Atipikus szerződések (részlet)

Papp Tekla Atipikus szerződések



Új magánjog sorozat Papp Tekla Atipikus szerződések Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Papp Tekla, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 A forrásanyag lezárva: 2018. szeptember 1. A kézirat lezárva: 2019. szeptember 1. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. ISSN 2064-7514 ISBN 978 963 258 462 1 Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Szerkesztő: Sáriné dr. Simkó Ágnes Kiadói szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Tartalom Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A) rész: A szerződések tipizálása I. A XXI. századi szerződési jog környezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 II. Szerződési szabadság és a szerződések tipizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 III. Hagyományosan elfogadott szerződési kategóriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1. A szerződések tipizálása néhány európai szerződési jogban . . . . . . . . . 19 2. A szerződések csoportosítása Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 IV. Az atipikus szerződéseket befogadó kontraktuális csoportosítások . . . . . . 29 V. Többdimenziós szerződési klasszifikáció („olvasztótégely”) . . . . . . . . . . . . 33 1. Gondolatok és észrevételek a közjogi (közigazgatási) szerződés kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.1. Közjog és magánjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.2. Kontraktuselnevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 1.3. A közigazgatási szerződés jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.4. A közigazgatási szerződés típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 1.5. A köz- és magánjog küzdelme a közigazgatási szerződés kapcsán. Megoldhatatlan probléma? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 2. Magánjogi, azonban nem kötelmi jogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 3. Kötelmi jogi nevesített megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1. Tipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.2. Atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 4. Kötelmi jogi nevesítetlen megállapodások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4.1. Vegyes szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4.2. De facto innominát szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 5. Szerződési „turmixok”, avagy összemosódó kontúrokat eredményező II. dimenzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 VI. Komplex szerződési képződmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 1. Új, összetett szerződésmegközelítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 2. Komplex szerződések Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 3. Egy kapcsolt szerződés hipotetikus elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 B) rész: Viszonyítási pontok az atipikus szerződésekkel kapcsolatban I. Az atipikus szerződések csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 II. A bírói gyakorlat és az atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 III. A jogalkotó viszonya az atipikus szerződésekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

6 Tartalom 1. Az atipikus szerződések szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 2. A Ptk. rekodifikációja és az atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 2.1. A franchise-szerződés jogbérleti szerződésként kodifikálása . . . . . 87 2.2. A faktoringszerződés kölcsönszerződésként kodifikálása . . . . . . . . 88 2.3. A pénzügyi lízingszerződés hiteljogviszonyként kodifikálása . . . . 89 IV. Az atipikus szerződések európai uniós keretben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 C) rész: Az atipikus szerződések egyes csoportjai I. Fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 1. Fogyasztóvédelmi alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 2. A fogyasztóvédelmi szabályozás által érintett atipikus szerződések . . . 100 2.1. Távollévők között kötött szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 2.2. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 2.3. Konzorciós szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 2.4. Timesharing-szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 3. Összevetések és elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 II. A gazdasági társaságok létesítését és működését érintő atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 1. A gazdasági társaság mint jogintézmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 2. A gazdasági társaságok létét érintő atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . 114 2.1. Szindikátusi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 2.2. Koncessziós szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 2.3. PPP-szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 3. Összevetések és elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 III. Szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . 125 1. A szellemi tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 2. Szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . 125 2.1. Licenciaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 2.2. Franchise-szerződés (Ptk.-n kívüli) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 2.3. Merchandisingszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 3. Összevetések és elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 IV. Szolgáltatási jellegű atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 1. Szolgáltatási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 2. Szolgáltatási jellegű atipikus szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 2.1. Faktoringszerződés (Ptk.-n kívüli) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 2.2. Lízingszerződés (Ptk.-n kívüli) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 2.3. Egészségügyi kezelési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 3. Összevetések és elhatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

