitát eldöntő, egyenes szerepet jogalkotói szándékra hivatkozás a felsőbírósági ügyek- tölt be. A döntés folyamatában mindig van egy, két, ben. Tematikailag kizárta azt az öt, 1981-ből származó esetleg három ‚sorsdöntő kulcspont’, amelyből kiindul- hivatkozást, amely egy jogszabályváltozás utáni értel- va a bíróság felépíti a jogi érvelését. Ezt rendszerint mezéshez a miniszteri indokolást használta fel. Arra a olyan fordulattal emeli ki a bíróság, hogy ‚a perben azt következtetésre jutott, hogy a tendencia a teljes eltű- kellett elbírálni’, ‚az volt a lényegi kérdés’, vagy ‚abban 63 nést mutatja. kellett mindenekelőtt állást foglalni’. Az így megállapí- Kérdés, hogy az Alaptörvény 28. cikke hozott-e válto- tott alapkérdés támpontként fog szolgálni, amelyből ki- zást, nyitottabbak lettek-e a jogalkalmazók, ezen belül indulva a tényeken keresztül a bíró elvezeti az érvelé- is a bíróságok, a teleológiai értelmezésre. Egy nagyon sét a törvény absztrakt elemeihez, majd a minősítés- leegyszerűsítő kísérletet tettünk az anonimizált Bíró- hez. Az érvelési folyamatban a jogalkotó szándéka sági Határozatok Gyűjteményében, ahol kizárólag érde- rendszerint kiegészítő szerepet játszik. mi ítéletek szerepelnek. 2013. január 1. és 2018. decem- Például egy sajtó-helyreigazítási perben az egyik bá- ber 31. között a jogalkotói akarat/cél/szándék szóössze- zikus kérdés az volt, hogy a felperesek a megelőző eljá- tétel a Kúria 26 döntésében, a Fővárosi Ítélőtábla 18, a rást a jogi előírásoknak megfelelően kezdeményezték-e Szegedi Ítélőtábla 11, A Pécsi Ítélőtábla 4, a Debreceni azzal, hogy helyreigazítási kérelmüket a jogi képviselő- Ítélőtábla 2, a Győri Ítélőtábla 9 polgári tárgyú határo- jük a saját e-mail címéről küldte el. A kérelemben a kép- zatában merült fel. Hat év távlatában 4 és 0,3 között viselő minden elérhetősége fel volt tüntetve, csatolta a mozog azoknak az eseteknek évenkénti száma, amely- meghatalmazását is, valamint az e-mailt a sajtószerv- ben a felsőbíróságok, vagy a felek értelmezték a jogal- nek az impresszumban megjelölt elektronikus címére kotói akaratot. A prognosztizált folyamat tehát megfor- küldte. Az alperesek szerint a kérelem nem volt jogha- dult. A háttérben álló okok között biztosra vehetjük, tályos és írásbelinek sem volt tekinthető, ugyanis az hogy meghúzódik az alkotmányjogi inspiráció. Meglá- e-mailt nem látták el fokozott biztonságú elektronikus tásunk szerint még egy kiemelkedő okkal szükséges aláírással. A Kúria először meghatározta a fokozott biz- számolni, ez pedig a dömpingszerű jogszabály-alkotás, tonságú aláírás jogszabályi követelményeit, majd a jog- amely nem csak új joganyagot jelent, hanem újszerű erős ítéletben foglalt következtetést helytállónak te- szabályozást, új jogági fogalmak bevezetését is, a vele- kintette azon az alapon, hogy „a korábban felállított kö- járó új kapcsolódási pontokkal, jogszabályszerkezeti vetelményekhez képest a jogalkotói szándék semmi- változásokkal, és az időbeli hatály kérdésével együtt. képpen sem irányulhatott visszalépésre, hanem éppen Az ügyek tárgya alapján megfigyelhető, hogy egy-egy az elektronikus aláírások kiterjesztésére vonatkoznak jogszabály, vagy valamely jogintézmény alkalmazható- a szabályok. Helytállóan állapította meg [a másodfokú sága indukálja az értelmezést. Így például a ‹devizás› bíróság], hogy az elektronikus levélben érkezett hely- 64 ügyek esetében a DH2 törvény és a Ptk.-beli további ér- reigazítási kérelem vonatkozásában fontos garanciális Az okokkal kapcsolatban lásd Jakab András: A szocializmus jogdog- 61 65 A Termőföld, a Földforgalmi törvény és a Ptk. kapcsolatában az elő- matikai hagyatékának néhány eleméről. Iustum Aequum Salutare. III. vásárlási jog, valamint az öröklés tekintetében szorult értelmezésre a 2007/1. szám 189–214. 206–208. jogosultságok terjedelme, illetve korlátozásuk. Itt most csak a polgári 62 Pokol (2005): i. m. 183–191. jog oldaláról való megközelítéseket ismertetjük, ugyancsak példálózó 63 Az általa megvizsgált 300 polgári jogi ügyben hozott ítéletet meg- jelleggel: Kúria Pfv.VI.20.345/2015/4. , Pfv.V.21.163/2014/4. és Pfv.VI. vizsgálva az 1977-es BH-döntésekben még négy ilyen hivatkozást talált, 21.575/2017., Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.065/2018/6., Fővárosi Ítélőtábla az 1988-as ítéletekben hármat, 1998-ban két ilyen ítélet volt, és az 1999 9.Pf.20.422/2016/4/II. és Szegedi Ítélőtábla Pf.II.21.104/2017. számú első félévi ítéletekben már egy sem volt található. A 300 büntetőügynél döntései. egyetlen miniszteri indokolásra hivatkozás volt 1977-ben, és öt darab 66 2013. évi V. törvény 6:548. §, illetve az 1959. évi IV. törvény 339. §-a. 1981-ben, ez utóbbiak kapcsolódtak az ‹új kódex alkalmazásának begya- Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.329/2017/11., Fővárosi Ítélőtábla 9. Pf. 20 korlásá’-hoz. Pokol (2005): 190. 131/2016/6/II., 5. Pf. 21.829/2010. és 17.Pf.20.199/2015/5-II., Kúria Pfv. 64 2014. évi XXXVIII. tv., amelyhez példálózó jelleggel említjük a Kúria IV. 20.602/2017. Gfv. 30.035/2015/5. és Pfv.V.20.667/ 2017/4., a Debreceni Ítélőtábla Pf. 67 A kapcsolattartáshoz való alapvető emberi jog és a különélő szülő- 20.631/2016/7., Fővárosi Ítélőtábla 17. Pf. 20.238/2015/6. és Gf. 40.491/ nek a gyermekkel való kapcsolattartási joga értelmezésre szorult. Kúria 2016/12., Győri Ítélőtábla Gf. 20.033/2017/3. és Pf. 20.048/2015/3., Pé- Pfv.IV.20.501/2017, Pfv.IV.21.733/2017/8. és Pfv.IV.20.445/2015/4., Fő- csi Ítélőtábla Pf. 20.013/2017/5. és Pf. 20.106/2015/6., Szegedi Ítélőtáb- városi Ítélőtábla 7.Pf.21.696/2011/8. és 32.Pf.21.229/2017/5-II., Debre- la Pf. 20.390/2017/1. és Pf. 21.036/2014/5. számú döntések. ceni Ítélőtábla Pf.I.20.415/2014/6. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_4_ belív.indd 14 2019.04.04. 15:26:09

követelmény, hogy a kérelem tartalma és a jogosulttól következménye, hogy a mezőgazdasági igazgatási való származása kétséget kizáróan megállapítható le- szerv az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagad- 68 gyen.” A jogesetben tehát az elektronikus aláírás kri- ja. A jogszabály szövegéből jutott arra a következtetés- tériumai és a ténylegesen megküldött e-mail konkrét re, hogy az állásfoglalás kiadása kötelezettség az alpe- jellemzőinek egybeesése volt az egyik eldöntendő kér- res számára, a jogkövetkezmények meghatározásából dés. Az értelmezéshez hozzákapcsolódott az új szabá- következően azonban a jogalkotó, bár kimondatlanul, lyozás abból a szempontból, hogy a változás a kevesebb de alternatív lehetőségként számolt azzal, hogy az ál- követelmény felé mozdult el, vagy a szigorú feltételek lásfoglalás kiadására az alperes részéről nem feltétle- lettek az irányadóak további esetekre is. Így tehát a jog- nül kerül sor. Mivel pedig ezzel a jogalkotó számolt, alkotói akarat része, de nem bázisa volt az ügynek. ezért az állásfoglalás kiadásának elmulasztása jogsze- 71 Más esetben a jogalkotói cél kiegészítő érvelésként rűnek tekintendő. A törvény szövegéből jutott oda az funkcionál a törvényben meghatározott kógens sza- eljáró bíróság, hogy a jogalkotó eleve bekalkulálta a bály tartalmának megállapításához. Erre példa az az hallgatást, ahhoz jogkövetkezményt is fűzött. eset, amelyben a határozott időre kötött földhaszonbér- leti szerződésben 60 napos felmondási jog szerepelt, amellyel az alperes élt is. Az ilyen fajta szerződések ese- 5. A HETEDIK ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS tében a földtörvény 6 hónapos és a mezőgazdasági év végére szóló felmondás lehetőségét kógensen írja elő. A A Hetedik Alaptörvény-módosítás kibővítette a bíró- jogerős ítélet a szerződés felmondására vonatkozó ren- ságok kötelező jogértelmezési módszereit azzal, hogy delkezést és magát a felmondást is érvénytelennek meghatározta, a jogszabályok céljának megállapítása nyilvánította. A jogi érvelésbe szőtte bele a bíróság a során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a miniszteri indokolást, amely a szigorúbb szabály alkal- jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló mazásának jogalkotói célját fogalmazta meg, nevezete- javaslat indokolását kell figyelembe venni. Emellett vál- sen, hogy a haszonbérlő érdekeinek védelmét juttatja tozatlan az alapkonstrukció, azaz a jogszabályok szöve- közvetve kifejezésre. A Kúria azzal egészítette ki az ér- gét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel össz- velést, hogy a törvény preambulumából idevonta azt a hangban kell értelmezni. Ez pedig egy primer megköze- célt, hogy a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági ter- lítésben azt jelenti, hogy a törvény szövegének bármifé- melést folytathasson, bár ezt termelésként és tervezhe- le elemzésekor az alapjogok esetében mindenképpen, tőségként jelölte meg. más területen pedig alapjogi érintettség nélkül is – így A jogalkotó szándékát a bíróság adott esetben magá- jelző nélkül – a teleológiai értelmezést kell előnyben ré- ból a törvényszövegből is megállapítja. Ez tekinthető szesíteni. a teleológiai módszer két válfaja összevonásának, vagy A módosítás több elvi kérdést vet fel. Elsőként azt, hogy – nem kevés malíciával – az előző rendszer metódusa az Alaptörvény szövege, különösen módosított formájá- egyfajta jelenlétének. A magunk részéről Blutman ban immáron két – a jogirodalmi többségi álláspontot el- László felvetésével értünk egyet, vagyis: „[a] probléma fogadva az objektív és a szubjektív teleológiai – értelme- gyökere ott található, hogy a szubjektív/objektív elha- zési módszert preferálja. A magunk álláspontja szerint tárolásnak nincsenek világos kritériumai. Objektív hármat, mert az alkotmány-konform értelmezés önálló. vagy szubjektív értelmezés lesz-e, ha a bíróság a jog- Az alapjogok és az alkotmányos jogok esetében az AB ki- szabály szövegéből azonosítja a »jogalkotói akara- hagyja az értelmezés eszközét, csak eredményének alap- 69 tot«?” Ezt a kérdést azonban nem a bíróságoknak kell törvényi megfelelőségét vizsgálja. Igaz, ezt változatos megválaszolniuk, az a jogirodalomra vár. eszközökkel teheti meg. Ebbe az folyamatba illeszkedik A harmadik esetkör általunk felhozott példája a Föld- bele a már idézett érvelése azzal a végkicsengéssel, hogy forgalmi törvényen alapul. A helyi önkormányzat tes- kizárólag egy (a konkrét esetben nyelvi) módszerrel tülete, mint földbizottság a szakigazgatás szerv megke- nem dönthető el egy rendelkezés alkotmány-konformi- resésére köteles nyilatkozni, hogy melyik elővásárlás- tása, tehát a vizsgálatnak kétlépcsősnek kell lennie. ra jogosultat támogatja és melyiket nem, mindkét eset- Másodszor: A 28. cikk egy rangsort jelenít meg, amely ben meg kell határozni az okokat is. A jogalkotó erre 15 alapján a választható lehetőségek közül az indokolást napot határozott meg azzal, hogy nem teljesítés esetén és vele együtt a preambulumot kell először felhasznál- újabb 15 napos határidőt lehet adni. A második határ- ni. A módosítás indokolása ezek szerepét kiemeli a tel- időnek a letelte után azonban törvényi vélelem áll be jes jogalkotási folyamatból, és ezt tekinti megfelelő és arra vonatkozóan, hogy a bizottság megtagadta a hoz- autentikus forrásnak a jogalkotói cél feltárásában. Ez- zájárulást. 70 zel szemben egy új jogszabály esetében a bíró első lé- A másodfokú bíróság úgy érvelt, hogy a hallgatás le- pésként a törvény szövegét olvassa, a jogszabályi szer- hetőségének kifejezett biztosítása nélkül írja elő a helyi kezetét vizsgálja és az érintett jogterületet tekinti át a földbizottság számára, hogy adja ki az állásfoglalását. korábbi rendelkezések és kialakult joggyakorlat szem- Ha azonban az állásfoglalás kiadására a meghosszabbí- pontjából. Közhelyszerűen: elsődlegesen nyelvi és logi- tott határidő alatt sem kerül sor, akkor annak az a jog- kai eszközöket használ egy alapszintű megismerés ér- dekében. A joganyag megismerésével kezdődik el az al- 68 Kúria Pfv.IV.21.360/2017/4. 24. pont. 69 Blutman: i. m. 90. 70 2013. évi CXXII. törvény 24–27. §-ai. 71 Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.422/2016/4/II. / / 14 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 15 EJSz2018_4_ belív.indd 15 2019.04.04. 15:26:09

75 kalmazási folyamat, amelyben sokadik lépés az indoko- maszöveget paragrafus jel nélkül.” Ez nagyjából a tau- lás szövege. A meglátásunk jelenleg az, hogy sem az ob- tológia, amikor önmagával magyarázunk valamit. jektív, sem a szubjektív teleológiai/történeti/origina- Ötödször: Amennyiben a módszer elterjesztése volt a lista értelmezés kizárólagossága, megengedőbb megfo- jogalkotói cél, akkor értetlenül állunk előtte. Úgy tűnik, galmazásban az elsődlegessége nem teljesíthető elvá- mintha a jogalkotó vagy nevében eljáró személyek nem rás. Nem tehetünk úgy, mintha egy konkrét ügyben olvasnának bírósági döntéseket. A jogalkotás nyitott nem bírna jelentőséggel a jogvita. A jogalkalmazói dön- kapukat dönget. tés és a benne alkalmazott érvelés mindig ehhez igazo- Hatodszor: A jogszabály-alkotási technika előnyösen dik, és a jogkérdésig ‚lecsupaszított’ probléma fogja változott abból a szempontból, hogy egy törvény által meghatározni az értelmezés kereteit és módszereit is. rendezett jogterületen rendszerint előforduló, vagy a Harmadszor: Valamely törvényjavaslat indokolásának jogszabály által lényegesnek tartott fogalmak definíci- figyelembevétele – módszertani besorolásától függetle- óját maga a jogszabály rögzíti. A megoldás a jogalkotó nül – jellemző volt és maradt a bírói érvelésekben. A akaratának kifejezését szolgálja annyiban, hogy egy- gyakorlatban változatosan vegyülnek az érvek és a hi- egy fogalom tartalmának kialakítását maga végzi el. Az vatkozások a jogalkotói akarat, szándék megállapításá- azonban már nem szerencsés, hogy ezek a meghatáro- ra: jogszabályhoz fűzött indokolástól kezdve az értel- zások újabb, akár más joganyagban található további mezett jogszabályhoz fűzött miniszteri utasításon, vagy fogalmakkal adják meg a jelentéstartalmat. államtitkári tájékoztatáson át a preambulumig, a terve- zet és az elfogadott szöveg viszonyától a korábbi és a módosított rendelkezések kapcsolatán át a törvényszö- 6. KONKLÚZIÓK veg valamely szerkezeti egységében, vagy jogintézmé- nyében való elhelyezésének, illetve nem elhelyezésének Mi várható a jövőben? Az AB metódusában nem prog- értékeléséig bezárólag igen változatos megoldásokat ta- nosztizálunk változást, mert eddig is azt az elvárást fo- 72 lálunk. Első olvasatra úgy tűnik, hogy ezt a ‚komfort- galmazta meg, hogy az értelmezés eredménye feleljen zónát’ ismerte el a módosítás. Kérdés azonban, hogy ép- meg az Alaptörvénynek, tehát a második lépésre helyez- pen az Alaptörvény biztosította nagyfokú szabadság te a hangsúlyt. A törvényértelmezéssel kapcsolatban az korlátozása mennyiben fogja visszahozni azt korábbi AB az alkotmány-konform, sőt azon belül is csak az szocialista felfogást, hogy a társadalmi problémákra alapjog-konform értelmezést fogja tudni ellenőrizni. adandó válasz csak a törvényhozó feladata és privilégi- Meghatározó marad az AB szerepe azokban az esetek- 73 uma. Nem tűnik ugyanis választási lehetőségnek az új ben is, amikor „a pozitív bírói jogalkotás értelmezési rendelkezés, pedig elvben az alkotmány-konform értel- „konfliktusait” kell majd feloldani, amelyek azáltal áll- mezés az Alaptörvényben meghatározott más értelme- nak elő, hogy az Alkotmánybíróság és a rendes bírósá- zési elvek alkalmazását sem zárja ki. Gondolunk itt az gok – utóbbiak a Kúria irányítása mellett – egyidejűleg Európai Unió irányelveire, melyet a törvényalkotásnak igyekeznek a törvényes szabályokat az Alaptörvény tar- 76 kell implementálni a nemzeti jogba vagy a közvetlenül talmához igazítani.” Ez a kép nagyon is aktív AB-t vetít alkalmazandó EU rendeletekre, az Alaptörvény Nemze- az olvasó elé, de az önkorlátozáson és az alapjogi kerete- ti Hitvallására, a történeti alkotmányra, arra a szabály- ken túl van még egy választóvonal: az „[a]dott jogterület ra, hogy egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes az al- ágazati szabályainak értelmezése szempontjából a ren- kotmánnyal, tehát mindazokra az Alaptörvénybe foglalt des bíróság rendelkezik szakértelemmel, ezért az alkot- 74 alkotmányos elvekre , amelyek a jogértelmezést kell, mánybíróságnak mindaddig el kell fogadnia a szakbíró- vagy kellene, hogy segítsék. sági alkotmány-konform értelmezést, amíg konkrét al- Negyedszer: Az Alaptörvény módosítását indokoló kotmányi norma sérelme nem merül fel.” 77 magyarázat nagyon ‚karakterisztikusan’ határozza Mi fog hatni a bíróságok gondolkodás módjára? Az al- meg, hogy a preambulumot és a törvényi indokolást au- kotmányjogi panasz nyomán hozott AB határozatok. tentikus forrásnak kell tekinteni és ezeknek értelmezé- Pontosabban az azokban kifejtett érvek és a bírói hatá- si segédletként való használatát teszi kötelezővé a bíró- rozatot megsemmisítő döntés ténye. A Kúria megfogal- 78 ságok részére. Az új vagy módosított rendelkezések mazásában egyfajta „bírói alkotmányos joganyag” . Ha tartalmának megállapításához a jogalkalmazó rend- a jogrendszer alapja az Alaptörvény, és ha elfogadjuk, szerint elolvassa az indokolást. Viszont ezek az anya- hogy minden jogszabály összefügg az alkotmánnyal, gok nem alkalmasak a jogirodalmi szintű idézésre, pél- mert azt hajtja végre, akkor az alkotmányos kapcsolat dául azért, mert nem ismert a szerzője. A színvonaluk nem hagyható figyelmen kívül. Ami ki fogja kényszerí- általában is hagy kívánni valót maga után. Csak egyet- teni az alkotmányos összefüggések és a kapcsolódó érteni tudunk Varga Zs. András azon megjegyzésével, hogy (az egyébként nem hivatalosnak nyilvánított) in- dokolás igen sok esetben „lényegében megismétli a nor- 75 Varga Zs. 2018/13 i. m. 7. Paczolay Péter: Megváltozott hangsúlyok az Alkotmánybíróság ha- 76 tásköreiben. Alkotmányjogi Szemle 2012. 1. szám 69. 77 Chronowski: i. m. 20. 72 Blutman: i. m. 90. 78 A Kúria „Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósá- 73 Erről lásd részletesen Jakab (2011): i. m. 94. gi ítélkezésben” Joggyakorlat-elemző Csoportjának Összefoglaló véle- 74 Ilyen elv az R) cikk (3) bekezdése, az Alaptörvény preambulumának ménye. kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/alaptorveny_osz- történeti értelmezése, Q) cikk (2) és (3) bekezdése. szefoglalo_velemeny.pdf 2019.02.05. 194. / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_4_ belív.indd 16 2019.04.04. 15:26:10

alapjogi gyakorlat ismeretét, hogy számítani kell a bí- ORBÁN Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkot- rói döntés alapjogi kontrolljára. mányjogi panaszok tapasztalatai. Pázmány Law Wor- Ebben a konstellációban a jogalkotói szándék áttétele- king Papers, 2016/20. http://www.plwp.eu/evfolya- sen fog hatni. A jogszabályról feltételezni kell, hogy er- mok/2016/178-orban-endre-a-biroi-dontesek-el- kölcsös, gazdaságos, a közjót szolgálja, és megfelel a jó- len-benyujtott-alkotmanyjogi-panaszok-tapasztala- zan észnek. Ez a legáltalánosabb jogalkotói akarat. Mivel tai-nr-2016-20 26. a jogalkotó célja nem térhet el az Alaptörvénytől, ez egy- PACZOLAY Péter: Megváltozott hangsúlyok az Alkot- ben vélelemként is működik. A következő gondolati lé- mánybíróság hatásköreiben. Alkotmányjogi Szemle pés, hogy a szakjog területére a preambulumban megfo- 2012. 1. szám 67–69. galmazott és alaptörvényi passzussal alátámasztott cél POKOL Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000, is alkotmányos. A konkrét üggyel való megfeleltetés so- POKOL Béla: Jogelmélet: Társadalomtudományi triló - rán viszont, ahogy azt levezettük, további 11 módszer áll gia II. Budapest, Századvég Kiadó, 2005. rendelkezésre, hogy a jogvita rendezéséhez leginkább SAVIGNY, Friedrich Carl von: Das System des heutigen hasznos, eredményes és az alkotmány-konformitás meg- Römischen Rechts. Berlin: Veit 1840. állapításához alapul szolgáló értelmezéshez jussunk el. SZABÓ Imre: A jogszabályok értelmezése. Budapest, KJK. 1960. SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. www.tankonyvtar.hu/ FELHASZNÁLT IRODALOM hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alap- tan/ch09s03.html BOTOS Viktor: A bírói jogértelmezés útjai a Legfelsőbb TÓTH J. Zoltán: A dinamista alkotmányosság és a neofor- Bíróság gyakorlatában (munkajogi BH-k elemzése) Jog- malista tendenciák. Jogelméleti Szemle, 2002/4. elméleti Szemle, 2000/3. szám http://jesz.ajk.elte. http://jesz.ajk.elte.hu/toth12.html hu/botos3.html TÓTH J. Zoltán: A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi BLUTMAN László: Hat tévhit a jogértelmezésben. JeMa értelmezés a magyar felsőbírósági gyakorlatban. MTA 2015/3. 83–92. Law Working Papers, 2015/17 CHRONOWSKI Nóra: Az alkotmánykonform értelmezés TÓTH J. Zoltán: A magyar bírói érvelés jellege. Jogértel- és az alaptörvény. Közjogi Szemle 2017/4. 7–15. mezés és jogi érvelés a magyar felsőbíróságok gyakor- CSINK Lóránt: A hatáskör-korlátozás hatása a hata - latában. Iustum Aequum Salutare, XIII. 2017./2. 121– lom megosztására, 83–84. In: BERKES Lilla – CSINK 138. Lóránt (szerk.): Az ombudsmani rendszer és az alkot- VARGA Zs. András: Törvényjavaslatok indokolása – az mánybíráskodás átalakulása. Tanulmányok az alapjog- Alaptörvény hetedik módosításának 8. cikkéről. Law védelem köréből. Pázmány Press, Budapest, 2015. Working Papers. 2018/13 1–7. 252. VÁSÁRHELYI Mária: Jogszolgáltatás vagy igazságszol- JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyaté- gáltatás I–II. Élet és Irodalom 50. évfolyam, 34. szám ka. Jogelméleti Szemle, 2003/4. szám. http://jesz.ajk. 2006. augusztus 25., Élet és Irodalom 50. évfolyam, elte.hu/jakab15.html 35. szám 2006. szeptember 1. JAKAB András: A szocializmus jogdogmatikai hagyaté- ZŐDI Zsolt: A korábbi esetekre történő hivatkozások min- kának néhány eleméről. Iustum Aequum Salutare. III. tázatai a magyar bíróságok ítéleteiben. MTA Law Wor- 2007/1. szám 189–214. king Papers, Budapest 2014/01 55. MTA Law Wor- JAKAB András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény king Papers 2014/1, http://jog.tk.mta.hu/uploads/ tükrében. Jogesetek Magyarázata 2011/4. 86–94. files/mtalwp/2014_01_Zodi_Zsolt.pdf / / 16 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 17 EJSz2018_4_ belív.indd 17 2019.04.04. 15:26:10

