Studia in honorem Lajos Vékás (részlet)

Studia in honorem LAJOS VÉKÁS



Studia in honorem LAJOS VÉKÁS Szerkesztette: LAMM VANDA SAJÓ ANDRÁS

© Barta Judit, 2019 © Kiss György, 2019 © Barzó Tímea, 2019 © Korinek László, 2019 © Bán Chrysta, 2019 © Lamm Vanda, 2019 © Boóc Ádám, 2019 © Lenkovics Barnabás, 2019 © Burián László, 2019 © Lukácsi Péter, 2019 © Csehi Zoltán, 2019 © Miskolczi Bodnár Péter, 2019 © Csécsy György, 2019 © Molnár Hella, 2019 © Csizmazia Norbert, 2019 © Nochta Tibor, 2019 © Darázs Lénárd, 2019 © Papp Tekla, 2019 © Deli Gergely, 2019 © Sajó András, 2019 © Faludi Gábor, 2019 © Sándor István, 2019 © Fazekas Judit, 2019 © Sárközy Tamás, 2019 © Fuglinszky Ádám, 2019 © Sólyom László, 2019 © Gárdos Péter, 2019 © Sulyok Tamás, 2019 © Görög Márta, 2019 © Szeibert Orsolya, 2019 © Hamza Gábor, 2019 © Szikora Veronika, 2019 © Harmathy Attila, 2019 © Tőkey Balázs, 2019 © Kecskés László, 2019 © Veress Emőd, 2019 © Király Miklós, 2019 © Vörös Imre, 2019 © Kisfaludi András, 2019 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019 A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. ISBN 978-963-258-475-1 A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Budapest, 2019 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Internet: www.hvgorac.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

TARTALOM Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 BARTA JUDIT Az elektronikus úton történő szerződéskötés és a Ptk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 BARZÓ TÍMEA A szülői kapcsolattartást ellehetetlenítő magatartás mint személyiségi jogsértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 BÁN CHRYSTA Minősítési és jogértelmezési kérdések egy konkrét ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága gyakorlatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 BOÓC ÁDÁM Észrevételek a Prague Ruleshoz (Rules on the Efficient Conduct of Proceedings in International Arbitration) – Friss fuvallatok, hátszél vagy ellenszél a választottbíráskodás vitorlás hajóján? . . . . . . . . . . . . . 40 BURIÁN LÁSZLÓ Harmadik államok feltétlen alkalmazást igénylő normái a magyar nemzetközi magánjogban és az új nemzetközi magánjogi Kódexben . . . . . . 47 CSEHI ZOLTÁN Elévülés és szerződéses kollíziós jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 CSÉCSY GYÖRGY A know-how hazai jogvédelemének változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 CSIZMAZIA NORBERT Az ingó jelzálogjogtól mentes szerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 DARÁZS LÉNÁRD A hipotetikus szerződési akarat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 FALUDI GÁBOR Az üres hordozó díjigény mint kötelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 FAZEKAS JUDIT A Kásler-ügytől a Dunai-ügyig, avagy az Európai Bíróság devizahitelezéssel kapcsolatos döntéseinek hatása a devizahiteles perekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 5

FUGLINSZKY ÁDÁM A non-cumul mint legal irritant? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 GÁRDOS PÉTER A kölcsönszerződés felmondással történő megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 GÖRÖG MÁRTA Rajzolat az egészségügyi szolgáltató magatartása zsinórmértékéhez . . . . . . . . . 125 HAMZA GÁBOR A magyar magánjog (polgári jog) kodifikációja és a római jogi hagyomány . . . 130 HARMATHY ATTILA A polgári jog a változó jogrendszerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 KECSKÉS LÁSZLÓ Elöl lenni… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 KIRÁLY MIKLÓS A Bécsi Vételi Egyezmény és a Bitcoin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 KISFALUDI ANDRÁS Kell-e női kvóta a társasági jogban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 KISS GYÖRGY A munkaszerződés értelmezése a gazdasági követelmények és a szociális szükségletek szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 KORINEK LÁSZLÓ Büntető magánjog? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 LAMM VANDA Magánjogi elvek a nemzetközi jogban, különös tekintettel az államok felelősségére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 LENKOVICS BARNABÁS A tulajdon felbontása és humanizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 LUKÁCSI PÉTER A robot mint alkotó? – A mesterséges intelligencia egyes szerzői jogi és szabadalmi vonatkozásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 MISKOLCZI BODNÁR PÉTER A reparációs és prevenciós funkciók érvényesülése kárfelelősség és helytállás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 6