Tartalom 7 D) rész: A timeshare és a timesharing-szerződés I. A timeshare-jelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 1. A timeshare eredete és jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 2. A timeshare rugalmassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 3. A timeshare jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 II. A timesharing-szerződés statikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 1. A timesharing-szerződés fogalma és ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 2. A timesharing-szerződés szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 3. A timesharing-szerződés alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 4. A timesharing-szerződés közvetlen tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 5. A timesharing-szerződés közvetett tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 III. A timesharing-szerződés dinamikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 1. A timesharing-szerződés megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 2. A szerződéskötéshez kapcsolódó cooling-off period . . . . . . . . . . . . . . . . 191 3. A szerződéskötéshez kapcsolódó részteljesítési tilalom . . . . . . . . . . . . . . 192 4. A timesharing-szerződés érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 5. A timesharing-szerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 6. A timesharing-szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 7. A timesharing-szerződés megszegése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 8. A timesharing-szerződés megszüntetése/megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . 196 IV. Magyarországi timeshare-rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 1. A szövekezeti timeshare-modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 2. A részvénytársasági timeshare-model . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 2.1. Részvénytársaság és timeshare-rendszer összekapcsolódása . . . . . 202 2.2. A részvényszerzésen alapuló timeshare-konstrukció jogszerűbbé tételének lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 V. A timeshare jogi szinergia hatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 Felhasznált irodalom jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 Felhasznált jogszabályok jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262 Felhasznált döntvények jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268



9 Bevezető gondolatok Mottó: „Az újítás néha nem új anyagi jogi szabályok formájában jelentkezik, hanem a probléma új megközelítésében, ami során a hagyományos terminológiát és elemzést egy újabb váltja fel…”1 Talán nem vagyunk egyedül azzal a gondolattal és érzéssel, amikor két évtizedes szerződési jogi kutatómunka és publikációs tevékenység után úgy érezzük, hogy a sok-sok tudományos munkával töltött nap esszenciája komparatív módon átgondol- tan és rendszerezetten, valamint dogmatikailag megalapozottan rögzíthetővé vált egy monográfiában. A könyv témája régóta inspirál2 bennünket: a koncesszió és a koncessziós szerző- dés részletes elemzése (PhD-disszertáció) révén jutottunk el az atipikus kontraktu- sok vizsgálatának fontosságához (izgalmasan újszerű és egyedi jellemzőkkel bíró jogterületet feltárva) és a szerződéstipizálás lényeges szerepéhez a jogalkotói, oktatá- si és jogalkalmazói munkával kapcsolatban (iránytű funkció). Mivel a szerződések rendszerezésére és azon belül az atipikus szerződések helyé- nek megtalálására és ezen megállapodások szerződési statika és dinamika szem- pontjából történő analízisére kevés átfogó jellegű, magyar nyelvű kiadványban ke- rült sor (alapvetően részlegesen vagy érintőlegesen)3 így ez a mű kísérlet egy kom- pakt, ugyanakkor nyitott és rugalmas, a XXI. század jelenségeire reflektáló szerző- désértelmezési keretrendszer megalkotására. Jelen munkánk fókusza a szerződési klasszifikációtól indul, és mintegy tölcsérsze- rűen szűkülve, az atipikus szerződések sok szempontú tanulmányozásán keresztül jut el a timesharing-szerződéshez, amelynek kapcsán – meggyőződésünk szerint – a műben felvetett valamennyi vizsgálódási szempont és problémakör megjelenik, a heisenbergi „részben az egész” szemléletnek megfelelően. A nemzetközi és a magyar jogirodalmi előzmények feltérképezését követően a többdimenziós szerződéstipizá- lási és a komplex szerződésekre épülő, foglalatot adó szisztéma kibontása következik. Ezután a szerző a gazdasági életben fontos funkciót betöltő, azonban a jogirodalom- ban némileg idegenkedve és elhanyagoltan kezelt atipikus szerződések – a fogyasztó- védelmi vonatkozású, a gazdasági társaságok létesítését és működését érintő, a szel- lemi tulajdonhoz kapcsolódó és a szolgáltatási jellegű atipikus szerződések – sokrétű elemzésére fókuszál. Végül pedig a timesharing-szerződés részletes taglalásában visszatükröződnek mind az értelmezési keretrendszer, mind az azon belüli kontrak-