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ KIRENDELÉSE KÖZJEGYZŐI ELJÁRÁSBAN, VALAMINT ANNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÖZJEGYZŐ ELŐTTI EGYEZSÉGI ELJÁRÁSSAL ÉS A PERHATÉKONYSÁG ELŐSEGÍTÉSE KECSKEMÉTI ÁGNES közjegyzőjelölt (Miskolc 2. számú székhely) 1. A szerteágazó közjegyzői tevékenység az igazság- és az alperes védekezésének az előadása után kerülhet szolgáltatás részeként számos ponton kapcsolódik ösz- sor. A jogvita során azonban olyan váratlan vagy előre sze a bírósági eljárásokkal, adott esetben alternatívát nem látott körülmények is felmerülhetnek, amelyek szolgáltatva azok helyettesítésére, illetve a peres eljá- szükségessé tehetik a bizonyítás felvételének előbbre rások előkészítésére. Az egyre bővülő közjegyzői ha- hozatalát. Ilyen lehet például a tanú súlyos betegsége táskörök lehetőséget teremtenek a bírósági eljárások vagy egy fontos okirat megrongálódása, amikor is az elkerülésére, amelyek közül mind az előzetes bizonyí- érintett fél joggal tarthat attól, hogy bizonyítása későb- tás, mind az igazságügyi szakértő kirendelése iránti el- bi időpontban már nem lesz sikeres. Az előzetes bizo- járás, mind a közjegyző előtti egyezségi eljárás a gyor- nyítást indokolttá teheti a romlandó áru vagy a tárgyi saság, az észszerűség és a hatékonyság követelményei- bizonyítékok biztosítása is. 3 nek teljesülését szolgálja, összhangban a hatályos jogi Előzetes bizonyítás elrendelésére a jogszabály akkor szabályozás elveivel és a jogalkotással szemben tá- biztosít lehetőséget, ha a bizonyítás a per folyamán, il- masztott alapvető igényekkel. letve a per későbbi szakaszában már nem lenne sikere- Igazságügyi szakértő kirendelésére – nemperes eljá- sen lefolytatható vagy a bizonyítás lefolytatása jelentős rás keretében – a közjegyző is jogosult, méghozzá az nehézséggel járna, illetőleg, ha a bizonyítás előzetes le- előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló eljárás folytatása a per elkerülését vagy a per észszerű időn egyik változataként, illetőleg önállóan, kifejezetten belül történő befejezését elősegíti, továbbá abban az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló eljárás- esetben is, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzésé- ban. Az előzetes bizonyítás és az igazságügyi szakértő hez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapítá- kirendelése iránti eljárás célja megegyezik, hiszen sához – jogi érdeke fűződik, azonban ez utóbbi kritéri- mindkét eljárás alapvetően a bizonyítékok gyors és ha- um megítélésének szempontjait a jogszabály nem konk- tékony beszerzésére, a kérelmező számára az igényér- retizálja. Az előbbiek szerint előzetes bizonyítás elren- vényesítés szempontjából jelentős tények, egyéb körül- delhető a tanú magas életkorára, súlyos betegségére mények rögzítésére, reprodukálására irányul a perin- vagy hosszabb külföldi útjára tekintettel. Indokolttá te- dítást megelőzően, illetőleg adott esetben éppen a per- heti az a feltevés is, hogy hosszabb idő elteltével a tanú indítást elkerülendően. Amennyiben sor kerül a bíró- a bizonyítandó tényekre már nem fog tudni kellő rész- ság előtti peres eljárásra, hatályát tekintve nincs kü- letességgel visszaemlékezni. Szemle akkor rendelhető lönbség az előzetes bizonyítás keretében beszerzett el, ha tartani lehet attól, hogy a tárgyi bizonyíték el- bizonyítékok és a per folyamán beszerzett bizonyíté- pusztul, eltűnik, vagy azon időközben valamilyen vál- kok között. tozás állhat be, a szemle helye nehezen őrizhető, a hely- 1 Az előzetes bizonyítás elrendelésének okait a tör- színen a nyomok hamarosan eltűnnek. Ha az okirat ol- vény szűkebbre szabja, mint az igazságügyi szakértő vashatatlanná kezd válni, illetve megrongálódik, vagy 2 kirendelésének eseteit, hiszen az előzetes bizonyítás attól lehet tartani, hogy az okirat használhatatlan lesz, minden esetben valamely olyan különleges körülmény- ha az okirat birtokosa idős ember, súlyos beteg vagy hez köthető, amely a bizonyítás lehető leggyorsabb és hosszabb időre külföldre készül, az okirati bizonyítás 4 leghatékonyabb lefolytatását követeli meg vagy pedig előzetesen is lefolytatható. Igazságügyi szakértő ki- perhatékonysági, pergazdaságossági szempontokat rendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kérel- szolgál. Előzetes bizonyításról akkor beszélünk, ha mező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény olyan időben kell valamely polgári per lefolytatásához megállapításához különleges szakértelem szükséges, szükséges bizonyítási eljárást foganatosítani, amikor a az eljárás produktuma pedig maga az igazságügyi (ese- per rendes menete szerint arra még nem került volna ti) szakértői vélemény. A szakvélemény a peres eljárás sor. A polgári eljárás általános rendje szerint a bizonyí- során a szabad bírói mérlegelés elvének megfelelően tás lefolytatására legkorábban a felperes keresetének 1 A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 3 Nagykommentár a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör- 334. §, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. vényhez (Szerkesztette: Kiss Daisy / Németh János). törvény (Kjnp.) 17. § (1) bekezdése. 4 Nagykommentár a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör- 2 Kjnp. 21. § (1) bekezdése. vényhez (Szerkesztette: Kiss Daisy / Németh János). / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_4_ belív.indd 18 2019.04.04. 15:26:10

5 vehető figyelembe a bizonyítékok értékelése során, peres eljárás megindulására, a szakvélemény rendelke- összhangban az igazságügyi szakértő kirendelésére zésre állása okán a bizonyítási költségek is lényegesen irányuló eljárás törvény által is deklarált céljával, csökkenhetnek. Az eljárás lefolytatásának eredménye- amely nem más, mint az egyszerű és gyors igényérvé- ként előálló bizonyíték, szakvélemény további hoza- nyesítés elősegítése. déka, hogy a felek között fennálló vitás kérdések rende- A két eljárás további hasonlósága, hogy a jogszabály zése tekintetében megegyezési alapot szolgáltathat, mind az előzetes bizonyítás, mind az igazságügyi szak- amely esetlegesen átvezetheti a feleket egy másik, új- értő kirendelésére irányuló eljárás lefolytatását korlá- szerű közjegyzői eljáráshoz, nevezetesen az egyezségi 6 tok közé szorítja: az előzetes bizonyítás akadályát ké- eljáráshoz. A továbbiakban az igazságügyi szakértő ki- pezi, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van rendelése iránti eljárás menetére és jogi sajátosságaira folyamatban, illetve nincs helye igazságügyi szakértő fókuszálunk, majd azt követően bemutatásra kerülnek kirendelésének, ha abban a kérdésben, amelyre a szak- az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló eljárás értői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a ké- és a közjegyző előtti egyezségi eljárás összefüggései. relmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van fo- 2. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás lyamatban, ezekben az esetekben a közjegyző a kérel- minden esetben kérelemre indul, amelyet írásban kell met visszautasítja. Az előzetes bizonyítás lefolytatása benyújtani vagy az illetékes közjegyzőnél jegyző- 10 és az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás könyvbe mondani . Az eljárás lefolytatására a kérel- szignifikáns különbsége abban áll, hogy az előzetes bi- mező lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye 11 zonyításban szükséges megjelölni az ismert ellenér- szerinti közjegyző , valamint az a közjegyző illetékes, 7 dekű felet , kivéve ha az előzetes bizonyítást arra hivat- akinek illetékességi területén a szakértői vizsgálat tár- 12 kozással kérik, hogy a kérelmezőnek jogi érdeke fűző- gyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található , ki- dik a bizonyíték beszerzéséhez – ez esetben az ismert zárólag az előbbi illetékességi okok hiányában kezde- 13 ellenfél megjelölése nem kötelező, de nem is kizárt –, ményezhető az eljárás bármely közjegyzőnél . A hatá- míg az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló el- lyos szabályozás értelmében rendkívül fontos az illeté- járásban egyáltalán nem szükséges ellenérdekű felet kességi szabályok betartása, hiszen a közjegyző csak a 8 megjelölni . Az ellenfél eljárásbeli megnevezése a kérel- saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselek- mezett, akit a közjegyzőnek meg kell nyilatkoztatnia, ményeket foganatosíthatja közvetlenül, amely jogsza- kivéve ha az veszélyeztetné az eljárás eredményes le- bályi rendelkezés megsértése a közjegyző eljárási cse- 9 14 folytatását . A kérelmezett – a költségek előlegezése és lekményének érvénytelenségét vonja maga után . Az 15 viselése mellett – indítványozhat bizonyítást, nyilatko- eljárásban a jogi képviselet nem kötelező , így a kérel- zatot tehet, jelen lehet az eljárási cselekmények lefoly- mező személyesen vagy képviselője útján járhat el, tatásánál (a közjegyző a kérelmezettet idézi is az eljá- azonban az eljárásjogi képviselet szabályai szerint, ami rási cselekményekre) és kifogással élhet az eljárás eset- azt jelenti, hogy a kérelmezőt kizárólag a jogszabály ál- 16 leges szabálytalansága miatt, azonban szankcionálha- tal meghatározott személyi kör képviselheti , ideértve tó is, a közjegyző előtti eljárásban kizárólag pénzbír- természetesen a jogi képviselőt is. Kiemelendő, hogy sággal sújtható. Tekintettel arra, hogy igazságügyi – az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szabá- szakértő kirendelése esetében az eljárás nem kontra- lyozási elveivel összhangban – az elektronikus ügyinté- diktórius – tehát ellenfél abban nem vesz részt –, az el- zésre kötelezett személyi kör esetében immáron kizárt járás lefolytatása a jogszabály által meghatározott kor- a papíralapú eljárás, e szabály megsértése esetén az el- látok között kizárólag a kérelmező jogi akaratától függ. járó közjegyző a kérelmet visszautasítja. A kérelemnek 17 Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárást lefolytató köz- tartalmaznia kell az eljárás lefolytatására irányuló jegyző a felek között fennálló jogvitában érdemben kérelmet, a kérelem előterjesztésének indokait, a rövid nem dönt, azonban a kérelmező az előzetes bizonyítás tényállást, az illetékes közjegyző megjelölését és a köz- keretében nyert bizonyíték, illetőleg az igazságügyi jegyző illetékességének megállapításához szükséges szakértői vélemény birtokában prognosztizálhatja az adatokat, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a esetlegesen megindítandó peres eljárás kimenetelét, szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, azokat a továbbá mérlegelheti, hogy indokoltnak tartja-e egyál- kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek vé- talán bíróság előtti peres eljárás megindítását. Noha leményt kell nyilvánítania, a kérelmező arra vonatkozó nem bizonyos, hogy az eljárás produktuma a felek kö- nyilatkozatát, hogy abban a kérdésben, amelyre a szak- zötti jogvita eldöntése során valóban felhasználásra értői véleményt be kívánja szerezni, nincs folyamatban kerül, az mégsem elhanyagolható jelentőségű, hiszen a a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági el- beszerzett bizonyíték, illetőleg szakvélemény a per- járás, illetőleg a kérelmező ellen indított büntetőeljá - nyertességi esélyek latolgatása során döntő szempont lehet a kérelmező számára és amennyiben sor kerül a 10 Kjnp. 6. § (2) bekezdése. 11 Kjnp. 4. § (1) és (3) bekezdése. 12 Kjnp. 22. §. 5 Pp. 263. § (1) bekezdése, 279. § (1) bekezdése. 13 Kjnp. 4. § (2) bekezdése. 6 Kjnp. 17. § (2) bekezdése, 21. § (2) bekezdése. 14 Kjnp. 5. § (3) bekezdése. 7 Kjnp. 19. § (1) bekezdés d) pontja. 15 Kjnp. 12. § (2) bekezdése. 8 Kjnp. 23. § (2) bekezdése. 16 Pp. 65. §. 9 Kjnp. 19. § (4) bekezdése. 17 Kjnp. 6. § (1) bekezdése, 23. § (1) bekezdése. / / 18 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 19 EJSz2018_4_ belív.indd 19 2019.04.04. 15:26:10

rás, továbbá a szakterület, kompetencia megjelölését. vétele is szükséges, ha a megszabott határidőnek nem Rendkívül fontos, hogy amennyiben azon kizáró ok tud eleget tenni, ha a feltett kérdésben kizárólag jog- fennállta ellenére készül el a szakvélemény, amely sze- szabályban meghatározott szervezet jogosult szakvé- rint a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljá- leményt adni, valamint azt is, ha a szakértő díja a letét- rás vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van be helyezett összeget előreláthatólag meghaladja, ám folyamatban, a szakvélemény az eljárásban nem lesz ekkor a még letétbe helyezendő összeget is szükséges 18 felhasználható . A kérelemben a beszerezni kívánt megjelölnie. A szakértő a számlát a kérelmező nevére szakvélemény alapját képező kérdéseket világos és ért- állítja ki, amelyet szintén a közjegyző kézbesít a fél ré- hető ténykérdésekként kell megfogalmazni, hiszen a szére. Amennyiben peres eljárás indul, a megfizetett díj szakértő azokhoz kötve van és a szakvéleményben ki- perköltségként érvényesíthető, hiszen ezen költség a fejezetten azokat fogja megválaszolni, így a szakvéle- jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és 26 mény elkészítésének akadályát képezi, ha a feltett kér- szükségképpen felmerült költségnek minősül . Az dések nem egyértelműek vagy nem érthetőek. A szak- igazságügyi szakértő kirendelését eredményező jogvi- értő személyét tilos megjelölni a kérelemben és arra ja- ták döntően hibás teljesítésből és egyéb szerződéssze- vaslat sem tehető, mivel a szakértő személyéről – az ob- gő magatartásokból, károkozásból, szomszédjogi vi- jektivitás követelményének maradéktalan szem előtt tákból származnak, amely jogviták alapját jellemzően tartásával – a fél meghallgatása nélkül a közjegyző adásvételi, vállalkozási, biztosítási, építési-kivitelezési, dönt, méghozzá az Igazságügyi Szakértők Névjegyzé- szállítási szerződések képezik. Gazdasági társaságok 19 kéből történő kirendeléssel . A közjegyző – a kérelem és magánszemélyek esetében egyaránt előfordulhat beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül – például, hogy a megrendelő által megrendelt és leszállí- megvizsgálja a kérelmet és felhívja a kérelmezőt, hogy tott termékek hibásan érkeznek, a kivitelezett épület- az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban megha- tel, beruházással vagy a vállalkozó által elvégzett mun- tározott közjegyzői díját és a szakértő díjának fedezé- kával szemben minőségi kifogás merül fel, szavatossági séhez előre láthatólag szükséges összegét helyezze a igényt kívánnak érvényesíteni vagy a károsodott, ille- 20 közjegyzőnél bizalmi őrzésbe . A szakértő kirendelé- tőleg meghibásodott gépjármű vagy egyéb eszköz lehe- sének költségeit minden esetben a kérelmező viseli, tő leghamarabbi javítása, helyreállítása okán annak ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény azonnali megvizsgálása válik szükségessé. Különös je- elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefoly- lentőséggel bír a beszerzett szakvélemény olyan ese- 21 tatni . Az eljárásban költségmentességnek és költség- tekben, amikor a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik az 22 feljegyzésnek nincs helye . A közjegyző által kirendelt időveszteség minimalizálásához – például, ha a károso- szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés dott dolog a kérelmező munkaeszköze vagy az ingatlan kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a kérelmező lakhatását szolgálja –, így az nem őrizhető előterjeszteni, amely határidő egy alkalommal, legfel- meg kifogásolt állapotában az esetlegesen hosszabb 23 jebb harminc nappal meghosszabbítható . A közjegyző időt igénybe vevő bírósági eljárás keretei között zajló a szakértő díját a szakértő díjjegyzékének alapulvételé- bizonyítási eljárás lefolytatásának tartamára. Nincs vel a szakvélemény beérkezését követően végzéssel ál- azonban helye közjegyzői előzetes bizonyítás kereté- lapítja meg – amely ellen a kérelmező és a szakértő fel- ben szakértő kirendelésének, ha a csődeljárásban az in- 24 lebbezéssel élhetnek –, majd intézkedik a bizalmi őr- gatlan forgalmi értékének meghatározására irányuló 27 zésbe vett szakértői díj szakértő részére történő kifize- kifogás alapján eljárás van folyamatban. Noha a kérel- 25 tése iránt . A szakértő a szakvéleményt a közjegyző- mező számára nem feltétlenül hordoz magában pozitív höz nyújtja be, aki kézbesíti azt a kérelmező részére. eredményt a szakvélemény, mégis segíti őt annak mér- A szakértő – jogszabályban rögzített kivételektől el- legelésében – legalábbis támpont szintjén –, hogy a jog- tekintve – köteles eljárni a hatóság (így a közjegyző) ki- vita érdemi lezárásának valószínűsített kimenetele rendelése alapján, ezenkívül köteles a tudomására ju- alapján érdemes-e bírósági eljárást kezdeményeznie, tásától számított öt napon belül közölni a közjegyzővel, figyelemmel az igényérvényesítés anyagi és időbeli ha a személyére nézve a törvényben meghatározott ki- szempontjaira is. Mindazonáltal, ha a beszerzett szak- záró ok áll fenn, ha a feltett kérdések megválaszolása vélemény a kérelmező álláspontjának helyességét iga- egészben vagy részben nem tartozik azon szakismere- zolja is, a felek közötti jogvitának nem szükségszerű tei körébe, amelyekben jogosult eljárni, illetőleg, ha a következménye a bíróság előtti peres eljárás, hiszen tevékenységének ellátásában akadályoztatva van (pél- amennyiben a felek között fennáll a konszenzus kiala- dául amiatt, hogy más hatóság felkérésére kell eljár- kításának lehetősége, sor kerülhet a közjegyző előtt nia). Szintén közölnie kell a szakértőnek a közjegyző- egyezség megkötésére is, amely adott esetben, jellégét vel, ha a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybe- tekintve megfelelően kombinálható az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárással. A továbbiakban bemutatásra kerül a közjegyző előtti egyezségi eljárás 18 Kjnp. 21. (2) bekezdése. jogi természete, amely akár a beszerzett igazságügyi 19 Kjnp. 25. § (1) és (2) bekezdése. szakértői vélemény nyomán is kibontakoztathatja a fe- 20 Kjnp. 7. § (1) bekezdése, 24. §. lek között fennálló jogvita érdemi rendezését. 21 Kjnp. 26. § (2) bekezdése. 22 Kjnp. 8. § (1) bekezdése. 23 Kjnp. 26. § (1) bekezdése. 24 Kjnp. 27. § (1) bekezdése. 26 Pp. 80. §. 25 Kjnp. 27. § (5) bekezdése. 27 BH 2015.74. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_4_ belív.indd 20 2019.04.04. 15:26:10

Gyakorlati megvalósulását tekintve a két eljárás ak- róság előtt kerülhet sor. A jogszabály a közjegyző előtti ként kapcsolódhat össze, hogy az igazságügyi szakértő egyezségi eljárás lefolytatása feltételeként rögzíti, hogy kirendelését kérelmező, a felek között fennálló jogvitá- legalább az egyik fél rendelkezzék belföldi lakóhellyel ban részes (egyik) fél – megismerve a szakvélemény tar- (székhellyel), valamint, hogy a felek az eljárás tárgyáról 33 talmát – egyfajta megerősítést nyer az általa képviselt szabadon rendelkezzenek . Az eljárásban a jogi képvise- jogi álláspont helyességét illetően vagy adott esetben a let nem kötelező. szakvélemény épphogy megcáfolja azt és a szakvéle- Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás és mény a kérelmezőt jogi álláspontjának felülvizsgálatára a közjegyző előtti egyezségi eljárás összekapcsolódása indítja. Az eljárás során beszerzett szakvélemény kötele- egyfajta logikai kapcsolatot is feltételez, hiszen a cél- ző erővel nem bír, azonban a szakértő és az eljárást le- szerűségi szempontok azt indokolják, hogy e két eljárás folytató közjegyző függetlenségének köszönhetően lehetőség szerint egymást követően kerüljön lebonyolí- mégis hiteles forrásnak bizonyulhat a jogvita feloldásá- tásra. Példával illusztrálva, a szakvélemény beszerzé- hoz. Amennyiben a jogvitában érintett felek között a sét követően, a beszerzett szakvéleményt megegyezési szakvélemény megismerését követően lehetőség van alapként figyelembe véve a jogvitában részes felek konszenzus kialakítására, az eljárás lefolytatására és az egyike egyezségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet annak eredményeként létrejövő egyezség írásba foglalá- terjeszt elő a közjegyzőnél, aki az illetékességi szabá- sára megfelelő keretet szolgáltat a közjegyzői közremű- lyok betartásának szem előtt tartásával akár ugyan- ködés, amely a közvetlen végrehajthatóság garanciáját azon közjegyző is lehet, aki előtt az igazságügyi szakér- hordozza a felek számára, figyelemmel a létrejött egyez- tő kirendelése eljárás volt folyamatban. A közjegyző a ség jogszerűségének vizsgálatára is. fél által előterjesztett kérelemre a kérelmezettet egyez- ségi kísérletre idézi, amely határnapot az idézést kérő 34 3. Fontos leszögezni, hogy kizárólag polgári peres útra félnek szóval is tudtára adhatja . Amennyiben az tartozó ügyben van lehetősége a közjegyzőnek egyezsé- egyezségi eljárás kezdeményezése iránt a jogvitában gi eljárás lefolytatására és kizárólag a keresetindítást érintett felek együttesen kívánnak fellépni, idézés nél- 28 megelőzően . A jogszabály további korlátozásokat is kül egyaránt megjelenhetnek a közjegyző előtt az megfogalmaz a közjegyző előtti egyezségi eljárás lefoly- egyezség megkötése céljából, ez esetben az eljáró köz- 35 tatásával szemben, amikor is kimondja, hogy nincs helye jegyző a felek idézését mellőzi . A közjegyző által jóvá- egyezségi eljárás lefolytatásának szerzői jogi, szomszé- hagyott egyezségek jellemzően a kártérítési jogviták, a dos jogi és iparjogvédelmi ügyekben, közhatalom gya- szerződésszegésekből eredő jogviták – különös tekin- korlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj tettel a hibás teljesítésből és a késedelembe esésből megfizetése tárgyában, a közérdekből indított perekkel eredő jogvitákra –, a gazdasági társaságok és tagjai összefüggő ügyben, a jogi személyek alapításával és tör- egymás közötti, nem tagsági viszonyon alapuló jogvi- vényes működésével kapcsolatos ügyben, a jogi szemé- tái, valamint az öröklési jogviszonyból fakadó, a hagya- lyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt téki eljárás keretein belül nem rendezett jogviták ítéle- tagok egymás közötti, a tagsági viszonyon alapuló ügy- ti hatályú rendezésére szolgálhatnak. ben, a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tár- A magyar történeti jogirodalomban általánosan elfo- gyú ügyben, a végrehajtási perre és a munkaügyi perre gadott nézet szerint az egyezség kettős jogi természetű tartozó ügyben, az állami vagyonnal kapcsolatos ügy- intézmény, alapvetően magánjogi megállapodás, amely a ben, valamint minden olyan ügyben, amelyben külföldi magánjogon túlmutatva, közjogi konzekvenciákat ered- 36 anyagi jogot – ide nem értve a külföldi nemzetközi ma- ményez. Amennyiben az eljárás során a felek között lét- 29 gánjogi szabályokat – kell alkalmazni . A közjegyző rejön – a jogszabályoknak megfelelő tartalmú – egyez- előtti egyezségi eljárásban szünetelésnek, az eljárás fel- ség, a közjegyző azt jegyzőkönyvbe foglalja és végzéssel 37 függesztésének, félbeszakadásának, beavatkozásnak, jóváhagyja . Az egyezség alapját minden esetben a felek valamint az egyezségi kísérletre kitűzött határnap el- egybehangzó akaratnyilatkozata képezi, a közjegyző a 30 mulasztása miatt igazolásnak helye nincs , amely sza- felek által előadottakon semmiképp sem terjeszkedhet bályok szintén a gyorsaság és a hatékonyság szempont- túl, tehát az egyezséget semmilyen formában nem egé- jait hivatottak érvényesíteni. Amennyiben az eljárás so- szítheti ki. A felek rendelkezési szabadsága ezen eljárás- rán a felek személyében változás következik be, a köz- ban rendkívül kiterjedt, hiszen a közjegyző az egyezség 31 jegyzőnek az eljárást meg kell szüntetnie , így az egyez- méltányosságát sem vizsgálja, az egyezség megkötése ségi eljárásban jogutódlás megállapításának szintén során nem feltétel, hogy a felek kölcsönös engedménye- nincs helye. Hasonlóan a közjegyzői ügyszakba tartozó ket tegyenek egymás irányába a vitás kérdések rendezé- egyéb nemperes eljárásokhoz, az egyezségi eljárásban se során, így a közjegyző nem is tagadhatja meg az egyez- 32 sem kerülhet sor bizonyítás felvételére , így amennyi- ség jóváhagyását azon az alapon, hogy az a felek méltá- ben az egyezség létrejöttének feltétele a bizonyítási eljá- nyos érdekeinek nem felel meg. Amennyiben a fennálló rás lefolytatása, az egyezség megkötésére kizárólag bí- 33 Kjnp. 27/H. § (2) bekezdése. 34 Kjnp. 27/H. § (1) bekezdése. 28 Kjnp. 27/H. § (1) bekezdése. 35 Kjnp. 27/L. §. 29 Kjnp. 27/H. § (3) bekezdése. 36 Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tör- 30 Kjnp. 27/J. § (2) és (3) bekezdése. vényhez. (Bíró Noémi / Gyekiczky Tamás / Kapa Mátyás / Nádas György 31 Kjnp. 27/J. § (4) bekezdése. / Rab Henriett / Zoltán Hunor / Zoltán Levente). 32 Kjnp. 27/J. § (5) bekezdése. 37 Kjnp. 27/K. § (2) bekezdése. / / 20 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 21 EJSz2018_4_ belív.indd 21 2019.04.04. 15:26:10