MOLNÁR HELLA Az ajándékozási szerződés és a végintézkedésen alapuló öröklés . . . . . . . . . . . . . 224 NOCHTA TIBOR A polgári jogi felelősség társasági jogi útjairól 15 év után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 PAPP TEKLA Viszonyítási pontok az atipikus szerződésekkel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . 242 SAJÓ ANDRÁS Az alkotmányos tulajdonjog könnyűsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 SÁNDOR ISTVÁN Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 SÁRKÖZY TAMÁS Lehetséges-e a modern jogállamban az elkülönült hatalmi ágak között teljes egyensúly (különös tekintettel a bírói hatalomra)? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 SÓLYOM LÁSZLÓ A második rész problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 SULYOK TAMÁS – DELI GERGELY A clausula rebus sic stantibus az Alkotmánybíróság gyakorlatában . . . . . . . . . . . . 283 SZEIBERT ORSOLYA Egy nagy túlélő – a „gyermekelhelyezés” a magyar családjogban. A Ptk. kodifikációja előtti és utáni helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 SZIKORA VERONIKA Vékás Lajos meghatározó jelenléte a Polgári Törvénykönyv kodifikációjában . . . 299 TŐKEY BALÁZS A károkozás általános tilalmára vonatkozó szabály jelentéséről . . . . . . . . . . . . . . 309 VERESS EMŐD A részvényforgalom szerződéssel alapított korlátai, különös tekintettel az elővásárlási, visszavásárlási, eladási és vételi jogok átruházhatóságának problémájára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 VÖRÖS IMRE Jogágak útkereszteződésében – egy jogeset elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 7

PR EFACE BARTHA, JUDIT Contracts concluded by electronic means and the Civil Code . . . . . . . . . . . . . . . . 13 BARZÓ, TÍMEA Behavior hindering parental contact, as a personality rights infringement . . . . . 21 BÁN, CHRYSTA Legal classification and interpretation issues in the practice of the European Court of Justice: A case study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 BOÓC, ÁDÁM Comments to the Prague Rules (Rules on the Efficient Conduct of Proceedings in International Arbitration) – A fresh breeze, downwind or upwind on the sailboat of arbitration? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 BURIÁN, LÁSZLÓ Overriding mandatory rules of third states in the Hungarian conflict of laws and in the new act Act on private international law . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 CSEHI, ZOLTÁN Prescription and conflict of laws of contracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 CSÉCSY, GYÖRGY Changes in the Hungarian legal protection of know-how . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 CSIZMAZIA, NORBERT Acquisition of ownership of movables free of non-possessory charge . . . . . . . . . . 70 DARÁZS, LÉNÁRD Hypothetical contractual will . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 FALUDI, GÁBOR The claim of private copying levy as legal obligation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 FAZEKAS, JUDIT From the Kásler case to the Dunai case – The impacts of the judgements of the Court of Justice of the European Union on forreign currency loan litigations. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 FUGLINSZKY, ÁDÁM The principle of non-cumul as a legal irritant? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 8