10 Bevezető gondolatok tuscsoport kapcsán kifejtettek, mintegy igazolva a kidolgozott szerződési struktúra alkalmazhatóságát, flexibilitását és hatékonyságát. Munkánk során szem előtt tartottuk, hogy „egy-egy területről teljes képet csak azok a vizsgálatok adhatnak, amelyek keresik a jog fejlődését meghatározó kulcspon- tokat, alkalmazzák a jogösszehasonlító módszert, a történeti fejlődés kontextusába tudják helyezni a kutatást és reflektálnak a gyakorlatra is”.4 Így alkalmaztunk inter- diszciplináris, jogösszehasonlító, történeti, logikai, nyelvtani és dogmatikai módsze- reket, végeztünk extrapolálást, teleologikus interpretációt, fogalomalkotást és foga- lomhasználatot, jogszabály- és joggyakorlat-elemzést, -értelmezést, -rendszerezést, -összevetést és -elkülönítést, megfogalmaztunk de lege lata és de lege ferenda gondo- latokat. Kutatásunk részét képezte nemcsak a nyomtatott formában elérhető jog- anyagok feldolgozása, hanem az elektronikus adatbázisok használata is. Sor került primer adatgyűjtésre kérdőíves felmérés keretében:5 2018. április és június között a Kúria 9 polgári ügyszakos bírája közül 7, az Országos Bírósági Hivatalon keresztül a Magyar Igazságügyi Akadémia közvetítésével az ítélőtáblák polgári ügyszakos bí- rái közül 2 vett részt a felmérésben. „A magánjog a társadalmi és gazdasági szereplők valamennyi társadalmi létszfé- ráját érinti, átfogja és átszövi. Ez a komplexitásnak olyan fokát eredményezi, amely semmilyen vizsgálati korlátot nem tűr. Mindebből adódik az, hogy minden, a polgá- ri jog tudományának fejlődését feldolgozni hivatott kísérlet szükségképpen szubjek- tív. Tükrözi a vizsgálódó szemléletét, preferenciáit, és, bár ezzel nehéz szembesülni, a korlátait is.”6

A) RÉSZ A szerződések tipizálása



13 „A szerződések általános jogi elismerése után a szerződéstípusok az egyes – ha- sonló jellegű – szerződések ismétlődése útján alakulnak ki… Feltétlenül egyetérthe- tünk a kritikákkal annyiban, hogy a szerződéstípusokat nem szabad a folyamatosan fejlődő és változó gazdasági-társadalmi viszonyok jogi sematizálásának eszközei- ként, az áruviszonyok Prokrusztész-ágyaként felfognunk. Nem szabad ugyanakkor elvetnünk őket mint a jogi (elsősorban kodifikációs) és oktatási rendszeralkotás adekvát elemeit és mint a kontinentális tradíciókra kiépült jogalkalmazás jogbizton- ságot segítő kiindulópontjait, a bíróságok iránytűit… A szerződéstípusok tudomá- nyos általánossága egyértelműen előnyös a szerződési rendszeralkotásnál, mindenek előtt a törvénykönyvek szisztematizálásánál, igen hasznos továbbá a szerződési jog didaktikájának kialakításánál, nem problémátlan viszont a jogalkalmazói gyakor- latban… A típusok túlzott leszűkítése – csak látszólag paradox módon – a jogalkal- mazásban ugyanazokra a nehézségekre vezet, mint az általánosabb típusfogalmak és jogkövetkezmények relatíve keskenyebb átmérője közötti jelenlegi ellentét: az atipi- kus elemek, atipikus megegyezések szaporodására. Emellett a tipizálás – többször hangsúlyozott – szisztematizálási és didaktikai előnyeit is gyengíti a szerződéstípu- sok indokolatlan, nem kellően átgondolt kialakítása. Nincs szükség tehát új szerző- déstípus elismerésére olyan esetekben, amelyeknél altípus képzésével vagy »modelle- zéssel« a jogalkalmazói gyakorlat kielégítően segíthető.”7 „Die Zahl der nicht kodifizierten, praktisch jedoch äusserst bedeutsamen, Vertragstypen ist heute Legien.”8