jogvitának kizárólag egy része tekintetében jutnak a fe- végrehajtható legyen. A végrehajtási lap kiállítására 41 lek konszenzusra, a jogszabály lehetőséget biztosít az bármely közjegyző illetékes . egyezség részben történő megkötésére is. Az egyezség A közjegyző előtti egyezségi eljárás jogi természete anyagi jogszabályoknak való megfelelőségét a közjegyző vegyes, hiszen a felek magánjogi jellegű ügyleti megálla- minden esetben vizsgálja amellett, hogy a feleket teljes- podása a közjegyző által ítéleti hatállyal kerül jóváha- körűen nyilatkoztatja ügyleti akaratukról és az egyez- gyásra. A jogorvoslatot tekintve a jogerős végzéssel jó- ség létrehozásának motívumairól, hiszen jogszabályok- váhagyott egyezséggel szemben kizárólag perújítás le- ba ütköző egyezség jóváhagyására a közjegyzőnek nincs hetséges, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel ren- jogi lehetősége, ebben az esetben a közjegyző az egyez- delkező bíróságon kell előterjeszteni és az eljáró bíróság ség jóváhagyását megtagadja. A jóváhagyott egyezség a intézkedik a közjegyző előtt folyamatban volt eljárás ira- felek közötti jogvitát érdemben zárja le – betöltve perel- tainak beszerzése iránt. Mindazonáltal, az előbbiekben terelő funkcióját –, mivel az anyagi jogerővel rendelke- említett eljárási jogorvoslaton túl lehetőség van a jog- zik. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság ál- ügylet érvénytelenségének megállapítása iránti igényér- 38 tal jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú , amelynek vényesítésre, tehát a létrejött és jóváhagyott egyezség értelmében kizárt, hogy ugyanabból a tényalapból szár- utólagosan önálló keresettel is támadható. mazó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthas- 4. Összességében véve kijelenthető, hogy mind az sanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás, mind az 39 szemben egyébként vitássá tehessék . Az együttműkö- egyezségi eljárás közjegyzői ügyszakba helyezését az désre hajlandó felek által a jóváhagyott egyezség szerint ezredfordulót követően fokozatosan növekvő bírósági vállalt kötelezettségek végrehajthatók és az ilyen módon ügyteher csökkentése iránti jogalkotói törekvés indu- lezárt jogvita tárgyában perindítás nem lehetséges. Te- kálta, amellyel a bírósági eljárások gyorsítását kívánták kintettel arra, hogy a felek által vállalt, az egyezség sze- elősegíteni. Az úgynevezett régi Polgári Perrendtartás a rinti kötelezettségek nemteljesítése esetén végrehajtás perek észszerű időn belül történő befejezésének alapel- kezdeményezhető, fontos, hogy maga az egyezség vilá- vi követelményével, az eljárás elhúzódása miatti kifogás gos és érthető módon kerüljön megfogalmazásra, ideért- előterjesztésének lehetőségével és a bíróság objektív fe- ve azt is, hogy a felek által vállalt kötelezettségek tekin- lelősségének deklarálásával kívánta előmozdítani a bí- tetében egyértelmű és közérthető legyen. A jóváhagyott rósági eljárások lehetőségekhez mérten történő gyorsí- egyezségnek tartalmaznia kell a végrehajtás elrendelé- tását, amelyet a jogalkotó azzal is támogatni kívánt, 40 séhez szükséges elemeket , így a felek által vállalt szol- hogy a jogvita érdemi elbírálását nem igénylő hatáskö- gáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettség- röket a bíróságon kívüli fórumra – így a közjegyzőség- vállalást vagy pedig az ingyenességet, a felek adatait, a hez – telepítette át. Figyelembe véve az igazságügyi kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegszerűségét) szakértő kirendelése és a közjegyző előtti egyezségi el- és jogcímét, valamint a teljesítés módját és a teljesítés járás perelhárító funkcióit, valamint az igazságügyi határidejét. Mind magánszemély felek, mind gazdasági szakértő kirendelése és az előzetes bizonyítás perelőké- társaságok között fennálló jogviták esetén szempont a szítő funkcióit, megállapítható, hogy ezen közjegyzői közvetlen végrehajthatóság, hiszen az esetleges nemtel- ügyszakba helyezett eljárások egyöntetűen szolgálják jesítés esetén minden jogalany érdeke a vállalt kötele- az új Polgári Perrendtartással is érvényesíteni kívánt zettségek végrehajtásának bírósági eljárás lefolytatása jogalkotói célt a bírósági eljárások gyorsítása, egyszerű- nélkül történő elrendelése. Az egyezség megkötése a sítése és észszerűsítése, valamint az igényérvényesítés jogvitában érintett felek valamelyikére nézve jellemző- hatékonyabbá tétele iránt. A bírósági eljárást helyettesí- en pénz fizetésére irányuló kötelezettséggel jár, ezért tő vagy azt kiegészítő igényérvényesítési alternatívák- rendkívül fontos az egyezség tartalmának oly módon kal a jogalkotó egyre jelentősebb teret enged a jogszol- történő összefoglalása, hogy az adott esetben valóban gáltató hatósági tevékenységet végző közjegyzői kar számára is, amely közhatalmi tevékenységének végzése során bírósági szintű eljárási garanciákat érvényesít, hozzájárulva a jogkereső közönség igazságszolgáltatás- ba vetett bizalmának erősítéséhez. 38 Kjnp. 27/K. § (3) bekezdése. 39 Pp. 360. § (1) bekezdése. 40 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 23/C. § (1) bekezdése. 41 Vht. 16. § a) pontja. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_4_ belív.indd 22 2019.04.04. 15:26:10

GYORSASÁG, HATÉKONYSÁG, PERGAZDASÁGOSSÁG, KONSZENZUS KONTRA GARANCIÁK II. SZABÓ ZSOLT TIBOR PhD-hallgató (ELTE ÁJK), ügyvédjelölt 1. A BEISMERŐ VALLOMÁS MEGSZERZÉSÉHEZ meg védelme ellátására (felkészületlenség, tájékozta- FŰZŐDŐ ÉRDEK ÉS A VALLOMÁS tás hiánya a terhelt felé, bírósággal, nyomozó hatóság- „ÖNKÉNTESSÉGE” gal való jó kapcsolat fenntartása a terhelt rovására). 4 Ebbe a kategóriába tartozhat, ha azonos előélettel ren- A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalatok azt delkező terheltek azonos törvényi és hasonló történeti mutatják, hogy a bűnügyek esetében nem beszélhetünk tényállás mellett más büntetést kapnak, vagy ugyan- 1 bizonyítékbőségről , ezért a nyomozó hatóság jelenleg olyan büntetésnem esetén annak mértéke, tartama el- is az egyik legfőbb feladatának tartja a gyanúsított be- térő lesz. ismerő vallomásának megszerzését. Azon túlmenően, A felsorolást lehetne még folytatni, a Be. jelenlegi sza- hogy egy beismerő vallomás önmagában megalapozza bályozása kapcsán csak a következőket említeném pél- a terhelt bűnösségét, arra is alkalmas, hogy a vádlói bi- daként: a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló és zonyítási kötelezettséget a terhelt bűnössége vonatko- az egyezséget jóváhagyó végzések hatályon kívül he- zásában úgymond megfordítsa, értem ez alatt azt, hogy lyezése főként a vádtól eltérő minősítés lehetősége mi- a beismerő vallomást követően (hamisan tett, jogelle- att (e körben probléma lehet a bíró elfogultsága, illetve nesen beszerzett vagy később visszavont beismerés az, hogy a terhelt elesik a beismeréshez társított ked- esetén főként) a terheltnek kell bizonyítania ártatlan- vezményektől), vagy többvádlottas ügyekben, ha az ságát. Így „bármelyik valamirevaló ügyvéd, aki csak ki- egyik vádlott beismer, a másik tagad (erről részleteseb- csit is megéri a pénzét, azt kell tanácsolja az ügyfelének, ben a 2. pontban foglalkozom). Előbbi felvetéshez tar- hogy semmilyen körülmények között ne tegyen vallomást tozik még, hogy „a vádban le nem írt történeti eseménye- a rendőrségen.” 2 ket a bíróság nem minősítheti, annak viszont nincs akadá- Ahhoz, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi lya, hogy olyan cselekményt, amelyet a vád tartalmaz, ak- XC. törvény (a továbbiakban: Be.) két legnagyobb újítá- kor is minősítés körébe vonjon, ha az ügyész azt jogilag sának tartott intézményéről szóljak, érdemes kitérni nem értékeli. Nem jelenti ezért a vád sérelmét, ha kifeje- néhány veszélyforrásra. zett ügyészi nyilatkozat hiányában kerül sor a vádirati Herke Csongor monográfiájában összegyűjtötte egy- történeti tényállásban írt cselekménynek a bíróság általi 5 részt azokat a tényezőket, érdekeket, amelyek a megál- minősítésére.” Hozzá kell tenni, hogy bizonyítási eljá- lapodás megkötésére ösztönzik a terheltet, illetve a bí- rás lefolytatása nélkül, vagy szűkített bizonyítási eljá- róságot (ügyészséget), továbbá kitért arra is, hogy a rás lefolytatása során nem valószínű, hogy csupán a megállapodás, egyezség milyen veszélyforrásokat rejt- vád iratban foglalt történeti tényállásra (és az azt alátá- het magában. masztó bizonyítékokra) tekintettel az emberölés alap- A bíróság (és a vádhatóság) részéről a tehermentesí- esete a bíróság meglátása szerint emberölés minősí - tés, az eljárás gyorsítása, a tanúkról való lemondás, az tett esetében mutatkozna megállapíthatónak, azonban ítélet elfogadtatása, a bizonyítási nehézségek elkerülé- egyes bűncselekmények tekintetében nem mindig egy- se, illetve ún. output-nyereségek, míg a terhelt oldaláról szerű a rendbeliség, a valóságos vagy látszólagos (anya- a stressz-, és a költség-faktor, szintúgy az eljárás gyor- gi, alaki) halmazat, a stádium megítélése, eldöntése. 3 sítása és a kedvező ítélet reménye a döntő tényezők. A hivatkozott szerzőpáros azt is rögzíti tanulmányuk- Veszélyforrásként utal az igazságszolgáltatás tekin- ban, hogy a vádiratban foglalt történeti tényállás jogi- télyvesztésére, arra, ha ugyanolyan szankcióval sújtják lag nem minősítése nem mindig tudatos döntés a vádló ugyanolyan törvényi tényállás mellett azt a terheltet, részéről. 6 aki egyezséget kötött, illetve azt is, aki mindvégig taga- A bíráskodásba bele van kódolva a téves ítéletek, dön- 7 dott, ide tartozik az az eset is, amikor a terhelt túl ko- tések lehetősége. Korinek László egyik művében az In- rán tesz beismerő vallomást, ha rossz ügyvédet bízott 4 Herke: i. m. 86–87. 1 Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról, Gondolat, Buda- 5 Háger Tamás – Szabó Krisztián: Gondolatok a vádelvről, a tettazo- pest, 2012. 103. nosságról, figyelemmel az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseire is. 2 Robert H. Jackson, az USA Legfelső Bíróságának bírája, Watts v. In- Magyar Jog, 2018/10. 567. diana, 338 U.S. 49, 59. 6 Háger – Szabó: i. m. 573. 3 Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben, Szerző, Pécs, 7 Korinek László: Az ártatlanság félelme, Jogtudományi Közlöny, 2017/ 2008. 58. 7–8. 310. / / 22 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 23 EJSz2018_4_ belív.indd 23 2019.04.04. 15:26:10

nocence Project keretében folytatott kutatási eredmé- A Be. lehetővé teszi, hogy a védő az egyezség megköté- nyeket összegezte. A kutatás központi kérdése az volt, sére irányuló egyeztetésen a terhelt nélkül, önállóan illetve jelenleg is az, hogy mi áll a téves elítélések hátte- járjon el, az egyezség megkötését maga kezdeményezze. rében, hol és miben keresendők az okok. Az Innocence E szakasz még inkább megköveteli a vádlott és az ügy- Project a „rendőri munka hiányosságaiban, az ügyészi véd közötti bizalmi viszonyt, hiszen, ha az ügyvéd a ter- visszaélésekben, a börtönügynökök alkalmazásában, a ta- helt tagadása, hallgatása ellenére kíván alkudozni, úgy a núk tévedéseiben, a nem megfelelő védelemben” találta nyomozó hatóság előtt azt a látszatot keltheti, hogy vé- 8 meg az okokat. Az okok között szerepel továbbá a ha- dence a bűncselekmény elkövetését beismerte neki. A mis beismerő vallomás is, amelynek eredete lehet a nyo- felelőtlen kezdeményezés nemcsak a terhelt védekezé- mozó hatóság által alkalmazott fizikai erőszak, lelki sét gyengíti, de adott esetben az ügyvéd cselekménye 14 nyomás, a különböző kihallgatási taktikák, mint példá- kimeríthet egyes Btk.-beli törvényi tényállást is. 15 ul a terhelő bizonyítékok rendelkezésre állásáról való Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a nyomozó hazugság, blöff, félelem a tagadás esetében kiszabandó hatóságot nem kötelezi jogszabály arra, miszerint alap- komolyabb büntetéstől, a kompromisszum, ajánlat elfo- vetően törekednie kell az egyezség megkötéséhez szük- gadása (tudnak tenni a gyanúsított érdekében, ha vall) a séges beismerő vallomás megszerzésére. Értelemsze- kimerülés, éhség, a stressz, az analfabetizmus, a mentá- rűen, a beismerő vallomás megszerzése az elsődleges lis állapot, a súlyosabb büntetés leplezése a beismerés- feladatai, céljai között szerepel a nyomozónak, de nem sel (figyelemelterelés), a fiatalkorúak sebezhetősége a annak érdekében, hogy feltétlenül egyezséggel zárul- 9 jogban való járatlanságuk miatt. Szerettünk védelme, jon a büntetőeljárás. A Be. 390. § (2) bekezdése csupán de az anyagi javak is ösztönzőek lehetnek. 10 azt rögzíti, hogy a nyomozó hatóságnak haladéktalanul Nagyon tipikus eset a letartóztatástól való félelem, be kell számolnia az ügyészségnek arról, hogy a gyanú- amikor a nyomozó hatóság képviselője a gyanúsítottat sított beismerte a bűncselekmény elkövetését. Az azzal nyugtatja, hogy beismeréséért cserébe azonnal ügyészség ezt követően mérlegel, hogy kezdeményezi-e haza mehet. További ok lehet még, hogy a terhelt bízik a az egyezségi tárgyalást, vagy a terhelti, védői kezdemé- beismerő vallomás nyomatékos enyhítő körülmény- nyezéssel egyetért, a döntését pedig elsődlegesen nem ként való értékelésében, a terhelt saját maga helyzeté- a terhelt beismerő vallomására fogja alapítani, hanem a nek rossz megítélése (amiben a nyomozó hatóság nem további, rendelkezésre álló bizonyítási anyagra. Egy megfelelő tájékoztatása, jogairól való kioktatása is sze- kutatás megállapította, hogy a nyomozó hatóság az repet játszik), továbbá bizonyos társadalmi rétegekben első gyanúsítotti kihallgatásról, vagy olyan eljárási elvárás, illetve presztízs-kérdés bűncselekmény elkö- cselekményről, amelyen jelen lehet a védő, vagy nem 11 vetése. A magyar kirendelési rendszer átalakításának értesítik az ügyvédet, vagy olyan időben értesítik, ami- egyik legfőbb célja az volt, hogy a nyomozó hatóság sa- kor már a helyettesítéséről sem tud gondoskodni, vagy ját ügyvédje helyett pártatlan, a védenc érdekét szem oly módon értesítik, hogy csak utólag szerez tudomást előtt tartó, valódi védői munkát ellátó védő lássa el a a már foganatosított eljárási cselekményről. A kutatás védelmet, hiszen kutatásokból kiolvasható, hogy példá- szerint a védő nélkül eljáró gyanúsított terhelti figyel- ul adott Rendőrkapitányságok az ügyek 70–80%-ban meztetései sok esetben hiányosak, nem megfelelőek. 16 miért ugyanazt a védőt rendelték ki. 12 Az Alkotmánybíróság – utalva a Büntetőeljárásról Előbbi felsoroláshoz tartozik még, ha a terhelt bűn- szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: rBe.) rele- társait próbálja menteni, vagy ha a nyomozókat akarja váns rendelkezéseire – rögzíti, hogy pontosan kik le- megtéveszteni, kiemelt ügyekben szerepet játszhat a hetnek jelen a nyomozó hatóság előtt folyó gyanúsítotti kérkedés, a dicsőség, a figyelemfelkeltés, a terhelt köny- kihallgatáson. Mivel a védő részvétele nem mindig kö- 13 nyen befolyásolható személyisége, de a terhelt bünte- telező, a nyilvánosság és adott esetben az ügyvéd hiá- tőeljárástól való mielőbbi szabadulása is nyomós indok. nyának következménye a kihallgatáson történtek re- konstruálhatatlansága, és a visszaellenőrizhetetlenség nehézsége. További befolyásoló tényező lehet a kihall- 8 Korinek: i. m. 313. gatás helyszíne, a terhelt személyi állapota (betegség, 9 https://www.innocenceproject.org/causes/false-confessions- életkor, fogyatékosság), a kiszabható büntetés nagysá- admissions/ 2018. december 12. 10 Korinek László: Az Innocence Project. In.: Barabás Andrea Tünde – ga, a nyomozó hatóság dominanciája, amelyek mind Vokó György (szerk.): A bonis bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. odáig vezetnek, „hogy a bírósági tárgyalás során tett val- születésnapja alkalmából, OKRI-Pázmány Press, Budapest, 2017. 349. lomásokéhoz képest a nyomozás során beszerzett terhelti 11 Horváth Georgina: A beismerő vallomás múltja és jelene. In.: Faze- kas Marianna (szerk.): Jogi Tanulmányok. Jogtudományi előadások az ELTE ÁJK Doktori Iskoláinak konferenciáján, ELTE ÁJK Doktori Iskola, Bu- dapest, 2018. 123–124. Lásd még: Kalász Péter Béla: Hamis beismerő vallomás a gyakorlatban, Belügyi Szemle, 2014/7–8. 189–191. 12 Kádár András Kristóf – Tóth Balázs – Vavró István: Védtelenül, Ma- 14 Ügyvédi visszaélés, Magántitok megsértése. Lásd még az ügyvédi gyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2007. In.: https://helsinki.hu/ hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK wp-content/uploads/Vedtelenul.pdf 2018.12.21. Kádár András Kristóf szabályzat 2.4. és 8.12. pontjai. – Novoszádek Nóra – Selei Adrienn: Lépések egy átlátható kirendelt vé- 15 Herke: i. m. 94–95. dői rendszer irányába, Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2012. In.: 16 Varga Éva Csilla: A védő eljárási cselekményekről való értesítésével https://www.helsinki.hu/wpcontent/uploads/Lepesek_egy_atlatha- kapcsolatban a gyakorlatban felmerülő problémák feltérképezése bíró- to_kirendelt_vedoi_rendszer_iranyaba_KUTATASI_BESZAMOLO_draft. sági határozatok elemzésével, In.: Juhász Zoltán – Szabolcsi László – pdf 2018.12.21. Varga Éva Csilla (szerk.): Szakmai elemzések a jogszabályok hatályosulá- 13 Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, Tóth sának vizsgálatára. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017. Könyvkereskedés és Könyvkiadó, Debrecen, 2008. 90–98. 91–98. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_4_ belív.indd 24 2019.04.04. 15:26:11

vallomások önkéntessége tekintetében jóval több alka- ta a Be. 177. § (5) bekezdését, miszerint „ha a tanút az lommal merül fel kétség.” 17 ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgat- Összességében tehát kijelenthető, hogy a beismerő ták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként vallomásokat alapvetően fenntartásokkal kell kezelni, akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyző- az ügyészségnek és a bíróságnak nyomatékosan kell könyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz vizsgálniuk a vallomások, és a vallomások megszerzé- egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban séhez vezető eljárás jogszerűségét. terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja.” Védői szemmel üdvözlendő, hogy a Be. 172. § (2) be- 2. A VALLOMÁSOK FELHASZNÁLHATÓSÁGA kezdésében foglalt felsorolás értelmében, ugyanabban a büntetőügyben a (már) tanú megtagadhatja a vallo- Érdemes kitérni arra is, hogy a jogalkotó a tanúvallo- mástételt, ha korábbi ügy terheltjeként az előkészítő más tételének megtagadására vonatkozó szabályokat ülésen beismerő vallomást tett, azonban a 177. § (5) be- bővítette, átalakította. Ennek fő oka, hogy a tagadás- kezdése szerint a korábbi terhelti vallomása akkor is ban lévő terheltet (legfőbbképp terhelttársat, társtet- felhasználható, ha a vallomástételt tanúként megta- test) a jogalkotó „jobb belátásra bírja”, szembesítse az- gadja. Ebben az esetben ugyanazon büntetőügy terhelt- zal, hogy a legjobb döntés a beismerés. jével a Be. 175. § (3) bekezdése alapján szembesíteni Annak ellenére, hogy a Be. 165. § szerinti felsorolás- sem lehet. ban a terhelt vallomása csak a második helyen szerepel A Be. 187. § (1) bekezdése sem aggálytalan. Az (1) be- 18 a bizonyítási eszközök rangsorában, valamint tekin- kezdés rendelkezik arról, hogy a terhelt korábban tettel arra, hogy sem az rBe., sem pedig a Be. nem kö- ugyanabban, vagy más ügyben tanúként adott vallomá- vette és nem is követi a „confessio est regina probatio- sa ellene felhasználható, mint bizonyítási eszköz, ha a 19 num” elvét, a nyomozó hatósággal megköthető egyez- tanúvallomásáról készült jegyzőkönyvből kitűnnek a ségnek és az előkészítő ülésen tett beismerő vallomás- tanúzási figyelmeztetések és az azokra adott válasz. nak az alapja kétségkívül a terhelt beismerő vallomása. Tekintettel arra, hogy a terhelti és a tanúzási figyel- Annak a dogmatikai megfontolásnak, hogy a tanúvallo- meztetések eltérnek egymástól, így értelemszerűen a más megelőzi a rangsorban a terhelt vallomását, kieme- még csak tanúként adott vallomástétel előtt a jelenleg lendő oka van. Egyik – de talán a legsúlyosabb – ok, már terhelti pozícióban lévő személy nem lett figyel- hogy a tanú és a terhelt vallomástételére vonatkozó meztetve arra, hogy vallomását megtagadhatja, ha ön- 20 21 szabályok olyan módosításon estek át, amelyek pre- magát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ebből zentálják az alaki igazság előtérbe helyezését az anyagi kifolyólag az önvádra kötelezés tilalma figyelmen kívül 22 igazsággal szemben, ami azt jelenti, hogy aki az adott lett hagyva, amely tilalom következik az ártatlanság 23 (többvádlottas) büntetőügy terheltje volt, az utóbb ta- vélelméből, amely vélelem „anyajoga” a tisztességes núként (a tanúvallomás megtagadásának ex lege kizá- eljáráshoz való jognak. 24 rásával) kihallgatható, és célzott kérdések intézésével Az már csak mellékes, hogy míg az rBe. 181. § (2) be- – nyilvánvalóan – olyan vallomásra kötelezhető, amely kezdése és a 293. § (3) bekezdése értelmében a tanút a a tagadásban lévő terhelt védekezését, pontosabban a kihallgatása előtt ismételten figyelmeztetni kellett a tagadását okafogyottá, értelmetlenné teszi. 82. § (1) bekezdésnek b) pontjára, ha megállapítható A többvádlottas ügyek miatt a Be. 499. § (6) bekezdé- volt, hogy vallomásában magát, vagy hozzátartozóját 25 se lehetővé teszi azt is, hogy az ügyek elkülönítése nél- bűncselekmény elkövetésével vádolná, addig a Be. kül a bíróság a vádlottakat egyenként hallgassa ki, az 176. § (1) bekezdése már csak azt kívánja meg, hogy a adott tárgyalási határnapra csupán adott terheltet tanú a legelső kihallgatásakor legyen kioktatva, folyta- idézzen, vagy az adott terheltet a tárgyalóterem elha- tólagos kihallgatásakor csupán akkor, ha a mentesség- gyására utasítja. A bírói gyakorlatban kérdésként me- re vonatkozó körülményekben bekövetkezett változás rül fel, hogy az egyenkénti kihallgatás során a további miatt a vallomást megtagadhatja. terheltek védőit kötelező-e megidézni a tárgyalásra. A Be. 185. § (4) bekezdésének a) pontja – a jogszerűtle- A Be. 172. § (2) bekezdésének d) pontja kimondja, nül beszerzett terhelti vallomás jogszerűvé tételéről – hogy a tanúvallomást nem tagadhatja meg, aki önma- gát olyan bűncselekmény elkövetésével vádolna, amely miatt a nyomozó hatósággal egyezséget kötött, és az 21 Be. 176. § (1) bek. a) pont: a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt egyezségben vállalta, hogy a büntetőügy bizonyításá- megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elköveté- ban nagy mértékben együttműködik. sének idején fennállnak. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ha- 22 Bánáti – Belegi – Belovics – Erdei – Farkas – Kónya: i. m. 262.; Belovics Ervin: Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. In.: tályba lépésével összefüggő egyes törvények módosítá- Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kö- sáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény akként módosítot- tet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018. 48–49. Tóth Mihály: Az ártatlanság vélelme. In.: Lamm Vanda (szerk.): Em- 23 beri Jogi Enciklopédia, HVG-ORAC, Budapest, 2018. 58. 17 8/2013. (III. 1.) AB hat. [39]–[40]. 24 Kadlót Erzsébet: A tisztességes eljáráshoz való jog. In.: Lamm Van- 18 Erdei Árpád: Újítások, találmányok, felfedezések az új büntetőeljá- da (szerk.): Emberi Jogi Enciklopédia, HVG-ORAC, Budapest, 2018. 687. rási bizonyításban, Belügyi Szemle, 14–16. 25 Gácsi Anett Erzsébet: A tanú mentességi jogára való ismételt figyel- 19 Háger: i. m. 164. meztetés, mint új (?) szabály a magyar büntetőeljárásban, Magyar Jog, 20 Erdei Árpád: i. m. 16. 2013/6. sz. 349., 354. / / 24 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 25 EJSz2018_4_ belív.indd 25 2019.04.04. 15:26:11