GÁRDOS, PÉTER Termination of loan agreements . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 GÖRÖG, MÁRTA Drawing for the standard of behavior of health care provider . . . . . . . . . . . . . . . . 125 HAMZA, GÁBOR Codification of the Hungarian Private (Civil Law) and the Romanist legal tradition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 HARMATHY, ATTILA Changing civil law in the changing legal system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 KECSKÉS, LÁSZLÓ Being before … . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 KIRÁLY, MIKLÓS The Vienna Convention on International Sales of Goods and the Bitcoin . . . . 154 KISFALUDI, ANDRÁS Is gender quota necessary in company law? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 KISS, GYÖRGY The analysis of the contract of employment from the perspectives of economic requirements and social needs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 KORINEK, LÁSZLÓ Criminal private law? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 LAMM, VANDA Private law principles in international law with special regard to State responsibility and liability . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 LENKOVICS, BARNABÁS Unfolding and humanizing property . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 LUKÁCSI PÉTER The Robot as Creator? – Copyright and Patent Law Issues of Artificial Intelligence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 MISKOLCZI BODNÁR, PÉTER Reparation and prevention functions in torts liability and the duty to compensate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 MOLNÁR, HELLA Gift and inheritance on the basis of testamentary disposition . . . . . . . . . . . . . . . 224 9

NOCHTA, TIBOR Corporate law ways of civil liability - after 15 years . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 PAPP, TEKLA Reference points regarding the atypical contracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242 SAJÓ, ANDRÁS The lightness of constitutional property . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 SÁNDOR, ISTVÁN Remarks on the limitation of the duration of a trust legal relationship . . . . . . . 261 SÁRKÖZY, TAMÁS Is it possible to have an absolute balance of powers between different branches of power in a modern State under the Rule of Law, with special reference to the judiciary? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 SÓLYOM, LÁSZLÓ The problem of Part II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 SULYOK, TAMÁS – DELI, GERGELY The clausula rebus sic stantibus in the practice of the Constitutional Court . . . . 283 SZEIBERT, ORSOLYA A great survivor: The “placement of the child” in the Hungarian family law. The situation before and after the codification of the HCC . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 SZIKORA, VERONIKA The determinative presence of Lajos Vékás in the codification of the Civil Code . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 TŐKEY, BALÁZS About the meaning of the general prohibition of tortfeasance . . . . . . . . . . . . . . . 309 VERESS, EMŐD Contractual restrictions of share negotiability, with particular remarks on the transferability of preemption, repurchase, sale and purchase rights . . . . . . . . . . 318 VÖRÖS, IMRE At the junction of branches of law: A case study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328 10

ELŐSZÓ Vannak emberek, akik már a jelenlétükkel is egyfajta derűt és nyugalmat su- gároznak. Akik egy-egy szavukkal is oldani tudják a feszültséget olyan helyze- tekben, amikor erre valóban a legnagyobb szükség van. Vékás Lajos számomra ilyen ember. A jogtudóst általában száraz, törvényekben gondolkodó embernek képzel- jük; nem várnánk azt a közvetlenséget, derűt, emberi érdeklődést, amit – meg- győződésem szerint – mindenki érez, ha a jogtudomány egyik legnagyobb ha- zai alakjával, Vékás Lajossal találkozik. Az elmúlt másfél év eseményei a szokásosnál is több feladatot róttak rám. Ezt a sok felkészüléssel, egyeztetéssel és tárgyalással járó időszakot sokkal nehezebben éltem volna meg Vékás Lajos segítsége nélkül. Kiegyensúlyo- zottsága, higgadtsága, a jogtudós felkészültségét és a sokat tapasztalt ember bölcsességét egyaránt tükröző javaslatai gyakran jelentettek biztos kapasz- kodót számomra. Nem vagyok jártas a jogtudományban, de ha jogászokkal a polgári jogról beszélgettem, akkor egyértelművé vált, hogy Vékás Lajost tartják a téma leg- nagyobb magyar tudósának. Szakértelmét azzal is elismerték, hogy ő lehetett az új magyar Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottságának vezetője. E posztján pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett az évekig tartó, hatalmas feladat teljesítésével. Az erdélyi gyökereit budai polgárként is őrző iskolateremtő tanárnak, a fá- radhatatlan tudományszervezőnek, a köztiszteletben álló akadémikusnak szép számmal voltak élete során hasonlóan nagy és nehéz megbízatásai. Ő azonban képes volt ezeket a tőle megszokott derűvel elvégezni. „Az egész életem egy hobbi!” – mondta egyszer, és megjegyezte, hogy szerencsésnek tartja magát, mert lényegében az egész felnőtt élete döntő részében azt csinálhatta, amihez a leginkább kedve volt. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a sok-sok tanítvánnyal, jogász kollé- gával, tisztelővel együtt mi, kutatótársak pedig azért mondhatjuk magunkat szerencsésnek, mert jó sorsunk keresztezte életutunkat az övével. Isten éltesse! Budapest, 2019. szeptember Lovász László 11