14 I. A XXI. századi szerződési jog környezete Világunk folyamatosan változik, és halad az összetettebb, bonyolultabb és differen- ciáltabb formációk felé: egyszerre van(nak) jelen globális és fragmentált világrendszer(ek), univerzális és partikuláris szabályozások. A jog (és így a magán- jog) organikus és természetes fejlődéséhez tartozik a jog mögött meghúzódó érde- kekre és szükségletekre reflektálás, a társadalmi és gazdasági viszonyok változásá- nak lekövetése; ennek következményeként megfigyelhető a „jogrétegek szaporodása, mint postmodern jelenség”.9 A szerződési jog mint a szociális rendszer része,10 gaz- dag és változatos lehetőségeket kínál a modern áruviszonyok lebonyolítására.11 E szerepe azzal a mindenkori kihívással jár, hogy egyszerre legyen jelen benne a ha- gyomány (a klasszikus értékek megőrzése és a jogfolytonosság biztosítása) és a meg- újulás (rugalmas reagálás a gazdasági, társadalmi fordulatokra és a nemzetközi, eu- rópai szerződési jogi tendenciák beolvasztása).12 A szerződési jog jövőjét napjainkban egyre kevésbé a nemzeti magánjogok alakít- ják, világszinten a szerződési jog globalizációja tapasztalható az UNCITRAL, az UNIDROIT és az ICC tevékenységének13 is köszönhetően. „A magánjog – a kétolda- lú és multilateriális kereskedelmi egyezmények, szerződések révén – igazából földré- szeken átívelő világjoggá vált.”14 Európában pedig egyre inkább szupran­ acionális síkra terelődik a szerződési jog fejlődése. „Az európai magánjog kívülről befelé fejlő- dik, a különöstől az általános felé halad.”15 „A globalizáció korszakában a nemzeti sa- játosságokhoz túlzott mértékben ragaszkodó és nemzeti érdekeket szükségtelenül védő magánjog felett az idő eljárt.”16 A XXI. századra a nemzeti szerződési jogok egy többrétegű magánjog17 részei, melyet globális18 és európai (uniós)19 hatások befolyá- solnak, alakítanak. A szerződés természetes gazdasági közege a piacgazdaság, amelyben a gazdasági kapcsolatok és a társadalmi rend spontán alakítása a funkciója.20 Azonban a piacgaz- daság jelenkori jelenségei (globális érték- és termelési láncok, dinamizálódó külföldi tőkebefektetések, újraiparosítás, tercierizálódás,21 kommercializáció, digitalizáció22, egymást követő gazdasági válságok, elszemélytelenedés etc.) a polgári törvényköny- vek szabályozási kereteit szétfeszítették, illetve szétfeszítik: – a multinacionális cégek kontinenseken átívelő üzletszerű gazdálkodása23, a nemzetközi vállalatcsoportok közötti és azokon belüli áramlások24, a tömegmé- retű vagyoni és árukapcsolatok, az óriás volumenű beruházások, a nemzeti ha- tárokat átlépő jogügyleti viszonyok újabb és újabb szerződések, komplex szerző- déses viszonyok meghonosodását és alkalmazását teszik lehetővé, valamint – a hagyományosan intézményesült szerződési alaptípusokat meghaladó, új szer- ződési technikák jelentek meg: egységesítésre, standardizálásra irányuló (lásd: lízing-, faktoringszerződés), és túlságosan részletező, önszabályozó25 jellegű megállapodások (lásd: szindikátusi szerződés, PPP-szerződés).26, 27