29 szintén kérdéseket vet fel. Nemcsak a bekezdésben fog- bály szerint a védő jelenléte nem minden esetben. A Be. lalt „korábban” kifejezés bizonytalan (pontosan mire vo- meghatározza, melyek azok az esetek, amikor védő nél- natkozik), hanem alapvetően értelmezhetetlen, hogy a kül szintén nem tartható meg az előkészítő ülés. legelső kihallgatáson elmaradt terhelti figyelmeztetés- Álláspontom szerint a rendelkezés nem csupán azért ből vagy az arra adott válasz elmaradásából származó problémás, mert a terheltnek meg kell értenie a Be. 500. § jogkövetkezményt, a vallomás bizonyítékként való érté- (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt figyelmezte- kelhetetlenségét miért legitimálja, ha a folytatólagos tár- téseket, hanem azért is, mert tagadása esetén már előad- gyaláson a terhelt már védővel rendelkezik. 26 hatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bi- Az is figyelmet érdemel, hogy a Be. 177. § (3) bekezdé- zonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bi- se és a 185. § (4) bekezdése a bírói gyakorlatban létező zonyítékok kirekesztését indítványozhatja, azaz, az elő- ezüsttálca elvét deklarálja, ami azt jelenti, hogy nem ér- készítő ülés egyik funkciójához mérten a terhelt is meg- tékelhető a törvénytelenül (eljárásjogi szabálysértés- határozhatja, kijelölheti a bizonyítási eljárás lefolytatá- ből eredően) beszerzett bizonyíték, de az abból szár- sának menetét, és már itt utalhat arra, mi lesz védekezé- mazó lényeges információ felhasználható. 27 sének iránya. Megjegyzem, van olyan álláspont is, amely A Be. 172. § (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerint a főszabály az, hogy a vád állításainak vitatásá- szerint megtagadhatja a vallomástételt, aki magát bűn- ból következő bizonyítandó tények körében az indítvá- 30 cselekmény elkövetésével vádolná, akkor is, ha bünte- nyok előterjesztése kötelező. Ez az álláspont, ponto- tőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták. Ugyanezen sabban kötelezettség a törvény szövegéből nem olvasha- jogszabály (2) bekezdése a főszabály alól nem tartal- tó ki, bár tény és való, ha valamely vádiratban foglalt maz olyan kivételt, amely az előkészítő ülésen beisme- tényt a terhelt nem vesz tudomásul, legalább indokát rő nyilatkozatot vagy vallomást tett társtettes tanú- kellene adnia annak okáról, ezt követően – saját érdeké- ként történő kihallgatását lehetővé tenné ugyanabban ben – bizonyítékok kirekesztését, bizonyítási eljárás és a büntetőügyben. Azaz, többvádlottas ügyekben a Be. egyéb eljárási cselekmény elvégzését, lefolytatását in- nem teszi lehetővé, hogy az előkészítő ülésen beismerő dítványozhatja azzal, hogy egyidejűleg meg kell jelölni nyilatkozatot tett terheltet (akinek akár az első tárgya- az indítvány célját, okát, azt, hogy adott bizonyíték miért lási napon ügyét jogerősen elbírálják) később a bíróság nem fogadható el részéről, továbbá elő kell adnia, hogy a tanúként idézze. A (2) bekezdésben foglalt hat eset kö- bizonyítás felvétele mely tény igazolására szolgál a Be. zül négy a terhelt ügyfelderítési együttműködésére 506. § (4)–(5) bekezdései szerint. utal – a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan Megjegyzendő, hogy a bírói gyakorlat a terhelt állás- gyanúsítható személy az ügy, illetve más büntetőügy fel- pontjának kifejtését a váddal kapcsolatban mint önálló derítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mérték- terhelti perjogi aktust nem tekinti beismerő vagy taga- 28 31 ben együttműködik […] . Tekintettel arra, hogy ezekben dó nyilatkozatnak, de még a vallomás részének sem. az esetekben a korábbi terhelt későbbi tanúként törté- Az angolszász jogrendszer pedig élesen elkülöníti egy- nő kihallgatását nem zárja ki a törvény, a nyomozó ha- mástól a nyilatkozatot, a beismerést és a vallomást. 32 tóságnak nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy a vádlott A terhelti figyelmeztetések természetesen nemcsak a ne az előkészítő ülésen tegye meg beismerő nyilatkoza- beismerés jogkövetkezményeire vonatkoznak, hanem tát, vallomását, hanem már a nyomozati szakban. Utób- kiterjed a terhelt kihallgatása során hozzá intézendő fi- bi esetben egyrészt hiányzik a bírói kontroll (maximum gyelmeztetésekre is, amelyek további figyelmezteté- utólagos vizsgálatról beszélhetünk a jóváhagyás tekin- sekkel bővülnek, ha a bíróság bizonyítási eljárást foly- 33 tetében), másrészt, álláspontom szerint az együttmű- tat le. Azok a terheltek, akiknek korábbról nincs ta- ködés alapja, előfeltétele egy beismerő vallomás. pasztalata a büntető igazságszolgáltatással kapcsolat- További „nehézség”, hogy védő a korábban terhelt- ban, nem feltétlenül tudhatják, hogy példának okáért a ként, jelenleg tanúként bíróság előtt álló személy érde- hallgatáshoz való joga törvényben foglalt jogosultsága, kében eljáró mint segítő védő meghatalmazására irá- nem feltétlenül tudhatják, hogy a védő kirendelését nyuló megbízását sem fogja elfogadni, ugyanis ebben bármikor indítványozhatja, adott esetben személyes az esetben a védő a Be. 43. § (3) bekezdés f) pontja sze- költségmentesség is megilleti. 34 rint terhelti védelmet már nem láthat el. 3. VÉDELEM (?) AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN 29 Ehhez ld.: Mészár Róza: Jelenlét a bírósági eljárásban a büntetőeljá- rásról szóló új törvény szabályai szerint. Molnár Gábor Miklós – Koltay András (szerk.): Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja A Be. 499. § (5) bekezdése szerint az előkészítő ülésen alkalmából, Budapest, Pázmány Press, Kúria, 2018. 279–288. az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező, azonban fő sza- 30 Polt Péter: A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai, Belügyi Szemle, 2018/9. 32. 31 Háger Tamás: A terhelti figyelmeztetés és joghatásai a vádlott ki- hallgatásakor az elsőfokú bírósági tárgyaláson az új büntetőeljárási tör- 26 A (4) bek. nemcsak a jegyzőkönyvezés elmaradását, hanem magá- vény rendelkezései alapján (eljárási szabálysértésből eredő részbeni nak a figyelmeztetésnek, valamint a terhelt válaszának az elmaradása is megalapozatlanság), Büntetőjogi Szemle, 2018/1. 39. jelenti. 32 Szalai András: A terhelt nyilatkozatának bizonyító ereje a haté- 27 Háger Tamás: A bizonyítás és a terhelti vallomás egyes kérdései, kony védekezés szempontjából, Eljárásjogi Szemle, 2016/2. 38. Tanulmányok a Debreceni Ítélőtábla 10 éves évfordulójára, Debreceni 33 Háger (2018): i. m. 38–39. Ítélőtábla, Debrecen, 2016. 163. 34 Moldova Zsófia: „Terhelt tájékoztatás” – A terhelti tájékoztató köz- 28 Be. 172. § (2) bek. d) pont, 382. § (1) bek., 399. § (1) bek., 411. § (5) érthetősége a büntetőeljárás kezdeti szakaszában, Magyar Jogi Nyelv, bek. a) pont. 2018/1. 30. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_4_ belív.indd 26 2019.04.04. 15:26:11

Egy nagyobb kutatás eredményeképpen az rBe.-ben gyó végzés rendes jogorvoslattal nem támadható. A jog- foglalt terhelti figyelmeztetésekről – amelyek bővültek alkotó ahhoz a pergazdaságossági döntéséhez, misze- a Be.-ben, jelentős szövegváltozásra nem került sor – a rint nem kell minden előkészítő ülésre védő, azt a garan- következőket állapították meg: „a jelenleg használatos ciát társítja, hogy a Be. 502. § (4) bekezdésében rendel- tájékoztató szövegét jogászok írták jogászoknak. A szö- kezik arról az esetről, amikor az ügyvéd nélkül eljáró veg tele van jogi szakkifejezésekkel, illetve számos utalást terhelt mellé (napolással egyidejűleg) szükséges védő tartalmaz a büntetőeljárási törvényre (anélkül, hogy a hi- kirendelése, valamint hozzátartozik az is, hogy az előké- vatkozott paragrafust bővebben kifejtené vagy megma- szítő ülésre szóló idézésben, a fenti jogszabályhelyben gyarázná). A hivatkozott (csak paragrafusszámmal jelölt szereplő figyelmeztetéseket írásban is megküldi. jogszabályhelyek) egy laikus számára nyilvánvalóan sem- Álláspontom szerint az előkészítő ülés menetét tar- mitmondóak. A magyar jogi szövegekre jellemző, hogy talmazó 502. § (3) bekezdése kérdésekre adhat okot. A egy nem jogvégzett ember számára nagyon nehezen ért- Be. szerint a vád ismertetését követően a bíróságnak a hetőek, rengeteg szakkifejezést, illetve latin kifejezést terheltet már ki kell hallgatnia a Be. XXX. Fejezete sze- tartalmaznak. A jogi dokumentumokról, iratokról (ítéle- rint, ami a Be. Bizonyítás Rész alatt található rendszer- tek, beadványok stb.) általánosságban is elmondhatjuk, tanilag, amely arra utal, hogy a bíróságnak már akkor hogy nehezen érthetőek, jogszabályhelyeket hivatkoznak, bizonyítást kell felvennie, lefolytatnia, amikor a terhelt illetve jogszabályokból idéznek anélkül, hogy részletesen még nem nyilatkozott, hogy bűnösségét beismer-e kifejtenék vagy megmagyaráznák, hogy mit is jelent.” 35 avagy sem. Védő nélkül eljáró terheltek túlnyomó több- Szintén nem elhanyagolható az sem, hogy ha és ameny- sége nem tudja, mi a különbség a beismerő nyilatkozat nyiben a terhelt az előkészítő ülésen nem tesz beismerő és a beismerő vallomás között. nyilatkozatot, úgy a Be.-ben foglalt lehetőségtől, az akár A beismerő vallomás és a beismerő nyilatkozat kö- kedvezőbb büntetést, intézkedést tartalmazó mértékes zötti legfontosabb jogbéli különbség az, hogy a beisme- indítványtól elesik, ha a későbbiekben mégis el kívánja rő vallomás egy bizonyítási eszköz, amely beszerzése ismerni bűnösségét, azt a bíróság már csak enyhítő kö- érdekében bizonyítást kell lefolytatni (amelynek alap- rülményként értékelheti a büntetéskiszabás során. Egy, vetően nincs helye az előkészítő ülésen), addig a beis- a büntetőügyben a bíróság előtt már többször megjelent merő nyilatkozatot a Be. nem ismeri mint bizonyítási 38 terhelt esetében is szükséges lenne garantálni azt a jo- eszközt, hozzátéve, hogy a Be. 183. § (1) bekezdése got, hogy előkészítő ülésen – függetlenül a vádiratban szerint a terhelt vallomásának minősül a terhelt min- foglalt cselekmény tárgyi súlyától – védő tájékoztassa a den olyan, a büntetőeljárásban a terhelti figyelmezte- Be. szemléletváltásáról, arról, hogy a jelenlegi magyar tés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság kontinentális eljárásjogi rendszer vallomástételre ösz- előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli tönzi a terheltet, a bűnösség elismerését és/vagy beis- közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó 36 merését honorálja. A terheltnek ahhoz, hogy a beisme- tényt állít. rés körében mérlegelni tudjon, tisztában kell lennie a A vádlott részére adott tájékoztatás, figyelmeztetés vád iratban foglalt bűncselekmény, bűncselekmények után sem feltétlenül biztos, hogy a terheltben tudatosult (halmazati) büntetési tételével is. 37 az a tény, miszerint az előkészítő ülésen elegendő egy be- A védő eshetőlegessége azért is kérdéses továbbá, ismerő nyilatkozat. Lehet abban a téves feltevésben is, mert a terhelti beismerés jóváhagyásának feltétele a hogy a beismerése elfogadásának feltétele legalább a bí- Be. 504. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az, rói és ügyészségi kérdésekre adott teljes körű válasz- hogy a vádlottnak meg kell értenie a beismerő nyilat- adás, de gondolhatja azt is, hogy neki vallomást kell ad- kozata jóváhagyásának következményeit. nia minden részletre kiterjedően. A védő nélkül eljáró A jóváhagyó végzés és az arra alapított marasztaló terhelt annak ellenére, hogy csupán beismerő nyilatko- ítélet egyik következménye a bíróság által hozott dön- zatot kívánt tenni, a bíróság kérdésére adott esetben tés rendes jogorvoslattal meg nem támadhatósága. E előadhat olyan információkat, tényelőadást, amelyek a körben nem lesz egyedi az a jogeset, amikor a beismerő tagadásban lévő terhelttárs védekezését nehezíti. Az vallomást tett terhelt ítéletben foglalt anyagi jogi minő- már csak az eljáró bíróságon múlik, hogy a terhelt dönté- sítése és az általa elfogadott büntetés, intézkedés neme, se ellenére (kihasználva tájékozatlanságát és tudatlan- mértéke, illetve tartama utóbb súlyosabbnak bizonyul, ságát) milyen mennyiségű és minőségű tényeket szerez mint a tagadásban lévő társtettes általános szabályok meg, mennyire engedi az ügyészt szóhoz. szerint lefolytatott bizonyítási eljárást követően hozott Álláspontom szerint a jogalkotónak az előkészítő ülé- ítéletében foglalt rendelkezés. Ebben az esetben csak a sen való védői jelenlétet ugyanúgy főszabállyá kellett perújítás vagy a felülvizsgálat jogintézménye szolgál- volna tennie, mint az ügyészi és a terheli jelenlétet. Csu- hat mentsvárként. pán költséghatékonysági, költségtakarékossági ok indo- A terheltnek tisztában kell lennie azzal is, hogy beis- kolja azt, hogy a terhelt a Be.-ben foglalt feltételek fenn- merése esetén a bíróság által hozott beismerést jóváha- állása esetén ne rendelkezzen védővel, holott indítvá- nyára, vagy a bíróság megítélése alapján ki kell rendelni 35 Moldova: i. m. 32. 36 Belovics Ervin: Az önvádra kötelezés tilalma és a terhelti vallomás- 38 Elek Balázs: A bizonyítási teher változó szabályai és az ésszerű kéte- tétel megtagadásának joga, Eljárásjogi Szemle, 2016/1. 15. lyen túli bizonyosság, In.: Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsu- 37 Szigeti Imola: A tárgyalás előkészítésének szerepe a Be.-ben, az elő- zsanna (szerk.): A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnap- készítő ülés, Büntetőjogi Szemle, 2018/2. 97. jára. HVG-ORAC, Budapest, 2017. 64. / / 26 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 27 EJSz2018_4_ belív.indd 27 2019.04.04. 15:26:11

védőt, amelynek szükségszerű következménye az előké- állapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a szítő ülés napolása, amely már csorbítja a jogalkotó bün- vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó tetőeljárás gyorsításához és egyszerűsítéséhez fűzött rendelkezéseket, hanem a terhelt beismerő vallomásán céljait. Elfogadhatatlannak tartom, hogy adott és „indo- alapuló ítélettel szemben reformatórius jogkörrel ren- kolt” esetben meghatalmazott védő esetén is helye lehet delkezik. Ez a szabály különösen azért fontos, mert az helyettes védő kirendelésének, továbbá azt sem tartom előkészítő ülésen nincs helye felmentő ítéletnek, azon- helyesnek, hogy ha és amennyiben a védő nem kötelező ban a beismerő nyilatkozat megszerzése és akár az első és a terhelt ragaszkodik az előkészítő ülés megtartásá- tárgyaláson való ítélethozatal jogalkotói célkitűzés. Az nak meghatalmazott védője jelenléte nélkül is, úgy az ál- első olvasatra abszolút garanciaként értékelendő (3) tala adott meghatalmazás (tárgyaláson való) visszavo- bekezdést ki kell egészíteni azonban azzal, hogy a fel- násával tehető szabályszerűvé az ülés. 39 lebbviteli bíróság csak akkor élhet reformatórius jog- Véleményem szerint az sem ritkaság, amikor a terhelt körével, ha a Be. 521. § (1) és (3) bekezdései szerint szű- óhatatlanul is rosszabb helyzetbe hozza saját magát kített bizonyítási eljárást folytatott le az első fokon el- akár néhány meggondolatlanul megfogalmazott mon- járt bíróság, és a szűkített bizonyítási eljárás során be- datával, mint amilyen helyzetben volt. Védelem nélkül szerzett, illetve az előkészítő ülésen már rendelkezésre a bíróság előtt álló terhelt kiszolgáltatott helyzetben álló bizonyítékok alapján a Be. 521. § (4) bekezdése sze- van, mert akár a bíróság vagy a vádhatóság a vallomást rint az elfogadó végzését nem helyezte hatályon kívül, és a terheltet befolyásoló stratégiájával is szembe talál- holott a hatályon kívül helyezésnek helye lett volna. hatja magát, de ha csak saját maga választja a vallomást A másodfokú bíróságnak a felterjesztett iratokból a nyilatkozat helyett, mind a vádiratban foglalt bűncse- visszakövetkeztetve kell arra az álláspontra jutnia, lekmény stádiuma, rendbelisége, vagy az elkövetői hogy a jóváhagyó végzésnek eleve nem lett volna helye, 43 alakzat is változhat, terhére is. Ennek pedig egyik kö- vagy azt utóbb hatályon kívül kellett volna helyezni. 44 vetkezménye lehet a beismerő nyilatkozat jóváhagyá- Ezzel kissé ellentétesen rögzíti a Javaslat , hogy a má- sának megtagadása. sodfokú bíróságnak az ítéletet hatályon kívül kell he- A büntetőbírósági eljárásban folytatandó joghát- lyezni, azaz kizárólag kasszációs jogkörével élhet, rány-indítványozási és fellebbezési gyakorlat egyes amennyiben „a jóváhagyás megtagadásának lett volna kérdéseiről szóló 1/2018. (VI. 30.) LÜ h. körlevél értel- helye, a bíróság az eljárása során jelentős eljárási hibát mében az eljáró ügyésznek értékelni kell a terhelt beis- vétett, illetve a terhelt felmentésének, vagy az eljárás merő vallomását az 56. számú BK véleményben foglal- megszüntetésének kérdésében való döntéshez további bi- tak alapján, azaz, az indítvány konkrét mértéke (ha van zonyítás felvétele szükséges.” 45 egyáltalán mérték) akként alakul, hogy a beismerő val- Véleményem szerint az előkészítő ülésen tett beismerő lomásnak mekkora jelentőséget tulajdonít az ülésen. nyilatkozatból csak úgy lehetséges eljutni a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez, ha a vádban fog- lalt jogi minősítést a bíróság is helyesnek találja, azaz a 4. A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME BEISMERÉS beismerő nyilatkozatnak tapadnia kell a vádirati törvé- ESETÉBEN nyi tényállás pontos minősítéséhez, hiszen, ha ebben a kérdésben a bíróságnak kételyei támadnak, úgy az ügy- A Be. 606. § (3) bekezdése – álláspontom szerint – a iratokra tekintettel nem fogadhatja el a beismerést. Ezt 40 teljes felülbírálati terjedelem alóli kivétel. Főszabály, igazolja a Be. 580. § (2) bekezdésének b) pontja, misze- hogy a másodfokú bíróság az ítéletet az azt megelőző rint nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a váddal bírósági eljárással együtt felülbírálja [590. § (1) bek.]. egyező tényállás és minősítés miatt, ha a beismerő nyi- 41 Ez alól kivétel , ha a fellebbezés kizárólag a kiszabott latkozatot a bíróság végzésével elfogadta. Véleményem büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mér- szerint az 565. § (2) bekezdése és az 580. § (2) bekezdése téke vagy tartama ellen irányul [580. § (2), 590. § (3) pontosan azt zárja ki implicite, hogy a bíróság „jóvá- és 583. § (3) bek.]. Ilyenkor az ítéletnek csak a fellebbe- hagyjon” egy olyan vádirati jogi minősítést, amely az ah- zéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja hoz kapcsolódó mértékes szankcióval nem lenne arány- felül. 42 ban, összhangban, ha a vádtól eltérő minősítést kellene A másodfokú bíróság a Be. 606. § (3) bekezdése alap- megállapítani, akár a terhelt terhére. 46 ján – ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás meg- szüntetésének lett volna helye – a kiszabott büntetés neme, mértéke, tartama ellen bejelentett fellebbezési 5. ÖSSZEFOGLALÁS eljárásban nemcsak, hogy vizsgálhatja a bűnösség meg- „A védelem a büntetőeljárásban természetesen nemcsak az ártatlanok szabadságának a megóvásában segít, ha- nem a bűnösökét is oltalmazza. Biztosíthatja a személyes 39 Javaslat 477. Kónya István: Kúriai szemmel az új büntetőeljárási törvényről, Ügy- 40 védek Lapja, 2017/6. 23. 41 A Javaslat (325.) értelmében a másodfokú bíróságnak a korlátozott 43 Büntetőeljárás jog I–II. – új Be. – Kommentár a gyakorlat számára, felülbírálat keretei között is hivatalból kell vizsgálnia az esetleges ab- HVG-ORAC Jogkódex. szolút és relatív eljárási szabálysértéseket. 44 A büntetőeljárásról szóló T/13972. számú javaslat (a továbbiakban: 42 A Be. 590. § (5) bek.-t azért nem sorolom ide, mert az abban megál- Javaslat). lapított rendelkezések az általános szabályok szerint folyt bizonyítási 45 Javaslat 556. eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezésről szól. 46 Pataki: i. m. 507. / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_4_ belív.indd 28 2019.04.04. 15:26:11

szabadságukat a törvénytelenül alkalmazott kényszerítő történő ítélet meghozatalához hozzásegítik a jogalkal- intézkedésekkel szemben. Elérheti, hogy szabadlábon vé- mazót. A terheltnek tisztában kell lennie az előkészítő dekezhessenek. Ügyel arra, hogy ne alkalmazzanak reájuk ülésen tett beismeréshez fűzött kedvezményekkel, a törvénytelenül olyan súlyos büntetést, amely egyáltalán döntés érdekében tudnia kell a vádiratban foglalt bűn- nem szabható ki, vagy a kiszabása méltánytalan. A véde- cselekmények halmazati büntetési tételét, figyelemmel lem a bűnösöket is menti olyan cselekmények következmé- az enyhítő és a súlyosító körülményekre is (a mértékes nyeitől, amit nem ők követtek el.” 47 indítványban foglalt büntetési nemhez, mértékhez, tar- Nemcsak a védelemnek kell menteni a bűnösöket tamhoz való összehasonlítás érdekében), tisztában kell olyan cselekmények következményeitől, amelyeket lennie az esetleges fellebbezése külön szabályaival, nem ők követtek el, hanem a bíróságnak (illetve az többterheltes ügyekben a rendkívüli jogorvoslat tartal- ügyészségnek is) hatalmas gondossággal kell vizsgál- mával. Tudnia kell, hogy milyen eljárás, milyen részlet- nia a beismerő vallomás önkéntességét, valódiságát. szabályai szerint fog folytatódni a tárgyalás, ha beisme- Annak ellenére, hogy mind a Javaslatban foglalt minisz- rő nyilatkozatát nem fogadja el a bíróság, tudnia kell, mi teri indokolás, mind az ahhoz kapcsolódó előterjeszté- a különbség a beismerő vallomás és a beismerő nyilatko- 48 sek rendre kiemelik, hogy az eljárás gyorsítása, egysze- zat között. Tudnia kell, hogy beismerő nyilatkozat eseté- rűsítése, hatékonysága nem jelentheti a büntetőeljárás ben nem kell kérdésekre válaszolnia, a továbbiakban garanciáinak csorbítását, szem elől tévesztését, a hatály- meg is tagadhatja a vallomástételt. ba léptetett egyes szakaszok mélyebb vizsgálata, akár A bűnösség tagadása esetében, illetve akkor, ha a be- összevetve az rBe. tükörszabályaival, nem ezt mutatják. ismerését a bíróság nem hagyja jóvá, főszabály szerint Külön tanulmányt érdemelne, hogy az rBe.-hez ké- rögtön elő kell terjesztenie bizonyítási indítványait, pest a védők jogai és kötelezettségei hogyan változtak nyilatkoznia kell, hogy mely vádiratban foglalt ténye- az ügyvédek és a terheltek kárára (pl. bizonyítási indít- ket fogadja el, avagy vitatja, mely bizonyítékok kizárá- ványok előterjesztése, szakvélemény, kizárási okok, sát, kirekesztését indítványozza és milyen alapon, ha kézbesítési megbízotti feladatok kötelező ellátása stb.). az ügyészség álláspontjával valamely kérdésben nem A jelenlegi szabályozás szerint az ügyek döntő többsé- ért egyet, indokolnia kell az egyet nem értés okát. Meg- gében a terheltek védő nélkül lesznek kötelesek megje- jegyzem, minél több terhelt van az adott ügyben, annál lenni a bíróság előtt előkészítő ülésen. Az előkészítő ülés jobban bonyolódik a terhelt helyzete is (egyesek tagad- a büntetőeljárás egyik legfontosabb részszaka. A jogal- nak, egyesek beismernek, egyesek pedig vallanak). kotó az „előkészítő ülés menete” alfejezet alá az összes Mindebből következően, álláspontom szerint fősza- olyan szabályt bezsúfolta, amelyek az első határnapon bállyá kellett volna tennie a jogalkotónak az előkészítő ülésen való kötelező védelmet. Meg nem ismételve a 2. pontban foglaltakat, a Be. 47 Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben, Közgazdasági XXIX. és XXX. Fejezete (a tanúvallomás és a terhelt val- és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 128–129. lomása) néhány szakaszának felülvizsgálatára is szük- 48 Pl. Az új büntetőeljárási törvény szabályozási elvei, 2015. február 11. napján megtartott ülésen elfogadott előterjesztés. ség lenne. A BÜNTETŐELJÁRÁSI TÖRVÉNY MAGYARÁZATA Az új, 2017. évi büntetőeljárási törvény magyarázata a kodifikációs bizottság korábbi tagjaitól SZERZŐK: Bánáti János, Belovics Ervin, Erdei Árpád, Farkas Ákos, Kónya István SZERKESZTŐK: Belovics Ervin, Erdei Árpád A büntető anyagi jog és a büntetés-végrehajtási jog megújítását követően az azokat összekötő lánc- szem, a büntetőeljárási jog új alapokra helyezése is szükségessé vált. Az eljárások időszerű befeje- zése, valamint a büntető igazságszolgáltatás hatékony működése iránti társadalmi igény mellett az újrakodifikálást az is indokolta, hogy az elfogadása óta több mint száz módosításon átesett jelenlegi Ára: 15 000 Ft Be. időközben jelentős mértékben inkoherenssé vált. A 2017. június 13-án elfogadott új büntetőeljárási törvény magyarázatára vállalkoztak a kodifikáció indulásakor meghatározó szerepet betöltő Kodifikációs Bizottság elnöke és tagjai: Bánáti János büntetőügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke; Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, tanszékvezető egyetemi tanár; Erdei Árpád professor emeritus; Farkas Ákos intézetigazgató egyetemi tanár; valamint Kónya István büntetőbíró, a Kúria elnökhelyettese. Az új kódex a büntetőeljárás minden szakaszában, valamint számos jogintézménye vonatkozásában lényeges, több eset- ben koncepcionális újdonságokat vezet be. A kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a jövőbeni szabályozásról a tárgyalóter- mekben megforduló valamennyi jogászi hivatásrend tagjai számára, ugyanakkor szerzői kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarázatok tudományos megalapozottságára is. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / / 28 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 29 EJSz2018_4_ belív.indd 29 2019.04.04. 15:26:12