BARTA JUDIT* Az elektronikus úton történő szerződéskötés és a Ptk. 1. Bevezető A világ viharos gyorsasággal digitalizálódik, a 2010 után született gyerekeket már alfa-generációnak nevezik, ők hamarabb tudnak okostelefont használni, mint beszélni. Üzeneteket, egyéb nyilatkozatokat szinte kizárólag elektroni- kus formában készítenek és küldenek, a papíralapú kommunikáció rohamlép- tekben veszíti el jelentőségét. Ők szerződéseiket is elektronikusan úton fogják megkötni. A digitális átalakulásra az EU már évtizedekkel ezelőtt felfigyelt. A digitális fejlődésben látja a növekedés egyik kulcsát, ezért az egyre inkább az uniós szakpolitika-alkotás és jogalkotás fókuszába került, például az Európa 2020 Stratégiának részét képezi az Európai Digitális Menetrend az Európai Bizott- ság 2015-ben fogadta el az Európai Digitális Egységes Piaci Stratégiáról szóló közleményt. Prioritás az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé té- tele az európai fogyasztók és vállalkozások számára. Ennek első lépése a ked- vező szabályozási feltételek megteremtése nemzetállami szinten, amely bátorí- tást ad a határon átnyúló fogyasztásra. A polgári jog mindehhez elsősorban az elektronikus szerződéskötésen keresztül kapcsolódik. Az elektronikus úton történő szerződéskötés alatt általában azt értjük, ami- kor az egymástól távol lévő szerződő felek, főként interneten keresztül, vala- mely erre alkalmas digitális eszköz (asztali számítógép, tablet, laptop, okostelefon stb.) használatával kötnek szerződést. Az egyik legelterjedtebb elektronikus úton kötött szerződés, az adásvételi szerződés, az e-kereskedelem TGV-sebességgel1 fejlődik és bővül2 – de az elektronikus úton kötött biztosítá- *PhD tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar; [email protected] 1 Train à Grande Vitesse francia nagy sebességű vonat, amely tartja a hagyományos kötöttpályás vasút se- bességi rekordját (574,8 km/h). 2 Világszinten növekszik az online eladások száma. Magyarországon négy év alatt több mint 2,5-szere- sére nőtt az e-kiskereskedelmi piac. A webáruházak belföldi nettó forgalma 2018-ban elérte a 669 milliárd forintot. https://enet.hu/hirek/tobb-mint-10 0 0 -mi l l iard-for intot-koltenek-el-mag yarorszagon-az-e- kiskereskedelemben/ (letöltés: 2019. 08. 10.). 13