I. A XXI. századi szerződési jog környezete 15 A következő idézetek világítanak rá a legjobban a szerződések tipizálásának szük- ségességére: „First, classification is practically important. Without a good classifica- tion scheme, trying to find the law on a particular topic is like looking for books in an unsorted library. Second, and a related point, classification is intimately connect- ed to knowledge. Learning the law, like learning biology or chemistry, is in large part a matter of learning classificatory schemes… Third, and of greatest significance, classificatory questions are morally important…. In the case of law, classification and morality are closely linked, because the most basic principle justice is that like cases should be treated alike… But to the extent that a classification scheme is accu- rate, it can help courts and other lawmakers to know which cases are alike and which are different.” („Először is, az osztályozás valóban fontos. Egy jó besorolási rendszer nélkül megpróbálni megtalálni egy különös tárgyra alkalmazandó jogot olyan, mint könyvet keresni egy szortírozatlan könyvtárban. Másodszor, és ez a kapcsolódó pont, az osztályozás meghitt/bensőséges kapcsolatban/viszonyban van a tudással. Jogot tanulni, úgy, mint biológiát vagy kémiát tanulni, nagyobb részt osztályozási rendszerek megtanulásának kérdése....Harmadszor, és ez a legnagyobb jelentőségű, a csoportosítási kérdések morálisan fontosak... A jog esetében az osztályozás és az er- kölcs szorosan kapcsolódnak, mert az igazságosság legalapvetőbb elve az, hogy a ha- sonló ügyeket hasonlóan kezeljük... Addig a mértékig, ameddig az osztályozás pon- tos/precíz, segíthet a bíróságoknak és a jogalkotónak, hogy tudják, mely esetek ha- sonlóak, és melyek különbözőek.”)28 „First, the fact that contract law involves classification, explicit and implicit, tell us something about the systhematic nature of legal reasoning. Secondly, the fact that we recognise classifications based on the status of contracting parties is testament to an important development in the modern law, namely that we no longer treat all parties as undifferentiated contractors (as business or as consumer contractors). Thirdly, the utility of particular classifications depends on our particular cognitive interest.” („Először is, az a tény, hogy a szerződési jog magában foglal explicit vagy implicit cso- portosításokat, a jogi gondolkodás/érvelés szisztematikus természetéről mond ne- künk valamit. Másodszor, az tény, hogy elfogadjuk/elismerjük a szerződő felek státu- szán alapuló besorolásokat, egy a modern jogban végbement fontos fejlődés testa- mentuma, nevezetesen az, hogy nem kezelhetjük továbbra is az összes felet differen- ciálatlan szerződőnek (mint üzleti vagy fogyasztói szerződőt). Harmadszor, a speciá- lis osztályozások haszna/hasznossága a mi sajátos kognitív érdekünktől függ.”)29 A „szerződési dzsungelben” a szerződések tipizálása segítségével vághatunk utat („a szerződések potenciáliter határtalan tengerében kialakultak bizonyos szige- tek”)30, és ezért az általános szerződési séma és az egyedi szerződés közötti különös szint szerződéstípusok révén történő kialakításának jelentősége abban rejlik, hogy a kontraktusra alkalmazandó jog eldöntése céljából szükséges a megállapodásokat egy meghatározott szempontrendszer szerint megállapított kategóriákba besorolni. Bár- dos Péter és Menyhárd Attila szerint a szerződések minősítése – típusba sorolása – egyúttal a kötelezettségvállalás jogcímét is azonosítja, valamint a jog általi elismerést

16 A) rész: A szerződések tipizálása is megadja.31 Bíró György pedig a típusalkotás jelentőségét a jogalkotást és jogalkal- mazást segítő csoportosításban látja.32 Egy szerződés típusának eldöntésénél nem a szerződő felek által adott elnevezés, és nem a felek szóhasználata a meghatározó, ha- nem a kontraktus tartalmából és fogalmi elemeiből kell kiindulnunk a Ptk. kötel- mekre irányadó általános, és a szerződésekre vonatkozó közös és speciális szabályai alapján.33 A szerződések tipizálása vonatkozásában a bíróságokon végzett kérdőíves kutatá- sunk alapján [lásd: melléklet 1) és 3) kérdése] a kúriai bírák közül háromnak volt olyan tapasztalata, hogy a pereskedő felek kérték a szerződéses jogviszonyuk megfelelő mi- nősítését (megnevezését), a többieknek nem. Azonban a felek kérelmétől függetlenül valamennyien besorolják a jogvita tárgyát képező szerződéses jogviszonyt, mert – „e nélkül nem bírálható el a jogvita” (3 fő); – „szükséges az alkalmazandó jog megállapításához” (4 fő); – „kell az irányadó anyagi jogszabály megjelölése miatt” (1 fő). Megállapítható, hogy a szerződéstípusok kialakítása a judikatúra számára is elen- gedhetetlen, nemcsak elméleti szemszögből szükségszerű (a fenti megállapításunk visszaigazolása).