BÜNTETŐELJÁRÁS JOG I–II. Kommentár a gyakorlat számára Harmadik kiadás SZERKESZTŐ: Belegi József SZERZŐK: Akácz József, Belegi József, Belovics Ervin, Csák Zsolt, Czine Ágnes, Kónya István, Láng László, Márki Zoltán, Mészár Róza, Molnár Gábor, Somogyi Gábor, Soós László Előfizetési díja: 28 000 Ft Kiadónk 2018. június 7-én jelentette meg a kommentár új kiadását, amely immár a 2017. évi büntetőeljárási törvényt dolgozza fel. Kiadványunk megbízható segítséget nyújt a jogalkalmazók számára a büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések helyes és egységes értelmezéséhez. A kommentár fókuszában a büntetőeljárási jog bírói gyakorlata áll, különös tekintettel a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiumának iránymutató jelentőségű testületi döntéseire, kollégiumi véleménye- ire és lényeges eseti döntéseire. A szerzők a megfelelő helyeken utalnak a büntetőeljárás- hoz kapcsolódó más jogszabályok rendelkezéseire is. A kiadvány műfaja „bírói kommentár”, szerzői kúriai bírák, valamint néhány különös szak- mai ismeretet igénylő témakör (például nyomozás, vádemelés) esetében pedig a Legfőbb Ügyészség két vezető ügyésze. Az új Be. „életre kelt” – erre reagál a Kommentár 2019. április 2-án meg- jelent első aktualizálása. Rendelkezéseinek alkalmazása során az ítélkezési gyakorlat feltárt a törvény egyes részeinek belső összefüggéseiből, a bevezetett új eljárásjogi intéz- ményekből származó előre nem látott több olyan jogértelmezési kérdést – mint például az előkészítő ülés lefolytatása, a beismerő vallomás elfogadhatósága, a korlátozott felülbírálat a másod- és a harmadfokú eljárásban –, amelyek helyes megoldása az ítélkezési gyakorlat egysége szempontjából különös jelentőségű. A Kúria – a törvényszékek és az ítélőtáblák szakembereinek, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más hivatásrendek képviselőinek a véleményét is megismerve – kialakította az álláspontját ezekkel kapcso- latban. A pótlap-csomag összefoglalja és a Kommentár szövegébe beiktatja ezeket a jog- alkalmazási kérdésekre született válaszokat, valamint a gyakorlat igényeit szolgáló egyéb kiegészítő magyarázatokat tartalmaz. A könyvet a Jogkódex Prémium (és a JogTudor program keretében szolgáltatott Jogkódex) is tartalmazza. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_4_ belív.indd 30 2019.04.04. 15:26:12

A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT JOGORVOSLAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 1 LICHTENSTEIN ANDRÁS tanársegéd (SZTE ÁJTK) 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 1 voslat a jogegység érdekében elnevezésű jogorvoslathoz és így – áttételesen a ma is hatályos törvényesség érde- A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat kében bejelentett jogorvoslathoz köthetők. olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárás- A Bp. által szabályozott perorvoslat a jogegység érde- nak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudo- kében határidő nélkül lehetővé tette a koronaügyész mányos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és számára, hogy a Kúria kivételével bármely büntetőbí- indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jog- róság törvénysértő jogerős határozatával vagy intéz- 3 intézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén kedésével szemben a királyi Kúriához forduljon. A túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogor- Kúria a perorvoslatot tárgyaláson – illetve a törvény ál- voslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tal egyaránt ismert és elismert nyilvános ülésen intéz- tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen te el, ez alapján hozott határozatában pedig kimond- empirikus kutatás eredményeképpen levont következ- hatta, hogy a perorvoslattal támadott határozat vagy tetések ismertetése. Tekintettel arra, hogy az 1998. évi intézkedés a törvényt megsértette, ellenkező esetben a XIX. törvény és a 2017. évi XC. törvény a törvényesség perorvoslatot elutasította. A Bp. azt is rögzítette, hogy érdekében bejelentett jogorvoslatra vonatkozó rendel- a Kúria törvénysértést megállapító határozata a felek- kezései tartalmilag közel azonosak, vélelmezhető, hogy re érdemben jellemzően nincs hatással, ugyanakkor ki- a kutatási eredmények az új eljárási törvény alkalma- vételesen, a vádlott törvénysértő elítélése esetén lehe- zása során is hasznosíthatók. tővé tette a felmentését, a büntetés enyhítését, illetőleg szűk körben az ítélet megsemmisítését. 4 A jogegységi perorvoslat elnevezését az 1949. évi 2. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT XI. törvény változtatta szovjet mintára „perorvoslat a tör- JOGORVOSLAT ELMÉLETE vényesség érdekében” elnevezésre, valamint bővítette az azzal támadható határozatok körét a Kúria érdemi hatá- 2.1. A JOGEGYSÉGI PERORVOSLATTÓL rozataival azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben a A TÖRVÉNYESSÉGI ÓVÁSIG Kúria jogegységi tanácsa jár el. Részletezte továbbá a 5 Kúria által hozható határozatok szabályait: „ez elítéltre A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat hátrányos törvénysértés esetén a Kúria őt felmentheti, nem minden előzmény nélküli jogintézmény a magyar cselekményét enyhébben minősítheti, illetőleg bünteté- büntetőeljárás történetében, mai formáját azonban a sét enyhítheti.” E favor defensionis rendelkezés mellett büntetőeljárási jogszabályok folyamatos fejlődésének ugyanakkor – a megtámadott határozat jogerőre emel- eredményeképp érte el. Éppen ezért, a téma elméleti kedésétől számított egy éven belül és az elévülés bünte- megalapozásához elengedhetetlen a jogintézmény – és tő anyagi jogi korlátai között – lehetőséget biztosított a elődei történetének áttekintése. vádlott számára súlyosabb – törvénynek megfelelő – ha- A szakirodalomban helyenként a felülvizsgálattal ro- tározat meghozatalára, azaz reformatio in peius-ra is. konított külföldi példák – így a ma is hatályban lévő fran- A jogintézményt az 1951. évi III. törvény és az 1962. cia „megsemmisítés a törvényesség érdekében” (cassation évi 8. törvényerejű rendelet is megtartotta, majd több dans l’interet de la loi) vagy az osztrák „semmisségi pa- módosítást követően újfent változott az elnevezése – nasz a törvény megóvása érdekében” (Nichtigkeitsbe- ezúttal törvényességi óvásra, amelyet az 1973. évi schwerde zur Wahrung des Gesetzes) – valójában a 1896. I. törvény is átvett és amely 1992-ig képezte a hatályos 2 évi XXXIII. törvénycikk (Bp.) által is szabályozott peror- magyar büntető eljárásjog részét. 6 A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosítószámú, Az intelli- 1 gens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társa- 3 Bp. 441. §. dalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális 4 Bp. 442. §. gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támoga- 5 1949. évi XI. törvény 82. §. tásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfi- 6 Belovics Ervin: A rendkívüli jogorvoslatok. In: Belovics Ervin – nanszírozásában valósul meg. Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktualizált kiadás. Az új 2017. Herke Csongor – Fenyvesi Csaba– Tremmel Flórián: A büntető eljá- 2 évi büntetőeljárási törvény tankönyve. Budapest, HVG-ORAC Lap- és rásjog elmélete. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012. 354. Könyvkiadó Kft., 2017. 549. / / 30 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 31 EJSz2018_4_ belív.indd 31 2019.04.04. 15:26:12

2.2. A 9/1992. (I. 30.) AB HATÁROZAT a két feladat ellátáshoz szükséges feltételek egymást kölcsönösen kizárják. Míg a jogorvoslati funkció alkot- Az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) számú határo- mányos követelménye a felek alanyi joga a jogorvoslat- zatával ugyanis megállapította, hogy a törvényességi hoz, a törvényességi óvás kizárólagos jogosultjai a leg- óvás jogintézménye alkotmányellenes és ezért a törvé- főbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz a nyességi óvás emelésére vonatkozó jogszabályi rendel- feleknek nem csupán alanyi, hanem semmilyen joguk kezéseket – az 1973. évi I. törvényben és az 1952. évi nincsen arra, hogy az említett jogosultak ténylegesen III. törvényben egyaránt – 1992. december 31-i hatály- óvást emeljenek. A jogosultak diszkrecionális jogkörrel lyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság egyúttal rendelkeznek, azaz arról, hogy pontosan mely esetek- elrendelte mindazon büntetőeljárások felülvizsgálatát, ben emelnek óvást, a saját belátásuk szerint, maguk amelyekben a törvényességi óvás eredményeképp a döntenek. Az óvás eredményeképp született határoza- jogerős határozatnál a terhelt számára hátrányosabb tok pedig csak akkor hatályosak a felekre nézve, ha az döntést hoztak, feltéve, hogy az elítélt még nem mente- óvásra a megóvott határozat jogerőre emelkedésétől sült a hátrányos jogkövetkezmények alól. 7 számított egy éven belül kerül sor, amely eljárásjogi ha- Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, a táridő megtartása szintén kizárólag a jogosult belátá- jogállamiság elvére hivatkozással kezdeményezte a sától függ. A jogorvoslati funkciót biztosítani hivatott törvényességi óvás alkotmányellenességének megálla- formai garanciák bevezetését az Alkotmánybíróság ér- pítását. Kiváltképp alkotmányellenesnek tartotta, hogy velése szerint ugyanakkor éppen a jogegységi funkció a törvényességi óvás emelése diszkrecionális jog, amely zárja ki, hiszen az elvi iránymutatást szolgáló jogegysé- – nem gyakorlása esetén – lehetővé teszi törvénytelen gi döntéshez elengedhetetlenül szükséges az esetek ki- ítéletek hatályban maradását, illetve azt, hogy az arra választásának, azaz a szelekció jogának biztosítása, így jogosultak – a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság a két funkció egymással összeférhetetlen és egy jogin- elnöke – annak tárgyában indokolás nélküli határozat- tézményben nem megvalósítható. 10 tal döntsön. 8 Az Alkotmánybíróság harmadik – a jogorvoslati és Az Alkotmánybíróság a jogintézményt először jogtör- jogegységi funkciótól különböző – lehetőségként meg- téneti és jogösszehasonlító vizsgálatnak vetette alá. Ezt vizsgálta azt az esetkört is, amelyben az óvás az emlí- követően a törvényességi óvás gyakorlatának vizsgála- tettektől eltérő célként valójában kizárólag a törvé- tával megállapította, hogy „az elvileg csak rendkívüli nyesség biztosítására szolgálna, azonban a normaszö- esetben alkalmazható jogintézmény szinte harmadfokká veget és az annak tulajdonított tartalmat ebben az vált az egyfokú perorvoslati rendszer »biztonsági szele- esetben is ellentétesnek találta a jogállamiság elvének peként«, vagy egy másodszori fellebbvitel be nem vallott tartalmát alkotó jogbiztonság követelményével és a pótlékaként.” Így előtérbe került a gyakorlatban az egyé- jogerő intézményével. A jogállamiság nélkülözhetetlen ni jogvédelem ezen kivételes és eredetileg csupán kiegé- elemét képező jogbiztonság követelménye ugyanis – szítő jellegű eszköze, amelyet a törvényességi óvás iránti többek között – nem csak a normavilágosság követel- kérelmek, a ténylegesen megemelt óvások száma és a ményét, hanem az egyes jogintézmények működésének jogerősen befejezett ügyekhez viszonyított arányuk is kiszámíthatóságának követelményét is magában fog- igazolt. A gyakorlat áttekintése során megállapítást lalja. Ehhez pedig elengedhetetlen a szükséges eljárás- nyert az is, hogy a megtámadott határozat jogerőre jogi garanciák biztosítása, hiszen a jogintézmények emelkedésétől számított egy éven túl – azaz a ténylege- csak az eljárási normák betartásával működhetnek al- sen és elsődlegesen a jogegység biztosítása érdekében – kotmányosan. 11 emelt törvényességi óvások száma elenyésző, tehát a Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában törvényességi óvás gyakorlati alkalmazását tekintve a jogállamiság további részelemét képező jogerő intéz- – eredeti rendeltetésével ellentétesen – valójában jogor- ményét is érintette, tekintettel arra, hogy az alaki és voslati természetűnek minősült. 9 anyagi jogerő meghatározása ugyancsak alkotmányos Az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, követelmény, amelynek folytán a jogerős határozatok hogy a törvényességi óvás intézményében a jogegységi megváltoztathatatlanságához alapvető alkotmányos és jogorvoslati funkció együttesen van jelen, azonban érdek fűződik. A törvényességi óvás kapcsán Alkot- alkotmányos feltételei egyiknek sem biztosítottak, sőt mánybíróság úgy találta, hogy a jogintézmény – szem- ben például a perújítás esetében meghatározott novum esetkörével – nem felel meg a jogerő áttöréséhez szük- séges alkotmányossági feltételnek, mivel ismérvei nem 7 9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59. 8 Az indítvány a törvényességi óvás jogintézményének egészét – ide- elég pontosan meghatározottak: az Alkotmánybíróság értve az arra vonatkozó összes jogszabályt – támadta. Az Alkotmánybí- érvelése szerint a törvénysértés és a megalapozatlan- róság erre az összefüggésre tekintettel az indítványhoz egyesített két ság önmagukban is tágan értelmezhető, bizonytalan további – a cégbejegyzési, illetve polgári eljárásra vonatkozó indítványt, fogalmak, a törvényesség érdekében bejelentett jogor- és az alkotmányellenesség vizsgálatát a jogintézmény egészére nézve végezte el. Jelen tanulmány szempontjából elsősorban a határozat indo- voslat esetében azonban e kérdések – különös tekintet- kolásának büntető eljárásjogi tárgyú részei relevánsak. tel a jogerővel kapcsolatos – további, az alkotmánybíró- 9 Az Alkotmánybíróság nem kizárólag a normaszöveget, hanem annak sági határozat indokolásán kívül eső büntető eljárásjo- bírói gyakorlat által állandóan és egységesen tulajdonított tartalmát, azaz a joggyakorlati értelmezést is a vizsgálat körébe vonta – hasonlóan az 57/1991. (XI. 8.) AB határozatban kifejtettekkel – és ezeket együtte- sen vetette alá alkotmányossági vizsgálatnak. 9/1992. (I. 30.) AB határo- 10 Uo. 64. zat, ABH 1992, 63. 11 Uo. 65. / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_4_ belív.indd 32 2019.04.04. 15:26:12

19 gi aggályokhoz vezettek, amelyekre jelen tanulmány jog-dogmatikai szempontból többek által vitatott és későbbi részében utalok. A törvényességi óvás alkot- ma is hatályban lévő jogegységi határozat gyakorlatilag mányellenességének megállapításának alapját ugyan- kibővítette a törvényesség érdekében bejelentett jogor- akkor elsősorban a már említett, az óvás emelésére jo- voslattal támadható határozatok körét, azonban az új gosultak diszkrecionális jogköre és az ezzel összefüggő Be. hatálybalépésével – annak megváltozott jogerőfelfo- 12 bizonytalanság képezték. gása okán – véleményem szerint a neki tulajdonított je- lentősége csökkent, tekintettel arra, hogy immáron a 2.3. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül he- BEJELENTETT JOGORVOSLAT – ÉS ANNAK lyező végzése ellen a Be. 627. § (1) bekezdése szerint fel- HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA lebbezésnek van helye. A megváltozott jogerőfelfogás további, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvos- Az ismertetett Alkotmánybírósági határozatot köve- latot érintő folyománya, hogy a hatályos normaszöveg tően az 1992. évi LXVI. törvény bevezette a felülvizsgá- szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jog- latot mint rendkívüli jogorvoslatot. Tekintettel arra, orvoslatot a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő ha- hogy ezt az eljárást már az ügyben érintett felek kezde- tározata és végleges nem ügydöntő végzése ellen is beje- 13 ményezhették , vele kapcsolatban nem merültek fel a lenthet [Be. 667. § (1) bekezdés]. korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot az Alkotmánybíróság döntését követően – a normaszö- 3. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN BEJELENTETT veg lényegét tekintve ma is hatályos formájában – az JOGORVOSLAT GYAKORLATA 2008–2018 1999. évi CX. törvény 94. §-a vezette be az 1973. évi I. törvénybe. A miniszteri indokolás szerint azért, mert A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat a gyakorlat azt mutatta, hogy előfordulnak olyan – sú- gyakorlatát tágabban a 2008–2018 közötti időszakban lyos – jogsértések, amelyek nem más módon kiküszö- vizsgáltam, amely vizsgálati időszak kiválasztásának bölhetők. Rendszerbeli helyét tekintve – habár Király objektív indoka, hogy a vizsgált tízéves periódus egyfe- 14 Tibor szerint nem sorolandó a rendkívüli perorvoslatok lől kellően tág ahhoz, hogy a jogintézmény alkalmazá- 15 közé – a széles körben elfogadott tudományos értel- sának legújabb gyakorlatára vonatkozó releváns ada- mezés szerint a rendkívüli perorvoslatok ultima ratió- tokat, tendenciákat megismerhessük; ugyanakkor ép- 16 ja , amelynek elsődleges célja a jogerős bírósági hatá- pen elég szűk ahhoz, hogy az e tárgyban hozott összes rozat más jogorvoslat útján fel nem tárható törvénysér- hozzáférhető határozatot áttekinthessük. A teljesség téseinek megállapítása, sajátossága pedig – azon túl- kedvéért megjegyzendő továbbá a vizsgálati időszak menően, hogy kizárólagos jogosultja a legfőbb ügyész –, megválasztásának azon praktikus indoka is, hogy a hogy tárgya csak a Kúrán kívüli bíróság által hozott, legtöbb, a kutatás szempontjából releváns adat – így más jogorvoslattal nem támadható jogerős és törvény- Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatók, a Legfőbb Ügyész sértő határozat lehet. 17 Országgyűlési Beszámolói, illetve az anonim határoza- A jogerős határozat fogalmát – mint a törvényesség tok tárában közzétett döntés – ebből az időszakból áll érdekében bejelenthető jogorvoslat kritériumát – a rendelkezésre. Kúria a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi indít- vány alapján eljárva a 2/2015. számú BJE határozatban 3.1. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN értelmezve megállapította, hogy a másodfokú bíróság el- BEJELENTETT JOGORVOSLAT sőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú ELŐFORDULÁSA – LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése alaki A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÁLTAL KÖZÖLT ADATOK jogerővel bír, így ellene a legfőbb ügyész a törvényesség 21 20 18 érdekében jogorvoslatot jelenthet be. Ez az eljárás- A 2012. és 2017. évi büntetőjogi szakterületre vonatkozó Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatókban – amelyek a törvényesség érdekében bejelentett jogor- voslat vonatkozásában a korábbi évekre vonatkozó 12 Uo. 66–67. 13 Belovics Ervin: A rendkívüli jogorvoslatok. In: Belovics Ervin – adatokat is tartalmazzák – közölt adatok az alábbi di- Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Harmadik, aktualizált kiadás. Az új 2017. agramon ábrázolhatók. évi büntetőeljárási törvény tankönyve. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017. 549. 14 Uo. 549. 15 Ugyanis nem a felek, hanem csak a legfőbb ügyész által igénybe ve- 19 Vö.: Gácsi Anett Erzsébet: A 2/2015. számú BJE határozat margójá- hető jogi eszköz és elsődleges célja nem a felekre kiható határozat eléré- ra. Jogászvilág. 2015. szeptember 17. https://jogaszvilag.hu/szak- se, a büntetőeljárás során okozott jogsérelem orvoslása, hanem annak a ma/a-22015-szamu-bje-hatarozat-margojara/ (2018.12.30.), Király megállapítása, hogy a megtámadott határozat törvénysértő és hogy mi Eszter: A jogerő színeváltozása az új büntetőeljárási törvényben. Eljá- lett volna a törvényes határozat. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Buda- rásjogi Szemle, 2017/4. https://eljarasjog.hu/2017-evfolyam/a-jogero- pest, Osiris Kiadó, 2008. 783. szinevaltozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben/ (2018.12.30.) 16 Herke – Fenyvesi – Tremmel: i. m. 357., Gácsi Anett Erzsébet: A 20 Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató 2012. Büntetőjogi Szakterület, 2/2015. számú BJE határozat margójára. Jogászvilág. 2015. szeptember Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály. 60. http://ugyeszseg.hu/re- 17. https://jogaszvilag.hu/szakma/a-22015-szamu-bje-hatarozat- pository/mkudok7757.pdf (2018.12.30.) margojara/ (2017.12.30.) 21 Ügyészségi Statisztikai Tájékoztató (Büntetőjogi Szakági Terület A Fantoly Zsanett – Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog. Dina- 17 2017. évi tevékenység, Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2018. 63. http:// mikus rész. Szeged, Iurisperitus Bt., 2014. 239. ugyeszseg.hu/pdf/statisztika/buntetojogi_szakterulet_2017.pdf 18 2/2015. számú BJE határozat. (2018.12.30.) / / 32 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 33 EJSz2018_4_ belív.indd 33 2019.04.04. 15:26:12