si, kölcsön-, hitel- stb. szerződések is növekvő tendenciát mutatnak –, amelyet az online kapcsolati háló gyarapodása, és az infrastruktúra fejlesztése is segít. Az elektronikus úton kötött szerződések terjedésének további oka: a kénye- lem, a gyorsaság, az időkorlát nélküliség, és a gazdag választási lehetőség. Az interneten keresztül történő szerződéskötésnek leggyakoribb két formá- ja közül az egyik, amikor a vállalkozás saját honlapot hoz létre és azon keresz- tül bonyolítja szerződéskötéseit, a másik, amikor a vállalkozás nem saját hon- lapon, hanem ún. online piactéren keresztül értékesít (vatera, ali express, e-bay stb.). Az online piacterek olyan online weboldalak, amelyeken keresztül a szol- gáltatók lehetővé teszik a fogyasztók és kereskedők számára, hogy adásvételi vagy szolgáltatási szerződéseket kössenek. Az elektronikus úton történő szerződéskötés harmadik leggyakoribb for- mája az elektronikus levelezés (e-mail). A felvázolt tendenciák ráirányítják tehát a figyelmet a polgári jogi szabályo- zásra, elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre (Ptk.), vajon foglalkozik-e az elektronikus szerződéskötéssel, s ha igen, hogyan teszi ezt? 2. Az elektronikus szerződéskötés szabályozása a Ptk.-ban Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó speciális szabályokat eredendően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társada- lommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. tör- vény (Ekertv.) határozta meg. „Az új polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája” címmel 2003-ban közreadott anyag megfogalmazta, hogy az új törvénynek figyelemmel kell len- nie az elektronikus úton kötött szerződések sajátosságaira, különös tekintettel a 2000/31/EK irányelvben3 lefektetett követelményekre, amelyekből a polgári jogi vonatkozásokat át kell venni. A Ptk. e követelményt úgy oldotta meg, hogy az általános (a Miniszteri In- dokolás szerint „technológiasemleges”) szerződéskötési szabályokhoz képest, 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-án fogadta el az információs társadalommal össze- függő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről rendelkező 2000/31/ EK irányelvét. Az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése előírta a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé a szerződések elektronikus úton történő megkötését, a szerződéskötési folyamatra alkalmazandó jogi köve- telmények ne akadályozzák az elektronikus úton történő szerződéskötést, és ne fosszák meg az ilyen szer- ződéseket joghatásuktól és érvényességüktől elektronikus jellegük miatt. A Ptk. magas szinten absztrahált szerződési szabályai az elvárást teljesítették, nem volt szükség annak módosítására, az irányelv speciális rendelkezései az újonnan elfogadott Ekertv.-be kerültek átültetésre. 14

különös szabályokat fogalmazott meg az elektronikus szerződéskötésre, ame- lyek lényegében a 2000/31/EK irányelv vonatkozó előírásainak átültetését je- lentették. Mindez történt úgy, hogy közben az Ekertv. hasonló rendelkezései is hatályban maradtak. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elektronikus szerződéskötés különös sza- bályai mindkét törvény szerint, csak a weboldalakon keresztül, az ún. kattintá- sos módszerrel kötött szerződésekre vonatkoznak.4 Nem alkalmazandók a tör- vényi rendelkezések az elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű, címzett üzenetek küldésére alkalmas kommunikációs eszköz (pl. online chat) útján kötött szerződések esetében, ezekre nincs különös szabályozás. 2.1. Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó kettős szabályozás problémája A két törvény szinte azonos szabályokat tartalmaz, egyes kifejezésekben mu- tatkozik eltérés, például a szolgáltató helyett, elektronikus utat biztosító fél. Itt most csak azokra a rendelkezésekre térünk ki, amelyeknél eltérés mutatkozik. A weboldalon keresztül történő szerződéskötéskor klasszikusan az igénybe vevő teszi az ajánlatot, amire a szolgáltató/elektronikus utat biztosító fél vála- szolhat. Az Ekertv. 6. § (2) bekezdése rendezi az ajánlat hatályosulásának kérdését. Ez az időpont azért fontos, mert innentől lehet az ajánlatot elfogadni, és ettől az időponttól kezdődik az ajánlati kötöttség. Az Ekertv. a szolgáltatót arra kö- telezi, hogy az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul igazolja vissza. Amennyiben e visszaiga- zolás a megrendelés elküldésétől számított legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség alól. Az Ekertv. 6. § (3) bekezdése alapján a megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. Nem az az irányadó időpont tehát, hogy mikor olvassa el az üzenetet a szolgáltató vagy az igénybe vevő, hanem hogy mikor válik elérhetővé számára a jognyilatkozat. A Ptk. 6:84. §-a is szabályozza mindezt, a (2) bekezdés szerint, az elektroni- kus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megér- kezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni (valójában ez azonna- li visszaigazolást jelent). A két törvény idevágó szabályai között komoly eltérés mutatkozik! 4 Ld. még Vékás L.: Szerződési Jog. Általános rész. Budapest 2016, 100. 15