17 II. S zerződési szabadság és a szerződések tipizálása A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezett- ség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.34 A felek a szerződés alanyai, akik jogképes természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli jogalanyok (relatív/csonka/korlátozott jogképességűek: cél- hoz kötött jogképességgel rendelkezők, például a társasházközösség a társasház mű- ködtetésével kapcsolatban a közös tulajdonban lévő helyiség bérbeadása esetén) le- hetnek. A felek kötelezetti (aki a szerződés folytán szolgáltatással35 tartozik) és jogosulti (aki a kontraktus alapján a szolgáltatást követelheti) pozícióban helyezked- hetnek el (relatív szerkezetű jogviszony).36 A szerződést mint kötelmet a kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozat keletkezteti: – a „kölcsönös” kritérium egyrészt azt jelenti, hogy a feleknek konszenzusra (meg- egyezésre) kell jutniuk37 annak vonatkozásában, hogy akarnak-e szerződést köt- ni, egymással akarnak-e, milyen szerződést, milyen tartalommal, és ehhez fel- váltva reagálniuk kell egymás jognyilatkozataira (tehát kontraktus létrehozatala jogszerűen egyik félre sem oktrojálható, mert a kontraktus alanyai mellérendel- tek és egyenjogúak);38 másrészt ez az ismérv azt is takarja, hogy mindegyik szer- ződési alanynak a másik felé szolgáltatásokat (fő-, mellék- és ellenszolgáltatás) kell nyújtania majd a jognyilatkozatok révén létrejövő megállapodás alapján.39 – az „egybehangzó” kifejezés azért feltétel, mert a szerződés lényeges tartalmi ele- mei (ki, mire, milyen jogcímen, mennyiért, mikorra szerződik) kapcsán megál- lapodásra40 kell jutniuk a feleknek (konszenzus kialakítása);41 disszenzus esetén nincs szerződés és nincs célzott joghatás;42 – a „jognyilatkozat” a szerződés alanyainak akarati formája43, mely szóbeli, írásbe- li (az elektronikus úton tett jognyilatkozat is annak minősülhet a megfelelő fel- tételek fennálltakor)44 és ráutaló magatartás lehet;45 a felek közötti együttműkö- dés jogi kerete, a megegyezés alapeleme. A szerződés jognyilatkozatként jogha- tás kiváltására irányul:46 a felek akarata valósul meg47 a szerződési klauzulák al- kalmazása révén, a szerződéskötés ténye jogi következményeket von maga után (pl. biztosítékadási kötelezettség, teljesítési kötelezettség, szolgáltatáskövetelési jog etc.), valamint az állam a kontraktus teljesedésbe menésének kikényszerít- hetőségét elismeri és lehetővé teszi48 (feltéve, hogy a szerződés érvényes és hatá- lyos). A szerződés jogintézményéhez kapcsolódik az egyik legfontosabb jogterületi (szerződési jogi) alapelv: a szerződési szabadság elve,49 amely a magánautonómia kontraktuális jogviszonyokbeli elismerése,50 a magántulajdonra épülő társadalmi rend alapvető velejárója.51 A szerződési szabadságnak gazdaságszabályozó szerepe is