Vélhetően az alkalmazott statisztikai módszerek kü- A legfőbb ügyész az ügyészség tevékenységére vo- lönbözőségére vezethető vissza az, hogy a legfőbb natkozó 2012. évi országgyűlési beszámolójában a ügyész országgyűlési beszámolóiban és statisztikai tá- törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal jékoztatókban közölt adatok egymástól némiképp el- kapcsolatos adat nem szerepel, így erről az évről ön- térnek: magában részletes információk nem állnak rendelke- 25 A legfőbb ügyész 2009. évre vonatkozó országgyűlési zésre , ugyanakkor a 2013. évi beszámoló részben beszámolója alapján a törvényesség érdekében jogor- utal a 2012. évi adatokra is: 2013-ban a törvényesség voslat bejelentése iránti kérelmek száma 75 volt, amely érdekében jogorvoslat bejelentése iránt 75 kérelmet a korábbi évekhez képest emelkedő tendenciát muta- terjesztettek elő volt (2012: 76), ebből a legfőbb tott (2008: 66). A beszámoló tanúsága szerint azonban ügyész jogorvoslati indítványt ténylegesen 8 esetben a jogintézmény alkalmazhatóságának törvényi korlátai nyújtott be (2012: 6). A beszámoló lezártáig a Kúria az mindösszesen 9 ügyben tették lehetővé a jogorvoslati általa elbírált mind az 5 ügyben helyt adott a Legfőbb 26 indítvány tényleges benyújtását (2008: 15). 22 Ügyészség indítványának. A törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentése 2014-ben 77 kérelem érkezett a legfőbb ügyész által a iránti kérelmek száma – 74 – lényegében 2010-ben sem törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslat iránt. változott. Az eljárások túlnyomórészt a vádlottak vagy Jogorvoslati indítvány benyújtására ebből ténylegesen védőik kérelmére indultak, a törvényi korlátok ugyanak- 9 esetben került sor. A Kúria az ezekből elbírált 7 ügy- kor ebben az évben is csupán 10 ügyben engedtek teret a ből 6 esetben adott helyt az indítványnak, 1 esetben jogorvoslati indítvány benyújtásának. A Legfelsőbb Bí- pedig elutasította azt. 27 róság ezek közül a beszámolási időszakban érdemben A törvényesség érdekében a legfőbb ügyész által be- 23 6 indítványt bírált el és valamennyinek helyt adott. jelenthető jogorvoslat iránti kérelmek száma 2015-ben A törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslat jelentősen emelkedett, 111 volt. Ezek benyújtására a iránti kérelmek száma 2011-ben csökkenő tendenciát törvénysértően elrendelt új eljárások mellett jellemző- mutatott, 55 ilyen kérelem érkezett. A beszámoló sze- en a bűnismétlés téves megállapítása vagy a külföldi rint ez részben azzal is magyarázható, hogy az ügyé- ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése szek által a kezdeményezők számára adott tájékoztatá- folytán került sor. Jogorvoslati indítvánnyal a legfőbb sok eredményeképp szélesebb körben ismertté váltak a ügyész 26 alkalommal élt, amelyek közül a beszámoló jogintézmény alkalmazásának korlátai. A beérkező ké- lezártáig a Kúria 11 jogorvoslati indítványt bírált el és relmek közül 7 esetben volt lehetőség jogorvoslati in- azoknak minden esetben helyt adott. A beszámoló ki- dítvány benyújtására, ebből a Legfelsőbb Bíróság a be- emeli, hogy 2015-ben – a 2/2015. számú BJE határoza- számoló lezártáig 4 ügyet bírált el és valamennyi eset- tot követően ez a rendkívüli jogorvoslat 5 olyan közér- 24 ben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának. deklődésre számot tartó, jelentős ügyet érintett, ame- 22 J/3 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszá- 25 J/10648 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség molója az ügyészség 2009. évi tevékenységéről. 22-23. http://ugyeszseg. 2012. évi tevékenységéről http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_be- hu/pdf/ogy_besz/ogy_beszamolo_2009.pdf (2018.12.30.) szamolo_2012.pdf (2018.12.30.) 23 J/2879 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 26 B/145 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2010. évi tevékenységéről. 23. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 2013. évi tevékenységéről. 25. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2010.pdf (2018.12.30.) beszamolo_2013.pdf (2018.12.30) 24 J/6851 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 27 B/4680 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2011. évi tevékenységéről. 21. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 2014. évi tevékenységéről. 23. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2011.pdf (2018.12.30.) beszamolo_2014.pdf (2018.12.30.) / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_4_ belív.indd 34 2019.04.04. 15:26:13

lyekkel kapcsolatban törvénysértően került sor az első- hető – jogorvoslati indítvány annak a kérdésnek a vizs- fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és új gálatára irányult, hogy a jogerős ítéletből kirekesztett, a eljárás elrendelésére. A 2016. évre vonatkozó adat, külföldi hatóság által szolgáltatott bizonyítékot valóban hogy ezek közül 4 esetben a Kúria helyt adott a jogor- törvénysértően, provokáció útján szerezték-e meg. A be- voslatnak, és megállapította, hogy törvénysértő volt a számoló tanúsága szerint azonban a kérdés eldöntése „a másodfokú bíróság döntése. A Legfőbb Ügyészség érté- Kúria érdemi vizsgálatot elutasító álláspontja miatt el- kelése szerint a bejelentett jogorvoslatok eredménye- maradt.” Nem osztotta a Kúria a legfőbb ügyész állás- ként „a Kúria olyan iránymutató döntéseket hozott, pontját abban a kérdésben sem, hogy a perújítási eljárás amelyek megakadályozhatják a jövőben, hogy hasonló, során törvénysértő magának a perújítási eljárásnak a az eljárást indokolatlanul meghosszabbító és az ered- megszüntetése, a jogerős alapítélet hatályon kívül helye- ményességét veszélyeztető határozatok szülessenek.” 28 zése és a büntetőeljárásnak az alapügyre kiterjedő meg- A kérelmek, illetve az alsóbb fokú ügyészségektől szüntetése helyett. 31 származó kezdeményezések száma 2016-ban az előző Jelen tanulmány kéziratának lezártakor a legfőbb évhez képest jelentősen nem változott, 112 volt. Jogor- ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2018. voslati indítvány benyújtására ténylegesen 16 esetben évi tevékenységéről még nem érhető el. került sor. A Kúria az adott időszakban összesen 24 jog- orvoslati indítványt bírált el, és azoknak minden eset- 3.2. AZ ANONIM HATÁROZATOK TÁRÁBAN ben helyt adott. A 2015-ös évhez hasonlóan 2016-ban is KÖZZÉTETT, TÖRVÉNYESSÉG ÉRDEKÉBEN többször került erre sor a másodfokú bíróság törvény- BEJELENTETT JOGORVOSLAT sértő hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást el- EREDMÉNYEKÉPP SZÜLETETT rendelő határozatával kapcsolatban. A legfőbb ügyész HATÁROZATOK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA indítványaira a Kúria deklaratív jellegű határozatban állapította meg a törvénysértést, így csökkent a tör- A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat vénysértő, az eljárásokat indokolatlanul meghosszab- gyakorlatának vizsgálatának második lépéseként fel- bító hatályon kívül helyezések száma. Emellett tovább- kutattam és megvizsgáltam az anonim határozatok tá- ra is tipikusan a visszaesői minőség téves megállapítá- rában elérhető, 2008 és 2018 között született releváns, sa vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismé- összesen 44 darab határozatot. A határozatok áttekin- telt elismerése miatt került sor a törvényesség érdeké- tésének eredményeképp a törvényesség érdekében be- ben jogorvoslat bejelentésére. 2016-ban a legfőbb jelentett jogorvoslat 4 tipikus alkalmazási körét azono- ügyész a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban hozott sítottam a törvénysértésre okot adó körülmények sze- jogerős, feltételes szabadság kizártságát törvénysértő- rint: külföldi ítélettel kapcsolatos problémák (1), az el- en megállapító bírósági határozat ellen is nyújtott be a ítélt visszaesői minőségével kapcsolatos problémák törvényesség érdekében jogorvoslatot, amelynek a (2), tárgyalás mellőzésével kiszabott, eljárásjogi okból Kúria helyt adott. 29 törvénysértő büntetések (3), illetve egyéb (4). Az aláb- 2017-ben 28 esetben került sor törvényesség érdeké- biakban ezen esetkörök bővebb kifejtése olvasható. ben bejelentett jogorvoslatra. Emelkedett azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a külföldi ítélet tör- vénysértő elismerése vagy a bűnismétlés törvénysértő A törvénysértés oka megállapítása miatt volt szükség a rendkívüli jogorvos- lat igénybevételére, ugyanakkor csupán két esetben volt szükség törvénysértő hatályon kívül helyezés miatt jog- orvoslat bejelentésére a törvényesség érdekében. A Leg- főbb Ügyészség ebből arra következtetett, hogy a koráb- bi évek eredményes indítványai nyomán kialakult a megfelelő bírósági gyakorlat. A Kúria az évben 24 jogor- voslati indítványt bírált el – 22 esetben helyt adva a leg- főbb ügyészi indítványnak. A közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatban kiemeli a beszámoló, hogy „eredményes volt a röszkei zavargás miatt indított bűn- ügyben a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság íté- lete hatályon kívül helyezéséről hozott törvénysértő ha- 30 tározata elleni indítvány is.” A Kúria 2 esetben utasí- totta el a jogorvoslati indítványokat. Ezek közül az egyik – jelen tanulmány kéziratának lezártakor nem hozzáfér- 28 B/11709 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2015. évi tevékenységéről. 45. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ beszamolo_2015.pdf (2018.12.30.) 29 B/17351 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2016. évi tevékenységéről. 42-43. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ 31 B/1258 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség ogy_beszamolo_2016.pdf (2018.12.30.) 2017. évi tevékenységéről. 69. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_ 30 Vö.: 48. lj. beszamolo_2017.pdf (2018.12.30.) / / 34 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 35 EJSz2018_4_ belív.indd 35 2019.04.04. 15:26:13

3.2.1. Külföldi ítéletekkel kapcsolatos problémák számos jogkövetkezménnyel bírhat. Éppen ezért, ha a korábban eljárt bíróság ügydöntő határozatában nem, A legnépesebb esetkört – a 44 vizsgált határozat kö- vagy törvénysértően rendelkezett erről, az újabb bün- zül 20 ebbe a kategóriába tartozik – a külföldi ítéletek- tetőeljárásban nem alkalmazhatók a visszaesői minő- 34 kel kapcsolatos törvénysértések alkotják. ség jogkövetkezményei. Az eljárt bíróságok 10 eset- Ezeknek többségében – 12 ügyben – a törvénysértés- ben a terhelt többszörös visszaesői minőségét, míg egy hez a már korábban elismert külföldi ítélet ismételt el- esetben a különös visszaesői minőségét állapították 35 ismerése vezetett. Ezekben az ügyekben a Kúria megál- meg törvénysértően. További két esetben a határoza- lapította, hogy a bíróságok utóbb született végzései, toknak az elítélt erőszakos többszörös visszaesői mi- amelyekben a külföldi ítélet érvényét elismerték, tör- nőségét megállapító rendelkezése volt törvénysértő. Ez vénysértők, emiatt a határozatokat hatályon kívül he- utóbbi ügyek sajátossága, hogy a törvényesség érdeké- lyezte és a terheltekkel szemben a büntetőeljárást meg- ben bejelentett jogorvoslat eredményeképp hozott íté- szüntette. Ezen ügyek megoldását gyakorlatilag a ne bis letével a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett in idem elve és a res iudicata fogalma adja, lényegük pe- mindkét esetben enyhítette az elítélt szabadságvesztés dig, hogy az ítélt dolog tényére figyelemmel büntetőel- büntetését. járást nem lehet indítani, vagy a már megindult bünte- Megjegyzendő, hogy az új büntetőeljárási törvény a tőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét tárgyalt esetkört az egyszerűsített felülvizsgálat köré- 32 már jogerősen elbírálták. A törvénysértéshez jellem- be vonja: egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolyta- zően az vezetett, hogy a külföldi ítéletek érvényét egy tásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a tör- bíróság már jogerősen elismerte, vagyis a terheltek vény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, cselekményét jogerősen „elbírálta”, majd egy későbbi vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az el- végzéssel a bíróság az eljárás megszüntetése helyett az ítélt visszaesői minőségéről (Be. 671. § 16. pont). A jog- ítéletek érvényét ismételten elismerte. A Legfelsőbb Bí- alkotó ezáltal a törvényesség érdekében bejelentett róság, illetve a Kúria ezekben az ügyekben a megtáma- jogorvoslatétól eltérő, új jogcímet teremtett az elmu- dott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a külföl- lasztott vagy a törvénysértő visszaeső minőségre vo- 36 di ítélet érvényének elismerése érdekében indított natkozó rendelkezés korrekciójának lehetőségére, újabb eljárást az (1998. évi) Be. 6. § (3) bekezdésének d) egyúttal szűkítette a törvényesség érdekében bejelen- pontjára, és a Be. 267. § (1) bekezdésének b) pontjára is tett jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. figyelemmel megszüntette. További 9 eset a szabadságvesztés büntetés végre- 3.2.3. Tárgyalás mellőzése hajtásával, illetve annak átvételével volt kapcsolatos: ezekben vagy a feltételes szabadság törvénysértő kizá- A vizsgált határozatok harmadik csoportjában rása, tartama, vagy a kiszabott szabadságvesztés tar- – amelybe 5 ítélet tartozik – a törvénysértés oka a tár- tama volt a törvénysértés oka. Egy további esetben a gyalás mellőzésével, eljárásjogi okból törvénysértően külföldi ítélet érvényének elismerését tagadta meg tör- kiszabott büntetés volt. Ezen ügyekben a törvényesség vénysértően a bíróság. 33 érdekében bejelentett jogorvoslat alapján eljárt Legfel- A külföldi ítéletekkel kapcsolatos esetkör vonatkozá- sőbb Bíróság, illetve később a Kúra ellentmondásos sában ugyanakkor megjegyzendő, hogy az időközben gyakorlatot folytatott. bekövetkezett jogszabályi változások eredményeképp Az alapügyekben eljárt bíróságok három esetben tár- – az 1996. évi XXXVIII. törvény és a 2012. évi CLXXX. tör- gyalás mellőzésével közérdekű munka büntetést szab- vény 2018. január 1-jétől hatályos szövegének értelmé- tak ki – amelyre az akkor hatályban volt Be. nem bizto- ben az ilyen jellegű törvénysértések előfordulásának sított lehetőséget. valószínűsége csökken, így hasonló problémára hivat- A Legfelsőbb Bíróság ezek közül egy ügyben ítéletében kozással a jövőben vélhetően nem – vagy legalábbis ke- megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sér- vesebbszer – lesz szükség jogorvoslat bejelentésére a tett akkor, amikor tárgyalás mellőzésével közérdekű törvényesség érdekében. munkát szabott ki, ezért a határozatot hatályon kívül he- lyezte és az elsőfokú bíróságot a törvénysértés kiküszö- 3.2.2. Az elkövető visszaesői minősége bölése végett új eljárás lefolytatására utasította. 37 38 A további két – lényegüket tekintve azonos – eset- A vizsgált határozatok között a második legnépesebb ben – részben az időközben bekövetkezett jogszabályi csoportot – 44-ből 13 határozat – azon ügyek képezték, változás folytán – másként járt el a Legfelsőbb Bíróság: amelyekben az alapügyekben eljárt bíróságok nem a időközben ugyanis a 2009. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törvénynek megfelelően rendelkeztek az elítélt vissza- módosította a Be. 544. § (1) bekezdését és lehetőséget esői minőségéről. teremtett közérdekű munka kiszabására tárgyalás Az elkövető visszaesői minőségének a vele szemben mellőzésével. A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek indoko- folyatott újabb büntetőeljárásokban anyagi és eljárás- jogi szempontból is kiemelt jelentősége van, ugyanis 34 Polt Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. Buda- pest, Wolters Kluwer Hungary Kft., 2018. 1320. 35 Bt.III.261/2013/3. szám, Bt.III.1.641/2017/12. 32 Kivéve az 1998. évi Be. Negyedik Részében, valamint a XXIX. Fejeze- 36 Polt: i. m. 1320. tének II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. 37 Bt.III.858/2008/3. szám. Bt.I.1.152/2008/3. szám. Bt.III.633/2009/4. szám, Bt.II.372/2009/3. szám. 33 38 / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_4_ belív.indd 36 2019.04.04. 15:26:14

lásában kifejtette, hogy az alapügyekben nem a közér- sek akár továbbra is előfordulhatnak, amely indokra te- dekű munka anyagi jogi feltételek hiányában történt kintettel kívánatos lenne a Kúria ez irányú joggyakor- kiszabása volt törvénysértő, hanem az, hogy arra tár- latának egységesítése. gyalás mellőzésével került sor. Tekintettel arra, hogy a Be. időközben hatályba lépett módosítása utóbbira is 3.2.4. Egyéb ok törvényi lehetőséget biztosított, a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését in- A fenti kategóriákba nem sorolható ügyek közös vo- dokolatlannak tartotta és megállapította, hogy a meg- nása – azon túlmenően, hogy egyik említett csoportba támadott, a közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével sem tartoznak –, hogy jellemzően sajátos eljárásjogi kiszabó határozat törvénysértő. Mivel a törvénysér - problémák vezettek a törvénysértés megállapításához tés megállapítása nem érintette a kiszabott büntetés vagy közérdeklődésre számot tartó, nagy médianyilvá- – anyagi jogi, illetve a jogorvoslat elbírálásakor eljárás- nosságot kapott büntetőügyekben születtek. jogi – törvényességét, a megtámadott határozattal ki- Sajátos büntetőjogi probléma törvényesség érdeké- szabott és a jogorvoslati eljárás során végrehajtásában ben bejelentett jogorvoslati eljárásban történő megol- felfüggesztett közérdekű munka végrehajtása utóbb dására volt példa 2009-ben, amikor egy ügyben abban foganatosítható volt. 39 a kérdésben kellett állást foglalnia a Legfelsőbb Bíró- Egy további ügyben, amelyben az első fokon eljárt bí- ságnak, hogy polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás róság tárgyalás mellőzésével, az ilyen eljárásban akkor miatt folyamatban volt büntetőügyben van-e helye pót- maximálisan kiszabható egy évet meg nem haladó sza- magánvádnak. A Legfelsőbb Bíróság – a legfőbb ügyé- badságvesztés helyett egy év hat hónap – végrehajtásá- szével ellentétes – álláspontja szerint nincs, így a törvé- ban felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki, a Leg- nyesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt 42 felsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapításá- végzésével elutasította. ra szorítkozott, azaz a határozatot nem helyezte hatá- Szintén a sajátos eljárásjogi probléma értelmezésére lyon kívül és nem is változtatta meg. Ítélete indokolásá- került sor 2011-ben két alkalommal, amikor a legfőbb ban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az ügyész távollévő terhelttel szemben folytatott eljárást alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama követő perújítási eljárásban hozott határozattal szem- és végrehajtásának felfüggesztése nem sért büntető ben jelentett be a törvényesség érdekében jogorvosla- anyagi jogszabályt. A törvénysértést az jelentette, hogy tot. A jogorvoslati indítvány szerint az alapügyben tá- az adott tartamú szabadságvesztés kiszabására tár- vollevő terhelttel szemben folytatott perújítási eljárás gyalás mellőzésével került sor. A Legfelsőbb Bíróság hi- eredményeként a bíróság a perújítást elutasítja, ha arra vatkozott a Be. 437. §-ára, amely szerint – amennyiben a meggyőződésre jut, hogy az alapügyben hozott hatá- a törvénysértést megállapította, valójában háromféle rozat minden részletében törvényes. A legfőbb ügyész döntési jogköre van. Ha megítélése szerint helye van szerint a perújítást elbíráló bíróság megsértette a Be. enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a alaptalan perújításra vonatkozó rendelkezését, amikor megtámadott határozatot megváltoztathatja (1), vagy a perújítás elutasítása helyett az alapügyben hozott íté- ennek érdekében hatályon kívül helyezheti (2). Utóbbi letet hatályon kívül helyezte és újabb, azzal azonos tar- esetben a megismételt eljárásban a bíróság sem köteles talmú ügydöntő határozatot hozott. A legfőbb ügyész enyhébb büntetést kiszabni, csupán súlyosabbat nem ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a tör- szabhat ki. Ha viszont a Legfelsőbb Bíróság megítélése vénysértést állapítsa meg, a megtámadott ítéletet he- szerint a kiszabott büntetés megfelelő mértékű és nem lyezze hatályon kívül és az eljárt bíróságot utasítsa új sért büntető anyagi jogszabályt, akkor álláspontja sze- eljárás lefolytatására. rint nem indokolt a hatályon kívül helyezés és a döntési A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a törvényes- jogkör továbbadása, a Legfelsőbb Bíróság a jogorvos- ség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárás valódi latra okot adó törvénysértés megállapítására szorít- rendeltetése, hogy a felülvizsgálattal (és perújítással) kozhat. (3) Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíró- nem támadható határozatokban előforduló törvény- ság véleménye szerint ez utóbbiról volt szó, ezért meg- sértések esetén elvi iránymutatást adjon a joggyakor- 43 állapította, hogy a megtámadott határozat – eljárásjogi lat számára a követendő eljárásról. Ezen túlmenően okból – törvénysértő. 40 – a jogerő tiszteletben tartásához fűződő alkotmányos Hasonló másik ügyben azonban a Legfelsőbb Bíróság érdekre figyelemmel – legfeljebb a felülvizsgálattal – a törvénysértés megállapításán túl – a terhelttel szem- már nem támadható határozatokban megjelenő tör- ben tárgyalás mellőzésével kiszabott – törvénysértő – vénysértések orvoslását szolgálhatja, de a terhelt hát- büntetést enyhítette. 41 rányára szolgáló rendelkezést soha nem tartalmazhat. A tárgyalás mellőzésével kiszabott – eljárásjogi ok- Az alapul fekvő ügyben a Legfelsőbb Bíróság állás- ból – törvénysértő határozatok kapcsán megjegyzendő, pontja szerint a legfőbb ügyész – a törvénysértés megál- hogy habár a Be.-ben a korábbi, tárgyalás mellőzésé- lapítása mellett – nem azért indítványozta a perújítási vel folytatott eljárást a büntetővégzés meghozatalára eljárásban hozott új ügydöntő határozat hatályon kívül irányuló eljárás váltja fel, hasonló jellegű törvénysérté- helyezését, hogy a lefolytatandó új (perújítási) eljárás- Bt.III.633/2009/4. szám. Bt.III.66/2009/3. szám. 39 42 Bt.III.806/2010/5. szám. 40 43 Megjegyzendő, hogy ez az érvelés némiképp ellentétes az Alkot- Bt.I.819/2010/14. szám. 41 mánybíróság 9/1992. (I. 30.) határozatában kifejtettekkel. / / 36 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 37 EJSz2018_4_ belív.indd 37 2019.04.04. 15:26:14

ban a terheltre kedvezőbb döntés szülessen, hanem ki- került sor egy terrorcselekmény miatt indult büntető- 48 zárólag annak érdekében, hogy ugyanazt a döntést és eljárás volt. Habár a határozat – a tanulmány kézira- jogkövetkezményeit ne a perújítás eredményeként meg- tának lezártakor nem lévén elérhető az anonim határo- hozott határozat, hanem a perújítással megtámadott ha- zatok tárában – nem képezte a vizsgálat tárgyát, tény, tározat tartalmazza, és a perújítást a bíróság utasítsa el. hogy a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jog- A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint a törvény erre orvoslatot alaposnak találta és megállapította, hogy az azonban nem biztosít lehetőséget, így a törvénysértés ügyben másodfokon eljárt bíróság hatályon kívül he- megállapítását meghaladóan egyebekben a legfőbb lyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító hatá- ügyész indítványának nem adott helyt és a jogorvoslati rozata törvénysértő. 49 indítvánnyal megtámadott jogerős határozatot nem he- lyezte hatályon kívül az új perújítási eljárás lefolytatása 44 érdekében. Az ügy sajátossága, hogy így a perújítási el- 4. ÖSSZEGZÉS járásban eljárt bíróság – törvénysértő – ítélete továbbra is végrehajtható, míg az általa jogerősen hatályon kívül A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat el- helyezett korábbi ítélethez érvényesen semmilyen jog- sődleges célja azon, jogerős bírósági határozatokban következmény nem kapcsolódhat. előforduló, esetenként súlyos törvénysértések orvosol- Ugyanezen a napon másik – az ügy lényegét tekintve hatóságának biztosítása, amelyek más rendkívüli per- azonos tényállással rendelkező – ügyben a Legfelsőbb orvoslattal nem támadhatók és így nem is kiküszöböl- Bíróság eljárásjogi szempontból azonos tartalmú hatá- hetők. rozatot hozott. 45 A történeti fejlődés áttekintésével és a vonatkozó jog- Az egyéb kategóriába sorolt határozatok további al- gyakorlat elemzésével megállapítható, hogy az e jogor- csoportjának közös jellemzője – azon túl, hogy ezek is voslattal támadható határozatok köre a jogalkotás ered- minden esetben kivétel nélkül sajátos büntetőjog-értel- ményeképp fokozatosan szűkül. Az empirikus vizsgálat mezési kérdéseket érintenek –, hogy jelentős köz- és során azonosított négy ügytípus közül kettő (a külföldi médiaérdeklődésre számot tartó ügyekben születtek. A ítéletekkel kapcsolatos és az elkövető visszaesői minő- legfőbb ügyész például 2015-ben többek között a Por- ségét érintő) esetében jogszabálymódosítások folytán tik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ellen indult már feltehetőleg nem – legalábbis kevesebbszer – lesz büntetőügyekben „indokolatlan másodfokú hatályon szükség az igénybevételére. Ez azt is jelenti, hogy a jogal- kívül helyező végzések” miatt élt jogorvoslattal a tör- kotó figyelemmel kíséri a vonatkozó joggyakorlatot, rea- 46 vényesség érdekében. Jelen empirikus vizsgálat tár- gál az esetenként előforduló büntetőjogi anomáliákra és gyát ezek közül egy, emberölés miatt indult büntetőügy azok kiküszöbölése érdekében akár jogszabálymódosí- képezte, amelynek kapcsán a legfőbb ügyész indítvá- tással járó erőfeszítéseket is tesz. nyában a részességre vonatkozó anyagi jogi, illetve a Ez a tendencia üdvözlendő és kifejezetten kívánatos, jogerővel kapcsolatos eljárásjogi problémákra hívta fel egyúttal azt is jelzi, hogy a törvényesség érdekében be- a figyelmet. A törvényesség érdekében bejelentett jog- jelentett jogorvoslat – áttételesen – hozzájárul a jogfej- orvoslat azonban nem vezetett eredményre, az indít- lődéshez, valamint igazolja annak ultima ratio jellegű ványt a Kúria végzésével elutasította. 47 rendkívüli perorvoslati létjogosultságát is. A legutóbbi, szintén nagy érdeklődésre számot tartó ügy, amelyben törvényességi jogorvoslat bejelentésére 48 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Legfőbb Ügyészség és a Kúria egyaránt indokoltnak látták önálló sajtóközlemények kiadását: 44 Bt.II.55/2011/2. szám. http://ugyeszseg.hu/legfobb-ugyeszi-jogorvoslati-inditvany-a-kuria- 45 Bt.II.1.176/2010/3. szám. hoz-a-terrorcselekmeny-ugyeben-a-szegedi-itelotabla-hatalyon-ki- http://ugyeszseg.hu/legfobb-ugyeszi-jogorvoslati-inditvany-a-ku- vul-helyezo-vegzese-ellen/; http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato- 46 riahoz-a-terrorcselekmeny-ugyeben-a-szegedi-itelotabla-hatalyon-ki- kuria-btiii13112017-szamu-jelentos-ugyben-hozott-hatarozatarol vul-helyezo-vegzese-ellen/ 49 http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-btiii13112017-szamu- 47 Bt.II.1592/2014/12. szám. jelentos-ugyben-hozott-hatarozatarol / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_4_ belív.indd 38 2019.04.04. 15:26:14