A gyakorlat a jelenségre változóan reflektált, van szolgáltató, amely honlap- ján jelzi, hogy haladéktalanul küldi az ajánlat hozzáféréséről a visszaigazolást, van szolgáltató, amely azt tünteti fel, hogy haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül, és van olyan is, amely 48 órán belüli visszaigazolást ígér. Elviek- ben mindegyik megoldás megfelel valamelyik törvény előírásának, azonban mindkét törvény szabályozása egyoldalúan kógens, csak a fogyasztó javára le- het eltérni, így viszont, a nem késedelem nélkül, hanem 24–48 órán belüli vis�- szaigazolás a Ptk.-ba ütközik! A szolgáltató és az igénybe vevő közötti személyes kapcsolat hiánya, az elekt- ronikus üzenettovábbítási folyamat visszafordíthatatlan jellege igényli az aka- rati hibák kiküszöbölésének biztosítását. Emiatt, az Ekertv. 6. § (1) bekezdése előírja, hogy a szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető techni- kai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azono- sítását és kijavítását megrendelésének (ajánlatának) elektronikus úton való el- küldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő meg- rendelése az Ekertv. szerint, nem minősül szerződéses nyilatkozatnak, azaz, a felek között nem jön létre szerződés. Mindezek az előírások megjelennek Ptk.-ban is, szinte azonos tartalommal.5 A Ptk. 6:83. §-a az adatbeviteli hibák javításának biztosítását éppúgy írja elő, mint az Ekertv., azzal a különbséggel, hogy a Ptk. szerint, ilyen lehetőség hiá- nyában az emiatt sérelmet szenvedett fél jognyilatkozatát megtámadhatja. 6 A jogkövetkezmény tekintetében lényeges az eltérés a Ptk. és Ekertv. között! Az elektronikus szerződéskötés két törvény általi, részben eltérő szabályozá- sa olyan jogalkotási anomália, amelyet célszerű mielőbb megszüntetni, még- hozzá az Ekertv. magánjogi szempontból kevésbé kifinomult rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével. Egy zenekarhoz viszont nincs szükség két, és elté- rő felfogású karmesterre. Meg kell jegyezni, hogy a mindennapi jogalkalmazás során – az irányelv is- meretének hiányában – és törvények szűkszavúsága miatt, az ajánlat megérke- zésének visszaigazolását, az ajánlat elfogadásával azonosítják. A visszaigazolás, a szolgáltató által küldött mechanikus e-maillel történik, amely azt jelzi, hogy az ajánlat megérkezett a szolgáltatóhoz/elektronikus utat biztosító félhez, az megismerhetővé vált számára, így abban a helyzetben van, hogy arra jognyilat- kozatot tud tenni. Ez is jelzi, hogy szükség lenne az ajánlati kötöttség külön szabályozására. 5 „A Ptk. figyelembe veszi, és részben – a magánjog terminológiájára átültetve – átemelte az Ekertv.-nek (szerzői rövidítés) a szerződéskötéssel kapcsolatos szabályait.” Ld. Vékás: i. m. 99–100. 6 Ld. uo. 140. 16