18 A) rész: A szerződések tipizálása van, a szerződési jognak réskitöltési szerepe van, és a célja az, hogy keretet és lehető- ségeket biztosítson a gazdasági folyamatok számára52; azonban korlátozása szüksé- ges53 a nemzetgazdaság egyensúlyának biztosítása és a szociális, társadalmi érdekek védelme céljából.54 A szerződési szabadság alkotmányos jog, nem alkotmányos alap- jog, hanem az Alkotmány/Alaptörvény által védett jog55. Feltétele a piacgazdaság működésének,56 a vállalkozás és verseny szabadsága megvalósulásának.57 „Míg a szerződési szabadság a vagyoni forgalom szereplőinek a magánautonómiáját bizto- sítja a belső kapcsolatokban, addig a verseny szabadsága a piaci résztvevők külső sza- badságát teszi lehetővé, hozzájárulva ezzel a gazdasági szabadság növekedéséhez.”58 A szerződési szabadságnak a kölcsönös tisztesség, méltányosság és igazság alapján kell érvényesülnie, ellenkező esetben sérül az alapelv.59 A szerződési szabadság elve magában foglalja a szerződéskötés szabadságát,60 a part- nerválasztás szabadságát és a szerződési tartalom alakításának szabadságát;61 ez utóbbi keretében érvényesül a típusszabadság.62,63 A típusszabadság64 kontúrjait a jogszerűség szabja meg: a felek szerződése nem lehet jogszabályba, jóerkölcsbe ütköző, és nem irá- nyulhat jogszabály megkerülésére sem.65 A típusszabadság értelmében „a felek nem- csak törvényben külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, hanem több szerződéstípus elemeit vegyíthetik (vegyes szerződések), illetve olyan megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerző- dés); a típusválasztás szabadsága a szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek szabad alakítását jelenti”.66 A típusszabadság szerződő partnerek általi alkalmazása vezet(ett) a különböző szerződéstípusok kialakulásához, a szerződéstípusok pedig rendező elv- ként szolgálhatnak a szerződési jog világában:67 a típusalkotási szempontok (a szerző- dés alanyai, funkciója, közvetett tárgya, tartalma, időtartama, létrejötte, megszűnése, polarizálódása, szabályozottsága etc.)68 felhasználásával.

19 III. H agyományosan elfogadott szerződési kategóriák69 A szerződéstipizálások összehasonlító analízise szélesíti szerződési jogi látókörünket (egyezőségek, hasonlóságok és eltérések feltárása révén), újabb támpontok kialakítá- sát inspirálhatja és a nemzeti szerződési jog megértéséhez is közelebb vihet. A szer- ződéstípusok észszerű, logikus és szisztematikus kialakítása segíti az általános és kü- lönös szerződési jogi regulák összehangolt rendjének70 megteremtését, csökkenti a túlszabályozást és ezáltal is a jogbiztonságot szolgálja. Az alábbiakban az európai jogcsaládok (common law, romanista és germán)71 sor- rendjében ismertetjük a külföldi jogrendszerek általánossá vált szerződéscsoportosí- tásait. Bár napjainkra a jogcsaládok felbomlóban vannak:72 a jogcsalád mérvadó kép- viselőjének szerződési joga már nem automatikus mintaadó a jogcsalád többi tagjá- nak szerződési rendszere számára, azonban a nóvum jelleg éppen az eltérésben, a jogcsaládon belüli divergenciában érhető tetten. A magyar szerződési jog szempont- jából a posztszocialista országok szerződéseket rendszerező szempontjait is fontos- nak tartottuk megvizsgálni: a közös történelmi, társadalmi és gazdasági „kitérő” kö- zös szerződéstipizálási támpontokhoz vezet-e. A hagyományosan elfogadott európai szerződési klasszifikációk patchworkszerűségét az adja, hogy nem minden ország kapcsán fértünk hozzá általunk értett nyelveken a szakirodalomhoz, és amelyeknél hozzájutottunk megfelelő színvonalú szakanyagokhoz, azoknál a matériák időbeli- sége, mennyisége és mélysége eltérő volt. 1. A szerződések tipizálása néhány európai szerződési jogban73 Az angol szerződési jogban74 az általános nézettel ellentétben – a precedensjogra való épülése ellenére – találhatók rendszerező szempontok75 a kontraktusok osztályozá- sával kapcsolatban is. Az is kétségtelen viszont, hogy a kontinentális szerződési jo- gokhoz viszonyítva egységesített kötelmi jog, általános szerződési alapelvek, generá- lisan érvényesülő szerződési keretrendszer kidolgozására az angol kontraktuális jog- ban nem került sor.76 Az angol szerződési jognak négyféle jogforrása van:77 a common law, a jogszabály, a nemzetközi egyezmények78 és az európai jog.79 A megállapodáso- kat az angol szerződési jogban is többféle kritérium szerint osztályozzák: a tárgya80, a felek, a kontraktus formája81, a megállapodás időtartama82, a szerződés hatálya és hatályosulása szempontjából.83 • A szerződés alanyai felől közelítve kereskedelmi84 és nem kereskedelmi (non- commercial) szerződéseket különböztethetünk meg aszerint, hogy mindkét fél célja üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása-e (business for the purposes