FÜGGELÉK Összefoglaló táblázat az anonim határozatok tárából 2008–2018 időszakban megvizsgált 44 db törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat eredményeképp született határozatról A törvénysértés oka Tárgyalás mellőzésével Külföldi ítélettel Az elítélt visszaesői kiszabott, eljárásjogi Egyéb ok kapcsolatos probléma minősége okból törvénysértő büntetés Bt.I.716/2009/3. szám Bt.II.869/2008/3. szám Bt.III.858/2008/3. szám Bt.III.66/2009/3. szám Bt.I.1.152/2008/3. szám Bt.I.892/2010/3. szám Bt.III.633/2009/4. szám Bt.I.1136/2008/3. szám Bt.I.546/2010/3. szám Bt.II.870/2012/4. szám Bt.II.372/2009/3. szám Bt.II.55/2011/2. szám Bt.I.925/2011/3. szám Bt.II.1613/2012/3. szám Bt.III.806/2010/5. szám Bt.II.1.176/2010/3. szám Bt.III.419/2011/3. szám Bt.I.370/2013/3. szám Bt.I.819/2010/14. szám Bt.II.1592/2014/12. szám Bt.III.915/2010/3. szám Bt.I.1273/2012/3. szám Bt.I.415/2017/4. szám Bt.I.1.108/2010/3. szám Bt.III.261/2013/3. szám Bt.I.654/2012/5. szám Bt.II.445/2015/5. szám Bt.I.1455/2011/3. szám Bt.II.1987/2015/6. szám Bt.I.1447/2011/3. szám Bt.I.606/2017/3. szám Bt.II.1530/2012/9. szám Bt.I.1216/2017/3. szám Bt.III.593/2014/6. szám Bt.II.1837/2016/3. szám Bt.I.1753/2015/3. szám Bt.III.1.641/2017/12. szám Bt.II.524/2016/5. szám Bt.I.1734/2015/5. szám Bt.II.29/2016/3. szám Bt.II.324/2017/4. szám Bt.II.1243/2016/3. szám Bt.I.677/2017/3. szám Bt.I.75/2018/11. szám Forrás: a szerző saját gyűjtése. / / 38 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 39 EJSz2018_4_ belív.indd 39 2019.04.04. 15:26:14

A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK KOMMENTÁRJA I–III. SZERZŐK: Bacher Gusztáv, Baranyi Bertold, Bodoki Gábor, Böszörményiné Kovács Katalin, Burai-Kovács János, Döme Attila, Ébner Vilmos, Éless Tamás, Faludi Gábor, Farkas Attila, Goldea Zsuzsanna, Aleku Mónika, Harsági Viktória, Juhász Csaba, Juhász László, Juhász Linda, Kapa Mátyás, Káposznyák Aliz, Király Miklós, Köblös Adél, Kövesné Kósa Zsuzsanna, Kőrös András, Lázár-Kocsis Edina, Légrádi István, Máté Viktor, Mikó Ádám, Okányi Zsolt, Orosz Árpád, Osztovits András, Paksi Gábor, Parlagi Mátyás, Prokopovitsch László, Rádonyi Dénes, Rák Viktor, Reviczky Renáta, Ribai Csilla, Szabó Sarolta Édua, Szécsényi-Nagy Kristóf, Szőcs Tibor, Tálné Molnár Erika, Timár Kinga, Tóth Ádám, Varga István, Virág Csaba, Völcsey Balázs, Zaicsek Károly I–III. kötet ára: 20 000 Ft SZERKESZTŐ: Varga István „Jó szívvel és teljes szakmai meggyőződésemmel ajánlom a polgári perjog területén tevékenykedő kollégák- nak és minden, minőségi törvénymagyarázattal dolgozni kívánó jogásznak a HVG-ORAC Kiadó háromkötetes Pp.-kommentárját. Az új Pp. megalkotásának előkészítésében meghatározó szerepet vállalt személyekből álló szerzői kör – személyes tapasztalataim alapján – a legmagasabb szakmai minőséget garantálja.” Prof. em. Dr. Németh János a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke Könyvünk az új Pp. szabályainak magyarázatát tartalmazza első kézből, a törvény előkészítését az első pillanat- tól meghatározóan befolyásoló kodifikációs téma- és munkabizottsági elnökök és tagok tollából. A kommentárban minden témakört olyan szakértő ismertet, akinek az a szűken vett szakterülete. A szerzői csapatot szerkesztőként Varga István tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék), ügyvéd, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkára irányította. A szerzők célja, hogy tudományosan megalapozott, de elsősorban a mindennapi gyakorlati jogalkalmazói igé- nyeknek megfelelő kommentár szülessen. Az első és a második kötet szakaszonként haladva ismerteti az új Pp. szabályait. A harmadik kötet a Pp.-n kívüli magyar jogszabályokat (kiemelten a választottbírósági eljárást), valamint a nemzetközi és uniós normákat (jogsegély-szerződéseket, joghatósági- és jogsegély-rende- leteket, valamint a sui generis európai uniós eljárásokat) dolgozza fel. A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I–III. és Az új Pp. iratmintatára együttes ára: 30 000 Ft –5% WEBES VÁSÁRLÁS www.hvgorac.hu HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.ujpp.hu / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2018_4_ belív.indd 40 2019.04.04. 15:26:15

A KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS ALKALMAZÁSA A VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN A hatályos szabályozás előzményei és a törvény hatálybalépése óta kialakult joggyakorlat MELLES MARCELL PhD-hallgató (ELTE ÁJK) A választási eljárás jogszabályi környezete az elmúlt tos többség hiányában nem fogadta volna el az Ország- 1 évek során jelentősen megváltozott. A választási eljárás- gyűlés, az Alkotmánybíróság 2017. január 13-én pedig ról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.). alaptörvény-ellenesnek találta azt a megoldást, hogy a a korábbi, azonos tárgyú 1997. évi C. törvény (a további- felsőbíróság feladatait a Fővárosi Törvényszék látja el 2 akban: régi Ve.) helyére lépett, 2018. január 1-jén pedig választási ügyekben. A szükséges konszenzus hiányá- hatályba lépett a közigazgatási perrendtartásról szóló ban tehát a 2017. február 21-én elfogadott Kp. szerint 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), amelyet alkal- már nem tartozik a felsőbíróságként eljáró Fővárosi mazni kell a választási jogviták során is. Az e cél érdeké- Törvényszék hatáskörébe a választási ügyek elbírálása, ben eredetileg szükségesnek ítélt jogszabály-módosítá- és az egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás sok elfogadására nem került sor, így a Kp. választási eljá- megújításával összefüggő módosításáról szóló törvény 3 rásban történő alkalmazását több sajátosság is jellemzi. tervezetének elfogadására, ezzel pedig a Ve. módosítá- sára sem volt tehát lehetőség. Azokban az ügyekben, amelyeket közvetlenül a Kp. 1. ELŐZMÉNYEK – A KP. ÉS A VE. ELŐÉLETE alapján nem lehet elbírálni, azonban a Kp. alkalmazása azok közjogi jellegből következik, a megoldást az ún. 1.1. A VE. MEGALKOTÁSA fordítókulcs alkalmazása jelentette. A 2017. május 25- én kihirdetett, az általános közigazgatási rendtartásról Az Országgyűlésnek 2012 őszén benyújtott, a válasz- szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló tási eljárásról szóló törvényjavaslat meghatározta, törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények hogy mely bíróságok hatásköre egy adott választási módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a továbbiak- szerv döntésének bírósági felülvizsgálata, rendezte az ban: Ákr.-Kp. Módtv.). más jogszabályokban foglalt uta- alapvető eljárási szabályokat, egyebekben pedig a Pol- ló szabályok módosítása nélkül teszi lehetővé a Kp. al- gári perrendtartásról szóló 1952. évi törvény (régi Pp.) kalmazását: közigazgatási perekre vonatkozó szabályait hívta fel. „519. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi A Ve. olyan bírói fórumrendszert alakított ki, mely CXXX. törvény 630. §-a a következő (5) bekezdéssel ki- egyrészt súlyoz az ügyek között azok jelentősége sze- egészülve lép hatályba: rint, másrészt pedig olyan szemlélettel ad hatáskört a »(5) Ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló bíróságoknak, mely figyelembe veszi egyes fórumok le- törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak terheltségét is. A törvényszékek elvesztették a régi Ve. alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtar- szerinti hatásköreiket és hangsúlyos szerepet kaptak tásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.« az ítélőtáblák, a névjegyzékkel kapcsolatos ügyeknél [...] pedig megmaradt a járásbíróságok hatásköre. A bírósá- 525. § (6) A közigazgatási perrendtartásról szóló gi felülvizsgálatra vonatkozó, a régi Ve.-ben meghatá- 2017. évi I. törvény 157. §-a a következő szöveggel lép rozott szabályok kisebb változtatással kerültek át a hatályba: Ve.-be. »[...] (7) Ahol jogszabály a Polgári perrendtartásról szóló 1.2. A KP. VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN TÖRTÉNŐ 1952. évi III. törvény XX. fejezetének vagy a közigazga- ALKALMAZÁSA ÉRDEKÉBEN TETT tási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását ren- INTÉZKEDÉSEK deli, azon a közigazgatási perrendtartást, ha jogszabály bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé, azon közigazga- A választási eljárás közjogi jellegéből fakadóan az új tási pert kell érteni.«” polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény, a to- vábbiakban: Pp.) nem léphetett a régi Pp. helyére, a Kp. 1 megalkotásával egyidejűleg pedig a közigazgatási bíró- F. Rozsnyai Krisztina: A közigazgatási perjog emancipációja: a köz- igazgatási perrendtartás. Jogtudományi Közlöny 2017/5. 236. sági fórumrendszer átalakítására került volna sor. A 2 Chronowski Nóra: A sarkalatosság árnyalatai – alkotmánybírósági választási ügyeknek egységesen a Közigazgatási Felső- döntés a Közigazgatási Felsőbíróság apropóján. Közjogi Szemle 2017/1. bíróságra (a továbbiakban: felsőbíróság) való áttételét 62–63. 3 https://d2gvief1bcth7.cloudfront.net/wp-content/uploads/sites/7/ lehetővé tévő szervezeti módosítást azonban sarkala- 2016/08/normaszoveg.pdf / / 40 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 41 EJSz2018_4_ belív.indd 41 2019.04.04. 15:26:15

4 A fordítókulcs alkalmazása azért szükségszerű, törvényszéki hatásköröket a felsőbírósághoz telepítet- mert a választási jogviták elbírálása a Kp. aktusfelül- te volna. A felsőbíróság, illetve a Fővárosi Törvényszék vizsgálati szabályai szerint lehetséges csak. Az alkal- hatáskörének és kizárólagos illetékességének a Kúria 8 mazandó jogszabály meghatározása feltétlenül szüksé- előtti eljárásokat kivéve az összes választási jogvi- 9 ges volt a választási jogviták jelentőségére való tekin- ta-típus tekintetében történő megállapítása a speciali- tettel is. A választójog részjogosítványai gyakorlására záció lehetőségének megnyitásával egységesebb, ma- a választási szervek közreműködésével van lehetőség, gasabb színvonalú ítélkezés ígéretét hordozta. a rövid határidőn belül meghozott döntések, és ezek Bár a fórumrendszerben nem állt be változás a Kp. el- megtámadására nyitva álló ugyancsak rövid, jogvesztő fogadása óta sem, a közigazgatási bíróságokról szóló 5 határidők, valamint a bizonyítékokra vonatkozó szigo- 2018. évi CXXX. törvény hatályba lépését, 2020. január 6 rú megkötések miatt a Kp. szubjektív és objektív jog- 1-jét megelőzően feltehetően sor kerül majd a Ve. mó- 7 védelme ebben az alkotmányjogi-közigazgatási jogi el- dosítására annak érdekében, hogy a választási jogvitá- járásban kiemelt jelentőséggel bír. kat a közigazgatási bírósági rendszeren belül kijelölt fórum – akár országos illetékességgel – bírálhassa el. A hatályos szabályozás mellett az szól, hogy nem távolo- 2. A VÁLASZTÁSI JOGVITÁKRA VONATKOZÓ dik el a bíróság a felektől, a választási jogviták azonban MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK ÉS A HATÁLYOS korántsem népközeli ügyek, mert a nemperes eljárás- 10 SZABÁLYOZÁS ban személyes nyilatkozattételre a Ve. alapján nincs le- hetőség, valamint a Ve. is tartalmazza a keresetlevél Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mi volt az egyes, elektronikus úton történő benyújtásának lehetősé- 11 a Kp. hatályba lépésére tekintettel elfogadni tervezett gét. Ebből következően tehát egyformán célszerű le- változtatások lényege, illetve, hogy a Ve. ez ekkel a vál- het a felsőbíróság vagy a Budapesti Közigazgatási Tör- toztatásokkal érinteni tervezett, azóta sem módosított vényszék, mint választási jogviták elbírálására kizáró- rendelkezései jelenleg hogyan kerülnek alkalmazásra. lagosan illetékes bírói fórum kijelölése. 2.1. A FÓRUMRENDSZER 2.2. JÁRÁSBÍRÓSÁGI HATÁSKÖR A Ve. szerint a választási bizottsági határozatokat az A Ve. 236. §-a szerint, ha a HVI vezetője nem ad helyt ítélőtáblákon és a Kúriánál, a helyi választási iroda (a a hozzá benyújtott, névjegyzékkel kapcsolatos döntés továbbiakban: HVI) vezetőjének az egyéni választóke- elleni fellebbezésnek, akkor az iratokat a járásbíróság- rületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló hatá- ra kell felterjesztenie. A járásbíróság eljárása a Ve. fel- rozatát a törvényszéken lehet megtámadni. A HVI által lebbezésre vonatkozó szabályainak feleltethető meg, névjegyzékkel kapcsolatos kérelem ügyében hozott, a már csak az ügyvédkényszer hiánya miatt is. Az elbírá- Ve. 95. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen a járás- landó ügyek a választópolgárok alkotmányos jogának bírósághoz, a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiak- gyakorlásával kapcsolatosak, ilyen a mozgóurna Ve. ban: NVI) által névjegyzékkel kapcsolatos kérelem 103. § szerinti igénylése, vagy a 250. § szerinti átjelent- ügyében meghozott határozat ellen a Fővárosi Tör- kezési kérelem. vényszékhez benyújtott fellebbezés útján kérhető jog- A Kp. hatálybalépését megelőző gyakorlat vizsgálata 12 orvoslat. alapján az ügyek jelentős részében vagy a kérelem A Kp. 1. § (1) bekezdése szerint a Kp.-t a közigazgatási szenvedett javíthatatlan hibában, vagy a választópolgár jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az nem volt tisztában azzal, hogy kérelmét ismételten be- egyéb közigazgatási bírósági eljárásban kell alkalmaz- nyújthatja. Bár a HVI a Ve. 235. § szerinti értesítésének ni, a közigazgatási jogvita tárgya pedig a közigazgatási a kérelem rontott tartalmára vonatkozó tájékoztatással 13 tevékenység jogszerűsége. A Kp. 12. § (4) bekezdés c) való kiegészítésével ezek a problémák is kezelhetőek, pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság (a továb- biakban: NVB) közigazgatási tevékenységével kapcso- 8 A regionalizáció indokait ld.: F. Rozsnyai (2016): i. m. 7. A specializá- latos jogvita a Kúria hatáskörébe, ugyanezen szakasz ció és a regionalizáció kritikáját ld.: Figula Ildikó: A közigazgatási bírás- (2) bekezdés c) pontja alapján pedig a választási bizott- kodás tervezett átalakítása az eljáró bíró szemszögéből. Közjogi Szemle ságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per a 2016/4. 20, 23. 9 Petrik Ferenc (szerk.): A közigazgatási perrendtartás magyarázata. felsőbíróság hatáskörébe tartozott volna. Ennek érde- A közigazgatási eljárás szabályai II. Budapest, HVG-ORAC, 2017. 80. kében az egyes törvényeknek a közigazgatási bírásko- 10 Petrik: i. m. 86., valamint az Alkotmánybíróság előtt III/00560/ dás megújításával összefüggő módosításáról szóló tör- 2018. ügyszámon folyamatban lévő bírói kezdeményezéssel kapcsolatos vény tervezetének 122. és 127. §-a a járásbírósági és igazságügyi miniszteri állásfoglalás 7. oldal. http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/8a8ef0783733adf- 9c12582640059eb8b/$FILE/III_560_4_2018_%C3%A1ll%C3%A1sfog- lal%C3%A1s_anonimiz%C3%A1lt.pdf 4 F. Rozsnyai Krisztina: Perjogi önállósulás és különbírósági jelleg a 11 Tordai Csaba: A választási jogorvoslatok szabályainak változásai a közigazgatási bíráskodásban. Közjogi Szemle 2016/4. 3. gyakorlat tükrében. Közjogi Szemle 2014/2. 22–23. 5 Demjén Péter – Bokros Andrea: A közigazgatási nemperes eljárások 12 52 ügyből 8 esetben született megváltoztató döntés. 44 elutasító szabályozása és a változások lehetséges útjai. Eljárásjogi Szemle 2016/3. 13. döntésből 31 esetén adott információt a HVI a kérelem hibájával kapcso- 6 Kúria. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogor- latban, de 8 megváltoztató döntés közül 7 esetben a határozat nem tar- voslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoportjának összefog- talmazott kitanítást. laló véleménye, 2018. 21. 13 Ld. a Debrecen Járásbíróság 31. Pk.500.694./2014/3. számú vég- 7 F. Rozsnyai (2017): i. m. 237. zését. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_4_ belív.indd 42 2019.04.04. 15:26:15

a gyakorlat alapján látható, hogy a bírói jogvédelemnek rinti autonóm államigazgatási szerv közigazgatási te- ebben az esetkörben is kiemelt jelentősége van. vékenységével kapcsolatos per, a 13. § (11) bekezdése A Kp. hatályba lépését megelőzően a járásbíróságok pedig nem kerül összeütközésbe a Ve. 236. § (7) bekez- csak a Ve.-re és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tör- désében foglalt rendelkezéssel. Az NVI közigazgatási 14 vényre hivatkoztak , a döntéseiknek a régi Pp. rendel- tevékenységét tehát lefedi a Kp., így ebben az esetben a kezéseire alapozását mellőzték, vagyis ez az eljárás a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék – mint közigazga- többi Ve. szerinti jogvitához képest már ekkor is sajátos tási ügyekben eljáró bíróság – a Kp. alkalmazásával bí- karakterű volt. Az egyes törvényeknek a közigazgatási rálhatná el. Figyelemmel arra, hogy az alapvetően csak bíráskodás megújításával összefüggő módosításáról a helyi választási irodák határozataival szemben be- szóló törvény tervezetének 122. § (1) bekezdése is csak nyújtott fellebbezéseket elbíráló határozatokból meg- azt a módosítást javasolta, hogy a járásbíróság helyett ismerhető joggyakorlat ezt a kérdéskört nem fedi le, egységesen a felsőbíróság járjon el, nem téve említést a ezért az NVI hatáskörében hozott döntésekkel kapcso- Kp.-ről, illetve a közigazgatási perről. latos megállapítások elméleti síkon maradnak. A tervezett változtatások elfogadása hiányában fel- merült a kérdés, hogy a Kp. hatálybalépése kihat-e va- 2.3. VÉDIRAT A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSBAN lamilyen módon a Ve. 236. §-a szerinti eljárásra. Mivel a Ve. a régi Pp. szabályaira sem utal ezen eljárás kapcsán, A Kp. 42. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél, illet- ezért a járásbíróság úgy jár el a választási jogvitában, ve az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alpe- hogy semmi nem kötelezi a Kp. alkalmazására. Talán res védiratot terjeszt elő. Lényeges kérdés, hogy ez a ennek a sajátos helyzetnek a következménye az, hogy a rendelkezés a választási jogvitákban is irányadó-e, kü- Kp. hatálybalépése óta egyes bíróságok a korábban fel- lönösen azért is, mert a régi Ve. a megtámadott határo- 15 hívott jogszabályhelyek mellett hivatkoztak a Pp.-re, zatot hozó választási bizottság számára még védekezé- 16 a Ve. módosításának miniszteri indokolására és az si lehetőséget biztosított: 17 Alaptörvény 28. cikkére is. Azonban az eljárás lénye- „80. § (7) A fellebbezést az ügy összes iratával a beér- gét tekintve nem változott, így nem merülhet fel olyan kezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálá- szempont a járásbíróságok döntéseivel kapcsolatban – sára jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés már csak a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek többszöri során az első fokon eljáró választási bizottság a felleb- 18 pontosítására figyelemmel sem –, ami a korábbi gya- bezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. korlat felülírását megalapozná. A Ve. 236. §-a szerinti [...] jogvitákban tehát a járásbíróságok a Kp. és a Pp. alkal- 83. § (6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a vá- mazását mellőzve járnak el, vagyis egyfajta sajátjogú lasztási bizottság az ügy összes iratával a beérkezése eljárásról beszélhetünk, a Kp. hatálybalépése nem ho- napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult bíró- zott változást e tekintetben. 19 sághoz. A felterjesztés során a megtámadott határoza- Az NVI által elbírált kérelem elleni fellebbezés eset- tot hozó választási bizottság a bírósági felülvizsgálat köre eltér a fentiektől, ugyanis a Kp. 4. § (7) bekezdés iránti kérelemről kialakított álláspontjáról is nyilat- 1. pont a) alpontja szerinti meghatározásnak (autonóm kozhat.” államigazgatási szerv) a központi államigazgatási szer- A régi Ve. rendelkezéseit az Országos Választási Bi- vekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok zottság 2006-ban többször is alkalmazta a Legfelsőbb jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) be- Bíróságra (a továbbiakban: LB) benyújtott felülvizsgá- 20 kezdés e) pontja, valamint a Ve. 53. § (1) bekezdése lati kérelmekkel kapcsolatban. A Ve. ugyan már nem alapján az NVI megfelel. A Kp. 1. § (1) bekezdése szerint tartalmaz ilyen rendelkezést, de a Kp. alkalmazása ese- a törvényt a közigazgatási jogviták elbírálása iránti tén a régi Ve. szerinti nyilatkozathoz hasonlóan ismét közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósá- megnyílhatna a választási bizottság számára a védeke- gi eljárásban kell alkalmazni. A közigazgatási jogvita zés lehetősége. A Kp. 42. § (1) bekezdése szerint „a véd- tárgya a közigazgatási tevékenység jogszerűsége. A Kp. irat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett 12. § (2) bekezdése szerint a törvényszék hatáskörébe nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítá- tartozik törvény eltérő rendelkezésének hiányában a sára irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz.” Nem központi államigazgatási szervekről szóló törvény sze- észszerűtlen tehát felvetni, hogy a Kp. hatályba lépésé- vel megjelent-e a védirat csatolására irányuló kötele- zettség, vagy sem. Az egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás 14 Ld. a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság 4.Pk.50.334/2014/3. számú vég- zését. megújításával összefüggő módosításáról szóló törvény 15 Ld. a Kiskunhalasi Járásbíróság 3.Pk.50.033/2018/3. számú és a Sió- tervezetének 117. §-a a fenti dilemma kezelése érdeké- foki Járásbíróság 1.Pk.50.026/2018/4. számú végzését. ben a Ve. 227. § (3) bekezdésébe egyértelműsítő célzat- 16 Az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával össze- tal toldotta volna be a „védirat előterjesztése nélkül” függő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény 6. §-ának indokolá- sára hivatkozik a Gyöngyösi Járásbíróság 3.Pk.50.031/2018/3. számú fordulatot. A Ve. vonatkozó rendelkezésének módosítá- végzése. sa hiányában is indokolható az az álláspont, mely sze- 17 Ld. a Szolnoki Járásbíróság 11.Pk.50.151/2018/3. számú végzését. 18 Ld. az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvényt és az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvényt. 20 Ld. az LB Kvk.IV.37.157/2006/6., Kvk.IV.37.252/2006/3., Kvk. 19 Ld. a Budai Központi Kerületi Bíróság 18.PK.40.118/2018/2. számú II.37.254/2006/3., Kvk.I.37.255/2006/2., Kvk.II.37.256/2006/2., végzését. Kvk.I.37.259/2006/2. és Kvk.II.37.260/2006/2. számú végzéseit. / / 42 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 43 EJSz2018_4_ belív.indd 43 2019.04.04. 15:26:15