2.2. Az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatos további jogkérdések A Ptk. Miniszteri Indokolása szerint, a szerződéskötés klasszikus elemeire (ajánlat, annak elfogadása stb.) vonatkozó szabályok többségükben ennél a modern szerződéskötési technikánál is jól értelmezhetők és alkalmazhatók. A gyakorlat azért nem ezt mutatja. A weboldalon keresztül történő szerző- déskötés esetében vannak szolgáltatók, akik rendelkeznek programmal az ajánlat haladéktalan kiértékelésére és elfogadására, az elfogadó nyilatkozatot szinte a visszaigazoló e-maillel együtt megküldik. A kisebb szolgáltatók nem rendelkeznek ilyen technológiával, a feldolgozást humán erőforrás végzi, akár napok is eltelnek az ajánlat beérkezése és elfogadása között. Az ajánlatok elfo- gadásának ideje nagy szórást mutat. Az elektronikus levélben megtett jognyi- latkozatok tekintetében is felmerül a kérdés: mennyi időn belül kell az így meg- tett ajánlatot elfogadni? Az elektronikus levelezés útján kötött szerződések kö- rében az sem tisztázott, mikor tekinthető hatályosultnak a megküldött ajánlat. A Ptk. 6:65. § (1) bekezdés b) pontja szabályozza a távollévők között tett ajánlat esetén irányadó ajánlati kötöttséget. Ennek alapján az ajánlati kötöttség megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő, figye- lemmel a szolgáltatás jellegére és az ajánlattétel módjára, a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. A klasszikus esetekre, mint postán, faxon küldött jognyilatkozatok, van szabályozás, illetve bírói gyakorlat, ami irányt mutat. De mi tekinthető rendes körülménynek a weboldalon keresztül, vagy e-mail útján tett ajánlat esetén? Erre vonatkozóan sem konkrét jogi szabályo- zás, sem joggyakorlat nincs. Az elektronikus szerződéskötés körében kiemelt jelentőséggel bír az írásbe- liség kérdése is. A Ptk. 6:4. § (2) bekezdése alapján, jognyilatkozatot szóban, írásban vagy ráutaló magatartással lehet tenni. Tisztázandó, hogy a weblapon keresztül tett ajánlat, ami általában ún. kattintgatásos módszerrel történik7, a másik fél arra küldött e-mailje, vagy az ahhoz csatolt elfogadó nyilatkozata stb. írásbelinek minősülnek-e, illetve egy- általán, az elektronikus úton kötött szerződés mikor tekinthető írásbelinek? A választ alapvetően a Ptk. rendelkezéseiből lehet levezetni. A Ptk. 6:7. § (1) bekezdése szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell meg- tenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták, a (2) bekezdés alapján a nyilatkozó fél aláírása is szükséges. 7 Az Ekertv. Miniszteri Indokolásának utalása szerint, a weboldalon megejtett ún. kattintásokat ráutaló magatartásnak lehet tekinteni. 17

A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése további, elkülönült szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy egy jognyilatkozat mikor tekinthető még írásbelinek: írás- ba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilat- kozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő sze- mélyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas for- mában kerül sor. Az elektronikus úton megtett jognyilatkozatok esetében, általában e feltéte- lek akkor állnak fenn, ha a nyilatkozó rendelkezik olyan elektronikus aláírás- sal, amely joghatásában azonos a személyesen tett aláírással. Az elektronikus aláírások terén lényeges változást hozott az Európai Parla- ment és a Tanács 2014. július 23-án elfogadott, a belső piacon történő elektro- nikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szol- gáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (eIDAS-rendelet). Az eIDAS-rendelet megtartja a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a minősített elektronikus aláírás kategóriákat. A 26. cikk szerint, a fokozott biz- tonságú elektronikus aláírás követelményei, hogy az kizárólag az aláíróhoz köt- hető; alkalmas az aláíró azonosítására; olyan, elektronikus aláírás létrehozásá- hoz használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat; olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későb- bi változása nyomon követhető. A minősített elektronikus aláírás olyan, fokozott biztonságú elektronikus alá- írás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul. Az eIDAS-rendelet 25. cikke foglalkozik az elektronikus aláírás joghatásával. Ennek (2) bekezdése rögzíti, hogy a minősített elektronikus aláírás az, ami a saját kezű aláírással azonos joghatású. Mindezek mellett, az eIDAS-rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok saját hatáskörben döntsenek arról, hogy or- szágon belül milyen elektronikus aláírást ismernek el az írásbeliség kritériu- maként, lehetőségként a tagállami szabályozásra bízza a fokozott biztonságú aláírás elismerését a tagállamon belül az írásbeliség fennállásához. Jelenleg sem a Ptk., sem annak végrehajtási rendelete nem rendelkezik a fokozott biz- tonságú aláírás elismeréséről, mint az írásbeliség kritériumának való megfele- léséről. Ugyanakkor a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésébe foglalt, az írásbeliség kritéri- umaként megfogalmazott három feltételt az eIDAS-rendelet 26. cikkében, a fo- kozott biztonságú elektronikus aláírás jellemzőjeként leírtak teljes mértékben lefedik, így, áttételesen, a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott 18