20 A) rész: A szerződések tipizálása of trade), vagy sem (contract between private individuals; lásd például: fogyasz- tói szerződések, házasságkötés);85 vegyes szerződésnek tekintik azokat, ahol csak az egyik alany „kereskedő” (merchant).86 • A szerződő felek szerinti másik csoportosítás magánfelek (private persons) kö- zötti és olyan kontraktusokra bontja a szerződéseket, ahol mindkét, vagy leg- alább egyik szerződő fél közjogi intézmény (public body).87 • A szerződés formája alapján alakszerűtlen (simple contract)88 és írásbeli formá- hoz (deed or specialty contract) kötött89 megállapodásokat és olyanokat külö- níthetünk el, amelyeknél a szerződési tartalmat szavakkal (expressed contract), vagy ráutaló magatartással (implied contract) nyilvánították ki a jogalanyok.90 • A határozottan kifejezésre juttatott szerződéseken belül külön alcsoportot ké- peznek a távollévők között kötött megállapodások (distance contract).91 • A szerződés hatálya alapján beszélhetünk olyan szerződésről, ahol csak az egyik szerződő felet terheli kötelezettség (unilateral contract), és olyanról, ahol mind- két szerződési alany kötelezettség teljesítését vállalja a másikkal szemben (bilateral/synallagmatic contract).92 • A kontraktus hatályosulása kapcsán érvényes (valid), hiányos/érvénytelen (void), megtámadható (voidable) és kikényszeríthetetlen (unenforceable) szer- ződéseket ismer az angol magánjog.93 • A szerződés tárgya szerinti különbségtétel a kontraktus közvetett tárgya, a szol- gáltatás alapján történik; így sokféle megállapodástípus rögzíthető (például adásvételi szerződés, munkaszerződés, fuvarozási szerződés, vállalkozási szer- ződés etc.).94 Norvégiában is ismert a szerződések szabályozottság, alanyi kör (fogyasztó, keres- kedő) és formai kritériumok szerinti tagolása.95 A francia szerződési jog egyoldalú, illetve kölcsönös kötelezettséget keletkeztető (contrats unilatéraux – contrats synallagmatiques), ingyenes, illetve visszterhes (contrats á titre gratuit – contrats á titre onéreux), nevesített, illetve nevesítetlen, ke- reskedelmi és polgári jogi, valamint konszenzuál, illetve reálkontraktusok között tesz különbséget.96 Azokon a szerződéseken belül, melyek kölcsönös kötelezettségek teljesítését írják elő, két alcsoport létezik: a kötelezettségek cseréjén alapuló (contrats commutatifs) és a kockázati jellegű megállapodások;97 a nevesítetlen megállapodá- sok pedig vegyes és atipikus szerződésekre bonthatók tovább.98 Az olasz szerződési jogdogmatika is kidolgozta az alapvető szempontok szerinti jogügyleti alfajokat: alakszerűség szempontjából formához kötött vagy anélküli, a résztvevők száma szerint egyoldalú (negozio unilaterale), kétoldalú (negozio bilaterale) vagy többoldalú (negozio plurilaterale), realizálódása alapján élők közötti (negozi inter vivos) vagy halál esetére szóló (negozi mortis causa), a szolgáltatások egyenértékűségével kapcsolatban visszterhes (negozio oneroso) vagy ingyenes (negozio gratuito) típusokat képezve.99 A jogügyleti kategorizálások mellett szerző- déstipizálási szempontok (a kontraktus tárgya, kauzája, célja, főszolgáltatása, időtar- tama, teljesítési módja, Ptk.-ban szabályozott-e etc.)100 is alkalmazásra kerülnek az olasz szerződési jogi munkákban.