rint szükségtelen a védirat előterjesztése: egyrészt a (1) és (4) bekezdése alapján az, hogy „a Kp. 126. §-a – az törvényi fogalomból is következik, hogy a védirat sem egyszerűsített per ítéletre vonatkozó szabálya – nem al- az ügy irataihoz, sem pedig a keresetlevélhez nem so- kalmazható”, valamint az is, hogy a Kp. 124. § (4) bekez- rolható, hanem azoktól független, külön dokumentum. dése, amely lehetővé tenné az általános szabályok szerin- A Ve. 227. § mindössze arra kötelezi választási irodát, ti perre utalást választási eljárásokban – mivel azok nem- 21 hogy a keresetlevélhez az ügy összes iratát csatolja, peres eljárások –, nem alkalmazható. Érdemes tehát meg- vagyis ebből nem következik az, hogy védiratot kellene vizsgálni a Kp. hatálybalépése óta érvényesülő joggya- előterjeszteni. A Kp. hatálybalépése óta lefolytatott vá- korlatot, hogy megállapítható legyen, miként követték a lasztási eljárások során védirat előterjesztésére utaló véleményben foglaltakat a bíróságok, és a Kp. alkalmazá- információ így nem is merült fel az eddigiekben. sával kapcsolatban megjelent-e valamilyen egyéb rele- váns elem is a határozatokban. 2.4. AZ EGYSZERŰSÍTETT PER SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA 3. A KP. VÁLASZTÁSI JOGVITÁKBAN VALÓ Mivel a Ve. mögöttes szabályait a Kp. tartalmazza, ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI tisztázásra szorul, hogy a Kp. egésze, vagy esetleg an- nak egy gondosan lehatárolt normatömege alkalma- A választási jogvitákban eddig elsősorban a Kúria járt zandó csak választási jogvitákban. Erre a kérdésre vo- el, az országgyűlési választási eljárásban 170 határoza- 23 natkozóan az Ákr.-Kp. Módtv. 247. §-ával a Polgári per- tot vizsgálva felül. A Kp.-re a döntések nagy hányada a rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról záró részben, a tárgyaláson kívüli elbírálás deklarálása, és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkal- illetve a költségviseléssel kapcsolatos rendelkezés te- mazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvénybe kintetében hivatkozik. Nyolc alkalommal hívta fel a (a továbbiakban: Knp.) inkorporált új rendelkezések Kúria a Kp. 85. § (5) bekezdését, az ellenérdekű fél meg- adtak iránymutatást: hallgatása kapcsán pedig egy esetben alkalmazta a Kp. „1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás a közigazga- 2. § (6) bekezdését, – jelentőségüknél fogva – ez utóbbiak tási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárása. elemzésére kerül sor az alábbiakban. (2) A közigazgatási nemperes eljárásban a közigazga- tási perrendtartásról szóló törvény egyszerűsített per- 3.1. A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK ÁLTAL re vonatkozó szabályait – az ezen, valamint külön tör- KISZABOTT BÍRSÁGOK FELÜLVIZSGÁLATA vényben foglalt eltérésekkel – kell a nemperes eljárás sajátosságainak megfelelően alkalmazni.” A Ve. új jogintézményként biztosítja a választási bi- 24 A Knp. korábbi 4. §-ának és a Polgári perrendtartás- zottságok számára a bírságkiszabás lehetőségét: a ról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése 124. § (2) bekezdésében független jelöltként indulni folytán szükséges rendelkezések tárgyában született szándékozó választópolgárral, illetve a jelöltet állítani 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (Ppé.) 13. § (3) bekez- szándékozó jelölő szervezettel szemben az ajánlóívek désének tartalmilag megfelelő rendelkezés elfogadásá- visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettség meg- 25 val a jogalkotó biztosította, hogy a választási jogviták szegése miatt, másrészt a Ve. 152. § (2) bekezdése és elbírálásakor, de különösen a régi Ve. alkalmazása so- 218. § (2) bekezdés d) pontja szerint mérlegelés alapján rán a bíróságok által felváltva hivatkozott Ppé. és a teszi lehetővé a bírságkiszabást. A két esetkör közül Knp. korábbi, 4. §-a helyébe a Kp.-vel konform szabályo- csak az utóbbit vizsgáljuk. zás lépjen. A Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja és a 152. § (2) be- A választási jogviták során tehát a Kp. egyszerűsített kezdése alapján kiszabott bírságokat a Kúria 2014-ben perre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, de a Knp.-ből a régi Pp. 339/B. §-a – a Kp. 85. § (5) bekezdésével tar- következő nemperes eljárásra irányadó szabályok és a talmilag megegyező rendelkezése – alapján vizsgálta. 22 Ve. szerinti eltérésekkel, ezáltal leszűkült a Kp.-ban ta- Eszerint a Kúria figyelemmel volt arra, hogy a közigaz- lálható, választási jogvitákban alkalmazandó normák gatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta és az köre. Annak felderítése, hogy mely normák maradnak eljárási szabályokat betartotta-e, a mérlegelés szem- ezen a körön kívül, a jogalkalmazó feladata. A Kúria Jog- pontjai megállapíthatóak-e, valamint a határozat indo- gyakorlat-elemző Csoportjának összefoglaló véleménye kolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége 26 szerint például egyenesen következik abból, hogy to- kitűnik-e. A régi Pp. alapján a Kúria jelentőséget tulaj- vábbra is végzésben kell a döntést meghozni a Knp. 2. § donított pl. annak, hogy a bírságolt sajtótermék kiadója 21 A hasonlóan megszövegezett Ve. 226. § esetében az „összes irat” for- dulat a teljes iratanyagot jelenti, de az iratanyag azon részét feltétlenül, 23 Ld. a Kúria honlapját: http://kuria-birosag.hu/hu/valasztasi-ugyek ami bizonyíthatóan a választási iroda rendelkezésére áll. Ld. az NVB 24 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- 677/2018. (IV. 3.) számú határozatát: http://www.valasztas.hu/hataro- orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló zat-megjelenito/-/hatarozat/677-2018-nvb-hatarozat-v-a-altal-benyuj- vélemény. Budapest, 2018. január. 202. tott-fellebbezes-targyaban 25 Elsőként a Kvk.II.37.273/2014/2. számú végzés mondta ki, legutóbb 22 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- pedig a Kvk.V.37.431/2018/2. számú végzés erősítette meg, hogy a Ve. orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló 124. § (2) bekezdés objektív felelősségi alakzatot keletkeztet. vélemény. Budapest, 2018. január. 209. 26 A Kúria Kvk.II.38.037/2014/3., Kvk.III.38.079/2014/2. és Kvk. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/valasztasi_ III.37.465/2014/2. számú végzései a bírságkiszabás jogszerűségét álla- nepszavazasi_joggyak.pdf pították meg. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2018_4_ belív.indd 44 2019.04.04. 15:26:15

100%-os önkormányzati tulajdonban van. Nem kell „[N]em eredményezett a bírság mellőzéséhez elégséges azonban a más médiaszolgáltatóval szemben hasonló jogsértést az, hogy az NVB […] nem nevezte meg, mit 31 jogsértés miatt alkalmazott bírságokat figyelembe ven- tekintett enyhítő-, mit súlyosbító körülménynek.” ni, mert a jogsértővel szemben alkalmazott szankció- „[E]nyhítő körülmények […], hogy a jogsértő tevékeny- nak a jogsértéssel kell adekvátnak lennie. ség egyetlen műsort érintett és két esetben volt bizo- A Kp. hatálybalépését követően a Kúria nyolc alka- nyítható a szereplő jelölő szervezethez kötöttsége. lommal döntött a Kp. 85. § (5) bekezdésének alkalma- Ugyanakkor súlyosbító körülménynek tekintette a jog- zásával a mérlegelési jogkörben eljáró NVB által kisza- sértő tevékenység ismétlődő jellegét, azt, hogy azok su- 32 bott bírságról, ezt az adatot azonban árnyalja az, hogy a gárzása kampányidőszakban történt, és azonos jog- Kúria nem hivatkozott minden esetben a Kp.-re a vá- sértés miatt már került sor a kérelmezővel szemben […] lasztási bizottságok által kiszabott bírságok felülvizs- szankcionálásra […], továbbá a jogsértés súlyát és a mé- gálata során: több esetben is kizárólag a Ve. rendelke- diaszolgáltató elérhetőségét is.” 33 zéseire hagyatkozva minősítette a bírság kiszabását Az egyedi körülmények közé tartozik „a lapszám és 27 jogszerűnek. Ez egyáltalán nem meglepő annak fé- annak területi terítése”, ilyenként tekint a Kúria „a vá- nyében, hogy a Kúria már a Kp. hatálybalépése előtt is lasztási tartalom megjelenítésének szándékosságára az többször döntött a kiszabott bírság törvényességéről, […] interjúban, a nagy példányszámra és az ingyenes ter- sőt, annak mérsékléséről is a régi Pp. 339/B. §-ának fel- jesztésre”, illetve „a kérelmezővel szembeni korábbi eljá- 28 34 hívása nélkül. Ezt a trendet folytatja a Kúria egyik, rásra.” A bírságkiszabás jogalapja kapcsán megállapí- 29 bírságkiszabó rendelkezést megsemmisítő döntése is, tásra került, hogy „az önhatalom ismételt gyakorlása 35 amely a bírság kiszabásával kapcsolatban figyelembe megalapozza” a bírság kivetését. A 714/2018. (IV.10.) vett szempontok értékeléséhez kötődve hat a gyakorlat NVB határozat „figyelembe vette azt, hogy Dr. Cs.-P. A. megváltoztatásának irányában. A 423/2018. (III. 13.) jogszabálysértésére a 2018. évi országgyűlési képvi- NVB határozat indokolása – bár az NVB határozat szö- selők általános választásának kampányidőszakának vege szerint „a jogsértés súlyára, az érintett [választási utolsó napjaiban került sor, […] hogy a választópolgárok plakátok közzétételét korlátozó önkormányzati rende- megkeresése postai szolgáltató útján, névre szólóan ke- 36 let alkalmazásával megsértett, az Alaptörvény IX. cik- rült megküldésre.” A Kúria szerint az „NVB […] a jog- kében foglalt] alapjogra tekintettel az Önkormányzatra sértés következményeként helytállóan szabott ki bírsá- […] bírságot szab ki” –, a Kúria szerint azért elégtelen, got, […] és a Ve. 219. §-a szerint határozata 23., 24. pont- mert a „bírság kiszabásának indokoltsága és mértéke jaiban részletesen meg is indokolta” (megjegyzendő, tekintetében az NVB nem tett eleget a Ve. 46. § dc) al- hogy az NVB határozat 23. és 24. pontjának csak az idé- pontjában foglaltaknak. A Ve. a 219. § (2) bekezdésében zett tartalma releváns, így a Ve. 219. §-ban fel nem sorolt a bírság kiszabása és mértékének megállapítása köré- szempontok valójában indokolás nélkül maradtak). ben elrendeli az eset összes körülményeinek vizsgála- A régi Pp. 339/B. §-a kapcsán született, a joggyakor- tát, oly módon, hogy egyes kiemelten vizsgálandó kö- latot összefoglaló 2/2015. (IX. 25.) KMK vélemény sze- rülményeket meg is jelöl.” Az NVB „nem értékelte az rint „a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási ha- eset összes körülményeit, a mérlegelés szempontjai […] tározat felülvizsgálatának célja […] a határozat törvé- nem állapíthatók meg.” nyességének elbírálása. Amennyiben a jogszabály a A fentiekkel szemben a Kúria által felülvizsgált mérlegelési tevékenységhez feltételeket határoz meg, a 510/2018. (III. 16.) NVB határozat indokolása szerint az hatósági határozat törvényességének alapja ezek vizs- NVB „figyelemmel volt […] arra, hogy a jogsértéssel érin- gálata. […] Mérlegelési szempontoknak azok a körülmé- tett médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató, nyek tekinthetők, amelyeket a hatóságnak az érdemi mely által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás országos mérlegelési tevékenység során kötelezően figyelembe vételkörzetű.” A Kúria a bírság kiszabását itt azért minő- kell venniük. A mérlegelési szempontok vizsgálatának sítette nem elégséges mértékben indokoltnak, mert „a elmulasztása szintén a határozat megalapozatlanságát döntés […] általánosságban hivatkozott az eset összes eredményezi. Téves vagy az ügy érdemével össze nem körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként függő mérlegelési szempont alkalmazása esetén a mér- megjelölt indokok (közszolgálati médiaszolgáltató, or- legelés jogsértőnek minősülhet.” 37 szágos vételkörzet) […] alapján nem lehet a bírság alkal- A Kúriának a Kp. hatálybalépése óta hozott határoza- mazásának okszerűségére következtetni.” 30 tai alapján megállapítható, hogy számos esetben került A Kúria továbbá a kiszabott bírságokat nagyrészt konkretizálásra olyan egyedi körülmény, ami a bírságki- azért minősítette jogszerűnek, mert az NVB „szükséges mértéket elérően megjelölt olyan egyedi körülménye- ket is, melyeket határozatában pontosan megnevezett.” 31 Ld. a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzésének [35] bekezdését. 32 Kampányszabályok megsértése csak kampányidőszakban lehetsé- ges, így a kampányidőszakban történt sugárzás nem értelmezhető súlyos- bító körülményként, arra a jogsérelem megvalósulásának esszenciális 27 Ld. a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2., Kvk.V.37.565/2018/2., Kvk. elemeként kell tekinteni. Vö. a Ve. 139. §, 140. §, 141. §, 215. § és 231. §-át. II.37.480/2018/2. és Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzéseit. 33 Ld. a Kúria Kvk.III.37.443/2018/2. számú végzésének [21] bekezdését. 28 Ld. a Kúria Kvk.IV.37.990/2014/3. és Kvk.II.37.967/2016/2. számú 34 Ld. a Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzésének [24] bekezdé- végzéseit. sét, Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzésének [35] bekezdését és a 29 Ld. a Kúria Kvk.VI.37.328/2018/3. számú végzésének [31]–[34] be- Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzésének [26] bekezdését. kezdéseit. 35 Ld. a Kúria Kvk.IV.37.422/2018/2. számú végzésének [28] bekezdését. 30 Ld. a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésének [35] bekez- 36 Ld. a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2. számú végzését. dését. 37 Petrik: i. m. 309. / / 44 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 45 EJSz2018_4_ belív.indd 45 2019.04.04. 15:26:15

szabással kapcsolatos mérlegelés során figyelembe ve- nyilatkozattételre, a felülvizsgálatot kérelmezők szá- hető. Ezzel szemben hat ugyanakkor, hogy az NVB dön- mára azonban egy kétségkívül komoly eszközt biztosí- tések bírságot kiszabó rendelkezését mellőző végzései tott a régi Ve., még ha írásbeli nyilatkozattétel lehetősé- közül az egyik két, a másik pedig egy, a Ve. szerinti szem- géről nem is rendelkezett kifejezetten. pontot tart elégtelennek úgy, hogy eközben több kúriai Tekintettel arra, hogy a Ve. már nem tartalmazza a bí- végzés ezekkel a döntésekkel ellentétesen a bírságokat rósági felülvizsgálat során történő személyes nyilatko- nem mellőzte, sőt, adott esetben tette ezt a megfelelő in- zattétel lehetőségét sem, ezért vitatható volt, hogy a dokolás nélküli bírságkiszabó döntés esetében is. A „törvény eltérő rendelkezésére utalással van-e lehetőség Kúria gyakorlata tehát változóban van: de még nem le- meghallgatások alkalmazására. A Kúria választási és het egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tár- milyen indokok alapján válik egy bírság jogszerűvé. Any- gyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoportjának ösz- 40 nyit lehet csak megállapítani, hogy az eset összes körül- szefoglaló véleménye szerint azonban a Kp. hatályba ményére való hivatkozás legalább két, nem feltétlenül a lépését követően, illetve ehhez kapcsolódóan a Knptv. Ve.-ben kifejezetten meghatározott szempont megjele- 2. § (3) bekezdése (nemperes eljárásban kizárólag okira- nítését tételezi, mindössze törekedve csak a jogsértéssel ti bizonyításnak van helye) alapján ez a vita eldőlt, ezt az érintett összes körülmény felsorolására. értelmezést pedig tovább erősítette a Kp. 124. § (5) be- kezdése is, amely szerint egyszerűsített perben a bíró- 3.2. AZ ELLENÉRDEKŰ FÉL NYILATKOZATTÉTELE ság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának véleménye A Ve. szerinti bírósági felülvizsgálati ügyekben a tisz- szerint így nem alkalmazható a Kp. 125. § d) pontja sem, tességes eljárás követelményére tekintettel felmerül- amely szerint a bíróság a szóbeli nyilatkozat helyett a het az ellenérdekű fél részére a nyilatkozattétel lehető- hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett ségének biztosítása, ami történhet írásban vagy akár és nyilatkozatot is elfogadhatja, mivel az nem csak a válasz- személyesen is. A választási jogvitáktól nem idegen a tási jogvitának a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vo- személyes meghallgatás lehetősége, a régi Ve. például a natkozó szabályai alóli kivett jellegét megállapító kérelmező, valamint a kérelmezőtől függően az ellenér- 3/2017. (XI. 28.) KMK véleményre tekintettel nem alkal- dekű fél számára is biztosította a bírósági felülvizsgá- mazható, hanem azért sem, mert „a nemperes eljárásban lat során a nyilatkozattétel lehetőségét: szóbeli nyilatkozatot nem lehet tenni, így az azt helyette- „84. § (6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem sítő megoldások sem jöhetnek szóba.” alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint A Kúria értelmezése alapján tehát nem lehetséges a az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a ké- személyes meghallgatás a választási jogvita során, de relmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli ez még nem teszi kizárttá azt, hogy az ellenérdekű fél nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű írásban nyilatkozatot tegyen. Ennek azonban előfelté- fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozat- tele az, hogy az ellenérdekű fél értesüljön az eljárásról, tételt.” vagyis felmerült a kérdés, hogy más alapvető eljárási Az LB gyakorlatát vizsgálva kijelenthető, hogy meg- jogokat, „így különösen az ellenérdekű fél bevonása az hallgatásra csak kisszámú eljárásban, 2006 áprilisában eljárásba és nyilatkozattételre felhívása, és ezzel össze- 38 két, 2009. júniusában pl. egy alkalommal került sor. Az függésben akár a bizonyíték benyújtására való jogot LB 2007-ben a választási nemperes eljárásokban folyta- biztosítani kell-e, illetve ezen jogok mellőzése milyen tott meghallgatások kapcsán egyértelművé tette, hogy a feltételek fennállása esetén lehetséges.” A Kúria Jog- Ppé. 13. § (3) bekezdése értelmében a régi Pp. szabálya- gyakorlat-elemző Csoportjának már idézett összefogla- 41 it kell megfelelően alkalmazni, és mivel a „Ve.-ben előírt ló véleménye szerint az ellenérdekű fél (kötelezett) a határidők betartása a bíróság elsődleges kötelezettsé- határozatról „kifejezetten csak a határozat közlésével ge,” annak alá kell rendelni a „[régi] Pp. eljárási szabá- értesül. Ha ez rövid úton történik, akkor jogorvoslati lyainak alkalmazását is”, így a „választási jogorvosla- kérelmet be tud nyújtani […]. Ilyen esetben a határo - tokra megállapított rövid határidők a határozat bírósá- zat meghozatalát követően szintén nem mellőzhető gi felülvizsgálata során szükségessé teszik a bíróság – amennyiben van rá kérelem – [az] iratbetekintés biz- mérlegelését az eljárási cselekmények alkalmazásáról.” tosítása a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítása A rendkívül rövid jogorvoslati határidők betarthatósá- érdekében.” A Kúria tehát az ellenérdekű fél érdekeinek 42 ga érdekében írja elő az LB szerint a régi Ve. 83. § (4) be- védelmét a határozat közlésével és a jogorvoslati jo- kezdés c) pontja, hogy a kérelem benyújtójának válasz- gon keresztül látta biztosítottnak, a határozat közlésé- tása szerint telefax számát vagy elektronikus levélcímét nek elmaradása esetére nézve nem tett megállapítást a is fel kell tüntetni kérelmében, mivel „a bíróságnak a bírósági eljárás tekintetében. gyors eljárás lefolytatása és a rövid határidők betartása Mindezen előzmények után hozott a Kúria 2018. ápri- érdekében ezeket a lehetőségeket is igénybe kell vennie 39 eljárása során.” Látható tehát, hogy feszített keretek 40 KÚRIA, A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jog- között, és csak viszonylag ritkán került sor személyes orvoslat tárgyában létrejött Joggyakorlat-elemző Csoport. Összefoglaló vélemény. Budapest, 2018. január. 209. 41 Uo. 206. 38 Ld. az LB Kvk.III.37.247/2006/4., Kvk.I.37.259/2006/2. és 42 A Kúria végzésének meghozatala óta elfogadott, az egyes választá- Kvk.I.37.473/2009/74. számú végzéseit. sokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. tör- 39 Ld. az LB Kvk.III.37.477/2007/3. számú végzését. vény 79. §-a a közléssel kapcsolatos szabályozást egyértelműbbé tette. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2018_4_ belív.indd 46 2019.04.04. 15:26:16

lis 6-án egy olyan döntést, mely amellett, hogy megálla- súlyozottan kivételesen és részlegesen – a Kp. 2. § (6) pította Magyarország Kormánya plakátjainak a pártok bekezdésében foglaltak felé. A Kúria végzése a részre- 45 43 közötti esélyegyenlőséget sértő jellegét, számot adott hajlás nélküli jogalkalmazás biztosításával egyértel- a Kormánynak, mint ellenérdekű félnek biztosított nyi- művé tette, hogy a választási jogvitában az ellenérdekű latkozattételi joggal kapcsolatos eljárási cselekmé- fél nyilatkozattétele – amennyiben azt a bíróság elren- nyekről. A Kúria úgy vélekedett, hogy a „Ve. utaló sza- deli – továbbra is lehetséges, de erre kizárólag az ellen- bályán keresztül a közigazgatási perrendtartásról szó- érdekű fél eljárási jogainak biztosítása érdekében, ki- ló 2017. évi I. törvény” 2. § (6) bekezdésének a rövid ha- vételesen kerülhet csak sor. táridőkre tekintettel részleges – csak ellenérdekű felet érintő – mérlegelésen alapuló alkalmazása szükséges, kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisz- 4. ÖSSZEGZÉS tességes eljáráshoz való jog biztosítása érdekében, „mi- vel a Kormány az eljárásban ez ideig nem vett részt, A Kp. elfogadását megelőzően a jogalkotó egyrészt a noha a választási kifogás, és így a felülvizsgálati kére- választási jogvitákat elbírálni hivatott fórumrendszer lem is a Kormány jogsértéstől való eltiltására irá- megváltoztatását, valamint egyes eljárási szabályok- 44 nyult.” A kúriai végzés szerint a Kormánynak biztosí- nak a Kp. rendelkezéseivel történő harmonizálását ter- tott nyilatkozattételi jogot a Miniszterelnök Kabinetfő- vezte, ez azonban a Kp. hatálybalépésekor fennállt kö- nöke, mint a kormányzati kommunikációért felelős rülmények miatt nem volt lehetséges. Ennek köszönhe- kormánytag és a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi tően megnyílt a lehetőség a jogalkalmazó előtt, hogy a képviselője gyakorolta. A kifogást eredetileg is benyúj- Ve. és a Kp. viszonyát közelebbről is meghatározza: így tó, az NVB határozatát megtámadó párt 2018. április nyert megerősítést a járásbíróságok Ve. szerinti hatás- 3-án benyújtott indítványát április 4-én küldte meg a körének sajátos jellege vagy így garantálta a bíróság az Kúria eljáró tanácselnöke a Kormánynak, másnap 11 ellenérdekű fél eljárási jogait is. Bár a bírósági gyakor- órai határidőt szabva az észrevételek megtételére, ami lat egyes részletkérdésekben még széttartónak tűnik, a választási jogvitában alkalmazandó sommás határ- azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezzel egy- idők szempontjából célszerűen hosszú időtartam. idejűleg olyan kérdésekben is alkalmazásra került a A Kúriának a választási jogvitát elbíráló tanácsa te- Kp., amelyeket korábban kizárólag a Ve. szabályainak a hát azzal szembesült, hogy az ellenérdekű fél eljárási felhívásával rendezett a jogalkalmazó. A Kp. választási jogai nem biztosítottak a kellő módon, mivel a megelő- jogvitákban történő alkalmazásával, illetve a Kp. és a ző eljárás egyfokú volt, illetve a felülvizsgált választási Ve. közötti viszony további pontosításával remélhető- bizottsági határozat az ellenérdekű félre nem rótt köte- leg kiküszöbölhetőek lesznek azok a legalapvetőbb 46 lezettséget, az NVB döntésével szemben a beadványozó problémák is, amik akár a régi Ve., akár a hatályos vá- fordult bírósághoz. További jogorvoslati fórum hiányá- lasztási eljárási szabályozással kapcsolatban a válasz- ban tehát nem volt más eszköz arra, hogy az ellenér- tási jogvitákban felmerültek. dekű fél jogai is érvényesülhessenek, ezért fordult a Kúria az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztes- séges eljáráshoz való jog biztosítása érdekében – hang- 45 Szilágyi Emese: A Kúria döntése a Kormány „STOP” plakátkampá- nyáról. Jogesetek Magyarázata, 2018/3–4. 55. 43 46 Ld. a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzését. Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga. Budapest, 44 Ld. a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésének [14] bekezdését. ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 50. / / 46 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 2018 4 ELJÁRÁSJOGI SZEMLE | 47 EJSz2018_4_ belív.indd 47 2019.04.04. 15:26:16

A KÖZIGAZGATÁSI A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI I–II. Kommentár a gyakorlat számára Negyedik kiadás SZERKESZTŐ: Petrik Ferenc SZERZŐK: Hajas Barnabás, Horváth E. Írisz, Huszárné Oláh Éva, Kalas Tibor, Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lapsánszky András, Marosi Ildikó, Márton Gizella, Mudráné Láng Erzsébet, Petrik Ferenc, Rothermel Erika, Sugár Tamás, Tóth Kincső LEKTOROK: Előfizetési díja: 18 000 Ft Dán Judit, Naszladi Georgina, Orbán Szabolcs Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általá- nos közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. Kiadónk 2017. szeptember 21-én jelentette meg a kommentár új, negyedik kiadását. A szerzői csapat gerincét a hagyományok- hoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiu- mának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjé- vel, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval). A kommentár szerkesztője ezúttal is Petrik Ferenc jogtudós, nyugalmazott kúriai kollégiumvezető. A kommentár első, 2019 januárjában megjelent aktualizálása feldolgozza egyrészről az Ákr. és a Kp. szövegének az alapkötet lezárását követő változásait, melyekre a Kp. esetében alapvetően az új Pp. hatálybalépésével összefüggésben került sor. Az Ákr. magyarázata emellett kitér a szabályozási környezetet kiegészítő, időközben meg- született háttérjogszabályokra is, így az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel össze- függő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletre, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alap- ján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletre, továbbá a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló 18/2017. (XII. 15.) IM rendeletre. A Kp. esetében a szerzők figyelemmel voltak a Kúria 1/2017. számú PJE határozatában és 2/2017. számú KMPJE határozatában foglaltakra is. A könyvet a JogTudor program keretében szolgáltatott Jogkódex is tartalmazza. –5% WEBES VÁSÁRLÁS HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. FAX: (36-1) 349-7600 TELEFON: (36-1) 340-2304 • [email protected] www.hvgorac.hu / 48 | ELJÁRÁSJOGI SZEMLE 2018 4 EJSz2018_4_ belív.indd 48 2019.04.04. 15:26:16