elektronikus dokumentum teljesíti a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésében foglalt krité- riumokat. Vannak jogszabályok, amelyek kifejezetten rendelkeznek ezen aláírásfajta elismerésről, például a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 20. § (4) és (5) bekezdése, amely szerint megfelel az írásbeli- ségnek a munkáltató nyilatkozata, ha az legalább fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással van ellátva. A leírtak alapján az e-mail nem tekinthető írásbeli formának. Elektronikus aláírással csak elektronikus irat vagy egy fájl látható el, maga az e-mail nem, és ezeket lehet egy e-mail csatolmányaként megküldeni. Az e-mail jogi jellemző- jét tekintve nem ráutaló magatartás, nem is szóbeli nyilatkozat, mert valami- lyen formában rögzített, de legalábbis megtételének időpontja egyértelmű, ugyanakkor nem minősül írásbelinek sem. Az Ekertv. és Ptk. alapján a szolgáltatónak/elektronikus utat biztosító félnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés írásban megkötöttnek minősül-e?8 Itt nem arról van szó, hogy a szolgáltató/elektronikus utat biztosító fél, maga mi- nősítheti a szerződés formáját írásbelinek, hanem tudnia kell, hogy az általa al- kalmazott technológiai megoldások mellett, a jogszabályi előírásokkal össz- hangban, ennek minősül-e. A Ptk. 6:70. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mikor beszélhetünk írás- ban megkötött szerződésről. Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni. Ennek alapján mind az ajánlatnak, mind az elfogadó nyilatkozatnak írásbelinek kell minősülnie. A weboldalak útján történő szerződéskötésnél az ajánlattevő részéről nem ke- rül sor aláírásra, általában „csak” kattintgat, vagy változó terjedelemben ad meg adatokat. Mindez nem zárja ki olyan technológia alkalmazását, amely biztosítja az írásbeliség kritériumait. Az ajánlatot elfogadó nyilatkozat többnyire e-mail út- ján érkezik (önmagában nem minősül írásbelinek), de nincs kizárva, hogy mel- lékletként csatolva van az elektronikus aláírással ellátott jognyilatkozat. A weboldalak útján kötött elektronikus szerződések az írásbeliség kritériumá- nak akkor felelnek meg, ha mind a weboldalon keresztül tett ajánlat, mind az azt elfogadó nyilatkozat is írásbelinek minősül. Az e-mailben tett jognyilatkozatok nem felelnek meg az írásbeliség kritériumának, nem írásban kötött szerződések. A szerződés csak akkor lesz írásban megkötött, ha az ajánlat is, és az elfogadó nyi- latkozat is elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt, amelyet e-mailhez csatolva, tehát elektronikus úton küldtek meg. 8 Az Ekertv. 5. §-a és a Ptk. 6:82. §-a szerint, a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e. 19

3. Összegzés A Ptk. és az Ekertv. indokolatlan és helyenként ellentmondásos párhuzamos szabályozása sérti a jogbiztonság elvét, gyengíti a jogkövetést, zavart okoz a jogalkalmazásban. Az elektronikus levélben megtett jognyilatkozatok esetében nincs szabá- lyozva azok hatályosulása, és az ajánlati kötöttség, mely utóbbi az egyéb elekt- ronikus úton tett ajánlatok esetében (pl. weblap) is igaz. Nincs kifejezett polgá- ri jogi szabály a fokozott biztonságú elektronikus aláírás elfogadására, az csak áttételesen, bonyolult jogértelmezéssel vezethető le. Nincs különös szabály az elektronikus úton tett különféle jognyilatkozatok minősítését illetően, ami a joggyakorlatban és a mindennapi gyakorlatban is nehézségeket okoz. A szol- gáltatókat/elektronikus utat biztosító felet terheli annak megállapítása, hogy írásbelinek minősül-e a weblapon keresztül megkötött szerződés, ami, figye- lemmel a Ptk. e tekintetben összetett és magas szinten absztrahált szabályozá- sára, bonyolítva az eIDAS-rendelettel, még a jogászoknak is kihívás. Az elekt- ronikus szerződéskötés egyre növekvő jelentőségére és specialitásaira tekin- tettel, az említett témakörökben szükséges és indokolt lenne egy kiegészítő polgári jogi szabályozás. 20